Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2014-ben az alapszabályában, a 2014. évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. Ugyanakkor 2014. rendkívüli eseménnyel is szolgált a Pénztár életében: a decemberi küldöttközgyűlés a Pénztár beolvadással történő megszűnését határozta el, amelyhez a munkáltatói hozzájárulásnak a 2010 óta tartó folyamatos és nagymértékű csökkenése vezetett. A pénztártagoknak 2009-ig egységesen 10 ezer Ft összegben nyújtott munkáltatói hozzájárulás (amely a bevételek túlnyomó részét, kb. 75 %-át adta) 2010-től a cafetéria rendszer egy elemévé vált. A rendszer bevezetésével, de különösen a keretösszegnek (a nyugdíjbiztosítási ágazatban egyharmadára) zsugorodásával nagymértékben csökkent a munkáltatói hozzájárulás is: 2013-ra ez mindössze 8,8 %-át, 2014-re pedig 9,1 %-át tette ki a 2009. évinek. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkáltatói hozzájárulásnak a működés fenntartására fordítható része is ugyanilyen arányban csökkent. Ezt a nagymértékű csökkenést sem a tagok egyéni befizetésének emelkedése, sem a 2014. közepétől megemelt egységes tagdíj, sem pedig a bevezetett költségtérítések és a befizetések működésre fordítható részének megemelése sem tudta ellensúlyozni. Mindezeken felül, jogszabályváltozás következtében a Pénztár legnagyobb munkáltatói tagjainak, mint központi költségvetési szerveknek két éve nincs lehetősége adomány nyújtására sem. Nem járt átütő sikerrel a teljes közszféra felé történt 2011. évi nyitás sem, amely a taglétszám növelését célozta. A jelzett okok miatt a Pénztár kb. 31 mFt összegű kiadásával szemben álló kb. 15 mFt bevétel és a 2014. év végi 32 mFt összegű tartaléktőke a Pénztár működésének fenntartását ugyan 1,5-2 évre még biztosítani tudja, de ennél hosszabb távon már nem. Mindezeket figyelembe véve és átgondolva, a decemberi Küldöttközgyűlés a beolvadás mellett döntött. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei – a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság – a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést, a tagi nyilvántartást és az ügyfélszolgálatot saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a felügyeleti szerv, a Pénztárszövetség és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére (is) szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon.
1
A pénztár •
könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., a személyében felelős könyvvizsgálója Virsik Teréz.
•
számlavezető bankja az OTP Bank Nyrt.
•
vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Zrt. és az ERSTE Alapkezelő Zrt.
•
letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.
2. Taglétszám A pénztár taglétszáma – a nyitó és záró létszámadatokat tekintve - 2014-ben 31 fővel, 1 %-kal csökkent - jóval kisebb mértékben, mint a megelőző évben, amikor is a csökkenés 4 %-os volt. A csökkenést alapvetően az idézte elő, hogy a szolgáltatás igénybevételekkel és más jogviszonymegszűnésekkel nem tudtak lépést tartani a belépések és a Pénztárba történő átlépések. A taglétszám csökkenését már a pénzügyi terv is előre jelezte, de ahhoz képest a tényleges csökkenés kedvezőbb lett amiatt, hogy a kilépők száma közel fele lett a tervezettnek, és a szolgáltatás igénybevétellel megszűnt jogviszonyok száma is a terv szerinti 84-hez képest csak 53 lett. A kilépettek száma (33 fő) kevesebb, mint a fele a 2013. évinek (84 fő). A szolgáltatás igénybevételek számát a mindenkori nyugdíjjogszabályok (pl. a nők 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulási lehetősége) és a pénztár korösszetétele egyaránt meghatározza, illetve befolyásolja. A kilépések részben a cafetéria rendszer bevezetésével és a cafetéria keret alacsony szintjével függnek össze: akik nem tudják, vagy akarják a munkáltatói hozzájárulást igényelni és inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választják, azok túlnyomó többsége a saját tagdíjfizetését is megszüntetve kilép a pénztárból (amennyiben rendelkezik 10 év várakozási idővel). Ebbe az irányba hat az is, hogy a tagság egy része a pótlólagos forrásigényét a nyugdíjpénztári megtakarítások terhére kívánja biztosítani. Így azok, akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban, de 3 éven belül kivették a hozamukat és a fenti okok miatt ismételten kifizetést igényelnek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) lehetséges. Ezek a tényezők különösen a 2009-2012. években rekordszintre emelkedett szolgáltatás igénybevételek és kilépések számában tükröződnek, és ez 2013-2014. évre tudott csak csillapodni a megelőző években a fenti okok miatt nagy számban történő megszűnések következtében. (Vagyis, akik ebben az időszakban el tudtak menni nyugdíjba azok éltek is a lehetőséggel, akik pedig nem tudták fizetni tagdíjukat és szükségük volt megtakarításaikra, azok kiléptek a Pénztárból.) A más pénztárba átlépők száma viszont a 2002-2013. évi átlagos 10-11 fős létszámhoz képest mindössze 3 volt. Összességében így a 2014. év végi 2 940 fős taglétszám 1,0 %-kal kevesebb a 2013. év véginél és 1 %-kal haladta meg a pénzügyi tervben rögzített várakozásokat.
2
A taglétszám alakulása Nyitó létszám Új belépő Átlépő más pénztárból Szolgáltatásb an részesült Átlépő más pénztárba Elhalálozott Egyéb megszűnés
2002 3 921 134
2003 3 953 153
2004 4 151 136
2005 4 193 170
2006 4 259 161
2007 4 317 142
2008 4 220 251
2009 4 268 142
2010 3 993 54
2011 3 806 53
2012 3 457 55
2013 3 096 52
2014 2 971 63
20
15
8
15
29
7
19
5
3
3
6
8
5
58
50
85
94
111
166
140
239
88
241
190
90
53
13
6
10
16
10
10
15
11
10
10
6
5
3
8
9
7
8
10
9
13
4
8
4
11
6
10
43*
38*
1
1
61
54
168
138
150
215
84
33
3 953
4151
4 259
4 317
4 220
4 268
3 993
3 806
3 457
3 096
2 971
2 940
(kilépés)
Záró létszám
4 193
Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla
3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény A tagsági kör bővítése érdekében a pénztár 2011-ben nyitott a teljes közszféra felé, azonban a taglétszám és a tagdíjbevételek tekintetében a tárgyévben sem volt még érzékelhető változás. 2013-ban is az ONYF és volt területi igazgatóságai, illetve a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai – mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését korábban adományokkal is, valamint a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények –, továbbá a 2010-től bevezetett cafetéria rendszer voltak a legnagyobb befolyással a Pénztár gazdálkodására. A tagdíjbevételek tekintetében azonban jelentősebb változást (növekedést) jelentett az év közepétől életbelépett egységes tagdíj 3 500 Ft-ról 5 000 Ft-ra történő emelése, valamint a költségtérítések bevezetése. Az összes munkáltatói hozzájárulás és a tagok által fizetett tagdíj 2013-ban érte el minimumát, majd 2014-ben az egységes tagdíj megemelésével és a költségtérítések bevezetésével már 9, ill. 16 %-os növekedés következett be. A munkáltatói hozzájárulás 2014-ben a cafetéria rendszer bevezetése előtti 2009. évinek mindössze 9,1 %-a, ami a megelőző 2013. évinél 8,9 %-kal lett több. Bár nem ilyen drasztikus mértékben, de azért folyamatosan csökkent 2010. és 2013. között a tagok által fizetett tagdíj és ezzel együtt a tagdíjbevételek is. Míg 2009-ben és az azt megelőző években a munkáltatói hozzájárulás az összes tagdíjbevétel 70-75 %-át tette ki, addig 2013-ban mindössze 20,4 %-át, 2014-ben 18,9 %-át. Ezzel párhuzamosan a tagok által fizetett tagdíjnak a 2010. év előtti összes tagdíjbevételen belüli 25-30 %-os aránya 2013-2014-benban 82 %-ra emelkedett. Az arányok tehát felcserélődtek, a tartalékok céljára történt befizetések pedig összességében egy nagyon alacsony szintre kerültek 2013-ra, amely 2014-re az előző évhez képest 20,6 %-kal emelkedett a fentebbi intézkedések következtében.
3
A főbb bevételi tételek alakulása 2009-2014.
Munk.hozjár Tagok fiz.td. Tagdíjbev.ö Tagi e. bef* Adóvisszau. Műk. adom. F,M,L ö.
2010 2009 (%)
2014
2009
2010
2011
2012
2013
428 464 187 466 609 589 33 843 46 786 7 000 703 326
258 221 191 620 446 161 28 073 54 710 7 000 544 454
37 521 171 781 202 931 19 007 52 228 10 000 286 535
50 079 154 302 201 081 27 201 30 290 262 526
35 922 144 531 176 276 43 845 26 905 257 230
39 102 168 024 206 761 65 759 29 214 310 131
2011 2010 (%)
60,3 102,2 73,2 83,0 116,9 100,0 77,4
2014 2009 (%)
14,5 89,6 45,5 67,7 95,5 142,9 52,6
9,1 89,6 33,2 194,3 62,4 44,1
2014 2013 (%) 108,9 116,3 117,3 150,0 108,6 120,6
* NAV visszautalás nélkül
A tagok egyéb befizetése (az adóhatósági adó-visszautalással együtt) is növekedett az előző évihez képest, mégpedig jelentősen, 34,2 %-kal. A növekedés a megelőző évi tagi befizetések után visszaigényelt adóhatósági visszautalások 11,2 %-os csökkenéséből és a tényleges tagi befizetések 50 %-os növekedéséből adódott. 2014-ben tehát a tagok egyéb tényleges befizetése, a tagok által fizetett tagdíj, a munkáltatói hozzájárulás és az adóhatósági adó-visszautalás is jelentősen növekedett, adományt a pénztár nem kapott, és így összességében 20, 6 %-os volt a bevételnövekedés az előző évhez képest. Az egyes befizetési tételek növekménye/csökkenése a tartalékok vonatkozásában meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen a tagi és munkáltatói befizetések növekedése azonos módon érinti az egyes tartalékokat. (Kivétel ez alól az adomány, amely célzottan csak egy alapot érint, valamint a tagok egyéb befizetése tételsoron kimutatott adóhatósági adóvisszautalás, amely kizárólag a fedezeti tartalékot illeti.) A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: 2013. tény
(ezer Ft Működési tartalék
Fedezeti tartalék
Tény/terv °(%)
2014/2013 °(%)
11 467 8 436 1 339 1 340
16 811 12 307 1 756
17 741 11 508 3 546
105,5 93,5 200,0
154,7 136,4 264,8
369
288
78,0
21,5
Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése
245 600 167 693 69 404
284 193 207 704 68 824
292 131 195 056 91 371
102,8 93,9 132,8
118,9 116,3 131,7
26 905
30 000
29 214
97,4
108,6
322 127
140 342
328 316
234,0
101,9
163 147 7 701
240 199 26 476
259 197 56 313
107,9 99,0 215,4
158,9 134,0 800,0
65,8
44,7
257 230 176 276
301 244 220 210
310 131 206 761
103,0 93,9
120,6 117,3
Adomány Befekt. tev. eredménye
Tartalékok együtt
2014. tény
(ezer Ft)
Működési célú bevételek összesen, ebből: Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Adomány Befek. Tev. eredménye
Ebből adóhatósági visszautalás
Likvidit. Tartalék
2014. terv
(ezer Ft)
Likviditási célú bevételek összesen, ebből: Tagdíjbevétel Tagok egyéb befizetése Adomány Befekt. tev. eredménye Bevételek összesen, ebből: Tagdíjbevétel
4
Tagok egyéb befizetése
70 750
70 606
94 973
134,5
134,2
Ebből adóhatósági visszautalás
26 905
30 000
29 214
97,4
108,6
324 168
141 187
328 917
233,0
101,5
Adomány Befekt. tev. eredménye
Mivel a tartalékok céljára befizetett összegek növekedése (20,6 %) messze meghaladja a taglétszám csökkenését (1 %), így a tagdíj és egyéb befizetéseknek az átlagos taglétszámra vetített összege közel 23,8 %-kal növekedett. Év 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
Átlagos havi befizetés (Ft/hó/fő) 6 798 7 027 7 773 7 420 7 927 9 460 9 577 12 632 13 984 11 273 6 237 6 610 6 802 8 419
Előző év = 100 % 103,4 110,6 95,5 106,8 119,3 101,2 131,9 110,7 80,6 55,3 106,0 102,9 123,8
A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében 1,5 %-kal növekedett az előző évhez képest, a tervezettnek viszont több mint kétszerese. Az előző évhez viszonyított átlagos 101,5 %-os index az egyes tartalékok vonatkozásában különböző képet mutat. A működési tartalék esetében ez az index 21,5 %, a fedezeti tartalék esetében 101,9 %, míg a likviditási tartaléké 44,7 %. A fedezeti tartalék és a másik két tartalék hozama közötti különbség a tartalékokhoz tartozó vagyonrészek eltérő eszközökben, eszközcsoportokban való befektetéseinek eredménye: a működési- és likviditási tartalékot képező vagyonrész az év során folyamatosan lekötött betétben volt elhelyezve, a fedezeti tartalék vagyona pedig pénz és tőkepiaci eszközökben. Az év során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot követve a lekötött betétek kamata is folyamatosan csökkent és ez egyaránt érintette a működési és likviditási tartalékot. A működési és likviditási tartaléknak a fedezeti tartalékhoz viszonyított korábban relatíve kiegyensúlyozott hozam-változását a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből – a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból – származó folyamatos növekedése és a betéti kamatok relatív stabilitása eredményezte. 2011től azonban a bevételek jelentős csökkenése következtében e két tartalék hozamváltozása ellentétes irányúra változott. Míg a likviditási tartalék forintban kimutatott hozama továbbra is növekedett amiatt, hogy e tartaléknak gyakorlatilag csak bevétele van és kiadása nincs, s így egyre nagyobb összegű betétlekötés valósítható meg, addig a működési tartalék esetében éppen ellenkezőleg: a forintban kifejezett hozama csökkent, mert csökkent a tartalék befektethető/leköthető összege.
5
A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a 2005-2008-es évek nyeresége után 2014-ben újra veszteséget mutat a bevételek drasztikus csökkenése miatt, bár a korábban ismertetett intézkedéseknek köszönhetően ez a veszteség jóval kisebb, mint 2013-ban volt.
Év
Szokásos Működési célú Szokásos Működési műk. tev. Befektetési bevételek működési tev. mérleg eredménye a tevékenység tevékenység összesen ebből: szerinti működési eredménye tagdíjbeeredménye eredménye bevételek %(eFt) vételek (eFt) (eFt) ában
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
- 2 546 - 3 601 - 181 - 663 898 7 719 654 8 429 -987 -8 567 -12 183 -18 972 -21 509 -14 200
13 614 14 381 24 480 24 276 30 375 40 696 35 583 43 952 40 821 32 080 22 099 12 715 11 467 17 741
12 516 13 589 16 417 17 288 17 703 18 158 18 677 27 804 29 889 21 879 9 929 9 828 8 436 11 508
-18,7 -25,0 -0,7 -2,7 3,0 20,0 1,8 19,2 -2,4 -26,7 -55,1 -149,2 -187,6 -80,0
3 241 3 084 2 065 3 862 2 571 3 352 4 054 4 799 5 983 3 980 3 529 3 200 1 340 288
875 -517 1 884 3 199 3 469 11 071 4 708 13 228 4 996 -4 587 -8 654 -15 772 -20 169 -13 912
A fedezeti tartalék esetében a forintban kimutatott, az előző évinél 1,9 %-kal több hozam és az ennél még nagyobb, 18,9 %-kal több szolgáltatási célú bevételek jelennek meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen és a tartalék záróállományán belüli, az előző évinél kisebb arányaiban is, és ez a fedezeti tartalék hozamtartalmát az előző évi 1,6 %-pontos növekedéssel szemben 2014-ben csak 0,9 % ponttal tudta növelni. A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam)
Év
Éves hozam
2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
120 257 145 497 102 487 454 423 447 479 318 746 262 312 -553 514 761 242 345 651 60 488 582 567 322 127 328 316
Éves Fedezeti hozam / Fedezeti tartalék záró fedezeti céltartalékállománya tart. Záró képzés (CT) (ezer Ft) állománya ezer Ft 1 887 458 6,4 434 027 2 292 895 6,3 465 368 2 733 287 3,7 463 780 3 423 666 13,3 815 604 4 131 003 10,8 838 025 4 173 280 7,6 792 267 4 369 940 6,0 729 384 3 759 977 -14,7 65 578 4 370 689 17,4 1 419 600 4 674 000 7,4 851 065 4 022 469 1,5 323 908 3 934 979 14,8 830 295 4 048 870 8,0 559 224 4 244 269 7,7 614 743
Hozam / CT (%) 27,7 31,3 22,1 55,7 53,4 40,2 36,0 -844,0 53,6 40,6 18,7 70,2 57,6 53,4
Kumulált nettó hozam az év végén 222 143 350 992 460 053 881 946 1 279 428 986 550 956 457 89 806 570 725 641 893 426 308 676 190 760 186 837 642
*A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) 11,8 15,3 16,8 25,8 31,0 23,6 21,9 2,4 13,1 13,7 10,6 17,2 18,8 19,7
6
*A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) = kummulált nettó hozam az év végén/fedezeti tartalék záróállománya
Elsőként 2006-ban, majd utána 2009-ben és 2012-ben nyílt meg ismét a 10 év utáni kifizetés lehetősége, és ezzel a lehetőséggel a tagok nagy része mindhárom évben élt is, a közbülső években pedig az igénylés mindig kevesebb volt. Ez így volt 2014-ben is, amikor is 476 igénylés volt 280 240 eFt összegben. Az igénylő tagok 80 %-a (az előző évben 74,7 %-a) csak részösszegű, 8,4 %-a (az előző évben 7,7 %-a) jogviszony megszűnése nélküli teljes összegű kifizetést kért, 11,6 %-a (az előző évben 17,5 %-a) pedig kilépett a pénztárból. Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy lényegesen csökkent a kilépők aránya. A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása
Év
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Kifiz. Jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő (eFt) 38 29 021 69 30 205 78 52 408 209 158 394 154 104 620 191 209 861 242 262 686 93 79 373 55 45 868
Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő (eFt) 54 67 528 69 31 763 54 61 168 110 122 400 74 49 608 53 64 003 56 57 186 41 41 959 40 40 571
Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő (eFt) 973 543 862 313 186 955 439 228 113 691 224 766 506 195 147 368 141 052 478 203 526 396 179 588 381 202 801
Összesen Fő 1 065 451 571 1 010 734 612 776 530 476
Összeg (eFt) 640 411 248 923 341 689 505 560 349 375 414 916 523 398 300 920 280 240
2015.01.12-én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/2015.01.12. sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ez az esemény azonban a mérlegben, az üzleti jelentésben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen nem befolyásolja.
Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 4,3%-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 5,2 %-kal növekedett. Az értékpapírokénál kisebb mérlegfőösszeg növekedést a pénzeszközök és a követelések előző évhez képesti csökkenése indokolja. A 4,3 Md Ft-os mérleg-főösszeg 96,5 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó értékpapírok teszik ki, 3,5 %-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A tárgyévre vonatkozó befektetési politikát a fedezeti tartalék vonatkozásában 2013.02.28-ig a Küldöttközgyűlés által 2010. május 25-én elfogadott Választható portfoliós rendszer 7
szabályzata tartalmazza. A szabályzat értelmében a pénztár vagyona három portfolióban kerül befektetésre: a Klasszikus és Növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő, a Kiegyensúlyozott portfoliót pedig az OTP és az Erste Alapkezelők megosztva kezelik. Az egyes portfoliók befektetési teljesítményének értékelése az adott portfolió és az alábbi összetételű referencia index hozamának összevetésével történik: Klasszikus portfolió: Referenciahozam: 50% RMAX + 50% MAX. Kiegyensúlyozott portfolió: Referenciahozam: 80% CMAX + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX Növekedési portfolió: Referenciahozam: 53,50% MAX + 12,50% RMAX + 1,80% BUX + 7,20% CETOP20 + 7,50% MSCI EMU + 5,00% MSCI World + 7,50% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index
A 2012.12.19-i Küldöttközgyűlés módosította a Kiegyensúlyozott portfolió befektetési politikáját, melyet a Felügyelet a H-EN-IV-5/2013. sz. határozatával jóváhagyott, és amely 2013.03.01-től került bevezetésre. A módosítás lényege, hogy a Pénztár csökkentette a magyar részvények arányát, és ezzel párhuzamosan növelte a feltörekvő, fejlődő országok részvényeinek arányát az alábbi referencia portfolió szerint: 80% CMAX + 5% BUX + 5% CETOP20 + 2,5% MSCI BRIC + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX.
Földrajzi megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a fedezeti tartalék befektetéseinek 96,2 %-a EU országokbeli, 3,8 %-a USA-beli befektetés: Az EU országokon belül Magyarország részesedése 96,2 %, a fennmaradó rész pedig Luxemburgé és Ausztriáé. Befektetések földrajzi megoszlása, 2014.12.31.
Megnevezés
Összesen: Európai Gazdasági Térség összesen: EU tagországok összesen: Ausztria Luxenburg Magyarország Egyéb ország: Amerikai Egyesült Áll.
Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken
Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken
3 823 899
4 269 659
3 680 108
4 109 609
3 680 108 107 804 33 465 3 538 839 143 791 143 791
4 109 609 107 502 60 765 3 941 342 160 050 160 050
ezer Ft Befektetésekből a részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok piaci értéken
1 128 973 968 923 968 923 107502 60 765 800 656 160 050 160 050
8
A befektetések devizanemenkénti megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a befektetett eszközök 80,3 %-a Ft-ban, 10,7 %-a Euróban, 8,9 %-a USD-ben eszközölt befektetés volt. Befektetések devizanemenkénti megoszlása, 2014.12.31. ezer Ft Megnevezés HUF EUR GBP USD CHF Összesen
Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken
Befektetések időszak végi értéke piaci értéken
3 430 083 457 582
3 085 317 408 281
381 994
330 301
4 269 659
3 823 899
A likviditási és a működési tartalék számlalekötés, takarékszámla keretében kezelhető vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be, referenciahozama: 100% RMAX index.
5 000 000 000 4 500 000 000 4 000 000 000 3 500 000 000 3 000 000 000 2 500 000 000 2 000 000 000 1 500 000 000 1 000 000 000 500 000 000 0
A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen
20 00 . 20 02 . 20 04 . 20 06 . 20 08 . 20 10 . 20 12 . 20 14 .
Eszközérték (MFt)
A befektetések alakulása
A KSH által közölt, 2014. évi fogyasztói árindex -0,2 % volt, melyet mindhárom portfolió teljesítménye messze felülmúlt. 2014. összességében jó év volt a befektetők részére. Az egyes negyedévekre – kivéve a második negyedévet - mindhárom portfolióra nézve kiegyensúlyozott, viszonylag azonos mértékű pozitív portfolió hozamok voltak a jellemzők - párhuzamosan az egyes portfoliókat jellemző benchmark elemek hozamának mozgásával. A klasszikus portfolió bruttó hozama negyedévenként 1,17; 3,02; 0,66; 1,47%, éves szinten 6,46%, a kiegyensúlyozott portfolióé 9
rendre 1,17; 4,84; 0,85; 1,85%, éves szinten 8,95%, míg a növekedési portfolióé rendre 2,08; 4,84; 1,18; 1,35%, éves szinten 9,75% volt. Az év egészének jó teljesítményéből kiemelkedik a második negyedév, melynek kimagasló teljesítményében a hazai és nemzetközi hatások egyaránt szerepet játszottak. A hazai kötvények vonatkozásában nevezetesen az, hogy az MNB ún. önfinanszírozási programjának meghirdetésével párhuzamosan az EKB is bejelentette, hogy újabb kamatcsökkentés és monetáris lazítás várható. Az MNB önfinanszírozási programja szerint az irányadó instrumentum, a kéthetes MNB kötvény kéthetes betétté alakul át. Ezáltal romlik a bankrendszer likviditási mutatója, és ennek helyreállítása állampapír vásárlásra késztetheti majd a bankokat. A devizalejáratokat is forint-kibocsátással finanszíroznák, de ehhez szükséges a bankok állampapír vásárlása, amit a fenti intézkedésekkel ösztönöznének. Mindez azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen az államadósságon belül a deviza aránya, mérséklődjön a külföldi megújítási igény, és ezzel javuljon az ország kockázati megítélése, amely középtávon felminősítésekhez, és ezáltal további kockázati-felár csökkenéshez vezethet. Az EKB bejelentése is erősítette a kockázatvállalási kedvet, sőt az EKB bejelentett egy újabb mennyiségi lazító programot (TLTRO), amelynek részeként megfelelő eszközfedezet mellett hosszútávú hitelt vehetnek fel az euro-zóna bankjai az EKB-tól, várhatóan 400 md euró összegben. Az erős külső és belső támogató tényezők hatására júniusra a hozamok erős csökkenésnek indultak, az aukciókon rendszeresen nagy kereslet mutatkozott és ezzel párhuzamosan a hazai eszközárak a fejlett és a fejlődő piaci eszközökkel együtt emelkedtek. Ez a tendencia aztán év végéig megmaradt, és év végére jelentős hozamcsökkenést eredményezett a teljes hozamgörbén. A legnagyobb hozamesés (2,43%) a 15 éves, a legkisebb (1,24 %) pedig az 1 éves lejáratú állampapíroknál következett be. A részvénypiacok számára már nem volt ilyen egyértelműen kedvező év a 2014-es. A feltörekvő európai régióból egyedül a török piac tudott pozitív teljesítményt produkálni, a közép-európai piacok – Magyarországot kivéve – egyszámjegyű mértékű gyengülést éltek meg. Hazánk részvényindexe 10%-os gyengüléssel zárta az évet, amely zuhanás jelentős részét az utolsó negyedévben szenvedte el. Oroszország részvénypiaca a különleges politikai és gazdasági helyzet miatt óriási, 40 %-os zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. Negatív teljesítményét egyébként teljes egészében az olajár csökkenéssel és az ukrán konfliktussal összefüggő rubel árfolyamcsökkenése okozta, helyi devizában számolva az orosz index nulla közeli teljesítményt hozott. Az orosz-ukrán szembenállás miatti szankciók nem kedveztek a befektetői bizalomnak, hiszen a gazdasági kapcsolatok megromlása egy jelentős külgazdasági partnerrel minden félnek rossz. Az orosz gazdaságot egyre jobban súlytották a szankciók, ami az olajárak összeomlásával december közepére egy erős rubelpánikban öltött testet. Az olajár gyengülése ugyanakkor rendkívül pozitívan hatott a török, indiai és kínai gazdaságra; ezeknek az országoknak az importszámlája nagy mértékben csökkent, és ez látványos folyó fizetési mérleg javulásban öltött testet. A fejlett piacok viszont nagyon jól teljesítettek, különösen az amerikai részvényindexek, amelyek új történelmi csúcs közelében zárták az évet, köszönhetően részben a kedvező makrogazdasági adatoknak, részben pedig a konstruktív monetáris politikának. A FED ugyan novemberben lezárta a mennyiségi lazítás néven ismertté vált kötvényvásárlási programját, de a decemberi jegybanki ülést követő közleményében biztosították a befektetőket, hogy egyelőre nem lesz kamatemelés. A főbb európai gazdaságok viszont érezhetően lelassultak az év folyamán, köszönhetően a belső strukturális gyengeségek mellett az ukrajnai beavatkozás kapcsán Oroszországgal kitört kereskedelmi háborúnak is. Így míg az MSCI World index látványos 26,08 %-ot ért el, addig az MSCI Europe csak 10,63 %-ot.
10
A klasszikus és növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő egyedül, míg a kiegyensúlyozott portfoliót az OTP és az Erste Alapkezelő megosztva kezelik. Az OTP Alapkezelő által kezelt klasszikus portfolió hozama valamelyest elmarad a referencia portfolióétól, elsősorban a jobb (12,58%) teljesítményt elérő hosszúlejáratú kötvények alulsúlyozása és a kisebb (3,31%) teljesítményt elérő rövid lejáratú kötvények felülsúlyozása következtében. Bár a portfolió durationjét ugyan növelték 2014. folyamán, de a benchmarké a kibocsátások futamidejének növekedése miatt ennél nagyobb mértékben hosszabbodott, így a portfolió alulsúlyozása nagyobb volt az év végén, mint kezdetekor. A hozamcsökkenés és az alulsúlyozás eredményeként a hazai kötvényportfolió teljesítménye 2014-ben elmaradt a benchmarkétól. Ezt az elmaradást azonban mindhárom portfolióban nagymértékben ellensúlyozta a 2012. elején vásárolt OTP kötvények tartása és árfolyamemelkedése. A növekedési portfolió hozama is valamelyest elmaradt a benchmarkétól főleg amiatt, hogy a nem túl jól teljesítő orosz piacon tartott túlsúly az év vége felé negatívan hatott a teljesítményre. A vagyonkezelők azonban úgy vélték, hogy a historikusa rendkívül olcsónak számító árazási szintekből fakadó középtávú emelkedési potenciál ellenértéket nyújt a jelenlegi bizonytalan környezetért, így továbbra is indokoltnak tartják a felülsúlyozás fenntartását. A kiegyensúlyozott portfolió vonatkozásában az OTP által elért (bruttó) hozam 7,69%, míg az Erste által elért hozam 9,3% volt. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében, illetve az egyes eszközök alulfelül súlyozásában rejlik. Az OTP által kezelt portfoliószegmensben az Erste által kezelt eszközökhöz képest jóval nagyobb részarányt képviseltek a rövidebb lejáratú állampapírok, melyeknek teljesítménye 2014-ben jelentősen alulmúlta a hosszabb lejáratok teljesítményét, valamint a rosszabbul teljesítő közép-kelet-európai részvények aránya is nagyobb volt, az Erste portfolióban ezen kívül jelentős súllyal szerepeltek az euróban és dollárban denominált magyar állampapírok, valamint a fejlett piaci részvények is.
A hozamráták alakulása Év
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Klasszikus Kiegyens.. Növekedési 2012. Klasszikus Kiegyens.. Növekedési
Teljes pénztári vagyon bruttó nettó 24,35 18,08 17,26 9,8 8,19 8,72 4,92 16,48 16,03 8,14 6,81 -11,82 20,52 8,30
17,45 16,14 9,36 7,59 8,16 4,32 16,10 15,49 7,73 6,41 -12,13 20,10 7,89
Fedezeti tartalék
Fogyasztói árindex
bruttó
nettó
(előző év=100)
35,96 19,12 17,59 9,8 8,35 8,85 5,2 16,52 13,84 3,84 0,16 -0,29 14,73 16,99 15,83
19,12 17,59 9,36 7,72 8,26 4,55 16,12 13,26 3,47 -0,23 -0,65 14,42 16,57 15,43
referenciahozam
6,77 4,70 15,78 12,92 8,77 6,56 -10,40 21,80 8,06 3,23 -0,28 0,07 15,07 16,72 16,35
118,3 114,3 110,0 109,8 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 108,0 106,1 104,2 104,9 103,9 103,9 103,9 105,7 105,7 105,7
11
7,58 9,15 9,00 6,46 8,95 9,75
2013. Klasszikus Kiegyensúly. Növekedési 2014 .Klasszikus Kiegyensúly. Növekedési
7,33 8,88 8,69 6,16 8,55 9,36
7,88 7,87 8,07 7,88 9,22 11,56
101,7 101,7 101,7 0,998 0,998 0,998
Megjegyzés: 1./ A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a 2001. évi beszámolóban megadottaktól. 2./ A hozamráta 2006-tól csak a pénztár egészére, 2011-től a fedezeti tartalékra kerül kiszámításra.
Év
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Klasszikus Kiegyens. Növekedési 2012. Klasszikus Kiegyens. Növekedési 2013.Klasszikus Kiegyens. Növekedési 2014. Klasszikus Kiegyensúly. Növekedési
OTP Alapkezelő Rt. Bruttó
nettó
Referenciahozam
8,59 5,50 16,17 13,56 8,06 7,04 -16,51 23,60 11,02 3,84 0,55 -0,29 14,73 15,18 15,83 7,58 8,69 9,00 6,46 7,71 9,75
8,10 4,92 15,55 13,06 -
7,24 5,36 14,66 12,74 8,86 6,75 -12,97 23,21 9,64 3,23 -0,63 0,07 15,07 16,67 16,35 7,88 8,01 8,07 7,88 9,37 11,56
Erste Befekt. Rt. bruttó
nettó
Referenciahozam
9,51 2,54 17,81 12,99 8,29 6,22 -7,47 19,92 5,65 0,06 17,44 9,30 9,30 -
9,28 2,33 17,47 12,67 -
6,96 2,84 18,13 13,26 8,52 6,30 -7,03 20,22 6,29 -0,21 16,73 7,84 9,18 -
Megjegyzés: 2006-tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra.
Év
2008. 2009. 2010. 2011. Klasszikus Kiegyens. Növekedés 2012. Klasszikus Kiegyens. Növekedés
10 éves átlagos mutatók Vagyonnövek e-dési mutató
Nettó hozamráta
Referencia-hozam
Fogyasztói árindex
6,36 7,79 7,74 7,03 6,71 6,75 8,03 7,79 7,63
7,61 7,97 7,83 7,41 7,02 6,97 8,01 7,82 7,67
6,14 7,98 7,99 7,51 7,13 7,24 8,31 8,09 8,10
6,72 6,14 5,66 5,13 5,13 5,13 5,17 5,17 5,17
12
2013.Klasszikus Kiegyens. Növekedési 2014. Klasszikus Kiegyensúly Növekedési
8,14 8,14 7,97 7,40 7,67 7,58
8,32 8,28 8,11 7,36 7,56 7,47
8,64 8,42 8,44 7,87 7,79 8,04
4,87 4,87 4,87 4,16 4,16 4,16
4. Szolgáltatások A szolgáltatást igénybevevők száma – összhangban a pénzügyi tervek előrejelzéseivel – a tagság korösszetételéből adódóan 2009-ben érte el csúcspontját. Akkor az igénybevételi hajlandóságot tovább erősítette a pénzügyi-gazdasági válság miatt elszenvedett 2008. évi negatív pénztári hozam, valamint az is, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől korábban már nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették, 2007-től kezdődően – a korábbiaktól eltérően - nem kaptak adományt (amely személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összeg volt), és így - támogatás hiányában szolgáltatás igénybevétellel megszüntették tagságukat. A növekedés akkor az előző évhez képest 70 %-os volt, az előző évek (2003-2008) átlagának pedig a kétszeresét érte el. Így 2010-re a nyugdíjkorhatárhoz közel állók száma jelentősen lecsökkent (ezt jelezte akkor az átlagéletkor csökkenése is), az igénybevételek száma 2010-ben az előző évinek csak 40 %-át érte el. 2011-ben azonban ismét ugrásszerű növekedés történt, amit a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba meneteli lehetősége és ezzel együtt a pénztári szolgáltatásuk igénybevétele indokol. 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is folytatódott a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével szolgáltatásuk igénybevétele, bár nem érte el a 2011. évi szintet, sőt 2014-ben az előző évinek már csak 61 %-át tette ki. A pénztártagság túlnyomó többsége ugyanis nő - 2012.12.31-én a pénztártagság 78 %-a volt nő és csak 22 %-a férfi, ez az arány némileg javult (77,5–22,5 %-ra változott) 2013. végére és 77-23-ra módosult 2014. végére a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével, illetve szolgáltatás igénybevételével). Ezzel együtt tovább növekedett 2013-ban és különösen 2014-ben az átlagéletkor is, hiszen a társadalombiztosítás szerinti nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban tudnak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menni, másrészt ebből az is következik a fiatalabb korosztály belépése a Pénztárba messze elmarad a kívánatosnál. Év
Átlagéletkor
2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
43,03 43,36 43,74 44,10 44,30 44,40 44,28 43,90 43,89 44,03 45,50 46,07
13
Taglétszám koréves megoszlása 2014.12.31.
taglétszám
200 150 100 50
75
71
67
63
59
55
51
47
43
39
35
31
27
23
19
0
korév
A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek – ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai – a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya – nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére.
A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása: Szolgáltatás típus Egyösszegű * Járadék
tagok száma (fő) 2003 55
2004 85
2005 94
2006 109
2007 165
2008 140
2009 238
2010 88
2011 241
9
6
6
7
5
4
4
3
1 243
Egyö.+járad. Összesen
65
91
100
116
170
144
3
2012 190 4
2013 88 4
2014 53 2
6
5
2
6
5
97
249
196
98
60
* Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt
Szolgáltatás típus Egyösszegű Járadék Egyö.+járad. Összesen
összeg (e Ft) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2003 2004 2005 2006 358 928 131 180 100 198 37 686 113 220 111 290 120 493 260 170 326 053 282 404 168 968 532 071 1 117 1 983 992 1 058 1 593 1 370 2 495 1 678 1 167 845 1 355 1 481 2 577
9 765
4 069
5 700
9 033
5 285
39 564 114 590 113 785 122 171 261 287 327 220 285 826 180 088 537 621 366 611 141 205 106 541
14
Szolgáltat ás típus Egyösszegű Járadék
átlagos érték (e Ft/fő) 2003 685
2004 1 332
2005 1 184
2006 1 105
177
228
416
240
2007
2008
609
1 259
1 138
1 053
2010
2011
2012 1 561
2013 1 261
2014 1 542
494
496
248
529
1 506
1 057
1 239
1 776
2 329
1 187
1 536
1 462
223
292
211
339
Egyö.+járad. Összesen
2009
1 577
1 537
2 272
2 577
1 628
814
2 850
1 176
1 501
1 445
1 553
Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű, ill. járadékszolgáltatást igénybevevő tagjainkat is, akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. (A tárgyévben 65 fő egyösszegű szolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 53 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya évközben.) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban 2014. második felétől – ellentétben a korábbiakkal - a pénztár 3 000 Ft eljárási díjat és az utalás költségét a szolgáltatási számlák terhére felszámolja. 5. A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan 2015.01.12-én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/2015.01.12. sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ezzel a Pénztár 2015-ben megszűnik, jogutódja pedig a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár lesz. Az átalakulás tervezett időpontja 2015.03.31.
Budapest, 2015.03.10. Keömley-Horváth Zsolt Igazgatótanács elnöke
15
