-17
4
175 EV A GYEPGAZDig,KODAS FEJLESUEStNEK SZOLGiLAT4BAN
Varga ...le-nos
Szodfridt Cp.316ne
. .175 eves inte2m6nyunk gyepgazdalkodast fejleszto tevekenysegeral megem16kezve nehgny gondolatot a gyeogazdalkodas intemenyunk alapitasat megelate] korszakaral is meg ke11 emliteni. Az, hogy a ndv6nytermasztes oktataSaban es kutat6saban f ❑ ntos helyet foglal el. a gyepgazdalkodas, legjoblnan Tessedik ismert ide vonatkozd munk6ssaga bizonyitja, aki mar az 170D-as evek masodik fe16ben kido1gorta a ma is egyik legkorezerObbnek tartott gyepjavi-
tabt, a gyepvaltO gazdalkoda'st. SZ2'MO5 egyeb mas erdame is van Tes5ediknek, aki szarvasi iskolajaban a gyepgazdalk ❑ddst is oktatta (Varga 1992.). A gyepgazdalkodas oktatott temakdrbnkent szerepel a Georgikon elsn tantervetlen is. Az avdri intezmeny alsti igazgataja Wittmann Antal mar 1810-Pen megjelent munkaja is tanaskodik arrol, hogy a lecsapol6ssal es ezzel egyuttlArdan az dntbz6ssel Wittmann a gyepeken is fogladkozott, ezert az intAzmeny elsa szabalyzatadan a Mez8gazdasagtan elaaddjanak feladata volt tobbek kbzott a RetviCiveles c. temakbr elCiada- sa is. (V6r6s 1968.) Ez vegsn s ❑ron az intezmdny elsn Korszakdban meg is maradt el5adott temakbrnek, 6s a hallgatOknak gyakorlatozAsra mar az akkor aurapai hirn Marialigat es Albartliget szolgdlt. Ugyancsak itt sajatitottAk el a hallgatak a fUmagtermesztesiismereteket is. Mivel a targy oktatAsa a Mezogazdasagtan oktatepinak a feladata volt, igy KIJrv,nstein adhatt?. el6, skit Schacnner KAroly kbvetett, nt pedig Kopetz G ❑ sztdv. Az O ideja alatt keszUlt el egy 6n. reform tantery is. Ennek eredmanyeral a Magyar Gazda c. lap 1647-i kiadvanya a gyepgazdalkodAssal kailds ❑ latosan annyit jegyez meg, bogy a hailgat6 a retmaveles gyakorlati tenn ivaldival az elm61eti elOadasok befejezt6vel Marialigeten ismerkedett meg. Ebbal knvetkeztatni lehet arra, hogy retmOvelesbal elmeleti 65 gyakorlati fpgialkozasok voltak. A kdzpontban Wittmann nagyszera eradmenyei aIltak. Wallesha ❑ sen 1993.) (
-13 -
I S i
4 SzabadsAgnarc utki 6jjaszervezett Csaszari 68 Kiraiyi Fels5 Tanintezet els5 szabjlyzataban ugyanosak szerepel a RetmGveles c. anyagresz el5adjsa, a Ndvenytermesztestan kereten belUl. L'dekes, hugy a tantery f5 tArgyak csoportjjban a RetmClveles anallo tantjrgykent jelenik meg. Ez az also olyan adat, ami nem a NOvenytermesztestan, vagy kurjbban Medigazdasjgtan tergykbrai kbzbtt szerepelteti a RetmOvelest, haneffl fin1115 tantjrgykent, megnevezve annak el5adajat is, Farkas Jgnost. (l alieshausen 1993.) A kesabbi tantervekben (Tanevi ertesitok anyagai) pelddul 1860-61, tanevben mar megint nern talAljuk a R6tmOvelest, ugyanakkor azonban a KUlbnleges Ndivenytermesztes c, tantargy Oraszama az 1850-es evihez viszonyitva jelent5sen megnatt, amibal arra lehet kdvetkcztetni, hogy a kUltinlegcs nOvenytermesz ,les kereteben adtak le a RetmL-Jvelest. Ugyanez talAlhato az 1864-64-ds tanev 6rarendjeben is. Azonban itt rr Olra ki lbn fel van tUntetve a Retmiiveles c. targy. Az 1870-71. tanevrol kiadott ertesitapen csak Nbvenytermesztes c. tantargy szerepel. Ekkor kjt nyelven folyt az oktatas, es a nemetill elOadOk kOzOl. Lehmann 0. render tanjr elnadta az Aiagcsbvezes 65 retm6veles c. tantjrgyat, Lehmann meg 1880-ban i5 nemet nyelven oktatta a RetmOvelest 1 ara kiilon tantargy kereteben, A magyar erdadak kdzdtt rtincs felsoro1va, aki a
Lehmann-fele targyat elOadta volna, ezt valosznCleg vagy Barkassy, vagy Rodiczky adta elc. MiutAn Rcdiczky ismert takarmdnynbveny-termeszto volt, igy valoszinCleg 0 oktathatta a Retmilvelest is. Rodiczkytal a Niivnytermesztes oktatasjt magyar nyelven Feininger vette at. Deininger feladatai k6zbtt 1875-ben, de '30-ban is meg szerepel feladatkent a Retmnveles oktat4sa. L:Ickes, bogy a kesobbi tantervekben 1890-ig sehol sem szerepel kdbin tantjrgykent a rat-legel5 gazdjlkodas. 1890-ben es 1 94-ben Cserhjti feladata volt a RetmUveles temakOr elnadjsa, Utjna valaszinnleg Kgroly (Karl.} Rerso oktatta. Errol tan6skodik Karoly (Karl) Rczsa 1 96-hEn megjelent "Ret- es legeiamivelds gyakorlb es tanula gazdk r6szere" c. kbnyve. Karoly Rerso 1895-ben meg 5egedtanarkent adta elo a tantjrgyot, k6,61113 Ut neveztk ki a Kfserleti 4Ilomas helyettes vezetkleve, de ebben a minos6oteh is az akkori Akademijn e15adta a lege15- es retmuvelest.
A 201 olda1 terjedelma kbnyve.els5 reszeben a gyepet a•kotb htiV6nyeknek a leira5dvaI foglalkozik, a masodik reszben pedig a gyep Apolast, 6 .1 gyep telediteset taglalja, Itt nyiIvgn areal van szd, hogy'a lege16- 65 reteiveles a r:dvenytermeszte- s tantArgy kereten bel it keEOlt elnedasra. 1889-ben, amiSoms-sidh Bela 5e0dtanar adta ela a. RiftmGveidst_ .kar Karoly V6roly kOnyvvel kapcsolatosan meg kell,jegyezni, hogy a m4sodik mapyarul megjelent Ret- es iegelnmGveles tankbnyvnek szamit. Ezt fohtps.megemliteni azert, mert irodalmi adatok szerint Balds 4rpadtol 1876-ban meglelent "Retmilveles es legel5keze165 alapvonalai" c. konyv tekintendo elsonek, arnit Balds Keszthelyen irt. Az a teny, hogy az ertesitakben es egyeb dokumentumakt-lan hp] fOltOnik kW:tin reszkent.a retmNeles, hol pedig nem, nem jelenti 8zt, hay nem iett voina kulbn tantacpy, hi5z mint az el6z8ekben is 16thattuk, ha az or2rendekben nem volt feltLintetve, akkor az elOadoknAl taldlunk utalast arra, hogy feladatuk volt a Retalveles elOaddsa. Ez a kasbbbiek sorAn is kiderul i amikor az eddigi tanintezeteket akadenial rangra emeltek 1507-ben. Ekkor a Nbvenytermesztes c. tangy 3 reszbOl alit: Altelancs nhvenytermesztes, Rszlete's nOvehytermesztes, Ret- es lege18fejezetben•6.rgyaltak az anyagot_ mGveles. Tchat ez azt jeIenti, hogy Ez az (Jj osSZE5 akademiakra kiteredi tanterv.az civ6ri koribhi tantery alapjAn keriAt kiddlgozdsra 65 tk'gykbr hL'om fejczetre oszlott_ Ezek - az alAbbiak voitak: .Bevezets 1. fejezet Altalanos retmOveles Cgha,linti es talajviszonyok,, 2,, A net nbvenyzete, 3., A retek letesitese, 4., FG- es herefeIek kivalasztasa, 5,, Vet5magszUkseglet, 6., Retalakitas, 7,, Retek gondozdsa es apolasa, 8., RettrAgyazas, 9, Retek letaka,
ritAsa, 10,, Re -Lek hozama, 11,, A szena minasegenek biralata, 2. f E jsze t ML]szaki retmivel6s 1 ., Ontbzes, 2., Ontazesi renszerek, 3,, Inthz6s kivitlezese, 4., Qntbzbtt rEtek oondczasa.
- 20 -
3. fejezet A legelbkr61 1., 4 lagalak faloszt6sa es .j allemzse, 2., A legalok 16tesitese, 3., A lsgenk apolasa, 4., A IegelOk hasznositasa, 6 , A Iegelak terme5hozama, 7., Tbrvenyes intezkedesek. Ez 8 rendszer erzadik id. Razsa Imre 1906-ban megjelent "Ret- 65 legelomiveles k6zkbnyve" c. munkajaban. Razsa a hallgatOk star ara in kezikonyvden utal arra, hogy tOrekszik egy olyan munka megicasera, amely a hazai viszonyok figyelembovetalevel a komplex gyepgazdaJkodAsi ismereteket adja. Razs6 is a narmas tagozddast kbveti, hogy a kozeppontban a r6tm6veles 611 s kiiliindsen figyetembe veszi a magyarorzggi Ontozeses kiserletek eredmenyeit 15_ Munkajkan talaljuk meg elaszdr a magyarbrzsgi retek osztalyozds6t, Erde- I i ices azdnban az, hogy a lege ❑ re kisen gondot furdit, holott terdletileg a 1 nagy ❑bb resz a legele. A gyepgazOlkodaa temakbrebe vagO szakkOnyvek kbzul 1 meg kell emlftehiink meg a mCilt szazad vegen a Kiserlati Lioma5 munkaterse- I flak, Szilassy Z ❑ ltannak 1B92-ben meglelent 'A M-fele takarmanynivenyek es 1 tarmeszik"c_bnyvet. A gyepgazO61kod6si tdmakbr hivetalos bevezetese a tantarvekbe MaQyarOv8r. nak csak egyik erdeme, a masik pedig vitathatatlanul a gyebkuUtAsok beindit6sa. Az 1891-ben alapitott Ndvenytermelesi Kiserieti Allomes szinte a kezinet kezdetetn1 foglalkozott gyepkutat6sokkal_ Az A1lomg5 gyeogazdjikodssa1 kapcsolatosan az alaibi kotatesi feladatokat tOzte ki: - A fOmagtermeles meghonoEitasa - Termeszetesen kaszelak es legelak javitAsAra tranyule kiserletezes - Mester5ege5 tr5gyafelekkel valo kiserletezes.
A Kiserleti Aildmason mad nyilntt szelesebb kara kiserletezesre_ Tery szezint ennek nagyobb hanyadt a kUlso gazdasagokban akartak lefolytatni_ Cserhati a Kaztelekben intezett feIhivst a gazd6khoz1 v611aljanak rettraf)yazasi kiserleteket. cagy velta, hogy megfigyeleseik utan az eradmenyeket , azonlhsitaudjk. A rat-legalO kiserletek meginctitasenak madjeral, a kitlizdtt celokrol es a kiserletek erteke165er51 az 1698-t61 megjelenn KiserietUgyi Kdzieme-
nyekbal ta- jekozadhatunk, Az elsO fUzetben Eserhiti-R6zsii dltal 1694-96. d-
. vekben vegzett "Rettragyazasi kiserletek' cimmel (Ra2sd 1899.), maid ugyanezen kiserletekrol az /857-39-es eveket taglalva Gyarfjs J6zseft61 oIvashatunk reszletes erteke1est (Gyarfas 1859.). Az orszagot behAldzza a rettr6gyAzsi kiserIet, valtozo szam6 kiserieti nenyel (31-66 kdzdtt). A cel az, hogy bizonyitsa a gazdaknak: a tragyzas a szena mennyisegenek novelesen t61
javitja annak minOseget is. A kisarleteket a kutatbk megterveztek es a ga2dak vegrehajtottak. A tragyat, vetOmegot az ailomas adta. A parcellak mereta l mapyar hold, hogy a jbvejelmezasecet is szempini lehessen. Mindig szerepelt kontroll parcella is1694-1699. evekben elsnsorban Thomas 5a2ak - amply humuszos reteken hatasosabb a szuberfoszfatnal - es kainit szereoelt. A kiserlet beinditg5a elifitt a teriilet vizrendez6st, esetleg meszezdset is el kellett vegezni (Cserhati-Razso 21396.). Az eredmenyaket evrol-evre kbzreadtak a KiserLatOgyi KdzIemenyekden, 1698-ban Cserh6ti "Retek es 1ege16k tragyazgsa hazai kiserletek alapjan" cimmel kbnyvLan foglalta bssze 22 &ADS even ta•esztalatait, Az Aradi Kirendeltseg megalepit6se 1901-tol egy 6jabb nagyszabas6 kiser. letsort inditott avatott kutatok segitsegevel. CseTbati (1904), maid Gyarfas (1905, 1906, 1907, 1906), Rdszler (1910, 1912) jelentkezett evi beszamol6kkal a KiserletUgyi Kbzlemenyekben. Az Alfdid szikes teriiletein tdbb helyen vegsztek retbnthzeses kiserieteket, Ezt az idOszakot fludits Genes az 1966ban in kezirataban Ugy jellemzi, hogy Ovju haUsa a gyedgazdelkdd6sca ezidatajt kdibnbsen jelentasl 1. Talajeragazdalkod6stan bevezettek a maragyazAst, megjliapitottak a mntragOzast madjat, hazai talajok tragya szuksegletet. 2, A nbvenyal1cmany dotanikai bsszetetelt- t vizsg61t6k. 3. Ontbzesre nagy s61yt fektettek. JelertOs volt Cserhati Sandor Baan Lajas munkbja 1990-1=161, amikor 2 Mazai drItbzOtt reteken termett szena minnsege" cimmel irtak hosszabb ertekela tanuImanyt. A szenakat 4 osztalyba soroltak, dotanikai, bs5zetetelt, a beltartalmat bsszevetettek a szdnak dr6val.
-22-
A rettrj90z4s1 kiserictekrLI a
legtbbp
s legertekeseDh asszewest
a ret nitrogennel -Ufa term m6tragOzasa elaszor szinten az 0 Jelenteseben szerepelt 1905-ben. Fe1ismerte a reek nitrog6nszuksegletet, de a 'saletom felette drags" frja. Ir kibh a pillangtisok reszardnyat Jenne celszeril fenntartani 15-20 .%-ban - ja' Gygrf.je ktiziemenyeihni ismerhettunk meg. Erdekes, hogy
1909-bn a chlIisaletrom yytekany
hatgsgt reszletezi, faleg a szarazs4
a3a. n1.1. a_ A Kiserleti 411omasoyepgazddlkodassal f ❑glalk❑za kutatoi es 5zakirdi sordb2 ez Aradi Kirendeltsedre 1909-tal Suranyi ?ands i5 belepett. Kitinyvalak )elenttte meg a "A, c5ongr..admindszenti Or -it'd/Ott ret feljavitsdra iraban kivedesere
nyulO 12 ev kiserletezes eredmenyci"-t 1919-ben.
es legelagazdalk ❑dassal kapcsolatds kiseTletel nyomjn fflegbizhato valgEzt tudott adni, a s2azadforduld, maid pedig 2 Xx. sza2ad elso ket evti2edeben a gazdak szinte valamennyi kerAs \tpiant dAsere,,, TacseciissaL gyepterdletei T.5erhgti 1902, Rdszler 1907), ez Aradi Kirendelts6g hatokbraben pedig az Alfdld szikes gyepterUleteire vonatkoza telepite5, tragyzes, gyomirt6s, tottizes temakarben. Menez kUltinvlasztani a Kiserleti A11ornas munkajgit a. Akademia oktatfttol. Ketsegtelen, hogy C5erhati gital megfogaimazott celkit6zeseket a wepgazd61k6d6s fejlesztesere vonatkozOan a Kiserleti A11omg5 teljesitette - a flamagtermesztest kiveve, Azt visz❑ nt a Nffivenynemesito Intezet igazgatoja, A NOvenylermeiesi Kie4jr1eti AJlomge a ret-
Grainer Emil 1<e2dte szorgalmazni Uhaisz 1927.). Az okta tast illetaen az Akademia. 100 eves jubilcumi everifil szo16 e- rtesitaben is egysegesen csak mint Ndvenytermesz tes van feItiintetve tantargyken w\eIyik 3_ rOze a Retmiliveles, miutn R6756 Smrenek, illetve az nt rtelyettesitn Loony 00bnnek elnadott tantargyai kifizd'Ct szerepel a RetmDveles, Az I. viIagriaborGt kdvetnen mind az Akademitn, mind pedig a Kiserleti All ❑masph toAbb folytatOdtak a peogazdjlkodgs fejlesztesere iranyuid munkak. A /eqe16- es retgazdaIkoda's oktatgsa't Bi
tes eges2 temakOrevel egyLitt.
ttera vette at, a novanyterme5z-
-23-
4
munkdssjg6val nemosak az oktatesban, hanem a kutatAsban i5 maradandot alkotott, kLildnbsen a famagtermesztes teren, 3elentos tavekenysege a gyepek mOtrAgya- zst inetben is, amiri51 1937-ben Anglidban (Aberystwyth) megrendezett 4, GyepgazOgIkodasi ViiAgkongresszusdn elnadest 15 tartott. Ugyanakkor Bittera 1935-ben megirta a "Het- es legen" c. kbnyBittera randkivd1 sokoida16
hangatOknak, mind pedig a gyakorlati szakembereknek Litmutatast ad a korszeru gyepgazdalkod6st illetOen, Jelentos a munk6ssAga a fOmagtermeles fejleszteseben is, Grabner kezdemenyezesere (Gra- bner 1922, 1926). Gruber Ferenc akademiai munkajat is ki kell emelnUnk. Az 1923-tal indu16, majd az 1930-as evekben fellendUln 7b1nmezt;..mozgalom celkitOzeseit - 1925kezdadnen - mintegy 5000 kh pyep teledites6vel es 12000 kh magfLives letesitesevel 5eW.ette e1a. Ugyancsak az Akademia cktatdja v•lt Kolbai 1931-ig, ski az gyepek telepiteseve1 focilalkozott, Vileghy Ka- rely (1935) a legel6k Pvadelmezaseget eIemR7te Magyardvar 300 kh-as lagelajen es 10 6v adataibd1 vet, ame1y mind az akademiai
Allitotta bssze tanulmany6t. Az dv-Ari NOvenytormelesi Kiserleti . 6.11om6s es azAkedemia NOvenytermelesi.Tamszeke egydttesen sokat tett az 1932-t61 milkbdo fe1so-dundntOli 2b1dmezeiszbvetseg eredmenyes mUkOdeseert. Az Akademia oktatoi Bitters Miklos - a SzOvetseg elnbke - es Gruber Fereno, valamint a Kiserieti Allomas igazgatala Suranyi Jano5 65 munkatjrsai a III, Orsz5go5 Zbldmeza Kdingresszust rendeztek 7.iagyardvron 1936-ban (Piukovich 1936), . Az egyik legsikeresebb gazdamozgalom volt a ket vilegnaborL1 kdzbtt a .b1dme2oszbvetseg, melyet a rendezveny programja is bizoryitott. A ZbIrimezEtszovetseo Nemesitli Telepdn Megy2rovdrpn osomos ebir, ecset zsit, frandia perje, csinag pa- zsit, angol perje, reti perje, vdrbs csenkesz es kom6csin f6faidk nemesitesevei,a tarelos b6zaf6 honositas6val fcglalkortak. Jelentas Gruber kutatel munk6p, a persitfafelek gybkerfejlEidesi lataiban is. r kutatei munka eredmenyekeppen nyerte el a doktori fokozatot. Ugyanakkor Osszefoglalo munkala "A gyep hasznos es kercs nbvenyei" (1942) cirri e/ hozzaja'rult a gyep nbvenyzetenek helyes elbirblbsi mndszerehez, de a kdnyv tartalmazza oyepnbvenyek fejl5des elettanet es a gyepek 16tesitesere,
-24-
karbantartgsdra, 6polasara vonatkozO ismereteket is. Bittern es Gruber munk6ssdgen kiv61 a NdvenyterneIesi Kiserleti 411omasr61 megjelent SurAnyi-Vil-
es lege1ak termakepessegenek fokoz6sa ktildnbs tekintettel 2 tr6gygza" oim6 ktinyv is. A ZdidmezOszdvefseg kiserleti eradmenyeit azonban csak nehdny gazdasgg valositotta meg (Varga 1986). Magyarewar szerepet a gyeogazdalkod6s fejleszteseben a II. Vilgghabor0 utard Kiserieti Intezet kutatomunkdjjn &- s eredmenyein keresztEil kiserhefjUk nyomon, mert az Akabemia 1949-ben megszUnt. Igaz viszont, bogy 1949-ig Gruber Ong116 fdrgykent pktatta a "Ret- es legel8m5veles" c. tantargyat. Ezekben az evekben va'lf ismertfe BaUzs Ferenc uj h4romdimenziOs ndlax "Retek
,
veny szociologiai felvetelezesi rendszere (Balgzs 1951). Az elsO bsszefoglallii Intezeti •elentes 1951-bn szermazi[c Ebben zo temakent fbves vetesforgo szerepelt. Ezen bend herefiives fdrsit6sok, fEmagkeverekek vefesfechnikjja, takar6ndveny kerd6se, fUvek gybkerfejl6d6si kiserletei, -Nmagfermesztesi mOdok, sortavolsag, teleoitesi id6, gyeptbresi kis&rleteira1 szgmeltak be(Balazs 1951, Bagosi 1952). 61 gyepek telepitesehez konstruglt ketmaglddds vetdgepet Baldzs, aki ezt Lijitdskent beje1entette (Balgzs 1952)_ A gyepkutat6si temakban uj ir6nyok mutatkoznak 1956-tal. Ezel< ffikent canologiai vizsgjiddbsok voltak: allandti IegelEik es koszdlok termeszetes es mesterseges szukcessz1dj6nnk irdnyitnsn es a gyepek leroml6sdnak megakaddlyozdsa. A terra kidolgozdsa 8a1dzs nevenez ftlzodik (Kiserleti Intketi Jelentes 1956.). A kutatO munkaban 1956-tol Schummel is ktrzremabddtt, eIsEisdrban az 64-1. skarifikator kiprObalasval. Ezzel az eszkiffizzei a gyepek tbrwodlittsggenek Frey-
szUnfetese, levegOztetese volt a ce1. Vegyszeres gyomirtdssal is et -tol az evtal kezdve fcglalkortak. 8a1gzs (1956) velemenye szerint gyeptelebitesre 6-7 milli6 csira elegend5, amely 15-17 kg fanagkevo7eknek felel msg. A legelOk N mOtrggygzasdt, az adntdk aszi-tavaszi megosztdsgt vizsgeltAk Nyiri, Schummel(1957). Megallapitottek, Bogy rfLegter61, ha a kijutfatts-
-25-
ra kerul nOtrgymennyiseg
4
felet osszel, masik felet kora tavasszal sz6rjk
ki.
A magfdveseA mntragyazaaa kililbndOz5 fenofezisban tbrtent. A kiseriet szerint az N mntragya szerbaindulaskor mar kesO,'Dikonirttal magfuvesben eredmenyes volt a gyomirt5s (agosi 1957). A talael.et szemountjabol az oszi skarifikaIast
tal6ltak megfelelabbnek
(Schummel, Nyiri 19513). 1954-pen az Ovari oktatasi intezmeny Akademia elnevezessel 6jra megnyilf
retm6veles elOadasait :2&a Ferenc egyetemi adjunktus tartotta. • A2 oktatas mellett Reka jeientas kutato munkdt is kifejtett, es elvegezte Gynr-Sopron megye gyepes terilileteinek botanikai fe1vetelezeset. E tdbb kOtetes munkaban kbzsegekre bontva szinte valamennyi dyepterdlet anyaga feldolgoz?Isra keciilt.(Reka 1960.) A 1ege16- es
1,959-ben az Akademia egyesEit az akkor rear 5..szek-Nyugat-Magyarorszagi Mezngazdast,]gi Kutatii Intezettel. Az Intezetb51 a NOvenytermesztestani Tan• szekre kerult a novenynemesitesi es ndvenytermesztesi es az agrokemlai osztaly. Ez aj lehet6seget biztositott a gyepgazda- lkodasi kutatesok faytata. 56ra i5, A Tanszeken a gyepoazdikodasi kutatasok bovultek Ojabb temakkal, amelyekben a leguiabb ir.anyzatok is helyet kaptak. tgy kezdetben a korabbi . intezeti te2makent szerepl. vegyszates Qyomirti.s (Hedcnal) kutatAsal bbvultek ujabb vegyszerek es szerkombinacink beiktatAsAval. Az Ovari fasitott legelon kerultek elasziir kiserletbe ezek a szerek, de tOsobb az egesz t6jkatzetben • lev6 gyepeken is folytak vegyszeres gyomirtasi kiserletek (Varga, 3.- Peter, I 1964, 1968.)-
A gyepek termesnbvelesevel kapcsolatos mOtrgOzasi kiserletek intzeti t 6r(16 ,ja is tov -4bb folytatadott es bavult 6gy, Nagy a taikbrzet gyeptermes ndveIeseben a tanszeki kutata munka eredmenyei irAnymutatassal szolgAltak, Ez egyebkent szervesen illeszkedett bele az orszeg valarnennyi tajegysegen folytatott gyepkutatasokba. vege0 soron alapul szolga1hatott arra, bogy a gyepjavitas e madszeret_is be lehetett vezetni orszagosan, amire meg is teremtadtEk az anyagi alapck, igy be is indult az orszf]gos gyepjavit6s, az akkori FM 61ta1 ietrehozott leoe16- es retgazd6lkoda- si operativ bizottsjg vezetesevel,
- 26-
amelynek:einOke az avdri tanszekvezet6, Varga Arcs volt. Ugyancsak e bizotts4 szeLniezte az Orszagos Gyepgazdalk ❑ d4si Napokat, ame1yek kdAil a masodikat Gy5r- Sopron megyei Szany kdzsegben trtot -Ok, ugyancsaka Tanszek szervezeseben. A gyepterme5ek mennyisegi novelesen t61 teljesen sj irAnyzatkent a gyeptermesek agrotechnikai Liton tbrtentli mineisegjavitAsa alit a tanszeki kutatasbk kbzpontjaban. Ez a kutatAsi iranyzat ket fontos terilletra vonatkozott. Egyrdszt meoprObOltuk a gyeptermes minosegenek javitgsgt miltrdgyA2gsal, map kes5bb mikroelem trggy6zessal a mikroelemtartalmat ntivelni, a nitrogen mcitr6gygzAs adagjgnaknovelesevelpedig a beltartalm.i ertek naveleere tarekuOtUnk, ugyanakkor neztijk, hogy a nagyadagu nitrogen mOtragyAzas esetleg harps nat4st is kifejthet a termes minOsegere az NO 3-tartalom nbveleSdvel. Mind a N'matre gyazasmind-a.mikroelem tragy5zgs hatAsairtil hazai kdziemenyeken kivUl hdrom Gyep Vilggkongresszuson es aids nemzetkozi rendezvenyen szemoltunk be. (Varga, J.-Nosticziusne 1974., Varga, J.-Nostioziusnd-Schummel 1977„ Schmidt, R.-Varga, 3.7Tdlgyesi, Gy 1984., Tdlgyesi, Gy.-Varga, 3.-Schmidt, R. 1983., Szodfridtne, Farkas A.-Varga, J. 19139., Schmidt, R.-Varga, J. TOlgyesi, Gy. 19B9.).(La5d,42,54,55,56,58,59,60,62,63,64,a, 75 , 7 6,) A megtermett takarmanyban lev8 minoseg megorzesere igen szeles kbrn kutat6 munkdt inditottunk be, kdlEinbsen az erjeszteses tartosites terlileten. Ez a terra kutates-irgnyitasi szempontbol orszagosan is a Tanszekhez kerGlt. A fasilozjs killdnfele mOdlainak kidolgozasa saran szamels 63 kutatgsi eredmdnyt teljesitett a Tanszek, ezzel is tolytatva Cserhgti es Knvatsits munkassagdt, amelyet a korjbhi Navnytermel6si Kiserleti 4110mAson vegeztek. Kesobb ebbe a munkAba bekap ❑ solodott a Takarmanyozgstani Tanszek is olyanynyira, hogy veg61 fels6bb rendelettel az egesr temaktir szemdiyi es anyagi Mtterz-el, laboratariumi felszerelessel atkerint a Takarmklyoz6stani Tanszekhez. Azonban a Tanszeken folytatott 20 eves munka eredmenyeit nem lehet elvitatni a Tanszekt81. A cikk irodalomjegyzekeben feltiintetett munkAk is tan6skodRak errol (Lasd. a 2, 3, 4, 15, 49, 65, 6 7 , 69, 71, 72 szamLi irodalmat).
-
27
4
-
Osszegenie az elmult evtizedek munkbit megilapithate, bogy a gyepkutaIasokat .sz el5dijk rryomdokain falytatta tavabb a Tanszek, ezzel is jpoJva emIekuket.
Az 1953_ evi egyesites uten a gyepig2id6ikodgei kutat6sokban resztvevok: Dr. 07. h, c. Varga jAnos egyetemi tanr, tansz6kvezeta, a temik felelnse.,
Dr. Baintner FE.renc., Or. Gorogi Imrc,, Or, 1341 Lajo5,, Or, Macsek AntaL, Dr. NOstiaziuE Am6dne,, Dr. Nilri Lk,..zIO,, Dr. 12-ter J o nas., Dr. Reka Ferenc., Ot. Scholdt Rers8., Dr. Schummel 36zsef,, Dr, Szoclfridt Gyula., Dr. Szodfridt Gyul6ne., Toth AndrasnL May kuttohelyekrol: Or. Schmidt Jk,os (Takarm6nyoz6stani Taszek) Dr.SLigeti ienb Krlelmiszertecnnol6wai v Mikrobiologiai
Jr. TbigyEsi Gybrgy (Anaturvostudumanyi Egyetem)
Tanszek)
IROCALOM
1. Afanaszjev, R. - Varga, J. (1979} A legel6k esszer0 1aszn4lata (Racionalnoje iszpol.zovanyije Pasztbiscs) in dntbzbtt juhiegel5k. Szerk_: Andrejev, Kolosz, Mo5zkva, 1979, 243-280 p.
2, Baintner Ferenc (1975) A fonnyasztott Iucerna 52:16a7s1 gyakoriat&lak zees bir6lat. Mosonmagyarlivdr, Doktori ertekezEs 1973, rni 3. Baintner, F. - Schmidt, J. - Varga, J. (1978) Pillang6sok es Nfelek nedve5en tiiirten6 tartasiUsa, A szalas- es tdmegtakarmennk hetakaritAsanak, tartasitisanak, tro165Anak aj6n1ott modszerei. Tenaokumentkia, MN Agroinform. Budapest, 77-94 p. 4. BairTtner, F. - Szodfridt, Gy. - Varga, J. (1981) A N mOtrAgyaz6s hatAsa neNny fefaj erjezthetasftere es a szilgzsok minftegfte. KATE mosonmagyarovgri Mg_tud. K r Kdzlemenyei, 23/10. sz. 4B7-424 p. 5. Bagdsi E. (1952): MezOgazdastgi Kiserleti Intezet, 1952. pvi jelent65e II k . 8.316s
ArpAd
(1876); R6tmiveles es legelokezeles alapvonalai. Keszthely
7. Balgzs F, (1951): Haromdimenziaa felvdtelezesi L . endszer. Niivenyfibldrajzi terkepezt5i tanfolyam jegyzeke. Budapest. 8. Bal6zs F. (1951): Mosonmagyarovri Kiserleti Intdzet milkbOesenek jelentése 9. Baljzs F_ (1952)! MezOgazdasagi Kiserleti Intezet 1952. dvi jelentee, II, k. 10.
Balzs F. (1952): Ket vdtonengeres tolifkorongo5 sOrOsor6 vetOgep_ Mczb-
gazdasagi Kieerleti Intezet 1952. Zvi leient5e, II. k. 262-267 p, 11,
na1gzs F. (1956): A mosonmagyar6v6.ti me25gozclosAgi Kis6r1eti Intdzet 1956_ evi beszmolikja. II. k. 28-44 p.
12. Bitters, M. (1934): F6magtermeles AlsodunAnt6li Zbldmezo Egyesdlet Kiadvjnya 1934, Keszthely 13. Bitters, M. (1935): Ret es legelO, OMGE Kiadvdny 1935. Pdtria, Budapest. 14. Bitters, M. (1937): Sie aingung des GrLinlandes in Trockenen Gebieten. Fourth International Grassland Congress, Aberyswith, 1937. 15. B:d1bnd, I. - Gdbblbs, J. R Kardos, J. - Safalvy, L. - Varga, J. Vknos;, j. (1979): A szenabetakaritds, -tartdsitds, -trolas es -kioszts cepesitesenek fejlesztese. Cmegjelent: A mezegazdas6g mGszaki fejlesztesenek tudomdnyos kerdesei sot.. 34. fib Akademiai Kiada, Budapest, 1976. 16. Cserhati, S. - Razsd, I. (1898): Rettragy6zesi kiserletek, Kiserletugyi Kd2lenenyek, 49-69 p. 17. Cserh6t, S. (1898): Retek e5 legel6k trdgOzasa hazai kiserletek alapj6n. Budapest, Pat:.- la Nyomda. 18. Csendti, S. - Baan, L. (1900): Hazai Ontdzott rdteken termett szena minasege. 478-503 o. . 19
Cserhati, S. (1902): A t6z.eges r6tek termakepessegenek fokozdsa.
Kiserlet6gyi Kozlemenyek. 1-14 p. 20. Cserhti, S. (1904): A bekescsabai szikes ret tintdzesen 1903. evben szerzett, tapasztalatok. 272-286 p. Dudits, 0. (1968): A 150 eves
Mosonmagyar6v6ri Faiskola tbrtenete,
Kezirat
22. Grabnsr, E. (1922): A gazdas6gi ndvenyek nemesitese. Budapest 23, Gr.a- bnar E. (1926): A fEmagtermeles gyakorlati 5e1entosege, KOztelek 85. sz, . 24, Gruber, F. (1942): A gyep hasznos es Mros ndvenyei. Mosonmagyaravar, 1942.
25. Gyarfgs, J. (1899): Rettrdgyazdsi kiserletek. KiserletUgyi Kbzlemenyek. 290-301 p. 26.
Gydrfas, J. (1905): Az brittizott rdtek termokepessegenek fokozdaa. KiserletUgyi KOzlemenyek. 354-385 p.
27, Byarfds, J. (1906): A bdkdscsabai szikes rettintozesen 1905. dvben szerzett tapasztalatpk. KiserietGgyi Kbzlemenyek. 613-628 p. 23. Gydrf6s, J. (1907): A bdkescsabai szikes retbntbzesen 1906. 6N/ben szer-
zett tapasztalatok. Kiserletugyi Kezlemenyek..324-44 p. 29. GOreds, J. (1903):.A bekescsabai szikes rdttintbzesen 1907. dvben szerzett tapasztalatck. KiserletUgyi nzlerridnyek. 198-211 p.
50, Gydrfg5, J. (1909): RdtmOtrAgyAz6 kiserletek foszfdt-, illetve kdlifoszfattrdgy6va1 es chilisaldtromma1. KiserletiUgyi Kbzlemenyek. 449-469 p. 31. Karaly, R. (1898): Rdt- ós 1ege18miveles. FM Kiadvany. 32. Kettinger, By. - ,Nagy, F. - Timdr ; L. (1991): A magyar6v6ri nagybirtok tortenets. 34 p. 33. KovAts ; A. - Varga, J. (1987): Az slap- es alspoza targyk beepitsenek ndvdnytermeszt&sten cktstsdba. A novenytermesztestan prokerdesei fesszorainak, tenarainak, oktatOinak nemzetkozi tudorOnyos tankskozasa. Budapest ; 1987. aug. 16-21. MEM Mernak- es vezetatbAbbkpz5 Intezet KiadvAnya. 8-9 p.
34. mac5ek, A.
Varga, J. - Nosticzius, A-ne (1969): Nendny mikroelem hatdsa a gyepnbvenyek minasegere. Mosonmagyarelv6ri Agrartudominyi Hiskola Koilemenyei. XII. evf. No. B. 3-13 p. -
35.
Piuk ❑ vich, J. (1936):
36.
Rks6, I. (1899):
ovazi gazdanapok. Piukovioh J. Budapest 10-14 p.
Rettragydzdisi kisdrletek 1896.
ev
aszhol.
KiserletUgyi Kbzlemenyek. 68-86 p.
37, Rdzsa, 1. (1906):A r6t- 65 Iegelbmtveles k6zikonyve. Gy6r, sajdt kiadAs.
38. Reka i F. (1960): A mosonmagyardvdri jdrds jellegzetes legelEiterUleteinek ndvenydllomdnya, hozama es 611ateltarto-kepessege. Ndvenytermesztestani Tanszek evi jelentese. 160-171 p. 39, Rdszler, K. (1907): MatrAgydzdsi kiserletek tOzeges reteken. Kiserlet-
Ugyi KdZlemenyek. 230-260 p. 40. Rbsiler, K. (1910): A hekescsabai szikes retontbzeSen 19U9..evben szer-
zett tapasztalatok.
Kiserletugyi Kdzlemenyek. 428-446 p.
41. Rdszler, K. (1912): . A bekescsabai szikes retEintbzesen 1910.
es 1911. &-
ben szerzett tapasztalatok. KiserletUgyi Ktizlemonyek. 367-369 p.
42., Schmidt, R. (1992): A N- miltrdgydzds hatasa'a gyepek dsvdnyianyag tartalmgra, Kandiddtusi ertekezes, Mosonmagyarover, 1992. 43, Schmidt, R. - Varga, J. - Tolgyesi, Gy. (1984): Bettor fodder through fertilization. Proceedings of the 9th World Fertilizer Congress of the CIEC June 11-15. 1984. Budapest. 234-238 p, Tolgyesi, Gy. (1969): Mineral composition of grasses grown on peat soils in Forth western hungary and fertilization experiments. XVI: Nemzetkazi GyeogazOlkodidsi Kongresszus anyaga. Nizza 1969. okt. 4-11. 777-778 p.
44 . Schmidt, R. - Varga, a.
Nyiri, L. (1957): A mosonmagyarevari Megigazdes6gi Kiser45 . Schummel, J. . leti Intezet 1957. evi beszdmoldja, 36-72 p. Schummel, J. - Nyiri, L. (1958): LegelegazdEkodesi kiserletek. A movri • Mazi5gazdasggi Xiserleti Intezet beszdmoloja II. k. 81-117 p. Surdnyi, J. (1919): A osongradmindszenti antOzott ret feljavitts6ra irdnyuld 12 evi kisdrletezes erecimenyei. Bp. 1.27 p, : 4 8. Surdnyi, J. Villax, 0. (1932): Retek es kozasa. Pallas RT. Budapest. 1-51 p,
legal& termokepessegenek fo-
Szigeti, 3. - Baintner, F. - Schmidt, R. - Varga, J. (19B6): Oj kombinalt keszitmeny lucerne es fu tartOsitasahoz. Szdntedadi szdlas7 es tomegtakarmdny ❑k tormesztese, betakaritdsa, taroldsa es hasznosit6sa. NemzetKpzi Tudomnyos TanAcskozds Mosonmagyarovar, 1986. aug.27.29. 64-65 p.
5.0
Szi.lassy, 7. (1892): A f6-fele takarmanynbvenyek es termesztesUk. EKE kiadvany, 1852. Budapest,
(1589) The effect of N and 'K 51 , Szodfridtne Farkas A..- Varga, fertilizers on the NO 3 Content of different grass species and mixtures. XVI: NemzetkOzj 1;yepgazd6111odAd Konferencia anyaga. Nizza, 1989, okt. 4-11. 767-768 o_ 51 , i) .3als2, L. ()927): A
apyar ta1aj gyopesitese_ Bp. P4tria Nyomda.
53 . Tblgyesi, 0y. - Varga, J. - Schmidt, R. (1583.): A barisagi gyepalkot6 csomas ebir (Oactylis plomerata) [•eztartalmAnak befolyasoldsa nitrogja-. s mikrcelemtra'gyakkal. Magyar Allatorvosok Lapja, 1983; 38. kbt. 10 sz 599-602 D. 54 . Tdlpyesi, Gy, - Varga, J. - Scnmidt, R. (1983):
A gyepalkot6 csombs
ublr (0aotylls glomerata) mangintartalmnak novelee mOtrgygz6ssai. Magyar Allatorvosok Lapja, 1983. 38. kot. 10. 5z. 593-597 D_ 55 , Varga, 3. - Ga61,. L. (1960): Magnak .termesztett 5u06r rozsgok, re2ti senkesz es reti komocsin helyes arotasi idElpontjanak megMapitsa. Mosonmagyarovari Mezt)gazOsagi Akademia Kbzlemehyel, 1960. 1. Sz. p. 56 .
%J rga, 3_ (1961): A sudar .,:ozsilOk, a magyar rozsnok, a r.O.ti csenkesz 6s reti kormicsin virjgzgstrialogiaja, 1405onmegyarOvgri Me2Ogazdasagi Akademia Kbzlemenye, no, 1. sz. 115-133 p.
57
Varga„1. -Peter , . (1964) : Vewszerea womirtdsi kiserletek 2egelnn sonmagyarOvari horArtud, Fbiskcila Kbziemerlyei VII. evf.l.s7.. 17-35 0
58 • Varga, J. - Oorogi, 1. (1967)1 A OyepQt alkoto pazsitfilfelek es piIlan gisvirAp0 nOvenyek kb1csdroat6sainak tanulmAnyozasa. I. Kagyar rozsho lucerhal, vibudshere, szarvaskerep es feherhePe. kb1c5bnhat6sdnak tanulmanynz6sa 32 Pvel.TakarWnylAzis. 1987, 2. sz.
59 . Varga, J. - Nosticzius, A-nd, - Dotogi, I, (1968)1Karbamidos levdlIr gyazas hn -tasa a magyar rozsnok minnsegere_ Mosonmagyarciv4ri Agartudo aranyi r5iskol.a Kbzlemenyel. XI. evf. 1968/11. 163-168 p.
•
4V ,
33 60 . varqa, J. - Dprogi, I. (196B): A gyepet alkotb persitfOfelek es pillangbsvraga novenyek kolcsonha t a s n21 tanulmOnyozesa. II, Reta_ csenkesz, lucecn@, vdrbshere, snrvakerep es fehernere kolcs6nhotesenak tanuITenyCZaS2 32 P-vel. Takarmanybezis, Vol. B. 1-2, sz. 19-26 p. 61
Varga, J. - Peter, 3. (1968)1 Vegyszeres gyomirtAs utah@t6sanak vizsgelata legelan. Mosonmagyarbvti Agrertudomnyi Foiskola Kdziemenyei, XI. evf. i960/1. 37-40 p.
Dofogi, I. - Scbugnl, J. (1969): Gyepnb62 Varga, J. Nosticzius, 4-ne, mGtregyd2es hates@ egyes fuvek @minosavvenyek @minosav-vizsgalata, tartalmra, giserIeti,j90 Klizi.efteflyek. LXII. 1969- 1-3, f_ 99-119 p. - Maosek, A. (1970): Neh6ny mikrbelem Nostiortus, rkfliasa 0 DyepnOvenyek 1nina5dodro_ IT_ Mikroelem utdhatgs@ erdot212jon A reti csenkesz (Festucs pratensis . Huds. ) minelSegere. Agrertudomenyi E1.tud Kai Uzlemenyei 1970. chqqem Kes7the3y, mfionmaliyarbvcr
63:. Vrqs, J.
,
13. tvf. 1. 52.
27-37 p-
64
Varga, J. (1971): Gnojenje in iskoriscarOe travne ruse na Agralernija 1971, No. 9-12. 488-500 p. Beograd.
65 .
varga, 3.
Madzarskem.
(1972): A N511626 ,3 fliab0 euEdmonyei. nntbzeses gazcielk.0065. Az ',ntdzesi Kutato lntezet Tudomenyos Kiadvany@ Vol. IX, no. 1. 23-31 p. (157') A rmitr6gyezes hetesa a gyep XI]. GyeND40011,:odelsi Vih.'1,gkongress2ms, MOsZkva 1974. j6n. 11-20. 536-551 p.
V2N2, J. - N0StAcziu53,
67
Lbabb adatok a f6vek erieszteses tartasit6sahoz. CyF:!pgazd6lkod6s 1974. I. evf. 4. z, 72-84 p:
68
Nosticzius, A-ne. (1,76-1927); A m6trjgyaza5 Varga, 3. - Schummel, tLatasa a pyeptermes miylosegere. Mosonmegyaraveri Mg.tud. Kar Kb2lemenyei, 1 sLmmagyar6var 1',1 76-1977. xV111-x1X, evf. no_ 1. 5-51 p.
69
Varga, J. (1976): A szaIastakarmenv-termesztes es tartoeite$ helyzete 6 5 fejleszte§- i feladatai. XVIII. Georgikon Kapok Kesztilely, 3976. MI,
Varga, J. (1974);
4-53 p.
- 34 70. Varga, 3. - Nostiezius, A-ne. - Schummel, 3. (1537): KUlaribbzo mardoyak hatdsa a gyepek hozamdra es minasegere. Lipcee, nepgazdalkoddsi Vilagkongresszus 1977. má j. 18-27. 1019-1022 o. 71. varga, J. - Szodfridt, Gy. - Baintner, F.
Szigeti, J. - Arvay, I. 1978): KiildnbOz6 tartositoszerek hats a ezemes kukoricazuzalek erfolyamataira, Agrartudomanyi Egyetem Keszthely, Mosonmagyarev6ri . mzogad6tunyiCrKbzem6,MosnagyrOv,1978.X_ef
no. 6. 35-45 p_ 72.
.irga, J. - Baintner, r. (1979) Tartasitoszeres fosziuzs i(szites Ho-Jn y probleo:6j.a. 'Gyoprp es mellekterrOkekre alapozott Nistermeles" inacskuz, Debrecen, 1979 ma:]. 16-17.
73.
J. (1981): Szalastakarmanyok szerepe es jelentosege a talcarmany-: gazdalkodisban.
74,
Georgikon Tapok Keszthely, 1981. 22-50 p.
':arga, J. (1986): Surdnyi J. emlkulee. Magyar Tudomdnyos Akademia Floadas
75.%,,,,rqa, 3. - Szodfridtne Farkas, A. (1986): Az etetesi kiserletek mt:Iiyei a beledi "E1are" Mgl- Sz Liajterme145 tehendszeteben. Szantafdldi tbmegt*armanyok termesztese; betakaritdsa, taro16sa e s haSZ ;-)D$itasa. Nemzetkbzi Tub_ Taracskozjs Mbsonmagyarovar, 1986. aug. 27-29. 75 p. 76. Varga, J. (1997) A ndverlytermeeztestan integr6lt oktatdsthlak tapaszt,aLatal. A navenytermps2Iestan professzorainak, tanarainak,•oktatoihaK flemzetkOzi tudom6nyos tanacskozasa. Budapest, 1987_ aug. 16-21, MEM -lernijk- 65 vezetntovabbk@pzi5 Intezet KiadvAnya. 94 - 96 p. 77.
3. (1989): Megemeiekezes Dr. Bittera Mik1ds professzorad, Rittera Miklos emlekules 1987- nov. 17. Acta Ovaricnsis. 1989, XXXI. Varga,
e!vi. 1. sz. 6-10 p. 78.
varqa, J. (1992): Tessedix Samuel munkass.a. ga a mezelgaznsaQ fejlesztenck terulct6n. PAB-VEn
79.
.Talek6las anyaga
(kezirat).
(1935): A legelak .1elentd5bge haszn6lata es azok lbvadeimizasege, Stadium Sa3tlivlialat RT. Kulbnlenyomat 1-31 p. V[Ijghy, K.
80, Vdcb5, A. (1968)! Ovjr, Ov&'
Budapest, 1968, Mezepgazdasjgi Kia06 WalIeshau5en, Gtr. (1993): - mosonmagyardvgzi agrjrfelsid ❑ ktatjs 175 • eve (KezirW_
81.
82.. KiserletOgyi Ktiziemenyek (1B58) 1. k. 6. 0,
Szerm5k - Authors:
-
-Prof. Dr. Dr.h.c. Varga, JanmPannon AgrAregyetem Kara, Mosonmagyaravgr..' pt.Szodfridtne Dr. Farkas Anna egyetemi adjunktus, Pannon Agraregyetem Kara (Fannon Agricultural Tniversity, Mosonmagyar6v6ir, 9201,POB:57)
