Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22.
A városfejlesztési stratégiák nem egyértelmű pozicionálása miatt az AT,
IVS vagy aminek nevezzük, nem épülhetett be a tervezés gyakorlati folyamatába. Elméleti polemizálás, csináltuk de minek és kinek? A stratégiák döntően a kormány programok, akciótervek, majd az NFT I kapcsán az OP-k lebontására törekedtek. Formai és tartalmi megfelelés biztosítása a pályázati feltételekhez igazodva! Nem volt egységes módszertan (Akció Terv, Akcióterületi Terv). Ma van, ez Jó, még ha nem is tökéletes! Az előzőekből következett, hogy városfejlesztési és város tervezési szempontból nem eléggé megalapozott stratégiai dokumentumok keletkeztek. Ötletbörze, vágyálmok, eltúlzott méretek, kapacitások! A stratégia alkotás nem törekedett a partnerség kialakítására, a nyilvánosság nem volt létszükséglet, az átlag ember oldaláról nem mindig értelmezhető dokumentumok keletkeztek. De jól mutatott a polcon és kellett a pályázatokhoz! „Alátámasztó dokumentum”, hogy le ne szakadjon a polc!
A hosszú távú jövőkép (HTTK) megvalósítható programokká és
projektekké (TRT és HÉSZ)való lebontása. Tisztul a kép, már el tudjuk helyezni! A tervezési folyamatba beépülő dokumentum készítése, melyet rendszeresen aktualizálni szükséges. Ez logikus! A területi szemléletű tervezés következetes alkalmazása! Ez új elem, kezd hasonlítani a városfejlesztéshez! A fejlesztésbe bevonható források reális becslése. Ebben ma is teljes a káosz, a reális becsléshez terv kell, legalább tanulmány terv, de az nem része az IVS nek! A pályázati források felhasználása a befektetők, vállalkozók fejlesztési lehetőségeit leginkább bővítő módon történjenek. Ez rövidesen nem csak cél, hanem szükségszerűség lesz! Átláthatóság, nyilvánosság, partnerség kialakítása, lakosság által támogatott célok kitűzése. Egyedül nem megy, egyedül nem megy! Megvalósítás folyamatának tervezése, döntés a megvalósító szervezet státuszáról. Nem szabad erőltetni a Városfejlesztési Társaságok alapítását, fenntarthatósága költséges!
Továbbra is elsődleges szempont a pályázati kritériumoknak történő
formai megfelelés. Keressünk valami hibát hátha kizárhatjuk! Az IVS ,EATT , ATT, PÁLYÁZAT kapcsolatában sok az átfedés! Meg lehet magyarázni, de minek ennyi dokumentum? Nem egyértelmű, jogszabályi háttér az IVS státuszát illetően. Tegyék be vagy vegyék ki, de ne ráncigálják! A tisztázatlan státusz miatt nem lehet megteremteni megfelelő pénzügyi fedezetet (költségvetési előirányzat) az IVS elkészítésére. Ha nyerünk elszámoljuk, ha nem megmagyarázzuk a testületnek! Legtöbb IVS nem eléggé megalapozott műszaki és gazdasági szempontból. Ha nincs legalább tanulmányterv, nem lehet korrekt becslést adni! A stratégia megalapozásához szükséges adatforrások biztosítása nehézkes és költséges. Nem tárják fel a reális forrásokat (ingatlangazdálkodási terv), egyrészt mert nem érdeke azt nyilvánosságra hozni, másrészről az értékbecslés szakmai háttere nem biztosított. Meg ne mondjuk, hogy mennyiért tudjuk eladni vagy bérbe adni, mert felverjük az árakat! Az Anti Szegregációs Terv beépítése az IVS – be, erőltetett. Szükséges, de nem itt van a helye! Ez kapcsolódó dokumentum. Fából vaskarika, az Önkormányzatok eddig is rengeteg ASZ intézkedést tettek és tesznek!
Hogy egyáltalán van! Tapasztalatot szereztek a városok, és a stratégia készítők! Azonos metodika, módszertan! Akik előre látnak, fel tudnak készülni a 2013 követő időszakra,
amikor a befektetők bevonása döntően fogja meghatározni a város fejlődését! Szükségszerű együttműködés az Önkormányzat, a Várostervezők, Építészek, Közgazdászok, és a Civil szféra között! A nyilvánosság biztosításának igénye! A partnerség biztosításának szükségszerűsége! A remény:
Hogy nem készül újabb kézikönyv! Hogy megtalálják végre a helyét az EATT, ATT, ASZT –nek! Hogy továbbra is szükség lesz IVS-re! És reméljük, hogy biztosítják a szükséges jogszabályi kereteket és az IVS beépül a tervezési folyamatba! Ha ez bekövetkezik, tervezhető lesz az Önkormányzatok költségvetésében, mint a TRT, HÉSZ, HTTK!
Előkészítő fázis, probléma feltárás, SWOT, egyebek Stratégiai munkacsoport(ok), létrehozása legfelsőbb
szintű vezetés támogatásával és részvételével Lehetséges projekt elemek, beavatkozási pontok minél szélesebb körű beazonosítása A város életében meghatározó szerepet betöltő személyekkel mélyinterjú készítése Meglévő, korábban kidolgozott programok áttekintése Nemzetközi, országos, regionális trendek, fejlesztési irányok áttekintése, értelmezése Helyzetértékelés, elemzés Lakosság kérdőíves megkérdezése a problémákról és a beavatkozások szükségességéről Előkészítő fázis összefoglaló értékelése, a testület és a lakosság nyilvános prezentáción történő tájékoztatása
Stratégiai koncepció kialakítása Koncepció alkotás Súlyponti projekt elemek, programok tanulmány
terv szintű kidolgozása, beavatkozási pontok megvalósításának költségbecslése, időbeli programozás Testületi, bizottsági egyeztetések Partnerek bevonása (gazdasági, civil, társadalmi szervezetek) Lakossági tájékoztatás, nyilvános prezentáció Visszacsatolás korrekció Stratégia véglegesítése Testületek, bizottságok, lakosság és a bevont partnerek tájékoztatása, testületi jóváhagyás
Lássuk mire jutottunk Tiszafüreden 2006-2010 között! Két befogadott pályázat! Megfelelő pontszámot elérő IVS és pályázat! Még sem nyert!! Jászberény érdekérvényesítő képessége jobb volt! A problémák és a lehetséges megoldások azonban alapvetően nem változnak.
Szabadidő eltöltés; 16% Turisztika; 7% Infrastruktúra ; 48% Infrastruktúra Szolgáltatás; 14%
Gazdaság Szolgáltatás Turisztika Gazdaság; 15%
Szabadidő eltöltés
• Természetes adottságokra épülő nemzetközi és
• • • • •
országos szinten jelentős turisztikai potenciál, a TISZATÓ FŐVÁROSA Kistérségi központ Az M 3 autópálya közelsége A település szerkezete nagy fejlesztési tartalékokkal rendelkezik Jó közoktatási és humánerőforrás fejlesztési struktúra Város meglévő értékeinek, és a városhoz kötődő ismert személyek által biztosítható reklám, marketing lehetőségek (Tisza Balneum, Veres Zoltán műrepülő, lúgosított ásványvíz, és minden ami számít)
• Tiszafüred olyan több lábon álló turisztikai, gazdasági
központtá alakul, amely képes hosszú távon biztosítani a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását, és gazdasági aktivitását. • A fejlődés hatására növekedik a lakosság életszínvonala, amely hozzájárul a kistérségi szinten is meghatározó közszolgáltatások fejlődéséhez. • Az esztétikus városkép, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővülése, a turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatások fejlődésének hatására vonzóvá válik a város, a helyben élők, betelepülni szándékozók és turisták számára egyaránt.
A gazdasági és vállalkozói környezet javítása; 19%
Térségi centrum funkciók erősítése; 33%
Infrastruktúra és az élet minőség javítása; 30%
A gazdasági és vállalkozói környezet javítása
Turisztikai, idegenforgalmi és kulturális kínálat fejlesztése; 18%
Turisztikai, idegenforgalmi és kulturális kínálat fejlesztése Infrastruktúra és az élet minőség javítása Térségi centrum funkciók erősítése
Az élet megy tovább, stratégiákat és terveket készítünk, az Iskolában megtanult módszertan alapján. Pályázunk az évente változó víziók alapján és élünk mint hal a vízben
vagy ahogy hagynak minket!
