EUROPEAN STANDARD
EN 13145 2001, Január
VASÚTTECHNIKA -VASÚTI PÁLYÁKVASÚTI TALPFÁK, VÁLTÓALJAK – FAANYAGBÓL-
Tartalomjegyzék Előszó
3
1. A szabvány bemutatása
4
2. Kapcsolódó szabványok
4
3. Szakkifejezések és definíciók
5
4. Fafajok
11
5. Formák, méretek, tűrések
12
6. Fahibák, minőségi követelmények
13
7. Tartósság és védelem
16
8. Gyártásközi ellenőrzések
17
9. Jelölések
17
10. Melléklet
18
2
Előszó Ezt az Európai Szabványt a CEN/TC 256 „Vasúti alkalmazások” Műszaki bizottsága alkotta s a DIN titkársága birtokolja. Ezt az Európai Szabványt kell megadni, mint nemzeti szabványt legkésőbb 2001 július 1-ig. Ezt az Európai Szabványt az Európai Bizottság és az Európai Szabad Ipari Szövetség által felkért CEN készítette el. Ennek megfelelően a CEN/CELEC Nemzetközi Szabályozáshoz a következő nemzetek szabványai csatlakoztak ehhez az EN szabványhoz: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság
3
1. A szabvány bemutatása Ez a szabvány meghatároz fafajokat, minőségi előírásokat, eredetet, gyártási paramétereket, formákat, méreteket, tűréseket, valamint tartóssági és felületkezelési előírásokat, melyeket alkalmazni kell vasúti talpfák és váltóaljak készítésénél. Nem tartalmazza a speciális befejező műveleteket, melyeket a megrendelő szab meg. Más faanyagokra a szabvány nem érvényes.
2. Tájékoztatások Ez az Európai Szabvány magába foglalja a keltezett ill. a nem keltezett szabványokat, ill. más publikációk rendelkezéseit. Ezekre az irányadó rendelkezésekre a szabvány a megfelelő helyen hivatkozik és fel is sorolja őket ebben a pontban. A keltezett szabványoknak a kiegészítései, javított kiadásai akkor alkalmazandók, ha ez a szabvány felhasználja ezen kiegészítéseket. Nem keltezett szabvány esetén mindig a legújabbi verziót kell alkalmazni. EN 252
A talajjal érintkező faanyagvédőszerek relatív védőképességének helyszíni meghatározása
EN 335-1
A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A felhasználási osztályok meghatározása. 1. rész: Általános meghatározások
EN 350-2
A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A tömör fa természetes tartóssága. 2. rész: Egyes jelentős európai fafajok természetes tartósságára és kezelhetőségére vonatkozó útmutató
EN 351-1
A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Védőszerrel kezelt tömör faanyag. 1. rész: A védőszer-behatolás és a felvevőképesség osztályozása
EN 599-1
A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Megelőző faanyagvédő szerek biológiai vizsgálatokkal meghatározott hatásossága.1 rész: Veszélyeztetettségi osztályok szerinti előírások
EN 844-3:1995
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 1. rész: A hengeres faanyagokra és a fűrészárura vonatkozó közös, általános fogalmak
EN 844-7:1997
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 7. rész: A fa anatómiai felépítésére vonatkozó fogalmak
EN 844-9:1997
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 9. rész: A fűrészáru jellegzetességeire vonatkozó fogalmak
EN 844-10:1998
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 10. rész: Az elszíneződésre és a gombásodásra vonatkozó fogalmak
EN 844-11:1998
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Fogalommeghatározások. 11. rész: A rovarkárosításokra vonatkozó fogalmak
4
3. Szakkifejezések és definíciók A szabvány az alábbi szakkifejezéseket és definíciókat alkalmazza: 3.1. Talpfa Olyan fagerenda, melyeket sínek alá helyeznek el. Ha jobb nézetből figyeljük a sínt, akkor a vasúti talpfa tengelyirányú. Általában egy vasúti vonalon két sín halad át rajta. 3.2 Váltóalj Fagerenda, amely hasonló a talpfához csak általában hosszabb kivitelű, melyeket sínek alá helyeznek el olyan helyekre ahol váltók ill. kereszteződések vannak. 3.3 Geszt A faanyag belső része az élő fának, amely nem folytat már életműködést. [EN 844-7:1997] 3.4 Szíjács A faanyag külső része az élő fának, amely életműködést folytat. [EN 844-7:1997] 3.5 Belső szíjács (holdgyűrű) A gesztben egy teljes vagy nem teljes évgyűrűnagyságú rész, amely a szíjács tulajdonságaival rendelkezik. [EN 844-9:1997] 3.6 Álgesztes bükk Vörös vagy barna elszíneződés a bükk faanyag közepén. A kifejezést pontosan definiálja [EN 844-10:1998] 3.7 Fülledés Szürke vagy bíbor színű elszíneződés a gesztben gombatámadás hatására. 3.8 Rostirány (rostlefutás) A farostok fő elrendeződési iránya
5
3.9 Évgyűrűk határhelyzete A fűrészárut addig lehet alkalmazni vasúti talpfaként ill. váltóaljként, amíg az évgyűrűállás nagyobb mint 45°. A szögmérést a felső oldalhoz kell elvégezni. (lásd 1 ábra)
1.ábra. Az évgyűrűk határhelyzete vasúti talpfák és váltóaljak esetén Az a-b egyenes érintőleges az évgyűrűre, amely találkozik a talpfa ill. váltóalj felső oldalával. A mért szög: c 3.10 Évgyűrűszélesség A növekedés által létrehozott évenkénti faanyaggyűrű szélessége. [EN 844-7:1997] 3.11 Fagömbösség Természetes hengeres felülete a rönknek, kéreggel vagy kéreg nélkül, amely megjelenik a fűrészárun (lásd 2.ábra) [EN 844-3:1995]
2.ábra. Fagömbösség 3.12 Sínsaru helye Talpfáknál a sínsaru helye 250 mm hosszan található a talpfa felső oldalán mindkét sín alatt Váltóaljaknál ugyanez a hossz értelmezendő, csak azzal a kitétellel, hogy a mindkét végétől kell mérni a 250 mm-t.
6
3.13 Korhadás A faanyag bomlása gombatámadás vagy egyéb mikro-organizmus hatására, amely puhulással, jelentős tömeg és szilárdságcsökkenéssel, és gyakran a mintázat és a szín változásával jár. [EN 844-10:1998] 3.14 Göcs Benőtt ág a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.15 Ép göcs Olyan göcs, amely nem korhadt. [EN 844-9:1997] 3.16 Benőtt göcs Olyan göcs, amely legalább ¾ részben benn van a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.17 Holt göcs Olyan göcs, amely maximum ¼ részben van már csak benn a faanyagban. [EN 844-9:1997] 3.18 Kieső göcs Olyan göcs, amelyik kiesik a faanyagból. [EN 844-9:1997] 3.19 Korhadt göcs Olyan göcs, amely korhadt. [EN 844-9:1997] 3.20 Benyomódás A korhadt göcs eltávolítása során keletkezett benyomódás a fűrészáru ép oldalán. 3.21 Benőtt kéreg Olyan kéregdarab, amelyet részben vagy teljesen benőtt a faanyag. [EN 844-9:1997]
7
3.22 Repedés Hosszirányú szétválása a rostoknak. [EN 844-9:1997] 3.23 Hasadás Olyan repedés, melyben felületek válnak el egymástól. [EN 844-9:1997] 3.24 Fagyrepedés Radiális repedése a faanyagnak, amely fagyás hatására következik be még az élő fának a szíjácsában és egészen a fa beléig is elérhet. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: A fagyrepedést gyakran kíséri a határos faanyag sötétedése és a rostlefutás eltérése. 3.25 Naprepedés Rövid, kicsi, felületi repedések. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: Szárításnál fokozott figyelmet igényel. 3.26 Bütü repedés Repedés a bütün. [EN 844-9:1997] MEGJEGYZÉS: Felfűrészelésnél vigyázni kell a végére 3.27 Bütü hasadás Radiális bütü repedés, mely a bélből indul. [EN 844-9:1997] 3.28 Gyűrűs repedés Az évgyűrűt követő repedés. [EN 844-9:1997]
8
3.29. Vetemedés laphosszban Oldalirányú görbület a fűrészárun. (lásd 3.ábra) [EN 844-3:1995]
Felülnézet 3.ábra. Vetemedés laphosszban 3.30 Vetemedés élhosszban Függőleges irányú görbület a fűrészárun.(lásd 4.ábra) [EN 844-3:1995]
Oldalnézet 4.ábra. Vetemedés élhosszban 3.31 Keresztirányú vetemedés (teknősödés) Keresztirányú görbület a fűrészárun (lásd 5.ábra) [EN 844-3:1995]
5.ábra. Keresztirányú vetemedés
9
3.32 Csavarodás A fűrészáru csavarodott.(lásd 6.ábra) [EN 844-3:1995]
6.ábra. Csavarodás 3.33 Gyantatáska Lencse alakú üreg a fűrészáruban, amely gyantát tartalmaz vagy tartalmazott. [EN 844-9:1997] 3.34 Gyantásodás Felhalmozott gyanta jelenléte a fűrészáruban.[EN 844-9:1997] 3.35 Rovarrágás Alagút vagy üreg szerű lyuk, melyet farontó rovarok okoztak. [EN 844-11:1998] 3.36 Bél A faanyag belső zónája, amelyik legelőször fejlődött ki. Nedves és puha. [EN 844-7:1998] 3.38 Trópusi fafaj Olyan keménylombos fa, amely a trópusokról vagy egyéb déli országokból származik
10
4. Fafajok Ez a szabvány az alábbi fafajokat ajánlja. (lásd 1. táblázat)
1. táblázat. Alkalmazott fafajok Botanikus név Magyar név Európai keménylombosok Quercus robur Európai Quercus petraea tölgyek Quercus pubescens Fagus sylvatica Bükk Tűlevelűek Pinus sylvestris Erdeifenyő Pinus pinaster Partifenyő Pinus pinea Pálmafenyő Pinus nigra Feketefenyő Pseodotsuga menziesii Duglászfenyő Larix Sp.* Vörösfenyő Trópusi keménylombosok Azobé, Ekki, Lophira alata Bongossi Bangkirai, Shorea laevis, Shorea Selangan sp.div.* Batu, Balau kumus Dicorynia guinesis Basralocus Eucalyptus marginata Jarrah Eucalyptus diversicolor Karri Ocotea rodoaeo, Lauraceae Brazíliai family zöldfa Mora Excelsa Mora *különböző alfajokat tartalmaz
11
5. Formák, méretek, tűrések 5.1. Formák 5.1.1 Talpfák A talpfáknak névlegesen derékszögű kialakításban kell gyártani amint az a 7. ábra is mutatja. Az ügyfél dönti el melyik formát választja.
7.ábra. Talpfák lehetséges alakjai. E1 vagy E2 5.1.2 Váltóalj A váltóaljak formája a következő alakzatúnak kell lennie. (8.ábra)
8.ábra. Váltóalj alakja 5.2 Méretek Rendelés esetén a vevő határozza meg l,e, és d értékét (lásd 7;8 ábra). Ezek az értékek feltétlenül szükségesek, akárcsak a hossz. Ezen méretek betartása után kell felületkezelni a talpfákat, váltóaljakat. MEGJEGYZÉS: A szokásos méreteket az A függelék közli
12
5.3 Tűrések A következő tűréseket alkalmazzák vasúti talpfa és váltóalj esetén: - Hossz:+- 30 mm - Szélesség: +10 mm/-3mm - Magasság: +10mm/-3mm - Derékszög: 90°; max. eltérés 3°. MEGJEGYZÉS:A hosszirányú tűrés annak a feltétele, hogy megfelelően el tudják végezni a gerendavégek szögre vágását. Más tűrésbeli eltérést amit speciálisan alkalmaznak vasúti talpfák, váltóaljak esetében az elvárt feltételeket a megrendelőnek kell meghatároznia.
6. Fahibák és minőségi követelmények 6.1 Alapanyagok A talpfákat és a váltóaljakat frissen döntött fából kell készíteni. Szél által kidöntött, hó vagy jég hatására eldőlt, villámsújtotta vagy tűz által károsított rönkök felhasználása tilos. Felfűrészelésnél a talpfáknak, váltóaljaknak tisztának kell lennie. Nem lehet rajtuk föld, sár, jég, fűrészpor vagy más idegen anyag. A bükk rönköket ne az adott évben döntött faállományból szerezzük be. 6.2 Kezeletlen talpfák és váltóaljak A szárítás szükséges a további feldolgozási műveletek előtt. A szárítási menetrend függ a fafajtól. A 2. táblázat mutatja be a szárítás utáni fahibákat és a minőségi követelményeket. 2. táblázat. Fahibák és minőségi követelmények
Fahiba
Az alábbi fafajok alkalmazásánál Trópusi keménylombosok
Szíjács Európai keménylombosok Tűlevelűek
Megengedett-e? Megengedhető, ha a névleges szélesség 50%-nál nem több az aránya talpfáknál. Kivétel a sínsaruk alatti terület. Váltóaljak esetében megengedett, ha a teljes hosszon a váltóalj felső oldalán a Megengedett, ha ép Megengedett, ha ép. Ha nem tartalmazza a belet, akkor az alábbi arány keresztmetszeti arány megenged a gerenda mindkét végén:
13
Szíjács
Tűlevelűek
Belső szíjács Álgeszt
Összes fafaj Bükk
Pseodotsuga menziesii: 25% Pinus sylvestris: 75% Pinus pinaster: 75% Pinus nigra: 75% Nem megengedett Megengedett, ha a sűrűsége megfelelő és a gombatámadás formájának a helye a 9.ábrának megfelelő.
9.ábra. Az álgesztesség maximális megengedd méretei [mm] Fülledés
Összes fafaj
Nem megengedett Egyenesnek kell lennie. Hosszirányban a megenRostlefutás Összes fafaj gedett eltérés aránya 1:10, abban az esetben ha a mért szakasz 600 mm feletti Évgyűszélesség Tűlevelűek Nem lehet kevesebb mint 5db/25mm A megengedett határértéket befolyásolja a forma. Fagömbösség Összes fafaj (5.1.ábra) Tűlevelűek Megengedhető talpfák és váltóaljak esetében, Trópusi keménylombosok ha az átmérője nem több mint a szélesség 25%-a Ép göcs A sínsaru helye alatti területen nem megengedett Európai keménylombosok talpfáknál. Megengedett, ha benőtt. Talpfáknál és megengedett a sínsaru helye alatti terület kivételével. Váltóaljaknál a göcsök Holt göcs, Összes fafaj átmérői a legfeljebb a szélesség 20%-át tehetik a kieső göcs felső oldalon. A drénezésről gondoskodni kell a vízelvezetés miatt. Korhadt göcs Összes fafaj 10 mm feletti átmérő esetén nem megengedett. Megengedett, ha talpfa keresztmetszetében a benyomódás nem éri el az 1/15-öd részt.; drénezésről Benyomódás Európai keménylombosok gondoskodni kell. Nem megengedett a sínsaru alatti területen. Megengedett váltóaljaknál, és talpfáknál a sínsaru Benőtt kéreg Összes fafaj alatti területen kívül csak egy oldalon és a hossza 150 mm lehet maximum. Európai keménylombosok Megengedett a végeken 250mm hosszan. Hasadás Tűlevelűek Megengedett a végeken 75mm hosszan. Trópusi keménylombosok Megengedett a végeken 200mm hosszan. Megjegyzés: A vevő kérheti, hogy a végeket kezeljék megfelelő módszerrel Fagyrepedés Összes fafaj Nem megengedett Naprepedés Összes fafaj Megengedett Bütü hasadás Összes fafaj Megengedett, ha nem éri el a faanyag felületét Megengedett az egyik végen, ha az évgyűrű átmérője Gyűrűs repedés Összes fafaj kisebb mint 50mm Vetemedés Trópusi keménylombosok laphosszban max. 6mm/talpfa
14
Trópusi keménylombosok
max 2mm/váltóalj max. 2%-a a talpfa hosszának Európai keménylombosok max. 1%-a a váltóalj hosszának Tűlevelűek max. 0,5%-a a talpfa és a váltóalj hosszának Megjegyzés: A vevő kérheti, hogy a maximum értékek 50%-a legyen a mértékadó Megengedett, ha sínsaruk helyei egy síkban maradnak Vetemedés de a vetemedés korlátozva van az alábbiak szerint: Összes fafaj élhosszban max. 0,6 %- a talpfa teljes hosszának max. 0,2 %- a váltóalj teljes hosszának Megjegyzés1:A sínsaruk helyének tervezésekor az előbbi előírásokat kell betartani Megjegyzés2:A vevő kérheti, hogy a maximum értékek 50%-a legyen a mértékadó Teknősodés Összes fafaj Nem megengedett. Csavarodás Összes fafaj max. 0,4%-a a talpfa ill. a váltóalj teljes hosszának 150mm hosszx12mm szélesség középen(középen mérve), megengedett, Gyantatáska Összes fafaj kivéve a sínsaruk helye alatti területen. Bármely oldalon bármely hosszban előfordulhat,de ne Kemény legyen Összes fafaj gyanta táska hosszabb mint a talpfa, váltóalj hosszának a fele Nem lehetnek egymás mellett és nem lehetnek 3mm-nél Folyós Összes fafaj szélesebbek, és nem lehetnek hosszabbak mint a talpfa, gyanta táska váltóalj hosszának a fele Megengedett, ha mechanikai tulajdonságai a talpfának Rovarrágás Összes fafaj ill. a váltóaljnak nem változott Vetemedés laphosszban
A 3. táblázat további követelményeket mutat be, azonban ezek csak irányvonalak a vevő igényeit kell kielégíteni.
3. táblázat. Egyéb fahibák és minőségi követelmények
Fahiba Bél
Fekvő évgyűrűk
Az alábbi fafajok alkalmazásánál Tűlevelűek
Megengedett-e?
25mm-ig megengedett az alsó oldalon azzal a feltétellel hogy 65 mm-re van az éltől az egyik végén és 65 mm-ig megengedett az alsó oldalon azzal a feltétellel, hogy 65mmre van az éltől a másik végén. Trópusi keménylombosok Nem megengedett. Tűlevelűek Nem megengedett. Trópusi keménylombosok
15
7. Tartósság és védelem 7.1 Tartósság A fából készült talpfáknak és váltóaljaknak természetesen vagy kezelten el kell érniük az EN 335-1 szabvány szerinti 4. osztályt. Az EN 350-2 szerinti 1. és 2. osztályának megfelelő természetes tartósságú faanyagok besorolást nyernek az EN 335-1 4. osztályába. Az EN 350-2 szerinti 3. és 4. 5.osztályának megfelelő természetes tartósságú faanyagok vagy szíjácsot tartalmazó faanyagot felületkezelni kell, hogy besorolást nyerjenek az EN 335-1 4. osztályának. A 2. osztályú faanyag élettartamát növelni lehet felületkezeléssel. 7.2 Védelem 7.2.1 Talpfák és váltóaljak Ha a felületkezelés szükséges a talpfákat és a váltóaljakat meg kell szabadítani azoktól az anyagoktól melyek meggátolják a védőanyag behatolását, elrontva így a védőkezelés hatásosságát. A felületkezelés előtt az összes bemetszést, vágást, gyalulást, fúrást, és tisztítást el kell végezni. A gyalulást, fúrást vagy a felületkezelést megelőzően a talpfák, váltóaljak nedvességtartalma a későbbi védőkezelésnek megfelelő nedvességtartalmúnak kell lennie. MEGJEGYZÉS: A kellően megfelelő felületkezelés miatt az ellenállóbb fafajoknál a kezelés előtt bemetszéseket kell ejteni a faanyagon. A vevő meghatározhatja a felületkezelés előtti nedvességtartalmat. Ha a talpfák, váltóaljak a felületkezelés után gépi megmunkálást, fúrást igényelnek - például vasúti elágazások csomópontjainál - akkor az utólagos faanyagvédelemről gondoskodni kell. A megengedett eltérésekről meg kell egyeznie a szállítónak a vevővel. 7.2.2 Faanyagvédelem A faanyagvédelmet karbolsavval (kreozot) kell megoldani vagy más olyan faanyagvédőszerrel, amely a faanyagot a kezelés után az EN 599-1 szabvány 4. osztályába minősíti. Az EN 599-1 szabvány előírásainak teljesítéséhez tartalmaz a vizsgálatról adatokat az EN 252. Egyéb helyi teszteket az 599-1 rögzíti. A vevőnek kell eldöntenie, hogy a védelem melyik formáját választja. 7.2.3 A faanyagvédőszer behatolásának mélysége A kezelés végrehajtásakor, a talpfákon és a váltóaljakon a faanyagvédő szer behatolása az EN 351-1 szabvány előírásainak megfelelően a 8-as osztályú behatolási mélységűnek kell lennie. (P8:a szíjács teljesen legyen telítve)
16
7.2.4 Tartósság A faanyagvédelmi kezelés után a minimális tartósság amit el kell érniük a talpfáknak, váltóaljaknak az az EN 599-1 szabvány 4. osztálya. Ezt a kritikus értéket ki lehet számítani az EN 252-ből. Ha a vevő kreozot olajjal szeretné kezeltetni a faanyagot, azt jeleznie kell. 8. Gyártásközi ellenőrzések A talpfák és a váltóaljak egyező minőségének, felületi védelemének érdekében a gyártás során az ellenőrzést az EN 351-1 szabvány szerint kell elvégezni. Megengedett a közvetlen és közvetett tesztelési módszerek alkalmazása. Ahol közvetett tesztelési módszereket alkalmaznak a felületkezelési minőség meghatározására ott minden talpfa, váltóalj rendelés esetén minősíteni kell. Ahol kialakult a kapcsolat mind a felületkezelési és a tartóssági paraméterek között (lásd 7.2.3 7.2.4) mind egyéb tulajdonságok között (pl. a mennyiségileg meghatározható speciális paraméterek esetében a kezelés során) lehet alkalmazni következtetéseket a később rendelések során. MEGJEGYZÉS: A vevő a gyártás során bármikor ellenőrizheti a talpfákat és a váltóaljakat 9. Jelölések Az összes olyan talpfát és váltóaljat melyet e szabvány szerint készítettek el kell látni a gyártó azonosítási számával. Minden olyan talpfa és váltóalj küldemény után melyet e szabvány szerint készítettek el fel kell tűntetni a kísérő dokumentációban legalább az alábbiat: -
Hivatkozás erre az Európai Szabványra Felhasznált fafaj Méretek
Ha kezelték a terméket: -
A felületkezelő üzemet A kezelés nevét P8-at Tartósság Kezelés költsége A kezelés éve
17
„A” Függelék Talpfák és váltóaljak leggyakrabban alkalmazott méretei Az A.1 és az A.2. táblázat adja az 5.1.1 és az 5.1.2 formákhoz a méreteket A.1 táblázat: Talpfák méretei d1)
Csoport
l
1 260 2 260 3 260 4 240 5 240 6 240 7 240 8 220 9 250 10 305 11 305 12 250 13 300 14 200 1) minimális méretek
e 160 150 130 150 160 140 130 130 125 125 150 130 130 120
r1) E1+E2 E1 forma E2 forma forma 160 200 80 160 200 80 130 170 60 160 180 70 160 180 80 160 180 70 130 170 60 130 160 50 205 230 100 255 280 100 255 280 125 200 225 105 250 275 105 110 140 40
Az E1 és E2 formánál lévő d érték megadása kritikus a sínsaruk helye miatt valamint azokon területeken ahol a vezető sín felül. A.2 táblázat: Váltóaljak méretei Csoport l 1 300 2 280 3 260 4 260 5 240 6 240 7 240 8 300 1) minimális méretek
e 150 140 160 150 150 160 140 130
d1) 240 220 200 210 200 160 200 200
r1) 120 120 100 120 90 80 80 80
18
