EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA. Bujdosóné Dani Erzsébet

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA

Bujdosóné Dani Erzsébet

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Bujdosóné Dani Erzsébet

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9 1.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 10 1.2 A kurzus tartalma ............................................................................................ 10 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 11 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 12 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 12 2. Információforrások és adatbázisok........................................................................... 13 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 13 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 13 2.3 Az információforrások .................................................................................... 13 2.3.1 Az információ definíciója .................................................................... 13 2.3.2 Az információforrás definíciója ........................................................... 14 2.4 Az adatbázisok ................................................................................................ 15 2.4.1 Az adatbázis definíciója....................................................................... 15 2.4.2 Az adatbázisok típusai ......................................................................... 15 2.4.3 Az adatbázisok jellemzői ..................................................................... 16 2.4.4 Keresési stratégia kialakítása a teljes szövegű adatbázisoknál ............ 17 2.4.5 A keresőkérdés megfogalmazása ......................................................... 17 2.4.6 Az adatbázis-választás szempontjai ..................................................... 19 2.5 Összefoglalás................................................................................................... 19 2.6 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 20 3. Kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások ................................................... 21 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 21 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 21 3.3 A CORDIS ...................................................................................................... 21 3.3.1 Mi is a CORDIS? ................................................................................. 21 3.3.2 A CORDIS információi ....................................................................... 24 3.3.3 Navigáció a CORDIS-ban ................................................................... 24 3.3.4 A CORDIS információs szolgáltatásai – naprakész információk ........ 25 3.4 A CIS............................................................................................................... 26 3.4.1 Mi is a CIS? ......................................................................................... 27 3.4.2 Keresés az EUROSTAT-ban ............................................................... 28 3.5 Összefoglalás................................................................................................... 29 3.6 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 29 4. A szabad hozzáférésű Europa szerver és szolgáltatásai .......................................... 30 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 30 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 30 4.3 Az Europa szerver ........................................................................................... 30 4.3.1 Mi is az Europa szerver? ..................................................................... 30 5

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 4.3.2 Az Európai Unió portáljának szerkezete ............................................. 31 A bizottság és a parlament dokumentumai az europa szerveren ..................... 35 4.4.1 Az Európai Bizottság ........................................................................... 35 4.4.2 Az Európai Parlament .......................................................................... 38 4.5 Összefoglalás................................................................................................... 40 4.6 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 40 4.4

5. Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: az EUR-Lex ................................................................................................................. 41 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 41 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 41 5.3 Az Eur-Lex ...................................................................................................... 41 5.3.1 Az európai jogtár ................................................................................. 41 5.3.2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja........................................................ 42 5.3.3 Navigálás a képernyőn......................................................................... 43 5.3.4 Az információkeresés szerkezete ......................................................... 44 5.3.5 Közvetlen keresés kulcsszavakkal és kifejezésekkel ........................... 45 5.3.6 Keresés dokumentumszám alapján ...................................................... 45 5.3.7 A Hivatalos Lap részegységeinek keresése ......................................... 45 5.3.8 Bármilyen hatályos jogszabály keresése a Celex-számra hivatkozással........................................................................................ 47 5.3.9 Konszolidációs szövegek keresése a jogszabálycsalád alapján ........... 48 5.3.10 Döntéselőkészítő tárgyalások keresése a COM series alapján ............ 48 5.3.11 A jogszabályszövegeket tartalmazó PDF és HTML fájlok ................. 49 5.3.12 Az EUROVOC, a többnyelvű tezaurusz ............................................. 50 5.3.13 Keresés a tezaurusz deszkriptorainak segítségével .............................. 52 5.4 Összefoglalás................................................................................................... 53 5.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 53 6. Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: A PreLex...................................................................................................................... 54 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 54 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 54 6.3 A pre-Lex ........................................................................................................ 54 6.3.1 A PreLex struktúrája ............................................................................ 55 6.4 Keresés az adatbázisban .................................................................................. 55 6.4.1 Az egyszerű keresés: ........................................................................... 56 6.4.2 A bővített (összetett) keresés: .............................................................. 59 6.5 Összefoglalás................................................................................................... 60 6.6 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 61 7. SCADPlus .................................................................................................................... 62 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 62 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 62 7.3 A SCADPlus ................................................................................................... 62 7.3.1 Mi a SCADPlus? ................................................................................. 62 7.3.2 A honlap szerkezete ............................................................................. 64 6

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 7.4 7.5

7.3.3 Keresés az adatbázisban ...................................................................... 65 Összefoglalás................................................................................................... 69 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 69

8. Információs adatbázisok ............................................................................................ 70 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 70 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 70 8.3 Az információs adatbázisok ............................................................................ 70 8.3.1 Az EURES ........................................................................................... 71 8.3.2 Az EuropeAid ...................................................................................... 75 8.3.3 A JEREMIE ......................................................................................... 79 8.4 Összefoglalás................................................................................................... 80 8.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 81 9. Bibliográfiai adatbázisok: az Eclas ........................................................................... 82 9.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 82 9.2 Tartalom .......................................................................................................... 82 9.3 Az eclas ........................................................................................................... 82 9.3.1 Az ECLAS feladatai ............................................................................ 83 9.3.2 Az ECLAS szerkezete és szolgáltatásai .............................................. 85 9.3.3 Az információkeresés lehetőségei az ECLAS-ban .............................. 86 9.3.4 Az egyszerű keresés............................................................................. 87 9.3.5 Az összetett keresés ............................................................................. 88 9.3.6 Szakszerű keresés ................................................................................ 91 9.3.7 Keresés a tezaurusz használatával ....................................................... 92 9.3.8 Elektronikus dokumentum keresése .................................................... 93 9.4 Összefoglalás................................................................................................... 95 9.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 96 10. Online vitafórumok. Szakpolitikai területi konzultációk ....................................... 97 10.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 97 10.2 Tartalom .......................................................................................................... 97 10.3 Online vitafórumok ......................................................................................... 97 10.3.1 Szakpolitikai területi konzultációk ...................................................... 99 10.3.2 Az európai uniós biztosok blogja ...................................................... 102 10.3.3 Az Európai Unió egészségügyi fóruma ............................................. 104 10.3.4 „Az Ön hangja Európában” – konzultációk szakterületi bontásban ........................................................................................... 105 10.3.5 „Debate Europe” vitafórum – „Milyen Európát akarunk?” ............... 110 10.4 Összefoglalás................................................................................................. 111 10.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 112 11. E-learning. A magyarországi EU információs központok .................................... 113 11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 113 11.2 Tartalom ........................................................................................................ 113 11.3 Az E-learning ................................................................................................ 113 11.3.1 Az e-learning története ...................................................................... 114 7

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 11.3.2 Az e-learning jellemzői ..................................................................... 114 11.3.3 EU-támogatás, ennek lehetőségei és eredményei .............................. 115 11.3.4 Az e-learning fejlődése Magyarországon .......................................... 116 11.3.5 A blended-learning ............................................................................ 117 11.4 A magyarországi EU információs központok ............................................... 119 11.4.1 Az Európai Unió információs hálózata.............................................. 119 11.4.2 Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete ............................ 121 11.4.3 Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja ......... 123 11.4.4 A KKV Magyarországi Kis- és Középvállalkozók Információs Központja .......................................................................................... 125 11.4.5 Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) .................... 127 11.4.6 Az Europe Direct hálózata ................................................................. 128 11.5 Összefoglalás................................................................................................. 130 11.6 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 131 12. Összefoglalás ............................................................................................................. 132 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása.................................................... 132 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 132 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 132 12.3.1 Információforrások és adatbázisok .................................................... 132 12.3.2 Kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások ............................. 133 12.3.3 A szabad hozzáférésű Europa szerver és szolgáltatásai..................... 133 12.3.4 Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: az EUR-Lex ....................................................... 134 12.3.5 Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: a Pre-Lex ........................................................... 134 12.3.6 A SCADPlus ...................................................................................... 135 12.3.7 Információs adatbázisok: EURES, EuropeAid, JEREMIE ............... 135 12.3.8 Bibliográfiai adatbázisok: ECLAS .................................................... 135 12.3.9 Online vitafórumok, szakpolitikai területi konzultációk ................... 136 12.3.10 E-learning. A magyarországi EU információs központok ................. 137 12.4 Zárás .............................................................................................................. 138 13. Kiegészítések ............................................................................................................. 139 13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 139 13.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 139 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 141 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 143 16. Tesztek ....................................................................................................................... 144 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 144 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 148 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 152 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 156

8


1. BEVEZETÉS Az Európai Unió vonzó közösség, a csatlakozás gondolata valamennyi európai állam részéről megfogalmazódott az évtizedek során. A teljes jogú csatlakozás különösen fontos az olyan közép-kelet-európai országok számára, ahol a közelmúltban politikai és gazdasági rendszerváltás zajlott. Magyarország a népszavazás lehetőségével élve döntött a csatlakozásról. A magyar állampolgárok 2003. április 12-én eredményes népszavazással, 83,76%os támogatással a csatlakozás mellett tették le a voksukat. Hazánk 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagja. A csatlakozás előnyei három fő csoportba oszthatók. Az első csoportba azok az integrációs nyereségek sorolhatók, melyekben az ország egésze részesül. A második csoportba az állampolgárok előnyei tartoznak, míg a harmadikat a gazdaság előnyei alkotják. A magyar állampolgárok élete, lehetőségei ennek köszönhetően változóban vannak. Egyenrangú tagjai lettek egy olyan közösségnek, amelyet Európa legfejlettebb és leggazdagabb demokráciái alkotnak. Bizonyos értelemben megszűntek a határok, a szabad mozgás az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az integráció kitágította az emberek mozgásterét, megszabadította őket számos kötöttségtől, új minőségű életet hozott. Az unió fokozatosan olyan jogokat biztosít a polgárok számára, melyek az EU egészét otthonossá és bejárhatóvá teszik. Tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozhatnak, befektethetnek a tagállamokban. Mindehhez információ szükséges. Az információhoz való egyetemes hozzáférés pedig minden ember joga. Ennek értelmében az Európai Unió és magyar intézményei nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a magyar polgárokhoz is eljusson mindennek a híre, ami az unióban történik. Az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása tehát az uniós weblapok, a nagy adatbázisok legfontosabb feladatai közé tartozik. Így teljesülhet az uniós törekvés, hogy a vállalkozások és a polgárok minél szélesebb körben részesüljenek az információs társadalom nyújtotta előnyökben. Az Európai Unió munkája során nagyon sok információt termel. Ezen adatokhoz való hozzáférés, a bennük való eligazodás csak akkor képzelhető el, ha ezeket az információkat különböző szempontrendszerek szerint rendezzük. Ezt a célt szolgálják az Európai Unió különböző adatbázisai, honlapjai. Nagy jelentősége van annak is, hogy a tagországok bővülésével egyre inkább bővül azon nyelvek száma, melyeken az adatbázisok információi elérhetők. A kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások, a szabad hozzáférésű Europa szerver, a teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz, a közösségi jogszabályok adatbázisa, a különböző bibliográfiai és információs adatbázisok, online vitafórumok és szakterületi konzultációk létrehozása, karbantartása és fenntartása mind annak érdekében történik, hogy az uniós állampolgárok információhoz való hozzáférési lehetősége a lehető legjobb legyen. Napjainkra már a számítógépes hálózat a háztartások nagy részében jelen van, a nagy adatbázisok, weblapok ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző szakterületeken a polgárok jól informáltak legyenek. Az e-learning és a blended learning is azt segíti elő, hogy a tanulni vágyók minél jobban, széleskörűbben ki tudják használni az oktatásban és a tanulásban az elektronikus lehetőségeket. 9

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A magyarországi EU információs központok létrehozása, kialakítása azt a célt szolgálja, hogy az érdeklődők magyar nyelven, különböző szakterületeken vagy csak az általános információ területén, megtalálják a keresett információt.

1.1

CÉLKITŰZÉS

A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatót az európai uniós információforrások világába, ezek szolgáltatásának módozataiba. Tematikusan a következő területekre összpontosítunk: − információforrások, adatbázisok és keresési technikák; − kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások; − az Europa szerver szolgáltatásai; − teljes szövegű online adatbázisok; − bibliográfiai adatbázisok; − információs adatbázisok; − online vitafórumok Európában; − e-learning. A tananyag fontos feladata, hogy a hallgatókkal megismertesse az Európai Uniós adatbázisokat, szolgáltatásokat, vitafórumokat, az azokban való kezelés technikáit; készségeket alakítson ki ezen szolgáltatások kezelése területén, amely mértékig az időkorlátok ezt lehetővé teszik; és bizonyos mértékben jártasságot is adjon ebben a vonatkozásban.

1.2

A KURZUS TARTALMA

1. Információforrások és adatbázisok a. Információforrások típusai. b. Teljes szövegű és bibliográfiai adatbázisok jellemzői. c. Keresési stratégia kialakítás a teljes szövegű adatbázisok kutatásakor. d. A keresőkérdés megfogalmazása. e. Az adatbázis-választás szempontjai. 2. Kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások a. CORDIS (COmmunity Research and Development Information Service); A CORDIS, az Európai Unió kutatási és technológia-fejlesztési webszolgáltatója b. CIS (Community Innovation Survey – Közösségi Innovációkutatási Felmérés) 3. A szabad hozzáférésű Európa szerver és szolgáltatásai a. A Bizottság és a Parlament dokumentumai az Europa szerveren b. Általános és ágazati információkeresés az Europa szerveren 4. Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz a. Az EUR-LEX, az európai jogtár 5. Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz a. A PreLex, az Európai Unió intézményközti döntés-előkészítést támogató adatbázisa 6. Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz 10

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA a. 6.1. SCADPlus: a közösségi jogszabályok összefoglaló bemutatása. Keresés az adatbázisban. 7. Bibliográfiai adatbázisok a. Az ECLAS, az Európai Bizottság könyvtárainak elektronikus katalógusa 8. Információs adatbázisok: a. EURES, az álláskeresési adatbázis b. EuropeAid, az Európai Bizottság külső támogatási eszközei c. JEREMIE, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források 9. Online vitafórumok. Szakpolitikai területi konzultációk a. 9.1. Az európai biztosok blogjai b. 9.2. Az Európai Unió Egészségügyi Fóruma c. 9.3. Az Ön hangja Európában – konzultációk szakpolitikai terület szerinti bontásban d. 9.4. „Debate Europe” vitafórum – „Milyen Európát akarunk?” 10. E-learning. A magyarországi EU információs központok

1.3

A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A kurzus az Európai Unió információforrásainak bemutatásával foglalkozik. Hazánk uniós tagsága lehetőséget nyújt arra, hogy a nagy adatbázisokhoz való hozzáférés állampolgári jog lehessen. Nagyon fontos szempont, hogy a magyar állampolgárok minden őket érintő változással tisztában legyenek, követni tudják az európai történéseket. Különösen nagy jelentőséggel bírnak azok az adatbázisok, melyek kutatási és fejlesztési területeken nyújtanak legfrissebb információt. Ide tartozik a CORDIS és a CIS. Az Europa szerver szolgáltatásain keresztül az Európai Parlament és az Európai Bizottság munkájának eredményei követhetők nyomon. Az európai jog területén való tájékozódásban, konkrét joganyagok keresésében nyújt segítséget az EUR-Lex, a PreLex, a SCADPlus, mely adatbázisok teljes szövegű hozzáférést biztosítanak az uniós jogszabályokhoz, a döntéselőkészítés dokumentumaihoz, a közösségi jogszabályokhoz. A bibliográfiai adatbázisok közül az ECLAS igazít el bennünket az Európai Bizottság könyvtárainak elektronikus katalógusain keresztül. Az információs adatbázisok (EURES, EuropeAid, JEREMIE) ismerete, az azokban való jártasság rendelkezésünkre áll arra vonatkozóan, hogy az Európai Unión belül hogyan lehet állást keresni, illetve állást hirdetni, hogyan érhető el egy Európai Uniós ország munkaerőpiaca, milyen feltételeknek kell megfelelni az adott országban, illetve a kiutazáskor milyen segítséget lehet igényelni és hol; hogyan lehet hozzájutni a miko-, kis-, és középvállalkozások pályázati rendszeréhez, útmutatókat találni a pályázás technikájához. Az online vitafórumok fontos helyszínei az európai uniós polgárok eszmecseréinek. Ezeken a nyílt fórumokon a legkülönbözőbb témákban lehet véleményt nyilvánítani, tanácsot kérni és kapni. Bemutatásukkal, megismerésükkel szélesedik az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek tárháza. Az e-learning a modern információs társadalom egyik megvalósult és sikeres eredménye. Napjainkban egyre jobban terjed, sikeressége vitathatatlan, és lassan elengedhetetlen a modern oktatásban. 11

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A magyarországi EU információs központok ismerete hozzájárul ahhoz, hogy jogi, adminisztratív, kereskedelmi, oktatási, kulturális, orvosi stb. tekintetben tájékoztatást tudjunk nyújtani az érdeklődőknek.

1.4

KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A tanulmányok végén a hallgató ismerni fogja: − az információforrások típusait, az adatbázisok szerkezeti jellemzőit, a keresőkérdések megfogalmazását; − az Európai Unió intézményi hálózatát, annak szerkezetét, hivatalos dokumentumait; − a kutatási és fejlesztési információs szolgáltatásokat; − a teljes szövegű online adatbázisokat; − a bibliográfiai adatbázisokat; − az információs adatbázisokat. A hallgató képes lesz: − eligazodni az EU honlapján, a hivatalos dokumentumokban; − ágazati információkat keresni; − elemezni az információs igényeket; − az adott szakterületi kérdéshez megfelelő keresési stratégiát kialakítani; − magas szinten tájékoztatni az EU-val kapcsolatos témában.

1.5

TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

Ez a tananyag segít abban, hogy a kurzus végére a hallgató alapos jártasságot szerezzen az adatbázisokban való információkeresésben. A 10 lecke azokat a tanulnivalókat foglalja magában, melyek ismerete nélkül nem lehet tájékoztatni ezen a területen. Megfontolandó: − A leckékben megfogalmazott definíciókat értelmezze, tanulja meg! − Ezek ismerete nélkül nem tud tovább haladni! − Készítsen logikai vázlatot, saját gondolkodási és memorizálási mechanizmusai szerint! − A tanulás alatt mindig térjen vissza az előzőekben tanultakra! − A leckék egymásra épülnek, az előző leckékben tanultak segítenek a megértésben, a továbblépésben! − Szánjon időt a gyakorlatra! − Fogalmazzon magának keresőkérdéseket! − Mindig tesztelje tudását! − Ha valamit nem ért vagy nem világos, nézzen utána, ne ugorja át! És végül, de nem utolsósorban: legyen kitartása! Megéri! 12


2. INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS ADATBÁZISOK CÉLKITŰZÉS

2.1

A lecke célja: megismertetni a hallgatóval a különböző információforrásokat és adatbázisokat. Az adatbázisok jellemzőinek bemutatása segítséget nyújt az adatbázis-választás szempontjaihoz, illetve a keresőkérdés megfogalmazásához. A keresés mechanizmusainak technikái lehetővé teszik, hogy a keresett információt minél könnyebben és gyorsabban meg lehessen találni. Ezen technikák ismeretében könnyen átlátható a későbbiekben tárgyalt adatbázisokban való keresés mechanizmusa.

2.2

TARTALOM – – – – – – –

2.3 2.3.1

Információforrások típusai Adatbázisok típusai Teljes szövegű és bibliográfiai adatbázisok jellemzői Keresési stratégiák a teljes szövegű adatbázisok kutatásához Keresőkérdések megfogalmazása Adatbázis-választás szempontjai Fontosabb webszerverek és szolgáltatásaik

AZ INFORMÁCIÓFORRÁSOK Az információ definíciója

Az információ az a jelentés, melyet az ember tulajdonít az adatnak. „Az információ új ismeretté értelmezett adat.”1 „Az információ tájékoztatás, felvilágosítás, értesülés, adat, a berendezések jelként betáplált adata.”2 „Az információ az, ami a szervezett rendszerek kialakulását/kialakítását lehetővé teszi, és az információk segítségével lehet fenntartani, illetve növelni a szervezettségben megnyilvánuló rendszert.”3 1

Halassy Béla: Az adatbázis-tervezés alapjai és titkai. Budapest, IDG Magyarországi Lapkiadó Kft, 1994, 9. o. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003, 568. p. 3 Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2005. 2

13

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az anyag és az energia mellett világunknak az információ a harmadik lényeges összetevője, eleme. Alapfogalom, mint az anyag és az energia, és ebből adódóan nehezen is definiálható. Nincs egyetlen, általános érvényű és elfogadott meghatározása.45 Egyes elméletek szerint az információ tőlünk függetlenül létezik. Adattá csak akkor válik, amikor vele közvetlenül találkozunk, tehát akkor, amikor számunkra is nyilvánvalóvá lesz. Az információ tulajdonságaival, leírásával, kapcsolásával külön tudományág foglalkozik, az információelmélet. Az információelmélet a matematika egyik legújabb ága, melynek tárgya a lehető legáltalánosabban értelmezett információ (hír, hang, könyv, kotta, adat, biológiai sajátosság) fogalma, valamint a (konkrét tartalmuktól független) információk továbbításával és tárolásával kapcsolatos mennyiségi jellemzők megtalálása és vizsgálata. Az információ kezelését ma már sok és szerteágazó tudományterület elméleti és gyakorlati ismeretei segítik, pl. a híradástechnika, távközlés, szemiotika, logisztika, kibernetika, számítástudomány, számítástechnika. Az információs technikához, az eszközök működéséhez szükséges ismereteket „információtechnológia” néven foglalhatjuk össze. Ez számunkra elsősorban a számítógépi környezetet jelenti, a hozzá tartozó berendezésekkel, programokkal és eljárásokkal együtt.6 Az információ típusait: sokféleképpen lehet tipizálni, csoportosítani. Rendeltetésük szerint a következők lehetnek: – tudományos és műszaki információk; – gazdasági-üzleti (business) információk; – szervezeti, vállalati, üzemviteli információk; – politikai, jogi, kulturális, környezetvédelmi információk; – közérdekű információk.7 2.3.2

Az információforrás definíciója

Az információforrás vagy más néven információhordozó az információt, az új ismereteket fogadja magába és hordozza. Az információforrások a következők lehetnek: – Hang (szóbeli információ, rádiós híranyag) – Fény (hagyományosan vagy videoszalagon rögzített film) – Jelrendszerek (régebben füst, morze, napjainkban metakommunikációs jelek) – Nyomtatás (könyv, folyóirat) – Elektronikus (CD, CD-ROM, DVD, valamint egyéb mágneses és digitális adathordozók. Ezek az utóbbi évtized eredményei. Használatukkal az információhoz való hozzáférés lényegesen gyorsabb.) Az információ elsőbbségét nem lehet egyértelműen eldönteni. Ugyanis attól függ, hogy milyen információforráshoz fordulunk, milyen feladatot kell megoldanunk, milyen jellegű információt keresünk.8 4

Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2005, 13. p. Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2005. 6 Herendi István: Információ-technológia. Szeged, JGYTF Kiadó, 1996, 7–8. p. 7 Roboz Péter: Számítógépes tájékoztatás: Online és CD-ROM adatbázisok keresése. Budapest, OSZK, 1998, 9–10. p. 8 Frank Róza: Információforrások. URL: http://kit2.bdf.hu/epub/hun/frank/mhh/2_fej.PDF 5

14


2.4 2.4.1

AZ ADATBÁZISOK Az adatbázis definíciója „Adatbázis: általában és szigorúan véve olyan adatállomány (data file), amely egy adatbázis-kezelő rendszerrel hozható létre és érhető el.” 9 „Az adatbázis véges számú egyed-előfordulásnak, azok egyenként is véges számú tulajdonságértékének és kapcsolat-előfordulásainak az adatmodell szerint szervezett együttese.”10 „Adatbázis: egy olyan integrált adatszerkezet, mely több különböző objektum előfordulási adatait adatmodell szerint szervezetten perzisztens módon tárolja olyan segédinformációkkal, ún. metaadatokkal együtt, melyek a hatékonyság, integritásőrzés, adatvédelem biztosítását szolgálják.” 11

2.4.2

Az adatbázisok típusai

1.

ábra Az adatbázisok típusai

Az adatbázismodellek: − −

hierarchikus modell: előnye, hogy gyorsan hozzá lehet jutni az adatokhoz, viszont nem alkalmas összetett kapcsolatok leírására; hálós modell: előnye az adatok gyors elérhetősége, mely abból adódik, hogy nem kell az összes kapcsolatot végig járni; összetett kérdések összeállítását is lehetővé teszi; hátránya az, hogy a felhasználónak pontosan ismernie kell az adatbázis felépítését;

9

Számítástechnikai értelmező szótár. Budapest, Novotrade Rt., 1989, 112. p. Halassy Béla: Az adatbázis-tervezés alapjai és titkai. Budapest, IDG Magyarországi Lapkiadó Kft, 1994, 38. p. 11 Kovács László: Adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertana. Budapest, Computer Books, 2004, 24. p. 10

15

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA −

2.4.3

relációs modell: 1969-ben született (szülőatyja Dr. Edgar F. Codd – IBM) és a legszélesebb körben használt modell azóta is; – az adatok lekérdezése az SQL (Structured Query Language) segítségével történik – az SQL a relációs adatbázisok létrehozására, módosítására, karbantartására és lekérdezésére alkalmas szabványos nyelv, – előnyei: az adatok garantált következetessége és pontossága, az egyszerű lekérdezhetőség, a beépített többszintűség.12 Az adatbázisok jellemzői

A forrásra hivatkozó (bibliográfiai) adatbázisok: – valamely diszciplínában megjelent tudományos információkat tartalmaznak; – forrásra, vagyis az eredeti dokumentumra hivatkoznak; – megfelelnek a referáló folyóiratoknak. A forrás – (faktográfiai) adatbázisok: – Magát az információt tartalmazzák. – Nem hivatkoznak semmiféle forrásra. – Numerikus adatbázisok: hasznos idősorokat, statisztikai adatokat tartalmaznak – Útmutató adatbázisok: cím- és névjegyzékek, műszaki táblázatok. – Teljes szövegű adatbázisok: a teljes dokumentum elektronikus formában van.13 Az adatbázisok technikai megoldásokban és megjelenésben is erősen különbözhetnek egymástól, de szerkezetükben egyformák. Az alábbi szerkezettel jellemezhetők: – az adatok mezőkben vannak tárolva, melyek hossza lehet kötött, tetszőleges vagy változó, – egy objektum összetartozó adatai (mezői) egy rekordban helyezkednek el, és az adatok szerkezete ugyancsak lehet kötött vagy változó, – a rekordok sorozata adatállományt alkot. Több adatállományból jön létre az adatbázis. Ahhoz, hogy az adatállományok adatbázissá álljanak össze, szükséges az állományok közötti kapcsolat (reláció); – az adatbázisokban a visszakeresést indexek segítik; és ezek olyan segédállományok, amelyekben sorba van rendezve az egyes mezők tartalma; az indexek megfelelő mutatókat biztosítanak a rekordokhoz. Az adatbázisokban vagy menürendszer vagy egy keresőnyelv parancsainak segítségével tudunk információt keresni. A menürendszer esetében a keresés valamivel lassúbb, és gyakran kevésbé pontos eredményt ad. Az parancsnyelv használatának az a hátránya, hogy ismerni kell a parancsokat. Az utóbbi időkben a szolgáltatók már mindkét megoldást ajánlják ugyanazon adatbázison belül, így a kezdő és a gyakorlott felhasználók is megtalálják a nekik legkényelmesebb és legjobban használható keresési technikát.14

12

Hernandez, Michael J.: Adatbázis-tervezés : a relációs adatbázisok alapjairól földi halandóknak. Budapest, Kiskapu Kiadó, 2004, 4–13. p. 13 Roboz Péter: Számítógépes tájékoztatás : Online és CD-ROM adatbázisok keresése. Budapest, OSZK, 1998, 32–33. p. 14 Bakonyi Géza – Drótos László – Kokas Károly: Navigáció a hálózaton : információforrások a számítógépes hálózatokon. Budapest, IIF, 1994, 53. p.

16

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 2.4.4

Keresési stratégia kialakítása a teljes szövegű adatbázisoknál

A keresési stratégiát többféle értelemben használhatjuk: − keresési stratégia: – vagyis a keresőkép megszerkesztése, – a már megformált kérdések konkrét és módszeres alkalmazása, – a keresés egyes útjainak pontos terve, − keresési taktika: – meghatározott szempontok érvényesülése a keresés folyamatán belül, – intuitív módszerek összessége. 2.4.5

A keresőkérdés megfogalmazása

2.4.5.1 Egyszerű gyorskeresés – – –

Boole-operátorok használata, rövid, gyors keresés, előzetes kép alakul ki a kérdéssel kapcsolatban.

2.4.5.2 Fogalmi építőkockák alkotása – – – – –

keresőkérdés megfogalmazása, a kérdésen belül minden keresőszó egy keresőfogalom, minden keresőfogalom kerete egy-egy építőkocka, az építőkockákat Boole-operátorokkal kapcsoljuk össze – ez a keresőkép, az eredményt elemezzük, visszacsatolhatunk vagy módosíthatunk a keresőképen.

2.

15

ábra Fogalmi építőkockák alkotása15

Könyvtári információkeresés. [online dokumentum] [2010.04.25] http://www.tankonyvtar.hu/konyvtartudomany/konyvtari-080905-51

17


2.4.5.3 Keresőszavak egymás utáni leválasztása – –

a keresőfogalmat reprezentáló kifejezések csoportját (építőkockát) egyenként elhagyjuk, addig választjuk le, míg megfelelő méretű releváns halmazt találunk.

3.

ábra Keresőfogalmak egymás utáni leválasztása16

2.4.5.4 Páronkénti leválogatás −

ha minden építőkocka azonos mértékben specifikus, akkor páronként képezünk metszetet,

4.

16

ábra Páronkénti leválogatás17

Könyvtári információkeresés. [online dokumentum] [2010.04.25] http://www.tankonyvtar.hu/konyvtartudomany/konyvtari-080905-52 17 Könyvtári információkeresés. [online dokumentum] [2010.04.25] http://www.tankonyvtar.hu/konyvtartudomany/konyvtari-080905-53

18


2.4.5.5 Többszörös egyszerű gyorskeresés − −

akkor célszerű követni, ha az összes specifikus keresőfogalom metszetének eredménye várhatóan a nullához közelít, több adatbázisban való egyidejű keresésnél alkalmazható jól.

2.4.5.6 Hólabdakeresés − − −

olyankor használjuk, ha nagyon kevés eredmény várható, az első lépés egy dokumentumtétel megkeresése, az ebből megállapítható ismérvekkel folytatjuk a keresést.

2.4.5.7 Relevancia visszacsatolás − − − − 2.4.6

akkor alkalmazzuk, ha van elég találatunk, de pontosítani szeretnénk, valamilyen stratégia mentén elvégezzük a keresést, kiválogatjuk a legrelevánsabb első n számú találatot, ezen találatok ismérveivel újabb keresést indítunk. Az adatbázis-választás szempontjai

A számítógépes adatbázisokba lassan minden olyan információ bekerül, mely az írott és nyomtatott dokumentumokban megtalálható. Nemcsak azért hatékonyak, mert rengeteg adatot tartalmaznak, hanem mert a bennük való keresés is többszempontú. Általában kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak, dokumentációs intézmények, vállalatok állítják elő, majd vagy saját maguk szolgáltatják, vagy szolgáltató központoknak adják át. Egy részük ingyenes, más részük kereskedelmi jellegű, tehát elő kell fizetni rájuk A kereskedelmi adatbázisok használatakor lehet átalánydíjat fizetni, de gyakoribb az, amikor a használati idő és a kiíratott találatok számának függvényében számítják ki az árat. Természetesen, vannak korlátlanul használható adatbázisok is. Az eligazodást és a lehetőségek megismerését nyomtatott dokumentációval, tanfolyamokkal és bemutatókkal segítik. Ez a kereskedelmi adatbázisokra jellemző. 18 A keresett információ szabja meg, milyen adatbázisban keressünk. − ha faktografikus információt keresünk – faktográfiai adatbázis, − ha teljes szöveget keresünk – full-text adatbázis, − ha valamilyen szakterületi információra van szükségünk – a szakterületen rendelkezésre álló adatbázisok.

2.5

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke az információforrásokkal, azok tipizálásával, illetve az adatbázisokkal, azok szerkezetével, a bennük való keresési technikákkal foglalkozik. 18

Bakonyi Géza – Drótos László – Kokas Károly: Navigáció a hálózaton : információforrások a számítógépes hálózatokon. Budapest, IIF, 1994, 52. p.

19

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az információ és információforrások meghatározása, illetve azok megjelenési formáinak elsajátítása elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az információval dolgozhassunk. Az információt sokan, sokféleképpen definiálták, csoportosításuk is sokféle. Életünk része, az anyag és energia mellett. Az információtechnológia azt a számítógépes környezetet jelenti, mely szükséges ahhoz, hogy magával az információval dolgozzunk. Az adatbázisok szerkezete háromféle lehet: hierarchikus, hálós és relációs. Ezek közül a legfejlettebb és a legszélesebb körben használt a relációs adatbázis-modell. A modern adatbázisok ezeken az alapokon működnek. Az adatbázisok szerkezetének megértése elengedhetetlenül fontos a bennük való keresési technikák elsajátításához. Az egyszerű gyorskeresés, a fogalmi építőkockák alkotása, a keresőszavak egymás utáni leválasztása, a páronkénti leválogatás, a többszörös egyszerű gyorskeresés, a hólabdakeresés, a relevancia visszacsatolás technikáinak megértése és elsajátítása eredményesebbé teszi a különböző adatbázisokban való információkeresést.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

2.6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

20

Értelmezze az információt! Értelmezze az információforrásokat! Értelmezze az adatbázisokat! Mutassa be az információforrások típusait! Mutassa be az adatbázisok típusait! Hasonlítsa össze az információforrásokat! Hasonlítsa össze a különböző adatbázis-típusokat! Mi véleménye az információkeresésről? Mi a véleménye arról, hogy a különböző keresési technikák hogyan alkalmazhatók különböző adatbázisoknál? Mi a véleménye az információkeresés ezen formájáról?


3. KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK 3.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke célja megismertetni a hallgatót az Európai Unió kutatási és fejlesztési információs szolgáltatásaival. Ezek a szolgáltatások, adatbázisok különös figyelmet érdemelnek, hiszen tartalmazzák az EU összes kutatási adatát, fejlesztési irányát, kutatási eredményét, projektjét, az ezekkel kapcsolatos eseményeket. Az adatbázisokban való információkeresés a jövő információs brókerének, szakemberének alapvető feladata, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ezekben a fontos tájékoztató eszközökben alapvető információ-keresési jártasságot szerezzen, ismerje a bennük használható navigációt.

3.2 − −

3.3 3.3.1

TARTALOM CORDIS (COmmunity Research and Development Information Service) az Európai Unió kutatási és technológia-fejlesztési web-szolgáltatója. CIS (Community Innovation Survey) – Közösségi Innovációkutatási Felmérés.

A CORDIS Mi is a CORDIS?

A CORDIS (COmmunity Research and Development Information Service=Közösségi Kutatás-fejlesztési Információs Szolgáltatás a Tudományért, a Kutatásért és a Fejlesztésért) az Európai Unió kutatási és technológia-fejlesztési web-szolgáltatója. A 7. Keretprogram hivatalos információs forrása, olyan interaktív web-alapú szolgáltatás, mely közelebb hozza egymáshoz a kutatókat, fejlesztőket, és a tudományos kutatás egyéb, fontos szereplőit.

21


1. kép

Az Európai Bizottság épülete

Az Európai Bizottság (röviden EB) az Európai Unió mindennapi munkáját irányító, kezdeményező, javaslattevő és végrehajtó szerve. 1993-től működik ezen a néven. Korábban három közösség közös szerve volt. Részben az alapítószerződések alapján, részben az EU Tanácsa által átruházott hatáskörökben eljárva döntéshozó szerepet is játszik. A Bizottság nemzetek feletti szerv, kormányszerűen működik, mint az Európai Unió kormánya. Valójában azonban nem tekinthető igazi kormánynak, mert a döntéshozatalban és a végrehajtó funkcióban csak korlátozottan rendelkezik. A Bizottság fontos ellenőrző szerv, felelős a közösségi célkitűzések megvalósításáért, felügyeli a szerződéseket. Székhelye Brüsszelben van, az 1957-ben épített X-alakú Berlaymont palotában. A Bizottságot ötévente választják újra, 2005-től minden új csatlakozó állam egy biztost delegálhat, amíg a tagállamok száma nem éri el a 27-et. Ezt követően a biztosok száma nem nőhet, a tagállamok rotáció alapján tölthetik be a biztosok helyét. A Bizottság jelenleg 25 tagú, egy elnökből és 24 biztosból áll, akik egy vagy több szakterületért felelősek. A Bizottság elnöke egyben az Európai Unió soros elnöke is19 (további információ a 35. oldalon). A CORDIS-t az Európai Bizottság indította 1990 decemberében, azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson az Európai Unióban folyó KTF (kutatási és technológiai fejlesztés) tevékenységekről. A már meglévő szétszórt adatokat, különböző adatbázisokban elhelyezett információkat összeszedte, összefogta és átfogó rendszerbe szervezte. − az első három adatbázis 1990 decemberében indult: – KTF-Programok: teljes kutatási program 1986-tól kezdve; 19

Kiss Éva: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005, 66–67. p.

22

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA –

KTF-Projektek: konkrét kutatási projektek keretében lévő közösségi projektek leírása; – KTF-Kiadványok: az eredetileg EABS néven ismert adatbázis a projektek kiadványairól nyújt teljes körű tájékoztatást, alapvető bibliográfiai adatokkal; − a második három 1991 áprilisában indult: – KTF-Eredmények: kutatási eredmények a tudomány, a technológia és az orvostudomány területéről; – KTF-betűszavak: tájékoztatást nyújt a különböző betűszavakról és rövidítésekről; – KTF-COMDOCS: a kommunikáció jogalkotási javaslatainak gyűjteménye; − a harmadik csoport 1994-ben indult: – KTF-News – KTF-Partnerek – KTF-Kapcsolat − jelenleg 12 adatbázist tartalmaz. A szolgáltatás működtetője a Kiadóhivatal, melynek főbb célkitűzései a következők: − az európai kutatási projektekben való részvétel erősítése; − a kutatási eredmények közzététele és azok széles körben való terjesztése; − a tudásmegosztás promóciója a vállalatok innovatív tevékenységének és az új technológiák társadalmi elfogadásának támogatására; − kiemelt fontosságúak a kontinens versenyképességét elősegítő területek. Elérhetősége: http://cordis.europa.eu/ A honlap jelenleg 7 nyelven érhető el: németül, angolul, spanyolul, franciául, olaszul és lengyelül.

2. kép

A CORDIS adatbázis 23


A CORDIS információi

3. kép −

−

− − 3.3.3

A CORDIS információi

az új információk naponta kerülnek fel a honlapra, és a többszöri frissítés után, az információ aktualitásának csökkenésével az archívumba kerülnek, ahonnan mindig elő lehet keresni őket; 12 kereshető adatbázist tartalmaz (híranyagok, projektek, kutatási eredmények, események stb.); ezen adatbázisok csaknem 350 000 rekordot, 400 000 webes oldalt és 60 000 letölthető dokumentumot tartalmaznak; a honlap látogatottsága óriási – naponta csaknem 300 000 felhasználó látogatja a szolgáltatást és havi megközelítésben 7 millió CORDIS-oldalt néznek meg; a regisztrált felhasználók száma 100 000 felett van. Navigáció a CORDIS-ban

A Cordisban való információkeresésnek több lehetséges módja van, mert a fejlesztők tekintetbe vették azt a tényt, hogy a felhasználók sokféleképpen, különböző keresési technikákat használva keresik az őket érdeklő információt: 1. kereséssel: keresőmotorok és indexek segítségével hatékonyan és gyorsan el tu-

dunk jutni a keresett információhoz, például eseményeket, híreket, rövidítéseket, programokat találunk így meg; 2. linkekkel: beépített linkek segítenek abban, hogy számos más K+F honlapot és szolgáltatást elérhessünk; 3. a What’s New? szekció szolgáltatásai különösebb keresés nélkül juttatnak a legfrissebb információhoz; 24

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 4. a több nyelven való keresés lehetősége: az információk nagy része csak angolul

érhető el, de az alapinformációk megtalálhatók németül, franciául, spanyolul, olaszul és lengyelül is; 5. az adatbázisokhoz való hozzáférés, illetve az alapszolgáltatások ingyenesek; 6. a regisztrált felhasználók néhány adat megadásával olyan széleskörű információszolgáltatásokhoz férnek hozzá, melyekben az adott területen minden őket érdeklő adatot megtalálhatnak; a regisztrációhoz kötött szolgáltatások listája: a) CORDIS Wire b) CORDIS Express c) ERAWATCH d) E-mail notification e) Partners Service f) Results Service g) DOCMAIL Speciális keresések: − az adatbázisokban minden mező indexált, így a keresést a lehető legjobban lehet pontosítani, akár telefonszámokra vagy pontos referenciákra is kereshetünk; − a betűrendes (http://cordis.europa.eu/guidance/a-zindex_en.html) és a tematikus indexek (http://cordis.europa.eu/guidance/thematic-index_en.html) segítenek a keresésben; − térképalapú keresés: szűkíthetünk országokra, régiókra azt a keresést, melyben projektet, partnert vagy kutatási eredményt keresünk; − a CORDIS nagy hátránya, hogy az egyes alszolgáltatóknál lévő keresők csak az adott alszolgáltatásokban keresnek, nem a CORDIS egészében, ezért mindig vissza kell térni a főoldalra, és ez lelassítja a keresés gyorsaságát. A navigáció a CORDIS-ban nagyon egyszerű, jól használható, felhasználóbarát. A szolgáltatás logója mindenhol ott van, aminek segítségével visszatérhetünk a CORDIS honlapra. Az alternatív nyelvi változatok is mindenhol jelen vannak, a bal menüsor meg az éppen használt szolgáltatás lehetőségeit sorolja fel. 3.3.4

A CORDIS információs szolgáltatásai – naprakész információk

A CORDIS nagy jelentőséget tulajdonít az információhoz való gyors hozzáférésnek, ezért ennek érdekében olyan szolgáltatásokat ajánl, melyek segítségével naprakész adatokat nyújt. Ilyenek: 1. News service. http://cordis.europa.eu/news/home_en.html

– – –

az adatokat naponta frissítik; átlagosan havi 200 új rekorddal bővül; a köv. területeken nyújt naprakész információt: FP7, FP6, az EU elnökség aktualitásai, Lisszaboni Stratégia, rendezvények, felhívások, interjúk, érdekes sztorik; – e-mailban az érdeklődők értesítést kérhetnek a különféle témákban; 2. CORDIS Express. http://cordis.europa.eu/express/home_en.html – hetente frissítik; – e-mailen kérhető; 25

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA – – 3. 4.

5.

6.

7.

8.

összefoglalja a legfontosabb híreket az innováció és a kutatás területéről; aktuális rendezvényekre hívja fel a figyelmet, partnerkeresést szorgalmaz induló projektekhez; CORDIS Wire. http://cordis.europa.eu/wire/index.cfm – intézmények és szervezetek sajtóközleményei; Partnerszolgáltatások. http://cordis.europa.eu/partners-service/home_en.html – partnerkereső szolgáltatás projektek, kutatóintézetek, szolgáltatások, egyetemi kutatóközpontok számára; Technológiai piac. http://cordis.europa.eu/marketplace/ – angol, német, spanyol és olasz nyelven adja hírül a legfrissebb kutatási eredményeket; saját eredményeket is fel lehet tölteni; CORDIS Contact. http://cordis.europa.eu/contacts/ – európai intézmények, tanácsadói hálózatok, kutatóintézetek, szolgáltatások munkatársainak részletes adatait tömörítő adatbázis; CORDIS Library. http://cordis.europa.eu/library/ – minden olyan dokumentum megtalálható itt letölthető formában, mely a CORDIS szolgáltatásaiba belefér; Kiadványok és online-verziók. – research*eu magazine. http://ec.europa.eu/research/research-eu/index_en.html Az EU kutatási folyóirata, független újságírók által szerkesztve. Évente tízszer jelenik meg, kiadója az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság Kommunikációs Osztálya. –

research*eu results supplement. http://cordis.europa.eu/news/research-eu/supplements_en.html Angolul jelenik meg, évente tízszer. Beszámol az EU-projektekről a biológia, biotechnológia, gyógyszerészet, energiaipar, környezetvédelem, az IT és a telekommunikáció területén.

9. CORDIS Archívum. http://cordis.europa.eu/archive/

–

3.4

1990-ben jött létre a szolgáltatás, ettől az évtől kezdve kereshetők benne dokumentumok.20

A CIS

A CIS (Community Innovation Survey=Közösségi Innovációkutatási Felmérés) 1992ben indult az Európai Unió tagállamainak támogatásával. 20

Kovácsné Koreny Ágnes: Bemutatjuk a CORDIS adatbázist. Budapest, BME-OMIKK, 2009. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 10.]http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5184&issue_id=507

26


Mi is a CIS?

Az 1980-as években sok egyedi innovációs felmérés készült az európai országokban. Ezek az adatok különböző helyeken, különböző módszerekkel tárolták, ezért az EU tagállamai úgy döntöttek, hogy összehangolják ezen a téren a munkát, és olyan közös módszertani megközelítéssel élnek, mely az innováció területén egységesíti ezt a munkát. Ezen határozatok, módszertani alapozások az OSLO Kézikönyvben találhatók meg.

4. kép

Oslo kézikönyv Oslo Manual Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data, 3rd Edition OECD, EUROSTAT. Published by : OECD Publishing Version: E-book (PDF Format) Free title A közösségi innovációs felmérések fő adatforrásai az európai források. Az összesített adatokat az EUROSTAT adatbázisban teszik közzé és „VIR adatok”-nak nevezik. Tehát a CIS: − az Európai Unió statisztikai hivatalai által végrehajtott felmérései eredmények öszszesítése; − felmérései összehangoltak; − célja: tájékoztatást adni a különböző ágazatokban és régiókban folyó innovációkról; − a felmérések adatai az éves európai innovációs eredménytáblák, melyeket nyomtatott és elektronikus formában is (VIR-adatok) közzétesznek; − a FÁK felmérések a következők: – 1992: CIS1 27


− −

– 1996: CIS2 – 2001: CIS3 – 2002-2004: CIS4 – referencia-időszak – 2004-2006: CIS 2006 – referencia-időszak – 2008: CIS 2008 – jelenleg CIS 2010 – tervezési időszak az adatokat a SAFE központ telephelyein, az EUROSTAT adatbázisban szolgáltatják Luxemburgban vagy CD-ROM-on; hasonló felméréseket, azonos módszertannal végeznek még Európán kívül Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában.

Az EUROSTAT elérhetősége http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

5. kép 3.4.2

Keresés az EUROSTAT-ban

Az adatbázisban − menü és − belső kereső segítségével lehet keresni;

28

Az EUROSTAT


a legnépszerűbb adatbázisok adatai külön csoportba szedték, de a belső kereső használata megkönnyíti a navigációt. Pl.: a CIS3 keresésére a több találat közül egy: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-08-02-013/EN/KS-08-02013-EN.PDF

3.5

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke a kutatási és fejlesztési információs szolgáltatásokkal foglalkozik. Ezek jelentősége igen nagy, hiszen az európai kutatási fejlesztési irányok, eredmények és kutatások meghatározzák a magyar irányokat is. Ezért kifejezetten fontos az, hogy a jövőbeli tájékoztatási szakemberek közelről ismerjék ezeket az adatbázisokat, szolgáltatásokat. A CORDIS az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési web-szolgáltatója. Teljes körű tájékoztatást nyújt az Európában folyó kutatás-fejlesztésekről. Bizonyos szolgáltatásai elérhetők magyar nyelven is, de az információk teljessége angol nyelvű. Az adatbázisban választ találni minden olyan kérdésre, mely az Európai Unió kutatási-fejlesztési területén történik. A CIS a közösségi innovációkutatás felméréseit tartalmazza. Módszertani alapozását az OSLO Kézikönyv tartalmazza. Az Európai Unió innovációkutatásának összehangolása az 1990-es évek elejére tehető, amikor olyan harmonizálási folyamat indult el, melynek eredményeképpen megszülettek azok a statisztikai eredmények, melyek az EUROSTAT honlapján, illetve CD-ROM-on vagy nyomtatásban érhetők el.


3.6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Értelmezze a kutatás és fejlesztés fontosságát! Értelmezze az Európai Unió prioritásait ezen a téren! Mutassa be a CORDIS-t! Mutassa be a CORDIS szolgáltatásait! Mutassa be a CIS-t! Mutassa be a CIS szolgáltatásait! Hasonlítsa össze a két szolgáltatást! Mi a véleménye a CORDIS és a CIS információs értékéről? Mi a véleménye a keresési lehetőségekről mindkét szolgáltatás esetében?

29


4. A SZABAD HOZZÁFÉRÉSŰ EUROPA SZERVER ÉS SZOLGÁLTATÁSAI 4.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke megismerteti a hallgatót az Europa Szerverrel és annak szolgáltatásaival.

4.2 − − −

4.3 4.3.1

TARTALOM Az Europa szerver A Bizottság és a Parlament dokumentumai az Europa szerveren Általános és ágazati információkeresés az Europa szerveren

AZ EUROPA SZERVER Mi is az Europa szerver?

Az Europa szerver az Európai Unió hivatalos weboldala, ahonnan elérhető valamennyi intézmény, jogi dokumentum, adatbázis. Az Európai Unió minden hivatalos nyelvén hozzáférhető (jelenleg 23 hivatalos és munkanyelv). A hivatalos és munkanyelv két különböző dolgot jelent: − az uniós intézményeknek e nyelvek bármelyikén lehet írni, az intézmények ugyanazon a nyelven fognak válaszolni; − az európai uniós rendeletek és más jogalkotási dokumentumok valamennyi hivatalos és munkanyelven megjelennek a Hivatalos Lapban; − a 23 hivatalos és munkanyelv: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. Az Európai Unió portálja: − naprakész információkat közöl; − tájékoztatást ad az európai integrációs folyamatok fontos eseményeiről; − elérhető róla a hatályban lévő összes jogszabály; − hozzáférhetővé teszi az elfogadásra váró jogszabálytervezeteket; − elérhetővé teszi az uniós intézmények honlapjait; − tájékoztatást nyújt azokról a szakpolitikákról, melyeket az alapszerződések az Európai Unió hatáskörébe utaltak. 30

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Elérhetősége: http://europa.eu/index_hu.htm

6. kép 4.3.2

Az Európai Unió portálja

Az Európai Unió portáljának szerkezete

A honlap kétablakos megjelenítésű. A bal oldali ablakban külön csoportosításban jelennek meg a témakörök, majd ezek alatt a gyorslinkek találhatók. A jobb oldali ablakrészen vannak a beállítási opciók, a belső keresési felület, a kapcsolatfelvételi opció, valamint a hírek. A honlap témakörei a következők: −

−

−

Az Európai Unióról: itt található meg minden, az Unióra vonatkozó alapismeret. Részletes bemutatkozót és beszámolót tartalmaz az intézményrendszerről, a 27 tagországról, az EU történetéről és jelenlegi tisztségviselőiről. Élet az Európai Unióban: itt helyezték el mindazt az információt és jogi tanácsot, melyekre azoknak van szükségük, akik külföldön szeretnének tanulni, élni, munkát vállalni, tanulmányokat folytatni. Az egészségüggyel és a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudnivalók is itt kaptak helyet. Dokumentációs központ: linkjei a legkülönbözőbb európai uniós dokumentumokhoz biztosítanak hozzáférést, a történeti anyagoktól a jogi szövegekig; kiadvány31


−

−

−

rendelés, statisztikák és közvélemény-kutatások (innen is elérhető az EUROSTAT), a hivatalos dokumentumok (intézmények és szervek hivatalos iratai, beszédek), jogszabályok és szerződések (hatályos és előkészületben lévő jogszabályok), az EU archívumai (pl. Európai Egyetemi Intézet, levéltári szolgáltatások). Szakpolitikák és tevékenységek: részletes információk az EU tevékenységéről, a finanszírozási és támogatási lehetőségekről; az EU tagországai szakpolitikai területeiken jogalkotói hatáskörük egy részét átruházták az Európai Unióra, például a mezőgazdaság és a halászat területén. A kultúrát tekintve a jogalkotói hatáskör megoszlik a kormányok és az EU között; a linkek csoportosítják a szakpolitikai tevékenységeket, a közbeszerzési felhívásokat és szerződéseket, a finanszírozást és támogatást. Szóljon hozzá!: ezen a felületen, online vitafórumon lehet véleményt nyilvánítani, csatlakozni a blogokhoz, nyilvános konzultációkhoz; linkjei a szakpolitikai konzultációk, blogok (itt vannak elhelyezve az európai biztosok blogjai, a Bizottság irodái, ügynökségei), rövidfilmek az EU-ról, látogatás az uniós intézményekbe. Médiaközpont: linkjei tájékoztatást adnak az európai uniós eseményekről, hírekről, hozzáférést biztosítanak számtalan ingyenes uniós audiovizuális tartalomhoz, fényképekhez, videókhoz, hangfájlokhoz és RSS-híranyagokhoz: –

pl. ingyenes video: az ECB és az Európai Bizottság Konferenciája az integrációról és stabilitásról  http://www.thomsonwebcast.net/de/dispatching/?ecb_100412_tvdownload

–

pl. az eutube videói közül  http://www.youtube.com/eutube?gl=GB&hl=en-GB Az aktuális linkek megjelenítésekor a jobb oldali ablakban mindig az aktuális téma hírei jelennek meg, miközben a belső kereső ablaka marad minden váltáskor ugyanott. A honlapon a navigációt megkönnyíti az Europa logo állandó jelenléte. Ha rákattintunk, bárhonnan visszatérhetünk a főmenübe.

7. kép

32

EUROPA logo

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Gyorslinkek − Vállalkozásoknak: INFORMÁCIÓK és tanácsok arról, hogyan lehet vállalkozói tevékenységet folytatni az EU-ban.

8. kép −

Iskoláknak és egyetemeknek: a kutatási és oktatási hálózatokhoz, az oktatási- és kutatásösztönzői programokhoz és a finanszírozási lehetőségek oldalaihoz vezet.

9. kép −

Vállalkozásoknak

Iskoláknak és egyetemeknek

Civilszervezeteknek: olyan weboldalakhoz vezet, melyek a civil társadalom európai uniós finanszírozási és támogatási lehetőségeit mutatják be; online konzultációs lehetőségeket is felkínál.

33


10. kép −

Álláskeresőknek: az uniós intézményekben való álláskeresés lehetőségeihez vezet el.

11. kép −

Álláskeresőknek

Gyermekeknek: információk, játékok, vetélkedők gyermekek számára.

12. kép 34

Civilszervezeteknek

Gyermekeknek


4.4 4.4.1

A BIZOTTSÁG ÉS A PARLAMENT DOKUMENTUMAI AZ EUROPA SZERVEREN Az Európai Bizottság

Mi az Európai Bizottság? Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó testülete, székhelye Brüsszelben van. A Bizottságnak 20 főbiztosa van, akiket a tagországok delegálnak. A főbiztosok nem fogadhatnak el utasításokat saját kormányaiktól, mert közös európai érdekeket kell képviselniük. A Bizottság a legnagyobb uniós intézmény, a főigazgatóságokat és az egységeket az elnök, jelenleg José Manuel Barroso irányítja.

13. kép

Barroso elnök 2010 és 2014 között viseli ezt a tisztséget

A Bizottság szakpolitikái: 1. mezőgazdaság- és vidékfejlesztés; 2. éghajlat-politika; 3. versenypolitika; 4. gazdasági és pénzügyek; 5. oktatásügy és kultúra; 6. foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség; 7. energiaügy; 8. vállalkozáspolitika és ipar; 9. környezetvédelem; 10. a végrehajtó ügynökségek; 11. tengeri ügyek és halászat; 12. mobilitáspolitika és közlekedés; 35

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 13. egészségügy és fogyasztóvédelem; 14. információs társadalom és média; 15. belső piac és szolgáltatás; 16. jogérvényesülés, szabadság és biztonság; 17. regionális politika; 18. kutatás; 19. adóügy és vámunió.

Az Európai Bizottság feladatai: 1. törvényjavaslatok kezdeményezése: a törvénykezési folyamat is itt kezdődik; a javaslatokat a Miniszterek Tanácsához és az Európai Parlamenthez küldik; 2. felügyeli az alapszerződések betartását; 21 3. végrehajtja az EU döntéseket és akciókat. Elérhetősége: http://ec.europa.eu/index_hu.htm

14. kép

21

Az Európai Bizottság

Tóvári Judit: Az Európai Unió információs rendszere. [Nyíregyháza], Dialógus Kiadó, [2001], 19–20 p.

36

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az Európai Bizottság dokumentumai és az Europa szerver Az uniós intézmények által közzétett dokumentumok többsége hozzáférhető a nyilvánosság számára. Az Europa szerveren ezek a dokumentumok megtalálhatók, és onnan letölthetők. A Bizottság a köv. dokumentumokat teszi elérhetővé a szerveren: −

−

−

− −

−

22

Zöld könyvek http://europa.eu/documentation/official-docs/greenpapers/index_hu.htm – A Zöld könyv (Green paper) az Európai Bizottság által kiadott dokumentum, melynek célja egy-egy terület megoldandó problémáinak azonosítása és az érdekeltek bevonása a probléma megvitatásába; 1993-tól a teljes anyag elérhető; 1993 előtti dokumentumokat is tartalmaz, de nem a teljesség igényével. Fehér könyvek http://europa.eu/documentation/official-docs/whitepapers/index_hu.htm – A Fehér könyv (White paper) a Bizottság olyan dokumentumai, melyeket speciális területeken alkalmaznak, és közösségi akciójavaslatokat tartalmaznak; ha a Tanács kedvezően bírál el egy fehér könyvet, akkor Uniós Akcióprogramhoz vezet; 1993-tól a teljes anyag elérhető; 1993 előtti dokumentumokat is magában foglal, de nem a teljesség igényével. A Bizottság munkaprogramja http://ec.europa.eu/atwork/programmes/docs/cwp2010_hu.pdf Az uniós biztosok heti ülésének jegyzőkönyve/napirendje (angolul) http://ec.europa.eu/atwork/collegemeetings/index_en.htm Komitológiai nyilvántartás http://ec.europa.eu/transparency/regcomitology/index.cfm?CLX=hu – Az uniós jogszabályok végrehajtására alakult szakbizottságok munkájához kapcsolódó háttér-információkat és dokumentumokat tartalmazza. Jogszabályok, más jogi dokumentumok, ülések jegyzőkönyvei, újságcikkek, sajtóközlemények és a Bizottság belső munkadokumentumai (DORIE adatbázis) http://ec.europa.eu/dorie/home.do?locale=hu – A DORIE (DOcumentation et Recherche sur les questions Institutionelless Européennes=uniós intézményi kérdésekkel kapcsolatos dokumentáció és kutatás) adatbázis:  nem kimerítő gyűjtemény;  dokumentumok és kivonatok választéka, melyek az EU intézményeihez, döntéshozatali folyamatához, kormányközi konferenciákhoz kapcsolódik;  jogi aktusokat, jegyzőkönyveket, sajtóközleményeket tartalmaz;  angolul és franciául lehet benne keresni;  téma és feltételek szerint lehet benne keresni;  jelenleg fejlesztés alatt áll;  több mint egymillió oldalnyi régi dokumentumot tartalmaz.22

Az adatok a http://europa.eu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 10.]

37


Az Európai Parlament

Mi az Európai Parlament? Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. A 27 tagállam 736 képviselőjének az a feladata, hogy az EU 500 millió polgárának érdekeit képviselje. Aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok alkotásában. A Tanáccsal együtt hatáskörrel rendelkezik az EU éves költségvetése felett is. Jelenlegi elnöke Jerzy Buzek 2009 júliusától elnök, megbízatása két és fél évig szól.

15. kép

Jerzy Buzek elnök

A Parlament hatáskörei: Jogalkotói hatáskör: a Tanáccsal közösen, vele egyenlő mértékben gyakorolja 1. az együttdöntési eljárás: mindinkább a rendes jogalkotói eljárássá válik 2. együttdöntési eljárás kivitelezése: első, második és harmadik olvasat Költségvetési hatáskör: a Tanáccsal közösen minden évben meghatározza az Unió kiadásait és bevételeit 3. költségvetés: az Unió semmilyen adót nem vet ki, költségvetését négy forrásból finanszírozza: a vámok, a mezőgazdasági lefölözések, a HÉA-forrás, a bruttónemzeti termék forrás 4. költségvetési eljárás: a Bizottság elkészíti a költségvetési tervezetet, a Tanács elfogadja, a Parlament elfogadja Ellenőrzési hatáskör: az Európai Unió tevékenységei feletti ellenőrzés 5. Bizottság és Tanács: demokratikus ellenőrzés a Bizottság felett, parlamenti ellenőrzés a Tanács felett 6. az Európai Tanács: a tagállamok államfőiből áll és legfeljebb évente négyszer üléseznek Elérhetősége: http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?id=146&language=HU

38


16. kép

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament dokumentumai és az Europa szerver Az Európai Parlament legfontosabb dokumentumai a − Lisszaboni Szerződés: erősebb jogalkotóvá tette az Európai Parlamentet azáltal, hogy több mint 40 területre terjesztette ki az együttdöntési eljárást. – −

−

– Amszterdami Szerződés: az emberi jogok és szabadságjogok megfogalmazása. Ezt egészíti ki a Nizzai Szerződés. – Szerződések és jogi anyag Közös nyilatkozat az Európáról szóló kommunikációról – Végleges nyilatkozat (pdf)

Az Európai Parlament saját dokumentumai: 1. napirendek, szerződések, jelentések, jogszabályszövegek, állásfoglalások; 2. ismertetők az Európai Unióról és az európai integrációs folyamatokról.

39

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A Dokumentumtárban többféleképpen lehet információt keresni: − keresés – összetett – dokumentumtípus szerint − nyilvános dokumentumtár – nyilvános dokumentumtár – információk a dokumentum hozzáférhetőségéről – dokumentum kérése – mailing list – kapcsolatok más intézményekkel − éves jelentések – évek szerinti jelentések teljes szövegű elérése

4.5

ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke az Europa szerverrel, a portál szolgáltatásaival, annak szerkezetével, a megtalálható adatokkal és a navigációval foglalkozik. Részletesen bemutatja az Európai Unival kapcsolatos fontosabb információkat, az azokhoz való hozzáférés és elérhetőség lehetőségét. Az Europa szerver minden olyan adatot tartalmaz, mely az EU-val kapcsolatos, az információhoz való hozzáférés egyetemessége értelmében. Valamennyi hivatalos nyelven hozzáférhető. Linkekkel kapcsolódik az intézményekhez, végrehajtó szervekhez. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament az EU legfontosabb testületei, székhelyeik Brüsszelben vannak. A Bizottságnak 20 főbiztosa, a Parlamentnek 736 képviselője van. A Bizottság szakpolitikákon keresztül fejti ki tevékenységét, a Parlament hatáskörök mentén dolgozik. Fontosabb dokumentumaik az Europa szerveren keresztül, teljes szövegű formában elérhetők, letölthetők.


4.6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

40

Mutassa be az Europa szervert! Értelmezze az Europa szerver szolgáltatásait! Mutassa be az EU portáljának szerkezetét! Mutassa be az Európai Bizottságot! Mutassa be az Európai Parlamentet! Hasonlítsa össze a két szervezet munkáját! Mutassa be, hogyan keresi meg a szervezetek dokumentumait! Mi a véleménye a portálról? Mi a véleménye a letölthető dokumentumokhoz vezető útról?


5. TELJES SZÖVEGŰ ONLINE HOZZÁFÉRÉS AZ UNIÓS JOGALKOTÁS DOKUMENTUMAIHOZ: AZ EUR-LEX 5.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke célja az európai jogtár, az EUR-Lex bemutatása, a benne való keresés technikáinak ismertetése. A jogtárhoz való ingyenes hozzáférés lehetőséget nyújt mindenkinek, hogy betekinthessen az Európai Unió Hivatalos Lapjába. A jogszabályok, rendeletek, joggyakorlatok szövegében való keresés az információs szakemberek elengedhetetlen feladatai közé tartozik. Ennek a készségnek és jártasságnak a kifejlesztését megköveteli „Az Európai Unió alapjogi chartája’-nak a 47. cikke: ’a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog”, mely minden uniós állampolgárt megillet.

5.2

TARTALOM

EUR-Lex, az európai jogtár az Európai Unió Hivatalos Lapja a keresési arculat az információkeresés szerkezete az információkeresés lehetőségei az EUROVOC, a többnyelvű tezaurusz

5.3 5.3.1

AZ EUR-LEX Az európai jogtár

Az EUR-Lex olyan adatbázis, amely közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió joganyagához. A rendszer lehetővé teszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának megtekintését, magában foglalja a szerződéseket, jogszabályokat, joggyakorlatot és a jogalkotási javaslatokat. Mindezek mellett széleskörű keresési lehetőségeket is biztosít. A honlap tájékoztatást nyújt az európai intézményekről és a közösségi jogról is. Ezzel azon látogatók számára kívánja megkönnyíteni az információkeresést, akik kevésbé járatosak az európai jogi kérdésekben. A webhely ismerteti a közösségi jogszabályalkotásban szerepet játszó eszközöket is. Havonta jelentet meg hírlevelet, mely a legfrissebb hírekről és a jövőben várható változásokról tájékoztatja az érdeklődőket. A webhely az EU mind a 23 hivatalos nyelvén a felhasználók rendelkezésére áll. A használni kívánt nyelv könnyen kiválasztható a nyelvválasztó menü segítségével. 41

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Szolgáltatásai: − az Európai Unió Hivatalos Lapjának naponta megjelenő online változata; − egyszerű keresést, részletes keresést és böngészést biztosító funkciók; − a dokumentumok megjelenítésének és letöltésének lehetősége; − az egyes dokumentumok bibliográfiai adatai.23 Elérhetősége: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

17. kép 5.3.2

Az EUR-lex

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Hivatalos Lapja (HL) az egyetlen olyan hivatalos kiadvány, amely minden munkanapon, az EU minden hivatalos nyelvén megjelenik. A lap összetétele: − két összetartozó sorozat: – HL L sorozat: jogszabályokat tartalmaz; – HL C sorozat: tájékoztatókat és közleményeket tartalmaz;  ide tartozik még egy elektronikus melléklet, a HL C E: ezek a dokumentumokat csak elektronikus formában teszik közzé; −

egy kiegészítő kiadvány: – S sorozat: itt bocsátják közre a nyilvános pályázati anyagokat.

Az L sorozat tartalmazza a jogszabályokat: − a rendeleteket; 23

Az adatok a http://eur-lex.europa.eu/hu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 12.]

42

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA − az irányelveket; − a határozatokat; − az ajánlásokat; − a véleményeket. Az L sorozat részeként jelenik meg a Hatályos Közösségi Jogtár is. A C sorozat EU közleményeket és tájékoztatókat tartalmaz: − az Európai Bizottság és Parlament határozatainak összességét; − a parlamenti ülések jegyzőkönyveit; − a Számvevőszék jelentéseit; − a képviselők előterjesztett kérdéseit; − a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának jelentéseit; − az EU-intézmények álláspályázatait; − érdeklődés-nyilvánítási felhívásokat az EU-programok és projektek vonatkozásában; − a közösségi jogalkotás egyéb kiadványait; − az élelmiszersegélyekre vonatkozó közbeszerzési szerződéseket; − a HL C E sorozatának tartalomjegyzékét. 5.3.3

Navigálás a képernyőn

Az EUR-Lex bejelentkező lapja menüvezérelt felülettel rendelkezik. A lap felső részében található a nyelvválasztást lehetővé tévő legördülő menü. A honlap három, jól elkülöníthető ablakból áll. A jobb oldalon a Hivatalos Lap legutóbbi számainak (L és C sorozat) példányai érhetők el. A saját profil létrehozásához ingyenes regisztráció szükséges, melynek bejelentkező adataival a felhasználó olyan profilt hozhat létre, melyet saját kereséseivel tölt fel. Ugyancsak ezen az oldalon található az aktuális (jelenleg – 2010 – spanyol) elnökség linkje. A HL kiadóhivatalára mutató linkeket is itt sorolják fel. Az alsó sarokban található a HL L és C sorozat CD-ROM változatának megvásárlását lehetővé tévő link. Az oldal középső része a legújabb dokumentumok felsorolását tartalmazza, mely címek mögött pdf kiterjesztésben megtalálható a teljes szövegű változat. A bal oldali ablak kétrészes. A felső részében található a Hivatalos Lap, az egyszerű és a részletes keresési lehetőséggel, valamint a gyűjtemények felsorolása. A „gyűjtemények” címszó alatt a következőket találhatjuk: − szerződések; − nemzetközi megállapodások; − hatályos jogszabályok; − előkészítő dokumentumok; − jogesetek; − parlamenti kérdések. A bal oldali ablak alsó részében szakembereknek összeállított linkek találhatók, valamint az EU-jogról egy három linkes összefoglaló. 43


Az információkeresés szerkezete

A legújabb dokumentumok a bejelentkező oldalon minden nap frissen elérhetők. A bennünket érdeklő információt többféleképpen meg tudjuk keresni. A felületen két keresőfelület jelenik meg: egyszerű és részletes. 1. Az egyszerű keresés lehetőségei: a. általános keresés Szavak Dátum vagy időtartam Kibocsátó Fejezetek Kulcsszavak (EUROVOC) b. a dokumentum száma szerinti keresés Természetes szám Celex-szám Egységes szerkezetbe foglalt szöveg c. dokumentumtípus szerinti keresés Szerződések Jogszabályok Előkészítő dokumentumok Bírósági határozatok Parlamenti kérdések d. a megjelenés adatai szerinti keresés Hivatalos Lap Európai Bírósági Határozatok Tára Itt van lehetőség arra, hogy korábbi kereséseinket elmenthessük, saját dossziét készíthessünk, és a kereséstörténet lekérdezésével könnyíthessük munkánkat. 2. A részletes keresés lehetőségei: ezzel a keresési technikával lehetőségünk van arra, hogy Boolean-operátorok segítségével keressünk. Ezt a technikát olyan felhasználóknak ajánlják, akik az Európai Bizottság törvényeiben öszszetett keresőkérdésekkel tudnak keresni. Minden szöveges adatbázisban lehet ilyen módon keresni, bár, egyes oldalak még nem érhetők el az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Ennek a lehetőségnek az elindításhoz JAVA alkalmazások szükségesek (min. JAVA/SUN 1.5).

44


Közvetlen keresés kulcsszavakkal és kifejezésekkel

A kulcsszavakkal való keresés az EUROVOC többnyelvű tezauruszaival lehetséges. (Részletesen ki fogjuk fejteni.) A szavakkal, kifejezésekkel való keresés az információkeresés egyik legegyszerűbb formája. Hátránya: sok a találat, és a releváns találatok irányába történő további szűkítések időigényesek. A szavak, kifejezések szerinti keresésben használhatjuk az ÉS illetve a KIVÉVE operátorokat. Kereshetünk a dokumentum címében és a teljes szövegben is. Csonkolás is alkalmazható a* és a ? segítségével. A ? egyetlen karaktert helyettesít, a * pedig 0-n-ig karaktert. A két szimbólumot csak a karakterlánc belsejében vagy a végén lehet használni, az elején nem. A keresett kifejezés lehet egyetlen szó vagy szókapcsolat. Pl.: – információ, hordozó – azok a találatok jelennek meg, melyek tartalmazzák vagy az „információ”, vagy a „szállítás” kifejezést, vagy mindkettőt; – információ és hordozó – leszűkíti a keresést a mindkét kifejezést tartalmazó dokumentumokra; – információ kivéve hordozó – azokat a dokumentumokat keresi meg, melyek tartalmazzák az” információ” szót, de nem tartalmazzák a hordozó kifejezést. 5.3.6

Keresés dokumentumszám alapján

Ezen keresési módon a következő lehetőségek szerint találhatjuk meg a joganyagot: 1. természetes szám; 2. Celex-szám; 3. egységes szerkezetbe foglalt szöveg. 1. A természetes szám szerinti keresésnél tudnunk kell, hogy milyen típusú joganyagot (rendelet, irányelv, határozat, nemzeti végrehajtási intézkedés, COM végleges, SEC, bírósági ügy) keresünk; a joganyag melyik évben jelent meg, és mi a száma (max. 4 karakter lehet). Ezen ismérvek egyedien azonosítják a dokumentumot, tehát a találati halmaz egy releváns találatból fog állni. 2. A Celex-szám egyéb információk mellett tartalmazza a joganyag számát és az évszámot, négy számjegy terjedelemben. E szám ismeretében a joganyag egyszerűen, könynyen megkereshető. 3. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveghez: az egységes szerkezetbe való foglalás a közösségi jogszabályok alap jogi aktusainak, azok módosításainak és kiegészítéseinek egységes, nem hivatalos jogi aktusba történő integrálását jelenti. Az ide vezető út a következő: – egyszerű keresés – dokumentum száma szerinti keresés – egységes szerkezetbe foglalt szöveg; – vagy a Celex-számon keresztül; – Hatályos jogszabályok – közösségi jogszabályok – a jogterület kiválasztása. 5.3.7

A Hivatalos Lap részegységeinek keresése

Többféle módon lehet keresni a jogszabályokban 45

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 1. számozás alapján

18. kép

Az EUR-Lex részegységei

A HL L és a HL C anyagai innen érhetők el. Emlékeztetésül: – –

HL L sorozat: jogszabályokat tartalmaz HL C sorozat: tájékoztatókat és közleményeket tartalmaz

A kereséshez tudni kell a kiadás évét, a sorozatot és a HL-számot. A keresett lap PDF vagy HTML formátumban jelenik meg. Az első bejelentkező lap a HL tartalomjegyzékét hozza Tájékoztatások és közlemények címmel. A lap teljes anyagának PDF formátumban való hozzáféréséhez a jobb oldalon található A teljes kiadás linkkel érhetünk el. 2. egyszerű kereséssel: elérési útvonal – egyszerű keresés – Hivatalos Lap – megjelenés szerinti keresés. a. Tudni kell a megjelenés dátumát (év, hónap, nap).

46

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA b. Tudni kell a HL-ben megjelenés adatait (HL-sorozat, HL-szám és oldalszám). c. Az évet 4 karakter, a hónapot és a napot 2 karakter jelöli. d. Az év megadása kötelező, a hónap és a nap mező kitöltése nem. 5.3.8

Bármilyen hatályos jogszabály keresése a Celex-számra hivatkozással

A Celex-szám: CELEX (Communitatis Europae Lex=az Európai Közösség Joga) adatbázis a közösségi jog intézményközti, automatizált, soknyelvű dokumentációs rendszere. Online változatban valamennyi hivatalos nyelven elérhető, illetve CD-ROM-on angolul és franciául is hozzáférhető. Az EU joganyagának legátfogóbb, legteljesebb online keresőrendszere nem áll mindenki rendelkezésére, mert éves előfizetése 250 000 forint. A Celex-szám a jogszabályok egyedi jelölésére használt uniós azonosító, mely tartalmazza a joganyag számát, évszámát és egyéb információkat. Felépítése:

5.

ábra A Celex-szám

Egyszerű kereséssel elindulva a dokumentum száma szerinti keresésen át eljuthatunk a Celex-szám szerinti kereséshez. Itt semmi mást nem kell tenni, mint megadni a dokumentum Celex-számát, és pillanatokon belül találathoz jutunk. Mindig meg kell adni a szektor kódját és az évet (1 + 4 karakter) A Celex-szám betűjelei PDF-formátumban, teljes terjedelemben megtalálhatók az interneten, és a következő címen érhetők el: www.termin.webzona.hu/docs/celex2005.pdf Fontosabb betűjelek, melyeket tudni érdemes: − T – Csatlakozási Szerződés (2003) – Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia − C – Nizzai Szerződés (2001) − D – Amszterdami Szerződés (1997) − M – Szerződés az Európai Unióról (Maastricht, 1992) − U – Egységes Európai Okmány (1986) − A – Euratom Szerződés (1957) − K – Szerződés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról (1951)

47

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 10 különböző területeken rendeltek Celex-számhoz betűjelet: 1. szerződések 2. külkapcsolatok 3. másodlagos jog 4. kiegészítő jellegű jogi aktusok 5. előkészítő dokumentumok 6. bíróság 7. tagállami végrehajtási intézkedések 8. Európai Parlament 9. EFTA vonatkozású dokumentumok 10. a HL-ben közzétett egyéb jogi aktusok 5.3.9

Konszolidációs szövegek keresése a jogszabálycsalád alapján „Konszolidáció (pénzügyi jog): összevonás a számvitelben. (Például konszolidált éves beszámoló, konszolidált üzleti jelentés, tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, konszolidált eredménykimutatás, társult vállalkozások konszolidálása).”24

Jelen tananyag vonatkozásában a konszolidáció a jogszabályváltozások szövegének beépítését jelenti az eredeti jogszövegbe. A konszolidációs jogszövegek keresése az EUR-Lex adatbázisban a legegyszerűbben az egyszerű kereséssel oldható meg. Ha tudjuk a jogszabály számát, szám szerinti kereséssel, ha nem tudjuk, akkor kifejezésekkel keresünk, egyre jobban szűkítve a találati halmazt. Pl.: egyszerű keresés – szavak − konszolidáció (cím és szövegre való keresés) – 312 találat − pontosítás − konszolidáció és tőke – 101 találat − pontosítás − konszolidáció és tőke kivéve adósság – 63 találat A találatok mindegyikénél látható a Celex-szám, valamint a dokumentum bibliográfiai adatai, olyan megjelenítési lehetőséggel, mely a kiválasztott bibliográfiai adatokat kétablakos megjelenítéssel két különböző, szabadon választott nyelven mutatja meg. A teljes szövegű dokumentum előhívható HTML, PDF vagy helyenként DOK formátumban is. Mindegyik formátumban elérhető jogszabály hivatalosnak számít. 5.3.10 Döntéselőkészítő tárgyalások keresése a COM series alapján Az intézmények közötti döntéshozatali folyamat és az előkészítés alatt álló közösségi jogi dokumentumokat is a Pre-Lex, az intézményközi eljárások adatbázisa tartalmazza.

24

Bíró Endre: Jogi szótár. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2006, 269. p.

48

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Ebben nyomon követhetők a Bizottság és az egyéb intézmények közötti döntéshozatali folyamatok különböző állomásai. 5.3.11 A jogszabályszövegeket tartalmazó PDF és HTML fájlok A jogszabályszövegeket PDF-, HTML- vagy DOK-formátumban lehet megjeleníteni és letölteni. A HTML-formátumban tetszés szerint kijelölhető a szöveg bármely része, kivágható, más dokumentumba helyezhető, szerkeszthető és nyomtatható. A PDF-ben megjelenített dokumentum kétablakos. A bal oldali ablakban könyvjelzőkkel lehet a dokumentumban navigálni. Áttekinthető a szerkezet, oldalanként ajánlja fel a szöveget, tartalomjegyzéket jelenít meg, és könyvjelzőket lehet elhelyezni a szövegben. Ugyancsak itt található a keresőmező, melynek segítségével a dokumentum teljes szövegében kereshetünk, a találatokat listázhatjuk, elmenthetjük, nyomtathatjuk.

19. kép

Jogszabályszöveg pdf

Kommentárokat is fűzhetünk a szöveghez. Amennyiben az adott dokumentumhoz csatolt fájlok is tartoznak, azok tartalmát is meg tudjuk jeleníteni egy ikon segítségével. Egyes dokumentumok DOK formátumban is megjeleníthetők.

49

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 5.3.12 Az EUROVOC, a többnyelvű tezaurusz Az EUROVOC egy többnyelvű tezaurusz, melyet az Európai Parlament, az EU Kiadóhivatala, számos nemzeti és regionális parlament, továbbá kormányzati intézmények és hivatalok használnak. Lefedi az összes olyan területet, mellyel az európai intézmények foglalkoznak. A tezaurusz hatékony segítség a dokumentumok tartalmi feltárásához. Az EU 16 hivatalos nyelvén áll rendelkezésre:

6.

– –

50

ábra Az EU hivatalos nyelvei

minden deszkriptor megegyezik a többi nyelv deszkriptoraival; nincs egyenlőség az egyes nyelvekben található nemdeszkriptorok között, mivel az egyes nyelvek kifejezésbeli gazdagsága eltérő;


a deszkriptorok egyes témákba történő elhelyezése némely területen önkényes; – bizonyos deszkriptorok egy vagy több témakörbe is tartozhatnak. Az EUROVOC számos témakörben próbálja lefedni a szakterületeket. Egyes szakterületek mélyebben vannak feltárva, mások viszont kevésbé mélyen, attól függően, hogy az EU tevékenysége szempontjából mennyire fontosak. Az EUROVOC témakörei:

7.

Az EUROVOC témakörei

Felépítése: 4. Témakörök és mikrotezauruszok: általános szinten két osztályozási szintet különböztet meg: a) témakörök: melyet kétjegyű számok és kifejezések azonosítanak; b) mikrotezauruszok: melyet négyjegyű számok és kifejezések azonosítanak – az első két jegy a témakört jelzi, melybe a mikrotezaurusz tartozik. 5. Szemantikai kapcsolatok: a deszkriptorok és a nemdeszkriptorok szintjén az EUROVOC felépítése szemantikai kapcsolatokon nyugszik: a) alkalmazásra vonatkozó megjegyzések; b) mikrotezaurusz-kapcsolatok; 51

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA c) egyenlőségi kapcsolatok; d) hierarchikus kapcsolatok; e) asszociatív kapcsolatok. Valamennyi nyelvi változatban a következő számok igazak: – 21 témakör; – 127 mikrotezaurusz; – 6501 deszkriptor; – 6510 kölcsönös hierarchikus kapcsolat; – 3542 kölcsönös asszociatív kapcsolat.25 5.3.13 Keresés a tezaurusz deszkriptorainak segítségével A kereséshez vezető út: egyszerű keresés – kulcsszavak (EUROVOC)

20. kép

Az EUROVOC

A továbbiakban vagy megadunk egy EUROVOC-kulcsszót, vagy a linkeket kell követni kategóriánként, fokozatosan haladva a generikus fogalmaktól a specifikus fogalmak 25

Kovácsné Koreny Ágnes: Az Eurovoc. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 15.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4060&issue_id=465

52

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA fele. A deszkriptorok segítségével gyorsabban haladhatunk, nincs szükségünk újabb keresések összeállítására, hisz a felajánlott lehetőségek közül csak ki kell választani azt az utat, melynek követésével eljutunk a releváns találatig. Pl.: politika (04) – politikai párt (0411) – politikai irányzat: 77 találat. Innen pontosítással haladhatunk tovább, szűkítve a találati halmazt a kívánt irányba.

5.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Az EUR-Lex az Európai Unió, mindenki által szabadon elérhető jogi adatbázisa. Az EU összes nyelvén elérhető. Bizonyos részeit naponta frissítik, a legfrissebb dokumentumok a bejelentkező felületen minden nap elérhetők. Az adatbázisban többféle keresési módszert lehet alkalmazni: egyszerű keresést, részletes keresést és közvetlen keresést kulcsszavakkal és kifejezésekkel, dokumentumszám alapján. Az EUROVOC többnyelvű tezaurusz, melynek deszkriptorai segítenek a tematikus keresésben, a generikus fogalmaktól indulva és az általános fogalmak felé haladva, egyre jobban szűkítve a releváns találatok halmazát. Ezek a lehetőségek megkönnyítik az információkhoz való hozzáférést a felhasználó számára. A Hivatalos Lap részegységei is elérhetők a honlapon. A HL L és a HL C számaiban való keresés számozási adatok alapján és egyszerű kereséssel is megoldható. Bármilyen hatásos jogszabály megkereshető a Celex-szám segítségével. A Celex-szám a jogi dokumentum azonosító száma, mely egyértelműen és egyedien azonosítja a dokumentumot. A jogszabályszövegeket PDF- vagy HTML-formátumban lehet megtekinteni, letölteni. A bibliográfiai adatokra való kattintással további információk tudhatók meg a dokumentummal kapcsolatban. Az adatbázisban való keresést az EUROVOC többnyelvű tezaurusz is segíti, melynek használatával könnyen és gyorsan meg tudunk keresni olyan jogszabályokat, melyeknek nem ismerjük a számát, csak a témája adott. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok olyan segítséget nyújtanak, mellyel lépésről lépésre tudunk haladni a találatok szűkítésével a releváns eredmények irányába.


5.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Értelmezze a jogtár fogalmát! Mutassa be az EUR-Lex adatbázist! Mutassa be a keresés lehetőségeit az EUR-Lex-ben! Mutassa be a keresés lehetőségeit az adatbázisban! Értelmezze a szolgáltatásokat! Hasonlítsa össze az egyszerű keresést az összetett kereséssel! Mi a véleménye az adatbázisról? Mire használjuk az EUROVOC-ot? Értelmezze a Celex-szám összetételét! 53


6. TELJES SZÖVEGŰ ONLINE HOZZÁFÉRÉS AZ UNIÓS JOGALKOTÁS DOKUMENTUMAIHOZ: A PRELEX CÉLKITŰZÉS

6.1

A lecke célja, hogy a hallgató megismerkedjen az Európai Unió döntés-előkészítő, intézmények közötti adatbázisával, a PreLex-el. Az adatbázis szerkezete nem bonyolult, a benne való keresés egyszerű, és bővített keresési lehetőségekkel oldható meg. Az adatbázis bemutatásával a hallgató képes lesz keresni azokban a dokumentumokban, melyek azt az utat mutatják meg, amelyet a jogfolyamat a kezdettől a végső döntésig bejár. Ezek a dokumentumok nagyon fontosak a magyar jog szempontjából is, hisz a jogi tájékoztatás egyik alapját képezik. A lecke megértésével, megtanulásával a hallgató biztonságosan el tud majd igazodni a különböző jogi folyamatok egymásra épülésében, illetve a különböző intézmények munkájának összefonódásában. Különösen fontos ennek az adatbázisnak az ismerete olyan tanulók számára, akik a jövő információszolgáltató szakembereként jogi területen szeretnének tájékoztató munkát végezni.

6.2

TARTALOM – –

6.3

a PreLex keresés az adatbázisban

A PRE-LEX

A PreLex, az intézményközi eljárások adatbázisa. Feladata nyomon követni az Európai Bizottság és egyéb intézmények közötti döntéshozatali folyamat jelentős állomásait: – az eljárás stádiuma; – az intézmények döntései; – személyek neve; – felelős szervezeti egységek; – dokumentumok hivatkozásai stb. Ezenkívül nyomon követi a különböző intézményi szereplők munkáját (Európai Parlament, Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Régiók Bizottsága, Európai Központi Bank, Bíróság stb.). A PreLex figyeli és dokumentálja az összes bizottsági javaslatot (jogi és költségvetési dossziékat, nemzetközi egyezmények megkötését) és közleményt a Tanácsnak vagy az Európai Parlamentnek történő átadásuktól kezdődően. 54

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A linkek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy közvetlenül hozzáférjenek a rendelkezésre álló elektronikus szöveghez (COM dokumentumok, Hivatalos Lap, az Európai Unió értesítője, az Európai Parlament dokumentumai, sajtóközlemények stb.). Elérhetősége: http://ec.europa.eu/prelex/apcnet.cfm?CL=hu A PreLex lehetővé teszi ezeknek a dokumentumoknak a hozzáférhetőségét, attól az időponttól, amikor a Bizottság elfogadta és továbbította a szöveget a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, egészen azok végleges elfogadásáig. 6.3.1

A PreLex struktúrája

A PreLex aktákból áll. Az aktát a Bizottság nyitja meg, abban az időpontban, amikor a Bizottság elfogadta a javaslatot, és ekkor kap a dokumentum COM-számot [sorozat COM (év)szám]. Az akta a jogi aktus azon pillanatában zárul, amikor a törvényhozó elfogadta. E két esemény: nyitás, vagyis Bizottság általi elfogadás és zárás, vagyis a jogalkotó általi végső elfogadás közé illeszkedik be az az eseménysor, melyet a PreLex rögzít. Valamennyi eseménynél fel van tüntetve: – az esemény időpontja; – a felelős szolgálat vagy személy; – az adott eseményhez kapcsolódó dokumentum hivatkozási száma; – a dokumentumra utaló link; – sajtóközlemény; – Hivatalos Lapra történő hivatkozás; – stb. A PreLex nem szövegeket, nem dokumentumokat tartalmaz, hanem olyan linkeket, melyek más honlapokon elhelyezett elektronikus szövegekre mutatnak, pl. a következő adatbázisok tartalmára, dokumentumaira: – EUR-Lex; – Rapid adatbázis – a Bizottság és a Tanács sajtóközleményeit tartalmazza – napi hírek a Bizottsági Szóvivő tájékoztatása alapján; – Europarl honlap – az Európai Parlament dokumentumai, tanulmányok, összefoglalók, sajtóanyagok és egyéb információk; – az Európai Unió hírlevele; – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapja; – a Régiók Bizottságának honlapja; – stb. Az EUROP-hoz való kapcsolódással a szövegek is megrendelhetők.26

6.4

KERESÉS AZ ADATBÁZISBAN

Az adatbázisban a kérdés komplexitásától függően egyszerű és bővített kereséssel lehet keresni.

26

Az adatok a http://ec.europa.eu/prelex honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 16.]

55


Az egyszerű keresés:

21. kép

A PreLex adatbázis

Ennél a lehetőségnél lehet keresni: – a fájl referencia-adatai alapján ; – a dokumentum referencia-adatai alapján; – a cím szavai alapján; – dátum szerint. Keresés a fájl referencia-adatai vagy intézményközi referencia alapján: minden fájl azonosítható a javaslat eredeti referenciaszámával. A referenciaszám összetevői: – –

a javaslat típusának kódja: COM, SEC, CSE; intézményközi referenciaszám: akkor kapja a dokumentum, ha a folyamatban más intézmény is részt vesz. Pl.: COD, SYN, CNS. Példa: COM/2005/211 A keresésnél bármelyik referenciaszám használható, akkor is kapunk találati halmazt, ha a referenciaszámnak csak egy részét írjuk a keresőbe. Természetesen, ilyenkor a keresési kritériumok nem pontosak, tehát nagy lesz a találati halmaz, és a keresési idő is meghosszabbodik. Megjegyzendő, hogy a módosított javaslat referenciaszáma nem mint fájlazonosító vehető figyelembe, hanem mint dokumentumazonosító: – az évszám mindig a fájl megnyitásának az éve, és mindig négyjegyű számmal kell megadni – 2005; – a számnak nem kell nullával kezdődnie – 211.

56

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Keresés a dokumentum referencia-adatai alapján: az adatbázisban a jelzet azonosítja a dokumentumokat. A köv. dokumentumtípusokat használják: − A Bizottság dokumentumai: COM, SEC, CSE, C − Az Európa Parlament dokumentumai: 1,2,3,4,5: A1, B4, C5 − Kiadványok: – JO (azok a publikációk kerülnek ide, amelyek aztán szétválnak az L, vagy a C ágazatban közölhető dokumentumokra); – JO C (azok a párbeszédek, melyek az OJ C ágazatában jelennek meg); – JO L (az OL L ágazatában megjelenő publikációk, melyek törvénnyé válnak); – PRES (a Tanács tájékoztató anyagai); – BULL (Bulletin of the European Union). Kereséskor a megjelenés vagy az elfogadás évét kell megadni. Keresés a cím szavai alapján: a cím általában a javaslat címe. A cím szavai közül egy vagy több kiválasztásával is lehet keresni, csonkolás bárhol használható, a szó elején és a végén is. Ha a kereséshez több szót használunk, akkor szóközzel választjuk el egymástól és figyelembe vesszük a szavak egymásutániságának sorrendjét. Ékezetes szavakat használhatunk, kivéve az 1998 előtti dokumentumok címeinek szavait, mert akkor még nem használtak ékezetes szavakat. Ha a tárgyalás folyamán a cím változik, akkor a módosított javaslat címe nem a dokumentum, hanem a fájl címeként választható.27 Keresés az intézményközi eljárás típusa szerint: az egyszerű keresés lehetőségei között található meg az intézmények közötti eljárások joganyagainak keresése. A következő intézmények munkájának bemutatásával, illetve nyomon követésével foglalkozik a PreLex: – a Bizottság; – a Bíróság; – a Gazdasági és Szociális Bizottság; – Miniszterek Tanácsa; – Monetáris Bizottság; – a Régiók Bizottsága; – a Számvevőszék; – a Tanács; – az Európai Parlament. A keresésben ki kell választani az intézményt, illetve az eseményt, illetve azt a tevékenységet, melyben az információkat keressük. A tárgyalási periódus intervallumának megadása is kötelező, mellyel természetesen szűkítjük a találati halmazt. A két dátum „and” operátorral van összekötve, mely operátor adott, nincs más választási lehetőség. Ha két tevékenység (eljárás) szerint keresünk, mindkét tevékenység adatait meg kell adnunk. Pl.: ha 2005.01.01. és 2007. 01.01. között keressük a Bizottság általi visszavonásokat, akkor a következő találati halmazt kapjuk (a találati halmaznak csak egy részét jelenítjük meg):

27

Tóvári Judit: Az Európai Unió információs rendszere. Dialógus Kiadó, [Nyíregyháza], [2001], 67–70. p.99

57


8.

ábra Találati halmazok a PreLex-ben

A fájlok tartalmazzák a keresett dokumentumok COM-számait, melyre rákattintva megjeleníthető az a következő oldal, ahol a döntési folyamat összes szakasza látható. Az itt megjelenített linkek magához a dokumentumhoz vezetnek.

58


A bővített (összetett) keresés:

22. kép

PreLex bővített keresés

Ebben a keresési lehetőségben a következők szerint lehet keresni: Események szerint: az események és intézmények tevékenysége szerinti keresésben a legördülő menüben választhatjuk ki a lehetőségeket, megadjuk azt az időintervallumot, melyben keresni szeretnénk, majd az „és”. „vagy”, „kivéve” operátorokkal lehet összekapcsolni a három esemény és intézmény közötti eseményt. Jól összekapcsolva a mezőket az operátorokkal, viszonylag pontos találatot kaphatunk. Ez a keresési technika megegyezik az EUR-Lex és a CELEX-ben való keresési technikákkal, a használt osztályozási rendszer azonos. Fájltípus szerint: egyszerű keresési lehetőség, melyben a fájl típusának kiválasztásával megkapjuk az összes oda besorolt anyagot. Hatályos közösségi jogszabály szerint: ebben az ablakban a fájltípust lehet megadni a legördülő menüsorból, kiegészítve a megjelenés dátumával (év, szám). Jogalap szerint: abban az esetben, ha tudjuk a jogalap pontos számát, ebben a mezőben lehet a legegyszerűbben keresni. Pl.: 133. cikk – 384/96 rendelet – 93/77 irányelv – 309/02 határozat megadásával az adott anyaghoz jutunk.

59

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Tevékenységi területek szerint: két tevékenységi terület között tudunk keresni, „és”, „vagy” operátorokkal tudjuk őket összekötni. Szervek szerint: a szerv- és feladatkörablakban a szerveket is egy legördülő menüsorból lehet kiválasztani, majd megadni azt a feladatkört, melyre vonatkoztatva szeretnénk a kiválasztott szerv dokumentumait megtekinteni. A következő feladatkörök szerint kereshetünk: – mind; – a formához kötött jogi aktus címzettje; – az információ címzettje; – címzett; – jelentéstevő; – konzultáció; – kötelező konzultáció; – nem kötelező konzultáció; – társ; – társfelelős; – vezető; – véleményező. Két szerv és feladatkör között lehet keresni, „és”, „vagy” operátorokkal összekötve. Személyek szerint: ha nem tudjuk a keresett személy teljes nevét, a kérdőjelre való kattintással egy listához jutunk, melyből ki lehet választani a keresett személyt. A csonkolás szabályaival is indítható a keresés, amikor is a név kezdő karaktersorával, majd a * segítségével megadjuk a listában való keresés kiindulópontját. A feladatkörök (mind, előadó, felelős, társ, társfelelős, véleményező előadó, átvétel) kiválasztása is legördülő menüsor segítségével lehetséges. Egyszerre két személy és szerepkör kereshető. A függőben lévő javaslatok szerint: a függőben lévő javaslatok esetében a szervezeti egységek szerinti kiválasztással lehet joganyagot keresni. Itt található a Bizottság által visszavont javaslatok közötti keresés lehetősége is, melynél azt az időpontot kell megadni, mely időpont előtt történt meg a visszavonás.28

6.5

ÖSSZEFOGLALÁS

A PreLex az Európai Unió intézményközti döntéselőkészítést támogató adatbázisa. Az adatbázis az Európai Bizottság és az EU-intézmények közötti döntési folyamatokat figyeli, rögzíti és archiválja. A különböző intézmények munkájának nyomon követésével lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődő a döntéselőkészítő folyamatokról informálódjon, és ezen anyagokhoz hozzáférjen. A PreLex nem tartalmaz jogszabályszövegeket, nem tartalmazza a megtalált dokumentumok szövegét, sem azok összefoglalóját. A keresések eredményeként megjelenő találati halmazok listái a dokumentumok mellett azokat a linkeket tartalmazzák, melyek elvezetnek a dokumentum teljes szövegéhez. Ezek általában más adatbázisokban találhatók, pl. Celex, EUR-Lex. 28

Az adatok a http://ec.europa.eu/prelex honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. április 15.]

60

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A PreLex tehát tulajdonképpen olyan linkgyűjtemény, melynek segítségével intézményközti döntés-előkészítő dokumentumokhoz juthatunk hozzá. A keresés lehetőségei nagyon szerteágazóak: az egyszerű keresésen át a bővített keresésen keresztül, sokféle megközelítésben és lehetőséggel böngészhetünk az adatbázisban. Az egyszerű keresésben kereshetünk a dokumentum referenciaadatai alapján, a fájl referenciaadatai alapján, a cím szavaira és az intézményközi eljárás típusa szerint. Az összetett keresés lehetőséget ad arra, hogy különféle keresési opciók beállításával nagyon rövid idő alatt a bennünket érdeklő dokumentumhoz juthassunk. Itt tudjuk beállítani az események, fájltípus, hatályos közösségi jogszabály, jogalap, tevékenységi területek illetve a szervek szerinti keresést. A keresőmezők szerkezete egyszerű, könnyen átlátható, értelmezhető, világos. A honlap 23 nyelven érhető el.


6.6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Értelmezze a PreLex adatbázis lényegét! Értelmezze a döntés-előkészítő folyamatokat! Magyarázza el az adatbázis szerkezetét! Mutassa be a keresési lehetőségeket az egyszerű keresésben! Mutassa be a keresési lehetőségeket a bővített keresésben! Hasonlítsa össze a PreLex-et az EUR-Lex adatbázissal! Hasonlítsa össze a két adatbázis keresési lehetőségeit! Mi a véleménye a PreLex adatbázisról? Mi a véleménye a keresések relevanciájáról? Véleménye szerint mennyire felhasználóbarát a keresési felület?

61


7. SCADPLUS CÉLKITŰZÉS

7.1

A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatóval a SCADPlus adatbázis szerkezetét, szolgáltatásait és a benne való keresést. A SCADPlus ismerete kiemelkedő fontosságú a jövő információt szolgáltató szakemberének, mert szerkezetéből és keresési lehetőségeiből adódóan az egyik legegyszerűbben használható adatbázis, miközben a benne tárolt információk nagyon fontosak, kiemelkedő jelentőségűek. Felhasználóbarát felülete, menüvezérelt keresési lehetőségei egyszerű módon juttatják el a felhasználót a keresett információhoz. Az adatbázis, a közösségi jogszabályok összefoglaló bemutatása, nem tartalmaz teljes szövegű joganyagokat, de a tematikus, illetve az egyszerű és a bővített keresések eredményeként lépésről lépésre eljuthatunk a keresett anyag teljes szövegű változatához. A lecke végére a hallgató megismeri az adatbázis lehetőségeit, megbízható pontossággal tud keresni benne, és nagyon gyorsan tud válaszolni az ezen a területen feltett kérdésekre.

7.2

TARTALOM – – –

a SCADPlus az adatbázis szerkezete keresés az adatbázisban

7.3 7.3.1

A SCADPLUS Mi a SCADPlus?

A SCADPlus adatbázis az Európai Unió történéseit és a törvényhozás összegzéseit tartalmazza, megadva a dokumentumok referencia adatait. Jelenleg körülbelül 3000 EU-s törvény összesítését tartalmazza 32 szakterületen, lefedve az EU munkájának teljes spektrumát. A portál nagyon könnyen használható, átlátható, felhasználóbarát, az EUROPA szerver részét képezi, mely oldalt az Európai Unió intézményei tartanak fenn és üzemeltetnek. A honlap az EUR-Lex, PreLex és az Europe Direkt adatbázisokkal együtt az Európai Unió munkájának speciális információs forrása. Az Európai Unió minden egyes tevékenységére vonatkozó jogszabályi intézkedések és eljárások összesítése megtalálható itt. Az adatokból és útmutatókból gyakorlati információkat lehet kapni minden szakterületen, informálnak az állampolgárok jogairól és a lehetőségekről. Az adatbázis nyilvántartási referenciákat is tartalmaz. 62

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A honlap jelenleg 11 nyelven érhető el (az Európai Unió hivatalos nyelveinek összessége 2004. május 1. előtt):

9.

ábra A SCADPlus nyelvei

Speciális, kibővített információkat tartalmaz öt nyelven: németül, franciául, spanyolul, olaszul és angolul. Elérhetősége: http://europa.eu/legislation_summaries/index_en.htm 63


23. kép

A SCADPlus adatbázis

A tájékoztató kiadványok célja az, hogy gyorsan, jól kezelhetően mutassák be az adott terület jogi történéseit. Minden factsheet (tájékoztató kiadvány) összesíti területének jogszabályait, mintegy útmutatást adva a szabályzatokra vagy a döntésekre vonatkozóan. 7.3.2

A honlap szerkezete

A bejelentkező lap bal oldalán található az információs blokk, melyben megtudhatjuk, mit tartalmaz az adatbázis, milyen nyelveken érhető el, és milyen szolgáltatásai vannak. A jobb oldali ablakban a „What’s new?” címszó alatt megtalálhatók a legfrissebb összegzések a különböző szakterületekről. Az alsó, harmadik ablakban külön tematikus elhelyezésben vannak felsorolva a szakterületek szerinti információk. A következő szakterületi csoportosítások találhatók meg:

64


10. ábra A SCADPlus szakterületi csoportosításai

7.3.3

Keresés az adatbázisban

Amint azt már említettük, az adatbázisban való keresés rendkívül egyszerű, a honlap nagyon felhasználóbarát, menüsorok és tematikus csoportosítások segítik az érdeklődőt. A bennünket érdeklő információk különféleképpen érhetők el: 1. a honlap jobb felső sarkában található „search” opcióval; 2. a „What”s new?” ablakban lévő „For further information…” linkre kattintva – a legújabb összeállításokban lehet keresni; 3. a tematikus csoportosítások linkjein keresztül. „Search”: egyszerű és bővített keresést lehet benne indítani. Az egyszerű keresésnél akkor lehet leggyorsabban megtalálni a keresett anyagot, ha a kifejezéseket idézőjelbe „” tesszük. Így viszonylag pontos lesz a találati halmaz. Abban az esetben, ha nem használjuk az idézőjeleket, akkor áttekinthetetlenül nagy halmazt kapunk. Pl: Pécs – találatok száma: 373 379 „Pécs city of culture” – találatok száma: 23

65

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Egy dokumentum a listából:

24. kép

SCADPlus dokumentum

A fenti dokumentum, természetesen csak összefoglaló szinten, de magyar nyelven is elérhető, HTML, PDF és DOC formátumban. A jelentés teljes szövegéhez való hozzáférést egy link biztosítja a leírás befejező részében. Tudnunk kell, hogy a találatok nem tartalmazzák az EUR-Lex hivatalos dokumentumait. Ezekhez hozzájutni az EUR-Lex keresőfelületével lehet. A bővített keresésnél már mind a 23 nyelven lehet keresni, így magyarul is. A Pécs. kulturális főváros keresésre egy releváns találatot kapunk. Itt be lehet állítani: − teljes szövegben való keresést; − a keresőkérdés szavainak különböző állását: minden beírt szót tartalmazzon, vagy csak valamelyiket tartalmazza, illetve a pontos kifejezésre keressen; − keresés a címekben; − keresés a leírásokban; − keresés a kulcsszavakban; − a megjelenített dokumentum kiterjesztését: minden formátum, HTML, PDF; − a kereséshez lehet csatolni a: 66


−

– Press Releases; – Comission Directory; – Summaries of legislation – kiegészítéseket; a témák szerinti szűkítést is.

A „What’s new?” ablak „For further information…” linkjére kattintva új oldalon tallózhatunk az új tájékoztató kiadványok között, illetve a frissített változatok csoportjában. Az oldal tetején egy legördülő menüsorból tudjuk kiválasztani a azt a területet, melynek jogi történéseit keressük. Az egyes tájékoztató kiadványokra kattintva, megjelenik a kiválasztott területen történt legfrissebb jogi szabályozás, megadva a jogszabály referencia adatait, valamint itt találjuk a teljes szövegű elérési útvonalat is. Az összesítésben megtaláljuk röviden a jogszabály lényegét, leírását, a létrehozó testületeket, a szabályozás vagy jogszabály hátterét és az oldal végén a dokumentum referencia adatait. Pl.:

11. ábra Dokumentumok referencia adatai

A határozat számára kattintva eljuthatunk annak teljes szövegű változatához, mely ebben az esetben az EUR-Lex adatbázishoz vezet. Itt megtalálhatjuk a jogszabály szövegét már a 23 nyelv mindegyikén, HTML-, PDF- és TIFF-formátumban egyaránt. Az Official Journal számának megadásával a nyomtatott változatban is megkereshetjük a dokumentumot. A tematikus csoportosítások linkjein keresztül való információ-keresés a legegyszerűbb és leglogikusabb lehetőségek közé tartozik. Tulajdonképpen az azonos témán belüli csoportosítás szerkezetével találkozhatunk, akár információs tezauruszként is felfogható. A kiválasztott témára rákattintva egy új ablakban megnyílik a téma további csoportosítása. Az új ablak jobb oldali felében találjuk a téma altémák szerinti, illetve joganyagtípusok szerinti újabb elosztását. A bal ablakban a többi tematikus linket látjuk, a „search” keresési lehetőséget, a „What’s new?” opciót (mely a bejelentkező felületen is fő helyen szerepel), az RSS-t, egy honlaptérképet, alfabetikus indexet és egy glosszáriumot (itt megtalálható az összes európai kifejezés listája, azok magyarázata és linkek a további információkhoz). Pl.: az „Information society” tematikus linkre kattintva a következőket láthatjuk (minden újabb csoportosításból csak egy néhányat felsorolva):

67


12. ábra Tematikus link a SCADPlus-ban

A példának bemutatott csoportos szerkezetből látható, hogy az információs társadalom összes olyan témáját érinti, melyek használatával az információt kereső a generikus fogalmakból kiindulva és haladva a specifikus fogalmak felé, gyorsan megtalálja az őt érdeklő információt. A további linkekre kattintva egy újabb felugró ablakban megtalálhatjuk a témát tárgyaló joganyag összesítését, rövid leírását. A joganyag pontos számának megadásával eljuthatunk a teljes szövegű dokumentumhoz is, mely az esetek nagy részében az EUR-Lex adatbázishoz vezet.

68


7.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A SCADPlus az Európai Unió közösségi jogszabályainak összefoglaló bemutatásának adatbázisa. Az adatbázis jelenleg (2010 májusa) kb. 3000 jogszabály összesítését bocsátja az állampolgárok rendelkezésére. A dokumentumok referencia adatokkal rendelkeznek. Az adatbázisban az információk könnyen hozzáférhetők, tematikus keresés esetében ez a legjobb választás. Keresni lehet egyszerű és bővített kereséssel és menüvezérelve is. Hátránya, hogy jelenleg magyarul nem érhető el. Ennek ellensúlyozása az, hogy felülete rendkívül felhasználóbarát, angolul csak igen keveset értők is el tudnak igazodni benne. A 32 szakterület információinak egy helyre való gyűjtése, majd a szakterületek további hierarchikus bontása nagyban megkönnyíti az információhoz való gyors és megbízható hozzáférést. A keresések végeredménye a jogszabály száma, melynek linkje elvezet az illető dokumentum teljes szövegű változatához is.


7.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Mutassa be a SCADPlus adatbázist! Értelmezze az adatbázis lehetőségeit! Értelmezze a tematikus csoportosítás lényegét! Mutassa be az egyszerű keresést az adatbázisban! Mutassa be a tematikus keresést az adatbázisban! Hasonlítsa össze az adatbázist az EUR-Lex adatbázissal! Hasonlítsa össze a két adatbázisban (EUR-LEX és SCADPlus) egy keresési halmaz találatait! Mutassa be a szakterületeket! Mi a véleménye az adatbázisról? Mi a véleménye arról, hogy jelenleg nem érhető el magyar nyelven?

69


8. INFORMÁCIÓS ADATBÁZISOK CÉLKITŰZÉS

8.1

A lecke célja megismertetni a hallgatót az Európai Uniós adatbázisoknak azzal a csoportjával, mely a munkavállalással, a külső támogatási rendszerekkel, és a mikro-, kis-, és középvállalkozásokkal foglalkozik. Ezek az információs adatbázisok olyan aktuális híreket tartalmaznak, melyek ismeretében az európai álláskeresés könnyebbé tehető, illetve a vállalkozások pályázati lehetősége jobban átlátható. Ezek ismeretében a tájékoztatási szakember teljes körű információ szolgáltatást tud nyújtani az érdeklődők számára.

8.2

TARTALOM – – –

8.3

EURES, az álláskeresési adatbázis. EuropeAid, az Európai Bizottság külső támogatási eszközei. JEREMIE, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források.

AZ INFORMÁCIÓS ADATBÁZISOK

Az 1990-es évek elejétől az „információs társadalom” kifejezés azon kihívások és lehetőségek leírására szolgált, amelyeket a gazdaságban, a politikában és a társadalom egészében lezajló modern információs és kommunikációs technológiai fejlődés hívott életre. Az internet mint világméretű adathálózat globális kommunikációs platformmá tágult. A digitálisan tárolt adatok, szövegek, hangok és képek összekapcsolása (multimédia) a modern telekommunikációs rendszerek, a személyi számítógépek és az elektronikus információ szolgáltatók széles körű használatához, a hagyományos média területén pedig mennyiségi növekedéshez vezetett. Az eltelt évtizedekben az európai ipari társadalmak szereplőinek azzal kellett szembenézniük, hogy újra kell vizsgálniuk az információk naprakész áramlásának módjait. Napjainkra a kommunikáció térbeli és időbeli korlátai lebomlottak, az információ gyorsan és nagy használati értékkel tárolható és továbbítható, az automatizált szolgáltatások ára lecsökkent. Az információs adatbázisok a legjobb eszközök arra, hogy a különböző szakterületekkel kapcsolatos információkhoz gyorsan, megbízhatóan, viszonylag olcsón hozzájuthassunk. Az Európai Unió különösen kiemelt figyelmet fordít a különböző uniós adatbázisok fejlesztésére, folyamatos frissítésére, karbantartására. Ezen szolgáltatásokon keresztül az unión belüli kommunikáció felgyorsul, az információk szabadon áramlanak a felhasználók 70

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA fele. Az információhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása ezen a területen maradéktalanul megvalósul. 8.3.1

Az EURES

Európában a munkavállalók átlagéletkora egyre nő, míg a foglalkoztatási mutatók évről évre változnak. A munkavállalók európai mobilitása folyamatosan növekszik, egyre többen vállalnak külföldön munkát. Mindez az EU négyes szabad-mozgás elvéből következik: a legfőbb vezérlő elv a „négy alapszabadság”, az áruk, a személyek, a tőke és szolgáltatások biztosításának alapelve. A személyek szabad mozgását a Közösségen belül először a Római Szerződés szabályozta. Ekkor a jogszabály a mozgás szabadságát csak a személyek három kategóriájának, a munkavállalóknak, a szabadfoglalkozásúaknak és a szolgáltatást nyújtó személyeknek biztosította. Az egyes kategóriákra külön szabályok vonatkoztak, de a szabályozás közös vonása az volt, hogy mindhárom kategória esetében a mozgás szabadságát csak azért garantálja számukra, hogy egy másik EU-s államban kizárólag gazdasági tevékenységet folytassanak. A kezdeti szabályozás átalakult és a Maastrichti Szerződés értelmében a mozgásszabadság kiterjedt olyan személyekre is, akik gazdasági tevékenységet nem folytatnak. A szabályozás kiterjed az Európai Unió összes állampolgárára. Az ilyen típusú munkavállaláshoz nyújt segítséget az EURES álláskeresési adatbázis. Az EURES egy olyan hálózat, amelyben az Európai Bizottság mellett részt vesznek az európai közhasznú foglalkoztatási szolgálatok és olyan más érintett testületek, mint a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a helyi és regionális hatóságok. Az EURES meghatározása: – Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURopean Employment Service); – az Európai Unió web-alapú állás- és önéletrajz adatbázisa; – a foglalkoztatási mobilitás portálja. Az EURES célja: – tájékoztatással, tanáccsal és segítséggel szolgáljon azoknak az európai polgároknak, akik külföldön szeretnének dolgozni; – segítséget nyújtson a munkaadóknak a külföldi munkaerő-toborzásban. Amit az EURES-ről tudni kell: – több mint 750 képzett tanácsadóval dolgozik; – együttműködik a szolgáltatókkal és az álláskeresőkkel; – 15 éve segíti a munkavállalói készségek és a munkáltatói igények összeegyeztetését; – létrehozásának célja a személyek szabad mozgása az Unióban; – a munkavállaló a fogadó országba való megérkezéskor is számíthat az EURES szakértelmére; – az EU 27 tagállamában van jelen, és még négy európai országban (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); – legnagyobb erőssége a hálózat. Elérhetősége: http://ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu

71


25. kép

Az EURES

Az EURES hozzáférést kínál: − több százezer állásajánlathoz (29 országban); − információkhoz arról, milyen élet- és munkakörülmények jellemzőek egy másik európai országban; − szakértői tanácsadáshoz a foglalkoztatási mobilitással kapcsolatban felmerült kérdéseket illetően. Az EURES a következőket kínálja a munkaadóknak: 1. 2. 3.

72

ingyenes hirdetés állásajánlatainak Európa-szerte; online hozzáférés több százezer jelentkező önéletrajzához; szakértői tanácsadás arról, hogyan toborozzon specializált, nehezen betölthető állások esetében.


13. ábra EURES álláskeresés

http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?acro=job&lang=hu&catId=52&parentId=0

26. kép

EURES álláskeresés 73


14. ábra EURES álláshirdetés

http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?acro=emp&lang=hu&catId=7563&parentId=0

27. kép

74

EURES munkaadók

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA My EURES (Az én EURES fiókom) Az ingyenes saját EURES-fiók regisztrációhoz kötött. Álláskeresés esetén: – SMS, illetve e-mail értesítést kérhet, ha a saját profiljának megfelelő állásajánlat kerül az adatbázisba, – illetve a CV adatbázis segítségével megtekintésre elküldheti önéletrajzát a munkaadóknak és az EURES-tanácsadóknak. Álláshirdetés esetén – megtekintheti a munkakeresők profilját és minden olyan érintett jelölt önéletrajzát áttanulmányozhatja, akik regisztrálták magukat a portálon, – SMS-, illetve e-mail értesítést kérhet, ha saját elvárásainak megfelelő jelölt kerül a rendszerbe. 8.3.2

Az EuropeAid

Az EuropeAid, több érdekelt fél együttműködésén alapuló fejlesztés, az Európai Bizottság által működtetett program. Az európai tagállamokat tömörítő Európai Unió és az EU egészének az érdekeit képviselő Európai Bizottság nyújtja a rászorulóknak a legtöbb segélyt a világon. A külső segélyprogramokat a Bizottság EuropeAid Együttműködési Hivatala irányítja. Az EuropeAid küldetése: − a Bizottság külső támogatást szolgáló intézkedéseit végrehajtja.

15. ábra Az EuropeAid céljai

75

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az EuropeAid támogatási eszközeinek finanszírozása vagy az uniós költségvetésből vagy az Európai Fejlesztési Alap forrásaiból történik. Szorosan együttműködik partnereivel annak érdekében, hogy a külső segítségnyújtási programok egymást kiegészítsék és minél hatékonyabbak legyenek. Munkájának eredményességét az is magyarázza, hogy a civil társadalom, a nemzetközi szervezetek és az EU-tagállamok kormányai fontos szerepet kapnak az együttműködésben. Elérhetősége: http://ec.europa.eu/europeaid/index_hu.htm

28. kép

Az EuropeAid

Magyarul nem érhető el a honlap teljes egészében. Menüvezérelt felületén lehet nyelvet választani, illetve egy belső kereső segítségével keresni. A főmenü almenüi nagy részben csak angolul, spanyolul, franciául és portugálul adnak információt. Az EuropeAid szervezeti összetétele: hét igazgatóságból áll, melyből négy közvetlenül a Főigazgatóhoz tartozik: kettő a munka minőségéért, illetve a tematikus szervezésért és a szervezet működéséért felel. A négy földrajzi igazgatóság a következő:

76


16. ábra Az EuropeAid földrajzi igazgatóságai

Az F igazgatóság felel a munka szervezésért, és a többi járulékos feladatért is, mint például az emberi jogok, a választási támogatottság, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az egészség, a migráció és menedékjog, nukleáris biztonság és stabilitás. Az E igazgatóság a kooperatív programok minőségéért felel. A G igazgatóság szervezi a humán, technikai és pénzügyi hátteret mindannak érdekében, hogy a szervezet eredményesen működhessen. A szervezet működési területei – A tevékenységek számos területet ölelnek fel. A legfontosabb feladat mind közül a segítségnyújtás hivatalos pénzügyi eszközök felhasználásával. Mivel egyes kérdések több országot érintenek, sőt, az egész világra hatással vannak, ezért ezeken a globális kihívásokon csak globális összefogással lehet felülkerekedni. – A következő területeken fejti ki tevékenységét:

17. ábra Az EuropeAid tevékenységének területei

Ezen területek mindegyikének van stratégiai terve, lefektetett célrendszere, megfogalmazott küldetésnyilatkozata, melyek az aktuális linkeken keresztül elérhetők, nagy részük angol és más európai nyelven. 77

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az EurpeAid kézikönyvet dolgozott ki annak érdekében, hogy nyilvánosságot biztosítson az általa végzett munkának. A kézikönyv segítségével az Európai Unió ezen jellegű tevékenysége nyilvánosságot kap az egész világon. Tájékoztatást nyújt azokról a pénzügyi támogatásokról is, melyekben a segélyprojektek részesülnek, így tehető a szervezet pénzügyi tevékenysége átláthatóvá. A kézikönyv az alábbi linken érhető el, egyelőre angol, francia és spanyol nyelven. Communication and Visibility Manual

29. kép

[2 MB]

EuropeAid kézikönyv

A portál további oldalai hasznos információkkal szolgálnak a velük együttműködni szándékozó egyéneknek és szervezeteknek. Betekintést nyújtanak a szerződéskötési és álláslehetőségekbe, az ezzel kapcsolatos tudnivalókba. A multimédia-könyvtáron keresztül elérhetők azok a szöveg-, kép- és hanganyagok, melyek segítségével még jobban megismerkedhetünk a szervezettel.

78


30. kép

Az EuropeAid multimédia könyvtára

A fotótárban belső kereső segítségével lehet keresni a képanyagban. A videotár széles spektrumban nyújt tájékozódási lehetőséget, színes, jól összeállított, érdekes videoanyaggal. Például, a következő videó egy egyiptomi helyzetképet mutat be. The right to exist (Egypt)29 8.3.3

A JEREMIE

Az Európai Bizottság felismerte a mikro-, kis- és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét, és azok finanszírozási forrásokhoz való jutásának nehézségeit, ezért 2007-től elindította a JEREMIE (Joint European Resources for Micro and Medium Enterprises – Közös európai források a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak) programot. Mi is a JEREMIE? – Közös európai források a mikro- és kisvállalkozásoknak. – Kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára tervezték. – Az erre a célra kialakított pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő a pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférést. 29

Az adatbázissal kapcsolatos információk a hivatalos honlapról származnak. [elektronikus dokumentum] [2010. május 05.] http://ec.europa.eu/europeaid/index_en.htm.

79

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A JEREMIE célja – a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése; – a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való juttatása; – a foglalkoztatás és beruházások növelése; – a fizikai tőke minőségének javulása; – a fajlagos tranzakciós költségek nagyságának csökkentése; – az információs aszimmetria mérséklése. Elérhetősége: http://www.jeremieprogram.hu/

31. kép

A JEREMIE

A honlap teljes körű tájékoztatást nyújt magáról a programról, az aktuális pályázati lehetőségekről, a kockázati tőketársaságokról, a főbb kockázati tőketársaságokról. Amennyiben a felhasználó fel kívánna kerülni a tőketársaságok listájára, a Feltöltés menüpontban jelentkezhet a megadott e-mail címen. Az adatok felvitelét a weblap szerkesztői teszik meg, előzetes egyeztetések után. Az aktuális pályázatok teljes szövege megtalálható a honlapon.

8.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Európai uniós csatlakozásunkkal megváltoztak a külföldi munkavállalás lehetőségei. Teljes jogú uniós állampolgárként minden magyar állampolgárnak megnyílt az európai álláspiac. Külföldi álláskeresés esetén nagyon fontos az, hogy az állampolgár megfelelő és 80

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA megbízható információt kapjon az őt érdeklő lehetőségekről, szükséges iratokról, a célországról. Az álláshirdetések és keresések egy helyen való tömörítése nagyban megkönnyíti az érdeklődők helyzetét. Ezeknek a céloknak felelnek meg azok az információs adatbázisok, melyek a munkalehetőségekkel foglalkoznak. A humanitárius segélyek a világban és Európában fontos szerepet töltenek be az Európai Unió és az egyes tagországok szociális tevékenységében. Az EU szerteágazó munkásságot folytat ezen a területen és nagy összegeket fordít katasztrófa sújtotta területek megsegítésére, illetve a harmadik világ élelmezési, egészségügyi problémáinak megoldására. A vállalkozások fontos szerepet töltenek be egy ország gazdasági helyzetének stabilitásában, a munka világának kiegyensúlyozottságában. Ezen vállalkozásoknak a pályázati lehetőségeivel, az együttműködés bizonyos formáival, az egymás közötti kommunikáció elősegítésével foglalkoznak azok az EU-s adatbázisok, melyek közül az egyik legfontosabb a JEREMIE. A lecke megismerteti a hallgatót az információs adatbázisok közül az EURES-sel, az EuropeAid-el és a JEREMIE-vel. Ezek az adatbázisok olyan információkat nyújtanak, melyek betekintést nyújtanak az Európai Unió álláspiacaiba, az uniós humanitárius tevékenységek, illetve a vállalatok finanszírozási lehetőségeibe. Ezek az adatbázisok a tájékozódást segítik. A munkapiaci lehetőségek, az álláskeresés és álláshirdetés online megoldása, a gyors információ, a segítségnyújtás mind azt segíti elő, hogy a felhasználó nagyobb lehetőségekkel induljon ezen a területen. Az Unió segítségnyújtási tevékenységének ismerete sok hasznos információt hordoz. Ezek révén lehet olyan kapcsolatokat teremteni, melyek egy esetleges segítségnyújtás megszervezésében, kivitelezésében hasznosak lehetnek. Az EuropeAid álláshirdetési információi lehetőséget nyújtanak azok számára, akik ezen a területen szeretnének dolgozni. A JEREMIE adatbázis információi nagyon hasznos gazdasági és pénzügyi segítséget nyújthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Mindhárom adatbázis magyar nyelven elérhető, használatuk ingyenes és feltétel nélküli.


8.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Milyen fontos információs adatbázisokat ismer? Értelmezze az információs adatbázis fogalmát! Értelmezze és fejtse ki ezen adatbázisok jelentőségét! Mutassa be az EURES adatbázist! Mutassa be az EuropeAid tevékenységi köreit! Mutassa be a JEREMIE által nyújtott lehetőségeket! Hasonlítsa össze az álláskereső adatbázist és az EuropeAid álláskínálati lehetőségeit! Hasonlítsa össze az online álláskeresést a hagyományos álláskereséssel! Mi a véleménye ezen adatbázisokról? Mi a véleménye az EuropeAid-ban folyó tevékenységről?

81


9. BIBLIOGRÁFIAI ADATBÁZISOK: AZ ECLAS CÉLKITŰZÉS

9.1

Az ECLAS adatbázis az Európai Bizottság könyvárainak közös katalógusa. Az egyik legfontosabb az uniós adatbázisok közül, és ennek értelmében minden könyvtárosnak, információs szakembernek ismernie és használnia kell. Különösen fontos ez olyan tájékoztató tevékenységek esetében, melyeknek fő irányvonala az Európai Unióval foglalkozik. Aki EU-s témában végez információs tevékenységet, érdemes használnia ezt az adatbázist. A lecke célja, hogy a tanulmányok végére a hallgató magabiztosan, megbízhatóan tudja használni az ECLAS-t. Képes legyen gyorsan – a keresési lehetőségek kihasználásával – megkeresni a felhasználót érdeklő információt.

9.2

TARTALOM – – – – – – – – –

9.3

az ECLAS az ECLAS feladatai az ECLAS szerkezete és szolgáltatásai az információkeresés lehetőségei az ECLAS-ban az egyszerű keresés az összetett keresés a szakszerű keresés keresés a tezaurusz használatával elektronikus dokumentumokban való keresés

AZ ECLAS

32. kép

Az ECLAS logo

Mi az ECLAS? Az ECLAS az Európai Bizottság könyvtárainak közös katalógusa. Az Európai Unió publikációs tevékenysége nagyon sokrétű, rendkívül szerteágazó, naponta több száz hivatalos dokumentum jelenik meg az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Az Unió információs 82

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA politikája fontos prioritásnak tartja, hogy a hivatalos iratok minden EU-s nyelven megjelenjenek, hogy minden állampolgár a saját anyanyelvén juthasson hozzá a joganyagokhoz, a dokumentumokhoz. Ebben a tevékenységben van meghatározó szerepe az Európai Unió Kiadóhivatalának. A Kiadóhivatal székhelye Brüsszel. Fő feladata az EU összes hivatalos dokumentumának kiadása, hozzáférhetővé tétele minden nyelven és minden lehetséges adathordozón. Feladatai közé tartozik: – a kiadás – az EU dokumentumainak kiadása, gondozása a kézirattól a kész kiadványig; – technikai adminisztratív feladatok – grafikusok, szerkesztők, nyomdák alkalmazása és bevonása a munkába; – terjesztés – az általa kiadott dokumentumok terjesztése – jelenleg a világon több mint 50 terjesztő irodája létezik; – széles spektrumú dokumentumkínálat – a Kiadóhivatal igyekszik a lehető legváltozatosabb formákban kiadni a dokumentumokat – az adathordozók a technika adta legmodernebb lehetőségekkel állandóan bővülnek. A Kiadóhivatal tevékenysége 1952-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Szén- és Acélközösség Hivatalos Lapját kezdte közreadni. Mint önálló intézmény hivatalosan 1969-ben jött létre. Brosúrái és katalógusai térítésmentesek, terjesztésük címjegyzék szerint automatikusan vagy megrendelés útján történik. Az Európai Unió Kiadóhivatalának tevékenysége igen sokrétű. Ahhoz, hogy a megjelent dokumentumok könyvtári feldolgozása, katalogizálása minél könnyebb és egyszerűbb legyen, az Európai Bizottság nyújt hathatós segítséget a könyvtárak és információs intézmények számára. Ezen segítségek közül a leghatékonyabb és legfontosabb eszköz az ECLAS, az Európai Bizottság Központi Könyvtárának katalógusa. 9.3.1

Az ECLAS feladatai – –

tájékoztatást ad az EU hivatalos dokumentumairól; tájékoztat a Bizottság két központi könyvtárának és a tagkönyvtárak állományáról. Az ECLAS az Európai Unió honlapján keresztül érhető el, angol és francia nyelven. Elérhetősége: http://ec.europa.eu/eclas/F

83


33. kép

Az ECLAS adatbázis

Ingyenesen hozzáférhető adatbázis, mely 1978 óta tartalmazza az Európai Bizottság Könyvtárának dokumentumait. A gyűjteményben a következő tipizálás található meg:

18. ábra Az Európai Bizottság Könyvtárának dokumentumtípusai

84


Az ECLAS szerkezete és szolgáltatásai

Az Európai Bizottság 10. számú „Audiovizuális médiák, tájékoztatás, kultúra” nevű főigazgatósága koordinálja az Európai Unió információs hálózatait. Az ECLAS nagyméretű fejlesztése 1978-ban kezdődött, de az 1978 előtti kulcsfontosságú dokumentumokat is magában foglalja. 2001-ben körülbelül 200 000 ezer teljes rekordot tartalmazott, és évente mintegy évi 7000 rekorddal bővül. Az 1978 előtti anyagokkal kapcsolatos történeti kutatások céljára, tájékoztatásra az eredeti kártyás katalógust, illetve a mikrofilmtárat lehet igénybe venni. Mindezen szolgáltatások csak a helyszínen igényelhetők. Az ECLAS a hivatalos kiadványokon kívül még tartalmazza: − a legtöbb kormányzati szervezet dokumentumait; − az üzleti, tudományos és kormányzati sajtókiadványok többségét; − azt a folyóiratcikk-válogatást, mely iránt tartós érdeklődés mutatkozik. Az ECLAS katalógusában a kutató, érdeklődő megtalálja: − az európai integrációval, az uniós intézmények politikai céljaival és azok tevékenységével kapcsolatos anyagokat; − a tagállamok és azok intézményeinek jogi és társadalmi-gazdasági struktúráival foglalkozó kiadványokat; − azokat a szakdokumentumokat, amelyek nélkülözhetetlenek a Bizottság egyes főigazgatóságainak munkájához; − a Bizottság jogi dokumentumait és tudományos-technikai kutatási anyagokat. A katalógus csak a gyűjtemények bibliográfiai hivatkozásait szolgáltatja. Dokumentumok kölcsönzésére vagy másolására csak akkor lehet igényt tartani, ha az érdeklődő EUtisztviselő. Külső felhasználók, kutatók a Központi Könyvtár könyvtárközi szolgáltatásain keresztül igényelhetik a dokumentumokat vagy kérhetnek azokról másolatot. A könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumküldés általános rendszerében a könyvtár csak korlátozott mértékben vesz részt. Magánszemélyek számára nem küldenek dokumentumokat, kérelmeket csak hivatalos könyvtáraktól és dokumentációs központoktól fogadnak el. A kérések között elsőbbséget élveznek azok, melyek az Európai Közösség kiadványaira irányulnak. A Központi Könyvtár szolgáltatásainak köre. 1. Általános bibliográfiai kutatás: az olvasóteremben kilenc számítógép áll az olvasók rendelkezésére, melyeken a könyvtárhasználók: a) általános bibliográfiai kutatást végezhetnek az EU-integráció témakörében; b) az EU-intézmények weboldalait böngészhetik; c) keresést végezhetnek önállóan vagy a könyvtári személyzet segítségével az ECLAS katalógusában; d) ugyancsak kereshetnek önállóan vagy könyvtárosok segítségét igénybe véve az egyéb európai közösségi adatbázisokban. e) Az állomány töredéke található csak meg szabadpolcon, emiatt a raktári kiszolgálás nagyon szervezett és jól működő – a Réseaulib (az európai bizottsági könyvtárak gyűjtőneve) hálózatához a Központi Könyvtáron és annak luxemburgi fiókján kívül még 25 kisebb szakkönyvtár és dokumentációs 85


2.

3. 4. 5.

9.3.3

központ tartozik – a kisebb központokban őrzött dokumentumokhoz nem lehet korlátlanul hozzáférni, mert ezen intézmények mindegyike saját használati szabályzattal rendelkezik, melyek eléggé eltérnek egymástól. A dokumentumok megtekintése: tilos lemásolni teljes könyveket és folyóiratokat. Részleges másolatok azonban készíthetők a hatályos szerzői jogvédelem szabályainak tiszteletben tartásával. Könyvtárközi kölcsönzés Minőségvédelem Általános tájékoztatás és egyéb kérdések Az információkeresés lehetőségei az ECLAS-ban

Az adatbázisnak három fő része van, melyek mindjárt a nyitóoldalról elérhetők:

19. ábra Az ECLAS fő részei

Az ECLAS katalógusában sokféleképpen lehet keresni. A bejelentkező lap az EU két munkanyelvén: angolul és franciául érhető el, így ennek értelmében azt feltételeznénk, hogy a keresés is ezen a két nyelven folytatható. Ám ezzel ellentétben a keresés szűkítésénél olyan lehetőség áll rendelkezésre, mellyel ki lehet választani azt a nyelvet, amelyiken információt szeretnénk találni. Ez a felület áll az állampolgárok rendelkezésére, amelynek segítségével tájékozódhatnak az EU-s kiadványokról és dokumentumokról. A katalógus ezen felülete ingyenes, nem feltétlenül szükséges regisztráció hozzá. Nagyon könnyen és egyszerűen használható. A képernyő felső menüsorában, a jobb felső oldalon helyezkedik el a „Catalogues” fül, melyre kattintva lehetővé válik, hogy a teljes katalógusban keressünk (Full Catalogue), illetve legördülő menüsorából kiválasztható az az alkatalógus, melyben keresni szeretnénk. Az alkatalógusok a következők: − EC Learning Centres (EC Tanuló Központok) – itt találhatók meg azok a rekordok, melyek az Európa Tanács két tanítási központjának összes adatait bocsátják rendelkezésre – a két központ Brüsszelben, illetve Luxemburgban van;

86


−

− 9.3.4

Journals (Folyóiratok) – azokat a folyóiratokat tartalmazza, melyekre az Európa Tanács előfizet; Napilapokat, folyóiratokat, magazinokat, speciális szaklapokat tartalmaz, melyeknek mindegyike elérhető a teljes ECLAS katalógusban; E-Journals (E-folyóiratok) – online elérhető folyóiratok katalógusa, melyekhez a hozzáférési jogosultság teljesen eltérő – vannak folyóiratok, melyeket ingyenesen lehet megtekinteni, vannak, amelyekhez jelszavas bejelentkezés szükséges; ECLAS Thesaurus (ECLAS tezaurusz). Az egyszerű keresés

34. kép

Egyszerű keresés az ECLAS-ban

A keresés bejelentkező oldalán úgy lehet egyszerű keresést indítani, hogy nem kell bejelentkezni, de az oldal ajánlja ennek a lehetőségnek a kihasználását. Abban az esetben, ha a találatok közül szeretnénk könyvet kölcsönözni, vagy másolatot kérni, a megfelelő linkre kattintva megtehetjük. Ezekhez a szolgáltatásokhoz azonban azonosításra van szükség, mely egyértelműen előfeltételezi az oldalra való bejelentkezést.

87

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Ezen a felületen lehetőség nyílik arra, hogy kiválasszunk egy kritériumot, mely alapján elindul a keresés. A következő lehetőségek közül lehet választani: 1. összes mező 2. cím 3. szerző 4. testületi szerző 5. sorozat 6. tárgy 7. kiadó A keresés nem veszi figyelembe a nagy- illetve kisbetűs megfogalmazásokat, nem tesz közöttük különbséget. A Boolean operátorok (AND, OR, NOT) használata kifejezetten ajánlott a keresőkérdések megfogalmazásában. Abban az esetben, ha a keresett kifejezésekre olyan szerkezetben van szükségünk, hogy csak és kizáró jelleggel egymás mellett helyezkedjenek el, akkor ki kell választani a „yes” opciót a „Words adjacent” (közeli szavak) mezőben. Minden keresés szűkíthető még a további szempontok szerint: nyelv, formátum, nyelv és helyszín (az a lelőhely, ahol a keresett dokumentum megtalálható). 9.3.5

Az összetett keresés

Mikor használjunk összetett keresést? 1. Abban az esetben, ha az egyszerű keresés keresőmezői nem eléggé relevánsak a keresett információ konkrét megközelítéséhez. 2. Abban az esetben, ha szükség van különböző mezők meglétére egy keresőkérdés megfogalmazásához. 3. Abban az esetben, ha a Boolean operátorok komplexebb használatára van szükség.

88


35. kép

Összetett keresés az ECLAS-ban

Az összetett keresés három keresőmezejében a következő lehetőségeket lehet kiválasztani, illetve ezeket kombinálni a Boolean operátorok segítségével: – – – – – – – – – – – – – – – –

all fields (minden mező); title words (cím szavai); all titles (minden cím); author (szerző); corporate author (testületi szerző); publishers (kiadó); series (sorozat); subjects (tárgy); uncontrolled terms (besorolhatatlan kifejezések) document type (dokumentum típus); notes (jegyzetek); table of contents (tartalomjegyzék); summary (összegzés); URL; location (shelfmark) – (helyszín – lelőhely); CELEX numbers (Celex-szám); 89

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA – official document number (a dokumentum hivatalos száma); – ISSN; – ISBN; – record number (rekordszám); – barcode. A Boolean operátorok használata a következő szabályok szerint történik:

20. ábra A Boolean-operátorok

A keresésben a csonkolást is lehet használni, a következő szabályok szerint:

90


21. ábra A csonkolás szabályai

9.3.6

Szakszerű keresés

Ezt az információkeresési lehetőséghez akkor célszerű folyamodni, ha a Boolean operátorok használatában teljes mértékben otthonosan mozogunk és helyesen alkalmazzuk az idézőjeleket is. Ebben az esetben ez a keresési technika ad a leggyorsabb és legrelevánsabb találati halmazt. Ezen e keresési felületen bátran használhatjuk a Common Command Language (CCL) készletét, mert ennek segítségével egyszerre több mezőben is kereshetünk egyidejűleg. Ehhez specifikálnunk kell azon mezők kódjait, melyekben a keresést végezni szeretnénk. A CCL rövidítései: ezen rövidítések használatában gyorsan, egyszerűen és pontosan tudjuk megkeresni a bennünket érdeklő információkat. A következő rövidítéseket használhatjuk:

91


22. ábra A CCL rövidítései

A találati halmazok kétféleképpen jeleníthetők meg: táblázatos és listás formában. A táblázatos forma egyéni beállításoktól függően különböző mezőadatokat tartalmazhat; például cím, szerző, dokumentumtípus, kiadás éve. Ezen megjelenített mezőket tetszőlegesen lehet változtatni. A listás forma a dokumentumok teljes bibliográfiai leírását tartalmazza, nagyon könnyen olvasható formában. 9.3.7

Keresés a tezaurusz használatával

Az ECLAS katalógus tételeit a kétnyelvű (angol/francia) ECLAS-tezaurusz alapján látták el tárgyszavakkal. A tárgyszavak háromlépcsős hierarchikus rendbe szerveződnek. E felépítés megkönnyíti és meggyorsítja az általános és részletes szintek közötti mozgással a keresést. A tezaurusznak online változata is van, súgó funkcióval ellátva, mely nagyban megkönnyíti az egyszerű felhasználás lehetőségét. Az Európai Unióban jelenleg két tárgyszórendszer él együtt, az egyik az ECLAS által használt rendszer, a másik az EUROVOC rendszer. Kétségtelen, hogy mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt, de a könyvtárak és a dokumentációs intézmények még nem döntötték el, melyiket részesítsék előnyben. Az Európai Unió felkérésére az Ország92

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA gyűlési Könyvtár 2004-ben lefordította az EUROVOC-ot, minek köszönhetően a magyar nyelvű tezaurusz elérhető az EU honlapján. A tezaurusz a bejelentkező oldal főmenüjének bal oldali „Catalogues” legördülő menüjéből hozható be.

23. ábra Az ECLAS katalógusának legördülő menüje

A keresés innen közvetlenül indítható. Első olvasatra nagyon kényelmes keresési megoldásnak tűnik, de nem megfelelő használat esetén sok lehet az irreleváns találat. A tezurusz terminológiája angol és francia nyelven érhető el, de keresni a terminusokban az összes nyelven lehet. Pl.: angol nyelvű keresés esetén culture deszkriptorra 16 találatot adott az adatbázis.

36. kép

Az ECLAS tezaurusza

A találati halmaz egy tagjára rákattintva az esetek nagy többségében a deszkriptorcikk több nyelven megfogalmazott megfelelőjét találjuk meg, illetve a deszkriptorcikk stuktúráját. 9.3.8

Elektronikus dokumentum keresése

Ma már egyre több információforrás érhető el az interneten. Ehhez a folyamathoz igazodva a Réseaulib már évekkel ezelőtt megkezdte az európai integráció témakörében rendelkezésre álló internetes források katalogizálását. Ebben a témában egyes dokumentumok kizárólag csak ilyen, elektronikus formában érhetők el. A feldolgozott, katalogizált tételek bibliográfiája hiperlinkeket tartalmaz, melyek kattintásra közvetlenül a keresett dokumentumhoz viszik el az érdeklődőt. 93

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A könyvtári hálózat egyszerűsített MARC 21 formátumban állítja elő a bibliográfiai rekordokat. Az előre rögzített adatmezők és almezők részletesen strukturált adatformátumot eredményeznek. A leíró katalogizálás az AACR2 (Anglo-American Cataloguing Rules – angol-amerikai katalogizálási szabvány) szabványt követi. Az online dokumentumok az angol nyelvű weboldalon az „Internet resource”, a francia nyelvű oldalon a „Ressource sur internet” dokumentumtípus beállításával érhetők el. Ez a felület az utóbbi évek legfőbb újítása. 2005-ben mintegy 12 000 hivatkozás volt elérhető az adatbázisnak ebben a részében. A hivatkozások nagy része egy kattintással elérhető és megtekinthető, HTML- és PDF-formátumban megjeleníthető. Az utóbbi években a Réseaulib tagkönyvtárai az Európai Unió EUROPA szerverén is elérhetővé teszik az általuk feldolgozott elektronikus dokumentumok teljes változatát. Ezzel párhuzamosan a Központi Könyvtár arra koncentrálja energiáit, hogy létrehozza a maradandó értékű elektromos dokumentumok gyűjteményét, melynek nagy részét a beszkennelt történeti anyagok adják. Jogi nyilatkozat: az Európai Bizottság e-weblapjának az a célja, hogy tájékoztasson a Bizottság törekvéseiről és az Európai Unió politikáiról. Ebben a nyilatkozatban van szó az online dokumentumokról. A felelősségi nyilatkozat megfogalmazza: „Kérjük, vegye figyelembe: lehetetlen biztosítani azt, hogy egy on-line dokumentum pontosan tükrözzön egy hivatalosan elfogadott jogszabályt. Kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának nyomtatott kiadásában megjelent európai uniós jogszabályok tekinthetők hitelesnek”.30 Az elektronikus dokumentumok keresése az ECLAS főmenüjéből indítható, a „Catalogues” legördülő menüjének „E-journals” kiválasztásával. Itt van lehetőség elérni az összes olyan elektronikus folyóiratot, melyek online eléréssel teljes szövegű hozzáférést biztosítanak. A kereső képernyő megjelenítésével a keresés menete megegyezik a többi dokumentumtípus keresésével. Pl.: information society keresőkérdésre 27 találatot adott ki a rendszer.

30

Jogi nyilatkozat. http://ec.europa.eu/geninfo/legal_notices_hu.htm [2010. május 12.]

94


37. kép

ECLAS találati halmaz

Az egyes találatokat kijelölve vagy egyenesen a címre kattintva olyan megjelenítéssel találkozunk, melyben elérhető a dokumentum leírása, illetve az az URL, melyre kattintva elérhetjük a full text változatot.

38. kép

9.4

Dokumentum-rekord az ECLAS-ban31

ÖSSZEFOGLALÁS

Az ECLAS az Európai Bizottság könyvtárainak egyesített katalógusa, a Réseaulib nevű könyvtári hálózat referensz központjaként funkcionáló adatbázis. A hálózathoz több kisebb könyvtár és dokumentációs központ is tartozik, a brüsszeli és a luxemburgi nagy könyvtárakon kívül. Az ECLAS az Európai Unió honlapján jelenik meg angol és francia nyelven. Feladata az EU dokumentációs tevékenységében való aktív részvétel, illetve tájékoztatás 31

Az adatok a http://ec.europa.eu/eclas/F honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 11.]

95

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA az EU hivatalos dokumentumairól. 1978-ban kezdték el erőteljesen fejleszteni, de az 1978 előtti anyag is rendelkezésre áll, csak hagyományos katalógus formájában. A kulcsfontosságú anyag azonban feldolgozásra került. Az ECLAS-adatbázisban való keresés eredménye pusztán bibliográfiai tájékoztatás, a dokumentumokhoz való online hozzáférés más adatbázisok feladata. A tájékoztatás ingyenes, sőt, bizonyos alapszolgáltatásokat regisztráció, tehát azonosítás nélkül igénybe lehet venni. Szabadon használható az interneten. Az ECLAS elsődleges feladata a tájékoztatás, tehát ennek értelmében a katalógus csak a gyűjtemények bibliográfiai hivatkozásait szolgáltatja. Dokumentumok kölcsönzésére vagy másolására csak akkor lehet igényt tartani, ha az érdeklődő EU-tisztviselő. Külső felhasználók, kutatók a Központi Könyvtár könyvtárközi szolgáltatásain keresztül igényelhetik a dokumentumokat vagy kérhetnek azokról másolatot. Kivételt képeznek az e-journal gyűjteményének dokumentumai, melyek teljes szövegű hozzáféréssel rendelkeznek. Az esetek nagy részében ehhez a szolgáltatáshoz a felhasználónak regisztrálnia kell magát. Az ECLAS-ban való keresés többféleképpen lehetséges: egyszerű kereséstől kezdve az összetett keresésen át a tezaurusz használatáig minden a felhasználó rendelkezésére áll. A Boolean operátorok, csonkolási lehetőségek, illetve a CCL, valamint a tezauruszok használatával gyorsan, és viszonylag pontosan lehet konkrét dokumentumot keresni, vagy egy adott témában kutatást végezni. A könyvtári hálózat könyvtárai és dokumentációs központjai az USMARC-formátumot használják, a találati halmaz rekordjai is ebben, vagy standard formában tölthetők le. Az indexelés kétnyelvű (angol és francia) tezaurusz segítségével történik, a leíró katalógus az angol-amerikai (AACR2) szabványt követi. Az ECLAS ismerete, helyes és pontos használata minden információs szakember, tájékoztatást végző könyvtáros számára elengedhetetlen.


9.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

96

Értelmezze a bibliográfiai adatbázis fogalmát! Miért bibliográfiai adatbázis az ECLAS? Mit tartalmaz az ECLAS? Mutassa be az adatbázis feladatait? Mutassa be az összetett keresést! Értelmezze a Boolean operátorok adta lehetőségeket! Hasonlítsa össze az ECLAS-t egy magyar könyvtári OPAC-al! Hasonlítsa össze az egyszerű keresést a tezaurusz segítségével való kereséssel! Mi a véleménye az Európai Unió tájékoztató munkájáról? Mi a véleménye az ECLAS használhatóságáról, felhasználóbarát felületéről?


10. ONLINE VITAFÓRUMOK. SZAKPOLITIKAI TERÜLETI KONZULTÁCIÓK

10.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja megismertetni a hallgatót az európai uniós online vitafórumokkal, azok lehetőségeivel és elérhetőségével. A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia egyik fontos alaptörvénye. A vitafórumok lehetőséget kínálnak mindazok számára, akik szeretnének egy-egy őket érdeklő témában véleményt nyilvánítani, gondolatokat cserélni, megismerni más emberek véleményét. A nyilvános fórumok hatalmas előnye, hogy bárhonnan elérhetők, az információ áramlási sebessége rendkívül gyors, a reagálás azonnali. A kommunikáció újabb formáját képviselik, melyben az információhoz való egyetemes hozzáférés és a szabad véleménynyilvánítás maradéktalanul érvényesül. Ezen vitafórumok ismerete, a különböző szakpolitikai területi konzultációk, az európai uniós biztosok blogjának tanulmányozása, az EU Egészségügyi Fórumának bemutatása hozzásegítik a jövő könyvtárosát, információs szakemberét, hogy ezen a területeken is jártasságot szerezzen. A hozzászólások elemzésével, figyelemmel kísérésével felismerheti a tárgyalt téma fontosságát, illetve a kialakult véleményeken keresztül leszűrheti azt, hogy milyen a megítélési helyzetkép adott témában.

10.2

TARTALOM – – – – – –

10.3

online vitafórumok szakpolitikai területi konzultációk az Európai Uniós biztosok blogja az Európai Unió Egészségügyi Fóruma „Az Ön hangja Európában” – konzultációk szakterületi bontásban „Debate Europe” vitafórum – „Milyen Európát akarunk?”

ONLINE VITAFÓRUMOK

Az interneten történő megnyilvánulások legelterjedtebb és legfőbb formái közé tartoznak a különböző fórumok. Abban különböznek a chat-től, hogy az ide írt üzenetek, hoszszabb-rövidebb szövegek tovább megmaradnak, és akár évek múlva is visszakereshetők. A fórumokban a regisztrált felhasználók kicserélhetik véleményüket adott témában. Lehetőség van hozzászólásra, szabad véleménynyilvánításra, az információk cseréjére, és ezekre a többi fórumozó azonnal reagálhat, válaszolhat. Az információcsere és a véleménynyilvání97

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA tás ezen formája az adott témában megnyilvánuló emberek kommunikációjának nagyon hasznos fóruma. Fontos azonban a fórum kiválasztása, hisz míg egyes fórumokban nagyon gyors az üzenetváltás és másodpercenként születnek az új hozzászólások, addig másokban előfordulhat, hogy hosszú hónapokig nem ír be senki. Az online vitafórumok lehetnek moderáltak illetve moderálatlanok, attól függően, hogy egy moderátor jogosult-e a hozzászólásokat előre lefektetett szabályrendszer szerint törölni vagy módosítani, a felhasználót kitiltani, vagy egyáltalán nincs moderátor. Fórumtól függ az is, hogy az általunk beírt üzenet később módosítható vagy sem. Fórumokat számtalan helyen lehet találni, a weblapok nagy részéhez tartozik valamilyen fórum. Ezek általában témákra vannak osztva, és ezeken belül „topicokat” találunk. Az ide beérkezett üzenetek időrendben követik egymást.32 Vitafórum: az internetes fórum vagy üzenőfal tulajdonképpen online vitafórum, az internetes oldalak erre a célra fenntartott részében. Funkciójában megfelel az eredetileg korszerű faliújságnak, vagy a technológiai fejlődés következő állomásának, a betárcsázós faliújság-rendszernek. A korai internetes fórumokat tulajdonképpen hírcsoportoknak vagy elektronikus levelezési listáknak lehetne definiálni, melyek lehetővé teszik az emberek közötti üzeneteket, vélemények cseréjét, a kommunikáció ezen arctalan formáját. A korai webalapú fórumok az 1996-os évig nyúlnak vissza. A vitafórumok köré virtuális közösségek alakulnak ki, melyben rendszeres felhasználók ugyanúgy megtalálhatók, mint az ad hoc jelleggel hozzászólók (ez is regisztrációhoz kötött). A legtöbb internetes fórum használata regisztrációhoz kötött. A regisztrált felhasználókat az oldal tagoknak tekinti. A szükséges adatok megadása után a jelentkezőnek el kell fogadnia a szolgáltatás feltételeit. Itt az adott fórum szabályai vannak megfogalmazva. Majd a jelentkező kap egy felhasználónevet (melyet maga választhat meg). Ha csak látogatóként jelenik meg egy fórumon, akkor nem szükséges regisztrálnia, de ebben az esetben nincs is joga a hozzászóláshoz, nem küldhet üzenetet az adott fórumra. A fórumok szabályozása az adminisztrátorok és a moderátorok feladata. Ők felelősek a vita koncepciójáért, a műszaki karbantartásért, valamint az illető fórum vitapolitikájának kialakításáért. Általában van egy GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) része is a fórumnak, ahol az új tagok hasznos információkat tudhatnak meg a használattal kapcsolatban. Jogsértő tartalmak általában nem fordulhatnak elő egy internetes fórumon, és ennek kikerülése egyértelműen a moderátorok feladata. A fórumok előfeltétele a nyílt és szabad vita, de gyakran elfogadják a de facto szabályokat is. Sokszor előfordul, hogy egy kifejezetten ellentmondásos témában az emberek elveszítik józan ítélőképességüket, és szokatlan, értelmetlen, antiszociális viselkedési formákat vesznek fel. Gyakran előfordul, hogy maga a stílus válik tartalommá. Ezekben a helyzetekben is a moderátor feladata a hozzászólásokat kordában tartani, az esetleges túlkapásokat figyelmeztetni, adott esetben törölni. Az online európai uniós vitafórumok abból a célból jöttek létre, hogy a demokrácia, a párbeszéd és a vita eszközével élve a fórumot fenntartó intézmények meghallgathassák az állampolgárok véleményét, és párbeszédet folytathassanak a tagországok polgáraival. A Debate Europe vitafórumot az Európai Bizottság hozta létre. Minden társadalmi csoportot be kívánnak vonni annak érdekében, hogy ezzel az online lehetőséggel élve feltérképezhessék az uniós polgárok véleményét, nézeteit. Jó lehetőséget biztosít ez az uniós állampolgároknak arra, hogy megismerkedhessenek az európai intézmények munkájával, 32

Bártfai Barnabás: Az internet és lehetőségei. [Budapest], BBF-INFO, 2008, 148-149. p.

98

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA illetve a gondolataikat, kétségeiket, véleményüket megoszthassák az intézmények munkatársaival. A vitatémák általában az EU számára legnagyobb kihívást jelentő kérdések köré csoportosulnak 10.3.1 Szakpolitikai területi konzultációk Az Európai Unió tevékenysége a szakpolitikai területeken eltérő. Egyes esetekben a jogalkotói hatáskör teljes mértékben az Európai Unióra van ruházva, míg más szakpolitikai területeken, mint például a kultúra, a jogalkotói hatáskör megoszlik az EU és a tagállamok kormányai között. Az emberi jogokon át a kereskedelmen keresztül, az energiapolitikától kezdve a foglalkoztatás és szociális ügyeken át a költségvetésig, környezetvédelemig minden területen aktív szerepet játszik.

24. ábra Az Európai Unió szakpolitikai területei

99

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Ezeken a szakterületeken az állampolgárok nyugodtan hozzászólhatnak a folyamatban lévő ügyekhez, elmondhatják véleményüket, a honlap erre a célra fenntartott felületén. A különböző témakörökhöz a „Rövidfilmek – az EU a YouTube-on” opcióban rövidfilmeket is kapcsoltak. A rövidfilmeket tematikus rendbe szedték, és általában angol nyelven érhetők el. Például: a „Kultúra, oktatás és ifjúság” tematikában érhető el a köv. kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=C_9RyAxFgFk&feature=PlayList&p=B3B3FBF049 6049C6&playnext_from=PL&index=7 A film bejátszó kockája alatt tekinthetők meg a hozzászólások, időrendi sorrendben. Természetesen, itt is lehet véleményt nyilvánítani, előzetes regisztráció és bejelentkezés után. Lehetőség van arra is, hogy magát a kisfilmes alkotást minősítsék a megtekintők, egy negatív vagy pozitív szavazat leadásával. A blog erősen moderált, nem találhatók benne sem sértő, sem pejoratív, vulgáris megjegyzések. A „Szóljon hozzá!” oldalon lehet csatlakozni az online vitafórumokhoz. Lehetőségek: − szakpolitikai konzultációk − blogok − rövidfilmek – az EU a YouTube-on − látogasson el az uniós intézményekbe − díjak és versenyek Itt lehet kiválasztani azt a szakpolitikát, mely érdekel bennünket, és amelyhez hozzá szeretnénk szólni. Természetesen, nem minden szakterületen, és nem minden témában van egy időben lehetőség véleményt mondani. Általában az aktuális eseményekhez fűződő témákban jelennek meg hozzászólási lehetőségek. Pl.: „Számítunk az Ön véleményére! A közös agrárpolitika 2013 után” témában olyan felhívással találkozhatunk, melyben az EU a közös agrárpolitika megreformálása érdekében megkéri azokat az uniós állampolgárokat, akik érdekeltek a témában, érdekli őket az agrárpolitika, szakértői a területnek vagy csak egyáltalán véleményük van, hogy írják le gondolataikat az erre a célra felajánlott felületre. Vitára való felhívás ez, melyben minden hozzászólónak lehetősége van arra, hogy elmondja véleményét. Az EU bármelyik hivatalos nyelvén be lehet küldeni a válaszokat, de a gyorsabb feldolgozás érdekében megkérik a hozzászólókat, hogy amennyiben lehetséges, akkor válasszák az angol vagy francia nyelvet. A csatlakozáshoz regisztrációra van szükség, mely kétségtelenül figyelembe veszi a személyes adatok védelméről szóló jogi nyilatkozatot. Az észrevételeket összegyűjtik, jelentést készítenek belőle, és majd a Brüsszelben megrendezendő konferencián bemutatják. Arra is van lehetőség, hogy regisztráció nélkül megtekinthessük az addig feldolgozott hozzászólásokat.

100


39. kép

Online vitafórumok

101


40. kép

Hozzászólások az online vitákban

A hozzászólások PDF-formátumban jeleníthetők meg. Az előre feltett kérdésekre a válasz tetszés szerinti karakterszámban válaszolható meg. 10.3.2 Az európai uniós biztosok blogja Az Európai Unió honlapján lehetőség van arra is, hogy az egyes uniós témájú kérdéseket az EU-tisztviselők szemszögéből ismerhessük meg. Ennek érdekében bele lehet olvasni a biztosok blogjaiba. A tagállamokban dolgozó vezető bizottsági munkatársak és az uniós biztosok közül sokan vezetnek webnaplót.

102


25. ábra Európai Uniós blogok

Nem minden EU-biztosnak van blogja. Az elérhető blogok mellett ikonosítva van az a nyelv, amelyen a blog íródik. Általában az angol nyelv a jellemző, de az is megfelel a bevett gyakorlatnak, hogy az adott képviselő anyanyelvén is megjeleníthető az oldal. Például: Krsitalina Georgieva, a humanitárius segélyek biztosa rendszeresen ír webnaplót, képekkel és videókkal színesítve azt. A hozzászóláshoz itt is regisztrálni kell, felhasználói névvel és jelszóval lehet belépni a hozzászólási felületre.

103


41. kép

Az Európai Bizottság blogja

10.3.3 Az Európai Unió egészségügyi fóruma Az Európai Unió egészségügyi fóruma olyan információs és konzultációs mechanizmus, amelynek célja biztosítani a közösség egészségügyi stratégiáját, valamint a nyilvánosság kihasználásával választ adni az állampolgároknak az őket érintő problémákra. Ezen kívül ez a fórum lehetőséget biztosít a képviseleti szerveknek, a betegeknek, az egészségügyi szakembereknek és más érdekelt feleknek a kommunikációra, a segítségkérésre, a véleménynyilvánításra és az egészségügyi információkhoz való hozzáférésre. Nagyban segíti az egészségügyi szolgáltatókat az egészségügyi hozzájárulás politikájának kidolgozásában, annak végrehajtásában, és abban, hogy milyen prioritások jelenjenek meg ezen a területen. Az EU egészségügyi fóruma két, egymást kiegészítő elemből áll: − nyílt fórum: az általános információcsere platformja – itt kapnak helyet azok a megbeszélések, ahol szélesebb körű csoportokkal és az érdekelt felekkel történik az információcsere; − egészségpolitikai fórum – a tagszervezetek folytatnak vitát a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken. A megjelenített konzultációk két típusával találkozhatunk: nyílt konzultációk és már lezárt konzultációk. A témák szinte kizáró jelleggel csak angolul érhetők el. Természetesen, 104

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA a lezárult konzultációkba is be lehet tekinteni, meg lehet nézni a hozzászólásokat, melyeket időrendi sorrendben tárolnak. 10.3.4

„Az Ön hangja Európában” – konzultációk szakterületi bontásban

„Az Ön hangja Európában” nevezetű honlap az Európai Bizottság által indított fórum. Ezen a helyen nyújtanak hozzáférést azokhoz az uniós konzultációkhoz, vitafórumokhoz és egyéb eszközökhöz, melyek segítségével az európai polgárok tevékenyen vehetnek részt a különböző európai döntéshozatalokban. A webhely három részből áll: − konzultációk: itt lehet megosztani véleményünket az Európai Uniós szakpolitikákról, melynek következtében lehetőség van arra, hogy a hozzászóló hozzájáruljon a szakpolitikák kialakításának folyamatához; − vitafórumok: ez a lehetőség egy állandóan, napi frissítéssel rendelkező hely, ahol arra van lehetőség, hogy az érdeklődő online csevegjen az EU vezetőivel, illetve részt vegyen a nap fő kérdéseinek megvitatásában; − egyéb eszközök: ezen a helyen más módon, a konzultációkon és vitafórumokon kívül lehet hozzászólni a döntéshozatal folyamatához. Konzultációk: Elérhetőség: http://ec.europa.eu/yourvoice/consultations/index_hu.htm

42. kép

Az Ön hangja Európában 105

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A konzultációkhoz kétféleképpen lehet hozzászólni: magánemberként és valamely szervezet nevében. Abban az esetben, ha valamely szervezet nevében fogalmazzuk meg véleményünket, akkor regisztráltatni kell magunkat a Bizottság érdekképviseleti nyilvántartásában. Ebben az esetben az elküldött véleményt úgy tekintik a feldolgozók, hogy az a megjelölt szervezet álláspontját tükrözi. A konzultációk szakterületi bontásban is megjeleníthetők. A különböző szakterületek linkjére kattintva az adott oldalon megjelennek azok a topikok, melyekben véleményt lehet fogalmazni. Az adott szakterület néhány jeles Európai Uniós képviselőjének a saját honlapját is elérhetjük, mely elérhetőségek az oldal jobb oldalán vannak elhelyezve. Tulajdonképpen ez is egy kis segítség is komoly segítség ahhoz a témához, melyhez (sokszor laikusként) szeretnénk hozzászólni. A szakemberek a saját honlapjaikon megfogalmazzák a véleményüket a kérdéssel kapcsolatban, esetenként magyarázatot fűznek terminus technikusokhoz, vagy, mélyebben körüljárva a témát, annak jobb megértéséhez járulnak hozzá. Minden topiknak megadják a konzultációs periódusát, tehát azt az időintervallumot, melyben hozzászólásokat lehet küldeni. A téma címét, tárgyszavait, hozzászóló csoportokat, és a rövid rezümét találhatjuk itt. Az eredeti dokumentum linkje is megtalálható a lapon, sőt, azok a dokumentumok is elérhetők, melyek ebben a témában releváns információkat adhatnak. A hozzászólások egy „konzultációs dokumentum” felületén tehetők meg, mely dokumentum tartalmazza a téma leírását, majd a megfogalmazott kérdéseket. Négyféleképpen lehet hozzászólni az adott témához: – EU-s polgárként, – hivatalos személyként, – regisztrált szervezetként, – nem regisztrált szervezetként. A véleményeket feldolgozzák és megjelenítik az adott oldalon, mindenkinek lehetővé téve azt, hogy elolvassa, elérhesse. Természetesen, mint mindenhol az Európai Unió honlapjain, itt is él a személyes adatok védelmének jogszabálya él. A vitafórumok oldala két lehetőséget kínál az érdeklődőknek: − online fórumok: ifjúság és többnyelvűség opcióval – ifjúság: a lap (bár felajánlja a nyelvek választásának lehetőségét, magyarul nem érhető el) egy helyre szed össze minden olyan témát és történést, mely az európai fiatalokat érdekelheti. Megtalálható itt a továbbtanulási lehetőség, a munka, az önkéntes munka, az ifjúság jogai, információk Európáról, különböző ifjúsági portálokhoz való hozzáférés, aktív állampolgárság, utazás Európában és ezeken belül még számtalan lehetőség. Elérhetőség: http://europa.eu/youth/forum/live/public/forums/index.cfm?forum=Youth_Forum&fuseacti on=debate.home&lang=hu

106


43. kép

Az Európai Unió Ifjúsági Fóruma

–

többnyelvűség: itt lenne helye a multikulturalitás kérdéseinek, de jelenleg (2010. május 30.) nem működik. − blogok: itt lehet megvitatni az EU aktuális kérdéseit az Európai Bizottság vezetőivel – azok a képviselők, EU-s szakemberek, akik valamilyen témában blogot írnak, itt adnak lehetőséget arra, hogy a témában érdeklődők elmondhassák véleményüket. Természetesen a blogok moderáltak. Elérhetőség: http://blogs.ec.europa.eu/

107


44. kép

Európai biztosok blogjai

Egyéb eszközök: ezen az oldalon lehet felvenni a kapcsolatot a saját európai parlamenti képviselővel, a Régiók Bizottságával, vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azon tagjával, aki a hozzászólót képviseli az Európai Parlamentben.

108


26. ábra Magyar EU-s képviselők listája

Lehetőség van arra is, hogy a hozzászóló elmondja véleményét az európai üzleti környezet fontos kérdéseiről, éspedig úgy, hogy tagja lehet az Európai Vállalkozási Tesztpanelnek. Problémák megfogalmazására is lehetőség van: amennyiben olyan jellegű nehézségei vannak, melyek az európai tanácsadó és tájékoztató szolgáltatások igénybevételénél merültek fel, észrevételeit, panaszait megírhatja ezen a felületen. Itt van ugyancsak arra lehetőség, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit megtekinthessük, onnan adatokat vehessünk. Az érdekképviseleti nyilvántartás honlapja is elérhető innen, annak érdekében, hogy ha a honlapra ellátogatót érdekli az, hogy milyen általános és konkrét érdekek befolyásolják az európai intézmények döntési folyamatát, választ kapjon ebben a kérdéskörben is. Elérhetőség: http://ec.europa.eu/yourvoice/usefullinks/index_hu.htm

109

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 10.3.5 „Debate Europe” vitafórum – „Milyen Európát akarunk?” A „Debate Europe” vitafórum az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre annak érdekében, hogy meghallgassa az európai polgárok véleményét, és párbeszédet folytasson a tagországok lakosságával. A fórum a demokrácia, a párbeszéd és a vita eszközeit használja fel annak érdekében, hogy minél sikeresebben működjön. Elérhetősége: http://ec.europa.eu/archives/debateeurope/index_hu.htm

45. kép

Debate Europe vitafórum

Az Európai Bizottság számára a polgárok véleménye nagyon fontos. Minden társadalmi csoportot szeretnének bevonni a vitába a fórum segítségével. Itt teremtődik meg annak lehetősége az európai uniós polgárok számára, hogy gondolataikat megosszák másokkal, köztük az európai intézmények munkatársaival is. A vitatémák mindig változnak és az éppen aktuális megoldandó problémák köré csoportosulnak. A legnagyobb kihívást jelentő vitatémákhoz való hozzászólásokkal a polgárok kifejezésre juttathatják véleményüket, megfogalmazhatják esetleges kétségeiket és aggályaikat. Csatlakozni érdemes a fórumhoz, ha: – szeretné megosztani Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseit; – arra kíváncsi: milyen irányba tartunk, az európai intézmények éreztetik-e hatásukat ott, ahol a legnagyobb szükség van erre, vajon túl sokat foglalkozik-e az Európai Bizottság olyan kérdésekkel, melyek teljesen egyértelműek, és

110

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA közben kevés figyelem fordítódik más területre, vagy milyen az álláspont az éghajlatváltozással kapcsolatos vitában stb. A vitafórumhoz regisztrálással lehet csatlakozni. Az oldal tartalmát 2010. február 28-án archiválták. A weblapon mindig fel vannak tüntetve a legfrissebb hírek, melyekhez egy link segítségével érhetünk el. A honlap alsó harmadában ikonosítva vannak a különböző témák, pl. az „éghajlatváltozás és energiafelhasználás”, „Európa jövője”, illetve „egyéb témák”. Az „Európa jövője” fórum az egyik legnagyobb látogatottságot élvező téma. 2007. december 13-án írták alá az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői a Lisszaboni Szerződést. A szerződés célja a hatékonyabb, demokratikusabb és átláthatóbb Európa megteremtése, melynek segítségével Európa felkészültebben alakíthatja a jövőt és könnyebben nézhet szembe a stratégiai fontosságú kihívásokkal. A fórum annak érdekében jött létre, hogy a konkrét elképzelések megfogalmazásával a polgárok részesei lehessenek a jövő alakításának. A következő kérdésekre vártak konkrét válaszokat. 1. Hogyan kellene az Európai Uniónak hatékonyabb döntéshozatali mechanizmust érvényesítenie? 2. Nagyobb szerepet kellene az EU-nak vállalnia a nemzetközi politika színterén? 3. Melyik az a három intézkedés, amelyet az EU-nak rövid távon felétlenül kellene kezdeményeznie? A weblap gyors közvélemény-kutatást is közöl, melyben azt kérdezik meg a polgároktól, hogy elősegíti-e a Lisszaboni Szerződés Európa előrehaladását? A válaszok megoszlása 2010. június 8-án a következő: – igen – 64,4% – nem – 35,6% Ezen kívül kisfilmek segítségével próbálnak segíteni a felhasználóknak, hogy az események bemutatásával nagyobb rálátást tudjanak biztosítani az EU elképzelt jövőjére. 2010. február 28-án a vitafórum lezárult. A témák és a hozzászólások számát tekintve az egyik legnagyobb érdeklődést felkeltett vitafórum volt. Az archívumban, természetesen, lehet keresni.33

10.4 ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Unió és az Európai Bizottság fontosnak tartja és kiemelten kezeli az uniós polgárok véleményét. Ezért az EU olyan weblapokat hozott létre, melyek azt a célt szolgálják, hogy minél több és szélesebb társadalmi réteget megszólítva, bevonják az embereket a döntéshozatalok előkészítésének folyamatába, úgy, hogy kikérik véleményüket. Lehetőséget adnak arra, hogy bárki, akit egy adott téma érdekel, mindenféle felelősségre vonás nélkül elmondhassa véleményét, megfogalmazhassa gondolatait, elküldhesse kritikáit, javaslatait, észrevételeit. Az Európai Unió vezetőinek az is nagyon fontos kérdés, hogy mindenki az anyanyelvén fogalmazhassa meg hozzászólásait. A vitafórumok területén ez még nem teljesen megoldott, hisz a viták nagy része angol nyelven folyik.

33

Az adatok a http://ec.europa.eu és a http://europa.eu honlapokról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 10.]

111

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az online vitafórumok sok szempontból közelíthetők meg. Szakterületi bontásban, a területi konzultációk csoportosításával, könnyen elérhetők azok a témák, melyek érdeklik a weblapon keresőt. Az EU-s biztosok blogjai is rendelkezésre állnak, bárki, bármikor, bárhonnan be tud jelentkezni azokhoz a biztosokhoz, akik blogot vezetnek, megteremtve ezzel azt a lehetőséget, hogy egyenesen az őt érdeklő szakterület szakemberének fogalmazhatja meg kérdéseit. Az Európai Unió egészségügyi fóruma gyakran látogatott oldal. Az egészségügy és a gyógyítás mindig is a legkeresettebb témák közé tartozott. Itt sincs másként. A nyílt fórum és az egészségpolitikai fórum lehetőséget ad mindazok számára, akik ezen a területen érdeklődnek, véleményt szeretnének nyilvánítani. Természetesen, ez az oldal nem az egészségügyi segítségkérés és nyújtás fóruma – nem lehet egyéni problémák megvitatásának céljával hozzászólni. „Az Ön hangja Európában” szakterületi bontásban ad lehetőséget a konzultációkra, megkönnyítve a témakeresést a hozzászóló számára. A „Debate Europe” az Európai Bizottság által működtetett általános fórum, melynek az a célja, hogy az Európai Uniós polgárok vitába való bevonásával olyan jövőképet és stratégiát alakítsanak ki az EU számára, mely széles társadalmai alapokon nyugszik, és a társadalom véleményének a bevonásával készült.


10.5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

112

Mik a vitafórumok? Miben áll a jelentőségük? Elemezze az online lehetőség előnyeit! Mutassa be a szakterületi konzultációkat! Mutassa be az Európai Uniós biztosok blogjait! Mit gondol, fontos, hogy egy EU-biztos blogot írjon? Elemezze „Az Ön hangja Európában” vitafórumot! Hasonlítsa össze az online vitafórumokat és a hagyományos levél formájú véleménynyilvánítást! Mi a véleménye az EU által indított vitafórumokról? Szívesen részt vesz ilyen fórumokban? Ha igen, akkor miért?


11. E-LEARNING. A MAGYARORSZÁGI EU INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK

11.1 CÉLKITŰZÉS A lecke célja, hogy bevezesse a hallgatót az e-learning, valamint a blended learning történetébe, használatába, az oktatásban egyre növekvő jelentőségére. Napjainkban a felsőfokú szakképzésben és a felsőoktatásban egyre jobban terjed a használatuk, a hallgatók a gyakorlatban is megismerik tanulmányaik során. Ezért fontos az, hogy egy kicsit többet tudjanak róluk, megismerjék történetüket, kialakulásuknak különböző állomásait, a hozzájuk kapcsolódó szabványokat. A magyarországi információs központok ismerete, a különböző területeken betöltött szerepe nélkülözhetetlen azon hallgatók számára, akik a jövőben információszolgáltatással kívánnak foglalkozni. Az információs központok tartalmazzák mindazon adatokat, melyek az adott területen szükségesek ahhoz, hogy az érdeklődő el tudjon igazodni, választ tudjon kapni, illetve segítséget kérhessen abban a témában, mely őt érdekli. A tájékoztatás eme része napjainkban kiemelt fontosságú, hisz az Európai Unióban zajló események a mi hétköznapjainkat is befolyásolják, és az ilyen információk nélkül sérülnének az információhoz való egyetemes hozzáférés jogai.

11.2

TARTALOM – –

az e-learning a magyarországi információs központok

11.3 AZ E-LEARNING „Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.”34 „Az e-learning számítógéppel, illetve az infokommunikációs technológiákkal támogatott tanulást jelenti. Ez a definíció egészíthető ki, illetve szűkíthető tovább a kü-

34

Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: E-learning kurzusok és tananyagok minőségbiztosítási kérdései. [online / elektronikus dokumentum] [2010. június 1.] http://www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf

113

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA lönböző oktatási rendszerek – a technológiai fejlődés által lehetővé tett – átalakulásával, illetve a tanulás és a számítógép integrációjával.”35 „Az e-learning gyűjtőfogalom, magában foglalja a tanulás bármely típusát, amely a legújabb információs és kommunikációs technikákat online alkalmazza.”36 11.3.1 Az e-learning története A távoktatás története a 18. században kezdődött az Amerikai Egyesült Államokban, amikor is megkezdődött a nyomtatott alapú levelező tanulás. Innen indult, és a 19. század közepén fejlődésnek indult Európában is. Franciaországban, Németországban és NagyBritanniában gyorsan gyökeret eresztett és elterjedt. Nagy-Britanniában az OU (Open University=Nyitott Egyetem) volt az első intézmény, amely távoktatás keretében ajánlott főiskolai diplomákat. Az OU jelenleg is az az intézmény, amely a legújabb technológiák lehetőségeit a tanulók számára történő tudásközvetítésre használja. Mindez az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején történt, amikor az új médiatechnológiák és szolgáltatási rendszerek megjelenésével új lehetőségek nyíltak a távoktatásban. Az 1990-es években a World Wide Webnek és a gyorsan fejlődő alkalmazásoknak köszönhetően az infokommunikációs technológiák (ICT) által támogatott távoktatás gyors fejlődésnek indult. Új lehetőségek merültek fel mind a hagyományos, mind a nem hagyományos oktatásban. 11.3.2 Az e-learning jellemzői Az e-learning nem tud működni technológiai támogatás nélkül. Az a hatalmas előnye, hogy kiküszöböli a korábbi távoktatási megoldások alábbi hátrányait: − tartalomfrissítési ciklus; − a tanulási folyamat alatti visszacsatolási mechanizmusok hiánya; − a tanulói támogatás tutori rendszerének reakcióideje. További előnyei: − a tanulási folyamat egyénileg ütemezhető, ebből adódóan az e-learning rugalmas, hozzáférhető és kényelmes; − nincs utazási költség, nincs utazási idő, emiatt egyéb megtakarítások is számba vehetők; − egyéni tanulási stílus alkalmazható, mely nagy mértékben egyénre szabott; − a tanulási tartalom interaktív és multimédiában gazdag; − aktívabb részvétel a tanulási folyamatban és tanulóközpontú tanulás; − egyszerűbb a frissítés, könnyebb az adatkezelés és a tartalomkezelés; 35

Bodó Balázs: E-learning módszertan-, tananyag- és technológiafejlesztés a felsőoktatásban. ,[online / elektronikus dokumentum] [2010. október 15.] http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=665 36 Czeglédi László: E-tmt – E-learning. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online / elektronikus dokumentum] [2010.május 30.] http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467

114

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA − − − − − −

a tartalmat össze lehet kapcsolni más tanulási forrásokkal; lehetőség van az osztott könyvtárak használatára és az olcsó világméretű szolgáltatásokra; integrált értékelés és tesztelési lehetőségek; a tanulás eredményét változatos módszerekkel lehet mérni; ROI (Return on investment) mérési technika bevezetésének lehetősége – „a befektetések várható megtérülése”; jól ki lehet használni a nagyobb tárolókapacitást.

11.3.3 EU-támogatás, ennek lehetőségei és eredményei 2000 márciusában az Európai Bizottság jelentős e-learning kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy gyorsítsa az európai oktatás és képzés, valamint a digitális kor egymáshoz való közeledését.

27. ábra Az Európai Bizottság e-learning kezdeményezése

Ez a kezdeményezés a fenti négy fő összetevőből állt. Az Európai Bizottság több mint 3,6 milliárd eurót fektetett bele az információs társadalom technológiáját (Information Society Technologies=IST) kutató tevékenységekbe.

115

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Számos a tárgyhoz tartozó projektet finanszírozott a kutatási és fejlesztési programok keretében. 37

28. ábra Az e-learninghez kapcsolódó európai projektek listája

11.3.4 Az e-learning fejlődése Magyarországon A hagyományos távoktatás nem válthatja ki teljes egészében a hagyományos oktatást. Ennek különböző okai vannak, például a számonkérés valamint a gyakorlati és egyes elméleti tananyagok feldolgozása hagyományos módon történik. 1990-ben a Budapesti Műszaki Egyetem szervezte meg az I. Európai Távoktatási Konferenciát, majd 1991-ben létrejött a Nemzeti Távoktatási Tanács, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezdeményezésére. A cél a meglévő felsőoktatási intézményekre épülő országos hálózat kialakítását célozta meg: 1991 és 1997 között 10 városban, 16 egyetemen jöttek létre regionális távoktatási központok. A fejlődésnek külön állomásai voltak, egyre jobban elterjedt és elfogadottabbá vált. Például a Gábor Dénes Informatikai Főiskola 1992ben 42 regionális központban szervezett oktatást mikroelektronika, számítástechnika és informatika területén. Az e-learning a világban az 1990-es évek végén vált elérhetővé, amikor is egyre több oktatási intézmény és szoftvergyártó vállalat fedezte fel az új oktatási formában rejlő hatalmas lehetőségeket.

37

Czeglédi László: E-tmt – E-Learning. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 30.] http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467

116

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Időközben létrejött az e-learning felhasználói köre és technikai bázisa. Az „elektronikus önképzés” Magyarországon több honlapon is elérhető, folytatható. Az e-learning gyűjtőportálja 2005-ben indult el Magyarországon, mely hazánk első ilyen kezdeményezése volt. A portál címe: http://coedu.hu, ahol minden e-tanulással kapcsolatos kérdésre választ kap az érdeklődő. Több egyetemen és főiskolán folytak kísérletek azzal a céllal, hogy a diákokat digitális tankönyvekkel és jegyzetekkel lássák el. Ezek a kísérletek többé-kevésbé sikeresnek mondhatók és ebből adódóan az e-learning egyre nagyobb szerepet kap a felsőoktatásban.38 11.3.5 A blended-learning A blended learning „Olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök) – hagyományos és virtuális tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magas-színvonalú (hi-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését.”39 A vegyes képzés, vagyis a blended learning a legújabb módszer, melynek lényege az, hogy ötvözi az elektronikus és a tantermi képzést. Filozófiájának az az alapja, hogy mindkét képzésből a leghatékonyabb elemeket igyekszik kivenni. Azokban a képzésekben lehet a leghatékonyabban alkalmazni, ahol az elméleti tudást és a gyakorlatot is át kell adni, például a projektmenedzsmentben. A blended learning előfeltételei a hagyományos jelenléten alapuló oktatás és konzultáció, és az elektronikus tanulási környezet valamint annak tananyagai. Ezen feltételek meglétének és eszközeinek ötvözéséből áll a blended learning. A leggyakrabban használt kifejezések: – blended learning; – mixed mode learning; – dual mode curricula; – distributed learning. Elemei: – hagyományos, formális osztályterem: előadások, konzultáció, gyakorlat, labor és munkacsoportok; – virtuális együttműködés: e-learning csoportok, e-mail, levelezőlisták; – önálló tanulás: webtananyag, szimuláció, CD és DVD; – kivitelezés: súgó, dokumentációk, nyomtatott anyagok.40

38

Gál András: E-learning. Debrecen, [k.n.], 2007. [diplomamunka] [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 30.] http://www.ganymedes.lib.unideb.hu:8080/.../Diplomamunka_ELEARNING_GA_2007.pdf 39 Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 18.] https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf 40 Forgó Sándor – Hauser Zoltán – Kis-Tóth Lajos: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 18.] https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf

117

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az e-learning tananyagainak szabványosítása elkerülhetetlenné vált, mert ugyanazon tananyagot több helyen is fejlesztve, ezek nem voltak kompatibilisek egymással. A következő szabványokat használják ezen a területen: 1. SCORM a) 2000 januárja: SCORM 1.0 majd SCORM 1.2.– az USA Védelmi Minisztériuma indította, elsősorban nem az e-learning szabványnak, csak később használták erre a célra – lényege a RAID tananyagok készítése, a web-alapú (nem egyenlő hálózati) tartalmak csomagolása és a futtatási környezet definiálása. b) Felépítése: három könyvből áll: i. 1. könyv: áttekintés ii. 2. könyv: tartalomszerkezet iii. 3. könyv: futtatási környezet 2. AICC

a) A légi közlekedési ipar szabványa, más iparágakra is kiterjesztették – a tartalomra és a keretrendszerre is megfogalmaz ajánlásokat. 3. IEEE LTSC a. Az AICC szabványán alapul. b. Öt munkacsoportra oszlik. 4. IMS

a. Széles körű szabványcsalád, melynek részei az enterprise, metaadat modell, tartalomcsomagolás, tesztelés és kérdéskezelés, hallgatói nyomon követés. b. Az AICC és a SCORM is építkezik a metaadat kezelési szabványból. Magyarországon az AICC és a SCORM terjedt el. Az előbbi szabvány követése kisebb alkalmazkodást igényel, használata is egyszerűbb. Az utóbbié, a SCORM használata nehézkesebb az XML szabvány kötöttsége miatt, ezért nem is terjedt el annyira, mint az AICC. A blended learning hazai alkalmazása területén jó példával jár elől az Eszterházy Károly Főiskola Egerben. Napjainkra a főiskolán már tekintélyes helye van ennek az oktatási módszernek. Az alkalmazás pozitív eredményeket mutat, sikeresen segíti az oktatást, kapcsolattartást, a tanulók felkészülési lehetőségeit. Az Eszterházy Károly Főiskola e-learning felülete:

118


46. kép

Az EKF e-learning felülete

A felület használata segíti a hallgatót és az oktatót egyaránt, hogy a felkészülés minél eredményesebb legyen. Nagy segítség a hallgatóknak, hogy minden beiratkozott főiskolai hallgató, tanulmányai kezdetén egy saját használatra szánt laptopot kap a főiskolától, mely lehetőség még jobban segíti és alátámasztja többek között az e-learning használatát is.

11.4 A MAGYARORSZÁGI EU INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK 11.4.1 Az Európai Unió információs hálózata 2003-ban az Európai Bizottság átfogó kutatást indított, melynek célja az volt, hogy megalapozza a „második generációs” információs hálózati rendszer létrehozását. Az Európai Unió akkor egy újabb csatlakozás előtt állt, 2004-ben újabb országok csatlakoztak az unióhoz. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:EC-EU-enlargement_animation.gif Az akkor már meglévő információs központok egységes logó és név alatt, az ún. Europe Direct hálózati rendszer alá szerveződtek. A hálózatok működéséhez az Európai Bizottság a következő anyagokat kínálta: – tájékoztató kiadványok és ingyenes brosúrák, évente mintegy 1 500 000 példányban; 119


belső információcseréhez szükséges intranet – help deskkel és szolgáltatásokkal, évente kb. 1,5 millió euró költséggel; – ingyenes továbbképzések azon munkatársak számára, akik az európai uniós központokban dolgoznak, évente mintegy 800 fő részére; – csereprogramok és éves találkozók szervezése; – speciális igényeket is kielégítő információs termékek. 2005-ben a következőképpen épült fel az Európai Unió információs hálózatának rendszere: 1. Europe Direct Information Network – a korábbi két hálózat ezen a néven működik tovább a 25 tagországban. Magyarországon a hálózatba tartozó központokat az Európai Bizottsággal szerződéses viszonyban álló MeH EU Kommunikációs Főosztály választotta ki pályázatok alapján. 2. Európai Dokumentációs Központok (European Documentation Centres) – a hálózat célja, hogy segítse az egyetemek és kutatóintézetek munkáját. Mintegy 697 központ működik szerte a világban, ebből 403 a tagországokban. 3. Team Europe – független szakemberek hálózata, melynek tagjai az Európai Bizottság tagállamaiban működő képviseletekkel állnak hivatalos kapcsolatban. 4. National Information Centres On Europe – feladata az állampolgárok tájékoztatása, információ szolgáltatása, állandó kapcsolat biztosítása, a képzés szervezése. Három ilyen központ működik: Párizsban, Lisszabonban és Rómában. 5. EURO-JUS – jogi tanácsadói szolgálat, melyben az EURO-JUS tanácsadói ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak 15 napon belül. 6. Citizens Signpost Service – ingyenes telefonvonalon és egy honlapon keresztül bárhonnan elérhető 20 nyelven. 7. SOLVIT – vitarendezési fórum, melynek az a célja, hogy az állampolgárokat segítse a vitás ügyek megoldásában, és abban, hogy az érintettek lehetőleg ne a bírósági utat válasszák. 8. FIN-NET – fogyasztói panaszok rendezésére jogosult, nem bírói vitarendezési fórumok együttműködési hálózata, mely határokon átnyúló pénzügyi piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos vitákkal foglalkozik. 9. European Consumer Centres (Euroquichets) – az európai fogyasztói központok hálózata, a fogyasztók és a bizottság között álló szervezet, melynek feladata a belső piac adta lehetőségek legjobb kihasználását segíti elő. 10. National Contact Points for the Sixth Framework Programme (a 6. KutatásFejlesztési Keretprogram irodái) – az ERA=European Research Area, az egységes európai kutatási térség pénzügyi eszközeként szolgál. Transznacionális projekteket hoznak létre. 11. The Urban Forum for Sustainable Development – a fenntartható fejlődés fórumainak hálózata, mely civil szervezeteket és nonprofit szerveződéseket, önkormányzatokat tömörít magában. A Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának felügyelete alatt működik. 12. Business and Innovation Centres (BICs) – az Üzleti és Innovációs Központok hálózata az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődését, fejlesztését segíti elő. 120

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 13. Innovation Relay Centres (IRCs) – a hálózat célja, hogy támogassa az európai vál-

14. 15. 16. 17.

18.

19.

lalatoknál és kutatórészlegekben létrehozott innovatív technológiák terjedését, a fejlődés és a fejlesztés elősegítése érdekében. Ide tartoznak az egyetemek műszakikutatási központjai, a kereskedelmi kamerák, regionális fejlesztési ügynökségek. Euro Info Centres – helyi, regionális vagy nemzeti intézményekkel együtt működnek annak érdekében, hogy a vállalatok európai információs igényeit kiszolgálják. Media Desks and Antennes – az Európai Unió média programja, melynek célja az európai audiovizuális szektor versenyképességének erősítése. Socrates National Agencies – Socrates Nemzeti Irodák célja az európai együttműködés elősegítése az oktatás területén. Cultural Contact Points – ez európai kultúra és annak terjesztésével kapcsolatos összes feladat és szolgáltatás. Ide tartozik a nemzeti kulturális intézmények közötti információcsere támogatása is. The OLAF Anti-Fraud Communicators Network – az Európai Csalásellenes Iroda által felügyelt hálózat a csalásellenes intézmények közötti információs és kommunikációs csatorna. EURES hálózat – az álláskeresési adatbázis.41

11.4.2 Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Elérhetősége: http://ec.europa.eu/magyarorszag/index_hu.htm

41

Kovácsné Koreny Ágnes: Az Európai Unió információs hálózatának új rendszere. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 30.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4061&issue_id=465

121


47. kép

Az Európai Bizottság Magyarországi képviselete

Az Európai Bizottságot képviselő delegáció 1990. november 29-én nyitotta meg az I. kerületi Bérc utcában. Segítette Magyarország felkészülését az európai uniós csatlakozásra. A csatlakozás napjával, 2004. május 1-jével a delegáció teljesítette a feladatát és átadta helyét az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének. A képviselet elsődleges feladata: – a bizottsági politika, lépések, álláspontok, események közvetítése a magyar média, társadalmi és gazdasági körök és a nyilvánosság számára; – a brüsszeli testület tájékoztatása a magyarországi fejleményekről. A képviselet 2006 februárjában közös épületbe költözött az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával, a Budapest V. kerületi Deák Ferenc utca 15. szám alá, az Európai Unió Házába.

122


48. kép

Az Európai Unió háza logo

Cím: az Európai Unió Háza, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. Tel.: (+36 1) 209-9700, (+36 1) 209-9710 Fax: (+36 1) 466-4221 E-mail: [email protected] 11.4.3 Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja Elérhetősége: http://www.europatanacs.hu/

49. kép 42

Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja

Az adatok a http://ec.europa.eu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. május 10.]

123

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA A Központot az Európa Tanács és a Magyar Országgyűlés, mint társalapítók hozták létre. 1991. október 1-én alakult, de a közönség számára csak 1992. április 14-én nyílt meg. Az Európa Tanács útmutatásai alapján a központ tevékenységét önállóan végzi el, de közös – hazai és nemzetközi – fenntartású intézmény. Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Országház IV. kapu Levelezési cím: 1357 Budapest, pf. 3. Tel.: 441-4857 Fax.: 441-4878 E-mail: [email protected] Feladatai: − elsődleges feladata az érdeklődők információkkal és dokumentumokkal való ellátása; − tevékenységi körébe tartozik – a részvétel az Európa Tanács által meghirdetett vagy megszervezett együttműködési programokban, melyekhez logisztikai segítséget nyújt – a központ igazgatója képviseli az Európa Tanácsot a magyar rendezvényeken; – az Európa Tanács által kiadott egyes dokumentumok magyarra fordítása, megjelentetése és terjesztése – az Európa Tanács felkérésére és vele együttműködve; – a közönségkapcsolatok megalapozása és bővítése – ennek érdekében kiépíti kapcsolatait a tömegtájékoztatási eszközökkel, bemutatókat, előadásokat, vetélkedőket és kiállításokat szervez, illetve azokon részt vesz. A Központ könyvtárat tart fenn, az Országgyűlési Könyvtár területén helyezkedik el, mintegy 140 m² területen. Állománya mintegy 10 000 kötet könyv és folyóirat, melyet az Európa Tanács folyamatosan gyarapít, tehát naprakész információkat tartalmaz. Hagyományos dokumentumokat, video- és hangkazettákat, esemény-előrejelzések, jegyzőkönyvek, plakátok és naponta érkező sajtóközleményeket foglal magába. Elrendezésük tematikus, szabadpolcos, közvetlen hozzáféréssel. A dokumentumok döntő többsége angol és francia nyelvű, de egyre gyarapszik a magyar fordítások száma is.

124


29. ábra Az állomány elrendezése az Európa Tanács által is követett szak-

rend szerint átfogó témakörök A Központ partnerintézményei közé tartozik az Európa Tanács budapesti Ifjúsági Központja, mely intézmény Budapest 1024, Zivatar u. 1-3. sz. alatt található.43 11.4.4 A KKV Magyarországi Kis- és Középvállalkozók Információs Központja Elérhetőség: http://vallalkozokozpont.eu/

43

Az adatok a www.europatanacs.hu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. június 10.]

125


50. kép

KKV honlapja

Az információs központ azzal a céllal jött létre, hogy a mikro-, kis és középvállalkozásoknak nyújtson minél átfogóbb szakmai és információs segítséget. Napjainkra tevékenységük a határokon túlra is kiterjesztették, Romániában és Szlovákiában is létrehoztak egyegy kirendeltséget. A program részei: – multimédiás kiadványokat küldenek a partnereknek, melyeket havonta frissítenek hírlevél formájában; – ezek a hírlevelek tartalmazzák a legfontosabb változásokat – ezek kiegészülnek sajtófigyeléssel, konferencia-figyeléssel is; – a regisztrált tagok a nap 24 órájában elérhetik a honlapot és szakmai kérdéseket tehetnek fel. A program meghatározó pillére a pályázatfigyelés és pályázatírás. Pályázatíró cégekkel működnek együtt és így a partnereket az egész pályázati mechanizmusban segítik. Címük: KKV Információs Központ 1122 Budapest, Városmajor u. 26/D Postai cím: 1301 Budapest, Pf.: 44. Tel.: 36-1-413-1677 E-mail: [email protected] 44

Az adatok a http://vallalkozokozpont.eu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. június 10.]

126

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 11.4.5 Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) 1055 Budapest, Báthory u. 10. fszt. 1. Posta cím: 1054 Budapest, Báthory u. 10. Tel.: 36-1-374-2100 Fax: 36-1-374-2492 E-mail: [email protected] Honlap: www.ekvivalencia.hu

51. kép

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

A Magyar Ekvivalencia és Információs Központ tevékenységi területei: − bizonyítványok és oklevelek elismerése és honosítása; − tájékoztatás a külföldi oktatási rendszerről; − igazolások kiállítása az ügyfelek kérelmére külföldi hivatalos eljárásokban való felhasználás céljából a hazai felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányokról; − a külföldi tanulmányok és oklevelek elismerésével kapcsolatos jogszabályok;

127

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA − −

kapcsolattartás más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalencia ügyekkel foglalkozó központjaival; a külföldi felsőoktatási rendszerekre és a felsőoktatási intézmények jogállására vonatkozó információk gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása.45

11.4.6 Az Europe Direct hálózata Elérhetősége: http://www.euvonal.hu/index.php?op=archivum&id=26

52. kép

Az Europe Direkt hálózata

A hálózatnak 2009-től 17 irodája van. Elsődleges célja: a közvélemény naprakész, közérthető és regionális sajátosságokat is szem előtt tartó tájékoztatása az uniós tagságunkból eredő teendőkről, változásokról. Feladatuk, hogy megyéjük egész területén működjenek. Működésüket az Európai Bizottság támogatja a magyarországi képviseleten keresztül.

45

Az adatok a www.euvonal.hu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. június 10.]

128

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az Europe Direct hálózat legfontosabb tevékenységei: – a lakossági uniós kérdések megválaszolása, illetve segítségnyújtás az eligazodásban; – ingyenes internet-hozzáférés biztosítása annak érdekében, hogy a lakosság hozzájusson az információhoz; – EU-val foglalkozó szakmai és lakossági rendezvények és konferenciák szervezése, lebonyolítása; – a kiadványok terjesztése, saját tájékoztatók kiadása és azok szórása; – kapcsolattartás az önkormányzati intézményekkel, szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel és a kulturális élet összes képviselőjével; – a tanuló ifjúság tájékoztatása, jelenlét a tanintézményekben, tanórák, vetélkedők szervezése; – Uniós finanszírozású pályázatok figyelése, közzététele és az ezekben való segítségnyújtás; – együttműködés a regionális médiával; – részvétel a megye jelentősebb rendezvényein. A hálózat tagjai:

53. kép

Az Europe Direkt logo

129


30. ábra Magyarországi Europe Direkt központok

A központok működése Magyarországon sikeresnek mondható.46

11.5 ÖSSZEFOGLALÁS Az e-learning napjainkra egyre jobban terjedő tanulási-tanítási forma. Kialakulása a távoktatással függ össze. A 18. században, az Amerikai Egyesült Államokban indult útjára a távoktatás, majd a 19. századra elterjedt Európában is. Az információs technológia fejlődésével egyre inkább fejlettebb formákat öltött, a word wide web megjelenése meg teljesen felgyorsította a folyamatot. Az 1990-es évekre az e-learning egyre elfogadottabbá vált, és számos területen megjelent. Magyarországon is voltak már ezekben az években kezdemé46

Az adatok a www.euvonal.hu honlapról származnak. [Letöltés dátuma: 2010. június 10.]

130

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA nyezések, a Műszaki Egyetem járt az élen. Az e-learning gyűjtőportálja azonban csak 2005-ben készült el és lett hozzáférhető. 2000 márciusában az Európai Bizottság kezdeményezésére nagyszabású projektek indultak az e-learning elterjedésének segítésére. Ezek a projektek nagyon sikeresek voltak. A blended learning vegyes képzés, mely úgy ötvözi az elektronikus és a hagyományos tantermi képzést, hogy mindkét formából a legelőnyösebb elemeket emeli ki. Azokban az oktatási formákban a leghatékonyabb, ahol az elméleti és a gyakorlati részek egyformán hangsúlyosak. Napjainkban az Eszterházy Károly Főiskola az egyik legrangosabb képviselője ennek a típusú oktatásnak. A magyarországi információs központok feladata és célja a magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatása, információhoz való hozzásegítése a legkülönbözőbb módokon. 2003ban az Európai Bizottság (még a 2004-es csatlakozás előtt) elhatározta a „második generációs” információs hálózat létrehozását, mely a már meglévő hálózatot szervezte és strukturálta át. Ez az elhatározás valóra is vált, 2004-re az információs hálózat átalakult, széleskörű feladatrendszerrel, jól szervezett struktúrával. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja (könyvtárával együtt), a KKV Magyarországi Kis- és Középvállalkozók Információs Központja, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, valamint az Europe Direkt magyarországi hálózati központjai a maguk területén arra vállalkoznak, hogy segítsék a magyar állampolgárokat az információhoz való hozzáférésben.


11.6 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Értelmezze az e-learning fogalmát! Értelmezze a blended learning fogalmát! Melyek az e-learning előnyei? Milyen szabványokat használ az e-learning? Mi a véleménye ezekről az oktatási formákról? Miért fontos a magyarországi információs hálózat? Magyarázza el a hálózat lényegét! Milyen projektek indultak ezen a területen? Soroljon fel három információs központot! Mi a véleménye a tájékoztatás ezen formájáról?

131


12. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásként áttekintjük a kurzus célját, majd rátérünk a kurzus tartalmi összefoglalására. Utóbbi leckéről-leckére haladva, részletesen összegzi annak lényegét, amit adott lecke egy-egy adatbázisról, portálról, szolgáltatásról ismertet. 12.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kurzus célja az volt, hogy a lehető legérthetőbb és legegyszerűbb módon bevezesse a hallgatót abba az információs világba, melynek ismerete nélkül a 21. század embere nem tud már eligazodni az adatok nagy halmazában. A jövő évtizedek könyvtárosainak, információs szakembereinek egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás. Minél gyorsabb a körülöttünk zajló élet, minél rohamosabban fejlődnek az információs eszközök, annál nehezebb lesz az érdeklődő által keresett releváns információt megkeresni. Az Európai Unió által termelt hatalmas adag információ adatbázisokon, honlapokon érhető el, mely helyeken az adatok előre lefektetett szempontrendszer szerint vannak tárolva, így visszakereshetőségük is ezen szempontok függvényében képzelhető el. A hallgató a kurzus végére (ha megszívlelte a tanulási tanácsokat, végig követte a leckéket, elsajátította az anyagot, és sikeresen elvégezte az egyes leckék végén található ellenőrző teszteket, helyesen megválaszolta a kérdéseket) képes lesz eligazodni az EU honlapján, a hivatalos dokumentumokban. Képes lesz ágazati információkat keresni, elemezve az információs igényeket, különböző szakterületek releváns adatait megtalálni, az adott szakterületi kérdéshez kialakítani a megfelelő keresési stratégiát, és magas szinten tájékoztatni az Európai Unióval kapcsolatos témákban. Megbízhatóan fogja ismerni és magabiztosan fogja tudni kezelni a kutatási és fejlesztési információs szolgáltatásokat, a teljes szövegű online jogi adatbázisokat, a bibliográfiai és információs adatbázisokat. Otthonosan fog mozogni az Európai Unió intézményi rendszerének hálózatában, az online fórumokon, szakterületi konzultációkon. Ismerni fogja az elearning lehetőségeit, kezelését, és tudatosan fog információt keresni a magyarországi EU információs központok által nyújtott információkban.

12.2 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS A kurzus nagy vonalakban próbálja bemutatni az Európai Unió információs forrásainak legfontosabbnak tartott részét. Az egyes leckéken keresztül egy-egy adatbázist, portált, szolgáltatást mutat be.

12.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA 12.3.1 Információforrások és adatbázisok A lecke az információforrásokkal és a különböző adatbázistípusokkal, illetve az azokban való kereséssel foglalkozik. Megtaláljuk az információ és az adatbázis meghatározását, különböző tipizálását, mely információk elengedhetetlenül szükségesek olyan szakembe132

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA rek számára, akik a jövőben az információszolgáltatással, tájékoztatással szeretnének foglalkozni. Az információ életünk nélkülözhetetlen része, az anyag és energia mellett. Azt a technológiát, mely számítógépes környezetével biztosítja számunkra az információval való munka lehetőségét, információtechnológiának nevezzük. Az adatbázisok olyan adatállományok, melyek adatbázis-kezelő rendszerekkel hozhatók létre és érhetők el. Két típust különböztetünk meg: a forrásra hivatkozó és a forrásadatbázisokat. A három adatbázismodell a következő: hierarchikus, hálós és relációs modell. Az adatbázisokban vagy menürendszerrel vagy keresőnyelv parancsainak segítségével lehet keresni. A keresési stratégia kialakítása attól függ, hogy milyen információt keresünk. A keresőkérdéseket meg lehet fogalmazni gyorskereséssel, fogalmi építőkockák alkotásával, keresőszavak egymás utáni leválasztásával, páronkénti leválogatással, többszörös egyszerű gyorskereséssel, hólabdakereséssel, relevancia visszacsatolással. 12.3.2 Kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások A kutatási és fejlesztési információs szolgáltatások ismerete nagyon fontos, hisz az európai kutatási-fejlesztési irányok innen érhetők el a legmegbízhatóbban. Ezek az irányok, az ezen a területen született eredmények nagyban meghatározzák a magyar lehetőségeket és irányokat is. A CORDIS az Európai Unió kutatási és technológia-fejlesztési webszolgáltatója, a 7. Keretprogram hivatalos információs forrása. Olyan interaktív webalapú szolgáltatás, amely segítségével a kutatók, a fejlesztők és a tudományos kutatás egyéb képviselői közelebb kerülhetnek egymáshoz. Az Európai Bizottság indította 1990 decemberében. Célja, hogy tájékoztatást nyújtson az Európai Unióban folyó kutatási és technológiai fejlesztési eredményekről. Jelenleg 12 adatbázist tartalmaz. A szolgáltatás működtetője a Kiadóhivatal. A CORDIS jelenleg 7 nyelven érhető el: németül, angolul, spanyolul, franciául, olaszul és lengyelül. Az adatbázisban keresni lehet keresőmotorok és indexek segítségével, beépített linkekkel és a „What’s New?” szolgáltatásaival, mely szekció a legfrissebb információkat tartalmazza. A navigáció a CORDIS-ban nagyon egyszerű, kezelőfelülete felhasználóbarát. A CIS a közösségi innovációkutatási felmérések adatbázisa, 1992-ben indult a tagállamok támogatásával. Az innováció területén egységesíti a munkát, módszertani alapozása az OSLO kézikönyvben található meg. Felmérései összehangoltak, célja a tájékoztatás a különböző ágazatokban és régiókban folyó innovációkról. A statisztikai eredmények az EUROSTAT honlapján, CD-ROM-on vagy nyomtatásban érhetők el. 12.3.3 A szabad hozzáférésű Europa szerver és szolgáltatásai Az Europa szerver az Európai Unió hivatalos weboldala, ahonnan az unió összes nyelvén elérhető valamennyi intézmény, jogi dokumentum és adatbázis. A portál naprakész információkat közöl, tájékoztat az eseményekről, hozzáférhetővé teszi a jogszabályokat, elérhetővé teszi az uniós intézmények honlapjait, és tájékoztat a szakpolitikákról. A honlap szerkezete jól átlátható, könnyen kezelhető, gyorslinkek segítik a minél gyorsabb navigálást. Az Europa szerveren megtalálhatók a Bizottság és a Parlament dokumentumai. A Bizottság a legnagyobb uniós intézmény, szakpolitikákon keresztül fejti ki a tevékenységét. Feladatai sokrétűek. Az Europa szerveren érhetők el a Zöld könyvek, a Fehér könyvek, a 133

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Bizottság munkaprogramja, az ülések jegyzőkönyvei, a komitológiai nyilvántartás, jogszabályok és más jogi dokumentumok. Az Európai Parlament legfontosabb dokumentumai a Lisszaboni Szerződés, az Amszterdami Szerződés és a közös nyilatkozat az Európáról szóló kommunikációról. A Parlamentnek saját dokumentumai is vannak, melyek a szerverről érhetők el. 12.3.4 Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: az EUR-Lex Az EUR-Lex olyan adatbázis, amely közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió joganyagához. Elérhetővé teszi az Európai Unió Hivatalos Lapját, széles körű lehetőségeket biztosít. A webhely mind a 23 hivatalos nyelven a felhasználók rendelkezésére áll. Szolgáltatásai közé tartozik a Hivatalos Lap naponta megjelenő online változata, a keresést biztosító funkciók, a dokumentumok letöltésének lehetősége és az egyes dokumentumok bibliográfiai adatainak megtekintése. Az Európai Unió Hivatalos Lapja két összetartozó sorozatból (L és C) áll. Az L sorozat tartalmazza a jogszabályokat, a C sorozat közleményeket és tájékoztatókat foglal magába. Az EUR-Lex menüvezérelt felülettel rendelkezik. A keresés technikáját a megoldandó feladat típusa adja. Keresni lehet egyszerű és részletes kereséssel; közvetlenül kulcsszavakkal és kifejezésekkel; dokumentumszám alapján; Celex-szám megadásával; jogszabálycsalád alapján. A jogszabályszövegeket PDF, HTML vagy DOK formátumban lehet megjeleníteni és letölteni. Az EUROVOC egy többnyelvű tezaurusz, melyet az Európai Parlament az EU Kiadóhivatala, számos nemzeti és regionális parlament, továbbá kormányzati intézmények és hivatalok használnak. Hatékony segítség a dokumentumok tartalmi feltáráshoz, 16 hivatalos nyelven áll rendelkezésre, témakörökben próbálja lefedni a szakterületeket. 12.3.5 Teljes szövegű online hozzáférés az uniós jogalkotás dokumentumaihoz: a Pre-Lex A Pre-Lex az intézményközi eljárások adatbázisa. Feladata nyomon követni az Európai Bizottság és egyéb intézmények közötti döntéshozatali folyamatok jelentős állomásait. Figyeli és dokumentálja az összes bizottsági javaslatot és közleményt, lehetővé teszi ezen dokumentumok hozzáférhetőségét. A PreLex aktákból áll, mely aktákat a Bizottság nyitja meg, abban az időpontban, amikor a bizottság elfogadta a javaslatokat és akkor kap a dokumentum COM számot. Az akta akkor zárul, amikor a jogi aktust a törvényhozó elfogadta. Az adatbázis nem szövegeket, nem dokumentumokat tartalmaz, hanem olyan linkeket, melyek más honlapokon elhelyezett elektronikus szövegekre mutatnak. Az adatbázisban a kérdéstől függően egyszerű és bővített kereséssel lehet keresni. Az egyszerű keresésben kereshetünk a dokumentum referencia-adatai alapján, a fájl referencia-adatai alapján, a cím szavaira, és az intézményközi eljárás típusa szerint. Az összetett keresés lehetőséget ad arra, hogy különféle keresési opciók beállításával nagyon rövid idő alatt a keresett dokumentumhoz juthassunk. Az adatbázis 23 nyelven érhető el.

134

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA 12.3.6 A SCADPlus A SCADPlus adatbázis az Európai Unió történéseit és a törvényhozás összegzéseit tartalmazza, megadva a dokumentumok referencia-adatait. Jelenleg körülbelül 3000 EU-s törvény összesítését tartalmazza, és lefedi az EU munkájának teljes spektrumát. A portál könnyen használható, felhasználóbarát. Az EUR-Lex, a PreLex és az Europe Direct adatbázisokkal együtt az Európai Unió munkájának speciális információs forrása. A SCADPlus-ban az EU minden tevékenységére vonatkozó jogszabályi intézkedés és összesítés megtalálható. Nyilvántartási referenciákat is tartalmaz. Jelenleg 11 nyelven érhető el, de speciális, bővített információkat csak 5 nyelven találunk. A honlap szakterületi csoportosításban tárolja az információkat. Felhasználóbarát felülete ezen kívül menüsorral is segíti az érdeklődőt. A tematikus csoportosítások linkjein keresztül lehet talán a legegyszerűbben eljutni a keresett dokumentumhoz. Innen elindulva, további linkeken keresztül megtalálhatjuk a keresett témát tárgyaló joganyag összesítését, rövid leírását. A joganyag pontos számának megadásával eljuthatunk a teljes szövegű dokumentumhoz, mely általában az EUR-Lex adatbázishoz vezet. 12.3.7 Információs adatbázisok: EURES, EuropeAid, JEREMIE Az EURES olyan hálózat, amelyben az Európai Bizottság mellett részt vesznek az európai közhasznú foglalkoztatási szolgálatok és olyan más érintett területek, mint a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek és a helyi, regionális hatóságok. A foglalkoztatási mobilitás portálja, az EU webalapú állás- és önéletrajz-adatbázisa. Célja az európai polgárok tájékoztatása, tanáccsal és segítséggel való ellátása, abban az esetben, ha külföldön szeretnének dolgozni. Továbbá segítséget nyújt a munkaadóknak a külföldi munkaerő toborzásában. 15 éve segíti a munkavállalókat, több száz képzett tanácsadóval foglalkozik, 27 tagállamban van jelen, és legnagyobb erőssége a hálózat. Hozzáférést kínál több százezer állásajánlathoz és álláshirdetéshez, információkat ad arról, hogy az adott országban milyen élet- és munkakörülmények jellemzőek, valamint szakértői tanácsokkal szolgál a foglalkoztatási mobilitással kapcsolatban. Az EuropeAid az Európai Bizottság által működtetett program, mely több érdekelt együttműködésén alapuló fejlesztés. A külső segélyprogramokat a Bizottság EuropeAid Együttműködési Hivatala irányítja. Céljai között szerepel az európai szolidaritás az igazságosabb világért, segítségnyújtás, elkötelezett küldetés a szegénység ellen, együttműködés a fejlődő Afrikával, fejlesztési segélyek és a külső segítségnyújtás hatékonyabbá tétele. Szervezetileg hét igazgatóságból áll, melyből négy közvetlenül a Főigazgatósághoz tartozik: kettő a munka minőségéért, és a tematikus szervezésért, a szervezet működéséért felel. További négy igazgatósága földrajzi területekre van osztva. A JEREMIE program a mikro-, kis- és középvállalkozások számára indult, azzal a céllal, hogy segítse ezen vállalkozásokat a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásban, a beruházások növelésében, a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférésben, az információs asszimetria mérséklésében. A JEREMIE kifejezetten erre a célra kialakított pénzügyi konstrukciókkal áll a vállalkozások rendelkezésére. 12.3.8 Bibliográfiai adatbázisok: ECLAS Az ECLAS az Európai Bizottság könyvtárainak közös katalógusa. Az EU fontos prioritásnak tartja, hogy a hivatalos dokumentumok minden nyelven megjelenjenek, és minden 135

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA polgár a saját anyanyelvén juthasson hozzá az őt érdeklő információhoz. A Kiadóhivatalnak fontos szerepe van ebben a tevékenységben. A Kiadóhivatal székhelye Brüsszelben van, alakulásának időpontja 1952-re tehető, tevékenysége sokrétű. Az ECLAS tájékoztatást ad az EU hivatalos dokumentumairól, elősegíti és támogatja a katalogizálási tevékenységet. Az Európai Unió honlapján keresztül érhető el, angol és francia nyelven. Ingyenesen hozzáférhető adatbázis, 1978 óta tartalmazza a Bizottság Könyvtárának dokumentumait. A Bizottság 10. számú főigazgatósága koordinálja, nagyméretű fejlesztése 1978-ban kezdődött. A Központi Könyvtárnak széleskörű szolgáltatásai vannak, többek között általános bibliográfiai kutatás, a dokumentumok helyben való megtekintése, könyvtárközi kölcsönzés, minőségvédelem és általános tájékoztatás. Az ECLAS-nak három fő része van: ECLAS, ECLAS PRO és Internet resources. A katalógusban sokféleképpen lehet keresni, alkatalógusok segítik az információhoz való hozzájutást. Egyszerű és összetett kereséssel, Boolean-operátorok használatával, csonkolásokkal, és a szakszerű keresés segítségével gyorsan hozzá lehet jutni a keresett dokumentumhoz. A szakszerű keresés felületén lehet használni a CCL készletét, melynek segítségével egyszerre több mezőben is lehet keresni. Az ECLAS katalógus tételeit a kétnyelvű (angol és francia) ECLAS-tezaurusz alapján látták el tárgyszavakkal, melyek háromlépcsős hierarchikus rendbe szerveződtek. Az elektronikus dokumentumokhoz való hozzáférés érdekében a Réseaulib már régen megkezdte az internetes források katalogizálását. Ezek a dokumentumok az Internet resources felületén érhetők el. Egyszerűsített MARC 21 formátum írja le a bibliográfiai adatokat. 12.3.9 Online vitafórumok, szakpolitikai területi konzultációk A internetes vitafórum vagy üzenőfal tulajdonképpen online vitafórum, az internetes oldalak erre a célra fenntartott részében. Lehetővé teszi az emberek közötti üzeneteket, a vélemények cseréjét, a kommunikáció arctalan formáját. Funkciójában megfelel a korszerű faliújságnak, majd a betárcsázós faliújság-rendszernek. A korai webalapú fórumok az 1996-os évekig nyúlnak vissza. A vitafórumok köré virtuális közösségek alakultak, melyekben rendszeres és ad hoc jelleggel hozzászólók egyaránt vannak. A legtöbb fórum használata regisztrációhoz kötött. Szabályozásuk az adminisztrátorok és a moderátorok feladata. A fórumok előfeltétele a nyílt és szabad vita, de gyakran de facto szabályokat is elfogadnak. Az online európai vitafórumok azért jöttek létre, hogy a demokrácia, a párbeszéd és a vita eszközeivel kikérjék a polgárok véleményét egy-egy témában. A vitatémák általában az EU számára legnagyobb kihívást jelentő kérdések köré csoportosulnak. A szakpolitikai területi konzultációk segítségével a polgároknak lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő ügyekhez hozzászóljanak, és véleményüket leírhassák. A szakterületi témakörökön belül lehet kiválasztani azt a témát, mely a fórumozót érdekli. Nem minden szakterületen lehet hozzászólni, de az aktuális események általában megjelennek a témák között. Az EU bármely hivatalos nyelvén be lehet küldeni a hozzászólásokat, de a gyorsabb válasz reményében érdemes az angol vagy francia nyelvet használni. Az Európai Uniós biztosoknak is vannak blogjaik, a vezető bizottsági munkatársak közül sokan vezetnek ilyet. Az elérhető blogok mellett ikonosítva van az a nyelv, amelyiken a blog íródik, de a képviselő anyanyelvén is megjeleníthető az oldal. 136

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az Európai Unió egészségügyi fóruma olyan információs és konzultációs mechanizmus, melynek célja biztosítani a közösség egészségügyi stratégiáját. Két, egymást kiegészítő elemből áll: a nyílt fórumból és az egészségpolitikai fórumból. Konzultálni csak nyílt konzultációval lehet, a lezárt konzultációkat csak megtekinteni lehetséges. „Az Ön hangja Európában” az Európai Bizottság által indított fórum. A webhely három részből áll: konzultációk, vitafórumok és egyéb eszközök. A konzultációk szakterületi bontásban is megjeleníthetők. Minden topiknak megadják a konzultációs periódusát. A véleményeket feldolgozzák és megjelenítik az adott oldalon. A „Debate Europe” vitafórum az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre, annak érdekében, hogy meghallgassa az európai polgárok véleményét és párbeszédet folytasson velük. Regisztrálással lehet csatlakozni a fórumhoz. A weblapon mindig fel vannak tüntetve azok a friss hírek, melyek a legnagyobb érdeklődésre számítanak. 2010 februárjában a vitafórum lezárult. 12.3.10 E-learning. A magyarországi EU információs központok Az e-learning olyan számítógéppel támogatott, hálózaton elérhető képzési forma, mely magában foglalja a tanulás bármely típusát, és a legújabb információs és kommunikációs technikákat online alkalmazza. Nem tud működni technológiai támogatás nélkül, de kiküszöböli a korábbi távoktatási megoldások hátrányait. Nagyon sok előnnyel rendelkezik. 2000 márciusában az Európai Bizottság e-learning kezdeményezést indított, melynek eredményeképpen 3,6 milliárdos beruházás kezdődött az információs társadalom technológiájának kiépítésére. Az ehhez kapcsolódó projektek segítették a tagországokat a felzárkózáshoz. Az e-learningnek szabványai is vannak, melyeknek köszönhetően a rendszerek kompatibilisek egymással. Magyarországon az e-learning mára már működő képzési forma, és egyre nagyobb szerepet kap a felsőoktatásban. A blended learning vegyes képzés, melynek lényege, hogy ötvözi az elektronikus és a tantermi képzést. Hazai alkalmazásában jó példával jár elől az Eszterházy Károly Főiskola Egerben. Az Európai Unió információs hálózata 2003-ban újult meg, és 2005-ben alakult ki máig is élő formája, mely magában foglalja az Europe Direct hálózatot is. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletét 1990 novemberében nyitotta mrg az Európai Bizottság delegációja Budapesten. Nagyban segítette hazánk uniós csatlakozásának előkészítését. Jelenleg közös épületben van az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával Budapesten. Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központját az Európa Tanács és a Magyar Országgyűlés hozta létre 1991-ben. Feladata az információval és dokumentumokkal való ellátás, részvétel az együttműködési programokban, a közönségkapcsolatok kialakítása és ápolása. Könyvtárat tart fenn, állománya mintegy 10 000 kötet és folyóirat, melyek szakrendben vannak elhelyezve. A KKV Magyarországi Kis- és Középvállalkozók Információs Központjának feladata, hogy a vállalkozásoknak nyújtson minél átfogóbb szakmai és információs segítséget. A Magyar Ekvivalencia és Információs Központ az oktatás területén lája el információkkal az érdeklődőket. Segít a tagállamok oktatási rendszerének megismerésében, külföldi tanulmányokhoz tanácsokat ad, illetve a felsőoktatási hálózat átjárhatóságában nyújt segítséget. 137

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az Europe Direct hálózatának hazánkban 17 központja van. Működésüket az Európai Bizottság támogatja, elsődleges céljuk a közvélemény naprakész, közérthető és regionális sajátosságokat is szem előtt tartó tájékoztatása az uniós tagságunkból eredő teendőkről, változásokról.

12.4 ZÁRÁS A kurzus készítője kellemes felkészülést kíván a hallgatónak, bízva abban, hogy ezen anyag elsajátítása hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben magas színvonalon láthassa el információs szakemberi feladatait.

138


13. KIEGÉSZÍTÉSEK 13.1 IRODALOMJEGYZÉK 13.1.1 Hivatkozások

Könyv BARKÓ ENDRE.: Információ és orientáció : bevezetés a tájékoztatás elméletébe. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2002. BÁRTFAI BARNABÁS: Az internet és lehetőségei. [Budapest], BBS-INFO,2008. BÍRÓ ENDRE: Jogi szótár. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó,2006. BLUTMAN LÁSZLÓ: EU-jog-működésben. Szeged, Bába Kiadó, 2004. FARKAS BEÁTA: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásához. Szeged, JATE Press, 2004. FORGÓ SÁNDOR: Az eLearning fogalma. In: Hutter Ottó – Magyar Gábor – Minarics József: E-Learning 2005. [Budapest], Múszaki Könyvkiadó,2005. FÜLÖP GÉZA: Ember és információ. Budapest, Múzsák Kiadó, [1984]. FÜLÖP GÉZA: Az információ. Budapest, ELTE BTK, 1996. HALASSY BÉLA: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. Budapest, IDG Lapkiadó Kft,1994. HERENDI ISTVÁN: Információ-technológia. Szeged, JGYTF Kiadó,1996. HERNANDEZ, MICHAEL J.: Adatbázis-tervezés : a relációs adatbázisok alapjairól földi halandóknak. Budapest, Kiskapu Kiadó, 2004. HORVÁTH ZOLTÁN: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, Lap- és Könyvkiadó Kiadó, 2007. JONGH, JAN DE: Inventory of on-line legal databases. Renkum, Nederlandse Vereniging van Geruikers van Online Informatiesystemen, 1992. KECSKÉS LÁSZLÓ: EU jog és jogharmonizáció. Budapest, HVG-ORAC, 2003. KISS ÉVA: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005. KISZL PÉTER: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. Budapest, ELTETraduirex Kft, 2005. KOMANOVICS ADRIENNE: Információszabadság az Európai Unióban. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó-PTE ÁJK, 2009. KOMENCZI BERTALAN: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2005. KOVÁCS LÁSZLÓ: Adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertana. Budapest, Computer Books, 2004. LOSONCZI MIKLÓS: Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tatbánya, Tri-Mester, 2005. MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR. Budapest, Akadémiai Kiadó,2003. MICHAEL JLOYD, MICHAEL: Legal databases is Europe: user attitudes and supplier strategies. Amsterdam, North-Holland, 1986. ROBOZ PÉTER: Számítógépes tájékoztatás : online és CD-ROM adatbázisok keresése. Budapest, OSZK, 1998. SRAMÓ ANDRÁS: Adatbázisok, adatmodellezés. Pécs, Krónika Könyvkiadó, [2002]. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR. Budapest, Novotrade Rt.,1999. 139

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA Az Európai Unió információs rendszere. [Nyíregyháza], Dialógus Kiadó, [2001]. WEIDENFELD, WERNER: Europe from A to Z : guide to european integration. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1997. TÓVÁRI JUDIT:

Elektronikus dokumentumok / források CZEGLÉDI LÁSZLÓ: E-tmt – E-learning. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online / elektronikus dokumentum] [2010.május 30.] http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4255&issue_id=467 FORGÓ SÁNDOR – HAUSER ZOLTÁN – KIS-TÓTH LAJOS: A blended learning elméleti és gyakorlati kérdései. 2005. [online / elektronikus dokumentum] [2010. május 18.] https://nws.niif.hu/ncd2005/docs/ehu/029.pdf FORGÓ SÁNDOR – HAUSER ZOLTÁN – KIS-TÓTH LAJOS: E-learning kurzusok és tanaynagok minőségbiztosítási kérdései. [online / elektronikus dokumentum] [2010.június. 1.] http://www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf GÁL ANDRÁS: E-learning. Debrecen, [k.n.], 2007. [diplomamunka] [online / elektronikus dokumentum] [2010.május 30.] http://www.ganymedes.lib.unideb.hu:8080/.../Diplomamunka_ELEARNING_GA_2 007.pdf Jogi nyilatkozat. [online/elektronikus dokumentum] [2010. május 12.] http://ec.europa.eu/geninfo/legal_notices_hu.htm GERENCSÉR JUDIT: Európai Uniós információforrások, visszakereshetővé tételük, és a katalogizálás forrásai. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online/elektronikus dokumentum] [2010.május 11.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4059&issue_id=465 KOVÁCSNÉ KORENY ÁGNES: Bemutatjuk a CORDIS adatbázist. Budapest, BME-OMIKK, 2009. [online/elektronikus dokumentum] [2010.május 10.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5184&issue_id=507 KOVÁCSNÉ KORENY ÁGNES: Az Európai Unió információs hálózatainak új rendszere. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online/elektronikus dokumentum] [2010.május 30.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4061&issue_id=465 KOVÁCSNÉ KORENY ÁGNES: Az EUROVOC. Budapest, BME-OMIKK, 2005. [online/elektronikus dokumentum] [2010.május 15.] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4060&issue_id=465

140

EURÓPAI UNIÓS INFORMÁCIÓFORRÁSOK SZOLGÁLTATÁSA. Bujdosóné Dani Erzsébet

Recommend Documents