EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNET… ÉS RÉSZBEN TÖRTÉNELEM (Csíkszereda – 2006. május 7.)
INTEGRÁCIÓ ELMÉLETBEN … ▪
PREFERENCIÁLIS VÁMÖVEZET: a résztvevők vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. Lehet alacsony vám és vámmentesség is.
▪
SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET: az övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, s a kívülállókkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. A nemzeti vámkülönbségek kijátszását eredetigazolás (árut kísérő okmány, ami feltünteti az árut előállító országokat) megkövetelésével igyekeznek megakadályozni. pl.: EFTA.
▪
VÁMUNIÓ: a vámunión belül a kereskedelem liberalizált, de a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat és külkereskedelem politikát alkalmaznak.
▪
KÖZÖS PIAC: a vámuniónál több annyiban, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabaddá tételén túl az övezeten belül liberalizálják a termelési tényezők (munkaerő, tőke) áramlását is.
▪
BELSŐ PIAC: teljes liberalizációt valósít meg, a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl a “nem vámjellegű” korlátok teljes körű leépítése mellett.
▪
GAZDASÁGI UNIÓ: gazdaságpolitikák integrációja, azaz egységesítése és összehangolása. A gazdasági unió fontos eleme az egységes valuta.
▪
POLITIKAI UNIÓ: Teljes körű politikai unió csak szövetségi államokban képzelhető el.
… ÉS GYAKORLATBAN ▪
1957 RÓMAI SZERZŐDÉS (2. Cikk) - Vámunió - Mennyiségi korlátozások tilalma - Munkaerő szabad mozgása - Letelepedési szabadság - Tőke szabad mozgása – korlátozottan - Közös verseny, kereskedelmi, mezőgazdasági politika
▪
1979 EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMS) - Közös valuta: ECU - Sajátos árfolyamrendszer - A rendszer működését támogató mechanizmusok
▪
1986 EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY - A négy szabadság elvének gyakorlati megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül - A “belső piac” 1993 elejére történő kiépítése
▪
1992 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ (Maastrichti Szerződés) - Első szakasz: a gazdaság- és pénzügypolitikák összehangolása, a tőkeforgalom és a nemzetközi fizetések EU-n belüli szabaddá tétele - Második szakasz: 1994, Európai Monetáris Intézet megalapítása. Fő feladata a harmadik szakasz és a pénzcsere megvalósításának előkészítése és a különböző piaci szereplők monetáris unióra való felkészítése, az EMS felügyelete. Ebben a szakaszban kellett teljesíteni a konvergencia kritériumokat, és harmonizálni a monetáris politikai kereteket - Harmadik szakasz: a gazdasági és pénzügyi unió létrehozása. 1999. január 1-től résztvevő tagállamok egységes valutaövezete, pénzneme az euró (2002. január 1-től törvényes fizetőeszköz) - Konvergencia kritériumok a harmadik szakaszban való részvételre: -- Árstabilitás (az árnövekedés maximum 1,5%-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál) -- A hosszú lejáratú kamatok maximum 2%-kal lehetnek magasabbak a legalacsonyabb inflációjú ország átlagáénál -- Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valutát a monetáris unióhoz való csatlakozás előtti két évben nem lehet leértékelni, és be kell tartani a +/- 2,25%-os ingadozási sávot.) -- A költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3%-át -- Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át
▪
1992 BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKŐDÉS (Maastrichti Szerződés) Nincs fogalmi definíció, hanem a szerződés VI. címének K1 cikke felsorolja az ide tartozó területeket, melyeket a tagállamok az Európai Közösség (I. pillér) hatáskörén kívüli, de az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítása érdekében közös érdekkörükbe eső területeknek tekintenek: - Menekültügyi politika - A tagállamok külső határai átlépésének ellenőrzése - Bevándorlási politika, harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos politika - Kábítószer függőség elleni harc - Nemzetközi szintű csalások elleni küzdelem - Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben - Igazságügyi együttműködés büntető ügyekben - Vámügyi együttműködés - Rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harc területén Közösségi jogi eszközök (tanácsi, bizottsági rendeletek, irányelvek, határozatok) nem alkalmazhatóak. Különleges (hibrid) jogi eszközök: - Közös álláspont - bizonyos kérdések kapcsán az Unió egységes megközelítését megfogalmazó jogi eszköz. Pl.: a menekült fogalmának meghatározása, a rá vonatkozó kritériumok egységes értelmezése. - Együttes fellépés - akkor alkalmazzák, ha az EU céljai az együttes fellépés eredményeként hatékonyabban elérhetők, mint az egyes tagállamok önálló fellépése által. Ilyen például a rendőrségi, az igazságügyi szervek, a vámhatóságok közti együttműködési programok kidolgozása. - Egyezmény - a nemzetközi jog hagyományos eszköze, melynek alkalmazása azonban nagyon hosszú időt vesz igénybe. Ilyen például az Europol Egyezmény, mely először 1991-ben került az Európai Tanács elé, 1995-ben írták alá, 1998-ban lépett hatályba, és csak 1999. július 1-től alkalmazzák a gyakorlatban. Az Bíróságnak semmilyen szerepe nincs, a Parlament csak konzultációs eljárásban „kapcsolódik be”.
▪
1999 - SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG EURÓPAI ÖVEZETE (Amszterdami Szerződés) - Korábbi harmadik pilléres együttműködés bizonyos területeinek közösségi szintre emelése (első pillér) - EU harmadik pillérében maradó területeken folyó együttműködés hatékonyságának növelése - Schengeni Egyezmények (1995) beemelése az Unió jogi keretei közé Közösségi hatáskörbe kerül (Uniós intézmények joghatósága): - a vízumpolitika, külső határellenőrzés; - a menekültügyi politika; - a bevándorlási politika; - a személyek szabad mozgásához kötődő egyéb politikák. Új III.pillér: Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (FSJ): - kábítószer elleni küzdelem - a rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, illetve a nemzetközi bűnözés egyéb formái ellen - rendőrségi és büntetőjogi igazságügyi együttműködés (Kormányközi együttműködés. A döntések meghozásához általában egyhangú szavazás kell. K4-es Bizottság”: speciális szakértői egyeztető, tanácsadó fórum.) EUROPOL 1999. július 1.
▪
2003 NIZZA - BŐVÍTÉS IGC2000 - Európai Bizottság mérete és összetétele - szavazatok súlyozása az Európai Tanácsban - minősített többségi szavazás kiterjesztése - módosítást igénylő egyéb intézményi kérdések, valamint az Amszterdami Szerződés végrehajtásához kapcsolódó más témák. Eredmények: - Minősített többségi döntés (2005 január 1) fokozatosan 73,4 százalékra emelkedik, mire az EU taglétszáma eléri a 27-et. A minősített többségi döntésekhez a 321-ből legalább 232 szavazat szükséges + demográfiai biztosíték (népesség 62%-a) - Vétójog szűkül (pl: CFSP, strukturális reformok, intézményi tisztviselő kinevezése) - QMV 27 területen (2007-től) - Megerősített együttműködés: tagállamok többsége helyett minimálisan 8 ország kezdeményezheti - Parlament: 732 tag (2009-ig átmenetileg több Romániával és Bulgáriával) - Alapvető Jogok Európai Chartája (uniós állampolgárok szociális és politikai jogai,nincs jogi kötőerő) Ami kimaradt: - a hatáskörök jobb elosztása az EU és a tagállamok között a szubszidiaritás elvének figyelembevételével - Alapjogi Chartájának jogállása - Szerződések szövegének egyszerűsítése - Nemzeti parlamentek szerepének beillesztése az európai politikai felépítménybe
WHO WAS PAUL-HENRY SPAAK? A First President of the European Parliament B First President of the Council of Europe’s Parliamentary Assembly C Vice-President of the OECE D Dutch foreign minister
WHICH COUNTRIES JOINED THE EC IN 1973? A Sweden, Ireland, Finland B Denmark, Spain, Portugal C United Kingdom, Ireland, Denmark D United Kingdom, Spain, Portugal
IN RELATION TO THE EC BUDGET, WHO SAID: „I WANT MY MONEY BACK!”? A Charles de Gaulle B Margaret Thatcher C Helmut Kohl D Silvio Berlusconi
WHAT DID THE DUBLIN CONVENTION DEAL WITH? A Prevention of cybercrime B Asylum and refugees C Judicial and police cooperation D Human rights protection
