Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió

A Régiók Bizottsága

Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Törölt: 0 Törölt: 68

2007. november 28., szerda 15.00-21.00 2007. november 29., csütörtök, 9.30-12.30

Charlemagne épület (Európai Bizottság) 170, Rue de la Loi - 1049 Brüsszel

Törölt: 2007. június 6., szerda 15.00-21.00 2007. június 7., csütörtök 9.3013.30 Törölt: 2007. február 13., kedd, 15.00-21.00 Törölt: és Törölt: 2007. február 14., szerda, 9.15-13.00¶ Törölt: Paul-Henri SPAAK épület (Európai Parlament) Törölt: ¶ Törölt: PLENÁRIS ÜLÉSTEREM Törölt:

Készítették: Bejczy Delinke Lakézi Benjámin Major Nikola Székely Balázs

2007. november

Törölt: február Törölt: június Törölt: ¶

1 5. Zöld könyv a m holdas navigációs alkalmazásokról COM(2006) 769 final CdR 96/2007 - COTER-IV-010 El adó: Petr OSVALD (Plze város közgy lésének tagja - Plze régió, CZ/PES) El zmények: Az Európai Unió egy globális navigációs m holdrendszert (GNSS) épít ki, amely a GALILEO-ból és az Egnosból áll, és amely helymeghatározási, navigációs és id mérési szolgáltatásokat nyújt. A GALILEO az európai rpolitika zászlóshajója. Céljai közé tartozik többek között a polgárok szükségleteinek biztosítása, az EU egyéb szakpolitikáinak támogatása, az világ rbe telepített alkalmazások kidolgozása, és az európai versenyképesség fejlesztése. A Galileo tökéletes eszköz e célok eléréséhez. A GALILEO az innováció el mozdítását célzó bizottsági törekvések és a lisszaboni stratégia szélesebb összefüggésében is vizsgálandó, melyekben a közszféra kezdeményezései alapvet fontosságúak a világszinten versenyképes vállalkozások fejl désének támogatásához. A rendszer alapja 30 m hold együttállása, melyek nagyon jó min ség jelegyüttest sugároznak. Ezeket a jeleket dolgozzák fel a vev készülékek a helymeghatározás érdekében. Minden más funkció, például a digitális térképen történ helyzetmegjelölés vagy a helyzetinformáció egyéb célokra történ átvitele magában a vev készülékben történik. Maga a m holdas navigációs infrastruktúra úgy van kialakítva, hogy az passzív , azaz nem ismeri a felhasználó helyzetét. Véleménytervezet: A Régiók Bizottsága (RB) nélkülözhetetlennek tartja a GALILEO európai navigációs m holdrendszert, mivel az a gazdasági, társadalmi és biztonságpolitikai fejl dés szempontjából stratégiai jelent ség . A navigációs rendszerek rövidesen mindennapjaink szerves részévé válnak, ugyanúgy, ahogyan a mobiltelefonok vagy az internet. Bár igaz, hogy ezt a technológiát ma leginkább a közlekedés területén, kiegészít rendszerekkel (térképek stb.) együtt alkalmazzák, e rendszer más tevékenységi területeket is jelent s mértékben átalakít majd: a területfejlesztést l a válságkezelésen, az építkezéseken és a mez gazdaságon keresztül a környezetvédelemig A RB tudatában van annak, hogy a GALILEO program lényeges lépést jelent Európa régióinak fejl dése útján. E kezdeményezés célkit zései megfelelnek az RB f prioritásainak. A GALILEO rendszernek köszönhet en például elérhet valamennyi közlekedési típus nagyobb biztonsága és folyamatossága, a környezet és változásainak jobb nyomon követése, a válsághelyzetek megel zése, a válságkezelés jobb koordinálása, valamint a pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb beavatkozás. A globális navigációs m holdrendszer (GNSS) javítja majd a területrendezést, valamint az építkezési projektek el készítését, megvalósítását és követését. Kiszélesíti a fogyatékkal él k mobilitási lehet ségeit és csökkenti az energiahálózatok hibaszázalékát. Amennyiben a GALILEO program el készítéséhez és m ködéséhez megfelel figyelem, koordináció és er feszítés társul, a projekt új hullám kezdetét jelöli majd az innovációban, a kutatásban, a fejlesztésben, valamint az újító technológiák alkalmazása területén, az iparban éppúgy, mint a mindennapi életben. Így er teljes eszközzé válik a versenyképesség er sítésében, legyen szó az egyes európai régiókról, vagy az Európai Unió egészér l. Javaslatok: Az RB javasolja, hogy az érvényben lev pénzügyi terv keretében az Európai Bizottság finanszírozza a GALILEO rendszer felállítását, mivel a jelenlegi helyzetre tekintettel ez az egyetlen és a leghelytállóbb megoldás. Az RB figyelmezteti a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy az egész rendszer sikere els sorban a megvalósítás gyorsaságától függ.

2 Az RB továbbá értesíti a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a különböz alkalmazások kifejlesztésének mindenképpen az el készítéssel és a GALILEO rendszer üzembe helyezésével párhuzamosan kell történnie úgy, hogy a rendszer bevezetése pillanatától teljes mértékben használható legyen. Az alkalmazások utólagos fejlesztése további késedelmek kockázatát vetné fel. Emiatt ugyanannyi figyelmet és támogatást kell szentelni az alkalmazások kifejlesztésének és a végs felhasználók felkészítésének, mint magának a GALILEO rendszernek. Végül az RB felhívja a Tanács és az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a projekt sikerességéhez nem elegend csupán nemzeti megközelítést alkalmazni, hanem regionális néz pontokat is figyelembe kell venni. A helyi és regionális közösségeknek meghatározó és semmivel sem helyettesíthet szerepet kell játszaniuk az el készületek, a rendszer üzembe helyezése, az alkalmazások kifejlesztése és a népszer sítés során. Ezzel kapcsolatosan a Régiók Bizottsága kész közvetít és koordináló szerepet vállalni az Európai Bizottság, a GALILEO programmal kapcsolatos különböz szervek, valamint a helyi és regionális közösségek között.

(6) Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról CdR 97/2007 rev.1 - COTER-IV-011 El adó: dr. Michael SCHNEIDER (DE/EPP) - Szövetségi és európai ügyekért felel s államtitkár, Sachsen-Anhalt tartomány képvisel je a szövetségnél El zmények A kohéziós politika hatékony eszköz a fellendítésre az Európai Unió kezében. Az RB véleménye szerint a kohéziós politika fellendít hatását jelent s mértékben meg lehet er síteni a 2007 2013-ig tartó programozási id szakban. A kohéziós politikát alátámasztó, kipróbált és bevált elveket számos intézkedéssel egészítették ki: a kohéziós politikára irányuló stratégiai jelleg megközelítés elfogadásával, a kiemelt ágazatokra elkülönített, koncentráltabb finanszírozással, az innovatív finanszírozási rendszerek elfogadását lehet vé tév jobb jogi kerettel, a városfejlesztési programok kell figyelembevételével, valamint a területi együttm ködés meger sítésével. Véleménytervezet Az RB hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika horizontális megközelítésével aktívan hozzájárul a különbségek csökkentéséhez és a helyi és regionális önkormányzatok esélyegyenl ségének er sítéséhez Európában; Az RB az európai kohéziós politika többletértékének átfogó megjelenítését kiemelt feladatnak tartja, hogy ezáltal a jöv ben is biztosított legyen a kielégít és hatékony, európai szint kohéziós politika; Az RB hangsúlyozza a kohéziós jelentés a régiók regionális versenyképességét meghatározó tényez kr l szóló megállapításait, amelyek szerint a következ k különösen fontosak: megbízható makroökonómiai keretfeltételek, hatékony és eredményes irányítás, meglév anyagi és immateriális infrastruktúra a közlekedési és az energiaszektorban, az ellátás és hulladékkezelés területén, az IT-szektorban stb., valamint a szociális szolgáltatások területén, innovációs képesség és innovatív tevékenység regionális szinten. Az RB úgy látja, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem a kohéziós politika fontos feladata, valamint kiemeli a kohéziós jelentés arra vonatkozó megállapítását, hogy a fiatalok 18,6%-os munkanélküliségi rátája az általános munkanélküliségi ráta kétszerese;

Formázott: Felsorolás és számozás

3 Az RB a politikai kohézió hatásának tekintetében kiemeli azt a tényt, hogy a környezetvédelmi infrastruktúra vonatkozásában a kohéziós alap 1993 és 2002 között az állami kiadások 37%-os növekedéséhez vezetett a támogatott országokban; Az RB hangsúlyozza, hogy a globalizáció következtében a tagállamokban, f ként helyi és regionális szinten átszervezés és modernizálás szükséges, és utal a kohéziós jelentés azon állításaira, amelyek szerint a globalizáció különféle hatást fog gyakorolni az egyes gazdasági ágakra és régiókra, és tudatában van annak a ténynek, hogy az ehhez való alkalmazkodás igénye nemcsak a leszakadó régiókban, hanem az EU többi régiójában is jelentkezni fog. E folyamatok során tekintetbe kell venni a régiók kulturális örökségét is; Az RB kiemeli a kohéziós jelentés megállapításait, amelyek szerint a demográfiai változás fokozatosan központi növekedési és fejl dési akadállyá változhat az Európai Unió sok régiója számára; Az RB a regionális politikai kutatást tekintve szükségesnek tartja a szorosabb európai szint együttm ködést annak érdekében, hogy adott esetben új regionális politikai megközelítések és modellek kialakítására és egész Európában való megismertetésére kerüljön sor. Ennek kapcsán az Európai Bizottságnak egy regionális politikai európai hálózat létrehozását ajánlja, amely a létez kutatási intézmények hálózataként fontos segítséget nyújthat a regionális politikai kutatási ágak európai összefogásához; Az RB a regionális politika révén lehet vé válik a globalizáció számos gazdasági és szociális következményeinek megfelel kezelése, mivel e politika keretén belül több ágazatot érint és helyi szint válaszok születhetnek; Az RB hangsúlyozza, hogy a globalizációt visszafordíthatatlan folyamatként kell elfogadni, és innovációk és teljesít képesség révén a regionális szükségletekhez igazított fejlesztési stratégiákat kell kialakítani; Az RB néz pontjának igazolását látja a kohéziós jelentés megállapításában, amely szerint a helyi és regionális szerepl k hatékony bevonása az adminisztráció javulásához és a strukturális támogatások hatékonyságának növeléséhez vezetett; Az RB ebb l azt a követelményt vezeti le, hogy a jöv ben az eddigieknél is nagyobb mértékben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a kohéziós politika tervezésébe és megvalósításába; Az RB hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikát a leggyengébb és legnagyobb problémákkal küzd régiókon kívül is szükséges folytatni, és felteszi ennek kapcsán a kérdést, hogy ezekben a régióban hogyan lehet növelni a beavatkozások hatékonyságát; Az RB úgy véli, hogy a helyi és regionális szint esetleges bevonása a Kínával és Oroszországgal nemrég egyeztetett strukturált párbeszédbe jó alapot nyújt ahhoz, hogy a regionális politika új utakon járjon, a meglév tapasztalatok ezen országok rendelkezésére álljanak, és ezáltal hozzájáruljanak a regionális fejl dés stabilizálódásához ezekben az államokban; Az RB a Régiók Bizottságát fontos közvetít nek tekinti, amely ösztönzi az európai régióknak a kohéziós politika jöv beli kialakításáról szóló párbeszédét, valamint megtalálja a határokon átnyúló, nemzetek feletti és régiók közötti együttm ködés új formáit, f ként a területi együttm ködés új jogi eszközének felhasználását tekintve. Javaslat Az RB javasolja, hogy az Európai Bizottság átfogóan értékelje ki a jelenlegi kohéziós politikai illetékességi köröket, és vonja bele ebbe a jelenlegi adminisztrációval, a félid s mérleggel és a támogatási id szak hosszával kapcsolatos tapasztalatokat; Az RB a megfelel megállapodáson alapulva szorosabb együttm ködést javasol az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága és a Régiók Bizottsága Területi kohéziós politika szakbizottsága között annak érdekében, hogy a következ években konzultálhassanak a kohéziós politika jöv beli kihívásairól, valamint vitafórumként m ködhessenek az Európai Bizottsággal való párbeszéd esetében. Ez például a két bizottság közös munkacsoportja révén valósulhat meg.

4 (7) A munkahelyi egészségvédelemr l és biztonságról szóló közösségi stratégia (2007 2012) CdR 68/2007 - ECOS-IV-015 El adó: Dr. Uno SILBERG (EE/UEN EA) - Kose önkormányzatának elnöke El zmények A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos politika fellendítése céljából az Európai Bizottság 2002-ben új közösségi stratégiát dolgozott ki a 2002-t l 2006-ig terjed id szakra. E stratégia a jó munkahelyi közérzet átfogó megközelítésén alapult, mely figyelembe vette a munka világában végbement változást és az új, különösen pszichoszociális eredet kockázatok megjelenését. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos 2002-2006-os közösségi stratégia értékel jelentése megállapítja, hogy a stratégia nemzeti szinten feler sítette a megel zésre irányuló politikák szerepét, koherens és meggy z érveket hozott fel a közös célok eléréséhez létrehozandó partnerség érdekében, illetve felszólította a megel zés szimpatizánsait, hogy gondolják végig az e célkit zések eléréséhez szükséges stratégiát. Ezen kívül felhívta a közvélemény figyelmét a munkahelyi egészségvédelem és biztonság fontosságára azáltal, hogy a megel zésre irányuló politikákat a min ség, illetve a gazdasági teljesítmény és versenyképesség szerves részeként határozta meg. Véleménytervezet Az RB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szempontjából egyesítse az egyes uniós intézmények, a tagállamok, és f ként a helyi és regionális önkormányzatok között lév politikai szinergiákat; Az RB szükségesnek tartja, hogy a tagállamok rendelkezzenek olyan, az Európai Bizottság stratégiáján alapuló nemzeti stratégiával a biztonságos munkakörnyezetre vonatkozóan, amely magában foglalja a foglalkoztatás, a munkaviszony és a munkakörnyezet területeit; Az RB szükségesnek tartja, hogy a tagállamok a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések tekintetében hatékony biztosítási rendszerrel rendelkezzenek. Ez ösztönzést jelentene egyrészt a munkavállalók munkakörnyezeti biztonságának növelésére, másrészt valamennyi munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés feltérképezésére; Az RB lényegesnek tartja, hogy határozzák meg a tagállamok által vallott közös értékeket, amelyek a közös cselekvés és a célkit zések elérésének alapjai; Az RB arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kövessék az EFQM min ségirányítási rendszerben szerepl alapelveket (eredményorientáltság, vev orientáltság, konzekvens vezetés és célkövetés, folyamatok és tények alapján történ menedzsment, a munkatársak továbbképzése és bevonása, partnerségek kiépítése, valamint a vállalatok társadalmi felel ssége). Mindez támogatja a fejlesztéseket a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén, valamint ösztönzi az erre a területre vonatkozó jogszabályi keret harmonizációját. A tagállamoknak ezzel egyidej leg er feszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megértsék az egyes társadalmi érdekkörök elvárásait, és reagáljanak azokra; Az RB sürg sen szükségesnek tartja, hogy a tagállamok jó módszertani alappal rendelkezzenek a kockázatkezelésre, amelyet tudományos alapelvekre támaszkodva kell kidolgozni; Az RB meggy z dése szerint a foglalkozási megbetegedések témakörével alaposabban kellene foglalkozni a stratégiai dokumentumban. A foglalkozási megbetegedések elemzési kritériumainak meghatározásakor megfelel rugalmasságra és átláthatóságra van szükség annak érdekében, hogy a foglalkozási megbetegedések osztályozását keletkezésük okának figyelembevételével lehessen elvégezni;

5 Az RB lényegesnek tartja, hogy a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálását ne nehezítsék meg a tagállamokban, és hogy a kártalanítások kifizetése lehet leg bürokráciamentes úton történjen; Az RB fontosnak tartja, hogy létezzen egy olyan m köd képes jogi-adminisztratív rendszer, amely szavatolja valamennyi baleset és foglalkozási megbetegedés megfelel nyilvántartásba vételét; Az RB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a közösségi stratégia f célja továbbra is a munkahelyi balesetek számának folyamatos, tartós és egyenletes csökkentése a 2007 2012-es id szakban. Valamint osztja az Európai Bizottság megítélését, mely szerint az említett id szakban a 27 tagú EU közös célja a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések arányának 25%-os csökkentése kellene, hogy legyen, még akkor is, ha ez a célkit zés esetleg túlzottnak t nik; Az RB szükségesnek tartja egy mutatórendszer miel bbi kialakítását a tagállamok számára, amely a kiinduló és a végs helyzet, valamint a megtett intézkedések hatékonysága értékelésének alapjául szolgálna. A mutatók f jellemz i a relevancia, a lényegesség, a mérhet ség, a stabilitás és a feladat szempontjából való hatékonyság kell, hogy legyenek; Az RB kívánatosnak tartja, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések megtervezésér l és megvalósításáról szóló részben egységes mintadokumentumot dolgozzanak ki a pénzügyi keret és az ütemterv vonatkozásában, amely lehet vé teszi a tagállamok adatainak összehasonlíthatóságát és azok általános elemezhet ségét a közösségi kereten belül; Javaslat Az RB javasolja, hogy a cselekvési terv készüljön táblázatos formában, ahol minden alcsoportnál megadásra kerülnek a célok, a mutatók és az elérésükhöz szükséges intézkedések, valamint azok a tevékenységek, amelyeket a végrehajtókkal és a finanszírozókkal közösen, valamint a finanszírozási források és eszközök bevonásával hajtanak végre.

(8) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában. Az uniós fellépés lehet ségei COM(2007) 354 final El adó: Kay Twitchen (Essex megye önkormányzatának tagja, UK/EPP) El zmények Az éghajlat jelent s változása és annak hatásai már világszerte érzékelhet k, és ez a változás és a hatások várhatóan még kifejezettebbek lesznek a jöv ben. Európában különösen sebezhet területek a hegyvidékek, a tengerparti területek, a vizes él helyek és a Földközi-tenger vidéke (lásd az 1. számú mellékletben). Az éghajlatváltozás ma kett s kihívást jelent. Egyrészt az éghajlatváltozás súlyos hatásait csak az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának id ben megvalósított és nagymérték csökkentésével lehet megel zni. Az EU integrált éghajlat-változási és energiapolitikájának központi pillére tehát a gyors átállás a globális alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra, annak az EU-célkit zésnek a megvalósítása érdekében, hogy a globális átlagh mérséklet-növekedés ne haladja meg a 2°C-ot az iparosodás el tti szintekhez képest. A 2°C-ot meghaladó változás esetén a veszélyes és kiszámíthatatlan éghajlatváltozás kockázata jelent sen fokozódik, és az alkalmazkodás költségei drámai mértékben megn nek. Ezért annyira fontos a mérséklés a globális közösség számára, és az EU állam- és kormányf i ezért állapodtak meg egyhangúan a Tanács 2007. tavaszi ülésszakán arról, hogy 2020-ig legalább 20%-kal, egy globális és átfogó megállapodás létrejötte esetén pedig 30%-kal csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátásokat, és 2050-ig

6 50%-ot elér globális csökkentésre szólítottak fel az 1990. évi szintekhez képest. Az alkalmazkodás ugyanakkor nem lehet alternatívája az ühg-kibocsátás csökkentésének. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 4. helyzetértékel jelentése szerint, eredményes globális éghajlatváltozás-mérséklési politika nélkül 2100-ra a globális felmelegedés a legoptimistább becslések szerint is 1,8°C 4°C között lesz az 1990. évi szintekhez képest(lásd a 3. számú mellékletben). Ez pedig az iparosodás el tti id k óta a Földön mért h mérsékletemelkedésnek három hatszorosa. Számos gazdasági ágazat er sen függ az éghajlati feltételekt l, és közvetlenül fogja érzékelni az éghajlatváltozás hatásait a tevékenységeiben és a vállalkozásokban: a mez gazdaság, az erdészet, a halászat, a tengerparti idegenforgalom és a síturizmus, valamint az egészségügy. A Bizottság továbbá megvizsgálja, hogyan mozdítható el az éghajlatváltozás területén megvalósuló fokozottabb párbeszéd és együttm ködés az EU és a fejl d országok között, egy Globális Éghajlatváltozási Szövetség létrehozásán keresztül. A 2007 2010-es id szakra a Bizottság összesen 50 millió eurót irányzott el a párbeszéddel kapcsolatos tevékenységekre és a fejl d országoknak a célzott mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseken keresztül történ támogatására. Az EU hetedik kutatási keretprogramja (2007 2013) határozott hangsúlyt helyez az éghajlatváltozásra, mind az el rejelz kapacitás, mind a modellezés, mind pedig az alkalmazkodási stratégiák vonatkozásában. Az Európai Éghajlatváltozási Program keretében a Bizottság megfontolja egy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó európai tanácsadó csoport létrehozását, amely a Bizottság szakért i csoportjaként m ködne és tagjai a f bb politikai döntéshozók, a vezet tudósok és civiltársadalmi szervezetek közül kerülnének ki. A tanácsadó csoport számos konkrét munkacsoport munkáját véleményezheti 12 hónapon keresztül, 2007 novemberét l kezd d en.

Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: üdvözli ezt a dokumentumot és annak elfogadását, hogy az Európai Uniónak minden érintett partnerrel, különösen a tagállamokkal és más, államinál alacsonyabb szint partnerekkel, globális szinten pedig a partnerországokkal együttm ködve kell megfelelnie az alkalmazkodás jelentette kihívásnak. úgy véli, hogy az egyik legnagyobb kihívás valószín leg a nagymérték népességvándorlás: legyen az a küls országokból az EU-ba irányuló, tagállamok vagy régiók közötti áttelepülés. A migráció miatt felmerül , lakással, infrastruktúrával, egészségüggyel és közszolgáltatással kapcsolatos igények kezelését a helyi és regionális önkormányzatoknak kell megtervezniük, és nekik kell levezetniük is úgy ítéli meg, hogy nem esik szó az árnyék biztosításának kérdésér l a közterületeken. Az árnyék biztosítása fák, parkok, zöld tet k, másfajta építkezés stb. révén fontos tényez a h ség által el idézett halálozás csökkentésében és a légkondicionálás iránti igény mérséklésében, valamint az életmin ség növelésében a városi területeken. úgy véli, hogy a széls séges id járási körülményekkel való küzdelem társadalmi és gazdasági költségeit gyakran viselik a helyi és a regionális önkormányzatok. Emiatt támogatásra van szükségük ahhoz, hogy kidolgozhassák és megvalósíthassák az alkalmazkodást célzó stratégiákat, amelyeket minden tevékenységükbe integrálniuk kell. úgy véli, hogy néhány meglév jogszabály ellentmond az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségletének. Az él helyekre vonatkozó irányelvet például módosítani kell majd, tekintettel a jelenlegi kijelölt él helyekben az éghajlatváltozás miatt bekövetkez valószín változásokra. A vízügyi keretirányelv is kiigazításra szorul majd, hiszen egyes területeken a csapadékmennyiség csökkenése negatív

Formázott: Felsorolás és számozás

7 hatással lesz a vízmin ségre. A meglév jogszabályok széles körét kell felülvizsgálni az éghajlatváltozáshoz való megfelel és sikeres alkalmazkodás biztosításához. támogatja a további kutatások iránti igényt annak meghatározására, hogy az egyik régióban vagy akár tagállamban hozott intézkedések milyen hatással lesznek egy másik régióra. Az ilyenfajta kutatás nélkülözhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az egyik helyi önkormányzat tervezési döntései ne legyenek negatív hatással a szomszédos vagy határon túli önkormányzatokra. Ez kiemelten vonatkozik az olyan problémákra, mint a víz vagy más természeti er források felhasználása. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a zöld könyvhöz tartozó nyomon követési munka során ne csak környezetvédelmi szempontokkal foglalkozzon, hanem az éghajlatváltozás társadalmi és gazdasági hatásaival is. Javaslat Az alkalmazkodás terén további jelent s tervezés és intézkedések szükségesek olyan egyéb területeken is, mint például a közegészségügy, a vízgazdálkodás és az ökoszisztémákkal való gazdálkodás. Az éghajlatváltozással szemben ellenálló építési technikák, anyagok és termékek új piacára van szükség. A biztosítási ágazat még a katasztrófák bekövetkezése el tt új termékeket fejleszthetne ki a kockázatok és a sérülékenység csökkentésére. Az éghajlatváltozást el re figyelembe vev biztosítási díjak ösztönz en hathatnak az egyéni alkalmazkodási intézkedésekre. Kezdeményezni kell az alkalmazkodással kapcsolatos párbeszédet és partnerséget a fejl d , a szomszédos és az ipari országokkal. Ugyan a partnerországok eltér gazdasági, politikai, társadalmi és környezeti helyzete miatt külön-külön eltér alkalmazkodási stratégiákra lesz szükség, ám van jó néhány olyan alkalmazkodási fellépés, amely minden ország esetében azonos és ebb l következ en kiváló lehet séget biztosít az együttm ködésre.

(12) Európai kulturális program a globalizálódó világban A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának COM(2007) 242 final CdR 172/2007 - EDUC-IV-014 El adó: Gerd HARMS (Brandenburg tartomány szövetségi és európai ügyekért felel s képvisel je, az állami kancellári hivatal államtitkára, DE/PES) El zmények Európa kulturális gazdagsága és sokfélesége szorosan összefügg a világban betöltött szerepével és gyakorolt befolyásával. Az Európai Unió nem csupán egy gazdasági folyamat vagy egy kereskedelmi hatalom, hanem sokak joggal példa nélküli és eredményes társadalmi és kulturális projektnek tekintik. Az EU már most az olyan normákon és értékeken alapuló puha hatalom példaképe és e szerep er sítésére törekszik , mint az emberi méltóság, a szolidaritás, a tolerancia, a szólásszabadság, a sokféleség tiszteletben tartása, a kultúrák közötti párbeszéd; ezen értékek fenntartása és el mozdítása esetén az Európai Unió példaérték lehet a jöv világa számára. Növekszik az a tudatosság, hogy az EU-nak mind Európa- mind pedig világszerte egyedülálló szerepet kell játszania kulturális gazdagsága és sokfélesége el segítésében. Az is általánosan elismert, hogy a kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU elérje a jólétre, a szolidaritásra és a biztonságra irányuló célkit zéseit, és ugyanakkor er teljesebb jelenlétet tanúsítson a nemzetközi szintéren. A közlemény széleskör konzultációk alapján vizsgálja a globalizálódó világban a kultúra és Európa kapcsolatát, és célkit zéseket javasol az új

8 európai kulturális programhoz. Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: üdvözli az Európai Bizottság megfontolásait az európai kulturális programról a globalizálódó világban, ám ehhez az összes szerepl szorosabb együttm ködésére van szükség. A kulturális együttm ködés min sége és intenzitása, különösen a határokon átnyúló régiókban, a globális kihívásokat tekintve dönt jelent ség az európai integrációs folyamat szempontjából; üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleményében els ízben fogalmazza meg, hogy átfogó kulturális programra van szükség egy olyan hatékony stratégia kidolgozásához, amely figyelembe veszi a kultúra központi szerepét mind a tagállamok és régióik közötti, mind a harmadik országokhoz f z d kapcsolatokban. osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint támogatni kell a vallási közösségek és szervezetek közötti párbeszédet; üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleményében nyomatékosan utal a szubszidiaritás elvére hangsúlyozza a közlemény célkit zéseit, és a maga részér l egyetért az alábbi prioritásokkal: a kulturális sokszín ség és az interkulturális párbeszéd ösztönzése, a kultúrának mint a nemzetközi kapcsolatok fontos elemének ösztönzése, a kultúrának mint a kreatív ipar hajtóerejének fejlesztése (lisszaboni stratégia); üdvözli, hogy az EB hangsúlyozza a kultúra és a kreatív gazdaság fontos szerepét a növekedés a munkahelyteremtés szempontjából (kulturális turizmus különleges szerepe); a lisszaboni folyamat céljainak teljes kör támogatása mellett mindazonáltal óv attól, hogy ennek kapcsán egyoldalúan, a kultúrának pusztán a gazdasági jelent ségét hangsúlyozzuk. hangsúlyozni kívánja a min ség ösztönzésének fontosságát; úgy véli, hogy a kulturális Erasmus-program kísérleti projektjének létrehozása alkalmas és támogatandó módja a kulturális együttm ködés ösztönzésének ; meger síti a jelenleg futó Kultúra 2007 program hatékonyságát; arra ösztönöz, hogy az európai kulturális f városok összefüggésében az Európai Bizottság alaposan megfigyelje, elemezze és támogassa az új fejleményeket; meger síti a polgárok Európája program jelent ségét; a kultúrák közötti párbeszéd európai évére , 2008-ra konkrét javaslatokat, ehhez pedig a Régiók Bizottsága bevonását várja el; hiányolja a kulturális program magas szint ambícióinak finanszírozásáról szóló információkat az Európai Bizottság közleményéb l; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritási elv sérelme nélkül tegyen lépéseket a kulturális sokféleség védelmér l és támogatásáról szóló, 2007. márciusában hatályba lépett UNESCO-megállapodás bevezetése érdekében; konstruktív vitát kezdeményez az Európai Bizottság megközelítésével kapcsolatban, amely szerint a nyílt koordinációs módszert kell alkalmazni a kultúra terén; támogatja az Európai Bizottság szándékát, amely szerint kétévente európai kulturális fórumra kerülne sor; Javaslat Európa sokféleségen alapuló kulturális gazdagsága egyre fontosabb versenytényez a szellemi és tudásalapú világban. Az európai kulturális ágazat Európa-szerte igen dinamikus húzóer a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatás területén. A kulturális tevékenységek segítik a befogadó társadalom el mozdítását is, és hozzájárulnak a

Formázott: Felsorolás és számozás

9 szegénység és a társadalmi kirekesztés megel zéséhez és csökkentéséhez. Ahogy azt a 2007. évi tavaszi Európai Tanács következtetéseiben is elismerték, a kreatív vállalkozók és a lendületes kulturális ipar a jöv innovációjának egyedülálló forrásai. E potenciált jobban érvényre kell juttatni és teljes mértékben ki kell aknázni. A Régiók Bizottsága sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a kulturális programot a globalizáció jegyében szemlélve nem utal a városok, önkormányzatok és régiók számos olyan partnerségi kapcsolatára, amelyek a második világháború vége óta jöttek létre Európa és a világ többi része között. Az így kialakult városi és regionális partnerségek stabilizáló hatással jártak és járnak a társadalomra, és jelent s mértékben hozzájárultak Európa békés fejl déséhez és kettéosztottságának áthidalásához. A Régiók Bizottsága ezért azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy programjai kidolgozása során vegye figyelembe a városok és régiók közötti partnerségeknek a társadalom egészére nézve jelent s kulturális potenciálját, és karolja fel a jó min séget képvisel új fejl dési folyamatokat.

(13) Oktatás és tudatosítás a fenntartható fejl dés el segítése érdekében Outlook opinion El adó: Marek Olszewski (Lubicz polgármestere, a közös kormányzati és területi önkormányzati bizottság oktatási és kulturális csoportjának társelnöke PL/UEN EA) El zmények A Fenntartható fejl dés oktatása stratégiájának alapja a Környezet és fejl dés világkonferencia záródokumentuma, az 1992-ben Rio de Janeiróban kelt AGENDA 21. Az ennek nyomán megindult tízéves folyamatértékelést követ en a Fenntartható Fejl dés világtalálkozón 2002-ben Johannesburgban meger sítették annak szükségességét, hogy a fenntartható fejl dés szempontjai kerüljenek be a formális oktatási rendszerbe az óvodai nevelést l a fels oktatásig, váljanak meghatározóvá továbbá a nem formális és informális tanulásban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2002. december 20-án a 2005 2014 közötti évtizedet a Tanulás a fenntarthatóságért évtizedének nyilvánította. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) a Környezet Európáért folyamat ötödik környezetvédelmi miniszteri konferenciáján Kijevben, 2003 májusában nyilatkozatot fogadott el a fenntarthatóságot szolgáló oktatásról. Ebben felhívták a tagországokat, hogy a környezeti nevelést és a fenntartható fejl dés szempontjait integrálják mind formális oktatási rendszerükbe, mind informális nevelésükbe. A miniszterek egyúttal felkérték az Európai Gazdasági Bizottságot, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) szorosan együttm ködve készítse el a fenntarthatóságot szolgáló oktatás stratégiáját. A 2005 márciusában Vilniusban megtartott, környezetvédelmi és oktatási minisztériumokat mozgósító magas szint találkozón kihirdették az európai régióban az Oktatás a fenntartható fejl dés szolgálatában évtizedét, és ekkor fogadták el a Fenntarható fejl dés oktatása stratégiáját, valamint az ennek megvalósítását el segít Vilniusi kerettervet. Az UNECE-stratégia egy olyan rugalmas keretrendszer, mely a kormányokat szólítja meg, hogy a régió tagországai és a régión kívüli államok kövessék saját nemzeti stratégiájuk megalkotásában. A megvalósítás során a következ területekkel kell foglalkozni: az alapoktatás fejlesztése, az oktatás orientációja a fenntarthatóság irányába, a társadalmi tudatosság növelése és a képzés el segítése. A fenntarthatóság pedagógiájának minden szinten meg kell jelennie a tanulási programokban, a szakképzésben, a tanárképzésben, valamint a szakemberek és a döntéshozók továbbképzésében is. Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: felhívja a figyelmet arra, hogy a régiók és a helyi közösségek részvétele nélkül nem lehet eredményesen megszervezni a fenntartható fejl dést el segít oktatást.

Formázott: Felsorolás és számozás

10 sürgeti, hogy különös figyelmet fordítsanak a következ intézmények jelent ségére a nem formális képzés szempontjából a fenntartható fejl dés területén: tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok, regionális természetvédelmi területek, múzeumok, m vészeti központok. Ezek jelent s mértékben nyújthatnak kiegészít támogatást a tanárok és a diákok formális képzési folyamataiban a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekben hangsúlyozza, hogy az oktatási intézkedések egy olyan átfogó folyamat legfontosabb elemét képezik, amelyben életmódváltozást kell el idézni olyan értelemben, hogy az életmin ség javításáért tett er feszítésekbe beleépüljenek a fenntartható fejl déssel kapcsolatos elképzelések hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejl dés kérdéseivel foglalkozó oktatás csak akkor lehet sikeres, ha a tanárok és oktatók megfelel en elkötelezettek, lelkesek és felkészültek. Az erre irányuló oktatásnak az iskolai tantervbe szélesebb kör en be kell vezetnie a környezetvédelmi, állampolgári és egészségügyi ismereteket annak el segítése érdekében, hogy a társadalom tájékozottabbá váljon, és érintve érezze magát a problémakörben sürgeti, hogy az oktatás már az óvodától kezdve foglalkozzon a fenntartható fejl dés kérdéseivel, és az ismereteket ne csupán elméleti úton, hanem els sorban gyakorlati tapasztalat és személyes érzékelés révén adja át kiemeli a családi háttér pedagógiai fontosságát, mivel az minden formális képzés alapja a fenntartható fejl dés területén. A Régiók Bizottsága véleménye szerint a családoknak nyújtott tanácsadás a fenntartható fejl dés alapelveinek alkalmazásáról a mindennapi életben ezért a nem formális képzés egyik legfontosabb eleme ebben a vonatkozásban gyakran frissített tartalmú, vonzó internetes portál létrehozását sürgeti, amely hirdetéseket közvetít, továbbá tanárok, szövetségek, helyi önkormányzatok és más, a fenntartható fejl dés el segítésében érdekelt szerepl k által felhasználható oktatási segédanyagokat jelenít meg sürgeti, hogy a fenntartható fejl dés témakörét nagyobb mértékben vonják bele az egész életen át tartó tanulással (life-long learning) kapcsolatos cselekvési programba. annak tükrében, hogy a fels oktatásban egyre kevesebb fiatal tanul természettudományokat, felhívja a figyelmet, hogy a fenntartható fejl dés alapelveinek gyakorlati megvalósításához szükséges a gyermekek és fiatalok érdekl dését nagyobb mértékben felkelteni e tudományok iránt. sürgeti a közintézményeket, hogy kössenek együttm ködési megállapodásokat állami és magán médiaszervezetekkel, hogy a környezeti kérdések megjelenjenek a dokumentumfilmek, és az oktató vagy szórakoztató célú programok témái között. Javaslat A mai társadalomban az emberek nem igazán élik környezettudatosan a hétköznapjaikat. Azért, hogy változtatást eszközöljünk, az alapokhoz kell visszanyúlnunk, vagyis az oktatáshoz. A fenntartható fejl dés kérdéseinek integrálása szükséges a meglév oktatási struktúrákba. A gyakorlatba ezt úgy lehetne átültetni, hogy különböz versenyeket rendeznének, pályázatokat írnának ki az oktatási intézmények között, akár európai uniós szinten is. Gondolok itt erd s területek, parkok, belvárosok megtisztítására, szebbé tételére. A környezettudatosságra való nevelést elkezdeni azonban sosem kés , az EU pályázatokat hirdethetne Európa legtisztább városai címmel, ez ösztönz leg hathatna az európai városok polgáraira, f leg ha a nyertes városokat pénzügyi támogatásban részesítenék. A fenntartható fejl désre való nevelésben illetékes hivatal képzési támogatást nyújthatna az egynapos rendezvények, kongresszusok és szemináriumok megrendezéséhez. Manapság a televízió és az Internet a legf bb információs forrás, így ezeken keresztül kell az embereket elérni. A kereskedelmi televíziókban a kormányok megbízásából rövid kisfilmeket kellene

11 összeállítani, amelyek felhívnák a figyelmet a környezeti ártalmakra, megel zésre és hogy mi, emberek mit is tehetnénk a környezetünkért. Valamint az interneten olyan portálokat kellene létrehozni, amelyeken különböz felvetett témákra lehetne reagálni az EU-s polgároknak, így érezhetnék, hogy az véleményük is fontos, növelve ezzel az EU demokráciáját. Valamint az EU-nak is jó szolgálatot tehetne ez a lehet ség, hiszen gyakran a legegyszer bb, legkézenfekv bb gondolatok viszik el re a problémák megoldását. Tehát az imént felsoroltak nagy szerepet játszhatnának abban, hogy úgymond az emberek egyre zöldebbé fessék elméjüket, kialakítva ezzel egy környezettudatosabb életmódot maguknak.

14. Id södés jólétben az információs társadalomban? A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának COM(2007) 332 final CdR 84/2007 rév. 2 - EDUC-IV-012 El adó: Risto KOIVISTO (A pirkanmaai regionális önkormányzat elnöke FI/PES) El zmények: Európa lakossága öregszik: az átlagos várható élettartam az 1920-ban mért 55 évr l mára 80 évre emelkedett. 65 80 évesek száma 2010 és 2030 között csaknem 40%-kal meg fog emelkedni. Ez a demográfiai változás jelent s kihívás elé állítja Európa társadalmát és gazdaságát. Az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) fontos szerepet játszhatnak a problémák kezelésében. Az ikt-k hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyes ember jobb életmin ségben és nagyobb egészségben töltse öregkorát, önállóságát tovább meg rizve. Az életkor el rehaladtával jelentkez emlékezeti, látási, hallási és mozgási problémák enyhítésére innovatív iktmegoldások jelennek meg. Az ikt-k abban is segíthetnek, hogy az id sebbek tovább dolgozhassanak vagy folytathassák közösségbeli tevékenységüket. Az általuk felhalmozott tapasztalat és szakértelem nagy érték, különösen a tudásalapú társadalomban. Míg a nagyon id s és kiszolgáltatott emberek száma n , addig n ni fog az egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti igény, miközben e szolgáltatások pénzügyi fenntarthatósága máris nagyon aggasztó. Az ikt-k hatékonyabb ügykezelést és szolgáltatást tesznek lehet vé az egészségügyi és szociális ellátásban, emellett több teret engednek a közösségi gondozásnak, az öngondozásnak és a szolgáltatások megújításának. Mindez a gazdaság és általában a társadalom számára is jelent s el nyökkel jár. Noha az id sebb lakosságnak nagy a vásárlóereje, a társadalom elöregedése pedig lassan világjelenséggé válik, a jólétben töltött id skor szolgálatába állított ikt-k piaca még csak kialakulóban van. Ez többek között azért van így, mert kevesen ismerik az ikt-ban rejl lehet ségeket, hiányzik az interoperabilitás, és magas költséggel jár a fejlesztés és az eredmények jóváhagyása. Véleménytervezet: Az RB megjegyzi, hogy az id sebb munkavállalók foglalkoztatási arányának növelése érdekében fontos ösztönözni a rugalmasabb munkarendszereket, a munkahelyi és a magánélet jó egyensúlyát, a megfelel munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételeket és az egész életen át tartó tanulást. A Régiók Bizottsága így egyetért az Európai Bizottságnak azzal a nézetével, hogy a például a távmunkát és a képzést támogató innovatív IKT-megoldások fontos eszközök az újfajta munkavégzés e mintáinak megvalósításához. Az RB támogatja az Európai Bizottságnak a digitális ismeretek megszerzésének el segítését szolgáló politikák 2007 2008-as felülvizsgálatára vonatkozó tervét. Az egyik prioritásnak azt kell tekinteni, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat a

12 strukturális alapok optimális felhasználásában, és azt, hogy többek között az egész életen át tartó tanulás programja kialakítsa az id sebbekben a megfelel képességeket, és hasznosuljanak az id sebbek egymásnak nyújtott oktatása során szerzett, jó tapasztalatok. Az RB hangsúlyozza, hogy a kutatók, a különböz méret vállalatok, a nonprofit szféra, a helyi és regionális önkormányzatok és mindenekel tt az id sek közötti szoros együttm ködés el feltétele annak, hogy az öregedéshez kapcsolódó IKT-megoldások kutatása és fejlesztése sikeres legyen. Javaslatok: Az RB úgy véli, a cselekvési tervben említett, az önálló életvitelt és az egészségügyi távfelügyeletet segít projektek kiválasztásánál alapvet en fontos figyelembe venni az alábbi szempontokat is: 1. nem szabad, hogy az önálló életvitel nagyobb magányossághoz vezessen, 2. a technológiát kell hozzáigazítani az id sek igényeihez, és nem fordítva, 3. a kifejlesztett szolgáltatásoknak tiszteletben kell tartaniuk az id sek magánszféráját és emberi méltóságát, 4. feltétel, hogy a projektek javítani tudják a szolgáltatások termelékenységét, és így a szociális és egészségügyi szakembereknek több idejük maradjon azon feladatok ellátására, amelyekre kiképezték ket. Ezen túlmen en emlékeztet rá a Bizottság, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak függetlenül az EU pénzügyi és egyéb programjaitól, illetve azok mellett meg kell tenniük a következ ket: 1. saját megoldások és kísérleti projektek kialakítása a jó öregedéshez kapcsolódó IKTmegoldások fejlesztéséhez, bevezetéséhez és használatához, 2. egyéb rendelkezésre álló eszközök például önkéntes iránymutatások felhasználása az otthonok alkalmassá tételéhez a független életvitelre, valamint 3. a széles kör együttm ködés propagálása egyéb tekintetben is a helyi szint szociális, egészségügyi és lakhatási szolgáltatások terén. Végül az RB sürgeti az európai helyi és regionális önkormányzatokat az IKT nyújtotta lehet ségek széles kör alkalmazására, segítve ezzel a népesség öregedésével járó problémák megoldását és ily módon javítva az id sebb emberek életmin ségét, meg rizve kapcsolatukat a helyi közösségekkel, és a személyre szabott szolgáltatások nyújtása révén el segítve a helyi és regionális versenyképességet.

Törölt: ¶

Törölt: ¶

13 Mellékletek a 8-as napirendi ponthoz: 1. számú melléklet:

2. számú melléklet: Európa legsérülékenyebb területei a következ k: Dél-Európa és a Földközi-tenger teljes medencéje a jelent s h mérsékletemelkedés és csökkent csapadékmennyiség olyan területeken jelentkez együttes hatása miatt, ahol már most is vízhiánnyal küzdenek; hegyvidéki területek, különösen az Alpok, ahol a h mérséklet gyors emelkedése nagy területeken hó- és jégolvadást eredményez, ami megváltoztatja a folyók vízhozamát; part menti zónák a megemelkedett tengerszint miatt, amihez a viharok kialakulásának fokozott veszélye társul; s r n lakott árterületek a viharok, intenzív es zések és hirtelen árhullámok fokozott kockázata miatt, amelyek jelent s károkat okoznak a beépített területeken és az infrastruktúrában; Skandinávia, ahol sokkal több csapadék várható, és nagyobb részt nem hó, hanem es formájában; az Északi-sarkvidék, ahol a h mérsékletváltozások nagyobbak lesznek, mint bárhol máshol a Földön.

Formázott: Felsorolás és számozás

Formázott: Felsorolás és számozás

Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás

Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás

14 3. számú melléklet:

Törölt: (5) Vélemény a következ tárgyban: "Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa demográfiai jöv je: kovácsoljunk lehet séget a kihívásból!"¶ COM(2006) 571 final¶ CdR 341/2006 rev.1 - ECOS-IV011¶ El adó: Gerd Harms (DE/PES) ¶ ¶ El zmények¶ Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak - Európai demográfiai jöv je COM(2006) 571 végleges. ¶ A közlemény háttere: A népesség elöregedése, azaz az id s emberek arányának növekedése els sorban jelent s gazdasági, társadalmi és orvosi fejl dés eredménye, amelynek köszönhet en az európaiak hosszabb ideig, és élettörténetükben példa nélkül álló kényelemben és biztonságban élhetnek. Ugyanakkor mint azt a 2005. októberi Hampton Court-i informális csúcstalálkozón az állam- és kormányf k kiemelték, a népesség elöregedése az Európai Unió egyik legjelent sebb azon kihívása is egyben, amivel az elkövetkezend években szembe kell néznie.¶ A közlemény célkit zései: E közlemény a csúcstalálkozón elhangzott, és az állampolgárokban is jelent s mértékben felmerül aggodalomra kíván válaszolni. Folytatása az Európai értékek a globalizált világban cím bizottsági és európai tanácsi közleménynek és A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím bizottsági zöld könyvnek.¶ A közlemény összefoglalása: ¶ - A népesség elöregedése Európában: tendenciák és kilátások;¶ - A népesség elöregedésének hatása;¶ - Konstruktív válasz a demográfiai kihívásra;¶ - Következtetés: a kihívásból lehet séget kovácsolhatunk.¶ ¶ Véleménytervezet ¶ A RB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím zöld könyvr l való vitát és a kihívásról a lehet ségekre helyezi át a hangsúlyt. Mert a demográfiai fejl désnek átfogó témát kell jelentenie a politikában, és nem ad okot az egyoldalúan negatív szemléletmódra. Minden generáció jogait biztosítani kell. ¶ ... [1] Törölt: ¶

14. oldal: [1] Törölt

Delcsike

2007.11.22. 22:05:00

(5) Vélemény a következ tárgyban: "Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa demográfiai jöv je: kovácsoljunk lehet séget a kihívásból!" COM(2006) 571 final CdR 341/2006 rev.1 - ECOS-IV-011 El adó: Gerd Harms (DE/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak - Európai demográfiai jöv je COM(2006) 571 végleges. A közlemény háttere: A népesség elöregedése, azaz az id s emberek arányának növekedése els sorban jelent s gazdasági, társadalmi és orvosi fejl dés eredménye, amelynek köszönhet en az európaiak hosszabb ideig, és élettörténetükben példa nélkül álló kényelemben és biztonságban élhetnek. Ugyanakkor mint azt a 2005. októberi Hampton Court-i informális csúcstalálkozón az állam- és kormányf k kiemelték, a népesség elöregedése az Európai Unió egyik legjelent sebb azon kihívása is egyben, amivel az elkövetkezend években szembe kell néznie. A közlemény célkit zései: E közlemény a csúcstalálkozón elhangzott, és az állampolgárokban is jelent s mértékben felmerül aggodalomra kíván válaszolni. Folytatása az Európai értékek a globalizált világban cím bizottsági és európai tanácsi közleménynek és A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím bizottsági zöld könyvnek. A közlemény összefoglalása: A népesség elöregedése Európában: tendenciák és kilátások; A népesség elöregedésének hatása; Konstruktív válasz a demográfiai kihívásra; Következtetés: a kihívásból lehet séget kovácsolhatunk. Véleménytervezet A RB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím zöld könyvr l való vitát és a kihívásról a lehet ségekre helyezi át a hangsúlyt. Mert a demográfiai fejl désnek átfogó témát kell jelentenie a politikában, és nem ad okot az egyoldalúan negatív szemléletmódra. Minden generáció jogait biztosítani kell. A RB alapvet nek tartja az Európai Bizottság által megnevezett, a demográfiai fejl dést meghatározó tényez ket. Szükséges, hogy a demográfiai változásokat differenciáltan szemléljük a régiók, városok és települések szintjén. A RB osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a demográfiai kihívásra adandó konkrét válaszok els sorban a tagállamok felel sségi körébe tartoznak, ám hangsúlyozza a regionális és helyi önkormányzatok felel sségét annak leküzdésében. Ezért a RB hiányolja a nemzeti, illetve a regionális és helyi politikák szerepének leírását. A RB üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy kétévente európai demográfiai fórumot rendez. Javaslatok: A Régiók Bizottsága f bb javaslatai: hangsúlyozza a demográfiai fejl dés regionális egyenetlenségét; szükségesnek tartja egy megfelel adatbázis létrehozását a tendenciák értékeléséhez; felhívja a figyelmet a közép- és kelet-európai tagállamokban, valamint Németország új tartományaiban lezajló speciális folyamatra; foglalkozni kell azzal, hogy miként lehet megbirkózni a népességszám csökkenésének következményeivel; szükségesnek tartja felülvizsgálni az európai stratégiák növekedésre való egyoldalú összpontosítását; megállapítja, hogy a demográfiai változások kihívásainak sikeres leküzdéséhez a következ politikai keretfeltételek szükségesek;

szükségesnek tartja a regionális igényekhez igazított, differenciált stratégiák támogatását; a csökken népesség régiókban az általános érdek szolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a társadalmi életet az igényeknek megfelel en a népességszámhoz kell igazítani; szükségesnek tartja a strukturális alapok és az EMVA felülvizsgálatát; a nagyarányú bevándorlást felmutató régiók jelent s problémákkal szembesülnek a különböz népességcsoportok integrációja terén; európai szinten vegyük számba a tipikus regionális és helyi problémákat és tendenciákat, amelyek különböz válaszokat és stratégiákat követelnek.

(6) B VÍTÉSI CSOMAG 2006 INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉG CdR 386/2006 rev. 1 - RELEX-IV-006 El adó: Isidoro Gottardo (IT/EPP) - Sacile (Pordeone megye) önkormányzati képvisel je El zmény Az Európai Unió b vítése 10 új tagállammal 2004. május 1-jén tovább er sítette az európai kontinens egységét, megszilárdította a békét, a stabilitást és a biztonságot. Az legutóbbi b vítés egyik tanulsága azonban mégis az, hogy az EU tagállamainak polgárait nem tájékoztatták és nem készítették fel kell képpen erre az eseményre. Az EU minden elkövetkezend b vítésének a tagjelölt országok és az EU tagállamok társadalma, valamint az EU intézményei közötti er teljes, elmélyült és folyamatos párbeszédre kell támaszkodnia. Ez hozzájárul majd az információs szakadék áthidalásához, egymás jobb megismeréséhez, közelebb hozza egymáshoz az állampolgárokat, valamint a különböz kultúrákat, politikai és gazdasági rendszereket, ezzel is el segítve a jöv beni csatlakozásokból ered lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosság növelését. Véleménytervezet Az RB úgy véli, hogy az integrációs képesség olyan feltétel, amelyet kell mértékben figyelembe kell venni az új tagok Európai Unióhoz való csatlakozásakor, nem pedig ürügy a nem csatlakozásra vagy újabb kritérium; Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak a b vítéssel párhuzamosan meg kell riznie cselekv - és döntési képességét, hogy hatékony közösségi szakpolitikákat alakítson ki; Az RB kiemeli, hogy a b vítésekhez szükség van valamennyi európai intézmény és szerv hozzájárulására az esetleges módosítások értékelésénél, a folyamat megfelel eredményének biztosítása érdekében. Az RB elvárja, hogy a következ b vítéseket megel z szakaszban az Európai Bizottság elemezze, milyen hatással jár a b vítés a különböz érintett politikákra és azok finanszírozására, valamint az Unió intézményi szerkezetére nézve; Az RB ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartja a kohéziós politika jöv jének külön elemzését, és hangsúlyozza, hogy hasznos lenne szimulációkat készíteni a b vítés különböz lehetséges forgatókönyveit illet en; Az RB kiemeli, hogy a reformfolyamat során olyan megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják az EU döntéshozatali folyamatainak jobb m ködését; Az RB konstruktív megoldásnak tartja a Régiók Bizottsága bevonását az EU finanszírozási rendszerének megreformálásába; Az RB kedvez en fogadja az Európai Bizottság javaslatait a tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások átláthatóságára vonatkozóan. A cél a b vítési folyamat demokratikus legitimitásának meger sítése; Az RB kiemeli továbbá, hogy a csatlakozási folyamat annak jelenlegi szerkezetében inkább felülr l irányítottnak t nik; Az RB felkéri az EU költségvetési hatóságát: támogassa az EU-tagországok regionális és helyi hatóságait szükséges pénzügyi er feszítéseikben. Javaslat Az RB javasolja, hogy az európai alkotmányszerz dés jöv jével foglalkozó gondolkodási id szak alatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság elemezze a korábbi b vítések hatásait az uniós

intézmények f ként a Tanács és annak döntéshozatali képessége m ködésére. Ezen elemzés azt lenne hivatott értékelni, hogy a b vítés és az európai integráció a múltban egymást kizáró tényez k voltak-e. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés és az integráció a múltban egymást kölcsönösen kizáró tényez k voltak-e, vagy sem. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés a 2006. december 14 15-i brüsszeli Európai Tanács által elismert és rögzített megfogalmazás értelmében sikeres volt a polgárjogok, a jogalkotás és a gazdaság szempontjából, valamint jelent sen meger sítette az EU pozícióját a világpolitikában.

(7) 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 384/2006 rev. 1 - RELEX-IV-004 El adó: Antti Liikkanen (FI/PES) - Rovaniemi helyi önkormányzatának tagja El zmény Az EU tagállamai és a tagjelölt államok között olyan párbeszédet kell kialakítani, ahol lehet ség nyílik az aggályok és észrevételek szinte és nyílt megvitatására . (A Bizottság elismerte, hogy Törökország esetében kivételesen nagy szükség van egy, a kölcsönös megértést javító és mindkét fél társadalmi és politikai kérdésekr l alkotott képér l folytatott vitát ösztönz párbeszédre.) A csatlakozási tárgyalásokkal egy id ben az Unió intenzív politikai és kulturális párbeszédet folytat minden tagjelölt állammal. Célkit zések: Meg kell er síteni a kapcsolatokat és a kölcsönös tapasztalatcserét a tagállamok és a tagjelölt országok civil társadalmának minden szférájában. Biztosítani kell az Európai Unión belül az érintett tagjelölt országok alaposabb ismeretét és jobb megértését, azok történelmét és kultúráját is beleértve, és ezáltal növelni a jöv beni b vítéssel járó lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosságot. Biztosítani kell az Európai Unió mélyebbb ismeretét és megértését a tagjelölt országokban, beleértve alapító értékeit, a m ködését és a politikáit. Véleménytervezet Az RB hangsúlyozza a regionális és helyi szempont jelent ségét a b vítési folyamatban, és elismeri a helyi és regionális politikáknak a bels stabilitás biztosításában betöltött fontos szerepét, melynek lényeges eleme az alulról építkez demokrácia; Az RB hangsúlyozza, hogy minden uniós tagságra törekv országot saját érdemei alapján kell megítélni, aszerint, hogy mennyire sikerült teljesítenie a szigorú tagsági kritériumokat. Az RB együttm ködési er feszítéseket és az el csatlakozási politikának az uniós tagállamok és a tagságukat kér országok helyi és regionális önkormányzataival együtt történ megvalósítása során gy jtött tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét tartja szükségesnek. Horvátország: Az RB üdvözli a politikai és gazdasági kritériumok, az acquis, valamint a stabilitási és társulási megállapodás végrehajtása terén történt el relépést, és ugyancsak üdvözli a folyamatos haladást a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése terén; Az RB üdvözli a regionális politika, illetve a strukturális eszközök összehangolása terén történt újabb fejleményeket, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás felhasználásához nagyobb közigazgatási kapacitásra van szükség. Törökország: Az RB üdvözli a Törökország által bevezetett mélyreható reformokat, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy a reformok üteme lelassult; Az RB hangsúlyozza a koppenhágai politikai kritériumok folyamatos teljesítésének fontosságát, különös tekintettel a szólásszabadság, a vallásszabadság, a n k jogai, a kisebbségi jogok és a szakszervezeti jogok er sítésére, valamint az emberi jogok intézményi kereteinek további fejlesztésére. Macedónia:

Az RB üdvözli a reformok terén tett folyamatos el rehaladást és azt, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése felé, de megjegyzi, hogy a reformok 2006-ban lelassultak; Az RB hangsúlyozza az ohridi megállapodás teljes végrehajtásának fontosságát; Az RB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az igazgatás függetlenségét és szakszer ségét. Javaslat Horvátország: Az RB javasolja, hogy nagyobb léptékkel haladjanak el re az igazságügy reformját és a korrupció leküzdését szolgáló stratégia végrehajtásában. Az RB ajánlja, hogy lépjenek el re a közbeszerzési kérdések kezelése terén, biztosítva az eljárások átláthatóságát az igazgatás minden szintjén. Törökország: Az RB javasolja, hogy javítsák a hivatal vezetésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Macedónia: Az RB javasolja, hogy tegyenek lépéseket a korrupció elleni harc er sítésére, minden szinten biztosítva ezzel az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint a rend rségi és igazságszolgáltatási reformok végrehajtását.

(8) A 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG POTENCIÁLIS TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 385/2006 rev. 1 - RELEX-IV-005 El adó: Wolfgang Gibovski (DE/EPP) - államtitkár, Alsó-Szászország szövetségi képvisel je El zmények Cél a nyugat-balkáni országok stabilitásának megszilárdítása és a jólét megteremtése. A nyugat-balkáni államok további fejl dése egy közös európai békeprojekt. Európa ezen részének a nyugat-balkáni államok saját felel sségi körén belül és az Európai Unió támogatásával tartósan a béke, szabadság, biztonság és jólét területévé kell válnia. Ezen államoknak arra kell törekedniük, hogy meger sítsék régióikat és helyi önkormányzataikat, ehhez teremtsék meg a szükséges jogi kereteket és bocsássák a régiók és az önkormányzatok rendelkezésére azokat az eszközöket, amelyek (kib vített) hatáskörük gyakorlásához szükségesek. Továbbá a nyugat-balkáni államok kormányának, illetve a regionális és helyi önkormányzatok szövetségeinek együttm ködésre kell törekedniük, hogy kidolgozzák a regionális és helyi önkormányzatok hatékony szerepvállalásához szükséges kapacitásfejleszt intézkedéseket és programokat. Véleménytervezet Az RB az eddigi döntési folyamatok alapján abból indul ki, hogy a nyugat-balkáni államok jöv je Európában van, és elismeri, hogy a potenciális tagjelölt országok haladtak az európai jöv képük megvalósításához vezet menetrend végrehajtásával; Az RB ugyanakkor abból indul ki, hogy a már elért haladás ellenére továbbra is mélyreható problémák mutatkoznak központi politikai és gazdasági területeken, valamint a civil társadalom vonatkozásában, amelyek megoldásához az érintettek részér l további jelent s er feszítésekre van szükség; Az RB határozottan síkraszáll azért, hogy folytatódjanak az egész régió stabilizálásához szükséges reformfolyamatok. Megfelel ösztönzésre és segítségnyújtásra kell törekedni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a reformfolyamat minden szinten folytatódjon; Az RB kiemeli, hogy a potenciális tagjelölt országok EU-csatlakozási kilátásai nem függhetnek kizárólag az egyes országokban végbemen reformfolyamatok eredményeit l, hanem ezeket az EU új tagok felvételére és integrációjára irányuló képessége is meghatározza; Az RB a régiókban minden érintettet arra szólít fel, hogy tevékenyen és épít módon vegyen részt a közös jöv kép kialakítását jelenleg még akadályozó vitás kérdések megoldásában; az egész régióra gyakorolt hatása miatt különösen fontos közülük Koszovó kérdése; Az RB hangsúlyozza, hogy az RB a szóban forgó munkacsoport révén támogatni igyekszik a nyugatbalkáni államok politikai képvisel ivel folytatott állandó párbeszédet, egyben gondoskodni szeretne

arról, hogy a b vítési folyamattal kapcsolatos tudnivalók és tájékoztatók eljussanak Európa és a Nyugat-Balkán városaiba és régióiba. Az RB üdvözli az el relépéseket a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok védelme terén tettek a potenciális tagjelölt országok. (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó) Javaslat Szerbia esetében az Európai Bizottság a közigazgatás kiépítésére irányuló segítségnyújtás során kiemelten vegye figyelembe a helyi közigazgatási kapacitást, különösen annak érdekében, hogy el mozdítsa a törvények végrehajtását és javítsa a központi és helyi közigazgatás közötti kommunikációt és együttm ködést.

(10) A regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulása az Európai Unió fenntartható fejl dési stratégiájához CdR 85/2007 - DEVE-IV-017 F el adó: Nichi Vendola (IT/PES) - Puglia tartomány elnöke El zmények Vélemény a következ tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére: Az EU Fenntartható Fejl dési Stratégiájának 2005. évi felülvizsgálata: El zetes összegzés és irányadás a jöv re vonatkozóan CdR 66/2005 végleges COM(2005) 37 végleges Az Európai Bizottság közleménye az EU fenntartható fejl dési stratégiájának felülvizsgálatáról el zetes összegzést ad az el relépésr l, és iránymutatásokkal szolgál a jöv re vonatkozóan. Nem történt elég el relépés a fenntartható fejl dési stratégia 2001-es göteborgi elfogadása óta, ezért a fenntartható fejl désre irányuló megel z megközelítést, és a területen végzett konkrét lépéseket kell a középpontba helyezni. A fenntartható fejl dés gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egyaránt felölel , háromdimenziós megközelítése a növekedés, a több és jobb munkahely, a jobb életmin ség és a tisztább és egészségesebb környezet el feltétele. A fenntartható fejl dést az EU minden politikai területébe integrálni kell és kiemelten kell kezelni. Lényeges, hogy a kohéziós politika támogassa mind a gazdasági, mind pedig az ökológiai és társadalmi dimenziókat, és hogy megfelel figyelemben részesüljenek a politika hosszú távú hatásai. Véleménytervezet

Az RB a 2006. június 16 17-i Európai Tanács következtetéseivel összhangban aláhúzza, hogy a fenntartható fejl dési stratégia 2001. évi göteborgi elfogadása óta tett el relépés nem elégséges Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mostantól a fenntartható fejl dés proaktív megközelítésére van szükség; Az RB meger síti, hogy figyelmet kell fordítani a következ kre: a környezeti szempontok érvényesítésére a technológiákra vonatkozó közbeszerzés során, különösen a hulladékgazdálkodás, az energia, a közlekedés, a vízellátás és a szennyvízhálózat, továbbá az utak és egyéb infrastruktúrák terén; Az RB a politikák vezérelvei tekintetében egyetért az új stratégiában meghatározott vezérelvekkel, amelyek utólagos kiegészítést és kifejtést igényelnek; Az RB a lisszaboni és a göteborgi stratégia közötti lehetséges szinergiák tekintetében utal korábbi véleményére, amelyben aláhúzta, hogy a lisszaboni stratégia annak a válasznak az alapját képezi, amelyet az EU adott a globalizációnak az európai versenyre, gazdaságra és munkaer re gyakorolt hatására, ám e válasznak ki kellene terjednie az európai és nemzetközi szint fenntartható fejl désre gyakorolt hatásra is; Az RB a f kihívások tekintetében tudomásul veszi a stratégiában leírt hét f kihívást és az ezekhez kapcsolódó célkit zéseket, operatív célokat és intézkedéseket; mindazonáltal tudatában van annak a kockázatnak, hogy a felosztás végül a különböz cselekvési területek közötti szoros kapcsolat figyelmen kívül hagyásához vezethet;

Az RB aggodalommal állapítja meg, hogy a célkit zések és az operatív célok szemben azzal, ami kívánatos lett volna nem hivatkoznak pontosan meghatározott célszámokra, hanem inkább csak elvekre és iránymutatásokra;

Az RB a tudásalapú társadalmat támogató horizontális politikák tekintetében úgy véli, hogy az oktatást és képzést meg kell különböztetni a szakképzést l, és megítélése szerint a szakmai továbbképzés a mindenkire kiterjed esélyegyenl ség biztosításának egyik legfontosabb eszköze a piacgazdaság kontextusában; Az RB sürg snek és szükségesnek tartja az új, környezetbarátabb technológiák kifejlesztését; Az RB a finanszírozási és gazdasági eszközök tekintetében egyetért azzal, hogy az európai alapok jobb felhasználása érdekében jobb koordinációt kell biztosítani a tagállamok és az Európai Bizottság között; Az RB aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság, mint jelezte, át kívánja adni az Európai Tanácsnak a fenntartható fejl dési stratégia egy szakaszának irányítását annak decemberi ülésén; Javaslat A Régiók Bizottságának f bb javaslatai: annak érdekében, hogy a fenntartható fejl dési stratégia a gyakorlatban meger sítse a fenntartható fejl dés átfogó jellegét és els rend fontosságát, az RB azt ajánlja, hogy az EK-Szerz dés 99. és 128. cikkének rendelkezéseit egységes keretben valósítsák meg, és ennek során az integrált iránymutatásokra való tekintettel a gazdasági és szociális szempontok mellett ökológiai és intézményi aspektusokat is vegyenek figyelembe; Az RB azt ajánlja, hogy a programtervezési dokumentumokhoz ezekr l az áramlásokról mellékeljenek elemzést, amely a gazdasági növekedés és a környezeti hatások egymástól való elválasztásában betöltött szerepükr l szól Az RB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy állandó közös megfigyel központot, amely a helyi szintnek a fenntarthatósághoz való hozzájárulását felügyeli, és amely kiegészíti a többéves intézményi partnerséget azzal a céllal, hogy megfogalmazza a helyi és regionális önkormányzatok álláspontját az EU fenntartható fejl déssel kapcsolatos stratégiai prioritásaira való tekintettel a megreformált és három évre tervezett politikai ciklus keretében is

(11) AZ EURÓPAI UNIÓ REFORMFOLYAMATÁNAK ÚJRAINDÍTÁSA CdR 398/2006 - CONST-IV-011 El adó: António Paiva (PT/EPP) Tomar városa polgármestere El zmény Az Európai Alkotmányt létrehozó Szerz dés (Alkotmányos Szerz dés) magában foglalja az EU alapvet értékeit, céljait és hatáskörét. Az Alkotmányos Szerz dés egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerz dés helyébe lépne, és az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jogban is érvényes, egységes jogi személyiséget adna. Az Európai Alkotmánytervezetet kidolgozó Európai Konvent els találkozójára 2002. február 28-án került sor, míg az EU vezet inek megállapodása 2004. június 18-án született meg. A Szerz dés elfogadását követ en, miután az Európai Unió mind a 25 tagállamának vezet je 2004. október 29-én Rómában kézjegyével látta el az Európai Alkotmányszerz dést, elindulhatott a ratifikációs folyamat. Ennek keretében minden tagország vagy nemzeti parlamentje vagy népszavazás útján hagyja jóvá az alapszerz dést, amely eredetileg a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna életbe, ám Franciaország és Hollandia lakossága népszavazáson elutasította a szöveget. Az EU állam- és kormányf i 2005. júniusi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a ratifikációra el irányzott id szakot és egy ún. gondolkodási id szakot iktatnak be. Ezen id szak alatt lehet ség van arra, hogy az állampolgárokkal jobban megismertessék az Alkotmány tartalmát és céljait. Véleménytervezet

Az RB támogatja az Unió elnökségét az Európai Unió reformfolyamata iránti elkötelezettségében, valamint egyetért azzal, hogy a 2004. október 2-án aláírt alkotmányszerz dés lényegét meg kell rizni; Az RB egyetért az Európai Bizottság megközelítésével, mely abból indul ki, hogy az alkotmány szimbolikus jelent ség , mivel er síti az európai polgárokban a közös értékekre és törekvésekre épül európai polgárságtudatot; Az RB hangsúlyozza, hogy alkotmányszerz dés nélkül az Uniónak nem lenne meg a szükséges jogi személyisége és közös alapja abban a kötelez érvény chartában foglalt alapjogokhoz, amely valódi jogi és demokratikus garanciát nyújt az Európai Unió polgárai számára; Az RB hangsúlyozza, hogy alkotmányszerz dés nélkül Európának nem lenne valódi közös bevándorlási és menekültpolitikája; Az RB felhívja rá a figyelmet, hogy alkotmányszerz dés nélkül az Unió nem lenne képes nagyszabású energiapolitikát kialakítani; Az RB azt kéri, hogy minden jöv beli Szerz désbe vegyék bele az itt következ rendelkezéseket: az EU célkit zéseinek, az alapértékeknek és az alapjogoknak, a helyi és regionális önállóság tiszteletben tartásának, valamint a kulturális és nyelvi sokszín ség elismerésének tulajdonított jelent ség a szubszidiaritás elvének (I-11. cikk (3) bek.) a közösségi jogszabályok helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatásának figyelembevétele új szabályrendszer a Régiók Bizottsága tagságára és tagjainak kinevezésére a polgárközeli demokrácia fontosságának elismerése az Unióban Az RB kedvez en értékeli az Európai Bizottságnak a 2007. január 18-19-i berlini konferencián kidolgozott eljárását, amely az európai intézmények és a helyi és regionális önkormányzatok közötti kommunikációs partnerség kialakítására irányul; Az RB külön felhívja a figyelmet az említett konferencia következtetéseiben szerepl javaslatokra, közelebbr l arra, hogy: garantálni kell a helyi és regionális önkormányzatok számára rendelkezésre álló költségvetési er források növelését az iskolai tantervekbe be kell venni az európai polgári ismeretek oktatását Az RB nagyra értékeli az Európai Parlamentnek az arra irányuló kezdeményezési javaslatát, hogy hozzanak létre egy Európai alapot a sajtó támogatására . Javaslat Az RB mivel az Európai bizottság is folytatja tevékenységét ezen a téren, vállalja, hogy a decentralizációval kiegészített D-tervben már kidolgozott területi megközelítés szerint jár el, és a decentralizált kommunikáció politikájának megszilárdítása végett a következ ket javasolja: hálózat létrehozása a helyi és regionális önkormányzatok sajtóirodái között a regionális és helyi tanácsot keretében külön ülés tartása egy, az Európával kapcsolatos tájékoztatás prioritására irányuló szövegminta közzététele

(12) Vélemény a következ tárgyban: "Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások bels piacának teljes megvalósítása tekintetében történ módosításáról" COM(2006) 594 final CdR 395/2006 - ECOS-IV-012 El adó: Elina Lehto (FI/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak a közösségi postai szolgáltatások megvalósításáról COM(2006) 594 végleges. A közlemény háttere: A Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy javaslat kíséretében, amely adott esetben meger síti, hogy a 2009. év-e a postai bels

piac teljes kör megvalósításának határideje, vagy a tanulmány következtetései alapján meghatározza az esetleges egyéb intézkedést. A Bizottság javaslatának egy el retekint tanulmány megállapításain kell alapulnia, amely minden tagállamra vonatkozóan értékeli, hogy a postai bels piac teljes kör megvalósítása 2009-ben milyen hatással lesz az egyetemes szolgáltatásra. A közlemény célkit zései: A Tanács a közösségi postai szolgáltatások fejlesztésér l szóló 1994. február 7-i állásfoglalásában kett s célkit zést irányozott el : a posta piacán a verseny fokozatos, ellen rzött megnyitását és az egyetemes postai szolgáltatás garantálását. A két cél összehangolási folyamatának részeként a postai irányelv ütemtervet állapít meg a posta piacain folyó verseny további megnyitásával kapcsolatos döntésekhez. A közlemény összefoglalása: háttér és jogi vonatkozások; az irányelvben foglalt piacmegnyitási ütemterv meger sítése; kiegészít és kapcsolódó intézkedések az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében; további intézkedések. Véleménytervezet és ajánlások: a jó postai szolgáltatás minden gazdasági és társadalmi tevékenység alapvet feltétele és az EU-n belüli kommunikáció elengedhetetlen része; a postai szolgáltatásoknak a változó piacoknak és a fogyasztói igényeknek megfelel rugalmas m ködést lehet vé tev minimumszabályokat kellene magában foglalnia; a globalizáció hatása, a jó min ség szolgáltatások iránti piaci igények és a technológia fejl dése miatt a postai szolgáltatásokat nyújtó ágazatnak gyors változásokkal kell szembenéznie; a RB az egyetemes szolgáltatás hatókörének pontosabb meghatározását javasolja; a RB azt ajánlja, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a munkahelyek liberalizáció folyamatából ered esetleges megsz nésének; meg kell vizsgálni a jelenlegi postai dolgozók átképzésének lehet ségeit, akik a munkanélküliség áldozatává válhatnak; meg kell vizsgálni a postahivatalok hálózatának franchise-rendszerben történ m ködtetésében rejl lehet ségeket, amely megfelel platform lenne más közcélú szolgáltatások biztosításához is; a RB kéri a finanszírozási lehet ségek pontosítását, az árak az általános kereskedelmi feltételeket tükrözzék; figyelembe kell venni a különböz tagállamok eltér körülményeit; az Európai Bizottság pontosítsa, hogy mi ért az alatt, hogy az áraknak a költségeken kell alapulniuk és a hatékonyságnövelést kell szolgálniuk; az egyetemes szolgáltatás körébe nem sorolható szolgáltatásoknak nem kellene közvetlen rendelet hatálya alá tartozniuk; elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy az egyetemes szolgáltatás költségeit megosszák és figyelembe vegyék, ha az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt vállalkozás költségalapú díjszabás alkalmazására kötelezett.

(13) A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia COM(2006) 625 El adó: Volker Hoff (DE/EPP) Hessen tartomány szövetségi és európai ügyekért felel s minisztere Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: utal rá, hogy a káros és súlyos alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatai már régóta társadalmi és politikai viták tárgyát képezik. Ennek fényében érthet , hogy az Európai Bizottság foglalkozik a kérdéssel, és mindenekel tt a súlyos és mértéktelen alkoholfogyasztás megel zésére és visszaszorítására, a fiatalkorúak alkoholfogyasztására, az alkohol okozta közúti balesetekre és a magzatkori alhohol-szindrómára összpontosít;

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a legtöbb tagállamban már bevezetett nemzeti szint intézkedések az EK-Szerz dés 152. cikkével és a szubszidiaritás elvével összhangban tagállami hatáskörbe tartoznak; nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a szubszidiaritás elve értelmében a Közösség csak akkor léphet fel, ha és amennyiben a tekintett intézkedések céljait tagállami szinten nem lehet megfelel mértékben elérni, következésképpen szükség van a közösségi szint szabályozásra; hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elve olyan sorompó, amely a tagállami tevékenységek javára kötelez határt szab a közösségi kompetenciák gyakorlásának; nem gondolja, hogy az esetleges hasonló jelleg tagállami problémák megoldásához feltétlenül az egész EU-t átfogó megközelítésre van szükség. Éppen a szubszidiaritás szempontjai alapján, de az európai bizottsági közleményben elismert eltér alkoholfogyasztási szokások fényében is komoly kétségeket ébreszt a közös, minden tagállamot átfogó európai megközelítés; osztja az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a káros és súlyos alkoholfogyasztásnak jelent s hatása van a közegészségügyre és ilyen értelemben költségeket ró az egészségügyi ellátásra, az egészségbiztosításra, a b nüldözésre, a közrendre és munkahelyekre, emiatt pedig kedvez tlenül hat a gazdasági fejl désre és a társadalom egészére. A fiatalok különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Ennek fényében mindenképpen ésszer ek a káros alkoholfogyasztás megel zését és kezelését célzó stratégiák; mindazonáltal kételkedik abban, hogy a tagállami intézkedéseket kiegészíteni hivatott európai szint lépésekkel Európa-szerte fel lehet hívni a figyelmet a szóban forgó kockázatokra; úgy látja, hogy a fiatalok körében számos EU-tagállamban növekv tendenciát mutat a mértéktelen ivás. Ennek fényében különösen fontos, hogy a tagállamokban olyan rendfenntartási politikákról is folyjon vita, amelyekkel meg lehet fékezni a fiatalkorúak alkoholfogyasztását és káros ivási szokásait; osztja az Európai Bizottság véleményét, miszerint az ittas vezetést visszaszorító intézkedések hatékony végrehajtása jelent sen csökkentheti a közlekedési balesetekb l ered halálesetek, sérülések és fogyatékosságok számát; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia megvalósítása pénzügyi szempontból nem terhelheti meg a regionális és helyi önkormányzatokat. Ilyen értelemben a további tanulmányok hasznát költségszempontokból is kétségbe vonja; ellenzi az Alkohol és Egészség Fórum Európai Bizottság által tervezett létrehozását. Egy ilyen testület jelent s létjogosultsági deficittel küszködne, és nem járulna hozzá a bürokrácia és a különböz testületek leépítéséhez sem

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a hetedik kutatási keretprogramon belül annak vizsgálatát kezdeményezi, miként válhat az európai szint kutatás a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia hasznára; az Európai Bizottsággal egyetértésben határozott meggy z dése, hogy a nemzeti stratégiák hatékonyabbak lehetnek, ha helyi és közösségi tevékenységek támogatnák ket; ebben az összefüggésben üdvözli, ha az EU az EK-Szerz dés 152. cikkével összhangban bevonja tevékenységébe a regionális és helyi döntéshozókat.

(15) Vélemény a következ tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban - Összehangolt megközelítés az Európai Unióban" COM(2006) 421 final; CdR 383/2006 rev 1 - RELEX-IV-003 El adó: Juliette Soulabaille (FR/PES)

El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak "A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban - Összehangolt megközelítés az Európai Unióban" COM(2006) 421 végleges. A közlemény háttere: A szegénység csökkentéséhez és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához jelent s fejl désre van szükség a kormányzás gazdasági, szociális, környezetvédelmi és politikai dimenziói területén. A fejl dés, az emberi jogok, a béke és a biztonság elválaszthatatlan és kölcsönösen meger síti egymást. A egyre inkább globalizálódó és összefonódó világban a béke és a biztonság nagy mértékben függ attól, hogy az országokban és a közintézményekben megvan-e a kell politikai szándék és képesség a világ el tt álló kihívások gyökerét jelent , a jogállam, az emberi jogok védelme, a demokratikus kormányzás, a szegénység megszüntetése, a fenntartható fejl dés és az egyenl tlenségek eltörlése köré csoportosuló politikák végrehajtására. A közlemény célkit zései: Ez a közlemény kiegészíti az Unió külkapcsolataiban a demokrácia el mozdításával kapcsolatos megközelítéssel kapcsolatban folyó munkákat, és további kezdeményezések követhetik, például a helyes pénzügyi, adóügyi és igazságügyi kormányzást el segít cselekvési keret létrehozása az Unió küls fellépésében. A közlemény összefoglalása: a demokratikus kormányzás meger sített és újszer megközelítése; kormányzási kezdeményezés: az AKCS-országok és az afrikai stratégia; párbeszéd és programok a más országokkal és régiókkal folytatott együttm ködés területén: A kormányzás és az európai szomszédságpolitika (ENP); Latin-Amerika; A kormányzás kérdése Ázsiában. Véleménytervezet és ajánlások Demokratikus kormányzás: A RB egyetért azzal, hogy a demokratikus kormányzás a millenniumi fejlesztési célkit zések megvalósításának alapköve és nem korlátozódik a korrupció elleni küzdelemre, és a helyi szerepvállalási folyamatot és a politikai párbeszédet kell el nyben részesíteni; a RB úgy véli, hogy a legjobb döntéseket a polgárokhoz legközelebb es szinten hozzák; az Európai Bizottság által lefektetett elvek esetében nem szabad a nemzeti és a kormányközi szintre szorítkozni; a kormányzást hiteles és megfelel hatáskörrel rendelkez helyi önkormányzatok létrehozásával kell megvalósítani; a helyi kormányzás terén elért haladást és az e kormányzás el tt álló esetleges akadályokat az országok szintjén folyamatosan értékelni kell. AKCS-országok: az érintett országok helyi választott képvisel ib l álló szövetségek számára rendelkezésre álljanak az e konzultáció eljárásaira és hatására vonatkozó információk; a RB szükségesnek tartja a kormányzási modell szerkezetének felülvizsgálatát; széles körben használják fel a kormányzási kezdeményezést (pénzügyi tartalék, mely a valódi változásokat és a meghatározó fejl dést célozza a demokratikus kormányzás területén ), és a helyi kormányzás költségvetési támogatását 25%-ra kellene emelni. Afrika: a támogatás, melyet az Európai Unió a nemzeti szint önértékelés gyakorlatára kíván fordítani, járuljon hozzá a helyi önkormányzatok részvétele és a decentralizáció területén elért haladás el mozdításához; fokozott támogatásban lehet részesíteni a helyi megválasztott képvisel k hálózatait; növelhet k az eszközök, amelyek képesek fokozni az olyan szervezetek hatékonyságát, amelyek technikai támogatást nyújtanak a helyi képvisel knek; a helyi képvisel k számára hozzáférhet vé lehet tenni a hatékony információs technológiákat; a helyi képvisel ket tömörít szervezeteket vonják be az EU és az érintett országok közötti politikai párbeszédbe. A világ egyéb régiói:

Latin-Amerikában a decentralizációt az állam korszer sítésének egyik tényez jeként tartják számon; A RB sajnálatát fejezi ki, hogy a szomszédsági politika keretében az Európai Unió és az egyes érintett országok közötti megállapodások alig adnak teret a kormányzás helyi dimenziójának; A RB ajánlja helyi önkormányzatok euro-mediterrán fórumának létrehozását. Az EU területi önkormányzatai: megfelel en vegyék ezeket számításba az európai fejlesztési politika kidolgozása során; a RB be kívánja tölteni azt a szerepét, amely a demokratikus kormányzást a lakosság irányában garantáló és biztosító helyi önkormányzatokat képvisel uniós szervként hárul rá, továbbá szeretné, ha bekapcsolódhatna az érintett országok helyi önkormányzataival folyó párbeszédbe; az európai helyi önkormányzatok meg kívánják osztani tapasztalataikat és szakértelmüket a világ más régióiban m köd helyi önkormányzatokkal, aminek el nyei, hogy el segítené a közeledést és az eszmecserét, meger síthetné a már létez kapcsolatokat és új kapcsolatokat hozhatna létre.

(18) Régiók a gazdasági változásért (a Bizottság közleménye) COM(2006) 675 final CdR 407/2006 rév. 1 - COTER-IV-009 El adó: Alvaro ANCISI (Ravenna képvisel testületének tagja, Olaszország, EPP) El zmények: A Régiók Bizottsága (RB) felhívja a figyelmet arra, hogy a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés a régiók közötti együttm ködés már létez formái kiegészítésének tekintend f ként, hogy ezeket az Európai területi együttm ködés elnevezés új regionális politikai cél keretében meger sítették. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a jöv ben is megfelel szinten folytatódjon az európai városok és régiók együttm ködésének az Interreg III C keretében indított támogatása. A kezdeményezés kommunikációs politikájának keretében üdvözli a COTER szakbizottság 2006. január 31-i ülésén a Regionális Politika F igazgatóság által adott tájékoztatást, mely szerint a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezésben foglaltak alapján a Régiók Bizottsága egy tagja minden évben képviselteti magát az innovációk évenként jutalmazásáról dönt értékel bizottságban.

Véleménytervezet: A 2007 2013-as id szakban a Bizottság tervei szerint oly módon vizsgálja a tagállamokkal együttm ködve a gazdasági modernizációval és a fokozott versenyképességgel kapcsolatos legjobb gyakorlatot, hogy az európai regionális politika a régiók közötti együttm ködésre és a városfejlesztési hálózati programra helyezi a hangsúlyt. Az új kezdeményezés neve régiók a gazdasági változásért, segítségével a kohéziós politika fokozottan járul hozzá a megújult lisszaboni menetrend céljainak eléréséhez. A teljes költségvetés 375 millió EUR nagyságrend . A régiók közötti együttm ködés és a városfejlesztési hálózati program a jelenlegi feltételeknek megfelel en m ködik tovább az új kezdeményezés keretei között. A részt vev tagállamokból, régiókból és városokból önkéntes alapon szervez d hálózatok kiválasztják az ket érdekl fejlesztési témát, majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által társfinanszírozott közös hálózatok keretei között valósítják meg azt; a részt vev tagállamok, régiók és városok továbbra is vezet szerepet fognak játszani a hálózat fejlesztésében és munkájában. A 2007 2013-as id szakban újdonságként jelenik meg, hogy a hálózatoknak a Bizottság is felkínál bizonyos számú témát, melyek középpontjában a gazdasági modernizáció és a megújult lisszaboni menetrend áll. Amennyiben a tagállamok, régiók vagy városok úgy döntenek, hogy e témák valamelyikét választják, lehet ségük nyílik arra, hogy szorosabban együttm ködjenek a Bizottsággal. A másik f újdonságot az jelenti majd, hogy a régiók a gazdasági változásért kezdeményezés központi elemeként egy gyorsított projekt lehet ség is megjelenik. A Bizottság átveheti az irányítást a kiválasztott elképzelések vizsgálatával kapcsolatban annak érdekében, hogy lehet vé váljék azok

gyors terjesztése az ERFA által támogatott európai regionális politikai programok keretei között. Az önkéntes alapon szervez d hálózatok a kiválasztott témák mentén valósulnak meg, a Bizottság támogatja ket, és gy jti össze az eredményeket. A Bizottság ily módon az általa meghatározott témák keretei között vizsgálhatja meg a gazdasági modernizációra vonatkozó elképzeléseit. További újdonságok, hogy 2007 márciusától évente, az Európai Tanács tavaszi ülésével párhuzamosan, megrendezésre kerül a régiók a gazdasági változásért konferencia, mely önálló honlappal és információs anyagokkal jelentkezik. A második újdonság az, hogy évente díjakat ítélnek oda a gazdasági modernizáció különböz kategóriáiban a legjobb gyakorlati elképzeléseknek. A Bizottság szolgálatai, a tagállamok, a régiók és a városok összehangolt munkája biztosítja, hogy a régiók a gazdasági változásért kezdeményezés, valamint annak gyorsított projekt lehet sége széles kör támogatásban részesüljön. Javaslatok: A Régiók Bizottsága javasolja az Európai Bizottságnak a projektek és a hálózatok kiválasztása során a nyilvános jelleg eljárást annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljanak a gyorsított változat végrehajtási eljárásai, valamint valós lehet ség nyíljon az európai régiók és települések lényeges igényeinek, tapasztalatainak és különbségeinek kifejezésére. Ezenkívül ajánlja, hogy a gyorsított változatra vonatkozó projektfelhívásokat az adott tematikus konferenciák után tegyék közzé, hogy szoros kapcsolat alakulhasson ki a kiemelt témák és azoknak a gyorsított változatok keretében történ megvalósítása között. A Régiók Bizottsága javasolja, hogy a RB kapjon több lehet séget az aktív együttm ködésre (esetleg egy meghallgatásra az Európai Bizottság felkérésére/javaslatára) a cselekvési programok meghatározása során, vagy egy kommunikációs csatorna létrehozására, amelyen keresztül a Régiók Bizottsága észrevételei eljuthatnak az e programok el készítésével foglalkozó szolgálatokhoz. Az RB továbbá javasolja, hogy az el bbiekben említetteken kívül más kommunikációs és a nézetek ütköztetésére szolgáló kezdeményezéseket (találkozóhelyek, konferenciák, valós vagy virtuális fórumok) is indítsanak be. A Régiók Bizottságát a megfelel konzultációs és/vagy részvételi eljárások és módozatok alapján vonják be az új Interreg IV C és az Urbact 2007 2013 cselekvési programok kidolgozásába. A következ javaslat értelmében az RB játsszon hatékony szerepet a regionális és helyi dimenzió összekapcsolásánál az általános tematikus irányelvek, a végrehajtási eljárások és a közvetlen ide vonatkozó programok meghatározásának keretében felmerült témákkal kapcsolatban. Ennek érdekében tartsa fenn az állandó információáramlást az említett programokat irányító hatóságokkal, esetlegesen azáltal, hogy ez utóbbiak számára rendszeres meghallatásokat szervez a Régiók Bizottságánál, valamint rendszeres beszámolókat készíttet velük az RB számára; További javaslat, hogy a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés keretében gy jtött tapasztalatokra vonatkozó információk megosztása és cseréje érdekében legyen biztosítva az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága képvisel inek kölcsönös részvétele a két intézmény rendezvényein. A Régiók Bizottsága kéri, hogy ugyanabban a tanácsadó szerepben vegyen részt az Interreg IV C és Urbact 2007 2013 programok végrehajtásában, mint az Európai Bizottság, azáltal, hogy a Régiók Bizottságának egy-egy kiválasztott tagja részt vesz mindkét program felügyeleti bizottságában és m ködjön együtt, akár el zetes tanulmányok keretében is, az Európai Területi Együttm ködési Bizottság (GECT) a leend hálózatokba történ bevonásának támogatásában. A GECT új, a területi együttm ködés irányítására és támogatására szolgáló jogi eszköz; Az utolsó ajánlás értelmében az RB aktívan vegyen részt a demonstrációs és terjesztési tevékenységekben a koordinált kommunikációs terv keretében, a terv elkészítésekor megállapítandó szabályok szerint, valamint lépjen fel a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés és a Régiók Bizottságának a lisszaboni stratégia nyomon követésével foglalkozó platformja közötti szinergiák és komplementaritás érdekében.

(6) További lépések (Az Európai COM(2006)

az Európai Bizottság

Technológiai közleménye 276

Intézet a

létrehozása felé Tanácsnak) final

CdR 273/2006 rev.2 EDUC-IV-008 El adó: Keith WALTERS (Cambridgeshire megyei önkormányzatának tagja; UK/EPP) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról COM(2006) 267 végleges. A közlemény háttere: Az Európai Technológiai Intézetr l (ETI) szóló, 2006. február 22-én elfogadott els közleményt követ en a 2006. márciusi Európai Tanács elismerte, hogy az Európai Technológiai Intézet létrehozása a fels oktatás, a kutatás és az innováció közötti, meglév szakadék áthidalásához vezet fontos lépés; felkérte továbbá a Bizottságot, hogy 2006. június közepéig nyújtson be javaslatot a szükséges további lépésekr l. Az ETI-t a lisszaboni célok elérését szolgáló, az oktatást, kutatást és innovációt mozgósító integrált stratégia részének kell tekinteni. A finanszírozási mechanizmusok mint a 7. kutatási keretprogram, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram a kiválóság legmagasabb szintjein támogatja majd a kutatást és innovációt. A közlemény célkit zései: Az ETI mint a kiválóságot támogatni, nemzetközi szinten a tehetséget magához vonzani, valamint az egyetemi hallgatók, kutatók és az innovációért felel s vezet k számára európai munkakörnyezetet biztosítani képes európai intézet a versenyképes, tudásalapú társadalom megteremtését célzó, megújult er feszítés európai jelképe lesz. A közlemény összefoglalása: az ETI javasolt szervezeti felépítése és m ködése; a kormányzótanács jellege és szerepe; a tudásközösségek m ködése; az ETI személyzetének státusza és kapcsolata az anyaintézményekkel; az ETI-ben való részvétel ösztönz i a partnerek számára; az üzleti körök szerepe; az intézet által kibocsátható oklevelek; a jelenlegi és jöv beli EU-kezdeményezésekkel való kapcsolata. A Régiók Bizottsága 2006. decemberi plenáris ülésén megvitatásra került már egy véleménytervezet err l a közleményr l. Véleménytervezet

A RB üdvözli e második közleményt, mivel pozitív hozzájárulásnak tekinti az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásáról szóló vitához, valamint a lisszaboni stratégia megvalósításához. A RB támogatja a tudásháromszög három oldala: az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok meger sítésére irányuló kezdeményezést. A RB megismétli azt a nézetet, mely szerint a sikeres kutatási és innovációs modelleket nem lehet tetszés szerint lemásolni. A RB elismeri az ETI jelent ségét abban, hogy bevonja a tudásháromszög összes fontos szerepl jét, a jelent sebb kutatócsoportokat, az ipart és az önkormányzatokat. A RB üdvözli az új finanszírozási forrásokat, melyeket az ETI fog bevonni a kutatóközösségek számára. A RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok lényeges módon befolyásolják azon feltételeket, melyek mellett az innovációhoz vezet együttm ködés kialakul. A RB emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a tudásháromszög három része közötti együttm ködés feltételeinek kialakítása terén. A RB emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a regionális és helyi önkormányzatok vannak a legalkalmasabb helyzetben arra, hogy a kkv-ket kutatási partnerségben való közrem ködésre ösztönözzék és az ipar és az egyetemek közötti partnerségeket támogassanak.

A RB hangsúlyozza, hogy az ETI tevékenységének középpontjában az innovációnak, az ismeretek átadásának, valamint az alkalmazott kutatási projekteknek kell lenniük. Javaslat A Régiók Bizottságának f bb javaslatai: az ETI egyesítse mind az EU világszinten elismert, kiváló egyetemeinek és kutatócsoportjainak er sségeit, és azokét is akik kiválóvá válhatnak; a tudásközösségek létrehozása lentr l felfelé irányuló megközelítésen alapuljon a kiválasztási eljárása nyitott legyen; a kutatási ágazat és a magánszektor közötti kapcsolat meger sítése a tudásközösségek ösztönzése lehetne arra, hogy id vel pénzügyileg fenntarthatóvá váljanak; az ETI a kezdeti szakaszban ne bocsásson ki saját oklevelet , hanem hozzon létre egy olyan min sítést vagy védjegyet, melyet egy tudásközösséghez tartozó egyetem ad ki; a magánszektor megfelel képviselete legyen biztosítva az igazgatótanácsban; az ETI értékelje magasra a regionális, illetve helyi önkormányzatok bevonásával m köd partneri együttm ködésekt l származó tudásközösségi alkalmazásokat; olyan célokat t zzenek ki, melyek révén mérni lehet stratégiai irányultságát; az ETI ne sok tudásközösség létrehozására törekedjen; az Európai Bizottság jogalkotási javaslatában szolgáltasson további részleteket a tudásközösségekkel kapcsolatosan; a személyzeti kérdést rugalmas módon kezeljék; az ETI sikerének megítéléséhez a kormányzótanács számára olyan célokat t zzenek ki, melyek révén mérni lehet stratégiai irányultságát; a létrehozandó Európai Kutatási Tanáccsal minél szorosabb kapcsolatokat kellene kialakítani.

(12)A szélessávú szakadék áthidalása (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának) COM(2006) 129 final i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának) COM(2006) 173 final CdR 272/2006 rev. 2 - EDUC-IV-007 El adó: Luciano CAVERI (Valle d'Aosta tartomány elnöke/regionális képvisel , IT/ELDE) El zmények Az Európai Bizottság közleménye: A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig és azon túl COM(2006) 216 végleges. Az EU állam-, illetve kormányf i 2001-ben megállapodtak abban, hogy 2010-re megállítják a biológiai sokféleség hanyatlását [az EU-ban] és helyreállítják az él helyeket és a természeti rendszereket. 2002-ben a világ mintegy 130 vezet jéhez csatlakozva megegyeztek abban, hogy [világszinten] jelent sen mérséklik a biológiai sokféleség csökkenésének sebességét 2010-re. A közvélemény-kutatások azt mutatják, az EU polgárai nagymértékben támogatják a tör dést a természettel és biológiai sokféleséggel. Az EU biológiai sokféleségét alapvet en két konkrét veszély fenyegeti. Els helyen a kell en át nem gondolt földhasználat és területfejlesztés áll. Másodsorban ki kell emelni az éghajlatváltozásnak a biológiai sokféleségre gyakorolt, egyre er söd hatását. Ez is alátámasztja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatos, a Kiotói Jegyz könyv céljain túlmutató, hatékony fellépés szükségességét.

Véleménytervezet A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a biodiverzitás nagymértékben meghatározza a régiók identitását; hangsúlyozza, hogy a biodiverzitás lényeges alapja a rekreációnak, a turizmusnak, valamint a régióra jellemz termékek el állításának és szolgáltatások nyújtásának; utal arra, hogy a biodiverzitás általánosan elismert eszmei értékével szemben gazdasági értékét alábecsülik. A biodiverzitás hosszú távon nélkülözhetetlen feltétele az egészségnek, a magas életszínvonalnak és a foglalkoztatottságnak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok politikai ígéretei ellenére messze van még a 2010-es cél, és követeli, hogy a biodiverzitás minden kormányzati szinten el kel helyet kapjon a politikai programban;

azt ajánlja, hogy a biodiverzitással kapcsolatos terveket európai, nemzeti, regionális és helyi szinten egyeztessék; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak szóló cselekvési program számos intézkedését a regionális és helyi önkormányzatoknak kell végrehajtaniuk, és kívánatosnak tartja, hogy tekintettel e regionális és helyi hatáskörre a régiók képvisel it aktívan vonják be a (biodiverzitás)politika mindenkori kialakításába; tudatában van annak, hogy az EU-ban a mez gazdaság nagy befolyással rendelkezik a biodiverzitásra. A föld kezelését l függ en a mez gazdaság vagy rendkívül jó hatással van a biodiverzitásra és biztonságot nyújt rengeteg különböz faj számára, vagy pedig komoly károkat okoz a biodiverzitásban azzal, hogy él helyeket pusztít el és szennyezi a környezetet; megjegyzi, hogy az EU-költségvetés legnagyobb részét jelenleg is a mez gazdaságra fordítják, és hogy ezáltal az EU lényeges eszközzel rendelkezik a mez gazdasági szektor földhasználatának befolyásolására, valamint amellett foglal állást, hogy a 2007 2013 közötti id szakra szóló pénzügyi terv 2008-as felülvizsgálata során az eszközök jelent s részét irányítsák át a fenntartható mez gazdaságra és a tájmeg rzésre; megjegyzi, hogy az európai szint területrendezés-politikai intézkedések lehet sége korlátozott, mivel a területrendezés a biodiverzitás fenntartásáért és helyreállításáért leginkább felel s politikaterület tagállami hatáskör; követeli, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten a biodiverzitás aspektusa jelent s szerepet kapjon a területrendezés terén hozandó döntésekben, els sorban a stratégiai környezeti vizsgálat (SEA, Strategic Environmental Assessment) révén; megjegyzi, hogy a biológiai sokféleségr l szóló egyezményt aláíró felek 2006 márciusában a brazíliai Curitibában megtartott 8. konferenciáján a biodiverzitást érint en hozott döntések fontos el relépést jelentenek; amellett foglal állást, hogy az EU és a tagállamok használják ki az alkalmat arra, hogy ismertetik a biodiverzitásról szóló bizottsági közlemény értékelését, valamint el készítenek egy másik találkozót, ahol a regionális és helyi önkormányzatok er teljesebb bevonása is megvalósul; hozzáf zi, hogy bár a bio-üzemanyagokkal kapcsolatos politika kialakítása fontos lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hatékony csak akkor lehet, ha az összes üzemanyag-fogyasztás jelent s csökkentésére irányuló intézkedésekkel jár együtt, és ha csak olyan alapanyagokat, technikákat és növényeket használnak fel, amelyek nemzeti és nemzetközi szinten nincsenek negatív hatással a biodiverzitásra nézve és nem járnak azzal a következménnyel, hogy a mez gazdasági területeket a biológiailag értékes ökoszisztémák rovására terjesztik ki; utal arra, hogy Európa és a világ biológiai sokféleségének meg rzésével és fenntartható felhasználásával kapcsolatos tudás elérhet sége és növelése alapvet fontosságú, ide tartozik a bevált gyakorlatokról szóló tapasztalatcsere is a tagállamok és a régiók között;

megállapítja, hogy úgy t nik, a LIFE+ és a kutatási költségvetés révén kevés pénz áll rendelkezésre a biodiverzitásra, valamint fennáll a veszély, hogy a tagállamok elhanyagolják a biodiverzitás érdekeit a jelenlegi strukturális alapok esetében. Javaslat A Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács és a Parlament általi megvitatást követ en a cselekvési terv végrehajtását a már meglév , biológiai sokféleség szakért i csoport (Biodiversity Expert Group, BEG) felügyelje. A BEG-nek azon is kell dolgoznia, hogy biztosítsa a közösségi és tagállami szint intézkedések közötti összhangot és ezek egymást kiegészít jellegét. Az RB javaslata értelmében a

Countdown 2010 ( Visszaszámlálás 2010-ig ) és a Beautiful Europe (Csodálatos Európa) kezdeményezésekhez szorosan kapcsolódva kommunikációs stratégia kidolgozására lenne szükség a tagállamok, civil szervezetek, regionális és helyi önkormányzatok számára a 2010-re kit zött célok népszer sítése érdekében.

(15) A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozása - Európai többletérték (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának) COM(2006) 349 final CdR 338/2006 rev. 1 - ECOS-IV-008 El adó: Harry DIJKSMA (Flevoland tartomány önkormányzati képvisel je, NL/ALDE) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Közösség lisszaboni folyamatának végrehajtásáról: A kis és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozása Európai többletérték COM(2006) 177 végleges. A közlemény háttere: Öt évvel ezel tt az Európai Unió egy ambiciózus reformprogramot indított útjára. Az elmúlt év során a Bizottság felülvizsgálta a megvalósult el relépéseket. Ez európai és nemzeti szinten egyaránt élénk vitához vezetett azok között, akiknek érdekük f z dik a lisszaboni stratégia sikeréhez. E közlemény el zménye az általános érdek szociális szolgáltatásokról szóló fehér könyv, amely kijelenti: hasznos egy rendszerez megközelítés kialakítása az általános szociális és egészségügyi érdek szolgáltatások sajátos jellemz inek azonosítására és felismerésére, valamint a keret, amelyben m ködnek és modernizálhatóak, pontosítására . A közlemény célkit zései: A növekedési és foglalkoztatási partnerség az Európai Bizottság politikájának egyik legfontosabb eleme. Sikere azon múlik, hogy Európa kis- és középvállalkozásai kiteljesítik-e a bennük rejl potenciált. E vállalkozások ugyanis létfontosságúak a vállalkozói kedv, a verseny és az innováció ösztönzése szempontjából, melyek a fenntartható növekedés és fejl dés motorjai. Emellett a 2006. tavaszi Európai Tanács következtetései hangsúlyozták, hogy a kis- és középvállalkozások növekedéséhez létfontosságú a tökéletesen integrált pénzügyi piac és a kielégít finanszírozási lehet ségek. A lisszaboni folyamat olyan keretet kínál, melyen belül a finanszírozási lehet ségek nemzeti és EU-s szint reformok révén javíthatók. A közlemény összefoglalása: A lisszaboni folyamat támogatása; Jobb feltételek a vállalkozásit ke-befektetés számára; Több küls forrás a kkv-k számára; az EU hozzájárulása a kkv-k finanszírozásához; Jobb irányítás nemzeti szinten. Véleménytervezet A RB üdvözli az Európai Bizottság közleményét a kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozásáról, amely a közösségi és tagállami intézmények problémáinak és eszközeinek világos elemzését nyújtja. A RB támogatja a tavaszi Európai Tanács következtetéseit, amelyek hangsúlyozták, hogy a kis- és középvállalkozások növekedéséhez dönt fontosságúak a kielégít finanszírozási lehet ségek és az integrált pénzügyi piac. Jobb feltételek a vállalkozásit ke-befektetés számára elismeri, hogy az elmúlt években tett jelent s el rehaladás ellenére egyértelm en fokozott tevékenységre van szükség, és több eszköz fejlesztend ki ahhoz, hogy Európa teljesíthesse a lisszaboni menetrend célkit zéseit. Az európai kockázatit ke-piacok továbbra is teljes potenciáljuk alatti szinten m ködnek. Ez azt tükrözi, hogy a piac kudarcot vallott az el készítés el tti, az el készítés során, illetve a korai szakaszban történ sajátt ke-finanszírozás tekintetében olyan

problémák miatt, amelyek egyaránt kapcsolatosak a kockázatit ke-kínálattal és -kereslettel. Ennek következtében a lehetséges innovációkat nem használják ki teljesen, ami alacsonyabb szint gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz vezet. Ezenkívül igen kevés korai szakaszban lév , innovatív technológiákat alkalmazó európai vállalat n tte ki magát az adott ágazat globális vezet jévé;

üdvözli a közösségi intézmények és a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek 2013-ra lehet vé teszik a kockázatit ke-alapok által az el készítés vagy az indulás szakaszában lév vállalatokba történ befektetések fenntartható megháromszorozódását; elismeri, hogy az Európában alkalmazott t ke- és bankrendszerek egyaránt továbbra is számottev en eltérnek az egyes tagállamokban, és hogy további harmonizáció szükséges annak biztosítására, hogy a kkv-k egyenl feltételekkel rendelkezzenek a bels piaci potenciál kihasználásához a növekedés és a foglalkoztatás fokozása érdekében; egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy valamennyi sikeres kockázatit ke-befektetéshez elengedhetetlen egy kilépési stratégia. Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy számos európai értékpapírpiac jó alternatívákat teremtett, amelyek lehet vé teszik a növekedésben lév vállalkozások számára, hogy t kéhez jussanak, és ezért üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek a nagy növekedési potenciállal rendelkez értékpapírok piacán keresztül megkönnyítik a finanszírozási lehet ségekhez való hozzájutást szerte az EU-ban; elismeri, hogy a korai szakaszban történ finanszírozás jelenlegi hiánya meggátolja a növekedést és az innovációt az EU-ban. Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a finanszírozási alapok további szakosodása és egyfajta sajátos ágazati szakértelem megszerzése szükséges a sikeres befektetésekhez; egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egységes piacon a szakszer kockázatit kekezel knek képeseknek kell lenniük határokon átnyúlóan t kéhez jutni és azt befektetni anélkül, hogy ez túlzottan magas adóköltségekkel vagy súlyos bürokratikus terhekkel járna a számukra. Az RB nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy hozzanak megfelel intézkedéseket annak biztosítására, hogy a határokon átnyúló befektetések esetében tisztességes és egyenl feltételek mellett folyjon a verseny, ami kölcsönösen harmonizálná az adóterheket és csökkentené a bürokratikus terheket; üdvözli a kkv-k számára alacsonyabb költségeket biztosító európai szabadalomra irányuló új javaslatot. A jelenlegi európai szabadalom magas költsége akadályozza az innovációk gyors gazdasági fejl dését. Nagyobb mérték adósságfinanszírozás a kkv-k számára elismeri, hogy a bankkölcsönök továbbra is a kis- és középvállalkozások f finanszírozási forrását jelentik. Az RB sajnálja, hogy a Basel II 50%-kal emelni fogja a kockázatosabb kereskedelmi hitelek súlyozását, ami szinte biztosan növeli majd a kölcsön költségét az induló és újító vállalkozások számára; sajnálja, hogy a kkv-k finanszírozási lehet ségekhez való hozzájutása kapcsán kulcsfontosságú probléma a nagy bankok kivonulása a helyi piacról vidéki és alulnépesedett, illetve gazdaságilag gyenge területeken. Ez ahhoz vezet, hogy a kkv-k nagyobb mértékben támaszkodnak az adott területen gyökeret vert és a számukra történ hitelnyújtásra

szakosodott bankokra. A vonatkozó szabályozás módosulása számottev en befolyásolhatná a kkv-k számára rendelkezésre álló finanszírozási lehet ségeket; elismeri, hogy Európát számos olyan kulturális vonás jellemzi, amely növekedési potenciált is jelent. A kis- és középvállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy javítsanak kockázatkezelési szokásaikon és vállalkozói kultúrájukon. Ezáltal ellensúlyozhatók a növekedés akadályai. Az EU részvétele a kkv-k finanszírozásában elismeri, hogy szükség van kézzelfogható, testre szabott megoldásokra a célcsoport számára a kockázati t ke biztosítása érdekében. Korlátozottak a regionális önkormányzatok el tt arra nyitva álló lehet ségek, hogy t két nyújtsanak kockázatit ke-alapok számára, ezért az RB üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) azon lehet ségét, hogy t két biztosítson regionális kockázatit kealapok számára. Az állami finanszírozás nyereséges feltételek mellett történ biztosítása módosítja a kockázat/megtérülés arányt a magánbefektet k számára, akiknek megn ezáltal a kockázatit ke-piacra való belépés iránti hajlandóságuk; A RB üdvözli a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és a JEREMIE nev program európai uniós eszközeit; A RB üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet által biztosított lehet séget, amelynek értelmében európai uniós társfinanszírozást használnának fel egy ún. ismeretigazolási rendszer felállítására az innovációk piacra jutásának el segítése érdekében; A RB elismeri, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) még nincsenek felkészülve arra, hogy közvetlen kapcsolatban álljanak a kkv-kkel, csupán arra állnak készen, hogy technikai segítséget és t két nyújtsanak a JEREMIE és a CIP eszközzel együtt, közbüls pénzügyi intézményeken és szervezeteken keresztül a tagállamokban és azok régióiban. A RB elismeri, hogy az európai uniós eszközök nagyrészt az induló és a teljesítményük csúcsán lév vállalkozásokra összpontosítanak annak ellenére, hogy a kkv-k 75%-a ett l eltér kategóriába tartozik; Javaslat

Az RB ajánlása értelmében a természetvédelmi területek, valamint az ökológiai szempontból érzékeny területek védelmét szolgáló intézkedéseket szabályozni kellene. Szintén az ajánlás értelmében szorosabb együttm ködés szükséges az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség és az együtt-termesztés területén illetékes nemzeti hatóságok között, valamint szükséges a regionális és helyi hatóságok aktív részvétele az együtttermesztéssel kapcsolatos konzultáció folyamatában. Fontos megjegyezni, hogy az együtttermesztésre vonatkozó nemzeti és regionális el írások kifejezetten utaljanak az el vigyázatosság elvére mindamellett, hogy a tagállamok és a régiók biztosítsák a szomszédos területek határokon átnyúló együttm ködését az együtt-termesztésre vonatkozó intézkedések hatékony m ködésének garantálása érdekében a határ menti területeken. Az RB javaslata értelmében a GMO-k meghatározott területre való bevezetését el zzék meg specifikus tanulmányok, és javasolja, hogy az Európai Bizottságot és a tagállamok a programok és források meghatározása által kötelezzék el magukat a legnagyobb mérték technikai és pénzügyi támogatás nyújtása mellett regionális és helyi szinten is.

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.