Szakmai anyag A könyvtári szoftverek lehetőségei és azok megvalósulása a XIII. kerületi iskolai könyvtárakban 2014
Készítette: Gerbner Zsuzsanna Könyvtáros szaktanácsadó
1
1. Bevezetés Segíteni kell a könyvtári szolgáltatások könnyű elérését Bebizonyosodott tény, hogy ha a könyvtárosok és a tanárok együttműködnek, akkor a tanulók az eddiginél magasabb szinten képesek elsajátítani a szükséges olvasási, tanulási, problémamegoldási, információs, kommunkációs, és technológiai készségeket. Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az iskolai közösség minden tagja számára biztosítani kell. A szolgáltatásokhoz és a gyűjteményekhez való hozzáférés az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogokról és Szabadságról szóló nemzetközi dektrétumán alapszik, és semmiféle ideológiai, politikai vagy vallási cenzúra, vagy kereskedelmi nyomás nem hathat e jogra. A kormányokat ösztönözni kívánjuk oktatási minisztereiken keresztül arra, hogy olyan stratégiákat, eljárásokat és terveket fejlesszenek ki, melyek ennek a nyilatkozatnak az alapelveit gyakorlattá alakítják. A fenti nyilatkozatot az UNESCO Közgyűlése 1999 novemberében fogadta el. 2. Bevezetés az integrált könyvtári rendszerek világába 2.1. A könyvtárak a kezdetektől a számítástechnika legkézzelfoghatóbb alkalmazási területe Az eredendően könyvtáros végzettségű, és az informatika iránti is érdeklődő Tóth Kornél 2009-ben írta meg a Bevezetés az integrált könyvtári rendszerek világába című prezentációját. A szerző az MTA SZTAKI ITAK osztályán működő könyvtár – automatizálási csoport munkatársa, és több mint 15 éve foglalkozik könyvtári számítógépes rendszerekkel. Az integrált könyvtári rendszer olyan rendszer, amely modulokból épül fel, és amelyekben ezek a modulok egymással harmonikusan együttműködő, egymást kiegészítő egészet alkotnak. A könyvtárgépesítés fél évszázados múltra tekint vissza. A könyvtárak a kezdetektől a számítástechnika egyik legkézenfekvőbb alkalmazási területe. A számítógépek éppen a rendszerezés és a rendszerezett anyag visszakeresése terén nyújt kiváló teljesítményt. Kezdetben a katalógus cédulákat képezték le számítógépes rekordokra. A számítógép terjedésének következtében szükségessé vált a könyvtárakban, hogy a számítógép kezelni tudja a bibliográfiai adatokat, ezért szabványos kódokat rendeltek hozzájuk. A MARC formátum a Machine Readable Cataloging, a géppel olvasható katalogizálás a könyvtárakban és a nemzeti bibliográfiai központokban általában alkalmazott adatcsere formátum. Megjelenése szorosan összefügg a szabványosítási törekvésekkel. Az 2
1960-as években az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, a Kongresszusi Könyvtár fejlesztette ki az első MARC formátumot. Az Amerikában végzett fejlesztést követte NagyBritannia. A többi nemzeti MARC formátum ezek mintájára készült. A HUNMARC formátum a MARC formátum magyarországi megfelelője. A másik terület a kölcsönzések gépi nyilvántartása. Az 1960-as években vette kezdetét a könyvtári munkafolyamatok számítógépes segítése. Kezdetben teremnyi méretűek voltak a számítógépek, ma a tenyerünkben is elférnek. A Wikipédia rendszerében több és jobb minőségű szócikk található, mint az 1768 óta épített Encyclopaedia Britannicában. 2.2. Az integrált könyvtári rendszerek lényege Az integrált könyvtári rendszerek lényege az, hogy minden könyvtári munkafolyamat gépesítve van. Az alapmoduljai kiépültek, s ezek végzik el a különböző könyvtári műveleteket: gyarapítás-szerzeményezés, katalogizálás, kölcsönzés, periodika kezelés, leltározás, statisztikakészítés, és sok más egyéb feladatot. Az OPAC szolgáltatásra akkor van szükség, ha az iskolának nincs szervere. Ebben az esetben a szolgáltató szerverén keresztül működik az integrált könyvtári rendszer, ami elérhetővé teszi az adott könyvtár publikus adatainak elérhetőségét számítógépen, okos telefonon és tableteken is. A meta kereső szolgáltatás témakör szerinti hírgyűjtést jelent. Ez egy olyan keresőmotor, amely továbbküldi a felhasználó kérését több más keresőnek és/vagy adatbázisnak, és az azokból visszakapott adatokat összegzi. Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a keresőkérdést egy alkalommal vigye be, de több keresőt is érjen el. 2.3 Hardver, szoftver Az általános struktúra az alábbi struktúrát követi: hardver és szoftver réteg. A hardverhez tartozik a szerver, a munkaállomás és a hálózatok. A szoftverhez tartoznak az operációs rendszer, az adatbázis-kezelő, az IKR (integrált könyvtári rendszer) alkalmazási réteg, és a Webes réteg. A könyvtári rendszerek stabilak, működésük megbízható, és könnyen illeszthető a hazai és a nemzetközi rendszerekhez. Ügyfélszolgálatuk gyors és pontos.
3
3. Vezető szakfelügyeleti jelentés az iskolai könyvtárban végzett 2009-es könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról Dömsödy Andrea és Varga Katalin 2009-es Vezető szakfelügyeleti jelentés az iskolai könyvtárban végzett 2009-es könyvtári szakfelügyeleti vizsgálatról című írásukban írják, hogy Magyarországon minden ötödik iskolai könyvtárban biztos nincsen számítógép, valamint a könyvtárak 51 százalékában nincs könyvtári szoftver, sem számítógépes adattárolás, hiszen még saját készítésű program vagy egyszerű Excel táblázat sincs. Ez a vizsgálat 120 önkormányzati fenntartású és gyakorló iskolára terjedt ki. A vizsgált könyvtárak 14 százalékában egyáltalán nem volt számítógép, sem olvasói, sem könyvtárosi. Az iskolák 47 százalékában egyáltalán nincs olvasói számítógép, ami azért szomorú, mert városi, és nem kisiskolákat vizsgáltak a vezető szakfelügyelők. A XIII. kerületi iskolai könyvtárakban mindenhol van számítógép, és könyvtári szoftver, de olvasói számítógép nincs mindenhol. 3. 1 Számítógépes könyvtári szoftverek Magyarország iskoláiban A 2009-es felmérés rákérdezett a szoftverek alkalmazására. Az iskolákban használatos szoftverek közül országos szinten a Szirén a legelterjedtebb 26 százalékkal. A George 8%, Gregus 5%, a HunTéka, Nanlib, Szikla, Textlib és a Depo szoftverek 1, 2, 3 százalékosak a 2009-es iskolai könyvtárakat érintő vizsgálat szerint. Az országosan vizsgált könyvtárak felében nincsen integrált könyvtári rendszer. A XIII. kerület iskolai könyvtáraiban mindenhol van könyvtári szoftver. Az országos felmérésekhez képest meglévő eltérést az okozza, hogy a fenntartó az országos átlagnál magasabb szinten gondoskodott az iskolákról. 3.2. Szirén integrált könyvtári rendszer A Szirén integrált könyvtári rendszer fejlesztése 1985-ben kezdődött. Egy 2003-ban indult kiterjedt munka eredményeként született meg a nagy nemzetközi könyvtári rendszerekkel egyenrangú szoftver, és a kezdetektől fogva dinamikusan fejlődik tovább. Ma 1600 könyvtár használja ezt a szoftvert. A rendszer lényege az, ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal felkerül a központi szerverre. A Szirén adatbeviteli űrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A rendszer hatalmas előnye az, hogy tetszőleges típusú dokumentumok (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) egy mozdulattal átvehetők. A rendszer 450 könyvtárat is közvetlenül elér, tehát a Szirénbe átemelhető pl. a Library of Congress, az Oxford University 4
Library stb.. A lehető legszerteágazóbb könyvtártípusok használják a rendszert, melyeket a virtuális könyvtárban tematikusan is csoportosíthatunk: oktatási intézmények, bíróságok, kórházak, szakkönyvtárak, kulturális intézetek, múzeumi könyvtárak stb.. 1995-ben az OSZK-val való megállapodás alapján az OSZK-ban feldolgozott bibliográfiai leírást kéthetenkénti frissítéssel megkapja a Szirén Központi Lelőhely Adatbázis, későbbi nevén SZIKLA. 2003-tól az adatbázis a Kelló adataival bővült. 2004-ben elkészült a Szikla új változata. A dokumentum feldolgozás támogatása a könyvtári együttműködés támogatását szolgálja. Az Internetes Országos Közös Katalogizáló rendszer, napjainkban 25.000.000 bibliográfiai leírást tartalmaz 1500-tól kezdve. Az Országos Széchenyi Könyvtár működteti KELLÓ (Könyvtárellátó Közhasznú Társaság) néven az új könyveket bemutató bibliográfiai leírásokat. Feldolgozható dokumentumtípusok: könyv, folyóirat, cikk, audiovizuális anyagok (hanglemez, CD, DVD, video stb.), térkép, kotta, képeslap, helytörténeti gyűjtemény, muzeális dokumentumok 3. 3. A Szirén könyvtári szoftver a XIII. kerület iskoláiban A Szirén rendszer minden moduljával együtt iskolák számára kedvezményesen 100.000 forinton belül beszerezhető. Az éves előfizetés 70.000 Ft-ba kerül. Néhány kerületi iskolában éltek is ezzel a lehetőséggel (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Németh László Gimnázium, Pannónia Általános Iskola). Éves előfizetés nélkül is használható modulok az adatbevitel, módosítás, törlés, egyszerű keresés, kölcsönzés, hosszabbítás és visszahozatal is. A XIII. kerületi általános iskolák és gimnáziumok döntő többségben 80%-ban a Szirén könyvtári szoftvert használják. Egy iskolában egy Mezo nevű számítógépes programmal dolgoznak, egy másik intézményben pedig a Szirén program mellett a Szikla is megvan. A Szikla 1998-ban fejlődött ki a Szirénből. Ezeket a könyvtári szoftvereket nem csak iskolákban használják, hanem nagyobb szakkönyvtárakban és városi könyvtárakban is. A kerületi iskolákban nagyon változatos palettát mutat az iskolai könyvtárak állományának számítógépes feldolgozottsága, illetve a Szirén lehetőségeinek kihasználtsága. A XIII. kerületi iskolák könyvtárai közül háromnál a könyvtári állomány 100%-a fel van dolgozva, az iskolák többségénél a feldolgozottság 10% körüli, és egy általános iskolánál a dokumentumok fele van számítógépen. Két Gimnázium – Berzsenyi Dániel Gimnázium, és a Németh László 5
Gimnázium – könyvtári állománya fent van az interneten, illetve a gimnáziumok diákjai a Szirén hálózatában lévő 1600 más könyvtárral és még a nagyvilágból 450 könyvtárral is kapcsolatba léphetnek. A tehetséggondozásnál fontos szerepet tölt be az, hogy az Országos Középiskolai
Tanulmányi
Versenyekre
és
egyéb
versenyekre,
pályázatokra
való
felkészülésnél, vagy egyszerűen valamilyen témában való elmélyülésnél az iskolai könyvtárból más könyvtárak állománya is elérhető legyen. A kerületi iskolák könyvtárosai a Szirén szolgáltatásaival nagyon meg vannak elégedve. Különösen a kölcsönző programmal, a dokumentumkereséssel, a program megvételét követő 8 órás ingyenes felkészítéssel, valamint az asszisztenciával. Egyik iskolában az évek során kétszer is elszállt az adatbázis, amit mindkét esetben gyorsan helyreállítottak a Szirén munkatársai. 4. Összegzés A 2009-es iskolai könyvtárakban végzett vizsgálat óta eltelt néhány évben országosan valamelyest javult a helyzet a különböző pályázatok hatására, de nem lényegesen. A fenntartók néhány évvel ezelőtt – ha nem is mindenhol, de az iskolák többségében – támogatták az intézményeket abban, hogy a könyvtári állományukat számítógépre vigyék, segítve ezzel a gyűjtemények jobb kihasználását. Az utóbbi évben a könyvtárosok terhelése nőtt a tankönyvrendelések és az ingyen tankönyvekkel kapcsolatos adminisztratív munkák miatt. Az is lassítja a folyamatot, hogy még a nagyobb iskolákban is csak egy könyvtáros dolgozik.
Ez is egyik oka annak, hogy a kerületi iskolákban lassan halad a könyvtári
állomány számítógépre vitele. Mivel az iskolák jelentős részében azonos szoftverrel dolgoznak a kollégák, igény lenne arra, hogy egy informatikus szakember szakmailag és módszertanilag is segítse a kerületi iskolák könyvtári állományának számítógépre vitelét.
6
