EURÓPAI PARLAMENT
2014 - 2019
Kulturális és Oktatási Bizottság
2015/0000(INI) 4.2.2015
JELENTÉSTERVEZET a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/0000(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó: Krystyna Łybacka
PR\1049173HU.doc
HU
PE546.870v01-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY ..........3 INDOKOLÁS ......................................................................................................................10
PE546.870v01-00
HU
2/14
PR\1049173HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/0000(INI)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkére, – tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és annak 26. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1998. május 25-én Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság részéről a négy illetékes miniszter által Párizsban aláírt, az európai felsőoktatási rendszer struktúrájának harmonizációjáról szóló sorbonne-i együttes nyilatkozatra (Sorbonne-i Nyilatkozat)1, – tekintettel az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei által Bolognában aláírt együttes nyilatkozatra (Bolognai Nyilatkozat)2, – tekintettel a felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciája által 2009. április 28–29-én Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben kiadott közleményre3, – tekintettel a 47 ország oktatási miniszterei által 2010. március 12-én elfogadott Budapest– Bécs Nyilatkozatra, amely hivatalosan elindította az európai felsőoktatási térséget4, – tekintettel a miniszteri konferencia és a 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott harmadik bolognai szakpolitikai fórum által kiadott közleményre5, – tekintettel az európai felsőoktatási térséggel foglalkozó 2012. április 26–27-én Bukarestben tartott miniszteri szintű konferencia által elfogadott, az európai felsőoktatási térségre vonatkozó 2020-ig szóló mobilitási stratégiára6, – tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet) módosításáról szóló 2013. november 20-i európai parlamenti és tanácsi 2013/55/EU irányelvre7
1
http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/SORBONNE_DECLARATION1.pdf http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/BOLOGNA_DECLARATION1.pdf 3 http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Leuven_Louvain-laNeuve_Communiqu%C3%A9_April_2009.pdf 4 http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Budapest-Vienna_Declaration.pdf 5 http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bucharest%20Communique%202012(1).pdf 6 http://www.ehea.info/Uploads/%281%29/2012%20EHEA%20Mobility%20Strategy.pdf 7 HL L 354., 2013.12.28., 132. o. 2
PR\1049173HU.doc
3/14
PE546.870v01-00
HU
– tekintettel a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra1, – tekintettel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló, 2006. február 15-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra2, – tekintettel az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra3 (EQFLLL), – tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre4, – tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében 2009. november 26-án ülésező képviselői által elfogadott következtetésekre az oktatás szerepének a teljes körűen működő tudásháromszög keretében való fejlesztéséről5, – tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre6, – tekintettel az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra7, – tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése” című, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra8, – tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című, 2006. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2006)0208), – tekintettel a Bizottság „EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010) 2020), – tekintettel az „Európai digitális menetrend ” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245/2), – tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),
1
HL L 289., 2005.11.3., 23. o. HL L 64., 2006.4.3., 60. o. 3 HL C 111., 2008.5.6., 1. o. 4 HL C 119., 2009. 5.28., 2. o. 5 HL C 302., 2009.12.9., 3. o. 6 HL C 135., 2010. 5.26., 12. o. 7 HL C 191., 2011.7.1., 1. o. 8 HL C 199., 2011.7.7., 1. o. 2
PE546.870v01-00
HU
4/14
PR\1049173HU.doc
– tekintettel a „Felsőoktatás Európában 2009-ben: fejlemények a bolognai folyamatban” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2009)1, – tekintettel a „2010-ben középpontban az európai felsőoktatás: a bolognai folyamat hatása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2010)2, – tekintettel „Az európai felsőoktatási téréség 2012-ben: fejlemények a bolognai folyamat végrehajtása” című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2012)3, – tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a pedagógusok körében végzett 2007. évi Eurobarométer-felmérésre4, – tekintettel a felsőoktatási reform tárgyában a hallgatók körében végzett 2009. évi Eurobarométer-felmérésre5, – tekintettel az Eurostat 2009. április 16-i, „A bolognai folyamat az európai felsőoktatásban – a társadalmi dimenzióval és mobilitással kapcsolatos legfontosabb mutatók” című kiadványára6, – tekintettel a 2011. szeptember 8–9-én az örményországi Jerevánban megtartott, a felsőoktatás támogatásáról szóló nemzetközi konferencia zárójelentésére7, – tekintettel a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról szóló, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására8, – tekintettel az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról szóló 2012. március 13-i állásfoglalásra9, –
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0000/2015),
A. mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben a bolognai folyamat jelentőségének a tudáson és innováción alapuló növekedési célok elérésében kell állnia, és mivel ennek tükröződnie kell az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatában és a Juncker által meghirdetett európai beruházási terv végrehajtásában;
1
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/099EN.pdf http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/122EN.pdf 3 http://www.ehea.info/Uploads/(1)/Bologna%20Process%20Implementation%20Report.pdf 4 http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl198_en.pdf 5 http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_260_en.pdf 6 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/5713011/KS-78-09-653-EN.PDF/3eb9f4ec-dc394e51-a18b-b61eb7c2518b?version=1.0 7 http://www.ehea.info/news-details.aspx?ArticleId=253 8 HL C 8. E, 2010.1.14, 18. o. 9 HL C 251. E, 2013.8.31, 24. o. 2
PR\1049173HU.doc
5/14
PE546.870v01-00
HU
B. mivel a tudományos körökkel szoros együttműködésben végzett kormányközi kezdeményezés értékes erőfeszítéseire azért került sor, hogy közös európai válasz szülessen a számos országban tapasztalható komoly problémákra; C. mivel a bolognai folyamat valódi célja, hogy az egyetemek autonómiájának tiszteletben tartása mellett biztosítsa a különböző felsőoktatási rendszerek színvonalának és minőségének kompatibilitását és összehasonlíthatóságát; D. mivel szükség van az elmúlt 15 év során elért előrehaladás felmérésére, amely során egyaránt figyelembe kell venni a régiók közötti együttműködéssel kapcsolatosan elmondható sikertörténetet, de szót kell ejteni a felmerülő problémákról, valamint a kitűzött célok egyenetlen teljesítéséről is; E. mivel a nem megfelelő kommunikáció, valamint a valódi cél félreértése következtében a bolognai folyamatra néha bürokratikus teherként tekintenek, ami hátráltatja a nemzeti szintű reformokat; F. mivel fontos leszögezni a bolognai folyamat páneurópai jellegét, valamint az összes érdekelt fél, köztük a diákok, a tanárok, a kutatók és a felsőoktatási intézmények dolgozóinak részvételét; G. mivel az oktatás és a képzés folyamatos és fokozott pénzügyi támogatása döntő fontosságú; A bolognai folyamat szerepe 1. megjegyzi, hogy az oktatás a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása szempontjából társadalmunk egyik fő pillére, és hogy az oktatás területén történő nagyobb mértékű beruházás elengedhetetlen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére; 2. hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amelyet a bolognai folyamat a tudás Európájának létrehozásában töltött be; 3. megjegyzi, hogy a bolognai reformok eredményeként elindult az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, az oktatási rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén; 4. tudomásul veszi az elkövetkező évek céljait és az európai felsőoktatási térség 2012. évi bukaresti miniszteri szintű konferenciája által felvázolt 2015-ig alkalmazandó nemzeti cselekvési prioritásokat, valamint az európai felsőoktatási térség 2020-ig szóló mobilitási stratégiájára vonatkozó ajánlásait; Prioritások és kihívások 5. felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának PE546.870v01-00
HU
6/14
PR\1049173HU.doc
meggyorsítása, és azon országok támogatása, amelyek a reformok végrehajtása során nehézségekbe ütköznek; e tekintetben támogatja az országok közötti széles körű partnerségek létrehozását; 6. rámutat arra, hogy az európai oktatási és képzési térség célkitűzései megvalósítása során és az európai oktatási és képzési térséggel, az egész életen át tartó tanulás európai térségével és az európai kutatási térséggel együttműködésben az európai felsőoktatási térség fejlesztése és az elért eredményekre való építkezés érdekében további erőfeszítésekre van szükség; 7. felhívja a tagállamokat és az EU egészét, hogy – többek között helyi szintű intézkedésekkel, amelyek a bolognai folyamat által kitűzött célok elérésében történő hatékonyabb és dinamikusabb részvételt célozzák – tegyenek többet azért, hogy a bolognai folyamatot jobban megértse és támogassa a nyilvánosság; 8. felhívja a figyelmet a támogatásra, amelyet a Bizottság mint a bolognai folyamat egyik tagja nyújt, és felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a folyamat felgyorsításában, valamint a kitűzött célok elérésére irányuló erőfeszítésekben betöltött szerepét; 9. a rendelkezésre álló források lehető legjobb felhasználása és új finanszírozási modellek megtalálása érdekében felszólít a kormányok és a felsőoktatási intézmények közötti párbeszéd folytatására; 10. ösztönzi az egész tudományos közösség közreműködésével zajló, felülről lefelé és alulról felfelé építkező megközelítéseket, és sürgeti az európai felsőoktatási térség minisztereinek politikai elkötelezettségét és egymással való együttműködését a bolognai reformok megvalósításához szükséges közös stratégia kidolgozásában; 11. kéri a tanulmányi programok egyértelműen meghatározott célkitűzéseket magukban foglaló továbbfejlesztését, amely biztosítja az ismeretek és készségek ahhoz szükséges megfelelő kombinációját, hogy a frissen végzettek fel legyenek készítve a munkaerő-piaci igényekre, illetve az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kapacitásuk kiépítésére; 12. a mobilitás megkönnyítése és a diákok tanulmányi eredményeinek összeállítása érdekében kéri a hallgatói munkateherhez és a tanulási eredményekhez kapcsolódó kulcsfontosságú eszközök, azaz az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) és az oklevélmelléklet, megfelelő végrehajtását; 13. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy garantálják a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és kompatibilitását a minőségbiztosítási rendszer európai szinten történő erősítése érdekében, összhangban a minőségbiztosítási szabványok és iránymutatások felülvizsgált változatával; 14. hangsúlyozza a képesítési keretrendszerek által képviselt érték szerepét az átláthatóság javításában, és kéri a bolognai folyamatban részt vevő valamennyi országot, hogy tegyék kompatibilissé nemzeti képesítési keretrendszerüket az európai felsőoktatási térség rendszereivel és az európai képesítési keretrendszerekkel;
PR\1049173HU.doc
7/14
PE546.870v01-00
HU
15. megjegyzi, hogy a diákok, tanárok, kutatók és dolgozók mobilitása a bolognai folyamat egyik fő prioritása, és kiemeli e tekintetben az Erasmus + program kulcsfontosságú szerepét; 16. felhívja a tagállamokat és az EU egészét, hogy az adminisztratív akadályok elhárításával fokozzák a mobilitást, biztosítsanak megfelelő pénzügyi támogatási mechanizmust, valamint a támogatások és hitelek hordozhatóságát; 17. hangsúlyozza, hogy az oktatási paradigma a hallgatóközpontú megközelítés felé mozdult el, amely magában foglalja a hallgatók személyes fejlődését; 18. hangsúlyozza, hogy szükség van az egész életen át tartó tanulás széles körű lehetőségeire, valamint a tanulás kiegészítő formáira, például a nem formális és informális oktatásra; 19. szorgalmazza a felsőoktatás és a kutatás közötti kapcsolat megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, többek között a kutatásalapú oktatás előmozdítása révén, és felhívja a figyelmet a Horizont 2020 programra mint alapvető finanszírozási mechanizmusra a kutatás előmozdítása szempontjából; szorgalmazza a bolognai folyamatot támogató fellépések, például a Horizont 2020 és az Erasmus + programok jobb összehangolását; 20. rugalmasabb tanulási utakat szorgalmaz, amelyek ösztönzik a közös képzési programokat és az interdiszciplináris tanulmányokat, valamint támogatják az innovációt, a kreativitást, a szakoktatást és -képzést, valamint a duális oktatást, a vállalkozói szellem megerősítését a felsőoktatásban, és kéri az új technológiákban és a digitalizálásban rejlő lehetőségek feltárását; 21. felszólítja a felsőoktatási intézményeket, a közigazgatási szerveket, a szociális partnereket és a vállalkozásokat, hogy a foglalkoztathatóság megkönnyítése és javítása érdekében folytassanak folyamatos párbeszédet; 22. hangsúlyozza, hogy a tagállamok, az Unió és a felsőoktatási intézmények felelnek a társadalmi kihívásokra választ adó minőségi oktatás biztosításáért; 23. felszólít arra, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, biztosítva a minőségi oktatáshoz való tisztességes és nyílt hozzáférést mindenki számára, elősegítve a tudományos és szakmai képesítések, valamint a külföldön töltött tanulmányi időszakok és a korábbi tanulmányok elismerését, illetve biztosítva a megfelelő oktatást az egész életen át tartó tanulás révén a diverzifikált hallgatói populáció számára; 24. felszólít arra, hogy dolgozzanak ki stratégiát az európai felsőoktatási térség külső dimenziójára vonatkozóan a világ más régióival való együttműködés révén annak érdekében, hogy növeljék a versenyképességet a világban; 25. hangsúlyozza a soron következő európai miniszteri szintű konferencia fontosságát, amelyre 2015 májusban Jerevánban kerül sor, amelyen a 2012–2015 közötti időszakra meghatározott prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás felülvizsgálatára kerül sor az európai felsőoktatási térségnek az Unió teljes körű támogatása melletti további megszilárdítása és megerősítése céljából; PE546.870v01-00
HU
8/14
PR\1049173HU.doc
o o
o
26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
PR\1049173HU.doc
9/14
PE546.870v01-00
HU
INDOKOLÁS 1999. júniusban 29 európai ország írta alá a bolognai nyilatkozatot, amelynek célja az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása volt. A cél az és mindig is az volt, hogy szélesebb körű és átláthatóbb felsőoktatási lehetőségeket biztosítsanak a diákok számára, valamint hogy egyszerűsített elismerési eljárást hozzanak létre belső és külső viszonylatban is a részt vevő nemzeti felsőoktatási rendszerekben. Időközben a bolognai folyamat mind a 47 jelenlegi tagja jelentősen megreformálta felsőoktatási rendszerét. Bár a bolognai folyamat által bevezetett változásokra elsősorban egyetemi szinten kerül sor, az európai felsőoktatási térség létrehozására irányuló elképzelés bizonyos mértékben politikai jellegű. E kormányközi kezdeményezést az Európai Bizottság sugallta, és a tudományos körök is támogatták, hogy közös választ találjanak a részt vevő országokban előforduló problémákra. E válaszok közé tartozik például a fokozottabb mobilitás feltételeinek megteremtése, az általános foglalkoztathatóság javítása érdekében a képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása, az európai felsőoktatás versenyképességének és vonzerejének fokozása – mindez jelentős mértékben hozzájárulhat a civilizáció növekedéséhez. Jelenleg a bolognai folyamatban részt vevő országok olyan új kihívásokkal találják szembe magukat, mint a fiatalok munkanélkülisége, a gazdasági korlátok, valamint a demográfiai változások. Tekintettel a növekedési, valamint a tudásalapú gazdaság elérésére irányuló uniós célokra, a bolognai folyamat fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata és a Juncker által meghirdetett európai beruházási terv végrehajtása során. Az elmúlt 15 év során a bolognai folyamat sok mindent megvalósított az oktatás minősége, a mobilitás és a felsőoktatási tanulmányok elismerése terén. Általánosságban elmondható, hogy a bolognai folyamat révén nagyobb lett az átláthatóság és az európai felsőoktatással kapcsolatos információk is könnyen hozzáférhetővé váltak a nemzeti teljesítményt és a közös célkitűzéseket összehasonlító vizsgálatok révén. Ezek az eredmények ugyan elismerésre méltók, azonban egyes területeket tovább kell fejleszteni, és döntő fontosságú, hogy az új kihívásoknak való megfelelés, valamint az európai felsőoktatási térség minőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében újjá kell éleszteni a bolognai folyamatot. Folyamatértékelés és új kihívások Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen a bolognai reformok irányát meghatározni, objektíven kell értékelni a folyamatot, továbbá meg kell határozni azt is, hogy mely területek szorulnak javításra. Ezért meg kell vizsgálni ennek tágabb összefüggését, többek között az európai oktatási és képzési térség, az egész életen át tartó tanulás európai térsége és az európai kutatási térség, valamint az európai felsőoktatási térség olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek elvezetnek a tudásalapú Európa megvalósulásához. E tekintetben fontos hangsúlyozni, hogy a bolognai folyamat célja nem a felsőoktatási rendszerek egységesítése, hanem az, hogy e rendszerek az együttműködés közös szabályainak
PE546.870v01-00
HU
10/14
PR\1049173HU.doc
megalkotásával és az egyes országok és egyetemek sokféleségének és autonómiájának figyelembevételével közelítsenek egymáshoz. Először is, a bolognai folyamat célkitűzéseit a részt vevő országokban egyenetlenül teljesítették. Ily módon az európai felsőoktatási térség országaiban a közösen elfogadott reformok végrehajtása és az alulról felfelé építkező megközelítés megerősítése prioritásként kezelendő. E cél elérése érdekében politikai elkötelezettségre és az európai felsőoktatási térségen belüli együttműködésre van szükség. Ezenkívül további eszközöket és új munkamódszereket lehetne kidolgozni, úgymint a klasztereket, amelyek elősegíthetik e kihívásokkal szembesülő országokat abban, hogy nagyobb előrehaladást érjenek el, ugyanakkor másokat még magasabb célok elérésére ösztönöznének. A további eszközök közé tartozik a bevált gyakorlatok cseréje, a bolognai folyamatban részt vevő szakértők hálózatának szélesebb körű alkalmazása és a tudományos közösség nagyobb mértékű bevonása. Emellett az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok, különösen a virtuális szabadegyetemek lehetővé teszik, hogy a tudás könnyen átlépje a határokat, ami növeli a nemzetközi együttműködés lehetőségét, valamint hozzájárul az európai oktatási intézmények mint innovációs központok előmozdításához. E lehetőségeket is tovább kellene vizsgálni. Másodsorban javítani kell a hallgatóközpontú tanulást, amiről nem mindig ismerték el, hogy az európai képzési struktúra fontos részét képezi, és amelyet az egyetemi programokba nem megfelelően építettek be. Az oktatási paradigmának a tanított anyagtól el kell mozdulnia afelé, hogy a hallgatóknak mit kell tudniuk. A folyamat szociális vetületét az európai felsőoktatási térség egyik leginkább elhanyagolt sajátosságaként tartják számon. Ezen túlmenően a bolognai folyamat eredeti elképzelését nem mindig ismertették egyértelműen, a részt vevő országokban időnként félre is értették vagy tévesen értelmezték. Egyes esetekben a nemzeti reformok támogatására használták fel, vagy úgy tekintettek rá, mint egy kormányzati kötelezettség teljesítésére. Ezért a folyamattal kapcsolatos egyértelmű kommunikációra van szükség a lakosság tudatosságának növelésére és a bolognai reformok támogatására annak érdekében, hogy a folyamat célkitűzéseinek elérésében hatékonyabban és dinamikusabban vegyenek részt. Ezenfelül amiatt, hogy az európai felsőoktatási intézmények finanszírozásuk többségét állami forrásokból kapják, a közelmúltbeli súlyos költségvetési megszorítások kihatással voltak a felsőoktatásra. Folyamatos beruházásra és a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználására van szükség, illetve a finanszírozás új formáinak kidolgozása javasolt. Bolognai rendszer és eszközök Összességében az európai felsőoktatási térséghez tartozó országokban tanuló hallgatók többsége a bolognai háromciklusú rendszer szerint folytatja tanulmányait. Érdemes hangsúlyozni, hogy az oklevelek háromciklusú rendszerének bevezetése nem önmagában vett cél volt, hanem a tanulmányi program más jelentős változásaival együtt, a diplomásoknak a munkaerő-piaci igények és a társadalmi kihívások kezelésére való jobb felkészítését szolgálta. Továbbá a bolognai célok elérése érdekében az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert (ECTS) megfelelően kell végrehajtani. Bár az európai felsőoktatási térség minden országában sikerült némi előrehaladást elérni az ECTS végrehajtása során a kreditek átvitele és gyűjtése PR\1049173HU.doc
11/14
PE546.870v01-00
HU
terén, a kreditpontok/programelemek és a tanulási eredmények közötti szorosabb kapcsolatra van szükség. Az oklevélmelléklet vonatkozásában noha történt némi előrelépés, meg kell jegyezni, hogy az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok mintegy 70%-a nem tett eleget valamennyi követelménynek, többek között annak, hogy az oklevélmellékletet minden hallgató számára automatikusan és ingyenesen kell valamely széles körben beszélt európai nyelven kiállítani. A nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozása és végrehajtása továbbra is kihívást jelent, többek között azért, mert a legtöbb országban a nem hivatalos képesítéseket a nemzeti képesítési keretrendszer még mindig magában foglalja. Azon országok esetében, amelyek képesítési keretrendszerében a rövid képzési programok szerepelnek, az e programok nyújtotta képesítéseknek a képesítési keretrendszerben és az európai felsőoktatási térségben való elismerését – anélkül, hogy ezt más országok számára kötelezővé kellene tenni – e programok érthetőségének és nemzetközi összehasonlíthatóságuk fokozására kellene fordítani. Kétségtelen, hogy fokozni kell a külföldön szerzett képesítések, a külföldön töltött tanulmányi időszak, valamint a tanulás előtti (nem formális és informális) tanulmányok elismerését, hogy ez még inkább a diákok közvetlen javát szolgálja. Figyelembe véve, hogy a külföldön szerzett képesítések elismeréséről az európai felsőoktatási térséghez tartozó országok több mint kétharmadának felsőoktatási intézményei hozzák meg a végső döntést, és azt, hogy a külföldön szerzett kreditek elismerése a felsőoktatási intézményektől függ, fontos, hogy ezen intézmények teljesítménye javuljon e szerepük betöltése során. Az európai felsőoktatási térség szempontjából kulcsfontosságú olyan szakpolitikák és gyakorlatok kidolgozása, amelyek fokozottan elősegítik a képesítések elismerését. Az európai felsőoktatási térség kialakítása továbbá megköveteli a rugalmas tanulási pályák továbbfejlesztését és integrációját a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás előmozdítására. A közös programok szintén fontos aspektusai az európai felsőoktatási térségnek és kulcsfontosságú elemei a felsőoktatás nemzetközivé tételének; ezek akkreditálását meg kell könnyíteni. Mobilitás és a felsőoktatás minősége A mobilitás nem csupán a struktúrára, hanem a megfelelő szervezésre és a minőségbiztosításra is vonatkozik. A bolognai eszközöket a mobilitás előmozdítása érdekében megfelelően kell végrehajtani. Ezenkívül fokozni kell az elismerési eljárásokat, javítani kell a hallgatói szolgáltatások minőségét a vendéglátó egyetemeken, létre kell hozni pénzügyi támogatási mechanizmust, biztosítani kell a támogatások és hitelek hordozhatóságát, népszerűsíteni kell az idegen nyelvek tanulását, valamint ösztönözni kell az európai programokban, például az Erasmus + programban való részvételt. Ezen túlmenően az Erasmus + programmal kapcsolatos támogatásokat mentesíteni kell az adók és társadalombiztosítási járulékok alól. Alapvető fontosságú továbbá a dolgozók és oktatók mobilitását jobban támogató környezet kialakítása, ami hozzájárulhat a kutatási, oktatási és tanulási módszerek fejlesztéséhez, valamint az igazgatás és az adminisztráció modernizálásához. PE546.870v01-00
HU
12/14
PR\1049173HU.doc
Sok ország számára kiemelt prioritás a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. A minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványokat és iránymutatásokat – az európai felsőoktatási térség egyik legfontosabb célkitűzését – felülvizsgálták, melyeket Jerevánban a 2015. májusban tartandó miniszteri szintű konferenciának kell jóváhagynia. A következő lépés ezek megfelelő végrehajtása és a minőségbiztosítás terén történő együttműködés erősítése lesz az európai felsőoktatási térség egész területén. Társadalmi dimenzió A felsőoktatásban való általános részvétel növelése és az alulreprezentált csoportok hozzáférésének fokozása tekintetében kijelölt mérhető célok meghatározása iránti kötelezettségvállalás ellenére, az oktatási rendszerek kevesebb mint 20%-a határozott meg mennyiségi célokat az alulreprezentált társadalmi csoportok tekintetében. Az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásának növelése, az oktatásban egyenlő esélyekkel való részesülésük és a nemzetközi mobilitás fokozása továbbra is kihívást jelent a bolognai folyamat számára. A felsőoktatásban részt vevő diákok számának növelése mellett az elvégzési arány növelésével is foglalkozni kell. A szociális dimenzió másik fontos aspektusa a foglalkoztathatóság, ami szintén komoly aggodalomra ad okot. A bolognai folyamat a foglalkoztathatóságot a következőképpen definiálja: „a megfelelő első állához jutás, vagy vállalkozói tevékenység folytatása, a foglalkoztatás fenntartása és a munkaerőpiacon való mozgás iránti képesség”1. Ebben az összefüggésben a felsőoktatás szerepe, hogy felvértezze a hallgatókat azon ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre a munkahelyen lesz szükségük, valamint lehetővé tegye számukra, hogy e készségeket egész pályafutásuk során fejlesszék. Az erőfeszítések középpontjába kell állítani a foglalkoztathatóság fokozását a munkáltatókkal való folyamatos párbeszéd, a kompetenciaalapú programok végrehajtása és a diplomások szakmai előmenetelének nyomon követése révén. Külső dimenzió Az európai felsőoktatási térség külső dimenziójának egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben. A hangsúlyt az európai felsőoktatási térség előmozdítására kell helyezni az egész világra kiterjedő vonzerejének és versenyképességének, a felsőoktatási intézmények közötti hálózatépítés és együttműködés támogatásának (különösen az európai felsőoktatási térséggel szomszédos országokban), a képesítések további elismerésének, valamint minden szinten a közös és együttműködésen alapuló programok kialakításának növelése érdekében. A közeljövő prioritásai A kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatási ágazat koherens, átlátható és jó minőségű legyen. Az európai felsőoktatás számára a bolognai célkitűzések jelentik az alapvető eszközt ahhoz, hogy megbirkózzon a jelenlegi kihívásokkal. Azonban még mindig sokat kell tenni a bolognai folyamat által kitűzött célok teljesítése terén. Noha egyértelmű, hogy az eredmények és a strukturális 1
Foglalkoztathatósági munkacsoport, Bolognai konferencia, Leuven/Louvain-la-Neuve, 2009. április 28–29. PR\1049173HU.doc
13/14
PE546.870v01-00
HU
konvergencia terén is jelentős volt az előrelépés, új kihívások is felmerültek. Annak érdekében, hogy e kihívásokkal szembenézhessünk, és hogy a folyamat új lendületet kapjon, alapvető fontosságú, hogy a hangsúlyt a jelenlegi struktúra és az eszközök megfelelő végrehajtására helyezzük, valamint hogy a hiányosságokat kiigazítsuk, illetve az oktatással kapcsolatos megközelítés diákközpontúbbá és fokozottan eredményorientálttá váljon. Fontos továbbá a felsőoktatás és a kutatás közötti kapcsolatok megerősítése a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd megkönnyítése, valamint a tanításban és a tanulásban a technológiai újítások hasznos alkalmazásának ösztönzése révén. Ezen túlmenően szükség van a bolognai folyamatot támogató fellépések, például a Horizont 2020 és az Erasmus + programok jobb összehangolására.
PE546.870v01-00
HU
14/14
PR\1049173HU.doc
