Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
NAT/495 A vízpolitika beépítése más szakpolitikákba (feltáró vélemény a magyar elnökség felkérésére)
Brüsszel, 2011. május 31.
A „Mezıgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
VÉLEMÉNYE A vízpolitika beépítése más szakpolitikákba (feltáró vélemény a magyar elnökség felkérésére) _____________ Elıadó: An Le NOUAIL MARLIÈRE _____________
Felelıs: Anna BOBO REMIJN
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
Rue Belliard/Belliardstraat 99 — 1040 Bruxelles/Brussel — BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 25469011 — Fax +32 25134893 — Internet: http://www.eesc.europa.eu
HU
-12010. november 13-án az EU jövıbeli magyar elnöksége felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a következı tárgyban: A vízpolitika beépítése más szakpolitikákba. A bizottsági munka elıkészítésével megbízott „Mezıgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2011. május 20-án elfogadta véleményét (elıadó: An Le NOUAIL MARLIÈRE). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a …-án/-én tartott … plenáris ülésén (a(z) …-i ülésnapon) … szavazattal … ellenében, … tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. * *
*
1.
Következtetések
1.1
A környezetvédelem és a mezıgazdaság, illetve az éghajlatváltozás hatásával összefüggı európai kihívások – az árvizek és aszályok váltakozó idıszakai, melyek következtében károsodnak a vízforrások, a talaj és az infrastruktúrák, a gazdasági és társadalmi tevékenységek – terén szerzett szaktudását hangsúlyozva az EGSZB a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból felmerülı problémák egységes és ágazatokon átívelı megközelítését ajánlja.
1.2
Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy az EU a vízügyi keretirányelven keresztül uniós vízpolitikát dolgozzon ki, és arra ösztönzi a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy ezt a politikát erısítsék meg, tekintetbe véve, hogy a víz két okból is elsıdleges fontosságú a polgárok, az ipar és a mezıgazdaság, valamint a helyi önkormányzatok számára: egyfelıl alapvetıen az élethez nélkülözhetetlen jellege, másfelıl a gazdasági, társadalmi és környezeti jellege miatt.
1.3
Ezért azt javasolja, hogy a vízügy minden uniós szakpolitikában kapjon központi szerepet.
1.4
A vidéki és a mezıgazdasági szereplıknek a KAP 2013 utáni jövıjérıl folytatott vita idıszakában fennálló szükségletei és konkrét kötelezettségei alapján az EGSZB azt ajánlja, hogy az elsı pillér pénzeszközeit egy környezetvédelmi feltételességi 1 mechanizmus keretében nagyobb mértékben kössék a vízügyi politikákhoz, és a második pillér agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseit, valamint a vízvédelemre szánt támogatásokat olyan mértékben bıvítsék, ami elegendı a termelık megnyeréséhez.
1
A támogatások visszafizetése a nitrátszennyezésekre, a vízminıségre, az európai vízügyi keretirányelvre vonatkozó uniós és nemzeti (átültetési) jogszabályok be nem tartása esetén, a szennyezı fizet elv alapján stb.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-21.5
Mivel számos hajléktalan vagy rossz lakhatási körülmények között élı európai polgár még mindig nem jut ingyenesen hozzáférhetı folyó és/vagy ivóvízhez, az EGSZB hangsúlyozza a vízzel kapcsolatos kihívások jelentıségét a szegénység elleni küzdelemmel és az annak felszámolására irányuló törekvéssel kapcsolatban.
1.6
Az EGSZB kiemeli, hogy az európai környezetvédelmi politika – az EU stratégiáján, kereskedelmi, környezetvédelmi és fejlesztési megközelítésén keresztül, valamint azáltal, hogy az EU mind a saját területén (transznacionális vízgyőjtık), mind a külpolitikái révén részt vesz a globális környezetvédelmi stratégiákban – nemzetközi és Európán kívüli dimenzióval bír.
1.7
Arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Uniót, hogy ratifikálják az 1997-es ENSZ-egyezményt.2
1.8
A belsı piac szempontjából az alapvetı jogok, az integráció, a társadalmi kohézió és az egészségügy olyan tényezık, amelyek megkövetelik egy olyan vízpolitika kihatásának és költségének alapos feltárását, amely nem építi be a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági dimenziókat.
1.9
Ehhez az integrációhoz össze kell hangolni a tagállamok különbözı területi érdekei, valamint az általában érintett területek (foglalkoztatás, egészségügy, környezetvédelem, intenzív vagy biogazdálkodás, energia, területrendezés, közpolitikák finanszírozása stb.) és szereplık (egyéni és lakossági felhasználók és fogyasztók, ipari szereplık, mezıgazdasági termelık) között bevezetett stratégiákat.
1.10
A vízgazdálkodás Európa-szerte hagyományosan kínálat- és ellátásorientált megközelítést követett. Napjainkban az EU-nak a megelızés új eszközeit kell létrehoznia a vízforrásokat rövid távon veszélyeztetı és károsító természeti, illetve az emberi tevékenységgel összefüggı katasztrófákkal szemben.
1.11
Tekintettel arra, hogy a talajokra és a növényekre alapvetı szerep hárul a csapadékkal szembeni „ütközızónaként”, az EGSZB arra kéri a Tanácsot, hogy ismét szorgalmazza a talajvédelmi irányelv elfogadását, az ugyanis nélkülözhetetlen a hatékony vízpolitikához.3
1.12
Az EU-nak ki kell dolgoznia továbbá ezen erıforrások kezelésének fenntartható megközelítését is, és a forrásokkal szemben kíméletesebb keresletre is figyelmet kell fordítania annak érdekében, hogy a forrást a hatékonyabb felhasználás révén megırizze és megóvja: ez a vízkivételek és az új technológiák használatának újfajta szervezésével érhetı el.
2 3
Convention on the Law of the Non-navigational Uses of International Watercourses [Egyezmény a nemzetközi vízi útvonalak nem hajózási célú hasznosításáról] – http://untreaty.un.org/ilc/texts/instruments/english/conventions/8_3_1997.pdf. COM(2006) 232 végleges – 2006/0086/COD; COM(2009) 665 végleges.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-31.13
Noha a vízciklus még nagyrészt természetes, az új technológiák által lehetıvé tett mesterséges szakaszokat is tartalmaz már. Ezzel kapcsolatban nem szabad szem elıl téveszteni annak szükségességét, hogy a döntések demokratikusan szülessenek. Egy olyan, a vízkivételekkel kapcsolatos igazságosabb megközelítést kell találni, amely megfelel a követelményeknek, a gazdasági és az energetikai ágazatok közötti versenynek, az édesviző ökoszisztémák megırzése iránti szükségnek és az egyik alapvetı polgári jog teljesítésével járó követelménynek.
1.14
A vízgyőjtık integrált kezelése alapvetı fontosságú a források megırzéséhez és kezeléséhez. Az EGSZB támogatja, hogy a különbözı érdekelt felek részt vegyenek a regionális kihívásokra vonatkozó intézkedések meghatározásában és végrehajtásában, amelyekhez gyakran kompromisszumra van szükség a különbözı érdekek és a különbözı ágazatok között. Ilyen intézkedések érinthetik a következıket: várostervezés, áradások kiterjedési területei, földhasználat – különösen a mezıgazdasági földek használata –, ipari és energetikai szektor.
1.15
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg lehetne határozni az európai és nemzeti állami támogatások egy térségét, és ezt megfelelı – növelhetı – pénzügyi forrásokkal lehetne ellátni azon támogatások összefogása érdekében, amelyek célja a kollektív területi közérdekrıl – mint a vizes élıhelyek helyreállítása vagy a biológiai sokféleség megırzése – való gondoskodás; erre mindenekelıtt az általános gazdasági érdekő szolgáltatásokkal kapcsolatos 4 állami támogatásokra vonatkozó európai uniós rendelkezések reformja kínál alkalmat.
1.16
A polgárok létfontosságú vízmennyiséghez való alapvetı jogának biztosítása érdekében az EGSZB arra buzdítja a tagállamokat és a területi önkormányzatokat, hogy legyenek körültekintıek, és mind jogi, mind gazdasági téren javítsák az általános vagy közérdekő szolgáltatások átruházásának átláthatósági és átszármaztathatósági feltételeivel – a köztulajdonnal, a bérbeadással, a díjszabással, az újrabefektetéssel, a mőtárgyak karbantartásával – kapcsolatos követelményeket.
1.17
Figyelmeztet arra, hogy az emberi és társadalmi erıforrások kezelésérıl szintén integrált módon kell elıre gondoskodni: alap- és továbbképzés; képesítési keretrendszer és a szakképesítések elismerésének keretrendszere; elırelátó, átfogó és integrált gazdálkodás a nemek közötti egyenlıség dimenzióját is magában foglaló szakmai és földrajzi mobilitás elısegítése érdekében; adatbázis.
1.18
Az EGSZB azt ajánlja, hogy a társadalmi párbeszédet olyan elemként integrálják, amely hozzájárul a vízszolgáltatás és a szennyvízelvezetés valamennyi szintjén felmerülı számtalan feladat biztosításához: mind a munkavállalók személyzeti szabályzataiban, mind a személyzet és a polgárok biztonsága érdekében.
1.19
A felhasználók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció területén a Gazdasági és Szociális Tanácsok – mindenhol, ahol léteznek ilyenek – reprezentativitásuk és
4
COM(2011) 146 végleges; az EGSZB TEN/455. sz. véleménye jelenleg készül – elıadó: Raymond HENCKS.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-4függetlenségük, illetve a közmeghallgatások szervezésében való jártasságuk és az erre való képességük okán a konzultáció értékes segítıi. 2.
A vízpolitikákkal foglalkozó jogszabályok
2.1
A vízpolitika több problémakört érint: a vízforrások kezelését, megırzését és kiaknázását, a vízzel kapcsolatos katasztrófák kezelését, a természeti környezet védelmét, a közegészségügyet.
2.2
Az alábbi lista a vízgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályokat és a legrelevánsabb 5 szakpolitikákat foglalja össze. •
1970-es évek: elsı kezdeményezések • 1976: a fürdıvizek minıségérıl szóló irányelv • 1980: az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló irányelv
•
1990-es évek: a jelentıs szennyezési források problémájának kezelése a forrásnál • 1991: a települési szennyvíz kezelése • 1991: a mezıgazdasági eredető nitrátszennyezés • 1996: a környezetszennyezés integrált megelızése és csökkentése (IPPC-irányelv)
•
2000 óta: bıvítés, koherencia, racionalizáció • 2000: vízügyi keretirányelv, valamint a felszín alatti vizekrıl és az elsıbbségi anyagokról szóló 2006-os, illetve 2008-as kapcsolódó irányelvek • 2007: az árvízkockázatokról szóló irányelv • 2007: közlemény a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezelésérıl
2.2.1
A vízügyi keretirányelv (2000/60/EK) a vízforrások „mindennapi” megóvása érdekében elıírja a vízgyőjtık integrált kezelését, és bevezeti a vízgyőjtı fogalmát, továbbá lehetıvé teszi a kontinentális és a parti tengervizek kezelésének integrálását.
2.2.2
A vízügyi keretirányelv elıírja, hogy a vízgyőjtı kerületek szintjén bevezetett intézkedési programok révén 2015-ig jó vízminıséget (az indokolt eltérések lehetıségének fenntartásával) kell elérni, valamint azt, hogy a vizek állapota a jövıben ne romoljon tovább. Ezek az intézkedések a következık: − − − −
5
a szennyezés megelızése és csökkentése, a fenntartható vízhasználat elımozdítása, a környezet védelme, a vízi ökoszisztémák állapotának javítása, és az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése.
Lásd az 1. mellékletet, amely azon EGSZB-vélemények jegyzékét tartalmazza, amelyek relevánsak a vízpolitika más uniós szakpolitikákba történı beépítésével kapcsolatban, vagy amelyeket idéz a jelen vélemény.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-52.2.3
Az irányelv a tagállamokat azzal bízta meg, hogy azonosítsák és osztályozzák a területükön lévı vízgyőjtıket, elemezzék azok jellemzıit, jelezzék a kockázatos helyzető vízgyőjtıket, és vizsgálják meg az emberi tevékenységeknek a vízgyőjtı medencékre gyakorolt hatását. Vízgyőjtı-gazdálkodási terveket vezet be az állapotromlás és a szennyezés megelızése, a vízgyőjtık javítása és helyreállítása érdekében mind a felszíni vizek, mind a felszín alatti vizek vagy a védett területek esetében. A veszélyes anyagok bevezetésébıl és kibocsátásából eredı szennyezést szintén csökkenteni kell. E tekintetben a vízügyi keretirányelvet az elsıbbségi anyagokról szóló 2008-as irányelv egészíti ki.
2.2.4
A vízgyőjtık állapotának idıszakos romlása tekintetében számos kivétel van. Nem minısül a keretirányelv megszegésének, ha az idıszakos állapotromlás balesettel, természetes okkal vagy vis maiorral összefüggı rendkívüli és elıre nem látható körülmények következménye. Ezeket a kivételeket a tagállamoknak indokolniuk és igazolniuk kell az Európai Bizottság elıtt.
2.2.5
Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2010-tıl olyan árpolitikát vezessenek be, amely a vízkivétel mennyiségével való arányosság, a „szennyezı fizet” és a költségek megtérülésének elveit követve vonatkozik a különbözı vízhasználókra (háztartások, mezıgazdaság, ipar stb.).
2.2.6
A tagállamoknak szankciórendszert kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, annak be nem tartása esetén pedig az Európai Bizottság jogsértési eljárást indíthat, és szankciókat szabhat ki. A jogsértési eljárások bonyolult rendszere azonban nem teszi lehetıvé a büntetések szigorú alkalmazását, és ez a szankciórendszer nem kellıen visszatartó erejő. Ismételt elkövetés esetén exponenciális bírságot kellene javasolni (a bírság minden ismételt elkövetés esetén a kétszeresére nıne).
2.2.7
A REACH-rendelet – a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl és engedélyezésérıl szóló rendelet – keretében elvégzett munka és a legjelentısebb szennyezıanyagok listája hozzájárul a vízben tartósan megmaradó szennyezıanyagok diszperziójának csökkentéséhez és a vízi ökoszisztémák védelméhez, csökkentve ezzel a közegészségügyi kockázatokat.
2.3
Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika állapotfelmérése keretében foglalkozik a víz problémájával
2.3.1
Az „állapotfelmérés” bevezette azt a kötelezettséget, hogy a vízfolyások mentén – ahol korlátozott a növényvédı szerek használata – védelmi sávokat kell kialakítani, és a pénzeszközök egy részét a vízhiány elleni küzdelemre kell fordítani. Ezen intézkedések alkalmazását biztosítani kell. Szintén fontos, hogy hatástanulmányok készüljenek a bioüzemanyagok vagy a biomassza elıállítása során felhasznált vízmennyiségrıl.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-62.4
Az árvízkockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló irányelv a forrás természeti katasztrófa 6 esetén történı megóvásával foglalkozik
2.4.1
Az árvízkockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a tagállamoknak el kell készíteniük az ezzel a területtel kapcsolatos veszélyek és kockázatok térképét, és ez utóbbiak csökkentése céljából árvízkockázat-kezelési terveket kell létrehozniuk. Az irányelv elıírja továbbá, hogy a végrehajtása során mindvégig határokon átnyúló együttmőködést és információcserét kell folytatni a határokon átnyúló közös vízgyőjtı kerületekben.
2.5
Természeti katasztrófák esetén az Európai Unió Szolidaritási Alapja kártalanítja az áldozatokat
2.5.1
Egyik véleményében 7 az EGSZB kiemelte azokat az elemeket, amelyekkel az Alap mőködése javítható. A javaslat 4. cikkében felsorolt támogatható mőveletekre vonatkozó kritériumok ugyanis túlságosan megszorítóak, és bizonyos típusú károkat nem vesznek figyelembe. A vélemény hangsúlyozza, hogy az alapot a helyzetek halmozódása vagy folyamatossá válása által elıidézett katasztrófa esetén is mozgósítani kell. Az ilyen katasztrófák – például az aszályok vagy a hıhullámok – a környezet olyan változásaiból erednek, amelyekért az Unió összes tagállama felelıs. A vélemény szerint a vízellátást és az infrastruktúrák mőködését az EUSZA-ból kellene fedezni, még akkor is, ha a katasztrófát nem egy hirtelen bekövetkezı esemény idézte elı.
2.6
A környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl szóló 2008/1/EK IPPC8 irányelv meghatározza az ipari és agrár-ipari termelı létesítmények telepítésének keretét.
2.6.1
Az irányelv elméletileg a rendelkezésre álló legjobb technológiák használatára kötelezi az ipari létesítményeket. Nyilvánvalóan nem tartozik az európai vízpolitika legjelentısebb eszközei közé, ugyanakkor a közelmúltban, Magyarországon történt vörösiszap-áradás, amely Ajka környékén beszennyezte a talajt és a folyókat, és a Dunát is elérte, felhívta a figyelmet a környezet és a vízfolyások védelmének különbözı kérdéseire, a katasztrófák áldozatainak ellátására és kártalanítására, valamint a vízpolitikák végrehajtásakor szükséges körültekintésre. Márpedig konkrétan a Duna 3019 kilométer hosszú folyama mentén közel 150 olyan üzem található, amely a WWF véleménye szerint „idızített bombának” minısül.9 Az alumíniumgyártás melléktermékeként visszamaradó anyagot, a vörös iszapot nem kezelték, holott az ezt lehetıvé tevı technológia létezik – sıt, máshol alkalmazzák is –, és segítségével jelentısen csökkenthetı a visszamaradó anyagban lévı 96%-nyi lúg aránya.
6 7 8
9
Az EGSZB 2005. február 9-i, 125/2005. sz. véleménye – elıadó: María Candelas SANCHEZ MIGUEL. Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról. ECO/163, 2005.10.27., elıadó: Paulo BARROS VALE. NAT/393 – Ipari kibocsátások – CES 47/2009, elıadó: Stéphane BUFFETAUT; NAT/335 – IPPC (kodifikált szöveg) – CES 206/2007, elıadó: Frederic Adrian OSBORN; NAT/199 – IPPC – CES 1596/2003, elıadó: Paolo BRAGHIN. WWF/Usine Nouvelle, 2010.10.21.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-7Sokan megelégszenek azzal, hogy hulladékaikat – valódi szennyezés-mentesítés bevezetése helyett – olyan tárolómedencében tárolják, amelyek gyakran nem rendelkeznek a termelésnek 10 megfelelı tárolókapacitással. A rendelkezésre álló leghatékonyabb technikákkal történı kezelésre vonatkozó kötelezettség sikerrel egészítheti ki a tárolási infrastruktúrákat azáltal, hogy azokat jobbá, biztonságosabbá és megfelelıen méretezetté teszi. 2.7
A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban mőködı vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló irányelv (90/531/EGK és 93/38/EGK) meghatározza a vízforrások állami vagy magánszolgáltatók általi kiaknázásának keretét, és rögzíti a szerzıdések odaítélésének feltételeit
2.7.1
A csatlakozás elıtti idıszakban a tagjelölt országoktól azt kérték, hogy iparukat hozzák az európai normáknak megfelelı szintre. Több ország hajtott végre jogszabály-módosítást, viszont ehhez egyes küszöbértékeket csökkentett és egyes környezetvédelmi problémákat minimalizált.
2.7.2
Ezért fontosnak tartjuk, hogy a polgároknak a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való hozzáféréssel kapcsolatos jobb tájékoztatása és nagyobb biztonsága érdekében az EU és a tagállamok megerısítsék az uniós jogszabályok betartatására irányuló végrehajtási eszközöket.
2.8
Éghajlatváltozás és árvizek
2.8.1
A közelmúltban Európa-szerte bekövetkezett áradások nyomán számos kérdés vetıdik fel az árvizek megelızésével kapcsolatban. Az Európai Unió rendelkezik pénzeszközökkel a természeti katasztrófák meggátolására, viszont paradox módon nem rendelkezik eszközökkel a szándékos vagy hanyag emberi viselkedésbıl eredı katasztrófák kockázatainak megakadályozására vagy megelızésére. Ahhoz, hogy az árvizek megelızésével kapcsolatos politikák hatékonysága teljes legyen, átfogóbb területrendezési, infrastrukturális, az ökoszisztémák védelmére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló politikákba kellene azokat beépíteni.11
2.9
Határokon átnyúló együttmőködés: Saar-vidék és Lotaringia példája a Blies alsó szakaszának medencéjében
2.9.1
Több szereplı közötti régióközi együttmőködés került bevezetésre a határokon átnyúló árvízi partnerség elindítása érdekében „Az árvizek és az alacsony vízállások kezelése a Mosel és a Saar folyó vízgyőjtı területén – FLOW MS” elnevezéső Interreg IV/A program keretében. A megállapodás tárgyalásán a Mosel és a Saar védelmével foglalkozó nemzetközi bizottságok (CIPMS) mellett a Saar-vidék környezetvédelmi, energiaügyi és közlekedési minisztériuma
10
(A franciaországi Ivry-ben található SANOFI AVENTIS évekig bocsátott szennyezı anyagokat – köztük erısen rákkeltı benzolt – a SIAAP csatornahálózatába azért, mert a tárolómedencék alulméretezettek voltak.)
11
CES 125/2005, elıadó: María Candelas SANCHEZ MIGUEL.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-8(MUEV), a lotaringiai régió prefektúrája, Sarreguemines alprefektúrája, továbbá négy német és öt francia település vett részt. A cél az, hogy a megelızésre irányuló közös erıfeszítések és a rendszeres tapasztalatcserék segítségével küzdjenek az áradások ellen. Ez a riasztási és beavatkozási tervek jobb összehangolását, illetve a településrendezésnek az árvízkockázatokhoz történı igazítását jelenti. 2.9.2
A Blies alsó szakaszával kapcsolatos együttmőködés célja az árterek és az árvízkockázatok térképeinek elkészítése, e kockázatok értékelése és olyan ajánlások kidolgozása, amelyek késıbb árvízkockázat-kezelési tervek formájában konkretizálódnak.
2.9.3
A folyók nem állnak meg az országhatároknál. A források upstream kezelésében elengedhetetlenek a helyi kezdeményezések, ahogyan ezt néhány példa is tanúsítja. Határokon átnyúló együttmőködés van kialakulóban a Rajna, az Odera, a Maas, a Duna, a Saar, a Mosel és az Elba folyamvidékein: a part menti országok intézményeket hoznak létre az árvízkockázat-kezelés, valamint a határokon átnyúló védelmi tervek összehangolt megközelítésének biztosítására.
2.9.4
Ezt szemlélteti a Majna mellékfolyójának, a Semois folyónak a medencéje Belgium és Franciaország között. A megelızı intézkedések és a jogszabályok közötti különbségek ellenére 2002-ben közös cselekvési tervet vezettek be a felsı szakaszról (Belgium) az alsó szakaszra (Franciaország) érkezı árvizek elleni küzdelem érdekében. A transzeurópai együttmőködés ösztönzésére irányuló, Franciaországra, a vallon régióra és Flandriára vonatkozó Interreg III pénzügyi program (2002–2006) lehetıvé tette, hogy egy „folyami szerzıdésen” keresztül (amely egy, a részvételen alapuló vízgazdálkodási eszköz) közös fellépésben egyesítsék a határ két oldalán kezdeményezett árvíz-megelızési tevékenységeket.
2.9.5
Más projektek – mint az EUROTAS vagy a határokon átnyúló Duna- vagy balti-tengeri stratégiák – célja több országgal közös módszerek kidolgozása a hosszú távú árvízkockázatkezelés és a valós idejő árvíz-megelızés vagy az édesviző források megırzése területén.
2.9.6
Tehát lehetségesnek, szükségesnek és célszerőnek tőnik, hogy az együttmőködési kezdeményezéseket a helyi önkormányzatok szintjén határozzák meg, és hogy ezt követıen az Európai Unió politikai és pénzügyi értelemben is támogassa azokat.
3.
A helyi önkormányzatok és a civil társadalom helye és szerepe Számtalan olyan terület van, ahol az uniós polgárokat közvetlenül érinti az uniós vízpolitika integrációja:
3.1
A vízgazdálkodás és a katasztrófakezelés hatása a lakosságra
3.1.1
A vízkészletek szőkössége, a hosszú aszályok és az árvizek váltakozó idıszakai vagy a vízszennyezések súlyos következményekkel járnak, gazdasági és társadalmi gondokat idéznek elı, és gazdasági (többek között a mezıgazdasági) tevékenységek megszőnéséhez,
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
-9munkahelyek leépítéséhez és ezért a lakosság elvándorlásához, valamint a területek legyengüléséhez vezethetnek. 3.1.2
A víz vegyi szennyezés elleni védelme alapvetı fontosságú. Az emberek, a növény- és állatvilág egészsége, valamint a vegyi elemek élelmiszerláncon keresztüli átvitele függ ettıl. Fontos, hogy a tiltott vagy szabályozottan használható szennyezıanyagok listáját az elsıbbségi anyagokról szóló irányelvben meghatározottak szerint rendszeresen felülvizsgálják. Ehhez – ahogyan azt az EGSZB a korábbi véleményeiben12 is hangsúlyozta – partnerségben kell együttmőködni a mezıgazdasági termelıkkel, az ipari szereplıkkel és a környezetvédelmi egyesületekkel az új termékek használatának szabályozása és a használati küszöbértékek megállapítása érdekében.
3.2
A víz különbözı felhasználási területei
3.2.1
A vízforrások kiaknázása és szennyezettsége az ipari, az idegenforgalmi és a mezıgazdasági ágazatokat is érinti. A folyami vagy tengeri területek gyorsuló urbanizációja szintén nyomást gyakorol erre a sérülékeny környezetre. Az Európai Unióban az energiatermelés az összes vízkivétel 44%-át teszi ki, melyet elsısorban hőtésre használnak. A vízkivétel 24%-át a mezıgazdaságban, 21%-át a lakosság ellátására és 11%-át ipari célokra használják. Ezek a számok azonban elfedik, hogy a vízfelhasználás régiónként változó. Európa déli részén például a vízkivétel több mint felét, egyes régiókban pedig több mint 80%-át a mezıgazdaság teszi ki, míg Európa nyugati részén a kivett víz több mint felét energiatermelésre és hőtésre használják.13
3.2.2
Felszínre kerülnek a vízforrás-gazdálkodás és a villamosenergia-termelés közötti függıségi kapcsolatok, és ezeket az Európai Uniónak mérlegelnie kell. Az energiatermelésre kivett víznek csak egy rendkívül kis hányadát fogyasztják el, a legnagyobb részét magasabb hımérsékleten visszabocsátják. A vízrendszerek megırzésének nagy a tétje. Léteznek ugyan a villamosenergia-termelésre felhasznált vízmennyiség csökkentését vagy hatékony visszanyerését lehetıvé tevı technológiák, de többletköltségük miatt azokat nem feltétlenül alkalmazzák. Ezért nem csupán az ezzel a témával kapcsolatos K+F-tevékenység pénzügyi ösztönzésére és ezen új technológiák használatának támogatására van szükség, hanem a beruházásokról és hozamaik környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságáról folytatott gondolkodást is be kell építeni.
3.2.3
A mezıgazdasági földek használatának gyakorlati módozatai és a várostervezés nagy hatással lehetnek a vízhiányra. Az ellenırizetlen felhasználás fokozza a felszín alatti vagy a felszíni vizek kiaknázását, visszafordíthatatlanul károsíthatja a környezetet, és nem életképes társadalmi-gazdasági ciklust hozhat létre, ami az élelmezés- és energiabiztonságra, valamint a társadalmi stabilitásra nézve is kockázatokkal jár. Több vizes élıhelyet, természetes ártéri
12 13
EGSZB-vélemény: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a vízpolitika területén a környezetminıségi elıírásokról és a 2007/60/EK irányelv módosításáról. – 2007.2.15., elıadó: Stéphane BUFFETAUT. Water resources across Europe – confronting water scarcity and drought [„Az európai vízkészletek – felkészülés a vízhiányra és az aszályokra”] – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése. ISSN 1725-9177, 2009. február.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 10 erdıt vagy síkságot csapoltak le vagy vettek körül töltéssel, továbbá szabályozó vagy árvízvédelmi mőveket vagy csatornákat építettek az urbanizáció, a mezıgazdaság és az 14 energiakereslet támogatása céljából. A jövıbeli területrendezési politikáknak a vízzel kapcsolatos követelményeket is magukban kell foglalniuk. 3.3
A kereslet kézben tartása, valamint tartós és fenntartható kínálat javasolása
3.3.1
A háztartások vízigényét egy sor tényezı befolyásolja: a népesség és a háztartások száma, az urbanizáció, az idegenforgalom, a jövedelem, a technológia és a fogyasztói magatartás. Ezenfelül az elosztó és ellátó hálózatok „szivárgásai” is kulcsszerepet játszanak a végfelhasználókhoz eljutó vízmennyiség meghatározásában. Ezek mértékét csökkenteni kell, ahol arra szükség van. Az elosztó hálózatok, továbbá a szennyvízkezelı infrastruktúrák fenntartásához és fejlesztéséhez beruházásokra van szükség. 2006-ban a 25 tagú EU népességének 10%-a még mindig nem volt szennyvízgyőjtı rendszerhez csatlakoztatva – az egyes országok között ezen a téren is jelentıs eltérések mutatkoznak.15
3.3.2
Az idegenforgalom szintén jelentıs mértékben növelheti a vízfogyasztást, különösen a nyári szünidı hónapjaiban és legfıképpen délen, az európai tengerparton, ahol a régiók már most is jelentıs vízhiánynak vannak kitéve. A fogyasztók tudatosságának fokozása fıként a forrásmegırzés érdekében hozott más intézkedések kiegészítéseként történik.
3.3.3
Elıírások és függetlenség: A szennyvíz mezıgazdaságban történı újrafelhasználása a fenntartható forrásgazdálkodás egyik fontos tényezıje lehet, és más forrásokhoz hasonlóan érdemes azt közegészségügyi szempontból biztonságossá tenni olyan egészségügyi elıírások meghatározása és ellenırzése révén, amelyeket a jogalkotó átlátható módon állapít meg, a hitelesített vagy állami ellenırzı intézmények pedig teljes függetlenséget élvezve ellenıriznek.
3.4
A civil társadalom szerepe az uniós vízpolitikákban
3.4.1
Az Európai Unió Tanácsa még az ENSZ Közgyőlésének 2010. július 26-i határozata16 elıtt, 2010. március 22-én bejelentette, hogy az EU 27 tagállama elismeri a vízhez és a szennyvízelvezetéshez való jogot; és emlékeztetett arra, hogy „minden államnak emberi jogi kötelességei vannak az ivóvízhez való hozzáféréssel kapcsolatban”; valamint úgy vélte, hogy „emberi jogi kötelességek állnak fenn az ivóvízhez és a szennyvízelvezetéshez való hozzáféréssel kapcsolatban, és hogy e kötelességek szorosan kapcsolódnak az olyan emberi jogokhoz, mint a lakhatáshoz, a táplálkozáshoz és az egészséghez való jog”.
14 15 16
„Európai környezet – Helyzetkép és kitekintés 2010” – Európai Környezetvédelmi Ügynökség, SOER 2010. SOER, 103. oldal; az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése, 5. oldal; az Eurostat 2006-os sajtóközleménye. Az ENSZ Közgyőlésének határozata : „A vízhez és higiéniához főzıdı emberi jog,” 2010. július 26., A/64/L.63/Rev.1, lásd: http://www.internationalwaterlaw.org/documents/intldocs/UNGA_Resolution_HR_to_Water.pdf
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 11 3.4.2
A civil társadalomnak a vízre vonatkozó adatokkal kapcsolatos tájékoztatáshoz való joga alapvetı fontosságú. 1999-ben Berlin tartomány a Veolia és a német RWE konglomerátum részére privatizálta a vízszolgáltató vállalatait, aminek következtében a felhasználói díjak emelkedtek. Az érdekelt felek között létrejött átruházási szerzıdéseket és azok záradékait titokban tartották. Lakossági kezdeményezésre szervezıdött meg a „Berliner Wassertisch” elnevezéső csoport, amelynek sikerült a népszavazási eljárás elindításához elegendı aláírást összegyőjtenie. A népszavazáson 27%-os részvételi arány mellett a szavazók 98%-a szavazott a titkos szerzıdések nyilvánosságra hozatala, majd hatályon kívül helyezése mellett. E kezdeményezést követıen a nyilvánosságra hozott szerzıdések részleteibıl kiderült, hogy a két társaság részvényeseinek nyereségét egy kompenzációs rendszerrel garantálták. Berlin tartomány tehát (közpénzbıl) biztosította a vállalatok nyereségét azokban az években, amikor az nem érte el a titkos záradékokban rögzített összegeket. Európában egyre több helyi önkormányzat használja ki a magánvállalatokkal kötött átruházási szerzıdések lejártát arra, hogy újra önkormányzati hatáskörbe vonja a vízszolgáltatásokat. Egyes önkormányzatok – és nem is a legkisebbek – kezét azonban annyira megkötötték az eredetileg meghatározott és jogilag egyenlıtlen feltételek mellett kötött szerzıdések, hogy kénytelenek voltak megtartani 17 Az általános vagy közérdekő szolgáltatások a magánszolgáltatók részesedését. átruházásának átláthatósági és átszármaztathatósági feltételeit elsısorban a következı szempontok vizsgálatával lehet javítani: − − − −
17
vízgazdálkodás: a nyereségek visszaforgatása a hálózatok karbantartásába és korszerősítésébe; a magán- és állami piacra való belépéssel kapcsolatos beruházások jellemzıi és nagy volumene nem vezethet monopolhelyzetek kialakulásához és/vagy kartellek létrejöttéhez; a legnagyobb vízszolgáltató magántársaságok finanszírozása zömmel állami finanszírozásokból áll;18 az alkalmazottak munka-, foglalkoztatási és biztonsági feltételei; megfelelı számú, képzett és szakképzett nıre és férfire van és lesz szükség, akik munkavállalói jogviszony keretében közalkalmazotti jogállást élveznek a vízügy, a szennyvízelvezetés, az ellenırzés, a jogsértések megszüntetése, a kutatás stb. területén, és akik mindannyian, minden szinten garanciát jelentenek a felmerülı sokféle feladat összességének biztosítására;
Public Citizen: „Vízügyi kampány mindenki számára”.
− − 18
„Veolia Environnement: Egy vállalati profil. A Public Citizen által a „Vízügyi kampány mindenki számára” keretében készített különjelentés (http://documents.foodandandwaterwatch.org/Vivendi05.pdf), és a berlini vízprivatizáció titkos szerzıdését a berlini Die Tageszeitung (TAZ) napilap 2010. október 30-i, szombati számában hozták nyilvánosságra: http://www.taz.de/1/zukunft/wirtschaft/artikel/1/die-raeuberische-wasserprivatisierung.
http://www.psiru.org/reports/2010-W-EWCS.doc.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 12 -
−
a felhasználók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció; a Gazdasági és Szociális Tanácsok – mindenhol, ahol léteznek ilyenek – a reprezentativitásuk, illetve a közmeghallgatások szervezésében való jártasságuk és az erre való képességük miatt értékes segítıi a konzultációnak.
Kelt Brüsszelben, 2011. május 20-án.
a „Mezıgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke
Mario CAMPLI * *
*
Megj.: Melléklet a következı oldalakon.
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 13 Melléklet Néhány olyan EGSZB-vélemény, amely releváns A vízpolitika más európai politikákba történı beépítése téma szempontjából Mr Paul de Barchifontaine
CES 107/1997
29-01-1997
Mr Barros Vale
CESE 1256/2005
27-10-2005
Mr Bento Gonçalves
CES 1382/1997
10-12-1997
Mr Bento Gonçalves
CES 401/2001
28-03-2001
M. Bernabei
CES 1140/1998
10-09-1998
Mr Boisserée
CES 572/1994
27-04-1994
Mr Braghin
CES1596/2003
Mr Buffetaut
CESE 749/2003
19-06-2003
Mr Buffetaut
CESE 204/2007
15-02-2007
Mr Buffetaut
CESE 988/2008
29-05-2008
Mr Buffetaut
CESE 47/2009
20-01-2009
Mr Buffetaut
CESE 104/2010
20-01-2010
Mr Caball i Subirana
CESE 1209/2004
16-09-2004
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
Pogramme d'action pour la protection et la gestion intégrées des eaux souterraines COM (96) 315 final European Union Solidarity Fund COM(2005) 108 final Annual Report on the Cohesion Fund 1996 (COM(97) 302 final Implementation of Integrated Coastal Zone Management in Europe (COM(2000) 545 final Cinquième programme-cadre de RDT (19982002) COM(97) 553 final Council Directive on Integrated pollution prevention and control COM(93) 423 final Council Directive 96/61/EC concerning integrated pollution prevention and control
COM(2003) 354 final COM(2003) 354 final Quality standards in the field of water policy and amending Directive 2000/60/EC COM(2006) 397 final The challenge of water scarcity and droughts in the European Union COM(2007) 414 final Industrial emissions (integrated pollution prevention and control) (Recast) COM(2007) 844 final – 2007/0286 (COD) Sustainable development of coastal areas (own-initiative opinion Agriculture in peri-urban areas (own-initiative opinion)
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 14 -
Mr Bros Mr Caball i Subirana
CESE 1159/2006
13-09-2006
Mr Campli Mr Peel
CESE 1953/2009
04-01-2010
Mr Decaillon
CES 196/1995
22-02-1995
Council Directive on Exploitation of mineral waters (COM(94) 423 final – 94/0235 COD)
Mr Dimitriadis.
CESE 852/2004
02-06- 2004
Mr Gardner
CES 1088/1994
21-12-1994
Mr Gardner Mr Ceballo Herrero Mr Colombo Mr Giacomelli
CES 621/1998
29-04-1998
CES 1155/1993
24-11-1993
Mr Iozia
CESE 269/2008
13-02-2008
Mr Iozia
CESE 1449/2007
24-10-2007
Mr Iozia
CESE 1912/2008
04-12-2008
Mr Kallio
CES 33/2006
18-01-2006
Mr Kienle
CES 1458/1995
20-12-1995
Mr Liolios
CESE 532/2011
17-03-2011
Mr Narro
CESE 262/2010
18-02-2010
Regional integration and sustainable development Council Directive on the ecological quality of water COM(93) 680 final Directive 94/67/EC on Incineration of hazardous waste (COM(97) 604 final Convention on the protection and use of transboundery watercourses and international lakes COM(93) 271 final Energy mix in transport (exploratory opinion) Report on the progress made in the use of biofuels and other renewable fuels COM(2006) 845 final Investments in the nuclear industry and the role of such investments in EU energy policy Sustainable development in agriculture, forestry and fisheries and the challenges of climate change (own-initiative opinion) Council Directive concerning the quality of water intended for human consumption COM(94) 612 final Phosphates in household laundry detergents COM(2010) 597 final Agriculture in Euromed
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
Outlook for agriculture in areas with specific natural handicaps (upland, island and outermost areas) (own-initiative opinion) Trade and Food Security (exploratory opinion)
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 15 -
Mr Nilsson
CES 1199/2000
19-10-2000
The revision of Council Directive 86/278/EEC on the use of sewage sludge in agriculture
Mr Nilsson
CES 1015/2002
18-09-2002
Mr Nilsson
CES 1390/2003
29-10-2003
Mr Osborn
CES 1702/2007
12-12-2007
Mr Osborn
CES 206/2007
22-02-2007
Mr Pearson
CES 546/1994
14-09-1994
Ms Peltola
CES 888/2009
13-05-2009
Towards a Thematic Strategy for Soil Protection (COM(2002) 179 final Developing an action plan for environmental technology (COM(2003) 131 final Adapting to climate change in Europe – Options for EU action COM(2007) 354 final Concerning integrated pollution prevention and control (Codified version) COM(2006) 543 final – 2006/0170 (COD) Council Directive concerning the quality of bathing water COM(94) 36 final Baltic Sea region: the role of organised civil society in improving regional cooperation and identifying a regional strategy
Mr Petersen
CES 1360/1990
20-11-1990
Commission Communication on the Community and German Unification (Environment and nuclear safety) COM(90) 400 final
Mr Pezzini
CES 419/2007
14-03-2007
Mr Pezzini
CES 270/2008
14-02-2008
Mr Ribbe
CES 593/2000
24-05-2000
A framework for Community action to achieve a sustainable use of pesticides COM(2006) 373 final Energy efficiency of buildings – the contribution of end users (exploratory opinion) Programme of Policy and Action in relation to the environment and sustainable development, "Towards Sustainability" COM(1999) 543 final
Mr Ribbe
CES 523/2004
31-03-2004
Mrs Sánchez Miguel
CES 1069/1996
25-09-1996
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
Realities and prospects for appropriate environmental technologies in the candidate countries Community Water Policy (COM(96) 59 final
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh
.../...
- 16 Framework for Community action in the field of water policy COM(97) 49 final Decision establishing the list of priority substances in the field of water policy (COM(2000) 47 final Pricing policies for enhancing the sustainability of water resources (COM(2000) 477 final Towards a strategy to protect and conserve the marine environment COM(2002) 539 final
Mrs Sánchez Miguel
CES 994/1997
01-10-1997
Mrs Sánchez Miguel
CES 801/2000
12-07-2000
Mrs Sánchez Miguel
CES 52/2001
24-01-2001
Mrs Sánchez Miguel Mrs Sánchez Miguel Mrs Sánchez Miguel
CES 578/2003
14-05-2003
CES 509/2004
31-03-2004
Mrs Sánchez Miguel Mrs Sánchez Miguel
CES 737/2006
17-05-2006
Assessment and management of floods COM(2006) 15 final
CES 495/2008
13-03-2008
Mr Sears
CES 731/2006
23-05-2006
Mr Sears
CES 483/2008
27-02-2008
Improving the Community civil protection mechanism – a response to natural disasters (additional opinion European Parliament and Council Directive related to restrictions on the marketing and use of perfluorooctane sulfonates COM(2005) 618 final Marketing of dangerous substances
Mr Sears
CES 750/2003
26-05-2003
Mrs Sirkeinen Mr Wolf
CES 1502/2005
24-11-2005
Mr Strasser
CES 1384/1996
27-11-1996
Mr van Oorschot Mr Wilms Mr Kallio Mr Wolf
CES 1670/2008
08-10-2008
Convention on cooperation for the protection and sustainable use of the Danube COM(96) 269 final "Health check" of the CAP
CES 122/2005
17-01-2005
The use of geothermal energy
CES 125/2005
09-02-2005
Protection of groundwater against pollution COM(2003) 550 final Flood risk management / prevention, protection and mitigation COM(2004) 472 final
VOC Emissions (decorative paints and vehicle refinishing) Renewable energy sources
_____________
NAT/495 – CESE 629/2011 fin
FR-EXT-MG/MG-AGN/bh