Európai Bizottság Európai gazdasági előrejelzés tavasza

Európai Bizottság Európai gazdasági előrejelzés - 2012 tavasza

I.

RÉSZ

Gazdasági fejlődés összesített szinten

1. Áttekintés 2012 tavaszán az Európai Unió gazdasága enyhe visszaesésben van. Ez elsősorban köszönhető a tavaly év vége felé megemelkedett olajáraknak, a lassuló globális kibocsátás növekedésnek, illetve az európai adósságválságból adódó bizalomvesztésnek. Ezt a visszaesést enyhíti egy sor jelentős politikai döntés, intézményrendszerbeli változtatások, megkezdett gazdasági szerkezetátalakítás és aktív monetáris politika. Mindemellett azonban az év hátralevő részében továbbra is inkább stagnálás várható, és a jelentősebb fellendülés is csupán jövőre képzelhető el. Feltételezve, hogy az Eurózóna megfelelően veszi jelenlegi akadályait, a befektetői bizalom idén helyreállhat, melynek a belső keresletre gyakorolt pozitív hatása az élénkülő külkereskedelemmel együtt elégséges lehet a gazdasági növekedés lassú beindításához. Inflációnövekedés is tapasztalható, ami főként emelkedő nyersanyag- és energiaáraknak, illetve indirekt adóknak köszönhető. A nyersanyagárak várható mérséklődése és bázishatások következtében az infláció idén 2.5% körül alakul, ami jövőre 2%-on konszolidálódhat.

2. Előreljelzés az aktuális folyamatok tükrében Az EU gazdasága egészen a tavalyi év közepéig a pénzügyi válságból való kilábalás jeleit mutatta, melyben az időszakos lassulások szokványosnak mondhatóak. Ilyen lassabb periódus volt 2010-ben is, ám az mostani lassulás a vártnál súlyosabbnak látszik. Ehhez több globális tényező is hozzájárult, mint például az energia- és nyersanyagárak növekedése, az Egyesült Államok költségvetése körüli aggodalmak, leminősítések, vagy természeti katasztrófák Japánban és Thaiföldön. A legjelentősebb ok azonban az EU adósságválságának elmélyülése volt. Az Európa-szerte bevezetett takarékossági intézkedések fékezték a keresletet, számos tagállam államháztartása, a bankrendszer stabilitása, vagy a Gazdasági és Monetáris Unió jövője mind aggasztóbbá váltak, mely mind a versenyszféra, mind a lakosság köreiben további bizalomvesztést okozott.

1

Az állampapír-hozamok emelkedése és a bankok nehéz finanszírozási helyzete ördögi körhöz vezetett a piacokon, mely belső problémán az egyre gyengülő külkereskedelem sem tudott segíteni. Ezzel 2011 végére az EU gazdasága recesszióba süllyedt. Ez a kiélezett gazdasági helyzet azonban rávilágított számos szabályozásbeli problémára, melyek legalább részben orvosolva lettek például a Hatos Csomaggal vagy a Túlzott Egyensúlytalansági Eljárással. Az azonnali pénzügyi válság elkerülésében emellett fontos szerepet játszott még az EKB aktív monetáris politikája is, mely a kamatcsökkentés mellett hosszú lejáratú extra likviditást biztosított az európai bankoknak. Ennek egy részét a bankok magas hozamú államkötvények vásárlására tudták fordítani, mely így az állampapír-piaci helyzetet is valamelyest stabilizálni tudta. Ez az aktív monetáris politika egészült ki olyan gazdaságpolitikai intézkedésekkel, mint pl. a Fiskális Paktum bejelentése, vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz megerősítése. 2011 éve a pénzügyi konszolidáció és az egyensúlytalanságok kiigazítása jegyében telt. Az ingatlanbuborék kidurranása, a pénzügyi eszközök értékének hirtelen csökkenése és a gazdasági konszolidáció megtorpanása ráirányította a figyelmet a gazdasági szereplők hitelállományaira. Így elsődleges feladattá vált az állami, magán és lakossági szereplők számára hitelállományuk csökkentése. A magánszférában a kedvezőtlen, de legalábbis bizonytalan kilátások és a bankrendszer nehéz helyzetéből fakadó szigorú hitelnyújtási feltételek; a közszférában a GDP átlagosan 90%-ához közelítő adósságállomány; a háztartások esetében pedig az elővigyázatossági tartalékok képzése és a hitelektől való szabadulás vágya volt a takarékosabb gazdálkodás elsődleges oka. Tavaly tehát sikerült elkerülni egy újabb mély recessziót, és a bizalom növekedése a nyersanyag- és energiaárak stabilizálódásával együtt idén megteremtheti a feltételeit egy lassú kilábalás megkezdésének. Ebben elsősorban a vállalati szektorra lehet számítani, ugyanis a bankrendszer még nem erősödött meg kellően, a kormányok pedig takarékoskodni próbálnak.

3. Nemzetközi környezet A nemzetközi környezet az állampapír-piaci bizonytalanság és a gyenge európai kereslet ellenére biztató képet mutat. 2011 utolsó negyedévében az Egyesült Államok gazdasága növekedni tudott, elsősorban a munkaerőpiaci feltételek kedvező változása és a növekvő befektetői bizalom következtében. A feltörekvő piacokon is kedvező a helyzet: bár valamivel lassult a növekedés, a jelenlegi növekedés egyben biztosabb is, mert nagyobb részben származik belső keresletnövekedésből, mint 2010-ben. Az olajárak jelenlegi állása és azok bizonytalansága azonban továbbra is globális kockázatot jelent. Előzetes számítások szerint az EU-n kívüli GDP tavaly 4.2%-kal nőtt, az egy évvel azelőtti 5.7%-hoz képest. Az előző év vége felé a növekedéshez hozzájárult a japán újjáépítés, illetve az amerikai gazdaság élénkülése. Az EU gyenge teljesítményét Kína és az USA ellensúlyozta. A világkereskedelem növekedése is lassult tavaly, a 2010-es 14.9%-ról 5.6%-ra, ami bár alacsonyabb adat, közelebb áll egy hosszú távú növekedési pályához. A csökkenés elsősorban az EU belső problémái, a japán és thai természeti katasztrófák, illetve a közel-keleti és északafrikai konfliktusok számlájára írható. 2

Emellett azonban pozitív változások is megfigyelhetőek. A PMI globális beszerzési menedzser-index 2011 októberében újra növekedésnek indult és idén is enyhén növekedni tudott. Jelenleg kevésbé kedvező a kép, de a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén még növekedést lehet megfigyelni. Mindezek miatt az idei EU-n kívüli GDP-növekedés változatlanul 4.1%-körül várható. A nyersanyagok világpiaci árai enyhén emelkedtek, az olajár márciusban 2008 óta nem látott magasságba emelkedett. Ennek okai mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megtalálhatóak. A világgazdaság lassú növekedése növelte a keresletet, míg egyes olajtermelő országok körüli konfliktusok szűkítették a kínálatot. Az olaj ára idén még várhatóan enyhén csökkenni fog és jövőre kezd újra emelkedni majd. Az EU-n kívüli pénzügyi piacok még érzékenyen reagálnak az Eurózóna válságának fejleményeire, sok kelet-európai országnak pedig gondot jelent, hogy az ottani bankok repatriálják a tőkét és profitot nyugat-európai anyabankjaik felé. A feltörekvő gazdaságokat is negatívan érintette a tőkebeáramlás lassulása. A befektetők pénzük biztonságos gazdaságokba történő áthelyezésével ezen országok valutáját meggyengítették, míg a Svájci és a Japán jegybankok beavatkozásra kényszerültek, hogy a valutáik ne erősödjenek meg túlságosan. Az USA gazdasága a tavalyi év második felében enyhén növekedni tudott, köszönhetően a fogyasztás növekedésének, a befektetői bizalom javulásának, illetve a munkaerőpiaci körülmények javulásának, így tavaly 1.7%-os volt a GDP-növekedés, mely jövőre akár a 2%ot is elérheti majd. Japán számára nehéz év volt a tavalyi. A természeti katasztrófák miatt elakadások mutatkoztak az ellátási láncokban és az energiaszolgáltatásban, viszont a katasztrófa utáni helyreállítási munkálatok növelni tudták a GDP-t a beruházásokon keresztül, így 0.7%-os növekedést tudott produkálni a gazdaság 2011-ben, amit a további beruházás- és fogyasztásnövekedés várhatóan tovább emel majd idén, majd 2013-tól az export is újra jelentőssé válhat, ha a kereskedelmi partnerek megerősödnek. A BRICS-országok bár eltérő módon, de növekedést mutatnak, érdemes azonban kiemelni a kínai gazdasági növekedés konszolidálódását, mely tavaly 9.2%-kal nőtt, de ez a szám 2013-ra már csak várhatóan 8.3% körül fog alakulni. A tagjelölt országok tavaly összességében véve 7.5%-os növekedést tudtak produkálni, ami idén várhatóan 2.75%-ra fog lassulni és csak jövőre indul majd újra növekedésnek.

4. Pénzpiacok Az európai bankrendszer rossz állapota továbbra is meghatározó. Az év eleji konszolidáció ellenére az EU kétes gazdasági kilátásai miatt továbbra is nagy a bizonytalanság a piacokon. Az EKB 3 éves lejáratú refinanszírozási ügyletei (LTRO) tavaly decemberben és idén februárban sikerrel járultak hozzá a hitelválság elkerüléséhez, melyet a banki kötvénypiacok kiszáradása idézhetett volna elő. Ez a lépés az állampapír-piaci problémákat is enyhíteni tudta a bankok kötvényvásárlásain keresztül. Ami az állampapír-piacokat illeti, az EU összességére elmondható, hogy a hozamok az év eleje óta lassan csökkennek, köszönhetően többek között az olasz és spanyol bankok EKBpénzből történt állampapír-vásárlásainak is.

3

A befektetők azonban még mindig éles szemmel figyelnek néhány ingatagabb tagállamot: Írországban tavaly késő novembertől kezdve csökkennek a hozamok, amit tovább támogat egy január végi sikeres kötvénycsere-ügylet, illetve a nemrégiben nyilvánosságra hozott kedvező Troika-jelentés. Ezzel ellentétben a spanyol állam kötvényhozamai erősen emelkedtek az elmúlt hónapokban a borús gazdasági kilátások és az államháztartási hiány körüli aggodalmak miatt. A spanyol helyzet az olasz piacra is negatív hatással volt, itt is emelkedtek a hozamok. Portugáliában idén januárban tetőztek a hozamok egy esetleges adósság-átrendezéstől való félelem okán, de azóta a helyzet jelentősen javult. Ami tőzsdéket illeti, az állampapírpiaci kockázatok enyhülése és a kedvező nemzetközi gazdasági környezet jótékony hatással volt a kereskedésre és január közepétől egészen március végéig emelkedni tudtak a tőzsdeindexek. Sajnos az Eurózóna adósságproblémáinak ismételt felszínre kerülése véget vetett ennek a kedvező kurzusnak. A vállalati kötvénypiacokon szintén enyhülni tudtak a kamatok, a kötvénykibocsátás volumene pedig 6.6%-kal tudott növekedni éves alapon a nem pénzügyi szektorban. Bár ez biztató jel arra, hogy a vállaltok legalább részben vissza tudnak térni a piaci alapú finanszírozásra a banki hitelekről, sajnos az utóbbi időszakban a csődkockázatok megint nőttek. A bankközi ügyletek területén kedvező változások figyelhetőek meg. Az EKB likviditásnövelő lépéseinek köszönhetően a háromhavi EURIBOR 0.75%-ra csökkent a tavaly őszi 1.6%-ról, illetve a júniusban lejáró EURIBOR határidős szerződések rátája 0.70%-on várható, amely jól mutatja, hogy a piaci szereplők nem számítanak likviditási problémákra a közeljövőben. Emellett a bankok egymásnak való hitelezési hajlandósága is növekedésnek indult. A bankok likviditási helyzetének javulása egyelőre még nem igazán mutatkozik meg a magánszféra felé irányuló hitelezési aktivitásukban. A tavaly évvégén visszaeső hitelezési aktivitás idén év elején alacsony szinten stabilizálódott, de a növekedés még várat magára. Emellett a helyzet heterogén Európa-szerte. Az új tagállamoknak például gondot jelent, hogy számos bankjuk kivonja a tőkét ezen országokból, a nyugat-európai anyabankjuk megsegítésére. Az EKB felmérése idén áprilisban enyhe bővülést mutatott ki a hitelállományokban, melynek elsősorban a KKV-k a kedvezményezettjei. Ez főként a bankok jobb finanszírozhatóságával magyarázható és további lassú növekedés várható ezen a téren. Emellett azonban azok a nagyvállalatok, melyek nagyobb európai kitettségekkel rendelkeznek, nehezen kapnak hitelt szerte a világban, függetlenül attól, hogy hol is vannak bejegyezve. A nagyvállalatok és háztartások továbbra sem mutatnak növekvő keresletet a hitelek iránt, ez mindkét esetben a hitelállomány és a tőkeáttétel csökkentétére tett erőfeszítésekkel magyarázható. Bár az európai bankrendszer finanszírozási helyzete javult az EKB beavatkozásainak hatására, további mérlegkiigazításokra van szükség. Markáns finanszírozási rés látható az európai bankok többségénél, melyről a 105-110% körüli hitel-betét arányok is tanúskodnak. Az EU jelenlegi fő célja a bankrendszer ellenállóságának növelése pénzügyi segítséggel vagy állami garanciavállalással. A bankok folyamatban lévő tőkeáttétel-csökkentése és feltőkésítése teszi ki a mérlegkiigazítás nagy részét és az EKB és az Európai Bankfelügyelet rámutat, hogy a további mérlegkiigazítás elsősorban feltőkésítés formájában várható. Így kevésbé kell tartani a bankok hitelezési hajlandóságának visszaesésétől, mely veszélybe sodorhatná a magánszféra finanszírozhatóságát. Ez persze függ attól is, hogy a cégek mennyiben tudnak egyéb finanszírozási eszközökhöz folyamodni. A nagyobb cégek egy része készpénz-tartalékokkal rendelkezik, illetve kedvező feltételekkel tud kötvényt kibocsátani. Emellett azonban tudni kell, hogy Európában a vállalati kötvénypiac nem jelentős és a KKV-k erősen függenek a banki finanszírozástól, így a tartós fellendülésnek előfeltétele a bankrendszer megerősödése. 4

5. Az EU gazdasága Enyhe recesszióból 2011-ben a számos sokk tetejébe, az EU gazdasága zsugorodási periódusba lépett. Az olaj árak jelentős növekedése, a világgazdaságban bekövetkezett lassulás és utoljára, de nem utolsó sorban a tagállamok államadóssági krízisének eszkalálódása jelentős romlást eredményezett a gazdasági helyzetben 2011 vége felé. A negatív hatások a banki szerkezetátalakításban és költségvetési megszorításokban szedték áldozatukat. 2011 negyedik negyedében, valamint a jelen prognózis értelmében, 2012 első negyedévében a reál GDP növekedési rátája negatív, mind az EU, mind pedig az euro zóna a technikai recesszió kritériumaival szembesült. Ezzel szemben az euro zónán kívül eső tagországok nem kerültek recesszióba. Még 2011 első negyedében messze a legnagyobb gazdasági erősödés volt megfigyelhető mind az euro zóna, mind pedig az EU esetében a 2008-09-es visszaesés óta, az EU közelebb csúszott a recesszióhoz az év második felében, végül az év negyedik negyedére a GDP csökkent. /3%-ra, negyedéves összehasonlításban/. Mivel az átmenet a fellendüléstől a recesszióig az év folyamán zajlott, 2011 egészében a GDP még 1.5%-kal növekedett, mind az euro zónában, mind az EU-ban. A GDP lebontásában a kereslet összetevői azt mutatják, hogy a negyedik negyedévben bekövetkezett romlást a gyenge belföldi kereslet és a leltári változások eredményezték, ellenben a nettó exportnak pozitív hatása volt. Gyenge rövidtávú kilátás Megdőlni látszanak azon megállapítások, hogy a főmutatók szerint a recesszió rövid életű és enyhe lehet. A nemrégiben nyilvánosságra hozott mutatók lecsillapították az elvárásokat. A három hónapos mozgó átlag növekedési rátája az EU-ban -0.9%, és -1.1% az euro zónában, mely kevésbé pozitív jel az általános piaci aktivitás számára az első negyedévben. A mutatók, mint a jövőbeni aktivitás mérőeszközei, inkább gyengébbnek mutatkoztak az elmúlt hónapokban. Az új ipari rendek ősz óta csökkenő tendenciát mutattak, 10%-kal a 2007. évi átlag alatt áll 2012. februárjában. Ez korlátokat szab az ipari fellendülésnek, mely semmi jóval nem kecsegtet az általános piaci fellendülés tekintetében a közeljövőben. 2012 első negyedében a felmérési adatok mutattak bizonyos alacsony szintű stabilizálódást a gazdasági aktivitásban, azonban a fellendülés világos jelei továbbra is hiányoznak. /ESI, PMI, OECD, National Bank of Belgium felmérései/. A belföldi kereslet rövidtávú kilátásai az átfogó és független, kis- és főleg átmeneti különbségek az átfogó és független mutatókban nem tűnnek biztatónak. A legújabb helyzetértékelés szerint gyengültek azon elvárások, hogy 2012 korai szakaszában a javulás visszaemelheti a gazdaságot a fellendülés útjára. A bizonytalanság továbbra is magas, mely arra motiválja a fogyasztókat és befektetőket, hogy elhalasszák a kiadásokkal kapcsolatos döntéseiket. Ráadásul a gyenge munkaerő piaci feltételek és kedvezőtlen fejlesztések a reáljövedelmek esetében nem sok jót jósolnak az expanzió számára. Mindent összevetve az EU GDP-je 2012-ben várhatóan stagnálni fog, még az euro zónában a teljesítmény az előrejelzések szerint csökken. 5

Lassú fellendülés felé… 2012 második felében azon eddigi döntések, melyek segítségével elkerülhető volt egy élesebb csökkenés a gazdasági tevékenységben az elmúlt pár hónapban, segíthetnek visszaállítani a befektetők és fogyasztók bizalmát, mely pozitív hatással lehet a belföldi keresletre. Hiteles konszolidációs fiskális intézkedéseknek és strukturális reformoknak támogatniuk kell ezen fejlesztést. Az előrejelzések szerint pozitív hatást gyakorolhat a reáljövedelmekre a nyersanyagárak mérséklés és az inflációs nyomás csökkentése. Tekintve, hogy számos kiadási döntést elhalasztottak az utóbbi hónapokban, ezen erőknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy fellendülést eredményezzenek 2012 második felében az EU-ban és az euro zónában egyaránt. Összességében 2013-ban erősebb növekedés várható, mint az ezt megelőző kilábalási években, még a magánfogyasztás majdnem olyan erősen növekedhet, mint 2010-ben, mely a legmagasabb növekedési rátát produkálta 2007 óta. Miután a gazdasági tevékenység lendületet kap, a munkaerő piaci helyzetnek stabilizálódnia kellene, de a munkahelyteremtés fejlődését eredményező fejlesztésekre érkező kései reakció miatt, jelentős javulás csak az előre jelzett időszak végére várható a foglalkoztatás területén. 2013-ban a növekedés mértéke 1¼% az EU-ban és 1% az euro zónában, a GDP helyreállása pedig nagyon hasonló a recessziót követő 2008-2009. évi értékhez. Az a tény, hogy még ezen mérsékelt növekedési mutatók a 2012-ből áthozott pozitív eredmények hatásának köszönhetőek, azt jelzi, hogy mennyire visszafogott a gazdaság dinamikája. 2009-11 tapasztalatai után jelenleg az a kérdés, hogy a várt fellendülés hatékonyabban fenntartható lesz-e ezúttal. Az utóbbi bizonyítékok szerint, hogy a fellendülés fenntartható legyen, átmenet szükséges a jelenlegi kezdő fellendülés helyzetéből egy állandóbb növekedésbe, melynek egyik alkotóeleme a belső kereslet. Ebben a tekintetben a magánfogyasztás erősödése és a bruttó állóeszköz felhalmozás helyreállításának kölcsönhatása várhatóan a fellendülés dinamikájának kulcs mechanizmusa. Ennek jellemzői a munkaerő piaci stabilizáció és fejlesztés mértékétől függnek, mely maga is az európai munkaerőpiac működőképességének javulásától függ. A jelenlegi és tervezett strukturális reformok szilárdabb alapokat biztosítanak az ilyen fejlesztések számára, ezáltal a fejlődés fenntarthatóbb, mint három évvel ezelőtt. Továbbra is fennállnak az országok közötti makrogazdasági különbségek Néhány kivételtől eltekintve egyetlen tagállam sem volt ellenálló az EU-t ért gazdasági válsággal szemben. Nem meglepően azon országok maradtak erősebbek, melyek jobban teljesítettek a helyreállítás időszakában. Következésképpen azok az országok, amelyek a fellendülés időszakában masszívan hozzájárultak a GDP növekedéséhez, nevezetesen Németország, Anglia, Lengyelország és Franciaország, várhatóan továbbra is kulcs szerepet játszanak majd, még néhány ország, mint Spanyolország, Olaszország várhatóan negatív szerepet töltenek majd be. Az országok közötti növekedési különbség az egyik kulcsjellemző a 2009-11-es helyreállási időszakban. Ennek okai többek között, a különböző kiindulási pozíciók, a magánszféra eladósodottsága, a bankszektor állapota, és az államháztartás szilárdsága. A versenyképesség és az exportstruktúra szintén szerepet játszott ebben. 6

A 2008-as gazdasági összeomlást követően, a világkereskedelem erős visszaesése eltérően hatott az országokra, lehetővé téve az export orientált országoknak és erős versenyképességgel rendelkezőknek a gyorsabb fejlődést. Ennek eredményeképpen csak a leggyorsabban fejlődő országok, pl.: Svédország, Lengyelország, Németország voltak képesek a válság előtti eredmény szintek fölött teljesíteni. A közeljövőben a jelentős különbségek továbbra is fennállnak majd a tagállamok között. A legtöbb ország csökkenést mutatott 2011 negyedik negyedévében, 2012 első negyedévében pedig felívelést, de az euró zónában csak néhány ország lépte át markánsan a növekedési küszöbértéket. A gyártás és építőipar messze elmarad a hosszú távú átlagtól a legtöbb gazdaságban, mivel a kiskereskedelmi bizalom meglehetősen vegyes képet mutat az egyes országok esetében. A bruttó állóeszköz felhalmozás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A bruttó állóeszköz felhalmozás fokozatosan helyreállt 2010-2011-re, azonban jóval alatta maradt a válság előtti szintnek. A javulás megszakadt, mivel az általános gazdasági helyzet és kilátások ismét romlottak 2011 második felében. A működőeszköz beruházás tükrözi az általános gazdasági helyzetet 2009-11 beruházási ciklusának fellendülése rövid és mérsékelt volt. 2012-ben gyenge a működőeszköz beruházás, mivel a vállalatok csökkentették a termelési elvárásokat a csökkenő kapacitáskihasználtságnak megfelelően. Ezenfelül, a lassuló tevékenység nyomás alatt tartja a profitokat és csökkenti az árrést, melynek oka a GDP deflátor arányában és a munkaerő költségében beálló változások. Előrejelzések szerint a közeljövőben is gyenge marad a működőeszköz beruházás, az EU-ban változatlan, az euró zónában pedig csökken. Újjáéledés az előrejelzési időszak során Előretekintve, 2013-ban növekszik a befektetői bizalom, jobbak a belföldi keresleti kilátások és a kedvező finanszírozási feltételek ösztönzik a bővülő termelési kapacitást. A magánfogyasztásban bekövetkező fordulat és a globális kereskedelmi gyorsulás jótékonyan hat a működőeszköz beruházásokra. Összességében a működőeszköz beruházások növekedésének felgyorsulása várható, 4¾% az EU-ban és 4% az euro zónában. Spanyolország kivételével minden nagy tagállamban várható a növekedési ráták emelkedése. A lelassult építőipar nem ad életjelet magáról A lakó és nem lakóépületek építésének befektetése már a válság legelején hanyatlásnak indult, majd 2011-ben némiképp stabilizálódott. A lakásépítések, amelyek az építőipari befektetések felét adják, még mindig a válság hatása alatt állnak. Számos tagállamban az eladatlan lakások állománya továbbra is a befektetési aktivitás korlátja. Összességében a lakásberuházások tovább csökkennek 2012-ben az EU-ban és az euro zónában, mielőtt 2013ban mérsékelt növekedésnek indulnának. A javuló helyzet magánháztartásokra gyakorolt pozitív hatását részben ellensúlyozza a fiskális konszolidáció negatív hatása az állami építőipari beruházásokra.

7

2012-ben a készletberuházások negatív hozzájárulást adnak Az EU-n belül lassulás a gazdasági tevékenységben negatívan hatott a vállalatok készletfelhalmozására, amely eddig a történelmi mintákat követte. Azonban most az elhúzódó recesszió miatt az alapvetően alacsony készletek nem fognak növekedni a belső kereslet csökkenése miatt. A magánfogyasztás, melyet gúzsba köt a gyenge rendelkezésre álló jövedelem 2009-11 közötti időszakban a magánfogyasztás tette ki a GDP tetemes részét. 2010-ben az éves növekedés 1%-os volt, de 2011-ben ez szinte stagnált, 0,2% volt. Ennek oka a rendelkezésre álló bruttó reáljövedelem csökkenése. - Nominálisan a béreket lenyomta a foglalkoztatottság növekedésének lassulása és a fiskális megszorítások miatt a támogatások is csökkentek. A béren kívüli jövedelmek (kamat, osztalék) növekedése folytatódott, igaz lassuló ütemben. - A bérek vásárlóerejét korlátozta az élelmiszer és energiaárak növekedése. - A jólétet visszafogta a gyenge lakás és pénzügyi piac, miután a pénzügyi válság jelentősen csökkentette az adósságok nettó értékét. Emiatt csökkent a hitelezés lehetősége és a likviditás, amely visszavetette a háztartások fogyasztását. A háztartások megtakarításainak mértéke egy másik fontos összetevője a magánfogyasztás növekedésének. A bizonytalanság növekedése magasabb készenléti megtakarítási szintet okoz, mint a jövedelmek forrásának változása is. a fellendülés megvalósulásával növekedni fog A magánfogyasztást visszafogó tényezők többsége 2012 elején is befolyásoló tényező maradt. Ez tetten érhető az új autóvásárlásokban és a kiskereskedelem volumenében is. A vásárlók bizalma törékeny és 2012 közepére megint csökkent. Vagyis a magánfogyasztás stagnálni fog, vagy csak enyhén csökkeni fog (0,3% az EU-ban és 0,6% az euró-zónában). és erősebben járul hozzá a GDP növekedéshez 2012 végére és 2013-ra. A munkaerőpiac stabilizálódásával a nominális bérek növekedni fognak, így visszatér a vásárlók bizalma, így a nominális rendelkezésre álló jövedelem növekedni fog 2013-ban, melyhez hozzájárul a HICP infláció lassulása is. Az adósságállományok törlesztésének mértékét befolyásolják az adóemelések és az állami kiadások visszafogása is. Így a magánfogyasztás növekedése 2013-ban csak mérsékelt lesz, melynek földrajzi megoszlása széleskörű a tagállamok között. miközben az államháztartás gyenge marad. A fiskális konszolidáció miatt a kormányzati kiadások csökkeni fognak (-0,8% az eurózónában és -0,5% az EU-ban), amely 2013-ban éves szinten 0,1%-os visszafogást jelent a EUban és stagnálást az euró-zónában. 8

A nettó export pozitívan járult hozzá a növekedéshez 2011-ben, ami így fog maradni 2011-ben az export felülmúlta az importot és a nettó kereskedelem pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez az EU-ban és az euró-zónában is. A világkereskedelem növekedésének normalizálódásával és a világ kibocsájtás növekedésének lassulásával az export növekedése is csökkent. Azonban a gazdasági helyzet romlása az EU-ban leginkább az importot érintette a csökkenő belső kereslet miatt. Az előrejelzés időszakában mind az export, mind az import növekedni fog, így hozzájárulásuk a növekedéshez pozitív marad. mert az export szilárdan növekszik 2011-ben az áruk és szolgáltatások exportjának növekedési szintje megfeleződött. A piaci részesedés már a második éve növekszik, gyengülő euró támogatással az árak versenyképességéhez. Az export kilátások biztatóak, igaz a banki hátterek rosszabbodása kockázatokat hordoz magában. 2012-re a tavalyinál gyengébb növekedés várható, de 2013-ban a növekedési ráta megduplázódhat. A növekedés aránytalanul oszlik el a tagországok között, azok földrajzi elhelyezkedése, termékspecifikációik és versenyképességük alapján. Eltérés mutatkozik az országok cél exportpiacai alapján: az EU-n, vagy euró-zónán belüli kereskedelem a belső kereslet csökkenése miatt gyengül, míg a világkereskedelem fellendülése számos ország külkereskedelmét fellendíti. miközben az import növekedését visszafogja a belső kereslet csökkenése A gazdasági tevékenység gyengülése és a csökkenő belső magánfogyasztás rányomta a bélyegét az európai importstatisztikákra. Az export lassulása is moderálta az import teljesítményét. A másik fontos tényező az importárak növekedése volt. A 2010-es kimagasló évhez képest 2011-ben 6 százalékponttal gyengébb bolt a növekedés. A gyengülő belső kereslet, leginkább a stagnáló vagy akár csökkenő bruttó állóeszközfelhalmozás és magánfogyasztás miatt, a várakozások visszafogottak 2012-re és csak 2013-ra jeleznek mérsékelt növekedést. Az EU és az euró-zóna folyó fizetési mérlegei majdnem egyensúlyban vannak Az EU és az euró-zóna kereskedelmi egyenlegét a 2011-es importárak növekedése erősen érintette: a GDP 0,5%-os és -0,5%-os esése volt a jellemző. A hatást a külső mérlegen részlegesen kiegyenlítette szolgáltatások egyenlegének többlete, amely növelte a teljes többletet a külső mérlegben, így az egyensúly közeli állapota került. elfedve az országok közötti különbségeket. Számos tagállam lassuló gazdasági növekedése és csökkenő eredménye, a gyengülő belső kereslet mellett csökkentette az import növekedését és volumenét. Az export növekedés rugalmasabb a külső környezetre, így azon tagországok, ahol recesszió van, vagy az átlagos növekedési szint alatt vannak, pozitív hozzájárulást éreztek a GDP növekedésükhöz. 9

A válság előtti időszakkal összehasonlítva számos országnak sikerült az egyensúlyhiányon javítania, leginkább az euró-zónában, csökkentve a folyó fizetési mérleg hiányát (pl. Spanyolország és Portugália). A tagállamok konszolidációs erőfeszítései is befolyásolták a folyó fizetési mérlegek helyzetét az EU-n kívül és belül is, a bruttó állóeszköz-felhalmozáson és a reál effektív árfolyamon keresztül. Így a fiskális konszolidáció a deficites országokban segített a külső egyensúlyhiány csökkentésében. A mérsékelt gazdasági növekedés csökkenő import igényeket hoz minden tagállamban, még akkor is, ha 2011 pozitív importnövekedést értek el. A folyó fizetési mérleg kilátások 201213-ra az egyensúlyhiányok kiigazítását jósolják az EU-n belülre. Számos euró-zónán kívüli tagállamban az árfolyam a kulcsa a gazdasági egyensúly helyreállítására irányuló intézkedéseknek, melyeknek el kell mozdítaniuk a gazdaságot a lakhatástól és fogyasztásról az ipar és az export irányába. Azonban ez az átmenet időigényes. A munkaerőpiaci helyzet romlik A mai helyzet magán viseli a 2008-09-es recesszió és a 2010-11-es stagnálás hatásait. Mivel a munkáltatók a ledolgozott munkaórákon spóroltak és nem a munkaerőn, így felborult az egyensúly a gazdasági növekedés változásának és a munkanélküliség egyensúlya (Okun Törvénye). 2011 végére a foglalkoztatottság esett az EU-ban és az euró-zónában. 2012 februárjára ezek 10,2%-os és 10,8%-os értéket mutattak, amelyek az euró 1999-es bevezetése óta a legmagasabbak. és a jövőbeni fejlődés a fellendülés erején és időzítésén múlik A recessziós kilátások felfelé ható nyomás alatt tartják a munkanélküliséget. A Bizottság felmérései alapján a foglalkoztatottsági várakozások alacsonyak és csökkennek, míg a vásárlók munkanélküliségi félelmei emelkedtek. Ugyanezen eredményt mutatja az euró zóna beszerzési menedzser indexe (PMI) is. Az előző hanyatlás alatti támogató intézkedések hiánya és némely tagállam elbocsátásai a közszférában negatív hatással vannak a kilátásokra. Így a foglalkoztatottság mind az EU-ban, mind az euró-zónában csökken, míg a munkanélküliség észrevehetően emelkedik 2011-hez képest. A munkaerőpiac késleltetett válaszideje miatt a gazdasági fellendülés és a bevezetett reformok hatásai csak 2013-ban lesznek enyhén érezhetőek így nem egyenletesen fog eloszlani sem térben és sem időben a tagállamok között A tagállamok közötti különbségek miatt a munkanélküliség magasan emelkedett a mediterrán régióban, míg esett a Balti-államokban az elmúlt év folyamán. Azon országokban figyelhető meg nagy növekedés, ahol az ingatlanpiaci buborék kipukkadt és ahol a kiigazítás szükségességét a külső és a fiskális egyensúlytalanság felerősítette.

10

A 2009-11-es fellendülés nem mindenhol volt elégséges a munkaerőpiac újjáépítéséhez, így több ország is meggyengülve érkezett az új recesszió időszakába. A tagországok több mint a felében várható növekedés a munkanélküliségben 2012-ben, míg a 2013-as várható csökkenés után is a legtöbb országban a ráta a 2007-es szint felett fog állni. Az importárak és a munkaerő költsége várhatóan limitált hatást fog gyakorolni a termelői árakra A termelői árak növekedésének volt a legerősebb inflációs hatása 2011-ben. Ezen árak jelen szinten való stabilizálódása csökkenteni fogja az import árak növekedését 3,75%-ra 2012-ben és 1,5%-ra 2013-ban. A munkaerőpiacok stabilizálódása 2011 első felében enyhe emelkedést váltottak ki a munkaerő költségében, mint például a munkaerőre jutó bér 2,2%-al növekedett. A nominális jövedelem átlagosan 2%-al növekedhet 2012-ben és 2013-ban is. A munkaerő termelékenysége a 2011-es 1,5%-os növekedés után 2012-ben csak enyhén emelkedik és majd 2013-ban erősödik újra. Ez az egy főre eső nominális munkaerőköltség erős emelkedését jelzi előre, míg a munkaerő reálköltsége stagnál az árak változása miatt. A vállalati profitok növekedése lassult 2011-ben a gazdasági környezet rosszabbodásával párhuzamban. 2012-ben a bruttó hozzáadott érték mérsékelt növekedésének és a termékek és munkaerő költségek magasabb adóztatásának kombinációja miatt a bruttó működési eredmény csökken és majd a 2013-as gazdasági növekedéssel indul el újra növekedeni. A csökkenő import áraknak, energiaáraknak és féken tartott munkaerő költségnek köszönhetően a termelői árak inflációja csökkeni kezdett. A fogyasztói árak alakulása így a gyártók szabad kapacitásán múlik. Meglepő fogyasztói ár infláció a 2011-es csúcson 2011-ben a fogyasztói árakat befolyásolta a nyersanyagárak emelkedése és némely tagállamban a közvetlen adók és szabályozott árak növekedése. Ezen összetevők a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációt időszakosan 3% fölé lökték és hozzájárultak az éves ráta emeléséhez. (3,1% az EU, 2,7% az euró-zónában). A nyersanyagárak, kiemelten az olajé, fontossága megmutatkozik az energiaárak részesedésében az általános inflációban (1,3 százalékpont az EU, 1,2 az euró-zónában). Az élelmiszerárak inflációja 3,2% volt az EU és 2,3% az euró-zónában, leginkább a tejtermékek, kávé és tea ára emelkedett. az erőteljesen a fiskális intézkedések hatása miatt 2011 vége felé a fiskális konszolidáció hatásai érezhetővé váltak. Az inflációs nyomás jelentős részéért a közvetlen adók és szabályozott árak növekedése volt a felelős. Az EU általános inflációjához 0,25 százalékpontot adtak az adóemelések, elsősorban az ÁFA szintek növekedése, de érintették az alapinflációt is, amelynek növekedése 2,2%-ra gyorsult. Ez az egy munkaerőre eső költség emelkedése miatt stabil marad 2012-ben, míg az általános infláció fokozatosan csökkeni fog. 11

de az ellenszél csendesedésével az infláció fokozatosan csökkeni fog A fogyasztói ár inflációt lassítani fogja a nyersanyagárak csökkenése és az aránylag gyenge gazdasági teljesítmény. Az általános infláció csökkenni fog a energiaárak inflációjának lassulása miatt. A gazdasági teljesítmény lassulása erősíti a gazdaság pangását, visszafogja a béremeléseket és rontja a gyártók árképzését, miközben a magánfogyasztás csökkenése szintén rontja a viszonteladók árképzését. Így a másodlagos hatások kockázatai elhanyagolhatóak. A lassú gazdasági növekedés nem gerjeszt inflációs hatásokat 2012-13-ban. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) általános inflációja a várakozásoknak megfelelően 2% közelében lesz 2013-ban. Mellyel összhangban fog az alapinfláció is mozogni, amennyiben nem történik változás a politikai irányvonalban. kisebb eltérésekkel tagállamonként A nemzeti HICP infláció szórása csökkent 2011 folyamán és ez folytatódni fog 2012-ben is. Azonban a népesség alapú szórás megnövekedett különbséget mutat. Államháztartások javuló tendenciát mutatnak A 2010-ben bevezetett fiskális konszolidációs intézkedések 2011-ben elmélyültek és jelentős javulást hoztak az államháztartások helyzetében, összhangban a fiskális exitstratégiával. leginkább a fiskális konszolidációs intézkedéseknek köszönhetően Az euró-zóna összesített költségvetési hiánya a GDP 3,2%-ára csökken 2012-ben, amely 1 százalékponttal alacsonyabb a 2011-es szintnél és 2,9% lesz 2013-ban. Ugyanezen mutatók az EU-ban 3,6% 2012-re és 3,3% 2013-ra. A mérlegek javulása a növekvő kormányzati bevételeknek köszönhetőek, amely a GDP 46%ának felelnek meg és a közvetlen adózásból és a jövedelem és vagyonadókból folynak be. A GDP-hez viszonyított kormányzati kiadások változatlanok maradnak, mivel a reálbérek várható csökkenését kiegyenlítik a megnövekedett transzferek és GDP arányos kamatkifizetések, a növekvő munkanélküliség és adósságszintek tükrében. A 2011-es év kiadáscsökkentő konszolidációjával szemben a 2012-es évben a bevétel növekedésnek lesz köszönhető a javulás, amely ellentétben áll az EU-s irányelvekkel, amelyek az előbbit támogatják. 2013-ban, amennyiben nem történik irányelv-váltás, akkor a kormányzati kiadások alacsonyabb szinten növekszenek, mint a nominális GDP. A GDP arányos kiadás 49%-ra csökken az euró-zónában és 48,5%-ra az EU-ban. A bevételi arányok nem változnak, mert a reál adóbevételek növekedését ellentételezi a csökkenő GDP arányos szociális járulék befizetések.

12

2011-ben a gazdasági fellendülés támogatta a fiskális exitstratégiát és a strukturális és ciklikus tényezők egyenlő szinten járult hozzá a büdzsék egyenlegéhez. 2012-ben azonban a diszkrecionális konszolidációs intézkedések lesznek az államháztartási hiány javulásának egyedüli támogatói. A strukturális egyenleg 1,3 és 1,1 százalékpontos (euró-zóna és EU) javulását részlegesen ellentételezi a romló rövid távú gazdasági helyzet költségvetési hatása. 2013-ban a fiskális helyzet változatlan marad. A költségvetés egyenlegének 2 százalékpontos javulása lesz felelős az államháztartási hiány változásának a feléért, vagyis ez marad a javulás egyik fő motorja. A költségvetés helyzete javul a tagállamokban A költségvetések helyzetének javulása széleskörű, de eltérő a tagállamok között az ütemét tekintve. Némely országban növekszik az államháztartás hiánya. Dániában és Észtországban a GDP arányos költségvetési egyenleg romlik. Észtország, Luxemburg, Svédország és Finnország kivételével minden tagállam a Túlzott költségvetési hiány esetén követendő eljárás alatt áll. A határidő az államháztartási hiány rendbetételére 2012 vagy 2013, azonban Görögország és Magyarország kivételével az eljárást felfüggesztették. miközben az államadósság növekszik, igaz lassuló ütemben Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya növekszik mind az EU-ban, mind az eurózónában, de a 2008-10 időszaknál lassabb ütemben. Habár a folyó deficit lecsökkent, a növekvő kamatkifizetések a csökkenő nominális GDP növekedéssel együtt felnyomják az államháztartás adósságarányát. A bruttó államadósság 2013-ra eléri a GDP 92,5%-át az euró-zónában, míg ez az érték az EUban 87% lehet. Az őszi előrejelzéshez képest el felfelé módosulást jelent, amely a lassuló gazdasági növekedésnek és rosszabbodó adósságállomány kiigazításnak tudhatóak be.

6. Kockázatok A 2011 őszi előrejelzés óta a kockázatok mérlege mérsékelten javult. Összességében, a bizonytalanság magas szinten maradt, mert a gazdasági és pénzügyi válság továbbra is folytatódik és az EU gazdasága recesszióba süllyed. A gazdasági növekedés kockázatai továbbra is lefelé mutatnak, mivel a korábbi előrejelzések félelmei azóta materializálódtak (pénzügyi zavarok, recesszióba lépő országok vagy a lassuló nemzetközi növekedés). A pénzügyi piacok továbbra is törékenyek és a zavarok kiújulása negatívan befolyásolhatja a hitelezési lehetőségeket. Ezen előrejelzés nagy részben azon alapul, hogy a válsággal kapcsolatos kihívásokat sikeresen kezelni fogják. Amíg a pénzügyi piacok működőképessége egyre inkább a központi bankokon múlik, addig a piaci alapú hatékonysághoz való visszatérés kétséges. Emellett a államháztartás fenntarthatóságát nemcsak az EU- belül, hanem azon kívül is meg kell oldani (pl. USA). A belső keresletet negatívan befolyásolhatják újabb intézkedések és az olajárak újabb éles emelkedése a vártnál jobban csökkentheti a reálbéreket és a fogyasztást, így veszélyeztetve a fellendülést.

13

Másfelől, az euró-zóna már bevezetett intézkedései az államadósság válság kezelésére a vártnál gyorsabb és tartósabb eredményeket is hozhatnak. Így a vállalatok és háztartások bizalma hamarabb visszatérhet és serkentheti a beruházásokat és a fogyasztást. A globális piac fellendülése az EU exportjának növekedését hozhatja magával. Az inflációs kilátás kockázatai 2012-13-ra változatlanok maradnak. Amíg a gazdasági környezet rosszabbodása csökkentette némelyik kockázatot, addig a költségvetési megszorítások és a külső környezet alakulása a vártnál akutabb. Másfelől a recesszió az EU-n belül rövidebb lehet a jósoltnál. A gazdasági tevékenység további csökkenése akár erősebben is korlátozhatja az árak alakulását. Az EU-n kívüli kompetitív értékcsökkentés, vagyis az euró minimális átváltási árfolyamának meghatározása, csökkentheti az import árakat, amely a gyártáson és a kiskereskedelmen keresztül csökkenthetik a fogyasztói árakat az EU-n belül. Azonban a globális növekedés vártnál rosszabb fellendülése vagy az olajtermelő országokban fennálló kiélezett helyzet fokozódása erősebb inflációs nyomásokat gerjeszthetnek. A fogyasztó ár inflációja erősebb béremeléseket hozhat, amelynek másodlagos hatásaként emelkednek az inflációs ráták. Ugyanezt befolyásolhatják a magasabb közvetlen adók és szabályozott árak, a kiegészítő költségvetési intézkedéseknek köszönhetően. Emellett a hosszú távú likviditás felhalmozás és a nem szokványos likviditási intézkedések az EU-ban (leginkább az euró-zónában és az Egyesült Királyságban) a vártnál nagyobb fogyasztói áremelkedéshez vezethetnek. Összességében a legfőbb kockázatot az EU-n belüli válság kiújulása jelenti.

14

II.

RÉSZ

Tagországok különálló előrejelzései

Útmutató a tagországok különálló prognózisaihoz

Minden ország gazdaságának teljesítményét különféle szempontok alapján elemzi a jelentés. Ezen főbb szempontok: -

belső és külső kereslet export és import alakulása termelékenység és mérleg háztartások rendelkezésre álló jövedelme, reálbérek vállalkozások és az állami szféra, beruházások és bérek munkaerőpiac: foglalkoztatottság és munkanélküliség, a munkaerő költsége infláció és harmonizált fogyasztói árindex államháztartás: államháztartás hiánya és az államadósság kockázatok és kilátások

1. Belgium Szűk ösvényen egy növekedésbarát konszolidáció felé A helyreállás megtorpant 2011 végére az export vezette növekedés megtorpant, a nemzetközi piac gyengülésének, az államadósági válság újraéledésének és a bizalomhiánynak köszönhetően. Azonban az éves GDP, a 2011-ről áthozott többletnek köszönhetően, 1,9%-al növekedett. A prognózisok szerint a GDP stagnál 2012-ben, majd 2013-ban indul növekedésnek. A növekvő munkanélküliséget és jövedelmek stagnálását kiegyensúlyozza a megtakarítások csökkenése. Az egyéni fogyasztás 2012-ben minimálisan erősödhet csak. 2011-el ellentétben a magánbefektetések nem fognak növekedni, hasonlóan a jelzálogkérelmekhez. 2013-ban az üzleti célú befektetések progresszív növekedést fognak mutatni. Az állami beruházások az év második felében tartandó választások miatt pozitívan fognak alakulni, de 2013-ban vissza fognak esni. Összességében 2012-ben 0,7%-os, 2013-ban 1,6%-os növekedéssel lehet számolni.

15

A külső piac és a versenyképesség A világpiac fokozatos fellendülése csak 2012 második felére materializálódhat, így az export növekedése limitált, de konstans lehet 2013-ban. A kereskedelem nettó hozzáadott értéke 2013-ra is egy szinten maradhat. A versenyképességet már kevésbé fogja gátolni a munkaerő magas költsége 2013-ban, mint idén. A folyószámla mérleg többlet, az árukereskedelmi deficit miatt, csökkeni fog 2012-ben és 2013-ban is. A kockázat inkább negatív, az export alacsonyabb lehet a jósoltnál, a versenyképesség romlása jelentősebb lehet. Másfelől a magánszektor fogyasztása dinamikusabb lehet a megerősödő bizalom és a megnövekedő megtakarításoknak köszönhetően. Az infláció továbbra is magas, míg a munkaerőpiac Az olajár emelkedés miatt az infláció elérte a 3,5%-ot 2011-ben, a további növekedés és a 2012-ben költségvetésben szereplő konszolidációs intézkedések miatt ez 2,9% lehet 2012ben, majd 1,8% 2013-ban. A munkanélküliségi ráta a 201. júniusi 8,5%-ról 7,1%-ra csökkent 2011 decemberére, de újra 7,2% volt az első két hónapban. A 2011-es foglalkoztatottság növekedését erősítette a ledolgozott munkaórák emelkedése és a részmunkaidős állások bővülése, melyek részben az állami támogatásnak köszönhetőek. A gyenge gazdasági környezetnek köszönhetően a foglalkoztatottság szinten marad 2012-ben és enyhén növekszik 2013-ban. Államháztartás: a túlzott deficit eltűntetése A költségvetési hiány elérte a 3,7%-ot 2011-ben az őszi 4,1%-os előrejelzéssel és a 2010-es 3,8%-al szemben. 2012-ben ez elérheti a GDP 3%-át a költségvetés konszolidációs intézkedései miatt. A deficit lefaragását különösen segítik az osztalékokra és kamatokra kivetett adók, a névleges kamatláb rendszer reformja és a nukleáris előállítású energia speciális adóztatása. A kiadási oldalon döntés született a kormányzati és társadalombiztosítási kiadások a GDP 0,3%-os, illetve 0,2%-os visszafogásáról. A növekedés leminősítésével összhangban (a GDP 0,8%-os növekedésével számolva 2012-re) március folyamán kiegészítő intézkedések bevezetésére is sor került a költségvetési monitoring során. Az egyszeri intézkedések miatt 2013-ra várhatóan a deficit újra növekedni fog. Strukturális szinten a deficit 2012-ben 0,7 százalékpontos csökkenése várható, majd 2013-ra újabb 0,1%. Az államadósság 2011-ben elérte a 98,0%-ot. A jelenlegi növekedési és deficit előrejelzések alapján az adósságráta csekély, de folyamatos növekedése várható, amely valószínűleg átlépi a lélektani, a GDP 100%-ának küszöbét. Ezen felül az állam által a pénzintézeteknek biztosított esetleges kötelezettségek nagy mennyisége is kockázatot jelent az államháztartás számára.

2.

Bulgária

A lassú fellendülés irányában, az államháztartás folyamatos javulásával párhuzamosan A kezdeti fellendülés az exportnak köszönhető

16

Hasonlóan a többi konvergáló EU-s gazdasághoz, a bolgár fellendülést is az export irányította, míg a belső piac stagnált 2011-ben, a GDP 1,7%-os, lassuló ütemű növekedése mellett. A lassú fellendülés irányába Az őszi előrejelzésez képest a gazdasági növekedés lefelé módosult 1,8 százalékponttal, 0,5%-ra 2012-re és 1,1 százalékponttal, 1,9%-ra 2013-ra. Ennek fő oka az európai gazdaságok lefelé irányuló kiigazításai, melyek hatással vannak a bolgár kereskedelemre. A fellendülést mérsékli a munkaerőpiac gyenge helyzete és a vállalati szektor és az építőipar leépülése. A földrajzi régió gazdasági bizonytalansága miatt a külföldi tőkebehozatal alacsony szinten stabilizálódott, így, az elmúlt évtizedtől eltérően, nem járult hozzá a fellendüléshez, ellentétben a stabil pénzügyi szektorral, amely a magánszektor hitelezésén keresztül segített 2011-ben. Az európai piac fellendülése pozitívan fog hatni az exportra, de az import továbbra is gyenge marad a csökkenő belső fogyasztás és befektetések miatt, így a külkereskedelmi deficit 2013ig nem fog javulni. A fogyasztói bizalmi index még mindig az átlag alatt van. A háztartások kereslete 2013-ra fogja javítani a növekedést, mert akkora várható a munkaerőpiac stabilizálódása, amely csökkentheti a vészmegtakarításokat. A befektetések jelentősen csökkentek az elmúlt 3 évben, ezek támogatását az állami szektortól remélhető. Az ország 2012-ben az EU strukturális alapjainak jobb kihasználását tervezi. A vállalati mérlegeket, az ingatlanpiac kiigazításait és a gyenge gazdasági környezetet látva a befektetések növekedése csak 2013-ra várható. A munkaerőpiac késleltetett fellendülése A válság hatása a munkaerőpiacra erős és elnyújtott volt: 2009 és 2011 között összesen 12%ot esett, amely az egyik legnagyobb az EU-ban. 2012-13-ban ez egy szintem fog maradni, mert a munkaadók óvatosak. 2011 folyamán a munkanélküliségi ráta 6%-ról 11%-ra nőtt, az inaktivitás növekedése mellett. Ezek ellenére a bérek növekedetek, köszönhetően a munkaerőpiac strukturális átalakulásnak és fehéredésének. A fellendülést a képzési hiányosságok és a munkaerőképes populáció csökkenése is visszafogja. Ez mind negatívan hat a gazdaság növekedésére. A lassú gazdasági növekedés lassítja az inflációt A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja jelentősen javult 2011-ben 3,4%-ra. Az infláció mérsékelt marad, átlagosan 2,6% 2012-ben, majd stabilizálódik 2013-ban. Az államháztartás konszolidációja folytatódik Az államháztartás hiánya a 2010-es 3,1%-ról 2,1%-ra csökkent 2011-re. Az előreütemezett konszolidációs lépéseknek köszönhetően a strukturális deficit 0,5 százalékpontot javult 2011ben, a GDP -1.0%-át adva. 17

Ezt a tőke elköltés visszafogásával, a nyugdíjak és a közszféra fizetéseinek 3 éve tartó bér és nyugdíjszint befagyasztásával és a támogatások csökkentésével sikerült elérni. A konszolidáció folytatódik 2012-13-ban, köszönhetően a bevételek növekedésének és a kiadások visszafogásának, igaz lassuló mértékben. A közelgő nyugdíjreform és a veszteséges állami vállalatok átalakítása is segíteni fog a kiadások visszafogásában. A költségvetés hiánya tovább javul: a GDP 1,9%-ra 2012-ben, majd 1,7%-ra 2013-ban, a strukturális deficit -0,8%ra javulása mellett. Az államadósság 16,3 %-ról 18,5%-ra nőhet 2013-ban. Külső adósságkezelési forrás bevonása nem várható.

3.

Cseh köztársaság

Mérsékelt recesszióból mérsékelt fellendülésbe 2 éves mérsékelt fellendülés után a cseh gazdaság stagnál, melynek oka a belföldi kereslet visszaesése a pénzügyi megszorítások miatt. A nettó export továbbra is hozzájárult a növekedéshez, de érezhetően visszaesett 2011 végére, köszönhetően az európai kereskedelmi partnerek keresletének csökkenésének. Ez a helyzet 2012 folyamán sem fog változni, talán 2013-ban enyhe javulás lesz várható. Gyenge marad a belföldi kereslet 2012-ben A háztartások fogyasztása 0,4%-al csökkenhet 2012-ben. A rendelkezésre álló jövedelem, amely visszafogta a fogyasztást tavaly, 2012-ben is csökkenni fog az inflációnak és a kedvezőtlen munkaerő-piaci kilátásoknak köszönhetően. A befektetések nem fognak növekedni a törékeny kereslet és a multinacionális vállalatok hazai piacain tapasztalható nyomás miatt. A növekedést negatívan érintő tényező az építőipar, amely csökkenő állami megrendelésekkel és el nem adott ingatlanokkal szembesül. A nettó export, amely a növekedés fő motorja volt az utóbbi 2 évben, 0,9 százalékpontos növekedésre lassul 2012-ben, amely tovább csökken 2013-ra. 2013, párhuzamosan az EU többi országával, javulást hozhat mind az importnak, mind az exportnak. A magas olajárak negatív hatása ellenére az áruk és szolgáltatások kereskedelmi mérlege, a GDP %-ában, a 2011-es 4,1%-ról 4,8%-ra nő 2012-ben, majd 5,0%-ra 2013-ban. Emelkedő infláció és munkanélküliség Az infláció 2,8%-ra nőtt 2011-ben, majd 4,0%-ra 2012-ben, köszönhetően az alsó ÁFA kulcs 10-ről 14%-ra emelésének, amely a vásárlói kosár harmadát érintette. A nettó infláció 2% alá szorulhat 2012 végére, 3,3%-os bruttó szinten. A 2013-ra tervezett ÁFA emelések hatása 0,7 százalékpontos lehet. A munkanélküliségi ráta a 2011-es 6,7%-ról 7,2%-ra növekedhet 2012-re, mely szinten maradhat 2013-ban is, köszönhetően a stagnáló GDP-nek. Emiatt a keresetek értéke csökkeni fog. A magas infláció és az alacsony termelékenység együtt jár a munkaerő költségének a növekedésével.

18

Csökkenő költségvetési hiány A 2011-es költségvetési eredmény lényegesen jobb lett a vártnál: hiány a GDP 3,1%-a lett 2011-ben. Ennek legfőbb okai az alacsony közösségi fogyasztási kiadás, különösen a közbenső fogyasztás 5%-os csökkenése (a GDP 0,4%-a) és az állami beruházások majd 15%os csökkenése egy éven belül (a GDP 0,7%-a). 2012-ben az államháztartás mérlege a GDP -2,9%-ra javulhat, a 2012-es büdzsé konszolidációs elemeinek köszönhetően: az alsó ÁFA kulcs 10%-ról 14%-ra emelése (GDP 0,7%-a), a központi kormányzati bérek befagyasztása (GDP 0,1%-a) és a szerencsejáték adó bevezetése (GDP 0,1%-a). A költségvetés eredményét több tényező is befolyásolni fogja 2013-ban: a magánnyugdíj tervezett bevezetése a társadalombiztosítási bevételeket csökkenti a GDP 0,2%-val, ezt azonban kompenzálja a jelentős konszolidációt csomag (GDP 1,2%-a), melynek részeként 1 százalékponttal emelkedik az ÁFA, a nyugdíjak indexálása alacsonyabb lesz, szigorodik az önfoglalkoztatottak adójóváírása és növekszik a vagyonátruházási járulék. Ennek és a javuló makrogazdasági környezetnek köszönhetően a központi költségvetés hiánya a GDP 2,6%-ra csökkenhet, míg a strukturális hiány 0,8 százalékponttal javulhat. A GDP arányos adósságráta 2013-ban 45%-ra növekedhet. A költségvetési előrejelzéseket két veszély fenyegeti: a felfüggesztett EU-s támogatásokkal közösen finanszírozott projectek és az egyházak tervezett kárpótlása, amely önmagában 1,5%-os növekedést eredményezne.

4.

Dánia

A belföldi keresletnek köszönhető enyhe növekedés A globális gazdaság lassulása Dániára is hatással volt: a GDP csak 1%-al nőtt. A külső gazdasági környezet romlása miatt csak lassú növekedés várható: 1,1% 2012-re és 1,4% 2013-ra. Dánia gazdasági teljesítménye az EU tagállamai közül az egyik legjobb lesz 2012ben, köszönhetően a megnövekedett belső keresletnek, a kormányzati serkentőcsomagnak és a korkedvezményes nyugdíj betétek (VERP) kifizetésének. A pénzügyi kiigazítások azonban 2013-ban lassítani fogják a növekedést. Az állami kezdeményezések támogatják a belföldi keresletet A gazdasági bizonytalanságok és a szigorodó hitelezési gyakorlat miatt a háztartások megtakarításai magas szinten voltak 2011-ben, a vállalati megtakarítások pedig nőttek. A szigorú keretek változatlansága miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozást lényegében a kormányzati kezdeményezések, mint a serkentőcsomag és az infrastrukturális projektek, húzzák fel. Az alacsony kamatláb és a javuló gazdasági környezet bátoríthatja a vállalatok befektetési hajlandóságát 2012 végére és 2013-ra. A nyugdíjreformot követően a VERP betétek visszafizetése 2012-ben fog megtörténni. Feltételezvén, hogy ezen összegek egy része, a magánnyugdíj pénztárakba történő újrabefektetés helyett, fogyasztásra lesz elköltve, a magánszektor fogyasztása növekedni fog az év folyamán és jövőre is, hiszen javul a nettó rendelkezésre álló jövedelem.

19

Azonban a reálkeresetek negatív növekedése és a törékeny lakáspiac miatt ez csak mérsékelt növekedés lesz. Mindemellett az éves növekedés az ősszel megjósolt szinten, 1,4%-on marad a vártnál magasabb 2011-es átvitel miatt. Magas infláció 2012-ben A reálbéreket visszafogja a magas infláció, az energiaárak 2011-es emelkedése és az adóemelések miatt a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,6% lesz 2012-ben, majd 1,5%ra csökken 2013-ra. Mérsékelt export kilátások Habár a bérek mérsékelt növekedése javítja a versenyképességet, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt az export növekedése jelentősen alulmúlja a 2011-es szintet A feltörekvő piacok növekedéséből származó előnyöknek köszönhetően az export jobban teljesíthet a vártnál. A belső kereslet rugalmasságának köszönhetően az import növekedése erős lehet, a folyófizetésimérleg-többlet csökkenhet, reflektálva az alacsonyabb megtakarításokra 2013ban. A munkaerőpiac stagnálása folytatódik 2013-ig nem várható növekedés a magánszektorban, de a közszféra fogyasztásának növekedése miatt minimális növekedés várható a szektor foglalkoztatási mutatóiban. A javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően valószínűleg többen lépnek be a munkaerőpiacra, így javul a kínálat. A munkanélküliségi ráta nem fog változást mutatni. A büdzsét érinti az egyszeri kifizetés és az élénkítő csomag A deficit csökkent 0,4 százalékponttal a GDP 4,1%-ára. Ez azt jelenti, hogy az élénkítő csomag negatív hatását (GDP 0,4%-a) és a vártnál gyengébb GDP növekedést ellensúlyozzák a magasabb adóbevételek (nyugdíjhozam adója és az Északi-tengeri tevékenységek a magas olajárak miatt). 2013-ban a deficit a GDP 2%-ára eshet vissza ezen hatásoknak köszönhetően. A strukturális egyenleg a 2011-es 0,2%-ról a GDP -1,0%-ra romlik 2013-ra. Lényegében a nettó diszkrecionális intézkedések a GDP 1,5%-os konszolidációját hozzák 2011-13 időszakban. Az országnak ugyan deficitje van, de a bruttó államadósság a 2011-es 46,5%-ról 2013-ra 42,1%-ra esik vissza.

5.

Németország

A belső kereslet viszi a növekedést Feléledő hatékonyság a 2011 év végi visszaesés után 2011-ben a reál- GDP 3,0%-al bővült a 2010-es 3,7% után. Ez legfőképpen a belső fogyasztásnak köszönhető (2,2 százalékpont), amely 5 éve nem nőtt ennyit. Ezt támogatta a reál-jövedelmek jelentős növekedése és a megtakarítási ráta enyhe csökkenése és a foglalkoztatottság 20 éves csúcsa is. 20

A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiemelkedően nőtt, a legjelentősebb elemmé válva a GDP növekedésben. Ez megmutatkozott gépek és eszközök vásárlásában és az építőipar 90-es évek közepe óta nem tapasztalat erősödésében is. A nettó külkereskedelem 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéshez, az erős belső keresletnek köszönhető növekvő import mellett. A vállalatok és háztartások hangulatindexe javul, igaz, a rossz időjárás negatívan érintette az építőipart. Összességében a hatékonyság az év folyamán javulni fog és a GDP 0,7%-al bővülhet. A belső kereslet továbbra is meghatározó tényezője lesz a növekedésnek, az erős munkaerő-piaci teljesítmény, jó versenyképesség és erős vállalati mérlegek mellett. Ezt kiegészítik a kormányzat serkentő intézkedések és a tény, hogy nincs szükség a háztartások és az állami mérlegek korrekciójára. Az Euro-zóna államadósság válsága és a magas olajárak továbbra is a növekedés fő veszélyforrásai. A reáljövedelmek növekedése segíti a magánszektor fogyasztását, az infláció ezt megengedi A 2011-es erős növekedés után 2012-ben is a háztartások fogyasztása lesz a GDP növekedés egyik legjelentősebb tényezője. A foglalkoztatottság javulása erősíti a háztartások bizalmát és a jelenlegi bértárgyalások is pozitív irányba mutatnak. A reáljövedelmek növekedése magával húzza a fogyasztást, melyre csak az olajárak emelkedése hathat negatívan az infláción keresztül. A fogyasztás 2013-ra is folyamatosan növekedni fog a nominális jövedelmek erősödése és alacsony infláció mellett. Befektetések: a bizonytalanság és a kedvező pénzügyi kondíciók között A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése lassul a tavalyihoz képest. A serkentő intézkedések leginkább az állami beruházásokat érintik, így az alacsony ingatlanárak a magánbefektetésekre hatnak pozitívan. A nettó export húzza magával a növekedést Az export kilátásai gyengébbek, mint 2011-ben, mert a célországok többsége olyan EU tagállam, ahol az import visszaesett. A fajlagos munkaerőköltség várható növekedése miatt a piaci részesedés növekedése sem egyensúlyozza ki a gyenge export kilátásokat. Azonban a felpezsdült belső kereslet pozitívan hathat az importra. A kereskedelmi feltételek romlása 2012-ben, vagyis a magas energiaárak és a külső kereskedelem negatív hozzájárulása a növekedéshez a folyófizetésimérleg-többlet szűkülésében fog megmutatkozni. A munkaerőpiac erősödik A foglalkoztatottság erősödése 1,3% volt 2011-ben, ami jelentősen csökkentette a munkanélküliségi rátát 5,8%-ra. A munkaerő-piacra két új tényező lépett be: az idősebb korosztály és a 2004-ben csatlakozott EU tagállamok bevándorló munkásai, köszönhetően a korlátozás feloldásának. A 2011-es átvitel (0,12 millió fő 2012 első két hónapjában) és a vállalatok pozitív várakozásai miatt 2012-ben újabb 1,0%-os, míg 2013-ban 0,4%-os javulás várható. A munkanélküliségi ráta így 5,3%-os szintre csökkenhet.

21

Jövedelememelkedés és infláció A szakszervezetek a közszférában 6,3%-os béremelést értek el, amely munkavállalóként átlagosan 3%-os emelkedést jelent. Ez a fajlagos munkaerőköltség várható növekedését jelenti. Ez az alapinfláció 1,75%-os növekedését hozza magával 2013-ra. A kereskedelmi árucikkek inflációs hatása továbbra is jelentős marad. Összességében a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,3% lesz ebben az évben. A kereskedelmi árucikkek árának normalizálódásával ez 2% alá csökkenhet 2013-ban. Jelentős konszolidáció 2011-ben Az államháztartás hiánya a 2010-es GDP 4,3%-áról 1%-ra csökkent 2011-ben, köszönhetően a kedvező ciklikus kondícióknak, a munkaerőpiac növekedésének, a serkentő csomagoknak és a 2010-es stabilizációs intézkedések eltűnésének és a jelentős, 7,1%-os, adóbevétel növekedésnek. A GDP arányos deficit 81,2%-ra csökkent, a 2010-es, 8,6 százalékpontos emelkedés utáni, 83,0%-ról. Csekély fiskális fellendülés 2012-13-ban A mérsékelt növekedési kilátásokkal párhuzamosan a deficit 2012-ben csekély mértékben csökken a GDP 0,9%-ára és 0,7%-ára 2013-ban. 2012-ben a konszolidáció profitál a serkentő intézkedések lépcsőzetes kivezetéséből (GDP 0,4%-a), de a közszféra béremelései és a nyugdíjjárulék 0,3 százalékpontos csökkentése csökkentik a bevételeket mind a 2 évben. A központi kormányzat javasolt adóreformja az adófék csökkentését célozza és a GDP 0,1%-os bevételkieséssel jár 2013-ban. Ez még nincs elfogadva, így nem került beszámításra. A strukturális államháztartás hiánya 2011-ben a GDP 0,8%-a lesz, 0,4% 2012-ben és 0,3% 2013-ban. A bruttó államadósság 82,2%-ra növekszik 2012-ben az Euró stabilizációs intézkedéseknek köszönhetően, majd 80,7%-ra csökken 2013-ban a GDP növekedés miatt. A WestLB értékvesztett eszközeinek második portfoliójának átmozgatása a „rossz bankjába” (Erste Abwicklungsanstalt) még nem került meghatározásra, de valószínűleg tovább fogja növelni az adósság szintjét. A másik oldalon viszont a „rossz bankokban” felhalmozott vagyontárgyak megszüntetése csökkentheti az adósságállományt.

6.

Észtország

Csökkenő export, a növekedést a belső kereslet támogatja Ideiglenes lassulás az export növekedésében… A reál GDP 2011-es esése után pozitív képet mutat az észt gazdaság. A GDP 0,2%-os csökkenése 2011-ben az export orientált elektronikai szektor visszaesése miatt történt. A 2012-es adatok azonban már fellendülést mutatnak. Az export piaci részesedése nőtt 2011ben, párhuzamosan a kivitel mennyiségével (37,4%). … amíg a belföldi kereslet továbbra is erős 2012-ben a reál GDP növekedés 1,6%-os lesz a fogyasztásnak és a befektetéseknek köszönhetően. 22

A vásárlói bizalom erősödik, a megtakarítások ugyan csökkenek, de még pozitívak és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztás 3%-os bővülését jelentik 2012 és 2013ban is. Az állóeszközökbe történő beruházások erősek lesznek, melyet az egyszeri állami megrendelés is támogat 2012-ben, a kiemelt vállalati beruházások mellett. A beruházások 26,8%-al nőttek 2011-ben a vállalati gépbeszerzések miatt, mellyel a termelékenységet javítják. A közbeszerzések várható növekedése 39%-os lehet nominális értelemben, leginkább a széndioxid kibocsátás kvótához kapcsolódó energia hatékonysággal kapcsolatban. Ez 2013ban fordítottan lesz érvényes. A folyó fizetési mérleg, amely többletet mutat 2009 óta, visszatér a negatív értékekhez. A kereskedelmi mérleg a GDP 1 százalékpontjával is romolhat. 2013-ban a termelés növekedése 3,8%-os lesz. A háztartások adósságállománya tovább csökken, fenntarthatóvá téve a növekedést, de egyre inkább függve a külső környezettől. Folytatódó kihívások: munkaerőpiac… A munkanélküliségi ráta a 2011-es őszi csökkenés után enyhén növekedett, de újra lassú csökkenés várható, attól függően, hogy a munkaadók milyen gyorsan alkalmazkodnak a munkaerőt érintő megnövekedett költségekhez. 2011-ben átlagosan havi 5,4%-al nőttek a bruttó bérek, főleg a kereskedelemben és az ingatlanszektorban, az év végi bónuszoknak köszönhetően. A nominális jövedelmek lassan fognak emelkedni: 4,4% 2012-ben és 5,7% 2013-ban, mialatt a reál bérjövedelem pozitívan növekszik: 0,5% 2012-ben és 2,3% 2013-ban. …és emelkedő árak A magas élelmiszer és olajárak miatt a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) infláció növekedett és elérte az 5,1%-ot 2011-ben. Ez 2012-ben csökkeni fog 3,9%-ra, az élelmiszerárak inflációjának lassulása miatt. Mindemellett a lakhatási költségek és az energiaárak emelkedése továbbra is inflációt generál, amely 3,4%-os marad, az elektromos elosztórendszer 2013. január 1-jei befejezése miatt. Ezzel párhuzamosan az alapinfláció felgyorsul, az év vége felé eléri a teljes inflációt. Nyomás alatt az államháztartás a gyenge gazdasági növekedés és a jelentős beruházási kötelezettségek miatt Az államháztartási egyenleg 2011-ben többletet mutatott (GDP 1%-a), köszönhetően a foglalkoztatottság növekedésének és a széndioxid kibocsátás kvóták (Kyoto) eladásából származó egyszeri bevételnek (így jelentősen kitolva a kapcsolódó fejlesztések végrehajtását). A deficit 2012-13-ban eléri a 2,4%-ot (GDP 1,3%-a. Az összes folyó ráfordítás 4,5%-al fog nőni, köszönhetően a közszféra béremeléseinek és az egyszeri intézkedések átvitelének. Az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 0,8%-a lesz, 2013-ban pedig 0,5%-a, így az államadósság eléri a GDP 11,7%-át.

23

7.

Írország

Folyamatban levő belsőpiac kiigazítás, melyet támogat az export növekedése Az ír gazdaság stabilizálódott 2011-ben Az ír gazdaság újra növekszik, a három éves hullámvölgy után a GDP 0,7%-al növekedett. Amíg a nettó export 4,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, addig folytatódott a belföldi kereslet szűkülése a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése miatt. Mind a magán, mind a közszféra adósságrendezése rányomja a bélyegét a növekedés mértékére. Ezt ellensúlyozza azonban a külső kereslet növekedése, vagyis a reál GDP növekedés 0,5% lehet 2012-ben és 1,9% 2013-ban a belföldi kereslet stabilizálódásával. A belföldi kereslet megint csökken A belföldi kereslet 4 éve folyamatosan zuhan: a magánszféra 2,7%-al, a közszféra fogyasztása 3,7%-al és beruházása 10,6%-al csökkent 2011-ben. Ez nem változik 2012-ben, de stabilizálódás várható. Az export marad a növekedés motorja Az export 4,15%-al növekedett 2011-ben, legfőképpen a tőke-érzékeny multinacionális szektor miatt. Emellett némely hazai vállalat is jól szerepelt, köszönhetően a versenyképesség javításának (csökkent a munkaerő költsége, javult a termelékenység és mérséklődött a bérek értékvesztése). Az export növekedése 2012-ben 3,2%-ra lassul, mert az EU piaca most tér magához, míg az USA újra elindult a növekedés felé. Stabilizálódik a foglalkoztatottság és az infláció alacsony szinten marad A foglalkoztatottság 2011 folyamán 2,1%-al gyengült, de az utolsó negyedévben 0,6%-al növekedett, amely 2007 óta az első javulást mutató időszak. Ez az export-orientált szektoroknak köszönhető, mint az IT, a turizmus és a termelőipar. 2012-ben ez tovább fog csökkenni és csak 2013-ban indulhat növekedésnek a belső kereslet feléledésével. Így a munkanélküliségi ráta 13,6%-ra csökken, a kivándorlás folytatólagossága mellett. Az infláció 1,7%-ra növekszik 2012-ben: az alap infláció alacsonyan marad, de az általános inflációt nyomás alatt fogja tartani a magas energiaár, az indirekt adók és az áremelések. Ez 2013-ban 1,2%-ra csökken az energiaárak hatásainak megszűnése miatt. Az államháztartás kiigazítása folyamatban van Az államháztartás hiánya 13,1%-on állt 2011-ben. Az alapdeficit a GDP 9,4%-a, nem számolva a bank kisegítő intézkedéseket (GDP 3,7%-a). A vártnál jobb eredmény a kiadások visszafogásának, a büdzsé óvatos tervezésének és a vártnál magasabb bevételeknek, bankgaranciák és kormányzati beruházások díja, köszönhető. Ezek, a kamat-rendelet megtakarításaival (az EU kölcsönök haszonkulcsainak csökkentése) kiegyensúlyozzák az ellentmondásos makrogazdasági hátteret.

24

Az államháztartás hiánya a GDP 8,3%-a lesz, amely alatta van a kormányzat által becsült 8,6%-os értéknek. A büdzsé a GDP 2%-ának megfelelő kiigazítást tartalmaz a már meglévő 2011-es 0,75%-oson felül (alacsonyabb kamatkiadások, magasabb bankgarancia és osztalék járulékok és jobb foglalkoztatottság). A 2013-ra tervezett 7,5%-os államháztartási hiány már tartalmaz egy kiigazítást (GDP 2,1%-a), melynek kétharmada kiadáscsökkentést jelent. A GDP arányos deficit 2013-ban éri el a 120%-os csúcsot. Az adósság növekedésének fő oka a még mindig magas elsődleges hiány, a kiegészítő bankkisegítő intézkedések és az adósságkezelés költségei. A bruttó adósságot befolyásolja az óvatosságból tartott készpénzegyenleg, amely 2013-ban a GDP 7,5%-a lehet. A kockázat továbbra is kiegyensúlyozott marad A lefelé mutató kockázat a rendelkezésre álló jövedelmek szűkülése, amely az alacsony ingatlanárak miatti nettó megélhetési költségek 2008 óta tartó növekedése eredményez. A kisvállalkozások és háztartások hitelezése továbbra is szűkül. A kereskedelem fellendülésével javulhat az export és a versenyképesség, így nagyobb lehet a piaci részesedés.

8.

Görögország

Egy gazdaság a fordulatra várva A hatékonyság fordulópontjának a keresése… A gazdaság gyengülése 2011 utolsó negyedévében sokkal rosszabb lett a vártnál: a reál GDP 7,5%-al csökkent 2010 ugyanezen időszakához képest. 2012-re további zuhanás várható a csökkenő belső kereslet és az export lassulása miatt. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmére csapást mért a növekvő munkanélküliség és a magánszektor bércsökkenései, a fogyasztást csökkentő fiskális intézkedések mellett. A kedvezőtlen üzleti környezet és a hitelhez jutás nehezedése csak elódázza a kiadásokat. A fellendülés, amely 2012-re lett prognosztizálva, talán 2013-ban várható. A csökkenő gazdasági teljesítmény letaglózta a foglalkoztatottságot: 7%-os 2011-es csökkenés után ugyanez várható 2012-ben, 20%-os munkanélküliség mellett. A lassú stabilizálódás 2013 előtt nem várható a munkaerőpiac reformja ellenére. …miközben a belső elértéktelenedés erőre kapott A nettó export pozitívan járul hozzá a GDP-hez és ez 2012-ben is így marad. A folyó fizetési mérleg hiánya csökken, de még mindig tarthatatlan: 2011-ben a GDP 10%-a fellett volt, 2 ponttal a 2010-es alatt, de 4 ponttal a 2009-es felett. A külső egyensúlyhiány lassú korrekciója 2012-13-ra is fennmarad a növekvő exportnak és a szűkülő importnak köszönhetően. A folyó mérleg is javul 2012-ben a kormányzati adósságok szanálása és az így csökkenő kamatok miatt. Az inflációs tehetetlenség magas marad az 5 éve recesszióban levő gazdaságban. Mind a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP), mind a konstans adó infláció tartósan pozitív maradt, ellentétben a gyors belső elértéktelenedésre való várakozásokkal. 25

Azonban a gazdasági tevékenységek alacsony szintje és a magánszektor bércsökkenései moderálják az árakat, így csekélyen negatív inflációs ráták várhatóak 2012-13-ra. A versenyképességbeli hátrány növekedni fog. A munkaerő költségei csökkenek. Az üzleti szektor bérei zuhannak, de nem olyan mértékben, hogy segítsék a versenyképességet, mert az ország kereskedelmi partnerei is moderálják béreiket. A jelenlegi munkaerőpiaci intézkedések folytán ez továbbra is csökkenni fog. Az áruk és szolgáltatások piacának reformjának alapvető szerepe lesz a belső verseny fokozásában és a külső versenyképesség javításában. A költségvetési hiány lefaragása folyamatos A költségvetés hiánya 2011-ben a GDP 9,1%-ára csökkent a 2010-es 10,3%-ról, köszönhetően a GDP arányos bevétel 1,2 százalékpontos növekedésének és a GDP arányos kiadás 1,4 százalékpontos csökkenésének. A kamat kiadások 1 százalékpontos növekedése azt jelenti, hogy az elsődleges hiány majd 2,5 százalékpontot javult. A bruttó államadósság 2011ben a GDP 165%-ára nőtt a 2010 145%-ról. A költségvetés hiánya 2012-ben a GDP 7,3%-a lehet, amely összhangban van az elsődleges hiányszinttel (GDP 1%-a). Ennek elérése érdekében a kormányzat visszafogta a kiadásokat az első negyedévben a GDP 1,5%-ával. A kormány célja a elsődleges többlet GDP 1,8%-ra növelése 2013-ban. Ehhez újabb, a GDP 3,8%-ának megfelelő kiadáscsökkentésre van szükség az elkövetkező hónapokban. A hitel átvállalás bevezetése (magánszektor bevonása vagy PSI) segíteni fogja a helyreállást, azonban az adósságállomány csökkenése csak 2013 után várható.

9.

Spanyolország

Nehéz időszak áll az ország előtt Az egyensúly helyreállítása folyamatban van, miközben a gazdaság recesszióba süllyed Spanyolországban komoly strukturális kiigazítások vannak folyamatban az ingatlanpiac drasztikus csökkenése miatt. A magánszektorban felhalmozott adósságállomány a háztartásokat és nem pénzügyi vállalatokat negatívan érinti. A banki szektor, melyet szintén érint az ingatlan és építőipar válsága, szerkezetátalakításon és feltőkésítésen esik át. A munkanélküliség elfogadhatatlanul magas és továbbra is nőni fog. Ezek korrekciója negatívan fogja érinteni a belföldi keresletet, amely csak 2013-ban javulhat. A reál GDP 1,8%-al csökken 2012-ben és 0,3%-al 2013-ban a nagy negatív átvitel miatt. 2011 végére a spanyol gazdaság recesszióba fordult, köszönhetően a munkaerőpiac drámai helyzetének, az alacsonyabb állami kiadásoknak, a romló hitelezési kondícióknak, miközben az euró-zóna államadósság válsága fokozódott és a belső kereslet csökkent. A csökkenés 2012 végén lesz igazán érezhető a kiigazítások hatásai miatt. Amennyiben a jelenlegi irányvonal megmarad, akkor a negyedéves GDP 2013-ban lehet pozitív. Az európai pénzügyi piacon tapasztalható feszültség hátrányosan érinti a hitelezést, melyet enyhít az Európai Központ Bank (ECB) hosszú távú likviditást biztosító szakpolitikai beavatkozása, de a banki szektor továbbra is veszélyeztetett lesz. 26

A szektor mérlegeinek kiigazításaival a hitelezés korlátozott szinten folytatható, amely negatívan hat a belső fogyasztásra és befektetésekre. A gyenge belső kereslet visszafogja a növekedést A magán fogyasztás 2012-ben gyenge lesz, köszönhetően a folyamatosan emelkedő munkanélküliségnek, a háztartások magas adósságállományának és a hitelezési megkötéseknek. A rendelkezésre álló jövedelmet emellett még sújtja a bérek csökkenése és az őket érintő adók emelése, az ingatlanok értékének csökkenés mellett. Az alacsonyabb infláció miatt a bruttó rendelkezésre álló jövedelem csökkenése reál értelemben hasonló lesz a 2011es évhez. A háztartások fogyasztásának csökkenésével a megtakarítási ráta 11%-ra nőhet. Mindemellett a háztartások nettó hitelezők maradnak az ingatlanokra fordított befektetéseik csökkenése miatt. A nem pénzügyi vállalatok bruttó működési eredménye növekedni fog a csökkenő munkaerő költségek miatt, miközben a bruttó megtakarításaik is növekszenek az őket terhelő direkt adók ellenére. A befektetések, kifejezetten a felszerelésekbe, csökkennek a nehéz gazdasági és hitelezési körülményekés a magas eladósodottság miatt. A vállalatok nettó finanszírozási képessége növekszik lehetőséget adva a felgyülemlett adósságállomány gyorsabb rendezésére. A lakóingatlan befektetések csökkentek 2011-ben. A lakásárak 11%-al csökkentek 2011 végén és ez folytatódni fog, amely további kiigazításokhoz és talán csökkenő eladatlan ingatlanállományhoz vezethet. A nem ilyen célú befektetések is csökkenni fognak a pénzügyi kiigazítások és a csökkenő vállalati befektetések miatt. A kollektív fogyasztás szintúgy csökkeni fog. Az export növekedése erős támasz Csökkenő ütemben, de robosztusan növekszik az export, köszönhetően a csökkenő munkaerő költségeknek (ULC) és a javuló termék és regionális diverzifikációnak. A spanyol export piaci részesedése növekedett, amely segít a külső hiány lefaragásában. Ennek és a csökkenő importnak köszönhetően a kereskedelmi mérleg jelentősen javult, a nem energetikai termékek mérlege egyensúlyban van, a turizmusé többletet mutatott 2011-ben. Így a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan javult, a GDP 3,9%-ára 2011-ben, 2013-ra pedig egyensúlyba kerülhet. Ezt visszafoghatja a gazdaság függése az energia importtól és a kamatterhektől. Tovább csökkenő foglalkoztatottság 2011 végére a munkanélküliség elérte a 22,8%-ot, amely rosszabb az őszi előrejelzésnél. Mind a teljes, mind a részmunkaidő foglalkoztatottság csökkent (-3,4% és -2,5%), mert a kiigazítások a munkaerő számát és nem a ledolgozott órákat érintették. A jelenlegi reform felhatalmazza a munkaadókat arra, hogy a saját igényeikhez igazítsák a fizetéseket és a foglalkoztatást, amely rövidtávon mind a két tényező esetében csökkentést fog hozni. Mérsékelt bér és inflációnövekedés Az infláció növekedése lassult 2011 végére, köszönhetően az időszakos intézkedések kivezetésének (ÁFA és fogyasztási adó emelés) és az energiaárak lassabb emelkedésének. 27

A gyenge belső kereslet csökkentheti az alapinflációt, azonban a magas olajárak és a szabályozott árak (energia, gáz és tömegközlekedés) emelésének növelő hatása jelentős lehet. A munkaerő költsége csökkenni fog, köszönhetően a lassú béremelkedésnek és munkaerő termelékenységének növekedésének. Az Euro-övezettől való inflációs eltérés negatív lesz, amely javíthat az árak versenyképességén. Kockázatok az alapforgatókönyvvel kapcsolatban Jelen előrejelzés számos kockázatnak van kitéve. Ha fokozódik az államadósság válság, akkor Spanyolország kockázati prémiuma is nőhet. A banki mérlegek további romlása negatív hatással lehet a hitelezésre. A gazdaság függ az olajtól, így az áremelés aránytalanul érintené. A háztartások megtakarítási rátája is emelkedhet az elővigyázatosság miatt. Ambiciózus fiskális konszolidáció van tervbe véve Az államháztartási hiány 2011-ben a GDP 8,5%-a volt, átlépve a 6%-os terveket. Az eltérés kétharmad részét az Autonóm Közösségek adták (a vártnál alacsonyabb bérek, gyengébb növekedés és gyenge adórugalmasság), míg a kormányzati és társadalombiztosítási kiadások limitáltak voltak. A központi és regionális kormányzatokat hátrányosan érintették a termelést és az importot érintő adók bevételének drasztikus csökkenése és a társadalombiztosítási járulékok csökkenő befizetései. 2012-re az államháztartás hiánya elérheti a GDP 6,4%-át (2011-hez képest 2 százalékpontos csökkenés). A 2012-es büdzsé a központi kormányzati hiányt a GDP 3,5%-ában határozta meg kiegyensúlyozott társadalombiztosítás mellett. Az államháztartás hiányát a GDP 5,3%ában határozták meg. A regionális kormányzatok konszolidációs feladati még nem kerültek meghatározásra 2012-re. A bevételek a GDP 0,9%-ával növekednek, köszönhetően a direkt adózásban beállt időszakos változásoknak (jövedelem és társasági adózás). A fiskális amnesztia intézkedéseinek sikeres bevezetése pozitív eredményeket hozhat. A kiadások a GDP 1,2%-ával csökkenek a minisztériumi keretek csökkentése miatt. Jelentős csökkenés várható a tőkebefektetésekben és kisebb csökkenés a folyó kiadásokban (létszámstop és a bérek befagyasztása a közszférában). A kockázatok kiegyensúlyozottak, amennyiben nem történik eltérés a jelenlegi szabályozás szigorú betartásától. A költségvetés hiánya 2013-ra elérheti a GDP 6,25%-át. A költségvetési irányvonal javulhat: a 2011-es deficit a GDP 7,25%-a volt, ez 2012 és 2013ban 4,75% lehet. Az államadósság a 2011-es szintről (GDP 68,5%-a) 2013-ra a GDP 87%ára.

10.

Franciaország

Rugalmas gazdasági növekedés, lassú fellendülés a láthatáron Több hónapos bizonytalanság és gyenge gazdasági környezet után a francia gazdaság 2012ben fellendülhet. 2011 utolsó negyedévében a vártánál jobb volt a növekedés (0,2%), majd 2012 elején a javak és szolgáltatások fogyasztása is rendeződött, vagyis az ország jobban teljesít EU-s partnereinél. 28

Azonban ezt az eredményt több tényező együttes összefüggése adja: export és dinamikus befektetések a nem pénzügyi vállalatok részéről. Ebben a gépjárművek magasabb adójától való félelem és a repülőgép ipar erős exportja játszott szerepet. A hideg február miatt a lakossági energiafogyasztás megnőtt. Ezen időszakos tényezők nélkül a gazdaság lassulása sokkal hangsúlyosabb lett volna. 2012-ben a fellendülés lassul, mert a magánfogyasztás nem lesz a növekedés motorja, de még megmenti az országot a recesszióba fordulástól. A beruházások diktálják majd az ütemet, így a 0,5%-os éves GDP növekedéssel az ország erősebb, mint EU-s partnerei. 2013-ban a fellendülés erősödik, visszatér a háztartások bizalma, így növekszik a megtakarítás és a beruházások is visszatérnek a 2011-es szintre. A reál GDP növekedés 1,3% lehet, minimálisan az ősszel elvárt 1,4% alatt, de így is erősebben az Euró-zónánál. Munkaerőpiac: még nincs erősödés A foglalkoztatottság 0,3%-al esett a magánszektorban, a munkanélküliség 0,3 százalékponttal emelkedett 2011 második félévében, leginkább a hosszú távú és az idősebb korúak állástalansága növekedett. A lassú gazdasági fellendülés elégtelen lesz ezen trend megállításához. A munkanélküliségi ráta a 2011-es 9,7%-ról 10,2%-ra növekszik 2012-ben és 10,3%-ra 2013-ban. A munkaerőpiac kilátásai visszafogják a magánfogyasztás és a fellendülés növekedését A magánfogyasztás fellendülését negatívan befolyásolja a munkaerőpiac helyzete. A magas munkanélküliség kihat a bértárgyalásokra és a magas infláció miatt a reálbérek növekedése minimális lesz 2012-13-ban. Ez visszafogja a fogyasztási hajlandóságot és magas szinten tartja a megtakarításokat. Ez 2013-ra változhat csak meg. Fokozatos fellendülő beruházások 2011 második negyedévében a pesszimizmus és a hitelválságtól való félelem nagyfokú bizonytalansághoz vezetett, melyet csak az ECB beavatkozása tudott eloszlatni. Azonban a hitelkérelmek alapján a befektetőek még mindig óvatosak és a francia vállalatok alacsony működési eredménye 2011-ben visszafogja a beruházási kedvet. Így az első negyedév negatív beruházási növekedést hoz, amely majd csak 2013-ra fordul át erősen pozitív ütembe. A 2011 végén megfigyelt állománycsökkentés miatt stabilizálódás 2013-ra várható. Az erős átvitel miatt az áruállomány negatívan járul hozzá a növekedéshez 2012-ben és semleges lesz 2013ban. A külkereskedelmet a külső kereslet mérsékelt növekedése húzza magával Az erős 2011-es évzárás után az export lelassul 2012-ben és csak 2013-ban lendül fel újra az EU-s kereslet feléledésével. A belső kereslet gyengülése miatt az import lomha marad 2012ben, így a nettő külső kereskedelem pozitívan járul hozzá a növekedéshez 2012-ben. 2013ban a nettó export hozzájárulása semleges lesz.

29

Csökkenő inflációs nyomások Az energiaárak hirtelen emelkedése 2011-ben magas szintű inflációt eredményezetek a borús gazdasági körülmények ellenére. 2012-ben az olajárak stabilizálódása ellenére ennek hatásai érezhetőek lesznek és a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) a 2011-es 2,3%-ról csak 2,1%-ra csökken. 2013-ban az inflációs ráta 1,9%-ra csökken, köszönhetően a magas munkanélküliségnek és a gyenge gazdasági növekedésnek. A kedvezményes ÁFA kulcs 5,5%-ról 7%-ra emelése, az általános ráta 19,6%-ról 21,2%-ra emelése és a dohánytermékek további adóztatása 2012 októberétől kiegyensúlyozza az inflációra ható lefelé mutató hatásokat. Erősödően kiegyensúlyozott kockázatok Az általános gazdasági környezet kockázata mellett a francia gazdaság specifikus kockázatai kiegyensúlyozottnak tűnnek 2011 ősze után. A magánszektor bizalmának visszatérése fellendülést hozhat a beruházási kedvben és csökkenő megtakarításokat, melyek javítanák az ország növekedési profilját. A másik oldalon viszont a pénzügyi szektor több bizonytalanságának megszűnése ellenére is a bankok erősebb tőkeigényei a vártnál nagyobb hatással lesznek a hitelminőségi előírásokra, így limitálva a vállalkozások beruházási lehetőségeit. Javuló államháztartási helyzet megmaradó kihívásokkal 2011-ben az államháztartás hiánya a GDP 5,2%-a volt, amely csökkenés a 2010-es 7,1%-ról és az 5,7%-os hivatalos hiánycél alatt volt. Ez köszönhető a serkentő intézkedések lépcsőzetes kivezetésének, a 2010-es kiemelkedő katonai és más kiadásoknak (GDP 1%-a), növekvő bevételeknek (0,7%) és az erősebb növekedésnek (0,2%). A 2011-ben előre jelzettnél jobb eredmény részlegesen a váratlan bevételekből és a statisztikai kategóriák újraértelmezéséből fakadnak, vagyis csak limitált hatással lesznek a 2012-es évre. 2012-ben a hiány tovább csökken a konszolidációs intézkedéseknek köszönhetően. Ezek főleg bevételeket érintő intézkedések (GDP 0,8%-a): adókiadások csökkentése, a személyi jövedelem és a vagyonadó nem indexálása 2012-13-ban, a vállalati jövedelemadóba beszámítható átvitel limitálása, a magas jövedelmek és a nagyvállalatok további időszakos adóztatása, a tőkebevétel és tőkenyereség magasabb adóztatása, a kedvezményes ÁFA kulcsok emelése és a dohánytermékekre és alkoholokra kivetett magasabb adók. A kiadási oldalon: a kormányzati kiadások csökkentése, a szociális támogatások részleges indexációja és szűkebb egészségügyi költségek. 2013-ra a hiány tovább csökken, de a GDP 4%-a felett marad. A szociális kiadások emelkedése lassul a gazdasági fellendüléssel és a nyugdíjreform növekvő hatásaival párhuzamosan. Az elvárt eredmény, ha nem változik meg a politikai irányvonal, a hivatalos cél, GDP 3%-a, felett maradhat. A strukturális egyenleg javulása a GDP 1,25%-a lehet 2012-13-ban. Az adósságarány növekedése várható a deficitek miatt. A 2010-ben elindított állami kölcsönprogram ("investissements d'avenir")csak narginális hatással lesz az államháztartásra.

30

11.

Olaszország

Lassú kilábalás az új recesszióból Az államadósság válság lesújt a reálgazdaságra Az olasz gazdaságra erősen lesújtott az államadósság válság. Az államkötvények megnövekedett hozamát az olasz bankok finanszírozására kellett költeni 2011-ben. A hitelezés szigorodásával, a belső bizalom esésével a belső kereslet óriásit zuhant. A reál GDP 2011-ben csak 0,4%-al növekedett, miután 0,7%-al csökkent az év végén az előző negyedévhez képest, amikor -0,2%-ot zuhant. Így az évet a gazdasági tevékenység 0,5 százalékpontos negatív impulzussal kezdte. Ez a trend az év első felében is folytatódik, mert a kiadásokat és befektetéseket visszafogja a gyenge munkaerőpiac és a pénzügyi piacok bizonytalansága. A reál GDP 1,4%-al csökken 2012-ben és 0,4%-al fog nőni 2013-ban, amennyiben a pénzügyi piac nem romlik tovább és az államkötvények 10 éves hozama 6% alatt marad. A belső kereslet nagy esés előtt áll 2012-ben A háztartások rendelkezésre álló jövedelme csökken, negatívan befolyásolva a magánfogyasztást, köszönhetően a gyenge munkaerőpiacnak és a fiskális kiigazításoknak. Ez csak 2013-ra stabilizálódik. A bruttó állóeszköz-felhalmozásra hatással van a szűkülő kereslet és a szigorú finanszírozási kondíciók, így a berendezésekbe való beruházás az év első felében is csökken, amely gyengíti az exportot is. Ez az év második felében változhat meg a növekvő külső keresletnek és a javuló pénzügyi feltételeknek köszönhetően. Ezzel ellentétben az infrastrukturális befektetések csökkenni fognak az egész évben. Az EU-n belüli kereskedelmi partnerek kereslete segíti az export növekedését az év második felére, amely csökkenti a külső deficitet. Így a nettó export hatása a reál GDP-re pozitív lesz, a csökkenő importnak köszönhetően, minimális piaci részesedés elvesztése mellett. A folyó fizetési mérleg hiánya szűkülni fog 2012-ben a javuló kereskedelmi mérlegnek köszönhetően. Növekvő munkanélküliség és mérsékelt bérek A foglakoztatási létszám javulása a csökkenő gazdasági tevékenység miatt 2011 végére megállt és átfordult, kifejezetten a fiatalok helyzete. Ez 2012-ben kevésbé lesz negatív, mint a ledolgozott órák, a bérkiegészítés rendszerének kiemelt használata miatt (CIG). Eszerint a munkavállaló csökkenti vagy felhagy tevékenységével, a munkahely megtartása és bértámogatás mellett. 2013-ra a helyzet stabilizálódni fog. Ezzel egy időben a gazdaságilag aktív népesség erősödik, az idősebb korosztályok foglalkoztatása miatt, amely a nyugdíj reformnak köszönhető. Emellett, a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése miatt, számos eddig inaktív személy tér vissza a munkaerőpiacra. 2012-13 a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal haladja meg a 2010-11-es időszakot.

31

A magánszektor béremelései az inflációt nem haladják meg 2012-ben, míg a közszféra bérei továbbra is be lesznek fagyasztva. A fajlagos munkaerő költség átlagosan 1,25%-al növekszik 2012-13-ban az előbbi két tényező és a munkaerő termelékenységének stagnálása miatt, a negatív ciklikus kondíciók mellett. Ezek és az árfolyam leértékelődés miatt javul a költségek versenyképessége. A magas olajárak és adók rányomják bélyegüket az inflációra A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) javul 2012-ben, a csökkenő belföldi kereslet és a munkaerő költség emelkedése miatt. Ez a magas olajárak és a fiskális konszolidáció eredménye. A standard ÁFA 1 százalékponttal emelkedett 2011-ben, míg a benzin fogyasztási adója is nőtt a decemberi konszolidációs csomag bevezetése után. Ezt októberben újabb 2 százalékpontos emelés követi. Az alap harmonizált fogyasztói árindex (energia és fel nem dolgozott áruk nélkül) 2012 utolsó negyedévére 3% fölött lesz, majd 1,5% lesz 2013 végére, amennyiben a magasabb indirekt adózásnak nem lesz másodlagos inflációs hatása. Strukturálisan kiegyensúlyozott büdzsé 2013-ban Az államháztartás hiánya 2011-ben a GDP 3,9%-ára csökkent a 2010-es 4,6%-ról. A kamatkiadások a GDP 4,9%-ára nőttek, amíg az elsődleges egyenleg 1%-os többletet mutatott. Az elsődleges kiadások névértéken és GDP arányosan is csökkentek már a második évben. Az elsődleges folyó kiadások növekedése a közszféra dolgozóinak járó kompenzáció megszűnésének köszönhető, míg a tőkebefektetések jelentős csökkenésének oka a beruházási támogatások redukciója és a szélessávú rádióhálózatok licencének eladása, amely negatív kiadásként lett elkönyvelve. A teljes bevétel a nominális GDP-vel együtt nőtt. A jövedelemadók nominális értelemben nem nőttek, köszönhetően az önbevalló személyi jövedelemadó bevezetésének időleges 2012-re való kitolása miatt. A közvetett adók nőttek a fent említett ÁFA emelések miatt. A tőkeadó szintén emelkedett a cégvagyonok átértékelésének egyszeri megadóztatása miatt. 2012-ben az államháztartás hiánya a GDP 2,0%-ával csökken, az elsődleges többlet a GDP 3,4%-ára javul, köszönhetően a 2010-11-es költségvetési konszolidációnak. Ezzel ellentétben a kamatkiadások nőnek (GDP 5,4%-ára) a magas refinanszírozási kamatláb miatt. Strukturális értelemben az éves kiigazítás a GDP 3 százalékpontja körül lesz az általános mérleg tekintetében és 3,5 százalékpont az elsődleges mérlegnél. 2012-ben az elsődleges folyó kiadások nominális értelemben minimálisan emelkednek a szociális juttatások enyhe növekedése miatt, melynek oka a magas nyugdíjak indexálásának hiánya. A közszféra dolgozóinak járó kompenzációs kiadások csökkennek a létszámstop és a bérek 4 éves befagyasztása miatt. A termelő felhasználás csökken a minisztériumok kiadásainak és a szubnacionális helyi önkormányzatokra fordított összegek csökkentése miatt. Az utóbbi a tőkebefektetések csökkenésével jár. Vagyis az elsődleges kiadások nominálisan minimálisan emelkednek, és GDP arányosan csökkennek. Az összes bevétel a GDP arányában 5,5%-al növekszik. A bevezetett konszolidációs intézkedések leginkább a közvetett adózást érintik, amely majd 10%-al emelkedik: fogyasztási adó, pénzügyi eszközök illetéke, ÁFA kulcsok, magánlakások adója).

32

A más ingatlanokat érintő adók emelése a közvetlen adózást érinti, amelyet befolyásol a 2011-es személyi jövedelemadó részletfizetése és a kamatokat és osztalékokat terhelő személyi forrásadó árfolyam- harmonizációja. A vállalati jövedelemadó lényegesen emelkedni fog az energetikai vállalatokra kivetett újabb adók miatt, melyet ellensúlyoz a társasági tőkére kivetett új járulék (ACE), illetve a termelői tevékenységek (IRAP) munkaerő költségeire számított regionális adók részleges levonása. A társadalombiztosítási járulék némileg emelkedik az önfoglalkoztatók járulékának emelése miatt. Ezzel szemben a tőkeadókulcs csökken, mert az egyszeri bevételek kevesebbek. Az adócsalás elleni lépések miatti bevételek nem részei jelen előrejelzésnek. A 2010-11-es intézkedések 2013-ra is konszolidációs hatással vannak. Az elsődleges többlet a GDP 4,5%-a lehet és az államháztartási hiány a GDP 1,1%ára csökken. A kamatkiadások csökkenő ütemben növekszenek. Az államháztartás strukturális értelemben kiegyensúlyozott lesz, köszönhetően a kiegészítő kiigazításoknak (GDP 0,5 százalékpontja). A strukturális elsődleges többlet eléri a GDP 5,5%-át (1 százalékpontos emelkedés). 2013-ban az elsődleges kiadások nominális értelemben minimálisan emelkednek, vagyis GDP arányos értelemben csökkeni fog. Az eredménnyel párhuzamosan növekednek a bevételek az ÁFA emelés miatti közvetlen adóbevétel emelkedése miatt. A bruttó államadósság a GDP 123,5%-án áll meg. A magas és növekvő elsődleges többletnek köszönhetően a GDP arányos adósság csökkeni fog 2013-ban.

12.

Ciprus

A külső és belső egyensúlyhiány a gazdasági tevékenységet terheli A turisztikai export nem képes ellensúlyozni a bizonytalan belső keresletet 2011-ben a gazdaság enyhe, 0,5%-os növekedést ért el. A jól induló turistaszezont a villamosenergia ellátás részleges összeomlása jelentősen visszavetette. A belső kereslet, amely tradicionálisan a növekedés motorja, jelentősen visszaesett 2011-ben, köszönhetően a szigorodó bank kondícióknak és gyengülő munkaerőpiacnak. A befektetések már a negyedik éve kiigazítások alatt állnak a vállalati mérlegek átértékelése a csökkenő külföldi ingatlankereslet miatt. Emellett a turizmus 13%-os növekedést ért el a megnövekedett orosz vendégszám és a versenytárs mediterrán térség politikai instabilitása miatt. Az import a belső kereslet esésével csökkent, így a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 10%-a felett van, jelentős külső egyensúlyhiány mellett. Ez a GDP 7,7%-ára szűkülhet 2012-ben. Megszorítás a magánjövedelmeken és növekvő hitelállomány A GDP 0,8%-al csökken 2012-ben. A belső fogyasztás mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése, főleg a közszférában, akiket sújt a 2012-es Költségvetési Törvény, és az eddig nem tapasztalt mértékű munkanélküliség miatt. A pénzügyi szektor görög érintettsége folytán, a bankok feltőkésítése, nő a finanszírozás költsége és a magánszektor hozzáférése limitálódik. 33

Az infrastrukturális befektetéseket a Vassilikos erőmű újjáépítése segíti, de a lakásépítések mértéke alacsony marad. Az előrejelzések szerint a magán és üzleti szféra bizalma kezd helyreállni, így 2012 második felére fellendülés várható. A külgazdaság továbbra is pozitívan járul hozzá a növekedéshez. A lassuló exportforgalmat ellensúlyozza az üzleti szféra és a turizmus teljesítménye. A gazdasági tevékenység 2013-ra tér magához köszönhetően a magánbefektetéseknek, míg a belső fogyasztást visszafogja a gazdasági kiegyesúlyozatlanság korrekciója iránti igény. Mérsékelt ár és bér infláció a növekvő munkanélküliség mellett A munkanélküliség a 2011 7,8%-ról 9,75%-ra emelkedik 2012-ben. A bérek növekedése minimális lesz a rossz munkaerőpiaci kondíciók és a közszféra megszorításai miatt (megélhetési költségek kiigazítása (COLA) 2 éves befagyasztása). A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) minimálisan csökken a 2011-es 3,5%-ról 3,4%-ra 2012-ben. Az energiaárak emelkedésének hatása az év végén lesz érezhető, az ÁFA emelés 1 százalékpontos hatása mellett. Az alapinfláció a 2%-os szinten marad és az ÁFA emelés hatásának elmúlásával az általános infláció 2,5% lesz 2013-ban. A kormányzat szigorú pénzügyi megszorításokkal szembesül A költségvetési hiány a 2010-es 5,3%-ról 2011-ben 6,3%-ra emelkedett a bevételek és a vállalatok jövedelmezőségének csökkenése miatt. Eközben a kiadási oldal emelkedett a magas munkanélküliség miatti szociális és végkielégítési kiadások növekedése miatt, a magas finanszírozási költségek mellett. A jelenlegi kiigazító rendelkezéseknek köszönhetően a költségvetési hiány a GDP 3,4%-ára szűkül 2012-ben és 2,5%-ra 2013-ban. A csökkenő gazdasági teljesítmény miatt a GDP arányos adósság mértéke növekszik és eléri a 76%-ot 2012-ben az állományalkalmazkodás (SFA tételek) adóssága miatt az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kifizetések következtében. A ciprusi pénzügyi szektor a gazdaság éves eredményéhez képest nagy méretű és rosszul érintették a görög események, hiszen önkéntesen részt vállaltak a görög államadósság csökkentésében, amely miatt jelentős tőkeveszteség érte őket. A kereskedelmi bankok szolvenciamutatói elérik a megcélzott minimum 9%-os első csoportba tartozó alaptőke (CoreTier) arányt. Emiatt tőkealap erősítésre kényszerülnek. Ha ebben a kormányzatnak is részt kell vállalnia, akkor a GDP arányos államadósság 85% is lehet, miközben maga is a nemzetközi részvénypiacokra van rászorulva.

13.

Lettország

A külső sokkhatások ellenére a fellendülés folyamatban van Lassuló növekedés az erős fellendülés után A lett gazdaság ellenállt a külső behatásoknak 2011-ben, de 2012 elejére érezhető lassulás állt be. A 2011-es 5,5%-os GDP növekedés 2,2%-ra lassul 2012-ben a gyengülő külső környezet és az óvatos befektetési kedv és magánfogyasztás miatt, de 2013-ra újra 3,6%-ra erősödhet. 34

Az export és a befektetések maradnak a növekedés mozgatórugói, míg a magánfogyasztás minimálisan növekszik a lakossági banki szolgáltatások gyengülése miatt. A reál GDP növekmény nagyobb részét a turizmus, építőipar és a termelés teszi ki (21,9%, 12,4% és 11,7%). Az építőipar a kedvező időjárás miatt jól teljesített és pozitívak a kilátásai 2012-re is. A termelés lassul ugyan, de a turizmus gyorsan növekszik. Új munkahelyek és a bevándorlás javítja a foglalkoztatottságot A foglalkoztatottság 3,4%-al erősödött 2011-ben, de lassuló ütemet vesz fel 2012-ben a gyengülő gazdasági növekedés és az üzleti szemlélet óvatossága miatt. A 2010-es 18,7%-ról 16,1%-ra esett 2011-re a munkanélküliség (15-74 korosztályokban), amely még mindig jóval meghaladja az EU átlagokat. A csökkenés tovább folytatódik, de a fiatalkorúak és a tartós munkanélküliség továbbra is kihívás marad. Némely területen hiány figyelhető meg a szakképzett munkaerőben. Csökkenő infláció az olajár sokk ellenére A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 4,2%-al emelkedett 2011-ben az 1,2%-os 2010-es csökkenés után, köszönhetően az ÁFA emelésnek, melyek erősebben hatottak rá mint a 2,7%os változatlan adótartalmú indexre. A mezőgazdasági termékek és az elsődleges energetikai források fogyasztói árának emelkedése volt a másik fontos tényező, mialatt az alapinfláció alacsony maradt. Az infláció 2,6%-ra csökken 2012-ben és 2,1%-ra 2013-ban, az adóemelések hatásának elmúlása miatt. Az olajárak bizonytalansága nagy kockázatot jelent az energiát importáló országnak. Deficitbe forduló folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérleg 2010-es a GDP 3%-os többletétből 1,2%-os deficitbe fordult 2011-re. A vállalati befektetések növekedése pozitív hatással volt a belső keresletre és növelte az importot 20,7%-al 2011-ben. Az export 12,6%-al emelkedett, így a GDP részesedése 59,3%, amely növekedés a 2010-es 53,8%-ról. Az export részesedése a globális kereskedelemben növekedett, vagyis a külső versenyképesség javult. Az import növekedése középtávon meghaladja az exportét a növekvő tárgyi eszköz befektetési kereslet miatt. Ezért a folyó fizetési-mérleg tartós hiánya növekszik, de nem olyan szinten, hogy veszélyeztesse az ország külső pozícióit. A külső egyenleg (a folyó mérleg és a tőkeszámla összege) 2011-ben a GDP 0,9%-ának megfelelő többletet mutatott és kiegyensúlyozott marad 2012-13-ra is, így csökkentve a külső adóssághányadot. Javuló államháztartás A robosztus gazdasági növekedés 2011-ben a vártnál jobb eredményt hozott, így az államháztartási hiány a GDP 3,5%-a lett. Ennek legfőbb oka a jobb adózási eredmény és a kiadásokat érintő megtakarítások. Az állai Mortgage and Land Bank-nak és az állami légitársaságnak adott pénzügyi támogatás mértéke a GDP 0,8%-a volt.

35

A költségvetési törvény a bevételi oldalon az adóhatóság megerősítését írja elő, a vagyonadó bázisának szélesítése mellett, melyek hatása a GDP 0,3%-a. A kiadási oldalon a közszféra béreinek nominális befagyasztása, a támogatások csökkentése és a kiadások lefaragása a cél, a szociális védőháló és befektetések megvédése mellett. Ezek hatása a GDP 0,6%-a lesz. A 2011 közepén bevezetett adóemelések is javítják az államháztartást. Az államháztartás hiánya 2012-ben 2,1% lesz. Ez 2013-ra sem változik, mert a nyugdíjrendszer állami támogatásának emelését kiegyensúlyozza az adóbevételek ciklikus erősödése. 2011 közepén a kormányzat visszatért a nemzetközi pénzügyi piacokra és 2012 elején megtörtént a második nagy államkötvény kibocsátás. Az adósságállomány az elvárt szinten emelkedett 2011-ben az államkötvények Betétbiztosítási Alaptól való visszavásárlása miatt, mialatt a GDP arányos adósságállomány csökkent. Az államadósság 2013 végére eléri a GDP 44,7%-át, az EU fizetésimérleg-támogatásához kapcsolódó program kölcsöneinek visszafizetései miatt, melyek 2014-15-ben érik el a csúcsot, utólagosan javítva az adósságot.

14.

Litvánia

A növekedés lelassul, de robosztus marad Az erős 2011 után a bizonytalanság lassítja a növekedést A gazdaság növekedése jelentősen erősödött 2011-ben és elérte az 5,9%-ot. Litvánia sikeresen kihasználta az exportpiacok növekedését, mialatt a reálbérek csökkentek és a termelékenység javítása támogatta a versenyképességet. A nettó export pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Növekedett a vállalati profit, a foglalkoztatottság és a növekedés fő motorja a belső kereslet volt. 2011 végén érezte meg az ország az EU-s külső piacokon a kereslet csökkenését. A pénzügyi piacok bizonytalansága és a hazai Snoras Bank csődje azonban negatívan hatott a vásárlói bizalomra és az üzleti várakozásokra. A gazdasági bizonytalanság miatt 2012 nem hoz jelentős növekedést, a fellendülés 2013-ra várható. A reál GDP növekedés idén 2,4%, 2013-ban 3,5% lesz. A bizalomvesztés negatívan hat a magánfogyasztásra pedig a munkaerőpiac erősödik. A munkanélküliség jelentősen csökkent, de még magas szinten áll, főleg a fiatalok és a szakképzetlenek között, de nőtt a hosszú-távú foglalkoztatottság. Ez a trend folytatódik, de így is kétszámjegyű eredményt fog hozni. A lassuló befektetési kedv tetten érthető a csökkenő hitelezési eredményeken. 2013-ban mind a magánfogyasztás, mind a befektetések emelkedni fognak a külső helyzet javulásával. Viszonylag rugalmas export a gyenge globális környezetben Az erős 2011-es évben nőtt az export piaci részesedése, reál értelemben 13,7%-os erősödés, míg az import 12,7%-ot javult. A magas szintű energiafüggőség húzza az importot, a nettó export minimálisan negatívan érinti a GDP növekedést. A fő kereskedelmi partnerek (Baltiállamok, Oroszország, Németország és Lengyelország) pozitív kilátásai és a jól diverzifikált exportstruktúra miatt jól fog alakulni.

36

A folyó fizetési mérleg egyenlege deficites lett 2011-ben (GDP 1,6%-a). A negatív exportimport mérleget részlegesen ellensúlyozták a jelentős folyó transzferek (EU támogatások és dolgozói utalások). A külső mérleg eltért ugyan, de pozitív maradt, a magas tőke-egyenleg többlet miatt, amely az EU támogatások szélesebb körű kihasználásának köszönhető. A folyó fizetési mérleg hiánya szélesedni fog, mialatt a külső többlet 2012-ben stabilizálódik, ahogyan a gyengébb külső kereslet negatív hatását a belső kereslet növekedése kiegyenlíti. Mérséklődő infláció A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) infláció felgyorsult 2011-ben a magas energia és élelmiszerárak és kisebb mértékben a növekvő belső kereslet miatti kibocsátási rés szűkülésnek köszönhetően. Az éves átlagos infláció a 2010-es 1,2%-ról 4,1%-ra nőtt 2011ben és 3,1% lesz 2012-ben a csökkenő élelmiszerár és kereskedelmi cikkek árinflációja miatt. 2013-ra a csökkenő olajár miatt 2,9% lehet. A belső nyomás az árakon minimális lesz a magas munkanélküliség és limitált béremelések miatt. A bérek 2013-ban emelkedhetnek a munkaerő termelékenységével párhuzamosan. Folytatódó fiskális konszolidáció Az államháztartási hiány a 2010-es GDP 7,2%-áról 5,5%-ra csökkent. A költségvetési eredmény a tervezett hiány (GDP 5,3%-a) felett volt, rosszabb mint az ősszel tervezett. Ennek oka számos nem tervezett kiadás volt, mint némely vállalat által igénybe vett kormányzati garancia és az önkormányzatok tervezetnél magasabb deficitje. A kiigazítások a kiadások visszafogását jelentették, mert az árukra, szolgáltatásokra és szociális járadékokra költött összegek tovább csökkentek. A GDP arányos bevétel tovább csökkent a feléledő belső kereslet és az adóbetartási intézkedések ellenére. A 2012-es büdzsé további kiadáscsökkentéseket tartalmaz, kiemelten a közszféra béreinek harmadik éve tartó befagyasztása. Némely ideiglenesnek szánt szociális juttatásokat érintő intézkedést állandóra módosítottak. A társadalombiztosítási nyugdíjakat, melyeket a válság elején csökkentettek, most az eredeti szintre emeltek vissza. Kiegészítő összegeket szednek be a nem adójellegű bevételek után (magasabb osztalék az állami vállalatoknál és a szénjogok eladása). A költségvetési törvény rendelkezik egy kiegészítő büdzsé bevezetéséről, ha a hiánycél nem teljesíthető. Így az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 3,2%-ára emelkedhet. A strukturális hiány a 2010-es 5,1%-ról 4,6%-ra csökkent 2011-ben, majd tovább 2,9%-ra 2012-ben. 2013-ban lejár némely időszakos intézkedés, mint például a közszféra béreinek befagyasztása. Ezen kiadásokat azonban tartalmazza a büdzsétervezet, így 2013-ban a költségvetési hiány a GDP 3%-a lesz. Az államadósság a 2011-es GDP 38,5%-áról 41%-ra emelkedik. Ez a vártnál magasabb, mert a kormányzat az adósságok visszafizetése helyett kölcsönt kell biztosítania egy kezességvállaló vállalatnak a biztosított letétek kompenzációjaként a Snoras bank csődje miatt.

37

15.

Luxemburg

A kedvezőtlen nemzetközi környezet rontja a növekedési kilátásokat A pénzügyi szolgáltatások és termelés gyenge teljesítménye lassítja a növekedést… A gazdaság 2011-ben 1,6%.al növekedett. A pénzügyi piacok bizonytalan helyzete kihatással volt a pénzügyi szolgáltatások teljesítményére, amely 5%-os csökkenést tapasztalat a hozzáadott értékben. A termelés 2009 után újra csökkent az év végén, mert némely vas és acélfeldolgozó ideiglenesen bezárt, míg más szektorok rugalmasabbak voltak. A magán és közszféra fogyasztása minimálisan emelkedett 2011-ben, 1,8 és 2,5%-al. A beruházások voltak a GDP erőteljes komponensei. Ez a luxemburgi székhelyű vállalatok repülőgép és műhold vásárlásainak köszönhető. A nettó export negatívan járul hozzá 2008 óta a növekedéshez. A 2012-es növekedési kilátások csekélyek: az átvitel 05%-os. A GDP nem növekszik, köszönhetően az Euró – zóna gyenge teljesítménye miatt, amely az ország fő export piaca. A bizalom visszatérésével az év végére 1%-os növekedés lehetséges, a belső keresletnek köszönhetően. A pénzügyi szolgáltatások az államadósság válság elmúlásával tudnak csak fellendülni. Az ország gazdasági eredménye csak 2013-ban éri el a válság előtti szintet, de a GDP növekedése 2%-os lehet, amely az átlagi szint alatt van. A fő húzóerő továbbra is a belső kereslet marad, de már a külső mérleg is pozitív hozzájárulást fog mutatni. Azonban minden a pénzügyi szektor lehetőségein fog múlni. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) infláció a 2010-es 2,8%-ról 2011-ben elérte a 3,7%ot. Ennek oka az olaj és más nyersanyagok árának, illetve a szabályozott árak emelkedése volt. Az infláció 2012-re 3%-ra lassul, a vártnál magasabb szintre, a magas olajárak miatt. A nemzeti index (NICP) nincs ennyire kitéve az olajár változásának, így a 2011-es 3,4%-ról 2,7%-ra csökken. 2013-ban mind a HICP, mind az NICP 2%-os szinten áll meg, amennyiben az olajárak mérséklődnek. …lassítva a munkahelyteremtést A foglalkoztatottság 2,5%-os növekedése nem volt elégséges a munkanélküliség leküzdésére, amely 2011 végére 4,8%-os volt. A devizakülföldi foglalkoztatás gyorsabban növekedett, mint a devizabelföldi, de a különbség kisebb a válság előttinél. A munkahelyteremtés 2%-ra csökken, a munkanélküliségi rátát 5,2%-ra növelve. A lassuló folyamat 2013-ban is folytatódni fog, 5,9%-ra növelve a rátát. A bérek automatikus 2,5%-os indexálását a kormányzat 2012-re halasztotta, így a bérek átlagosan 3,25-al növekednek. A termelékenység tovább csökken 2012-ben, 2011-hez hasonlóan, mert a foglalkoztatás gyorsabb ütemben növekszik mint a kibocsájtás. Ez növeli a munkaerőköltséget 4,1%-ra. 2013-ra növekszik a kibocsájtás, így a munkaerőköltség 2,4%-ra csökken. … miközben aggályok merülnek fel az államháztartással kapcsolatban

38

Az államháztartási hiány a 2010-es GDP 0,9%-áról 2011-ben 0,6% lett. Azonban ez a szám tartalmaz egy 2,4%-os deficitet a központi kormányzat szintjén, melyet mérsékel a nyugdíjtartalék felhalmozása a társadalombiztosítási alszektorban. 2012-13-ban a bevételeket erősen befolyásolja a pénzügyi szektor gyenge teljesítménye, amely a kormányzati bevételek majd 25%-át adja. A másik oldalon a kiadások folyamatosan növekednek. Ezen két tényező miatt a deficit 1,8% lesz 2012-ben és 2,2% 2013-ban. 2013-ra ezek a becslések akkor állnak fenn, ha nem történik változás az intézkedések alkalmazásában, így nem számolnak azzal az 500 millió EUR-os (GDO 1,2%-a) konszolidációs csomaggal, melynek bevezetése még nem lett meghatározva. A strukurális egyenleg a GDP 0,4%-a, amely a középtávú cél, volt 2011-ben (0,5%-os többlet). Azonban az egyenleg 2012-ben újra romlik, -0,6%-ra és -1,4%-ra 2013-ban. Az államadósság a 2010-es GDP 19,1%-áról 2011-ben 18,2%-ra csökkent. A növekvő központi költségvetési hiány miatt, a GDP arányos adósságállomány 20,3%-ra emelkedik 2012-ben és 21,6%-ra 2013-ban.

16.

Magyarország

Botladozó útkeresés A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-al nőtt. A gazdasági növekedés fő motorja az export volt és várhatóan az elkövetkező időszakban ez is marad a növekedés húzóereje. A belföldi kereslet tovább szűkül A közeljövőben nincs remény arra, hogy a belső kereslet magára találjon. A rendelkezésre álló reáljövedelem várhatóan tovább csökken 2012-ben a bizonytalan gazdasági kilátások miatt gyengélkedő munkaerőpiac, az adóemelések, és a vártnál magasabb infláció következtében. Továbbá, újabb terhekkel sújtja 2013-ban a fogyasztást a nemrég elfogadott pénzügyi tranzakciós adó. A lakossági fogyasztásra gyakorolt negatív hatást részben kompenzálja a Bankszövetséggel decemberben kötött árfolyam-rögzítési megállapodás. Ugyanakkor ez megnöveli a hosszú távú kockázatokat a megállapodás lejártakor, 2016-ban, amikor a törlesztő részletek újra megugranak. A beruházások várhatóan tovább csökkennek, ami különösen aggasztó most, amikor a GDP arányos beruházások 1997 óta a legalacsonyabb szinten vannak. Visszafogott keresleti környezet lesz továbbra is jellemző néhány - elsősorban exportorientált - szektor kivételével. A hitelkínálati megszorítások különösen fájdalmasak a vállalatoknak a szigorú fedezeti feltételek és magas kamatlábak mellett, a hitelállomány további megcsappanása várható. Magyarország Konvergencia Programja keretében bevezetett egyéb intézkedések mellett további nyomást jelentenek a beruházásokra a tranzakciós adó negatív hatásainak többsége úgy, mint a különböző szektorokat sújtó különadók. Ezt az összképet árnyalják pozitívan az autógyártásban tervezett nagyléptékű beruházások. A 2012-es év eleji ÁFA-emelkedésnek a fogyasztói árakban való visszatükröződése a vártnál gyorsabban és szélesebb körben következett be. Ez annak a jelzése lehet, hogy a vállalati szektor mozgástere mostanra beszűkült, ami romló kilátásokkal fenyeget a foglalkoztatásban.

39

A januárban életbe lépő 19%-os minimálbér-emelkedés várhatóan rontani fogja az alacsony képzettségűek iránti keresletet, ami már egyébként is a legkiszolgáltatottabb foglalkoztatási réteg. Pozitív oldalon, a vállalatokra nézve a vártnál kevésbé megszorító bérkompenzációs rendszereket dolgoztak ki. Magyarország jelentős közmunkaprogramja terén további bővülés várható, ami a 2012-2013-as foglalkoztatás növekedésének jelentős részét teszi majd ki. Ugyanakkor ennek a programnak a költségvetési követelményei háttérbe szorítják az egyéb aktív munkaerőpiaci programokat, holott a foglalkoztatás növelése a nyitott munkaerőpiacon kiemelkedően fontos lenne. Az export várhatóan továbbra is egészséges ütemben fog nőni részben az új autógyárnak köszönhetően, ami 2012 második negyedévében kezdte meg termelését. Egy másik jelentős autógyár üzembe helyezése 2013-ra van tervezve, ami Magyarországot újabb piaci részesedéshez juttatja. A szűkülő hazai kereslet miatti alacsony import tervszámoknak köszönhetően a nettó exportnak a növekedéshez való pozitív hozzájárulása várhatóan jelentős lesz. A folyó fizetési mérleg többlet várhatóan tovább növekszik. Összességében az előrejelzés szerint a GDP 0,3%-al csökken 2012-ben, és szerény 1%-os növekedéssel szépít 2013-ban. Az infláció az év elején nem várt mértékben növekedett, ami nem csak a közvetett adóemelések, hanem az átmeneti árfolyamsokk következménye is volt, ami önmagában is erősítette az importból származó inflációt. Az új adóintézkedésekből következik, hogy az infláció jóval a központi bank célszámai felett fog alakulni az elkövetkező időszakban. A 2011-es általános költségvetés 4,3%-os GDP arányos többletet ért el köszönhetően a 9,7%os GDP arányos egyszeri többletbevételnek, ami a korábban kötelező magánnyugdíjpénztárak de facto megszüntetéséből és az önkormányzati szektornak a vártnál kedvezőbb egyenlegéből adódott össze. Az egyszeri tételek kizárásával azonban a költségvetés 5¼ %-os hiányt halmozott fel. 2012-ben a költségvetési hiány várhatóan a GDP 2,5 %-át teszi majd ki. Összehasonlítva a 2011 őszi 2,8 %-os GDP arányos hiány előrejelzéssel, a mostani előrejelzés tartalmazza a 2012-es költségvetésben elfogadott megtakarításokat, valamint a vártnál jobb 2011-es költségvetési mérleg permanens hatását, ami ¾%-os GDP-arányos javulást eredményez a pénzügyi kilátásokban. Ez várhatóan negatív irányba korrigálódik a romló növekedési mutatók, a magasabb kamatköltségek, valamint a 2011-es őszi tervekben szereplő kiadások elcsúszása miatt. A 2013-as költségvetési hiány GDP-arányosan várhatóan 2,9% lesz. Összehasonlítva a 2011es őszi 2013-ra vonatkozó 3,7 %-os GDP-arányos előrejelzéssel, a 2012-es év pozitív bázishatása és a strukturális reform néhány eleme érvényesül, amit viszont leront az a deficitnövelő hatás, ami a kormányzat bankokkal való megállapodásából, a romló növekedési kilátásokból és a megnövekvő kamatköltségekből ered. Ugyanakkor a 2012-es Konvergencia Program (KP) tartalmaz további megtakarítási intézkedéseket, adóemelést, új adók bevezetését, úgy, mint a pénzügyi tranzakciós adó, valamint kiadáscsökkentéseket főleg a költségvetési fejezetek és a gyógyszertámogatások területén, összességében közel bruttó 2 %os GDP-arányos költségvetési javulást eredményezve. Figyelembe véve a részletek hiányát, valamint a bevezetéssel kapcsolatos kockázatokat, főleg ami a megszorításokat illeti, a deficitjavító hatásoknak csak egy kicsivel több, mint a fele lett az előrejelzésbe beillesztve. A KP 2013-as hiánycéljához képest magasabb előre jelzett hiány elsősorban az alacsonyabb növekedési várakozásokat és a megtakarítási intézkedések prudensebb megítélését tükrözi. 40

A strukturális egyensúly a GDP százalékában várhatóan a 2011-es 4¼ %-ról 2012-re 2,1%-ra csökken, miután több mint 2 %-os GDP-arányos kumulatív romlás volt megfigyelhető 2010ben és 2011-ben. 2013-ban csak kisebb javulás várható. 2011-ben az államadósság szintje csekély mértékben csökkent a GDP 80.6 %-ára, a jelentős GDP-arányos 8¼ %-os elsődleges többlet folytán, amit nagymértékben lerontott a forint leértékelődése. Feltételezve, hogy 2012-ben nem lesznek állami eszközök értékesítve, várhatóan az államadósság 2012-ben a GDP 78.5 %-ára csökken, és kisebb mértékben tovább csökken 2013-ban, a jelenlegi deficitkilátásokra támaszkodva.

17.

Málta

A növekedés mérsékelt, de továbbra is az eurozóna átlaga felett van 2011 második félévének lendületvesztése folytatódik 2012-ben 2011-ben Málta 2,1%-os reálnövekedésével az eurozóna átlagát (1,5%) túlteljesítve viszonylag erősen teljesített. A növekedést elsősorban a nettó export és a lakossági fogyasztás húzta. A befektetések meredek visszaesése néhány kiugró egyszeri 2010-es projekt bázishatását is tükrözte. A gazdasági növekedés mérséklődése, ami 2011 második felére nyilvánvalóvá vált, várhatóan folytatódni fog 2012-ben, amikor az előrejelzés szerint a növekedés 1,2 %-ra lassul, mielőtt visszaugrik közel 2%-ra 2013-ban. 2011-el összehasonlítva 2012-ben csökkenni fog a külkereskedelem hozzájárulása a növekedéshez, ami a turisztikai szektor kilátásainak romlását, valamint az import gyorsabb magára találását is jelzi. A növekvő munkanélküliség mellett a fogyasztói bizalom várhatóan továbbra is gyenge marad, és a háztartási reálfogyasztás növekedése is várhatóan visszafogott lesz. A fix beruházások stagnálni fognak a 2012-es év elejének átlag alatti kapacitás kihasználtsága, valamint a hazai és nemzetközi várakozások növekvő bizonytalansága miatt. Összességében várhatóan a hazai fogyasztás és a nettó export egyenlő arányban veszi ki részét a 2012-es GDP-arányos reálnövekedésben. Az üzleti befektetések és a lakossági fogyasztás előreláthatólag erősödni fog 2013-ban és ezzel a növekedés fő húzóerejei lesznek. A 2012-13-es történelmi mélypont után a magánbefektetési mutatók kezdtek fokozatosan magukra találni, amit a javuló általános növekedési kilátások is segítettek. A Málta és Szicília között tervezett tengeralatti elektromos vezeték kiépítése ehhez újabb lökést adhat. Egyúttal a magasabb foglalkoztatás és az átlagbérek növekedése várhatóan növelni fogja a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ezzel enyhe gyorsulást előidézve a lakossági fogyasztásban. A hazai kereslet magas importintenzitása miatt az erősebb kereslet lökést ad az importnak, ugyanakkor előreláthatólag a nettó export még mindig pozitívan fog hozzájárulni a növekedéshez az erősödő export miatt.

41

Az infláció és a foglalkoztatás növekedése is mérsékelt lesz 2011-hez képest A harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) jelzett infláció átlaga 2011-ben 2,4 % volt, amit főleg az élelmiszer- és energiaárak fűtöttek (ez utóbbinak hatását mérsékelte a kormányzat energiaárak rögzítéséről szóló döntése). Az előrelátható időszakban az infláció várhatóan kis mértékben mérséklődni fog. 2012-ben az ármérséklődés mögött az alacsonyabban alakuló olajárak és az elektromos árak további befagyasztása áll. A 2013-ban bekövetkező enyhe árnövekedést elsősorban a szolgáltatások emelkedő ára idézi elő, ami az erősödő hazai keresletet tükrözi. Az infláció 2012-ben, ahogy 2011-ben is, előreláthatólag kis mértékben az eurozóna átlaga alatt marad, majd 2013-ban visszakúszik az átlag fölé. A foglalkoztatás növekedésének átlaga 2010-11-ben 2,3% volt ezzel felülmúlva az eurozóna átlagát, ami főleg a női foglalkoztatás jelentős javulásának volt köszönhető. Ennek a trendnek a folytatódása a továbbiakban is elősegíti a foglalkoztatás alakulását. Ugyanakkor az általános gazdasági aktivitás csökkenése előreláthatólag fékezni fogja a munkahelyteremtés mértékét. 2011-ben az általános kormányzati deficit a GDP 2,7%-a volt, valamivel jobb, mint az őszi előrejelzés (GDP 3%-a), elsősorban a 2010-es adóamnesztia meghosszabbításából adódó egyszeri bevételekből. 2012-ben a deficit előreláthatólag kis mértékben csökken a GDP 2,6 %-ára, míg az elsődleges többlet a GDP 0,8 %-ára nő (a 2011-es 0,4 %-ról). A folyó bevételek aránya 2011-hez képest előreláthatólag a GDP 1 %-ával nő többek között az adóbeszedés hatékonyságát növelő intézkedéseknek (főként egyszeri tételek), valamint a helyi lottó-üzemeltető egyszeri koncessziós díjbevételeinek köszönhetően. Az elsődleges folyó kiadások várhatóan a GDP 0,3 %-ával nőnek főleg a helyi energiaszolgáltató (Enemalta) állami támogatásának növekedése miatt. A nettó tőkekiadás 0,4 %-os GDP-arányos növekedését elsősorban az Air Malta-nak nyújtandó tervezett tőkeinjekció okozza (a GDP 0,3%-a). 2013-ban a deficit várhatóan a GDP 2,9 %-ára bővül, feltételezve, hogy nem lesz gazdaságpolitikai irányváltás, az elsődleges többlet pedig a GDP 0,5 %-ára esik vissza. Míg az adóbevételek meglódulnak a gazdaság élénkülésével, a 2012-re tervezett egyszeri tételek eltűnésével a folyó bevételek aránya a 2011-es szintre esik vissza. Az elsődleges folyó kiadások előreláthatólag a GDP 0,6 %-ával csökkennek a közszféra szigorodó felvételi politikája, valamint a 2006-os nyugdíjreform lépcsőzetes hatása folyamán a szociális kiadások visszafogása következtében. Az általános bruttó államadósság közel 10 százalékponttal a GDP 72%-ára nőtt 2008 és 2011 között, és várhatóan 75,2%-ra nő 2013-ra. A deficit és adósságszámok rosszabbul alakulhatnak az Air Malta folyamatban lévő konszolidációjával kapcsolatos kiadási kockázatok, a közalkalmazottak fizetési megállapodásának megújítása, valamint az Enemalta pénzügyi helyzete miatt.

42

18.

Hollandia

Visszafogott kilátások a gyenge hazai kereslet tükrében 2011 második felében a holland gazdaság meredek visszaesésbe kezdett a hazai és nemzetközi kereslet erőteljes megcsappanása következtében, amivel növekedési ütemben negatív rekordot ért el a harmadik (0,4%) és negyedik negyedévben (0,6 %). A lakossági fogyasztás jelentős visszaesése tükrözte a rendelkezésére álló jövedelmének és fogyasztói bizalmának negatív alakulását, ami történelmi mélypontokat súrolt. A vagyoni helyzetek kedvezőtlen alakulása, mely Hollandiában viszonylag jelentős hatással van a lakossági fogyasztásra, szintén szerepet játszott. Az ingatlanárak, melyek 2008 harmadik negyedéve óta évi közel 3%-al folyamatosan csökkentek, tovább folytatták a negatív trendet. A pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleményei 2011-ben nem csak a háztartások vagyoni helyzetében okoztak veszteségeket, de a nyugdíjalapokat is arra kényszerítették, hogy emeljék díjaikat. A holland háztartások nettó eszközpozíciója ezzel együtt határozottan pozitív maradt, és a pénzügyi eszközök nettó összege meghaladta a kötelezettségek mértékét. A vállalati bizalom szintén alacsony szinten mozog: a vállalati bizalmi index a 2011 nyarán elért alacsony szinten stabilizálódott. Az építkezési beruházások szintén alacsony szinten voltak, főleg a lakásépítési szektor gyenge teljesítménye miatt. A 2011-ben kiadott építési engedélyek száma az előző évhez képest 9 %-ot esett, amivel 1953 óta a legalacsonyabb szintet érte el. A külpiaci oldalon, az exportot negatívan érintette a világkereskedelem, és különösen az eurózóna kereskedelmének lassulása. 2011 második felében ez eredményezte az exportvolumen erős visszaesését, azzal együtt, hogy az év egészére nézve az export még így is 3,8%-kal nőtt. 2011 második felének negatív negyedévi növekedési tendenciája várhatóan tovább folytatódik 2012 első felében, bár valamivel enyhébb mértékben. A 2011-ről tovább görgetett negatívum 0,9%-os negatív reál GDP-növekedést eredményez 2012 egészére nézve. 2013-ra a gazdasági növekedés várhatóan visszatér a pozitív tartományokba, de csak szerény 0,7%-os mértékben a nettó export lévén az egyedüli húzóerő. Az előrejelzések abból a feltételből indulnak ki, hogy nem következik be politikai irányváltás. A Parlamentben április végén elfogadott további konszolidációs intézkedések hatásai nem jelennek meg az előrejelzésben. Mivel a fogyasztást meghatározó valamennyi összetevő visszaesést mutat alacsony fogyasztói bizalommal párosulva, és nincs a közeljövőben javulásra utaló jel, a lakossági fogyasztói kiadás várhatóan 1,5%-os negatív növekedést ér el 2012-ben, mielőtt 2013-ban stabilizálódik. A rendelkezésre álló reáljövedelmek immár a negyedik évben évről évre folyamatosan csökkennek és várhatóan 2012-ben is negatívak lesznek. A kevesebb állami alkalmazott, a közalkalmazotti bércsökkenés, valamint a magasabb adóterhek mind nyomást gyakorolnak a rendelkezésre álló jövedelmekre. A bérnövekedés várhatóan a privát szektorban is elmarad az inflációtól, mivel a munkaerőpiac előreláthatólag gyenge marad az elkövetkező időkben. A lakossági fogyasztásban várhatóan továbbra is megmutatkoznak a romló vagyoni pozíciók elsősorban a továbbra is gyengélkedő lakáspiac, valamint a megnövekvő nyugdíjjárulékok és a második nyugdíjpillér kifizetéseinek 2013-mas visszavágása miatt, amit a nyugdíjalapok tartalékképzésének helyreállítása tesz szükségessé. 43

A 2010-es Koalíciós Egyezményben elfogadott konszolidációs intézkedések elsősorban a kiadási oldalra koncentrálnak, a kormányzati fogyasztás várhatóan 0,8%-kal csökken 2012ben és csak csekély 0,1%-kal nő 2013-ban. A bruttó fix tőkeképződés a várakozás szerint 3,9 %-kal csökken 2012-ben, míg 2013-ban kis mértékben, 0,2%-kal nő. Végül a bruttó kormánybefektetések volumene várhatóan mind 2012-ben, mind 2013-ban csökken a pénzügyi konszolidáció nyomán. A nettó export a belátható jövőben végig pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. 2012-ben ez inkább az alacsony hazai kereslet miatti csökkenő importnak tudható be, mintsem az élénkülő exportnak. Az egyik oldalon Németország, Hollandia fő kereskedelmi partnere felől érkező kitartó kereslet adja a húzóerőt, a másikon az EU perifériájának gyenge teljesítménye rontja a külső keresletet. A 2013-ban várható világkereskedelmi élénkülés minden bizonnyal a holland gazdaság javára válik. Ez a makroökonómiai forgatókönyv tartalmaz mind pozitív, mind negatív irányú kockázatokat. A negatív oldalon az esetleges további konszolidációs intézkedések húzhatják vissza a növekedést. A lakáspiacon bekövetkező változásokat illető tartós bizonytalanság miatt a lakossági fogyasztás és az építési beruházások a vártnál rosszabbul is alakulhatnak. A pozitív oldalon, a vártnál élénkebb kereslet javíthatja a növekedési kilátásokat a holland gazdaság nyitottsága miatt. Az alacsony, közel 1%-os harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2011-ben 2,5 %-ra gyorsult főleg az energiaárak és a feldolgozott élelmiszerárak emelkedése miatt. 2012 első negyedévében a harmonizált fogyasztói árindex éves szinten 2,8%-kal nőtt. Az év fennmaradó részében a gyenge hazai kereslet visszahúzza a keresletvezérelt inflációt, de ez a csökkenés várhatóan eltűnik az energiaárak erőteljes emelkedése következtében. A harmonizált fogyasztói árindex várhatóan átlagosan 2,5 %-kal tovább nő 2012-ben. Mivel az olajárak várhatóan fokozatosan csökkennek 2012 második felétől és a gyenge hazai kereslet továbbra is fennmarad, az infláció jelentős esése 1,8 %-on várható 2013-ban. Az elmúlt évek visszaesését követően a nominális egységnyi munkaerőköltség várhatóan nő az új bérmegállapodásokat kővetően, amelyek kedvezőbb növekedési és munkatermelékenységi kilátásokon alapultak. Ezen kívül várható a munkaadók szociális hozzájárulásának növekedése is. Mindezt összevetve, Hollandia versenyképességének általános javulása várható. A kereskedelmi mérleg pozitív alakulásával párosulva, ez folyó fizetési mérlegtöbbletet eredményez. 2011 egészére nézve a munkanélküliségi ráta enyhén, 4,4%-ra csökkent. Ez főleg az első félévben jól teljesítő munkaerőpiacnak, valamint a foglalkozást választó munkaerő szűkülésének volt betudható, ami a negatív foglalkoztatási kilátásokra vonatkozó általános vélekedés következménye volt ("dolgozóeltántorító hatás"). 2011 második felétől kezdve azonban ez a kép megváltozott. A munkaerőpiaci visszaesésnek és a munkaerő-kínálat jelentős bővülésének a következtében a munkanélküliségi ráta megindult felfelé.

44

A 2011 második felében fellépő jelentős munkaerő-többletet elsősorban a munkaerőpiacon megjelenő nők és idősebb munkavállalók számának jelentős növekedése okozta. A családok rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével, valamint a megnövekedett bizonytalanság a jövőbeli bevételeket és nyugdíjjövedelmeket illetően arra ösztönözték a családokat, hogy a második-keresők is belépjenek a munkaerőpiacra, vagy, hogy nagyobb óraszámban dolgozzanak. A foglalkoztatási kilátások várhatóan borúsak maradnak mind 2012-ben, mind 2013-ban. Ez részben a kormányzat azon törekvésének köszönhető, hogy jelentősen csökkentse a közszférában dolgozók számát. Ráadásul a magánszektorban tervezett fejlesztések 2012-ben és 2013-ban visszafogottak maradnak a gyenge kereslet fényében. Összességében a munkanélküliség várhatóan 5,7%-ra nő 2012-ben és tovább nő 6,2%-ra 2013-ban. Míg ez európai összehasonlításban még mindig alacsonynak számít, a kilencvenes évek közepe óta ez a legmagasabb szám. 2011-ben az általános kormányzati deficit kis mértékben csökkent a GDP 4,7 %-ára a 2010-es 5,1%-ról, ami a fiskális élénkülés megtorpanását és az addig meghozott konszolidációs intézkedéseket tükrözte. 2012-re a deficit alakulásának 4,4 %-ra való további javulása várható a növekedési pangás ellenére, köszönhetően a további konszolidációs intézkedéseknek, amelyek a kiadási és bevételi oldalt egyaránt érintik. A nominális kiadások növekedését az átfogó kiadás-megszorítások fogják vissza. A kamatkiadások viszonylag alacsony szinten maradnak az alacsony kamatkörnyezetben, míg a bevételek feltehetően növekedni fognak a kedvezőtlen ciklikus hatások ellenére, főleg a háztartási jövedelmeket és vagyonokat érintő adóemelések miatt. Ehhez jön az olajár-emelkedésekből adódó jelentős emelkedés a várható gázbevételekben. Ezek az előrejelzések nem tartalmazzák a további konszolidációs csomag hatásait, melyet április végén tárgyalt a parlament az ügyvivő kormánnyal. A gazdasági növekedés előrelátható fellendülése ellenére, újabb gazdaságpolitikai intézkedések hiányában, a deficit várhatóan enyhe mértékben újra nő és 2013-ban eléri 4,6%ot. Ez a már korábban a 2010-es Koalíciós Engedményben elfogadott a bevételi oldalt érintő korlátozott intézkedéseket, az adóbevételek késleltetett ciklikus hatását, az alacsonyabb energiaárak okozta csökkenő gázbevételeket, a magasabb államadósság miatti növekvő kamatkiadásokat, valamint a várhatóan jelentősen tovább emelkedő szociális és egészségügyi kiadásokat tükrözi. A strukturális egyensúlyban várhatóan 1,1 százalékpontos javulás következik be 2012-ben és nagyjából stabilizálódik 2013-ban. A bruttó államadósság 2 százalékponttal nőtt 2011-ben, ezzel a GDP 65,2%-át érve el. Az államadósság mértéke 2012ben várhatóan 5, míg 2013-ban 3 százalékponttal nő, a GDP 70,1 majd 73 százalékát érve el. Ez főként a deficit tartós továbbélését tükrözi, ami lomha nominális GDP-növekedéssel párosul.

19.

Ausztria

Az osztrák gazdaság 2011-ben túlteljesített válság előtti kibocsátásán. Az EU átlag felett, 3,1%-kal növekedett a GDP, melyben fontos szerepet játszott a belső kereslet, a külkereskedelmi gyengülés ellenére. A felhalmozás 2,4%-kal járult a növekedéshez, mely még a 2010-es év erősödő beruházási kedvének a hatása, azonban a készletfelhalmozás gyengítheti a jövőbeni növekedési kilátásokat. Mind az export, mind pedig a növekedés visszaesett 2011 folyamán, az év végére negatívba is fordultak a mutatók. A foglalkoztatás fejlődése ellenére a 2011-es magánfogyasztás szerénynek mondható. 45

2012-ben a fellendülés és bizalom helyreállítása időbe fog kerülni. A 2011 végén jellemző gyengébb gazdasági aktivitás fennmarad 2012-re is, a háztartások és vállalatok óvatosak a költekezéssel és beruházással szemben. A GDP várhatóan 0,8%-kal fog növekedni, mielőtt 2013-ban újra lendületet kapna. A magánfogyasztás előreláthatólag továbbra is gyenge lesz, mivel a háztartások bizalma csak lassan áll helyre, és a foglalkoztatás-növekedés is lassul. A munkanélküliségi ráta 4,2% körül ingadozik, a munkakeresők aránya pedig 23%-kal magasabb a válságot megelőző időszakhoz képest. A legújabb bértárgyalások 3,2%-os éves bérnövekedést eredményeztek 2012 márciusára, ami leszűkíti a 2012 alatti munkahelyteremtés növekedésének lehetőségeit. A gyártók megrendelései és exportkilátásai csökkentek, ugyanakkor a cégeknek sikerült erősíteniük versenyképességüket a korábban megvalósított kapacitásmegújítással és nyereségvisszaforgatással. Az EU-n kívüli megrendelések, valamint a német exportőrök ellátási láncába való csatlakozás kicsit ellensúlyozhatja az EU-n belüli keresletcsökkenést. Az olaj- és élelmiszerár-emelkedés következtében az infláció 3,8%-ra emelkedett 2011 novemberére, mely 2,7%-ra csökkent 2012 márciusára. A maginflációra a szolgáltatások áremelkedése is hatással volt, amelyek 3,9%-kal növekedtek 2011 augusztusára. Ezek a hatások várhatóan fokozatosan eltűnnek 2012 folyamán, mely az infláció csökkenéséhez vezet. A számos szektorban növekvő bérek szinten áremelkedést okozhatnak a termelői és fogyasztói árakban. Az államháztartási hiány a GDP 2010-es 4,5%-áról 2011-re 2,6%-ra csökkent. A csökkenés a kedvező gazdasági feltételeknek és a 2010-ben elfogadott konszolidációs intézkedéseknek tudható be. A bevételi oldalon megjelenik a bankokra kirótt adó és a cigarettára és olajra megemelt ÁFA. A kiadási intézkedések a családoknak folyósított juttatások megvágását, a nyugdíjak és adminisztratív költségek csökkentését tartalmazzák. A konszolidációs törekvéseket ellensúlyozták az oktatásra, kutatás-fejlesztésre és egészségügyre költött további kiadások. A konszolidációs törekvések folytatódnak ez előre jelzett időpontban, a fenti intézkedések hatásai és az elfogadott márciusi csomag keretein belül. A becslések szerint a költségvetési csomag 2012-ben 0,1%-kal, 2013-ban pedig 0,5%-kal fogja csökkenteni a hiányt. További bevételként tervezik az ÁFA-fizetés kibúvóinak kiküszöbölését, a magas jövedelműek föld és hegyvásárlásaiból származó plusz bevételek megadóztatását és néhány réteg társadalmi hozzájárulásának megemelését. A kiadási oldalon a nyugdíj folyósítások megvágását, a közszolgálat alkalmazottainak bérbefagyasztását. A 2012-es konszolidációs csomagot akadályozza a reál GDP növekedés lassulása és két jelentős bank állami kisegítése (a GDP 0,6%-a). Az előrejelzés szerint 2012-ben az államháztartási hiány 3%-ra, 2013-ra pedig a feltételezett gazdasági élénküléssel 2% alá csökken. Az államadósság növekedni fog az előre jelzett időszakban 2011-ben a GDP 72,2%-áról 2013-ra a GDP 74,3%-ára.

46

20.

Lengyelország

Lassabban, de folytatódik a növekedés A 2010-es visszaesés után Lengyelországnak 2011-ben sikerült 4,3%-os gazdasági növekedést produkálnia, melyet a növekvő profittermelő és hitelfelvevő képességen keresztül a magánberuházások, illetve a belső fogyasztás tartott fenn. Az év második felében azonban megérezte az EU gazdasági növekedésének lassulását: a külső megrendelések csökkentek, amelyen valamelyest segített a zloty leértékelődése. A növekedés kulcsa a magánberuházásokban A növekedés a reál GDP 2,7%-ára csökkent 2012-ben a világpiaci kereslet-visszaesés és fiskális konszolidációs erőfeszítések következtében. A következő évben a gazdasági fellendülést a fogyasztás felől a beruházások felé való összpontosítással kívánják elérni. A vállalkozások a valutaleértékelődés hasznából a gépeszközeik megújítására fordítják a profitot felkészülve a jövőbeni fellendülésre. A magánfogyasztás valószínűleg csökkenni fog a reálbérek csökkenése és a fogyasztási hitelkihelyezések szigorítása miatt. Ha nem változik a kormányzati politika, a 2012. júniusi európai labdarúgó bajnokság után várhatóan visszaesnek a közkiadások. A külkereskedelem negatív tendenciái folytatódnak 2012-ben, az előző évekhez képest mind az export-, mind az importnövekedés visszaesik. Az export aránya a növekedéshez való hozzájárulásban növekszik a gyenge zloty miatt, 2013-ban az erősödő belső fogyasztás mellett viszont az import lesz meghatározóbb. A folyó fizetési mérleg hiánya 2011-ről 2012re 4,3%-ról 3,9%-ra csökkent a gyenge valutának és csökkenő fogyasztásnak köszönhetően, mely 2013-ban tovább csökkenhet a beruházások növekedésével és külföldi hitelfelvevők növekvő visszafizetéseivel. A bankszektor profitábilis marad A vállalati és fogyasztási hitelkihelyezés jelentősen nőtt 2011-ben, a nem teljesítő hitelek aránya viszonylag stabil (18,9%), ami viszont kihívást jelenthet a magánfogyasztás növekedésére. A legnagyobb veszélyt a bankszektorra és hitelezésre a bizonytalan nemzetközi környezet jelentheti a bankok széles külföldi tulajdonrészesedése miatt. A gazdaság lassulása a foglalkoztatást is visszaveti, az 1%-os tavalyi növekedésről idén 0,3%, azt követően pedig 0,4%-os növekedés várható. A munkanélküliek száma stabilizálódik 9,7% körüli munkanélküliséggel. A harmonizált fogyasztói árindex 2011-ben elérte a 3,9%-ot a zloty gyengülésének és ebből kifolyólag az energia- és élelmiszerimport áremelkedésének következtében. Az előrejelzés szerint 2012-ben 3,7%-ra, 2013-ban 2,9%-ra csökken az infláció, mely az árucikkek árának csökkenését és gyengébb belső fogyasztást tükrözi. A széndioxid kibocsátási tervezet bevezetése tovább emelheti az energiaárakat, mely jelentős kockázatokat rejt az inflációt tekintve.

47

Lassabb ütemben, de folytatódik a fiskális konszolidáció. 2012-ben a gyengébb GDP növekedés ellenére tovább csökkent az államháztartási hiány a GDP 3%-ára, a 2011-es strukturális konszolidációs intézkedés-csomagnak és a 2012-es költségvetési tervezetnek köszönhetően. A bevételi oldalt tekintve, várhatóan 38,5%-ról 40,1%-ra emelik a GDP arányos bevételeket (az intézkedések tartalmaznak ideiglenes ÁFA emelést, jövedéki adóemelést, néhány más adónem eltörlését, személyi jövedelemadó-küszöb befagyasztást). A kiadási oldalt tekintve limitálják az egyszeri kiadásokat, a közszférában dolgozók bérét befagyasztják, a mezőgazdasági direkt kifizetéseket csökkentik, illetve tervezik az európai labdarúgó bajnokság után a közberuházások erős megvágását, így a kiadások a GDP arányában várhatóan 43,6%-ról 43,1%-ra csökkennek 2012-re. 2013-ban a hiánycsökkentés dinamikája lassulni fog, mivel néhány korábbi intézkedés lejár és az állami pillérben lévő nyugdíjjárulékok is csökkenni fognak, új intézkedéseket hivatalosan még nem említettek. A hiány a GDP 2,5%-ára csökkenhet a GDP lassuló, de továbbra is növekvő tendenciája és a közberuházások erőteljes megvágása mellett. Az államadósság 2011-ben nőtt a valuta leértékelődése miatt. 2012-ben azonban várhatóan 2007 óta először csökken az államadósság a zloty enyhe erősödése, a hiány további csökkentése és a kormány prudens adósságkezelő stratégiája következtében (2011-es 56,3%ról várhatóan 2012-ben 55%-ra, majd 53,7%-ra 2013-ra). Az előrejelzett adósságállomány azonban nagyban függ az erősen ingadozó valutaárfolyamtól.

21.

Portugália

A fiskális és a külső kiigazítások már beindultak A 2011-es gazdasági tevékenységek csökkenése enyhébb volt a vártnál. A reál GDP 2011-ben 1,6%-kal csökkent. Ez 0,3 százalékponttal kevesebb, mint amit az őszi előrejelzésben vártak, és ez az erősebb exportnak, és lakossági fogyasztásnak tudható be, ezzel szemben az import a vártnál gyengébben alakult. A jelenlegi GDP-arányos deficit 3 százalékponttal csökkent 2011ben, részben az import erős csökkenése miatt, összhangban a hazai kereslet csökkenésével. A jó adatok a 2012 első két hónapjában megerősítik, hogy az export növekedése szélesebb körben terjedt, egyidejűleg növelték az EU-n kívüli piaci részesedésüket, mellyel részben egyensúlyozni tudták az EU-ba irányuló export lelassulását. 2011 utolsó negyedévében a munkaerőpiac jelentős mértékben romlott, mivel a munkanélküliség 2,5%-kal csökkent az előzőnegyedévhez képest, és a munkanélküliségi ráta felkúszott 14%-ra a 2011 harmadik negyedévi 12,7%-ról. A munkanélküliségi ráta idén februárban elérte a 15%-ot, és az év során még további növekedést jeleznek. 2011 utolsó negyedévében a gazdaság eddig soha nem látott mélységeket ért el, azóta a bizalmi index stabilizálódott, sőt megfordult a lefelé mutató trend, de az ipari termelés folyamatos esése még mindig aggodalomra ad okot. Februárban az ipari teljesítmény 7%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, és a bizalmi index ebben az ágazatban az elmúlt hónapokban sem nőtt. Ráadásul a finanszírozási lehetőségek is beszűkültek, és a magánszektorba irányuló banki hitelezés is visszaesett 2011 közepétől.

48

Az export előreláthatólag 2012-ben csökkenni fog 2,5%-kal, az ország főbb EU export piacainak romló gazdasági kilátásai miatt. Ez további negatív hatással lehet a magán befektetésekre, mely előreláthatólag 12%-kal csökken. Mivel a háztartási fogyasztás továbbra is előreláthatólag 6 %-kal fog csökkenni, a reál GDP 3,3%-kal csökken 2012-ben, amely 0,3 százalékpontos csökkenést jelent az őszi előrejelzéshez képest. A jelen költségvetési egyensúly kiigazítása folytatódni látszik, bár lassúbb ütemben. Ugyan a gazdaság várhatóan 2013-ban kaphat erőre, az évi növekedési ütem igen gyenge marad, a 0,3%-os átlagával, amely főleg a 2012-es negatív eredmény tovagyűrűzéséből adódik. A növekedés fő húzóereje 2013-ban továbbra is a megerősödő EU gazdaságainak exportjára épül, valamint a bérvisszatartásból eredő versenyképességi előnynek köszönhető. Ez további negatív hatással van a magánberuházásokra, amely előreláthatólag 12%-kal csökken. A háztartások fogyasztása továbbra is várhatóan 6%-kal csökken, így a reál GDP 2012-ben 3,3%-kal csökken, amely 0,3 százalékpontos csökkenés az őszi előrejelzéshez képest. Bár 2013-ra enyhe fellendülést jósolnak, az évi növekedés így is igen gyenge lesz, főleg a 2012ről áthozott negatívumok miatt. A gazdasági teljesítmény gyengesége továbbra is ellensúlyozza az indirekt adóemelésből eredő árpressziót. A magas munkanélküliségi ráta féken tartja a béremeléseket, míg a szegényes hazai kereslet az árnövekedést. Ennek ellenére a harmonizált fogyasztói árindex 2012-ben várhatóan elérheti a 3%-ot, mivel mérséklő hatások csak 2013-ban érvényesülhetnek, amikor is a hirtelen adóemelések hatása eltűnik. A munkaerő költségek az idén előreláthatólag körülbelül 3%-kal csökkennek, és 0,5%-kal 2013-ban. Az előrejelzésekhez képest a kockázatok kiegyensúlyozottaknak tűnnek. Míg az export előrejelzés óvatos, mivel feltételezi a folyamatos export piaci bevételeket, addig komoly kockázatok várhatók a vártnál rosszabb munkaerőpiac miatt. A pozitív rész viszont a Gazdasági Kiigazító Program végrehajtásának folyamatos előrehaladása, amely növelheti a befektetési bizalmat, és ez által csökkenti a főbb kötvény hozamokat és bevonzza a külföldi befektetőket. A 2011-es deficit a GDP 4,2 %-a volt, a kitűzött GDP arányos 5,9 %- hoz képest, amely főleg a bankok nyugdíjalapjának egyszeri a társadalombiztosítási rendszerébe való átvezetésének tudható be, amely megnövelte a GDP 3,5 százalékpontjával a tőkejövedelmeket. 2012-ben Portugália véghezviszi konszolidációs erőfeszítéseit, amely a GDP több mint 5%-át teszi ki. A kiadásokat csökkentő intézkedések főleg bér, nyugdíj, valamint az egészségügyi ágazatot érintő költségcsökkentéseket érintik. Továbbá a közszférában is létszámcsökkentést eszközöltek, és továbbiak várhatók, valamint a szociális kiadásokat is csökkentik. A bevételi oldalon a 2012-re szóló konszolidációs tervek főleg az indirekt adózásra fektetnek hangsúlyt, mivel maga az ÁFA szerkezete is változik, azáltal, hogy több termék és szolgáltatás köre esik adózás alá magasabb, átlagos és alapadózási mértékkel. Ami a direkt adózást illeti, a cél az, hogy kiszélesítsék magát az adóalapot, és egyben lecsökkentsék az adólevonások, és kivételek körét, mind a magán, mind a céges adózási körben. 2012-ben a kormány által előirányzott GDP 4,5%-os deficit az érvényes. Mindazonáltal kezdenek megmutatkozni a makrogazdaságra vonatkozó negatív irányú mutatók, az export nettó mérlege és a hazai kereslet elmozdulása miatt, főleg a hazai fogyasztás erőteljes csökkenése következtében, amelyet súlyosbít az egyre romló munkaerőpiaci helyzet. 49

Ennek következtében a 2012-re előirányzott deficit 0,2 százalékpont, amely magasabb, mint amit ősszel előirányoztak. A kormány elkötelezte magát a 2012-es kitűzött fiskális célok elérése iránt és tervbe van véve egy szorosabb költségvetés kivitelezése is. 2013-ra további konszolidációs erőfeszítéseket irányoztak elő, amelyek a GDP 2%-át teszik ki. 2012-13-ra a szerkezeti egyensúly a GDP kb. 7 százalékpontos növekedése. 2013-ra a kormány az adósságot a GDP 117%-ban stabilizálná.

22.

Románia

A gazdasági fellendülés folytatódik a belföldi keresletnek köszönhetően 2011-ben a növekedés felülmúlja a várakozásokat Két negatív év és több mint 8%-os csökkenés után, 2011-ben 2,5%-kal - enyhén a potenciális várakozás felett- nőtt a gazdaság. A növekedés főleg az erőteljes ipari teljesítménynek, valamint a kivételesen jó mezőgazdasági betakarításnak köszönhető. A keresleti oldalon a fő húzóerő a nagy volumenű állótőke képződés, a második év során pedig a magányfogyasztás szerény megugrása volt. 2012-ben a lassuló növekedést továbbra is a beruházások támogatják. A reál GDP tervezett növekedése 1,4%, melynél a hazai fogyasztás a legjelentősebb növekedési tényező. A foglalkoztatás folyamatos bővülése alacsony inflációval párosulva támogatja a rendelkezésre álló jövedelmen alapuló növekedést. A 2012-re tervezett EU-finanszírozással megvalósuló infrastruktúra-modernizálási beruházások is fontos szerepet játszanak 2012-ben, de néhány beruházás a finanszírozási piac bizonytalansága miatt eltolódhat 2013-ra. A hitelezési aktivitás enyhén növekszik 2012-ben, a háztartásoknak és hitelintézeteknek még helyre kell állítaniuk mérlegeiket. A romló külpiaci kereslet negatívan befolyásolja 2012-es növekedést, az EU országok Románia exportpiacának 70%-kát teszik ki. 2013-ban a GDP 2,9%-os növekedése várható, mivel a belföldi kereslet erőre kap. Negatív irányba ható kockázatot jelent a háztartások mérlegének kiegyenlítése szigorúbb fogyasztói hitelfeltételekkel párosulva, mely alacsonyabb fogyasztásnövekedést eredményezhet a vártnál. Kedvező kockázatokat tartogat az EUtámogatások beruházásokban való nagyobb részesedése. A munkaerőpiac továbbra is csökkenő tendenciájú, de jó kilátás van a növekedésére. A 15-74 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 7,4% volt 2011-ben. Riasztóak az adatok a 25 év alatti korosztálynál, ahol a munkanélküliségi ráta 25,4%-kot ért el 2011 utolsó negyedévében. A foglalkoztatási ráta továbbra is alacsony, 58,8% volt 2011-ben. Javulást jósolnak a munkapiaci feltételekben, a munkanélküliség várhatóan 2012-ben 7,2%-ra, 2013-ban 7,1%-ra csökken. Az infláció a 2012-2013-ra kitűzött értéken belül marad. 2011 decemberére a harmonizált fogyasztói árindex meredeken 3,2%-ra esett, amely megközelítette a Központi Bank által kitűzött célt, és folytatta csökkenését 2012 első negyedévében 2,7%-ig. Középtávon várhatóan növekedni fog az infláció a bizonytalan energiaáraknak köszönhetően. Ellentétes esetben, a vártnál lassabb gazdasági fellendülésnek, dezinflációs hatásai lennének. 50

A GDP-arányos államháztartási hiány a 2010-es 6,8%-os szintről 2011-ben 5,2%-ra csökkent. A deficit 2012-ben várhatóan 2,8%-ra csökken a kormány fiskális konszolidációs intézkedéseinek köszönhetően, mely tartalmazza a közszféra bérbefagyasztását, nyugdíjbefagyasztást, cigaretta és üzemanyag jövedéki adóemelését, építőanyag-forrás használatának jogdíjemelését. 2013-ra várhatóan a hiány a GDP 2,2%-ára esik. A strukturális egyenleg az előrelátható időszakban javul a 2011-es GDP 3,3%-os hiányáról 2013-ban 1,2%ra. A GDP-arányos államadósság 34,6%-on fog stabilizálódni 2012-13-ban.

23.

Szlovénia

A gazdasági növekedés továbbra is alulteljesít az eurózóna térség átlagához képest A gazdaság főbb húzóerői az építőipar és a magánfogyasztás hosszú távon. Szlovénia 2009 óta a reál GDP mutatókban folyamatosan az eurózóna átlaga alatt teljesít. A növekedést érintő legfőbb tényező a beruházások csökkenése, melyből az építőipar teljesítménye 2011-ben negyedével esett vissza. A magánfogyasztás szintén visszaesett 2011ben. A nettó export jelentősen hozzájárult a GDP-hez 2011-ben, bár a nemzetközi környezet lassította az export növekedését, Szlovéniának sikerült bővítenie exportjának piaci részesedését. A GDP 2012-ben várhatóan 1,4%-ot csökken, majd 2013-ban ez 0,7%-ra mérséklődhet. Az új nagy infrastrukturális beruházások hiányában, valamint az eladatlan ingatlanok tömege következtében, 2012-ben az építőipar további hanyatlása várható, mely - bár enyhébben folytatódik 2013-ban is. A vállalati szektor - mely az egyik legeladósodottabb az eurózónában - beruházási hajlandóságára negatívan hat a finanszírozási lehetőségek szűkössége. További munkahelyek elvesztése és negatív reálbér növekedés a fogyasztás visszaesését jelzi előre 2012-ben és kisebb mértékben 2013-ban is. Az exportnövekedés visszaesik 2012-ben az euróövezet kilátásai mellett, ugyanakkor a nettó export hozzájárulása a növekedéshez még mindig számottevő marad. A foglalkoztatás továbbra is csökken, míg az infláció az eurózóna átlaga alatt marad. A harmonizált fogyasztói árindex alacsonyabb volt 2011-ben, mint az eurózóna átlaga (2,1% versus 2,7%). Az árindex valamelyest növekedni fog 2012-ben, 2,2%-ra, majd 2013-ban visszaesik 1,7%-ra az energia árcsökkenés következtében. A foglalkoztatottság 2009 óta romló tendenciát mutat, és ez folytatódni látszik az előrejelzett időszak alatt. 2011 utolsó negyedévében megduplázódott a munkanélküliségi ráta a 2008 közepi átlaghoz képest, és elérte a 8,7%-ot. A munkaintenzív iparágakban további leépítések várhatók, ahol a minimálbéremelés hatására csökkent a versenyképesség, mint például az építőszektorban. A reál GDP növekedést kockáztatja a bankok tehermentesítése körül felmerülő negatív visszhangok és a reálgazdaság hitelfüggősége, mely további vállalkozásokat dönthet csődbe és okozhatja a beruházások visszaesését. Az ingatlanárak esése, valamint a fiskális konszolidációba vetett nagyobb bizalom pozitív irányba hatna a magánfogyasztásra. 51

A deficit csökkeni fog, míg az államadósság eléri 2013-ban a GDP 58%-át. 2011-ben az államháztartási hiány a GDP 6,4%-a volt, mely a vártnál nagyobb az alacsonyabb adóbevételek miatt. 2012-ben a hiány a GDP 4,3%-ára csökken. A kiadási oldalon csökkentették az alkalmazottak kompenzációit és a szociális juttatásokat, valamint az egyszeri kiadásokat. Bevételi oldalon az alkoholra és cigarettára kivetett jövedéki adók ellensúlyozták a vállalkozásoknak nyújtott adókedvezményeket. A kamatkiadások növekednek a növekvő hitelek és államkötvény kamatlábak miatt. 2013-ban a hiány tovább csökken, a GDP 3,8%-ára. A strukturális hiány 2012-ben és 2013ban sorrendben a GDP 1¾%-a és ¼%-a lesz. 2011-ben az államadósság a GDP 47,5 %-a volt, 2013-ban várhatóan ez a GDP 58%-a lesz a jelenlegi elsődleges hiány, a növekvő kamatlábak és az alacsony GDP növekedés következtében.

24.

Szlovákia

A gazdaság rugalmas 2011-ben, de növekedési üteme lassul A gazdasági aktivitás erős maradt 2011-ben, a reál-GDP növekedése 3,3% volt. Az erős teljesítmény majdnem teljes egészében a nettó exportnak köszönhető, míg a készletek jelentős akadályt állítottak. 2011 utolsó negyedévében a gép- és szállítóeszközök exportnövekedése a megelőző két negyedév gyenge teljesítménye után a készletek kimerülését jelzi, mely a jövőbeli fejlődésre bizonytalan hatással lehet. Mindez a háztartások gyenge keresletével együtt a GDP 2,6%-ával megegyező pozitív külső mérleget eredményezett az áruk és szolgáltatások körében. A bankok egészséges likviditásának és kockázatos értékpapíroknak való enyhe kitettsége mellett a pénzpiaci feltételek szilárdak maradtak. A belső kereslet (a készleteket leszámítva) egyhangú maradt a magas munkanélküliség és fiskális konszolidáció következtében. A kormányzat visszafogta tőkebefektetéseit, így a 2011es visszafogott beruházás jellemzően a magánszektor teljesítménye, főként az új autóipari beruházások terén. Az export marad a gazdaság fő üzemanyaga 2012-13-ban Szlovákia külkereskedelmi partnereinek lassuló gazdasága marad a legnagyobb akadály az országra nézve 2012-ben, amikor a növekedés várhatóan 1,8%-ra csökken. Míg a bővülő gyártószektor alátámasztotta az export fejlődését 2011-ben, 2012-ben ez a pozitív hatás alábbhagy. Az összexport négyötöde kerül európai piacra, ahol a gazdasági aktivitás gyenge marad, így az exportnövekedés a hosszú távú trend alá fog esni 2012-ben. 2013-ban az EU gazdasági fellendülésével számolva az exportnövekedésnek és beruházásnak a reál GDP 2,9%-ával járul hozzá a növekedéshez. A belső fogyasztás fellendülés csak 2013-ra várható A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése a válságot megelőző 5 évben 10% volt, mely 2009-10-re 3%-ra csökkent, és 2011-ben is csökkent, mely kihatott a fogyasztásra is. A növekedés visszatérésével 2013-ban a fogyasztás is növekedni fog mely fokozatosan fejleszti a munkaerőpiacot is. 52

A magán befektetések növekedése is lassul 2012-ben a bizonytalan piaci körülmények miatt, és a stagnáló ingatlanárakkal az ingatlanpiaci befektetések is alulmaradnak. Ugyanakkor a nem pénzügyi vállalatok profittermelő képessége kiemelkedő marad az EU viszonylatában és a 2012-ben elhalasztott beruházások 2013-ban várhatóan megvalósulnak. Az inflációs nyomások gyengülnek Két év 1% alatti inflációja után 2011-ben 4,1%-ra szökött az infláció az energia - es árucikkek árainak emelkedése, valamint az ÁFA és jövedéki adó emelése során. A maginfláció 2,7% volt 2011-ben. A harmonizált fogyasztói árindex 2012-ben várhatóan 2,9%-ra csökken, és 2013-ban 2 % körül stabilizálódik az energiaárak és szabályozott árak csökkenése, valamint a maginfláció enyhe emelkedésével együtt. A foglalkoztatottság növekedése hét negyedév csökkenés után 2010 utolsó negyedévében stabilizálódott, és 2010-es 14,4%-os csúcsa után a munkanélküliségi ráta 2011-ben 13,2%-ra csökkent. Várhatóan 2013-ra 13% alá süllyed majd a kedvezőbb gazdasági környezetnek köszönhetően. 2011-ben a költségvetési hiányt sikerült lefaragni a GDP 4,8%-ára az előző év 7,7%-áról. A konszolidációs program a közszféra béreinek megvágását, közvetlen kiadások csökkentését az ÁFA 1 százalékponttal való megemelését és a személyi jövedelemadó-alap megemelését tartalmazta. Az eredményt azonban rontotta néhány alábecsült adósság és az adóbevételek visszaesése a kevesebb adó-fajsúlyos növekedésnek köszönhetően. A másik oldalon a kamatkifizetések és egészségügyi és szociális kiadások alacsonyabbak lettek, mellyel az önkormányzatok a vártnál kedvezőbben jártak. 2012-re néhány hasonló intézkedést már elfogadtak, mint a közszféra béreinek megvágása, további kiadások visszaszorítása, bevételi oldalon pedig adót vetnek ki a bankokra a vállalatok adóalapjainak kibővítésével. 2012-ben a várható hiány a GDP 4,7%-a lesz, a 2013ra vonatkozó intézkedések hiányában ez 4,9%-ra emelkedhet. A strukturális egyenleg 0,5 százalékpontot fejlődik az előrejelzett időszakban. 2013-ban az államadósság a GDP 53,3%át képezi.

25.

Finnország

Kiegyensúlyozott költségvetés mellett strukturális változások előtt az export és a munkaerőpiac 2012 első felében folytatódik a gazdaság lassulása A finn gazdaság növekedése szilárdan 2,9%-os volt 2011-ben, de a negyedéves növekedés jelentősen 0,1%-ra lassult az utolsó negyedévben. A fogyasztás egész évben tovább nőtt, a kivitel azonban a harmadik negyedév kivételével végig szűkült. Ez vezetett 2011-ben majdnem 20 év után először negatív kereskedelmi- és folyó fizetési mérleghez. 2012 első felében a növekedés várhatóan továbbra is gyenge marad, de ezt követően fokozatos fellendülés várható. 2012 elején, a lakossági fogyasztás nagymértékben nőtt, de a termelési oldalon a gyártó szektor és az export továbbra is gyengén szerepelt. 53

A növekedést a fogyasztás húzta A fogyasztást 2012 elején átmeneti tényezők támogatták. A növekvő foglalkoztatás és az emelkedő bérek miatt - ideértve az egyszeri jutalmakat is - a bértömeg jelentősen nőtt 2012 elején a gazdaság egészében. Az autóértékesítések 34%-kal nőttek az első negyedévben, az áprilisban hatályba lépő gépjármű-regisztrációs adó emelkedése miatt. A fogyasztási kilátásokat 2013-ra befolyásolja a januártól meghirdetett 1 százalékpontos ÁFA-emelés, valamint a foglalkoztatási adók további növekedése. Míg a háztartások 2012-ről 2013-ra előrehozott vásárlásai idén lendületet adhatnak a fogyasztásnak, ez 2013 fogyasztásnövekedését vissza fogja venni. A megtakarítások csökkenésének trendje továbbra is fennmarad, de várhatóan lassulni fog a költségvetési konszolidációból és a stabil foglalkoztatási helyzetből eredő fokozott bizalom miatt. A beruházások fokozatosan visszatérnek A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2012-ben az előrejelzések szerint továbbra is hat a növekedésre és 2013-ban fokozatos javulást mutat. A költségvetési megszorítások nem teszik lehetővé az állami beruházások növekedését, a magánszektorban pedig, különösen az építőiparban, még a beruházások csökkenése is várható. Az új lakóingatlanok kihasználtsága esésnek indult és az üresedési ráták megnőttek. Ezzel szemben a feldolgozóiparban 2012-ben a befektetések növekedése várható, ami 2013-ban a felmérések szerint fellendüléshez vezet, a gyártószektor termelési kapacitásának megújítására irányuló szándékok alapján. Változások alatt a külkereskedelem A gazdasági lassulást 2011-12-ben a nettó export gyengülése hajtja, a fő kereskedelmi partnerek felől érkező csökkenő kereslet okán. Miközben a vegyi anyagok és a gépipar exportja a válság után gyorsan magára talált, néhány kulcsfontosságú iparág, nevezetesen az elektronika- és a papíripar, strukturális változásokon mennek keresztül, mely változások befolyásolni fogják a rövid- és hosszú távú kilátásokat. Finnország folyamatosan veszít exportjának piaci részesedéséből, mivel az országnak mind az ár, mind a nem ár jellegű versenyképessége romlik. Az import volumenének növekedését 2011-ben az erős belföldi kereslet befolyásolta. Az áruk külkereskedelmi mérlege 2013-ban várhatóan tovább esik, egészen a GDP -0,9%-áig, az export iránti keresletnek az importhoz viszonyított lassú élénkülésének köszönhetően. Strukturális változások előtt a munkaerőpiac A lassuló gazdasági növekedés várhatóan enyhén rontja a munkanélküliségi rátát 2012ben. 2013-ban a munkaerő-piaci helyzet az előrejelzések szerint kis mértékben javulni fog és az iparban való foglalkoztatás helyét fokozatosan átveszi a szolgáltatásokban való foglalkoztatás. Ebben az évtizedben várható, hogy a baby-boom generáció nagyobb része nyugdíjba vonul. A munkaképes korú lakosság kissé csökkenni kezd 2012-ben és 2013-ban, amivel csökkenti a munkaerő-kínálatot. 54

Az a döntés, mellyel növelik az életkort, amelytől az alkalmazottak részidős nyugdíjba léphetnek - növelve ezzel az effektív nyugdíjkorhatárt - segít az elkövetkező években a csökkenő munkaerő hatásainak enyhítésében. A kormány kitart a foglalkoztatási ráta 72%-os és a munkanélküliségi ráta 5%-os, 2015-ig való elérésének ambiciózus célja mellett. Az infláció magas marad 2012-ben A harmonizált fogyasztói árindex átlagosan 3,3%-os volt 2011-ben, amiből a becslések szerint ½ százalékpontot az energiaárakat érintő adóemelések, valamint a cukor, az alkohol-, és a dohánytermékeket érintő ÁFA és jövedéki adóemelések tettek ki. 2012-ben a közvetett adók további növekedése, várhatóan megakadályozza a harmonizált fogyasztói árindex jelentős mérséklődését. Ezen kívül az olaj világpiaci árának emelkedése, felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra, ami átlagosan 3%-ot ér el ebben az évben. 2013-ra az infláció várhatóan kissé visszahúzódik körülbelül 2 ½%-ra, a korábbi adóemelkedések enyhülő hatása miatt, amit viszont ellensúlyoz a 2013-ra bejelentett 1 százalékpontos ÁFA-emelés. A kollektív bérmegállapodások 2012-re és 2013-ra mérsékelt bérnövekedést okoznak korlátozott inflációs hatással. További konszolidációs intézkedések az államháztartás egyensúlyba hozatalára 2011-ben az adóbevételek magasabbak, a kiadások pedig valamivel alacsonyabbak voltak a tervezettnél, bár ezeknek az el nem költött kiadásoknak a jelentős része várhatóan áttolódik erre az évre. A központi költségvetési hiány a GDP -3,1%-a volt, az államháztartási hiány pedig, amely magában foglalja a nyugdíjpénztárak hozamait is, a GDP -0,5%-a volt, ami az őszi előrejelzésnél alacsonyabban alakult. 2012 márciusában a kormány jóváhagyta azokat a további konszolidációs intézkedéseket, amelyek a központi állami költségvetést 2015-ig egyensúlyba hozó kormányzati célkitűzéseknek való megfelelést szolgálják. Január 2013-tól az áfa 1 százalékponttal nő. A beszedett adójövedelmek ténylegesen nőni fognak. Az önkormányzatok kevesebb juttatást kapnak a központi költségvetésből, amelyre várhatóan a helyi adókulcsok növelésével reagálnak 2013-ban. Ezek a kiegészítő intézkedések ellensúlyozni fogják a gyengülő gazdaság pénzügyi hatásait, ami 2012-13-ra nagyjából stabil államháztartási egyenleget eredményez. A strukturális többlet 2012-ben és 2013-ban a GDP 0,3%-a lesz.

26.

Svédország

Törékeny felépülés lassú foglalkoztatás-növekedéssel A 2008-9-es válságból erősen talpra állt a gazdaság elérve a 6,1%-os éves reál GDP növekedést 2010-ben és 2011 első három negyedévében 0,8%-os negyedéves növekedéssel. A negyedik negyedévben a növekedés 1,1%-kal esett vissza a külső kereslet jelentős visszaesése miatt. Összességében a GDP 3,9%-kal növekedett 2011-ben.

55

2012 első hónapjaiban az üzleti és fogyasztói bizalom helyreállt, minden szektor és háztartás optimista lett a munkaerő- és részvénypiacokat tekintve. Az ingatlanpiaci várakozások is növekedésnek indultak a 2011 végi mélypont után, mely az erősen eladósodott háztartásokat ismét költekezésre ösztönözte. A 2011 második felére jellemző gyenge kiskereskedelmi eladások szintén erősödtek az első negyedévben. A másik oldalon azonban a legutóbbi adatok szerint februárban 5,2%-kal esett az ipari termelés és az új megrendelések 5,5%-kal estek vissza, különösen a külföldi megrendelések (8,5%). A 2011. december – 2012. februári időszakban az ipari termelés 1,2%-kal szűkült, az új megrendelések pedig 1 %-kal növekedtek. A szolgáltatások összehúzódása 2011 utolsó negyedévében folytatódott 2012 első negyedévében is. A helyreállás bizonytalansága miatt a legfőbb értékpapírindex veszített korábbi részesedéséből április közepén. Ez összességében egy fogyasztás vezette, lassú és törékeny helyreállásra utal 2012-ben. Az alacsony kapacitás-kihasználtság, lassú keresletnövekedés és erősebb korona miatt a vállalati beruházás és új munkaerő-alkalmazás még várat magára. A jelenlegi külkereskedelmi partnerek visszaesése miatt az exportkereslet várhatóan 2013-ban lendül fel, így a munkanélküliségi ráta előreláthatólag 7,5% fölött marad az előrejelzett időszakban. A monetáris politika két alapkamat vágással még expanzívabb lett, mely 1,5%-os kamaton keresztül rövidtávú ösztönzőt szeretne alkalmazni a hitelfelvételek újbóli elterjedésének elkerülése mellett. Összességében a 2013-as 2,1%-os növekedést megelőzően a GDP 0,3%kal fog növekedni 2012-ben, és a belső fogyasztás lesz mindkét évben a fő húzóerő. A harmonizált fogyasztói árindex a 2011-es 1,4%-ról 2012-re 1,1%-ra csökken. A csökkenés az árucikkek árának változatlansága és az előző év magasabb inflációjának eredménye. Habár a jelenlegi béralkuk szerény, 2,4%-os béremelkedést eredményeztek egy év leforgása alatt, a termelékenység várható csökkenése megemeli a fajlagos munkaköltséget. Az év második felében a gazdasági élénküléssel és a foglalkoztatás emelkedése a költségekre is hatással lesz, 2013-ban az infláció várhatóan 1,5% körül alakul. A háztartások magas eladósodottsága miatt az előrejelzés függ a fogyasztó-érzékeny hatásoktól. Egyrészt a fogyasztói bizalomnak fejlődnie kell, a háztartások a jelenleg magas megtakarítási hányadot csökkenthetnék, mely lendítene a keresleten. Másrészt pedig a lassabb foglalkoztatás-bővülés, olcsóbb ingatlanok, vagy magasabb jelzálogkamatok a háztartások hiteltörlesztésére fókuszálna, mely ellentétesen hatna a fogyasztásra. Ha folytatódik a korona erősödése, az mind a GDP alakulására, mind az inflációs előrejelzésekre negatívan hatna. A kormányzati költségvetés közel áll az egyensúlyhoz, 2011-ben a GDP 0,3%-ának megfelelő többletet mutatott a fizetési mérleg. A mutató 2012-ben a lassuló gazdasági aktivitás miatt 0,3%-os hiányba fordulhat a 2013-as fellendülés előtt. A gyenge foglalkoztatás-növekedés és magas munkanélküliségi ráta kockáztatja a költségvetési egyensúly fejlődését. A strukturális mérleg romlott 2012-ben, mivel a gazdasági növekedés adóhiányos. A privatizációs bevételeknek és a fellendülésnek köszönhetően az előre jelzett időszakban a GDP arányos államadósság fokozatosan csökken a 2011-es 38%-ról 2013-ra 34%-ra.

56

27.

Egyesült Királyság

Ebben az évben enyhe növekedés várható, de jó kilátásokkal 2011-ben a gazdasági növekedés gyenge és egyenlőtlen volt az Egyesült Királyságban, a teljes évre nézve 0,7%-os növekedéssel. A második negyedév -0,1%-os visszaesését 0,6%-os fellendülés követte a harmadik negyedévben, majd megint negatívba fordult -0,3%-os csökkenéssel a negyedik negyedévben. A gyenge teljesítmény fő oka a háztartások fogyasztása volt, mely 2010 negyedik negyedéve és 2011 harmadik negyedéve között folyamatosan szűkült. A beruházások, melyektől a növekedést remélték, 2011 utolsó negyedévében szintén visszaestek 0,6%-kal és 1,2%-kal egész évben. A nettó export volt a fő növekedési forrás, mely 1%-kal járult a GDP növekedéshez. A gyártó ipar termelése 1,2%-kal csökkent, míg az építőipar 2,8%-kal, a szolgáltató szektor pedig 1,6%-kal bővült. A nem pénzügyi szereplőknek nyújtott hitelezés csökkent 2011-ben, a háztartások hitelezése tompított maradt. A bankszektor ugyan stabilabb és óvatosabb lett, nem elhanyagolható feszültség tárgya maradt, mely a bankközi kamatokon is tükröződik. Az előzetes becslések szerint 2012 első negyedévében a GDP 0,2%-kal csökkent. Márciusban a gyártószektor négy hónapja folyamatos bővülést és az új megrendeléseket illetően tíz hónapos csúcsot mutatott. Az építőszektorban ugyan az adatok ingadoznak és általánosan alacsony szintű az aktivitás, négy év óta márciusban ugrott meg a leggyorsabban az új megrendelések száma, a szolgáltató szektor teljesítménye pedig 2010 második negyedéve óta ekkor volt a legerősebb. A banki hitelezés fellendülése nem valószínűsíthető 2012-ben a februári, további 50 milliárd angol font mennyiségi lazítás ellenére (összesen 325 milliárd angol fontot elérve). A pénzügyi válság ideje alatt a hitelkamatok megemelkedtek, mely 2012-ben a bankok magas tőkeköltségeihez vezethet. Ez tovább szűkítheti a hitelezést és beruházás-növekedést. A teljes kép 2012-re bizonytalan marad, de a reálbérek várható növekedésével, mely a háztartások fogyasztását megnöveli az év vége felé és az Egyesült Királyság exportpiacainak stabilabb kilátásaival a GDP növekedés pozitív marad, 0,5%-kal 2012-ben, és 1,7%-kal 2013ban a beruházások növekedésével. A fogyasztásnövekedés 2011 egészében negatív volt. Ez várható volt a magas inflációval, kormányzati konszolidációs tervekkel, alacsony nominálbér-növekedéssel és magas munkanélküliséggel. 2011 utolsó negyedévében azonban pozitívba fordult a fogyasztás, a Karácsony előtti nagyleárazások miatt. Ez azonban nem valószínű, hogy 2012 első negyedévében folytatódott a GDP első negyedéves csökkenéséből adódóan. A háztartások megtakarítási aránya 2011 folyamán növekedett elérve a 7,7%-ot 2011 utolsó negyedévében összehasonlítva az előző év azonos időszakával, amikor 6,8% volt ez a mutató. A munkanélküliség növekedése és jóléti juttatások megvágása szintén visszafogja a fogyasztók költekezését ebben az évben, de az év második felére és 2013-ra a csökkenő inflációs ráta következtében várhatóan növekszik a fogyasztás. A londoni olimpia is segíti a fogyasztás fellendülését 2013-ra. 57

A vállalati többlet nem okozza a beruházások növekedését 2012-ben. A vállalatok óvatosak maradnak a gyenge hazai és külföldi kereslet miatt, a kis vállalkozások pedig tartanak az új befektetésektől a hitelhiány miatt, annak ellenére, hogy a kamatlábak alacsonyak. Év vége felé növekszik a háztartások kereslete, de a beruházás gyenge marad a jövő évi növekedés előtt. A nettó export 2011-ben a vártnál alacsonyabb mértékben ugyan, de pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Az eurózóna bizonytalanságai és a hitelezés visszaesése csökkentette a gyenge font és mennyiségi lazítás kínálta lehetőségeket. Az ország exportja továbbra is számottevő és 2007 óta az EU-n kívüli export 50%-kal növekedett, melyet a font gyengülése az árversenyképességen keresztül a következő években is támogathat. 2012-ben a gazdaság húzóereje a net export, melynek hozzájárulása a növekedéshez még nagyobb lesz 2013-ban. A munkanélküliség 2011 második felében nőtt, a közszféra foglalkoztatottsága 4%-kal csökkent, a cégek pedig átgondolták új munkaerejük alkalmazását. 2011 utolsó negyedévére a munkanélküliségi ráta 1995 óta legmagasabb szintre, 8,4%-ra emelkedett. 2012-ben ez az arány várhatóan növekedni fog 8,5%-ra, mielőtt visszaesne 8,4%-ra 2013-ban. Az infláció a 2011. szeptemberi 5,2%-os szint óta folyamatosan csökkent 3,4%-ra 2012 februárjára. Az infláció várhatóan az elkövetkezendő két évben csökkenni fog 2012-ben 2,9%-ra, 2013-ban 2%-ra, a várakozásokra az olajár-emelkedés jelenti a legfőbb kockázatot. A kormány tavaszi költségvetési tervében megemelte a bankokra kivetett adót 0,078%-ról 0,088%-ra, a közszféra bérbefagyasztásának 2013-ban való lejárta után egy fizetési plafont állapított meg; egy új, a fiatalok foglalkoztatását támogató programot dolgozott ki. A terv az adófizetés egyszerűsítését és a beruházások bevonzását célozza. Az intézkedések tartalmazzák az adó legmagasabb szintjének 45%-ra való csökkentését, a 2 millió fontnál többet érő házak vásárlásánál 7%-os adó kivetését, a vállalkozási adó 24%-ra való csökkentését és a kutatás és fejlesztés hitelek támogatását néhány szektorban. A hiány 2011-12-re 8,4%-ot mutat, mely 2012-13-ra várhatóan 6,1%-ra mérséklődik, mely egy egyszeri bevételi forrással csökken 1,8 százalékpontot: a Royal Mail nyugdíjalapot hosszú lejáratú kötelezettségeivel együtt átveszi a kormány. A strukturális egyenleg folytatja fejlődését, a 2009-10-es 9,6%-os hiány 2011-12-re 6,9%-ra csökken, mely 2013-14-re tovább csökken előreláthatólag 5,3%-ra. Az államadósság 2011-12-ben várhatóan a GDP 86,8%-át teszi ki, mely az előre jelzett időszakban növekedni fog, 2013-14-ben a GDP 94,7%-ára.

58

Csatlakozó országok 28.

Horvátország

Marad a recesszió Két év csökkenő kibocsátás után 2011-ben stagnált a GDP alakulása. A hazai kereslet visszaesett főként a beruházási kedv csökkenésének következtében. A készletfelhalmozás miatt 1%-kal nőtt a reál GDP, az export meghaladta az importot, mely szintén hozzájárult a GDP növekedéshez. Összességében elmondható, hogy a horvát gazdaság megmaradt abban a recesszióban, melybe 2008-ban belekerült. 2011-ben tovább csökkent a foglalkoztatás, melyhez az infláció emelkedése is hozzájárult. A folyó fizetési hiány relatíve alacsony szinten a GDP 1 %-án alakult. 2012 első negyedévében a gazdaság még gyengébb lett, az építő és gyártó ipar az év első hónapjaiban erősen visszaesett. Az export csökkenése magával rántja a belső fogyasztást is. 2012-ben olyan nehézségekkel küzd az ország, mint legfőbb külkereskedelmi partnereik (Olaszország, Szlovénia) csökkenő aktivitása, mely továbbhat a horvát gazdaságra is. A gyenge munkapiaci feltételek alacsonyan tartják a jövedelmeket és a fogyasztást. A háztartások és vállalatok magas eladósodottsága érződik a fogyasztáson is. A hitelfeltételek relatíve kedvezőtlenek. 2013-ban a külföldtől való függésnek csökkennie, az infrastrukturális beruházásoknak növekedniük kellene. A fiskális konszolidáció szükségessége szűkíti a kormány mozgásteret. A közbeszerzések elvesznek a GDP növekedésből, míg a közberuházások csak kis mértékben járulnak hozzá. Jövőre a belső fogyasztás növekedhet a beruházások miatt, de ez növekvő importhoz és csökkenő nettó exporthoz vezet, mely szintén elvesz a GDP növekedésből. Az előrejelzés szerint ebben az évben a reál GDP 1,2%-kal csökken, mielőtt kilábalna a recesszióból 2013-ban a javuló nemzetközi helyzettel és élénkülő beruházásokkal. A fogyasztásnak szintén növekednie kell a stabilabb foglalkoztatással és reálbér-emelkedéssel. Mivel a munkaerő-kínálat strukturálisan csökken, jövőre már csökkennie kell a munkanélküliségi rátának is. A dezinflációs törekvések ellenére az árak a nemzetközi energiaár-emelkedéssel és az ÁFA emelésével növekedni fognak. 2013-ban a gazdaság élénkülésével a hiány is növekedni fog, de ezt valamennyire ellensúlyozhatja a feltételezett nemzetközi olajárcsökkenés. A költségvetési hiány magas marad A recesszió komoly nyomást fejtett ki a központi költségvetésre, a GDP 5%-ára emelve az államháztartási hiányt. Bevételi oldalon az ÁFÁ-t megemelték 2 százalékponttal, a munkaadók kötelező egészségbiztosítási hozzájárulását pedig csökkentették 15%-ról 13%-ra. Az államadósság folytatja recesszió óta húzódó erős emelkedését, mely 2013-ra eléri a GDP 57%-át. Ez a számítás tartalmazza a kormány szándékát az állami eladósodott hajógyárak privatizációjával kapcsolatban. 59

Tagjelölt országok 29.

Macedónia

A növekedés feltűnő lassulása 2011-ben A címben jelzett lassulás főként 2011 végén szembetűnő, ami nem csak a külső kereslet gyengülését tükrözi, hanem a választások miatt az állami kiadások növekedését is. 2012 első hónapjainak adatai a tendencia folytatódását jelzik. Ugyanakkor, a külföldön dolgozók átutalásai, a külkereskedelem bevételei, a külföldi hitelek és a magas összegű működő tőke befektetések tartós tőkebeáramlást eredményeztek, ami jelentősen támogatja a gazdaságot. A 2011. évi növekedés fő forrása a magánfogyasztás és az export volt, amelynek jót tett az említett tőkebeáramlás és az ország termékei iránti erőteljes kereslet. A 2011 második felében gyengülő belföldi kereslet mellett valamelyest nőtt a folyó fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg hiánya. A beérkező magánátutalások volumene továbbra is magas volt, összegük a GDP hozzávetőleg 20 %-át tette ki. A külföldi közvetlen befektetések 2011 első és negyedik negyedévében voltak jelentősek. Ennek következtében ezek aránya a GDP-ben a 2010.évi 2,3 %-ról 4,2 %-ra emelkedett 2011-ben. A folyó transzferek növekedésének köszönhetően 2011 végére nőtt a devizatartalékok szintje is. Az infláció jelentősen emelkedett a 2010.évi 1,6 %-ról 3,9 %-ra 2011-ben, főként az év első felében. Azóta csökkent az inflációs nyomás. 2012 márciusában az év/év alapú infláció 1,4 %-ra mérséklődött. A munkaerőpiacnak hasznára vált a magas növekedés 2011 első negyedévében a gyenge negyedik negyedév ellenére. A munkanélküliség 32 %-ról 31,4 %-ra csökkent. Magas, közel 50 % a fiatalkorú munkanélküliek aránya. A központi költségvetés hiánya a GDP 2,5 %-át teszi ki. 2011 szeptemberében a kormány egy pótköltségvetést hagyott jóvá elsősorban azért, hogy a kiadások átcsoportosításával el tudja érni a 2,5 %-os hiánycélt. A 2012 első hónapjaiban tapasztalt elmaradó bevételek miatt a hatóságok felülvizsgálták a 2012. évi költségvetést, amelyben csökkentették a kiadási tételeket, főként a tervezett beruházásokra előirányzott összegek csökkentésével. A külső kereslet lassulása és a reálbérek csökkenése következtében 2012-ben a GDP növekedése 1,75 % körüli lesz az előrejelzés szerint. Valószínűleg a magánfogyasztás és a befektetések lesznek a növekedés fő forrásai a stabil magántranszfereknek és a növekvő külföldi befektetéseknek köszönhetően. Az exportpiaci lehetőségek csökkennek ugyan, de néhány exportorientált külföldi működő tőkebefektetés számottevő javulást eredményezhet ezen a téren 2012-ben és 2013-ban. Ennek köszönhetően 2013-ban akár 2,5 % körüli lehet a növekedés. Az infláció az energia- és fémárak hanyatlása miatt lassulhat 2012-ben, de 2013ban az erősebb növekedés miatt élénkülhet. A foglalkoztatás korlátozott lesz a várhatóan nehéz nemzetközi környezet miatt. A bérek növekedése visszafogott marad a versenyképesség megőrzése érdekében. A kereskedelmi mérleg hiánya is valószínűleg marad a GDP 23 %-ának szintjén. 60

A magántranszferek volumene hosszú távon csökkenni fog, ami a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedéséhez fog vezetni. A költségvetés hiánya várhatóan továbbra is a GDP 2,5 %-a körül lesz. Amennyiben a kiadások növelésére kényszerülnének, úgy a kormányzat megfelelő intézkedéseket hoz. az állami beruházási célok megvalósítása érdekében finanszírozásra lesz szükség, így növekedni fog az államadósság.

30.

Izland

A gazdaság talpra állása folytatódik 2011-ben 3,1%-os növekedés volt, amely felülmúlta a várakozásokat. A GDP növekedésének motorja a belső fogyasztás volt, de hozzájárultak ehhez a magánberuházások és az export is. Ugyanakkor, a közületi fogyasztás és az állami beruházások szűkülése a növekedés ellen hatott. A legfrissebb gazdasági mutatók alapján egy vegyes kép rajzolódik ki. Az ipari termelés stagnált januárban, míg a statisztikák erős belföldi keresletet jeleztek februárban. Az idegenforgalom is egyre jobb eredményeket produkál. A növekedés valószínűleg lassulni fog a következő időszakban. A belső fogyasztás növekedési üteme lassulni fog, mivel a háztartások jövedelmének megőrzését szolgáló intézkedéseket fokozatosan visszavonják. Az állami beruházások visszafogottak a költségvetés korlátai miatt. Az export két szektortól függ, a halászattól és az aluminiumipartól, a termelés korlátai és a csökkenő külső kereslet fékezheti a növekedést. a szolgáltatási szektor növekedési kilátásai jók a virágzó turizmus miatt. Összeségében, az előrejelzés szerint a növekedés hajtóereje főként a belső kereslet lesz, folytatódik a gazdaság talpra állása mérsékelt ütemű növekedés mellett. 2011-ben csökkent a munkanélküliség, de nem az új munkahelyek létrejötte, hanem a munkaerő távozása miatt. Az infláció 2011 végére 5,3 %-ra emelkedett, 2012 elején elérte a 6,4 %-ot az olaj-,ingatlan- és élelmiszerárak növekedése következtében. Az izlandi korona euróval szembeni árfolyama 2012 első negyedévében 6,6 %-kal gyengült. 2011-ben csökkent a kereskedelmi mérleg többlete a GDP 8,2 %-ra. 2010-ben ez az arány 10,1 % volt. Az előrejelzés szerint ez a tendencia folytatódik. A folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődni fog. A 2009-ben elkezdődött költségvetési konszolidációs folyamat valamelyest lassult 2011-ben az új kormány kollektív bérezéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségei miatt. 2011-ben az államháztartási hiány a GDP 4,4 %-át tette ki, 1 %-kal meghaladva a tervezettet, de lényegesen alacsonyabb volt, mint a 2010-es 10,1 %-os arány. A 2012-es hiánycél 1,4 %, de ennek elérésére a korábbi tapasztalatok alapján alig van esély, ezért az előrejelzés 2012-re 2,8 %-ot, míg 2013-ra 2,0 %-ot valószínűsít. Az államadósság GDP-n belüli aránya a 2012. márciusi előtörlesztésekkel 90 % alá süllyedhet 2013-ban.

61

31.

Montenegró

A gazdaság fellendülése változatlan a 2009.évi nagy visszaesést követően. A növekedés elsődleges forrása az export és a belső fogyasztás az idegenforgalom mellett. A fogyasztói árak emelkedése mindössze 3 % volt 2011-ben. A banki hitelek állománya továbbra sem nőtt. A munkanélküliségi ráta 19,7 %-on stabilizálódott, akárcsak 2010-ben. A folyó fizetési mérleg hiánya 2011-ben a GDP 19 %-ával volt egyenlő, míg ez az arány az előző évben 25 % volt. Az előrejelzés szerint a 2011. évi 2,75 %-os növekedés után 2012-ben a GDP 0,5 %-kal fog emelkedni, míg ennek mértéke 2013-ban elérheti a 2 %-ot. A fő ok a belső kereslet lassulása és a külső gazdasági környezettől való függés. A külső finanszírozástól és a működő tőke beáramlástól való függés sem segíti a beruházásokat. javulásra legkorábban 2013-ban lehet számítani. Következésképpen, a munkaerő piaci feltételek sem javulnak az idegenforgalom rohamos fejlődése ellenére sem. 2012-ben a fogyasztói árak emelkedés várhatóan 4 % körüli lesz. 2013-ban az infláció 3 %-ra mérséklődhet. A fémfeldolgozó ipar fellendülése jelenleg bizonytalannak tűnik. Az acélipar restrukturálásának befejezése után 2013-ban lendülhet fel a termelés. A szolgáltatások exportjának volumene valamelyest csökkeni fog 2012-13-ban. A folyó fizetési mérleg hiánya hozzávetőleg a jelenlegi szinten marad. A legnagyobb gondot a gazdaság refinanszírozó képessége jelenti. Az államháztartási kiadások 2011-ben a GDP 43 %-át tették k, míg az előző évben ez 47 % volt. A konszolidált költségvetési hiány a GDP 4 %-a körül alakult 2011-ben, 2010-ben pedig 5 % volt. Az államadósság a GDP 45 %-ára nőtt 2011-ben. A külső környezet romlása miatt a kormány felülvizsgálta a 2012.évi költségvetést. Az általa hozott intézkedések a fiskális konszolidáció elmélyítését, az egyensúlyi helyzethez történő közeledést szolgálják. A fémfeldolgozó ipar jövője az egyik legjelentősebb bizonytalansági tényező. Az aluminium üzemmel kapcsolatban kibocsájtott állami garanciák lehívása2012 elején, továbbá az elmaradt adóbefizetések és az adósságfinanszírozás emelkedő költségei miatt az előrejelzés szerint az államháztartási mérleg egyenlege 2012-ben -1,8 %, míg 2013-ban 1,1 % lesz. A kormány ezekre az évekre 1 %-os deficitet ill. 0,5 %-os többletet tervezett. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben 46 %, míg 2013 43 % lesz várhatóan.

32.

Szerbia

Növekedés és fiskális kihívások a szerb gazdaság válság utáni talpra állásáról tanúskodnak a 2010.évi 1 %-os, ill. a 2011.évi 1,6 %-os reál GDP növekedési adatok. 2011 közepén ugyanakkor megtorpanást tapasztalható, mivel az exportvezérelt fellendülés elveszítette lendületét. A reál GDP növekedés éves alapon 0,7 %-ra, ill. 0,4 %-ra mérséklődött a két utolsó negyedévben. Az import jelentős növekedése mellett visszafogott lett a külső kereslet. 2012-ben ez a tendencia folytatódott. Mindeközben a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya nem nőtt jelentős mértékben.

62

A jövőben a belföldi kereslet visszafogott marad, a belföldi fogyasztás mérséklődni fog, mivel alig emelkedik a reálbérek szintje és csökken a foglalkoztatás. A közületi fogyasztásnak a költségvetés állapota szab határt. A növekedés motorját a magánberuházások jelenthetik. Ezt azonban fékezi az építőipar csökkenő teljesítménye és a beáramló tőke volumenének csökkenése. A reál GDP növekedésének gyorsulására 2013-ban lehet számítani, 1,9 %-os mértékben, főként a magánberuházások emelkedése és az erősödő belső kereslet miatt. A foglalkoztatás, csökkenő ütemben ugyan, de alacsonyabb lesz 2012-ben. 2013-ban ez a tendencia megfordulhat. 2011 áprilisában a fogyasztói áremelkedés 15 % közelében volt. Ezután folyamatosan csökkent az infláció, az alapanyag- és élelmiszerárak szabályozása könnyítésének köszönhetően, valamint a visszafogott belső fogyasztás miatt. Decemberre 7 %-ra, februárra pedig 4,9 %-ra mérséklődött az infláció. 2012-ben mértéke várhatóan a központi bank inflációs célkitűzésének sávján (2,5 – 5,5 %) belül lesz. 2013-ban pedig tovább csökken. Az államháztartás szigorú nyomás alatt van. 2011-ben lassult a költségvetési bevételek növekedésének üteme és a közszféra béreinek emelése miatt emelkedtek a kiadások is. 2011ben az államháztartás hiánya elérte a GDP 5 %-át. A 2012.évi hiánycél 4,3 %. Március 29-én a szerb kormány újabb intézkedésekről döntött a hiány mérséklése érdekében. A májusi választások után valószínűleg sor kerül a 2012. évi költségvetés felülvizsgálatára. Amennyiben a költségvetési politika jelentősen nem változik, úgy a 2012.évi hiány 5,3 %, 2013-ban pedig 4,8 % lesz.

33.

Törökország

2010-ben 9,2 %,2011-ben 8,5 % volt a GDP növekedése., a fő török exportpiacokon megfigyelhető lanyha kereslet ellenére. A magas szám a beruházásoknak köszönhető elsősorban. Megmutatkoztak ugyanakkor a túlfűtöttség jelei: a külső mérlegek hiánya rohamosan nőtt és egyre nagyobb az inflációs nyomás. Emiatt és a restriktívebb monetáris és fiskális politika következtében a növekedés mérséklődni fog. 2011-ben virágzott a belső fogyasztás a foglakoztatás és a bankim hitellehetőségek bővülése miatt. A fogyasztók vásárlóerejét mérsékeli azonban az emelkedő infláció. 2012-ben és 2013ban csökkenő belső fogyasztással kell számolni. 2011 végétől a beruházások volumene is mérséklődik. A 2011.évi 18 %-os növekedés helyébe 2012-ben 6 %, 2013-ban 5 % lép. A banki finanszírozás összege csökken, a hitelek drágábbak lesznek. Az export bővülését az EU-ban lanyhuló kereslet fogja vissza. A GDP növekedése várhatóan 3,3 % lesz 2012-ben, 2013-ban pedig 4,6 %. A külső mérleghiányok magas kockázatot képviselnek, bár az utóbbi hónapokban javulás figyelhető meg ezen a téren. a folyó fizetési mérleg hiánya 2011-ben a GDP 10 %-át tette ki. A következő két évben ez az arány 9,3 %-ra, ill. 8,7 %-ra mérséklődik. Az emiatt növekvő külső finanszírozási igény és a líra kiszámíthatatlan gyengülése gondot jelent a gazdaság számára.

63

A fiskális konszolidációt illetően Törökország sikeres volt az elmúlt évtizedben. A 2001.évi pénzügyi válságot követően az államadósság GDP-hez arányát 75 %-ról 40 %-ra mérsékelték. 2011-ben a költségvetési hiány a GDP 1,4 %-ával volt egyenlő. A következő években ez valamelyest növekedni fog. Amennyiben a 2012-13.évekre vonatkozó inflációs célt teljesíteni kívánják, úgy szigorú intézkedésekre lesz szükség. A munkanélküliségi ráta a 2009.évi 12,5 %-ról 10 % alá csökkent 2012 elejére. A jövőben a csökkenés mértéke lassulni fog.

EU-n kívüli országok 34.

Amerikai Egyesült Államok

Mérsékelt javulás 2011-ben folyamatos javulás mellett a reál GDP növekedés 1,7 % volt. Előzetes becslések szerint 2012 első negyedévében 0,5 %-ra lassult a növekedés. A belső fogyasztás megnőtt, a munkaerő piaci feltételek javultak. Ez részben a gazdaságot negatívan befolyásoló körülmények megszűnésére vezethető vissza, így például az olajár fokozatos csökkenésére. A munkahely teremtési lehetőségek javulása következtében 2012 márciusára a munkanélküliségi ráta 8,2 %-ra csökkent. Ez vezetett a háztartások bizalmának erősödéséhez is. Az ország GDP-jének 70 %-át jelentő magánfogyasztás ugyancsak felgyorsult 2012 első negyedévében. Néhány bíztató jel ellenére a lakáspiac nem mozdult el a mélypontról. A közületi fogyasztás és beruházások csökkenő tendenciát mutatnak. 2011-ben ennek mértéke 2,1 % volt az előző évhez képest. A Federal Open Market Committee 2012 januárjában előzetes kötelezettséget vállalt arra, hogy a kamatszintet alacsonyan tartja (0 – 0,25 %). Míg 2011 szeptemberében az infláció éves szinten 3,9 % volt, addig 2012 márciusára ezt sikerült 2,7 %-ra mérsékelni főként az energiaárak csökkenésének köszönhetően. 2012-13-ra látványos fellendülés várható. A jövőbeni költségvetési politika bizonytalansága és az emelkedő olajárak ellenére a 2008-09-es válság örökségének fokozatos ledolgozására lehet számítani. A reál GDP növekedés várhatóan eléri a 2 %-ot 2012-ben és a 2,1 %-ot 2013ban. A magánfogyasztás 2 %-nál alacsonyabb ütemben fog bővülni 2012-ben és 2013-ban. A háztartások helyzete tartósan nehéz lesz az ingatlanárak esése miatt. a szoros költségvetési politika, úgy szövetségi, mind az államok szintjén, szintén korlátozó hatással lesz. A munkahely teremtés terén is a helyzet romlására lehet számítani, mivel ehhez feltétlenül szükség lesz a gazdaság gyorsulásának fenntarthatóságára. A közületi fogyasztás mérséklődése is fékezi a növekedést. A válság hatásainak enyhítésére szolgáló „csomagok” megszűnése is ezt támasztja alá. A középtávú fiskális konszolidációt elősegítő intézkedések a választások utáni erőviszonyoktól függnek majd, mivel a republikánusok és a demokraták elképzelései különbözőek az adókkal és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatban.

64

35.

Japán

Visszaesés utáni fellendülés A 2011.évi márciusi földrengés ismét recesszióval sújtotta a japán gazdaságot, a 2009.évi 5,5 %-os GDP-csökkenés és a 2010.évi 4,4 %-os növekedés után. Ezen kívül a megnövekedett olajimport igény és a jennek a koreai wonnal szembeni felértékelődése miatt harminc év után először deficittel zárult a kereskedelmi mérleg. 2012-ben mérsékelt növekedés várható a beruházások erőteljes bővülése következtében. A közületi fogyasztás meglehetősen mérsékelt ütemben fog emelkedni 2012-ben a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése miatt. A magánfogyasztás stagnált 2011ben, de meghaladta a 2007.évit. Összeségében, a reálbevételek mérsékelt növekedése valamelyest elősegítheti a magánfogyasztás bővülését. Az export növekedésére sem számíthatunk 2012-ben, bár a világkereskedelem és az ázsiai kereskedelem várható szerény mértékű bővülése derűlátásra adhat okot. Az import is nőni fog, főként a 2012.tavaszi katasztrófa miatt. Sürgetővé vált a költségvetési konszolidáció a magas államadósság és a folyó fizetési mérlegtöbblet apadása miatt. Egyelőre még nem teljesen világosak a japán kormány elképzelései. A központi bank határozott döntése az 1 %-os inflációs célról a jen gyengüléséhez vezető jelentős lépés volt. ezzel egyidejűleg folytatják a jegybank eszközvásárlási programját. 2012re defláció, míg 2013 mintegy 0,8 %-os mértékű infláció várható. 2013-ban mérsékelt, 1,7 % körüli növekedésre lehet számítani. javulni fog a kereskedelmi mérleg, de mind a közületi, mind a magánfogyasztás bővülése mérséklődni fog.

36.

Kína

Lassulás közepette folyó szerkezetátalakítások 2011-ben a reál GDP, főként a belső keresletnek köszönhetően, 9,2 %-kal bővült. A folyó fizetési mérlegtöbblet a GDP 2,8 %-a volt. Ez az arány 2010-ben 5,1 %, míg 2007-ben 10 % felett volt. A fogyasztói árak 2010-ben és 2011 első felében jelentősen emelkedtek, 2011 júliusában 6,4 % mértékben. A központi bank 2010 októbere és 2011 júliusa között öt alkalommal emelte az irányadó kamatlábat, hogy csökkentse a hitelkeresletet. Ennek eredményeként az infláció 2012 februárjára 4 %-ra esett vissza. 2012 első negyedévében a GDP növekedése 8,1 % volt. Az előrejelzés 2012-re 8,4 %, míg 2013-ra 8,2 %. A kereskedelem, ami a növekedés mozgatóereje, veszíteni látszik jelentőségéből. Mind a kivitel, mind a behozatal csökkenő mértékben növekszik 2010 eleje óta. Ezzel egyidejűleg apad a folyó fizetési mérlegtöbblet. Egyelőre még nem tudni, ideiglenes jelenségről van-e szó, vagy a kínai növekedési modell szerkezetének átalakulásáról. 65

A növekedés fő belső fékezőereje a beruházások, főként az ingatlanfejlesztések csökkenése. Rövid távon, az ország vezetésének bőven van mozgástere a felmerült problémák orvoslására. Az államadósság hivatalosan a GDP 17 %-ával egyenlő. Ezen kívül, lehetőségük van a hitelezés szabályozására. Gondot jelenthet az infláció féken tartása. Nem világos, lesz-e változás a gazdaságpolitikában a vezetés ez év végéig tartó lecserélődése után. Másik probléma a termelékenység csökkenése és a rossz hitelek állományának növekedése.

37.

EFTA

Azt eurózóna válsága kedvezőtlenül hatott Svájc és Norvégia gazdasági kilátásaira, de piacszerző képességük és szilárd gazdasági fundamentumuk miatt kellő rugalmassággal tudtak alkalmazkodni az eurózóna válságához. Mindkét ország képes volt új kereskedelmi partnerekkel helyettesíteni a forgalmukat csökkenteni kényszerülő euróövezeti országokat.

Norvégia Norvégiában a növekedés motorja a belső kereslet. 2011-ben 1,6 % volt, 2012-ben 1,7 % a várható növekedés. Az alacsonyabb külső keresletet és az eurózóna recessziója miatti bizonytalanságot ellensúlyozza a belső kereslet, az alacsony kamatszint, a nagy volumenű gázexport és a magas olajár. Ennek köszönhetően Norvégia függetleníteni tudja magát a külső körülményektől. 2013-ban és az azt követő években 2 % körüli növekedést valószínűsít az előrejelzés. A magánfogyasztás növekedése 3,7 %-ról 2,2 %-ra csökkent 2010 és 2011 között a 2,6 %-os béremelkedés és a foglalkoztatás 1,4 %-os emelkedése ellenére. A megtakarítások valamelyest mérséklődni fognak és a belső fogyasztás 2012-ben 2,5 %-kal, 2013-ban pedig 3 %-kal fog nőni. 2012-ben és 2013-ban újra növekedésnek indulnak a beruházások. A norvég folyó fizetési mérleg szufficitje tartósnak ígérkezik. Az olajexport fokozatos csökkenése mellett a gázexport növekedni fog. A feldolgozóipari termékek exportjának fellendülése 2013-tól várható. Az erős korona alacsony szinten tartotta az inflációt, a központi bank 2,5 %-os inflációs célkitűzése még 2015-ben és 2016-ban is tartható lesz.

Svájc Helyzete sajátságos, hiszen, egyrészt, Svájc biztonságos menedéket nyújtott a globális tőke számára, másrészt, gazdasága minden szálon integrálódott az eurózónával. Az országba beáramló nagy összegű tőke miatt a svájci frank állandó felértékelődési nyomásnak van kitéve. Az országnak sikerült új piacokhoz jutni, mindenekelőtt a teljes export 10 %-át jelentő órák eladása révén. 2011-ben az ázsiai export 9,6 %-kal nőt az előző évihez képest. 2008 második felétől a svájci gazdasági mutatók is romlottak,de a kilábalás jelei már megmutatkoztak. A munkanélküliség jelenlegi 3,1 – 3,2 %-os szintje jóval alacsonyabb, mint az eurózóna országaiban. A svájci gazdaság erős alapjai, a munkaerő piaci feltételek és a külső környezet javulása elősegíti a gazdaság talpra állását és a potenciális növekedést. 66

Egyelőre nem látni, hová vezetnek a Svájci Nemzeti Banknak a frank felértékelődését gátolni szándékozó rendkívüli intézkedései, deflációhoz vagy az infláció emelkedéséhez. Az államháztartás helyzete stabil, az államadósság folyamatos csökkenése várható.

38.

Oroszország

A növekedés üteme mérséklődik A 2011.évi GDP növekedést 4,3 %-ra becsülik. A gazdaság elsősorban a belső keresletnek köszönhetően bővült, a külső kereslet lanyhult. Az előrejelzések szerint a 2012.évi növekedési adat 3,6 %, míg a következő évi 3,8 % lesz. 2010-ben és 2011-ben a belső fogyasztás és a beruházási tevékenység volt a növekedés hajtóereje. A külkereskedelem szerepe korlátozott volt, bár a belső kereslet erősödése miatt az import folyamatosan növekedett. Várhatóan 2012-ben ez a folyamat megtorpan. Főként a magas energiaár következtében a folyó fizetési mérlegtöbblet GDP-hez viszonyított aránya 5,7 % volt 2011-ben. A következő két évben ez várhatóan 4,5 %, ill. 4,1 % lesz. A 2011.évi 6,6 %-os munkanélküliségi ráta 2012-ben előreláthatólag 6 %-ra csökken. Az infláció a 2011. januári 10 %-os szintről 2011 második félévében 7,4 % mérséklődött. 2012 első negyedévében további csökkenés, 4,2 % - 3,7 % tapasztalható. Az éves infláció a 2011.évi 8,4 5 után 2012-ben 6,5 %, 2013-ban pedig 6,8 % lesz várhatóan. A központi bank egy USD/EUR kosarat alkalmaz a rubel árfolyamára, amelyben az USD súlya 55 cent, míg az EUR-é 45 cent. 2011-ben a rubel erősödött az olajár miatt, majd augusztustól gyengült a bizonytalan nemzetközi körülmények miatt. 2012 első negyedévében ismét erősödött a kosárral szemben. A lebegő árfolyamsáv szélesedett, a rubel kosárral szembeni árfolyama 32,2 – 38,2 között mozog. A devizatartalék összege 463,8 milliárd USD, amelynek szintje 2008 novembere kis mértékben folyamatosan csökken. A nettó tőkekiáramlás 2011-ben példátlanul magas összeget, 80,5 milliárd USD-t ért el. A 2012. I. negyedévi adatok szerint ez folytatódott, összege 35,1 milliárd USD. A központi bank inflációs célkitűzése 2012-re 5 -6 %,2013-ra pedig 4,5 – 5,5 %. Az orosz költségvetési többlet a GDP 0,4 %-át tette ki 2011-ben. A jelenlegi költségvetés szerint az államháztartási hiány a GDP 1,5 %-a lesz 2012-ben. A következő két évre a cél 1,6 %, ill. 0,7 %. A középtávú terv alapján a költségvetés egyensúlya 2015-ben állna helyre. Az előrejelzés szerint a hiányszám 0,9 % lesz 2012-ben és 1,4 % 2013-ban. A választások miatti esetleges túlköltekezést kompenzálhatja az olajár valószínű emelkedése.

67

Magyar nyelvű összefoglalót készítették: Batiz Gergő Bugaj Mirka Hajas Tamás Rosta György Tarjányi Véta

2012. május 28.

68