XII. évfolyam 4. szám
2014. április
A lélek tavasza Lázár szombat 7.00-8.00-ig gyóntatás 8.00 szent liturgia 18.00 vecsernye Virágvasárnap 8.00 gyóntatás 9.00 utrenye 9.30 Szent Liturgia -barka szentelés 11.00 Dusnok 18.00 vecsernye
Nagyhét Húsvét Fényeshét
2
Esemény naptár Április 15. Kedd 8.00 órától Fekvő betegek ellátása. Kérjük jelentkezzenek, akik családjában betegek vannak, hogy legalább egy évben egyszer gyónhassanak és a húsvéti időben a szentáldozásban megerősödjenek. Április 16. Szerda Előszenteltek után a betegek kenetének nyilvános kiszolgáltatása. Április 19. Nagyszombat: Szentsír látogatása- egész nap nyitva a templom- temetkezzünk el Isten csendjébe. Április 21- 27. Fényes hét nincs böjt. Április 24. Szent György nagyvértanú búzaszentelés.
Nyugdíjas klub áprilisi programja 07. Kert rendezés 14. Tojásfestés hagyománya, technikája 16. Passio fényében a „via dolorosa” ( előadó: Pacsai János parókus) 21. Nagyhétfő- bekapcsolódás az egyházközség liturgikus életébe 28. Köszöntések- Névnap, Születésnap
Május 1-8 helyettesít Szarka József atya 30/7426268
Gyűjtés a szentsír díszítésére! Várjuk nagylelkű adományaikat.
3
Az alvilágba való leszállás Leszállottál, Krisztus, a föld alsó részeibe, és összetörted a foglyokat letartó börtönök zárait, s a harmadik napon, mint Jónás a cethalból, föltámadtál a sírból. Epifániosz püspök nagyszombati beszédében szemléletesen írja le azt, ami az ikon középpontja, Krisztusnak az alvilágba való leszállását: “Mit jelentsen ez? Nagy a csend a földön, immár nagy a csend és nyugalom! Nagy a csend, mert alszik a mindenség Királya! A föld megrettent és elnyugodott, mert az Isten a testben álomra szenderült, és az idők kezdete óta elszenderülteket feltámasztotta. Isten a testben meghalt, és az alvilág megremegett. Isten kis időre elszenderült, és az alvilágban levőket feltámasztotta.” A nagyon ünnepélyes dallamon énekelt fényénekünk is kifejezésre juttatja ezt a gondolatot: “Testileg elszunnyadván, mint halott… harmadnap föltámadtál, Ádámot kihozván a romlásból...” Amint már láttuk, Epifániosz püspök felteszi azt a kérdést, és meg is válaszolja, hogy mi volt Krisztus alvilágba való leszállásának célja. “Mindenképpen a fogoly Ádámot, és vele fogoly Évát megy feloldani az Isten, aki mindkettejük fiának is mutatkozik.” Az ikon a két Ádám, a régi és az új Ádám “megható ta-
4
lálkozását” mutatja be. Már nem a megtestesülés “kenósziszában” (önkiüresítésében) találkoznak, hanem a “parúszia” (a jövendő dicsőség) állapotában. Szent Epifániosz ennek eredményét is részletezi: “Ma lett üdvösség a világnak, mind a láthatónak, mind a láthatatlannak. Kettős volt az Úr eljövetel, kettős rendelkezése, kétszeres emberszeretete, kettős alászállása és leereszkedése, kétszeresen is letekint az emberre! A mennyből a földre, a földről a föld alá jött az Isten! Az alvilág kapui kitárulnak! Ti, akik a világ kezdetétől elhunytak vagytok, örvendjetek! Ti, akik a sötétségben és a halál árnyékában ültök, fogadjátok a nagy világosságot!” Damaszkuszi Szent János a húsvéti kánonjában szinte szó szerint idézi ezeket a gondolatokat: “Ma lett üdvössége a világnak!” – amit Nazianzi Szent Gergely beszédére alapoz: “Ma lett üdvössége a világnak, a láthatónak és láthatatlannak egyaránt!” Damaszkuszi további párhuzamai: “az egek méltán vigadjanak, és a föld örvendezzen, ünnepeljen az egész látható és láthatatlan világ...” és “a halálból az életre, és a földről az égbe átvitt minket Krisztus Istenünk...” Krisztus alvilágba való leszállásában így ötvöződik a nagyszombat nyugalma és egyben kitörő öröme, mert elérkezett a megváltás, az újjáteremtés. Amint Isten megpihent a teremtésben a hetedik napon, úgy pihent meg Krisztus a sírjában az újjáteremtés napján. Ám ez az öröm már szétfeszíti a teret és az időt, mert Krisztus feltámad, s a beteljesedés feletti örvendezés túláradó öröme jelenik meg az ikonon, az atyák szövegeiben és a liturgia himnuszaiban. Nagyszombaton még ezt énekli a bizánci egyház az alkonyati istentiszteletben: “A mai napot titkosan előábrázolá a nagy Mózes, mondván: És megáldotta Isten a hetedik napot; mert ez az áldott szombat, ez a megnyugvás napja, melyen az Isten egyszülött Fia minden munkáitól megpihent, az elszenvedett halál miatt testileg a szombatot ünnepelvén, de feltámadása által újra visszatérve, örök életet ajándékozott nekünk.” Ezért a nagy misztérium fölötti csöndes elmélkedésre buzdít: “Hallgasson minden emberi test, és félve és rettegve álljon, és semmi földit magában ne gondoljon: mert a királyok Királya és az uralkodók Ura jő, hogy magát feláldozza...” A nagyszombati szertartásokban jelentkező viszonylagos nyugalom szükséges ahhoz, hogy az ember átérezze a Krisztus feltámadása iránti sóvárgást. A Bazilliturgia sajátos énekében – ami az apostoli szakasz utáni “Alleluja” helyett hangzik el, miközben a papság fehér színű liturgikus ruhát vesz magára – konkrét formát is ölt ez a sóvárgás. Így szólítgatjuk benne Krisztust: “Kelj föl, Isten,
5
ítéld meg a földet, mert te örökségül bírod mind a nemzeteket!” S ez végül oda vezet, hogy az ember a Feltámadás napján kitörő örömmel tudja énekelni: “Feltámadt Krisztus halottaiból!” Olyan tapasztalat ez, amit a szent szövegek csak részben tudnak átadni, de a szertartásokon való részvétel segíti teljes átélését. A szövegek ugyanis olyan környezetben fogantattak, amely az ember minden érzékére hatással van. A jelképek, a dallamok, a fény, a tömjénfüst olyan környezetet biztosítanak, amelyben az ember átérzi, hogy minden érzékének meg kell szentelődnie: “Tisztítsuk meg érzékeinket, és meglátjuk a feltámadás megközelíthetetlen fényében tündöklő Krisztust...” A feltámadási szertartásban a templom bezárt ajtajához visszaérkező körmenet végén a pap meghirdeti Krisztus feltámadásának evangéliumát, majd a zsoltárversek és a húsvéti tropár felváltva történő éneklése után a kereszt jelével megnyitja a templomajtót. A templomból ekkor kiáradó fény a Krisztus sírjából kisugárzó tündöklő ragyogást jelképezi.
Harmadnapra feltámadt… Hogyan számítható ki Krisztus feltámadása harmadnaposnak., arról, így gondolkozz: csütörtök estéje, és péntek napja, (mert a zsidók is így számolják az idő, közöket) egy nap. Azután, az éjszaka, és az egész szombat.: a második időköz, szombat éjszakája és a vasárnap (a kezdődő rész egésznek veendő) még egy időköz: íme, a harmadik nap. Vagy így is: pénteken a 3. órában Krisztust megfeszítették, aztán, 6 órától 9 óráig volt a sötétség, ezt számítsd éjszakának, és a 3. órától a 9.óráig, egy időköz, aztán, a sötétség után újra nap, és a péntek éjszakája: a második időköz, szombat napja és annak éjszakája: a harmadik időköz. Ha a harmadik napon árasztott el bennünket kegyelmével, amint ígérte az Üdvözítő, akkor Ő a legrövidebb módon végezte jótéteményét.
Ne feledkezzünk el a húsvéti kosárról és az étel (pászka) szentelésről…
6
„Jertek, merítsetek fényt a feltámadottnak világosságából, És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból!”
A Görög Katolikus Egyház ünnepi szertartás rendje HÚSVÉT 2014 Nagyhétfő: 6.00 Utrenye + I. imaóra 17.00 ELŐSZENTELTEK Liturgiája elmélkedésekkel és gyónási lehetőséggel Nagykedd: 6.00 Utrenye + I. imaóra. Délelőtt: beteg ellátás 17.00 ELŐSZENTELTEK Liturgiája elmélkedésekkel és gyónási lehetőséggel Nagyszerda: 6.00 Utrenye + I. imaóra 17.00 ELŐSZENTELTEK Liturgiája elmélkedésekkel és gyónási lehetőséggel Betegek kenetének kiszolgáltatása Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emléknapja. 6.00 Utrenye + I. imaóra 17.00 Nagy Szent Bazil Liturgia vecsernyével 18.00 Az Úr szenvedéséről szóló 12 kínszenvedési evangélium Nagypéntek: Jézus Kereszthalálának napja, szigorú böjti nap 7.00, 9.00, 12.00, 15.00 –kor végezzük a királyi imaórákat 17.00 Sírbatételi vecsernye körmenettel 21.00 Kis esti zsolozsma Nagyszombat: Krisztus alvilágba leszállása- Szent sír látogatás 7.30 Jeruzsálemi utrenye a szent sírnál 16.00 Nagy Szent Bazil Liturgia vecsernyével 23.45 Feltámadási szertartás körmenettel
7
Húsvét vasárnap: Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. 7.30 Szenvedélybeteg ház- pászka szentelés 8.00 Parasznya -ünnepi Szent Liturgia, pászkaszentelés 8.30 Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjának éneklése 9.00 Keresztelések 9.30 Ünnepi Szent Liturgia utána pászkaszentelés az udvaron 18.00 Alkonyati Zsolozsma Húsvét hétfő: 8.00 Nyomár- Szent Liturgia, miroválás 9.00 Hangács- Szent Liturgia, miroválás 10.00 Utrenye 10.30 Szent Liturgia, miroválás 12.00 Dusnok- Szent Liturgia, miroválás 18.00 Alkonyati Zsolozsma Húsvét kedd: 9.00 Utrenye 9.30 Szent Liturgia, utána húsvéti körmenet 18.00 Alkonyati zsolozsma “Mindnyájan bementek az Úr örömébe, elsők és későbbiek, elveszitek jutalmatokat! ... Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert felragyogott a sírból a bocsánat! Ne féljen senki a haláltól, mert megszabadított minket az Üdvözítő halála! Leszállt az alvilágba, és kifosztotta az alvilágot... Feltámadt Krisztus, és lebuktak a gonosz lelkek. Feltámadt Krisztus, és örvendeznek az angyalok. Feltámadt Krisztus, és diadalmaskodik az élet. Feltámadt Krisztus, és semmivé lett a halál a sírnál. Feltámadt Krisztus a halálból, és elsőszülött lett a halottak közül. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön örökké! Ámen.” Aranyszájú Szent János húsvéti beszédéből
8
Az istentisztelet unalmas és hosszú Sokan vannak, akik unatkoznak az istentiszteleten, vagy túl hosszúnak találják. Mikor az istentiszteleten részt veszünk, valami bágyadtság, erőtlenség lesz úrrá rajtunk, figyelmetlenek vagyunk. Az istentiszteleteink egy idegen nyelv, amelyben minden kor embere Istenhez beszél, imádjuk és szeretjük Őt. Hogy békességgel és örömmel menjünk haza a szertartásokról, kell, hogy ezt a nyelvet beszéljük. Újból meg kell tanulnunk. Amikor belépek a templomba, az óembert, aki eddig szorongatott, leteszem. Elkezdek az Istennel beszélgetni a szertartások nyelvén, először is, ne szorongással, kényszerrel menjek a templomba, hanem örömmel, hogy újból találkozok az én Istenemmel. Minden nyelvtanuláshoz szükséges, hogy a figyelmemet összpontosítsam rá. Meg kell tanulnom újból gyönyörködni a szolgálatokon, tropárokon, a sztichira szövegein, az olvasmányokon, figyelemmel végigkövetni 1-1 szónak a jelentését, hogy ez mit jelent az én életemben. Bennünket, rendszeresen templomba járókat fenyeget egy nagy veszély, hogy csak formálisan hallgatjuk. Mondjuk és hallgatjuk az imádságokat, mert így tanítottak minket. Már évek óta hallom és mondom, hogy „Uram irgalmazz!”, de vajon részemmé válik-e, tudom-e, hogy elismerem ezzel, hogy az életem Ura, egyetlen Gondviselőm Jézus Krisztus? S az Ő irgalma azt jelenti, hogyan hajlik hozzám, akit a bűn sebe tönkretett és kifosztott. Várhatok-e mástól segítséget, mint a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki megsegít engem, erőt ad? Képes vagyok-e elmélyülni ezekben az imádságokban, vagy már belefáradtam ezekbe? Az istentiszteletben, a szertartásainkban minden benne van, ahogyan az ember beszél az Istennel, ahogyan imádja és szereti őt. Őszinte érdeklődésből és ne kényszerből és megszokásból történjék. Lelkesedni és gyönyörködni kell a szavakban, a gesztusokban, ahogy 2000 éve fordul az Egyház az Istenhez. Éltető erő van az imádságok szavaiban, amely táplálja lelkünket. Mikor a liturgikus imákat is átéléssel és figyelmesen mondjuk, még a legbűnösebb ember is megszentelődik. Mikor nem harcolunk, küzdünk, harcképtelenné válunk, és az óember győzedelmeskedik, hatástalanítja Isten kegyelmét. De amikor az új ember a szertartások nyelvén Istenhez beszél, imádja és szereti Őt, akkor önmagát építi tovább. Pacsai János
9
Lelkünk és testünk orvosa Mikor szeretjük Krisztust, minden egyszerűen működik bennünk. Krisztusban van minden, ami szép, ami egészséges. Az egészséges lélek, ha átéli a Szentlélek ajándékait, mely „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” /Gal 5,22/. A szereteten Isten ember úgy él, ahogy Szent Pál megrajzolva a szeretet himnuszában: „A szeretetet türelmes jóságos… nem rója fel a rosszat, mindent elfedez, mindent hisz… s a szeretet soha el nem múlik” /1Kor 13,48/. Ilyenkor a szervezetünk csodálatosan működik, Isten kegyelme megváltoztatja az embert, átalakítja lelkileg és testileg. Megszűnik minden betegség, gyulladás szabályszerűen működik. Mindenekfelett a lelked kell, hogy egészséges legyen. Minden betegség Isten iránti bizalomhiányból fakad, ami szorongást szül. Mindennek a lelki egészség az alapja, a testi egészség ennek a következménye. Ha csak a világgal foglalkozunk, és nem foglalkozunk szent dolgokkal, búskomorságba esünk, és rosszal telik életünk. Ha hiányzik életünkből Krisztus, akkor sok más dolog áll a helyére: irigység, unalom, gyűlölet, búskomorság, ellenkezés, világi örömök. Próbáljuk Krisztussal betölteni szívünket, hogy ne legyen üres. „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem” /Fil 4,13/. Az ember sosem bízhat csak saját erejében. Az emberi erőfeszítéssel együttműködik Isten ereje. Pacsai János
1% „Szent Péter” Közhasznú Alapítvány Kérem, rendelkezzen adója1%-val úgy, hogy támogassa a görögkatolikus egyház szociális szerepvállalását! Tudom, hogy sok szervezet, alapítvány kéri a segítséget, s talán már van olyan társulat, melyet rendszeresen támogatnak, Kérem, hogy ebben az évben minket segítsenek! MOST VAN SZÜKSÉGÜNK ÖNRE, hogy környezetünkben átmenetileg nehéz helyzetbe kerülteknek segíteni tudjunk. Bízva nagylelkűségében! Pacsai János parókus, esperes székhelye: 3770 Sajószentpéter,Vörösmarty út 12.
adószám:18440834-1-05
bankszámlaszám:11734200-20013891 OTP bank cégbírósági bejegyzés száma:13.Pk.1944/2002/2.
10
Lelkigyakorlatos gondolatok 2014-ből Sajópálfalán töltöttem 3 napot, hogy a szent nagyböjtnek ezekben a napjaiban elcsendesedve a lelkem nagyböjtjére figyeljek. „Testileg böjtölvén atyámfiai, böjtöljünk lelkileg is..” – énekeljük az előszenteltek liturgiájában. A testi böjtöket még csak megpróbáljuk megtartani (húst nem eszünk, lemondás szenvedélyről, több jócselekedet), de ezek felett áll a lelki böjt (harag, hiúság, gőg elhagyása), amely sokkal nehezebb feladat. Szent Efrém nagyböjti imája alapján feltehetem a kérdést: Milyen vagyok én? A jóra való restség, tétlenség mindig kísértés a kényelmes, kellemes dolgokra. A hitünk nem tétlen dolog, hanem tettekben nyilvánul meg.(pl. bocsánatkérés). A megbocsátás pedig a hitnek a megnyilvánulása. A nagyböjt harc a saját tétlenségem, tehetetlenségem ellen. A könnyelműség eredeti fordításban kíváncsiskodást, fontoskodást jelent. Ma minden, ami a világban történik úgy gondoljuk, hogy nekünk arról tudni kell. Legfőbb kíváncsiságunk ez kellene, hogy legyen: Mi Isten akarata? Isten akarata: Krisztus éljen bennem. Az eucharisztiában, amikor magunkhoz vesszük, én Őbenne vagyok és Ő énbennem. Ehhez kapcsolódó erény a: türelem, ami nehéz dolog, kiveszett belőlünk, kimosta a világ. Pedig várnunk kell pl. a Húsvétra vagy a gyermeknevelésben, nem sürgethetjük az időt. Ki kell várni türelemmel. Türelem: Isten kezébe próbálom letenni az időt. A pénzvágy, hatalomvágyat is jelent. Hol van nekünk hatalmunk? Az uralkodási képességünket saját magunkon kellene megvalósítanunk -_mondja Jézus. Az alázatnak kell, hogy gyökeret verjen bennünk. A hatalom megnyerésének eszköze a pénzsóvárság. A pénz, mint eszköz céllá válik. Az ember mércéje nem lehet a pénz. Az alázat tudatos dolog. Krisztus önmagát adta értünk, de vajon én mennyire tudom odaadni önmagamat másokért? Be kell gyakorolnom: Kiért csinálom? Miért csinálom? Mi kedves az Isten előtt? A megszólás felesleges szólást , fecsegést is jelent. A szavaknak ereje van. A Szó=logosz=ige, vagyis Jézus Krisztus. Beszédünk tárgya a szeretet legyen. Isten a legnagyobb szeretetét úgy fejezte ki, hogy az ő szava nyilvánvalóvá vált Jézus Krisztus által. Szavaink Isten vigasztalásával legyen tele, szeretet legyen benne. Igyekezzünk jót mondani, és mérlegelni szavaink súlyát. Ha helytelenül szólunk az veszélyes is lehet, inkább próbáljunk szavainkkal bátorítani, vigasztalni, gyógyítani. Pacsai Jánosné
11
Gyűjtés:A szentföldi zarándoklat során az ott élő görögkatolikusok számára szeretnénk adományt vinni, melynek az összegyűjtése virágvasárnap lesz.
Tájékoztató a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatásról - nem feltétel, hogy a gyermek meg legyen keresztelveKedves Szülők! Először is megköszönjük, hogy vállalják gyermekeik keresztény nevelését, aminek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha egy ember életéből hiányzik a fiatalkorban átadott biztos alap, akkor az később alig pótolható. Isten csodálatos hivatást bízott Önökre: a gyermekeik testi-lelki növekedéséről és kibontakozásáról, ennek keretében vallási neveléséről való gondoskodást. A keresztény szülőknek joga, hogy a lehető legjobb oktatási-nevelési formát válasszák gyermekük számára. Fontos, hogy a tudományokban, ismeretekben való előrehaladás és a hitbeli fejlődés párhuzamosan haladhasson. Az órarendi keretbe illesztett hit- és erkölcstan óra segítséget nyújt abban, hogy a fiatalok megismerjék a keresztény hitet. Ez a hit segít minden embert, hogy eligazodjon az élet nagy kérdéseiben, amelyek a mindennapjainkat is meghatározzák: milyen értékeket vállaljunk és kövessünk, hogyan éljük meg jól és teljesen ezt az ajándékba kapott életet, nehéz döntési helyzetekben melyik utat válasszuk. A hit mindeközben rámutat az erkölcsi értékek egyedüli alapjára, Istenre, és Krisztusra, aki a megvalósításban tanítónk és példaképünk. Ezért a görög katolikus hitoktatás nagy segítséget jelent mind a gyermekek keresztény-vallásos nevelésében, mind emberi fejlődésükben és kibontakozásukban. Ezért felelősen buzdítunk minden kedves Szülőt, hogy gyermekei számra kérje a görög katolikus hit- és erkölcstan oktatás biztosítását az iskolában. Pacsai János parókus
12
Egyik könyvben olvastam… Gyökössy Endre egyik könyvében olvastam a következő elgondolkodtató történetet. Valaki egyszer megkérdezte: miért nem Isten maga jött a mi megváltásunkra, miért „csak” küldött valakit? A kérdésfeltevés téves, mert Ő maga jött egyszülött Fiában. Egy németalföldi festő úgy festette le Jézus szenvedését a kereszten, hogy az égen lenyúlik egy kéz, és az is át van verve Jézus keze mögött. Jézus Krisztusban értem és érted szenved az Isten. Egy iskolában, ahol megalakult a diákönkormányzat, a diákok szabályzatot hoztak, hogy aki meglopja a másikat, azt szíjjal megverik. Egyszer egy púpos fiú ellopta a másik vacsoráját. Amikor kiderült, hogy ki volt a tolvaj, körülvették és felszólították, hogy vesse le a kabátját, mert a törvénynek eleget kell tenni. Az szinte vinnyogva könyörgött, hogy csak azt ne tegyék vele, mert rettegve félt, hogy csúnya nyomoréksága akkor teljes egészében láthatóvá válik. Ekkor előlépett az, akit meglopott, és megkérdezte: - Van-e szabály arra, hogy más nem veheti magára a büntetést? - Arra nincs - mondották kissé tétován a fiúk. - Nos, akkor verjetek meg engem – mondotta, és levetette a kabátját. S míg verték, a kis púpos átélte élete legnagyobb megrázkódtatását – és megértett valamit: nem attól törik össze a szív, hogy engem vernek, hanem attól, ha miattam mást büntetnek, aki ezt önként vállalja. Ráakadt: Irmes Zoltánné
SZENTPÉTERI LEVELEK
Kiadja a Sajószentpéteri Görögkatolikus Egyházközség Felelős kiadó: Pacsai János parókus (Elérhetőség: 06-30-9536067, 06-48/708-474) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12.
[email protected], www.szentpeter.hu Szerkesztés és nyomdai előkészítés: Ujházi Tibor Szerkesztőség email címe:
[email protected] Bankszámlaszám: CIB bank 10700086-48385408-51100005
