EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG D Igazgatóság – Élelmiszerbiztonság: termelési és forgalmazási lánc D2 – Biológiai kockázatok
SANCO/34/2004 Rev3 Munkadokumentum 2004. július 13.
ALAPTANULMÁNY A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A Gallus gallus TOJÓTYÚKÁLLOMÁNYOKBAN AZ EU-BAN
------------------MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
BEMUTATVA AZ ÉLELMISZERLÁNC ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN 2004. JÚLIUS 15-ÉN
1
ALAPTANULMÁNY A SZALMONELLA ELŐFORDULÁSÁRÓL A GALLUS gallus TOJÓTYÚKÁLLOMÁNYOKBAN AZ EU-BAN MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
1. Fejezet A tanulmány célkitűzései A cél a szalmonella előfordulásának becslése étkezési tojást termelő tojótyúk (Gallus gallus) állományokban, termelési időszakuk végén az Európai Unió tagállamaiban. Tekintettel arra, hogy a tanulmány a zoonózist okozó Szalmonellára koncentrál, a Szalmonella Pullorum és a Szalmonella Gallinarum nem tartozik vizsgálati körébe. A különböző tagállamokban talált előfordulásoknak összehasonlíthatóaknak kell lenniük. A tanulmány egyéves időszakot fog át, amely 2004. október 1-jével kezdődik.
2. Fejezet A mintavétel kerete: A mintavétel keretének elsősorban a legalább 1000 tojótyúkkal rendelkező gazdaságokat kell magában foglalnia. Azokban az országokban, ahol a legalább 1000 tyúkkal rendelkező gazdaságok száma kisebb, mint a számított mintanagyság (lásd a 3. Fejezetet), a kisebb gazdaságokat is be kell vonni, célszerűen olyan gazdaságokra koncentrálva, amelyek több mint 350 tyúkkal rendelkeznek. Azokat a gazdaságokat, amelyekre nem vonatkoznak a 2160/2003/EK rendelet rendelkezései, annak 1. cikke (3) bekezdése értelmében nem kell bevonni a mintába. A tyúkokat tojásrakási időszakuk végén kell mintavételezni, az állomány levágását megelőző legfeljebb 9 héten belül. Ez nem vonatkozik a kevert életkorú kis állományokra (szükségszerűen 1000 tyúk alatt). Az ilyen mintavételezés céljából a hatóságoknak olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy az állományokat a megfelelő időben keressék fel. Gazdaságonként csak egy állományból kell mintát venni. A a vágást megelőző 9 héten belül a különböző életkorú állományok jelenléte esetén a mintavételnek a legidősebb tojótyúkokra kell koncentrálnia. Egy épületen/állományon belül a madarak több életkorcsoportja esetén a mintavételnek a legidősebb csoportokra kell koncentrálnia. A gazdaságok kiválasztásánál figyelembe kell venni azt a kockázatot, hogy bizonyos, kezdetben kiválasztott gazdaságokat nem lehet mintavételezni (pl. hamarabb történő vágás miatt), és ezért kezdetben kicsivel nagyobb számot kell figyelembe venni. A meghatározásokat a 4A. melléklet tartalmazza. Amennyiben lehetséges, a mintavételeket az év során egyenlően kell elosztani a különböző évszakok figyelembevétele érdekében. A mintavételt az illetékes hatóságnak, vagy annak felügyelete alatt olyan szervezeteknek kell végrehajtaniuk, amelyekre ezt a felelősséget ruházták.
2
3. Fejezet Mintanagyság és az állományok kiválasztása Az elsődleges mintanagyság megadja a vizsgálandó gazdaságok számát. Ezt az alábbi kritériumok alapján számolják ki: • Cél előfordulás: 20% • Kívánt konfidenciaszint: 95% • Pontosság: 3% Az országoknak a fenti kritériumok alapján kiszámított számú állományt kell mintavételezniük, bármilyen egyéb előfordulás ismert az országban korábban végrehajtott intézkedésekből adódóan. Minden egyes tagállamban a tojótyúkállományt a gazdaságok mérete alapján kell rétegezni. A gazdaságok rétegezését az alábbi lebontás szerint kell végrehajtani, amennyiben lehetséges: 1.000-2.999
3.000-4.999
5.000-9.999
10.000-29.999
>=30.000
Az 1. melléklet mutatja a gazdaságok számának lebontását a tagállamokban, a Bizottság számára a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatok alapján, valamint a mintavételezés alá eső gazdaságok számát és lebontását a fenti statisztikai kritériumok alapján. A mintanagyság kiszámítása a 2. mellékletben csatolt képlet alkalmazásával történik. Az országok használhatnak újabb adatokat tojótyúkállományaik vonatkozásában, ha ilyenek rendelkezésre állnak, amennyiben a fenti lebontást és képletet használják. A populáció adatokat és a mintanagyságot jelenteni kell a Bizottság számára. Összesen legalább 172 gazdaságot kell mintavételezni annak lehetővé tételéhez, hogy az állomány 20%-ról 10%-ra történő csökkenése 95%-os konfidenciaszinten megállapítható legyen. Azoknál az országoknál, ahol 172 gazdaságnál kevesebb tart 1000 tyúknál többet, további kisebb gazdaságokat kell kiválasztani, lehetőleg olyan gazdaságokra koncentrálva, ahol 350 tyúknál többet tartanak. Azokban az országokban, amelyekben 172 gazdaságnál kevesebb van (az összes méretet beleértve), minden gazdaságot mintavételezni kell.
4. Fejezet Minták A mintavételezés érzékenységének maximalizálása céljából, mind a fekáliából, mind a környezetből mintát kell venni. A termelés/létesítmény típusától függően az alábbi előírásokat kell figyelembe venni. 7 gyűjtőmintát kell venni bármely kiválasztott gazdaságban az alábbiak szerint: •
Ketreces állományok • 5 minta a természetesen keveredett ürülékből, a trágyakihordó szalagokról, a kaparószerkezetekről vagy a mélyaknákból, a ketreces épületek típusától függően. A gazdaságban gyűjtött 5 minta mindegyikének mintegy 200-300 grammnak kell lennie. • 2 minta a ketrecek alatti poros anyagból (2x250ml)
•
Istálló vagy kifutók
3
• • •
5 pár „boot swabs” (1 pár=1 gyűjtőminta); 1 porminta a tojáskihordó szalagokról (250 ml) 1 porminta az épület különböző helyeiről összegyűjtve (250 ml)
A mintavételre vonatkozó részleteket a 3. melléklet tartalmazza. Az 1000 tyúk alatti gazdaságok mintavételezésének lehetőleg a fenti eljárást kell követnie. Kisméretű nem ketreces állományok esetében a pormintákat további ürülékminták helyettesíthetik. A tagállamok további mintákat is gyűjthetnek, amely esetben az adatokat elkülönítetten kell jelenteni.
5. Fejezet Vizsgálat A mintákat gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni. Szalmonella vonatkozásában a nemzeti referencia-laboratóriumok azok a laboratóriumok, ahol a kimutatást és a szerotipizálást kell végezni. Amennyiben a nemzeti referencia-laboratóriumnak nincs elég kapacitása az összes elemzés elvégzéséhez, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy korlátozott számban más, a szalmonella hivatalos ellenőrzésébe bevont laboratóriumokat jelölnek ki az elemzések végrehajtására. Ezeknek a laboratóriumoknak igazolniuk kell gyakorlatukat az előírt meghatározási módszer alkalmazásában, és a 17025 ISO szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkezniük, valamint a nemzeti referencia-laboratórium felügyelete alatt kell állniuk. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni. A minták előkészítéséhez: •
„Boot swabs” minták:
•
o Gondosan csomagoljuk ki a „boot swab”-okat (vagy „harisnyákat”), elkerülve a hozzátapadt ürülék leválását, és helyezzük 225 ml pufferolt pepton vízbe, amelyet szobahőmérsékletre előmelegítettünk. o Keverjük meg, hogy teljesen elnyelje a mintát, majd folytassuk a kultúra előkészítését a vizsgálathoz jóváhagyott módszerrel. Egyéb ürülék- és porminták: o A laboratóriumban mérjünk ki minden egyes ürülékmintából 200 grammot, vagy minden egyes pormintából 50 grammot egyenlő tömegű pufferolt pepton vízbe, és óvatosan keverjük össze. o Hagyjuk a mintát 10-15 percig puhulni, majd óvatosan kézzel keverjük, biztosítva, hogy a por teljesen elnyelődjön. o A keverés után azonnal vegyünk ki 50 gramm keveréket és adjuk a 200 ml pufferolt pepton vízhez, amelyet szobahőmérsékletre melegítettünk. o Folytassuk a minta előkészítését a vizsgálathoz jóváhagyott módszerrel.
Meghatározási módszer
4
A hollandiai Bilthoven-i Közösségi Szalmonella Referencia Laboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni: a módszer az ISO 6579 (2002) módosított változata, ahol félszilárd közeget (MSRV) használnak egységes szelektív dúsító közegként. A félszilárd közeget 41,5 ± 1 °C-on kell inkubálni 2x (24 ± 3) órán keresztül. Szerotipizálás: Minden egyes pozitív mintából legalább egy izolátumot kell tipizálni a nemzeti referencia laboratóriumban szalmonellára. A nemzeti referencia laboratóriumnak a Kauffmann-White módszert kell követnie. Minőségbiztosítás céljából a tipizálható törzsek és a nem tipizálható izolátumok egy részét el kell küldeni a CRL számára, mégpedig legfeljebb 16 tipizálható törzset és 16 nem tipizálható izolátumot. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a CRL számára. A törzsek tárolása: Az izolált törzseket az NRL kultúragyűjteményének szokásos módszerét alkalmazva kell tárolni, amennyiben az legalább 2 évig biztosítja a törzsek épségét. Fagotípus meghatározása: Erősen ajánlott, hogy minden egyes típusból az S. Enteritidis és S. Typhimurium legalább egy izolátumának meg kell határozni a fagotípusát a londoni HPA Colindale által meghatározott protokoll szerint. Az Anti-mikrobás érzékenység vizsgálata: Epidemiológiai célokból ajánlatos, hogy ahol lehetséges, állományonként és szerotípusonként egy izolátumot Anti-mikrobás érzékenységi vizsgálatra használjanak. Amennyiben lehetséges, kvantitatív módszereket kell alkalmazni és az NCCLS szabványokat kell használni.
6. Fejezet Jelentéstétel: E tanulmány céljából egy állomány akkor tekinthető pozitívnak, ha a Salmonella spp. jelenlétét észlelik legalább a minták egyikében. Azonban az összes szerotípust külön-külön kell jelenteni, beleértve a nem tipizálható szerotípusokat is. A meghatározásokat a 4A. melléklet tartalmazza. A 2003/99/EK irányelv 9. cikke szerint az állatokban fellelhető szalmonella megfigyeléséről szóló éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős nemzeti hatóságnak kell összegyűjtenie és kiértékelnie az eredményeket, és jelentenie a Bizottság számára. Az összes gazdaságra vonatkozó minden adatot jelenteniük kell a tagállamoknak a Bizottság számára, amelyek az alább említett adatokat tartalmazzák. Az űrlapot, amely szerint ezeket az adatokat be kell mutatni, a Bizottságnak kell kidolgoznia a tagállamokkal együttműködve, és a szükség szerinti partnereket bevonva (CRL szalmonella, a berlini zoonozis epidemiológiai CRL és az EFSA). A tanulmány céljából összegyűjtött fontos adatokat a Bizottság kérésére át kell adni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára. A tagállamok által átadott semmilyen adatot nem szabad e tanulmány célkitűzésein kívül más célra felhasználni a tagállamok előzetes beleegyezése nélkül.
5
Az összesített nemzeti adatok és eredmények olyan formában kerülnek nyilvánosságra, amely biztosítja a titkosságot. A bizottsági jelentés a Bizottság, az EFSA, a CRL szalmonella és a tagállamok közötti konzultáció mellett készül. 2005. január végéig előrehaladási jelentést kell készíteni a Bizottság számára a tanulmány megvalósításának helyzetéről a 2004. október-decemberi mintavételezési periódusra vonatkozóan, beleértve a felmerült nehézségeket is. 2005. október 15-ig záró jelentést kell készíteni az azt alátámasztó pénzügyi dokumentumokkal együtt. A következő információkat kell jelenteni a Bizottság számára: 1. A program megvalósításának általános leírását • A tanulmányozott populáció leírása üzemméret szerint rétegezve • A randomizálási eljárás leírása, beleértve a notifikációs rendszert és a mintavételezett gazdaságok regionális megoszlását • A számított és realizált mintanagyság • A mintavételezésbe/vizsgálatba/tipizálásba bevont hatóságok és laboratóriumok részletes adatai • A tanulmány általános eredményei (az előírt mintavételezésnek megfelelően), különösen: a szalmonella spp. előfordulása; a Salmonella Typhimurium, a Salmonella Enteritidis és más szerotípusok előfordulása • Ha további mintavételezést is végrehajtottak, közölni kell a minták és a vizsgálati módszerek részleteit, valamint az eredmények magyarázatait 2. Minden egyes mintavételezett gazdaság/állomány összes adatát és a megfelelő vizsgálati eredményeket: • • • • • • • • • • • • •
• • •
A gazdaság azonosítója Az üzem termelési típusa: az üzemben megtalálható összes típus, azaz ketreces/istállós/szabadon tartott szabványos/szabadon tartott organikus A gazdaság mérete (kategória) A gazdaságban tartott tyúkok száma A gazdaságban tartott állományok száma A vizsgált állományban lévő tyúkok száma Az állomány termelési típusa: a vizsgált állomány típusa, azaz ketreces/istállós/szabadon tartott szabványos/szabadon tartott organikus A mintavétel dátuma és helye A vizsgált tyúkok életkora (kevert életkorú állományoknál a tyúkok életkor tartománya) A vágás várható időpontja A minták azonosítója A vett minták típusa: „boot swab”; ürülék gyűjtőminta a trágyakihordó szalagokról; ürülék gyűjtőminta a kaparószerkezetekről; ürülék gyűjtőminta a mélyalmokból; porszerű anyag a ketrecek alól; por a tojásszállító szalagokról; por különböző helyekről (istállóban vagy szabadon tartott állományok); Kiegészítő mintavétel esetén a részleteket külön kell meghatározni Vakcinálási státusz; a vakcina természete (elölt/élő); alkalmazás időpontja Az előző 2 hétben alkalmazott gyógyszerezés
6
A tagállamokban az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumban vizsgált minden egyes mintáról: • A laboratórium azonosítója (amennyiben több laboratóriumot is bevontak) • A gazdaság/állomány azonosítója, amelyből a mintákat vették • A minták szállítási módja • A vizsgálat dátuma • A minta (specimen) típusa • A minta (specimen) tömege / térfogata • Az egyes vizsgált minták eredménye (negatív vagy szalmonella szerovar, vagy nem tipizálható) • Amennyiben további mintákat vettek, ezek részletes adatait külön kell meghatározni, beleértve az alkalmazott módszert vagy módszereket • Az antimikrobiális érzékenységi vizsgálatnak és/vagy fagotipizálásnak alávetett törzsek esetében: eredmények
7
1. melléklet
Év
1.000- 3000- 5.0002.999 4.999 9.999
10.00029.999
>=30.000
Összesen
mintázandó gazdaságok
1.0002.999
3000- 4.999
5.0009.999
10.00029.999
>=30.000
Ország Ausztria - AT
2004
444
162
97
53
13
769
362
209
76
46
25
6
Belgium - BE
2003
30
46
66
127
145
414
258
19
29
41
79
90
Ciprus - CY
2003?
5
5
14
4
28
27
5
0
5
13
4
Dánia - DK
2004
29
59
76
72
27
263
190
21
43
55
52
19
Észtország - EE
2004
0
1
0
5
6
6
Finnország - FI
2002
348
135
125
63
Franciaország - FR
2003
206
275
495
494
Németország - DE
2001
1174
356
325
332
12
12
0
1
0
5
671
338
176
68
63
32
0
370
1840
498
56
74
134
134
100
232
2419
533
258
78
72
73
51
Görögország - GR
2004
34
48
88
121
61
352
232
22
32
58
80
40
Magyarország - HU
2004
207
57
73
62
65
464
276
123
34
43
37
39
Írország - IE
2000
60
30
50
30
10
180
142
47
24
40
24
8
Olaszország - IT
2001
191
115
194
291
377
1168
431
70
42
72
107
139
Lettország - LV
2004
2
4
10
16
16
2
0
0
4
10
Litvánia - LT
2004
1
1
1
14
17
17
1
0
1
1
14
Luxemburg - LU
2003
3
3
1
1
8
8
3
3
1
1
0
Hollandia
2004
102
137
276
673
365
1553
474
31
42
84
206
111
Lengyelország - PL
2004
150
108
219
408
353
1238
440
53
38
78
145
126
Portugália - PT
2000
20
20
30
60
90
220
166
15
15
23
45
68
Szlovénia - SI
2003
39
12
20
81
72
35
11
18
Spanyolország - ES
2000
230
160
330
580
430
1730
490
65
45
93
164
Svédország - SE
2003
59
40
78
95
31
303
210
41
28
54
66
21
2002/03
277
178
305
294
148
1202
436
100
64
111
107
54
Egyesült Királyság - UK
10
Málta - MT 1000- 3000mintázandó 3000 10000 >10000 Összesen gazdaságok Szlovák Köztársaság - SK
2004
5
4
27
36
1001- 30001- 5000130000 50000 100000 >100000 Cseh Köztársaság - CZ 33 5 19 *: tartalmaz néhány 1000 tyúknál kevesebbet tartó gazdaságot
24
1000- 3000
3000-10000
>10000
34
5
4
25
Összesen
mintázandó gazdaságok
1001- 30000
3000150000
50001100000
>100000
81
72
30
4
17
21
8
9 122
Az egyes országokban mintavételezésre kijelölt gazdaságok száma az 1000 tyúknál nagyobb gazdaságok teljes számának figyelembevételével, 20%-os várható előfordulással és 3%-os pontossággal, 95%-os konfidencia határértékekkel került kiszámításra. A minták elosztása ezután az egyes konzisztencia osztályokba tartozó gazdaságok számával arányosan történt. Abból a célból, hogy elegendő számú mintázott gazdaság legyen az előfordulás időben történő változásának észleléséhez, minden országnak legalább 172 gazdaságot kell mintavételeznie, lehetővé téve az előfordulás legalább 10%-os csökkenésének észlelését, ha az előfordulás 20%, alfa=0,05 és a vizsgálati megbízhatóság=0,95. Ebből az okból azokban az országokban, amelyekben a mintázandó gazdaságok száma kisebb mint 172, meg kell növelni a mintázandó gazdaságok számát abból a célból, hogy elérjék a 172 gazdaságot. Az 1000-nél nagyobb gazdaságok mintavétele az előző séma szerint történik; további kis állományok (< 1000) kerülnek mintavételre abból a célból, hogy elérjék a 172 darabot (Írország, Portugália). Végülis azokban az országokban, amelyekben a gazdaságok száma kevesebb 172-nél, minden jelentős gazdaságot meg kell mintázni: Ciprus (33), Cseh Köztársaság (mintegy 90), Észtország (mintegy 20-30), Lettország (mintegy 20), Litvánia (mintegy 20), Luxemburg (mintegy 10-20), Málta (mintegy 20), Szlovák Köztársaság (mintegy 40), Szlovénia (104).
9
2. melléklet Frankena K, Noordhuizen JP, Willeberg P, van Voorthuysen PF, Goelema JO. EPISCOPE: számítógép programok az állatorvosi epidemiológiában. Vet Rec 1990; 126: 573-576.
Megközelítően szükséges mintanagyság Cél a szükséges mintanagyság becslése az igényelt konfidencia határértékekkel: x+w Normál közelítést használva egy végtelen populációhoz: w = zα
p (1 − p ) n
ahol p = előfordulás és zα = az α valószínűségnek megfelelő standardizált normál eloszlás értéke. Ezt n-re kifejezve, az alábbi képletet nyerjük 2
z n∞ = α p (1 − p ) . w
Véges populációra:
1 1 1 = + n n∞ N ahol N = nagyság valós populáció n∞ = nagyság minta végtelen populációval n = egyszerű minta véges populációval
10
3. melléklet MINTATÍPUSOK
A
TOJÓTYÚKÁLLOMÁNYOK
SALMONELLA
SPP.
FERTŐZÉSÉNEK
KIMUTATÁSÁHOZ
HÁTTÉR
Különböző tanulmányok bemutatták, hogy a természetesen összegyűjtött ürülék és por környezeti megfigyelése jobb, mint az egyedi ürülék mintavételezése a kereskedelmi tojótyúkállományokban előforduló szalmonella kimutatásához. Ez a dokumentum abból a célból készült, hogy leírja azokat a módszereket, amelyeket a különböző állománytípusoknál való mintavételezéshez lehet használni. Fontos, hogy mintákat ne csak reprezentatív módon vegyenek, lehetőleg standardizált protokoll alapján, hanem az épület olyan részeiről is, amelyeknél a legvalószínűbb, hogy pozitív eredmény adódik a szennyeződés koncentrációja miatt. A mintavételi eljárásra vonatkozó iránymutatások a dokumentum végén találhatók.
EGYEDI MINTATÍPUSOK
Bár a mintatípusok vételének módjait esetleg hozzá kell igazítani azokhoz a körülményekhez, amelyek a mintázott állománynál találhatók, a mintavételezőnek minden erőfeszítést meg kell tennie azért, hogy kövesse az alábbi rendelkezéseket. Istállók vagy szabadtartású tojóházak
1.
„Boot swab”-ok istállóban vagy szabadtartású tojóházakban
1.1.
Ezek az ürülék/nedves hulladékminták összegyűjtésére szolgálnak a padozat felületeiről. Ezeket a lábon lehet viselni, miközben az egyéb mintákat gyűjtik az épületben. Az alkalmazott „Boot swab”-oknak kellőképpen abszorptívaknak kell lenniük, hogy felszívják a nedvességet. Géz „harisnyák” szintén elfogadhatók. Lépjünk be a mintázandó épületbe és húzzunk fel egy pár új cipővédőt – normál esetben ezeket könnyebb felhúzni a már lábon lévő másik cipővédő fölé. Húzzuk a „boot swab”-eket vagy a „harisnyákat” ezekre a cipővédőkre. Nedvesítsük be a „boot swab”-ek felületét maximális visszanyerésű oldószerrel (0,8% nátrium-klorid, 0,1% pepton steril ionmentes vízben). Az alkalmazott „boot swab” minták párjainak számától függően osszuk fel az épület padozat területét és sétáljunk úgy, hogy legalább 100 métert tegyünk meg egy pár „boot swab”-bel a kiválasztott szektoron belül. Olyan módon mozogjunk, hogy reprezentatívan vegyünk mintát a szektor minden részéből, beleértve az almozott és deszkázott területeket is, amennyiben a deszkákon biztonságosan lehet menni. Ha elegendő „boot swab” minta áll rendelkezésre, az almozott és deszkázott területeket külön-külön mintázzuk. Biztosítsuk, hogy az épületen belül az összes önálló ketrec benne legyen a mintavételben. A kiválasztott szektor mintavételének befejezésekor gondosan távolítsuk el a „boot swab”-eket oly módon, hogy ne potyogjon le a rátapadt anyag, helyezzük a zacskóba
1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
1.6.
11
vagy az edénybe, és biztosítsuk a megfelelő címkézést. Ha másik pár „boot swab”-et veszünk ugyanabból az épületből, járjunk el az 1.3 - 1.5 lépések szerint az épület következő szektorában. 2.
Istállóból vagy szabadtartású épületből származó por
Feltétlenül használjunk porvédő maszkokat, ideális esetben a mintavételezés egész időtartama alatt, de akkor feltétlenül, amikor a pormintákat gyűjtjük. 2.2. A gazdával együtt azonosítsuk a por gyűjtésére legalkalmasabb helyeket az épületeken belül. Ezek normál esetben az elszívó ventilátor terelőlemezei, de lehetnek a szomszédos peremek, gerendák, válaszfalak vagy csövek. 2.3. Szükség lehet arra, hogy kölcsönkérjünk egy állólétrát, hogy elérjük a porminták vételéhez szükséges legjobb helyeket, de ahol lejjebb is található por, ezt részesítsük előnyben. 2.4. Ne nyúljunk mozgó ventilátorokba a por gyűjtése céljából. 2.5. Kerüljük el a porgyűjtést a takarmányszállító rendszerek körüli területekről, mivel ez kevesebb fekáliás anyagot tartalmaz. 2.6. Ha az elszívó ventilátorok területeit használjuk porgyűjtéshez, négy por részmintát gyűjtsünk, hogy a minta összetömörítése után megtöltsünk egy 250 ml-es műanyag kannát vagy zacskót. Biztosítsuk, hogy a részminták reprezentatív módon az egész épületből származzanak. 2.7. Ha az épület karámokra van osztva, biztosítsuk, hogy az összes karámból legyen por a mintában. 2.8. Ha nincsenek elszívó ventilátor terelőlemezek, vagy ezek nem hozzáférhetőek, gyűjtsük a port peremekről, gerendákról és csövekről – gyűjtsünk részmintákat az épület tíz különböző részéről, biztosítva, hogy minden különálló karám szerepeljen a mintában. 2.9. Ha a por nagyon ritka, például kis méretű természetes szellőzésű szabadtartású épületekben, akkor onnan gyűjtsük a port, ahol hozzáférhető. Használjunk kaparóeszközt a gyűjtéshez, ahol szükséges. Ha nincs használható por, gyűjtsünk további almot vagy „boot swab” mintát. 2.10. Amikor a minta elkészül, biztosítsuk a helyes címkézést. 2.1.
3.
Por az istállóban és szabadtartású épületekben lévő tojásgyűjtő szalagokról
3.1.
A tojásgyűjtő szalagok az automatikus tojófészkektől normális esetben az épület előterébe szállítják a tojásokat, ahol a tojásgyűjtő szalagokról származó poros anyag egy tálcában gyűlik, vagy a padozaton a szalag vége alatt. Az is gyakran előfordulhat, hogy az anyagot a tojásgyűjtő szalag távoli végénél lévő keféktől gyűjtjük az épületen belül. Kérjük meg a gazdát, hogy járassa a tojásgyűjtő szalagokat, de ne takarítsa el a port a minták összegyűjtése előtt. Ha több szalag működik, gyűjtsünk anyagot mindegyikről. Ne kíséreljük meg a mintagyűjtést mozgó szalagokról. Új műanyagkesztyű használatával gyűjtsünk össze annyi poros anyagot a szalagokról, amellyel fel tudunk tölteni egy 250 ml-es műanyag edényt vagy műanyag tasakot tömörítés után. Ha a minta térfogata ennél kevesebb, gyűjtsünk össze amennyit tudunk. A minta gyűjtésének befejezésekor megfelelően címkézzük azt fel.
3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
3.6.
12
Ketreces állományok
4.
Trágyakihordó szalagokról, összegyűjtött ürülék
kaparószerkezetekről
vagy
mélyaknákból
A ketreces tojóházakból az ürüléket három fő módszerrel távolítják el: (a) Az egyes ketrecsorok alatt található trágyagyűjtő szalagokkal, amelyek rendszeresen működnek és egy szállítócsigába vagy egy szállítórendszerre ürítenek. (b) Trágyaláda rendszer, amelyben a ketrecek alatti terelőlapokról a trágyát az épület alatt lévő mélyaknába kaparják. (c) Trágyaláda rendszer olyan lépcsőketreces épületben, ahol a ketrecek egymástól eltoltan helyezkednek el és az ürülék közvetlenül a ládába hullik. 4.2. Rendszerint több ketreccsoport van egy épületen belül; biztosítsuk, hogy az összegyűjtött ürülék minden egyes csoportból reprezentálva legyen az összegyűjtött mintában. Minden egyes állományból 5 gyűjtőmintát kell venni az alább leírtak szerint: 4.2.1 Azoknál a rendszereknél, ahol szalagok vagy kaparók vannak, kérjük meg a gazdát, hogy ezeket működtesse a mintavétel napján, mielőtt a mintavétel megtörténik. 4.2.2 Azoknál a rendszereknél, ahol terelőlapok vannak a ketrecek és kaparók alatt, a kaparóra rakódott ürüléket gyűjtsük össze annak működtetése után. Gyűjtsünk össze anyagot minden egyes ketreccsoporttól úgy, hogy minden egyes minta kb. 200300 gramm legyen. 4.2.3 Lépcsős ketreces rendszereknél, ahol nincs szalag vagy kaparórendszer, az ürüléket a mélyaknából kell összegyűjteni. Kézzel keverjük a trágyahalmok felületét, és az összegyűlt anyagból gyűjtsünk 40 külön adagot, amelyek minden ketrec sort reprezentálnak, és minden egyes mintának kb. 200-300 grammosnak kell lennie. 4.3. Trágyakihordó szalagrendszerek: – minden egyes mintához mintegy 200-300 gramm összegyűlt fekáliás anyagot gyűjtsünk össze a szalagok kihordó végéről. A fekáliás anyag a kaparórudakon gyűlik össze a szalag végén, ahonnan egyszerűen összegyűjthető. Minden egyes mintánál új műanyagkesztyűt használva legalább 20 adagot gyűjtsünk össze a különböző szalagkaparókról ahol lehetséges, és biztosítsuk, hogy minden egyes ketrec csoport képviselve legyen a végezetül összegyűjtött mintában. 4.3. A minta gyűjtésének befejezésekor megfelelően címkézzük azt fel. 4.1.
5. A ketrecek alatti poros anyag 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
Ha az épületnek egynél több szintje van, csak az alsó szintről gyűjtsünk port. Minden egyes mintához új pár műanyagkesztyűt használva gyűjtsünk port a ketrecek alól az épületen belül 20 külön helyről. A mintáknak minden ketrec csoportot magukban kell foglalniuk. Kesztyűs kézzel vagy egy kaparóval keverjük össze az anyagot a padlón, és helyezzünk egy nagy kupacot a gyűjtőedénybe vagy zacskóba. Gyűjtsünk mintákat a csoportok mindkét végéről – minden csoport esetében az egyes kiválasztott csoportok végétől egynegyed csoporthossznyira.
= mintavételi pont a ketrec csoportok alatt
13
5.5. 5.6.
A gyűjtött mintának teljesen ki kell töltenie egy 250 ml-es mintaedényt vagy zacskót. A minta gyűjtésének befejezésekor megfelelően címkézzük azt fel.
IRÁNYMUTATÁS A MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOKHOZ A BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Tiszta állapotú jármű gazdaság meglátogatásához Fertőtlenített gumicsizmák Eldobható csizmavédők Eldobható overall Pormaszk Védősapka Mintavételi útmutatók Írólap és mintavételi űrlap Toll, ceruza, vízálló marker Kisméretű elemlámpa Steril mintagyűjtő edények vagy zacskók Steril eldobható kesztyűk Steril eldobható kaparók (pl. autoklávozott fa nyelvleszorítók) „Boot swab”-ek Hígító folyadék maximális visszanyeréssel Eszköztartó doboz Fertőtlenítő spray Eszköz a minták csomagolásához és elküldéséhez A mintavételezést végző személyzetnek be kell tartaniuk az általában szükséges óvintézkedéseket abból a célból, hogy elkerüljék a betegségek bevitelét vagy átvitelét az egyik gazdaságból a másikba. Az alábbi részletezés célja az, hogy iránymutatást adjon a mintavételezéshez.
1.
A gazdaság meglátogatásának előkészítése
1.1. 1.2.
Tekintsük át a mintavételezésre kiválasztott gazdaságok jegyzékét. Vegyük fel a kapcsolatot a gazdával, hogy megállapítsuk a helyszínen lévő állományok korát, nagyságát, típusát és vágási időpontjait. Válasszuk ki a mintavételezéshez a vágáshoz legközelebb álló állományt, amennyiben ez összességében jellemző a helyszínre. Amennyiben a fenti állomány nem jellemző (például egy kisméretű szabadtartású vagy istállós tartású állomány egy nagy, alapvetően ketreces gazdaságban), válasszuk ki a következő legmegfelelőbb vágásra kerülő állományt. Tudjuk meg a szellőzésre, a tojásgyűjtés típusára és a kiválasztott épületből eltávolított trágyára vonatkozó részleteket, hogy megkönnyítsük a mintavétel megtervezését. Előzetesen beszéljük meg a mintavételezést a gazdával, és igazoljuk vissza írásban. Ellenőrizzük, hogy milyen betegségmegelőző óvintézkedéseket követel a gazda a látogatóktól.
1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
14
1.8. 1.9.
Kérjük meg a gazdát, hogy járassa a trágyakihordó szalagokat vagy kaparókat a mintavétel napjának reggelén, és ne takarítsa el a port a tojáskihordó szalagok és a ketrecek alól, amíg a mintavétel be nem fejeződik. A látogatást megelőző néhány nappal telefonon beszéljük meg a gazdával, hogy a mintavétel dátuma és időpontja még mindig megfelelő-e, és az 1. 6 pontnak megfelelően küldjünk emlékeztetőt.
2.
Felkészülés a gazdaságban történő mintavételre
2.1.
Állítsuk össze a szükséges eszközöket. Készítsünk elő néhány tartalék tartályt, kesztyűt, „boot swab”-et stb. szükség esetére. A mintatartó edényeket és zacskókat előre fel lehet címkézni a minta űrlapnak megfelelően. Biztosítsuk, hogy a mintázás során használt jármű kívül és belül tiszta legyen. Gondosan ellenőrizzünk minden előkészítő eszközt és védőruházatot, hogy azok megfelelő méretben és párban vannak-e.
2.2. 2.3.
3.
Érkezés a gazdasághoz
3.1. 3.2. 3.3.
Tartsuk be a gazdák által meghatározott betegségmegelőző óvintézkedéseket. Érkezzünk a gazdaságba az előre meghatározott időben. Állítsuk le a járművet tiszta területen, a poros elszívó rendszerektől, vagy az épületekből elfolyó vagy tárolt hulladéktól távol. Fertőtlenítsük a jármű kerekeit és kerékdobjait. Hívjuk fel a gazda figyelmét csengő vagy kaputelefon, autóduda vagy mobiltelefon segítségével, és ne lépjünk a baromfinevelő épületekbe a gazda vagy a vezető engedélye nélkül. Használjuk a gazdaság által biztosított védőruházatot, ahol ilyen van. Ha nem biztosítanak ilyet, viseljünk eldobható overallokat, kesztyűket, fertőtlenített vízálló csizmákat és cipővédőket. Kérjük meg a gazdát, hogy mutassa meg a mintázandó épületet, magyarázza el az épület elrendezését és kapcsolja fel az épület világítását. Szükség esetén kérjünk kölcsön a gazdától egy állólétrát vagy hasonló eszközt ahhoz, hogy a legmegfelelőbb helyekről tudjunk port gyűjteni. Rögzítsük a gazdaság előírt adatait a gazdaságra és épületre vonatkozó formanyomtatványon. (A részleteket meg kell határozni, de egyértelműen fel kell tünteni az állomány nagyságát, az állomány típusát, az épület típusát, a vakcinálás státuszát és típusát, a szellőzés, a tojásgyűjtés és a trágyakihordás részleteit.)
3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.
4.
Minták gyűjtése
4.1.
Ellenőrizzük a mintavételi útmutató lapon, hogy milyen mintatípusokat kell gyűjteni a kiválasztott épületben. A mintavételt a lehető legreprezentatívabb módon végezzük, hogy tartalmazza az épület különböző részeinek részleteit. Mintavételek között mindig váltsunk kesztyűt. Ügyeljünk arra, hogy a gazdaság azonosítója, a minta száma és a minta típusa egyértelműen jelölve legyen a mintatartályon, vagy teljes mértékben feleljen meg a mintavételi űrlapon rögzítetteknek. Amikor az összes minta begyűjtése befejeződött a gazdaságban, ellenőrizzük, hogy mindegyik megfelelően fel van-e címkézve és minden űrlap ki van-e töltve.
4.2. 4.3. 4.4. 4.5.
15
5.
A gazdaság elhagyása
5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
Ahol lehetséges, minden eldobható eszközt a gazdaságban dobjunk ki. Ha saját csizmáinkat használjuk, alaposan tisztítsuk meg és fertőtlenítsük azokat. Alaposan mossunk kezet, és kézszárítás után kenjük be kezünket alkohol alapú géllel. A gazdaság elhagyása után ismét fertőtlenítsük a kerekeket és a kerékdobokat. Ha az autó láthatóan bepiszkolódott vagy poros lett, mossuk le, mielőtt a következő gazdaságba látogatnánk.
6.
A minták elküldése a laboratóriumba
6.1.
Helyezzük a mintagyűjtő zacskókat vagy edényeket megfelelő szivárgásmentes zacskóba vagy egyéb edénybe, a kísérőpapírokat helyezzük a külső zacskóba. Ellenőrizzük, hogy az egész biztonságosan be van-e csomagolva, és jól láthatóan fel van-e címkézve a laboratórium címével, és rajta vannak-e a szükséges biztonsági címkék. Küldjük el a mintát tartalmazó csomagot a futárral a gyűjtés napján a vizsgálatot végző laboratóriumba. Értesítsük a laboratóriumot a feladásról telefonon.
6.2. 6.3.
16
4A. melléklet Meghatározások Gazdaság
Étkezési tojás termelésére szolgáló tojótyúkok nevelésére és tartása használt létesítmény. Állomány
Minden, ugyanabban a helyiségben vagy ugyanazon körülkerített területen tartott, egyforma egészségügyi státuszú és egységes epidemiológiai egységet képező baromfi. Az istállóban tartott baromfi esetén minden szárnyast magában foglal, amely ugyanazon légtérben tartózkodik. Szalmonella pozitív állományok
A meghatározott termelési típusú, kategóriájú gazdaságokban található állományok száma, az állatok száma, és a bármely szalmonellára pozitív minta típusa szerint, függetlenül az izolált szerotípustól. Amennyiben ugyanabban az állományban több szerotípust izoláltak, ezt az információt megjegyzésként közölni kell. Az egyes szerotípusokra pozitív állományok
Az állományok száma a meghatározott termelési típusú, kategóriájú gazdaságokban, az állatok száma és a meghatározott szerotípusra pozitív minta típusa szerint. A pozitív állományok számát minden egyes szerotípusra közölni kell.
17
