EURÓPAI BIZOTTSÁG A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága

Ref. Ares(2013)3535337 - 21/11/2013

EURÓPAI BIZOTTSÁG A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága Média és adatok Konvergáló médiák és tartalmak

Kérdőív a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás1 (a továbbiakban: az ajánlás) végrehajtásáról Megjegyzések: •

A kérdőívre adott válaszoknak a tagállam valamennyi, mozgóképörökséggel foglalkozó közintézményére ki kell terjedniük, beleértve a helyi és regionális intézményeket is.

•

A jelentéstétel megkönnyítése érdekében a kérdőív szerkezete követi a végrehajtásról szóló harmadik jelentés I. mellékletét. Amennyiben a 2011. évi jelentésük óta nem történt változás, kérjük, azt tüntessék fel, hogy „NINCS VÁLTOZÁS”.

Azon kapcsolattartók neve, telefonszáma és e-mail címe, akik további információkkal tudnak szolgálni: Mr János FOKTŐI Senior Expert Advisor Hungarian National Digital Archive and Film Institute tel: +36 1 200 8739, fax: +36 1 398 0781, email: [email protected] Ms Renáta BAKONYI Desk Officer Ministry of Human Resources tel: +36 1 795 6102, fax: +36 1 795 0252 email: [email protected] Mrs Edina ANTAL Desk Officer Ministry of Human Resources tel: +36 1 795 5754 email: [email protected]

1

HL L 323., 2005.12.9. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_323/l_32320051209hu00570061.pdf

Commission européenne/Europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel. +32 22991111 Office: BU 25 5/131 - Tel. direct line +32 229-54381 [email protected]

Kérdések: (1) 1. TÁBLÁZAT – A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉGGEL FOGLALKOZÓ INTÉZMÉNYEK 1.1.

Milyen megfelelő testületeket jelöltek ki a mozgóképörökségről szóló ajánlás 2. pontjában meghatározott közérdekű feladatok ellátására, és hogyan biztosítják, hogy a legmegfelelőbb pénzügyi és technikai források rendelkezésükre álljanak?

MaNDA A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Kultv.) , valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény mósosításával a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakult. 2011. szeptember 2-i hatállyal létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban MaNDA), melynek feladata, hogy a mozgóképről szóló törvényben meghatározott közgyűjteményi feladatain túl részt vegyen a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében. A MaNDA jogállását, küldetését és alapfeladatait az alapító okirat állapítja meg: A MaNDA a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt álló közgyűjtemény, amelynek alapfeladata, hogy a magyar kulturális örökség részét képező értékeket, különösen az irodalmi, képzőművészeti, zenei, audiovizuális alkotásokat számba vegye, digitalis rögzítését elősegítse, ily módon is az utókor számára megőrizze, és széleskörű hozzáférhetőségét megteremtse, továbbá − speciális szakfeladatként − ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak − különösen a magyar játék- dokumentum, híradó, kísérleti és animációs filmek és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok − gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást. A MaNDA szervezetén belül a mozgóképörökséggel kapcsolatos valamennyi feladatot a Filmintézet Igazgatóság látja el. Az új szervezeti forma, az új – reményeink szerint elérhető - pályázati források, valamint a tervezett technikai beruházások elősegíthetik a mozgóképörökséggel kapcsolatos közérdekű feladatok hatékonyabb ellátását. NAVA A NAVA - teljes nevén Nemzeti Audiovizuális Archívum - a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a MaNDA a magyar filmek számára. A NAVA ezenkívül befogad egyéb audiovizuális tartalmú archívumokat feldolgozási vagy tárolási célból, ezzel is segítve az audiovizuális tartalmak mint a kulturális örökség részeinek megőrzését. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját. A NAVA működését a 2004. évi CXXXVII. törvény szabályozza, a szerzői jogokhoz kapcsolodó feladatait a 117/2004. (IV. 28.) Kormány rendelet, az audiovizuális műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeit pedig a 52/2007. (V.17.) GKM-OKM együttes rendelete határozza meg. . A Nemzeti Audiovizuális Archívumot 2005 novembere és 2011 augusztusa között a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. üzemeltette. Jelenleg az MTVA Digitalizáicós Műhely Kft. az archívum fenntartója. 2

A Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Közszolgálati Archívuma A Közszolgálati Archívumra vonatkozó részletes szabályokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 100. §-a rögzíti. 1.2.

Mekkora költségvetéssel rendelkeznek az említett testületek a 2013. évre?

MaNDA: 2013. évben mintegy 420 millió forinttal gazdálkodhat. 1.3. Hány munkatársat foglalkoztatnak a 2013. évben (a mozgóképörökséggel közvetlenül foglalkozó munkatársak száma)? A MaNDA 2013. évre engedélyezett közalkalmazotti létszámkerete 79 fő, amelyből mintegy 34 főfoglalkozik a mozgóképörökséggel. Ebbe a létszámba soroljuk azokat a munkatársainkat, akik az állomány gyarapításával, megőrzésével, felújításával, digitalizálásával, továbbá a MaNDA által nyújtott filmszakmai szolgáltatásokkal foglalkoznak 1.4.

Kérjük, sorolják fel a mozgóképörökséggel foglalkozó valamennyi intézményt, beleértve a helyi és regionális intézményeket is, és adják meg a kapcsolódó honlapcímeket!

Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

www.mandarchiv.hu www.kulturkincs.hu

Nemzeti Audiovizuális Archívum

www.nava.hu, www.kereso.nava.hu, www.tematikus.nava.hu

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Közszolgálati Archívuma

1.5.

www.mtva.hu

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

A Kultv. 2013. január 1-től módosította a MaNDA feladatait. (2) 2. TÁBLÁZAT – JOGALKOTÁSI INTÉZKEDÉSEK/A NEMZETI MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGHATÁROZÁSA

2.1.

Sorolják fel a mozgóképörökségről szóló 2005. évi ajánlás célkitűzéseinek elérése érdekében hozott jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket!

Jogalkotási szempontból jelentős változás volt a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2012. évben hatályba lépett módosítása, amely a nemzeti filmvagyon fogalmi körének kibővítésén túl (lásd: 2.2 pontban foglaltakat) újraalkotta a nemzeti filmvagyon kezelésének részletes szabályait. A legfontosabb elemek a következők: a nemzeti filmvagyon állami tulajdon, vagyonkezelője a MaNDA, terjesztője pedig a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF). A terjesztés részletes szabályairól a MaNDA-nak és az MNFnek ún. terjesztési megállapodást kell kötnie, amely a MaNDA irányítását ellátó szerv vezetőjének egyetértése esetén jön létre. (A terjesztési megállapodás még nem jött létre, 3

így a terjesztést továbbra is közvetlenül a MaNDA végzi. Mindez azonban nem veszélyezteti a nemzeti filmvagyon széleskörű hozzáférhetőségének biztosítását, a beszámolási időszak terjesztési adatai /TV, DVD, egyéb terjesztési formák/ ezt alátámasztják.) A jogi szabályozás további új eleme az, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap közreműködésével lényegében díjmentesen (azaz csak a közvetlenül jelentkező, elsősorban technikai jellegű - költség megfizetése ellenében) jutnak hozzá a MaNDA által kezelt filmvagyon elemeihez. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvényt a 2011. évi CCI. törvény módosította értelmező rendelkezésekkel. 2.2.

Mi a nemzeti mozgóképörökségük részét képező filmalkotások meghatározása?

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény definiálja a nemzeti filmvagyon fogalmát a következők szerint: nemzeti filmvagyonnak minősülnek az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. §-ának (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá az e törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, amelyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak. A mozgóképtörvény 2012. évi módosítása ez utóbbi kategóriát kiterjesztette az érintett filmalkotások reproduktív (dubnegatív, dubpozitív kópiák) anyagaira is. A nemzeti mozgóképörökség részének tekintjük továbbá azokat a Magyarország területén, illetve koprodukcióban készült mozgóképes anyagokat, amelyek hazánk történelme, kultúrája, vagy a magyar társadalom bemutatása szempontjából jelentőséggel bírnak. Ugyancsak a nemzeti mozgóképörökség részének tekintjük azokat az egyetemes filmkultúrába tartozó műveket, amelyeket magyarországi forgalmazásukkal, vagy kiadásukkal összefüggésben hozzáadott értékkel: magyar felirattal, vagy magyar szinkronnal láttak el. 2.3.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

A mozgóképtörvény 2012. évi módosítása ez utóbbi kategóriát kiterjesztette az érintett filmalkotások reproduktív (dubnegatív, dubpozitív kópiák) anyagaira is. (3) 3. TÁBLÁZAT – A

NEMZETI AUDIOVIZUÁLIS ÖRÖKSÉGÜK RÉSZÉT KÉPEZŐ FILMALKOTÁSOK LETÉTBE HELYEZÉSE

3.1. a)

Milyen típusú letétbe helyezést alkalmaznak az országukban? Törvényi letétbe helyezés A MaNDA alapvetően a törvényi letétbe helyezés alapján végzi gyüjtőkörébe tartozó filmalkotások szisztematikus gyűjtését, katalogizálását, megőrzését.

4

Ennek hatályos jogszabályi alapja egyrészt a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, másrészt a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet). b) Közfinanszírozásban részesült (szerződéses letétbe helyezés)

filmalkotások

kötelező

letétbe

helyezése

A beszámolási időszakban folytatott gyakorlat szerint az állami támogatás elosztó szervezetek támogatási feltételként szabták meg a támogatott filmakotásról történő kötelespéldány szolgáltatását. c)

Önkéntes letétbe helyezés Az önkéntes letétbe helyezésre van lehetőség és megfelelő jogi eljárás, de a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. (Legutóbb több évtized Magyar reklámfilmjei kerültek be ilyen jogcímen a MaNDA-hoz.)

3.2.

A letétbe helyezési kötelezettség kiterjed-e a digitális hordozón lévő filmekre?

Igen 3.3.

Milyen anyagokat kell letétbe helyezni?

MaNDA A Rendelet 3. §-a szerint: (2) Film, videodokumentum és elektronikus dokumentum esetében az előállított példányszámtól függetlenül kell kötelespéldányokat szolgáltatni a) a Magyarországon előállított, vagy b) a külföldön előállított és belföldön kiadott, vagy c) a külföldön előállított és belföldön forgalomba hozott filmből, a video- és elektronikus dokumentumból. A Rendelet 6. § (1) bek. b) pontja szerint: Nem kell kötelespéldányokat szolgáltatni az időszaki kiadványok és a szabályzatok kivételével a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek működésével kapcsolatban keletkezett, azok irattárában, kép- és hangfelvételtárában őrzött sajtótermékekből. NAVA A vonatkozó szabályokat a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény (NAVA törvény) határozza meg: 2. § d) audiovizuális kötelespéldány: a közszolgálati médiaszolgáltatók és - az NMHH elnökének rendelete szerinti műsorszámok esetében - az országos földfelszíni terjesztésű televíziós médiaszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, az e törvény hatálya alá tartozó műsorszám. 3.4.

Mi a letétbe helyezés határideje?

MaNDA 5

R. 8.§ (2) A belföldön előállított film eredeti kép- és hangnegatívját és a duppozitívot együttesen, a gyártás befejezését követő 1 hónapon belül kell szolgáltatni. (3) A külföldön előállított és belföldön forgalomba hozott videodokumentumok kötelespéldányát a forgalomba hozataltól számított 3 napon belül kell szolgáltatni. (4) A külföldön előállított és belföldön forgalomba hozott film kötelespéldányát – ha a forgalmazási szerződés másképp nem rendeli - a bemutatástól számított két éven belül, illetőleg a határozott időre forgalomba hozott filmből a forgalmazási jog lejárta után 30 napon belül kell szolgáltatni. NAVA NAVA törvény 10. § (1) A nyilvánossághoz közvetített audiovizuális kötelespéldányt és az NMHH elnökének rendeletében meghatározott azonosító adatokat archiválási célra az NMHH elnökének rendelete meghatározott formában - a NAVA rendelkezésére kell bocsátani. (2) Az audiovizuális kötelespéldányt a NAVA jogosult közvetlenül a műsorszórásból rögzíteni. Ha a NAVA a közvetlen rögzítés jogával nem élt, a médiaszolgáltató az Alap vagy a keretei között működő szervezet - a műsor vetítésétől számított 60 napon belül közölt - felhívására legkésőbb 60 napon belül a műsorszámot a az NMHH Elnökének rendelete szerinti hordozón és módon rendelkezésre bocsátja. 3.5.

Alkalmaznak-e megfelelőségi ellenőrzést a letétbe helyezési kötelezettségre vonatkozóan?

Igen. Megvizsgáljuk, hogy az adott filmanyag a jogszabályban meghatározott kötelespéldány szolgáltatási körbe tartozik-e? Ha nem, de egyébként a MaNDA gyűjtőkörébe tartozik, úgy önkéntes letétként kezeljük. Ha nem tartozik gyűjtőkörünkbe, úgy felajánljuk más – megfelelő profilú – közgyűjtemény számára. 3.6.

Alkalmaznak-e ellenőrzést a letétbe helyezett anyag minőségére vonatkozóan?

A Rendelet 7. § (1) bek. szerint: MaNDA Kötelespéldányként csak hibátlan, teljes példányok szolgáltathatók. A hibás vagy nem teljes példányt a szolgáltató az értékesítéstől számított 3 napon belül köteles hibátlan példányra kicserélni, illetve kiegészíteni. A kötelespéldányok minőségi megfelelőségét a MaNDA munkatársai a letétbe helyezéskor ellenőrzik. 35 mm-es új gyártású anyagok esetén az ellenőrzést 1 héten belül elvégezzük, ha szükséges cserekópiát kérünk. Az elektronikus/digitális hordozók esetén az ellenőrzés – berendezéseink túlterheltsége miatt – hosszabb ideig tart. Áthidaló megoldásként a leadott anyag mellé a producer nyilatkozatot nyújt be, amelyben garanciát vállal a leadott anyag megfelelő minőségéről és teljességéről. NAVA 6

Az audiovizuális műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki,minőségi és egyéb követelményeit pedig a 52/2007. (V.17.) GKM-OKM együttes rendelete határozza meg

3.7.

Van jelenteni való problémájuk vagy bevált gyakorlatuk a filmalkotások gyűjtésével kapcsolatban?

3.8.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

Nem. (4) 4. TÁBLÁZAT – A

NEMZETI AUDIOVIZUÁLIS ÖRÖKSÉGÜK RÉSZÉT KÉPEZŐ FILMALKOTÁSOKON KÍVÜLI ANYAGOK GYŰJTÉSE

4.1.

Létezik-e országukban valamilyen rendelkezés vagy gyakorlat a nemzeti audiovizuális örökség részét nem képező filmalkotások, és

A MaNDA törekszik az egyetemes filmművészet Magyarországon nem forgalmazott alkotásainak gyűjtésére, amely – a rendelkezésre álló forrás függvényében - vásárlás, vagy a filmarchívumok közötti csere útján valósul meg. 4.2.

a filmalkotásnak nem minősülő mozgóképanyagok gyűjtésére vonatkozóan?

A MaNDA gyűjti a nemzeti filmállomány részét képező filmek próbafelvételeit, filmtöredékeket, forgatási muszteranyagokat, werkanyagokat, filmelőzeteseket, trailereket. A Rendelet 5.§ (3) bek. d) pontja szerint: egy kötelespéldányt kell szolgáltatni Filmintézet számára a filmekből, a filmek és filmszínházak szöveges plakátjaiból és műsorfüzeteiből. A Fotó- és plakáttár a MaNDA egyik legfontosabb külön-gyűjteménye, amelynek állományában több mint 50 ezer filmplakát és 200 ezer filmmel kapcsolatos fotó, illetve levelezőlap, található. A gyűjtemény kisszámú tárgyi emléket is őriz. Teljességre törekvően, így visszamenőleg is – kötelespéldány-szolgáltatás, vásárlás és ajándékozás útján – gyűjti a magyarországi filmforgalmazásban bemutatott magyar és külföldi filmek plakátjait. Ezeken túlmenően jelentős számú – hazai forgalmazásba nem került – külföldi filmplakátot valamint filmfesztiválok, filmes rendezvények plakátjait is őrzi. A Tár fotóállománya az unikális magyar némafilm fotók mellett, hazai és külföldi forgalmazási és werkfotókból, sztárfotókból valamint dokumentum-felvételekből áll. 4.3.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

Nem. (5) 5. TÁBLÁZAT – KATALOGIZÁLÁS ÉS ADATBÁZISOK 5.1.

Kérjük, mutassák be az Önök által alkalmazott katalogizálási gyakorlatot!

MaNDA 7

A MaNDA Filmintézet gyűjteményei, a filmek leírásának sajátosságaira alakított saját szakrend alapján folytatott, de a könyvtári katalógizálás alapjaira épülő cédulakatalógusos rendszerben kerültek feldolgozásra az Intézmény jogelődjének 1957es megalapításától. (Filmtári, alkotói, tematikus, Video- majd médiatári katalógusok. ) A könyvtár anyagait a könyvtári feldolgozás irányelveinek megfelelően tárja fel. 2000-ben került üzembe állításra a Filmintézet saját feljesztésű adatbázisának 1.0 verziója, mely a 2005-ben (FIAF irányelvek és külföldi tapasztalataink alapján) teljes átstruktúrálásra került. A filmanyagok feldolgozási és nyilvántartási sajátosságai miatt, számítógépes könyvtári nyilvántartási rendszereket nem tudtunk céljainkra felhasználni, ezért kellett speciális adatbázist kellett terveznünk és fejlesztenünk. (Tudomásunk szerint minden európai filmes gyűjtemény hasonlóképpen kellett, hogy eljárjon.) A rendszer alkalmas a filmográfiai-, a raktári állományok-, a különgyűjtemények nyilvántartására, teljes feldolgozására. Kezeli a kópiakölcsönzéseket, felülete van kutatók hozzáférésére. 2005-2011-ig további fejlesztések történtek: gyűjteményi modulok, alkotói nyilvántartó rendszer fejlesztése, dossziétári anyagok digitalizált elemeinek tárolására alkalmas modul, kutatói hozzáférések 2 szinten. A könyvtári állomány a Filmintézeti adatbázistól független, a KisTéka könyvtári katalogizálási rendszerében került számítógépes katalogizálásra. Az adatbázisos feldolgozás és katalogizálás nem jelenti a korábbi nyilvántartási rendszerek (katalógus, főkönyv) építésének lezárását. Az informatikai és papír alapú nyilvántartásokat párhuzamosan vezetjük, mivel a cédulakatalógusos rendszer NAVA 2006. január 1-e óta sugárzott műsorszámok metaadatait tartalmazó katalógus jelenleg 790 ezer metaadatrekordot tartalmaz, évente 100000 – 120000 új tétellel bővül. A katalógus a qDC 15 adateleme alapján, belső szabályzatok előírásait követve épül, a különböző ismérvek rögzítéséhez részben saját maga által karbantartott névtereket használ (személynevek), részben külső fejlesztésű és gondozott tezauruszt. A metaadatrekordokat 2011 második felétől a hír- és háttérműsorok esetében teljes szöveges átiratok egészítenek ki. A metaadatrekord kiemelkedően fontos elemei tartalmi reprezentásai - a rögzízett kulcsképek is, amelyekből képtár is épül. Mindezeken felül a felhasználói keresést egyperces betekintő részletek segítik. A katalógus nyilvános, online elérhető. Oktatási és közgyűjteményi kutatóhelyeken a 2004. évi CXXXVII. NAVA-törvény értelmében – dedikált hálózaton - teljes műsorszámok tekinthetők meg. 5.2.

Kérjük, mutassák be az Önök által használt filmográfiai adatbázisokat!

A MaNDA Filmintézeti részlegében minden munkafolyamatot egyetlen rendszerbe integráltunk. A Filmintézet adatbázisában egy filmográfiai tétel feldolgozásának kötelező adatminimuma 5 alapadat (nyilvántartási cím, rendező, ország, év, műfaj), ez után generálódik a rendszerben a filmográfiai tétel elsődleges ID-je. A tartalmi feldolgozás további lépcsői: címváltozatok, teljes stáblista (személy almodulból), gyártó cégek (almodulból), támogatók (almodulból), tartalmi leírások, felhasznált források, archív kópia elsődleges adatai, forgalmazói adatok (almodulokból): cég, bemutatás helye és ideje, fesztiválszereplések és díjak, digitalizált dokumentumok integrálása: szinopszis, forgatókönyv, dialóg listák, dossziétári anyagok. Speciális filmográfiai feldolgozási metódussal rendelkeznek, az un. szkeccsfilmek, a sorozatok és a híradóanyagok. A filmtári (celluloid hordozók – 5 állomány), médiatári (digitáliselektronikus hordozók – 9 állomány), fotó- és plakáttári anyagok feldolgozása a rendszeren belül, de külön-külön adatbeviteli felületeken történik. A gyűjteményi felületeken feldolgozott anyagok bekapcsolhatók, ezáltal megjeleníthetők a filmográfiai feldolgozásban. Magyarán az adott filmcím alatt a tartalmi- filmográfiai adatokon túl azonnal látható, hogy fotó, plakát, celluloid vagy digitális kötelespéldány és megtekintő 8

anyag tartozik-e hozzá gyűjteményünkben. A fentieken túl a rendszer részei még.: Személy kezelő modul: személyi adatlapok egyszerűbb adatfeltöltése végett, ebben a modulban dolgozhatók fel az alkotókhoz tartozó személyi dossziék digitalizált anyagai, a személyekhez tartozó portréfotó állományunk, illetve a saját kiadású lexikonjainkban az elmúlt évtizedek során megjelent életrajzi szócikkek. Raktári kölcsönzési modul, mely a celluloid kölcsönzéseket kezeli. Belső kutatói felület: teljes körű hozzáférés, csak adatlekéréshez. Helyben használható. Külső kutatói felület: korlátozott hozzáférés, publikus adattartalmakra, csak adatlekéréshez. Helyben használható. Médiatári kölcsönzési modul – félkész, nem üzemképes állapotban –, a médiatári kölcsönzések majdani kezelésére.

gyarapodás gyarapodás 2012 új adatlap 2013 új adatlap (db) (db)

Filmintézeti adatbázis

2000-2013 összes adatlap (db)

filmográfiai tétel

32500

665

283

kópia

71900

5921

913

elektronikus, digitális hordozók

13000

600

1700

plakát

2800

219

0

fotó

8600

1846

1132

személy

76200

1750

350

gyártó cég

10000

430

90

A MaNDA digitális adatbázisa az Europeana Dublin Core ESE (European Semantic Elements)-sztenderdjét használja, export felülete úgyszintén az Europeana által igényelt EDM (Europeana Data Modell)-ben szolgáltat adatokat az Unió digigális könyvtárának. Ezen belül audiovizuális anyagokat is. A CHO-k (cultural heritage object) a hozzáférési beállításoknak megfelelően kerülnek exportra a szerzői jogi státusuknak megfelelően, a metaadatok teljeskörűen átadásra kerülnek az Europeanával kötött DEÁ-nak (Data Exchange Agreement) megfelelően. A MaNDA belső adatbázisainak részleges migrációja 2013-ban megkezdődött. Mivel a MaNDA DB Audiovizuális metatáblái közepes szintűek az Europeana ESE sztenderdjének megfelelően, a Filmintézeti adatbázisok továbbra is feltöltésre kerülnek. NAVA Kötelespéldány-adatbázis: 550 ezer műsorszám-rekordot tartalmaz Kötelespéldány-adatbázishoz tartozó képtár: 1millió 260 ezer kulcsképrekord Kötelespéldány-adatbázis névterei: 380 ezer besorolásiadat-rekord

9

5.3.

Miként biztosítják az Önök által használt adatbázisoknak az országukban vagy más tagállamokban használt más adatbázisokkal való interoperabilitását?

MaNDA A MaNDA Filmintézeti részlegében használt, saját fejlesztésű Filmintézeti adatbázis a FIAF irányelveknek megfelelő. Tapasztalataink az European Film Gateway Project és az EFG1914 Project kapcsán vannak. Ezek szerint, a rendszer metaadat tartalma a kívánalmaknak maximálisan megfelelő. Az adatközlés ugyan nem automatikus (adatbázis tartalmainkból az aktuális adatközlési kérdőívnek megfelelően leprogramozott xml-eket készítünk), de jól működő. NAVA OAI-PMH protokollon keresztül a teljes metaadatbázis elérhető. 5.4.

Végrehajtották-e vagy tervezik-e végrehajtani az EN 15744:2009 („Filmazonosítás – Minimális metaadatok a filmművészeti alkotásokra vonatkozóan”) és/vagy az EN 15907:2010 („Filmazonosítás – A metaadatok interoperabilitásának javítását szolgáló eszközök – Az elemek együttese és struktúrája”) európai szabványt?

A MaNDA Filmintézeti részlegében használt, saját fejlesztésű Filmintézeti adatbázis létrehozásakor az EN 15744.2009 szabványban megfogalmazottakat – mintegy a szabványt megelőzve, az ebben foglalt, korábban is érvényes FIAF feldolgozási irányelveket – használtuk. Az EN 15907.2010 szabványba foglalt a datstruktúrának metaadat állományunk megfeleltethető, a kimeneti oldal (adatközlés) még nem megoldott, de dolgozunk rajta. 5.5.

Van jelenteni való problémájuk vagy bevált gyakorlatuk a katalogizálással és az adatbázisokkal kapcsolatban?

Nincs. 5.6.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

(6) 6. TÁBLÁZAT – MEGŐRZÉS ÉS HELYREÁLLÍTÁS 6.1.

Milyen intézkedéseket tettek, illetve milyen programokat hoztak létre a letétbe helyezett filmalkotások megőrzése érdekében?

A MaNDA a hagyományos filmszalagok megőrzésére megfelelő klimatizált raktárhelyiségekkel illetve megfelelő tárolókapacitással rendelkezik. Az MaNDA minden évben végez állományvédelemhez köthető feladatokat. Az elvégzett munkával kapcsolatban, (2011. november 1 – 2013. október 31. között) az eltelt időszakban mintegy 9370 db kópia (korábbi adat: 8.386), és gyártási kellék összesen: 22451 db tekercs (korábbi adat: 35.889) ellenőrizése történt meg. Az adott időszakban, a ellenőrzések hangsúlyosan a dokumentufilmek és a különböző temetikus híradó anyagokra koncentrálódik, ezért míg a kópiák száma 12%-kal nővekedett, a tekercsek 10

volumene 37%-kal mérséklődött. A filmszalagos hordozóknál -indokolt esetekbenfizikai állapotuk javítását hagyományos technológiai úton volt szükséges elvégezni." Az MaNDA által őrzött filmalkotások egy részének (összesen: 1673 kópia, korábbi adat: 4950 kópia) celluloidról elektronikus hordozóra történő átírása történt. A cca. 76%-os visszaesést, a szolgáltatási terület megnővekedett igényére is vissza vezethető, mert az elektronikus hordozón történő kiszolgálás miatt a gépek túlterheltsége nem tette lehetővé a további állományvédelemre fordítható időt. Külön szólnunk kell a Spirit Classic SDC 2000 típusú, DTF gyártmányú telecine képbontó berendezés 2012-ben történt beszerzéséről, amely jelentős technikai előrelépést jelent a MaNDA gyűjteményében található negativ, dubnegatív, dubpozitív, intermediate, master és pozitív kópiák Full HD felbontású digitalis másolatainak elkészítésében. 6.2

Sorolják fel a helyreállításra vonatkozó intézkedéseket és programokat!

A MANDA fontos feladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek hozzáférhetővé tétele, megőrzése az utókor számára. Ennek feltétele a filmek szakszerű tárolása, rendszeres felújítása és amennyiben szükséges, restaurálása. A korai filmek felújítását sürgeti, hogy bomlékony, tűz- és robbanásveszélyes nitró nyersanyagra készültek. A filmfelújítás 1989 óta folyik szisztematikusan. Célunk, hogy az állományunkba bekerülő nitró alapanyagú filmek minél rövidebb idő alatt biztonsági nyersanyagra kerüljenek, s készüljön róluk olyan biztonsági kellékanyag is, mely alapján újabb kópiák gyárthatók. A filmfelújítás, filmrestaurálás módszerei, eszközei az elmúlt húsz-harminc év során sokat fejlődtek, az utóbbi években készült restaurált kópiák sokkal közelebb állnak az eredetihez, mint a hatvanas-hetvenes években készült biztonsági másolatok. A digitális technikák azonban még további lehetőségeket nyitnak meg a filmrestaurálás terén, ezért törekedni kell az eredeti nitró kellékek megőrzésére, hogy a felújítások az eddiginél jobb minőségben megismételhetők legyenek. Az Archívum restaurálási tevékenysége nemzetközileg elismert. A beszámolási időszakban 1 némafilm restaurálása történt meg hagyományos módon és 72 filmről készült digitalis master. A felújítások fedezete a központi költségvetés (8 film) az EFG project (11 film), illetve a MaNDA saját ereje (54 film) volt. 6.3.

Rendelkezik-e a szerzői jogra vonatkozó nemzeti törvényük az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott kivétel végrehajtásáról? Az említett kivétel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak és archívumok által végzett olyan többszörözési cselekményeket, amelyek közvetlenül és közvetve sem szolgálnak gazdasági vagy kereskedelmi célt. E kivétel végrehajtása esetén az országukban működő valamennyi, mozgóképörökséggel foglalkozó intézmény jogosult e kivétel alkalmazására? A kivétel végrehajtása során a digitális anyagok esetében van lehetőség a formátum megváltoztatására?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 35. §-ának (4) bekezdése szerint a „(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló … intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, 2

HL L 167., 2001.6.22., 10. o. 11

illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges, b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül, c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”

6.4.

Van jelenteni való problémájuk vagy bevált gyakorlatuk a megőrzéssel és a helyreállítással kapcsolatban?

Nincs 6.5.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

Jogszabály módosítás. (7) 7. TÁBLÁZAT – HOZZÁFÉRHETŐSÉG, SZAKMAI KÉPZÉS ÉS OKTATÁS 7.1.

Rendelkezik-e a szerzői jogra vonatkozó nemzeti törvényük az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének n) pontjában megfogalmazott kivétel végrehajtásáról? Az említett kivétel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a helyszínen végzett kutatómunkát. E kivétel végrehajtása esetén lehetőség van „zárt hálózat” keretében folytatott kutatómunkára is?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) 38. §-ának (5) bekezdése szerint a felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel – a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. [Az Szjt. e rendelkezésében szabályozott szabad felhasználást tekintve a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés, valamint a számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit a 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet határozza meg.] Az Szjt. hivatkozott szabálya alapján a NAVA jelenleg zárt rendszerben, oktatási és tudományos célra, a kijelölt intézményekben felállított terminálokon, ún. NAVA Pontokon keresztül, a letöltést meg nem engedő módon lehetővé tesz audiovizuális tartalmakhoz (híradók, dokumentumfilmek, filmalkotások, reklámok stb.)való hozzáférést. 7.2.

Rendelkezik-e a szerzői jogra vonatkozó nemzeti törvényük az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak 12

összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott kivétel végrehajtásáról? Ez a kivétel lehetővé teszi az oktatási szemléltetés vagy tudományos kutatás céljából való felhasználást. Ilyen jellegű felhasználás esetén a kivétel végrehajtása kiterjed a filmalkotásokra is? lásd: 6.3.és 7.1 pont 7.3.

Országuk végrehajtotta-e az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló irányelvet?

Igen. A Magyar Országgyűlés megalkotott, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvény 5. §-a, 16. §-a, 24. §-a, 26. §-a és 27. § b) pontja az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

7.4.

Használatosak-e országukban olyan licencszerződések, amelyek lehetővé tennék, hogy a filmalkotások oktatási, kulturális, kutatási vagy egyéb nem kereskedelmi felhasználás céljára hozzáférhetőek legyenek? Kérjük, részletezzék az elfogadott intézkedéseket! Törvényi szabályozás van.

7.5.

Hoztak-e a szerzői és szomszédos jogokkal összhangban lévő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők hozzáférhessenek a letétbe helyezett filmalkotásokhoz? Kérjük, részletezzék az elfogadott intézkedéseket! A z egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény által az Szjt.-be illesztett 41. § (1) bekezdése tág körben teszi lehetővé a szabad felhasználást a fogyatékkal élők számára, amennyiben kimondja, hogy a mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek – a fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.

7.6.

Milyen lépéseket tettek a mozgóképörökséghez kapcsolódó területeken megvalósuló szakmai képzés támogatása érdekében?

E kérdés tekintetében mindenekelőtt a Nemzeti Alaptantervet (a továbbiakban: NAT) kell megemlíteni, amelynek kulcskompetenciái – összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáiról szóló 2006. december 18-i (2006/962/EK) ajánlásban foglaltakkal – között találjuk az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztését. A „Művészetek” műveltségi terület részét képezi a mozgóképkultúra és médiaismeret. A tantárgy a mozgó képi szövegértés, továbbá az audiovizuális média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. 7.7.

Milyen lépések történtek a mozgóképes kultúra előmozdítására? A mozgóképörökséggel foglalkozó intézmények ingyenesen hozzáférhetővé 13

tesznek-e az interneten olyan filmanyagokat, amelyek segítségével a nagyközönség elsajátíthatja a képek mash-up útján történő feldolgozását? 7.8.

Van jelenteni való problémájuk vagy bevált gyakorlatuk a hozzáférhetőséggel, a szakmai képzéssel és oktatással kapcsolatban?

Nincs. 7.9.

Történt jelenteni való változás 2011 óta?

(8) 8. TÁBLÁZAT – EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGEK 8.1.

Együttműködnek-e országukban működő más, mozgóképörökséggel foglalkozó intézményekkel, műsorszolgáltatók archívumaival vagy egyéb kulturális intézménnyel?

Van együttműködés a kép- és hangarchívumok között. Ennek eredményeként a MaNDÁ-ban őrzött 100 magyar nagyjátékfilm, 65 digitalizált vizsgafilm (Színház és Filmművészeti Egyetem) elérhető a NAVA pontokon. Korábban a NAVA által működtetett Filmhíradó Online-t és Gramofon Online-t 2013. január 1-től a MaNDA működteti. Együttműködés van továbbá az MTVA-val és a közszolgálati médiszolgáltatókkal, segítve a műsorszolgáltatók műsorkínálatának bővítését. Igény szerinti szolgáltatást (filmellátás, kutatás) nyújtanak országos és egyéb műsorszolgáltatók részére is. Együttműködés van a kép- és hangarchívumok és egyéb kulturális intézmények: múzeumok, színházak, filmszínházak között is. 8.2.

Létrehoztak-e kétoldalú együttműködést más tagállamok mozgóképörökséggel foglalkozó intézményeivel? Az 1945 előtti magyar filmgyűjtemény (különösen a meglehetősen hiányos magyar némafilmgyűjtemény) gyarapítását a külföldi archívumokkal való együttműködés segíti elő. A MaNDA az elmúlt években a következő archívumokkal bonyolított filmcseréket: Filmarchiv Austria (Bécs), Österreichisches Filmmuseum (Bécs), EYE Film Institute Netherlands (Amszterdam), Jugoslovenska Kinoteka (Belgrád), Bundesarchiv-Filmarchiv (Berlin), Deutsche Kinemathek (Berlin), Cinematheque Royale de Belgique (Brüsszel), Cineteca del Friuli (Gemona), National Audiovisual Archive (Helsinki), Cinematheque Suisse (Lausanne), British Film Institute (London), Fondazione Cineteca Italiana (Milano), Gosfilmofond of Russia (Moszkva), Archives Françaises du Film du Centre National du Cinema (Bois D’Arcy). A filmcserék révén az archívum magyar némafilmgyűjteménye több mint négyszeresére nőtt.

8.3.

Részt vesznek európai projektekben? Ha igen, sorolják fel az érintett projekteket.

A MaNDA folyamatosan résztvesz európai projektekben. A korábbi beszámolókhoz képest új projekt: 14

Az EFG1914 elnevezésű projekt az első világháború eseményeit feldolgozó, felbecsülhetetlen értékű kordokumentumoknak: a filmeknek a digitalizálását és elérhetővé tételét tűzte zászlajára. 2012 februárjában indult, célja, hogy az I. világháború kitörésének centenáriumára, 2014 januárjára 650 órányi filmet és mintegy 5600 fényképet, cenzúrakártyát, plakátot és szöveget tegyen online elérhetővé a www.europeanfilmgateway.eu és a www.europeana.eu portálokon. A kezdeményezéshez 25 intézmény, közöttük 20 filmarchívum csatlakozott szerte Európából. A MaNDA 3 órányi filmanyagot digitalizál és oszt meg , ezek között van 3 játékfilm (Az utolsó éjszaka, A föld rabjai, Egy fiúnak a fele), illetve dokumentumfilmek (pl. Károly király koronázása, Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért, Élet az egykori Zita telepen, Harctéri karikatúrák). NAVA: Euscreen, Europeana 8.4.

Részt vesznek nemzetközi tevékenységekben?

Az MaNDA tagja az Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF); e tagság lehetővé teszi az információcserét az adatbázisok építéséről, működéséről, a filmfelújítás hagyományos, valamint új módszereiről, továbbá a digitalizálás szerepéről. (9) 9. TÁBLÁZAT – A PRIORITÁSOK MEGVALÓSULÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE Mi történt országukban 2011 óta a következő tevékenységi körökben? Kérjük, jelezzék azt is, ha az egyes esetekben 2014–2015 során terveznek eljárni! Begyűjtött mennyiség 9.1.

Létrehoztak-e a törvényi, illetve szerződéses letétbe helyezés betartatására szolgáló mechanizmusokat?

Már 2011 előtt is működtek ezek a mechanizmusok. Lásd: a 3. táblázatban foglaltakat 9.2.

Bevezették-e a letétbe helyezett anyagok szisztematikus minőségellenőrzését? Amennyiben arra még nem került sor a korábbiakban, a törvényi, illetve kötelező letétbe helyezést előíró jogszabályok meghatározzák-e a „jó minőség” fogalmát?

2011 előtt is volt szisztematikus minőségellenőrzés. Lásd: a 3. táblázatban foglaltakat. Jelenleg napirenden van a kötelespéldány rendelet módosítása amely előírja, hogy Magyarországon előállított filmtermék véglegesített kép- és hangnegatívján, duppozitívján, illetve pozitív példányán túl, a véglegesített legjobb minőségű elektronikus hordozó egy példányát is szolgáltatni kell. A tervezet a kötelespéldány szolgáltatási kötelezettséget kiterjeszti a külföldön magyar koprodukciós részvétellel előállított, de Magyarországon forgalomba nem hozott film- és videótermékre is. A minőségi követelményeket a tervezet szerint a MaNDA a honlapján tenné közzé. 9.3.

Tettek-e lépéseket a filmalkotások és a kapcsolódó filmes anyagok önkéntes letétbe helyezésének előmozdítása érdekében? Gondoskodtak-e arról, hogy minden letétbe helyezés szerződés mellett történjen? Használták-e az ACE és a FIAPF által aláírt szerződésmintát az önkéntes letétbe helyezéshez? 15

Katalogizálás, adatbázisok létrehozása 9.4.

Biztosított adatbázisaik teljes mértékű internetes elérhetősége és kereshetősége?

Lásd az 5. táblázatban foglaltakat 9.5.

Részt-e vett valamely intézményük a filmes adatbázisok interoperabilitására vonatkozó EN 15744:2009 és EN 15907:2010 európai szabványok végrehajtásával kapcsolatos uniós finanszírozású képzésen? Végrehajtották-e, avagy tervezik-e végrehajtani az említett szabványokat?

A képzésben nem vettünk részt. Egyebekben lásd az 5. táblázatban foglaltakat Tartósítás 9.6.

Létrehoztak-e a nemzeti mozgóképörökségükhöz kapcsolódóan hosszú távú stratégiát, illetve nemzeti megőrzési terveket?

A szellemi tulajdon védelméről szóló, 2013-2016-ig terjedő nemzeti stratégia (JEDLIK TERV) 4.2 pontja kapcsolódik a mozgóképörökség védelmének és hasznosításának kérdésköréhez. A MaNDA éves terveket készít a felújításról, digitalizálásról. Helyreállítás 9.7.

Létrehoztak-e helyreállítási terveket és a prioritásokat megfogalmazó, a rendelkezésre álló költségvetéssel összhangban álló rendszereket?

Lásd: a 9.6. pontban foglaltakat 9.8.

Tettek-e további lépéseket annak érdekében, hogy a helyreállítási projektekhez az állami pénzeszközökön túl további pénzügyi forrásokat szerezzenek (például a jogtulajdonosoktól, illetve jótékonysági vagy kulturális intézményektől)?

Rendszeresen pályázunk a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a Magyar Művészeti Akadémiához és a Magyar Nemzeti Filmalaphoz. Ez utóbbi 2013-ban jelentős (14 millió forintos) támogatást ítélt meg Kertész Mihály 1914-ben készült filmje, a Tolonc restaurálására. 9.9.

Létrehoztak-e partnerséget más, mozgóképörökséggel intézményekkel európai helyreállítási projektekhez kapcsolódóan?

foglalkozó

Lásd: a 8. táblában foglaltakat

9.10.

Törekedtek-e megállapodásra jutni a jogtulajdonosokkal a helyreállított alkotások nem kereskedelmi célú felhasználásával kapcsolatban?

-

16

Hozzáférhetőség 9.11.

Kötöttek-e megállapodást a jogtulajdonosokkal a filmalkotások és a kapcsolódó filmes anyagok kulturális célú felhasználására vonatkozó jogok megszerzése céljából?

Ami az audiovizuális örökség oktatási, kulturális vagy hasonló célú hozzáférhetővé tételét illeti, annak jogi hátterét egyrészt az SZjt. biztosítja, a terjesztés új módjai megvalósításának mikéntjéről pedig a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól szóló 203/2006. (X. 5.) Korm. rendelet szól. Az állami tulajdonban lévő filmstúdió vállalatoknál készült filmek megőrzése és hatékony terjesztése érdekében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény megalkotta a nemzeti filmvagyon fogalmát (Lásd: 2. táblázat), amelynek célja az volt, hogy az e filmstúdióknál készült filmek vagyoni jogait állami (kincstári) vagyoni körbe helyezze, ezáltal biztosítva azok elidegeníthetetlenségét. A törvény a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások vagyonkezelőjének a MaNDA-t jelölte ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a nemzeti filmvagyon fogalma kizárólag az állami tulajdonú stúdiókban készített filmalkotásokon fennálló szerzői vagyoni jogokat foglalja magában. Az egyéb filmprodukciós cégek, filmelőállítók által készített alkotásokon fennálló szerzői jogokra nézve továbbra is kizárólag az Szjt. szabályai alkalmazandók. Lásd: a 2.1. pontban foglaltakat is.

Oktatás/médiával kapcsolatos ismeretek 9.12.

Próbáltak-e országuk mozgóképörökséggel foglalkozó intézményei és iskolái megállapodást kötni a jogtulajdonosokkal a filmalkotások oktatási célra történő felhasználására vonatkozó jogok megszerzése érdekében?

Ezt az Szjt. biztosítja. 9.13.

Kidolgoztak-e nemzeti stratégiákat ahhoz kapcsolódóan, hogy megismertessék a filmalkotásokat a fiatalokkal?

Nem. Szakképzés 9.14.

A szakmai képzés fejlesztésének lehetőségeként fontolóra vették-e avagy alkalmazták-e már a mozgóképörökséggel foglalkozó európai intézmények szakembereinek ideiglenes cseréjét?

A MaNDA részéről ilyen cserére még nem került sor, viszont megfelelő feltételek esetén igen hasznosnak tartanánk azt.

17

(10) 10. TÁBLÁZAT – INTÉZKEDÉSEK A DIGITÁLIS KOR KIHÍVÁSAINAK KEZELÉSÉRE Milyen lépéseket tettek 2011 óta, vagy milyen lépéseket terveznek tenni a digitális kor által támasztott kihívások kezelésére?+ 10.1.

Mozikban vagy új csatornákon keresztül forgalmazott digitális anyag gyűjtése és beszerzése: Naprakésszé tették-e a filmalkotások törvényi vagy kötelező letétbe helyezésére vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy azok kiterjedjenek az összes médiumra és az ott születő filmalkotásokra, és az e jogszabályokra vonatkozó információkat valamennyi csatornán terjesztették-e? Létrehoztak-e szabványokat a digitális filmalkotások archívumba való benyújtására vonatkozó feltételekkel és a filmalkotások megőrzési feltételeivel kapcsolatban? Hasznosnak tartanák e területeken európai szabványok kidolgozását?

Az Szjt.-be az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvénnyel végrehajtott módosítással került be az a szabályrendszer, amely az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvet ültette át. Ennek keretében több szabad felhasználás is átalakításra került, illetve több új szabály került bevezetésre annak érdekében, hogy a digitalizáció a megőrzés egyik legfontosabb eszközeként akadálytalanul megtörténhessen. Ezzel összhangban az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívumok számára, hogy a gyűjteményeiket digitalizálják és archívumként megőrizhessék. Ugyanakkor a szerzői jogi szabályozás technológiasemlegességéből fakadóan a szabályozás nem tesz különbséget a digitális és az analóg tevékenységek között: ha ugyanaz a szerzői jogilag releváns cselekmény megvalósulhat mindkét technikával, akkor az azonos jogi megítélés alá esik. A kötelespéldányról szóló rendelet módosítása több éve napirenden van, a tervek szerint az új szabályozás az összes médiumra és az ott születő filmalkotásokra kiterjed majd. Erre vonatkozó európai szabványok kidolgozását hasznosnak tartanánk. 10.2.

Olyan digitális anyag tárolása, megőrzése és hosszú távú hozzáférhetősége, amely újabb formátumokra vagy hordozóra történő rendszeres migrálást igényelhet: Létrehoztak-e eljárást a digitális megőrzésre vonatkozóan? A mozgóképörökséggel foglalkozó intézmények végeznek-e összehasonlító értékelést olyan ágazatokkal, amelyek hasonló kihívásokkal néznek szembe? Végeznek-e beruházást a digitális filmek hosszú távú megőrzésére irányuló kutatásokba? Beruháznak-e olyan berendezésekbe és szakmai képzésekbe, amelyek a digitális formátumú filmalkotások hosszú távú fennmaradásához szükségesek? Létrehoztak-e közös digitális archívumokat a szakértelem összefogása és a méretgazdaságosság növelése érdekében? Ha nem, fontolóra vették-e ennek lehetőségét?

A MaNDA létrehozásának egyik alapvető célja a jelen pontban megfogalmazott kérdéskörök tisztázása, a célok meghatározása, a végrehajtással kapcsolatos stratégia kialakítása. A létrehozást követő viszonylag rövid idő alatt számos tanulmány készült fentiek vonatkozásában. Ezek elemzését követően kerülhet sor egy átfogó – akár jogszabályban is rögzített – stratégia megalkotására. 10.4.

Digitalizálás/részvétel az európai digitális könyvtár létrehozásában: Létrehoztak-e a mozgóképörökség digitalizálására vonatkozó stratégiákat és terveket? Milyen lépéseket tettek a filmalkotások digitalizálása, valamint annak érdekében, hogy azok elérhetővé váljanak – különösen az ágazati vagy nemzeti 18

gyűjtőoldalak révén – az Europeana számára? Meg tudnák adni gyűjteményükben azon filmnek minősülő, illetve nem filmnek minősülő anyagok százalékos arányát, amelyeket digitalizáltak? Mit értenek Önök digitalizálás alatt? Digitalizálási projektek céljára igénybe vették-e vagy tervezik-e igénybe venni a strukturális alapok eszközeit? Mekkora a mozgóképörökség digitalizálására elkülönített költségvetés 2010 óta? A MaNDA illetve jogelődje 2008 szeptembere óta az EFG (European Film Gateway) projekt részvevője volt, aminek célja egyetlen hozzáférési pont megteremtése az európai filmarchívumok digitalizált gyűjteményeinek eléréséhez, megállapodás a filmarchívumok és filmtárak közös együttműködési standardjairól, a legjobb módszerek kidolgozása a szerzői jogok tisztázására és a filmes alkotások szellemi tulajdonjogának menedzsmentjére és hozzáférést biztosítani az európai filmörökséghez az Europeana útján. 10.5.

A gyűjtemények internetes elérhetősége: Mit tettek annak érdekében, hogy kihasználják az új technológiák adta összes lehetőséget a mozgóképörökség elérhetőségének biztosítása terén? Amennyiben igen, milyen csatornákat használnak (internetes oldal, saját YouTube-csatorna, Wikipédia, videofilmlekérés (VoD) stb.)? Meg tudnák adni gyűjteményükben azon filmnek minősülő, illetve nem filmnek minősülő anyagok százalékos arányát, amelyek a lakosság számára ingyenesen elérhetők az interneten?

MaNDABLOG A MaNDA esetében ez azt jelenti, hogy ezen a felületen szólhatunk kultúráról, kulturális témákról könnyedebb hangvételben, ez az elgondolás hívta életre 2012 májusában. A blogok esetében jelentős a linkelés lehetősége, amely a bejegyzések kontextusba helyezését segíti elő, a mi esetünkben ez segít a mandarchiv.hu oldalon megjelent írások összekapcsolásával. A bejegyzéseknek permalinknek nevezett saját, állandó és egyedi linkjük van, amelyen hivatkozhatóak, illetve könnyedén beilleszthetők a Facebook felületébe, amivel újabb látogatókat szerezhetünk a blognak, valamint a mandarchiv.hunak és a Filmkultúrának. Az index.hu -val történt megállapodás keretében a blog szöveges és mozgóképes bejegyzéseit beillesztik az ún. blogketrecbe, ami újabb látogatókat hoz a blognak és a Youtube-os márka csatornánknak. FACEBOOK Facebook-oldalaink (MaNDA és Örökmozgó) elsősorban a fiatalabb korosztály, illetve a közösségi médiában jelen lévők megszólítását célozza. Itt napi több poszttal: képpel, érdekes kulturális-művészeti rövidhírekkel jelentkezünk. KULTÚRKINCS A MaNDA központi online felületének elnevezése: Kultúrkincs, a www.kulturkincs.hu oldalon található meg, 2013-ban kezdte meg működését. Ez a belépő oldal a MaNDA virtuális kapuja, amely biztosítja a digitális nemzeti kulturális örökség egyetlen központi helyről való strukturált elérését. A MaNDA gazdag webes hálózattal rendelkezik, emiatt elengedhetetlen az egyetlen oldalba sűrített belépés. YOUTUBE BRAND CHANNEL

19

Az internetes világban utóbbi néhány évben végbement változásokat senki nem hagyhatja figyelmen kívül, sőt elemi érdekünk a webes megjelenés megfelelő megtervezése és megvalósítása. 2012 november óta a MaNDA saját márka csatornája, aYoutube-on „kultúrkincs" felhasználónév alatt érhető el. Az index.hu -val való megegyezés szerint az index a MaNDA blogjába befűzött mozgóképes és szöveges tartalmat teszi ki az ún. blogketrecbe, ez az együttműködés rengeteg látogatót hoz mind a blogba, mind a Youtube-ra. 10.6. Digitális vetítés és mozgóképörökség: A filmmúzeumok is szerepelnek az európai mozik digitális vetítőberendezésekkel való ellátására vonatkozó stratégiájukban? Törekedtek-e arra, hogy filmforgalmazókkal vagy filmszínházakkal megállapodásokat kössenek a mozgóképörökség digitális vetítése céljából? A technikai fejlődés következtében a magyar és az értékes európai filmalkotásokat játszó filmszínházak („art” mozik) által használt hagyományos filmtekercseket felváltotta a digitális vetítés, ezért elengedhetetlen volt a hálózat további fejlesztése, melyről egyébként az Európai Bizottság 2010 szeptemberében kiadott az európai mozikra a digitális korban váró lehetőségekről és kihívásokról szóló közleménye is szól. Magyarország Kormánya az „art” mozik korszerűsítését, digitális vetítőberendezéssel és a hozzá szükséges szerverrel való felszerelését egy három éves programmal támogatja, melyet egy évvel meghosszabítottunk a terület teljes lefedettsége végett. A kultúráért felelős tárca az „art” mozihálózat digitális fejlesztése érdekében 2011-ben 7 város (9 art moziterem), 2012-ben 10 város (10 art moziterem), 2013-ban pedig 10 város (10 art moziterem) kapott támogatást. (11) 11. TÁBLÁZAT – FILMPOLITIKA ÉS MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG A mozgóképörökség teljes mértékben megjelenik országuk filmpolitikájában? Országuk összekapcsolja-e a filmgyártás és a mozgóképörökség támogatását a szerződéses letétbe helyezés érvényesítése, illetve a támogatásban részesült filmek kulturális és oktatási célú felhasználása érdekében? Az eddigi gyakorlatban a filmtámogatás összekapcsolódik a törvényi letétbehelyezéssel, és ehhez kapcsolódóan nyitott lehetőség a jogszabályban is deklarált szabad oktatási célú hozzáférés. A technológiai lehetőségeket lehetne még javítani. Történt jelenteni való változás 2011 óta? (12) 12. TÁBLÁZAT – A VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ LEGUTÓBBI JELENTÉSBEN VÁZOLT PROBLÉMÁKKAL KAPCSOLATOS ELŐRELÉPÉSEK

Milyen lépések történtek a felmerült problémák és a 12. táblázatban feltüntetett gyenge pontok kezelése érdekében?

20

(13) 13. TÁBLÁZAT – BEVÁLT GYAKORLATOK Léteznek országukban olyan konkrét bevált gyakorlatok a mozgóképörökség területén, amelyekről szeretnének beszámolni? (14) 14. TÁBLÁZAT – TOVÁBBI EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉS SZÜKSÉGESSÉGE Kérjük, észrevételezzék a tagállamok 14. táblázatban felsorolt javaslatait a mozgóképörökség valamely területéhez kapcsolódó további európai uniós fellépésekre vonatkozóan! A javaslatok közül melyeket támogatnák? Van egyéb javaslatuk további európai uniós fellépésekre vonatkozóan? Több tagállam tett javaslatot a szerzői jog és a mozgóképörökség hozzáférhetősége harmonizációját illetően. E problémakör mielőbbi hatékony megoldását mi is szorgalmazzuk, egyben jelezzük, hogy a szellemi tulajdon védelmét célzó, 2013-2016-ig terjedő időszakra szóló nemzeti stratégiánk (JEDLIK TERV) 4.2 „Szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért” címet viselő fejezete is e kérdéskörrel foglalkozik. Ugyancsak fontos kérdésnek ítéljük az árva művek megengedett felhasználási módjáról szóló irányelv tagállami implementációjának kérdését megjegyezve, hogy Magyarország ezen kötelezettségének 2013. október 17-én a 2013. évi CLIX. törvénnyel eleget tett. Fontosnak tartjuk továbbá a tagállamok együttműködését az oktatás, kutatás, valamint a digitális korszak kihívásainak is megfelelő szabványok kialakítása területén. Továbbra is fontosnak tartjuk az európai filmes örökség közösségi megőrzését segítő forrás megteremtését. (15) 15. TÁBLÁZAT – AZ

EURÓPAI MOZGÓKÉPÖRÖKSÉGRŐL ÉS A DIGITÁLIS KORSZAK KIHÍVÁSAIRÓL SZÓLÓ TANÁCSI KÖVETKEZTETÉSEK NYOMON KÖVETÉSE

Az európai mozgóképörökségről és a digitális korszak kihívásairól szóló, 2010. november 18–19-i tanácsi következtetésekben3 szereplő felhívásra válaszul bevezettek-e a mozgóképörökséggel kapcsolatos valamilyen szakpolitikai változtatást?

Kapcsolat: Mari Sol Pérez Guevara, telefon: +32 229-54381, [email protected]

3

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/117799.pdf 21