EU-Georgikon 238. szám, 2008. július 29. TARTALOM: Az ENSZ a mezőgazdasági világtermelés erős emelkedését szeretné elérni............................. 2 Átmeneti szabályozás fenntartása az új tagállamokban ............................................................. 2 Csatlakozás utáni előnyök ...................................................................................................... 3 Csatlakozás előtti nehézségek ................................................................................................ 3 A francia gazdasági modernizációs törvényt véglegesen elfogadták......................................... 4 WTO (Világkereskedelmi Szervezet): az FNSEA (Mezőgazdászok Szakszervezetének Nemzetközi Szövetsége) és a JA (Fiatal Mezőgazdászok Szakszervezete) egy 60 %-os vámilleték csökkentést tettek közzé ........................................................................................... 4 Gyümölcsök: a francia agrárminiszter egy segély tervet hirdetett ki a tavaszi fagyok miatt kárt szenvedett gazdáknak................................................................................................................. 5
Az ENSZ a mezőgazdasági világtermelés erős emelkedését szeretné elérni A szegénység elleni harc veszélyeztetésének elkerülése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára, Ban Ki-Moon a mezőgazdasági világtermelés jelentős emelkedését tartja kívánatosnak. „Az élelmiszer- és energiaárak növekedésének együttes hatása a Millenniumi Fejlesztési Célok (MFC) eddig megvalósított előrelépéseinek újbóli felvetését fenyegeti” - figyelmeztetett a főtitkár. Ban Ki-Moon ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a globális felmelegedés hatásai – az aszályok növekvő jelenléte, a hőmérséklet megemelkedése, a kiszámíthatatlan csapadékmennyiségek, az egyre gyakoribb klimatikus jelenségek - a mezőgazdasági termelést és vízellátást fenyegetik, miközben a rosszul tápláltság és emberek millióinak vízhiányának potenciális veszélyét rejtik magukban. „Azonnal cselekednünk kell, hogy a mezőgazdasági termelés még ebben az évben emelkedjen” - jegyezte meg Ki-Moon. „Megtehetjük ezt úgy, hogy sürgősségi alapon vetőmagokat és műtrágyát szállítunk a következő termelési ciklushoz”, főként annak a 450 millió kistermelőnek, aki erre rászorul, erősítette meg a főtitkár. Ki-Moon üdvözítette az Európai Bizottság azon július 18-i javaslatát, amely a KAP fel nem használt alapjaiból egy milliárd eurót szabadít fel a fejlődő országok megsegítésére, pontosabban a mezőgazdasági termelésükhöz vetőmagot és műtrágyát finanszíroz. Ki-Moon egyben arra buzdította a nyolc, iparilag legfejlettebb országot, hogy részesítsék előnyben a méltányos kereskedelmet és az olyan piacműködést, melyben a mezőgazdasági támogatásokat csökkentik. Forrás : AgraPresse N° 3164, 2008. július 27.; 19. oldal (K.N.)
Átmeneti szabályozás fenntartása az új tagállamokban Az Európai Bizottság úgy értékel, hogy a 10 új tagállam csatlakozásának pozitív hatása volt agrárszektorukra. Ugyanakkor jelenleg kizárja, hogy visszatérjenek ahhoz a kedvezményhez, mely szerint csökkentik a külföldiek általi mezőgazdasági földterület-, és erdő megszerzésének lehetőségére vonatkozó átmeneti szabályozást. Négy évvel a tíz új tagállam csatlakozása után az Európai Bizottság közleménye szerint közülük hét tagállamban továbbra is fenntartják e szabályozást mezőgazdaságuk védelme érdekében.
2
Csatlakozás utáni előnyök A Bizottság úgy véli, hogy az EU-hoz való csatlakozásnak pozitív következményei voltak a tíz új tagállam piacaira. Így pl. serkentette a 15 régi tagállamba irányuló közvetlen befektetéseket, a KAP támogatta az új tagállamok gazdálkodóit, és erősen növelte a mezőgazdasági béreket, a termőfölddel kapcsolatos ügyleteket és azok árait. 2000-2006 között minden országban növekedtek a földek eladási árai, mely rámutat arra, hogy az agrárpiacok fejlődését még mindig intézményes tényezők befolyásolják, eltekintve a külföldi tőke beengedésétől, az ingatlanpiac költségeitől, vagy a bizonytalan tulajdonosi viszonyoktól. Ezen kívül az a tény, hogy valószínűleg a bérleti díj növekedése mérséklődni fog, jelzi, hogy a külföldi tőke jelenlétéhez kapcsolható áremelkedés még megfékezhető. Mindamellett e fejlődésnek hála, az új és a régi tagállambeli földek eladási árai közti különbség fokozatosan csökken, noha e folyamat még koránt sem ért véget. Csatlakozás előtti nehézségek Nem létezik semmilyen, a külföldiek földszerzésére vonatkozó egységes megszorítás – emeli ki a Bizottság. Minden új tagállam engedi a külföldiek általi földszerzést, ha azt legalább 3 éven keresztül megműveli. Ugyanakkor az adatok szerint a földtulajdonosoknak csak kevés hányada külföldi. Lettországban legmagasabb ez a szám, de itt sem haladja meg a 2 %-ot. A legtöbb új tagállamban a külföldiek által bérelt földek száma jelentősebb, mint az eladott földeké. Ugyanakkor a mezőgazdasági földbérletre nem vonatkoznak a megszorítások, bár az ehhez kapcsolódó költségek és a tisztázatlan tulajdonosi jogok továbbra is jelentős hatást gyakorolnak a földtulajdonlásra. Ezek befolyásolják leginkább az eladási árat és a bérleti díjat. Az új tagállamok aggodalmai jogosak és részben megalapozottak – ismeri el a Bizottság. Azonban nem szabad elfelejtkezni az alapvető problémákról, melyek továbbra is lassítják a termelékenység és a jövedelmek növeléséhez szükséges strukturális agrár reformokat az új tagállamokban. A befejezetlen privatizációs eljárások, a bizonytalan tulajdonosi és társtulajdonosi feltételek, a bonyolult és költséges átvételi procedúrák ugyan úgy lassítják – a Bizottság szerint – az agrárszektor fejlődését ezekben az országokban. Azonban a társadalmi-gazdasági feltételek javultak az agrárszektorban, és ez a pozitív tendencia folytatódni fog. Az új és a régi tagállamok termelékenysége közti különbség ugyanakkor stagnál. A Bizottság azt javasolja, hogy a földhasználat és az agrártermelés ésszerűsítését hátráltató tényezők ellen kell fellépni. Forrás: AgraPresse, N° 3164, 2008. július 27.; 16. oldal (K.I.)
3
A francia gazdasági modernizációs törvényt véglegesen elfogadták A gazdasági modernizációs törvényről (LME) szóló végeleges szavazás, július 23-án zajlott le a Szenátusban a Francia Nemzetgyűlés ülése után. A gazdasági miniszter Christine Lagarde szerint, ennek a törvénynek „2009-től egy 0,3 % többletnövekedést és 50 000 új munkahelyet kellene eredményeznie évente, elsősorban a kereskedelemben”. Ellenben Christine Lagarde még nem szeretné az infláció csökkentésére vonatkozó globális következményeket értékelni; egyébként ez az a cél az, mely az eredeti törvénytervezetben kiírásra került. Fő cél a tárgyalási lehetőségek liberalizálása a szállítók és a bevásárló központok között, illetve a boltnyitási feltételek rugalmasabbá tétele. Jean-Paul Charié országgyűlési képviselő, a nemzetgyűlési törvény egyik pártfogója mégis úgy ítélte meg, hogy „jó néhány nagy márkaképviselő láthatja majd termékeit 30-60 %-os árcsökkenéssel elhagyni az üzemet, ami azonban a kereskedőknél csak 10-15%-os árcsökkenésként jelenik majd meg”. Forrás: Agrafil 2008. július 24. (DT)
WTO (Világkereskedelmi Szervezet): az FNSEA (Mezőgazdászok Szakszervezetének Nemzetközi Szövetsége) és a JA (Fiatal Mezőgazdászok Szakszervezete) egy 60 %-os vámilleték csökkentést tettek közzé Az FNSEA és a Fiatal Mezőgazdászok Szakszervezete (JA) egy közös nyilatkozatban teszik közzé az Európai Bizottság pozícióját, melyet ha „elfogadnak, egy 60 %-os vámilleték csökkenést átlépi az ún. vörös vonalat, mely veszélyezteti a KAP-ot (Közös Agrárpolitika)”. A két szervezet úgy véli, ez csak megnövelné az alacsony árú importot, és nem jelentene megoldást a világméretű élelmiszer válságra. Örülnek Nicolas Sarkozy szilárd elhatározásának, aki megerősítette, hogy egy ilyen egyezményt Franciaország nem ír alá, ha nem módosítják azt. „A legfrissebb felmérések szerint, egy ilyen egyezmény több mint 30 milliárd eurós értékű veszteséghez vezetne az európai termelésben, ami ugyanakkor 500 000 munkahely elvesztését is jelentené, 100 000 Franciaországban” - pontosít az FNSEA és a JA. Forrás: Agrafil 2008. július 28. (DT)
4
Gyümölcsök: a francia agrárminiszter egy segély tervet hirdetett ki a tavaszi fagyok miatt kárt szenvedett gazdáknak Július 24-én Lyonban az agrárminiszter egy segély tervet hirdetett ki a tavaszi fagyok miatt károsult gyümölcsfatermesztők részére, mely megegyezés legfőképpen a Rhône folyó völgyében lévő sárgabarack termelőket érinti. A Gyümölcstermesztők Nemzeti Szövetségének elnöke, Bruno Dupont Lyonban úgy nyilatkozott, hogy a segélyterv megközelíti a 110 millió eurós összeget, amit „jelentősnek” minősített. Az összeg legnagyobb részét a természeti csapás kompenzációjára fordítják, körülbelül 98 millió eurót - pontosítanak a minisztériumnál. Ehhez csatolnak egy 1,5 millió eurós kincstári támogatást. A terhek konszolidálására félretett összeg 10 millió euró. A miniszter megemlít két egyéb lépést is a forgalmazó vállaltok számára, egyrészről az egyéni vállalkozóknak, másrészről a szövetkezeteknek, de egyelőre konkrét számok nélkül. Forrás: Agrafil 2008. július 25. (DT)
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
5
