EU-Georgikon 150. szám, október 25. Tartalomból:

EU-Georgikon 150. szám, 2006. október 25. Tartalomból: Kéknyelv-betegség: a betegséget közvetítő rovart beazonosították..................................... 2 A francia Gazdasági és Szociális Tanács (CES) szerint: meg kell őrizni a mezőgazdasági épületeket .................................................................................................................................. 2 Állattenyésztési Hivatal: programozott sertéstelep-terv ...................................................... 3 Inkább egészségeset fogyasszunk, mint „light”-ot ................................................................ 3 Az ökológusok kinyilvánították tartózkodásukat a bioüzemanyagokkal szemben............ 4

2

Kéknyelv-betegség: a betegséget közvetítő rovart beazonosították Az ezen a nyáron Észak-Európában és Franciaországban felbukkant kéknyelv-betegség közvetítőjét azonosították: „Culicoides dewulfi”-nak hívják* – tette közre az Állategészségügyi Világszervezet (OIE). Ez egy törpe szúnyog a Culicoides imicola közeli rokona, amely a 2000.-ben a kéknyelv-betegség betörését okozta Korzikába. OIE hangsúlyozza, hogy a hidegre érzékenyebb C. imiola-val szemben a C. dewulfi „az európai éghajlathoz alkalmazkodott.” „Ez azt engedi feltételezni, hogy a betegség esetleg bent maradhat a térségben, és tavasszal újra fertőzni fog, amikor is a törpeszúnyog aktivitása nagyon magas” – szögezi le az OIE sajtóközleménye. „Meg van lehetősége annak, hogy a vírus szétterjed Európában, ami arra kényszerítené az állatokkal kereskedő országokat, hogy vizsgálják felül a betegségek ellenőrzésének és felügyeletének szabályait” – fűzik hozzá. *Kéknyelv-betegség faktora ezúttal a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok közül a Culicoides dewulfi, amelyik egyik állatról a másikra viszi át a vírust. Emberre nem terjed át, még a fertőzött állatok húsának vagy tejének fogyasztásával sem. Magát a betegséget az annak angol nevéből – a Bluetongue-kórból – származtatott nevű vírus: a BTV okozza.

Forrás: Agrafil, 2006. október 24. (KI) A francia Gazdasági és Szociális Tanács (CES) szerint: meg kell őrizni a mezőgazdasági épületeket Veszélyben vannak a mezőgazdasági épületek?- Igen, részben – válaszolta a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) napokban közzétett beszámolójában „a vidéki világ egy aduja: a mezőgazdasági épületek valós felértékelése”. Franciaországban 11 millió mezőgazdasági épület volt 1966-ban. Mára 6 millió maradt, melynek csak egynegyedét használják mezőgazdasági célra. Még egy negyede a gazdák birtokában van, de üresek, vagy nagyon rossz állapotban vannak. A bevezetett normák inkább új épületek építésére, mintsem a régiek felújítására ösztönöznek. A magánszemélyek által megszerzett 3 millió épület sincs a legjobb állapotban: 1,5 milliót átalakítottak lakássá, a maradék pedig üresen áll. CES hangsúlyozza ezen mezőgazdasági épületek társadalmi örökségi jellegét, illetve kiemeli azt, hogy a vidéki lakókörnyezetek terén a számos érintett szereplő közötti helyzet milyen zavaros. CES egy erre a célra szolgáló információs és szaktanácsadó iroda felállítását, valamint pénzügyi támogatással bíró fejlesztést javasol a kis jövedelmű idős emberek lakóhelyének fenntartása, és illő komfortviszonyaik megteremtése érdekében. Forrás: Agrafil, 2006. október 24. (KI)

3

Állattenyésztési Hivatal: programozott sertéstelep-terv „2007.-re már lesz egy meghatározott pénzkeretünk sertéstelep-terv céljaira.”- biztosított erről Yves Berger, az Állattenyésztési Hivatal igazgatója egy október 18.-án megtartott plenáris tanácskozás végén. A kezdeti egy-két millió eurós keretű költségvetési vonalnak „elviekben progresszíven növekednie” kellene 2013.-ig, folytatta. A szakmai felelősök által kérvényezett sertéstelepi terv a Brüsszel által megszabott koca-jóléti normákhoz illeszkedő berendezések létesítését irányozza elő. 2013.-tól kezdődően minden tenyésztőnek ezeket kell majd alkalmaznia. A találkozó során a Hivatal egyben hozzáfogott a 2006.-os módosító költségvetés elfogadásához, és bizonyos mennyiségű hitel folyósításához. A program során 14,8 millió euró áll rendelkezésre, hogy jóváírják a madárinfluenzaválság következményeit. A támogatási keret azoknak az egészségügyi intézkedéseknek a kárpótlását szeretné kiegészíteni, melyek kötelező jellegűek voltak, mint például a tenyészállatok átvétele a vágóhidakon, és a tojások eltávolítása a keltető-üzemekből. A támogatások társfinanszírozási elvének értelmében ugyanekkora összeget kellene feloldania Brüsszelnek is. Napirenden szerepelt továbbá egy 18,5 millió eurós összeg bejegyzése a tejipar (11millió euró), ill. a húsipar átszervezésének megfinanszírozására. Végül a Hivatal igazgatója jelezte azt is, hogy 8 millió eurót már előzőleg levontak a húslisztek forgalomból való kivonására igénybevett költségvetésből annak érdekében, hogy az állati tetemeket feldolgozó állami szolgálatot finanszírozzák. Forrás: Actuagri, № 1727. 2006-10-20. p. 18. (K.N.) Inkább egészségeset fogyasszunk, mint „light”-ot A Villepinte-i Nemzetközi Élelmezési Kiállítás (Sial) október 22.-i, vasárnapi, megnyitása arra bátorította fel a Cukor-szövetséget (szakmai érdekvédelmi tömörülést), hogy hallassa a hangját. A szövetség arra szeretné felhasználni a kiállítás lehetőségét, hogy az új reklám-kampányát a rádióadásokra, országos hírlapokra és az általános hírszolgáltatásokra kiterjessze. Egy „egészséges” és a közönség által jól ismert élelmiszer – a cukor - reklámozása csúfolódásnak tűnhet a Sial-on megjelent olyan ipari vállalatok szemében, akik számos „light”, vagyis csökkentett cukortartalmú terméket állítanak ki. A divat és a karcsúság zsarnoksága azonban kötelez! A reklám üzenetét, vagyis „Ha elhagyjuk a cukrot, mivel pótoljuk azt?-” kérdést az adalékanyag-gyártók tán provokálónak ítélhetik. Ha a Szövetség óvakodik is attól, hogy vitába szálljon, akkor is legfőbb célja mindenekelőtt az, hogy tájékoztassa a fogyasztót. ”A cukor termékekből való kivonása: élelmezési agyrém”- vallja Claude Risac, a Szövetség ügyvezető

4

igazgatója. Ezt képletesen is megmagyarázta: „Építsünk Légó-kockákból házat. Vegyünk ki a falából néhány kockát. Ezt a hiányt valami mással, – hogy össze ne dűljön,- pótolnunk kell.” Pontosabban: a nagyközönség által kevésbé ismert adalékanyagok hozzáadása nem jelent kevesebb kalóriát az élelmiszerben. A szövetség számára ez az ötlet arra is rámutat, hogy „light” termékek nem tartják be szükségszerűen a gyártók ígéreteit, nevezetesen a fogyás lehetőségét. Forrás: Actuagri, № 1727. 2006-10-20. p. 18. (K.N.) Az ökológusok kinyilvánították tartózkodásukat a bioüzemanyagokkal szemben Az ökológusok nincsenek jó véleménnyel a bioüzemanyagokról. Ez derült ki a Madár Védelmi Liga (LPO) által szervezett szeptember 8.-i gyűlésen melynek témája az Energia, Mezőgazdaság és a Biodiverzitás volt. Ez egy olyan kritika, amely nem annyira magától a Madár Védelmi Ligától származik, amely - a bioüzemanyaggal szembeni elvi ellenségeskedés nélkül - inkább nyitott a gazdákkal történő párbeszédre, hanem sokkal inkább a France Nature Environnement-től (FNE: a francia Természet és Környezetvédelmi Egyesületek Szövetségétől), vagy az olyan szimpatizáns szervezetektől, mint a SOLAGRO Egyesület. Lionel Vilain, FNE tanácsadója, úgy gondolta, hogy a gazdáknak el kellene zárkozniuk attól, hogy nyers-olajat termeljenek, amelyet aztán üzemanyagként használnának fel a gazdaságaikban. Philippe Pointereau (Solagro) a maga részéről vitatta azokat a bio-üzemanyagok részére kedvező ökológiai- és energetikai mérlegeket, amelyeket Claude Roy tárcaközi bio-üzemanyagkoordinátor nem sokkal előbb mutatott be. Christiane Lambert (a Fiatal Gazdák Országos Központjának elnöke) rámutatott arra, hogy milyen ponton van nagyon is jelen az energia-mezőgazdaság-biomassza probléma a mezőgazdasági világ gyakorlatában. Őt is meglepte az egyes ökológiai szervezetek „agresszivitása” és az, hogy „elutasították a tárgyalásokat”. Az ugyancsak jelen lévő Gerard Renouard (a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) alelnöke) erősen helytelenítette az egyes olyan ökológiai szervezetek „fanatikusságát, akik soha semmiben se bíznak meg”. Forrás: Agrafil, 2006. október 19. (DT)

5

Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), hallgatók Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Telefon E-mail:

06-83/ 314-334, [email protected]

Dr.

Csepinszky Béla

06-30/ 496-23-35 [email protected]

Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu