EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA

1

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.03.17.

2. ELŐADÁS 

TARTALOM:    

Biztonságvédelmi alapfogalmak Szervezeti stratégia Szabványok Biztonságvédelmi területek közösségi és nemzeti normái 2

Biztonságvédelem

3

„… a biztonsági kultúra fejlesztésének egyik sarokköve a problémával kapcsolatos ismereteink javítása.” EU Bizottság Közleménye „A biztonságos információs társadalomra irányuló stratégia: párbeszéd, partnerség, felvértezés és felelősségvállalás” tárgyában COM (2006) 251

4

ALAPFOGALMAK Biztonsági kultúra: Az emberek, az alkalmazottak ismerik és

gyakorolják jogaikat és kötelezettségeiket, elfoglalják

helyüket

a

társadalomban,

illetve az adott szervezeten belül, ismerve feladataikat, felelősségi körüket 5

ALAPFOGALMAK Védelem: egy olyan folyamatos és komplex tevékenység, melynek célja a prevenció, valamely esemény bekövetkezésének csökkentése, illetve az eredeti állapot mielőbbi helyreállítása A védekezés hatékonyságát nagy mértékben befolyásolja a társadalom és a közösségek biztonsági kultúrája

6

ALAPFOGALMAK Biztonság:  A társadalom belső viszonyaiban az az állapot, amikor az egyes társadalmi alrendszerek funkciók szerint, szabályozottan működnek és működésüket semmilyen immanens veszély nem zavarja. 

A társadalom külső oldalán jelenti azt az állapotot, amikor az adott társadalom működésére más állam, szervezet, vagy csoportosulás veszélyt nem jelent 7

ALAPFOGALMAK Biztonság fogalma továbbá:  Az egyén számára az az állapot, amikor a szociális faktorok az egyén irányában zavar nélkül fejtik ki hatásukat, emellett kriminológiai közvetlen veszélyeztetettség nem áll fenn  Szervezeti értelemben az az állapot, amikor a szervezet egyes elemei, azok kapcsolódása, illetőleg a struktúra egésze normalizált körülmények közt funkcionál Tehát: a veszélyek és védelmi intézkedések hatása között teremtett egyensúlyi helyzet 8

ALAPFOGALMAK

Biztonságvédelem: A védelem egy speciális fajtája, melynek célja a biztonság javítása, a kockázatok felmérése, illetve a támadások kivédése, a károk minimálisra csökkentése Elemei: - ember - (jog) szabályok esszenciálisak - mechanikai védelem - elektronikus védelem

9

ALAPFOGALMAK Biztonsági esemény: Egy adott fenyegetés bekövetkezése Kockázatelemzés: fenyegetettségi és kockázati tényezők vizsgálata a rendszerelemek sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következmények értékelése céljából 10

ALAPFOGALMAK Komplex biztonsági rendszer lépcsői: - Biztonsági stratégia meghatározása - Átfogó biztonságvédelmi felmérés - Kockázatelemzés

hatékony biztonságvédelmi terv, koncepció létrehozása 11

ALAPFOGALMAK

STRATÉGIA:  Lényege: Hol vagyunk most?  Hová szeretnénk eljutni?  Hogyan, milyen eszközökkel juthatunk el oda? 

Fogalma: célok, valamint az e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek - viszonylag hosszabb időszakra érvényes - meghatározott együttese. Ezért: a szervezet működésének vezérfonala

12

SZERVEZETI STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE

Működési (üzleti) stratégia

I. szint

II. szint Funkcionális stratégiák pl.:

HR stratégia

Biztonsági stratégia

IT stratégia

Stb.

13

A SZABVÁNYRÓL A szabványok és a szabványosítást célzó egyéb dokumentumok önkéntes iránymutatások, amelyek műszaki leírással szolgálnak bizonyos eljárásokról, termékekről, szolgáltatásokról. Vannak szabványok, amelyekre jogszabály hivatkozik. Ezeknek a szabványoknak a követése tanácsos, sőt egyes esetekben akár kötelező is lehet a biztonságra, illetve az együttműködésre vonatkozó követelményeket meghatározó jogszabályoknak való megfelelés érdekében.

14

A SZABVÁNYRÓL 



A szabványok betartása egyrészt szavatolja a termékek biztonságosságát és interoperabilitását, másrészt javítja a termékek teljesítményét és környezetbarát jellegét. A szabványok a munkavállalók és a fogyasztók egészségének, illetve fizikai biztonságának, továbbá a környezet állapotának védelméhez is hozzájárulnak.

15

A SZABVÁNYRÓL

5. Nemzetközi szabványosítás

4. Európai v. regionális szabványosítás 3. Nemzeti szabványosítás

2. Szakmai szabványosítás

1. Vállalati szabványosítás 16

A SZABVÁNYRÓL Ahhoz, hogy egy szabvány európai szabvány legyen, az kell, hogy valamelyik európai szabványügyi szervezet elfogadja.  Amikor elfogadnak egy európai szabványt, a nemzeti szabványügyi testületnek azt - azonos tartalmú nemzeti szabvány formájában - át kell ültetnie az ország szabványügyi rendszerébe, és vissza kell vonnia minden, azzal összeegyeztethetetlen nemzeti szabványt.  A tagállamok szintjén a szabványosítás a nemzeti szabványügyi testületek feladata - ők fogadják el és teszik közzé a nemzeti szabványokat. 

17

A SZABVÁNYRÓL Uniós szinten a szabványosítás folyamatát 3 hivatalosan elismert független szabványügyi szervezet koordinálja:

az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) ,  az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC),  az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) . 

18

A SZABVÁNYRÓL Nemzetközi szabványosítás  1946 – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)  1906 – Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC)  1865 – Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Például:  Minőségirányítás: ISO 9001  Környezetvédelem: ISO 14001  Energiagazdálkodás: ISO 50001  Információbiztonság: ISO 27001 (ISMS) MSZ ISO/IEC 27001:2014

19

A SZABVÁNYRÓL 



Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

20

ALAPFOGALMAK A biztonságvédelem osztályozásának szempontjai Tárgy szerint

Módszer szerint

Mi ellen véd

Információvédelem

Adminisztratív védelem

Vírusvédelem

Vagyonvédelem

Fizikai védelem

Tűzvédelem

Környezetvédelem

Kriptográfiai védelem

Sugárvédelem

21

BIZTONSÁGVÉDELEM Biztonságvédelmi szakterületek pl. : - Személy- és vagyonvédelem - Objektumvédelem

- Munkavédelem - Tűzvédelem

- Információvédelem - Adatvédelem

- Kritikus infrastruktúrák védelme

22

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM

Munkavédelem

Munkaegészségügy

Munkabiztonság Cél: munkabalesetek megelőzése

Munkahigiénia

Foglalkoztatásegészségügy

Tárgy:

Veszély azonosítása 23

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM Európai Közösség:  1987-től – az Egységes Európai Okmány elfogadását követően - a szociális szempontok érvényesítése a munkahelyi egészség és biztonság terén  1999 – Amszterdami Szerződés 118/c cikkelye: Európai Bizottság részére előírja a tagállamok foglalkoztatás-, munkajogi, a munkavállalók szociális biztonságára, valamint a foglalkozási megbetegedések és munkahelyi balesetek megelőzésére vonatkozó politikai koordinálásának kötelezettségét

24

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM Alap: Az Európai Unió Alapjogi Chartája 31.

cikkének

minden

(1)

bekezdése

munkavállalónak

egészségét,

biztonságát

értelmében

joga és

van

az

méltóságát

tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

25

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 89/391/EGK keretirányelv 

Az

EU

összes,

állami

vagy

magánszektorban

foglalkoztatott munkavállalójára vonatkozik 

CÉLJA:

javítani

balesetekkel szembeni

és

a

foglalkozási

védelmét

intézkedéseket,

munkavállalók

munkahelyi

megbetegedésekkel

azáltal,

tájékoztatást,

hogy

megelőző

konzultációt,

kiegyensúlyozott részvételt és képzést ír elő mind a munkavállalók, mind pedig képviselőik tekintetében. 26

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM E keretirányelv kb. 20 származékos irányelvhez is alapul szolgál, pl: - a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények (89/654/EGK); - a munkaeszközök használata (a 2001/45/EK irányelvvel módosított 89/655/EGK irányelv); - az egyéni védőeszközök használata (89/656/EGK); - a képernyő előtt végzett munka (90/270/EGK); - a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók (90/394/EGK); - a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzések biztosítása (92/58/EGK); 27

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 2013 szeptembere: EU Parlament állásfoglalása: ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy új, munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó európai stratégiát a 2013– 2020 közötti időszakra. 

Még 2013-ban a Parlament és a Tanács elfogadta a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2013/35/EU irányelvet.

28

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM Hazai jog - Alaptörvény XVII. cikke: (3)„Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” (4) „Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.” 29

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről: 51. § (4) „A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.”

30

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 1993. évi XCIII. Törvény - a munkavédelemről 1. § (1)

„E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéné a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

(2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.”

31

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 



7. § „A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, minősített adat, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani.” Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a 83/B. §-ában megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 32

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 18. § (2) „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).”

33

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy a külön forgalmazott biztonsági berendezés megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak EK-típusvizsgálati tanúsítvány: bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel.

34

BIZTONSÁGVÉDELEM I. MUNKAVÉDELEM Kijelölt szervezetek listája Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján: http://mkeh.gov.hu/megfeleloseg/Kijelolt_szervezetek_listaja Ilyen például:

AGMI Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Zrt. AGROVÉD Biztonságtechnikai Műszaki Fejlesztő és Minősítő Kft. ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Építőgépek,Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék ECM Irányítási Rendszerek Európai Tanúsítási Szolgálata Kft. ExVÁ Robbanásbiztos Berendezéseket Vizsgáló Állomás Kft.

35

BIZTONSÁGVÉDELEM II. TŰZVÉDELEM Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok: 











1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

28/2011. (IX. 06.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról

36

BIZTONSÁGVÉDELEM II. TŰZVÉDELEM Új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2015. december 5-ei kiadásával mérföldkőhöz érkezett a hazai tűzvédelmi szabályozás. (Hatálybalépés: 2015. március 5.)  Ennyire jelentős változást eddig csak a 2008-as jogszabályi változások hoztak.  Minden szakember és tűzvédelemhez kapcsolódó területnek jelentős szemléletváltásra lesz szüksége, hogy megfelelően alkalmazkodni tudjon az elvárásokhoz. 

37

BIZTONSÁGVÉDELEM II. TŰZVÉDELEM 



Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Ennek megfelelően a jelenleg hatályos szabályzattól eltérően jogszabályi szinten az új OTSZ csak a konkrét tűzvédelmi követelményeket (általános követelmények, kockázattól függő követelmények, rendeltetéstől függő követelmények), illetve az elvárt biztonsági szintet tartalmazza.

38

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM 





Információ fogalma: Az információ olyan adat vagy ismeret, amely viselkedésünket befolyásolni képes, jelentéstartalommal bír. Az információ olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. A hír közölt, továbbított, mozgásban lévő ismeretet jelent.

ELHATÁROLÁS:

39

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM Adat fogalma: A számokkal leírható dolgok, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. 



Tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen potenciálisan adatnak tekinthető. Minden olyan ismeret, rögzítésre került

mely

előzőleg

jel

már 40

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  az Alaptörvény VI. cikke alapján az Országgyűlés ezen jogok érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ellenőrző hatóságról (NAIH) alkotott.  A törvény célja, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. 

41

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM 

Információszabadság: A közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának demokratikus kontrollját és a közintézmények átláthatóságát (transzparencia) 42

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM Közérdekű adat: 



az állami/önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől (így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat).

43

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. (pl. a hitelezői érdekek védelme, valamint a piaci forgalom biztonsága érdekében az adatok széles körét minősíti közérdekből nyilvánosnak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a cégtörvény, valamint a számviteli törvény) 44

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM





Az információvédelmi tevékenységek megvalósítási módszerei az ISO / IEC 27001:2014 szabványban vannak megfogalmazva. E szabvány szerint az informatikai biztonság elemei, azaz a biztonsági cél és a védelem tárgya információvédelmi szempontból: 45

BIZTONSÁGVÉDELEM III. INFORMÁCIÓVÉDELEM Az informatikai biztonság elemei:

Bizalmasság Sértetlenség Rendelkezésre állás 46

INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK RENDSZERE

Eljárások, szabályozások

Igazoló jellegű dokumentumok

ISMS: Information Security Management System

47

BIZTONSÁGVÉDELEM IV. ADATVÉDELEM Alaptörvény VI. cikk: (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi 2011. évi CXII. törvény - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról:

48

BIZTONSÁGVÉDELEM IV. ADATVÉDELEM Adatvédelem: a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

49

BIZTONSÁGVÉDELEM IV. ADATVÉDELEM 



Adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és megsemmisítése elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. Az adatkezelés elvei: a célhoz kötött adatkezelés követelménye, valamint az adatminőség követelménye. Ez utóbbi magában foglalja a pontos, teljes és naprakész adatok igényét, valamint az adatfelvétel és az adatkezelés törvényes mivoltát. 50

BIZTONSÁGVÉDELEM IV. ADATVÉDELEM Felmérés:

„Az adatvédelem magyarországi helyzetének társadalmi megítélése” /Nézőpont Intézet, Bp. - 2013. 02.10-2013.03.03./

Statisztikák:

51

A felnőtt lakosság 62%-át érdekli saját adatainak védelme, 18% nem foglalkozik a kérdéssel Míg az adatvédelem tartalmával a megkérdezettek 61%-a tisztában van, az információszabadság tartalmát csak 38% ismeri. Tíz megkérdezett személyből csupán 3 elégedett (29%) az adatvédelem, 31% az információszabadság magyarországi szabályozásával. A megkérdezettek 21%-a hallott már nyilvánosságot kapott ügyről, mely az adatvédelemhez köthető, 5%-nak van közvetlen tapasztalata is e téren. 52

BIZTONSÁGVÉDELEM V. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK 





Hazánk az EU szabályozási törekvésekkel összhangban kezdte meg a kritikus infrastruktúra védelem jogi kereteinek kidolgozását. (2007 – Zöld könyv) 2008 – Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló 2080/2008. Korm. Határozat

Harmonizáció a 2008/114/EK irányelvvel

53

BIZTONSÁGVÉDELEM III. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK 

2012. évi CLXVI. tv. – a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

Keretnorma  Összhangban a 2008/114/EK irányelvvel 10 ágazatba sorolja be a létfontosságú rendszerelemeket, azaz a kritikus infrastruktúrákat: 

54

Ágazat

Al-ágazat

példák

BIZTONSÁGVÉDELEM Villamosenergia-rendszer létesítményei, kőolaj- és földgáz Energia kitermelés, szállítás, tárolás, elosztás V. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK

Közlekedés

Közúti, vasúti, légi, vízi, logisztikai

Agrárgazdaság

Mezőgazdaság, élelmiszeripar

Egészségügy

Fekvőbeteg-ellátás, mentésirányítás, egészségbiztosítás informatikai rendszere

Pénzügy

Bank- és hitelintézeti biztonság, készpénzellátás

Ipar

Veszélyes anyagok, hulladékok kezelés, szállítás, előállítás hadiipari termelés, oltóanyag- és gyógyszerellátás

Infokommunikációs technológiák

Információs rendszerek és hálózatok, internet-infrastruktúra és hozzáférés, vezetékes és mobil távközlési szolgáltatások, rádiós és műholdas távközlés és navigáció, műsorszórás, postai szolgáltatások, kormányzati informatika, elektronikus hálózatok

Víz

Ivóvíz szolgáltatás, felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése, szennyvízelvezetés és –tisztítás

Jogrend – Kormányzat

Kormányzati rendszerek, létesítmények, rendszerek, igazságszolgáltatás, közigazgatási szolgáltatások

Közbiztonság - Védelem

Rendvédelmi és honvédelmi szervek infrastruktúrái

55

BIZTONSÁGVÉDELEM V. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK Infrastruktúra: egy adott szervezet vagy szolgáltatás működéséhez szükséges eszközállomány hálózata 

Az Európai Unió kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos folyamatában az infrastruktúra kölcsönösen egymástól függő hálózatok rendszere, amely magába foglalja az azonosított iparágakat, intézményeket (beleértve humán erőt és tevékenységet) és képességeket, amelyek gondoskodnak a termékek és szolgáltatások megbízható áramlásáról, a kormányok minden szinten történő zavaratlan működéséről és a társadalom egészéről .

56

BIZTONSÁGVÉDELEM V. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK

Kritikus infrastruktúra: A tagállamokban található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint, amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban. (A Tanács 2008/114/EK irányelve az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, védelmük javítása szükségességének értékeléséről.)

valamint

57

BIZTONSÁGVÉDELEM V. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK

Sértetlenség

Sebezhetőség

Funkció

Kockázat Fenyegetettség

Enyhítésére

Folyamatos működés

58

Biztosítását célzó

Katasztrófa: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”

59

Katasztrófahelyzet: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. 60

KATASZTRÓFAVÉDELEM

Cégek esetében a katasztrófa fogalma az üzleti tevékenység megszakadása I. SZINT

II. SZINT

III. SZINT

Az erőforrások nem állnak rendelkezésre

Egyes erőforrások nem állnak rendelkezésre

Csak erőforrás elem sérül

Pl. tűz, bombariadó, stb.

Pl. villamosenergia ellátás leáll

Pl. hardver sérülés

61

I. Természeti események

II. Ártó jellegű cselekmények

III. Civilizációs veszélyek

IV. Ipari eredetű veszélyek

AZ INFRASTRUKTÚRÁK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Tűzvész

Terrorcselekmény

cyber támadások

Nukleáris baleset

Árvíz, belvíz

Társadalmi eredetű (zavargás)

Informatikai rendszerek károsodása

Ipari baleset

Szökőár

Fegyveres konfliktus

éhínség

Környezetkárosodás

Hurrikán, tornádó

Gazdaságipolitikai visszaélések

Infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése

Közlekedési baleset veszélyes anyagok szállítása során

Földrengés

járványok

Rendkívüli hó-helyzet Szélsőséges időjárás

62

KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK - A Tanács 2008/114/EK irányelve az európai kritikus

infrastruktúrák valamint

azonosításáról

védelmük

javítása

és

kijelöléséről,

szükségességének

értékeléséről

63

HAZAI JOGSZABÁLYOK 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról  2008. évi LXX. törvény a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről  273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről  6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról 

64

Köszönöm a figyelmet!

65