EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA

1

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.02.10.

1-2. ELŐADÁS 

TARTALOM:  Jog fogalma és alapvetései 

  

Nemzetközi jog kialakulása Jogi alapfogalmak, jogcsaládok Nemzetközi jog sajátosságai Nemzetközi szervezetek joga

2

M I A J O G?

3

JOG FOGALMA: Olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése államokhoz kötődik,

ennél

fogva

az

adott

társadalomban

általánosan kötelezőek és érvényesülésüket a nemzetközi / állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. 4

JOGVISZONY FOGALMA Jogviszonyoknak nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz.  Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes JOGÁGAKAT - alkotmányjog - büntetőjog - polgárjog - nemzetközi jog, stb. 

5

JOGI NORMA – TÁRSADALMI NORMA FOGALMA 

    



A norma általános jelentés szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt A társadalmi normák = emberi társadalom óta A normák több típusa Kezdetben meghatározó normatípus a szokás, az erkölcs és a vallási norma volt Ezt követően beszélhetünk a jog, mint magatartásszabályzó rendszer megjelenéséről Majd később újabb társadalmi normák alakultak ki: illem, divat, szakmai-technikai előírások, majd a politikai és szervezeti normák A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. Alapvető megkülönböztető jegyei, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja.

6

JOG RÉTEGZŐDÉSE: Különféle nézetek elterjedése  Pokol Béla: - Jog = jogrendszer - Jogrendszer = a társadalom egyik alrendszere - A modern társadalmakban a jog értelmi rendszerének szerkezete négy rétegből áll: - a jog szövegrétege, - a jogdogmatikai rendszere - a bírói esetjogi réteg - az alapjogi réteg (az 1950-es évektől – döntően az alkotmánybíróságok működésének következményeként) Ld. Bővebben Pokol Béla: A jog elmélete c. munkájában

7

JOGDOGMATIKA FOGALMA: A jogtudománynak az ága, amely a hatályos és a többség által elfogadott jogrend összefoglalására törekszik, vagyis a jogrendszer anyagát képező különböző jogszabályok rendszerezését és osztályozását végzi.  Feladata a hatályos jog általánosan elismert értékeken alapuló, racionális érvekkel való magyarázata. Gyűjti, elemzi és értékeli az eddig felvetett jogi megoldásokat és ennek az elemző és rendszerező munkának eredményeként általános jogi elveket igyekszik megfogalmazni 

8

PÉLDÁK ÁLTALÁNOS JOGELVEKRE: Joggal való visszaélés tilalma;  Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat;  Törvénysértéssel jog nem alapítható;  Jogsértés esetén vissza kell állítani az eredeti állapotot;  Károkozás esetén kártérítést kell fizetni;  Adekvált kauzalitás elve;  Res iudicata;  Felek egyenlőségének elve; 

9

NEMZETKÖZI JOG KIALAKULÁSA  Alapvetés:

ubi societas, ibi jus

Nemzetközi jog: a nemzetközi közösség körében alkalmazandó jog 10

TÖRTÉNETI HÁTTÉR 



Korai társadalmak, törzsi szervezetek kialakulása: - területek elhatárolása és a kereskedelem rendezésének kérdésköre Ókor: - birodalmak, városállamok kialakulása - az első nemzetközi szerződések egyenrangú államok között jöttek létre: – Umma és Lagas városállamai, – Hettita Birodalom és Egyiptom között

11

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. 

Ókori görögök, rómaiak: - egyenrangú ill. egyenlőtlen szerződések - jelentős előrelépés az alábbi területeken: * békeszerződések * hadijoggal kapcs. szerződések * fegyverkorlátozó szerződések * ius fetiale – megjelenik a mindenki által elfogadott normák rendszere ius gentium néven egyfajta nemzetközi magánjogi normává alakul – és az idegen állampolgárok jogállását határozza meg * mai konzulátus intézményének előfutára * szakrális helyek védelme 12


Középkor: - IX-X. századtól megnő újra a szerepe a korai „nemzetközi jognak” - népvándorlások kora - egyház jelentős szerepe - császárság-egyház szembenállása - háborúk

De: kereszténység = közös kulturális alap 13


Az európai politikai helyzet stabilizálódásával felerősödik a normativitás jelensége a nemzetközi jogban:  Lovagiasság szabályai  Tilos harcolni - bizonyos időben bizonyos helyeken  Az egyház megtiltja a magánháborúkat (csak a szankcióháborúkat és a szent háborúkat fogadja el)  Megjelenik a követküldés intézménye, kialakulnak az első külügyminisztériumok.  A pápa diplomáciai hatalmára alapulva elterjed a választott-bíráskodás alkalmazása.  Általános szabály a pacta sunt servanda elve, ami alól csak a pápa adhat felmentést.  Megjelenik az elismerés intézménye – a korona adományozása az adott ország elismerését jelenti.

14


Újkor: - az államközi kapcsolatokban elsődleges az abszolút monarchiák létét igazoló szuverenitás hangsúlyozása

De:

a háborúindítás elméleti igazolására is ez szolgált 15

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Háború ellenes vs. Háborút támogató tábor  Desiderius (Rotterdami) Erasmus: 

- holland humanista

 

teológus

- Ágoston-rendi szerzetes, filozófus, teológus - bírálja az egyház mértéktelen hatalmát - a háborút brutálisnak, rossznak tartja - Saint Pierre Abbé, Comenius, Rousseau

Erasmus - Ifj. Hans Holbein festménye, 1523

16

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Immanuel Kant: „Örök béke” c. műve (1796) - mivel szerinte minden békekötést újabb háború követett a történelem folyamán, így - „békeszövetséget” (foedus pacificum) kell kötni az alábbi elvek betartásával: - állandó hadsereg felszámolása - be nem avatkozás egymás belügyeibe - tisztességtelen eszközöket tilos használniuk az államoknak egymás ellen 17

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Vízválasztó: 1648 – vesztfáliai kongresszus (30 éves háború lezárásaként jelentős eredmény) - a modern európai államrendszer alapját jelenti Lényege: * először jelentik meg a szuverén államok egyenlőségének elve továbbá, hogy a * szerződő államok közötti vitákat közvetítés vagy döntőbíráskodás útján kell rendezni 

18

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. A Napóleoni háborúk lezárásáig nem a békés viszonyok, hanem a háború volt jellemző Európa történelmére A történészek ebben az időszakban a nagyhatalmak részvételével több mint 70 nagyobb háborút feltételeznek  A XIX. sz. elejét követően az ún. kongresszusok veszik át a meghatározó szerepet - diplomáciai kapcsolatok jelentős fejlődése, a mai szabályozás alapjai - nemzetközi folyókon való hajózás joga 

19

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. -1849 – párizsi nemzetközi „békekonferencia” - elnök: Victor Hugo - 1859 – solferinói csata borzalmai hatására: - Henri Dunant svájci férfi kezdeményezésére alakult meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (1863) vagy a Nemzetközi Távíró Egyesület (1865 )

20

TÖRTÉNETI HÁTTÉR FOLYT. Ennek, az ún. konferencia-diplomácia hatásának köszönhetően az államok közötti általában kétoldalú – kapcsolatokból olyan

többoldalú

együttműködés

fejlődött

ki,

amelyből már nem csak a nagyhatalmak, hanem

kisebb

országok

is

kivehették

részüket. 21

JOGI ALAPFOGALMAK TISZTÁZÁSA

JOG JOGCSALÁDOK JOGRENDSZEREK

Ha 2 v. több állam ill. nemzetközi szervezetek is részesei

NEMZETI JOG NEMZETKÖZI jog 22

JOGCSALÁDOK

- Kontinentális jogcsalád - Angolszász jogcsalád - Egyéb (pl. vallási) alapú jogcsaládok

23

KONTINENTÁLIS JOGCSALÁD JELLEMZŐI Alap: római jog  Európa országai (kivéve UK)  a jogot jogszabályok határozzák meg, melyek igen részletesen szabályoznak --- törvénykönyvek melyek tételesen tartalmazzák a magatartási szabályokat a bíróságok gyakorlatának kisebb jelentősége + a jogászképzésben meghatározó az elméleti alapok oktatása 

24

ANGOLSZÁSZ JOGCSALÁD JELLEMZŐI Alap: precedensjog, azaz az esetjogból levont analógia  Bírósági döntések súlyosabb volta a jogszabályokkal szemben  Nem minden bírói döntés képez esetjogot  Vannak jogszabályok, de ezek inkább alapelveket fektetnek le  Erősen gyakorlat-orientált jogászképzés  Esküdtszékek is részt vesznek az igazságszolgáltatásban 

25

ANGOLSZÁSZ JOGCSALÁD JELLEMZŐI

FOLYT.

Az esküdtszék intézménye: 





Nagy esküdtszék (25 tag): arról dönt, hogy az ügy alkalmas-e arra, hogy a bíróság tárgyalja. Ma már csak az USA egyes államaiban működik.

Kis esküdtszék: (12 tag): a bírósági eljárás egyik szereplője Franciaországban is létezik ez a jogintézmény; - egyes országokban az esküdtszék büntetőügyekben jár el (pl. Anglia, Franciaország, Brazília), más országokban polgári és büntetőügyekben is eljár (USA); - az esküdtszéki eljárásokban is van hivatásos bíró, ő ismeri a jogot és instruálja az esküdtszéket. Kivételt képez Franciaország, ahol a bíró és az esküdtszék együtt dönt a bűnösség és a büntetés kérdésében is.

26

EGYÉB (VALLÁSI)

JOGCSALÁDOK:

Iszlám, hindu, stb.  Jog és vallás szoros összefonódása  Tradíciók alapján ítélkeznek (iszlám vallásjog = Korán (szent könyv) + Szunna  Speciális bíróságok létrejötte (pl. iszlámban az ún. Sharia bíróságok)  Kiemelendő: nők eltérő helyzete 

27

JOGRENDSZER FOGALMA A jogcsaládokon belül a jog jogrendszerekre tagolódik  Tág értelemben: egy adott állam jogának (intézmények, jogszabályok, stb. ) rendszere 



Szűkebb értelemben: egy időben érvényes jogszabályok rendszere TEHÁT: annyi jogrendszer van, ahány állam 28

ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI: Többféle felfogás:  Hegel és főleg német jogászok - 1930-as években újjáéledt - nemzeti (szocialista) jogot illeti meg a primátus - nemzetközi jogot a belső jogra hivatkozással félre lehet tenni  Heinrich Trippel: - nemzetközi jog és nemzeti jog külön jog  



Mert: más források, más alanyok, más tartalom a belső jogba a nemzetközi jog akkor alkalmazható, ha egy aktussal beiktatják (ratifikálják)

Hans Kelsen: - nemzetközi jog primátusa - a nemzetközi jogi normába ütközés érvénytelenséggel jár - De! e megoldás nem jogi, hanem politikai, ideológiai megfontolásokon alapul - nincs szükség transzformálásra, automatikusan beépül a belső jogba

29

ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI

 ÁLLAMOK

SAJÁT (BELSŐ) JOGA

 NEMZETKÖZI

JOG

Nincs két egyforma állam jogrendszerének tartalma oldaláról

30

ÁLLAMOK JOGÁNAK ÖSSZETEVŐI 

nemzeti jog oldaláról közelítve:  alkotmányok szintjén sokféle megoldás van 







nemzetközi jog primátusát fogadják el (Francia, Belga, Spanyol, Görög, Holland)  a nemzetközi jog szabályait automatikusan a belső jog részévé nyilvánítja  de! nem zártak  kimaradnak általános elvek, nemzetközi szervezetek határozatai a nemzetközi jog primátusát egy belső jogszabály mondja ki (USA)  elfogadott nemzetközi szerződések a szövetségi törvények szintjén állnak  DE! adott esetben az alkotmány hivatkozik a belső jog elsőbbségére dualista megoldás (brit, német, olasz)  a nemzetközi kötelezettségeket transzformálni kell a nemzetközi jogba nem mondanak semmit a viszonyról ( skandináv államok)

31

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi jog létezését tagadók érvei nem rendelkezik kritériumaival

a

jogi

Nemzetközi jogot támogatók érvei

jelleg ugyan eltér a többi jogi normától, de rendelkezik a jogi jelleg valamennyi kritériumával.

jogi norma egy feltételből, rendelkező általános szerkezet hiányában is az részből, és jog-következményből (pl. államok elismerik a nemzetközi szankcióból) áll – de itt nincs meg normák létezését. mind A jog kritériuma a hatalmi ágak A nemzeti jogrendekben a hatalmi elkülönülése - de itt az államok ágak csak funkcionálisan alkotják mindhárom ágat különülnek el Itt nem létezik a hagyományos A jogalkotás lényege a nemzeti jogban értelemben vett jogalkotás. A is a politikai kompromisszum jogalkotást maguk az államok végzik szerződéskötés útján. Az igazságszolgáltatás A nemzeti bíróságok hatékonysága megkérdőjelezhetősége sem teljes körű

32

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI

Miben tér el a nemzetközi jog a nemzeti jogtól?

33

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Eltérések:

- Speciális jogalanyok - Szabályozás tárgya - Speciális keletkezési mód - Kikényszerítésének és alkalmazásának módja - Cél és funkció 34

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI 

Speciális JOGALANYOK: 

ÁLLAMOK (teljes, korlátlan jogalanyiság)



NEMZETKÖZI SZERVEZETEK (származékos, korlátozott jogalanyiság)



TERMÉSZETES SZEMÉLYEK



JOGI SZEMÉLYEK



NÉPEK, EMBERISÉG 35

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI  -

-

Szabályozás TÁRGYA: Szuverén egyenlőség - az egyenjogú, szabad államok közti viszonyokat szabályozza Nincs alá-fölérendeltségi viszony Jogalap = gyakorlat és a szokásjog (nem jogszabály) Szubszidiaritás elve Bármire vonatkozhat = jogágak jönnek létre, mint a belső jogban

36


Speciális KELETKEZÉSI MÓD: 

nemzetközi jogszabály csak úgy jöhet létre, ha annak megalkotásában két vagy több állam vesz részt.



Nemzetközi joggá egy szabályt sohasem a tartalma, hanem mindig a keletkezési módja teszi.



A

belső

jogtól

eltér

a

nemzetközi

jogszabály

megszűnése is: ehhez szintén a résztvevő államok akarat megegyezése szükséges, ugyanez érvényes a nemzetközi jogszabály módosítására is.

37


Kikényszerítésének és alkalmazásának módja: 







A nemzetközi jogban a jogalanyoknak mindenkor a kompromisszumra kell törekedni Míg a nemzeti jogban a kikényszerítésére megfelelő erőhatalmi szervezet áll az állam rendelkezésére (bíróság, rendőrség, katonaság, stb.) A nemzetközi kapcsolatokban nem létezik olyan, államok felett álló központi hatalom, amely mindenkor biztosítaná a nemzetközi jog szabályainak betartását. A nemzetközi kapcsolatokban, mint a nemzetközi jogi szabályok betartását biztosító erő – általános szabályként – maga az állam lép fel: ÖNSEGÉLY Pl.: ha valamely állam a jogsértést elkövető állam magatartását hasonló magatartással viszonozza, így törekszik arra, hogy a jogsértő állam helyreállítsa a törvényes állapotot.

38


Cél és funkció különbsége: Egy időben létező államok közötti kapcsolatok békés rendezése  Korábban a fő cél: háborúk elkerülése  Ma: 

 



új értéktartalom, amely a világ különböző részein nem érvényesül egyformán. egy sor olyan szabály jött létre, amelyiket két vagy több állam közös akarat megegyezéssel hozott létre, de maguk a szabályok államon belüli viszonyokat rendeznek. Pl. az állampolgárságra, a munkavégzésre, a hontalanokra vagy egyes cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására kötött szerződések. Ezeket formális értelemben vett nemzetközi jognak nevezik, szemben az ún. materiális nemzetközi joggal, amelynek tárgya valódi államközi kapcsolat pl. hadviselés szabályai, konzuli jog, diplomáciai jog

39

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI



A nemzetközi jog szabályai minden esetben két vagy több állam akaratának találkozásából keletkeznek: a nemzetközi jognak megvannak a maga saját jogforrásai. NEMZETKÖZI JOG

Nemzetközi magánjog

Nemzetközi (köz)jog 40


Nemzetközi magánjog: Azokat a belső jogba tartozó szabályokat foglalja magában, amelyek meghatározzák a számításba jöhető államok közül melyiknek a joga nyerjen alkalmazást természetes és jogi személyek között létrejövő olyan viszonyokra, amelyek tényállása valamilyen külföldi elemet tartalmaz.  Belső jogi szabályok (polgári, családjogi) (pl. a jogviszony egyik alanya külföldi, a jogviszony tárgya külföldön lévő dolog) 

41

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi jogi jogforrások: a) nemzetközi egyezmények - pl. New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegyzőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (1992-ENSZ) b) nemzetközi szokás (szokásjog) - pl. Anglia-Norvégia halászati ügy - 3 vs. 6 tmf c) "civilizált nemzetek" által elismert jogelvek - pl. erőszak tilalma, államok belügyeibe való beavatkozás tilalma, stb. d) egyoldalú nyilatkozatok e) megelőző bírói döntések, kiváló jogtudósok szakvéleményei, nemzetközi szervezetek ajánlásai - pl. Nemzetközi Jogi Intézet a világ legkiválóbb nemzetközi jogászait tömörítő, a nemzetközi jog tanulmányozásával és fejlesztésével foglalkozó tudós társaság

42

NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI Nemzetközi szerződés ismérvei: A Bécsi egyezmény 2 cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek:  a nemzetközi jog alanyai között  írásban jönnek létre*  nemzetközi jellegű  jogokat és kötelezettségeket fogalmaznak meg. 

43


Nemzetközi szerződések tárgyaik szerint: 



Gazdasági, kulturális, kereskedelmi, kutatási, stb.

Nemzetközi szerződések főbb fajtái: Egyezmény

Alapokmány

Kompromisszum

Megállapodás

Konkordátum

Nyilatkozat

Jegyzőkönyv

Modus Vivendi

Jegyzékváltás

44

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

45

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 

Nemzetközi szervezetek ismérvei: 

A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre – min. 2 állam között (bilaterális, multilaterális) – állandó struktúrával (azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek) – és alapító okiratuk okán nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva

De: lehetnek szervezeten belül intézmények is (EU Tanácsa) És bizonyos intézmények eltérhetnek az ált. szervezeti sémáktól (pl. bíróság)

46


A nemzetközi szervezeteket államok hozzák létre  államok közötti szerződéssel, alapító okirattal jönnek létre  állandó struktúrával, szervekkel, intézményekkel rendelkeznek  nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek 

Államok = eredeti jogalanyiság  Nk. Szervezetek = származékos jogalanyiság 

47


Osztályozásuk:

- Univerzális vagy zárt szervezetek (melyek tagsága, feladataik, felelőssége az egész világra kiterjed)

- Kormányközi vagy integrációs/szupranacionális szervezetek Kormányközi megállapodások útján jönnek létre.  A határozathozatal az egyes tagállamok képviselőinek kezében van.  Szakértői bizottságok / vagy a parlamenti közgyűlés jellegű szervek  csak ajánlásokat hoznak, amelyek nem kötelezők a tagállamokra. 

48

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Univerzális zárt szervezetek: Nem törekszik univerzális tagságra, a tagfelvételt szigorú ismérvék alapján szabályozzák. Pl.: Regionális szervezetek - földrajzi elhelyezkedés alapján (Arab Liga) Partikuláris - NATO, EU Speciális zárt szervezet - OPEC 49

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Szupranacionális szervezetek: A szervezet vagy az egyes szervei fel vannak ruházva a tagállamokra kötelező határozatok meghozatalának jogával. Pl: Európai Unió Tanácsa

A kormányközi szervezeteken belül erősödnek a szupranacionális elemek. Pl.: az ENSZ Nk. Bíróságának ítéletei 50

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TIPIZÁLÁSA

Forrás: http://www.mozaweb.hu/A_nemzetkozi_szervezetek_szerepe_a_vilaggazdasagban-102586

51


Az ENSZ  

1945. óta Szinte az összes állam tagja

Célja:

a béke és a biztonság megőrzése, az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek egyenjogúságának biztosítása és együttműködésének elősegítése. Határozatai ugyan nem kötelezőek, de ajánlásai nagy hatással bírnak. 

A Biztonsági Tanács az ENSZ döntéshozó szerve. A békét és a biztonságot veszélyeztető ügyekben hoz határozatot. Ha a békés megoldás nem vezet eredményre, fegyveres erőket is bevethet.

Az ENSZ székház New York-ban

52


ENSZ szakosított szervei az ENSZ-szel szerződéses viszonyban állnak, az többnyire ellenőrző vagy beszámoltató tevékenységet gyakorol felettük  önálló nemzetközi jogalanyok  nemzetközi szerződésben foglalt alapszabályzatuk van  meghatározott speciális tevénységet folytatnak 

(táblázat) 53

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK I. 

  

IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) - 1957-ben alakult - Hazánk alapító tag volt - Céljai: segíteni az atomenergia békés felhasználását, sugárvédelmi előírások, radioaktív anyagok szállítási szabályzatának kidolgozását; kutatási eredmények közkinccsé tétele; megoldani a műszaki információk cseréjét és gyakorlati megvalósításukat; nukleáris balesetek esetén rendkívüli segítség nyújtása a tagállamoknak;

54

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK II. 

ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület)  

   

1865-ben alakult Párizsban, Ez a legrégebbi nemzetközi szervezet a világon Régi neve: Nemzetközi Távíró Egyesület volt Feladata: - rádió, telefon összeköttetésekkel kapcsolatos együttműködés, a frekvenciasávok elosztása 1906.10.03. - berlini Nemzetközi Rádió-távközlési Egyezmény - segélykérés általános Morse-kódjának elfogadása 55

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ SZAKOSÍTOTT SZERVEK III. 

 

ICAO (Nemzetközi Légi Közlekedési Szervezet) - 1944-ben alakult, Chicagoban (kp. Montreálban van) - 191 tagország - A légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a szerződő államok között. 4-betűs ICAO-repülőtérkódok (például LHBP – Ferihegy, Bp) 3-betűs légitársaságkódok (például MAH – Malév) – 1987 óta

56

FELHASZNÁLT IRODALOM: 

Blahó András – Prandler Árpád:

Nemzetközi szervezetek és intézmények (Aula Kiadó, 2011) 

Pokol Béla: Jogelmélet

(Századvég Kiadó, 2005.) 

Magyar ENSZ Társaság honlapja

(http://www.menszt.hu)

57

Köszönöm a figyelmet!

58

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

Recommend Documents