EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

HÍREK, ESEMÉNYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új közigazgatási államtitkár . . . . . . . . . . . Jutalmak ünnep idején . . . . . . . . . . . . . . . Megújult Szárítópuszta . . . . . . . . . . . . . . . A kitüntetett dr. Szalay László. . . . . . . . . . Baja van az EU adminisztrációval? . . . . . . Változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termôföld-fedezetû jelzáloghitel a HVB-tôl Megvalósuló álom . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az árversenyben a minôség a vesztes? . .

. . . . . . . . . .

5 5 5 5 6 6 7 8 8 9

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

CSATLAKOZÁSUNK ELÔTT. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az európai agrármodell, a vidékfejlesztés és a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Örökzöld vidék – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célkitûzései. . Ajjaj fekete vonat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Mezôgazdasági Parcella Azonosító Rendszer . . . . . . . . . . . . Verhetetlen a falu! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.............

10

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

.. .. .. .. ..

10 14 16 16 18

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS . . . . . . . . . . . . . Tilalom a csábító élelmiszer reklámokra . . . . . . . . . . . Brüsszelbôl jön a fizetés a gazdáknak . . . . . . . . . . . . Hogyan enyhítik az aszálykárokat Franciaországban?

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

.. .. .. ..

20 20 21 22

RIPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bajót, a Gerecse gyöngyszeme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Papos jó úton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 25 28

SZAKOKTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ünnepelnek az erdélyi magyar kertészmérnökök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30 30

FÓRUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar méhészet és az integráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31 31

ARCKÉPCSARNOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . P. Nikiforos Diamandouros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 34

INTERNETFIGYELÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35

KÖRNYEZETVÉDELEM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elég a rombolásból! – Halászok: az elfelejtett áldozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 36

ENERGIA ELLÁTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiába kongatják a vészharangot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38 38

PIACI HÍREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Reformházak bajban . . . . . . . . . . . . . . . Megtartani a vásárlókat . . . . . . . . . . . . Tölgylevél és vízcsepp. . . . . . . . . . . . . Szigorú rendeletek. . . . . . . . . . . . . . . . Új szabályozók 2005-tôl. . . . . . . . . . . . Küzdelem az olcsó importtal szemben . A fogyasztók érdeke mindenek elôtt. . .

. . . . . . . .

42 42 42 43 43 43 44 44

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45

2003. 8. évfolyam 9–10. szám

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The new administratie under-secretary . . . . . . . Reward in the times of national festivals . . . . . . Renewed Száritópuszta . . . . . . . . . . . . . . . . . . The honoured one – Dr. Szalay László . . . . . . . Is there any trouble with the EU Administration? Changes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Land secured mortgage from HVB . . . . . . . . . . Realised dream . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Quality is a looser of price competition . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

4 5 5 5 5 6 6 7 8 8 9

BEFORE ACCESSION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The European agricultural Model, rural development and the National Agri-environmental Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Evergreen countryside – the objectives of the National Rural Development Program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adventure on the Hungarian rail . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The Agricultural Parcel Identification System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Unbeatable village! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

........

10

........

10

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

14 16 16 18

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Ban on the seductive promotion of foods . . . . Farmers get their salaries from Brussels . . . . So do French people manage drought . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

20 20 21 22

REPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bajót, the pearl of Gerecse region . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Papos following the right track . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 25 28

EDUCATION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Transsylvanian Hungarian horticultural engineers are celebrating . . . . . . . . . . . .

30 30

FORUM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hungarian apiculture and the integration . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31 31

PORTRAIT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . P. Nikiforos Diamandouros . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 34

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER

.........................

35

ENVIRONMENT PROTECTION . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stop destruction! – Fishermen: the forgotten victims . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 36

ENERGY SUPPLY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Are alarm bells sounding in vain? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38 38

MARKET NEWS . . . . . . . . . . . . . . . . Reform houses in trouble . . . . . Retaining customers . . . . . . . . . Oak leaf and watre-drop . . . . . . Strict decrees . . . . . . . . . . . . . . New regulations from 2005 . . . . Struggling against cheap import Interest of consumer first of all .

. . . . . . . .

42 42 42 43 43 43 44 44

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45

2

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 9–10. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 A folyóiratban megjelent cikkek erkölcsi mondanivalója nem feltétlenül tükrözi a Szerkesztôbizottság véleményét!

AgraEconomy of the European Union Volume 2003/8., Issue 9–10. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ Milyen irányt vesz a közös Agrárpolitika reformja? Mire érdemes odafigyelni a gazdáknak? Miért érdemes figyelemmel kísérni a pályázati lehetôségeket és megragadni az alkalmat a pályázatok mielôbbi benyújtására. Dr. Ángyán József tanulmánya ezekre a kérdésekre is válaszol. (10. oldal) —

•

—

Hol tart a 2000. évi tiszai ciánszennyezés ügye? Kik a legfôbb vesztesek, kik úszták meg eddig a felelôsségre vonást, a kártérítést? A kipusztult tiszai halak, a meggyalázott természet nem tud kártérítést kikövetelni. Balogh Beáta kitûnô tényfeltáró riportja a 36. oldalon. A riportnak külön is aktualitást ad, hogy 2003 az Édesvíz Nemzetközi Éve. —

•

—

Töretlen és sikeres a kertészképzés mind a Kertészeti Egyetem Határon túli Levelezô Tagozatán, mind a marosvásárhelyi SAPIENTIA Egyetemen. A részletek a 30. oldalon. —

•

—

Hiába kongatják a vészharangokat? A bioüzemanyagok a hagyományos kôolaj alapú üzemanyagokhoz képest 50%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Az elôbbiek elterjedését gátolja, hogy a Kiotói Egyezményt olyan nagyhatalmak nem írták alá többek között mint az Amerikai Egyesült Államok! A másik ok az olajlobby hihetetlenül erôs összefonódása, országhatároktól függetlenül. S végül, hogy a közgazdasági szabályozók nem ösztönzik eléggé a bioüzemanyagok nyersanyagforrásainak termesztését. Vajon csak egy ökológiai katasztrófa ébreszti föl a nagyokat? Kapcsolódó cikk a 38. oldalon. —

•

—

Bajót, a Gerecse gyöngyszeme. A csodálatosan szép környezetû, jegyzett természeti értékekkel büszkélkedô község biztató jövô elôtt áll. A riport a 25. oldalon olvasható. —

•

—

A józan, munkabíró, biztos erkölcsi alapokon álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emberek fel fogják virágoztatni településeiket. Nem hiányzik a találékonyság sem. Paposi riportunk a 28. oldalon. — —

•

Mit forgat már megint a fejében Franz Fischler fôbiztos? A Der Spiegel-ben megjelent írás emberközeli képet fest a jól megtermett, osztrák származású fôbiztosról, aki a gazdáktól egyetlen fillért sem akar elvenni, sôt … (Olvasható a 21, oldalon.) —

•

—

A hazai méz színe, állaga, íze egyedülálló. Tudunk-e élni a kiváló minôséggel, vagy csakúgy, mint a magyar libamáj – nagy mennyiségben nyersanyagként kiszállítva – más országok feldolgozott termékeiben, mint a legfôbb minôségjavító szerepel!? Fórum rovatunk a mézrôl szól. (A 31. oldalon.) —

•

—

A mezôgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrôl, a falvak kilátásáról, piaci hírekrôl és sok más érdekességrôl is szó esik ebben a számban.

4


HÍREK,

ESEMÉNYEK

Az új közigazgatási államtitkár Benedek Fülöp lett a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium új közigazgatási államtitkára. A Nemzeti Földalapkezelô szervezet elnöke, címzetes államtitkár 2003. szeptember 22én tette le hivatali esküjét. Benedek Fülöp új megbizatása mellett továbbra is irányítja a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet tevékenységét. Benedek Fülöp rövid életrajza – 1947. december 18-án Tiszapüspökiben született. – Munkahelyei: Tiszapüspöki Rákóczi Tsz fôagronómus (1971–76); Törökszentmiklós, Tiszatáj Tsz elnökhelyettes (1976–77); TESZÖV titkárhelyettes, majd Szolnok megyei TESZÖV titkár (1977–1995); Földmûvelésügyi Minisztérium államtitkár (1995–98); Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (1998-99); Inter-Európa Bank Rt. (1999–2002). A banknál az Agrárhitel portfolió vezetôje. – A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Agrárkamara elnöke és a MAK (Magyar Agrárkamara) országos elnöke (1993-95). – Elnöke a Tiszapüspöki Aranykorona Vadásztársaságnak. – 1984-tôl a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vadászszövetség elnöke és az Országos Vadászati Védegylet alelnöke. – Párton kívüli: 1990–94 között, majd 1998-tól 2002-ig az MSZP agrár- és vidékfejlesztési munkacsoport tanácsadójaként dolgozott. – 2002. júniusától az FVM címzetes államtitkára, a Nemzeti Földalapkezelô Szervezet elnöke. FVM Kommunikációs Önálló Osztály közleménye

Jutalmak ünnep idején

Megújult Szárítópuszta

Az államalapításunk ünnepe egyben az összefogás jelképe is, hiszen a magyarság hosszú hányattatása nem érhetett volna véget a közös akarat megjelenése nélkül. Hazánk történelmének alakításához nemcsak a keresztény eszmeiség járult hozzá, hanem a szorgalmasan dolgozó, a földet megmûvelni tudó parasztság. A magyar mezôgazdaságban tevékenykedô szakemberek, oktatók és kutatók fáradhatatlan munkája a mai napig fontos pillére a nemzet boldogulásának. A szakma kiemelkedô egyéniségeinek dr. Németh Imre, agrárminiszter augusztus 20-a alkalmából díjakat adott át. Kiemelkedô teljesítményükért szakmai elismerést vehettek át növénytermesztôk, az erdészet és környezetvédelem területének szakemberei, az állategészségügyi oktatásban dolgozó kutatók. Aranykoszorús Gazda és Gazdasszony díjjal tüntette ki a miniszter a példamutató gazdálkodókat, valamint Kovács Béla díjjal jutalmazta a mezôgazdasági termelôk eredményesebb munkáját segítô szövetkezetek vezetôit. Ezúton kívánunk minden elismerésben részesültnek hosszú, eredményekben gazdag életet!

A 2003/2004-es tanévben nemcsak a diákokat várja megújult környezetben a Szent István Egyetem szárítópusztai tanüzeme, hanem a szaktanácsadásért folyamodó gazdálkodókat is. A Gödöllôi Agrárközpont Kht. és az FVM két éves folyamatos együttmûködésének eredménye a 250 milliós támogatásból felépülô információs központ. Kommunikálni csak hitelesen lehet – mondta az átadási ünnepségen augusztus 25-én Szendrô Péter, az Egyetem rektora. Az Európai Unióban elengedhetetlen a szakképzés és a szakmai tanácsadás összekapcsolása, ezért olyan információs központok kialakítása szükséges, ahol a legmodernebb technológiával ismerkedhetnek meg az érdeklôdôk és a diákok egyaránt – hangzott el Németh Imre, agrárminiszter ünnepi beszédében. A stabil alapokat nyújtó információs hálózat fejlesztése érdekében az agrártárca az idén mintegy 1 milliárd forintot különített el tanüzemek modernizációjára.

–B.B.–


–B. B–

5

HÍREK,

ESEMÉNYEK

A KITÜNTETETT DR. SZALAY LÁSZLÓ Dr. Sárközy Péter professzornak, a neves ökológusnak, a Biokultúra Egyesület örökös tiszteletbeli elnökének emlékére alapított Sárközy Péter Emlékérmet harmadik alkalommal adták át Budapesten a BKÁE Kertészettudományi kar elnöki tanácstermében 2003. szeptember 4-én, dr. Sárközy Péter elhunytának 3. évfordulóján. Az emlékéremre jelölés feltétele: • Dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartás, feddhetetlen jellem • A Biokultúra Egyesületért végzett kimagasló tevékenység • Az oktatás-kutatás, nevelés területén elért elismert eredmény. A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért Alapítvány kurátoraiból és a korábbi emlékérem kitüntetettjeibôl álló bizottság a beérkezett javaslatok alapján Dr. Szalay László professzornak, kandidátusnak, ny. tudományos

tanácsadónak, szakírónak, a Biokultúra Egyesület bioméhész szakosztálya megalapítójának, tiszteletbeli elnökének, az egyesület Tiszteleti Tagok Testületének tagjának, a Sárközy Péter Alapítvány támogatójának, szakértôjének ítélte a Czindner Antal Munkácsy-díjas szobrászmûvész által készített bronz emlékérmet. Az emlékérmet és az oklevelet, valamint a díjjal járó 50.000 Ft pénzjutalmat a Sárközy Péter Alapítvány biztosította. A bizottság méltányolta Dr. Szalay László professzornak a biokultúra népszerûsítésében, dr. Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással, kimagasló, példamutató tevékenységgel végzett áldozatos munkáját, s ezért adományozta a Sárközy Péter Emlékérmet. Az emlékérmet évente egy személynek ítéli oda a bizottság azok közül, akik a fenti feltételeknek megfelelnek. Solti Gábor a Sárközy Péter Alapítvány elnöke

Baja van az EU-adminisztrációval? – Hívja az európai ombudsmant! – ez az egyszerû válasz remélhetôleg számos vitás ügyben használható lehetôséget fog adni arra, hogy ne mindig a szorosan vett bürokratikus „papírforma” érvényesüljön, hanem azok a szervezetek, nemzetek és emberek is megtalálják az igazukat, akik mögött nem állnak önmagukról kizárólagosságot hirdetô intézmények. Az európai ombudsman feladata minden olyan hivatali visszaélést megvizsgálni (és természetesen a nyilvánosság elé tárni), mely az Európai Bizottság, az Európa Tanács, vagy az Európa Parlament keretében történik meg. Az ombudsman általában a benyújtott panaszok alapján indít vizsgálatot, de saját kezdeményezése alapján is folytathat kivizsgálást. Az Unió bármely polgára, természetes, vagy jogi személyek is élhetnek panasz-

szal, melyet levélben, faxon vagy e-mail-ben juttathatnak el az Európai Ombudsman hivatalába. Formanyomtatvány a hivatal honlapjáról letölthetô. Az ombudsman igen széles vizsgálódási jogkörrel rendelkezik, az Európai Unió intézményei és testületei kötelesek ellátni minden információval, és biztosítani a hozzáférését minden dokumentumhoz. A tagállamok is kötelesek az adott üggyel kapcsolatos információ-szolgáltatásra. Elképzelhetô, hogy már a vizsgálatok során kielégítôen tisztázódik a helyzet, de ha nem, az ombudsman elôször közös megegyezést próbál közvetíteni az érintett felek között, majd ennek sikertelensége esetén saját hatáskörében megoldási javaslattal él. Ha a hibát elkövetô intézmény nem fogadja el a javaslatait, az Európai Parlament elé terjeszti az ügyet. Az ombuds-

6


HÍREK, man évente nyilvános beszámolót készít a megvizsgált esetekrôl az Európa Parlament számára, mely az Unió összes hivatalos nyelvén olvasható. Rendszeresen látogatásokat tesz a tagállamokban is, ahol így a polgárok számára közvetlenül is elérhetô. Az Európai Ombudsman intézményének létrehozásáról 1992-ben, a Maastricht-i Szerzôdésben döntöttek. Az elsô ombudsmant az Európa Parlament 1995-ben választotta meg, a finn Jacob Söderman személyében, akit 1999-ben újraválasztottak erre a tisztségre. Másodikként, idén áprilistól P. Nikiforos

ESEMÉNYEK

Diamandouros görög társadalomtudós és politikai szakértô tölti be ezt a hivatalt. A Európai Ombudsman, ill. hivatalának elérhetôségei: 1, avenue du Président Robert Schuman / B.P. 403 / F - 67001 Strasbourg Cedex tel.: 00 33 3 88 17 23 13 - 3 88 17 23 83 / fax: 00 33 3 88 17 90 62 e-mail: [email protected]/ honlap: www.euro-ombudsman.eu.int –Sz. S.– (Forrás: www.euro-ombudsman.eu.int)

Változások Véget ért a nyár. Az idô kereke visszafordíthatatlanul forog tovább. Mindinkább a változás szelei fujdogálnak. A változást sokféleképpen lehet értelmezni. Például gondolhatunk akár éghajlat-változásra is, hiszen az idôjárás nem kegyelmezett az idén kicsiny országunknak. Amint meghalljuk a változás szót, valahogy egybôl az agyunkba férkôzik egy dátum: 2004. május 1. csatlakozásunk dátuma az Európai Unióhoz. Kérdések és válaszok. Gyorsan, de mégis bizonytalanul kimondott válaszok hangzanak el országszerte. Még egy pár hónapig a kérdéseink döntô többsége arra irányul majd, hogy milyen feladatok elé nézünk a csatlakozásig. Aztán néhány hónap elteltével nem marad más csak felkészültségünk, avagy felkészületlenségünk ténye. Addig viszont rengeteg dolga akad mindenkinek: agrárszakembernek, hivatalnoknak, falugazdásznak, gazdának vagy akár újságírónak egyaránt. S a feladatát jó, ha tudja mindenki. De vajon mi lesz a feladata egy falugazdásznak, mit csinál majd a kamara, vagy lesz-e megyei Földmûvelésügyi Hivatal? A csatlakozáshoz közelítve mindinkább aktuálissá válik az a kérdés, hogy az intézményrendszer átalakulásával megszûnni látszó munkahelyek alkalmazottai hogyan folytatják a munkájukat. Ez a központi kérdés foglalkoztatta azokat is, akik részt vettek az „AGRÁRHÍD – vitafórum”


rendezvényén, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában. Mészáros Gyula, az FVM – a rendezvény idején még hivatalban levô – közigazgatási államtitkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy mivel a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal leveszi a termelôk regisztrációjával, illetve a támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a megyei Földmûvelésügyi Hivatalok válláról, így a megyei Földmûvelésügyi Hivatalok csökkent létszámmal még néhány évig mûködhetnek tovább. A feladatok átszervezése miatt érintett dolgozók nagy része (300–400 ember) átmegy az Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba. A változások a kamaráktól megkövetelik egy olyan civil szféra kialakítását, amely segítséget nyújthat a gazdáknak a sikeres pályázatok elkészítésében. A falugazdászok foglalkoztatását biztosító szerzôdések 2003. augusztus 31-én lejártak. A Munka Törvénykönyvével összhangban munkaviszony helyett „kényszer” vállalkozói szerzôdéssel nem lehet senkit sem foglalkoztatni. A falugazdászok egyetlen lehetôsége, hogy köztisztviselôként vagy kamarai tagként folytatják a munkájukat. Abban az esetben, ha az átalakítás feszültségeket okozna a vállalkozó falugazdász szeptember végéig dolgozhat vállalkozóként. –B. B.–

7

HÍREK,

ESEMÉNYEK

Termôföld-fedezetû jelzáloghitel a HVB-tôl A nehezebb gazdasági helyzetbe kerülô mezôgazdasági vállalkozók számára is lesz szeptembertôl kedvezô kondíciójú, hosszú lejáratú hitel a HVB Banknál. A Hypovereinsbank Hungary (HVB Bank) ugyanis más pénzintézetekhez hasonlóan megállapodott a Nemzeti Földalapkezelô Szervezettel a termôföldalapú jelzáloghitelezés fellendítésérôl. Mivel az állami szer-

vezet kész az elôre megállapított áron megvásárolni az elbukott hitelek mögött fedezetként álló termôföldet, a bank jóval nagyobb mértékben támaszkodhat erre az új biztosítékra. A HVB Bank mintegy ötvenmilliárd forintot helyezett eddig ki agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozásokhoz. Forrás: Magyar Hírlap 2003. aug. 16.

Megvalósuló álom Ünnepélyes keretek között Augusztus 25-én Medgyessy Péter miniszterelnök átadta a Gödöllôi Innovációs Központot, amelynek a Mezôgazdasági Eszköz- és Gépfejlôdéstörténeti Szakmúzeum épülete ad otthont. A nemzet gyarapodásához a fizikai környezeten felül hozzátartozik a stabil alapokat biztosító szellemi bázis. Magyarország célja a versenyképes tudás. Ne a tömegtermelésben jeleskedjünk, hanem többletértéket hozzunk létre – hangzott el Medgyessy Péter ünnepi beszédében. A kormány innovációs politikájának hangsúlyos része az augusztus 13-i ülésen elfogadott kutatás-fejlesztésrôl szóló törvény koncepciója, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozásáról szóló törvény tervezetének megalkotása. A kabinet tervei szerint 2006-ra a GDP 1,8%–1,9%-át lehet majd innovációra fordítani. Lapunk 2003. évi VIII. évfolyamának 4. számában már beszámoltunk az Európai Unió kutatásfejlesztési keretprogramjáról, amely az Unió integrált és célorientált elképzeléseit tárta elénk. Az innovációs központ létrehozása ekkor még csak egy szép remény volt. Ez mára megvalósult és tárt kapukkal várja az ötletgazdag kis- és középvállalkozásokat. A tudásközpontok kialakításának igényét táplálja az a tendencia, hogy a kutatás és a termelôi egységek összekapcsolódása a hatékonyságot nagymértékben megnöveli. Az Innovációs Központ gyakorlati mûködésérôl Vitális Pétert, fejlesztési és tanácsadási igazgatót kérdeztük. Válaszában elmondta,

hogy a központ azoknak a vállalkozóknak tud segítséget nyújtani, akik biológiai, környezetvédelmi vagy alternatív energia felhasználással tevékenykednek. A vállalkozó ötletgazda az ingyenes regisztrációt követôen bekerül egy számítógépes adatbázisba, mint ötletet felkínáló vagy valamely szolgáltatásával az innovációt megvalósító vállalkozás. A Virtuális Innovációs Szolgáltató portálon megtalálhatók cégek, professzorok és kutatók adatai, amelyek között szabadon lehet keresgélni. Mivel az Innovációs Központ önfenntartó, az információk összegyûjtésén felül fizetett szakmai tanácsadással segíti a vállalkozásokat az üzletük fejlesztésétôl kezdve a szabadalmaztatási eljárások lebonyolításáig. Ez az adatbázis szeptembertôl az Európai Unió országaiban mûködô, mintegy 150 BIC (Bussiness Innovation Centre – Üzleti Innovációs Centrum) számára is elérhetô lesz, ezzel lehetôvé válik a magyar partnereknek a nemzetközi projektekbe való bekapcsolódása. Ezeket a központokat az Unióban jelenleg a BIC Nemzetközi Szervezete (EBN – European BIC Network) szabályozza, koordinálja. A Gödöllôi Innovációs Központ a regionális gazdasági fejlôdés eszköze. Feladata közé tartozik az innovatív projektek felkutatása, stratégiai útmutatás, projekt fejlesztés, kockázati tôkealapok létrehozása. A BIC Nemzetközi Szervezetérôl (EBN – European BIC Network) a www.ebn.be weboldalon talál több információt.

8


–B.B.–

HÍREK,

ESEMÉNYEK

Az árversenyben a minôség a vesztes? Az integrációs folyamatok elindulása az európai politikában hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Az integráció azonban más területeken is megmutatkozik. Például a növénytermesztés új technológiáinak kifejlesztésében, ahol már ökológiai szemmel mérlegelve végezzük el az eljárásokat. Elôtérbe helyezve a megelôzést, és védekezéskor is csak a legszükségesebb esetben használunk kíméletes vegyszert. Jogosan tehetô fel a kérdés: hol vannak az integrált termesztésbôl származó élelmiszerek? Az integrált termesztés szabályozott rendszerébôl és elôírásaiból adódóan a végtermék garantáltan vegyszermentes, azaz egészséges. De vajon megjelenike ez a különleges termesztési eljárás a termék értékesítésénél, az árban? A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában megrendezésre került „AGRÁRHÍD – vitafórum” soron következô rendezvényén Fogarassy Csaba, FVM Agrár Marketing Centrum Pest megyei regionális irodájának vezetôje tartott elôadást a témában. Az élelmiszerek piacát vizsgálva két, egymástól jól elkülönülô szegmenst találunk: a klasszikus élelmiszereket és a bio-termékek piacát. A klasszikus élelmiszerpiacot a globalizálódás, a tömegtermelés, következésképpen olcsó árak és a piacvédelmi intézkedések jellemzik. A bio-élelmiszerek a drága termelés és körülményes feldolgozás miatt magas áron versenyeznek az olcsó tömegcikkekkel. Ezeken túlmenôen a bio-élelmi-


szerek piacát leginkább a fogyasztói szokások, igények határozzák meg. Hogy mekkora piacot képesek meghódítani a bio-élelmiszerek azt Svájc tanulságos példáján keresztül lehet bemutatni. Európa szerte köztudottan Svájcban a legmagasabbak a környezeti igények, itt fogyaszt a lakosság a legtöbb bioélelmiszert. Ezért a szakemberek a bioélelmiszerek fogyasztásának töretlen növekedésére számítottak. A folyamat egészen 1996-ig a várakozásoknak megfelelôen haladt, amikor a piac teljesen megtorpant. A biotermékek piaca nem képes 5% felé emelkedni. Ezzel szemben az integrált növénytermesztésbôl származó élelmiszerek képesek kielégíteni a fogyasztók igényeit: idôben nem korlátozott a hozzáférhetôségük és egészséges élelmiszert biztosítanak. A svájci agrárvezetés éppen ezért a fenntartható mezôgazdasági programját az integrált termesztésre alapozta, amely hosszútávon is sikeresnek bizonyult. Ez az integrálódási folyamat jól tükrözôdik az EU legújabb mezôgazdasági reformjaiban is. Az uniós források döntô többsége a környezetkímélô technológiák nevében adható. Magyarország számára is kiugró lehetôség lehetne az integrált termékeken keresztül elérhetô piacok megszerzése. A siker záloga egy kettôs funkciójú védjegy kidolgozása, amely önmagában tartalmazná a földrajzi megkülönböztetést és az integrált termesztés jellegét is. –B. B–

9

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

Az európai agrármodell, a vidékfejlesztés és a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program Ángyán József, egyetemi tanár, intézetigazgató, EU csatlakozásunk a gazdák szempontjából csak akkor lehet sikeres, ha igénybe tudják venni a helyzetüknek leginkább megfelelô Uniós támogatási formákat, képesek lesznek ezek legmegfelelôbb összetételét kialakítani. Ehhez gyorsan és alaposan meg kell ismerniük ezt a rendszert. Ez annál is inkább fontos és sürgôs teendô, mert belépésünket követôen a nemzeti agrártámogatási mozgástér rendkívüli mértékben beszûkül, és azt gyakorlatilag felváltja a Közös Agrárpolitika.

Az európai háttér: a többfunkciós agrármodell és az agrár-környezetgazdálkodás A mezôgazdaság mindig is több volt, mint egyszerû árutermelô ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok elôállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élôvilágot, talajt, vizet, környezetet is “termelt” karban tartott, és munkát, megélhetést nyújtott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérô után ismét rá kellett jönnünk: a mezôgazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltérô környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan – termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, „nem importálható közjavak”, amelyek helyben keletkeznek, és amelyekért a mezôgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modell elterjesztését szolgáló kö-

1

zös agrár- és vidékpolitika 1992-es reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja óta, e folyamathoz illeszkedôen épül annak második, a termeléspolitikai pillért kiegészítô – környezeti, társadalmi, regionális, szociális és foglalkoztatási elemeket tartalmazó – vidékpolitikai (ökoszociális) pillére. A Közös Agrár- és Vidékpolitika (CARPE1) „két lábra állításának” zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségekhez), az elsô pillérhez kötôdô támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második – agrár-környezeti és vidékfejlesztési – pillérhez kapcsolódó kifizetésekre (1. ábra). Ezek aránya az Európai Unió agrárköltségvetésében ma még csak 12%, de a csatlakozásra váró „tizek”-kel kötött koppenhágai megállapodásban a vidékfejlesztési források aránya már 2004–2006 között is 52% (1. táblázat). Magyarország számára (2. táblázat) a 2004–2006-os idôszakra az alábbi EU forráskeretek állnak rendelkezésre.

CARPE: Common Agricultural and Rural Policy for Europe (Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika)

10


CSATLAKOZÁSUNK CAP

1990

1996

ELÔTT

2002

CARPE

Direkt támogatások

1. (termelési) pillér

Átmeneti átalakítási támogatások

Átmeneti átalakítási támogatások

Kompenzációs támogatások

2008

Piacstabilizációs támogatások Piacstabilizációs támogatások

Piaci támogatások (Közös piaci szervezetek, CMOs)

Környezeti és tájgazdálkodási támogatások

(Közös piaci szervezetek, CMOs) 2. (ökoszociális) pillér

Környezeti és tájgazdálkodási támogatások

Piaci támogatások

Agrár-környezeti támogatások

Agrár-környezeti támogatások

Strukturális támogatások

Strukturális támogatások

Vidékfejlesztési támogatások

Vidékfejlesztési támogatások

1. ábra: Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata (Forrás: Buckwell Report, 1998)

1. táblázat: A csatlakozó országok 2004–2006-os közösségi agrártámogatási keretei a koppenhágai megállapodás szerint

Ország

EU forrás (millió euro) 1. pillér1 2. pillér2

Mg. term. (ezer ha)

össz.

EU forrás (euro/ha mg. Arány (%) term./3 év) 1. pillér1 2. pillér2 össz. 1. pillér1 2. pillér2

Lengyloszág

2094

2543

4637

18443

113,5

137,9

251,4

45

55

Magyaroszág

949

534

1483

6193

153,2

86,2

239,5

64

36

Csehország

638

482

1120

4280

149,1

112,6

261,7

57

43

Litvánia

291

434

725

3496

83,2

124,1

207,4

40

60

Szlovákia

275

352

627

2444

112,5

144,0

256,5

44

56

Szlovénia

152

250

402

780

194,9

320,5

515,4

38

62

Lettország

110

291

401

2488

44,2

117,0

161,2

27

73

Észtország

120

134

254

1434

83,7

93,4

177,1

47

53

Ciprus

48

66

114

526

91,3

125,5

216,7

42

58

Málta

5

24

29

120

41,7

200,0

241,7

17

83

4682

5110

9792

40204

116,5

127,1

243,6

48

52

Összsen/ Átlag

1: Közvetlen kifizetések és piaci intézkedések forráskerete = termelési típusú támogatások 2: Vidékfejlesztési intézkedések forráskerete = ökoszociális típusú támogatások (EMOGA Garancia Részleg, 80%-os EU társfinanszírozás)


11

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

2. táblázat: Magyarország 2004–2006-os közösségi agrártámogatási keretei a koppenhágai megállapodás szerint (milliárd Ft)

Támogatási formák

Évek 2004

1. pillér – közvetlen kifizetések

2005

2006

összesen

–

62,3

74,3

136,5

– piaci támogatások

14,9

35,7

35,7

86,4

– összesen

14,9

98,0

110,0

222,9

2. pillér – vidékfejlesztési támogatások

38,6

42,2

44,8

125,6

Mindösszesen

53,5

140,2

154,8

348,5

Megjegyzés: 1 Euro = 235 Ft (A jelenlegi árfolyamon közel 260 Ft, a Szerk.)

A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereirôl intézkedik. E rendelet támogatott intézkedései a következôk: – agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások, – kedvezôtlen adottságú területek (LFA2) normatív támogatása, – mezôgazdasági beruházások támogatása, – mezôgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, – erdôtelepítési támogatások, – a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlôdésének elôsegítése, – idôs gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása, – fiatal gazdálkodók támogatása, – gazdálkodók oktatása, képzése. A felsorolt intézkedések „menülistájáról” a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelezô elem. A kiválasztott intézkedéseket programokba kell csoportosítani, országos keretprogramot (Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet) kell alkotni. A leírt folyamat további erôsödésére utalnak a KAP reform gyorsításáról hozott legutóbbi, jú2

nius 26-ai luxemburgi – maratoni tárgyalások után, az EU tagországok mezôgazdasági miniszterei által elfogadott – döntések. Ezek illeszkednek ahhoz az 1992 óta erôsödô folyamathoz, melynek alapelve az, hogy a gazdálkodóknak kifizetett támogatás nem a megtermelt termékmennyiségtôl kell függjön, hanem inkább a gazdálkodás rendszerétôl, annak minôségi, biztonsági, környezeti valamint társadalmi, szociális, foglalkoztatási teljesítményétôl, illetve a gazdaság ezekkel összefüggô méretétôl. A legutóbbi döntés szerint ennek érvényesítését szolgálja a „moduláció” és a „degresszió”. A „moduláció” a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mennyiséghez kötött elsô pilléres támogatások gyorsuló ütemben átcsoportosulnak a 2., vidékfejlesztési pillér támogatásaira. Ennek során az 1. pilléres direkt támogatás mértékét a 3. táblázatnak megfelelô – a januári javaslat szerintinél nagyobb – ütemben csökkentik. A „degresszió” abban nyilvánul meg, hogy a termésmennyiséghez kötött direkt támogatások fenti csökkentése az 5.000 euro/év támogatási összeg (átlagosan 20 ha-os birtokméret) fölött jelenik meg, vagyis az elvonás birtokmérettôl függôen növekvô mértékben a nagyüzemek termelési támogatását csökkenti. Az így elvont forrásokat a 2. (vidékfejlesztési) pillér mentén használhatja csak fel a tagállam gazdái támogatására, itt is elônyben részesítve azonban a kisebb üzemeket, az

LFA: Less Favourable Areas

12


CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

3. táblázat: A moduláció ütemezése (%) Év

2003. januári javaslat

2003. június 26-ai döntés

2005

–

3

2006

1

4

2007

2

5

2008

3

5

2009

4

5

2010

5

5

2011 és azt követôen

6

5

üzemmérettôl függô degresszív támogatással. Mindezek ismeretében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg Magyarországon a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program (NAKP), majd az ennek bevezetésérôl rendelkezô 2253/1999 (X.7.) számú kormányhatározat. Ugyancsak e folyamat részeként készül a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) is. E programok indításával a mezôgazdasági stratégiaváltás Magyarországon is elkezdhetô. Ehhez az európai agrár- és vidékpolitika második, ökoszociális pillére mentén felkínált források jó lehetôségeket kínálnak. A kétpilléres agrártámogatás alapeszközei Az EU-ban az elmondottaknak megfelelôen az agrártámogatásoknak ma még két eltérô jellegû csoportja létezik: a régi típusú, termeléshez, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, ún. 1. pilléres támogatások, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy 2. pilléres kifizetések. Az elsô csoportba tartozó – a termeléshez, a mennyiségekhez kötött, 1. pilléres – támogatások három alapvetô formája alakult ki. – Az elsô a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az ún. GOFR (gabona, olaj, fehérje és rost) növények termesztése ese2003. 8. évfolyam 9–10. szám

tében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 Euro/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 × 4,73 ≈ 300 Euro (kb. 70 eFt/ha). Ez a kifizetési összeg lényegesen várhatóan hosszú távon sem fog emelkedni. 2004-ben ennek legfeljebb 55%-át kaphatják meg a magyar gazdák, ami mintegy 40 eFt/ha kifizetést jelenthet e növények termesztése esetén. Ebbôl 25%-ot az EU keretek biztosítanak, 30%-ot pedig nemzeti forrásból kaphatnak a gazdák. Ez a közvetlen kifizetési összeg 2010-re éri el a 100%-ot, vagyis a 70 eFt/ha értéket. – A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam illetve az EU garantál egy minimális felvásárlási árat, amelyen – ha ez alá csökkennének a piaci árak – felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ez az árszint gabonanemûeknél, 2004-ben várhatóan 25 eFt/t körül alakulhat. Ehhez bizonyos minôségi követelményeknek is meg kell felelni, és a felajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kell haladnia. Közepes termésátlagot (búzánál pl. 4 t/ha-t) feltételezve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 20 ha azonos fajtával bevetett területtel kell rendelkezni. Ezt nagy valószínûséggel csak a 100 haos méretet meghaladó gazdaságok (a 2000. évi agrárösszeírás szerint összesen 6687 üzem) tudja teljesíteni. – A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre – az exportálóknak – nyújtható támogatá13

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

mesztés, stb.) már ma, 2003-ban is pályázhatók, támogatási összegeik 10–50 e Ft/ha érték között változnak. EU csatlakozásunk esetén ezek a kifizetések lényegesen emelkedni fognak. Gazdálkodási rendszertôl függô várható összegük a készülô Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben 25–150 eFt/ha/év. Nagy valószínûséggel ezekhez a támogatási formákhoz, gazdálkodási rendszerekhez kötôdnek majd távlatilag is a legnagyobb hektáronkénti kifizetések. Értékük felsô határa ma az EU-ban célprogramtól függôen 450–900 Euro/ha/év, azaz mintegy 105–210 eFt/ha/év. – A második ilyen, területhez kötött vidékfejlesztési támogatási forma az ún. kedvezôtlen adottságú térségek normatív, földalapú támogatása. Kedvezôtlen adottságúnak ebben a rendszerben várhatóan a 17 aranykorona-érték alatti területek, a hegy és dombvidéki lejtôs területek, a környezetés/vagy természetvédelmi korlátozások alá esô területek, valamint a demográfiai és/vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetû térségek minôsülnek. E kifizetések felsô határa ma az EU-ban 200 Euro/ha/év, azaz mintegy 47 eFt/ha/év – A harmadik – vidékfejlesztési típusú és a gazdák egy csoportját különösen érintô – támogatási forma az ún. félig-önellátó gazdaságok egyszerûsített, normatív támogatása. Ennek összege a koppenhágai megállapodás szerint 2004-ben 1000 Euro/ gazdaság lesz. Ez az 5 hektár alatti területû kisgazdaságok célzott támogatási formája lehet, hiszen birtoknagyságtól függetlenül és egyszerû eljárással juthatnak ennek révén mintegy 235 eFt/gazdaság évenkénti kifizetéshez.

sok, amelyekre az adott évben a piaci helyzettôl függôen eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU. A támogatások másik, új és várhatóan növekvô csoportját a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. vidékfejlesztési támogatások adják. Ezek a támogatási jogcímek igen széles körûek, és nemcsak a GOFR-növények, hanem különbözô ágazatok és eltérô adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ilyen – az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegébôl 80%-os mértékben EU társfinanszírozott – kifizetési jogcímek pl.: az agrár-környezetgazdálkodási programok keretében meghirdetett gazdálkodási rendszerek és a kedvezôtlen adottságú térségek támogatása, speciális intézkedések félig önellátó gazdaságok („a kicsik”) számára, agrárterületek erdôsítése, termelôi csoportok létrehozása, állatvédelmi és növényegészségügyi EU elôírások átvételének támogatása, a gazdák korai nyugdíjazása. További lehetôségeket kínálnak az EMOGA Orientáció Részlegében – 30–40%-os EU társfinanszírozás mellett – rendelkezésre álló források, amelyekbôl fedezhetôk pl.: mezôgazdasági beruházások, feldolgozás, kereskedelem támogatása, technikai segítségnyújtás, fiatal gazdák támogatása, oktatás, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlôdésének elôsegítése (többféle intézkedés a falumegújítástól a közösségi marketing támogatásáig) stb. Ezek közül a gazdák számára a legjelentôsebb jövedelemforrást az alábbi három – a folyó gazdálkodást támogató – kifizetési forma jelenti. – Az elsô típus az agrár-környezetgazdálkodási programokban meghirdetett gazdálkodási rendszerekhez kötôdô földalapú, normatív támogatások köre legalább 5 évre kötött – jövedelembiztonságot adó – állami szerzôdés alapján. Ezek a rendszerek (ökológiai/bio/gazdálkodás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, érzékeny természeti területek speciális talaj-, víz- vagy élôvilágvédelmi szempontú gazdálkodási rendszerei, vizes élôhelyek, tó, nádas, ártér stb. külterjes mezôgazdasági hasznosítása, tájgazdálkodás, integrált növényter-

A felsorolt támogatási formák többsége 2004-tôl, EU csatlakozásunktól lesz elérhetô, ha Magyarország ennek intézményi, ellenôrzési, nyilvántartási és egyéb feltételeit kialakítja. A várható támogatási mértékek a készülô Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) hazai és brüsszeli jóváhagyásától függôen valamelyest módosulhatnak, formáik és nagyságrendjük azonban nagy valószínûséggel a leírtak szerint alakul-

14


CSATLAKOZÁSUNK hat. Közülük egyedül az agrár-környezetgazdálkodási programok azok, amelyek már 2002-ben, 2,5 milliárd Ft támogatási kerettel és mintegy 2600 gazda részvételével elindultak, és 2003-ban ismét pályázhatók. Ez évi forráskeretük 4,5 milliárd forint. Hosszú távon is ez a támogatási forma lesz várhatóan a legelônyösebb, és várhatóan az EU-ban is növekvô, tartós támogatási formává válik. Mindezek alapján tehát az valószínûsíthetô, hogy – különösen kedvezôtlenebb termelési adottságú területeken és 300 ha alatti birtok-

ELÔTT

kategóriában – már ma is, és hosszú távon még inkább elônyös lehet a vidékfejlesztési pillérhez tartozó agrár-környezetgazdálkodási programokhoz csatlakozni. Ezt ráadásul mielôbb érdemes megtenni, hiszen a korábban pályázók az elbírálásnál elônyben részesülnek, és ha az elsô évben nem is tudnak forráshiány miatt csatlakozni a kiválasztott agrárkörnyezetgazdálkodási (pl. ökológiai gazdálkodási) célprogramhoz, a következô évben mindenképpen elônyös helyzetbôl indulnak.

ÖRÖKZÖLD VIDÉK – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célkitûzései Azzal, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában ilyen mélyreható változások történtek az agrártermelés szerkezetének és támogatásának átalakítására (KAP-reform), a vidékfejlesztés átfogó koncepciója, egységes és hosszú távú tervezése, a természet- és környezetvédelemmel, valamint az agrárnépesség megfelelô életkörülményeivel összhangba hozott vidéki létformáló szerepe kitüntetett pozícióba került. Úgy tûnik, az EU-csatlakozás után sok tekintetben inkább támaszkodhatunk majd a vidékfejlesztési támogatásokra, amely perspektívikusan az Unió általános céljaival is összhangban van. Annak érdekében, hogy uniós támogatásokhoz jussunk, el kellett készítenünk a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT), amely praktikusan arra szolgál, hogy egységessé tegye és keretbe foglalja az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegébôl finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések itthoni végrehajtásának rendszerét. Az NVT tartalmazza azokat a célokat, prioritásokat, amelyek a vidéki térségek fenntartható fejlôdését szolgálják, és az elkövetkezendô három évre (2004-2006) meghatározza az egyes intézkedések konkrét tennivalóit is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elsôdleges célja, hogy elôsegítse a vidék fenntartható fejlôdését, ösztönözze a többcélú környezet-tudatos gazdálkodást (mely nem elsôsorban a


mennyiségi termelést helyezi elôtérbe), és javítson a vidék népességmegtartó erején, a foglalkoztatási és jövedelemviszonyok elfogadható szintre való emelésével. A környezet állapotának javítására, az erdôterület növelésére, társadalmi, közjóléti feladatokat is ellátó, fenntartható tájhasználatra, a termôhelyi adottságoknak megfelelô termelés-szerkezetre, a termelési hatékonyság és a piaci pozíciók jobbítására van egyidejûleg és egyszerre szükség. Ha ezek a célok megvalósulnak, egy racionális földhasználaton alapuló környezetbarát mezôgazdaság jellemezné országunkat, a jelenleginél magasabb jövedelmezôséggel. Az NVT konkrét támogatásai nyolc területet ölelnek föl: 1. Agrár-környezetvédelmi támogatások: szerzôdéses alapon mûködô, 5 éves periódusra vállalt ösztönzô támogatások környezetkímélô mezôgazdasági módszerek alkalmazásához. Ezen belül négyféle célprogramra adható támogatás: – agrár-környezetgazdálkodási alapprogram (környezetkímélô szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodásgyephasznosítás, vizes élôhelyek) – integrált gazdálkodási célprogram (ökológiai és ökonómiai szempontok együttes érvényesítése a mezôgazdasági termelésben)

15

CSATLAKOZÁSUNK – ökológiai gazdálkodási célprogram (átállási támogatás ökológiai gazdálkodásra, ill. ökológiai növénytermesztés és állattartás támogatása) – érzékeny természeti területek programja (extenzív, természetvédelmi célokat szolgáló gazdálkodás segítése, szántógyep konverzió, ôshonos állatok külterjes tartása, természetes élôhelyek rekonstrukciója és fenntartása, élôhelyfejlesztés támogatása) 2. Kedvezôtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozások alá esô területek támogatása: ilyen helyeken gazdálkodók számára kompenzáció adható annak érdekében, hogy a mezôgazdasági tevékenység és földhasználat, és ezzel együtt egy életképes emberi közösség fennmaradjon ezeken a területeken. Kedvezôtlen adottságú térségnek számítanak hegyvidéki területek, rossz termôhelyi adottságokkal rendelkezô vagy környezeti érzékenységbôl fakadóan hátrányos helyzetû térségek. 3. Az Unió környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjólléti és élelmiszer-higiéniai követelményeinek való megfelelés elôsegítése: beruházásokat és technológiaváltást elôsegítô támogatás annak érdekében, hogy az Európai Unió környezetvédelmi követelményeinek megfelelô, korszerû állattartás valósuljon meg (hígtrágya-kezelés, biogáz-elôállítás, stb.). 4. Mezôgazdasági területek erdôsítésének támogatása: szél- és vízerózió által veszélyeztetett területek (hozzávetôlegesen 3,3–3,8 millió hektár) egy részének alternatív hasznosításához, erdôtelepítéshez adott támogatás. Magyarország erdôtelepítési koncepciója szerint hosszútávon mintegy 778 ezer hektár erdôsítése valósítható meg, amivel hazánk erdôterülete 27%-ra emelkedne. Ez a nyilvánvaló gazdasági haszon mellett környezetfejlesztési és humán egészségügyi, össztársadalmi érdekeket is szolgál. 5. Korai nyugdíjazás támogatása: az elöregedett, kényszervállalkozást folytató és veszteséget termelô gazdák vagy családtag alkalmazottaik részére nyugdíj megállapítása, 55 év felett. A kedvezményezettek köre a mezôgazdasági vállalkozókon túl az ôstermelôkre

16

ELÔTT

is kiterjed. Hasonlóan a „termôföldért életjáradék programhoz”, mindez a mezôgazdasági termelés korszerûsítését célozza. 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: az egységes piaci verseny kihívásainak kitett mezôgazdasági ágazatok, és általában a vidéki gazdaság átmeneti problémáinak enyhítésére biztosított támogatás, elsôsorban 5 és 10 hektár szántóföldön gazdálkodók részére (vagy hasonló volumenben termelô, 400 ezer és 1 millió Ft közötti bevételt elérô más ágazatokban). Célja a szerkezetváltás, az árutermelésre való átállás elôsegítése, a fejlesztésekhez szükséges közvetett feltételek költség-biztosítása. A támogatás mértéke egységesen 1000 euró. 7. Termelôi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatása: olyan támogatásforma, mely azt a célt valósítja meg, hogy a magukban, elszigetelten termelô, ezért a piaci viszonyoknak nagymértékben kiszolgáltatott gazdálkodókat termelôi csoportok létrehozására és mûködtetésére ösztönözze annak érdekében, hogy a piacon koncentráltan tudjanak megjelenni. Eszközbeszerzésekre és a termékértékesítésre (piacra jutás) egyaránt kiterjed a tevékenységük. Termelôi csoportonként maximum évi 100 ezer euró adható (az elsô két évben, majd csökken). A támogatás 5 évig tart. A csoport tagjai összes terméküket a termelôi csoporton keresztül kötelesek értékesíteni. 8. Technikai segítségnyújtás: a program lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése. Szanyi Tibor államtitkár, vidékpolitikai kormánymeghatalmazott bejelentése alapján az NVT koncepcióit a kormány a tervezettnél elôbb, már augusztus elsô felében benyújtotta az Uniónak, ahol fél éven belül döntenek a dokumentum elfogadásáról. A programokra összességében 158,6 milliárd Ft áll rendelkezésre, amelybôl uniós forrás 126,9 milliárd Ft, 31,7 milliárdot pedig a hazai költségvetésnek kell állnia. Székely Sándor (Forrás: http://www.fvm.hu/videkfejlesztes/NVT/nvt.htm)


CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

Ajjaj fekete vonat… Jól szituált középkorú brazil házaspár szállt föl a Déli pályaudvaron a Keszthely felé közlekedô személyvonatra. A rekkenô déli órákat nem sokan szeretik utazással tölteni, így a vonaton alig lézengtünk. A házaspár minket választott útitársul, velem volt egy csacsogó 8 éves rokon kislány is. Rövidesen beszédbe elegyedtünk az angol, mint közvetítô nyelv segítségével. A brazilok közvetlen emberek – ami a szívükön, a szájukon –, így rövidesen megtudtam, hogy egy korábbi vonattal szerettek volna Keszthelyre utazni, de mire kiderítették a vonatindulást, s fôleg, hogy melyik vágányról indul a szerelvény, lekésték a korábbi vonatot. Nehezményezték, hogy Magyarország fôvárosában a budapesti Déli pályaudvaron nem találnak angol feliratú menetrendet, angolul is beszélô alkalmazottat… Csak 2 angol szót, az induló és érkezô vonatokat kellene lefordítani a tábla méretû menetrenden. (Departure és Arrival a két kulcsszó…) A MÁV nincs felkészülve a legforróbb turistaszezonban a külföldi utasokra sem. A brazilok

panaszkodtak a mellékhelyiségek szörnyû állapotára, az általános higiéniára, és hogy az ablakokon nem lehet kilátni. Nálunk Brazíliában a vonatok nem így néznek ki … mondták. Rosszkedvünket a csacsogó, majd testbeszédre áttérô kislány oszlatta el. Késôbb megosztottuk elemózsiánkat és italunkat egymással. Mire célállomásunkra, Balatonmáriára értünk, a címcserén is túl voltunk. A csomagjainkat természetes kedvességgel segítették le és hosszan integettünk egymásnak. Miközben az elhaladó vonat után néztem eltöprengtem: mit is akarunk mi? Pezsgô idegenforgalmat, visszatérô turistákat? Legalább fôszezonban kellene intercity minôségû szerelvényeket beállítani. Sok hazai és külföldi turista érkezhetne frissen és elégedetten a Balatonhoz. Igen, légkondicionált kocsikra, tiszta mellékhelyiségekre, jól felszerelt büfékocsira lenne szükség. Persze csak akkor, ha szüksége van Magyarországnak az idegenforgalomból adódó bevételekre… T. E.

A Mezôgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Az EU területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges új, kizárólagos térképi, területi hivatkozási alap és azonosító rendszer a 2004-es kérelmezési évtôl a MePAR. Ez az Integrált Irányítási és Ellenôrzési Rendszer (IIER) legfontosabb alappilléreinek egyike, melynek kiépítése a kifizetések folyósításához kötelezô. Az IIER EU által akkreditálható szintû kiépítése nélkül Magyarország nem kaphat az EU költségvetésbôl közvetlen mezôgazdasági támogatást. A Mezôgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) megadja a támogatás alapját képezô mezôgazdasági táblák helyét és területét. A MePAR képezi az IIER digitális térképi, azaz térinformatikai alapját. A blokktérké-


pek 2004-tôl megjelennek a gazdaságok kérelemcsomagjaiban. Szerepük lesz a területalapú támogatások 100%-os adminisztratív ellenôrzésében, az ország területén kiválasztott mintán elvégzendô tételes távérzékeléses ellenôrzésben és a hibás esetekben kötelezô helyszíni terepbejárásban is. A területalapú támogatások alapegysége a mezôgazdasági tábla, azaz olyan összefüggô földterület, amelyen egy gazdálkodó egy növényt termeszt a területpihentetést is beleértve. Területalapú támogatás csak a ténylegesen növénnyel vetett vagy mûvelt területre jár. A földfelszín tényleges mûvelése számít, az ellenôrzés sem igazodik más nyilvántartásokhoz.

17

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

A MePAR kiépítést és az elvárásokat az Európai Unióban alapvetôen két jogszabály, a többször (legutóbb a 1593/2000-rel) módosított 3508/92-es Európa Tanácsi rendelet és ennek végrehajtását szabályozó 2419/2001 Európai Bizottsági Rendelet szabályozza. A 3508/92-es ET rendelet 2005-tôl elôírja a tagországok számára az IIER térképi hátterének térinformatikai rendszerben kezelését. Ez azt jelenti, hogy a kifizetés központi és területi szerveinek számítógépein az egész országot lefedô, légifelvételre helyezett területi azonosító rendszer, valós fizikai blokkok „felett” folyik majd az ügyintézés. A szükséges felkészülési idô miatt az új tagországoknak az Európai Bizottság már a csatlakozás elsô kérelmezési évétôl, 2004-tôl elôírja ezt a térinformatikai követelményt. A hazai mûvelési, használati sajátosságok és paraméterek, a birtokszerkezet elemzése egyértelmûvé tette, hogy Magyarországon a térképhelyes légifelvételen (ortofotó) alapuló fizikai blokkrendszert kell kiépíteni táblaazonosítóként. A fizikai blokkok kialakításának elôfeltétele a digitális térképhelyes légifotó elôállítása az egész ország területére, mely 2003 júliusára elkészül. Az EU szakértôi és adminisztratív egységei (DG AGRI, DG JRC) 2002tôl négy alkalommal megvizsgálták és jóváhagyták a MePAR fejlesztését. A legtöbb jelenlegi EU tagország is áttér a tényleges mûveléshez jobban igazodó térképhelyes légifelvétel alapú blokkrendszerre. A blokkrendszer elônyeit támasztja alá az a tény is, hogy az elmúlt évek legnagyobb visszafizetéseire a más táblahivatkozási megoldást alkalmazó országokat kötelezték. A blokkrendszerben a mezôgazdasági táblák megtalálása és azonosítása a térképhelyes légifelvétel alapján megoldott. A kérelmezéskor szükséges egyértelmû hivatkozás a fizikai blokkok, az úgynevezett egyedi azonosítóval rendelkezô földfelszín részletek alapján történik. Fizikai blokk: idôben állandó, természetes vagy mesterséges határokkal rendelkezô összefüggô földterület, mely homogén felszínborítást határol le, és területén több gazdálkodó is gazdálkodhat. A fizikai blokkok határainak a térképhelyes légifelvételen és a terepen is egyértelmûen azonosíthatónak kell lennie. A fizikai blokkok mérete igazodik az

adott terület mezôgazdasági mûvelésébôl adódó táblaszerkezetéhez, apró táblás területeken 10 hektár körüli, nagy táblás területeken 20-50 hektár is lehet. A MePAR kiépítésért és változásvezetésért felelôs Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) meglehetôsen gazdag ismerettel rendelkezett már a MePAR mûszaki, EU szabályozási és tagországi gyakorlati megoldásairól. Már 1999-ben elkészítettük a távérzékelésen alapuló támogatás ellenôrzési rendszertervet, és jelenleg 3 év nemzeti távérzékeléses támogatás ellenôrzés tapasztalata van a birtokunkban. Aktívan részt veszünk a vezetô EU szakintézmények és fórumok munkáiban. A MePAR kiépítést megelôzte egy nagyon jó alapozó, felkészítô mintaprojekt (ProMePAR2002) melyben nemcsak az EU táblaazonosítást de a fizikai blokkok felett folyó ügyintézést, felkészítést és ellenôrzést is kipróbáltunk 250 gazdálkodó részvételével. Technikai és tudásbázist ad az idén 7. éve operatív Országos Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés távérzékeléses program is. Az országos MePAR kialakítása az egyeztetett tervek szerint a Kormányhatározatnak és az FVM EU Agrárintézmények Program Iroda IIER-kordinációjának megfelelôen 2002 októberében elindult és üzemszerûen folyik, feszített, de megvalósítható megyei ütemterv mellett. Jelenleg a fizikai blokkrendszer 12 megyét fed le, és 2003. szeptemberében elkészül az ország teljes területére. A gazdálkodók elôször 2003 folyamán a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által szervezett képzéssorozaton ismerkednek majd meg a fizikai blokk fogalmával, és a kérelmezés során szükséges használatával. A képzések és személyes egyeztetés során kialakul az, un. gazda-blokk adatbázis is, mely a gazdaságokat és az általuk mûvelt területeket (blokkok) kapcsolja össze. Ha a gazdálkodó részt vesz a felkészítéseken, megismerkedik az EU rendszer értelmében támogatható szántóterületekkel, a nem támogatható területekkel, a kérelmezés menetével és az egyes támogatásokra vonatkozó jogosultsági kritériumokkal.

18


A gazdálkodókat a kérelmezéshez az alábbi szükséges információkkal segíti a MePAR:

CSATLAKOZÁSUNK • könnyû tájékozódást és területmérést biztosító térképhelyes színes légifelvétellel, • egyedi blokkazonosítóval, melyben feltüntetjük a készítés, ill. utolsó módosítás évét; • a fizikai blokk támogatható területe (ha) és határai, • a nem támogatható területek határai (ha) és területadatai , • az EU jogszabály értelmében támogatható szántóterületek elhelyezkedése (2000. december 31-én szántó); • jogosultsági kódok a célterülettel lehatárolt vidékfejlesztési kifizetésekre,

ELÔTT

• az elôzô „nemzeti” igénylési rendszerrel kapcsolatot teremtô kataszteri térkép tájékoztató fedvényként történô megjelenítése. A MePAR kiépítése és mûködtetése az IIERben nemcsak a fizikai blokkok országos meghatározását jelenti, hanem a hozzá kapcsolódó térinformatikai rendszer kiépítését, szolgáltatások, ellenôrzési feladatok és szükséges oktatás valamint a kapcsolódó felkészítési, képzési tevékenységek rendszerét is. A kiépítésen felül a rendszert évente felújítjuk, a változásokat átvezetjük. Földmérési és Távérzékelési Intézet

Ve r h e t e t l e n a f a l u ! Igazi falu csak a vén Európában van. Amerikában nincsenek falvak. A falvakban élôk többsége a múltban is, ma is sajátos kétlaki életet folytat. Az itt élô emberek többsége nem talál helyben munkát, eljár a közeli városba, hosszú, órákat tölt el utazással zöty2003. 8. évfolyam 9–10. szám

kölô autóbuszon, vagy a ritkán közlekedô vonaton. És még jó, ha van vonat! Még nem számítottam ki, de érdekes adat jönne ki abból, hogy – a diákéveket is beszámítva – 40–50 évig tartó bejárással hány évet is tölt a bejáró autóbuszon, vonaton?! 19

CSATLAKOZÁSUNK

ELÔTT

Az a Gazdasági Közösség, ahová jövô év május 1-vel csatlakozunk becsüli a falvait. Franciaországban néhány tíz házból álló apró falu önálló névvel, iskolával, templommal és izmos lokálpatriotizmussal dicsekedhet. Nincs az az isten háta mögötti falu, amire ne lennének büszkék a lakói! A németek a régi falusi építészeti emlékek megôrzésével emelték rangra a településeiket. A jellegzetes stílusjegyeket magukon viselô épületek restaurálásához komoly anyagi támogatást adnak a háztulajdonosnak. Ezeket a házakat belülrôl lehet alakítani, modernizálni, de a külsô stílusjegyek, az ablakok formája, mérete, a tetô hajlásszöge és a többi meghatározó stílus elem szent és sérthetetlen. Németországi apró településeken indították el még a hatvanas években a ma is élô „Legyen szebb a mi falunk” mozgalmat. A szelíden kanyargó patakokat ott nem zárják betonpartok közé. Az öreg fákat már-már az idôs embereknek kijáró tisztelettel övezik és megifjítják, gondozzák, de fiatal fákat is telepítenek. Mindezek miatt – és mert a szelektív hulladékkezelés, – beleértve az újrahasznosítást – Európa nyugati felén rég megoldódott – az ottani települések határában nincsenek szeméttelepek. A magyar falunak az elmúlt 50–60 évben számos, – hatásában ma is érzôdô – erôszakot kellett – és kell – elviselnie. Erôltessük meg egy kissé emlékezetünket! Az erôszakolt kollektivizálástól kezdve gondoljunk csak hatvanas–hetvenes évek falufejlesztésére, amely az úgynevezett „szerepkör nélküli települések” szégyenletes kategóriáját teremtette meg. Ezek valójában az elsorvasztásra ítélt falvak voltak. Gondoljunk aztán az erôszakolt téeszesítés kiteljesedésére, amikor falvak veszítették el nevüket, és földjüket a határ összevonásokkal, szántóföldjeik erôszakolt egyesítésével a közös termelôszövetkezetben. És gondoljuk a mai iskola és posta bezárásokra, a vidéki munkahelyek rohamos megszûnésére, vasúti szárnyvonalak megszûntetésére. Ahol nincs iskola, ott nem telepednek le fiatal házasok. Ahol nincs munkahely, óvoda, onnan elmennek a fiatalok. Ahol nincs vasút, ott éppen a legszegényebb em-

berek mozgása korlátozott, válik lehetetlenné a kapcsolattartás a távol élô rokonokkal, barátokkal. Ahol mindenáron erôszakolják, – mert a csatornalobby érdekei ezt diktálják – a szennyvíztisztító telepek építését. Holott apró településeken elég lenne élôvíz-kímélô szennyvíz-erdôket, nyárasokat, füzeseket telepíteni – a költséges szennyvíztisztító helyett. Egyre gyakrabban csapja meg orrunkat a vidéket járva a csatornabûz. A szennyvíz telepeken csak részleges szennyvíztisztítás folyik. Élô patakokba, folyókba kerül az elôtisztított szennyvíz. Az aszályos években – mint amilyen az idei is – a folyók, patakok vízhozama erôsen lecsökken, a belekerülô szennyvizet nem képes kellôen felhígítani, nos innen az orrfacsaró szag. Mindennek ellenére verhetetlen a falu. Miért? Mert az ország lakosságának több mint a 40%-a falvakban él. Az ô alkotmányos jogaik azonosak a városon élôkével. Továbbá a magyar népesség több mint a harmada képes még ma is arra, hogy megtermelje az élelmiszerét, vagyis önellátó. (Angliában ez az arány alig éri el a 3%-ot.) És aki termel, – ha csak saját szükségletre is, – azt a függetlenség édes érzése töltheti el. Milyenek lesznek falvaink, lesznek-e tanyák 20–50–100 év múlva? A falvak vezetôi csodavárás helyett lázas igyekezettel veszik számba értékeiket, a pénzzé tehetôt és a megfizethetetlent, az elmozdíthatatlant. Kistérségi társulások az összekapcsolódás bíztató jeleiként százával alakultak. Van olyan község, amely 3 kistérségi társulásnak is tagja. A sikeres uniós pályázatokhoz azonban önrészt kell tudni felmutatni. Nyitott kérdés, honnan tesznek szert falvaink bevételre? Eladják, ami még eladható? Vagy kemény ingatlanadó, netán új, helyi adónemek – kémény adó, friss levegô adó – bevezetésével tesznek majd szert bevételekre? Nem tudjuk, mert a jövô – sajnos vagy szerencsére – el van rejtve a szemeink elôl. Egy biztos: a magyar vidék még sok-sok meglepetést tartogat. Tamás Enikô

20


EU

AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

TILALOM a csábító élelmiszer reklámokra! A tervezett EU-szabályozás, az étel és italreklámok elleni tiltakozások nem gyôzték meg az Európai Bizottságot. A brüsszeli hatóság a beadott javaslatokat néhány pontban még meg is szigorítja. A rendelet legkorábbi tervezete szerint, ipar és reklámgazdaságnak a kiváltképpen szigorú élelmiszeripari szabályokhoz kell igazodniuk, fôleg ami az egészségre vonatkozó reklámszövegeket illeti. Számos reklámszöveget, mint „erôsíti az ellenállóképesességet” vagy „javítja a közérzetet”, teljesen betiltanak, mert azok nagyon is általános és nem specifikus módon mutatják be a termékek elônyeit, amelyek valóságtartalma egyesével, külön-külön nem ellenôrizhetô. Ugyanez érvényes azokra a reklámállításokra, amelyek lelki egyensúlyunkra vonatkoznak („jó kedvet csinál”, „segít a stressz ellen”) vagy súlycsökkenést ígérnek. Vállalatok és ügynökségek melyek a jövôben sem mondanak le az egészségre vonatkozó reklámokról, az EU-bürokrácián keresztül valósággal vesszôfutáson kell keresztül menniük. Még tudományosan elismert kijelentések, mint „a kalcium erôsíti a csontokat” vagy a „gyümölcs egészséges” sem lehetségesek minden további nélkül. Egy három éves átmeneti idôszak után az ilyen fajta szlogenek csak abban az esetben használhatók fel, ha elôtte a tagállamok azokat a bizottságnak bejelentik és azok egy „pozitívlistára” kerülnek. Specifikus egészségre vonatkozó ígéreteknek megjelenítésének, mint „salaktalanítja a szervezetet” az EUBizottság határozott engedélye szükséges. Tudományos tanulmányokat a brüsszeli EUÉlelmiszerhivatalnak kell benyújtani melynek három hónapon belül állást kell foglalnia. Legkésôbb újabb három hónap múlva döntene a kérelemrôl a Bizottság. A tervezet részletes elôírásokat foglalt magába a félrevezetô tápértékadatok megszo2003. 8. évfolyam 9–10. szám

rítására. Ehhez adottak a pontos feltételek, összesen 24 fogalom, mint „zsírszegény”, „sószegény”, „könnyû”, „vitamindús”. Például a zsírszegény termékek a lista alapján kevesebb, mint 3% zsírt tartalmazhatnak. Azáltal még bonyolultabb lesz a szabályozás, hogy a Bizottság úgynevezett táplálkozásprofilokat hoz létre élelmiszercsoportoknál. Ebbe tartozna a zsír-, cukor- és sótartalom. 18 hónapos türelmi idô után azon termékek, amelyek nem felelnek meg, mert pl. zsírtartalmuk túl magas, nem tüntethetnek fel tápértékfüggeléket, sem az egészségre vonatkozó adatokat. Az ipar egyértelmû feltételeket akar Ahogy már a dohányreklám-tilalomnál a Bizottság a fogyasztók védelmével és az Unión belüli szabadkereskedelem biztosításával alapozza meg a javaslatát. Az EU-fogyasztóvédelmi biztosának a David Byrne szóvivôje tisztázta az európai élelmiszeripar nyomatékosan pártfogolja a kezdeményezést, mivel egyértelmû reklámfeltételeket szeretne. Széles körben elterjedt és a reklámgazdaság által célzottan kihasznált félreértés, hogy a „jogszabálygyár” újabb törvényeket, szabályokat tervez. Az érvényes jogszabályok alapján egészségre vonatkozó reklámszövegek élelmiszerekre vonatkozóan tiltottak. Valójában – Dánia kivételével –, ahol mostanság egy liberalizálódástól tartanak, senki sem veszi komolyan a szabályokat. A németországi Reklámipari Szövetség osztályvezetôje Volker Nickel szerint. Az embereknek van gyakorlatuk a reklámok terén. A Bizottságnak nem kell fognia a kezüket. Forrás: FAZ, 11.07.2003. Fordította: Rumán Dániel 21

EU


Brüsszelbôl jön a fizetés a gazdáknak „Fischler szaktudással öl”, mondja egy német diplomata mezôgazdasági fôbiztosról, aki ezen a héten egy új játékot, – az eddigi legnagyobbat – indította el az „agrárpóker” területén. egyáltalában. Nevezetesen itt akarja gazdasági árreformjának részleteit az EU Bizottságnak bemutatni, majd késôbb a Tanácsnak benyújtani. A játék minden eddiginél izgalmasabb, mi több idegôrlôbb lehet, mert Fischler történelemi paradigmaváltást tervez: minden gazdának az EU-ban egyfajta „bért” akar kiutalni, ugyanis az eddigi segélyek kizárólag a tej, hús és takarmánynövények tömeges termelését eredményezték.

ranz Fischler mezôgazdasági fôbiztos a támogatások leépítésére vonatkozó reformterveivel hovatovább közutálatnak örvend. – a végén mégis nyerhet. Szinte hergeli az ellenfelét. Egyfelôl hûvös távolságot tart a „betonfejû” német zöldektôl és így dörmög: „nem kéne mindig mindennek bionak lennie”. Másfelôl vitatkozik a konvencionális híveivel, hogy mennyire kell vigyázniuk a vérnyomásukra. A begyöpösödött agrárfunkcionáriusok a végtelenségig mindent a mennyiségre és az árszubvencióra tesznek. Azt teszi az osztrák, mármint F. F. amit tennie kell: „hangosan hallgat”. 1995 óta vesz részt a lármás agrárfordulókon, és mindig ugyanazt mondogatja, ami nem esik nehezére. A jól megtermett testén mozdulatlanul nyugszik széles koponyája csak éber szemei járnak ide-oda. A legviccesebbek rajta állatos nyakkendôi, melyek mintái programszerûen követik egymást: egyszer kakasos aztán malacos, utána tôkehalas.

llenben Fischler „fizetésével” 2007tôl a gazda termelési kényszer nélkül is megélne. Emellett Büsszel honorálja a gazda kultúrtáj-megôrzô munkáját, amennyiben a környezetvédelmi elôírásokat betartja és aláveti magát az ellenôrzéseknek. A bérezés úgy évi 5.000 euró alapösszeggel kezdôdne a kisebbeknél. Nagyobb szántóföld és több állat esetében nô az összeg; 300.000 eurós felsô határhoz elôreláthatólag nem jutnak hozzá a keletnémet nagygazdák. Ezért évi 50.000 euró feletti támogatás esetében csökkenteni kell az árakat. Mivel az új rendszer ideiglenesen helyettesíti az eddigi közvetlen kifizetést, Fischler az ellenzéket is megnyerheti magának, a mennyiség-orientált francia és spanyol agrárminisztereket. Mindemellett garantált a termelési mennyiség és az árak csökkenése. Röviden: a gabona ára 5%kal csökkenne, a szarvasmarha piaci ára is lejjebb menne, sôt a tejtermékek ára 35%kal lenne alacsonyabb. Fischler el akarja érni, hogy 200.000 tonnával kevesebb marhahús jelenjen meg a piacon. A prognózisa 600.000 ha-ral kevesebb túltrágyázott szántóföldbôl indul ki. Franciaország nagy gabonatermelôi veszí-

22


Franz Fischler jól kijött az elôzô német agrárminiszterrel, Karl-Heinz Funkeval is

F

E

EU


tenének csakúgy, mint az ír és brit marhaprémiumvadászok. Valamennyiüket „ellenségének” tudhatja a fôbiztos. A bajor mezôgazdasági miniszter Josef Miller is felrázza a termelôket: a tervezett „gazdafizetés” eltartottakká degradálná ôket. Ellenben Fischler-reformjainak gyógyító hatását hat tanulmánnyal is igazolja. Mezôgazdasági fôbiztosként kizárólag ô foglalkoztat egy olyan stratégiai osztályt, amely a világszerte legjobb agrárszakemberektôl szerzi tanácsait és tapasztalatait. Az egyik legszélsôségesebb reformlehetôséget Fischler mezôgazdászai még csak számításba sem vették: a piac szabad változását. „Ez megnövelné az olcsó „agrárgyárak” divatját, szociálisan és mezôgazdasági szempontból is felelôtlen”, figyelmeztet. A „gazdagyilkos” szerepét nem vállalja. Fischler semmiképpen sem akarja, hogy „gazdagyilkosnak” könyveljék el. „Az ô emberei a parasztok” mondja egy közeli munkatársa. Fischler osztrák agrárminiszterként az ökonómiai gazdálkodást 10%-os területi arányra növelte az Alpok országában, Ausztriában, úgy hogy a kereskedelmi láncokat egyszerûen rábeszélte az értékesítésre. („Megdumálta ôket.”) Amikor hat évvel késôbb Brüsszelbe ment, a gazdasági

költségvetés a bécsi mezôgazdasági minisztériumban 150.000 euróról 22.000.000 euróra növekedett. Ez az ember aztán tudja, hogyan kell pénzt félretenni a parasztoknak. A fôbiztos hivatalának folyosóin nem hiába lógnak a falon képek havas hegyoldalakról és hullámzó virágmezôkrôl. Aki pontosan odafigyel az tudja, Fischler gondoskodik az agrárszektorban a támogatásról. Semmiképpen sem akar a legnagyobb falatból az éves 40–50 milliárd eurós uniós költségvetésbôl bármit is lecsípni, elvenni csak éppen máshogy elosztani. Hiszen az nem is lehetséges hogy a gazdasági üzemek 20%-a az összes EUfizetés 80%-át kapja meg. Profitáljanak inkább a kisebb, környezetkímélô üzemek! Ezzel megnyeri a német zöldek miniszterasszonyát Renate Künastot. Ugyanígy az európai kereskedôk szemében is nôtt a becsülete. A WTO világkereskedelmi konferenciája már megmutatta, a régi brüsszeli segélyrendszert nem lehet hosszú távon megtartani: mert piactorzító és kereskedelemkárosító. Fischler fizetése ellenben a WTO szabályok szerint nem számítana segélynek, hanem, az ártatlan környezeti támogatás rovatba tartozik… Fordította: Rumán Dániel Forrás: DER SPIEGEL 2003. január 20., 4. szám

Hogyan enyhítik az aszálykárokat Franciaországban? Az Agrárminiszterek Tanácsa tekintettel a rendkívüli aszályra döntést hozott, amely lehetôséget ad a tágállamoknak az aszálykárok mérséklésére. A rendkívüli szárazság továbbra is folytatódik Franciaországban, ezért a minisztérium augusztus elején újabb szükségintézkedéseket foganatosított Brüsszellel egyetértésben – már 88 megyében engedélyezik az ugarterületek takarmányozási célra történô felhasználását (ez hatalmas területeket érint),


– 20%-kal emelik a tejelô szarvasmarhák és a húsmarhák után járó támogatásokat, – számos támogatás kifizetését elôre hozták szeptember 15-re, elôsegítve a termelôk pénzügyi egyensúlyát (többek között a kedvezôtlen adottságú területeken gazdálkodóknak, a legeltetô gazdálkodóknak, a tejtermelôknek, valamint juh- és kecsketartóknak, szeptember 25-re hozva elôre e támogatások kifizetését), – az állam anyagilag és részt vállal (max. 45 euró/t) a takarmányszállítás költségeiben,

23

EU


egyben felkéri a nemzeti vasúttársaságot az áruszállító kapacitás biztosítására a leginkább takarmányhiányos vidékek felé irányuló szalmaszállításhoz, – állandó figyelôszolgálatot hoztak létre, – a leginkább aszálykáros megyék prefektusai felkérést kaptak a károk felmérésére és a mezôgazdasági katasztrófaalap igénybe vételéhez szükséges szervezési munkák elôkészítésére, – a leginkább érintett 49 megye gazdálkodói december 15-ig haladékot kapnak a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésére. A szakminisztérium augusztus 6-i közleményében olvasható továbbá, hogy augusztus 29-re elôrehozták a nemzeti mezôgazdasági katasztrófaalap bizottsága soron következô ülését, ahol döntöttek 55 megye kérelmérôl a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás ügyében. A bizottság javaslatot tett a kormány számára, aki meghozza majd a szükséges intézkedéseket. Területi elhelyezkedés alapján gyakorlatilag csak az atlanti partvidék, Délkelet-Franciaország és Észak-Franciaország megyéi nem érintettek ebben a kérdésben. A késôbbiekben a bizottság havonta ülésezik. A francia mezôgazdasági miniszter, Hervé Gaymard augusztus végén tárgyalást folytatott az államigazgatás, valamint a szakmai és érdekképviseletek vezetôi (elsôsorban az Agrárkamara, az FNSEA, a JA és a CNMCCA) bevonásával az aszállyal kapcsolatos kárenyhítési intézkedésekrôl. Becslések szerint a francia mezôgazdaságot ebben az évben 1-3 milliárd euró kár érte eddig, amibôl a kormányzat 500 millió euró megtérítését vállalta valamilyen formában. Mint azt Jean-Michel Lemétayer, az FNSEA elnöke fô mûsoridôben sugárzott interjújában kijelentette, az intézkedések jó irányba mutatnak, ám nem kielégítô mértékûek. A július végéig bevezetett intézkedések mintegy 200 millió euróval javíthatják a gazdálkodók anyagi helyzetét, ám a szárazság további folytatódásával ezek az intézkedések kevésnek bizonyultak. A Miniszterelnöki Hivatalban augusztus 22-én tartották a Nemzeti Mezôgazdasági Tanács ülését, melynek során az alábbi intézkedéseket hozták:

24

– A mezôgazdasági katasztrófaalapot 300 millió euróra növelik meg. A jelenleg rendelkezésre álló 120 millió eurót kiegészítendô a kormány 180 millió euró átutalásáról még ebben az évben intézkedik, ám egy 100 millió eurós elôleget már az alap rendelkezésére bocsátották, hogy az a kifizetéseket teljesíteni tudja, – a takarmányszállítás költségeire eredetileg jóváhagyott összeget további 24 millió euróval, összesen 50 millió euróra emelik, – a garanciaalap igénybe vételére jogosult termelôk év végéig haladékot kapnak az ÁFA és a közvetlen adók befizetésére késedelmi és büntetôkamatok nélkül, a be nem épített mezôgazdasági ingatlanok után fizetendô ingatlanadót az állam átvállalja, a legkritikusabb esetekben egyedi elbírálás alapján mentesség kapható a jövedelemadó befizetése alól, – a katasztrófaalap igénybe vételére jogosultakat csökkentett hitelkamat igénybe vétele illeti meg a folyó szakmai hiteleik törlesztése során (esetektôl függôen 1,5 vagy 2,5%). A túladósodott termelôk pedig egyedi elbírálás alapján mentesülnek a kamatfizetés alól, – amennyiben nem lesz megfelelô szállítókapacitás a takarmányszállításra, a védelmi minisztérium jármûveit is a termelôk rendelkezésére bocsátják, – végül a minisztérium mielôbb egyeztetni kíván a takarmánygyártókkal, hogy az állatállomány téli takarmányigénye biztosított legyen.

A gazdálkodók anyagi helyzetének megkönnyítésére számszerûen: – a GOFR növények után járó támogatások 50%-ának elôrehozott kifizetése összesen 1,6 milliárd euró értékben 63 megyében (kivétel Korzika, Hérault, PyrénéesOrientales, Gironde megyék, illetve Champagne-Ardenne, Nord-Pas-de-Calais, Normandia, Picardie és Bretagne régiók), – az állattenyésztési támogatások elôrehozott kifizetése 53 megyében összesen 225 millió euró értékben (nem érintettek a Földközi-tenger parti megyék – csak Aude –,


EU


– RIPORT

valamint Gironde, Charente, Charente Maritime, illetve Bretagne, Normandia, Nord-Pas-de Calais, Picardie, Champagne-Ardenne és Centre régiók),

– a természeti csapást szenvedett gazdálkodók kamatfizetési kötelezettségeinek átvállalására a kormány 20 millió eurós alapot hoz létre,

– 20%-kal megnövelt támogatás a hímivarú szarvasmarhák levágásakor,

– a leginkább érintett 53 megyében a takarmányszállítás számlával igazolt költségeit az állam 45 euró/t mértékig megtéríti, az erre fordítható keretet – melyet július végén 37 millió euróban állapítottak meg – további 13 millió euróval 50 millió euróra emelik (a támogatásra jogosult megyék listája megegyezik az elôrehozott állattenyésztési támogatásra jogosult megyék listájával).

– az uniós intervenciós gabonaalapból 1,35 millió tonna gabona piacra juttatása a gabonaárak alacsony szinten tartása és a termelôk takarmányszükségletének elérhetô áron való biztosítása érdekében, – a mezôgazdasági biztosítási alappal (MSA) egyetértésben december 15-re tolódott a gazdaságvezetôk után fizetendô biztosítási hozzájárulások befizetési határideje, ez 431 millió euró késôbbi befizetését jelenti, – 180 millió euróval összesen 300 millió euróra növelik a katasztrófaalapot, melybôl a megyék több, mint fele kíván részesedni (általában nem szerepelnek a támogatást kérôk között az atlanti partvidék megyéi – kivétel Finistere és Pyrénées Atlantiques-, illetve Poitou-Charentes – kiv. Deux-Sevres megye – és PACA – kiv. Vaucluse megye – régiók), – a fiatal gazdálkodók és a beruházás kellôs közepén lévô gazdálkodók 7 éven keresztül 1,5%-os, a többi, a katasztrófalapból támogatásra jogosult termelô 4 éven keresztül 2,5%-os hitelkamatot fizethet,

Az intézkedések összefoglalása .pdf formátumban megtalálható az alábbi honlapon: http://www.agriculture.gouv.fr/spip/IMG/pdf/s echeresse_caf.pdf A francia mezôgazdasági minisztérium honlapján egyébként részletes összefoglaló található az aszály kronológiájáról, a mezôgazdasági és a környezetvédelmi tárca által hozott intézkedésekrôl, valamint az elmúlt hónapok sajtóközleményeirôl, tudományos vizsgálatairól: http://www.agriculture.gouv.fr/spip/actualites..francais_a2565.html Somogyi Norbert mezôgazdasági attasé, Párizs

B A J Ó T, a Gerecse gyöngyszeme Saját termelésû friss ôszibarackkal és feketekávéval várt bennünket Bajót polgármestere, Török János. Hogy szeretik ôt a községben az hamar kiderült, ahogy szíves szóval útba igazítottak a helybeliek. A községháza szép, régi épület, minden hivalkodás nélküli, berendezése egyszerû, de tiszta. A kertje ápolt. Török János már idôtlen idôk óta a község elsô embere. Még tanácselnök korában szerette ôt meg Bajót. Bíznak benne, s így amikor visszament eredeti szakmájába a rendszerváltás idején, egyszerûen visszahívták a falubeliek, legyen a polgármesterük. A kis települések nagy elônye, hogy


az emberek ismerik egymást. A bizalmi tôke személyhez kötött érték. Török János elmondja, hogy az itteni emberek mindig is kétlakiak voltak. Nem lévén helyben számottevô munkahely, eljártak a szomszédos Nyergesújfaluba, Süttôre, s még távolabb dolgozni. Itthon tartottak állatot, mûvelték és mûvelik kertjeiket és a legtöbb bajóti család ma is önellátó. Az önellátásra való képességet és alkalmasságot kézzel fogható értéknek tartja a polgármester, aki szerint ez az adott közösség életképességét is bizonyítja. A község lakossága meghaladja az 1500-at. A lakosság negyede roma,

25

RIPORT

Török János: aki Bajótot egyszer megszereti, az éelte végéig hû marad hozzá

akik jól beilleszkedtek. Iskolájában közel 160 gyerek tanul, beleértve a kisegítô és felzárkóztató csoportokat is. A közlekedése a sárga Volánbuszokkal megoldott, hiszen hajnali fél öttôl este fél 10-ig rendszeresen, óránként közlekedik. Önkormányzati tulajdonban nem sok föld van, talán 4–5 hektár. 40 hektárt tesz ki a kárpótlásból megmaradt terület. Bajótot nem gazdag emberek lakják, az adóbevétel 12–13 millió Ft-ot tesz ki.

amely híres búcsújáró hely. Itt állt a templomosok egykori rendháza. A 18. században az egykori templomos rendház falai között remeték laktak, akiknek 1735-ben gróf Eszterházi Imre hercegprímás templomot építtetett. A második világháborút követôen a szalézi rend szétszéledt, nem önszántából. 1993-ban került vissza jogos tulajdonosához a Szalézi rendház. A szalézi atyák szépen rendbe hozták az épületeket és azokban többek között egész nyáron át gyerekeket táboroztatnak. Török Jánossal a falu lehetôségeirôl beszélgettünk. A község és környéke Komárom-Esztergom megye legszebb, legérintetlenebb vidékeihez tartozik. Jó a hely szelleme – ez rögtön kiderül, amikor az ember megérkezik bárhová. A falut kelet felôl szép szôlôhegyek veszik körül félkarélyban. Megnézzük közelebbrôl a szôlôskerteket. Bizony sok a tôkehiányos, elöregedett ültetvény! Bajót része az Ászár-Neszmélyi történelmi borvidéknek. A szôlôültetvények mindenképpen felújításra szorulnak. Kitûnô vörösbor terem itt. Nézzük a szép régi pincéket, elôttük diófával. Egyik-másik szôlôtulajdonos tájba nem illô, 2–3 szintes, kicsi alapterületû nyaralót húzott föl a pincesorra. Még nem késô szigorú, helyi építési szabályzattal gátat vetni a tájba nem illô, a szôlôhegy horizontja fölé magasodó épületeknek. Vannak népszerûtlen, de a jövôt építô intézkedések.

Aki fizet, az diktál…

Az elsô írásos emlékek a településrôl 1202-tôl datálódnak, akkor Biouth néven szerepelt. Akkor Benedek vajda tulajdona volt, aki feleségének, a hispániai Thota asszonynak adta jegybér fejében. IV. Béla a tatárjáráskor az Esztergom várát védô Bajóti Simonnak adományozta. A bajóti vár elsô említésére 1317-bôl való. Ma már a vár romjai sem lelhetôk föl, de egykori helyét ásatások bizonyítják. 1388-tól Kanizsai János esztergomi érsek szerezte meg az érsekség számára. A Mohácsi vészt követô török hódoltság pusztasággá tette Bajótot. A 17. században azonban újra népesült a falu. A Rákóczi Szabadságharc során Bajót vára teljesen elpusztult. A községet 1848-ig az esztergomi érsekség birtokolta. Nem önálló településként, hanem külterületként hozzátartozik Péliföldszentkereszt,

Bajót az Esztergom-Nyergesújfalu kistérség része, amelyhez Esztergom és Nyergesújfalu városokon kívül hozzátartozik Dömös, Pilismarót, Tát, Mogyorósbánya, Lábatlan és Süttô. A kistérség önálló programmal rendelkezik, amelynek két legfontosabb célja az idegenforgalom fejlesztése és a munkaerô helyben tartása, vagy inkább az új munkahelyteremtés. Felmerül beszélgetéseink során a sok fejfájást okozó önrész is. A sikeres pályázatok legnehezebb feltétele a kötelezô önrész elôteremtése. A kicsi és a kevés adóbevétellel rendelkezô települések vannak hátrányban. Török János is úgy látja, hogy Bajót, Mogyorósbánya és a hozzá hasonló kistelepülések csak akkor esélyesek nyertes pályázatra, ha a nagyokkal összefognak, közös projektet adnak be. Itt azonban felmerül az, aki fizet, az diktál könyörtelen gyakorlata… Török János büszkén sorolja faluja értékeit. Öregkô a maga természeti szépségével, védett értékeivel egyedülálló.

26


Ôsi település

RIPORT

Oroszlán Ádám: az uniós vadászati jogszabályok nem fognak nekünk kedvezni. Ott minimális területi egységben is lehet vadászni. Nálunk a vadászterület minimum 3000 hektáros és a terület szélességének a 3 kilométert legalább el kell érnie. Félô, hogy a mi vadászterületeink is fölaprózódnak a csatlakozással.

Az Árpádkori alapokra épült katolikus templomban különleges értéket képviselnek Szántó Piroska stációképei. A képekrôl egykori bajóti emberek kedves, jellegzetes arca köszön vissza. De hogy került Szántó Piroska Bajótra? Itt talált biztos menedéket az üldöztetések idején, itt húzta meg magát a nyilas idôkben. Idézek a Bajót címû, dr. Bárdos István által szerkesztett könyvbôl: „a falu befogadott, felszívott, az övék vagyok, s ôk az enyéim. A velem egykorú férfiakat sógoromnak kell hívni, az idôsebbeket bácsinak, az asszonyokat a keresztnevükön, az idôsebbeket nénémnek, de szívesen veszik az „idesanyám”, „másikanyám” megyszólítást is. Az az egy a különbség, hogy magázódunk. Boris néni régi rongyos szoknyáját kifoltoztam, magamra szabtam, abban járok, csak a mezítlábat nem bírom megszokni, pedig isten tudja, mi lesz, ha a cipôm elszakad.” – írta a híres festô és könyvillusztrátor.

lyes jó kapcsolatot tart fenn minden, a környékünkön mûködô és munkát biztosító vállalat, vállalkozás vezetôjével. A településen meglevô vállalkozások 80%-ban lefedik a helyi igényeket, a hiányzó szakmák pedig elérhetôk a környezô településeken. A kistérség projektekre kidolgozott programmal rendelkezik, a programok két–három, olykor négy, vagy ennél több települést ölelnek föl. 2003-ban megoldódik Bajóton a szelektív hulladékgyûjtés, nyertes pályázat révén. A kistérségnek van külön szakembere, aki figyeli a pályázatokat és idôben „rá is mozdul”, el is készíti a pályázatot. Társulásos formában mûködteti a Család- és Gyermekvédelmi Szakszolgálatot a község. Környezetvédelmi referenst Lábatlan nagyközséggel közösen foglalkoztatnak. Barangolásunk során eljutunk a szépen gondozott, hegyoldalban megbúvó temetôre is. Innen is csodálatos kilátás nyílik a vidékre.

Vadak és az erdô csöndje Közben régen várt zápor frissíti föl a vidéket, elôle a vadászházba futunk, ahol Oroszlán Ádám, az Aranykalász Vadásztársaság elnöke már vár bennünket. Puritán egyszerûséggel berendezett, de tiszta vadászházban beszélgetünk az elnökkel. A vadásztársaság 8000 hektáron gazdálkodik. Erre összesen 2 vadgondozó esik, akik télen etetik, gondozzák a vadat. Nálunk a vaddisznó, gímszarvas, muflon a jellemzô, de van fácán és

A szépség ereje

A jövô útjai Most dolgozunk azon a pályázaton, melyet Nyergesújfaluval közösen nyújtunk be. A címe: Küzdelem a munka világából történô kirekesztôdés ellen – mondja a polgármester, aki szemé-


27

RIPORT nyúl is. Szeptembertôl érkeznek a vendégek Svájcból, Németországból, sôt Ausztráliából és Amerikából is. A távoli földrészrôl fôleg az elszármazott magyarok jönnek. A bérvadásztatás a szükséges rossz. Egyszerûen nem tudunk létezni az ebbôl származó bevételek nélkül – így az elnök. Az idei rettenetes aszály a vadállományt, különösen a növendéket erôsen megtizedelte. Vetélytársaink is vannak. A szomszédos Románia, Ukrajna és a távolabbi Bulgária szintén a bérvadásztató piacra lépett. Erôsen az áraink alá ígérnek egyrészt, másrészt azok a területek még nem urbanizálódtak

annyira. Nekünk nagy elônyünk, hogy ez a vadászház itt van az erdô kellôs közepén. Aki idejön a természet közelségét keresi, nem luxusra, hanem vadásztrófeára vágyik – ezek igazi, profi vadászok. Ha hajnali 3-kor kell kelni, kimondottan elônyös az erdôközeli szállás. Bajót azok közé a települések közé tartozik – gondolom magamban, miközben búcsúzunk vendéglátóinktól, akik meg fogják állni a helyüket az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarhonban is. Tamás Enikô

Papos jó úton jár Sikeres ökofesztivált tartottak Paposon augusztus 16–17-én a Szatmár-Nyír Kft. és Papos község rendezésében. Az ökofesztiválnak a lovas-turizmusáról is nevezetes, hangulatos

Fülöp-tanya adott otthont. A rendezvény védnöke dr. Szanyi Tibor államtitkár volt. Fülöp Bálint, és felesége, a Fülöp tanya tulajdonosai házigazdákhoz méltó szívélyes-

28


RIPORT séggel látták el a népes vendégsereget. Saját tenyésztésû lovaik fontos szerepet töltöttek be a fesztiválon. Mi csak papíron vagyunk lovas nemzet – mondta Fülöp Bálint – hogy újra lovas nemzet legyünk, azért tenni is kell. A ló a vidéki iskolákban a tornatermet helyettesíti – vélekedett a Fülöp tanya tulajdonosa. Igazi, jó értelemben vett népünnepély volt a környezô falvak kézmûveseinek és termelvényeinek kirakóvásárával, de láthattuk – sôt meg is kóstolhattuk – a mézkülönlegességeket és a mézédes paposi dinnyét, a bográcsban fôtt finomságok után. Több száz postagalamb röptetési versenyében gyönyörködhettek a látogatók. Tájjellegû ételek, biotermékek kóstolása és vására tette gazdaggá az egész napos programot. Csikós bemutató is szórakoztatta a közönséget, de lehetett lovagolni és sétakocsikázni is jó rugózású kocsikon a közeli árnyas erdôkben. Papos község kezdeményezésére és koordinálásával térségi biotermesztés van kialakulóban. Augusztus 17-én a paposi mûvelôdési házban egy olyan konferenciát tartottak, amelynek színvonala és ôszintesége országos rendezvénynek is becsületére válna! Kitûnô elôadók tolmácsolásában ismertük meg a térség állapotát, gondjait. Az elôadások legfôbb üzenete, hogy az aszály- és árvíz sújtotta vidék gondjait csakis egységes rendszerben lehet megoldani. A víz elvezetése árvizek idején emberpróbáló feladat, de a víz megtartása legalább olyan fontos. Az itteni elkötelezett szakemberek olyan tájgazdálkodási rendszer kiépítésén dolgoznak, amely hosszú távon fenntartható, mondta többek között Balogh Péter, a Nagykörûi Tájrehabilitációs Program kutatásvezetôje. Dr. Lenti István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés mezôgazdasági bizottságának elnöke egy megyei nemzeti park (Ecsedi Láp környéke) létrehozásának lehetôségeit taglalta érdekes elôadásában.


Szénégetô László az ökoszociális piacgazdaság megyei esélyeirôl szólt. Nagy érdeklôdéssel hallgattuk Papp Dezsô elôadását a tökmagtermesztésrôl. Értékes sütô- és spárgatök, sôt héjatlan tök fajták vannak a megyében, a tökmagolaj pedig keresett exportcikk). Az elôadó beszélt a gyengébb talajokon is termeszthetô, úgynevezett alternatív növényekrôl. Lôrincz Károly a területi vízgazdálkodásról adott helyzetképet. Figeczky Gábor elôadásának az agrárkörnyezetvédelem és az ökofalu program volt a témája. Dr. Veres Nándor Nagykörû község példáján mutatta be az újszerû tájgazdálkodást és tájrehabilitációt, szólt a gömörszôlôsi ökomodellrôl is. Papos lakossága nem éri el az 1000 fôt. Árpádkori mûemléki templomában kép múzeumot rendeztek be. Van mûködô katolikus és református temploma is, de saját papjuk 30 éve nincs! A 683 éves település Mátészalkától 8 kilométerre fekszik. Lakói részben a közeli Mátészalkára járnak dolgozni, de ki-ki mûveli a saját kertjét, kis gazdaságát. Paposon rangot jelent az önellátó paraszti gazdaság. Kállai Tibor, a község polgármestere bizakodó. Az idei ökofesztivállal hagyományt teremtettek. A híres paposi dinnye jól terem a könnyen fölmelegedô homoktalajon, 70 hektáron termelik. A paposi talajok 70–80%-a azonban csak erdônek való, az ilyen területeken kár is szántani. Papos és a környékbeli települések reálisan mérték fel a lehetôségeiket, ezért döntöttek az ökogazdálkodás mellett. A paposiak a táj igazi gazdái. A fasorok védelme, utak, vízfolyások karbantartása, a rendszeres kaszálás az árokpartokon szintén része az ökogazdálkodásnak. Rendezett, csinos település benyomását teszi a község. A kétnapos rendezvény fényesen bizonyította Papos és a környékbeli települések életképességét. Tamás Enikô

29

SZAKOKTATÁS

Ünnepelnek az erdélyi magyar kertészmérnökök A többszöri átalakulást megélt budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (BKÁE Kertészettudományi Kar a jelenlegi elnevezés, amely azonban változik ismét a közeljövôben. A szerk.) töretlen sikerrel mûködteti a Határon Túli Levelezô Tagozatát, amely az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az oktatás 1993-ban Nyárádszeredán, Erdélyben kezdôdött, majd a következô központ 1996-ban alakult a Vajdaságban, Zentán és végül 1999-ben a Kárpát-alján Beregszász kapcsolódott be a távoktatásba. Az évforduló alkalmából Halászné Zelnik Katalint, képünkön az Egyetem Határon Túli Levelezô Tagozatának vezetôjét kérdeztük a sikerhez vezetô útról. – Közkedvelt az Egyetem levelezô képzése a határon túli magyarok körében? – A siker mércéje önmagában az, hogy ilyen sokáig képes volt fennmaradni a levelezôtávoktatási forma. Ezen felül minden évben 25–30%-os túljelentkezéssel kell számolnunk. A számok is tisztán mutatják a képzés iránti igényt, hiszen jelenleg is 525 regisztrált határon túli levelezôs hallgatója van az Egyetemnek. Az idén összesen 84 diplomát osztottunk ki és ebbôl Nyárádszeredán 47-en végeztek. – A romániai hatóságok elismerik-e felsôfokú oklevélnek a képzésben szerzett fôiskolai kertészmérnök diplomát? – A diploma honosítható és a bukaresti Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karának fôiskolai diplomájával egyenértékûnek számít. Az oktatás formáját tekintve hiánypótló, mivel Romániában nincsen állami magyar nyelvû kertészmérnök képzés. Természetesen a képzés elismertsége nem alakulhatott volna ki a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditációja és az Oktatási Minisztérium Határon Túli Fôosztályának támogatása nélkül.

Halászné Zelnik Katalin: minden feladat megoldásában benne rejlik az alkotás öröme...

ket köszönhetik a mezôgazdaságnak. A képzés során intenzív kertészeti termesztési technológiákat sajátítanak el a hallgatók, ami lehetôvé teszi, hogy akár 2 hektáron is életképes gazdálkodást folytassanak. A hallgatók közül néhányan lehetôséget kapnak arra, hogy középiskolában vagy általános iskolában helyezkedjenek el. De évrôl évre növekszik a Romániában terjeszkedni kívánó nyugat-európai cégek száma, akik romániai képviselôinek kifejezetten keresik a végzett szakembereinket. – Veszélyezteti a levelezô képzés megmaradását az Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem (SAPIENTIA) Marosvásárhelyi Kara által indított nappali 5 éves kertészmérnök képzés?

– Tapasztalatunk alapján a levelezô oktatásra általában olyan gazdálkodók jelentkeznek, akik a mindennapi megélhetésü-

– Nappali és a levelezô képzési forma egymást kiegészíti, de nem helyettesítheti. Nappali képzésben friss érettségi vizsgával rendelkezôk vesznek részt, akik majdan a máig hiányzó kisebbségi magyar agrár értelmiséget fogják alkotni. Kutatómérnökök, tanárok válnak majd belôlük. Az erdélyi magyarság túlnyomó része azonban saját gazdaság üzemeltetésébôl él meg. Számukra nélkülözhetetlen a gya-

30


– Véleménye szerint mennyire javul a végzett hallgatók elhelyezkedése a képzés által?

SZAKOKTATÁS – FÓRUM korlat orientált képzés, hogy naprakész szakemberekké váljanak, amit viszont csak a távoktatás lehetôsége nyújthat. A fôiskolai szintû nyárádszeredai kertészmérnök képzésbôl kikerülô hallgatók a legkorszerûbb ismeretekkel rendelkeznek, melyet már a képzés alatt is felhasználnak, önálló kertészeti gazdaságokat hoznak létre, vállalkozók vagy kereskedelmi összekötôk lesznek.

lapok biztosítása. A folyóiratokból az elsôk között értesülhetnének a technikai fejlesztésekrôl, a legújabb tudományos eredményekrôl. Egy másik nagyon fontos támogatási eszköz lehetne, az olcsó szaporítóanyag biztosítása. A közös vetômag börzék szervezésével megoldható lenne a határon túli gazdaságok fajta szerkezetének javítása, ami gazdasági elônyökhöz juttatja a gazdálkodókat.

– Júliusban kötötte meg a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azt a megállapodást, amiben biztosítja az FVM az erdélyi magyar gazdákat a támogatásáról. Ön gyakorlati szemmel hasznosnak tarja az ilyen jellegû megállapodásokat?

– Hosszú fáradságos feladat a határokon átnyúló oktatási rendszert mûködtetni. Mégis miért érdemes annyit küszködni, harcolni?

– Mindenféle támogatás, építô jelleggel hat az akaratukon kívül kisebbségbe kényszerült magyarokra. Az erdélyi gazdáknak vagy a végzett hallgatóknak, akik gazdálkodással szeretnének talpon maradni az egyik legfontosabb segítség a magyar nyelvû szak-

– Minden feladat megoldásában benne rejlik az alkotás öröme. Öröm látni a végzett diákokon, hogy honnan indultak el és hova érkeztek. Az oktatók lelkiismeretes munkáját egyféle küldetéstudattal teljesítik, ami nélkül talán nem juthattunk volna el a 10. évfordulóhoz. Balogh Beáta

Summary The Hungarian-speaking correspondence department, which is operated by the University of Horticulture and Food Science in Budapest, is celebrating 10th years anniversary of its existence in the Transylvanian Nyárádszereda. Halászné Zelnik Katalin, the head of the department was asked in our interview. The success of this education form appears in the high number (525) of registered student. Thanks to correspondence system, students can pick acquaintance with the most modern intensive technologies of plant cultivation. Usage of upto-date information helps to our graduated experts to face with practical problems efficiently. The importance of the correspondence university education concerned with horticultural engineering lies in the practical knowledge, which can not be replaced by the normal education form based on theoretical background. This two different kind of system compare each other as well as science and engineering.

A magyar méhészet és az integráció Az Európai Unióban nincs közös piaci rendtartás a méztermelésre vonatkozóan. Az elôírások száma csekély; a legfontosabb jogszabály, amelyet 1974-ben adtak ki és a méz minôségi követelményeit határozza meg, 1997 óta hazánkban is hatályban van. Idén augusztus else-


jétôl lépett életbe – nálunk és az Európai Unióban is –, a fogyasztásra szánt méz csomagolására vonatkozó elôírás (1–3–2001/110 sz. elôírás: Magyar Élelmiszerkönyv), amely szerint a terméken a származási országot is fel kell tüntetni. Tehát a magyar méhészeti ágazat

31

FÓRUM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai szabályozása összhangban van az unióssal.

Akik termelik Hazánkban a méhészetek száma tavaly 15.600 körüli volt, ezzel az 1997-es szintre esett vissza. Hat megyében (Bács-Kiskun, Borsod-AbaújZemplén, Pest, Somogy, Szabolcs-SzatmárBereg és Zala) még mindig ezernél is több méhészet található. A méhcsaládok száma viszont nem változott számottevôen az utóbbi években: 2002-ben 881.610, ez a koncentrálódás irányába mutat. Ebbe az irányba hat az is, hogy az átlagos méhcsalád-szám országosan 54, a ’97-es 39-cel szemben. A hivatalosan méhészként dolgozók aránya mindössze hat százalék körüli, a méhcsaládok közel negyede tartozik hozzájuk. Az Unióban a hivatásos méhészek aránya fele a miénkhez képest, viszont a méhcsaládoknak majdnem fele az ô kezükben összpontosul (2001-es adatok). A csatlakozás után is megoldásra vár majd a magyar méhésztársadalom elöregedésének, valamint a szakképesítés hiányának kérdése.

9.000 ha) a méhészeti jelentôsége a méhcsaládok tavaszi felfejlôdésében van. A szelídgesztenyének (1.130 ha) csak néhány tájegységen van méhészeti értéke, csökken a területe elsôsorban növényegészségügyi okok miatt. Szántóföldi méhlegelôk közül ki kell emelni a repcét (60-180.000 ha között ingadozik a vetésterülete), de csak néhány tájegységre korlátozódik vetésterülete, a méhcsaládok húsz százaléka számára érhetô csak el és a korai virágzás miatt méztermelése szeszélyes. A napraforgó vetésterülete csökken, 2000-ben 320.000 hektár volt, illetve elôfordult a mézelés elmaradása. Említésre méltó még a facélia, a herefélék és egyéb ruderális területen termô növények, mint a szíriai selyemkóró vagy az aranyvesszô. A méhek megporzási tevékenysége felbecsülhetetlen értékû – hazánkban összesen 8.000 növényfajt látogatnak –, amellyel az ökológiai egyensúly fenntartásában szerepük kiemelkedô.

Akik megveszik

Legnagyobb területet elfoglaló mézelô növényünk az akác (362.000 ha 1999-ben), amelynek folyamatosan nô a területe és kedvezô esetben négy virágzási zónája van: korai, közép, késôi és igen késôi. A dél-európai és ázsiai országokban akácerdô telepítések indultak néhány éve. A szeszélyesen mézelô hárs (4–5 évenként kiváló virágzás) területe egy 1990-es adat alapján 13.000 hektár. Csak egyes tájegységeken (Dunántúl nyugati része, Zselic) fontos mézelô. Füzeknek (kb. 21.000 ha), gyümölcsösöknek (kb. 90.000 ha), juharosoknak (kb.

Az Európai Unió mézfogyasztásának csak a felét fedezi belsô termelésbôl, a többit importból szerzi be. Egyedül a déli tagállamok termelése jár közel a teljes önellátáshoz. Évente 120–140 ezer tonna mézet importál az Unió. Magyarország a jelenlegi méztermelô uniós országok rangsorában a harmadik-negyedik helyet töltené be. A magyar méznek nagy becsülete van, a legjobb árat mi kapjuk akácmézünkért. Hazánkban négyszáz százalék az önellátás mértéke! Ehhez hozzájárul, hogy nálunk csak 0.4 kg az évenkénti egy fôre jutó fogyasztás, míg az unióban ennek majdnem a kétszerese. 2002-ben Magyarországon 15 200 tonna mézet termeltek, ebbôl exportra kilencvennyolc százaléka került! Az ebbôl származó bevétel kétszerese volt a megelôzô éveknek: 36.60 millió USD. Tavaly összesen 27 országba exportáltunk mézet, ebbôl 91 százalék az Unióba került, a legtöbb Németországba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába. Nagy baj azonban, hogy az exportált méz hordósan kerül kivitelre, amit a fogadó országban saját mézük javítására használnak fel, azaz keverik a mézünket és gyakran nem is tüntetik fel jelenlétét. (Ez ugyanolyan súlyos érdekérvényesítési hiányosságunk, mint hogy a legnagyobb részt magyar alapanyagból készült

32


Ahogyan termelik A csatlakozás utáni versenyképességünket visszafoghatja, ha nem sikerül idôben (támogatással) korszerûsíteni elavult tartástechnológiánkat. Alternatív kitörési pont lehet a biogazdálkodásból származó bioméz értékesítése. A bio méhészeti, termelési és tartósítási feltételek (amelyeknek valamely része megegyezik a hagyományos méztermeléssel) teljesítésével felárral adható el a biotermék.

Ahonnan beszerzik

FÓRUM francia libamáj konzerven sem szerepel az alapanyag származási helye. A szerk.) Méhészeink abban reménykednek, hogy a csatlakozás után ez a tendencia változni fog és lehetôségük lesz áruházláncokba bejuttatni üveges kiszerelésû terméküket. Jelenleg közvetlen értékesítésre kerül a 4–5000 tonna megtermelt mézbôl 3000 tonna. A csatlakozás után a háztól vagy a helyi piacon eladott méz csak saját termelésû lehet. Tavaly a méz felvásárlási ára megduplázódott, az akácméz éves átlagos ára 636 Ft, a vegyes mézé pedig 410 Ft volt. Az exportált mézért közel 100 forinttal adtak többet. A belépéssel várhatóan a magyar méz versenyképessége nagy mértékben javulni fog az Unióban. A csatlakozásra várók közül egyedül a lengyel méz versenyezhet velünk, de csak a megtermelt mennyiséget tekintve. Az integráció után hazánkra is hasonlóan érvényes lesz a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó uniós szabályozás. Nagyon fontos lenne a belföldi fogyasztás növelése, a magyar méhészeti termékek népszerûsítése, akár megkülönböztetô jelzések használata a magyar méz kiemelésére.

Akik támogatják A magyar állam az utóbbi években nem támogatta az exportot, ellenben normatív jellegû kifizetés (méhcsaládok, méhanya, állategész-

ségügyi és laborvizsgálatok támogatása) már 1.506 millió Ft volt. Kiemelten támogatják a termelôi csoportokat (közös alapanyag beszerzés és értékesítés), amelyeket hazánkban a méhészek régiónként kívánnak létrehozni. A szövetkezés a piacon maradáshoz elengedhetetlen. Az Unióban 1997-ben elindítottak egy támogatási programot, amelynek legfôbb célja a méhészeti termelés, illetve a méhészeti termékek értékesítési feltételeinek javítása. Az állami szervek a tagországok szakmai szervezeteivel együtt készítik el az éves programot, amely feltétele a támogatási rendszernek. Idén tavasszal került szóba a magyar Nemzeti Program a Méhészeti Terméktanács sürgetésére, a Programban az oktatás, a minôségvédelem, a méhészeti térképek készítése és az állategészségügy támogatása szerepel. (A szakember utánpótlás továbbra is nyitott kérdés marad. A szerk.) Az Európai Unió a világ legnagyobb mézimportôre, elenyészô az exportja, így a kivitelt nem is támogatja. A Méhészeti Terméktanács és az Országos Méhészeti Egyesület kezdeményezésére munkacsoport alakult, amelyet az FVM termelési ágazatok fôosztályának fôtanácsosa, Bögréné Bodrogi Gabriella vezet. A munkacsoport célja a méhészeti ágazatról egyfajta látlelet készítése, megvitatják az uniós és nemzeti támogatások, az állategészségügy, az élelmiszerszabályozás, minôségbiztosítás, eredetvédelem, a méhlegelôk és az oktatás, kutatás kérdését.

Summary Honey production is not regulated within the CAP. There are only a few provisions, the most important regulation is about the quality requirements of honey and it is valid also in Hungary form 1997. The competitiveness of Hungarian honey is expected to improve after the integration, only Polish honey can compete with our product concerning its quality. It is important to increase the domestic consumption of honey and to popularize Hungarian bee products.

Köszönettel tartozom Illés Kálmánnak, a Méhészeti Terméktanács ügyvezetôjének segítségéért. Forrás: Hajdú Z.–Figeczky G.: A méz termelésének szabályozása az Európai Unióban, 2001/2002 Nyárs L.: A méhészeti ágazat helyzete és fejlesztési lehetôségei. In: http://www.akii.hu/ Kripner Veronika


33

ARCKÉPCSARNOK

P. Nikiforos Diamandouros Európai ombudsman Személyi adatok: 1942. június 25-én született Athénben, görög nemzetiségû. Nôs, két gyermeke van. Tanulmányok: 1963 B.A. fokozat megszerzése az Indiana Egyetemen (USA) 1965 M.A. fokozat megszerzése a Columbia Egyetemen (USA) 1969 M.Phil. fokozat és 1972 Ph.D. fokozat elnyerése ugyanott. Tudományos és politikai pályafutása: 1973–1978 Oktat és kutatásokat végez a New Yorki Állami Egyetemen és a Columbia Egyetemen

1980–1983 Görögországban az Athens College vezetôje 1983–1988 Programigazgatója a Társadalomtudományi Kutatások Tanácsa (New York) Nyugat-Európával, ill. Közép- és Közel-Kelettel foglalkozó részlegének 1988-tól Oktatói és kutatói tevékenység az Athéni Egyetemen (Görögország) 1988–1991 A Nemzetközi és Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója Athénban (ez egy politikai irányultságú kutatásokkal foglalkozó szervezet, a Ford és Mac Arthur Alapítvány keretében mûködik) 1990-tôl A Társadalomtudományi Kutatások Tanácsa (New York) Dél-Európai Albizottságának elnökhelyettese 1992–1998 A Görög Politikatudományi Egyesület elnöke 1993-tól A Közigazgatási és Politikai Tudományok Intézetének professzora az Athéni Egyetemen 1995–1998 A Görög Nemzeti Társadalomkutatási Központ (EKKE) elnökigazgatója 1997 Professzori meghívás a madridi Juan társadalomtudományokkal foglalkozó részlegébe (Spanyolország) 1998–2003 Görögország elsô nemzeti ombudsmanja 1999–2000 Kinevezett tagja az Emberi Jogok Görög Nemzeti Bizottságának, valamint a Közigazgatási Reform Nemzeti Tanácsának 2003. április 1-tôl az Európa Parlament által megválasztott európai ombudsman, ô tölti be Jacob Söderman finn igazságügy miniszter után másodikként ezt a tisztséget.

Számos politikai és történeti írásmûve jelent meg Görögországról, valamint a déli és délkelet-európai régióról, fôként a demokratizálódás, állam- és nemzetépítés, ill. a kultúra és a politika kölcsönhatásának témakörében. Hobbijai közé tartozik az olvasás, az írás, a klasszikus zene és a filmek. –Sz. S.– (Forrás: http://www.euro-ombudsman.eu.int/cv/en/default.htm)

34


INTERNETFIGYELÔ –

HONLAPBÖNGÉSZÔ

Ebbe a lapszámba az Európai Unió itthon kevéssé széles körben ismert intézményeinek honlapjait válogattuk. Idôszerûségét az adja, hogy rövidesen mi is használhatjuk az ezen intézmények kínálta jogi-adminisztrációs lehetôségeket, ill. kiépülhetnek a kapcsolatok a megfelelô vagy hasonló magyar intézményekkel. http://www.eca.ea.int/ Az luxemburgi illetôségû Európai Számvevôszék honlapja, amely független testület, tagországonként delegált 1–1 taggal. Az Unió pénzügyi érdekeit képviseli, a kiadásokat és bevételeket, a pénzforrások célszerû felhasználását ellenôrzô szerv. Hatásköre minden olyan közösségi, nemzeti, regionális és helyi területre kiterjed, amely részesedik a közösség költségvetésébôl. A Számvevôszék tevékenységében a jogszerûség és a célszerûség azonos hangsúlyt kap. A pénzügyi szabályszerûségek felügyelete mellett értékeli a pénzügyi igazgatás tevékenységét, a források felhasználásának gazdaságosságát és eredményességét is. Munkájáról évente jelentés készül, melyet az Unió hivatalos lapjában közzétesznek, az érintett szervezetek válaszaival együtt. Már az életbelépése elôtt, egy ún. garancia-nyilatkozattal az EU költségvetésének pénzügyi törvényességét is ellenôrzi és jóváhagyja. A Számvevôszéknek széles konzultációs jogköre is van, bármely intézmény fordulhat hozzá pénzügyi tanácsért, pénzügyi szabályozás esetén kötelezô is kikérni a véleményét. 1977 óta mûködik. http://www.esc.eu.int/pages/en/home.asp Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee, ESC) honlapja, mely szervezetet a Római Szerzôdés hozta létre azzal a feladattal, hogy az Európai Közösség döntéselôkészítésében a szociális partnerek is fórumot kapjanak. Gazdasági és szociális területek képviselôibôl áll: a munkaadók, a munkavállalók, továbbá szaktevékenységek és egyes rétegcsoportok prominens képviselôi (többek között: a mezôgazdaság, a nagy- és kiskereskedelem, a kis- és középvállalkozások, a szabadfoglalkozásúak és a fogyasztók részérôl). Székhelye Brüsszel. 222 tagja van, akiket a tagállamok neveznek ki, és a Tanácstól kapják megbízatásukat négy évre. Mandátumuk megújítható. Függetlenségük megôrzése érdekében e kinevezésüket mint egyének, és nem mint valamely érdekcsoport tagjai kapják. A kinevezetteket nem köthetik semmiféle szervezet vagy érdekcsoport utasításai. Eredeti szakmai tevékenységüket nem szakítják meg: csak akkor ülnek össze Brüsszelben, ha a bizottsági munka ezt megkívánja. A Bizottság tanácsadó testület. Évente tízszer tart plenáris ülést. Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európa Parlament kötelesek kikérni véleményét gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben. Akár az Európai Bizottság felhívására, akár saját kezdeményezésre véleményt mondhat a közösségi jogalkotás majdnem minden kérdésében. A Maastrichti Szerzôdés megerôsítette a Bizottság függetlenségét, felhatalmazta, hogy ügyrendjét maga határozza meg. Meg kell jegyezni azonban, hogy befolyása még így is korlátozott, sem az Európai Bizottság, sem a Európa Parlament, sem az Európa Tanács nem kötelesek tekintetbe venni a Bizottság javaslatait. Bôvebb ismertetés magyar nyelven az alábbi weboldalon érhetô el: http://www.esc.eu.int/pages/Enlarg/present/pres_esc/esc_pres_pam_hu.pdf –Sz. S.–


35

KÖRNYEZETVÉDELEM

Elég a rombolásból!

Halászok: az elfelejtett áldozatok 2003. az Édesvíz Nemzetközi Éve, ebbôl az alkalomból állítottam össze a tiszai ciánszennyezés krónikáját, tisztelettel adózva azoknak, akik akkor és még most is szívügyüknek tekintik a Tisza védelmét és az áldozatok sorsát. 2000 a gyász éve volt a Tiszán. Emberi sorsok törtek ketté, vagy változtak meg örök életre. A tiszai ciánszennyezés soha nem gyógyuló sebet hagyott egy ország szívében, sôt egész Európában fogalommá vált. Az eseményektôl távol élô emberek azonban a valóságból szinte semmit sem érthettek vagy érthetnek a mai napig sem.

Amit a tényekrôl tudni kell: 2003. január 30-án 100 ezer m3 ciános zagy szabadult el a nagybányai arany kitermelô bányából, gátszakadás következtében. Elôször a Zazár-, majd a Lápos-patakon keresztül a Szamosba jutott a szennyezôdés, ahonnan a Tiszát és végsô soron a Dunát fertôzte meg. A katasztrófát követôen a vízvizsgálat Szamos-Csenger térségében 32,6 mg/l, tíz nap elteltével pedig még 1,5 mg/l ciánmennyiséget állapított meg Tiszaszigetnél. Az Európai Unió 75/440/EEC direktívája értelmében 0,05 mg/l cianid tartalom felett a víz ivóvíz ellátásra alkalmatlan. Az élôlények különbözô érzékenységet mutatnak a ciánnal szemben, például a halak ezerszer érzékenyebbek a cián szennyezésre, mint az ember. Ez azt jelenti, hogy már 0,005 mg/l cián tartalomnál a halak ívása leáll, de a 0,2 mg/l cián szennyezést még a legellenállóbbak sem viselik el, bekövetkezik a tömeges halpusztulás. A Tiszán bekövetkezett! 11 nap elteltével még mindig 7-szerese volt a tömeges pusztulást okozó értéknek. A következmény nem maradt el! 1240 tonna haltetem, ennek 34%-a ragadozó , 13,5%-a ponty, 44,6%-a kecsege, 8%-a különféle növényevô hal volt. A fényes durbincs és a magyar bucó, két védett halfajunk szinte teljesen kipusztult.

36

2000. március 27-én újabb csapás érte a Tiszát: a borsabányai (Baia Borsa) bányaüzem nováci derítôjénél átszakadt a gát, aminek következtében nehézfémekkel szennyezett víz került a folyóba. Máramarosszigetnél a víz ólomtartalma 2,7-szer haladta meg az európai szabványok által megengedett értéket.

A tényekrôl számokban: A Környezettudományi Központ tanulmánya szerint az elpusztult halállomány gazdasági értéke 874 millió Ft, amihez még hozzáadódik a kiesô utódgeneráció ezzel megegyezô értéke. Az el nem adott horgászengedélyek összértéke meghaladja a 25 millió forintot. Összességében a halászatot és a horgászatot ért kár mintegy 1,8 milliárd forint. A ciánmérgezés miatt 2000. február 1. és június 16. között horgászati tilalmat rendeltek el az illetékesek, ennek következtében 8 halászati szövetség 114 fôállású halásza és 115 részmunkaidôs halásza maradt jövedelem nélkül. A Haltermelôk Országos Szövetségének halforgalmazási adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a legkedveltebb a ponty, amit a fogyasztók általában húsvétkor és karácsonykor vásárolnak. 2000-ben a húsvéti idôszakra csúcsosodó halfogyasztás gyakorlatilag elmaradt. 2000. év elsô negyedében a nagykereskedelem számára 63.882.000 Ft-tal kevesebb pontyot adtak el. A második negyedév bevételkiesése 41.577.000 Ft-ra tehetô a nagykereskedelemben, míg a kiskereskedelem vesztesége 74.093.000 Ft volt.

A felelôsökrôl: A károkozó ausztrál-román cég az Aurul S. A. 1999. áprilisában kezdte meg az arany kitermelését, ennek mennyisége a katasztrófa bekövetkezéséig elérte a 100 kilogrammot, ami-


KÖRNYEZETVÉDELEM hez mintegy 200 tonna nátrium-cianidra és 200.000 tonna meddôre volt szükség. Néhány jelentés beszámolt arról, hogy az ausztrál technológia szerint felépített rendszerben néha túlnyomás keletkezett, a meddôt szállító csô elrepedt és a ciánnal szennyezett meddô a közeli mezôre ömlött. A kockázatokat figyelembe véve a román környezetvédelmi felügyelôség mégis engedélyezte a nagybányai üzem mûködését.

A felelôsségre vonásról: A Magyar Köztársaság hivatalosan 2001. július 27-én nyújtotta be a keresetét a Tisza és a Szamos cianidszennyezését okozó Aurul S. A. ellen, miután az Európai Unió vizsgálóbizottsága nyilvánosságra hozta eredményeit, miszerint a katasztrófát az Aurul S. A. hanyagsága okozta. A követelt kártérítés összege 28 milliárd 596 millió forint, amely tartalmazza az államot ért gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos veszteségeket, az élôvilágot ért károkat, az élôvilág rehabilitációjának költségeit és az egyéb felmerült költségeket. Ezzel egy idôben a kiskárosultakat a Páneurópai Jogász Unió kezdte el képviselni. A több száz kiskárosult között szerepelnek üdülôtulajdonosok, üzlettulajdonosok, turizmussal foglalkozók és néhány halász, akiknek ügye egyenként 100 ezer forintos kárigénnyel indult. A tárgyalásokról szóló legfrissebb hírek szerint a felek nem tudnak megegyezni abban, hogy a magyar vagy a román jogot kell-e alkalmazni az eset elbírálásakor. A szakértôi vélemény kialakítását a Budapesti Mûszaki Egyetem bizottsága vállalta. A Fôvárosi Bíróságon május 26-ára kiírt tárgyalás a tárgyaló bírónô cseréje miatt elmaradt és a következô tárgyalás napja azóta sem ismeretes. A várakozás elsôsorban a román félnek kedvez, hiszen az idô elôrehaladtával egyre nehezebb bizonyítani a vétkességet. A magyar szakemberek azonban most is dolgoznak egy újabb keresetlevél benyújtásán.

Akik a katasztrófáról mesélni tudnának Hogy mi történt ez alatt a tiszai halászokkal? Egyszerûen éltek és túléltek. Folytatták ôseik 2003. 8. évfolyam 9–10. szám

mesterségét, az egyetlen kereseti lehetôséget adó halászatot. Helyzetüket nem mutathatja be jobban semmilyen újságíró vagy politikus, mint a halász maga: Balázs, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke, az Örökség: egy halász története címû dokumentumfilm fôszereplôje. A halászok sorsát és évekig tartó szenvedésüket bemutató filmet Hegedûs Péter rendezte. A világon egyedül neki sikerült összehozni és szembesíteni a katasztrófa áldozatait képviselô tiszai halászt és a felelôsöket: az ausztrál anyavállalat, az Esmeralda vezetôit. A dokumentumfilm forgatása során eljutottak az Aurul S. S. nagybányai bányájába, ahol szintén egyedülálló módon sikerült megszerezni az engedélyt a felvétel elkészítésérôl. A Tisza menti elszigeteltségben élô halászok közül sokan talán egy életre eladósodtak, vagy arra kényszerültek, hogy felhagyjanak a halászattal. A világtól való elzártságukat hûen mutatja, hogy például a Tisza Halászati Szövetkezet csak 2002. decemberében jelezte a Szövetkezet halászainak kárigényét a bíróság felé. Jogi képviselôjük azt nyilatkozta a filmben, hogy éppen az utolsó pillanatban érkezett a bejelentésük, hiszen a károsultak csak 3 évig élhetnek a követelésük érvényesítésének jogával. A film a magyar halászatot ért súlyos katasztrófát mutatja be egy ember sorsán keresztül, úgy, hogy szociológiai, gazdasági és természetvédelmi értékek tükrözôdnek benne. Megfelelô anyagi támogatással a filmen keresztül a magyar halászok segélykiáltása eljuthat a világ számos országába. Az elsô igazán nagy bemutatkozására a neves Nyon-i Visions Du Reel Fesztiválon került sor. A csernobili atomerômû katasztrófája után az évszázad egyik legnagyobb pusztítása írható a nagybányai arany kitermelés számlájára. Ez a szomorú tény – a filmeseknek hála – eljuthat nemcsak Európa országaiba, hanem más földrészekre is. A fent említett alkotás több száz dokumentumfilm közül bekerült a Los Angeles-i Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség (International Documentary Association ) INFACT bemutató programjába, ahonnan a zsûri által kiválasztott filmeket Oscar-díjra jelölik. Talán közös összefogással a kultúrán keresztül eljuttatható az üzenet: elég a rombolásból! 37

KÖRNYEZETVÉDELEM – ENERGIAELLÁTÁS A vihar lecsendesült, a szenny elvonult az árral, s a mi jó öreg Tiszánk újra és újra megtisztul. Tavasszal kivirágzik és életre kél, ôsszel pedig elcsendesül és nyugovóra tér. Újságírók, riporterek, filmesek lázas nyomozásainak eredményei is egyre ritkábban kerülnek a nagyközönség elé. A szenzáció-„katasztrófa” csillogó fénye elhalványodik és lassan feledésbe merül. A kérdésen pedig nem ártana mindenkinek elmerengeni: meddig lehet még milliárdok ráfordításával helyrehozni

az ember pusztításának következményeit? Juhász Gyula fájdalmas kérdése joggal tehetô fel:

„Magyar Tisza, mély bánatok folyója Ki véd meg? Tiszta tükrödet ki óvja?” Részlet a Tisza kantátából Balogh Beáta

Hiába kongatják a vészharangot? A mezôgazdasági növényi alapanyagokból készült bioüzemanyagokat számos országban használják gépjármûvek alternatív hajtóanyagaként, bár az eltérô mezôgazdasági adottságok, illetve szabályozási környezet függvényében különbözô mértékben. Ennek oka, hogy a bioüzemanyagok termelése – néhány ország kivételével – nem gazdaságos, csak állami ösztönzôkkel fejleszthetô. Napjainkra a légszennyezés csökkentésérôl szóló Kiotói Egyezmény megteremtette annak lehetôségét, hogy a termelés és a felhasználás perspektívái nemzetközi méretûvé szélesedjenek. Ennek feltétele azonban az, hogy az érintett országok hozzák meg a bioüzemanyag-piacot szabályozó rendelkezéseket. Az Európai Unióban eddig nem létezett egységes koncepció a biológiai alapú hajtóanyagok piacának fejlesztésére, csupán nemzeti szinten mûködtek egyes programok. Ezen változtathat az Európai Parlament és Európai Tanács májusban megjelent, 2003/30/EC sz. irányelve, amely a biohajtóanyagok (bioetanol, biodízel, hidrogén, biogáz stb.) termelésének gyors felfutását eredményezheti. Az irányelv a 2010-ig, illetve 2020-ig terjedô idôszakokra konkrét üzemanyag-piaci részarányok elérését célozza meg. Bár a tagállamok számára az irányelv nem teszi kötelezôvé a célértékek elérését, jelentôsége mégis rendkívül nagy,

Az Európai Unió energiaipara és a tagállamok kormányzatai is fokozott figyelmet szentelnek a bio-üzemanyagoknak, és mára ezt az EU jogalkotása is követi. A 2003. májusában megjelent 2003/30/EC sz irányelv 2. cikkelye tételesen felsorolja, hogy mi számít megújuló energiaforrásnak, illetve bioüzemanyagnak. Eszerint bioüzemanyagnak a közlekedési célra használt folyékony, vagy gáz halmazállapotú, biomasszából elôállított energiahordozó tekinthetô. A bioüzemnyagok egy szûkebb körét tételesen is definiálja az irányelv. Itt található többek között a bioetanol (bioalkohol), a biodízel, a biogáz, a biometanol, a biohidrogén, stb.. Az energetikai nyersanyagok közül üzemanyagcélú felhasználásra alapvetôen az olajnövények (döntôen napraforgó és repce) és azok a magas cukor- és keményítôtartalmú haszonnövények jöhetnek szóba, amelyekbôl erjesztéssel alkohol állítható elô (cukorrépa, gabonafélék, burgonya), továbbá egyes szerves hulladékok, melyekbôl gázok fejleszthetôk.

38


hiszen közép- és hosszú távon kedvezô hatással lehet az Európai Unió országainak egyes, esetenként túltermeléssel küszködô mezôgazdasági ágazataira.

Új irányelv

ENERGIAELLÁTÁS A bioenergiahordozók, bioüzemanyagok termelésének növekedését egyidejûleg több tényezô serkenti. Az egyik, hogy a mezôgazdasági technológia fejlôdése, a termelés intenzívvé válása mára oda vezetett, hogy az EU-ban a mezôgazdaság termelésének volumene jóval meghaladja a keresletet. Az EU agrárpiaci rendtartása ezért már évek óta anyagi eszközökkel ösztönzi a termôterületek mintegy 5–10%-ának egy-egy vegetációs periódusra történô ugaroltatását. A parlagon hagyott földeken az ipari – köztük az ún. energetikai – nyersanyagok termesztése engedélyezett. Ez önmagában azonban még nem teszi piacképessé ezeket az energiahordozókat. A bioüzemanyagok karrierjét újabban két további tényezô is segíti. Az egyik, hogy a környezetvédelmi szempontból problematikus szén-dioxid kibocsátás és az arra vonatkozó Kiotói Egyezményben vállaltak betartása nehézségeket okoz az EU-ban. A másik, hogy a keleti bôvítés tovább rontja a Közösség energiamérlegét, növeli az energiaimporttól való függôséget. Eddig, mivel a bioüzemanyagokra közös piaci rendtartás nem létezik, az egyes tagállamok csak kísérleti projektek keretében támogatták mind a biodízel, mind a jóval perspektivikusabb bioalkohol elôállítását. Következésképpen a motorhajtóanyagként felhasznált bioüzemanyagok piaci részesedése az EU-ban csekély maradt, jelenleg 0,2–0,3%, ami éves szinten kb. 0,8 millió tonna olajnak felel meg. A termelés növekedését legfôképpen az gátolja, hogy a kôolaj ma még minden biomassza eredetû üzemanyagnál olcsóbb, így csak azokban a tagországokban alkalmaznak bioüzemanyagokat, amelyekben az állam a termeléshez támogatást nyújt, a bioüzemanyagokat ezáltal téve versenyképessé a hagyományos üzemanyagokkal szemben.

Kútba esett irányelvek A támogatáspolitikai eszközök három fô csoportba sorolhatók: 2003. 8. évfolyam 9–10. szám

n az üzemanyagcélú mezôgazdasági alapanyagtermelés támogatása; n a bioüzemanyagok számára adókedvezmények biztosítása; n arányok hatósági elôírása a fosszilis- és a bioüzemanyagok bizonyos elegyítési és/vagy értékesített mennyiségére vonatkozóan. Mivel a mezôgazdasági támogatások növelése politikai okok miatt gyakorlatilag kizárt, az EU-ban az utóbbi két megoldás, illetve azok kombinált alkalmazása jöhet számításba. Korábban, például 1997-ben és 2000-ben, már több idevonatkozó javaslat készült. A 2000-es tervezetben (Zöld Könyv) az a javaslat szerepelt, hogy 2020-ra a közlekedés üzemanyag-felhasználásának 20%-át biológiai forrásból, illetve hidrogénbôl fedezzék ez volt az ún. „kétszer húsz” elnevezésû célkitûzés, amely azonban túlzottnak bizonyult. Az 1997-ben kötött Kiotói Egyezményben az aláíró fejlett ipari országok a 2008 és 2012 közötti idôszakra, az üvegházhatást okozó gázok, elsôsorban a szén-dioxid, emissziójának 5 éven keresztüli, évente 5 százalékkal történô csökkentését vállalták. Az Európai Unió tizenöt tagországa 2001. május 31-én együttesen ratifikálta a szerzôdést. Ezzel megteremtôdött egy ide vonatkozó EU irányelv megalkotásának és elfogadásának az alapja. Következô lépésként 2001. novemberében két irányelv-tervezet született. Az egyik a tagállamok számára elôírta volna a hagyományos és „bio” üzemanyagok kötelezô elegyítését, a másik pedig lehetôvé tette volna, hogy a bioüzemanyagok termelését és felhasználását adókedvezményekkel ösztönözzék. Ha ezt a két irányelvet elfogadták volna, az EU bioüzemanyag-piacán robbanásszerûen fejlôdés mehetett volna végbe. Ehelyett a 2003. májusában megjelent 2003/30/EC sz. irányelv a kötelezô elegyítés helyett csupán önkéntes alapon elérendô arányokat jelöl meg – ezektôl a tagállamok 39

ENERGIAELLÁTÁS 250 ezer tonnával csökkentené a szén-dioxid emisszióját. Németország és Ausztria fôként a biodízel termelését fejlesztik. Spanyolország ugyancsak tervezi kapacitásai fejlesztését: 2010re évi 500 ezer tonna bioüzemanyagot szándékoznak gyártani. Olaszország, a kiotói vállalások teljesítésével indokolva, a 2001–2011 közötti 10 éves idôszakra 52 millió eurót különített el a bioüzemanyag-program támogatására. Már 2001-re 300 ezer tonnás biodízel-kvótát határoztak meg, amelynek literenként 0,39 EUR értékû adókedvezményt biztosítottak. A bioetanol adókedvezménye még ennél is nagyobb, mintegy 0,60 EUR/liter (kb. 150 Ft/l). Ennek eredményeként Olaszországban 2003-ra már 22.500 tonna etanol-termelést prognosztizáltak. Svédországban az agár és a szeszipari lobby 1990-es évekbeli tevékenységének eredményeként ma Stockholm 250 km-es körzetén belül alkohol-benzin keveréket mérnek a töltôállomások, a felhasználás meghaladja az 50 ezer tonnát. A bioüzemanyag-felhasználást a közeljövôben a buszok átállításával kívánják növelni. Van, ahol nehézségekbe ütközött a bioüzemanyag-program bevezetése. Hollandiában például az 1995-ben megindult, cukorrépát felhasználó termelés azért nem tudott kibontakozni, mert az olajipari vállalatok nem vállalták az értékesítést. Minthogy azonban a holland fogyasztók támogatják az alternatív energiaforrásokat, különösen akkor, ha azok költségelônye igazolást nyert, a piac meggyôzése valószínûleg csak idô kérdése. [Adatok forrása EU Bizottság és F.O.Licht GmbH]

eltérhetnek és a megvalósítás eszközrendszere is a tagállam hatáskörében marad. A 2003/30/EC sz. irányelv a tagállamok számára elôirányozza a szükséges lépések megtételét annak érdekében, hogy 2005-re az adott állam területén közlekedési célú felhasználásra értékesített üzemanyagmennyiség legalább 2 százaléka bioüzemanyag legyen. 2010-re a közlekedésben felhasznált kb. 300 millió tonna olajegyenértéknyi összes fosszilis energiahordozó 5,75%-át kell kiváltani. Ez a célkitûzés is meglehetôsen ambiciózus, mivel már a 2005-re megcélzott 2%-os arány is 5,4 millió tonna olajnak megfelelô energiahordozót jelentene, tekintve, hogy a közlekedés által felhasznált üzemanyagok piaca összességében ugyancsak bôvül, évi 1,5%-kal. Az energiahordozók adóztatásáról szóló irányelv 2003 végére várható. A tervek szerint a bioüzemanyagot tartalmazó termékek hat évre szóló adókedvezményben részesülhetnek majd. Ennek azért van jelentôsége, mert jelenleg a tizenöt EU-tagállamból mindössze öt (Németország, Svédország, Franciaország, Finnország és Olaszország) alkalmaz, 40–100% közötti mértékben adókedvezményeket. A bioüzemanyag-termelés terén, a szabályozási környezettôl eltekintve, az elérhetô nyersanyagok és rendelkezésre álló szántóterületek alapján igen különbözôek az egyes tagállamok lehetôségei. A bioüzemanyag-termelésben Franciaország jár az élen; termelésen belül kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg a biodízel és bioetanol. A számottevôbb bioetanol termelést négy gyár adja, éves szinten 110–120 ezer tonna körüli mennyiségben, melynek 70 százalékát cukorrépából, 30 százalékát pedig gabonából állítják elô. Az etanolgyártásra használt cukorrépa vetésterülete mintegy 12 ezer hektár, ami a cukorgyártás nyersanyagát biztosító 400 ezer hektárnyi répaterülethez képest csekély, mindössze 3%. A francia répatermesztôk szövetsége 2004-re már évi 176 ezer tonna mezôgazdasági eredetû alkohol elôállítását jósolta. Ez, a becslések szerint, évi

A bioüzemanyagok elterjedésének gátja az EU-ban az, hogy jóllehet a bio-üzemanyagok elégésekor a fosszilis tüzelôanyagok felhasználásához képest fajlagosan 50%-kal kevesebb üvegházhatást okozó gáz jut a környezetbe, elôállítási költségeik jóval, mintegy háromszor magasabbak a hagyományos, bányászott szénhidrogénekénél.

40


Ma még drága

ENERGIAELLÁTÁS A EU bioüzemanyag-elôállítási költsége, a nyersanyagárak és a gyártási technológia miatt, világviszonylatban magasnak mondható. Franciaországban például a cukorrépából készülô alkohol gyártási költsége 0,50 EUR/liter, ezzel szemben az USA-ban a kukoricából gyártott alkohol kb. 0,30 EUR/liter költséggel állítható elô. (Természetesen az érdekeltek igyekeznek olyan számításokat készíteni, amelyek igazolják az adott termék gazdaságosságát.) Franciaországban a pozitív externáliák, azaz a tevékenység közvetett hatásainak – pl. foglalkoztatás javulása, környezetvédelmi elônyök – számításba vételével úgy vélik, hogy a bioetanol költséghátránya 10 éven belül leküzdhetô. A bioüzemanyagok kiterjedtebb felhasználását számos infrastrukturális akadály is nehezíti. Ezek közül a legnagyobb, hogy az értékesítési hálózat kiépítetlen, a hagyományos kúthálózatokon az olajtársaságok nem szívesen teszik lehetôvé az alacsony jövedelmezôségû értékesítést. Az elosztási nehézségeket a nagyobb jármûflották, közlekedési, szállítási vállalatok számára történô értékesítés révén kísérlik meg áthidalni.

Kedvezôbb közgazdasági környezetet és felelôsséget! Az agárszektor számára fontos kérdés, hogy mely mezôgazdasági terményekkel tervezik kielégíteni a 2010-re tervezett, mintegy 12 millió tonnás piacbôvítés nyersanyagigényét. A bioüzemanyag-gyártás a gabonafélék mellett az ipari növények közül elsôsorban a repce és a cukorrépa számára biztosíthatna alternatív piacot. Két megoldás kínálkozik tehát. Az egyik, hogy a jelenleg 1 millió tonnás biodízel-termelés nyersanyagául szolgáló repce vetésterületét növelnék. Mivel egy hektárnyi repcébôl 1,5 tonna biodízel állítható elô, ez 7,5 millió hektár területet szükségeltetne, ami két és félszer több, mint a repce jelenlegi teljes, 3 millió hektáros vetésterülete. A bôvítés korlátja az USA-val kötött GATT Blair House Megállapodás, melynek elôírásai a nemélelmezési célú felhasználásra szánt olajnö2003. 8. évfolyam 9–10. szám

vények termôterületét 900 ezer hektárra korlátozzák. A repce választásával hátrányos helyzetbe kerülnek azok az országok, melyekben a nagyléptékû repcetermesztés nem megvalósítható, illetve még nem indultak bioüzemanyag-programok. A nyersanyag biztosításának másik lehetôsége a cukorrépa vetésterületének növelése. Egy hektárnyi cukorrépából 4–5 tonna bioetanol nyerhetô, azaz a tervezett mennyiség elôállításához a répatermô területek 3,0–3,5 millió hektáros növelésére lenne szükség. Minthogy az EU-ban jelenleg 1,8 millió hektáron termesztenek cukorrépát, e növény termôterülete duplájával nône. Csaknem biztos, hogy a két (esetleg, a szójával kibôvülve, három) ipari növény együttesen alkotja majd a bôvülô alapanyagigény bázisát. Kérdés azonban, hogy milyen arányban. Az azonban kétséges, hogy a kitûzött mennyiségek elérhetôk-e, hiszen hatalmas területeket érintô terményváltásról lenne szó. Miután az EU agárköltségvetésének az Agenda 2000-ben hét évre rögzített elôirányzata szerint az olajnövényekre fordított támogatásoknak a gabonáéhoz hasonlóan csökkenniük kell, csakis az adókedvezmények jöhetnek szóba. Ezek léte azonban bizonytalan, hiszen például Németország biodízel programját is éles támadások érik, mivel évente 500–600 ezer tonna üzemanyagcélú megújítható energiaforrást támogat, óriási állami kiadásokat generálva. Ezen segíthet a korábban említett, 2003 végén megjelenô, adókedvezményekrôl szóló irányelv. Az eddigi európai uniós direktívák nem voltak ösztönzô hatásúak, mivel csupán azt tették lehetôvé a tagállamok számára, hogy az értékesítéskor ne kelljen a bio-üzemanyaggal kevert hajtóanyagokat külön megnevezéssel ellátni. Ugyanakkor, mivel az Európai Unióban egyelôre nem kötelezô a bioalkohol és a biodízel adómentességének biztosítása, a bioüzemanyag piac kibontakozása továbbra is kétséges marad. Csillag Péter 41

PIACI

HÍREK

Reformházak bajban A német reformházak nagy bajban vannak. Németországban így nevezzik azokat az üzleteket, ahol biotermékeket értékesítenek. A gondjukat az okozza, hogy a nagy üzletlánc tulajdonosok és nagykereskedôk egyre inkább kézbe veszik a biotermékek kereskedelmét, ôk a biotermékeket nagyban tárolják. A reformházak pedig a túlélésükért küzdenek. Sokan érzik úgy, elsôsorban a svájci fogyasztók, hogy mióta a biotermék is bekerült a nagykereskedelmi láncolatba, a fogyasztók számára elveszítette egyéni vonzerejét, különlegességét. A reformházak úgy küzdenek a túlélésért, hogy a városközpontokban frekventált helyeken mutatják be termékeiket, igen gyakran kóstolással egybekötve, a fogyasztónak szóló személyes kedvességgel. A reformházaknak, messzire nyúló története van Németországban. Az 1870-es években indultak a mai reformházak elôdei, akkor még a vegetáriánus és antialkoholista mozgalmak talaján. Hozzájuk tartozott a fogyasztók meggyôzése a kevésbé feldolgozott táplálékok elônyeirôl. Az elsô reform ház 1900-ban nyílt meg Németország nyugati részén, Wuppertalban. A XX. században, elsôsorban bio és természetes ételeket, termékeket kínáltak. Azonban 1990-ben kezdték elveszíteni addigi vezetô szerepüket a biotermék piac kiszélesedésével, fôleg attól fogva, hogy a biotermékek megjelentek a nagyáruházakban. World Organic News 2003. szept. 5. 77. szám Fordította: T. E.

Megtartani a vásárlókat A német fogyasztók jövedelmük 23,8%-át költötték élelmiszerre 2002-ben. 1998-ban még 29,4%-ot költöttek élelmiszerre, hivatalos adatok szerint. Az elmúlt 5 esztendôben az élelmiszerkereskedôk visszaszorultak a diszkont üzletekkel és hipermarketekkel szemben. Növekvôben van a számítógépes élelmiszerforgalmazás, amely 2002-ben 60%-ot tett ki és elérte a 8 billió eurót, ez egyúttal az összes élelmiszereladás 1,6%-a. Németország megszorító kereskedelmi gyakorlata 2001. óta enyhült, ennek köszönhetô, hogy a kereskedôk különbözô kedvezményekkel, árengedményekkel, hûségkártyával igyekeznek magukhoz kötni a vásárlókat. A METRO a legnagyobb áruházlánc Németországban, a piac 5%-át tartja a kezében. World Organic News 2003. szept. 5. 77. Szám Fordította: T. E.

42


PIACI

HÍREK

Tölgylevél és vízcsepp Moszkvában a valódi biotermékeken a közeljövôben új védjegy szerepel. A visszaélések, megtévesztések elkerülése érdekében és szigorúan önkéntes alapon történik az egész váltás. A védjegy nagyon szemléletes, amelyen zöld tölgylevélre csöppenô kék vízcsepp fogja tájékoztatni a vásárlót az igazi biotermékrôl. Az ásványvizek, bioüdítôk már az év végén megkaphatják a megkülönböztetô jelet, a biotejtermékek, biohús, és hal, a sütôipari termékek, továbbá biogyümölcs és zöldségfélék termelôi, illetve gyártói valószínûleg csak 2004-ben. A hivatalos szervek megnyugtatták az üzemeket, hogy a felmerülô költség az új védjegy kapcsán nem lesz számottevô. (Az önkéntes alapon történô regisztráltatást elképzelhetô, hogy majd a komolyabb ellenôrzések követik. A szerk.) World Organic News 2003. szept. 5. 77. szám Fordította: T. E.

Szigorodó rendeletek Az Európai Unió 2092/91. számú rendelete 2005-ben lép érvénybe. Ennek lényege az, hogy a bio nagy- és kis-kereskedôknek a biotermékeket egy nagyon szigorú ellenôrzési rendszeren kell átfuttatniuk, mielôtt a polcokra kerülnek. Ezt az ellenôrzésre jogosult, akkreditált szervezetek végeznék. A brit Talaj Szövetség véleménye szerint ezek az ellenôrzések egységenként mintegy 300 fontot tennének ki. A szigetország biotermelôi azon vannak, hogy az ellenôrzés maradjon meg nemzeti szinten, kivéve azokat az üzemeket, amelyek csupán csomagolják a biotermékeket. World Organic News 2003. szept. 5. 77. szám Fordította: T. E.

Új szabályozók 2005-tôl A biotermesztésre vonatkozó szabályozók rendkívüli módon szigorodnak 2005-ben. Gyakorlatilag az összes biotermesztésben felhasznált anyagnak bizonyítottan vegyszermentes termesztésbôl kell származnia, beleértve a takarmányokat is, figyelmeztetett a brit Legelôgazdálkodási és Környezetvédelmi Kutató Intézet (IGER). A bio állattartók kemény döntés elôtt állnak: vagy maguk termelik meg haszonállataik teljes takarmányszükségletét, vagy vásárolják a drága biotakarmányokat. A utóbbi esetben aligha tudnak jövedelmezô gazdálkodást folytatni és a pefériára szorulhatnak. World Organic News 2003. szept. 5. 77. szám Fordította: T. E.


43

PIACI

HÍREK

Küzdelem az olcsó importtal szemben Rendkívül olcsó import paradicsom érkezik Spanyolországból, panaszkodtak a brit biotermelôk. A forró nyáron a tépôsaláta minôsége romlott a szigetországban is. A burgonya szépen termett és a minôsége is kiváló volt, de a korai sárgarépát az aszály nagyon tönkre tette, minôsége gyenge volt. A káposztaféléket a betegségek tizedeltek. A rendkívüli hôség, fôleg a brokkolinak ártott. Jelenleg Nagy-Britanniában forgalmazott a biozöldség 57%-át, 60.000 tonnát az Egyesült Királyságban termelik meg. (A britek ezt az arányt még növelni szeretnék.) World Organic News 2003. szept. 5. 77. szám Fordította: T. E.

A

fogyasztó érdeke mindenek felett

A cseh Monopolellenes Hivatal a Cseh Köztársaság területén megtiltotta a két cukoróriás, a német Südzucker és a francia Saint Louis Sucre egyesülését. Ez a két óriáscég ellenôrzi az Eastern Sugar és az Agrana céget, amely a második és harmadik legnagyobb cukorcég a Cseh Köztársaságban. Egyebek mellett ôk tartják kézben a cseh cukorpiac több, mint 50%-át. A fúzió a két óriáscég között azért nem megengedett, mert ezzel a hazai cukorpiacra óriási nyomás nehezedne – mondta Josef Bednar, a Monopolellenes Hivatal elnöke. Végsô soron a fúzió a cukor árának emelkedését okozhatná, és az megnövelné az importot. Márpedig egyik sem szolgálná a cseh fogyasztók érdekeit – tette hozzá az elnök. Hasonló szándékot hiúsítottak meg a szlovák Monopolellenes Hivatal döntése nyomán júliusban északi szomszédunknál. (Úgy látszik mind Csehországban, mind Szlovákiában odafigyelnek a fogyasztók érdekeire, és nem hajbókolnak a multinacionális cégek elôtt… A szerk.) AgraFood EastEurope 2003. szeptember, 252. Sz. Fordította: T. E.

44


KÖZLÖNY

Az Of ficial Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának júniusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban érinthetik. Magyarország Tanács 999/2003 (EK) számú 2003. június 2-i rendelete az autonóm és átmeneti intézkedésekrôl bizonyos feldolgozott Magyarországról származó mezôgazdasági termékek importjára és bizonyos feldolgozott mezôgazdasági termékek Magyarországra történô exportjára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L146, 2003. június 13., 10. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 955/2003 (EK) számú, 2003. június 2.-i rendelete korrigálja a 449/2001 (EK) számú rendeletet holland, angol és spanyol verzióját, részletesen szabályozva a 2201/96 tanácsi rendelet bevezetését a támogatási rendszerrôl a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L135, 2003. június 3., 14. oldal Gabonafélék

A Bizottság 970/2003 (EK) számú 2003. június 5-i rendelete módosítja a 788/2003 (EK) számú rendeletet a búza és kétszeres búzából készült liszt és maláta import kvótára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L139, 2003. június 6. 25. Oldal A Bizottság 989/2003 (EK) számú, 2003. június 10.-i rendelete a 668/2001 (EK) számú rendelet módosításáról, a német intervenciós ügynökség által kezelt és folyamatos pályázati felhívás útján exportálni kívánt árpára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L143, 2003. június 11., 14. oldal A Bizottság 990/2003 (EK) számú, 2003. június 10.-i rendelete a 968/2002 (EK) számú rendelet módosításáról, az Egyesült Királyság intervenciós ügynöksége által kezelt és folyamatos pályázati felhívás útján exportálni kívánt árpára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L143, 2003. június 11., 16. oldal

A Bizottság 958/2003 (EK) számú 2003. június 3-i rendelete részletesen szabályozza a tanács 2003/286 (EK) számú rendeletét a Bolgár Köztársaságból származó gabona termékek vámkvóta koncessziójára vonatkozóan és módosítja a 2809/2000 (EK) számú Rendeletet. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L136, 2003. június 4., 3. oldal

A Bizottság 1045/2003 (EK) számú, 2003. június 18.-i rendelete felmentést ad a 708/98 (EK) számú Rendelet hatálya alól a paddy rizs átvételére az intervenciós hivatalok által és rögzíti a korrekciós mennyiséget és a növekvô, vagy csökkenô árat a 2002/03 évi felvásárlásoknál. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L151, 2003. június 19., 34. oldal

A Bizottság 969/2003 (EK) számú 2003. június 5-i rendelete módosítja a 925/2003 (EK) számú rendeletet a búza és kétszeres búzából készült liszt valamint maláta import kvótára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L139, 2003. június 6., 23. oldal

Állattenyésztés, állati termékek


A Bizottság 977/2002 (EK) számú, 2003. június 6-i rendelete import vámtarifa kvóta nyitásról az adminisztráció számára a hízlalásra szánt fiatal bikákra (2003 július 1-tôl 2004 június 30-ig)

45

KÖZLÖNY Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L141, 2003. június 7., 5. oldal A Bizottság 1032/2003 (EK) számú, 2003 július 17.-i rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt ismételt pályázati úton történô a Közösségen belüli feldolgozásra szánt marhahús eladásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L150, 2003. június 18., 9. oldal Bizottság 1033/2003 (EK) számú, 2003 július 17-i rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús idôszakos pályázati úton történô eladásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L150, 2003. június 18., 15. oldal Bizottság 1034/2003 (EK) számú, 2003 július 17-i rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús idôszakos pályázati úton történô eladásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L150, 2003. június 18., 21. oldal Vetômag A Bizottság 2003/45/EK 2003. május 28.-i irányelve módosítja a tanács 2002/57/EK Irányelvét a növényolaj és rostnövény vetômag kereskedelemrôl (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L138, 2003. június 5., 40. oldal A Tanács 2003. május 26.-i Határozata módosítja a 2003/17/EK határozatot a harmadik országok vetômag termelési terményeknek a szántóföldi ellenôrzés egyértelmûségét és a harmadik országok vetômag termelésének egyértelmûségérôl (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L141, 2003. június 7., 23. oldal Állategészségügy, takarmányozás A Tanács 2003/43/EK számú 2003. május 26-i irányelve módosítja a 88/407/EGK irányelvet az állategészségügyi követelményekrôl a Közösségen belüli kereskedelemben, és importnál a szarvasmarha félék spermájára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L143, 2003. június 11., 23. oldal

46

2003/422/EC A Bizottság 2003. május 26-i határozata elfogadja az afrikai sertésláz diagnosztikai kézikönyvét (C(2003) 1696 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L143, 2003. június 11., 35. oldal 2003/428/EC A Bizottság 2003. június 11.-i határozata kiegészítô intézkedéseket hoz mielôtt a korlátozásokat feloldják a tanács 92/40/EGK irányelve alapján a baromfi influenzára vonatkozóan (C(2003) 1817 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L144, 2003. június 12., 15. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 998/2003 (EK) számú 2003. május 26-i Rendelete a kedvtelésbôl tartott állatok állategészségügyi követelményei a kereskedelmi forgalomban és a tanács 92/65/EGK irányelv módosításáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L146, 2003. június 13., 1. Oldal 2003/435/EC A Bizottság 2003. június 16.-i határozata elfogadja az Ausztria által beterjesztett tervet a vaddisznó sertéspestis leküzdésére Alsó Ausztriában (C(2003) 1833 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L149, 2003. június 17., 32. oldal 2003/436/EC A Bizottság 2003. június 16.-i határozata az oltás bevezetésérôl Olaszországban az avian influenza ellen kiegészítô és speciális ellenôrzési intézkedésekrôl (C(2003) 1834 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L149, 2003. június 17., 33. oldal 2003/443/EK A Bizottság 2003. június 17-i határozata negyedszerre módosítja a 2003/290/EK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrôl a hollandiai avian influenzára vonatkozóan (C(2003) 1935 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L150, 2003. június 18., 64. oldal Élelmiszer 2003/426/EC A Bizottság 2003. június 5.-i határozata a ”noni juice” (a Morinda citrifolia L. gyü-


KÖZLÖNY mölcsleve) piaci forgalmának engedélyezése, mint új élelmiszerösszetevô az Európai Parlament és a Tanács 258/97 (EK) számú rendelete alapján (C(2003) 1789 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L144, 2003. június 12., 12. oldal A Bizottság 1029/2003 (EK) számú, 2003. június 16.-i rendelete módosítja a 2377/90 tanácsi rendelet I. és II. mellékletét a Közösségi eljárásról az állatgyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetû élelmiszerekben (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L149, 2003. június 17., 53. oldal A Bizottság 2003/57/EK 2003. június 17-i irányelve módosítja az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelvét a nemkívánatos anyagokról az állati takarmányokban. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L151, 2003. június 19., 38. oldal Növényvédelem A Bizottság 2003/46/EK 2003. június 4.-i irányelve módosítja a 2001/32/EK Irányelvet bizonyos védelmi zónákról növényegészségügyi szempontból a Közösségben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L138, 2003. június 5. 45. oldal A Bizottság 2003/47/EK 2003. június 4.-i irányelve módosítja a tanács 2000/29/EK irányelve II. IV. és V. mellékleteit a növényekre és növényi termékekre veszélyes organizmusok elleni védekezés intézkedéseirôl a Közösségben és az elterjedésük megakadályozására foganatosított védekezésrôl a Közösségben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L138, 2003. június 5., 47. oldal Vidékfejlesztés A Bizottság 963/2003 (EK) számú, 2003. június 4.-i rendelete módosítja a 445/2002 (EK) számú Rendeletet részletesen szabályozva az 1257/1999 (EK) számú Tanácsi Rendeletet az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) által támogatott vidékfejlesztésrôl.


Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L138, 2003. június 5., 32. oldal Egyéb 2003/390/EC A Bizottság 2003. május 23-i határozata a speciális feltételek megalapozásáról a vízben élô bizonyos betegségekre nem érzékeny állatfajok és termékeik piacra juttatásában (C(2003) 1441 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L135, 2003. június 3., 19. oldal 2003/393/EC A Bizottság 2003. május 22.-i határozata módosítja a 2000/728/EK határozatot a Közösség „öko” (eco) jel alkalmazásának éves juttatásáról (C(2003) 1780 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L135, 2003. június 3., 31. oldal A Bizottság 1035/2003 (EK) számú, 2003. június 17.-i rendelete módosítja a 2316/1999 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza az 1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazását a termelôket támogató rendszerrôl bizonyos mezôgazdasági terményekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L150, 2003. június 18., 24. oldal Tanács 1039/2003 (EK) számú 2003. június 2-i rendelete az autonóm és átmeneti intézkedésekrôl bizonyos feldolgozott, Észtországból származó mezôgazdasági termékek importjára és bizonyos feldolgozott mezôgazdasági termékek Észtországba történô exportjára. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L151, 2003. június 19., 1. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon.

47

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

Recommend Documents