EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszék DIPLOMAMUNKA

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi Kar Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszék

DIPLOMAMUNKA Közkönyvtárak a digitális korban A használók elvárásainak és elégedettségének kérdőíves vizsgálata a Hamvas Béla Városi Könyvtárban

Témavezető: Prof. Dr. Sebestyén György egyetemi professzor, intézetvezető, tanszékvezető Doktori Program vezető

Készítette: Nagy Zsoltné Informatikus könyvtáros mesterszak Kutatás-fejlesztési információmenedzser szakirány

2011

TARTALOM

A KÖNYVTÁRI ÉRTÉKEK......................................................................................... 3 I. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK .................................................................................. 4 A POTENCIÁLIS HASZNÁLÓK: Százhalombatta a statisztika tükrében könyvtári szempontból .................................................................................................................. 5 REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK .................................................................................. 8 II. A KÉRDŐÍVES MÓDSZER .................................................................................. 11 A KÉRDŐÍV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA .................................................................... 11 ELŐKÉSZÍTÉS – ÁLLOMÁNYELEMZÉS.............................................................. 13 A KÉRDŐÍV SZERKEZETE, TARTALMA ............................................................. 15 KÍSÉRLET –Igényfelmérés a honlapot látogatók körében ........................................ 16 ADATFELDOLGOZÁS – ÉRTÉKELÉS................................................................... 18 Adatközlő információk ............................................................................................ 19 A könyvtárhasználat jellege .................................................................................... 22 Olvasói érdeklődés.................................................................................................. 27 A könyvtárhasználat minősége - elégedettség ........................................................ 30 Információhasználati szokások ............................................................................... 32 III. A KÖNYVTÁRUNK JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA .................................. 37 DOKUMENTUMÁLLOMÁNY ................................................................................ 37 INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA .............................................................................. 38 Digitalizálás a könyvtárunkban .............................................................................. 39 Google Books – és hatása....................................................................................... 40 Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés...................................................... 42 Könyvtárunk a portálprogram tükrében ................................................................. 43 IV. A KÖNYVTÁR MINT VALÓS TÉR................................................................... 46 A HELYI SZELLEMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS KÖZVETÍTÉSE KÖNYVTÁRUNKBAN ......... 47 A KÖNYVTÁROS - OLVASÓ KÖZÖTTI PÁRBESZÉD .......................................................... 50 V. A SZOLGÁLTATÁSOK VÁLTOZÁSA............................................................... 52 A RENDEZVÉNYEK KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ SZEREPE ............................................................... 53 ÖSSZEGZÉS................................................................................................................. 54 ÁBRAJEGYZÉK .......................................................................................................... 57 IRODALOM.................................................................................................................. 58 MELLÉKLETEK ......................................................................................................... 63

Minden könyvtár tevékenységében kiemelten fontos, hogy az intézmény társadalmi környezetével szoros összhangban működjön. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni mindazon társadalmi, gazdasági és politikai változásokat, melyek meghatározzák az intézmény működését. A társadalmi változásokra összpontosítva ez a diplomamunka a felhasználói igények vizsgálatát helyezi a középpontjába. Hangsúlyozza azt, milyen fontos ezeknek a könyvtárral szemben támasztott igényeknek a meg- és felismerése, hogyan változik a közkönyvtárak szolgáltatási struktúrája – megvizsgálva azt egy kisvárosi közkönyvtár szemszögéből. Kísérletet tettem arra, hogy az igényvizsgálatot ne csak a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár regisztrált használói körében végezzem el, hanem a potenciális látogatóinkat is megpróbáljam bevonni a szolgáltatásaink felhasználó-központú átalakításába. Kérdőíves felmérést végeztem a településen élő, illetve a városi könyvtár szolgáltatásait igénybevevő 15 éven felüli lakosság körében. Nem kizárólag az intézményt személyesen felkereső látogatóink segítségét kértem, hanem a honlapunkra on-line bejelentkezett érdeklődők válaszadási hajlandóságát is vizsgáltam. A munkám célja, hogy összehasonlítsam a személyes találkozás alkalmával papíron kitöltött, és az interneten közzétett kérdésekre beérkezett válaszokat. Vizsgálom a kitöltő személyek összetételét nem, kor, iskolai végzettség és foglalkozás szerint, valamint elemzem az egyes kérdésekre adott válaszokat. További összehasonlítási lehetőséget kínáltak a kérdéssor összeállítása során tanulmányozott kérdőívek, és azok vizsgálati eredményei is. A kérdőíves kutatási módszer az internet nyújtotta lehetőségekkel feltételezésem szerint nagyobb esélyt kínál a potenciális használók eléréséhez. A vizsgálat sikerességét azonban meghatározza a település háztartásainak info-kommunikációs (IKT-) eszközökkel való ellátottsága, az itt élők digitális írástudásának egyenlőtlensége, és többek között az is, hogy milyen a megkérdezettek könyvtárhoz való viszonya, válaszadási hajlandósága.

1

Gyakorlati eredményként a könyvtár stratégiai tervéhez elkészült egy „pillanatfelvétel” látogatóink elvárásairól, fejlesztési javaslataikról és arról, milyen mértékben elégedettek a könyvtárral. Készült továbbá egy elemzés a regisztrált tagokról, a teljes könyvtári állományunk megoszlásáról, valamint annak forgási adatairól. A jövőben további elemzéseket tervezünk, melyekkel a most kapott eredményeket összehasonlítva követhetjük a változások irányát. A látogatók javaslatai alapján bevezetett változtatások, új szolgáltatások az intézmény pozitív megítélését, várhatóan a forgalom növekedését eredményezik. Mindenképpen hasznos, ha a könyvtár adatait statisztikai szempontok alapján is elemezzük – teljesítményünket, terveinket alátámaszthatják, vagy adott esetben megkérdőjelezhetik. A számokkal is kimutatott eredmények - úgy gondolom - önmagukban nem tükrözhetik egy közkönyvtár hasznosságát, de segíthetnek kiemelni azt a többletet, amit a valódi értékük jelent.

2

A KÖNYVTÁRI ÉRTÉKEK Véleményem szerint elsősorban a közösség, amelyet szolgál, és a könyvtári rendszerben elfoglalt helye határozza meg egy adott intézmény feladatrendszerét. A sorrendet is fontosnak tartom, mert az „információs társadalom” könyvtárában – legyen az bármely rendszer bármely szintjén – továbbra is a használó igényeinek lehető legmagasabb szintű kiszolgálása az alapvető feladat. Mindezt azonban a könyvtár kultúraközvetítő szerepével összhangban szükséges megvalósítani. „A könyvtári értékek meghatározására több próbálkozás is történt már. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület az egyenlő hozzáférés és az egyenlő szolgáltatások biztosítását, a diszkrimináció kizárását, a nézőpontok sokféleségét, a cenzúrával szembeni ellenállást és a kifejezés szabadságának más megnyilvánulási lehetőségeit emeli ki az alapvető könyvtári értékek közül. Egy 2007-es amerikai felmérés megkérdezettjeinek fele értett egyet a következő kijelentéssel: «Soha nem lehetsz elég óvatos akkor, ha emberekkel bánsz». Az amerikai társadalom ugyanakkor bízik a közkönyvtárakban, mégpedig négy olyan kötelezettség miatt, amelyeket minden könyvtár igyekszik betartani, nevezetesen: 1. felhasználó-központú szolgáltatások nyújtása; 2. a felhasználók eltökélt segítése; 3. az információt keresők megismertetése új információs forrásokkal; 4. szakmai célként felvállalni a használói igények kiszolgálását. Annak tehát, hogy miért váltak az amerikai közkönyvtárak az e-kormányzati szolgáltatások közösségi forrásaivá, két oka van. Az első, hogy a könyvtárak már az 1990-es évek elején elkötelezték magukat a nyilvános internet-hozzáférés biztosítása mellett; a másik a közkönyvtárakat övező közbizalom.”1 A fenti gondolatmenetből egyik kulcsfontosságú fogalom számomra a közbizalom. A bizalom az itt tárolt, birtokolt dokumentumok, adatok, a szolgáltatott információk hitelességében a hihetetlen ereje, értéke és felelőssége a könyvtári rendszer minden intézményének.

1

KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes: E-kormányzat az amerikai közkönyvtárakban. Szakirodalmi szemle. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 4. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5126&issue_id=503 A letöltés ideje: 2011. 02. 13.

3

I. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK „A könyvtárosok előtt álló egyik legfontosabb feladat napjainkban a partnerközpontú könyvtár kialakítása vagy továbbfejlesztése. Csak az a könyvtár fontos a könyvtárhasználóknak, amelyben érzi és látja, hogy érte van, az ő könyvtári kívánságai teljesülnek. Csak akkor van szükség a munkánkra, ha ezt folyamatosan megvalósítjuk.”2 Fontos, hogy partnerként tekintsünk könyvtárunk fenntartójára, az oktatási és kulturális intézményekre, a szociális ellátást biztosító intézményekre, szervezetekre is. Partnerünk minden látogató, aki személyesen, vagy virtuálisan a könyvtári honlapon keresztül keresi meg intézményünket. Egy közkönyvtár használóinak feltérképezése összetett feladat, hiszen nemüket, életkorukat, iskolai végzettségüket, foglalkozásukat, érdeklődésüket és még számtalan figyelembe vehető jellemzőiket tekintve sokszínű emberközösséget jelent. Ma, amikor gyakran találkozunk a felhasználó-központú könyvtár fogalmával, természetes hogy felmerül a kérdés: milyen lehetőségeink vannak arra, hogy megismerjük látogatóink igényeit, elvárásait. Az integrált könyvtári rendszer segítségével elemezhetjük a kölcsönzött állományt. Olvasóinkkal, látogatóinkkal a személyes találkozások alakalmával információt gyűjthetünk kulturális igényeikről, olvasási szokásaikról. Látogatók könyvében jelezhetik az intézmény felé észrevételeiket, javaslataikat. Megtalálhatnak minket telefonon, a honlapon keresztül tudakozó levelet küldhetnek. További lehetőséget kínál az olvasáskutatásban már ismert, tágabban értelmezve a közvélemény-kutatásban alkalmazott kérdőíves módszer alkalmazására is. A minőségbiztosítás bevezetésével a jövőben kérdőíves módszerrel is szeretnénk folyamatosan figyelemmel kísérni a könyvtár látogatóinak elvárásait, kulturális igényeit, valamint intézményünkről kialakított véleményüket. A könyvtár stratégiai tervének készítése alkalmával, a szolgáltatások tervezésekor figyelembe kell venni nemcsak a lakosság lélekszámát, hanem annak több-szempontú elemzését (a nemek aránya, korfa, születésszám, iskolai végzettség, nyelvtudás). Ezen kívül természetesen további lehetőséget kínálnak a hagyományos, illetve elektronikus formában elérhető statisztikai adatok.

2

SKALICZKI Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2007. 9. p.

4

A POTENCIÁLIS HASZNÁLÓK: Százhalombatta a statisztika tükrében könyvtári szempontból Százhalombatta lakónépessége 2011. január 1-jén 18779 fő3. A népesség folyamatosan növekszik, a vándorlási különbözet is pozitív, tehát napjainkban inkább a városba költözés a jellemző. (Százhalombattára vonatkozó részletes adatokat ld. az 1. sz. mellékletben). Ezt tükrözi a felmérés kapcsán a beiratkozott olvasók, illetve a kérdőívet kitöltők adatai is: a regisztrált használók 82 százaléka, a kérdőívre válaszolók 81 százalékának Százhalombatta az állandó lakóhelye. A képet árnyalja, hogy a környező településekről is rendszeresen felkeresik intézményünket. Ha megvizsgáljuk a születések számát és a népesség kor szerinti összetételétnek változását, ez a város is - Magyarország teljes lakosságához hasonlóan 1980 óta - az elöregedés jeleit mutatja.

Korcsoportok százalékos aránya

SZÁZHALOMBATTA LAKÓNÉPESSÉGE 1980-2010 80,0 70,0 60,0 50,0

1980

40,0

1990 2000

30,0

2010

20,0 10,0 0,0 0-14 éves

15-59 éves

60 éves és idősebb

1. ábra Százhalombatta lakónépessége 1980-2010

A vizsgált időszakban a 60 éven felüli korosztály - az adott év lakónépességhez viszonyított - százalékos aránya 1980 óta megháromszorozódott. A 0-14 éves korosztály aránya az 1980. évi 29,5%-ról 16,2%-ra csökkent, és az utóbbi öt évre visszatekintve 20103

Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján

5

ben született a legkevesebb gyermek a városban. A 15-59 év közöttiek lélekszáma is 2010-re már csökkenő. Országos szinten a „népesség legújabb előreszámítása szerint további létszámcsökkenés és a fokozódó öregedés várható. 2030-ig a népesség száma félmillió fővel, 56 százalékkal csökken, az idősek, a legalább 60 évesek aránya megközelíti a 30 százalékot és több mint másfélszer annyi lesz az idősek, mint a 20 éven aluliak száma.”4 Amennyiben megvizsgáljuk szintén az 1980 – 2010 időszakra vonatkozóan Százhalombattán a nemek arányának változását, akkor a férfi lakosság csökkenését és a nők lélekszámának növekedését láthatjuk. Ennek tükrében valószínű, hogy látogatóink korösszetételét tekintve az idősebb generáció létszáma fog emelkedni, így ennek a korosztálynak a kulturális és információs igényei erőteljesebben nyilvánulnak meg. Látva a könyvtár beiratkozott olvasóinak és a kérdőíveket kitöltők nemenkénti arányát valószínű, hogy a későbbiekben a hölgylátogatók lesznek többen. „Az adatok azt mutatják, hogy a 2000-es évektől felgyorsult a diplomás népesség számának növekedése, ugyanis ekkortól vált tömegessé a felsőoktatás. Magyarországon 2010-ben nagyjából minden negyedik, 2015-ben pedig majdnem minden harmadik munkavállaló diplomás lesz."5 Ha a diplomás foglalkoztatottak száma emelkedik, valószínű hogy a nyugdíjba vonuló diplomások száma is emelkedni fog. „2011 és 2015 között 570-580 ezer fő megy várhatóan nyugdíjba, akik közül (14%) mintegy 80 ezer főre becsülhető a diplomások száma.”6 A város intézményhálózatát megemlítve kiemelem a tíz oktatatási, és a négy jelentős kulturális intézményt. Magas színvonalú ellátást biztosítanak az egészségügyi és szociális intézmények is. Ebben az évben 2167 pedagógus dolgozik összesen a város óvodáiban, alap- és középfokú oktatási intézményeiben. A négy általános- és két középiskola mindegyikében működik iskolai könyvtár. A gazdasági környezetet meghatározza a két nagyvállalat (MOL Nyrt., Dunamenti Erőmű Zrt.), jelentős továbbá a Batta Ipari Park, és nagyszámú magáncég is jelen van a városban. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt öt évben emelkedett, a társas vállalkozások száma növekedett inkább az egyéni vállalkozókkal szemben. 4

HABLICSEK László: A népesség szerkezet és jövője. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/12hablicsek.pdf A letöltés ideje: 2011. 04. 13. 5 SKALICZKI Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2007. - 40. p. 6 U.o. 7 Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján

6

A város internet-lefedettsége 99 százalékos8, az ISDN vonallal, valamint a kábeltelevízióval rendelkező lakások száma a 2006-2009-es időszakban csökkent. Az önkormányzat a város kulturális értékeinek megóvására is gondot fordít, méltó környezetet teremtve a helyi szellemi élet kibontakozásához – gondolok itt a 2007ben felújított „Matrica” Múzeum, a 2010-re jelentősen átalakított Barátság Kulturális Központ, valamint az ugyancsak 2010-re megépült új Rendezvényközpont épületére. Az elmúlt esztendő városi szintű felújítási munkálatai közepette gondot fordítottak arra is, hogy a település könyvtárában a belső terek egy részében felújítsák a világítást. A könyvtárhasználók által látogatott részlegek és az irodák az igényes kifestés miatt esztétikus külsőt kaptak, így kellemesebb környezetben fogadhatjuk a hozzánk betérő érdeklődőket. A 886 m2 alapterületű intézményben négy szolgálati helyen vehetik igénybe könyvtári szolgáltatásainkat, valamint itt kapott helyet még 1997-ben a város internetközpontja, és 2010-től a Városi Archívum is. Ha szeretnénk a változások irányát leírni, bemutatni, mindenképpen fontos megvizsgálni a könyvtár legfontosabb mutatóit: a beiratkozott olvasók számát, évről-évre a használóinak létszámát, az állomány nagyságát és a dokumentumtípusok összetételét, tartalmi megoszlását. Az intézménybe beiratkozottak létszáma az elmúlt öt évben 2540 és 3269 fő között ingadozott (2. sz. ábra). Ebben az évben azonban elmondhatjuk, hogy létszámuk még a tíz évvel ezelőtt regisztráltaknál is magasabb – igaz, nem sokkal.

BEIRATKOZOTT KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK SZÁMA 1980 - 2010 4000 3000 2000 1000 0

1980.

1990.

2000.

2005.

2006.

2007.

2008.

2010.

ÖSSZESEN

1306

3334

2941

3094

2540

3668

3209

3076

3269

FELNŐTT

883

2015

1943

2130

1790

2560

2377

2040

2141

GYERMEK

423

1319

998

964

697

836

953

897

1128

ÖSSZESEN

FELNŐTT

GYERMEK

2. ábra Beiratkozott könyvtárhasználók - Százhalombatta 8

2009.

Zsebők Miklós és Dragon Ferenc rendszergazdák szóbeli közlése alapján.

7

Az elmúlt öt évben végbement robbanásszerű technológiai fejlődés az internet és a mobilkommunikáció területén változtatott a könyvtárhasználati szokásokon. A hálózaton megjelenő tudástartalmak, és az azokhoz való sok esetben szabad hozzáférés módosította a könyvtár szerepét. A kölcsönzött dokumentumok száma is ingadozott az utóbbi öt évben, 1990-hez képest kevesebb, de a 2000. évi statisztikai adatokhoz, illetve az elmúlt évihez képest viszont magasabb. Több mint ötvenkétezer dokumentumot kölcsönöztek 2010-ben (ld. 2. sz. melléklet), és a helyben használt dokumentumok száma is meghaladta a negyvenkétezret. A helyben használat erőteljesebben a gyermekkönyvtárban jellemző. A napi személyes használat mellett a csoportos foglalkozások alkalmával vesznek kézbe jelentős mennyiségű könyvet, folyóiratot. A személyes helyben használók száma az utóbbi öt évben csökkent, ezt azonban teljes mértékben ellensúlyozza a távhasználat (telefon, e-mail), és az OPAC/honlap használók számának emelkedése. (ld. 30. sz. ábra) A könyvtári állomány mennyiségére is kismértékű ingadozás jellemző (ld. 2. sz. melléklet), az elmúlt öt év alatt összesen 13427 dokumentumot szerzeményeztünk, de az állomány gondozásának köszönhetően mindösszesen 2587 darabbal növekedett. Az összetétele azonban jelentősen módosult, hiszen töröltük az elhasználódott, illetve elavult dokumentumok egy részét. Ezt a munkát a jövőben folytatni kell, hogy információtartalmát, illetve esztétikai értékét tekintve látogatóink elvárásainak megfeleljen.

REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK Ahhoz, hogy a kérdőíves felméréshez mintát tudjunk venni, szükséges az alapsokaság – a vizsgálat szempontjából fontos – jellemzőinek ismerete. A személyi adatbázisban a tagokról vezetett adatok alapján a vizsgálat kezdetekor nem lehetett pontosan meghatározni még a nemek arányát sem. Szükséges volt tehát nyilvántartásunk felülvizsgálata a személyi lapok alapján. A személyi adatbázisunkban 1999. óta rögzítjük a beiratkozók adatait. Kezdetben a SZIRÉN könyvtári szoftvert alkalmaztuk, 2003-tól tartjuk nyilván a tagokat jelenlegi SZIKLA-21 Integrált Könyvtári Rendszerben (továbbiakban SZIKLA-21). A keletkezett hiányosságokat elsősorban ez magyarázza, illetve eddig nem végeztünk elemzéseket, nem volt szükség arra, hogy kihasználjuk a program erre vonatkozó lehetőségeit.

8

A rendelkezésre álló adatok alapján teljessé tettük a nyilvántartásban szereplő minden személy következő adatait: nem, foglalkozás, iskolai végzettség, valamint besorolását foglalkozás (3. sz. ábra), lakóhely és állampolgárság szerint. A minta reprezentativitásának megállapítására tehát csak a vizsgálat befejezése után nyílt lehetőség.

NEM BESOROLHATÓ

NYUGDÍJAS

inaktív

HÁZTARTÁSBELI

ÁLLÁSKERESŐ

aktív

GYES, GYED

AKTÍV KERESŐ

FŐISKOLAI, EGYETEMI HALLGATÓ

KÖZÉPISKOLÁS

ÁLTALÁNOS ISKOLÁS

3000 2500 2000 1500 1000 500 0

ÓVODÁN KÍVÜLI, ÓVODÁS

REGISZTRÁLT LÁTOGATÓK FOGLALKOZÁS SZERINT

3. ábra Regisztrált látogatók foglalkozás szerint

A diagramon jól látható, hogy az általános iskola befejezése után változik meg először az aktív és passzív látogatók aránya. Ezt a középiskolás korosztály életkori sajátosságain kívül az is magyarázza, hogy a városban tanulók egy jelentős része (2010-ben például a 773 főből 3579 fő, vagyis 46,2%) bejáró diákként tanul a városban. A tanulmányaik befejezése után valószínű, hogy inkább a lakóhelyükön keresik fel a könyvtárt, illetve amennyiben továbbtanulnak, a felsőoktatási intézmény könyvtárát részesítik előnyben. A városból Érdre, Budapestre eljárók, illetve a helyi középiskolákban tanulók az iskolai könyvtárban is igényelhetnek segítséget, kiegészítő tananyagot. A felsőfokú tanulmányok befejezése után, a könyvtár iránti igény általában csökken. Az aktív keresők azok, akik a legnagyobb arányban maradnak el – ennek okait a későbbiekben érdemes lenne vizsgálni. A könyvtár személyi adatbázisában 2011. március 25-én összesen 9781 fő adata szerepelt. Regisztrált használónak tekintettem azokat a tagokat, melyeknek az utolsó

9

Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján

9

beiratkozási dátuma 2011. 03. 25. – 2009. 03. 25. közé esett. Aktív tagnak tekintettem a jelzett napon 3450 főt, ebből 15 éven felüli 2291 fő. A 15 éven felüli regisztrált használóból 670 fő (29%) férfi, és 1621 fő (71%) nő. A 19 és 64 év közötti korosztály aránya 79,8%, míg nyugdíjas 6,6%. (részletesen a 4. sz. mellékletben.) A 2291 fő iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlást az alábbi (4. sz.) diagram szemlélteti:

A 15 ÉVEN FELÜLI REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 7,9

12,0

16,6

25,8 37,8

NINCS

ALAPFOKÚ

KÖZÉPFOKÚ

FELSŐFOKÚ

Nem besorolható

4. ábra Regisztrált 15 éven felüli használók iskolai végzettség szerint

A beiratkozáskor nem kötelező megadni - többek között - az iskolai végzettséget. Ezzel a lehetőséggel - ha ritkán is -, de élnek a regisztráció alkalmával. Nem besorolhatók jelenleg azok a tagok sem, akikről hiányosak az adataink. Azok a személyek, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, a „nincs” megjelölést kapták a személyi adatbázisban. Itt érzékelhető, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése kitolódik 14. éves kor utánra. Alapfokú a végzettsége annak a könyvtártagnak, aki az általános iskolai tanulmányait befejezte, illetve szakiskolában szakképesítést szerzett. Középfokú végzettségűnek soroljuk be a gimnáziumban, szakközépiskolában érettségizetteket, illetve azokat, akik felsőfokú szaktanfolyamot végeztek. A könyvtár látogatóit – az életkor, foglalkozás, nem, iskolai végzettség mellet – természetesen más számszerűen kifejezhető jellemzőkkel is leírhatjuk. Az intézményben folyó munka tervezéséhez a városra vonatkozó szociális mutatók és statisztikai adatok további elemzése is szükséges lenne.

10

II. A KÉRDŐÍVES MÓDSZER „A kérdőív igen gyakran a legfőbb adatgyűjtő módszer – vagy a legfontosabb módszerek egyike – a szociológiában, a társadalomstatisztikában, a piackutatásban, a politológiában, a személyiséglélektanban, a neveléstudomány némely ágában, és persze a közvélemény-kutatásban.”10 Ez utóbbi jellemzője, hogy nagy mintával dolgozik, „igen gyakran párhuzamosan vagy visszatérően is hasonló kérdéseket tesz fel, választási előrejelzései ellenőrizhetők”11 A könyvtári szaksajtóban már régóta tanulmányozhatunk olvasásszociológiai felmérések eredményeit. Újabban a minőségértékelés részeként az elégedettséget vizsgáló kérdőívek is egyre gyakoribbak a könyvtárakban. Más könyvtárak gyakorlatát vizsgálva hazai vonatkozásban felsőoktatási könyvtárakra vonatkozó felméréseket találtam – melyek körültekintőek és részletes elemzést is tartalmaznak. Hazai és külföldi közkönyvtárban végrehajtott vizsgálatok tanulmányozására is nyílt lehetőség. Munkám szempontjából azért jelentős a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (továbbiakban Móricz Zsigmond Könyvtár) kérdőíves felmérése, mert itt jelen van a papír alapú és az on-line vizsgálat együttes értékelése.

A KÉRDŐÍV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A munkám elsődleges célja annak felderítése, hogy az internet kínálta lehetőséget alkalmazva – on-line kérdőív alkalmazásával - hogyan lehet a potenciális felhasználói igényeket megismerni. Olyan kérdőívet (5. sz. melléklet) állítottam össze, melyben fontos szempont volt, hogy a településen napjainkban inaktív, vagyis a potenciális könyvtárhasználók is kitölthessék. Vizsgálható legyen például az információszerzés módjai, rendezvényeink, tervezett új szolgáltatásaink iránti érdeklődés, illetve az, hogy milyen tartalmú könyvet, időszaki kiadványt olvasnak. Lehetőséget kínál a hiányosságaink feltérképezésére, a jelenleg aktív könyvtártagok válaszainak elemzésével néhány kiemelt szempont szerint értékeli a munkánkat.

10 11

HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. – Budapest : Műszaki Kvk., 2004. - 10. p. U.o.

11

A következő kérdésre keresek választ: változtassunk-e a jelenlegi szolgáltatásainkon, illetve milyen újakat vezessünk be, az állományalakítás során szükséges-e módosítani az eddigi gyakorlatot? Összehasonlítottam a (2011. február 22. és március 12. között) papíron kitöltött 198 db, és az interneten (2011. február 21. és 2011. március 23. között) közzétett felhívásra (5. sz. ábra) beérkezett 83 db kérdőív válaszait.

5. ábra On-line kérdőív

A kérdőív elérési útja: https://spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dHh5QUJ3czdMZDdtZ2w0V0RBT0VvSGc6MQ

Azért is szeretném elemezni a papír alapú és az on-line kitöltött kérdőívek különbözőségét, mert az a feltételezésem, hogy a számítógép előtt erőteljesebb kritikai szemlélettel fejtik ki véleményüket a megkérdezettek. A könyvtárral szemben megfogalmazott vélemények és elvárások, minden bizonnyal hatékonyan segítenék az intézményt. Ezek a használói megnyilvánulások hozzásegítenének ahhoz, hogy a látogatók igényeinek megfelelő színvonalú szolgáltatási palettánk legyen. Az adatgyűjtés során az interneten küldött változat mellett nyomtatott önkitöltős kérdőíveket alkalmaztam. A számozott kérdőívek kitöltésére kizárólag a könyvtárban lehetett vállalkozni, nem lehetett hazavinni. Nem egyszerűen kitettük a pultra, hanem a személyes találkozás alkalmával átadtuk azt látogatóinknak. A könyvtár több 12

pontján ajánlottuk fel a kitöltés lehetőségét: a felnőttkönyvtárban, gyermekkönyvtárban és az előtérben - mert sokan itt olvasnak újságot, és itt található az internetkávézó is. Megkértünk egyenként mindenkit az együttműködésre és segítettünk, ha kérdés merült fel. Ritkán kaptunk nemleges választ, legtöbbször időhiányra hivatkozva utasították el a kitöltést. Előfordult, hogy a kérdőív tanulmányozása nélkül közölték: nem tartják fontosnak. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyezni: több személy visszajött egy számára alkalmas időpontban azért, hogy válaszoljon a kérdésekre. A felmérés eredményeit nemcsak az intézmény stratégiai tervének kialakításakor használhatjuk fel. A jövőben, ha a könyvtár szolgáltatásainak változását szeretnénk nyomon követni, ezek az eredmények viszonyítási pontot is jelentenek - hiszen ebben az intézményben még nem készült ilyen jellegű felmérés.

ELŐKÉSZÍTÉS – ÁLLOMÁNYELEMZÉS A kérdéssor összeállítása előtt, mint azt már említettem több könyvtár kérdőíves felmérését megvizsgáltam. Szükséges más intézmények gyakorlatának tanulmányozása a kérdések megfogalmazásakor és az eredmények értékelésében is. A megismert mintákból (6. sz. melléklet) a kérdések egy részét felhasználtam, mert megegyeztek az általam vizsgált szempontokkal, illetve a kiértékelésnél az összehasonlítás lehetőségét kínálták. Tanulmányoztam a kérdőívkészítés módszereit illetően a legfontosabb műveket. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdések sorrendjének, típusának meghatározása mellett az egyik legnehezebb feladat a kérdéseket – a kérdezés szabályainak is - megfelelően megfogalmazni. Nem volt ezen a területen gyakorlatom. A felmérés megkezdése előtt állományelemzést végeztem. A használók igényeit oly módon is vizsgáltam, hogy az olvasmányok tartalmára vonatkozó kérdéseket is feltettem. Az ismeretterjesztő irodalomra vonatkozó kérdésben válaszlehetőségekként azokat a szakcsoportokat adtam meg elsősorban, melyek a dokumentumok számát tekintve a legjelentősebbek jelenlegi állományunkban. A könyvtár dokumentumállománya 2011. 02. 24-én összesen 73208 db12. Vizsgáltam a teljes állomány 84,5 %-át a következők szerint: minden főtáblázati számnál megállapítottam a dokumentumok számát tekintve első 5 legnagyobb szakcsoportot. Ezeknek is lekérdeztem a forgási adatait 12

A SZIKLA-21 alapján készült csoportos leltárkönyv szerint

13

– így 45 raktári szakcsoportszám alapján többféle TOP 10 sorrendet állítottam fel. Ezek a következők: a dokumentumok száma alapján, majd a kölcsönözhető dokumentumok száma alapján (az első 7 helyen nincs különbség). Az összes kölcsönzések %ban (időintervallum: 2011. 02. 21.-2009. 02. 21.) tehát az utóbbi 2 évet figyelembe véve, illetve a forgatott értékek %-ban mutatót is lekérdeztem, szintén az utóbbi két évre vonatkozóan. Az állomány nagysága szerint csökkenő sorrendbe rendeztem a 45 szakcsoportot, így mindegyik kapott egy helyezési számot. Ezután az összes kölcsönzések %-a szerint is készítettem egy csökkenő sorrendet, így is keletkezett egy sorszám, melyet szintén hozzárendeltem a szakcsoporthoz.

6. ábra A könyvtári állomány forgási sebessége

A 6. ábra az első 10 legtöbb dokumentumot tartalmazó raktári szakjelhez tartozó, a forgási sebesség alapján megállapított sorrendet ábrázolja (összes kölcsönzések %-ban). Látható, hogy amelyik szakcsoportok a legnagyobbak, azok forgási sebessége a vizsgált időszakban a legalacsonyabb, három kivételtől eltekintve (orvostudomány, pszichológia, mezőgazdaság). Mindenképpen szükséges tehát az állomány további vizsgálata, különös tekintettel azokra a dokumentumokra, amelyeket még sohasem kölcsönöztek. Hasonló szempontok szerint vizsgáltam a könyvtár periodika gyűjteményét. A kérdőíven a napilapok illetve a magazinok mellett feltüntettem az irodalmi és művészeti lapokat, mert ezek alkotják a gyűjtemény jelentős részét. 14

A KÉRDŐÍV SZERKEZETE, TARTALMA A zárt kérdéstípus a kiértékelés szempontjából kedvezőbb, mert „az általuk nyert válaszok egységesebbek és könnyebben feldolgozhatók”13. Az önkitöltős kérdőívek szerkesztésekor inkább ez a forma jellemzőbb. Fontosnak tartottam azt, hogy legyen teljes a felsorolt válaszlehetőségek listája, így több kérdésnél zárja a felsorolást az „Egyéb: ….” kifejezés (5., 10., 12., 13., 14., 23.). Ez a kiértékelésnél többletmunkát jelent, de az a véleményem, hogy megéri vállalni. Sokkal árnyaltabb képet kapunk, így lehetőséget biztosítunk arra, hogy a válaszadó – jelen esetben a könyvtárhasználó - több információt adjon meg magáról. Lényeges szempont volt továbbá az is, hogy a nemleges válasz lehetősége is szerepeljen mindenhol ahol ez szükséges, mert ezzel is csökkenthető a nem válaszolók aránya. A feltételes kérdések alkalmazására vonatkozó útmutatást egyedül a könyvári tagságra vonatkozó (3.) kérdésnél követtem. A feltételes kérdés egy megelőző kérdésre kapott választól függ, „megkönnyíti a kérdezett munkáját: nem kell olyan kérdések megválaszolásával bajlódnia, amelyek nem rá vonatkoznak”.14 Azok a személyek, akik nem könyvtártagok, így a 10. kérdéstől folytathatták a kitöltést. Több kérdésnél azért nem alkalmaztam ilyen megoldást, mert azt eredményezte volna, hogy túl hosszú lesz a kérdőív. Arra gondoltam, könyvtártagoknak a válaszadásra szánt idő 10 percnél több időt ne vegyen igénybe. Tehát a 10., 11., 13., 14. és 23. kérdésnél a válaszok között az első helyen, míg a 16. és 17. kérdésnél az utolsó helyen szerepel a nemleges válasz - együtt a többi lehetőséggel. Mindössze egyetlen kérdésre (8) lehetett hosszabb szöveges választ adni - ez a kérdőív egy nyitott kérdést tartalmaz. A táblázatos formában megválaszolható kérdések száma három (7., 9., 15.). A kérdések tartalmuk szerint több kategóriába sorolhatók. A könyvtárhasználaton belül vizsgálható: a regisztráltak mióta és milyen rendszerességgel és milyen céllal látogatják a könyvtárat, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe (3.- 7. kérdés). A szolgáltatások „népszerűségének„ változása így kimutatható lesz majd a következő felmérés alkalmával. A rendezvények, és az új szolgáltatások iránti érdeklődést is a könyvtárhasználat kérdéskörén belül vizsgálom (10., 16. kérdés).

13 14

BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Budapest : Balassi, cop. 2008. – 276. p. U.o. 283. p.

15

Olvasói érdeklődésre vonatkozik (az 1., 12., 13., 14. kérdés): olvasnak-e könyvet, időszaki kiadványokat, milyen azok tartalmi megoszlása. A könyvtár jellemzőire, működésére vonatkozó elégedettség, valamint észrevételek, javaslatok megfogalmazására nyílik lehetőség a 8., 9. kérdésben. Információhasználati szokásokat vizsgálja az információk megszerzésének módjaira, az on-line katalógus használatára vonatkozó kérdések (2., 11.), valamint a könyvtár- és információhasználati állítások (15. kérdés). A kérdőív végén kaptak helyet az adatközlő információk (17.-24. kérdés). Az elkészített kérdőívet a kollégák rendelkezésére bocsátottam, akik jól hasznosítható észrevételeket, módosító javaslatokat tettek. Ezeket a változtatásokat elvégeztem. Az on-line változat tesztelése következett oly módon, hogy próbaként olyan személyek is kitöltötték, akik nem a könyvtár munkatársai. Nagyon hasznos volt, mert ezek után is szükség volt módosításokra annak érdekében, hogy minden kérdés közérthető legyen.

KÍSÉRLET – igényfelmérés a honlapot látogatók körében A honlapunkon www.hbvk.hu 2011. február 22-én regisztrált 346 felhasználó adatait nem ismertük. A honlapon történő regisztráció alkalmával nem kérdezünk az információkat igénylőről semmit. Megfontolandó, hogy a jövőben ezen változtassunk, hiszen így nincs arra lehetőségünk, hogy üzeneteket egy-egy célcsoportnak differenciáltan küldjünk. Gyermek és felnőtt egyaránt megkapta a felhívást a kérdőív kitöltésére, pedig első lépésként a 15 éven felüli lakosság körében végeztünk felmérést. Az is lehet, hogy a megkérdezettek a vizsgált időpontban nem is könyvtártagok, és csak virtuálisan lépték át a könyvtár küszöbét.

7. ábra Válasz-beérkezési görbe

16

A Google űrlapkitöltő modulja segítségével háromszor küldtünk felhívást a regisztrált felhasználóknak. Első alkalommal 346 felhasználót kértünk meg a kérdőív kitöltésére – 1-2 napon belül 58 válasz érkezett. Március 08-án 354 levelet küldtünk oly módon, hogy a legelőször reagálók kérdéseire, észrevételeire elküldtük a válaszokat. Így növekedett a válaszok száma 03. 15-én 71-re. Harmadik alkalommal pedig arra kértünk mindenkit, küldjék tovább a levelet Százhalombattán élő 15 éven felüli ismerőseiknek, és a könyvtár honlapján is elhelyeztük a felhívást. A potenciális könyvtárhasználóknak mindössze 5 percig tartott a kérdőív on-line kitöltése, a jelenleg érvényes tagsággal rendelkezőknek – mint azt már említettem - kb. tíz percet. Összesen 83 válasz érkezett, melyekből nagyon kevés volt azok száma, akik nem könyvtártagok. A honlapon regisztráltak válaszadási aránya – „a ténylegesen sikerült interjúk száma és a mintában eredetileg szerepelt elemek számának százalékban kifejezett aránya”15 tehát 23%-os volt. A válaszadási arányt a honlapon regisztráltak utolsó ismert létszáma alapján számoltam, mert a vizsgálat ideje alatt is változott, néhány fővel emelkedett. Erre vonatkozóan nem találtam útmutatást a szakirodalomban. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a közvélemény-kutatási gyakorlatban a levélben viszszaküldendő kérdőíveknél a merítési arány "„20%-nál nem magasabb, és nem ritka az 5% körüli visszaküldési arány”16, akkor ez az eredmény jónak mondható. A sokszorosított papír alapú 200 kérdőívből 198 volt érvényesen kitöltött (ez 99%), ami szintén jó eredmény. A 198 fő a 15 éven felüli 2291 tagnak mindössze 9%-a, viszont nem volt cél az összes használó bevonása a vizsgálatba. A kérdésekre adott válaszok összehasonlítását azért tartom fontosnak, mert ha az interneten jó a válaszadási hajlandóság és közlékenyebbek a felhasználók mint a papíralapú kérdőívek kitöltésekor, bátrabban támaszkodhatunk a jövőben ezekre az eredményekre. A későbbiekben is hatékonyan végezhetnénk a könyvtárunkkal kapcsolatban közvélemény-kutatást – az internet lehetőségeit kihasználva – a könyvtárhasználókkal városi szinten együttműködve, alacsony költséggel. Az on-line kérdőívvel sem sikerült a potenciális használókat megszólítani, a próbálkozást azonban nem lenne helyes abbahagyni. További lehetőségként említeném a helyi sajtó és média bevonását – így hírt kapnának a városlakók a vizsgálatról, ami egyúttal reklám is lenne a könyvtárnak. A könyvtárhasználók igényeinek és elégedett15 16

HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. – Budapest : Műszaki Kvk., 2004. - 76-77. p. U.o. 77. p.

17

ségének vizsgálatára azonban az on-line változat több okból is alkalmas: a megkérdezettek gyorsan reagálnak, a válaszok azonnal kiértékelhető formában számítógépen tárolhatók és nem érkezett érvénytelen kérdőív.

ADATFELDOLGOZÁS – ÉRTÉKELÉS A papíron kitöltött kérdőíveket is a Google űrlapkitöltö modulja segítségével dolgoztam fel, az on-line változathoz hasonlóan. A kettőszáz számozott kérdőívből kettő nem vett részt a kiértékelésben, mert a könyvtári tagságra, illetve a kitöltő nemére vonatkozó kérdésre nem válaszolt az adatközlő. Mint azt már említettem, a 83 db on-line visszaküldött kérdőívek között nem találtam olyat, amelyet az értékelés során figyelmen kívül kellett volna hagyni – mindegyik érvényes volt az űrlapkitöltő beállításainak is köszönhetően. Az információ megszerzésének módját vizsgáló második kérdésnél a maximális 5 válasznál néhány kitöltő többet is megjelölt. Ezt nem tekintettem kitöltési hibának, annyi választ dolgoztam fel, amennyit megadtak. Az iskolai végzettségre vonatkozó adatot módosítottam abban az esetben, ha a diák 18 éven aluli és általános iskolába jár (8 általánosnál kevesebbre), ha középiskolás, akkor alapfokú végzettségre. Összesen 8 ilyen javítást végeztem. Egyetlen kitöltő volt, aki két választ jelölt meg az iskolai végzettségre vonatkozó kérdésnél, ezt a választ nem vettem figyelembe. Minden kérdésnél, ahol szükséges volt, felvettem a „Nem válaszolt.” opciót. Mivel a vizsgálat a papír alapú és az on-line kérdőívekre beérkezett válaszokat elemzi, az értékelés során elsősorban a válaszértékek megoszlását vizsgálom. Összesen tehát 281 kérdőívet dolgoztam fel Excel táblázatkezelő segítségével. A felmérés megkezdése előtt – mint azt már jeleztem - nem volt lehetőség mintavételi eljárás alkalmazására. A mintavétel nem valószínűségi kiválasztáson alapult, a papír kérdőíveket az adott időszak könyvtárlátogatói töltötték ki. A vizsgálatot nem tekintem reprezentatívnak még akkor sem, ha a regisztrált aktív 15 éven felüli könyvtárhasználók (2291) 29%-a férfi, 71%-a nő, és a 281 kérdőívet kitöltők aránya ezzel majdnem egyezik: 27% férfi, 73% nő. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a kérdőívet kitöltők körében (41%, 37%), mint a beiratkozottaknál (38%, 26%), tehát a magasabb iskolai 18

végzettségűek felülreprezentáltak. Ilyen jellegű eltérések az életkor és a foglalkozás tekintetében is mutatkoznak. Fontosnak tartom, hogy az aktív keresők reprezentáltsága (személyi adatbázis szerint 52% kérdőíven 51%) egymáshoz közel álló – hiszen itt van a legnagyobb különbség az aktív és passzív könyvtártagok létszáma között. Az eredmények bemutatásakor nem követem a kérdőíven szereplő kérdések sorrendjét, legelőször az adatközlőkre vonatkozó jellemzőket szeretném elemezni.

Adatközlő információk A 17. kérdésre adott válaszok alapján látogatóink 94 százalékának nem jelent nehézséget a könyvtár használata. Egy fő jelezte, hogy látássérült, és 3 fő hallássérült, 3 fő mozgáskorlátozott. Nem válaszolt a kérdésre 11 fő, akik papír kérdőívet töltöttek ki. 18. kérdés - A válaszolók nemét illetően mindkét változatot a nők töltötték ki többen, mint ahogy a regisztrált használók többségét is ők alkotják könyvtárunkban. Az on-line kérdőívek adataiban még szembetűnőbb a különbség, itt mindössze 20% volt a válaszadó férfi. Ha összehasonlítjuk a regisztrált használók és a válaszadók nemenkénti megoszlását, akkor közel azonos eredményt kapunk (ld. 7. sz. melléklet). Ez volt a tapasztalat a Móricz Zsigmond Könyvtárban is, itt azonban több volt a kiértékelt kérdőívek száma. 19. kérdés – Az életkor vonatkozásában az eredmények azt mutatják, hogy 45 éves korig aktívabbak az on-line válaszolók, a 46-55 évesek aránya viszont mindkét változatban azonos. Az 56- 64 év közöttiek közül a 83-ból 9 fő on-line töltötte ki a kérdőívet (ld. 8. sz. melléklet). Ez arányában alig kevesebb a papíron nyilatkozóknál. A 65 év feletti látogatóinktól nem érkezett interneten keresztül válasz, így a jövőben a felméréseknél erre figyelemmel kell lenni. 20. kérdés – Amennyiben a jelenlegi foglalkozást tekintve vizsgáljuk a válaszokat, on-line kisebb aktivitás jellemezte a középiskolás diákokat, valamint azokat az aktív keresőket, akik tanulnak, és a nyugdíjasokat (részletesen ld. 9. sz. melléklet). 21. kérdés – Az összes adatközlőt a legmagasabb iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlását a 8. sz. ábra szemlélteti. A 10. számú mellékletben látható, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők voltak a legaktívabbak az interneten. A Móricz Zsigmond könyvtár felmérése során is ez volt a tapasztalat. 19

A nyomtatott kérdőíven válaszolók közül, valamint az összes választ tekintve azonban a mi könyvtárunkban a középfokú végzettségűek vettek részt nagyobb arányban a felmérésben.

AZ ÖSSZES VÁLASZADÓ A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 1,8

5,0

15,3

37,0

40,9

8 általánosnál kevesebb

ALAPFOKÚ

KÖZÉPFOKÚ

FELSŐFOKÚ

Nem válaszolt.

8. ábra Válaszadók a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%)

22. kérdés – A lakóhelyet tekintve az on-line kérdőívet kitöltők között kevesebben voltak azok, akik a városban állandó lakóhellyel rendelkeznek. Ez természetes, hiszen világhálón elérhetőségnek ez az egyik lényeges eleme, hogy virtuálisan bárhonnan felkereshetők vagyunk. A személyesen válaszolók, és a regisztrált használók adatai között is megvan ez az arány. A városba költözők felkeresnek minket, amikor az itt található kulturális lehetőségeket feltérképezik. Látogatják rendszeresen intézményünket a környező településekről is.

PAPÍR

Igen Nem Összesen:

ON-LINE

ÖSSZESEN

PAPÍR (%)

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

166

63

229

83,8

75,9

81,5

32 198

20 83

52 281

16,2 100

24,1 100

18,5 100

9. ábra Válaszadók állandó lakóhely szerint

23. kérdés – Idegen nyelven olvas a 281 főből 138, ez a válaszolók 49 százaléka (ld. 10. ábra). Az on-line kérdőíven nem szerepel a „Nem olvasok idegen nyelven.” válaszlehetőség, így a nem válaszolók száma kiugróan magas lett, torzítva ezzel az össze20

sített eredményt. Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az angolul olvasók száma (111 fő) majdnem eléri a negyven százalékot. Német, francia, orosz nyelven olvasók is vannak. Az „egyéb” válaszlehetőséget 24 fő jelölte. Ezek közül 17 fő adta meg pontosan melyik nyelven olvas, így további kilenc nyelvet adtak meg a megkérdezettek. (Részletesen ld. 11. sz. melléklet).

A VÁLASZADÓK NYELVTUDÁSA 120 100 80 60 40 20 0

válaszadó (fő)

Angol

Nem olvas idegen

Nem válaszolt.

Német

Egyéb

Francia

Orosz

111

105

38

37

24

13

11

10. ábra A válaszadók nyelvtudása

Fontosnak találtam tovább vizsgálni az angol nyelven is olvasó látogatóinkat. A 111 főből 19 fő az általános és középiskolás korosztályból kerül ki, ebből 7 fő általános iskolás. Foglalkozás szerint tovább elemezve az adatokat látható, hogy minden vizsgált csoport képviselteti magát. ANGOL NYELVEN OLVASÓK FOGLALKOZÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA 37

14

17 11

9

6

7 2

1

isk ol ás Fe lső ép isk ok ta ol Ak t ás á tív sb an ke tan re ső ul Ak ,n em tív tan ke re ul ső és tan ul Ál lás tk er GY es ED -e n Há va n zt ar tás be li Ny ug dí Ne jas m vá las zo lt.

7

Kö z

Ál tal á

no s

Válaszadó (fő)

40 35 30 25 20 15 10 5 0

11. ábra Angol nyelven is olvasó látogatóink

21

24. kérdés – A kérdőívet kitöltők több mint 80 százalékának otthonában van a könyvtárból kölcsönözhető nem hagyományos dokumentumok használatára alkalmas berendezés (számítógép, CD- és DVD-lejátszó). Ugyanezzel a számmal jellemezhetjük az internet-hozzáférést (ld. 12. sz. ábra).

PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN

Számítógép Internet-hozzáférés DVD-lejátszó CD-lejátszó Videomagnó elektronikus könyvolvasó „okostelefon” Nem válaszolt.

PAPÍR (%)

ON-LINE ÖSSZES (%) (%)

168 162 172 167 93

83 80 78 74 49

251 242 250 241 142

84,8 81,8 86,9 84,3 47,0

100,0 96,4 94,0 89,2 59,0

89,3 86,1 89,0 85,8 50,5

6 34 10

6 22 0

12 56 10

3,0 17,2 5,1

7,2 26,5 0,0

4,3 19,9 3,6

12. ábra Technikai eszközök a válaszadók otthonában

Videomagnó az otthonok felében van, ugyanakkor videofilmet tapasztalataink szerint nagyon ritkán kölcsönöznek. Megjelentek az e-könyvolvasók (12 fő jelezte – ami 4,3%) és 19,9% az „okostelefont” is megjelölte. Bár az elektronikus könyvolvasókra vonatkozóan a minta nagyon kicsi, mégis vizsgáltam, mert valószínű ez a technikai eszköz is változtatni fog a könyvtárhasználati szokásokon. A 15-25 éves fiatalok, a 36-55 év közöttiek otthonában egyaránt négy-négy készülék van ugyanúgy, mint az 56 év felettieknél. Azzal az állítással, hogy a belátható jövőben szükség lesz a könyvtárakra, a 12 főből 8 fő teljesen egyetértett. A négy egyetértő közül 3 fő középiskolás nő, 1 fő 46-55 év közötti férfi. A papír alapú kérdőíveken 10 fő nem válaszolt a kérdésre. Szükség lett volna arra, hogy a válaszlehetőségek között szerepeljen: nem szeretne válaszolni erre a kérdésre, illetve nincs az otthonában egyik készülék sem.

A könyvtárhasználat jellege 3. kérdés – A könyvtári tagságra vonatkozó kérdés a vizsgálat szempontjából azért is kiemelt, mert ha erre a kérdésre nem válaszolt a megkérdezett, a kérdőív nem vett részt a kiértékelésben – egyetlen ilyen, papíron kitöltött volt. Ez egy feltételes kérdés-

22

forma, a potenciális könyvtárhasználókat segítette volna, amennyiben sikerül nagyobb létszámban bevonni őket a vizsgálatba. A 281 főből 11 fő, aki nem könyvtártag (ld. 13. ábra). A sikertelenség ellenére fontos kiemelnem, hogy azoknak az aránya, akik nem könyvtártagok és vállalták a kitöltést, az on-line válaszolók között magasabb – a 83-ból 6 fő, 7.2%.

PAPÍR ON-LINE ÖSSZES

Igen Nem Összesen:

193 5 198

77 6 83

270 11 281

PAPÍR (%)

97,5 2,5 100

ON-LINE (%)

ÖSSZ (%)

92,8 7,2 100

96,1 3,9 100

13. ábra A regisztrált használók aránya az adatközlők között

A nem könyvtártagok száma a mintában nagyon kicsi, mégis szükségesnek tartom néhány jellemző leírását. A 11-ből 10 fő olvasott legalább egy könyvet az elmúl esztendőben. A könyvtár rendezvényeit a többség nem látogatja (7 fő), 2 fő jelölt meg zenei rendezvényt, 1 fő egyéb kategóriát. Olvasmányaik elsősorban történelmi regények (5 fő), szakkönyvek (4 fő), ismeretterjesztő irodalom és krimik (az utóbbiakat 3-3 fő jelölte). Az ismeretterjesztő irodalmon belül legkedveltebb a földrajz, utazás, útleírás (7 fő jelölte), majd Magyarország története (5 fő). Egy fő jelezte, hogy nem olvas újságot, 1 fő pedig az Index internetes hírportálról tájékozódik. A legtöbben napilapot olvasnak (6 fő), négyen képes magazinokat. Az információkat leginkább rádióból, televízióból (9 fő jelölte), az internetről otthon (8 fő), saját könyvekből (5 fő), és személyes kapcsolatok révén szerzi (5 fő). A könyvtár on-line katalógusát nem ismeri 7 fő, ismeri és néha használja 3 fő, ismeri de nem használja 1 fő. A könyvtárak szükségességével 5 fő teljesen egyetért, 5 fő egyetért, 1 fő pedig nem válaszolt erre a kérdésre. 4. kérdés - Mióta könyvtártag? A megkérdezettek több mint 70 százaléka legalább három éve könyvtártag, de az összes válaszokat tekintve több mint 60% öt évnél régebben iratkozott be. Ez különösen előnyös, mert így a továbbiakban többségében olyan használók véleményére támaszkodhatunk, akik évek óta látogatják intézményünket. Fontos mutató az is, szép számmal vannak, akik egy évnél kevesebb ideje, vagy az utóbbi egy-két évben iratkoztak be – tehát érdeklődnek a könyvtárunk szolgáltatásai iránt. A kérdésre kapott válaszok részletes adatait a 12. sz. melléklet tartalmazza. 23

5. kérdés – A könyvtárhasználat célja elsősorban személyes érdeklődés, tájékozódás, hobbi, valamint szórakozás, kikapcsolódás (ld. 14. sz. ábra). Az egyes válaszlehetőségeket tekintve tanulást, továbbtanulást, munkát többen jelölték meg az on-line kitöltők.

A KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁNAK CÉLJA Nem válaszolt: Egyéb Valaki megbízásából

Tanulás, továbbtanulás

Szórakozás, kikapcsolódás

Munka

Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) Tanulás, továbbtanulás Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) Valaki megbízásából Nem válaszolt:

Munka Szórakozás, kikapcsolódás Egyéb

14. ábra A könyvtár használatának célja

Az „egyéb” válaszlehetőséget kihasználva 5 főből 4 tett további bejegyzést, papír kérdőíven (a részletes adatokkal együtt a 13. sz. mellékletben olvasható). 6. kérdés – A könyvtárlátogatás rendszeressége tekintetében markánsan elkülönül az interneten és a személyesen kitöltők válasza (ld. 15. sz. ábra). A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDSZERESSÉGE Válaszok megoszlása (%)

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Egy héten többször

Hetente egyszer

Havonta

KÖNYVTÁRBAN VÁLASZOLÓK

15. ábra A könyvtárhasználat rendszeressége

24

Negyedévente

Félévente

ON-LINE VÁLASZOLÓK

Ritkábban

Az on-line nyilatkozók közül lényegesen többen vannak, akik negyedévente, félévente vagy ritkábban látogatnak el hozzánk (ld. 14. sz. melléklet). 7. kérdés – A könyvtárban igénybe vehető 27 féle szolgáltatást soroltam fel. Célszerű a táblázatos (mátrix) forma, mert így mindegyik szolgáltatásnál megjelölhették az igénybevétel gyakoriságát: rendszeresen, alkalmanként, soha. A kérdőíven szerepelt a felhívás, hogy minden sorban jelöljenek egy választ. Ennek ellenére nagyon sokan úgy értelmezték a kitöltési utasítást, hogy amit soha nem vesznek igénybe, azt meg sem jelölik. Valószínű így egyenként nem célszerű felsorolni az összes szolgáltatást, mert megterhelő a kitöltő személynek. Az értékelés során bevezettem a nem válaszolt opciót, és az átlag számításánál nem vettem ezeket a válaszokat figyelembe. Külön- külön készítettem szolgáltatási sorrendet, a kétféle kitöltést figyelembe véve. Az első négy leginkább igénybe vett szolgáltatás azonos, éspedig a következők: könyvek kölcsönzése, kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása, beszélgetés a könyvtárossal, felvilágosítás, vagy segítség kérése. A legkevésbé igénybe vett kilenc szolgáltatás is azonos (ld. a 15. sz. mellékletben). 10. kérdés. – A könyvtár szervezésében megtartott rendezvényeket a megkérdezettek 50,5 százaléka még sohasem látogatta. Azok közül, akik már korábban, vagy az utóbbi egy évben részt vettek valamely rendezvényünkön, legtöbben az irodalmi előadást (25,3%), majd a zenei rendezvényt és a könyvbemutatót (mindkettőt 13.2%) jelölték. Ezek után következik a népfőiskolai előadás (12,8%) és a mesedélután (9,6%). Kíváncsi voltam megemlítenek-e olyan rendezvényeket is, melyeket napjainkban már nem szervezünk, illetve a felsoroltakon kívül melyek azok, amelyek megmaradtak a kérdezettek emlékezetében. Az „egyéb” kategóriában 12 fő további 9 féle rendezvényt említett (ld. a 16. sz. mellékletben). Többnyire egy-egy szavazat érkezett, azonban kivételt képez a „Szent Iván-éji program” (melyet már nem szervezünk), a „Helytörténeti előadás”, a „Vers- és prózamondó verseny”, amelyek két-két szavazatot kaptak. Az on-line válaszadók közül vannak többen azok, akik nem vettek részt még rendezvényen, de csak az irodalmi előadás az egyetlen, amit arányaiban kisebb intenzitással látogatnak. 16. kérdés - Könyvtárunkban szolgáltatásaink bővítését tervezzük. A kérdéssel szerettük volna felmérni, mekkora az igény elsősorban a zenei CD-k kölcsönzésére. Megjelöltünk azonban további lehetőségeket is, melyek elsősorban az internet használatához köthetők. Kíváncsi voltam, mekkora az érdeklődés a használók képzése iránt. A 25

megkérdezettek a felsorolt válaszlehetőségek közül többet is megjelölhettek. Az eredményt a 12. sz. ábra szemlélteti (a részletes adatok a 17. sz. melléletben láthatók).

TERVEZETT SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS 70,0 60,0

V á la szo k szá m a (% )

50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szabadon hozzáférhető e-könyvek

Zenei CD-k kölcsönzése

On-line adatbázisok bővítése

PAPÍR

Helyi cégek Könyvtári tanfolyam szolgáltatásainak kereshető adatbázisa

ON-LINE

16. ábra A tervezett szolgáltatásainkra érkezett szavazatok száma

Egyik iránt sem érdeklődik a válaszadók 5,4 százaléka (15 fő), nem válaszolt 2 fő. Legkevésbé a könyvtári internetes adatbázisok használatával kapcsolatos tanfolyam érdekelte a megkérdezetteket. A szabadon hozzáférhető e-könyvek elérési útvonalai váltották ki a legnagyobb érdeklődést - 137 fő jelölte meg -, ezt követi az on-line adatbázisok bővítése (110 fő), majd harmadik a zenei CD-k kölcsönzése (109 fő). A helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisának létrehozására 64 fő szavazott. Megvizsgáltam külön az adatközlőknek azt a kis csoportját, akik nem könyvtártagok – akkor is, ha nagyon kevesen vannak. Különbözik-e az érdeklődése ennek a 11 főnek? Igen – ha nem is minden tekintetben (17. ábra). Ez is felhívta a figyelmemet arra, milyen fontos lenne a potenciális használók felmérése.

26

NEM KÖNYVTÁRTAGOK TERVEZETT SZOLGÁLTATÁSAINK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉSE 6 5 4 3 2 1 0

6 4 3 1 0 Szabadon hozzáférhető ekönyvek

On-line adatbázisok bővítése

Helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisa

Zenei CD-k kölcsönzése

Könyvtári tanfolyam

17. ábra Nem könyvtári tagok érdeklődése új szolgáltatásaink iránt

Az e-könyvek iránti érdeklődés itt is szembetűnő, ezt azonban az on-line adatbázisok bővítése és a helyi cégek adatbázisa követi. Nem érdeklődnek a könyvtári internetes adatbázisok használatával kapcsolatos tanfolyam iránt, és a zenei CD-k kölcsönzését egy fő jelölte.

Olvasói érdeklődés 1. kérdés – Az elmúlt évben legalább egy könyvet a megkérdezettek 97,5%-a olvasott. Ez nem meglepő eredmény, mert az eredeti cél – a könyvtárat nem használók bevonása a vizsgálatba - nem sikerült. A kérdőívet kitöltők többsége könyvtártag (ld 18. ábra).

PAPÍR ON-LINE ÖSSZES

Igen Nem Nem válaszolt. Összesen:

PAPÍR (%)

ON-LINE %)

ÖSSZES (%)

191 6 1

83 0 0

274 6 1

96,5 3,0 0,5

100 0 0

97,5 2,1 0,4

198

83

281

100

100

100

18. ábra Évente legalább egy könyvet olvasó látogatók

27

Figyelemre méltó, hogy a kérdésre nemmel válaszolók mindegyike a könyvtárban töltötte ki a kérdőívet, tehát használják az intézményt annak ellenére, hogy elsősorban nem könyveket olvasnak. Arra számítottam, az interneten kitöltött kérdőíveken lesznek többen azok, akik majd a nem választ jelölik. 12. kérdés nem arra vonatkozott, hogy a könyvárból milyen tartalmú könyveket kölcsönöznek, hiszen ez a visszahozott dokumentumok alapján elemezhető. Arra kerestem választ inkább, melyek azok az olvasmányok, amik felkeltik látogatóink érdeklődését. Milyen mértékben egyezik ez az állomány megoszlásával és forgási mutatóival? Felszínre kerülnek-e olyan elvárások, amelyekre eddig nem gondoltunk? Elmondható, hogy összesítve igen kicsi előnnyel a legtöbb szavazatot az ismeretterjesztő irodalom kapta. Ezt követi sorrendben a modern irodalom, szakkönyvek, klasszikus irodalom, majd a történelmi regények, krimik és romantikus történetek. A tankönyvek megelőzik a tudományos fantasztikus könyveket. Figyelemre méltó, hogy nyelvkönyveket, idegen nyelvű könyveket közel azonos számú személy jelölte meg. Ezen kívül az egyéb válaszlehetőséget felhasználva további megjegyzést tett 15 fő személyesen, 2 fő on-line. Elsősorban ismeretterjesztő irodalomra vonatkozó utalást tettek (17 téma, 19 fő), szépirodalomba sorolhatót (4 fő). (Részletesen ld. a 18. sz. mellékletben.) A kérdőíves felmérést megelőzően vizsgáltam a kölcsönözhető szakirodalmi, valamint a szépirodalmi és állományunk összes kölcsönzését és forgatott értékét a 2009. 02. 20. – 2011. 02. 21-re vonatkozó időszakra (19. sz. ábra).

A SZAKIRODALMI ÉS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ÖSSZES KÖLCSÖNZÉSE ÉS FORGATOTT ÉRTÉKE

300 200 100 0

Összes kölcsönzések (%)

Forgatott érték (%)

SZÉPIRODALOM ÖSSZES

125

214

SZAKIRODALOM ÖSSZES

58

110

19. ábra A szakirodalmi és szépirodalmi dokumentumok forgási adatai a

2009. 02. 20. – 2011. 02. 21. közötti időszakban

28

Ez a diagram mutatja, hogy a könyvtárunkban erőteljesebben a szépirodalmi állomány forog, ami alátámasztja a könyvtárhasználat céljára vonatkozó eredményt. Nagy a különbség a két állományrész forgási adatai között. A dokumentumok számát tekintve a szak- és ismeretterjesztő irodalomból van több, a könyvtári állomány 54 százalékát teszik ki (ld. a 20. sz. ábrán).

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR DOKUMENTUMAINAK TARTALMI MEGOSZLÁSA 2011. február 24. 7336 5335 7217

33341

5704 3274

6479

1032

1292 2200

SZÉPIRODALOM FILOZÓFIA. PSZICHOLÓGIA TÁRSADALOM TUDOM ÁNY ALKALM AZOTT TUDOM ÁNYOK NYELV ÉS IRODALOM

ÁLTALÁNOS M ŰVEK VALLÁS TERM ÉSZETTUDOM ÁNYOK M ŰVÉSZET. SZÓRAKOZÁS. SPORT FÖLDRAJZ. ÉLETRAJZ. TÖRTÉNELEM

20. ábra A könyvtári dokumentumok tartalmi megoszlása

13. kérdés – Az ismeretterjesztő irodalmon belül – mindkét kérdőívtípusban egy-

formán - a legtöbbször a földrajz, utazás, útleírás témakört jelölték (részletes adatok a 19. sz. mellékletben). Ezt követi a magyar irodalom, Magyarország története, az egészség, a pedagógia, majd a zenei tárgyúak. Meglepő volt, hogy a földrajz, utazás, útleírás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Az egyéb válaszlehetőségen belül 34 fő írta le, melyek azok a további témák, amelyek iránt érdeklődnek. Arányaiban több hozzászólás érkezett itt is a személyesen nyilatkozóktól (27 fő, 13,6%), mint az internetről (7 fő, 8,4%).

29

Ötvenkét témát jelöltek meg, ebből 50 egyértelműen raktári szám szerint besorolható. Legtöbben a történelem (6 fő), filozófia (4 fő), pszichológia (4 fő) és a művészeti könyveket (4 fő) jelölték, míg irodalomra egyetlen további szavazat érkezett. Meglepő ez az eredmény is, mert az állomány forgatott érték, és összes kölcsönzések százalékos értékét tekintve az ezoterikus kiadványok vezetnek. 14. kérdés – Az „újságolvasási” szokásokra vonatkozó eredmények szerint a válaszadók leginkább a magazinokat kedvelik. Napilapot összesen 34% olvas, az online válaszolók közül ezt a műfajt kevesebben kedvelik. A művészeti lapokra egyformán szavaztak (17%), s ettől egy kevéssé tér el az irodalmi lapok népszerűsége. A válaszadók 12%-a nem olvas sajtóterméket, ez az arány is teljesen egyforma a papír és az on-line kérdőíveken (ld. a 20. sz. mellékletben). Egyéb válaszként 38 fő tett további megjegyzést, 25 fő személyesen (13%), on-line 13 fő (16%). Itt az interneten válaszolók írtak többen. Három fő jelezte, hogy on-line olvas újságot, szintén hárman további magazinokat jelöltek meg. Nem volt besorolható 14 válasz, mert a lap megjelenési gyakoriságára vonatkozott. A legtöbb témára, illetve kiadványra egy-egy szavazat érkezett - ennél többet a természet és a sport kapott. Előnyösebb lett volna, ha a napilapokra vonatkozó kérdés külön szerepel a kérdőíven, ebben a formában nem volt megfelelő.

A könyvtárhasználat minősége - elégedettség A könyvtárhasználók elégedettségére vonatkozó 9. kérdés összesen nyolc szempontot tartalmazott (az eredményeket a 21. sz. melléklet tartalmazza). A válaszadók egy ötfokozatú skálán értékelhették könyvtárunk állományát, a könyvtárosok munkáját, a rendelkezésre álló számítógépeket. Kértük véleményüket a látogatható terek rendezettségéről, tisztaságáról, a helyben olvasás körülményeiről is. További szempont volt a könyvtár honlapja és külön az on-line katalógus. On-line katalógusra vonatkozó kérdésnél csak azok válaszát - értékelését - vettem figyelembe, akik azt alkalmanként vagy rendszeresen használják. Az értékelés következtében kialakult sorrend az első öt helyen, illetve az utolsó helyen mindkét csoportnál azonos (ld. a 21. sz. ábrán).

30

PAPÍR

ON-LINE

ÁTLAG ÁTLAG A könyvtárosok segítőkészsége, udvariassága

5

4,9

A könyvtár tisztasága, rendezettsége A kiszolgálás gyorsasága A helyben olvasás körülményei (kellemes környezet, csend, nyugalom)

5 4,9

4,9 4,7

4,6

4,5

Az állomány összetétele „gazdagsága” A könyvtár on-line katalógusa A könyvtár honlapja Számítógépek minősége

4,5 4,5 4,4 3,9

4,2 4,1 4,1 3,7

21. ábra Az elégedettségre vonatkozó eredmények

Eltérőek azonban az átlagok, az on-line értékelők kevésbé voltak elnézők, és ez a kapott „osztályzatokban” is megnyilvánult. A leginkább elégedetlenek a számítógépek minőségével, ennek átlaga 3,7. Az összesített átlag: 4,5. A 8. kérdésre válaszolva észrevételt, javaslatot a válaszolók negyede (72 fő) tett, ez (25,6%), on-line 13 fő (15,7%), a könyvtárban válaszolók közül 59 fő (29,8%). Amennyiben egy hozzászólást több válaszkategóriába lehetett besorolni, azt mindegyik helyen feltüntettem – így 80 megjegyzést összesítettem. Az alábbi (22. sz.) ábra szemlélteti a kategóriák szerint a számszerű megoszlást.

VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK A VÁLASZOK TÍPUSA SZERINT 40 30 20 10 0 vélemény

Állomány

Belső tér

Honlap

19

14

1

Kölcsönzés Nyitva tartás 6

2

On-line katalógus

Számítógép

Egyéb

Elégedett.

Nem releváns.

3

1

2

29

3

22. ábra Vélemények, javaslatok a könyvtár jobb működése érdekében

31

Az állományra és a könyvtár belső terére vonatkozó javaslatok közül kiemelem az idegen nyelvű irodalom bővítését, és az épületben a légkondicionálás hiányát, mert erre többen felhívták a figyelmet. A hozzászólások mindegyike egyenként, külön-külön is figyelmet érdemel. Fontos, hogy ezekre reagáljuk, és tájékoztassuk látogatóinkat arról, hogy a javaslataik alapján milyen változtatásokat valósítunk meg a könyvtár falain belül és a virtuális térben is. Így érhetjük el, hogy a legközelebbi felmérés alkalmával még aktívabbak legyenek. Ha látják megvalósulni mindazt, amit jeleztek felénk, érdemesnek találják, hogy aktívan részt vegyenek további felmérésekben is. A hozzászólások teljes egészében a 22. sz. mellékletben olvashatók. Itt kell megjegyeznem, hogy az összes megjegyzés 36,3 százaléka azt fejezi ki, hogy elégedettek a könyvtárral és az itt dolgozók munkájával – köszönjük.

Információhasználati szokások 2. kérdés - A szükséges információkhoz a megkérdezettek többsége (76%) egyértelműen az interneten keresztül jut hozzá elsősorban otthonában, vagy ismerősöknél (ld. a 23. sz. ábrán). Ezt követik a könyvtári könyvek és folyóiratok (74%), a saját könyvek (55%) használata, majd a televízió és a rádió (52%). Tehát a vizsgált csoportban a világháló a tájékozódás elsődleges forrásává vált, a könyvtárak szerepét azonban ezzel együtt is fontosnak ítélik. A virtuális térben található információk mellett értékelik a való világban, többek között a könyvtárakban megőrzött és feltárt dokumentumok széles körét. Az on-line válaszolóknál lényegesen magasabb az otthoni internethasználat (90%), illetve a saját könyvek használata információforrásként (67%), mint a papír kérdőívet kitöltőknél. A személyesen válaszolókhoz képest kevésbé vesznek igénybe könyvtári könyveket és folyóiratokat, de ezek az információforrások jelentősek maradtak (70%). Elmondható az is, hogy kevesebben használják a könyvtár falain belül a világhálót, mint azt egyéb intézményekben teszik. (Az eredmények részletesen a 23. sz. mellékletben láthatók.).

32

AZ INFORMÁCIÓ FORRÁSAI Egyéb intézmény Saját munkahely Személyes kapcsolat Televízió, rádió Internet egyéb intézményekben Internet könyvtárban Internet otthon, ismerősöknél Könyvtári adatbázisok Könyvtári könyvek, folyóiratok Saját újságok, folyóiratok Saját könyvek

0

20

40

60

80

100

A válaszok százalékos megoszlása papír

on-line

összesen

23. ábra Az információ megszerzésének forrásai

15. kérdés - A megkérdezettek ötfokozatú skála segítségével jelezhették milyen mértékben értenek egyet a felsorolt könyvtár- és információhasználati állításokkal. Kíváncsi voltam, mi a látogatóink véleménye a könyvtárak jövőjéről, mit gondolnak – tanulnának-e elektronikus forrásokból. Az interneten megtalálják-e a számukra szükséges információkat, és megbízhatónak ítélik-e azokat. (A kérdésre adott válaszok részletes eredményei a 24. sz. mellékletben láthatók.) Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez – ezzel az állítással az összes válaszolót tekintve 78 % teljesen egyetért, 20 % egyetért. Az on-line és a személyesen válaszolók átlagos egyetértése megegyezik: 4,8. Egy fő volt, aki egyáltalán nem értett egyet az állítással és öt fő nem válaszolt a kérdésre (ld. 24. sz. ábra) Érzékelhető, hogy látogatóink fontosnak érzik a könyvtár szerepét. Tanulmányozva a Budapesti Gazdasági Főiskola 2008-ban lezajlott felmérését, abban a vizsgálatban az áltagos egyetértés értéke 4,6 volt a könyvtártag hallgatók körében.

33

KÖNYVTÁRAKRA A BELÁTHATÓ JÖVŐBEN IS SZÜKSÉG LESZ AZ INFORMÁCIÓSZERZÉSHEZ 20%

0%2% 0%

78%

Teljesen egyetért

Egyetért

Nem ért egyet

Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja eldönteni

Nem válaszolt.

24. ábra Könyvtárakra szükség lesz az információszerzéshez

Jobb nyomtatott dokumentumokból tanulni, mint elektronikus forrásokból. Ezzel az állítással az összes megkérdezett 66 százaléka teljesen egyetért, 21% egyetért, 6% nem ért egyet. Egy fő jelezte, hogy ezzel egyáltalán nem ért egyet, szintén egy fő nem tudta ezt eldönteni, viszont 17 fő nem válaszolt a kérdésre. A nyomtatott forrásokból való tanulás lehetőségére a személyesen kitöltők egyetértési átlaga 4,4 míg az on-line válaszolóké 4,6. Tehát amikor tanulnak, inkább a nyomtatott forrásokat részesítik előnyben az on-line válaszolók. Az interneten minden szükséges információt megtalálok – ezzel a kijelentéssel az összes válaszolónak csak mindössze 9 százalékát teszik ki azok, akik teljesen egyetértenek. 32% egyetért, és 40% nem ért egyet. Egyáltalán nem ért egyet 7%, további 3% nem tudja ezt eldönteni, és 10% nem válaszolt a kérdésre (ld. 25. sz. ábra). Az átlagos egyetértés: 3,4. Mindez jelzi számunkra, hogy látogatóink jelentős részének segítséget kell nyújtanunk a világhálón való tájékozódáshoz – természetesen amennyiben erre igényt tartanak, és elfogadják a segítségünket. Fontosnak tartom azt is, folyamatosan tájékoztassuk az intézmény jelenlegi, illetve potenciális használóit a könyvtári lehetőségekről.

34

AZ INTERNETEN MINDEN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT MEGTALÁLOK 10%

9%

3% 7% 32%

39%

Teljesen egyetért

Egyetért

Nem ért egyet

Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja eldönteni

Nem válaszolt.

25. ábra Az interneten minden szükséges információt megtalálok

Az interneten minden információ megbízható. Ezzel a kijelentéssel 1% (3fő) teljesen egyetért, és 6% (18 fő) egyetért, valamint nem tudja eldönteni további 3%. (9 fő).

AZ INTERNETEN MINDEN INFORMÁCIÓ MEGBÍZHATÓ

3%

1%

10%

6%

42% 38%

Teljesen egyetért

Egyetért

Nem ért egyet

Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja eldönteni

Nem válaszolt.

26. ábra Az interneten minden információ megbízható

35

Ha tovább vizsgáljuk ezt a 30 főből álló csoportot, elmondhatjuk, hogy 21 nő és 9 férfi alkotja. Legtöbben életkorukat figyelembe véve a 36-45 éves korosztályhoz tartoznak (9 fő), foglalkozásukat tekintve pedig aktív dolgozók, akik nem tanulnak (17 fő). Erre a kérdésre nem válaszolt további 28 fő (10%) (ld. 26. sz. ábra). Az átlagos egyetértés 2,6. A többség tehát nem ért egyet az állítással. 11. kérdés – A könyvtár on-line katalógusát a megkérdezettek egyharmada 33% (94 fő) nem ismeri (27. sz. ábra).

ON-LINE KATALÓGUS HASZNÁLATA 11%

2% 33%

36% 18%

Nem ismerem, ezért nem használom.

Ismerem és rendszeresen használom.

Ismerem, néha használom.

Ismerem, de nem használom.

Nem válaszolt.

27. ábra Az on-line katalógus használata

Ezt igen magas aránynak találom (részletesen ld. a 25. sz. mellékletben), hiszen a beiratkozáskor elhangzó ismertetés részét képezi az, hogy felhívjuk a könyvtártag figyelmét elérhetőségünkre a világhálón, valamint minden olvasójegyen feltüntetjük könyvtárunk honlapjának címét.

36

III. A KÖNYVTÁRUNK JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

DOKUMENTUMÁLLOMÁNY A hazai közkönyvtárak az 1990-es évek elején kizárólag cédulakatalógusokkal feltárt, s még a városi könyvtárakban is elsősorban könyveket tartalmazó dokumentum állománnyal várták az ezredfordulót. Lényegében ezekkel a jellemzőkkel írható le a mi könyvtárunk is. Ez a könyvtárkép azonban alig húsz esztendő alatt hihetetlen mértékben megváltozott – intézményünkben már 2003 óta minden könyvtári munkafolyamatot a SZIKLA-21 Integrált Könyvtári Rendszerrel végzünk. Megvizsgáltam, hogyan módosult a könyvtári állomány nagysága, s azon belül a dokumentumtípusok szerinti megoszlás a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban, Pest megyében, illetve országos szinten. Statisztikai adatokat gyűjtöttem a nyomtatott formában megjelent „Települések könyvtári ellátása” címmel megjelent kiadványokból, illetve a Könyvtári Intézet honlapjáról erre vonatkozóan. Az egyes dokumentumtípusok szerinti megoszlás nem mutatható ki – ami természetes, hiszen néhány információhordozó a 90-es évek elején még nem is létezett -, de a nyomtatott, illetve a nem hagyományos dokumentumok aránya és annak változása vizsgálható. A könyvtárban tárolt és visszakereshető dokumentum fogalma napjainkra átalakult: nem csak a fizikai valóságában létező anyagi objektum lehet könyvtári dokumentum, hanem egy olyan információegység is, mely nem fizikai hordozón keletkezett. Az új dokumentumtípusok térhódításával kialakult az a feltételezés, hogy a nyomtatott könyv nagymértékben és viszonylag gyorsan háttérbe fog szorulni a gyűjteményekben az újfajta hordozóknak köszönhetően. Ez azonban nem így történt. A legjellemzőbb könyvtári dokumentum a közkönyvtárakban a könyv és az időszaki kiadvány maradt még napjainkban is. Teret hódítottak a hang-, a videó-, s legújabban az elektronikus dokumentumok. Ennek jelei leginkább az országos adatokban mutatkoznak meg (28. sz. ábra), de a megyére vonatkozó adatok is jelzik a változást (26. sz. melléklet). A százhalombattai könyvtárban a könyv és tékázott folyóiratok aránya kisebb mértékben csökkent az országos és megyei könyvtárak adataihoz képest.

37

A KÖNYV ÉS TÉKÁZOTT FOLYÓIRATOK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA 1990-2009

Százalékos arány

120 100 80

Országos

60

Pest megye Százhalombatta

40 20 0 1990

2000

2008

2009

28. ábra A könyv és tékázott folyóiratok arányának változása

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA Nemcsak a könyvtárak falain belül folyó szakmai munka minőségi követelményei változtak meg, hanem a változások követéséhez rendelkezésre álló technológiai változások is felgyorsultak. Nem telt egészen húsz esztendő és a társadalom - s benne a könyvtárosok - számára oly fogalmak váltak természetessé, mint az internet vagyis az információs szupersztráda, e-mail, mailing lists, elektronikus publikáció, multimédia, blog és még hosszasan lehetne sorolni. A fizikai mivoltukban is létező hagyományos értelemben vett könyvtárak mellett megszülettek a digitális és virtuális könyvtárak. A kihívásokra válaszképpen ma már a könyvtárak információs központokká formálódnak. Felhasználóbarát elektronikus katalógusok (OPAC) váltották fel a cédulakatalógusokat, melyek könnyen kezelhetők, s a külső adatok átvételének lehetőségét is biztosítják.

38

Digitalizálás a könyvtárunkban „…a digitalizáció az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy megmentse és ápolja az önmaga vívmányait is maga alá temető papíráradatban rejlő értékeket, valamint ellenőrzés alá vonja az egyre jobban túlburjánzó elektronikus publikáció ugyancsak robbanásszerűen növekvő termését. Csak a digitalizáció mentheti meg az írott kultúrát egy totális kulturális Armageddontól, amelyben ugyan nem biztos, hogy az értékek olyan messzire látszó lángokkal égnének el, mint az Alexandriai Könyvtár papirusz tekercsei, de egy bábeli káosz mindenképpen szétrombolná az emberiség kulturális és tudományos kincseinek egy rendkívül jelentős részét.”17 A digitalizálás a mi könyvtárunkban is fontos technikai, szervezési feladattá vált. "Ha összevetjük a használók számára nyújtotta lehetőségeket és a dokumentumok hasznosíthatóságának paramétereit, már nem is az a kérdés, hogy szabad-e digitalizálnunk, hanem az, hogy megtehetjük-e azt, hogy sok ezer használónak tesszük elérhetetlenné a dokumentumot hagyományos eljárásainkkal, amikor lehetőségünk volna mindannyiuk számára hozzáférhetővé tenni mindent. A kérdés nem az tehát, hogy csináljuk-e, hanem az, hogy milyen fokú büntetést érdemelünk, ha nem tesszük."18 Digitalizálást végzünk, ha bármely hagyományos adathordozón: papír, film, hangés videoszalagon levő információt valamilyen speciális eszközzel, számítógéppel megjeleníthető formában rögzítünk. A művelet során az eredeti dokumentum tartalmát egy elektronikus tárolóeszközön helyezzük el annak formai és tartalmi elemeit megőrizve. A hétköznapi munka során is tulajdonképpen ezt a tevékenységet végezzük, ha könyvtárközi kölcsönzés alkalmával az eredeti dokumentum helyett annak szkennelt változatát küldjük el. Megoldást jelent a gyakran keresett, de kevés példányszámú dokumentumok hozzáférésének biztosításához. Utoljára, de nem utolsó sorban említem a ritka, különösen értékes dokumentumok archiválását, biztosítva ezáltal a végleges megőrzést, a hozzáférést. Erre kiemelt figyelmet 17

SEBESTYÉN György: A Gutenberg-galaxis és a digitális kultúra szintézise: Az elektronikus-virtuális könyvtár. In: Írás tegnap és holnap 1. évf. 1997. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/iras_1/11sgy.html A letöltés ideje: 2011. 02. 13. 18 CZUPI Gyula: Fénymásolás helyett digitalizáljunk! In: Könyvtár, Információ, Társadalom 2007. 47. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=124&kithirev=2004#a8151 A letöltés ideje: 2011. 02. 13.

39

fordítanak a tudományos és szakkönyvtárak, melyek mellett megjelentek a közkönyvtárak helyismereti gyűjteményei is. A mi könyvtárunkban, a Városi Archívumban folyó gyűjtőmunka eredményezi elsősorban olyan dokumentumok gyarapítását, melyeket digitalizálunk.

Google Books – és hatása „… ha erősödik a digitalizálás tendenciája (várható), akkor egyre komolyabban kell számolni, hogy a könyvtáraknak alapvetően profilt kell váltani. Egyre fontosabbak lesznek az egyéb tevékenységek; helyi rendezvények, információ- tartalomszolgáltatás, fejlett info-feldolgozás, virtuális-digitális könyvtárak, kiállítások, online referensz stb. Vajon meg tudjuk-e győzni a fenntartókat, hogy fontos a jövőben is finanszírozni a könyvtárat, ha olvasván a Google-híreket, nem tudunk alternatív, hasznos, szükséges, igényt kielégítő könyvtári szolgáltatásokat kínálni.”19 A Google Print program 2004. december 14-i bejelentése irányváltást eredményezett a könyvtárak és könyvkiadók munkájában. „A program végrehajtása sok millió könyv visszakeresését teszi lehetővé, és természetesen maga a könyv is elérhetővé válik az egész világon, mégpedig térítés nélkül, ami az emberi tudás hihetetlen mértékű demokratizálását jelentené, és talán csak a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható. A Google azt hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a könyvtárak és a könyvek továbbra is vezető szerepet játsszanak az információs források között internet-centrikus világunkban, illetve egyre több olvasó-könyvtárhasználó látogassa a helyi könyvtárakban is elérhető archívumokat, melyekben egyéb módon megszerezhetetlen könyvekhez juthatnak hozzá.”20 Ezzel az üzleti döntéssel a Google rávilágított a könyvtárakban tárolt dokumentumállományra, mint értékes információs bázisra. A projekt megvalósulásával hatalmas méretű olyan adatbázisra tehet szert, mely mögött ott állnak a könyvtárak és a tulajdonukban levő eredeti, hiteles dokumentumok. 19

MOLDOVÁN István [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-January/006551.html A letöltés ideje: 2011. 02. 27. 20 DÉVAI Péter: Bomlasztó jótékonyság: a Google Print program és a könyvtárak jövője; A Google Library projekt Oxfordban : összefoglaló. In: Könyvtári Figyelő. 53. évf. 2007. 4. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/bomlaszto-jotekonysag-a-google-printprogram-es-a-konyvtarak-jovoje-a-google-library-projekt-oxfordban/#more-487 A letöltés ideje: 2011. 02. 27.

40

„A projekt munkára fogja az internetet, hogy a felhasználók korábban elképzelhetetlen célzottsággal és gyorsasággal megtalálhassák az őket érdeklő könyveket. A kereső azt is megmutatja, mely helyi könyvtárakból kölcsönözhetők ki, vagy hol vásárolhatók meg a megtalált könyvek. A szellemi köztulajdonba került könyvek pedig még könynyebben elérhetők lesznek.”21 A Google Könyvek folyamatosan épülő adatbázisában 2009-ben több mint tízmillió könyv volt kereshető, ebből egymillió példány minősül közkincsnek – tehát ezeket minden érdeklődő teljes egészében megnézheti és le is töltheti. A nagyarányú digitalizálás következtében az eddig kevésbé használt köteteket többen használják az on-line elérhetőségnek köszönhetően. A polcokon porosodó, minden 10–20 évben egyszer kikölcsönzött könyvek iránt az érdeklődés óriási mértékben megnőhet - annak köszönhetően, hogy modern hordozón a tartalmuk elérhető. Megváltoznak az olvasási és kutatási szokások, a webes elérhetőség lehetővé teszi, hogy a nap 24 órájában rendelkezésre álljon a dokumentum, melyet egyszerre több felhasználó is olvashat. Ezek a lehetőségek a mi könyvtárunkban is csökkentették 2009-re a személyesen megjelenők létszáma mellett a könyvtárközi kölcsönzések számát is. A múlt évben nem csökkent tovább a látogatások száma, hanem a kölcsönzött dokumentumok számával együtt emelkedett. Országos és megyei szinten látható, hogy 2009-ben emelkedett a látogatók száma, viszont csökkent a kölcsönzött állományegységek száma (ld. 27. sz. melléklet) 2010. decemberére elindult a Google eBooks szolgáltatása. Az ingyen letölthető elektronikus könyvek olvashatók a neten vagy e-könyvolvasón is akár netkapcsolat nélkül. Ezeknek a tartalmaknak az olvasásához azonban technikai eszköz szükséges - minden esetben - és aki ezzel nem rendelkezik, máris lemarad a tudás megszerzésének erről a lehetőségéről. Az e-könyvek megjelenésével a hagyományos könyvtárak elavulttá válnak? A „hagyományos” kifejezés nem feltétlenül jelenti az elavultat és értéktelent. Én úgy fogalmaznék: átalakulnak. Megtartva hagyományos szerepkörüknek azt a részét, amelyet a szolgált közösség igényei és sajátos értékközvetítő, megőrző szerepük meghatároz. A digitális tartalmak megfelelő használata és e tudás lehetőségek szerinti átadása – azonban a kisebb közkönyvtárakban – így nálunk is fontossá vált. A hogyan kérdést 21

VERBA, Sidney [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://books.google.hu/googlebooks/partners.html A letöltés ideje: 2011. 02. 27.

41

illetően is több lehetőség van: szervezhetünk tanfolyamokat, bekapcsolódhatunk az iskolai oktatásba, illetve a könyvtárhasználókkal személyre szabottan egyenként is foglalkozhatunk. Amit – többek között – lényegesnek tartok, hogy a település lakóinak „a könyvtár” jelentse a megoldást és a segítséget, ha az információs szupersztrádán eltévednek. A Google digitalizálási tevékenységével kapcsolatban fontosnak tartom az alábbi szempont kiemelését is: „A valódi probléma ezzel a Google-projekttel (és a várhatóan ezt követő további hasonlókkal), amivel kapcsolatban szerintem a könyvtári szférának félelmei lehetnek, vagy legalábbis véleményt kellene nyilvánítania, hogy így magáncégek kezébe kerülnek olyan gyűjtemények digitális másolatai (és ezek bizonyos felhasználási jogai), amelyeket közpénzekből hoztak létre és tartanak fenn.”22

Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés „Európa kulturális és tudományos öröksége egy kattintásnyira” Hat európai állam (Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország) kormányfője kezdeményezte egy virtuális európai könyvtár létrehozását 2005-ben azzal a céllal, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék Európa kulturális és tudományos örökségét. Az Európai Bizottság kedvezően fogadta e gondolatot, és azt előmozdította az „i2010: digitális könyvtárak” útmutató kezdeményezésén keresztül. Ezzel lerakták az Europeana, vagyis az európai multimédiás online könyvtár virtuális alapkövét. Az EU Régiók Bizottságának véleményében 2006-ban, több pontban is előtérbe kerül a közkönyvtárak szerepe: •

„hangsúlyozza, hogy a digitalizálásnak nem az az elsődleges célja, hogy a hagyományos nyomtatott és egyéb „fizikai hordozón lévő” kulturális termékek helyébe lépjen, hanem az, hogy az analóg anyagok mellett állítson elő digitalizált anyagokat, és segítse az információk hozzáférhetővé tételét;

22

DRÓTOS László: [Elektronikus dokumentum] A hozzáférés módja: https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-March/006902.html A letöltés ideje: 2011. 01. 27.

42

•

kiemeli, hogy a technológiai haladásnak köszönhetően a digitális könyvtárak kialakításakor már a különböző nyelvi területeken élő felhasználók igényeit is figyelembe lehet venni, és ez fontos is;

•

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra fontos szerep hárul a kulturális örökség előállítóiként és tulajdonosaiként, illetve a tekintetben, hogy gondoskodjanak arról, hogy az információs társadalom szolgáltatásaihoz a lakosság minden tagja – a lehetőségekhez mérten – azonos mértékben férjen hozzá”23

A 2008. novemberében megvalósult többnyelvű digitális könyvtárban az Europeana-ban http://www.europeana.eu/portal/ 2010. júliusától már tízmillió könyv, térkép, fénykép, kisfilm és folyóirat digitalizált változatában kereshettek az internethasználók. Feladatunk, hogy felhívjuk könyvtárhasználóink figyelmét erre a lehetőségre.

Könyvtárunk a portálprogram tükrében Az Országos könyvtárfejlesztési stratégia 2008-2013 dokumentumban ismertetett hazai statisztikai adatok és trendek azt reprezentálják, hogy a könyvtárak a 2001-2006ig terjedő időszakban „minden nehézség ellenére állták a versenyt a többi kulturális területtel és az internet térhódításával.”24 A települési könyvtárakban jelentősen csökkent a kölcsönzött dokumentumok száma a 2001-2006 közötti időszakban, míg a helyben használt dokumentumok száma nem változott jelentősen.25 Könyvtárunkban, ha az elmúlt öt év változásaira tekintünk, az országos trendhez hasonlóan a kölcsönzött dokumentumok számában ingadozás, enyhe csökkenés tapasztalható (ld. 29. sz. ábra). Bíztató jelnek tekinthetők azonban a 2010-es év emelkedő mutatói.

23

Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés.In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 2006. 10. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=%204541&issue_id=476 A letöltés ideje: 2011. 02. 27. 24 Országos könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013 : portál program / [közread. az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Könyvtári Intézet]. - Budapest : OKM : KI, 2008. - 35 p. : ill. ; 21 cm 25 U.o. 18-20. p.

43

KÖLCSÖNZÖTT DOKUMENTUMOK SZÁMA 1980 - 2010 80000 60000 40000 20000 0

1980 1990 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 26989 57924 45557 71820 63663 56148 56935 49113 52533

ÖSSZES

FELNŐTT 18044 46149 30115 53667 47366 43188 45501 38525 40393 GYERMEK 8945 11775 15442 18153 16297 12960 11434 10588 12140 ÖS S ZES

FELNŐTT

GYERMEK

29. ábra Kölcsönzött dokumentumok száma a Hamvas Béla Városi Könyvtárban

Azokban a könyvtárakban, ahol a távhasználat magas, a helyben használat erősen csökkent. A használói szokásrendszer ilyen jellegű átalakulását napjainkban is tapasztalhatjuk. Mindez rámutat arra, hogy a hagyományos szolgáltatások mellett az internetes szolgáltatásokra egyre nagyobb az igény, tehát azokat bővíteni kell. Ha megtekintjük könyvtárunk honlap használatának mutatóit (ld. 30. ábra) akkor láthatjuk, hogy a látogatások száma szinte folyamatosan emelkedik.

OPAC/HONLAP LÁTOGATÓK 2005 - 2010 20000 15000 10000 5000 0 látogatás

2005

2006

2007

2008

2009

2010

4130

5601

12681

10776

15875

17215

30. ábra A Hamvas Béla Városi könyvtár honlap látogatói 2005-2010

44

HELYBEN HASZNÁLT DOKUMENTUMOK SZÁMA 2000 - 2010 80000 60000 40000 20000 0

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

ÖSSZES

49625

56055

48968

67199

41692

41245

42557

FELNŐTT

14932

23733

17863

47830

17116

17439

15530

GYERMEK

34693

32322

28236

19369

24576

23806

24955

31. ábra Helyben használt dokumentumok száma könyvtárunkban

A helyben használt dokumentumok számának csökkenése elsősorban a felnőttkönyvtárra jellemző (ld. 31. ábra). A tájékozató munka során egyre gyakoribb, hogy on-line forrásokat veszünk igénybe a referensz kérdések megválaszolásához. Egyre többször igénylik kifejezetten on-line források felkutatását. Visszatérve a Portál program adataihoz - összehasonlítottam a regisztrált könyvtárhasználók és a kölcsönzött kötetek számát országos, megyei és helyi szinten 1990, 2000, és 2009-ben. A változások mindegyik szinten eltérő képet mutatnak (ld. 28-31. sz. mellékletek). A regisztrált használók száma a 2000-es mélypont után mindenhol emelkedik. A kölcsönzött állományegységek száma az országos és megyei könyvtárakban csökkent, helyi szinten azonban növekedett. A Portál program kulcsterületei közül szeretném kiemelni az első célt: „A könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz – határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is).”26 Itt fogalmazódott meg többek között, hogy a dokumentumvagyon bibliográfiai feltárásának teljessé tétele – a katalógusok retrospektív konverziójának - befejezése fontos 26

Országos könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013 : portál program / [közread. az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Könyvtári Intézet]. - Budapest : OKM : KI, 2008. - 35 p.

45

feladata a jelen időszaknak ugyanúgy, mint a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása, on-line hozzáférhetővé tétele és archiválása. Mivel könyvtárunkban az állomány számítógépes feldolgozottsága 100 százalékos, a Városi Archívum és a helytörténeti gyűjtemény dokumentumainak digitalizálására és archiválására összpontosíthatunk. Természetesen továbbra is elsődleges az újonnan beérkezett kiadványok gyors és szakszerű állományba vétele, hiszen látogatóink többsége a friss megjelenésű kiadványok iránt érdeklődik.

IV. A KÖNYVTÁR MINT VALÓS TÉR Az egész lakosság szolgálatát vállaló intézményekké, közösségi terekké igyekeznek válni a közkönyvtárak – intézményünk helyi szinten ezt szeretné megvalósítani. Az internet és a mobilkommunikáció térnyerése ellenére a könyvtár, mint „fizikai tér” továbbra is betölti szerepét. A mobilkommunikációban rejlő közösségépítő lehetőségek alapja az az elmélet, hogy a nagyvárosokban fogynak, illetve közösségképző jellegüket tekintve mind használhatatlanabbá válnak a közös terek. Timo Kopomaa elmélete szerint a városi terek mindinkább felfoghatók egyfajta „common living-room” vagyis közös nappali gyanánt. Kopomaa a mobiltelefont a modern nomádok iránytűjének és világítótornyának írja le. Szerinte az élőlény és a város folyamatosan a „változás állapotában” van. „Változik a helyek érzelmi fontossága is, az egyéni és közösségi megítélés egyaránt: a városi objektumok egy készlete kiemelten fontos a kötődés, otthonérzés szempontjából.”27 Miért ne lehetne az egyik ilyen objektum a könyvtár? A közösségi kulturális lehetőségek tekintetében a lakosság legszélesebb körében igénybe vehető intézmények napjainkban a könyvtárak. A települési könyvtáraknak kell a legnagyobb változatosságot mutató olvasóközönséget kiszolgálnia, és közben gyorsan reagálnia az újdonságokra, hogy eleget tehessen funkcióinak.

27

Mobiltársadalomkutatás / szerk. Nyíri Kristóf. – Budapest : MTA, 2007. – [Elektronikus dokumentum]. A hozzáférés módja: http://www.hunfi.hu/nyiri/MobTarsKut.pdf A letöltés ideje: 2011. 04. 20.

46

A könyvtár nem csupán könyvek és egyéb dokumentumok gyűjteménye. A könyvtár találkozási pont, beszélgetések helyszíne, megfelelő hely a tanulásra, az interneten való szörfölésre és sok más kulturális szabadidős tevékenységre. „Kiindulópontként megállapíthatjuk, hogy korszerű könyvtár az, amely képes tradicionális könyvtárként működni, és egyben információs központ is. Ezt természetesen megfelelő minőségben várják el a könyvtárat ténylegesen és virtuálisan felkeresők. A használó, az olvasó, a látogató elégedettsége igazolja vissza e kultúraközvetítő intézmény társadalmi megítélését. Az utóbbi tíz-tizenöt év változásai, az informatika elterjedése arra készteti a könyvtáros szakmát, hogy folyamatos innovatív készségével, kezdeményező képességével megújítsa a munkát, kulturális szolgáltató intézménnyé formálja a könyvtárat. Ennek a folyamatnak az is a része, amelyben egyre inkább észrevesszük vagy észrevetetik velünk, hogy a könyvtári szolgáltatás bizonyos elemei ma már piaci körülmények között történnek. Erre csak az a válasz adható, hogy meg kell keresni azokat a kereteket, tartalmakat, amelyeket mi tudunk a legjobban.”28

A helyi szellemi értékek megőrzése és közvetítése könyvtárunkban Napjainkban az információk hatalmas birodalmában különleges helyet foglalnak el a lokális jellegű adatok, ismeretek. Ezeket az információkat tartalmazó dokumentumok kiemelt figyelmet érdemelnek. A helyi vonatkozású irodalom iránt az utóbbi időkben nemcsak világszerte növekedett meg az érdeklődés, hanem a hazai közkönyvtárak mindennapi gyakorlatában is tapasztalhatjuk ezt a jelenséget. Ma már a közkönyvtárak többsége fontos feladatként kezeli a helyismereti gyűjtemény állományépítésre vonatkozó feladatait, valamint részt vesz a helyi, lokális információk közvetítésében. „Miért fontosak a könyvtárak helyismereti szolgáltatásai? Másként fogalmazva: mivel magyarázható a lokalitás, a helyi értékek jól érzékelhető előtérbe kerülése? A válasz nyilvánvalóan összetett, hiszen az indíték sokféle lehet: a tudományos kutatás, a közigazgatás, a környezetvédelem, az iskolai oktatás, a közművelődés, a tömegkommunikáció, a honismereti mozgalom, a sokrétű mindennapi gyakorlat, a használók spontán tudásvágya és így tovább. Bizonyára nem tévedünk nagyot, ha mindezeket egy elsődleges, eredendő okra vezetjük vissza: nevezetesen arra, hogy a társadalmi élet földrajzi 28

FODOR Péter: Minőség a könyvtárban - korszerű közkönyvtár. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évf. 2007. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00130/88.htm A letöltés ideje: 2011. 02. 27.

47

tagolódása folytán az emberek túlnyomó többsége érzelmileg és tudatilag igen szorosan kötődik egy szűkebb helyhez, szülőföldjéhez, lakó- és munkahelyéhez, hajdani iskolájához.”29 Ezek a gyűjtemények a dokumentumtípusok széles skáláját foglalják magukba: könyvek, időszaki kiadványok, lapkivágatok, fotók és egyéb papír alapú dokumentumok, hangzóanyagok, videofilmek, és napjainkban az elektronikus dokumentumok. Az internet világában azzal a lehetőséggel is szembesülnünk kell, hogy a világhálón található információk folyamatos változásban vannak, amilyen gyorsan keletkeznek, olyan gyorsan el is tűnhetnek. Nem állíthatjuk biztosan azt, ha továbblépünk egy honlapról az ott található információt a következő kereséskor is megtaláljuk. Lényeges tehát, hogy a helytörténet szempontjából értékes tartalmakat folyamatosan figyelemmel kísérjük, gondoskodjunk azok mentéséről, és a gyűjteménybe illesszük. Egy másik sajátos jelenséget is megfigyelhetünk: a jelenben keletkezett és a könyvtárakba kerülő dokumentumok „elvileg és sokszor gyakorlatilag is már megszületésük pillanatában a múlt emlékeivé, más megközelítésben a történeti érdeklődés, kutatás forrásaivá vagy tárgyaivá válnak. A könyvtári (és a többi közgyűjteményben őrzött) helyismereti dokumentumok más tudományágak - néprajz, szociológia, földrajz, ökológia, közgazdaságtan stb. - számára szintén elsőrendű források, sőt a tudománytörténeti öszszefüggések révén bármely stúdiummal érintkeznek, még az olyan elvont diszciplínákkal is, mint a matematika vagy a filozófia. Figyelemre méltó tény az is, hogy a lokális irányú vizsgálódások segédletei - a bibliográfiák, a kronológiák, a levéltári és múzeumi tájékoztatók, az életrajzi lexikonok, a szintézisek és egyéb referenszművek stb. - szintén megtalálhatók a könyvtárakban. Ritkábban emlegetjük azt a fontos szerepet, amelyet intézményeink a helyismereti-helytörténeti kutatások eredményeinek szétsugároztatásában, terjesztésében, a potenciális és tényleges felhasználókhoz való eljuttatásában töltenek be. Mivel a helyismereti információk és dokumentumok zöme forrásértékű, ezen kívül gyűjtésük, feldolgozásuk és közreadásuk szorosan kötődik egy adott helyhez, ennél fogva máshol nemigen végezhető, teljes mértékben indokolt az IFLA 1985-ös irányelveiben olvasható megállapítás: «Minden közművelődési könyvtár egyben tudo-

29

BÉNYEI Miklós: A helyi szellemi értékek megőrzésének és közvetítésének jelentősége In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 15. évf. 2006. 6. sz. 22. p.

48

mányos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban»."30 Mindezeket figyelembe véve nemcsak óvnunk kell ezeket a forrásdokumentumokat a fizikai megsemmisüléstől. Gondoskodni kell arról, hogy tartalmukról az érdeklődő közösség tudomást szerezhessen, s még a gyűjtésbe is bevonhatjuk egy település lakóközösségét. Hosszú éveken át gyakorlat volt nálunk, hogy a könyvtár szervezésében tartott népfőiskolai előadásokról felvételt készítettek a helyi televízió munkatársai, melyekből nemcsak a televízió hírműsorát szerkesztették. A könyvtár kapott másolatot a felvételekből, s ma ezeknek egy részét a gyűjteményünkben őrizzük. Előfordult az is, hogy a televízió történelmi témájú ismeretterjesztő sorozatához a könyvtár kutatta fel az illusztrációhoz szükséges dokumentumokat. Gyakran készülnek ma is interjúk a könyvtári rendezvények előadóival, de a rendezvényeken jelenlévők is mikrofon elé állnak. Ez alól a könyvtár munkatársai sem kivételek, hiszen a könyvtár életében beköszöntő változásokról a televízión keresztül is hírt adunk. Ezzel népszerűsítjük a könyvtárat, annak szolgáltatásait. Az iskolai oktató nevelő munkának is hasznos segítője lehet a helytörténeti gyűjtemény. „A lokális feldolgozások és forráskiadványok a felvilágosodás óta segédanyagul szolgálnak az iskolai oktatásnak; Magyarországon ma elsősorban a Nemzeti alaptanterv és a tantárgyi kerettantervek előírásai, valamint a helyi nevelési programok célkitűzései nyomán.”31 Nemcsak a helyismereti könyvtárosok számára szerez örömet, ha a településen élő felsőoktatásban tanuló hallgatók szűkebb hazájukról készítenek szakdolgozatot. Szívesen fogadunk ezekből egy példányt a helytörténeti gyűjteménybe, gazdagítva azt. Arra is van bőven példa, hogy tudásvágytól vezérelve keresik fel a gyűjteményt. Érdeklődnek a város múltjáról, a helyi nevezetességekről, a híres emberek helyi kapcsolatairól, a település életét meghatározó ma is köztünk élő személyiségekről, az iskolák, óvodák történetéről - szinte lehetetlen felsorolni az összes területet.

30

BÉNYEI Miklós: A helyi szellemi értékek megőrzésének és közvetítésének jelentősége In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 15. évf. 2006. 6. sz. 22. p. 31 U.o. 25. p.

49

A könyvtárunkban - az országban egyedülálló módon - Városi Archívum működik. Kiváló lehetőség ez a helyi kulturális intézmények együttműködésére a kulturális értékek megőrzése érdekében. Az archívumot a helyi önkormányzat képviselő-testületének javaslatára hozták létre. A helyi televízió felvételei, a könyvtár helyismereti gyűjteménye képezi a gyűjtemény alapját. Történész munkatárs dönt a lakosság által felajánlott és a gyűjteménybe illeszthető dokumentumokról, majd számítástechnikai eszközökkel másolatot készít. A dokumentumok feldolgozását a helytörténeti gyűjtemény könyvtárosának irányításával közösen végzik. Tervezik az archívumban gyűjtött dokumentumok közzétételét a világhálón is, így a településre vonatkozó gyűjtemény felfedezése tértől és időtől függetlenné válhat. Minden érdeklődő betekinthet majd a város virtuális múzeumi tárlatába, nézegetheti többek között a településről készített fotókat, képes levelezőlapokat, egyéb képi és írásos dokumentumokat, levetítheti a helyi televízió felvételeit. A gyűjtőmunka reményeink szerint az itt élő és alkotó emberek aktivitását is pozitívan befolyásolja, illtetve az innen elszármazottak is bekapcsolódnak a kulturális értékmentő munkába.

A könyvtáros - olvasó közötti párbeszéd „A hozzáférés technikájának ismerete, a saját személyi számítógép és az információs «tengerből» a szükséges információk «kihalászásának» képessége lesz a társadalmi siker vagy kudarc próbaköve.”32 – olvashattuk az évezred küszöbén a szaksajtóban, s most megvalósulni látjuk. Napjaink információs és kommunikációs technológiáinak rohamos fejlődése szemünk láttára formálja át az információs igényeket. A hagyományos értelemben vett papír alapú könyv már nem a tudásközvetítés elsődleges eszköze többé. A mindennapjainkban szükséges aktuális információk nagy többsége is már adatbázisokban találhatók. Kiemelten fontossá vált, hogy az itt tárolt információkhoz való hozzáférés módjait ismerjék a könyvtárosok, és azt széles körben a használói igényeknek megfelelően megismertessék. 32

A könyvtárak szerepe a harmadik évezredben. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 44. évf. 1997. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2075&issue_id=65 A letöltés ideje: 2011. 03. 12.

50

Feladatuk, hogy adott témákhoz szakirodalmat találjanak, az információkeresés folyamatában segítséget nyújtsanak a keresés szűkítéséhez, valamint a fellelt információk súlyozásában és értékelésében. 33 Ez egy települési könyvtárban különösen nehéz feladat a széleskörű használói igények miatt. Itt várnak segítséget a számítástechnika vívmányait kevéssé ismerő – esetleg attól idegenkedő – látogatók, de a felsőoktatásban tanuló hallgatók, a világháló nyújtotta lehetőségekkel tisztában levő felhasználók is. „A könyvtár a múlt, a jelen és a jövő közötti kommunikáció szimbóluma. A mai értelemben vett könyvtáros-olvasó közötti párbeszéd kezdetei a public library megszületéséig nyúlnak vissza. Az ún. felhasználói civilizáció a XIX. század közepétől alakult ki. A könyvtáros és a felhasználó párbeszédében a szimbólumok mint üzenetek jelennek meg. Feltehetjük a kérdést: mire figyel fel a felhasználó a párbeszédben? Az információra, a könyvtárosra, a közegre, ahol a párbeszéd zajlik? Ne vegyük könnyedén: mindenre. A falrepedéstől a határozottságunkon, a hanglejtésünkön át a dokumentum szagáig és az információ releváns voltáig mindenre egyszerre. A könyvtáros és a felhasználó párbeszédének önmagában ugyanis nincs jelentése. Jelentésekkel mi ruházzuk fel. A párbeszéd a személyiségünktől, a viselkedésünktől, a szituációtól és az adott kultúrától töltődik meg jelentéssel.”34 Napi munkánk során tapasztaljuk milyen sokat jelent a könyvtáros személyisége, viselkedése, konfliktuskezelő képessége. Különösen fontosnak tartom azt a jelenséget, amikor a leendő olvasó a szülővel együtt először lépi át a könyvtár küszöbét. A gyermekkönyvtáros kisugárzása, gyermekszeretete meghatározó, ugyanakkor pedagógiai készségekkel is rendelkeznie kell, hogy a látogató család pozitív élménnyel távozzon erről a helyről. Így van esélyünk arra, hogy máskor is hozzánk jöjjenek, ha kikapcsolódásra vágynak, esetleg a gyermekrendezvények látogatói legyenek. Az olvasás megszerettetése - úgy gondolom - ezekkel a lépésekkel kezdődik: az a kép alakul ki a könyvtárról, hogy ez olyan hely, ahol közösségben jól érezhetem magam.

33 34

Robert E. Funk gondolatmenete nyomán. VÖRÖS Klára: A könyvtári kommunikáció szimbolikus tartalmai. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évf. 2007. 11. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00131/pdf/01konyvtarpolitika.pdf A letöltés ideje: 2011. 02. 27.

51

Mindig törekednünk kell arra, hogy ez az érzés, ez a pozitív benyomás ne változzon, hiszen fokozatosan átlépve a felnőttek világába fontos, hogy az olvasás szeretete továbbra is megmaradjon. Éppen ezért gondolom fontosnak egy településen az iskola és a könyvtár együttműködését. Az iskolai könyvtár és a települési könyvtár egymás munkáját kiegészítve szolgálhatná oktató és nevelő munkájával a közösséget. A könyvtár is egyfajta nevelési színtér, ahol bizonyos viselkedési normák elsajátíthatók, a szabadidő kulturált eltöltésének „íratlan szabályai” gyakorolhatók – gyerekeknek és szülőknek egyaránt. Valóban igaz, hogy minden gesztusnak, minden hangsúlynak jelentősége van, hiszen gyakran elég egy félreértés és sokáig nem látjuk viszont olvasónkat, nem szívesen veszi igénybe egyik könyvtár szolgáltatásait sem.

V. A SZOLGÁLTATÁSOK VÁLTOZÁSA A számítástechnika vívmányai, az interneten elérhető tartalmak megváltoztatták többek között a felhasználók információkereső szokásait is. Tájékoztató munkánk során nemrégen még gyakori volt az a kérdéstípus, amelyben arról érdeklődtek: megtalálható-e a gyűjteményünkben egy bizonyos dokumentum. Ma már ezt sokan azért nem kérdezik meg, mert a könyvtár honlapján a nyilvános katalógusban önállóan megkeresik amire szükségük van. Előfordul az is, hogy elő is jegyzik a kívánt művet, ha látják, hogy azt éppen kikölcsönözték. Sokan képesek igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, de napjainkban még többen vannak azok a könyvtárhasználók, akik segítséget igényelnek. Az előjegyzett dokumentum beérkezése után néhány másodperccel SMS-t küldünk annak, aki azt igényelte. A mobiltelefonok általános elterjedtségének köszönhetően ez a szolgáltatás nagyon népszerű és kedvelt. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel, illetve idegenkednek az on-line katalógus használatától esetleg a szükséges információt így nem találják, akkor fordulnak a könyvtár munkatársaihoz – személyesen, vagy telefonon. Amennyiben valamilyen dokumentumot kölcsönöznek, meghatározott témákhoz keresnek irodalmat, könyvtárközi kölcsönzést igényelnek vagy számítógépen történő kereséshez segítséget kérnek, akkor keresik fel személyesen a könyvtárunkat. 52

Tanuláshoz, munkához szükséges speciális keresésekhez igénylik a könyvtárosok munkáját – jellemző azonban, hogy gyorsan szeretnének választ kapni a felmerülő kérdésekre. Egyre gyakoribbá vált, hogy telefonon kérnek információkat, vagy tudakozó e-mailt küldenek. A kölcsönzött dokumentumok határidejének meghosszabbítását egyre többen kezdeményezik az interneten keresztül. Amikor látogatóink személyesen felkeresik a könyvtárunkat – a dokumentumok kölcsönzése mellett - sokszor érdeklődnek az iránt is, mit olvasnak a könyvtárosok, mi a véleményük egy könyvről, íróról, költőről. Nem ritka az, hogy megosztják velünk, mit gondolnak arról a könyvről, újságcikkről, amit olvastak, vagy milyen híreket láttak az interneten. Sokan szívesen beszélgetnek, egyre gyakrabban tesznek javaslatot a beszerzésre: melyik könyvet, újságot, vagy filmet vásárolja meg a könyvtár. Különös gondot fordítunk arra, hogy látogatóink ilyen jellegű kívánságait – lehetőségeinket és a könyvtár gyűjtőkörét figyelembe véve - teljesítsük. A személyre szabott gyarapítás is igen kedvelt, a könyvtárunknak pedig azért nagyon előnyös, mert így olyan kiadványokkal gyarapíthatjuk állományunkat, amelyek biztosan megfelelnek olvasóink elvárásainak. Ezt a jelenséget napjainkban a gazdasági helyzet is erősíti, hiszen egyre kevesebben költenek olvasnivalóra. Ők azok, akik eljönnek hozzánk, de sok a tennivalónk azokért is, akik még nem fedezték fel ezt a helyet sem a virtuális világban, sem a valóságban.

A rendezvények közösségépítő szerepe A könyvtáraknak fontos szerepe lehet a jövőben a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében. Erre utal a könyvtárunkban megvalósított népfőiskolai, irodalmi, zenei előadássorozatok iránti érdeklődés. Nem csak a megszokott módon várjuk a könyvtár falai közé azokat, akik a könyvekért, olvasnivalóért információért betérnek, hanem megkíséreljük azt, hogy a szolgált közösség kulturális igényeinek megfelelő programokat biztosítsunk. Fontos hogy próbálkozzunk, erőfeszítéseket tegyünk azért, hogy megtaláljuk a könyvtár kereti között megvalósítható tartalmas szabadidős formákat, nyitottnak kell lennünk a helyi kezdeményezésekre. Mindezt oly módon kell megvalósítanunk, hogy a hagyományosan könyvtári szolgáltatások minősége ne változzon, sőt tovább emelkedjen. 53

ÖSSZEGZÉS Amikor ez a felmérés lezárul, a körülöttünk zajló információtechnológiai változásokat szemlélve egy olyan társadalom részesei lehetünk, ahol „ötször több információt szerzünk naponta, mint húsz éve”35 és elmondhatjuk, hogy „már a telefonok is többet tudnak, mint a hőskor számítógépei.”36 Százhalombattán, látogatóink egy kis rétege már e-könyvolvasóval is hódolhat az olvasás szenvedélyének. A mindennapi gyakorlatban fontos feladatnak tartom a felhasználó igények figyelemmel kísérését, lehetőség szerint a látogatóink magas színvonalú kiszolgálását. Intézményünk stratégiai tervének elkészítéséhez, illetve könyvtárunk szolgáltatásainak fejlesztése érdekében végeztem igényfelmérést és elégedettségvizsgálatot a könyvtár 15 éven felüli látogatói körében. Ugyanilyen fontosnak tartom a gyermekek kulturális igényeinek vizsgálatát. Ezt is tervezzük egy struktúrájában hasonló, de a korosztálynak megfelelő tartalmú kérdőívvel. A megvalósításhoz a gyermekkönyvtáros kollégákkal szeretnénk a helyi oktatási intézmények együttműködését és támogatását kérni. A felmérés eredetileg kitűzött célját – a potenciális használók bevonását a könyvtár felhasználó-központú átalakításába - nem sikerült megvalósítani. A könyvtár honlapján közzétett on-line kérdőív nem volt elegendő arra, hogy felhívjuk a helyi közösség tagjainak figyelmét könyvtárunk jelenlegi és tervezett szolgáltatásaira. A vizsgálatnak mégis számos előnye volt. Még nem végeztünk intézményünkben ilyen jellegű felmérést, így az egész kollektíva tapasztalatot szerzett. A kérdőív véleményezése, tesztelése fontos része az előkészítő munkának, és ebben szinte mindenki részt vett. Kiegészítettük és javítottuk a kölcsönzési nyilvántartásban a személyi adatbázis adatait. Ennek következtében vált alkalmassá arra, hogy a jövőben felmérésekhez mintát vegyünk - előre meghatározott szempontok szerint. Az állomány elemzése rávilágított arra, melyek azok a dokumentumok, amelyeket most nem keresnek a látogatók. A papíron kitöltött 198 db és az on-line visszaküldött 83 kérdőív összehasonlítására azonban lehetőség nyílt.

35

KISZL Péter előadásából, ami a „Hova tovább könyvtárosok?” című konferencián, 2011. február 17-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hangzott el. 36 BÁTKY Zoltán: Az első számítógépem. In.: PC world. 19. évf. 2010. 2. sz. 32. p.

54

A kérdőív alkalmas a használói igények feltérképezésére, bizonyítják ezt az értékelés eredményei. Az értékelésben részt vett összesen 281 db kérdőív adatközlőinek többségét regisztrált könyvtárhasználók alkották. A papír és az on-line változat összesített információi alapján az adatközlők nemének aránya megközelítően tükrözte az alapsokaságot. – könyvtárunk látogatóit. Ennek ellenére nem tekintettem reprezentatívnak a felmérést, mert nem előzte meg mintavételi eljárás. Így arra nyílt lehetőség, hogy az eredményeket összevessük gyakorlati tapasztalatainkkal, és „pillanatfelvétel” készüljön látogatóink elvárásairól, valamint megtudjuk, hogyan értékelik az intézményt és annak dolgozóit. Az olvasói érdeklődés vizsgálata – a kölcsönzési statisztikát és a tapasztalatot kiegészítve - rávilágított gyűjteményünk néhány olyan részterületére, ami a jövőben nagyobb figyelmet igényel. Megállapítható, hogy a könyvtárhasználat célja napjainkban leginkább személyes érdeklődés, tájékozódás, hobbi, valamint szórakozás, kikapcsolódás. Az elsősorban igénybe vett szolgáltatások a papír és az on-line kérdőívet kitöltők esetében azonosak: könyvek kölcsönzése, kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása, beszélgetés a könyvtárossal, felvilágosítás, vagy segítség kérése. A látogatóink információhasználati szokásaikat jellemzi, hogy a szükséges információkat legtöbbjük az internetről szerzi, de a válaszadók kisebb része nyilatkozott úgy, hogy a számukra szükséges információkat meg is találják. Az értékelés alapján úgy tűnik, hogy a világháló egy kicsivel megelőzte helyi szinten a könyvtárat. Tervezett új szolgáltatásaink közül is leginkább az internethez kapcsolható szolgáltatások keltették fel az érdeklődést. Az on-line katalógust a megkérdezetteknek nem sokkal több, mint a fele használja. Úgy vélekednek, hogy könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez és a többség még szívesebben tanul hagyományos dokumentumokból. Nagyon sok észrevétel, javaslat érkezett a könyvtár jobb működése érdekében, és nagy részük megvalósítható. Összehasonlítva a kétféle felmérés válaszait elmondható, hogy az interneten nyilatkozók erőteljesebb kritikai szemlélettel értékeltek – ez a feltételezés úgy gondolom beigazolódott. A könyvtár és az itt dolgozók munkájának értékelésekor, a kapott osztályzatok szinte mindenhol alacsonyabbak voltak, mint azoknál akik személyesen 55

töltötték ki a kérdőívet. Az „Egyéb….” válasz lehetőségét kevesebben vették igénybe az interneten keresztül, és hosszabb szövegben megfogalmazható véleményt, javaslatot is kevesebben küldtek a világhálón keresztül. A kérdőívek kiértékelését a Google űrlapkitöltő modulja a munkámat nagyon megkönnyítette, de a papír kérdőívek feldolgozása így is sokkal intenzívebb munkát igényelt „Nem könyv vagy internet, hanem könyv és internet.”37

Szolgáltatásaink az internet térhódításával kétpólusúvá váltak. A valós tér mellett kiemelt szerephez jutott a világhálón való megjelenés. Fontossá vált az archiválási és katalogizálási feladatok „termékeként” keletkező rendszerezett és visszakereshető információk tértől és időtől független közzététele a honlapon. Az internet lehetőségeket kínál többek között a könyvtár életével kapcsolatos tájékoztatásra, kulturális ajánlóra, az olvasmányélmények megosztására. A jövőben felhasználó-központú szemlélettel az értékteremtő és kultúraközvetítő szerepét hangsúlyozva, négy pilléren képzelem el a könyvtárunk tevékenységi körét. Első helyen tekintem fontosnak a hagyományos könyvtári és információs szolgáltatásokat, következőként a rendezvényeket, majd a használók képzését, illetve a honlapon keresztül nyújtott szolgáltatásokat, kiemelve az archivált dokumentumok közzétételét. A könyvtár kapcsolatrendszerében az emberekkel való személyes kommunikációnak nagyon fontos szerepe van napjainkban is. A szakszerű és gyors tájékoztatás és kiszolgálás mellet egyre nagyobb szerepet kap a személyre szabott gyarapítás, az olvasmányok ajánlása, az információáradatban való eligazodáshoz segítség nyújtása, a szabadidő igényes eltöltésének szervezése. Remélem, hogy a személyes és a virtuális látogatottság a jövőben emelkedni fog – a lakosság valóban úgy érzi, hogy ez a könyvtár a sajátjuk, mindennapi életük része.

37

Idézet FELDMÁR Andrástól. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.metropol.hu/mellekletek/egeszseg/cikk/637077 A letöltés ideje: 2011. 04. 13.

56

Ábrajegyzék 1. ÁBRA SZÁZHALOMBATTA LAKÓNÉPESSÉGE 1980-2010 ................................................. 5 2. ÁBRA BEIRATKOZOTT KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK - SZÁZHALOMBATTA ............................. 7 3. ÁBRA REGISZTRÁLT LÁTOGATÓK FOGLALKOZÁS SZERINT ............................................. 9 4. ÁBRA REGISZTRÁLT 15 ÉVEN FELÜLI HASZNÁLÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT ....... 10 5. ÁBRA ON-LINE KÉRDŐÍV .............................................................................................. 12 6. ÁBRA A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FORGÁSI SEBESSÉGE ................................................. 14 7. ÁBRA VÁLASZ-BEÉRKEZÉSI GÖRBE .............................................................................. 16 8. ÁBRA VÁLASZADÓK A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT (%).................. 20 9. ÁBRA VÁLASZADÓK ÁLLANDÓ LAKÓHELY SZERINT ..................................................... 20 10. ÁBRA A VÁLASZADÓK NYELVTUDÁSA ....................................................................... 21 11. ÁBRA ANGOL NYELVEN IS OLVASÓ LÁTOGATÓINK ..................................................... 21 12. ÁBRA TECHNIKAI ESZKÖZÖK A VÁLASZADÓK OTTHONÁBAN ..................................... 22 13. ÁBRA A REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK ARÁNYA AZ ADATKÖZLŐK KÖZÖTT..................... 23 14. ÁBRA A KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁNAK CÉLJA ............................................................ 24 15. ÁBRA A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDSZERESSÉGE .................................................... 24 16. ÁBRA A TERVEZETT SZOLGÁLTATÁSAINKRA ÉRKEZETT SZAVAZATOK SZÁMA ........... 26 17. ÁBRA NEM KÖNYVTÁRI TAGOK ÉRDEKLŐDÉSE ÚJ SZOLGÁLTATÁSAINK IRÁNT .......... 27 18. ÁBRA ÉVENTE LEGALÁBB EGY KÖNYVET OLVASÓ LÁTOGATÓK ................................. 27 19. ÁBRA A SZAKIRODALMI ÉS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK FORGÁSI ADATAI A 2009. 02. 20. – 2011. 02. 21. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN.......................................................... 28 20. ÁBRA A KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK TARTALMI MEGOSZLÁSA ............................... 29 21. ÁBRA AZ ELÉGEDETTSÉGRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEK ............................................ 31 22. ÁBRA VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK A KÖNYVTÁR JOBB MŰKÖDÉSE ÉRDEKÉBEN ........ 31 23. ÁBRA AZ INFORMÁCIÓ MEGSZERZÉSÉNEK FORRÁSAI ................................................. 33 24. ÁBRA KÖNYVTÁRAKRA SZÜKSÉG LESZ AZ INFORMÁCIÓSZERZÉSHEZ ......................... 34 25. ÁBRA AZ INTERNETEN MINDEN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT MEGTALÁLOK .................. 35 26. ÁBRA AZ INTERNETEN MINDEN INFORMÁCIÓ MEGBÍZHATÓ ........................................ 35 27. ÁBRA AZ ON-LINE KATALÓGUS HASZNÁLATA ............................................................ 36 28. ÁBRA A KÖNYV ÉS TÉKÁZOTT FOLYÓIRATOK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA .................... 38 29. ÁBRA KÖLCSÖNZÖTT DOKUMENTUMOK SZÁMA A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁRBAN ....................................................................................................... 44 30. ÁBRA A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR HONLAP LÁTOGATÓI 2005-2010........... 44 31. ÁBRA HELYBEN HASZNÁLT DOKUMENTUMOK SZÁMA KÖNYVTÁRUNKBAN................ 45 57

Irodalom 1. BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Budapest : Balassi, cop. 2008. - [715] p. 2. BALOGH András: Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban – II. rész. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 19. évf. 2010. 2. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://ki.oszk.hu/3k/2011/01/kozkonyvtar-hasznalati-trendek-kihivasok-itthon-es-anagyvilagban-ii-resz/#more-996 A letöltés ideje: 2011. 04. 07.

3. BÉNYEI Miklós: A helyi szellemi értékek megőrzésének és közvetítésének jelentősége In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 15. évf. 2006. 6. sz. 21-28. p. 4.

BRETTLE, Alison - HULME, Claire - ORMANDY, Paula: Effectiveness of information skills training and mediated searching: qualitative results from the EMPIRIC project. In: Health Information & Libraries Journal; Mar2007, Vol. 24 Issue 1. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=bc7d96b8-70dd-4ebcb19d-938a12bfe7f6%40sessionmgr10&vid=39&hid=24

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 5. CARR, Patrick L: The Commitment to Securing Perpetual Journal Access: A Survey of Academic Research Libraries. In: Library Resources & Technical Services; Jan2011, Vol. 55 Issue 1. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja:

http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=bc7d96b8-

70dd-4ebc-b19d-938a12bfe7f6%40sessionmgr10&vid=41&hid=24. A letöltés ideje: 2011.04.18. 6. FODOR Péter: Minőség a könyvtárban - korszerű közkönyvtár. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évf. 2007. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00130/88.htm A letöltés ideje: 2011. 02. 27. 7. GOSZTONYI Enikő: A könyvtárhasználók elégedettségét vizsgáló kérdőíves felmérés elemzése. – [Nyíregyháza] : 2009.- 42 p. [Elektronikus dokumentum.]38

38

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár honlapján a dokumentum 2011. 04. 20-tól nem elérhető. A felhasználás Gosztonyi Enikővel történt egyeztetés alapján történt.

58

8.

HARVEL, Lonnie: Convenience Is Not Enough / in Innovative Higher Education; 2006, Vol. 31 Issue 3 [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=bc7d96b8-70dd-4ebcb19d-938a12bfe7f6%40sessionmgr10&vid=37&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 9. HÉRA Gábor – LIGETI György: Módszertan : Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. – Budapest : Osiris, 2005. – 371 p. 10. HERNON, Peter: Survey Research: Time for Some Changes. In Journal of Academic Librarianship; Mar2000, Vol. 26 Issue 2. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=e21fd9a0-4b4e-41e18692-011d425bdccf%40sessionmgr10&vid=2&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18 11. HORVÁTH György: A kérdőíves módszer. – Budapest : Műszaki Kvk., 2004. – 197 p. 12. Az i2010 Digitális Könyvtárak Kezdeményezés. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 2006. 10. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=%204541&issue_id=476 A letöltés ideje: 2011. 02. 27. 13. KOVÁCSNÉ KORENY Ágnes: E-kormányzat az amerikai közkönyvtárakban. Szakirodalmi szemle. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 4. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5126&issue_id=503

A

letöltés

ideje: 2011. 02. 13. 14. Kérdezők kézikönyve / [összeáll. és szerk. Reinhard Veronika]. – Budapest : Tömegkommunikációs Kutatóközpont, [1988]. – 63 p. 15. Könyvtárak és múzeumok a „kilapított Földön”: virtuálissá válnak a közgyűjtemények? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 2009. 3. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://tmt.omikk.bme.hu/show _news.html?id=5084&issue_id=502 A letöltés ideje: 2011. 03. 12. 16. Könyvtárosok kézikönyve / szerk. Horváth Tibor, Papp István. 5. köt. – Budapest : Osiris, 2003. - 454 p.

59

17. MARTENSEN, Anne - GRONHOLDT, Lars: Improving Library User's Perceived Quality, Satisfaction and Loyalty: An Integrated Measurement and Management System. In: Journal of Academic Librarianship. May2003, Vol. 29 Issue 3. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=caa5e32d-cf21-4c0293fc-53e67d894072%40sessionmgr14&vid=2&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 18. MILLER, Lynett: User Satisfaction Surveys. In: APLIS; Sep2004, Vol. 17 Issue 3. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=9734557a-3ed1-44b2a623-ca454d61cdb8%40sessionmgr12&vid=2&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 19. NAHYUN Kwon; GREGORY, Vicki L.: The Effects of Librarians' Behavioral Performance on User Satisfaction in Chat Reference Services. In: Reference & User Services Quarterly; Winter 2007, Vol. 47 Issue 2. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=f6ed6807-6063-4d949b76-2bf0b7075f50%40sessionmgr10&vid=2&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 20. Országos könyvtárfejlesztési stratégia, 2008-2013 : portál program / [közread. az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Könyvtári Intézet]. - Budapest : OKM : KI, 2008. - 35 p. 21. SACKERS, Nicole - SECOMB, Bess – HULETT, Heather: How well do you know your clients? International student's preferences for learning about library services. In: Australian Academic & Research Libraries. Mar2008, Vol. 39 Issue 1. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=bc7d96b8-70dd-4ebcb19d-938a12bfe7f6%40sessionmgr10&vid=34&hid=24.

A

letöltés

ideje:

2011.04.18. 22. SCHMIDT, Aaron: Learn by Asking In: Library Journal, 3/1/2010, Vol. 135 Issue 4. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=db2dde4d-a3bf-480587b3-9a4bcec12b7d%40sessionmgr11&vid=11&hid=24. 2011.04.18. 60

A

letöltés

ideje:

23. SEBESTYÉN György: A Gutenberg-galaxis és a digitális kultúra szintézise: Az elektronikus-virtuális könyvtár. In: Írás tegnap és holnap 1. évf. 1997. 1. sz. [Elektronikus

dokumentum.]

A

hozzáférés

módja:

http://www.oszk.hu/

kiadvany/iras/iras_1/11sgy.html. A letöltés ideje: 2011. 02. 13. 24. SEBESTYÉN György: Légy az információs társadalom polgára!. – Budapest : ELTE Eötvös K., cop. 2002. – 366 p. 25. SHI, Xi - HOLOHAN, Patricia J. - JURKAT, Peter M: Satisfaction Formation Processes in Library Users: Understanding Multisource Effects. In: The Journal of Academian Librarianship, Vol. 30, Number 2. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://web.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid= c9e3fb1a-c5cd-4d88-bbfb-e9b8a7409810%40sessionmgr10&vid=1&hid=24

A

letöltés ideje: 2011.04.18. 26. SKALICZKI Judit: Az első lépésektől a könyvtár stratégiai tervének elkészítéséig. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2007. - 81 p. 27. SÓRON Ildikó: Használói elégedettségvizsgálat az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, 2008. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 19. évf. 2010. 1. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://ki.oszk.hu/3k/2011/01/hasznaloielegedettsegvizsgalat-az-orszagos-idegennyelvu-konyvtarban-2008/#more-947 A letöltés ideje 2011. 04.07. 28. Szakmai beszámoló a 2139/0100 jelű „Szükségletfeltárással egybekötött elégedettség vizsgálata a könyvtárban” című pályázati projekt megvalósításáról a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtárában / összeáll. Szabó G. Tibor. – Zalaegerszeg, 2008. – [Elektronikus dokumentum.]. A hozzáférés módja: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/download/nka21390100_szakmai_beszamolo.pdf. A letöltés ideje: 2011. 04. 20. 29. VIDRA SZABÓ Ferenc: A használók elvárásának és elégedettségének kérdőíves vizsgálata a könyvtárakban. Módszertani útmutató. In: Könyvtári Figyelő. 13. évf. 2003. 4. sz. 735-753. p. 30. VIDRA SZABÓ Ferenc: A könyvtárhasználati szokások változásai az utóbbi tíz évben. In: Könyvtári Figyelő. 7. évf. 1997. 1. sz. 59-71. p.

61

31. VÖRÖS Klára: A könyvtári kommunikáció szimbolikus tartalmai. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évf. 2007. 11. sz. [Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://epa.oszk.hu/01300/01367/00131/pdf/01konyvtarpolitika.pdf ideje: 2011. 02. 27.

62

A

letöltés

Mellékletek 1. sz. melléklet

SZÁZHALOMBATTA 1980

1990

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

28,6 14292 202 126 551

28,07 16482 235 131

2808 17078 192 77 94

2808 17421 190 33 -32

2808 17549 191 41 52

2808 17793 176 36 200

2806 18226 182 39 370

2806 18482 224 85 146

2808

1432 684 748 232

2165* 1007 1158 281

2172* 938 1122 286

2236* 998 1124 275

2323 1037 1166 307

2334 1052 1164 278

6208 5852 Távbeszélő fővonal Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 362 336 Lakásfővonal 4517 Lakásfővonalból ISDN vonal Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás 5527 6059 6736 3827 Lakásállomány ISDN vonalak aránya a lakásokban (%) Kábeltelevízióval rendelkező lakások (%) Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda adatközlése alapján Adat saját számítás alapján

5878 335 4494 954 4816 6886 13,9 69,9

5567 313 4110 1096 4861 6995 15,7 69,5

5340 293 3957 1028 4586 7187 14,3 63,8

5669 307 4457 862 3834 7238 11,9 53,0

Területe Km2 (2000-től hektár) Lakónépesség az év végén Élve születés (/fő) Természetes szaporodás ill. fogyás (-) (/fő) Vándorlási különbözet (/fő) Működő (*regisztrált) vállalkozások száma összesen Ebből társas vállalkozás Ebből egyéni vállalkozó (*2010 nyara) Kiskereskedelmi üzlet

30

30

63

18779 172

*660 390

2. sz. melléklet:

SZÁZHALOMBATTA Óvodás gyermek (fő) Óvodapedagógus (fő) Általános iskolás gyermek (fő) Pedagógus (fő) Általános iskolai tanuló 1000 lakosra Általános iskolák száma Általános iskolai osztályok száma (*osztályterem)

1980 1129 2107 147

69*

1990 719 69 2201 171 134 3

2000 725 78 1816 178 106 4

2005 697 62 1818 171 104 4

2006 711 65 1835 170 105 4

2007 725 67 1827 168 103 4

2008 738 67 1869 167 103 4

2009 773 66 1825 177 99 4

2010 812 62 1942 153,5 103 4

95 308 159 51,6 30

84 434 197 45,4 43 2 10 72108 45557

79 629 230 36,6 54 2 8 74596 74596

78

79

79

77

75288 63663

72788 56148

78612 56935

74887 49113

82 773 357 46,2 102 2 36 77875 52533

Középiskolák tanulói Középiskolai tanulókból naponta bejáró Középiskolai tanulókból naponta bejáró (%) Pedagógus (fő) Középiskolák száma osztályterem Települési könyvtár könyvtári egységei (db) Kölcsönzött könyvtári egység

28296 26989

10 79819 57924

Önkormányzati könyvtárak beírt olvasóinak száma:

1306

3334

2941

3094

2540

3668

3209

3076

3269

251

1126

1000

1000

1000

1000

1000

886

886

3

8*

17*

12*

10*

10*

10*

10*

12*

A könyvtár alapterülete (m2) Főfoglalkozású dolgozók (könyvtárosok*) száma

64

3. sz melléklet:

SZÁZHALOMBATTA LAKÓNÉPESSÉG ARÁNYA KORCSOPORTONKÉNT (%) 0-14 éves 15-59 éves 60 éves és idősebb Összesen:

1980 29,5 65,3 5,2 100

1990 24,4 68,4 7,2 100

2000 18,5 70,3 11,2 100

2010 16,2 68,1 15,7 100

LAKÓNÉPESSÉG KORCSOPORTONKÉNT 2011 Lélekszám

0-14 éves 15-59 éves 60 éves és idősebb Összesen:

3042 12788 2949 18779

% 16,2 68,1 15,7 100

Az 1980. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 1980. - Budapest : KSH, 1981. - 489 p. Az 1990. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 1990. - Budapest : KSH, 1991. - 258 p. A 2000. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 2000. - Budapest : KSH, 2001.- 390 p. A 2005. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 2005. - Budapest : KSH, 2006.- 355 p. A 2006. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 2006. - Budapest : KSH, 2007.- 355 p. A 2007. év adatainak forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2007. - Budapest : KSH, 2008.- 512 p. A 2008. év adatainak forrása: Pest megye statisztikai évkönyve 2008. – Budapest : KSH, 2009. – 177 p. A 2009. év adatainak forrása. Pest megye statisztikai évkönyve 2009. – Budapest : KSH, 2010. – 183 p. A 2010. év adatainak forrása: Százhalombatta Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Okmányiroda

65

4. sz. melléklet A 15 éven felüli regisztrált használók száma 2011. 03. 25-én 2291 fő.

14 év alatti DIÁK AKTÍV KORÚ

NYUGDÍJAS Összesen:

DIÁK AKTÍV KORÚ NYUGDÍJAS Összesen:

0-14 év 15-18 év 19-25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-64 év 65 év feletti

INAKTÍV ÖSSZES REGISZTRÁLTHASZNÁLÓK HASZNÁLÓK 1177 1159 18 311 779 468 411 1632 1221 410 2284 1874 525 1878 1353 263 918 655 219 671 452 152 3450

442 9781

LÉTSZÁM SZÁZALÉK 13,6 311 1828 152 2291

79,8 6,6 100

66

290 6331

5. sz. melléklet Kedves Látogatónk! A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár, az intézményt használók lehető legmagasabb szintű kiszolgálását tekinti alapvető feladatának. Annak érdekében, hogy munkánkat az Ön elvárásainak megfelelően végezhessük, szeretnénk a könyvtárunkkal szembeni elvárásait, kulturális igényeit megismerni. A kérdések egyszerűen, rövid idő alatt megválaszolhatók. A kérdőív névtelen, a válaszolók azonosítására alkalmas feljegyzést nem készítünk. Kérjük, a kérdőív kitöltésével segítse munkánkat! Köszönjük! 1) Volt lehetősége az elmúlt egy évben arra, hogy elolvasson egy könyvet? 1. Igen 2. Nem 2) Általában honnan jut hozzá az Ön számára szükséges információkhoz? (Kérjük, ötnél több választ ne adjon!) 1. Saját könyvekből 2. Saját újságokból, folyóiratokból 3. Könyvtári könyvekből, folyóiratokból 4. Könyvtári adatbázisokból 5. Internetről otthon, ismerősöknél 6. Internetről könyvtárban 7. Internetről egyéb intézményekben 8. Televízióból, rádióból 9. Személyes kapcsolat révén 10. Saját munkahelyén 11. Egyéb intézményből 3) Tagja-e a százhalombattai városi könyvtárnak? (Nem válasz esetén kérjük, folytassa a kitöltést a 10. kérdéstől! Köszönjük!) 1. Igen 2. Nem 4) Mióta tagja ennek a könyvtárnak? (Csak egy választ jelöljön!) 1. Egy évnél kevesebb ideje 2. Egy-két éve 3. Három-öt éve 4. Öt évnél régebben 5) Általában milyen céllal használja a könyvtárunkat? (Több válasz is megjelölhető!) 1. Tanulás, továbbtanulás 2. Munka 3. Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) 4. Szórakozás, kikapcsolódás 5. Valaki megbízásából 6. Egyéb: ………………………………………………………………

67

6) Milyen gyakran keresi fel személyesen a könyvtárunkat? (Csak egy választ jelöljön!) 1. Egy héten többször 2. Hetente egyszer 3. Havonta 4. Negyedévente 5. Félévente 6. Ritkábban 7) Ebben a könyvtárban milyen szolgáltatásokat szokott igénybe venni? (Minden egyes szolgáltatásnál szíveskedjen jelölni, milyen gyakran igényli!)

Könyvek kölcsönzése Könyvek helyben olvasása Felvilágosítás vagy segítség kérése Fénymásolás Zenehallgatás Videokazetta kölcsönzése Nemzeti Audiovizuális Archívum használata Újság, folyóirat kölcsönzése Könyvtárközi kölcsönzés Internet használata Számítógépes katalógus használata Szövegszerkesztő használata Számítógépes adatbázisok használata Kölcsönzött dokumentumok meghoszszabbítása Beszélgetés a könyvtárossal Beszélgetés ismerősökkel Jogi Adatbank használata Részvétel rendezvényeken Előjegyzés Nyomtatás Újság, folyóirat olvasása Információkérés telefonon DVD filmek kölcsönzése Helytörténeti gyűjtemény, Városi Archívum használata Szkennelés Diafilmek kölcsönzése Hangoskönyv kölcsönzése

Rendszeresen 1 1 1 1 1 1 1

Alkalmanként 2 2 2 2 2 2 2

Soha 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1 1 1

2 2 2

3 3 3

8) Ha van észrevétele, javaslata a könyvtár jobb működése érdekében, kérjük ossza meg velünk! Köszönjük! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

68

9) Kérjük, jelezze mennyire elégedett könyvtárunkkal! (Az alábbi szempontok szerint minden sorban jelöljön elégedettségének megfelelően!)

1. Az állomány összetétele „gazdagsága” 2. Számítógépek minősége 3. A kiszolgálás gyorsasága 4. A könyvtárosok segítőkészsége, udvariassága 5. A könyvtár tisztasága, rendezettsége 6. A könyvtár honlapja 7. A helyben olvasás körülményei (kellemes környezet, csend, nyugalom) 8. A könyvtár online katalógusa

Nagyon elégedett

Inkább elégedett

Közepesen elégedett

Inkább elégedetlen

Nagyon elégedetlen

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5

4

3

2

1

10) Kérjük, jelölje könyvtárunk mely rendezvényét látogatta korábban, vagy látogatja az utóbbi egy évben? 1. Nem voltam még rendezvényen a könyvtárban. 2. Népfőiskolai előadást 3. Irodalmi előadást 4. Filmklubot 5. Zenei rendezvényt 6. Mesedélutánt 7. Könyvbemutatót 8. Egyéb rendezvényt:……………………………………………………………………….. 11) Ismeri, és használja-e a könyvtár on-line katalógusát? (Csak egy választ jelöljön!) 1. Nem ismerem, ezért nem használom. 2. Ismerem és rendszeresen használom. 3. Ismerem, néha használom. 4. Ismerem, de nem használom. 12) Milyen fajta könyveket olvas leggyakrabban? (Többet is megjelölhet!) 1. Klasszikus irodalom (19. századi, vagy korábbi alkotók értékes művei) 2. Modern irodalom (20. századi, illetve kortárs alkotók értékes művei) 3. Ismeretterjesztő irodalom 4. Szakkönyvek 5. Krimik 6. Történelmi regények 7. Tudományos fantasztikus könyvek 8. Romantikus történetek 9. Tankönyvek 10. Nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek 11. Kötelező szépirodalom 12. Egyéb: ……………………………………………………………………………….

69

13) Az ismeretterjesztő irodalmon belül mely területek iránt érdeklődik? 1. Nem érdekel egyik sem. 2. Magyar irodalom 3. Földrajz, utazás, útleírás 4. Zene, zenetörténet 5. Magyarország története 6. Pedagógia 7. Egészség, orvostudomány 8. Egyéb…………………………………………………………………………… 14) Milyen sajtótermék olvasását részesíti előnyben? 1. Nem olvasok újságot. 2. Napilapokat 3. Képes magazinokat 4. Irodalmi lapokat 5. Művészeti lapokat 6. Egyéb: ……………………………………………………………………………………. 15) Kérjük, jelölje mennyire ért egyet az alábbi állításokkal! Teljesen egyetért

Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez. Jobb nyomtatott dokumentumokból tanulni, mint elektronikus forrásokból. Az interneten minden szükséges információt megtalálok. Az interneten minden információ megbízható.

Egyetért

Nem ért egyet

Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja eldönteni

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

16) Könyvtárunkban az alábbi szolgáltatások bevezetését tervezzük. Kérjük, jelölje melyik iránt érdeklődik? 1. Zenei CD-k kölcsönzése 2. Online adatbázisokhoz való hozzáférés bővítése 3. Könyvtári internetes adatbázisok használatával kapcsolatos tanfolyam 4. Helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisa 5. Szabadon hozzáférhető e-könyvek elérési útvonalai 6. Egyik sem érdekel.

17) Kérjük, jelezze ha Önnek nehézséget jelent a könyvtárunk használata! 1. Látássérült vagyok. 2. Hallássérült vagyok. 3. Mozgáskorlátozott vagyok. 4. Tanulási nehézségeim vannak. 5. Nem okoz nehézséget a könyvtár használata.

18) Az Ön neme: 1. Férfi 2. Nő

70

19) Kérjük, adja meg életkorát! 1. 15-18 éves 2. 19-25 éves 3. 26-35 éves 4. 36-45 éves 5. 46-55 éves 6. 56-64 éves 7. 65 évesnél idősebb 20) Mi az Ön jelenlegi foglalkozása? (Csak egy választ jelöljön!) 1. Általános iskolába járok. 2. Középiskolás diák vagyok. 3. Nappali tagozaton főiskolai, egyetemi hallgató vagyok. 4. Aktív kereső vagyok, nem tanulok. 5. Aktív kereső vagyok, mellette tanulok. 6. Állást keresek. 7. GYED-en vagy GYES-en vagyok. 8. Háztartásbeli vagyok. 9. Nyugdíjas vagyok. 21) Kérjük, jelölje meg legmagasabb iskolai végzettségét! 1. 8 általánosnál kevesebb 2. Általános iskola 3. Szakmunkásképző, szakiskola 4. Gimnázium, szakközépiskola 5. Érettségi és felsőfokú szaktanfolyam 6. Főiskola, egyetem 22) Százhalombatta az Ön állandó lakhelye? 1. Igen 2. Nem 23) Milyen idegen nyelven olvas? 1. Nem olvasok idegen nyelven. 2. Angol 3. Német 4. Francia 5. Orosz 6. Egyéb:………………………………………………………….. 24) Kérjük, jelölje mely készülékek találhatók az Ön otthonában! Könyvtárunk jelentős video- és DVD-film, hangoskönyv, CD-ROM, és zenei dokumentumok gyűjteményével rendelkezik. Elektronikus formában is továbbítunk dokumentumokat. Mindezen szolgáltatások igénybevételéhez szükséges berendezésekre vonatkozik ez a kérdés. 1. Számítógép 2. Internet-hozzáférés 3. DVD-lejátszó 4. CD-lejátszó 5. Videomagnó 6. elektronikus könyvolvasó 7. „okostelefon”

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre! 71

6. sz. melléklet A tanulmányozott kérdőívek: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtára Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza

7. sz. melléklet A válaszadók nemenkénti megoszlása PAPÍR

FÉRFI NŐ Összesen:

ON-LINE ÖSSZESEN

17 66 83

59 139 198

PAPÍR (%)

76 205 281

ON-LINE (%)

30 70 100

ÖSSZES (%)

20 80 100

27 73 100

8. sz. melléklet A válaszadók életkor szerinti megoszlása PAPÍR

15-18 éves 19-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-55 éves 56-64 éves 65 évesnél idősebb Nem válaszolt. Összesen:

ONLINE

PAPÍR ÖSSZESEN (%)

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

17 25 27 48 27 24

8 13 13 28 12 9

25 38 40 76 39 33

8,6 12,6 13,6 24,2 13,6 12,1

9,6 15,7 15,7 33,7 14,5 10,8

8,9 13,5 14,2 27 13,9 11,7

29 1 198

0 0 83

29 1 281

14,6 0,5 100

0,0 0,0 100

10,3 0,4 100

72

9. sz. melléklet A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása PAPÍR

Általános iskolába jár Középiskolás diák Nappali tagozaton hallgató Aktív kereső, nem tanul Aktív kereső, mellette tanul Állást keres GYED-en, GYES-en van Háztartásbeli Nyugdíjas Nem válaszolt. Összesen:

ONLINE

ÖSSZES

PAPÍR (%)

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

7 13

4 5

11 18

3,5 6,6

4,8 6,0

3,9 6,4

12 72

8 34

20 106

6,1 36,4

9,6 41,0

7,1 37,7

28 10 5 1 49 1 198

8 6 7 3 8 0 83

36 16 12 4 57 1 281

14,1 5,1 2,5 0,5 24,7 0,5 100

9,6 7,2 8,4 3,6 9,6 0,0 100

12,8 5,7 4,3 1,4 20,3 0,4 100

10. sz. melléklet A válaszadók a legmagasabb iskolai végzettség szerint PAPÍR ON-LINE ÖSSZES

PAPÍR (%)

ON-LINE ÖSSZES (%) (%)

8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, szakközépiskola

10 15 16 42

4 5 7 19

14 20 23 61

5,1 7,6 8,1 21,2

4,8 6,0 8,4 22,9

5,0 7,1 8,2 21,7

Érettségi és felsőfokú szaktanfolyam Főiskola, egyetem Nem válaszolt. Összesen:

41 69 5 198

13 35 0 83

54 104 5 281

20,7 34,8 2,5 100

15,7 42,2 0,0 100

19,2 37,0 1,8 100

73

11. sz. melléklet A válaszadók nyelvtudása PAPÍR ON-LINE

Nem olvasok idegen nyelven. Angol Német Francia Orosz Egyéb Nem válaszolt.

105 70 25 8 8 20 3

ÖSSZESEN

0 41 12 5 3 4 35

PAPÍR (%)

105 111 37 13 11 24 38

ON-LINE (%)

53,0 35,4 12,6 4,0 4,0 10,1 1,5

ÖSSZES (%)

0,0 49,4 14,5 6,0 3,6 4,8 42,2

37,4 39,5 13,2 4,6 3,9 8,5 13,5

Az egyéb válaszok között 24 fő jelölte, hogy olvas további idegen nyelven, ebből 17 fő adta meg, pontosan melyik nyelven: Azonosító

IDEGEN NYELV

VÁLASZADÓ (fő)

P22. P172. P39., P101., P116. P177. P58., P83., P141., I22. P81., P130. P73., P80.,P190 I44. P17.

cseh eszperanto japán lengyel olasz román spanyol svéd ukrán

1 1 3 1 4 2 3 1 1

12. sz. melléklet A könyvtári tagságra vonatkozó válaszok összesítése PAPÍR

ON-LINE ÖSSZESEN

PAPÍR (%)

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

Egy évnél kevesebb ideje Egy-két éve Három-öt éve Öt évnél régebben Nem válaszolt.

23 20 25 124

13 7 12 45

36 27 37 169

11,9 10,4 13,0 64,2

16,9 9,1 15,6 58,4

13,3 10,0 13,7 62,6

1

0

1

0,5

0,0

0,4

Összesen:

193

77

270

100

100

100

74

13. sz. melléklet A könyvtár használatának célja PAPÍR PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN (%)

Tanulás, továbbtanulás Munka Személyes érdeklődés (tájékozódás, hobbi) Szórakozás, kikapcsolódás Valaki megbízásából Egyéb Nem válaszolt: Összes válasz:

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

76 22

44 13

120 35

39,4 11,4

57,1 16,9

44,4 13,0

130

51

181

67,4

66,2

67,0

141 8 6 1 384

50 7 1 0 166

191 15 7 1 550

73,1 4,1 3,1 0,5

64,9 9,1 1,3 0,0

70,7 5,6 2,6 0,4

Az 5. kérdésre beérkezett további válaszok Azonosító P54. P57. P65. P108. I43.

VÁLASZOK

12 éves koromban lettem könyvtári tag, ma 54 vagyok, szeretem! saját könyvek megírásához források kutatása tudásom gyarapítására Hogy utat mutassak battára a vándoroknak. Könyv olvasás

14. sz. melléklet A könyvtárhasználat rendszeressége ONPAPÍR LINE

Egy héten többször Hetente egyszer Havonta Negyedévente Félévente Ritkábban Összesen:

19 29 129 12 2 2 193

ÖSSZESEN PAPÍR

3 7 38 16 6 7 77

75

22 36 167 28 8 9 270

9,8 15,0 66,8 6,2 1,0 1,0 100

ON-LINE

3,9 9,1 49,4 20,8 7,8 9,1 100

ÖSSZESEN

8,1 13,3 61,9 10,4 3,0 3,3 100

15. sz. melléklet A szolgáltatások sorrendje SZEMÉLYESEN VÁLASZOLÓK SZOLGÁLTATÁS Könyvek kölcsönzése Kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása Beszélgetés a könyvtárossal Felvilágosítás vagy segítség kérése

Átlag 4,8

ON-LINE VÁLASZOLÓK SZOLGÁLTATÁS

Átlag

4,4 4,4 4,2

Könyvek kölcsönzése Kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása Beszélgetés a könyvtárossal Felvilágosítás vagy segítség kérése

4,2 4,1 4,0

Újság, folyóirat olvasása Újság, folyóirat kölcsönzése Beszélgetés ismerősökkel Könyvek helyben olvasása Könyvtárközi kölcsönzés Számítógépes katalógus használata Részvétel rendezvényeken Előjegyzés Számítógépes adatbázisok használata Információkérés telefonon

4,1 3,8 3,8 3,7 3,7 3,7 3,7 3,7

Könyvek helyben olvasása Számítógépes katalógus használata Újság, folyóirat olvasása Beszélgetés ismerősökkel Részvétel rendezvényeken Előjegyzés Újság, folyóirat kölcsönzése Könyvtárközi kölcsönzés

3,8 3,8 3,8 3,7 3,7 3,7 3,6 3,5

3,5 3,5

3,5 3,4

Fénymásolás Internet használata DVD filmek kölcsönzése Zenehallgatás Videokazetta kölcsönzése

3,4 3,4 3,4 3,3 3,3

Információkérés telefonon Internet használata Számítógépes adatbázisok használata Fénymásolás Videokazetta kölcsönzése DVD filmek kölcsönzése Zenehallgatás

Nyomtatás Helytörténeti gyűjtemény, Városi Archívum használata Hangoskönyv kölcsönzése NAVA használata Szövegszerkesztő használata Jogi Adatbank használata Szkennelés Diafilmek kölcsönzése

3,3

Nyomtatás Helytörténeti gyűjtemény, Városi Archívum használata Hangoskönyv kölcsönzése NAVA használata Szövegszerkesztő használata Jogi Adatbank használata Szkennelés Diafilmek kölcsönzése

3,2

3,3 3,2 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1

76

4,7

3,4 3,3 3,3 3,3 3,2

3,2 3,2 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1

16. sz. melléklet A könyvtári rendezvények látogatottságára vonatkozó 10. sz. kérdésre beérkezett válaszok PAPÍR %

PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN

Nem voltam még rendezvényen a könyvtárban. Népfőiskolai előadást Irodalmi előadást Filmklubot Zenei rendezvényt Mesedélutánt Könyvbemutatót Nem válaszolt. Egyéb rendezvényt

ON-LINE ÖSSZES % %

98 25 54 15 26 17 21 7

44 11 17 7 11 10 16 0

142 36 71 22 37 27 37 7

49,5 12,6 27,3 7,6 13,1 8,6 10,6 3,5

53,0 13,3 20,5 8,4 13,3 12,0 19,3 0,0

50,5 12,8 25,3 7,8 13,2 9,6 13,2 2,5

11

3

14

5,6

3,6

5,0

EGYÉB RENDEZVÉNYEK

Azonosító P38., Szent Iván-éji program P100. vadászgörénytalálkozó P42. Lucanap P100. könyvtár használati verseny P136. Mese konferencia , P194. Népmese előadás pedagógusoknak P194. Mesedélelőtt gyerekeknek P194. versmondó verseny P194. Helytörténeti előadás P197., I34. Vers- és prózamondó verseny I6.

17. sz. melléklet Tervezett szolgáltatásaink iránti érdeklődés PAPÍR

ONLINE

ÖSSZESEN

PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN (%) (%) (%)

Zenei CD-k kölcsönzése

78

31

109

39,4

37,3

38,9

On-line adatbázisokhoz való hozzáférés bővítése

66

44

110

33,3

53,0

39,3

Könyvtári internetes adatbázisok használatával kapcsolatos tanfolyam

30

16

46

15,2

19,3

16,4

Helyi cégek szolgáltatásainak kereshető adatbázisa

37

27

64

18,7

32,5

22,9

Szabadon hozzáférhető ekönyvek elérési útvonalai Egyik sem érdekel. Nem válaszolt.

82 13 2

55 2 0

137 15 2

41,4 6,6 1,0

66,3 2,4 0,0

48,9 5,4 0,7

77

18. sz. melléklet Milyen fajta könyveket olvasnak leggyakrabban PAPÍR

Klasszikus irodalom Modern irodalom Ismeretterjesztő irodalom Szakkönyvek Krimik Történelmi regények Tudományos fantasztikus könyvek Romantikus történetek Tankönyvek Nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek Kötelező szépirodalom Nem válaszolt. Egyéb

ONLINE

PAPÍR ON-LINE ÖSSZES ÖSSZESEN (%) (%) (%)

86 90

28 37

114 127

43,4 45,5

33,7 44,6

40,6 45,2

92 87 63 78

37 34 25 25

129 121 88 103

46,5 43,9 31,8 39,4

44,6 41,0 30,1 30,1

45,9 43,1 31,3 36,7

38 62 36

16 24 25

54 86 61

19,2 31,3 18,2

19,3 28,9 30,1

19,2 30,6 21,7

32 18 1 29

20 8 0 5

52 26 1 34

16,2 9,1 0,5 14,6

24,1 9,6 0,0 6,0

18,5 9,3 0,4 12,1

Azonosító EGYÉB - ÖSSZESÍTVE P123 ezoterikus könyvek P125, P161 filozófia (2fő) Gyermek neveléssel kapcsolatos könyvek P12 P139 Kerékpározás P139 Keresztény irodalom P39 lovas könyvek P39 mangák P139 Matematika könyvek P125 politika I26 pszichológia P78 sakk könyvek P182 Sport P27 technikatörténet P161 teológia P125 történelem P125, I26 vallás (2 fő) P161 vallástörténet P99 horror, vámpír ... stb. Humoros, könnyed mai regények (nem szirupos romantika) P31 I7 Mesekönyvek

SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZAK SZÉP SZÉP SZÉP

78

Azonosító EGYÉB - ÖSSZESÍTVE P142 P139 P161 P38

Történelmi regények, elsősorban magyar írók műveit Életrajzok jelenkori életrajzok Misztikus

P111

Minden egyebet, ami esetlegesen a munkámhoz kell.

nem releváns

P108

semmilyet

nem releváns

SZÉP

19. sz. melléklet Az ismeretterjesztő irodalomra vonatkozó olvasói érdeklődés PAPÍR ON-LINE ÖSSZESEN

Nem érdekel egyik sem. Magyar irodalom Földrajz, utazás, útleírás Zene, zenetörténet Magyarország története Pedagógia Egészség, orvostudomány Nem válaszolt. Egyéb

EGYÉB ÉRDEKLŐDÉS Tudomány stb. (P184.) ezoteria (P181., P45) filozófia (I46.,P146., P175., P4.) LÉLEKTAN (P14.) pszichológia (P140., P146., I46.) vallás (P172.) vallástörténet (I46.) EGYETEMES HADTÖRTÉNELEM (P69.) gazdasági (I74.) politika (I10.) szociológia (P151.)

5 76 78 32 71 38 64 3 59

2 21 39 20 23 19 23 0 12

7 97 117 52 94 57 87 3 71

Főtáblázati Válasz szám (db) 0 1 1 2 1 4 1 1 1 3 2 1 2 1

biológia (I26., I3) csillagászat (P135.) fizika (P140.) matematika (I23., P140.)

79

3 3 3 3

1 1 1 1

5 5 5 5

2 1 1 2

PAPÍR (%)

2,5 38,4 39,4 16,2 35,9 19,2 32,3 1,5 29,8

ON-LINE (%)

2,4 25,3 47,0 24,1 27,7 22,9 27,7 0,0 14,5

ÖSSZES (%)

2,5 34,5 41,6 18,5 33,5 20,3 31,0 1,1 25,3

Főtáblázati Válasz szám (db) 5 1 5 1 5 1

EGYÉB ÉRDEKLŐDÉS Természettudományi könyvek (P136.) természetudomány (P4.) zoológia (P171.) finommechanika / IT tudományok (P116.) kertészet (I26.) marketing (P140.) menedzsment (P140.) műszaki könyvek (P4., P166., P184.) technológia (P147.) vegyipar (P90.) FILM (P110.) művészet (I78., P174., P22) Művészettörténelem (P174.) SPORT (P110., P78) IRODALOM (P22.) Családkutatás (P57.) történelem (egyetemes), (P116.) történelem (P169., P22., P4.) világtörténelem (P162.) XX. századi történelem (P9.)

6 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 8 9 9 9 9 9

1 1 1 1 3 1 1 1 3 1 2 1 1 1 3 1 1

egyéb ismeretterjesztő irodalom (I46.)

Nem besorolható.

1

Nincs ami ne érdekelne (P107.)

Nem besorolható.

1

20. sz. melléklet Időszaki kiadványokra vonatkozó olvasói érdeklődés ONPAPÍR LINE

Nem olvasok újságot. Napilapok Képes magazinok Irodalmi lapok Művészeti lapok Nem válaszolt. Egyéb:

24 76 78 27 34 12 33

ÖSSZESEN

PAPÍR (%)

34 96 122 42 48 12 46

12 38 39 14 17 6 17

10 20 44 15 14 0 13

80

ON-LINE ÖSSZES (%) (%)

12 24 53 18 17 0 16

12 34 43 15 17 4 16

21. sz. melléklet Az intézményre vonatkozó elégedettség, értékelés NYOMTATOTT KÉRDŐÍVEK Nagyon Inkább Közepesen Inkább Nagyon elégedett elégedett elégedett elégedetlen elégedetlen

Az állomány összetétele „gazdagsága”

104

63

17

0

0

Számítógépek minősége A kiszolgálás gyorsasága A könyvtárosok segítőkészsége, udvariassága

33 161 179

51 20 9

23 0 0

8 0 0

1 0 0

5. A könyvtár tisztasága, rendezettsége A könyvtár honlapja A helyben olvasás körülményei (kellemes környezet, csend, nyugalom) A könyvtár online katalógusa

185

5

0

0

0

59 115

65 39

5 6

1 2

0 0

ÁTLAG

4,5 3,9 4,9 5,0 5,0 4,4 4,6

46

35

2

2

0

4,5

ON-LINE KÉRDŐÍVEK Nagyon Inkább Közepesen Inkább Nagyon elégedett elégedett elégedett elégedetlen elégedetlen

Az állomány összetétele „gazdagsága” Számítógépek minősége A kiszolgálás gyorsasága A könyvtárosok segítőkészsége, udvariassága A könyvtár tisztasága, rendezettsége A könyvtár honlapja A helyben olvasás körülményei (kellemes környezet, csend, nyugalom) A könyvtár online katalógusa

30

30

14

2

0

13 57 66

32 18 9

23 2 1

2 0 0

2 0 0

67

10

0

0

0

24 48

40 24

10 3

2 0

1 0

ÁTLAG

4,2 3,7 4,7 4,9 4,9 4,1 4,5

20

22

81

8

4

0

4,1

22. sz. melléklet VÉLEMÉNYEK, JAVASLATOK A KÖNYVTÁR JOBB MŰKÖDÉSE ÉRDEKÉBEN Sorsz.

Azon.

Megjegyzés, javaslat

1. 2.

P2. P37.

Kortárs Sci-fi - fantasy bővítése!

3.

P38.

4. 5.

P43. P44.

6. 7.

P61. P62.

8.

P90.

9.

P97.

10. 11.

P103. P110.

12.

P110.

13. 14.

P117. P120.

15.

P143.

A működése rendben zökkenőmentes zajlik, ellenben a szerzések minőségén változtatni érdemes, mert több szélsőjobbos könyvet is a polcra helyeznek. Továbbra is legyenek friss, idei könyvek. (20082010) Több folyóirat lenne szükséges. A kölcsönözhető könyvek szélesebb skálája és bővítése. A meglévő könyveknél már tőbb esetben jártam úgy, hogy az olvasott könyv következő része nem szerepelt a könyvtári adatbázisban, így az általam olvasott könyv befejezetlen maradt. Viszont a könyvtári alkalmazott nagyon kedvesen és udvariasan megígérte, hogy megpróbál utánna nézni és beszerezni részemre a folytatást. Több példány egyes kötetekből. Több példányban kellene néhány könyvet megvásárolni. Több új kiadású könyvre lenne szükség, mert vannak amik elavultak, rossz minőségűek. FILMEK: NE ADD FEL MAMI CÍMŰ FILM! DVDÉN! Diafilm választék bővítése HETILAPOK: BARRIKÁD, VILÁG MAGYARSÁGA MAGYAR FÓRUM CD-K: KÁRPÁTIA, KORMORÁN, KALAPÁCS, UNIQUE ÖSSZES ALBUMA Angol nyelvű könyvek bővítése. A 16. kérdéshez írt megjegyzés: Hangoskönyv (csak 1 - 1 új beszerzés található regisztrációjuk is régi, hiányos) Véleményem szerint az idegen nyelvkönyvek bővítése nagyon fontos lenne. Az angol könyvek mennyisége megfelelő de a német francia, orosz nyelvkönyvek igen hiányosak A nyelvkönyvek amelyek nyelvtant is tartalmazzák (Pl. Német nyelvnél a Themen, Tangram Aktuell sorozat megvásárlása pozitív változás lenne.

82

Választípus Állomány Állomány Állomány Állomány

Állomány

Állomány Állomány Állomány Állomány Állomány Állomány Állomány Állomány Állomány

Állomány

Sorsz.

Azon.

Megjegyzés, javaslat

16.

I4.

Régen lehetőség volt az érdeklődésemet felkeltő - de az itteni Könyvtárban nem található - könyv beszerzésére. Ma, tájékoztatás szerint, a szűkös anyagi lehetőség miatt erre nincs lehetőség. Nem új megjelenésű könyvről volt szó. Pl. az iszlám nők helyzetével foglalkozó irodalom, más kultúra megismerése.

17.

18.

I15.

I 23.

19.

I55.

20.

P17.

21.

P24.

22.

23.

P31.

P33.

24. 25. 26.

P50. P55. P107.

27.

P115.

28.

P175

29.

I7.

Választípus

Nem tudom, hogy ez a többséget mennyire érinti, de én személy szerint nagyon örülnék, ha további angol nyelvű könyvek is lennének. Esetleg hasznos lenne, ha olyan könyveket, jegyzeteket is beszerezne a könyvtár, amelyek egyetemisták számára kellenek. Kevés az idegennyelvű irodalom. Nyáron nem bánnám a légkondit, sokkal kellemesebb lenne. Köszönöm előre is. A könyvtárnak friss tagja vagyok de pozitív benyomásom van a könyvtári alkalmazottak szakmai felkészültségéről, valamint a könyvtár működéséről. Egyetlen negatívumot észrevételeznék, a könyvtár berendezése elavult és divatjamúlt, bár személy szerint a könyvtári anyaga gazdagságát, sokszínűségét fontosabbnak tartom, mint a küllemét. A könyvtár szellőzése nem megfelelő. Különösen a nyári hónapokban okoz ez jelentős problémát, 15-20 percnél több időt képtelenség itt eltölteni! Légkondícionáló beszerelése feltétlenül szükséges volna!! A következő (9-es) kérdés 7. pontjára adott válaszom a fenti okra vezethető vissza. A helybeni olvasáshoz el tudnék képzelni egy tágasabb mégis nyugalmas helyet. Ebbe a lehetőségbe egy jó időben nyitott mégis árnyékos környezet is beleférne. A könyvtár kicsit nagyobb helyet érdemelne. Jó lenne egy klíma a nyári melegekben. Magasabb székek. A sakkóra csapkodása mindenkit zavar aki nem szeret sakkozni. Lsd: Portisch) Nyáron nagyon meleg van és jó lenne légkondicionálás. Jobb átjárhatóság a művelődési központ és könyvtár között ne legyen elzárt ennyire, akár belépőkártya használatávlal is! A könyvtárba való bejutás mostanában nehézségekbe ütközik. Csak kívülről lehet megközelíteni. Ez nem minden esetben jó.

83

Állomány

Állomány

Állomány Állomány Belső tér

Belső tér

Belső tér

Belső tér Belső tér Belső tér Belső tér Belső tér Belső tér

Belső tér

Sorsz.

Azon.

Megjegyzés, javaslat

30.

I 34.

Belső tér

31.

I 34.

32.

I48.

33.

I59.

hiánynak érzem: erősebb számítógéppark, légkondicionálás, új bútorok hiánynak érzem: erősebb számítógéppark, légkondicionálás, új bútorok Jó volna, ha lehetne CD-ket kölcsönözni és a DVD-k nem a könyvtárosok háta mögött lennének. A nyári melegek kellemetlenné teszik a helyben olvasást, internetezést. Rendkívül fontos lenne klimatizálni a könyvtárat. A könyvtár honlapján szívesen olvasnék bővebb információt a könyvekről, pl. fülszöveg. Esetleg "családi olvasójegy". (Én gyakran viszek könyvet gyermekeimnek, férjemnek, mert ők nem tudnak személyesen eljönni, de nagyon szeretnek olvasni.) A blokknyomtató lelassítja a kiszolgálást. Hosszabb kölcsönzési idő esetenként Ismeretterjesztő DVD filmek érdekelnek, ezeket olcsóbbá kellene tenni. Hosszabb kölcsönzési idő Jó volna, ha lehetne CD-ket kölcsönözni és a DVD-k nem a könyvtárosok háta mögött lennének. Ne legyen nyári szünet. Kicsit nehezíti hétköznapi tevékenységeim a szerdai szünnap. Az on-line keresővel időnként nehezen boldogulok. Előfordul, hogy a keresett írót nem találja, bárhogy próbálom beírni, de ha pontos könyvcímet írok, akkor kiadja az adott író műveit. Nem találtam az online katalógusos kereséshez megfelelő használati útmutatót.Főleg a témakörök szerinti kereséshez. Az online katalógus időnként nem megfelelően működik. Általam már a könyvtárból kölcsönzött könyv, újbóli keresésére nem adott ki találatot. A többkötetes könyveknél az online előjegyzés csak az első kötetre lehetséges. hiánynak érzem: erősebb számítógéppark, légkondicionálás, új bútorok Ötlet: Könyvritkaság elárverezése jótékony célra. (pl. árvízkárosultak megsegítésére)

Kölcsönzés

P1.

36. 37. 38.

P79. P103. P121.

39.

P138.

40.

I48.

41. 42.

P140. P181

43.

P158.

44.

I5.

45.

I25.

46.

I 34.

47.

P82.

84

Belső tér Honlap

Kölcsönzés

35.

Belső tér

Nyitva tartás Nyitva tartás

On-line katalógus

P158.

Belső tér

Számítógép

Egyéb

34.

Választípus

Sorsz.

Azon.

Megjegyzés, javaslat

48.

I 22.

49. 50.

P5. P11.

Vannak könyvek, amiket nem lehet már megvenni, némelyiket még antikváriumból sem, és ha lehetőség lenne rá, egy könyvtár esetleg könnyebben meg tudja rendelni - gondolom - és részemről örülnék neki, ha megoldható lenne, hogyha akár saját részre is be tudnának szerezni ritka példányokat, természetesen fizetés ellenében. Ennél jobban nem lehet csinálni! Ez a könyvtár úgy működik, mintha NyugatEurópában lennénk. Sms - értesítést kapok arról, ha beérkezik az előjegyzett könyv. A könyvtárosok felkészültek és még mosolyogni is tudnak. Bárcsak minden intézmény így működne Százhalombattán! Kiemelkedően jó a szolgáltatásuk! Számomra nagyon kellemes ez a könyvtár, gyorsan megtalálom, amit keresek. A könyvtárosok segítőkészek, s az érdekeltségemnek megfelelő szakirodalmat vagy könyveket mindig megtalálom a választékos könyvkészletnek köszönhetően. A könyvtár a helyi igényeket, személyes igényeimet megfelelően teljesíti. Ami számomra fontos, u.m. információ megszerzés, könyvek, folyóiratok, minden rendelkezésre áll. Ha kérdésem van, a könyvtárosok teljes körűen segítségemre vannak. Elégedett vagyok a könyvtárosok munkájával és a szervezett programok tartalmával és kivitelezésével. TELJESEN MEGVAGYOK ELÉGEDVE. A KÖNYVTÁR NAGYON JÓL MŰKÖDIK. MINDENT TELJESÍTENEK AMIT KÉRÜNK. RUGALMASAK A könyvtár tökéletes, minden igénynek megfelel!

51.

P15.

52.

P21.

53.

P28.

54.

P29.

55.

P53.

56.

P54.

57.

P64.

58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

P69. P77. P79. P83. P95. P107. P111.

65.

P116.

Választípus

Csak pozitívan tudok beszélni a könyvtárról és dolgozóiról Udvariassak - készségessek - szeretettel és legjobb tudásukkal várják az ide látogatókat. 30 éve járok a könyvtárba és az előadás sorozatokra PROFI KISZOLGÁLÁS - NEM LEHET JOBB., Elégedett vagyok. Nekem minden tetszik. Én nagyon szeretem ezt a könyvtárat!!! Megvagyok elégedve a könyvtár működésével A zenei könyvtár minősége minimum világszínvonalú! Mindennel meg vagyok elégedve, nagyon szívesen járok ide. Személy szerint így is tökéletesen elégedett vagyok a könyvtárral. 85

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett. Elégedett.

Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett.

Sorsz.

Azon.

Megjegyzés, javaslat

66.

P118.

67. 68.

P123. P127.

Igazándiból teljesen megvagyok elégedve mind a kínálattal, mind a személyzettel. Nekem minden megfelelő, nagyon szeretek ide járni. A százhalombattai Hamvas Béla Könyvtár könyvellátottságban, a dolgozók segítőkész hozzáállásában példaértékű!! Köszönet érte! A könyvtárosok gyorsak és alaposak, a dokumentumellátottság jó, ha valami nincs meg, akkor elég gyorsan beszerzik, így javaslatom nincsen, minden nagyon tetszik.

69.

70.

71.

P135.

P139.

P144.

72.

P150.

73. 74.

P157. P176.

75.

P194.

76. 77. 78. 79. 80.

I38. I60. P96. P159. P177.

Választípus

Elégedett vagyok a könyvtár működésével és a szolgáltatásokkal. Ebből a kérdőívből rájöttem mennyi mindent nem ismerek még, és így nem is használtam. Szeretek ide járni ebbe a könyvtárba, nagyon segítő készek és kedvesek az itt dolgozó könyvtárosok. Köszönöm Minden rendben van, az előadások is mindíg érekesek. Köszönöm Maximálisan elégedett vagyok. Elégedett vagyok, általában megtalálom a keresett könyveket, információkat. Nagyon színvonalas a működése, családias a hangulata. Megvagyok elégedve a szolgáltatással. Ez így tökéletes ahogy van.:) NINCS A könyvtári állomány elégséges. Erről a témáról majd inkább szóban.

86

Elégedett. Elégedett. Elégedett.

Elégedett.

Elégedett.

Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Elégedett. Nem releváns. Nem releváns. Nem releváns.

23. sz. melléklet Az információk forrásai PAPÍR ON-LINE

Saját könyvek Saját újságok, folyóiratok Könyvtári könyvek, folyóiratok Könyvtári adatbázisok Internet otthon, ismerősöknél Internet könyvtárban Internet egyéb intézményekben Televízió, rádió Személyes kapcsolat Saját munkahely Egyéb intézmény Összes válasz:

PAPÍR ÖSSZES (%)

ON-LINE %)

ÖSSZES (%)

98 41

56 19

154 60

49 21

67 23

55 21

150 18 139 29

58 11 75 4

208 29 214 33

76 9 70 15

70 13 90 5

74 10 76 12

10 99 71 23 15 693

6 47 32 18 6 332

16 146 103 41 21 1025

5 50 36 12 8

7 57 39 22 7

6 52 37 15 7

24. sz. melléklet Könyvtár és információhasználati állítások NYOMTATOTT KÉRDŐÍVEKEN BEÉRKEZETT VÁLASZOK Nem Teljesen ért egyetért Egyetért egyet

Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez. Jobb nyomtatott dokumentumokból tanulni, mint elektronikus forrásokból. Az interneten minden szükséges információt megtalálok. Az interneten minden információ megbízható.

Egyáltalán nem ért Nem tudja Nem Átlagos egyet eldönteni válaszolt. egyetértés

153

40

0

1

0

4

4,8

128

43

9

1

1

16

4,4

16

56

82

13

5

26

2,7

1

12

85

67

6

27

2,7

87

ON-LINE BEÉRKEZETT VÁLASZOK Nem Teljesen ért egyetért Egyetért egyet

Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez. Jobb nyomtatott dokumentumokból tanulni, mint elektronikus forrásokból. Az interneten minden szükséges információt megtalálok. Az interneten minden információ megbízható.

Egyáltalán nem ért Nem tudja Nem egyet eldönteni válszolt.

Átlagos egyetértés

66

15

0

0

1

1

4,8

57

16

9

0

0

1

4,6

8

33

31

6

3

2

3,5

2

6

31

40

3

1

2,6

ÖSSZES VÁLASZ Nem ért Teljesen egyetért Egyetért egyet

Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az információszerzéshez. Jobb nyomtatott dokumentumokból tanulni, mint elektronikus forrásokból. Az interneten minden szükséges információt megtalálok. Az interneten minden információ megbízható.

Egyáltalán nem ért Nem tudja Nem Átlagos egyet eldönteni válaszolt. egyetértés

219

55

0

1

1

5

4,8

185

59

18

1

1

17

4,6

24

89

113

19

8

28

3,4

3

18

116

107

9

28

2,6

25. sz. melléklet ON-LINE katalógus használata ONPAPÍR LINE ÖSSZESEN

Nem ismerem, ezért nem használom. Ismerem és rendszeresen használom. Ismerem, néha használom. Ismerem, de nem használom. Nem válaszolt. Összesen:

PAPÍR (%)

ON-LINE (%)

ÖSSZES (%)

78

16

94

39,4

19,3

33,5

30 63

20 37

50 100

15,2 31,8

24,1 44,6

17,8 35,6

20 7 198

10 0 83

30 7 281

10,1 3,5 100

12,0 0,0 100

10,7 2,5 100

88

26. sz. melléklet A könyv és bekötött (tékázott) folyóiratok arányának változása

Dokumentumok Nyilvános könyvtárak országos adatai Állomány Könyv és bekötött (tékázott) időszaki kiadvány 41227675 1990 41407332 2000 34608437 2009

Hangzó

Video

Elektronikus

Egyéb

Összesen

1099325

41227675 43933789 43642445

dokumentum (db) 1166839

0 44522

215771

A nyomtatott dok. aránya %

100 94 79

Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest : OSZK, 1991. Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/145_stat00angujkod.xls Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5577_teke09.xls

Pest megye Állomány Könyv és bekötött (tékázott) időszaki kiadvány 1990 2000 2009

3695116 3621583 3623087

Hangzó

Video

Elektronikus

Egyéb

Összesen

dokumentum (db)

81959

0 3874

18780

25366

3695116 3751562 4019895

A nyomtatott dok. aránya %

100 97 90

Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest OSZK, 1991. 58 p. Forrás:http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/145_stat00angujkod.xls Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5577_teke09.xls

Százhalombatta Állomány Könyv és bekötött (tékázott) időszaki kiadvány 77612 1990 66492 2000 65819 2009

Hangzó

Video

Elektronikus

dokumentum (db)

Egyéb

Összesen

A nyomtatott dok. aránya %

80825 96 2394 0 0 819 72108 92 4175 973 170 298 74887 88 6156 2003 407 102 Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest OSZK, 1991. 58 p. Forrás: Könyvtári statisztika : 2000 / Budapest : Könyvtári Intézet, 2001. – 73 p. Forrás: saját statisztikai adatlap.

89

27. sz. melléklet

Forgalmi adatok Nyilvános könyvtárak országos adatai Kölcs. ÁllományRegisztrált Látogatók Kölcsönzők egységek használók száma száma száma 1518389 16788130 11531519 36778906 1990 1357449 16560559 10266301 34494389 2000 1508177 17161638 26940271 2009 Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest OSZK, 1991. – 58 p. Forrás: Könyvtári statisztika : 2000 . - Budapest : Könyvtári Intézet, 2001. – 73 p. Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5577_teke09.xls

Pest megye Kölcs. ÁllományRegisztrált Látogatók kölcsönzők egységek használók száma Száma száma 131630 1230752 892923 3014145 1990 126933 1316670 814685 3088962 2000 136883 1345999 2593152 2009 Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest OSZK, 1991. – 58 p. Forrás: Könyvtári statisztika : 2000 . - Budapest : Könyvtári Intézet, 2001. – 73 p. Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5577_teke09.xls

Százhalombatta Kölcs. ÁllományRegisztrált Látogatók Kölcsönzők egységek használók száma száma száma 3334 27900 16801 57924 1990 2941 37512 21173 45557 2000 3076 23998 49113 2009 Forrás: Települések könyvtári ellátása : a tanácsi könyvtárak statisztikai adatai: 1990. - Budapest OSZK, 1991. – 58 p. Forrás: Könyvtári statisztika : 2000. - Budapest : Könyvtári Intézet, 2001. – 73 p. Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/content/file/statisztika/5577_teke09.xls

90

28. sz. melléklet Regisztrált használók országos adatai 1990-2009

K önyvtárhasználók (fő)

REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK 1990-2009 ORSZÁGOS ADATOK 1600000 1500000 1400000 1300000 1200000 Országos

1990

2000

2009

1518389

1357449

1508177

29. sz. melléklet

Állom ányegység (db)

A kölcsönzött állományegységek országos adatai 1990-2009

KÖLCSÖNZÖTT ÁLLOMÁNYEGYSÉGEK ORSZÁGOS ADATAI 1990 - 2009 40000000 20000000 0 Országos

1990

2000

2009

36778906

34494389

26940271

91

30. sz. melléklet

Könyvtárhasználók (fő)

Regisztrált könyvtárhasználók Pest megyében 1990-2009 PEST MEGYÉBEN REGISZTRÁLT KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK 1990-2009 140000 130000 120000 Pest megye

1990

2000

2009

131630

126933

136883

31. sz melléklet Kölcsönzött állományegységek Pest megyében 1990-2009

Állományegység (db)

KÖLCSÖNZÖTT ÁLLOMÁNYEGYSÉGEK PEST MEGYÉBEN 1990-2009 3200000 3000000 2800000 2600000 2400000 2200000 Pest megye

1990

2000

2009

3014145

3088962

2593152

92

REZÜMÉ A könyvtárak egyik legfontosabb feladata a látogatók igényeinek magas színvonalú kiszolgálása, a felhasználói igények folyamatos figyelemmel kísérése. A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár célul tűzte ki, hogy a potenciális használókat bevonva a könyvtár szolgáltatásait felhasználó-központúbbá alakítja. A stratégiai terv elkészítéséhez és a szolgáltatások fejlesztése érdekében igényfelmérés és elégedettségvizsgálat készült. A kérdőíves vizsgálat egy nem reprezentatív felmérésként készült, melynek mintasokasága a 15 éven felüli látogatók köréből került ki. A válaszadás módja személyesen a könyvtárban (198 db) vagy egy on-line kérdőív (83 db) segítségével történt. A papíralapú és az on-line kérdőívek összesített adatai alapján azt tapasztaltuk, hogy az adatközlők nemek szerinti megoszlása tükrözi a könyvtárunk látogatóinál is tapasztalható megoszlást. A könyvtárhasználati célok között a személyes érdeklődést, a tájékozódást, a hobbit, valamint a szórakozást és a kikapcsolódást találhatjuk. A papíralapú és az on-line kérdőívet kitöltők esetében az első helyre rangsorolt szolgáltatások az alábbiak voltak: könyvek kölcsönzése, kölcsönzött dokumentumok meghosszabbítása, beszélgetés a könyvtárossal, felvilágosítás, vagy segítség kérése. A látogatóink információhasználati szokásait jellemzi, hogy a szükséges információkat legtöbbjük az internetről szerzi, mely megelőzi a könyvtári információszerzést. Tervezett új szolgáltatásaink közül is leginkább az internethez kapcsolhatók keltették fel az érdeklődést. Az on-line katalógust a megkérdezetteknek nem sokkal több, mint a fele használja. Az információszerzéshez és a tanuláshoz a jövőben is igényt tartanak a könyvtárra és a hagyományos dokumentumokra. Összehasonlítva a kétféle felmérés válaszait elmondható, hogy az interneten nyilatkozók erőteljesebb kritikával éltek az értékelésnél és hosszabb szövegekben fogalmazták meg véleményüket. Ugyanakkor javaslatot kevesebben küldtek a világhálón keresztül. A felmérés eredményei beigazolták azt az elképzelést, hogy a jövő könyvtárának négy pilléren kell nyugodnia. Ezek közül első helyen szerepelnek a hagyományos könyvtári és információs szolgáltatások, ezeket követik a rendezvényszervezés, majd a használóképzés, illetve a digitalizált dokumentumok biztosítása. Elengedhetetlen továbbá a személyes kommunikáció, és a személyre szabott szolgáltatások mint pl. az olvasmányajánlás.

93

RESUME The most important task of the libraries to ensure high standard services and a countinous monitoring. A survey has been carried out about the need and complacency of the users at the Béla Hamvas Library in Százhalombatta. The sample group included visitors aged over 15. The survey was not representative. Users could anwer the questionnaries in the library or via e-mail. The results show that the visitors come to the library because of their personal interests, orientation, hobbies, and to entertain or recreat. The most popular services are circulation, talking to the librarian and request information or assistance. The users usually gather information through the Internet. The most popular planned new service of the library has also been connected to the Internet. A little bit more than half of the visitors uses the on-line catalog. Comparing the two types of the survey the ones who sent their anwers though the Internet had a stronger sense of criticism, and wrote longer texts. By the way, fewer proposals were sent via Internet.

User-centered library service has a future. The most important elements of the services are traditional library and information services, events, user trainings and e-documents. It is indispencable to create personal relationship to the users, give relevant and personalized information.

94