Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Kerettantervi megfelelés KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült. A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is javaslatot ad. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:  elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,  a tananyag mélyítésére,  nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,  kísérletezésre,  összefoglalásra, ellenőrzésre. A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt, ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:  Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.  A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.  Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.  A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.  Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.


Célok és feladatok Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani:  az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét,  a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet,  a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód magatartási kompetenciáit. A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a középiskolában folytatják tanulmányaikat. A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat. Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is jelenthetik. A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal kapcsolatban a struktúra és a funkció összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja. A hetedik évfolyamon a tanulók:  megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják.  használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt)  elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos megismerési folyamatban.  gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták) ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.


A nyolcadik évfolyamon a tanulók:  alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő kölcsönhatásokról.  elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát  megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján),  megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait  megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival kapcsolatos alapvető ismereteket. 

Fejlesztési követelmények A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható természettudományos gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel, látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód terjedését. Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, „közöm van hozzá” témakörök lehetőséget adnak különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez is:  anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és feldolgozás  szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése, csoportmunkában való részvétel képességének fejlesztése,  infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek, telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon  nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való megismerkedés.


A számonkérés formái, értékelés Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik (ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés során). Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése. Tematikai egység A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. A kémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt reakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása. A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az ismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba. A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben. Fogalmak


Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció. H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek, levegőszennyezés, vízszennyezés

A témakörökhöz ajánlott óraszámok: I.

Bevezetés

II.

Kémiai alapismeretek 29 óra

III.

Bepillantás a részecskék világába

IV.

Év végi ismétlés

V.

Környezetünk néhány fontos anyaga

Összesen:

3 óra

18 óra

3 óra 2 óra

55 óra

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.


Óra

Az óra anyaga

Új ismeretek, fogalmak

Kompetenciafejlesztési lehetőségek

Kiegészítő anyag

hatékony tanulási k.: Így tanuld a kémiát! Tk.: 13–14. o.

alkímia jatrokémia

I. Bevezetés (3 óra) 1.

A kémia tárgya, jelentősége vegyipar szerves, szervetlen anyag

2.

A kísérletezés célja

természettudomány kísérlet kísérleti szabályok

szabálykövető k.: a kísérletezés rendszabályai. Tk.: 16. o.

3.

Laboratóriumi edények és eszközök

üvegből, porcelánból, fából, fémből készült edények, eszközök neve, rajza, helyes használata

matematikai k.: tömeg-, tömeg- és térfogat-, térfogatmértékegy sűrűségmérés ségek használata Jól felkészültem-e? 9.

II. Kémiai alapismeretek (29 óra)


Óra

Az óra anyaga



4.

Az anyagok és tulajdonságaik

érzékszervekkel, méréssel megállapítható fizikai tulajdonságok; kölcsönhatással megállapítható kémiai és biológiai tulajdonságok

természettudományi, problémamegoldó k.: Mf.: 10/1.

5.

Gázok, folyadékok, szilárd anyagok

gázok, folyadékok, szilárd anyagok részecskéinek „rendezettsége”

6.

A halmazállapot-változáso- endoterm, exoterm kat kísérő változás, szublimáció energiaváltozások

7.

Az anyagok változásai

fizikai változás, kémiai reakció, biológiai változás

8.

A levegő összetétele

a levegő összetétele a levegő összetett anyag, keverék, üvegházhatás

Kiegészítő anyag

amorf anyagok, folyadékkristályos állapot természettudományi k.: Mf. 15/5–6. Jól felkészültem-e? 15–17.

digitális k.: cseppfolyós levegő Mf.: 19/6. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 32–37.


Óra

Az óra anyaga



9.

A levegőszennyezés

természetes és mesterséges szennyezés, ózonpajzs, szmog

technológiai k.: Mf.: 20/3. együttműködési k.: Mf.: 20/4. matematikai k.: Mf.: 20/5–8.

10.

Az égés

a lassú és a gyors égés kísérő jelenségei oxid, oxidáció, öngyulladás

11.

A tűzgyújtás és a tűzoltás

a gázláng helyes meggyújtása, a tűzoltás kémiai alapja, gyakorlati megvalósítása

Kiegészítő anyag

kommunikációs k.: a tűzgyújtás Mf.: 25/1. története szabálykövető k.: Mf.: 25/4–5.; tűzveszély elkerülése, tűzeset jelentése. Tk.: 40. Jól felkészültem-e? 44–47.


Óra

Az óra anyaga



12.

Energiaforrások

nem megújuló és megújuló energiaforrások energiamegmaradás törvénye

technológiai k.: Mf.: 27/7. együttműködési k.: Mf.: 28/15., 27/7., matematikai k.: Mf.: 26/5.

13.

Az ásványi szenek

tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit

matematikai k.: Mf.: 29/4–5. Jól felkészültem-e? 61–62.

14.

A mesterséges szenek

száraz lepárlás; koksz, korom, aktív szén; adszorpció, adszorpcióképesség, adszorbens

természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 59.

15.

A földgáz és a kőolaj

szénhidrogéntelep; kőolajfinomító; benzin, petróleum, gázolaj, pakura, aszfalt

16.

A megújuló energiaforrások napenergia, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia

Kiegészítő anyag

a szén körforgása

a biomassza mint energiaforrás


Óra

Az óra anyaga



17.

Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai

alapvető tápanyagok: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok

életvezetési k.: Mf.: védő és kiegészítő 34/8., tápanyagok: vitaminok, ásványi 33/5–7. anyagok, nyomelemek, rostok

18.

Összefoglalás

19.

Gyakorlás

20.

Felmérő írása

21.

A víz

vízbontás, hidrogén, egyszerű anyag, elem bomlása; a víz vegyület

együttműködési, esztétikaiművészeti k.: Mf.: 41/10.

22.

A víz a környezetünkben

a víz keménysége, kemény és lágy víz, vízlágyítás, vízkő; kémiailag tiszta víz, desztillált víz, víz a háztartásban

Kiegészítő anyag

természetes vizek: „sós víz”, „édesvíz”, ásványvíz, termálvíz, szennyvizek, természetes és mesterséges vízszennyező források


Óra

Az óra anyaga



23.

Az oldatok

oldószer, oldott anyag, oldhatóság, telítetlen, telített, túltelített oldatok

matematikai k.: Mf.: 47/11. Jól felkészültem-e? 84.

24.

Az oldatok töménysége

híg és tömény oldat hígítása, töményítés, tömegszázalékos oldatok

matematikai k.: térfogat-százalékos Mf.: 51/15–18., oldatok 52/19–5., 53/6– 17., 54/18–20. Jól felkészültem-e? 87–124. együttműködési k. Mf.: 54/21.

25.

Gyakorlás(+)

matematikai k.: Mf.: 51/15–18., 52/19–5., 53/6– 17., 54/18–20. Jól felkészültem-e? 87–124. együttműködési k. Mf.: 54/21.

Kiegészítő anyag



Óra

Az óra anyaga


26.

A vizes oldatok kémhatása

savas, semleges, lúgos matematikai k.: kémhatás, savak, bázisok Mf.: 56/4. pH, univerzálindikátor közömbösítés, semlegesítés

(+)

27.

Az anyagok csoportosítása

egyszerű anyagok, elemek (fémek, nemfémek, átmeneti elemek) összetett anyagok, vegyületek, keverékek (elegyek, oldatok)

28.

Keverékek szétválasztása alkotórészeikre

ülepítés, szűrés, bepárlás, desztillálás, kristályosítás, cseppfolyósítás

29.

A kémiai alapismeretek összefoglalása I.

Kiegészítő anyag

felhő, köd, füst, hab


Óra

Az óra anyaga

30.

A kémiai alapismeretek összefoglalása II.



Kiegészítő anyag

Környezetvédelmi fogalmak áttekintése 31.

Gyakorlás

32.

Témazáró felmérő írása

III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra) 33.

Az atomok és az elemek

az atom elnevezése az elem együttműködési k.: ókori görög fogalmának bővítése, Mf.: 67/9. filozófusok tanai vegyjel


Óra

Az óra anyaga



34.

Az anyagmennyiség

mól, relatív atomtömeg, moláris tömeg, a vegyjel mennyiségi jelentései

természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1–8., 69/9– 10. Jól felkészültem-e? 217.

35.

Gyakorlás(+)

36.

Az atom felépítése

Kiegészítő anyag

természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1–8., 69/9– 10. Jól felkészültem-e? 217. elemi részecskék (proton, neutron, elektron) töltése, tömege, helye az atomban; atommag, elektronfelhő, rendszám, tömegszám

izotópok


Óra

Az óra anyaga


37.

Az elektronfelhő szerkezete elektronhéj, energiaminimum elve, atomtörzs, vegyértékelektron

38.

Az atomszerkezet és a periódusos rendszer

39.

Gyakorlás

40.

A kémiai kötés. Ionok képződése atomokból

elsőrendű, másodrendű kötések, ion, kation, anion, töltésszám

41.

Ionkötés, ionvegyületek

ionvegyület, ionkötés, ionrács, képlet


Kiegészítő anyag

periódus, csoport (fő-, és mellékcsoport), nemesgázszerkezet

elektronleadás: oxidáció elektronfelvétel: redukció redoxireakció


Óra

Az óra anyaga



42.

A fémes kötés

fémes kötés

komplex információk kezelésével kapcsolatos k.: Mf.: 79/5. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 289. matematika k.: Mf.: 81/6–8. Jól felkészültem-e? 296.

43.

Kovalens kötés Elemek molekulái

molekula, kovalens kötés kötő-, és nemkötő e– pár, kétszeres, háromszoros kötés összegképlet, szerkezeti képlet

44.

Vegyületek molekulái

elektronvonzó képesség, apoláris, poláris, kovalens kötés és molekula (dipólusmolekula, vegyületmolekula)

Kiegészítő anyag

matematikai k.: Jól ammónia, metán felkészültem-e? 301.


Óra

Az óra anyaga


45.

Anyagi halmazok, halmazállapotok

állapothatározók, kétatomos elemi molekulák kristályrács típusok: atomrács, molekularács, fémes kötés, fémrács, ionrács

46.

A kémiai reakció

tömegmegmaradás törvénye kémiai egyenlet

47.

Számítások a kémiai egyenlet alapján(+)

fémes kötés

48.

Az anyagszerkezeti ismeretek összefoglalása

49.

Gyakorlás

50.


51.52.

Az évi anyag áttekintése

IV. Év végi ismétlés (3 óra)


matematikai k.: Mf.: 88/8–14. Jól felkészültem-e? 323–328.

Kiegészítő anyag


V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra) Olvasmányok: A papír Az üveg A kerámiaanyagok Építőanyagok Vegyszerek a háztartásban

A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül elsajátítani a kémiai alapismereteket.


Kémia 8.osztályos Tananyagbeosztás (heti 2 óra esetén) A témakörökben ajánlott óraszámok: I.

Év eleji ismétlés 14 óra

II.

A nemfémes elemek és vegyületeik

III.

A fémek és vegyületeik 25 óra

IV.

Év végi ismétlés

30 óra

3 óra

Összesen 74 A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.


Célok és feladatok A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel:  az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel;  az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat;  a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni;  a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására;  a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek.  a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni;  a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban leírt módszerek ajánlások, az ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban ebben az esetben is a nevelési-oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat:  el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket;  el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól;  meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat;  érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit;  érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése;  érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;


 minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartási-konyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni;  korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük;  a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük. Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten történjék az alábbi módon:  forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan;  az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat;  bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése.

Fejlesztési követelmények A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi:  Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel.  A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-megmaradás alapján.  Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok kategóriáiba sorolhatók.  Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek gyakorlati jelentőségének tárgyalását.  A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék felhasználásával történik. Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle oktettszabályra építve


fejleszthetők tovább.  A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése  Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése.  A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be.  A 7–8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv szerint a „vízoldékony”, „zsíroldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok különböztetendők meg.  A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjaival értelmezhetők. Az anyagmennyiség fogalma  A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi lehetővé.  Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítása.  A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék száma (és nem a tömege) a meghatározó. A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik.  Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják. A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7–8. évfolyamon a disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál.  A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos kémhatásúak.  A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a pH-skála segítségével számszerűsíthető.  A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak.  A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési reakcióban reagálnak egymással. A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva történik. A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb szennyezőanyagok és eredetük ismerete.


A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a matematikai és digitális kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat erősítéséhez. A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelést, médiatudatosságuk kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért, környezettudatosság és a fenntarthatóságra törekvés kialakítását.

A számonkérés formái, értékelés Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.


Óra

Tananyag

I. Év eleji ismétlés (11 óra) 1.

A laboratóriumi kísérletezés szabályai. Balesetvédelem

2.

Az anyagok tulajdonságai és változásai


Kompetenciafejlesztési Kiegészítő anyag lehetőségek


Óra

Tananyag

3.

Az anyagok csoportosítása

4.

Az oldatok

5.

Tömegszázalék, térfogatszázalék számítás

6

Az atomok és az elemek. Az anyagmennyiség. Az atom felépítése, az elektronfelhő szerkezete.

7.

atomszerkezet, periódusos rendszer




Óra

Tananyag

8.

A kémiai kötések: ionkötés, ionvegyületek

9.

A kémiai kötések: kovalens és fémes kötés.

10. Elemmolekulák, vegyületmolekulák 11.

12.

Anyagi halmazok, halmazállapotok. A kémiai reakció. A kémiai egyenlet.




Óra

Tananyag

13.

A kémiai reakciók csoportosítása.

14.



Év eleji számonkérő dolgozat

II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra) 15.

Az elemek általános Fémek, félfémek, nemfémes elemek fizikai jellemzése tulajdonságai, helyük a periódusos rendszerben.

16.

A nemesgázok

A nemesgázok matematikai k.: tulajdonságai, kémiai Mf.: 20/3. Jól viselkedésük, atomos felkészültem-e? 72. szerkezetük, előfordulásuk, felhasználásuk.

Keszonbetegség. A nemesgázok elnevezése. Bródy Imre (kriptonizzó)


Óra

Tananyag



17.

A hidrogén

A hidrogén reakciója oxigénnel, klórral (durranógáz, klórdurranógáz), redukáló hatása, ipari előállítása, felhasználása.

matematikai k.: Mf.: 22/4–6. Jól felkészültem-e? 123., 125.

18.

A VII. főcsoport A halogének, a klór és a jód fontosabb elemei és tulajdonságai, vegyületeik. felhasználása. A klór

19.

A hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid és a sósav technológiai k.: Jól A háztartásban használt keletkezése, tulajdonságai. felkészültem-e? 100., klórvegyületek. 102. A sósav sói a kloridok. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 93–96.

20.

A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. Az oxigén

Az oxigéncsoport. Az oxigén előfordulása (elemi állapotban és vegyületekben), tulajdonságai, kinyerése, felhasználása.

matematikai k.: Jól felkészültem-e? 101. együttműködési, életviteli k.: Mf.: 24/8.

természettudományi k.: Mf.: 30/6.

Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője”. A halogének szerepe az élő szervezetben.


Óra

Tananyag



21.

Az ózon.

Az allotrópia. Az ózon tulajdonságai, keletkezése, bomlása. A talajközeli ózon, az ózonpajzs.

önálló tanulási k.: Az oxigén körforgása. Mf.: 30/1. Jól felkészültem-e? 392.

22.

A víz

A vízmolekula alakja, polaritása, hidrogénkötés, másodrendű kötés.

23.

Vizes oldatok kémhatása

A hidrogénion, az oxóniumion, összetett ion, protonátmenettel járó reakció, sav, bázis (sav-bázis reakció), hidroxidion, amfotéria, a savas, lúgos, semleges kémhatás oka.

24.

A hidrogén-peroxid

A hidrogén-peroxid tulajdonságai, katalizátor.

(+) 25.

A kén

A kén tulajdonságai, kénmolekula, molekularács, amorf kén, szulfidok.

Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?

A hidrogén-peroxid felhasználása, biokatalizátorok, autokatalízis.


Óra

Tananyag



26.

Fontosabb kénvegyületek

A kén-dioxid, kénessav,

matematikai k.: Jól felkészültem-e? 140– 146.

kén-trioxid,

A kén-hidrogén. A szelénvegyületek élettani hatása.

A kénsav keletkezése, szulfátion, a kénsav reakciói fémekkel, só (savmaradékion).

27.

28.

A VII. és a VI. főcsoport elemeinek és vegyületeiknek a gyakorlása

29.

Az V. főcsoport A nitrogéncsoport. elemei és vegyületeik A nitrogén tulajdonságai.

30.

Fontosabb Az ammónia tulajdonságai, természettudományi k.: nitrogénvegyületek. előállítása. Jól felkészültem-e? 181. Ammóniumion, ammónium- technológiai k.: Jól Az ammónia felkészültem-e? 159. klorid. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 169.

A hidrogén, az oxigén és a nitrogén felfedezése.


Óra

Tananyag



31.

A salétromsav

A salétromsav tulajdonságai, nitrátion, választóvíz, királyvíz, nitrogén-dioxid, nitrátok, ammónium-nitrát, pétisó.

technológiai k.: Jól felkészültem-e? 158. matematikai k.: 160–161., 163

32

A foszfor és A fehér- és vörösfoszfor, fontosabb vegyületei foszformolekula, foszforoxid

33.

foszforsav, foszfátok, szuperfoszfát, trisó.

A salétromsav gyártása. A nitrátok.

együttműködési, Műtrágyák. digitális, kommunikációs A foszfor körforgása. k.: Mf.: 46/2. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 162.

34.

A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. A szén

A széncsoport. együttműködési, A gyémánt és a grafit digitális, kommunikációs tulajdonságainak szerkezeti k.: Mf.: 51/7. magyarázata, atomrács (térhálós, réteges), delokalizált elektronok, fullerének.

A 14-es szénizotóp. A szén körforgása. Néhány nagy történelmi gyémánt.

35.

Fontosabb szénvegyületek, a szén-dioxid

A szén-dioxid keletkezése, matematikai k.: A színpadon gomolygó tulajdonságai, előállítása, Jól felkészültem-e? 217– füst. tulajdonságai. 218.


Óra

Tananyag



36.

Fontosabb szénvegyületek, a szén-monoxid és a szénsav

szén-monoxid keletkezése, tulajdonságai, szénsav, karbonátion, a szénsav sói: karbonátok, kalciumkarbonát.

problémamegoldó k.: Jól A szén-monoxid felkészültem-e? 196., mérgező hatásának 198. „mechanizmusa”. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 213– 214.

37.

A szilícium és vegyületei

A szilícium, a szilíciumdioxid (kvarc), szilikátok.

matematika k.: Jól felkészültem-e? 211.

38.

A nemfémek és vegyületeik gyakorlása

39.

Jellemző kémiai reakciók(+)

40.

A nemfémek és vegyületeik összefoglalása

együttműködési, digitális, kommunikációs k.: Mf.: 58/20. természettudományi k.: Jól felkészültem-e? 226.

Hegyikristály, tűzkő, faopál, kovaföld, azbeszt.


Óra

Tananyag

41.




III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra) 42.

A fémek általános jellemzése

A fémek fizikai együttműködési, A fémek szerepe az tulajdonságai: fémes kötés, digitális, kommunikációs ember életében. fémrács, könnyűfémek, k.: Mf.: 60/8. Az „emlékező” ötvözet. nehézfémek, ötvözetek, ötvözettípusok, amalgámok.

43.

A fémek kémiai tulajdonságai

A fémek reakciói: oxigénnel, vízzel, savakkal (passziválódás), fémionokkal, fémek redukálósora.

44.

A fémek korróziója, a A korrózió, az oxidréteg szerkezete (laza, korrózióvédelem. összefüggő). Korrózióvédelem: aktív, passzív felületvédelem, korrózióálló ötvözet.

Korrózióról az ókorban.




Óra

Tananyag

45.

Az I. főcsoport elemei Az alkálifémek fizikai és és vegyületeik. Az kémiai tulajdonságai. alkálifémek

46.

Az alkálifémek A nátrium-klorid, a nátrium- matematikai k.: Jól felkészültem-e? 271., fontosabb vegyületei karbonát, a nátriumhidroxid néhány 273–275., 282., 284. tulajdonsága, jelentősége. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393.

Néhány nátrium- és káliumvegyület neve, tulajdonsága és felhasználása.

47.

A II. főcsoport elemei Az alkáliföldfémek és vegyületeik. Az tulajdonságai. alkáliföldfémek

A kalcium- és magnéziumvegyületek szerepe az élő szervezetben.

matematikai k.: Jól felkészültem-e? 272., 276.

Az alkálifémek lángfestése. A nátrium- és a káliumvegyületek szerepe az élő szervezetekben.


Óra

Tananyag


48.

Az alkáliföldfémek A kalcium-karbonát, a fontosabb vegyületei „mészégetés”, a kalciumoxid, a kalcium-hidroxid, a habarcs, a mészoltás, a gipsz.

Kompetenciafejlesztési Kiegészítő anyag lehetőségek matematikai k.: Jól felkészültem-e? 291., 297., 300., 302., 304– 305., 317., 319.

Néhány kalcium- és magnéziumvegyület neve, tulajdonsága, felhasználása.

49. Nátrium és kálium vegyületek

50..

A természetes vizek A víz keménysége (változó, matematikai k.: Jól állandó, összes keménység). felkészültem-e? 293., keménysége(+) A kalcium- és magnézium- 324. hidrogén-karbonát, vízkő, vízlágyítás (desztillálással, vegyszerekkel, ioncseréléssel).

51.

A fémekről tanultak gyakorlása

52.

A III. főcsoport eleme Az alumínium fizikai és kémiai tulajdonságai, az alumínium amfoter jellege.

matematikai k.: Jól felkészültem-e? 336– 337., 341.

Az alumínium élettani hatása. Korund, rubin, zafír.


Óra

Tananyag

53.

Az alumínium előállítása

54.



Érc, kohászat. Bauxit, timföld, timföldgyártás, a timföld elektrolízise, Az alumíniumgyártás alumíniumkohó.

Az alumínium múltja.

videófilm matematikai k.: Jól felkészültem-e? 349.

Az ólomvegyületek hatása az élő szervezetekre.

A vascsoport elemei. A vas tulajdonságai. A vas

matematikai k.: Jól felkészültem-e? 351.

A vas élettani jelentősége.

A vas- és acélgyártás Vasércek, a vasgyártás anyagai, a nagyolvasztó működése, az acélgyártás (az LD-konverteres eljárás Videófilm a lényege). vasgyártásról


55.

Az óncsoport

56.

57.

58.

59.

Az ón és az ólom tulajdonságai.

A rézcsoport elemei. A réz tulajdonságai, patina, matematikai k.: Jól fontos rézötvözetek: felkészültem-e? 352– A réz 353., 359–360., 362., sárgaréz, bronz. 366.

A réz élettani jelentősége.




Óra

Tananyag

60.

együttműködési, Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany tulajdonságai, jelentősége. digitális, kommunikációs kultúrtörténete. A fényképezés kémiai k.: Mf.: 85/3. alapjai.

61.

A cinkcsoport elemei A cink, (a kadmium) és a higany tulajdonságai.

62.

A fémekről és a vegyületeikről tanultak gyakorlása

63.

A fémek és vegyületeik összefoglalása


A krómcsoport elemei.


Óra

Tananyag

64.




Háztartási kémia (6 óra)

65.

Fertőtlenítő- és fehérítőszerek Hidrogén-peroxid. Hipó. Klórmész. Tulajdonságaik. A hipó (vagy klórmész) + sósav reakciójából mérgező Cl2-gáz keletkezik. A klórgáz tulajdonságai. A vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes használatának tilalma.

A háztatásban előforduló fertőtlenítőés mosószerek, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. A csomagolóanyagok áttekintése, a hulladékkezelés szempontjából is, környezettudatos szemlélet kialakítása.


Óra

Tananyag

66.

Mosószerek, szappanok, a vizek keménysége Mosószerek és szappanok, mint kettős oldékonyságú részecskék. A szappanok, mosószerek mosóhatásának változása a vízkeménységtől függően. A víz keménységét okozó vegyületek. A vízlágyítás módjai, csapadékképzés, ioncsere.



Vízlágyítók és adagolásuk különbsége mosógép és mosogatógép esetében. Információk a foszfátos és foszfátmentes mosópor környezetkémiai vonatkozásairól. Alumínium oldása savban és lúgban. Információk: mi miben tárolható, mi mosható mosogatógépben, mi melegíthető mikrohullámú melegítőben.


Óra

Tananyag

67.

Csomagolóanyagok és hulladékok kezelése A csomagolóanyagok áttekintése. Az üveg és a papír mint újrahasznosítható csomagolóanyag. Alufólia, aludoboz. Az előállítás energiaigénye. Műanyagok jelölése a termékeken. Élettartamuk.



Információk a csomagolóanyagok szükségességéről, a környezettudatos viselkedésről. Műanyag égetése elrettentésként. Információk az iskola környékén működő hulladékkezelési rendszerekről.


Óra

Tananyag

68.

Sók Konyhasó. Tulajdonságai. Felhasználása. Szódabikarbóna. Tulajdonságai. Felhasználása. A sütőpor összetétele: szódabikarbóna és sav keveréke, CO2gáz keletkezése.



Információk táplálékaink sótartalmáról és a túlzott sófogyasztás vérnyomásra gyakorolt hatásáról. Sütőpor és szódabikarbóna reakciója vízzel és ecettel. Információk a szódabikarbónával való gyomorsavmegkötésről.


Óra

Tananyag

69.

Permetezés, műtrágyák Réz-szulfát mint növényvédő szer. Szerves növényvédő szerek. Adagolás, lebomlás, várakozási idő. Óvintézkedések permetezéskor. A növények tápanyagigénye. Műtrágyák N-, P-, K-tartalma, vízoldékonysága, ennek veszélyei.

IV. Év végi ismétlés (4 óra)

70-74 Év végi ismétlés



M: Réz és tömény salétromsav reakciója. A rézgálic színe, számítási feladatok permetlé készítésére és műtrágya adagolására. Információk a valós műtrágyaigényről. Információk a háztartásban használt szárazelemekről és akkumulátorokról. A közvetlen áramtermelés lehetősége tüzelőanyag-cellában: H2 oxidációja.

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Recommend Documents