Esztergom Város Polgármestere
55/2005.02.10.
A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2005. február 10-i ülésére
A Bajcsy-Zs. u. 24. sz. Társasház Alapító Okirat módosításának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Házirendjének és közös költség kalkulációjának elfogadásáról
Tisztelt Képviselő-testület!
A Képviselő-testület a 2004. december 15-i ülésén elfogadta a műemlék lakások értékesítéséről szóló ütemtervet. A műemlék ingatlanok értékesítése ezen tervben meghatározott lépésekben és határidőben kerül végrehajtásra. A Képviselő-testület 2004. december 15-i ülésén elfogadta továbbá a Széchenyi tér 21. és 23. szám alatti társasházak Alapító Okiratainak módosítását, a társasházakra vonatkozó új előírásoknak megfelelő Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet, valamint egy közös költség kalkulációt. Az ütemtervben meghatározott műemlék ingatlanok közül elsőként a Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatti társasház Alapító Okirata kerülne módosításra, a már elfogadott Széchenyi téri ingatlanok Alapító Okiratainak mintájára. Az Alapító okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, valamint a közös költség viselésére vonatkozó javaslat a Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatti társasház közgyűlése elé terjesztése, illetve a közgyűlés 30 napon belüli összehívása a Strigonium Rt. feladata.
A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé:
Határozati javaslat: ........../2005. (II.10.) esztergomi öh. 1. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a határozat 1. számú mellékletét képező, az Esztergom, Bajcsy-Zs.u. 24. sz. alatti ingatlan Társasház Alapító Okirat Módosítását, a határozat 2. számú mellékletét képező Szervezeti és Működési Szabályzatot és Házirendet, valamint a határozat 3. számú mellékletét képező közös költség meghatározását. Felelős: Határidő:
Meggyes Tamás polgármester az okiratok a Bajcsy-Zs. u. 24. Társasház Közgyűlése elé terjesztésére: a Társasház Közgyűlésének soron következő ülése
2. Esztergom Város Képviselő-testülete felhatalmazza a Tulajdonosi Bizottságot, hogy a műemlék lakások értékesítéséről szóló ütemtervben szereplő ingatlanok tekintetében a jövőben elkészítendő alapító okiratokat jóváhagyja. Felelős: Határidő:
Meggyes Tamás polgármester azonnal
3. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete utasítja a Strigonium Rt-t, hogy a Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatti társasház közgyűlését 30 napon belül hívja össze, és a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, valamint a közös költség meghatározását terjessze be a társasház közgyűlése elé. Felelős: Meggyes Tamás polgármester Határidő: a Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatti társasház közgyűlésének összehívására, és a társasház alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a közös költség meghatározásának a társasház közgyűlése elé terjesztésére: a döntés követő 30 napon belül. Esztergom, 2005. február 1. Meggyes Tamás polgármester Az előterjesztés (határozati javaslat) mellékletei: 1. Bajcsy-Zs u. 24. Társasház Alapító Okirat Módosítása 2. Bajcsy-Zs u. 24. Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje 3. Bajcsy-Zs u. 24. közös költségének meghatározása Az előterjesztést készítette: dr. Juhász Melinda Az előterjesztés a szakmai követelményeknek megfelel: Búzásné dr. Zimon Andrea osztályvezető Törvényességi záradék: Dr. Csomor Sándor jegyző Az előterjesztés véleményezésére a Tulajdonosi Bizottság illetékes. 1. számú melléklet Az előterjesztés megtárgyalásához a jogszabályi előírásokon túl tanácskozási joggal nem kívánok senkit meghívni.
Alapító okirat Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. számú C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
2-
Társasház Társasháztulajdont alapító okirat a módosításokkal egységes szerkezetben Az Esztergom Város Önkormányzata (2500. Esztergom, Széchenyi tér 1.), mint tulajdonos az Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz.- 19781 helyrajzi számú, 986 m2 területű ingatlan társasház alapító okiratát a jelen alapító okirat tartalma szerinti, továbbá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. sz. törvényben és a mellékelt alaprajzokban foglaltaknak megfelelően módosítja. A társasháztulajdon megosztása és tulajdonostársak közötti jogviszony tekintetében a következők az irányadók: A. A tulajdonostársak társasház-tulajdoni illetőségei és azok alkotórészei Az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek a lakások, s az alábbi nem lakás céljára szolgáló helyiségek: 1. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 1. ajtószámú, a tervrajzokon A-1 sorszámmal jelölt, előtér, szoba, konyha-étkező, WC-zuhanyzó helyiségekből álló lakás, összesen 32,49 (32) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 32/648 illetőség. 2. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 2. ajtószámú, a tervrajzokon A-2 sorszámmal jelölt, előtér, szoba, konyha, fürdőszoba helyiségekből álló lakás összesen 33,30 (33) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 33/648 illetőség. 3. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 3. ajtószámú, a tervrajzokon A-3 sorszámmal jelölt, előtér, közlekedő, 2 szoba, konyha, fürdőszoba, kamra helyiségekből álló lakás, összesen 63,9 (64) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 64/648 illetőség. 4. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-4 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 4. ajtószámú, a tervrajzokon A-4 sorszámmal jelölt előtér, 2 szoba, lakókonyha, fürdőszoba, kamra, WC-mosdó, lépcsőház helyiségekből álló lakás, összesen 64,7 (65) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 65/648 illetőség. 5. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti I. emelet 1. ajtószámú a tervrajzokon A-5 sorszámmal jelölt, 2 előtér, 4 szoba, konyha-étkező, fürdőszoba, WC helyiségekből álló lakás, összesen 74,4 (74) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 74/648 illetőség. 6. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-6 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti I. emelet 2. ajtószámú a tervrajzokon A-6 sorszámmal jelölt, előtér, szoba, fürdőszoba helyiségekből álló lakás, összesen 36,4 (36) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 36/648 illetőség. 7. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/A-7 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti I. emelet 3. ajtószámú a tervrajzokon A-7 sorszámmal jelölt, előtér, közlekedő, 2 szoba, konyha, fürdőszoba, kamra helyiségekből álló lakás, összesen 67,6 (68) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 68/648 illetőség. 8. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-1. helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 1. ajtószámú a tervrajzokon B-1 sorszámmal jelölt, előszoba, 2 szoba, konyha, fürdőszoba, kamra, WC helyiségekből álló lakás, összesen 71,6 (72) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 72/648 illetőség. 9. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. -3-
10.
11.
12.
13.
14.
2. ajtószámú a tervrajzokon B-2 sorszámmal jelölt, közlekedő, 3 szoba, konyha, étkező, fürdőszoba, WC, kamra, helyiségekből álló lakás, összesen 58,3 (58) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 58/648 illetőség. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 3. ajtószámú a tervrajzokon B-3 sorszámmal jelölt, előtér, 2 szoba, konyha, fürdőszoba, kamra, gardrób helyiségekből álló lakás, összesen 46,4 (46) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 46/648 illetőség. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-4 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 4. ajtószámú a tervrajzokon B-4 sorszámmal jelölt, előtér, szoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, gardrób helyiségekből álló lakás, összesen 61,2 (61) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 61/648 illetőség. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 5. ajtószámú a tervrajzokon B-5 sorszámmal jelölt garázs, összesen 13,00 (13) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 13/648 illetőség. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-6 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 6. ajtószámú a tervrajzokon B-6 sorszámmal jelölt garázs, összesen 13,00 (13) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 13/648 illetőség. Az Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) tulajdonát képezi az esztergomi 19781/B-7 helyrajzi szám alatt nyilvántartott Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. alatti fszt. 7. ajtószámú a tervrajzokon B-7 sorszámmal jelölt garázs, összesen 13,00 (13) m2 alapterülettel, továbbá a hozzá tartozó közös tulajdonban maradó részekből 13/648 illetőség. B. Közös tulajdonban maradó vagyontárgyak
A mindenkori tulajdonostársak közös tulajdonában maradnak: az épület alatti földterület (telek), valamint a háznak az előbb említett tervben és műszaki leírásban szereplő, alább felsorolt közös építményrészei, felszerelései és berendezései. Ezeken a tulajdonjog mindegyik tulajdonostársat az A. pontban feltüntetett hányadrészben osztatlanul illeti meg. A tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában maradnak: Közös tulajdonba kerülnek az I-XVII. sorszám alatt felsorolt telek, építményrészek, berendezések és felszerelések a következők szerint: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
IX. X. XI.
Telek, kapualj, udvar: 986 m2 Alap, fő-, tám- és válaszfalak, külső vakolatok Födémek, a födémeken lévő feltöltés és aljzat Kémények, szellőzőcsatornák, valamint az összes szigetelés Tetőszerkezetek és tetőfedések és az azokon lévő felszerelések Az épületen található minden bádogos munka Az épület vízórája, a vízvezeték-hálózat a városi vezeték csatlakozási ponttól a lakások bekötő ágvezetékéig A csatornahálózat a felszálló vezetékbe való bekötéstől az utcai főcsatornába való bekötésig, az összes felszálló és vízszintes fővezetékek, a bekötő vezetéknek a közös területen keresztül haladó részei Az elektromos vezetékhálózat a becsatlakozástól a külön tulajdonban lévő mérőórákig, valamint a közös területen lévő vezetékek, lámpatestek és égők A gáz vezetékhálózat a becsatlakozástól a külön tulajdonban lévő mérőórákig Az utcai fővezetékektől kezdődően azok a felszerelések, amelyek a fővezetéket, vagy azok bármilyen részét képezik a mérőórákig C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
4-
XII.
Az összes itt külön meg nem nevezett berendezési és felszerelési tárgy, amely a közös építményrészeken és területeken található XIII. A lakáson kívüli kaputelefon és csengő-vezetékek a hozzá tartozó szerelvényekkel XIV. Az épület főbejáratai, a lépcsőházak a lépcsőkkel és a korlátokkal: Lépcsőház 32,7 m2 Emeleti lépcsőházi pihenő 28,3 m2 XV. Padlástér, padlásfeljárat 215,00 m2 XVI. Pince 71,40 m2 (a lejáróval és a pinceszinten kialakított tároló rekeszekkel együtt) XVII. Tároló 6,20 m2 C. Felhatalmazás A közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés joga a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben is a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával rendelkezhet az elidegenítésről. Nem idegeníthető el az épületszerkezet, az épület biztonságát (állékonyságát) szolgáló, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és felszerelési tárgy akkor sem, ha az külön tulajdonba tartozó lakáson belül van. D. Módosítás A jelen alapító okirat módosításhoz a tulajdonostársak 4/5 arányú hozzájárulása szükséges. E. Ingatlan-nyilvántartási rendelkezések A felek ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy az Esztergomi Földhivatal a társasház Alapító Okirat módosítását a jelen okirat alapján az ingatlan nyilvántartásban az A, B, C, D, E. pontokban foglaltaknak megfelelően bejegyezze. Ennek során az A. pontokban felsorolt lakásokat és egyéb külön tulajdonba kerülő helyiségeket illetve helyiségcsoportokat külön-külön tulajdoni lapra - alnyilvántartási lapra – a jelen okiratban megjelölt tulajdonostársak javára, míg a B. pont alatt felsorolt és a társasház osztatlan közösségben maradó építményrészeit, berendezéseit és felszereléseit a társasház törzsnyilvántartási lapjára bejegyezze. Esztergom, 2005. Esztergom Város Önkormányzat képviseletében: Meggyes Tamás polgármester Ellenjegyzem: Esztergom, 2005.
2. számú melléklet
Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 24. sz. Társasház Alapító Okiratának
-5-
1. számú melléklete Társasházi Szervezeti Működési Szabályzat 1. Általános rendelkezések A Társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. sz. törvény (Tt.) 13-15. §.-ban foglalt felhatalmazása alapján, a Társasház a következők szerint alkotja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát. 2. A Szervezet és Működési Szabályzat megalkotása A Társasház Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz), illetve annak szükséges módosításait a mindenkori tulajdonostársakból álló Közgyűlés állapítja meg, az összes tulajdoni hányad szerinti 4/5 szavazattöbbségű határozatával. (Tt. 14.§. (1) bek.) A jelen Szervezeti Működési Szabályzatban – amennyiben az SzMSz másképpen nem rendelkezik – a lakásra vonatkozó rendelkezéseket a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, illetve az egyéb helyiségekre is alkalmazni kell. 3. A Társasház szervezete a) A Közgyűlés b) A közös képviselő c) A Számvizsgáló Bizottság A társasházközösség ügyeinek intézése A közgyűlés A társasházközösség ügyeiben a tulajdonostársak Közgyűlése, ill. a közös képviselő dönt. I.1. A Közgyűlés határoz: a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról (Tt. 48. § (2) bekezdése), d) a házirend megállapításáról, e) a felújítási alap képzéséről és annak mértékéről, f) a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, g) szervezeti működési szabályzat esetleges létrehozásáról, és annak tartalmáról, h) az alapító okirat módosításáról, i) a közös tulajdonban álló ingatlanrész elidegenítése – ha az önálló ingatlanként kialakítható, vagy más meglévő önálló ingatlanhoz hozzácsatolható – kimondásáról (kivéve a Tt. 1.§ (2) bekezdésében megjelölt épületrészt, épület-berendezést és vagyontárgyat), j) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti működési szabályzat nem utal a közös képviselő, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. k) bankszámla megnyitásáról A Közgyűlés a határozatát – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbiak szerint hozza: a I. 1. a, d, e, f, g, h pontokban foglaltak esetén az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel, minden más kérdésben a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel (a jelenlévők 50%-a + 1 szavazat) hozza meg határozatát. A közgyűlés a közös képviselőt, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. I.2. A közgyűlés összehívása A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni. Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épület berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal kell megküldeni. C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
6-
A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására valamint a szavazásra előterjesztett napirendet. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet! Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. I.3. A szavazati jog gyakorlása A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. Az azonos külön tulajdonhoz tartozó több - a közgyűlésen megjelent – tulajdonostárs esetén érvényesen közülük csak egy szavazhat. I.4. Megismételt közgyűlés Ha a közgyűlés nem határozatképes a nem tárgyalt, illetve nem lezárt napirendekben megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést, a határozatképtelen közgyűlést követő 8 napon túl de 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. I.5. A jegyzőkönyv és a határozatok A közgyűlésről – a határozatokat is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a közgyűlés összehívásának szabályosságát, a jelenlévőket a közgyűlésről távol maradottakat. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvnek hűen kell tükrözni a közgyűlésen történteket és elhangzottakat. A határozatok a közgyűlésen vezetett jegyzőkönyvbe szó szerint rögzítésre kerülnek. A jegyzőkönyvből minden tulajdonostárs másolatot kap a közgyűlést követő 15. napig A közgyűlésen meghozott határozatokról – a hitelesített jegyzőkönyvből készített, csak a napirendeket és a határozatokat, illetve azok részletes eredményét tartalmazó írásbeli kivonat alapján – a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell. A határozatokat tartalmazó (a közös képviselő által) hitelesített írásbeli okiratot a közös képviselő bármely tulajdonostárs kérelmére a másolási költség megtérítésével – külön is köteles haladéktalanul kiadni. I.6. A tisztségviselők megválasztására vonatkozó különleges szabályok A választás A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik, a megválasztáshoz 50 % +1 szavazatú arány szükséges. A megválasztott tisztségviselő a megválasztástól számított 15 munkanapon belül nyilatkozik, nyilatkozattételi kötelezettségére a Tt. 49.§-ban meghatározottak irányadók. I.7. Az írásbeli szavazás szabályai A jelen SZMSZ I.1.b.) és c.) pontjában meghatározott határozatokon kívül más közgyűlési határozat közgyűlés tartása nélkül írásban is meghozható.
I.8. A Közgyűlési Határozatok Könyve A közös képviselő köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni. A Közgyűlési Határozatok Könyve tartalmazza a közgyűlési jegyzőkönyveket, a határozatok végrehajtásának módját és időpontját. A Közgyűlési határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és arról másolatot kérhet. -7-
I.9. A közös költségek biztosítása A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának, és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az Ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. A jelzáloggal való megterhelésről hozott határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére kézbesíteni kell. A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot (kamatokkal) kiegyenlítették, és a bejegyeztetéssel összefüggésben felmerült kiadásokat is megtérítették, a közös képviselő az ezt követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt, valamint törlési kérelmet kiadni, az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (ennek költségei szintén a hátralékos tulajdonostársat terhelik). A közös képviselő II.1. A közös képviselő jogkörében eljárva köteles: a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának a biztosítása érdekében c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit, d) évenként költségvetési javaslatot készíteni. e) éves elszámolást készíteni. A közös képviselő a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. A közös képviselő bármikor lemondhat, azonban munkakörét a következő közgyűlésig köteles ellátni. A közgyűlés a közös képviselőt illetőleg a Számvizsgáló Bizottságot bármikor felmentheti. II.2. Operatív ügyek intézése A közgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben a közös képviselő dönt. A közös képviselő a két közgyűlés közötti időszakról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A közgyűlés meghatározhatja, hogy a közös képviselő önállóan, vagy mely személlyel közösen jogosult a társasház bankszámlája felett rendelkezni. Ezen döntés meghozatalakor annak mértékét is meghatározhatja a közgyűlés, hogy mekkora ügyeleti keretösszeg (szabadrendelkezésű keret) erejéig jogosult a közös képviselő önállóan dönteni. II.3. Képviselet A közös képviselő - a társasház közösség ügyeiben eljárva a társasház nevében - jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető. A közös képviselő a társasház-közösség képviseletével kívülállót, köztük ügyvédet is megbízhat, a Közgyűlés hozzájárulásával. II.4. Munkáltatói jogok Amennyiben a Társasház házfelügyelőt, fűtőt stb. munkavállalót alkalmaz, úgy felettük a munkáltatói jogokat a közös képviselő gyakorolja.
II.5. Az éves költségvetési javaslat A közös képviselő a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza: a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket (bevételi előirányzatok) és kiadásokat (kiadási előirányzatok) költség nemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban, amely a bevételi előirányzatok között megjelölt négyzetméterenkénti közös költség összeg és a külön tulajdonhoz tartozó (egész számra kerekített) négyzetméterérték szorzataként számítandó ki. C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
8-
II.6. Az éves beszámoló A közös képviselő a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés alapján éves elszámolást készít, amely tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költség-nemenként és a közös költség megosztása szerinti bontásban ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített – lejárt – követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a) és b) pont különbségének záró egyenlegét, a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve d) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket (pl. ÁFA) továbbá e) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével – a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. f) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi eszköz leltárát, g) a közös berendezések ( pl. gázkazán, melegvíztároló stb. ) avulására amortizációs alap részesedés A közös képviselő – ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti – köteles az új közös képviselő részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni. II.7. Összeférhetetlenség Azon közös képviselő, aki a közös képviseletet vállalkozásban (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó) látja el köteles a megválasztását megelőzően igazolni, hogy a közös képviselet ellátására jogosult a Tt. által előírt (társasház-kezelői, ingatlan-kezelői stb. OKJ-s) szakképesítéssel rendelkezik, illetve ez a tevékenységi körei között szerepel és van olyan alkalmazottja, illetve megbízottja aki a szakképesítéssel rendelkezik és így a tevékenység végzésére jogosult. A Számvizsgáló Bizottság A közgyűlés a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére a tulajdonostársak közül 3 tagú Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Számvizsgáló Bizottság maga határozza meg működésének szabályait és ügyrendjét. A Számvizsgáló Bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza meg. A Számvizsgáló Bizottság jogkörében eljárva: a) korlátozás nélkül ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonta ellenőrizni köteles a közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást. A Számvizsgáló Bizottság az ellenőrzési kötelezettsége teljesítésének segítésére külső szakértőt (pl. könyvvizsgálót) igénybe vehet. A Számvizsgáló Bizottság összehívja a közgyűlést, ha a) a Társasház működése a közös képviselő lemondása, elhalálozása, jogutód nélküli megszűnése, vagy bármely más ok következtében ellehetetlenül, b) ha a Társasház vagyonát a közös képviselő vagy Intéző Bizottság ismételten és súlyosan megszegi és ezzel a Társasház vagyonát jelentős mértékben veszélyezteti, Amennyiben a Társasház Számvizsgáló Bizottságot nem választ, vagy annak megbízatása bármely okból megszűnne, illetve működése ellehetetlenülne, úgy a társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait – a jelen fejezet rendelkezéseinek egyidejű figyelembevételével – évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el. IV. Házirend A társasháztulajdon-közösség közös célja és őszinte törekvése, hogy ezen házirendben írt feltételek mellett a maguk és családjuk számára nyugalmas lakhatást, működést és kultúrált, békés együttélést biztosítsanak. Ennek érdekében kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen házirend, és az SzMSz szabályait mindenkor pontosan betartják. -9-
A tulajdonostársak már most leszögezik, hogy esetleges ingatlan-átruházásnál, bérbeadásnál, a Tt. rendelkezéseit és jelen Házirend, valamint a társasházi SzMSz rendelkezéseit nemcsak önmaguk tartják be, hanem jogutódaikat, bérlőiket és vevőiket is szorítják a szerződés betartására oly módon, hogy a velük kötött szerződésekben e fejezet rendelkezéseit és a társasházi SzMSz-t kifejezetten elfogadtatják. 1. A társasház tulajdonosok és használók az épület helyiségeiben tartózkodó személyek, az együttélés körülményeinek megfelelő magatartást kötelesek egymással szemben tanúsítani. 2. A társasház tulajdonosok és használók a társasház előtti, Bajcsy-Zs. utca felőli közterületi járdaszakaszt, valamint az udvar teljes területét, beleértve a kapualjakat is, az Önkormányzati rendelet előírásai szerint tartoznak gondozni, tisztán és rendben tartani saját költségükön. 3. A társasház saját költségén önálló szeméttároló edényeket köteles tartani. 4. Az épület üzemeltetéséhez a lakók gondnokot bíznak meg. A gondnok feladatai közé tartozik különösen a ház állapotának folyamatos figyelése, az épület berendezései kisebb meghibásodásának jelzése a közös képviselő felé, valamint a részére erre a célra – a közös képviselő által a részére – biztosított ellátmányból való megoldása (pl. villanyégő csere, zászló pótlása stb.), a kukák hulladék elszállításához történő előkészítése, majd a hulladék tárolóba történő visszajuttatása, nemzeti és helyi ünnepek alkalmával zászlók kihelyezése bevétele, kapuk és a lépcsőház nyitása, zárása, télen a járdák és belső közterületek síkosság-mentesítése, kazán ellenőrzése, stb. 5. A társasházban és a határoló közterületen óvakodni kell minden olyan tevékenységtől, amely balesetet idézhet elő. 6. A közterületre néző ablakokba ágyneműt teregetni nem szabad. Portörlő ruhát, szőnyeget, asztalterítőt stb. az ablakokból kirázni tilos. 7. A lakásban, garázsban és a mellékhelyiségekben szokásos mennyiséget, illetve a tűzrendészeti hatóság előírásában meghatározott mennyiséget meghaladó tűzveszélyes, vagy robbanásveszélyes folyadékot még átmenetileg sem szabad tárolni. A szokásosnál, illetve az előírásosnál is kevesebb ilyen folyadékot is megfelelően biztonságos tartályban, edényben és olyan helyiségben kell tartani, ahol nyílt lángot nem használnak. Ezek a rendelkezések vonatkoznak a tárolóban szokásos kisebb mennyiséget meghaladó gépkocsi üzem-, kenőanyag és hasonló anyagokra is. 8. Tűzgyújtó eszközt és veszélyes folyadékot nem szabad olyan helyen tartani, ahol ahhoz gyermek hozzáférhet. 9. Minden gázberendezést külön gonddal kell kezelni. Figyelemmel kell kísérni az esetleges gázszivárgásokat. Gázszivárgás esetén tilos gyufát gyújtani, a villanyt felkapcsolni. Ilyenkor azonnal ajtót, ablakot kell nyitni, és a gázóra főcsapját nyomban el kell zárni. A gázberendezések és a vezetékek fenntartását, javítását csak szakemberek végezhetik. 10. A tüzelőberendezést égő állapotban, felügyelet nélkül hagyni tilos (gáztűzhely, gázboyler, takarékkályha, villamos hősugárzó, stb.). 11. A tulajdonostárs (üzemeltető) köteles gondoskodni arról, hogy az általa üzemeltetett valamennyi háztartási és szórakoztató, valamint egyéb elektromos berendezés és gép zavarkeltésmentesen működjön. A meghibásodott készülékeket kijavításukig üzemeltetni nem szabad. Valamennyi elektromos berendezést, gépet a használat befejezése után azonnal áramtalanítani kell. 12. Tilos a vízlefolyóba szemetet, konyhai, vagy egyéb hulladékot, maró folyadékot, vagy olyan kiterjedésű tárgyat leengedni, amely a lefolyócső, illetve a csatorna károsodását, eldugulását okozná. A mulasztó köteles a hibát saját költségén elhárítani és a tulajdonostársaknak okozott kárt megtéríteni. 13. Tilos a környezetet bármilyen módon szennyezni, az elszennyeződött részeken a mentesítést azonnal meg kell kezdeni. 14. Nem szabad raktári, konyhai, fürdőszobai, zuhanyzó, WC és locsolócsapoknál a vizet feleslegesen folyatni (almérők esetében sem). Ezeknek a csapjait, úszóit olyan karban kell tartani, hogy csepegés, vízfolyás ne keletkezzen. A vízszolgáltatás szüneteltetése esetén tilos a csapokat nyitva tartani. Az ebből eredő összes kárt az a tulajdonos köteles megtéríteni, akinek a helyiségében a mulasztás következtében a kár keletkezett. 15. A külön tulajdonban bármilyen állat – ideértve a kutyát, macskát, madarakat, stb. – a tisztaság és a szomszédok nyugalmának biztosítása mellett csak a helyi önkormányzati rendelet előírása szerint tartható. A közös tulajdonú helyiségben bármilyen állat még átmenetileg sem tartható. Az állatok utáni szemetet a társasház teljes területén és a hozzá tartozó közterületen az állat tulajdonosa köteles eltüntetni. 16. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai, illetve használói fokozott figyelemmel tartoznak a tevékenységükre vonatkozó előírásokat betartani, a környék lakói nyugalmának biztosítása érdekében. C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
10 -
17. A lépcsőházban, valamint a közös udvaron, semmilyen tárgyat, közlekedési eszközt nem szabad tartani (kivéve lábtörlő). V. Költségek viselése, építkezések, kártérítés V.1. Közös költség mértéke és összetevői A Társasház közös költségének kötelezően részét képezi: a) a felújítási alap-részesedés, b) a közös részek épület biztosításának díja, c) a közös részek fenntartásának és üzemeltetésének (szemétdíj, vízdíj, gázdíj stb.) költségei d) az operatív ügyek intézésével összefüggésben felmerült költségek e) a Társasház működésével összefüggésben felmerülő költségek bankszámlavezetés, könyvelő díjazása, f) a közös képviselő díjazása. A tulajdonostársak a közös költséget havonta előre a tárgyhó 10. napjáig kötelesek megfizetni a V.4. és V.5. szerinti (melegvíz-fogyasztás, fűtés-díj) elszámolása kézhezvételét követően., annak egyidejű figyelembe vételével. V.2. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségek viselése a) A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot képeznek, melynek mértékét az Alapító Okirat 2. számú melléklete rögzíti. A közös tulajdonban lévő vagyont érintően építkezni csak a közgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet. A határozat meghozatalát megelőzően – ha azt a jogszabály előírja – a közgyűlés elé kell terjeszteni az építési engedély tervdokumentációt. b) A tulajdonostársak alapító okiratban rögzített közös tulajdonú építményrészek, berendezések és felszerelések fenntartásával (karbantartás, felújítás) járó költségeket tulajdoni hányaduk szerint viselik, ugyanígy viselik a társasházzal kapcsolatos egyéb közös kiadásokat (kezelési üzemeltetési költség, közös közüzemi díjak stb.) c) A közös képviselő a társasház nevében eljárva, a közös tulajdonban lévő épületrészek, berendezések és felszerelési tárgyakkal kapcsolatosan felmerülő bárminemű építési felújítási, karbantartási, átépítési, bontási stb.) munkákkal kapcsolatosan benyújtott árajánlatok tartalmi átvizsgálására azok összehasonlítására, a kivitelezés folyamatos felügyeletére, valamint a benyújtott számlák mellékletét képező elszámolások felülvizsgáltára építőipari műszaki ellenőrt köteles – a közös költség terhére – megbízni. A vállalkozó által benyújtott számla a megbízott építőipari műszaki ellenőr jóváhagyása (aláírása) nélkül nem fizethető ki d) A közös tulajdonnal kapcsolatos bárminemű építési (felújítási, karbantartási, átépítési, bontási stb.) munkák elvégzésekor a kivitelező, vállalkozó jogszabályban meghatározott építési naplót köteles vezetni. Ezt a vállalkozói szerződésben rögzíteni kell. e) A tulajdonostársak a közös berendezések (gázkazán és az ahhoz kapcsolódó vezetékek, melegvíztároló stb.) avulására amortizációs alapot hoznak létre, melynek mértékéről 4/5-ös szavazati aránnyal döntenek. V.3. Külön tulajdoni részek karbantartása, felújítása, átalakítása, építkezés a külön tulajdonban. Költségek viselése. Kártérítés. A külön tulajdoni részek berendezéseinek, felszereléseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával és fenntartásával járó költségek a külön tulajdoni rész mindenkori tulajdonosát terhelik. A tulajdonostársak kötelesek saját költségükön gondoskodni: a) a külön tulajdoni illetőségeikhez tartozó építményrészek jó karbantartásáról b) fenntartani és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló külön tulajdoni részt, c) megtenni a szükséges intézkedést, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek helyisége használatát átengedte, a külön tulajdoni illetőség használatát úgy gyakorolja, hogy azzal ne sértse a tulajdonostársaknak a dologhoz fűződő jogait és törvényes érdekét d) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön-tulajdonú külön tulajdoni részébe a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésen a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs (használó) háborítása nélkül. - 11 -
Ha a tulajdonostárs a külön tulajdonában építkezik, átalakít vagy építési munkákkal járó felújítást, karbantartást végez, köteles ezt – a kezdő és a várható befejezési időpont megjelölésével – előzetesen írásban bejelenteni a közös képviselőnek, aki tájékoztatja a lakókat. A karbantartási, felújítási, építési munkákat csak nappal, 8 óra és 20 óra között, a lehető legnagyobb körültekintéssel, a lakók, ingatlanhasználók nyugalma szükségtelen zavarásának mellőzésével kell végezni. Amennyiben a közös területek, lépcsőház a munkák során szennyeződik azt az érintett tulajdonostárs köteles naponta a munkák végeztével feltakarítani (felsöpörni, felmosni). Ha valamelyik tulajdonostárs – vagy az, akinek a használatot átengedte – a közös tulajdoni részekben, vagy a másik tulajdonostárs tulajdoni illetőségében kárt okoz – ha ez a kár máshonnan, pl. a biztosítótól nem térül meg – úgy ez a tulajdonostárs köteles a saját költségén a hibát, hiányosságot elhárítani, vagy elháríttatni, és az okozott kárt megtéríteni. Ha a külön tulajdonba került építményrész karbantartása, vagy javítása olyan munkálatok elvégzésével jár, amely a közös területről is látható építményrészeket érint, akkor az a munka csakis az eredeti és az épület más részeivel azonos kivitelben, színben és minőségben végezhető el. Ha az érdekelt tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti, és az a többi tulajdonostárs érdekét sérti, a szükséges intézkedéseket az érdekelt tulajdonostárs terhére és költségére a közös képviselő megteheti. V.4. A hidegvízdíj-elszámolás rendje A társasház (hideg) vízmérő-órájának (főmérő) és a belső vízfogyasztásmérő –órával (almérők) rendelkező tulajdonostársak vízfogyasztásmérő – órájának a leolvasása – hidegvíz esetén a szolgáltatóval melegvíz esetén a Társasház – kialakult gyakorlat szerint történik, melyet a közös képviselő olvas le. A Tulajdonostársak rögzítik, hogy a külön tulajdoni részek almérőkkel való fogyasztásméréséről a tulajdonostársak saját költségükön gondoskodni kötelesek. Az almérőkön mért fogyasztást a tulajdonostárs – a közte és (hidegvíz esetén) a szolgáltató, valamint (melegvíz esetén) a Társasház között köttetett szerződés szerint, az abban foglalt feltételekkel – közvetlenül tartozik megfizetni a szolgáltatónak, illetve a Társasháznak. A közös tulajdonban lévő ingatlanrészek vízhasználat mennyiség mérésére a tulajdonostársak közösen önálló mérőhelyet alakítani ki, melynek költségét és az azon mért fogyasztás díját tulajdoni hányaduk arányában viselik. Tekintettel arra, hogy a Társasházban központi melegvíz-ellátó rendszer fog működni (külön mért gázkazánnal és külön villamos méréssel) a melegvíz-fogyasztás elszámolás a működéstől számítva akként történik, hogy a közös képviselő a hidegvíz órával azonos időben a melegvíz-fogyasztásmérő állását is leolvassa. A melegvízdíjat ezek alapján úgy kell kiszámolni, hogy a leolvasott állás alapján ki kell számolni a hidegvíz-fogyasztást és annak díját (víz- és csatornadíjjal,), valamint a melegvíz-kazán gázfogyasztásmérőjén mért gázfogyasztás arányos (melegvíz hidegvíz díjával arányos) díját, illetve külön villamos fogyasztás-mérőjén mért villamos fogyasztás arányos (melegvíz hidegvíz díjával arányos) díjait. Ezen díjakat össze kell adni, majd a tulajdonostárssal írásban közölni. A számítás vetítési alapjául szolgáló leolvasott (két) havi társasházi összesen gáz- és villamos fogyasztási adatokat az írásbeli elszámolás külön rovatban tartalmazza. A melegvízdíj-fizetésre, illetve annak elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményekre (kamat, eljárás stb.) a közös költség megfizetésének a szabályai az irányadók. A tulajdonostársak rögzítik azt is, hogy mivel az almérők tulajdonosa az adott (külön mért) külön tulajdoni rész mindenkori tulajdonosa, ezért a vízmérő hitelesítésének (fenntartásának, cseréjének stb.) a költsége és kötelezettsége a külön tulajdoni rész mindenkori tulajdonosát terheli, a mérő hitelesítési jegyzőkönyve szerinti gyakoriságban. Ennek nyomon követésére a vízfogyasztásmérő-órák hitelesítési jegyzőkönyvének egy fénymásolt példányát a közös képviselőnek a tulajdonostárs köteles 3 napon belül átadni. Amennyiben az almérő meghibásodik, annak javításáról, cseréjéről a tulajdonostárs köteles saját költségén a hiba észlelésétől, megállapításától számított 3 munkanapon belül gondoskodni. Amennyiben a javításról, cseréről, hitelesítésről a tulajdonostárs a jelen rendelkezések szerint nem gondoskodik, a társasház felhívását követően sem, úgy a társasház az almérő cseréjéről, javításáról, hitelesítéséről a tulajdonostárs költségére maga gondoskodik. Amennyiben a tulajdonostárs az almérő leolvasását, cseréjét, javítását, hitelesítését a közös képviselőnek, illetve a társasház által megbízott szerelőnek, személynek nem teszi lehetővé, úgy a leolvasásig a társasházban az almérőkön mért legmagasabb fogyasztás szerinti díjat köteles fizetni. C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
12 -
V.5. A fűtés-elszámolás rendje Tekintettel arra, hogy a Társasházban központilag kiépített fűtés-ellátó rendszer fog működni (külön mért gázkazánnal és külön villamos méréssel) a fűtés fogyasztás elszámolása a működéstől fogva akként történik, hogy a közös képviselő a hidegvíz órával azonos időben a külön tulajdoni részekben található hőmennyiségmérők állását is leolvassa. A fűtés díját ezek alapján úgy kell kiszámolni, hogy a leolvasott állás alapján összesíteni kell az egyes külön tulajdoni részek elfogyasztott hőmennyiségeit, ez alapján a fűtés-kazán gázfogyasztás mérőjén mért gázfogyasztás arányos (hőmennyiség-fogyasztás arányos) díját, illetve külön villamos fogyasztás-mérőjén mért villamos fogyasztás arányos (hőmennyiség-fogyasztással arányos) díjait. Ezen díjakat össze kel adni, majd a tulajdonostárssal írásban közölni. A számítás vetítési alapjául szolgáló leolvasott (két)havi társasházi összesen gáz- és villamos fogyasztási adatokat az írásbeli elszámolás külön rovatban tartalmazza. A fűtés díj-fizetésre, illetve annak elmulasztása esetére irányadó jogkövetkezményekre (kamat, eljárást, stb.) a közös költség megfizetésének a szabályai az irányadók.
V.6. A gázdíj-elszámolás rendje Mivel a társasház csak a központi fűtés és melegvízellátás céljára használ gázt, a társasház mérőóráján mért értékek alapján a fogyasztást a társasház közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg. A tulajdonostársak a fogyasztás ellenértékét a melegvíz, illetve fűtési díjban fizetik meg a Társasház felé. Valamennyi központi berendezéssel és annak fogyasztásával kapcsolatos díj megállapításánál figyelembe kell venni az elosztási veszteséget, valamint a közös berendezések üzemeltetési költségeit. Ezeket a terheket az egyes tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni a Társasház felé.
Lakónyilvántartás A Társasház tulajdonosairól, lakóiról, valamint az egyes helyiségeket használókról (bérlőkről) a közös képviselő nyilvántartást vezet (lakónyilvántartás). A közgyűlés a jelen Szervezeti Működési Szabályzat keretében kötelez minden tulajdonostársat, hogy a közös képviselőnek három napon belül írásban jelentse be a) nevét, az érvényes lakcímét, tartózkodási helyét, elérhetőségét (postacím, telefonszám), az ingatlannyilvántartásban bárki által megtekinthető, természetes személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, ezek változásait, b) a külön tulajdonát bérlő személy a) pontnak megfelelő adatát, illetve az esetleges változásokat, c) a külön tulajdonában lakó személyek számát, illetve annak változásait. A lakónyilvántartásban szereplő fenti adatokat zártan kell kezelni. A lakónyilvántartásban az egyes külön tulajdoni részeket külön lapon kell nyilvántartani. Amennyiben a közüzemi szolgáltatás díja a külön tulajdoni rész tulajdonosát terheli és ezzel kapcsolatban a tulajdonostársaknak helytállási kötelezettségük áll fenn, illetőleg a közüzemi szolgáltatás díját a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani és e tekintetben vita merülne fel a tulajdonos társak között, úgy a közös képviselő a lakónyilvántartásból bármely érintett fél kérésére kivonatot köteles kiadni. A lakónyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség megsértéséből (mulasztásból) eredő károk megtérítéséért a külön tulajdoni rész mindenkori tulajdonosa a felelős. Egyéb rendelkezések A társasház tulajdon megszüntetését be kell jelenteni az Esztergomi Körzeti Földhivatalnak. - 13 -
A jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv-ben foglaltak az irányadóak. Az SZMSZ hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira ill. azok jogutódaira. Jogutódlás esetén az új tulajdonostárs tartozik magára nézve kötelezően elismerni a jelen SZMSZ-ben foglaltakat, így a jogutódot ugyanazon a jogok illetik, ill. kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illetik, ill. kötelezettségek terhelik, amelyek a jogelődöt illették, vagy terhelték. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a társasház tulajdoni illetőségük átruházása esetén az erről készült szerződés kikötései közé felveszik a jelen SZMSZ és a társasház egészét érintő határozatok betartásának kötelezettségét. Az SZMSZ hatálybalépése után a jövőben is közös tulajdonba kerül mindazon építményrész, berendezés és felszerelési tárgy, amely a a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv és az alapító okirat rendelkezései szerint közös célt szolgál, és létesítése megfelel a közös tulajdonra vonatkozó szabályoknak. A tulajdonostárs ezen okiratban megállapított társasház tulajdoni viszonyaiból és más, pl. a működésből eredő esetlegesen felmerült vitás kérdéseket igyekeznek elsősorban egymás között tárgyalásos úton rendezni. Amennyiben ez nem vezetett eredményre, a vita eldöntésére kölcsönösen, az Esztergom Városi Bíróság kizárólagos illetékességét ismerik el mérvadónak A jelen Szervezeti Működési Szabályzat 2005. ……….hó…..napjától lép hatályba, amellyel egy időben az Alapító Okirat vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. Alulírottak nyilatkozunk, hogy a Szervezeti Működési Szabályzat fenti szövegét a Közgyűlés megtárgyalta és …/… arányú igen szavazatával meghozott …./2005. sz. határozatával 2005. ……..hó….. napján elfogadta. Esztergom, 2005. …………..hó ……..napján. …………………………. Közös képviselő
……………………………. tulajdonos (hitelesítő) ………………………………. tulajdonos (hitelesítő)
Készítettem és ellenjegyzem: Esztergom, 2005………………hó ……….napján. …………………………
C:\WINDOWS\Desktop\20050210\bajcsy24alapokiresszmsz(55).doc-
14 -