GROTIUS
Rónay Miklós Egy összetett probléma keresztény vonatkozásai Észrevételek Arday Lajos Val l ás ok ,e g y ház ak ,k onf l i k t us okaze gy s é ge s e dőEur ópábanc í mű cikkével kapcsolatban Arday Lajos egy rendkívül összetett problémával foglalkozik. Tanulmányának alapproblémája, hogyane mz e t köz ikonf l i kt us okna ka l a pve t őe ne t ni ka iva gyva l l á s iki vá l t óoka iva nna k,va gyha mi ndke t t ő,a k k ore z e k mi l y e na r á ny ba n oka ie z e kne k akonf l i kt us okna k.Én mi ndös s z ea tanulmány keresztény vonatkozásaihoz szeretnék hozzászólni. A cikket ol va s vae l ős z öra zt űni kf öla ze mbe r ne k,hogyas z e r z őne me gy s z e ri ndul a t t a lköz e l í t a témához. Ez általában nem segíti a problémák tudományos reflexiójának alaposságát, és ez e bbe na ze s e t be ni si g a z ol ódnil á t s z i k.Egy e ss z e r z őkt őlhoz o t ti dé z e t e kt ová bbe r ős í t i ke z ta be ny omá s t .Ol y a ns z e r z őke ti dé z ,a ki ko l y a ni ndul a t t a lköz e l í t e ne kat é má h oz( 6.oldal), hogy az má rr ont j aat a n ul má nyt udomá ny osi g é ny é r őlki a l a kul óös s z ké pe t .Ne me gy s z e re l ővi gy á z a t l a n szóhasználat nehezíti az olvasó dolgát, hogy a sza kma iá l l í t á s okr af i gy e l j e n:„ [ . . . ]a za l bá n né pe s s é g[ . . . ]t úl s z a por od vaas z e r be ke té sag ör ögöke t[ . . . ] ”( 4.ol da l ) . Egyház és nemzeti egység történelmi összefüggései El ős z öra z z a lka pc s ol a t ba ns z e r e t né k né há ny é s z r e vé t e l tt e nnia hogy a s z e r z őa ze gy e s e gy há z a khozvi s z ony ul .Úgyt űni kugy a ni s ,hogya ze gy há z a ka te l é gg ée gy f é l e ké ppe nke z e l i . Pe di ga z okna k va n önr e f l e xi ój uk,é se nne kf ügg vé ny é be n kül önböz őké ppe n vi s z ony ul na k kör ny e z e t ükhö z ,a hhozavi l á g iha t a l omhoz ,a mi ve le gyt e r ül e t e nműködne k. Az els őbe ke z dé s be nas z e r z őake r e s z t e sé sva l l á s há bor úka tavi l á g ié sa ze gy há z il oj a l i t á s r e nd ös s z e ka pc s ol á s á va lma gy a r á z z a .Ez tmé gj ólé sr os s z uli sé r t he t j ük.Aköve t ke z őme g á l l a pí t á si s e l é gg és ommá s :„ a kl a s s z i kus ne mz e t á l l a mok ,a za z oka tl é t r e hoz óa bs z olút monarchiák ki a l a kí t á s á ba nj e l e nt őss z e r e pükvol tan e mz e t ie gy há z a kna k”( 1.ol da l ) .El s őr epé l dá ulmi ndj á r t Fr a nc i a or s z á g othoz z a ,a holaka t ol i kuse gy há z na kt ul a j doní t j aa za bs z ol útmona r c hi a ,é ské s őbb a nemzet létrehozó szerepet. Ezzel nem értek egyet, sem a konkrét esetben, sem általában. 1) A ka t ol i kuse gy há zgl obá l i s ,a na c i oná l i st e r mé s z e t é bőle z tane mz e t t e r e mt ős z á ndé kotne m könny űl e ve z e t ni .A ka t ol i kuse gy há zmá ra ze l s őé ve z r e de l s őf e l é be nké pe svol te gy s é ge s tanítás és egyházszervezet felmut a t á s á r a ,a miana gyt á vol s á g okmi a t takül önböz őt e r ül e t e ke n pe r s z ene mv ol te gy e nl e t e smi nős é g ű.Ezahomog e ni z á l á s ic é lc s a k aXI .s z á z a dba n ,a j og t e c hni kag r a t i a nus if e j l ődé s é ve lj ut ot te l őr e .Ez é r ta z t á naka t ol i kuse gy há z onbe l ül„ ne mz e t i egyházakról ”be s z é l nimi nde nké ppe ne l vihi ba .Azvi s z ontmá ri g a z ,hogya za bs z ol ut i z mu s idejében a globális egyházszervezetnek (vö. ius publicum canonicum) ez az egységes fenntartása súlyos nehézségekbe ütközött, mert a katolikus vallású abszolutista uralkodók a vallásfelhasználás nevében (vö. ius maiestaticum circa sacra) igyekeztek gyámságot fenntartani at e r ül e t ükönműködőka t ol i kuse gy há z r é s zf öl öt t .Ugy a ní gyt ör t é nte zas z e r z őá l t a lpé l da k é nt hozott Franciaországban is, ahol a francia klérus az 1680–1681-es párizsi általános gyűlésén királyi nyomásra fogadta el a Declaratio cleri gallicani néven ismertté vált dokumentumot, ami a r r óls z ól ,hogyapá pae gy há z ij og ha t ós á gá tFr a nc i a or s z á gt e r ül e t é nt öbbe kköz öt ta zős ig a l l– t e há tke r e s z t é ny s é ge l őt t i( ! )–jogszokások is kötik (innen a név: gallikanizmus). Az egyházi globális (kánonjog) és a világi lokális jogrendek ugyan a katolikus államvallású országokban egymástól elváltak, de a két közigazgatási vertikum személyileg összefonódott, ami a helyi egyházrész inkább nagyobb, mint kisebb uralkodó-függését eredményezte. Az uralkodó az 1
GROTIUS a bs z ol ut i s t a„ mi nde nf e l ha s z ná l ha t óac e nt r a l i z á c i óke dvé é r t ”e l vea l a pj á naka t ol i kusva l l á s ti s f e l ha s z ná l t ao r s z á g a kul t ur á l i s ,g ond o l kodá s módbe l i ,s t b. e gy s é gé ne k e r ős í t é s é r e( vö. biliárdgolyó állapotra törekvés elve). Az abszolutista korszak a katolikus egyházkormányzat t ör t é ne t é be na ze gy i kl e gne he z e bbi dős z a kvol t . Vagyis határozottan hibás olyan hatásmechanizmust feltételezni, hogy a katolikus egyház f r a nc i a or s z á g ir é s z é ne k( „ ne mz e t ie gy há z na k” ) Fr a nc i a or s z á g ba ns z e r e pe l e t t vol na a z abszolutizmus létrehozatalában, és így a nemzetállam kialakításában. A katolikus egyház az abszolutizmus idején az egyik legnagyobb ellenfele volt annak, hogy Európa a területi szuverének által szétdarabolódjon. Elvi szinten az egyház ugyan nem is nagyon ellenezte volna a világi szétdarabolódást, hiszen –a kialakult kánonjogi egységessége miatt –a világi hatalmaktól j og i l a ge l vá l a s z t ot t a nműködöt t .El vi l e g .Cs a khogya kkoravi l á g iha t a l om ha t á r oz ot t a nne m akarta ezt az elválasztást, mert a világi hatalomnak hasznára volt a vallásfelhasználás. Ezért Európa világi szétdarabolódása az egyházi egységet is veszélyeztette, amit az egyház már nem e nge dhe t e t t me g ,é st e r mé s z e t s z e r űl e gi gy e ke z e t te l l e ná l l ni . Így a katolikus egyházat ne mz e t t e r e mt őpr i nc í pi umké ntt é t e l e z nine m me ggy őz őé r ve l é s . 2) Protestáns egyházak esetében egészen más a helyzet. A protestáns egyházak alulról fölfelé é pí t ke z őj og ig ondol kodá s á ba n ne m üt köz i kn e hé z s é g be ,hogye gy -egy uralkodó védelmét kérjék vagy elfogadják. Így vált széles körben elfogadottá –de legalábbis gyakorlattá –a cuius regio eus religio elve. (Noha az elv elfogadot t s á gá hozve z e t őe s e mé ny s ore nné lös s z e t e t t e bb volt.) Az Arday Lajos által például hozott anglikán egyháznak, skandináv evangélikus államegyháznak, skót református államegyháznak természetesen lehetett és biztosan volt is hatása a nemzeti karakterológia alakulására. Ez azonban szintén nem ezeknek az egyházaknak a hittani sajátosságaiból adódott, hanem abból, hogy államegyházak lévén –ami pl. Dániában azt j e l e nt e t t e ,hogyadá npr ot e s t á nsá l l a me gy há z a taXI X.s z á z a dköz e pé ne gy s z e r űe ne gy„ l e l ki ügyek minisz t é r i umá na k”ne ve z e t tmi ni s z t é r i um i r á ny í t ot t a–, az uralkodó természetes módon használta fel azokat as z uve r e ni t á s uka l a t té l őkt á gé r t e l e mbe nve t tkul t ur á l i s ,ne mz e t it uda t i „ a l a kí t á s á r a ” ,h i s z e na zur a l kodóa ze gy há z is z ol g á l a t t e vőkne khi e r a r c hi kuse l öl járójuk volt. (Ez e l s ős or ba nal ut he r i ,e l s őg e ne r á c i ósr e f or má c i óba nki a l a kul te va ng é l i kuse gy há ze s e t é be nva n így, a második generációs kálvini reformáció már nagyobb ellenállást gyakorolt az uralkodóval szemben, éppen a negatív tapasztalatok alapján. Így viszont világi segítség nélkül maradt, és relatíve kis létszámú is maradt.) Ka t ol i kusur a l kodókna ke nné lne he z e bbvol tahe l y z e t ük,me r tőki l y e ne s z köz z e lne mt udt a k é l ni .Le g a l á bbi si l y e n ha t é kony s á gga ls oha s e m,me r ta t e r ül e t ükön működő ka t ol i ku s egy há z r é s zaSz e nt s z é kkor má ny z a t aa l a t tá l l t ,é sí gyne ml e he t e t t„ ne mz e t ie gy há z z á ”t e n ni . Azért –a francia királyhoz hasonlóan –II. József osztrák császár is megpróbálta a katolikus e gy há z a t„ okos a n”f e l ha s z ná l ni .II. József racionalizálni igyekezett az e gy há z a t ,a„ ha s z ont a l a n” meditatív rendeket feloszlatta (joghatósága elvileg nem volt rá, mert ez egyházi hatáskör, de fegyverei voltak hozzá), kivéve, ha iskolákat vagy kórházakat tartanak fenn. Összegészében azonban az uralkodók nem tudták a katolikus e gy há z kül önböz ő or s z á g okba né l őr é s z e i t nacionalizálni. 3) Azor t odo xe gy há z a kabi z á nc iha gy omá ny na kme g f e l e l őe nne m ké pe z t e kavi l á g iur a l kod ók t e r ül e t é ná t í ve l őe gy s é g e ss z e r ve z e t e t .Aze gy -e gyur a l kodót e r ül e t é né l őor t odoxke r e s z t é ny e k kialakították az adott terület önálló egyházi hierarchiáját, amit a szomszédos terület hierarchiája e gyi dőut á ne l f og a dot tmi ntva l ódihi e r a r c hi á t .Í gyapr ot e s t á nse gy há z a khoz( e bbe n)ha s onl óa n, nem tudnak akkora ellenállást gyakorolni a világi hatalom akaratával szemben, mint a katolikus. Esetükben ugyan az uralkodó nem elöljárója az egyházi hierarchiának, mint a protestáns államegyházakban, inkább arról beszélhetünk, hogy ezek az egyházak –a bizánci hagyomány nyomán –mintegy lelki kötelességüknek érzik, hogy támogassák az ortodox uralkodót. Ennek az 2
GROTIUS
is következménye, hogy az ortodoxiában valóban beszélhetünk nemzeti egyházakról, amelyek valóban e r ős e nf öl vá l l a l j á kané pi -nemzeti karakter képviseletét (vö. 5–6. oldal). Ezt azonban s z e r i nt e m ne mé r de me sva l a mine g a t í v umna kt e ki nt e ni( 5.ol da la l j a ) ,ha ne me gy s z e r űe na bi z á nc iha gy omá ny bóle r e d.Né miköve t ke z e t l e ns é g ne kt űni k,hogyaf r a nc i aka t ol i kus példánál as z e r z őpoz i t í vumké nthoz t af öl ,hogya ze gy há zr é s z tve t tane mz e t ie gy s é gki a l a kí t á s á ba n ( pe di gne mt e t t e ) ,i t t ,a zor t odoxi á ná ln e ga t í vumké nte ml í t i ,hogya ze gy há zme nny i r ehűa z uralkodóihoz. Egyébként a XIX. század második felében, a nacionalista hullám idejében éppen a bi z á nc i a sg ondol kodá st űnhe t e t t„ kor s z e r űbbne k” a ka t ol i kus ná l .Sőt ,a kima ne mz e t k öz i ka pc s ol a t oka tt a nul ,a z tt a nul j a ,hogyakor s z e r űt l e nnévá l tköz é pkor iuni ve r z a l i z musá t a dt aa he l y é tane mz e t ké pz ői dős z a kna k( „ at ör t é ne l e m ke r e ke ” ) .Sz e r i nt e me z e khe zaj e l e ns é g e khe z érdemes volna e polarizált hozzáállásoknál leíróbban viszonyulni. Érdemes ezeket az egyes egyházak természetével, önreflexiójával kapcsolatos tényeket áttekinteni, mert így kevésbé eshetünk olyan hibába, mint hogy a katolikus egyháznak pl. nemzetek születésénél bábáskodó szerepet tulajdonítsunk. Nézetem szerint a nemzeti öntudat alakítására gyakorolt nagyobb hatás a többi egyház esetében sem hittani sajátosságaikból adódnak. (Ez tas z e r z őne mi sá l l í t j a ,c s a ké ng ondol om t ová bbag ondol a t me ne t e t . )A többi egyházak is az egységes biblikus, vagyis zsidó-keresztény alapon állnak, és csak a szintén nem s okkül önbs é ge tmut a t ót e ol óg i a ir e f l e xi ó ba nt é r ne ke l ,ha ne ma bból ,hogye l t é r őönreflexiójuk miatt más jogi szerkezetet vettek föl, nem alkotnak globális szervezetet, és így az uralkodóknak való kitettségük nagyobb. Egybeesések Köve t ke z őké r dé sKöz é p-Európa XVIII. századi és az utáni helyzetének problémája. Nemzet és egyház viszony á na kme gí t é l é s ee z e nat e r ül e t e nkül önös e nne hé z .„ Ke l e t -Európában, a Balkánon me g i ndul ó ne mz e t i új j á s z ül e t é s i , ne mz e t t e r e mt ő moz g a l ma k ka pc s ol ódá s a va l l á s okhoz / e gy há z a khozj óli s me r t ” :e zamo nda t–és a cikkben nem kevés ilyen van – pontosan a ma meglévő,összemosó sztereotípiákat e r ős í t i .Ér de me sf i nomí t ódi s t i nkc i óka tt e nni . Az egyházi/klerikus értelmiség nyelvészeti, történelmi, kultúrhistóriai kutatásai, tanulmányai hozzájárultak egyes szláv népek nemzettudata felépülésének elméleti-intellektuális mega l a poz á s á hoz .Ezmi nde nké ppe ni g a z .A vi l á g is z uve r é ne kr é s z é r őlj övőva l l á s f e l ha s z ná l á s pedig egy másik kérdés. Fontosnak tartanám, hogy legyenek olyan tudományos kutatások, amik ake t t őköz öt t idi s t i nkc i ól e í r á s á r a ,aha t á r vona l–legalább szempontjainak –megállapítására irányulnak. El s őpi l l a nt á s r ava l óba núgyné z he tki ,hogya zí r ,al e ngy e lva gyahor vá tka t ol i c i z musa zí r , lengyel ill. horvát nemzeti karakter talán legfontosabb gerince. Egyes nemzetek világi államszervezetének teljes összeomlása idején (lengyelek) a katolikus egyházszervezet az idegen á l l a mt e r ül e t é né l ől e ngy e ll a kos s á gs z á má r aa za z onos s á g t uda tme g t a r t á s á ti ss e g í t e t t e ,mert a megszálló államnak egyben protestáns államvallása (Poroszország esetében), ill. ortodox államvallása (Oroszország esetében) volt. Ebben az esetben tehát az egyházhoz tartozás határai egybeestek a világi szuverénhez tartozási határokkal. A mai Balkán esetében (horvát –katolikus, szerb –ortodox, bosnyák –muszlim) a vallási hovatartozási határok a nép-határokkal esnek egybe. Tehát egyik esetben sem az egyházi sajátosság nemzeti karakterré transzformálódásáról, pl á nene mt ud a t osne mz e t t e r e mt ős z á ndé ká r ólva gys z e r e pé r őlva ns z ó. Ama gy a rt ör t é ne l e mbe ni st a l á l ha t unka ze l őz őe khe zha s onl óe gy be e s é s t .Ama gy a rr e f or má c i ó évtizedre megegyezett a mohácsi csatavesztéssel, azzal az emblematikus eseménnyel, amely mutatis mutandis az ország fokozatos három részre szakadásához vezetett. Mivel a királyi Magyarországon a király állami eszközökkel hajtotta végig az ellenreformációt, a reformációnak 3
GROTIUS hosszabb távon Erdély lett a hazája. Vagyis a magyar reformáció gyermekkora –márpedig minden entitás identitást uda t á r a na gy ha t á s tgy a kor ola ki a l a kul á s ii de j e ,a za kkor ih ő s i események –nagyjából Erdély virágkorával esett egybe. Mivel pedig Erdély a magyar – viszonylagos és kompromisszumos –függetlenségnek szinte allegóriájává vált, így nem véletlen, hogy a refor má t use gy há zMa gy a r or s z á g onmai ss okka li nká bbköt ődi kama gy a r s á g hoz ,a nemzethez, a nemzettudathoz, mint a katolikus. I t tt e há tama gy a rr e f or má c i óEr dé l yt e r ül e t é ve le s i ke gy be ,r á a dá s uli dőbe l ie gy be e s é s r őli ss z ó va n.Va gy i s„ ama gy a r or s z á g ir e f or má t usva l l á sne mz e t iönt uda t á na k”oká tne mé r de me sa reformáció teológiai sajátosságaiban keresni –s őt ,a ze r e de t iki a l a kul á s á na khe l y é be ns e m, hiszen a magyarországi reformáció kálvinista ill. zwingliánus –, hanem szerintem sokkal inkább a református egyhá zma gy a r or s z á g ihős kor aé l mé ny e i ve l ,a za kkor ie gy üt t e ss z oc i a l i z á l ódá s ké s őbbiha t á s á va lé r de me sma gy a r á z ni . Szerintem egy-egy egyház és egy-e gyn e mz e te r ős e bbe gy má s hozköt ődé s é be ns okka li nká bb ( s z oc i á l ) ps z i c hol óg i a i okok j á t s z a na ks z e r e pe t ,t i .a z„ együtt átélt nyomorúságos vagy di c s ős é ge si dős z a kok” ké s őbbie ml é ke z e t e .Va gy i sa zé n me g l á t á s om s z e r i nta ne mz e t i önazonosság valamely egyházzal való egybeesése pusztán epifenomenon, másodlagos e gy be e s é s ,é sne m köve t ke z i ka za dot te gy há zt e r mé s z e t é ből .Ez ta ze l ké pz e l é s e me te r ős í t ia za jelenség, amikor egy g l obá l i skor má ny z a t t a lne mr e nde l ke z őe gy há ztalálja magát egy országban a ze gy e t l e nme g ma r a dtne mz e t ii nt é z mé nys z e r e pé be n( as z e r z őape c -ipeki ill. karlócai ortodox metropóliát hozza, mint megmaradt szerb nemzeti intézményt), akkor ott valóban könnyen azonosulhat a vallási és a nemzeti azonosságtudat. Ilyen helyzet ag l obá l i skor má ny z a t t a lr e nde l ke z őka t ol i kuse gy há ze s e t é be nnehezebben állhat e l ő.Há r om a l a pe s e tl e he t s é ge s .Aze l s őe s e t , ha egy katol i kust öbbs é g ű or s z á ge gyne m ka t ol i kust öbbs é g űve lá l ls z e mbe n,mi ntÍ r or s z á ge s e t é be n.A16.l á bj e gy z e ts z e r i nt„ aka t ol i kus okt a t á s ii nt é z mé ny e kbe nava l l á s osé sí rna c i ona l i s t aké pz é s e nvol taha ng s úl y ” . (Az értesülést ne mt udom e l l e nőr i z ni ,d ei t ti skicsit elfogult források használatát érzem.) Ha ezt egy kiküldött s z e nt s z é kib i z o t t s á gva gye gy s z e r űe nahe l y inunc i usé r z é ke l i ,a kkora z taka t ol i kuse gy há z írországi része katolicitása csökkenéseként ke l l e t t ,hogyé r z é ke l j e ,é sva l ós z í nűl e gme g pr óbá l t te nniva l a mi te l l e ne .A s z e r z őa zí r or s z á g ika t ol i kuse gy há zne mz e t t uda tme g t a r t óe r őhözva l ó hozzájárulását az egyház javára írja, de azt kell mondanom, hogy a helyi öntudat anomál t úl c s or dul á s aaka t ol i kuse gy há z ba na ze gy há z kor má ny z a tr é s z é r őll e g f e l j e bbtolerancia tárgyát képezi, mintsem hogy támogatást élvezne. Hiszen a Szentszéknek a szomszéd ország világi kormányzatával is tárgyalnia kell, és az ottani –ki s e bbs é g be nl é vő–katolikus egyházrészt kell az ottani világi kormányzattal szemben megvédenie. A másik eset az, ha a két szomszédos nép/nemzet nagyrészt katolikus. Ekkor világossá válik, hogy az etnikai ellentétek egyházfüggetlenek (szlovák–magyar kérdés). Ismert például az a mai igény, hogy a Szentszék hozzon létre Szlovákiában egy déli, kelet-nyugati, elnyúlt alakú egyházmegyét, és nevezzen ki az élére e gyma gy a rpü s pököt .Sz l ová ki á ba nvi s z onte z te l l e nz i k( „ ne mé r e t tmé gme gahe l y z e t ” ) ,é sa Szentszék nem akar egyenesen a szlovákiai közhangulat ellen cselekedni. Sommásan tehát azt lehet mondani, hogy a ka t ol i kus e gy há z ne m t e l j e s í t ij óla ne kii dőnké ntt ul a j doní t ot t ki s e bbs é g vé dős z e r e pe t .Enne ke l s ős or ba na za zoka ,hogyaka t ol i kuse gy há zönma gá na kne m tulajdonít ilyen hivatást, csak mások tulajdonítják neki. Harmadik eset aki s e bbs é g be né l ő katolikusoké. Létezik az az igény, hogy a Szentszék –a bukaresti érsekséget utasítva – bi z t os í t s onma gy a rny e l vűmi s é z é s il e he t ős é g e tamol dva ic s á ng ókna k,va l a mi nt ,hogye l e ve miért Bukarestben van a prímás érsekség, amikor gyakorlatilag az összes romániai katolikus Erdélyben él. A nehézség nem kánonjogi, a Szentszék bármelyik kérést napokon belül teljesíteni tudná. Sokkal inkább arról van szó, hogy a katolikus egyház –leginkább az abszolutista uralkodók idejében, és a nemzetállamok kialakulása idejében –megtanulta, hogy nem érdemes olyan egyházpolitikát folytatnia, amely totálisan az adott országban uralkodó nemzettudat ellen 4
GROTIUS me gy .At e r ül e t ivi l á g is z uve r é nne kugy a ni sme g va na ze r e j e ,hogyat e r ül e t é nműködőka t ol i kus egyházrész életét megnehezítse. Ez sokszor vitatható egyházpolitikához is vezet, mint pl. az 1960-ban elkezdett, és II. János Pál pápasága kezdetéig tartó, Ostpolitik néven ismertté vált egyházpolitika a keleti blokk országaival kapcsolatban, amit utólag már sok kritika ér. De ilyen II. János Pál romániai látogatása is, amikor nem ment el Erdélybe (vö. 5. oldal alja). Azonban az e gy há z kor má ny z a t na kmi ndi ga z tke l le l s ős or ba ns z e me l őt tt a r t a ni a ,hogya za dot tor s z á g t e r ül e t é né l őka t ol i kusl a kos s á gá l t a l á nosl e l ki pá s z t or ie l l á t á s aneke r ül j önveszélybe. Ezért van a z ,hogya ze gy há za ze t ni ka iki s e bbs é ge kne ks z i nt es ohane mt udha t ha t ósvé de l me z őj el e nni . Hozzá kell tenni, hogy erre nincs is szakrális hivatása, vagyis ha ezt tenné, szereptévesztésben lenne. Éppen arról van szó, hogy a szoros értelemben vett egyházi feladat nem szól a nemzeti(ségi) karakter védelmére, és ag l obá l i ss z e r ke z e t űka t ol i kuse gy há zne mi st udnai l y e n feladatot a hivatalos egyházpolitika szintjén felvállalni. Í gyi g a z s á g t a l a ni svol nae l vá r nit ől e . Vagyis csak ott játszhat nemzet-t á mog a t ós z e r e pe t ,a holaka t ol i kust öbbs é g ű or s z á g ne m ka t ol i kusá l l a mva l l á s úa kka l / t öbbs é g űe kke lva nkör ül vé ve( t i pi kus a nLe ngy e l or s z á g ) ,é sot ti s csak az egybeesés miatt. További meglátások 1) Bizonyos, a cikk közvetlen témájához kevésbé kapcsolódó meglátásokkal sem mindenben é r t e ke gy e t .As z e r z őa da t oka thozaka t ol i kusé sapr ot e s t á nse gy há ze l ha gy á s á va lka pc s ol a t ba n (1–2.ol da l ) ,a z z a lat a nul s á gg a l ,hogyaka t ol i kuse gy há z a tke ve s e bbe nha gy j á ke l .A ke t t ő közötti különbséget én abban látom, hogy a protestáns államegyházak, amikor az elválasztási hullámmal elvesztették az állami segítséget, egészen új helyzetbe kerültek, meg kellett állniuk a lábukon. A katolikus egyháznak ez –hosszabb távon –inkább felszabadulás élmény volt. Az, hogy a ka t ol i k usé sapr ot e s t á nse gy há z a ke r r emi l y e nkül önböz őe nr e a g á l t a k,aXX.s z á z a de l s ő felében még nem látszódott, csak azután, hogy a permissive society letisztította az egyházakról a templomba pusztán társadalmi életet élni járó embereket. Vagyis a szer z őá l t a lhoz ot ta da t okba n én azt látom, hogy most (az 1960-as, az 1970-e sé ve kt ől )ke z dme g l á t s z a ni ,hogyaka t ol i kus egyház és a protestáns egyházak mennyire viselik könnyen vagy nehezen az elválasztott életet. Az ortodoxia manapság tartó reneszánsza néz e t e ms z e r i nt e m ne mé r t é ke l e ndőt úl .At úl ny omóa n ortodox országokban –azt, hogy ortodox államvallásúak volnának, nem lehet mondani, mert elválasztás Görögország kivételével ott is van –az állam majdnem úgy támogatja az ottani egyházat mintha az most is államvallás lenne. Az ilyen támogatás ahhoz vezet, hogy az emberek úgyé r z i k,hogyava l l á sgy a kor l á s a„ t á r s a da l mi l a gha s z nos ” .Í gya zor t odoxe gy há z a kmé ga t e mpl ombac s a kt á r s a da l mié l e t e té l nij á r óe mbe r e kt őlva l óme g s z a ba dul á se l őt tá l l na k.Sőt , éppen mos tt ö l t i kf ölőke te z z e laba l l a s z t t a l–á l l a mis e g í t s é gg e l ,ahűs é gé sa„ ne mz e t me g t a r t ó s z ol g á l a t ”f e j é be n. 2) Arday Lajos szerint az egyházak nemzetmegtartó ereje –a mi ta ze l őz őe kbe nmá rké t s é g be vontam –azért csökkent volna, mert a nyugati liberalizmus permissive society-je rendítette volna meg az egyházak helyzetét. Eleve azt nem tudom, hogy az egyházak szakrális önértelmezése alapján releváns helyzete megrendült-e? (Úgy értem, hogy ha az egyházakról levesszük a korábban csak társadalmi életet élni templomba járókat, akkor nagyjából ott vagyunk, ahányan ma aktívan vallásosak.) Az biztos, hogy ma nem sikk elmenni templomba, és hogyne mj e l e ntne hé z s é g e ts z e mbehe l y e z ke dnie gy há z ime g ny i l a t koz á s okka l( s őt ) .Vi s z onta „ t á r s a da l mike r e s z t é ny s é g ”a l á bbha gy á s a / me g s z űné s ea ze gy há z a ka tt e he r me nt e s í t e t t ei sol y a n t e r he kt ől ,a mi k e tkor á bba na z é r tke l l e t te l l á t ni uk,me r tat e r ül e t ivi l á g is z uve r é n„ s z á mí t ot t ne mz e t me g t a r t ós z ol g á l a t a i kr a ”( va l l á s f e l ha s z ná l á s ) .Ne m vé l e t l e n,hogyaka t ol i kuse gy há za XIX. századi elválasztási hullámot –noha az egyházban akkor sokan félelmetes fejleményként élték meg –ma a történelem egyik legpozitívabb eseményeként látja, amely olyan egyházi 5
GROTIUS c s e l e kvé s is z a b a ds á g othoz ot te l ,a mi r őla z e l őt takül önböz ővi l á g iha t a l ma kka lvi a s kodó pápák és püspökök álmodni sem mertek volna (ráadásul ez az elválasztási vonal nagyjából éppen oda esik, ahol az egyház az egyházi és a világi hatalom határát Gelasius pápa 496-ban a császárnak írt levele óta látja). Eza„ ne mz e t me g t a r t ós z ol g á l a t ”a l ól it e he r me nt e s ül é sva l óba nl e he t ővét e s z i ,hogya ze gy há z hi t t a niké r dé s e kke lf og l a l koz z on,a hogya z tas z e r z ői sme g e ml í t iaka t ol i kusé se va ngé l i kus egyház között aláírt kegyelemtani irattal kapcsolatban (1. oldal). A különbség csak az, hogy Arday Lajos g ondol a t me ne t é be ne za za l á í r á sa„ ki sj óas okr os s zk öz öt t ”e pi z óds z e r e pé t játssza, vagyis logikailag nincs a logikus történelmi folyamatba bekötve, és így a gondolatmenete ezt nem magyarázza meg, az enyémben viszont szervesen következik a logikából. Vannak még sommásra sikerült megállapítások (2. oldal közepe), amelyekre hosszabban kellene reagálni. A tanulmány logikai menete, magyarázó ereje 1) Van néhány kérdés, ami számomra nem világos. A cikk címe az, hogy Vallások, egyházak, konfliktusok az egysége s e dőEur ópában.Va gy i sas z e r z őava l l á s oké se gy há z a kkonf l i kt us okka l való összefüggését vagy össze nem függését kívánja vizsgálni. Erre a kérdés-föltételre két vá l a s z ta d.1)Aze gy i k,hogykor á bba ne r ősös s z e f ügg é s tf e l t é t e l e z e t tva l l á s oké sane mz e t i kohé z i óköz ö t t( c ui usr e g i oe usr e l i g i o,„ ne mz e t ie gy há z a k” ,s t b. ) .Ebbőla r r aköve t ke z t e t e t t , hogyakonf l i kt us okna kne mc s a kr é s z ü k ,def ont osokuki svol tava l l á s iös s z e t e vő.Ez z e l kapcsolatban én kétségemet fejeztem ki: ha a vallási vita nem kapott a vi l á g iha t a l om r é s z é r ől melegháborús dimenziót, akkor az nagy többségében az intellektuális vita síkján zajlott le. 2) Az ut á naköve t ke z őe l e mz é s ből( a da t s or ok)a r r aköve t ke z t e t ,hogyava l l á s ok/ e gy há z a kt á r s a da l mi szerepe a XX. században drasztikusan csökkent, és –szerinte –ennek szerepe van a nemzeti kohézió csökkenésében is. Emellett ugyan konfliktusok továbbra is zajlanak, de azok nem vallási, hanem etnikai-gazdasági motivációjúak. ( Ez tí r j aAr da yLa j os :„ A ny ug a t ic i vi l i z á c i ó peremvidékén vallási könt ös be nj e l e nt ke z ő,va l ój á ba ne t ni ka i -ga z da s á g ikonf l i kt us okz a j l a na k. ” [ 2.ol da l ] .„ A Bos z ni a -Hercegovinában 1991 és 1995 között folyó polgárháború nem vallásháború volt: azt ateista horvátok, szerbek és bosnyákok vívták nemzeti-gazdasági céljaik eléréséért . ”[ ( 3.ol da l ] .Ez e kne k a monda t okna k as z e ml é l e t é ve le gy e t é r t e k. )A s z e r z ő történelem-é r t e l me z ől ogi ká j á ba nt ör é s tl á t ok:s z e r i nt ekor á bba nna gys z e r e pevol tava l l á s na k, és sok is volt a szembenállás, aztán csökkent a vallás szerepe, de a szembenállások mennyisége mé g s e mc s ök ke nt ,c s a ka nny it ör t é nt ,hogye z e kmá rne m va l l á s it e r mé s z e t űs z e mbe ná l l á s ok. Le he t s é g e sma gy a r á z a t ,bá rne ke m ne mt űni ke l é gme ggy őz őne k. Az én értelmezésemben nincs ilyen törés: szerintem eleve nem érdemes a vallásokat a harci cse l e kmé ny e kköz ve t l e nki vá l t óös s z e t e vői ké nté r t e l me z ni .Ame nny i be nva l óba nr é s z tve s z ne k az okok között, az –k i vé t e l e kt őle l t e ki nt ve–a világi hatalom vallásfelhasználása miatt van. Így a régebbi és az újabb szembenállások között csak annyi különbség van, hogy az abszolutizmus i de j é be nny í l tva l l á s f e l ha s z ná l á svol t ,a ze l vá l a s z t á s ihul l á mi de j é npe di ge r r őll e mondot tavi l á g i hatalom, és ezért „ de s pi r i t ua l i z á l ódt a k”as z e mb e ná l l á s ok.Ez z e lamod e l l e lé r t e l me z he t őka legújabb konfliktusok is. Eszerint a leg új a bb,e gy pól us ú vi l á g ba ne gy r é s z ti dőnké ntúj r a találkozhatunk vallásfelhasználással –noha nem (annyira) nyílt formában (Egyesült Államok) –, másrészt az iszlám esetében eleve nincs elválasztási ethosz (nem létezik a gelasiusi vonal), vagyis –nyugati kategóriákkal élve –ott a vallásfelhasználás a természetes állapot. 2) „ A va l l á s ikül önbö z ős é got té sa kkorvá l i kkonf l i kt us f or r á s s á ,a holös s z e ka pc s ol ódi ka z e t ni ka ie l l e nt é t e kke l ,f e l e r ős í t vea z oka t . ”( 3.ol da l )Ez z e laki j e l e nt é s s e le gy e t é r t e k,dea z z a la 6
GROTIUS
megszorítással, hogy konfliktusforrás voltuk ebben az esetben sem a tanított szakrális vagy akár a za r r ar e f l e kt á l ót e ol óg i a it e r mé s z e t ükbő la dódi k,ha ne m pus z t á na bból ,hogya ze l l e ns é g e s ke dő szomszédos népek ebben a tekintetben is hor doz na ke l t é r ős a j á t os s á g oka t ,é sa ze l t é r ő s a j á t os s á g oks z e mbe öt l őbbét e s z i kaköz t ükl é vőkül önbs é ge ke t .Má r pe di ge l l e ns é g e s ke dőné pe k köz öt tmi nde ne l t é r ős a j á t os s á g konf l i kt us f or r á s ,pl .e l t é r ő ny e l v,e l t é r ő bőr s z í n,e l t é r ő né pvi s e l e t ,s t b. .A va l l á s mi nt„ kül ön ös e n konf l i kt us ve s z é l y e s ” mé t e l y né z e t es z e r i nt e m me g ha l a dot t na kt e ki nt he t ő.Sa j nosne ml á t om vi l á g os a n,hogy a s z e r z ő pontosan melyik á l l á s pont onva n ,me r tva n,a holí gyf oga l ma z ,é sva na holme gé ppe nös s z e köt iake t t őt . A probléma, ahogy az a nemzetközi kapcsolatok tudomány keretein belül vizsgálható Meglátásom szerint a nemzetközi kapcsolatok tudományban jelenleg van egy-két olyan alaptétel, a mie l e vegá t ol j a ,hogy a zi l y e nt í pus ú ké r dé s f e l ve t é s be n könny e ne l őr et udj unk j ut ni .A vesztfáliai békével kapcsolatba npé l dá ula za ze l s őé sl e g f ont os a bbme gj e gy e z niva l ó,hogya va l l á s iké r dé ski e s e t ta z onös s z e t e vőkköz ül ,a mi kane mz e t köz ika pc s ol a t okmoz g a t ór ug ói lehetnek. (Úgy is lehet mondani, hogy míg az egyes országok belpolitikájában az elválasztási hullám a XIX. század második felében zajlott le, a nemzetközi kapcsolatokban a mainstream ezt 250 évvel korábbra teszi.) Egy XIX. század közepén keletkezett mitikus-filozofikus t ör t é ne l e ms z e ml é l e te r r er ái se r ős í t :at ör t é ne l e m ke r e kemi ndi ge l őr ef or og ,r é g ipr obl émák ne mj öhe t ne kúj r ae l ő,af e j l ődé se gyi r á ny ú( t i pi kusXI X. század közepi, az akkori romantika t ör t é ne l e ms z e ml é l e t é be i l l e s z ke dő g ondol a t ikons t r ukc i ó) .Í gy mos tt udomá ny oskr í z i s ( ne k t űni k) ,hogyaké t pól us úvi l á gme g s z űnt eut á n me g i ntol y a n ké r dé s e kkel kell foglalkozni, a mi kr őle gy s z e rmá rünne pé l y e s e nki j e l e nt e t t é k,hogyme g ha l a dot t a k.Ez e nkí vülha tmé ga za felvilágosodás-kori gondolati találmány is, hogy a vallással inkább ne foglalkozzunk, mert az mindig ellenségeskedéshez vezet. Ez annyira beivódott a modern ember tudatába, hogy ha egy konf l i kt us ba nbá r hogye l őj önava l l á s ,a kkorz s i ge r bőla r r agy a na ks z unk,hogyot tbi z t os a nva n va l a miva l l á s if a na t i z mu s ,s őté ppe nakonf l i kt usl e g mé l y e bbgy öke r é né lt é t e l e z z üka„ va l a mi va l l á s i t ” . Úgy látom, hogy Arday Lajos – több helyen – reflektáltan kezeli a vallási probléma e l kül öní t é s é ne ké s„ me gf e l e l őhe l y e nke z e l é s é ne k”pr obl é má j á t .Ez tl á t j u kpl .a kkor ,a mi kora brit–ír konfliktussal kapcsolatban helyteleníti a szembenállás vallásinak nevezését, mert az valójában etnikai-gazdasági-társadalmi konfliktus (7. oldal). Ezzel az alapállással teljesen e gy e t é r t e k.Ká r ,hogye bbe nne m köve t ke z e t e s ,s őt ,va nhogyé ppe na ze l l e nt é t é tá l l í t j a ,va gy i s ös s z e mos s aava l l á s iös s z e t e vőtat öbbi ve l( 6.ol da l ) . Egyetértek mi nda zös s z e t e vőkköz öt t ie l vá l a s z t á si g é ny é ve l ,mi ndpe di ga z z a la zi g é nny e l ,hogy le kell számolni azzal a vallásokkal kapcsolatos mitikus félelemmel, amely a nemzetközi politikában és a médiában –rosszabb esetben a nemzetközi kapcsolatok tudományban is –úgy j e l e nt ke z i k,hogyhava l a mi l y e nkonf l i kt us ba nva l l á s iös s z e t e vőme r ülf e l ,a kkori gy e ke z ne ka konf l i kt uski r obba nt á s á na kf e l e l ős s é g é bőlal e he t ől e g na gy obbr é s z teva l l á s iös s z e t e vőr ová s á r a felróni. Ennek a kialakult mitikus félelemnek szerintem külön kultúrtörténeti vonulata van, amely önmagában is beható tudományos vizsgálat tárgyát kellene hogy képezze, ahhoz, hogy képesek legyünk kezelni ezt a jelenleg sokszor tudatalatti automatizmust. Ez ugyanis –mint minden a gondolkodásmódban benne maradó, nem tudatos automatizmus – csökkenti a magyarázat kialakításának átgondoltságát és logikáját, ami elkerülhetetlenül csökkenti az ezúton kialakuló tudományos magyarázó modellek magyarázó erejét. El őbbr ej ut ha t ná nk,haaké pl e t be nhe l y e tka pnaava l l á s oké s az egyházak elemzése is. Minden egyháznak van önképe, önreflexiója, ami alapján a külvilághoz viszonyul. Ha ezt megvizsgáljuk, s oka tf ogt i s z t ul niaké p.Sokol y a nműv e l e t e te l e veki ha gy ha t ná nk,a mely e vizsgálat után már 7
GROTIUS világos, hogy eleve nem lehet val ódiokiös s z e t e vő e gy konf l i kt uske l e t ke z é s é be n.Ez é r t fordítottam ezen a pár oldalon nagyobb figyelmet erre a szempontra. Arday Lajos a közép-európai és általában az európai etnikai viszonyok történeti tényeinek és ös s z e f ügg é s e i n e kki vá l ói s me r őj e .Né z e tem szerint érdemes az egyes területek lakosságának e t ni ka it e r mé s z e t űe gy má s hozvi s z ony u l á s á nkí vülf i gy e l e mbeve nnia ze gy há z iönr e f l e xi ók egymáshoz való viszonyulását is. Ez ugyanis egy önmagában is konzisztens ös s z e f ügg é s r e nds z e r r e lr e nde l ke z őj e l e ns é g sík. Ennek figyelembe vétele új szempontokkal árnyalja az összképet.
8
