Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Dr.Botka László részére
Észrevételek a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság Városi Televíziónál végzett ellenőrzéséről kiadott megállapításaival kapcsolatban
1. Szabadságmegváltás Az ügyvezető 2009-ben 12 nap szabadságot nem vett ki, mivel a munkák ütemezése (beszámolók, pályázatok, év végi műsorok stb.) nem tette lehetővé. (A jegyzőkönyvben egyik helyen 12, másik helyen már 18 nap ki nem vett szabadság szerepel 2009 évre vonatkozóan.) 2010-ben az összességében 42 nap (30+12) napból a szokásos munkamenet mellett az országgyűlési és az önkormányzati választások további feladatai miatt nem volt mód hosszabb időre szabadságot kivenni, év közben csupán 13 napot. 2010. december 13-tól tervezett 13 nap szabadságát pedig az átadás-átvétel miatt nem tudta igénybe venni. A 2010-ből még fennmaradó 16 nap szabadságot 2011-ben vette volna ki. A jegyzőkönyvben szereplő 2010-ben 18 nap helyett 13 nap szabadság került kivételre, így az ügyvezetőnek nem 30, hanem 29 nap szabadsága maradt, 5 nap betegszabadság volt. Általánosságban megjegyzendő, hogy a VTV-nél az ügyvezetőnek nincsen általános helyettese, így a folyamatosan növekvő főszerkesztői és ügyvezetői munka hosszútávú helyettesítése nehezen oldható meg. A munkavállalónak egyébként sem érdeke „összegyűjteni” a szabadságot, hiszen annak pénzbeli megváltása csak a munkaviszony megszüntetésénél jelentkezik. Az ügyvezető 2009-ben és 2010. december 11-ig nem tudhatta, hogy munkaviszonya megszűnik. A munkaviszony megszűnésekor sem 30 nap, hanem 29 nap került kifizetésre. A szabadság nyilvántartásról: Nem igaz, hogy a szabadságkarton nincsen vezetve, 2010-ben új típusú nyilvántartó kartont vezetett be a társaság minden dolgozóra, ezek a társaság székhelyén megtalálhatók.
2. Angol nyelvtanfolyam Az ügyvezető a nyelviskola záróvizsga kötelezettségeinek eleget tett, melyet a nyelviskola Tanúsítvány és Egyéni teljesítményértékelő lappal igazolt. Ezek a dokumentumok a társaság irattárában fellelhetők. Mivel a nyelvtanuláshoz tanulmányi szerződés jött létre, így semmilyen járulék fizetési kötelezettség nem keletkezett. Az oktatásért számlázott díjat nem az önkormányzat fizette, hanem a VTV a törvényben meghatározottaknak megfelelően a szakképzési hozzájárulás terhére számolta el, így a társaságnál költség nem jelentkezett. Az ügyvezető, mint vezető állású munkavállaló az Mt. 192.§.1.bekezdése szerint munkaidő beosztását maga állapítja meg.
3. Munkaszerződések 2003. XCI. törvény 223. §-a rendelkezett az úgynevezett színlelt jogviszonyok átminősítésével kapcsolatos teendőkről. A foglalkoztatók 2006. június 30-ig kaptak haladékot, hogy a dolgozók jogállását rendezzék. A törvényalkotó célja az adók és járulékok megkerülésének kizárása volt. Az APEH 2006-ban az alábbi szempontokat tette közzé a foglalkoztatási jogviszonyok megítélésénél: Elsődleges minősítő jegyek: • a tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás, • személyes munkavégzési kötelezettség, • foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása, • alá-fölérendeltségi viszony. Másodlagos minősítő jegyek: • irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog, • a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, • a munkavégzés helye, • az elvégzett munka díjazása, • a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása,
Mivel a VTV-ben a folyamatosan foglalkoztatott munkatársak többsége mindkét szempontrendszernek megfeleltek, ezért a törvényi előírásoknak megfelelően a korábbi vállalkozói jogviszonyt munkaviszonnyá alakította a társaság. A munkaszerződés a Munkatörvénykönyv szerinti kötelező elemeket, mint munkakör, munkahely, személyi alapbér tartalmazza. Munkaszerződésben nem kötelező törzsidő kikötése, nem ott kell rögzíteni a munkarendet (ennek ellenére ez a szerződésekben szerepel), hanem írásbeli tájékoztatóban, melyet a dolgozók minden esetben megkaptak. A munkaszerződésekben szerepel, hogy a dolgozók
– a televíziós műsorkészítés specifikumainak megfelelően- heti diszpozíció szerint kerülnek beosztásra, melyből nyomon követhető, hogy ki, mikor, mit végez. Tehát a munkaidejük ellentétben a jegyzőkönyv megállapításával, igenis nyilván van tartva. Szintén e tevékenység specialitásából adódóan a szerkesztőriporter kollégák a konkrét diszponált feladaton túl más tevékenységet is végeznek pl. scriptelés, anyaggyűjtés, forgatásszervezés, terepszemlék, sajtótájékoztatókon információgyűjtés stb. Ahogyan pl. a tanároknál felkészülés, dolgozatjavítás stb, az újságíróknál is nehezen számszerűsíthető a produkcióhoz tartozó egyéb munkavégzés időtartama. Ezért, ezen munkakörbe tartozók esetében a munkaidő rugalmas. Fizetésben ez külön nem is jelentkezik, hiszen csak a produkciókhoz rendelt egyes teljesítménybér összeget kapják. Tehát, ha valaki egy magazinos anyagra való felkészülésre, forgatására, scriptelésre, vágásra 10 órát fordít szabad ütemezésben, akkor is ugyanannyi a tarifája, mintha 3 órát töltött volna vele. A nem rugalmas munkaidőben dolgozók jelenléti ívet vezetnek. További jogviszony létesítését az ügyvezető kizárólag munkaidőn kívül, a diszpozíciós idők figyelembevételével engedélyezte és ezt ellenőrizte. A VTV-nél alkalmazott bérezést az Átvilágítók nem értették meg. A műsorkészítésben résztvevő dolgozók bérezése 100%-ban teljesítménybér. Ez azt jelenti, hogy az első forinttól az utolsóig konkrét feladat elvégzése áll a kifizetés mögött. A feladatok díjazása bértáblázat alapján történik (minden egyes munkának van ára, pl. Hiradó szerkesztés/nap, hiradó riport/db, operatőri munka/anyag vagy nap, stb.) A munkaszerződésekben az Mt. előírását követve garantált bér került megállapításra, de ezt is minden esetben teljesítménnyel kellett teljesíteni. Ez azonban csak minimum követelmény volt, semminemű „visszaszámolás” nem történt, minden hónapban a ténylegesen elvégzett munkák kerültek beárazásra és kifizetésre. A társaság szokásos napi műsorrendben szereplő műsorkészítésén túl egyéb televíziós tevékenységet is végzett, pl. pályázati filmek, referenciafilmek, reklámfilmek stb. Az itt végzett munka kifizetése egyedi – a filmek, műsorok sajátosságaihoz igazodó – elbírálás alapján történt, szintén teljesítménybérezéssel, munkaidőben. A VTV, mint munkáltató ezen dolgozók után ún. egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak megfelelően teljesítette a járulék fizetést. (Lásd:2005. évi CXX. Törvény, továbbiakban: Ekho tv.)
4. Reklámszerződések Az Átvilágítók észrevételével ellentétben a társaság irattárában minden reklámszerződés megtalálható. Ezek tartalmazzák a szerződő felek adatait, a vállalt szolgáltatást és a szerződött összeget. A reklámszerződések szervezése minden dolgozónak jogában állt 15%-os jutalék ellenében, amely kevesebb, mint a szerződéses üzletkötőké. A kifizetést megelőző feljegyzések tartalmazták
az üzletkötő személyét és a reklámoztató nevét is. Mindez éppen arra szolgált, hogy az üzletkötő és az alapszerződés beazonosítható legyen. Kifizetés csak befolyt összeg után történt.
5. Bérleti szerződések – Projektek A pályázati műsorok bemutatására vonatkozó adatok ( műsoridő, alkalom, bemutatás helye) minden esetben megtalálhatók a pályázati elszámolásokban, a pályázati beszámolókban. Emellett a műsorrendben történő megjelenést a heti műsorrend tartalmazza, amely évekre visszamenőleg kereshető. Téves a jegyzőkönyv megállapítása, miszerint a VTV havi 290.000,-Ft+áfa-ért bérelt videotechnikai eszközt az ÁSZ Bt.-től. Ez egyetlen alkalom volt, amikor egy ORTT pályázat előírta, hogy a produkciót teljes egészében HD technikai rendszerrel kell készíteni. Ilyen komplett HD videotechnikai rögzítési rendszer nem áll a társaság rendelkezésére, sőt az országban is csupán néhány van belőle. Hasonló pályázati filmkészítés során volt szükséges 5 db HD kamerát bérelni, szintén egyszeri alkalomra az említett cégtől. A technikai előírásokat mindenesetben a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázatoknál az előfinanszírozásokhoz semmiféle költséget nem kellett igazolni előre. A költségeket utólag, a beszámolóban kellett igazolni, amennyiben a pályázat kiírója azok jogosságát nem ismerte volna el, akkor vissza kellett volna fizetni az előfinanszírozást ill. nem kapta volna meg a társaság az utófinanszírozást. Minderről a kiíró a pályázati kiírásban rendelkezett. Az egyes munkavállalókkal létrejött megbízási szerződések olyan feladatokra jöttek létre, melyek a munkaköréhez nem tartoztak és azokat munkaidőn kívül, sok esetben saját eszközzel végezte. Pl. főcímgyártás, videografika, film forgatókönyvírás stb. Fischer Gábor műszaki vezető a digitális átállással összefüggésben olyan feladatokat látott el, amely nem tartozik a napi munkafeladataihoz, speciális ismereteket igényel. Ilyen felkészültséggel csupán néhány televíziós rendelkezik az országban. A társaság számára sokkal költségesebb lett volna külső műszaki tanácsadót igénybe venni a digitalizációra történő felkészülés során. A pályázati műsorok elkészítése során egyes munkavállalók kizárólag munkakörükön kívül eső tevékenységet láttak el vagy nyújtottak szolgáltatást pl. kamerabérlet saját vállalkozásuk keretében. Itt utalunk vissza azon megállapításra, hogy a műsorkészítésben résztvevő alkalmazottaknak nincs havi fix fizetésük, csak teljesítménybérük ill. munkaköri leírásuk, mely tartalmazza a munkakör feladatait. A kifogásolt keretszerződések nyilvánvalóan nem tartalmaznak konkrét feladatokat, konkrét összegeket, hiszen azért keretszerződések. A keretszerződés szerint a konkrét feladatokat a megbízó az eseti utasításban (diszpozíció)
határozza meg, a konkrét feladat teljesítéséről teljesítmény lap kerül kiállításra a díjtáblázatnak megfelelő összeggel együtt. Ez az egyértelmű alapja a számlázásnak. Az esetenként alkalmazott vállalkozók alkalmanként eseti megbízási szerződéssel közreműködtek a televíziós produkciókban. Ezek a szerződések az irattárban megtalálhatók, de a számla melléklete ebben az esetben is a teljesítménylap.
6. Beszerzések A gazdasági vezető nem saját pénzügyi politikát, hanem a társaság saját számviteli politikáját alakította ki, amit a számviteli törvény tesz kötelezővé. A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása a mindenkor törvényben meghatározott összeg feletti eszközök esetében történik. Az értékhatárt el nem érő (100.000 Ft) beszerzések tekinthetők kisértékűnek, melyek a tárgyévben leírásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy szerepelnek a tárgyi eszközök bruttó értékében és az elszámolt értékcsökkenésben. Ezáltal a társaság könyveiben megtalálhatók és nyomonkövethetők. Az átvilágítási jegyzőkönyv megállapítása így nem valós. A számviteli törvény szerint az eszközöket nettó értéken kell nyilvántartani, a kisértékű eszközök esetében ez nulla. A kis értékű tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartás van, melyben szerepel a beszerzés időpontja, megnevezése és darabszáma. Leltározáskor minden eszköz felvételre kerül, a leltáríven szerepelnek. Az utolsó leltár 2010. júliusban történt, a leltárívek a társaságnál megtalálhatók. Selejtezésre a társaságnál még nem került sor. A társaságnál a beszerzések akként történtek, hogy a beszerzésekről, műszaki fejlesztésekről a vezetői értekezleten megtárgyalt javaslatok után az ügyvezető szóbeli utasítására a műszaki vezető árajánlatot kért – amennyiben az meghaladta a közgyűlés által évenként közzétett beszerzési értékhatárt- vagy megrendelte a szükséges eszközt vagy szolgáltatást. Az évenkénti közgyűlési rendeletekben meghatározott összeget túllépő (pl. 2009-ben 2 millió forint árúbeszerzés esetén) beszerzéseknél kell három árajánlatot kérni, egyéb esetben a szükségesség, a hatékonyság mérlegelése után elegendő a megrendelő. A társaság minden esetben így járt el. A beszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések árajánlatai az irattárban megtalálhatók. A nagyértékű beszerzésekről, fejlesztésekről a társaság az üzleti terv részeként beszerzési tervet készített, melyet a felügyelő bizottság jóváhagyása után a tulajdonos felé megküldött. A tervek az irattárban megtalálhatók A professzionális televíziós eszközök forgalmazásával ma Magyarországon nem sok cég foglalkozik, szakmai körökben a legismertebb és a legszélesebb termék és szolgáltatás kínálattal rendelkező cégektől vásárolnak a tv társaságok.
A kifogásolt számlákon nem alkatrészekre bontott egységek szerepelnek, hanem egyedi, kisértékű eszközök. Azok, amelyek működésük során összetartoznak hiába szerepelnek több soron, egy eszközként kerülnek aktiválásra.
7. Aláírások Az ügyvezetőnek nem lehet feladata az árajánlatok beszerzése, az minden esetben az utasítás alapján a műszaki vezető feladata. Az ajánlatok begyűjtése után a műszaki vezető és az ügyvezető közösen döntöttek a beszerzésről, a beszerzés jogosságát az ügyvezető a számla aláírásával igazolta. Nem csak az eszközbeszerzést, hanem minden a társaságot érintő kifizetést az ügyvezető aláírásával kellett engedélyezni. A gazdaság vezető és a műszaki vezető közös banki aláírása is csak az ügyvezető által szignózott számlák esetében történhetett meg, annak távollétében.
8. Megbízások a.) A cég arculathoz tartozó grafikai munkák nem azonosak a televíziós műsorkészítéssel. Dilettantizmusra vall azt feltételezni, hogy ezt bárki „számítógéppel megrajzolhatja.” b.) Az átvilágítók nem tájékozottak a közvéleménykutatások áráról. Az éves 150.000 Ft-os díj negyedévenkénti 3 kérdéses felmérést tartalmaz, amely rendkívül olcsónak számít ezen a piacon. Nem véletlenül veszi igénybe több szegedi médium ezt a felmérési formát pl. Rádió 88, Délmagyarország. c.) A vállalkozási szerződések esetében minden számla melléklete a teljesítési igazolás, melyből megállapítható mely műsorban milyen munkát végzett az adott vállalkozó. Ezek a könyvelés alapdokumentumát képezik, a társaságnál megtalálhatók, az átvilágítók rendelkezésére álltak. Vass Imre a VIPress Kft. nevében több féle műsorkészítésben és pályázati filmkészítésben vett részt (Hiradó, magazinműsorokban riporter, műsorvezető, szerkesztő), konkrét feladatait a diszpozíció, teljesítését a teljesítménylapok tartalmazzák. Hamis az az állítás, hogy csupán heti egy Szemközt és havi egy közgyűlés közvetítésben vett részt. A jegyzőkönyv további bérezéssel összefüggő kifogásai mind azt mutatják, hogy az átvilágítók nem értették vagy nem akarták megérteni a társaságnál alkalmazott teljesítménybérezési rendszert. A műsorkészítők nem fix havi munkabérért dolgoztak, havi jövedelmüket egyes teljesítménytételekből kellett teljesíteni.
Nem egy műsorra szerződtek, hanem változó mennyiségű feladatot láttak el. A VTV-ben soha nem történt „általány” kifizetés teljesítmény nélkül. d.) A Ballai és Társai Tanácsadó Iroda Kft.-vel kötött szerződés kifogásai sem állják meg a helyüket. Dr.Ballai Éva az ország egyik legismertebb médiajogásza, referenciái között szerepel pl. Rádió Juventus Zrt., Magyar Jazz Rádió Kft., Classic Rádió Kft. Hálózat Televízió Zrt. Helyi Televíziók Országos Egyesülete, Debrecen Televízió, Veszprém Televízió stb. A helyi televízióknál ugyanilyen szerződéssel, ugyanilyen díjazással alkalmazzák. Tudása speciális, amely nem helyettesíthető a társasággal jogviszonyban álló jogi képviselőjével. Pályázatoknál, műsorszolgáltatással összefüggő hatóságoknál (pl. ORTT, MAHASZ, Artisjus stb.), médiatörvény szabályozásával összefüggő napi műsorkészítési kérdésekben (pl. reklámok elhelyezése, támogatott műsorok szabályai, szerzői jogok stb.), egyedi szerződések elkészítésében adott napi szinten tanácsot nem csupán az ügyvezetőnek, hanem bármely műsorkészítő munkatársnak, akár azonnal, telefonon is. Munkájának dokumentációja a társaság székhelyén összegyűjtve megtalálhatók ill. a napi levelezésben az email postafiókokban több száz levél formájában fellelhetők. Folyamatos teljesítését minden esetben az ügyvezető a számla aláírásával igazolta.
Összegezve: az átvilágítás megállapításai nem helytállók, a hiányolt dokumentumok az átvilágító személyek rendelkezésére álltak, legfeljebb feltételezhetően nem kérték és csupán rész információkból vontak le téves következtetéseket. Az ügyvezető felajánlotta közreműködését a társaság átvilágításában, ám erre nem tartottak igényt.
Szeged, 2011-03-09
Némethné Csala Gabriella volt ügyvezető igazgató – főszerkesztő Városi Televízió Nonprofit Kft. .
