KÖH
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május VI. évfolyam, 5. szám
MISKOLC
Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre:
[email protected] [email protected] (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek.
Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint „felnőttkorba lépett”. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a „Műemléki beszélgetések” című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár
korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:
18445671-1-05
KÖH
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május VI. évfolyam, 5. szám
A TA R TA LO M BÓ L… HÍREK Emléktáblát avatnak Balassa Géza tiszteletére a felvidéki Alsósztregován 3 A reánk bízott kulturális örökségünk védelme. Tematikus lelkészképzési alkalmak zajlottak Észak-Magyarországon 7 Europa Nostra-díjas a gyöngyösi Orczy-kastély 7 Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj adományozásáról 11 Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére 11 Kárpátok-Tisza Együttműködés 12 Kulturális Örökség Napjai – felhívás 12 Kortárs épületek bemutatása - felhívás 13
MISKOLC
AKTUÁLIS
RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Aggteleki-Karszt és Térsége Turisztikai Közhasznú Egyesület rendezvényei 14 Műemléki beszélgetések: Winkler Gábor: Villák egykor és ma. Régi és új villák hazai építészetünkben (2009. június 18.) 15 Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem 15 Budapesti Városvédő Egyesület meghívója a gyöngyösi Orczy-kastély felújítása című kiállításra 17 Füzérradvány, Károlyi-Kastély, Múzeumok Éjszakája 2009. 17 Csont és bőr. 2009. november 12-13. 17
AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK
18
IMPRESSZUM
19
A kép Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján található (www.koh7.hermuz.hu)
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május
HÍREK________________________________________________ EMLÉKTÁBLÁT
AVATNAK
BALASSA GÉZA
TISZTELETÉRE A FELVIDÉKI
Június 10-én Alsósztregován emléktáblát avatnak Balassa Géza, felvidéki személyiség tiszteletére, aki elsősorban múzeumi, műemléki, művészeti és helytörténeti kutatásban végzett hatalmas munkát. Elméleti (történeti) és gyakorlati munka nála szorosan összetartozott. Az alábbiak fia, Balassa Zoltán barátunk emlékezik édesapjára. Balassa Géza (1914.III.10. Felsőbaka – 1994.II.20. Pozsony) A múzeumi, műemléki, művészeti és helytörténeti kutatásban Balassa Géza végzett hatalmas munkát. Elméleti (történeti) és gyakorlati munka nála szorosan összetartozott. 1914. március 10-én született Felsőbakán (Hont vármegye) a lévai járásban. Apja Gusztáv Adolf, zólyomlipcsei születésű evangélikus falusi kántortanító volt. Édesanyja, Okos Teréz Cegléden született református családban. Apjának ez volt második házassága, melyből két gyermek született. Irma és Géza. Középiskolai tanulmányait Körmöcbányán végezte, ahol 1933-ban leérettségizett az Állami Csehszlovák Reformreálgimnáziumban (Štátne československé reformné reálne gymnázium). Közben a család is ide költözött. Apjai ugyanis elveszítette állását, mivel nem volt hajlandó letenni a hűségesküt. Mivel édesapja korán elhunyt (1923), anyja kifőzdét tartott fenn, hogy eltartsa családját. Olyan szegénységben éltek, hogy édesapja temetésére kölcsönvett ruhába tudott csak elmenni. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológián kezdte meg. Két szemesztert végzett el
ALSÓSZTREGOVÁN
(1933/34), de az intézmény világias légköre miatt kilépett. Ezért a következő szemeszterben a pozsonyi Állami Pedagógiai Akadémiára iratkozott be, ahol 1935-ben népiskolai pedagógiai végzettséget szerzett. A következő két évben Ruttkán, Szklabonyaváralján, Zólyombrézón tanított, majd 1937-ben vizsgát tett és jogosulttá vált evangélikus hittant tanítani a népiskolákban. 1939-40-ben jogosultságot szerzett, hogy polgári iskolai tanárként működjön. Szlovák nyelvet, földrajzot és történelmet oktathatott. Ekkor már Zólyomban tanított a polgári iskolában, majd Zólyomlipcsén. 1945-ben kiadott egy szellemes könyvecskét, melyben a szlovák nyelvben használatos rendhagyó szavakat tréfás mondatokban foglalta össze. Ez a kis munka több kiadást is megért. 1939 Karácsonyán megnősült. Feleségül vette Krcsméry Katalin (1914-2006) nyelvtanárnőt (német, angol, francia). Katonai szolgálatra két ízben is alkalmatlannak találták (1936, 1944). Közben egy rendelet miatt, mely kötelezte az állami alkalmazottakat az első Szlovák Köztársasásgban, hogy csak szlovákul írt vezetéknevet használhatnak, családnevét szlovákosították (Balassa → Balaša). Ezt a nemzeti-szocialista gyakorlatot később kiterjesztették az összes történelmi családnévre és ezt mindmáig alkalmazzák. 1941-ben, amikor éppen Zólyomban tanított, kezdeményezője lett egy helytörténeti múzeum létrehozásának. Megkezdődött a gyűjtés és a múzeum 1944ben meg is nyílt. Később a zólyomi vár felújításának kezdeményezője és felügyelője lett. Ekkor fedezte föl Mayer Ede II. Rákóczi Ferenc-szobrát, melyet később Borsinak ajánlott föl, s az 1969 óta a fejedelem szülőháza előtt áll. 1944-től a túrócszentmártoni Állami Régészeti Intézet (ÁRI) titkáraként dolgozott.
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május 1945. február 19-én beiratkozott a pozsonyi Szlovák Egyetemre (Universitatis Slovacae Istropolitanae). Teológiai tanulmányait beszámították, így a Filozófiai Kar nyolc szemeszterét végezte el. Közben át kellett esnie a megbízhatósági vizsgálaton. Ezt 1946 május 27-én Pozsonyban mint egyetemista megkapta. (Zólyomban ezt nem akarták kiadni neki, mert feleségével együtt a front elől Szakolcára menekült.) 1947-ben középiskolai, két évre rá gimnáziumi tanári képesítést szerzett földrajz-történelem szakon. Szakdolgozatának témája történelemből Románia és a világháború címet viselte. Pedagógiából J. Heinrich Pestalozziról írt tanulmányt. Tanárai között számos neves szlovák szakembert találunk mint Branislav Varsík (1897-1994), Daniel Rapant (1897-1988), az általa leginkább becsült Alexander Húščava (19061969) és később atyai jóbarátjává vált Vojtech Budinský-Krička (1903-1993) későbbi kassai régész (eredeti neve: Budaházy), aki régészeti karrierjét a háttérből egyengette és a nemtelen támadásokkal szemben mindig megvédte. Zólyomi tanári állását föladta, s 1948-52-ig a radványi könyvtárban és levéltárban dolgozott (Állami Talajgazdasági Intézet – Štátny pôdohospodársky archív). E munkája során teherautóval járta a környék elhagyott kúriáit és kastélyait, hogy megmentse a pusztulástól az elmenekült nemesi családok levéltári anyagát. Már ami a háborús pusztítások, rablások után megmaradt. Döbbenetes tapasztalatokat szerzett útjai során. Ezután került a besztercebányai múzeumba az ÁRI javaslatára (1952-1962). Peter Ratkoš (1921-1987) történész azzal bocsátotta útjára, ha magyarokat, vagy avarokat talál, „földet rá!” Ebből később gondok is adódtak. Az általa feltárt avar sírokból kisvártatva avar-szláv, majd szláv-avar, végül szláv sírok lettek, ami ellen tiltakozott. Az ő ásatásai alkották a múzeum régészeti anyagának gerincét. Ő is hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum átköltözve a Corvin-házból a Thurzó házba, komoly anyagot állított ki. 1956-ban a csehszlovák titkosszolgálat emberei látogatták meg azzal a követeléssel, hogy az összes történelmi puska csővéből vágjanak le egy darabot és öntsék be ólommal. Az elvtársak annyira féltek, hogy attól tartottak, ha Csehszlovákiában is kirobban valami,
akkor egyesek a történelmi fegyvereket fogják alkalmazni, ami természetesen nevetséges elképzelés volt. Balassa ezt az abszurd követelést kereken elutasította. A rendőrök számára is tartott történelmi előadásokat. Egy alkalommal kiderült, a rendőröknek fogalmuk sincs róla, hogy Besztercebánya a Magyar Királyság része volt. A táblán egyből lerajzolta a történelmi Magyarország térképét, s a trianoni felosztást szépen kommentálta. A rendőrok nyitott szájjal hallgatták. A múzeumból azonban 1962-ben igazgatója miatt kénytelen volt távozni. Igazgatója ellen a rendőrségnek számos alkalommal kellett fellépnie és évek múlva, amikor már Bajmócon dolgozott, ottani munkatársai múltja után érdeklődtek, mert az egykori igazgató ott is „érdekes” módon viselkedett. Az ellentétek hátterében apám magyarsága állt. A világháború után szívügyének tekintette a zólyomi vár megmentését és ’téglácskákat’ adott ki, melyeket árultak, s a bevételt a vár helyrehozatalára használták. Feliratuk hirdette: Védjétek a zólyomi várat. 1949-ben, a szlovák nemzeti fölkelés ötödik évfordulója alkalmából a várban kiállítást rendezett az addig összegyűjtött anyagból, melyet Klement Gottwald államfő is meglátogatott. Apámnak ezalkalommal összegyűjtött műveinek néhány kötetét és egy zsebkést ajándékozott. A várból annakelőtte ki kellett költöztetni a cigányokat. De ezt hiába tették, mert helyettük máshonnan érkeztek újak, hogy végül a hadsereggel kellett a várat lezáratni és a katonák szállították el a temérdek törmeléket és a lebontott putrik anyagát. Barátai már féltették, nem készül el időben, s börttönben találja magát. De minden sikerült. A titkosszolgálatnak csak a kecses, filigrán stílbútorok nem tetszettek, néhány fotelt kellett teljesen stílszerűtlenül elhelyezni a kiállításon, mert Gottwald felesége (egykori prostituált) annyira kövér volt, hogy a stílbútor összetörött volna súlyos személyisége alatt. A műemlékvédelmi hivatal (SUPSOP) kerületi központjában lett osztályvezető a restaurációs és dokumentációs osztály élén, majd rövid ideig igazgatóhelyettes, de az 1968 utáni visszarendeződés miatt – mivel sohasem volt párttag – ezt a tisztséget nem tölthette be. Kandidátusi fokozatot sem nyert,
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május mert annyira ki nem álhatta az orosz nyelvet, hogy képtelen lett volna belőle levizsgázni, holott franciául, németül, csehül és latinul kiválóan tudott. Pecchére angolul nem beszélt, holott sok alkalommal angol lordnak nézték. Itt dolgozott 1963-tól 1976-ig. Ebben az időben szerkesztette és írta a hivatal Zpravodaj nevű időszaki szakmai folyóiratát 1963-tól 1973-ig, összesen 14 számot. Egy alkalommal felkereste a besztercebányai püspököt valamilyen műemlékvédelmi ügy kapcsán. A püspök kereken megtagadta az együttműködést. Apám nem szólt semmit, csak beült a fötelbe. A főpap nézett egyet. Balassa erre csak annyit mondott, amíg nem sikerül megegyeznünk, addig nem távozok. Nos, ezután nagyon jó barátságba keveredtek. Nyugdíjbavonulása után Pozsonyba költözött, mert a leánya ott élt. Ez törést okozott életében, mivel munkájának élt és ennek hiányát nehezen tudta földogozni. Számos tervet dédelgetett még, de Parkinson-kór támadta meg szervezetét és ez meggátolta azok kivitelezésében. Jól hegedűlt. Néha családi hangversenyeket tartottunk. Húgom gordonkán, én zongorán játszottam. Egy evangélikus verset meg is zenésített. Egy félreértés folytán ez a műve bekerült egy énekeskönyvbe is, mint „ősi finn dallam”. Jól rajzolt és festett is. Számos munkájának rajzait saját maga készítette. Több akverellje bizonyítja tehetségét. Jellemző személyiségére, hogy ha állított valamit, arról tökéletesen meg volt győződve, s azt adatokkal tudta alátámasztani. Memóriája legendás volt, szinte élete végéig fel tudta sorolni a szibériai folyókat, s ha valamire szükség volt a besztercebányai múzeum lerakatában, évek múlva is meg tudta mondani, mit hol lehet találni. A korrektség és megbízhatóság minteképe volt. A fecsegő, léha embereket kerülte, lenézte és fiatalabb korában ezt érzékeltette is velük. Egy gottwaldovi orvos barátja, akinél sérvét is operáltatta, s aki a történelem iránti szeretetéből fakadóan megtanult magyarul, azt állította 1984-ben, hogy 10 éve van még. Balassa Géza ezt az állítást halálosan komolyan vette, hogy néhány nappal 80. születésnapja előtt, 1994. február 20-án távozott az élők sorából. A pozsonyi szertartáson kevesen
jelentek meg, holott haláláról a Szlovák Rádió Magyar Adása is beszámolt. Földi maradványait a besztercebányai evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra apósa és anyósa sírjába, ahol azóta hű társa, felesége is nyugszik nem messze számos, sajnos feledett jelentős magyar személyiség földi maradványaitól. Most csak kettőt említünk, Hudecz Lászlót, Sangháj legendás építészét és a XIX. sz. legjelentősebb magyar filozófusát, Böhm Károly kolozsvári egyetemi tanárt. Számos műemléki helyreállítást személyesen irányított (Besztercebányán az 1509-ből származó oltárt, a Főtér 3. sz. alatti későgótikus gyémántozott ház boltozatát, Selmecbányán a Szent Katalintemplom belső helyreállítását, a város fölötti kálvária lépcsőzeti falán megrongálódott falképek fölújítását, Alsósztregován Madách szülőházának helyreállítását és a múzeum forgatókönyvét, Korponán egy 16. sz.-i oltár restaurálását. Turdosinban a templom belsejének, Kosztolányban egy röneszánsz bástyának, Zolnán a röneszánsz kápolna restaurálását és a falképek helyreállítási munkálatait irányította. Vezette a znióvári (Turul-vár) ásatásokat, amiről közleményei is megjelentek (1965). Ugyancsak ásatott a liptóújvári középkori várban, s erről is beszámolt a nyilvánosság előtt (1973). De mindez csak néhány adat idevágó munkásságáról. Azonban meg kell még említenünk, hogy az ő vezetése alatt nyerte vissza eredeti szépségét a XIV. századi póniki templom (Zólyom megye), mely az első hiteles magyar zászlóábrázolást őrzi. Az alsó-sztregovai Madách-múzeum létesétésének első sikerein fölbuzdulva, kidolgozta a Mikszáthemlékmúzeum forgatókönyvét is, melyet eljuttatott az illetékes szevekhez. Szabó László, a losonci JNB munkatársa közölte vele: erre egyelőre nincs szükség. Művészettörténeti kutatásaiból megjelent tanulmányai közül megemlítjük a Rimaszombati járás műemlékei (1968), a Zólyomi járás műemlékei (1969) c. dolgozatait. – 1966-ban jelent meg egy kiállítási katalógusa Közép-Szlovákia műemlékvédelméről. Ez a Besztertercebányán, majd Balassagyarmaton is bemutatott kiállítás anyagára vonatkozott. 1969-ben jelent meg a ludrófalvai templom történetét bemutató színes leporellója – 1971-ben rendezte sajtó alá Az
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május ingó műemlékek összeírása Közép-Szlovákiában c. kiadványt. Megírta Zólyom város (1956) és Korpona történetét (1964). Bibliográfiai munkásságából megemlítjük Besztercebánya (1955) és Zólyom városának bibliográfiáját (1959). Lefordította és átdolgozta Matunák Mihály munkáját a véglesi vár történetéről (1960). Ugyanebben az évben jelent meg tőle középszlovákia ókori népességéről szóló munkája. Feldolgozta a Zólyomi járás történelmi műemlékeit (1964). Zólyom a luzsicei kultúra idejében c. munkája ugyanebben az évben jelent meg. Számos tanulmánya kéziratban maradt, s kiadóra vár (pl. Bozók, Liptóújvár története, egyéb művészettörténeti tárgyú gyűjteményei és életrajza). Régészeti ásatásainak eredményeit is számos közleményben tette közzé szlovákiai régészeti folyóiratokban, évkönyvekben (Zólyom /1952/, Pereszlény /1955/, Korpona /1957/, Gyügy /1956, 1960/, Tornalja-Dobogó /1959/, Darnya /1962/, Besztercebánya /1956/ – csak néhány helységnév ásatásai színhelyei közül.) 1971-ben jelent meg magyarul Gömör az őskorban c. munkája (fordította: Rigó Józsefné és Szkladányi Endre), mely egy korábbi tanulmányának fordítása (Praveké osídlenie Gemera, 1965). Ez az egyetlen magyarul megjelent munkája. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem kiadta bibliográfiáját, ahol 231 tételt sorolnak föl. Hogy helytörténeti közleményei mennyire jelentősek jelzi az a tény, hogy a Vlastivedný slovník obcí na Slovensku (Szlovákia helytörténeti szótára), mely a letűnt korszak egyik legjelentősebb vállalkozása volt ezen a területen, bibliográfiájában 2007 felsorolt tételéből Balassára tizennyolcszor hivatkozik. Munkakapcsolatban állt a következő neves szakemberekkel, akik támaszkodtak kutatásaira, kikérték véleményét és nagyra becsülték: Blaskovics József (1910, Ímely - 1990) prágai turkológus, Spoločnik Mária (1926-) neves kassai restaurátor, akadémiai festőművész, Radocsay Dénes (1918, Liptószentmiklós - 1974) művészettörténész, Filep Antal (1936 -) néprajzkutató, Patay Pál (1914 -) régész, muzeológus, Manga János (1906, Pereszlény - 1977)
néprajzkutató (Néprajzi Múzeum), Balogh Jolán (1900 - 1988) művészettörténész (Művészettörténeti Dokumentációs Központ), Borsos Béla (1913, Beregszász - 1991) építészmérnök, művészettörténész, Lajta Edit (1926, Beregszász 1970) művészettörténész, Domonkos Ottó (1928 -) néprajzkutató, a soproni Liszt Ferenc Múzeum igazgatója, S. Lovag Zsuzsa (1940 -) régész, Ember Győző (1909 - 1993) történész, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, Parádi Nándor (1928 - 1997) régész, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szmodisz Eszláry Éva (1932 -) művészettörténész, muzeológus, Győrffy György (1920 - 1984) történész, Farkas Ferenc (1905 - 2000) zeneszerző, Prokopp Mária (1939 -) művészettörténész, egyetemi tanár és főleg Zolnay László (1916 - 1985) régész, művészettörténész, akivel nagyon bensőséges szakmai-baráti kapcsolata alakult ki annak ellenére, hogy alapvetően különböző természetűek voltak. Apám szemérmes, prűd ember volt, Zolnay ennek ellenkezője. Ő írta róla: „Az ő szerepét KözépSzlovákia műemlékeinek, sőt műtárgyainak megmentésében, azok helyreállításában s nem utolsósorban publikálásában csak a mi nagy úttörőinknek – Rómer, Henszlmann, Ipolyi – szerepével hasonlíthatjuk össze.” Jóbarátai közé tartozott a méltatlanul mellőzött budapesti Jánosy István (1919-2006) költő is, aki Besztercebányán született. (Édesapja, Jánossy István /1908-1990/ történelemtanár, szintén a besztercei evangélikus temetőben nyugszik.) A numizmatika terén is jelentős a munkásságot fejtett ki. Földolgozatlan pénzekből több mint 9.000 meghatározása fűződik nevéhez. Rimaszombat, Deresk, Visk, Almágy, Bars stb. helységekből előkerült pénzek földolgozását végezte el. Sok Rákóczi Ferenc korából származó akad közöttük. Otthon ammóniákban, majd ecetben tisztítottuk e pénzeket és csoportosítottuk az asztalon. Nagyrészt az ő nevéhez fűződik a városi múzeum létrehozása Zólyomban (1942) a II. világháború után a zólyomi vár helyrehozatali munkáinak irányítása is. A zólyomiak 1992-ben emléklappal tüntették ki a múzeum megalakításának évfordulóján.
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május A besztercebányai múzeum őskori leleteit nagyjából Balassa ásatásai nyomán fölszínre került anyag adja, Rimaszombat múzeumának őstörténeti anyagát ugyancsak ő rendezte (1960). Így került bensőséges baráti kapcsolatba Holéczy Miklós (1886-1972) rajztanárral, iskola- és múzeumigazgatóval. Számos elismerésben is volt része. 1965-ben a Középszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság iskolaügyi és kulturális ügyosztálya tüntette ki emlékplakettel ugyanúgy, mint a Gömöri Múzeum is
alapításának századik évfordulóján (1989) és ugyanabban az évben a besztercebányai Középszlovákiai Múzeum, valamint a Kerületi Műemlék- és Természetvédelmi Hivatal is (1985).
Balassa Zoltán (A fénykép forrása a felvidek.ma internetes portál. A Szerk.)
______________________________________________________ A REÁNK BÍZOTT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. TEMATIKUS LELKÉSZKÉPZÉSI ALKALMAK ZAJLOTTAK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Ma már közhelynek számít az a megállapítás, miszerint egy-egy műemlék jó vagy rossz állapotát, megújulását vagy épp értékeinek elvesztését leginkább tulajdonosának, használójának hozzáállása befolyásolja. Elsősorban az épületben minden nap megforduló személy vagy közösség odafigyelése, más szavakkal: „a jó gazda gondossága” az a momentum, amelyen épített örökségünk sorsa megfordulhat. A „hivatalok”, pl. az örökségvédelmi hivatal, vagy az önkormányzat, csak segítséget nyújthat e folyamatban. És kell is nyújtania, ha lehet, még jobban is, többet is, mint most. A fenti szándékoktól vezettetve, valamint belátva műemlékeink és műkincseink megőrzésében meglévő egymásrautaltságunkat, több felekezettel közösen a KÖH örökségvédelmi képzéseket, előadássorozatokat szervezett teológiai hallgatóknak és lelkipásztoroknak 2009. tavaszán. Az örökségvédelmi témájú „lelkészképzés” kezdetei néhány évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ekkor a KÖH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága szervezésében először határainkon túli helyszíneken – Kolozsvár, Hanva, Révkomárom – került sor ilyen előadássorozatokra. Ennek kapcsán került sor a Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához című kötet megjelentetésére, Várallyay Réka és Káldy Gyula szerkesztésében. (A kötet azóta sajnos elfogyott, a lelkészképzéseken egy ideje már csak ennek CD változatát oszthatjuk szét a résztvevők között. Az
anyag letölthető a KÖH honlapjáról is a http://www.koh.hu/tartalom.php?idt=20081209145841 címről!) Talán a kisebbségi lét mindennapjaiból, a külföldre szorult magyar műemlékek gondozóit, tulajdonos gyülekezeteit gyakran jellemző magukramaradottságból, kiszolgáltatottságból fakadt e rendezvények jó fogadtatása. Az ott tömegesen megjelent hallgatóság, a kezdeményezés nagy sikere arra sarkalta a szervezőket, hogy az Anyaországban is próbáljunk meg hasonló képzéseket beindítani. A feladat már egyszerűnek látszott, hisz a képzéseken érintendő témák – a legfontosabb műemlékvédelmi, műtárgyvédelmi kérdések – sora, valamint az előadók csoportjának gerince sikeresen összeállt. A határokon belülre visszatérve a lelkészképzések szervező munkájának oroszlánrésze a kezdeti feladatokat vállaló Várallyay Rékától a munkát ma is magával ragadó lelkesedéssel végző dr. Bagdány Judithoz, a KÖH e feladattal megbízott referenséhez került. (Biztos a mi biztos, ideírom elérhetőségeit is, hátha valaki e cikket olvasva kap kedvet ilyen képzésen részt venni, netalán rendezni is egyet valahol…
[email protected] ; tel: 30/498-2849.) A képzések célja mindkét részről világos. Alapvető örökségvédelmi (műemlék- és műtárgyvédelmi ismeretekkel látni el azokat az egyházi személyeket, akikre szolgálatuk során kiemelkedő értékek lesznek rábízva, vagy vannak máris. Nem lehet célunk „gyorstalpaló” építészek, művészettörténészek, orgonaszakértők képzése. De egyértelmű feladatunknak
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május tekintjük egy olyan egyházi értelmiségi réteg kialakulásának elősegítését, akik képesek felismerni mind magukat az örökségi értékeket, mind pedig az ezekre adott esetben leselkedő veszélyforrásokat. Mikor és milyen szakemberhez forduljunk? Mit tehetünk meg magunk, mihez kellhet hatósági engedély? Honnan és milyen segítséget várhatunk a ránk bízott műemlékek, műtárgyak jó karban tartása, felújítása során? Mindezek olyan kérdések, amelyekre a 21. század műemlék-tulajdonosoknak, -használóknak, így a lelkipásztoroknak is tudniuk kell válaszolni. Előadásaink témáit ezért mindenképp úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy azok kevésbé az örökségvédelem elméleti kérdéseit forszírozzák, de sokkal inkább a történeti épületekben a mindennapok során felmerülő gyakorlati problémák megoldását segítsék. Műemléki és régészeti kutatások céljai, módszerei, miértjei, az épületek mindennapi karbantartásának, a jelentkező gondok felismerésének, elhárításának kérdései, épületgépészeti feladatok (fűtés, világítás, hangosítás, elektromos harangozás, stb.); orgonák, harangok fenntartásának, javításának kérdései, értékes kegytárgyaink (fémtárgyak, textíliák) tárolása, tisztítása, dokumentum értékű egyházi irataink gondozása, stb., stb. Mind-mind olyan téma, amellyel egészen biztosan találkozhatunk a legtöbb egyházközségben, műemlék templomban. Az első hazai örökségvédelmi lelkészképzésre 2006. őszén került sor a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a KÖH közös szervezésében. Ezen előadássorozat egyházon belüli elismertségét jól jellemzi, hogy ugyanekkor megállapodás született az SRTA és a KÖH között a tekintetben, hogy ezen évtől kezdve minden negyedik szemeszterben a teológusképzés órarendjébe illesztve, újból kerüljön sor hasonló témájú és körű előadásokra. Ezért a hallgatók – szabályos vizsga letétele nyomán – kreditpontokat kapnak, ami beleszámít iskolai képzésükbe. Büszkén számolhatunk be arról, hogy e megállapodásnak megfelelően az eltelt időben immár két alkalommal került sor ilyen előadássorozatra. Utójára 2009. április-májusban, Sárospatakon találkozhattak a leendő tiszteletes asszonyok/urak és az örökségvédelem szakemberei. És még egy megjegyzés: A Debreceni Református Kollégium falai közt lezajlott,
2008-as, – szándékai szerint ökumenikus – lelkészképzésünk mellett a közeli tervekben szerepel hasonló rendezvény megszervezése a Dunamelléki Református Egyházkerülettel közösen. Ugyancsak 2006-ban, római katolikus egyházi vezetők és lelkipásztorok részvételével, Dobogókőn országos örökségvédelmi képzésre is sor került. Ennek visszhangja is egyértelműen pozitívnak volt mondható, bár a konferencia végén mindkét rendező fél által hangoztatott „folytatási” szándék megvalósulása ezideig még várat magára. A megoldást véleményünk szerint e téren is a „regionális”, egy-egy egyházmegyéhez, vagy papi szemináriumhoz kapcsolódó képzések beindítása jelentheti majd. Utóbbi megoldás sikerességére, járhatóságára jelent szép példát a magyarországi görög katolikus egyház vezetésének kezdeményezésére 2009. májusában Nyíregyházán lezajlott, örökségvédelmi előadássorozat. A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán összegyűlt, zömében Északkeletmagyarországi parókusokból álló, száznál is több léleknyi hallgatóság a rendezvény végéig tartó jelenlétével, aktív közreműködésével, a problémákat sem palástoló, olykor feszültebb hangvételű hozzászólásoktól sem mentes megnyilvánulásaival jelezte: e fórumot, ill. általában az örökségvédelmet, műemlékvédelmet komolyan veszi, fontos feladatának ismeri el. (A nyíregyházi képzésről képek és beszámolók olvashatóak a www.parochia.hu honlapon, pl. a www.parochia.hu/Puspokszenteles/oroksegvedelem_ cikk.htm cím alatt. A cikkünkhöz csatolt kép is innen származik.) Természetesen hiú reménység lenne e képzések „eredményét” azonnal, pár napon, héten belül várni, a kezdeményezések „hasznát” ily módon „megmérni”. De mindannyian, akik ezen képzések megszervezésében, lebonyolításában részt vettünk, ott előadtunk, meggyőződéssel valljuk, hogy csak az egyenrangú felek együttműködésén alapuló örökségvédelmi munka vezethet el – középtávon – Hazánk műemlékeinek, műkincseinek fennmaradásához. Közös célunk egy értéktudatos, történeti emlékeit ismerő, annak megőrzését büszke feladatának tekintő társadalom formálása lehet. A „jó
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május gazda gondosságával” eljáró, műemlékeit óvó emberi közösség, benne pedig feladatát a szakszerű tudományosságon és jogszerűségen túl egyre inkább az együttműködésben, a „szolgáltatásban” is meglelő Örökségvédelem lebeghet szemünk előtt. Adja Isten, hogy szívünk közös szándéka valóra válhassék!
helyet adó intézmények rektorainak, irányítóinak, munkatársainak, a velünk társrendezőként munkálkodó római- és görög katolikus, valamint református felekezetek fejeinek, és persze, nem utolsó sorban a képzéseken előadó szakembereknek, önzetlen segítségükért.
Végül e helyen is szeretnék a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nevében köszönetet mondani sikeres rendezvényeink lebonyolításában részt vevő valamennyi Partnerünknek. Különösen a képzésnek
Paszternák István régész, irodavezető, KÖH Észak-magyarországi Iroda
______________________________________________________ EUROPA NOSTRA-DÍJAS A GYÖNGYÖSI ORCZY-KASTÉLY A taorminai színházban kerül sor 2009. június 5-én a 7. Európai Örökség Díj átadó ünnepségére. Ezen egyedülálló díj célja, hogy elismerje, támogassa az értékvédelem gyakorlati alkalmazásában a magas színvonalú és jó minőségű szakértelmet, s hogy ösztönözze ezen a téren a határokon átnyúló tapasztalatcserét. A „példa erejével” Európában újabb, az örökség védelmét szolgáló erőfeszítésekre sarkalljon és ehhez kapcsolódó projektek elindítását generálja. A korábbi évekhez hasonlóan Magyarország idén sem marad elismerés nélkül: a gyöngyösi Orczykastély rekonstrukcióját az értékmegőrzés kategóriában díjazták. Az Europa Nostra-díjat elnyert 28 legjobb pályázó közül választották ki a hét nagydíj nyertest – az ő nevüket majd a díjkiosztó ünnepségen jelentik be. Minden nagydíjas 10000 euró pénzjutalmat kap. A nyerteseket 24 ország csaknem 140 projektje közül választották ki. A díjakat Ján Figel’, az Európai Bizottság oktatási, képzési, kulturális és ifjúsági felelőse, valamint Ő Királyi Fensége Dońa Pilar de Borbón infánsnő, az Europa Nostra elnöke adja át. Minden díjazott díszes emléktáblát kap, amely az épület külső falán elhelyezve emlékeztet az európai épített örökség megőrzésére tett impozáns és figyelemre méltó erőfeszítésekre. A díjazottak listája 1. kategória: Értékmegőrzés
Gozzoburg középkori épületegyüttes, Krems, Ausztria; Grotenfelt kápolna falfestményei, Finnország; Kesälahti templom harangtornya, Finnország; Dokumentationsstätte Regierungsbunker, Bad Neuenahr-Ahrweiler, Németország; Nikopolisz régészeti lelőhely, Görögország; Mátra Múzeum, Gyöngyös, Magyarország; Santi Faustino e Giovita templom, Fasano, Olaszország; Macro Future és Alternative Economy City, Róma, Olaszország; Via Latina, Coimbra, Portugália; La Casería de Tomillos, Alcalá del Valle, Spanyolország; Santa María La Mayor templom, Colmenar de Oreja, Spanyolország Stanley Mills, Stanley, Perthshire, Nagy-Britannia Logie Schoolhouse, Craigo, Nagy-Britannia The Pier Arts Centre, Stormness, Orkney-sziget, Nagy-Britannia; High Level Bridge, Newcastle-Gateshead, NagyBritannia 2. kategória: Kutatás Tanulmány, koncepció és design a nicosiai Bedesztán építészeti rekonstrukciójához, Ciprus Öt restaurációs katalógus 2004 és 2008 között, Olomouc Művészeti Múzeum, Csehország Írországi történeti kertjeinek és tájainak jegyzéke Noé bárkája projekt – a globális éghajlatváltozás hatása az épített műemlékekre és a kultúrtájakra,
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május Olaszország
3. kategória: Példamutató munkásság Dr. Glenn Murray, Spanyolország Fundación de la Comunidad Valenciana La Luz de la Imágenes, Spanyolország Professor David Walker, OBE, Nagy-Britannia
A Heves Megyei Önkormányzat mint a kastélyépület tulajdonosa és az I. ütem megrendelő-építtetője, valamint Gyöngyös Város Önkormányzata mint a telek tulajdonosa és a II. ütem megrendelő-építtetője a pályázat benyújtásához hozzájárulását adta. Gyöngyös Város Önkormányzata a projekt I. ütemét az Európai Unió társfinanszírozásában, a Regionális Fejlesztési Operatív program keretében, a II. ütemet pedig címzett támogatás keretében valósította meg.
4. kategória: Oktatás, képzés, tudatformálás Maison du patrimoine médiéval mosan, Belgium Fenntartható Égei-tenger Program, Görögország Tanítási munkamódszer-javaslat a táj értelmezéséhez, Pontemanco, Olaszország Academia Istropolitana Nova, Pozsonyszentgyörgy, Szlovákia “Culture Ants” projekt, Törökország Upper Colne Valley szárazépítéses falazási projekt, Huddersfield, Nagy-Britannia
A magyar díjazott Az Europa Nostra-díjra a Grafit 37 Építész Iroda Kft. – Kelemen Tamásné, Eperjesi László és Kurta Zsolt építész vezető tervezők – nyújtották be a pályázatot „Gyöngyös, Mátra Múzeum – Orczy kastély és kertje” címmel.
(A cikk forrása: epiteszforum.hu. A Hírlevél munkatársai nevében szíbvől gratulálunk minden alkotónak és résztvevőnek, akik munkájukkal tevőlegesen is kivették részüket e fontos műemlék megújulásából. Az itt is közreadott írásban szereplő személyeken túl fontosnak tartjuk megemlíteni az Orczy-kastély felújításában közreműködő munkatársaink nevét is. Műemléki felügyelő: Dörgő Erzsébet ill. Kurczveil Mária, restaurátorok – sok más mellett – Méreyné Bán Beatrix és Mulasicsné Nagy Éva, régész: Simon Zoltán, művészettörténész: Bozóki Lajos. Mindannyiuknak gratulálunk! A cikkben szereplő képet Paszternák István készítette.) (A Szerk.)
______________________________________________________
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május
AZ ORSZÁGOS FİÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM FELHÍVÁSA A FİÉPÍTÉSZI ÉLETMŐ DÍJ ÉS AZ ÉV FİÉPÍTÉSZE DÍJ ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium 2000-ben megalapította AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ -at, elismerve ezzel a főépítészi tevékenységet, az önkormányzati, állami (területi) főépítészek munkáját. A Díj első alkalommal a Nagykanizsán 2000. augusztusában megrendezett V. Országos Főépítészi Konferencián került átadásra, majd a következő konferenciákon minden évben. A Díj odaítélésére írásbeli javaslat alapján kerül sor. Javaslatot bármely főépítész, önkormányzati és hivatali vezető, vagy bármely szakmai és önkormányzati szervezet, illetve szövetség tehet. A Díjra olyan személy nem javasolható, aki az Alapító Okirat szerint részt vesz a Díj odaítélésének véleményezésében. A javaslatok benyújtási határideje a Hajdúböszörményben 2009. augusztus 26-28. között megrendezésre kerülő XIV. Országos Főépítészi Konferencia időpontját figyelembe véve június 30.
Amennyiben a FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ és AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ adományozására javaslatot kíván tenni, kérem, hogy személyre szóló javaslatát szöveges indoklással 2009. június 30-ig küldje meg emailen, a
[email protected] címre. Ha postán is megküldi javaslatát az NGFM 1880 Budapest, Pf. 111. címre, Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára név megjelöléssel kérjük (fax: 441-7772). A Díj alapító okirata és „Főépítészi Életmű Díj”-ban és "Az Év Főépítésze Díj"-ban részesültek névsora a www.foepiteszek.hu / www.főépítészek.hu honlapunkon a kollégium>főépítészi díj menüpont alatt megtalálható. Philipp Frigyes az Országos Főépítészi Kollégium elnöke
______________________________________________________ FELHÍVÁS A MAGYAR SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGİRZÉSÉRE Napjainkban minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát. E 'felgyülemlett' múlt az önbecsülés és mások megbecsülésének alapja. A kulturális örökség megőrzésének szándéka az utóbbi évtizedekben mind több területre terjedt ki, az örökség fogalma árnyaltabbá vált, az állami közösségi feladatvállalás erősödött. A kulturális örökség különböző fajtái (épített környezet, művészeti alkotások, történeti műtárgyak, régészeti leletek stb.) mellett immár az úgynevezett szellemi kulturális örökség is nemzetközi figyelemre számíthat. Megőrzése megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat, hiszen hatványozottan ki van téve az eltűnés veszélyének. Az UNESCO 2003-ban nemzetközi egyezményt fogadott el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről. Az egyezményt az Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel kihirdette. Az Oktatási
és Kulturális Minisztérium ennek szellemében hozzáfog a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez. Első lépésként az egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait kívánja összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként, mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Mindebben számít az érintettek kezdeményezésére, egyetértésére és részvételére. Felhívom tehát a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba élő vagy még feleleveníthető örökségüket, nemzedékeken át öröklődő szokásaikat, kifejezési formáikat és hagyományos ismereteiket. Ezek közül jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeket A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. Az örökségelemek felvételét ünnepélyes keretek között hirdetjük ki. Az Oktatási és Kulturális
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május Minisztérium hozzájárul a listára fölvett elemek megőrzéséhez, s közülük választjuk ki azokat, amelyeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára javasolunk. A beadási határidő folyamatos, az elbírálás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának üléseihez igazodik. Felvilágosítást a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának munkatársai adnak a +36 26 502 529 telefonszámon, illetve az
[email protected] e-mail címen.
A nemzeti jegyzékre való jelölés kritériumrendszere, valamint a nyomtatvány és az útmutató:
Adatlap és útmutató Kritériumok és a jelölés/felvétel folyamata 2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megırzésérıl szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetésérıl Forrás: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1667&art icleID=232918&ctag=articlelist&iid=1
______________________________________________________ KÁRPÁTOK-TISZA EGYÜTTMŐKÖDÉS Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület Székhelye: Tokaj Levélcím: H- Szolnok Pf 199 5001 T +36 56 709 042 +36 56 709 024 mobil +36 30 279 1419
[email protected]
Mentsük meg együtt a Tisza forrását!
Végveszélyben Kárpátalján, a Máramarosi havasokban eredő Fekete-Tisza forrása! A forrást védő, több mint 130 éve emelt kőfoglalat romlása olyan mértékű, hogy már nem teljesíti feladatát. Ugyanis nem csak díszburkolat, hanem a forrást óvja a fölötte lévő domboldal rácsúszásától. Egyesületünk ezért kezdeményezi, hogy nemzetközi összefogással, közösen mentsük meg a forrást, hogy fiaink, unokáink is meríthessenek belőle.
______________________________________________________ F E L H Í V Á S KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő örökségi napokat. A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók előtt. Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete kulturális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük.
Ez egyben erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosságtudatot is. A Kulturális Örökség Napjai ez évi időpontja: 2009. szeptember 19-20. szombat-vasárnap. A megnyitandó épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül védett (mű)emlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, de természetesen nagyobb számú érdeklődőt vonzanak akkor, ha sajátos esztétikai vagy jelentős történeti értékük van. Fontosnak érezzük továbbá a kortárs építészet, tájépítészet, népi- és ipari emlékek kiemelkedő alko-
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május tásainak, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetését is.
gyakorlatának erősítésére, a helyi értékek közös ünneplésén keresztül a közös öröm megtapasztalására.
A látogatás élményét fokozhatja az épületekben, helyszíneken folyó tevékenység, valamint az ott található művészi alkotások, bútorok és eszközök, régészeti leletek, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok, védett fák, növények megismertetése is. Érdemes a helyszíneken, és a megtervezett útvonalon vezetést tartani, vezetőként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket bevonni, akik az adott helyet jól ismerik. Sokan vannak, akik szívesen megosztják tudásukat másokkal például a több idővel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok, de érdemes bevonni az újdonságokra szívesen vállalkozó fiatalokat, diákokat is.
Kérjük, hogy aki ezúton tudomást szerez a Kulturális Örökség Napjai rendezvényről, népszerűsítse azt, s helyi szinten (a lakosság, helyi önkormányzat, turisztikai iroda, művelődési központ, helytörténeti kör, iskola, múzeum és más szakmai és civil szervezetek bevonásával) kezdeményezze és vegyen részt a szeptember 19-20-i események megszervezésében!
Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezőknek természetesen szabad döntésére van bízva, hogy mekkora részt tesznek ingyenesen bejárhatóvá. A Kulturális Örökség Napjai rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink megtekintése mellett észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is, amelyhez az egész társadalom összefogására és közreműködésére szükség van. Fontos eleme ezért a mozgalomnak a helyi önkormányzatok, kulturális közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezők, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszerveződés és demokrácia
Központi témaként „SZAKRÁLIS TEREK” a Szakrális Művészetek Hete rendezvényével karöltve (temp-lomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek) címet jelöljük, de MINDEN MÁS HELYSZÍNT szívesen veszünk. Kiemelt nemzeti évfordulókhoz csatlakozási lehetőségek 2009-ben: Angster József, Balázs Béla, Bánki Donát, Benedek Elek, Derkovits Gyula, Joseph Haydn, Janus Pannonius, Jánszky Béla, Kazinczy Ferenc, Kálvin János, Kempelen Farkas, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kozma Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Lükő Gábor, Márffy Ödön, Nagy Virgil, Preisch Gábor, Quittner Zsigmond, Radnóti Miklós. Nemzeti koordinátor: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szervező: Kertész Margit (
[email protected]) Tel.: 06-1-224-55-86, fax: 06-1-224-55-81 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. www.oroksegnapok.hu
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május
F E L H Í V Á S FELHÍVÁS KORTÁRS ÉPÜLETEK BEMUTATÁSÁRA „Magyarázom a házam…..” A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal várja azoknak az építészeknek a jelentkezését, akik a Kulturális Örökség Napjai keretében (2009. szeptember 19-20. szombat-vasárnap) az érdeklődő nagyközönségnek betekintést nyújtanának, és ismertetéssel szolgálnának a saját maguk által tervezett épületről. Ezek az összejövetelek minden bizonnyal jól szolgálnák a modern építészet elfogadását, a tervező művész gondolatainak kifejtését, közvetítenék az épülethasználók véleményét és kívánságait, a lakók szempontjait, a település érdekeit.
A jelentkezési lapot 2009. június 20-ig az alábbi címre kérjük visszaküldeni: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Kertész Margit 1014 Budapest, Táncsics M. u.1. Tel: 06 1-224-55-86 Fax: 06-1-224-55-81 www.oroksegnapok.hu, e-mail:
[email protected] ONLINE JELENTKEZÉS: www.oroksegnapok.hu honlapon a regisztráció kitöltése után válassza a „Séta helyszín nélkül” menüpontot.
AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK______________ AGGTELEKI-KARSZT ÉS TÉRSÉGE TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET RENDEZVÉNYEI A „2009 - kulturális turizmus éve” jegyében meghirdetett programsor havonta, egy-egy jeles naphoz kapcsolódóan, mindig más helyszínen kerül megrendezésre a karszton. A táncházat az adott településre jellemző helyi termék bemutatója kíséri, valamint a táncház estéjén lehetőség nyílik az adott település kulturális látnivalóinak megtekintésére / kulturális rendezvényén való részvételre. A nyitórendezvényre Aggteleken a Tóvég Rendezvényközpontban került sor, a Gyapjasnap részeként, május 31-én, délután 18 órakor. Közreműködtek a gömöri zenét játszó Árok Zenekar (HU) és a gömöri táncokat járó (és tanító!) Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes (Nagyida, SK) táncosai.
A következő táncház Putnokon a Holló László Galériában, június 20-án 18 órakor kerül megrendezésre, a Múzeumok Éjszakája országos program keretében. Itt az Árok Zenekar muzsikájára a Sajóvelezdi Néptáncegyüttes táncosaitól sajátíthatjuk el eleink táncait. Szeretettel várjuk rendezvényeinken! További információ:
[email protected] És további programok: https://sites.google.com/site/gomortanchaz/Home/hel yszinek
_____________________________________________________
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május
MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK
Winkler Gábor:
Előadások a sokszínű örökségvédelemről
Villák egykor és ma. Régi és új villák hazai építészetünkben
Meghívó A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodája a következő rendezvényt ajánlja Ön és Barátai szíves figyelmébe:
Időpont: Előadásaink minden alkalommal du. 16.00.kor kezdődnek. Helyszín: Herman Ottó Múzeum Kiállítási épülete, (Miskolc, Papszer 1.)
Minden érdeklıdıt szeretettel várunk! 2009. június 18.
A rendezvényen való részvétel díjtalan
_____________________________________________________ ROMÁN ANDRÁS MŐEMLÉKVÉDELMI NYÁRI EGYETEM (39. EGRI MŰEMLÉKVÉDELMI NYÁRI EGYETEM) 2009. július 9 - július 15. Műemlékek helyreállítása és helyreállíthatósága A nyári egyetem csaknem négy évtizedes történetének évenként változó témaválasztásait a problémaérzékenység és a naprakész frissesség jellemezte. Nincs Ez másként ebben az évben sem, hiszen szinte nap, mint nap olvashatók újságcikkek a napilapokban és a hetilapokban azokról a vitákról és konfliktusokról, amelyek az értékek megőrzése és megőrizhetősége körül a mindennapi élet gyakorlati szintjén és a szakemberek között elméleti és módszertani szinten e kérdésekről zajlik. A vitákban, az egyszerű, gazdasági érdekek olykor bonyolult szociális köntösbe burkolóznak. Máskor a modernizáció, a korszerűség jegyében lép fel az egyik oldal, míg a másik oldal az értékek megőrzésének hosszú távon érvényesülő előnyeit hangsúlyozva elvi alapon próbálja tevékenységét elfogadtatni és ehhez a társadalom együttműködését biztosítani. Ebben az évben a témák között megvitatjuk a helyreállítások elméleti/elvi alapjait, a műemlék fogalmának változásait, táguló köreit és a változások hátterét. Előadások hangzanak el a műemlékek megőrzésének, bemutatásának, hasznosításának
aktuális problémáiról és megoldásairól, valamint a társadalmi igények változásáról. A módszertani ismeretek mellett - kutatás, felmérés, szerkezeti és tudományos analízis -, esettanulmányok fogják színesíteni a programot A 39. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem programja az elmélet oldaláról közelítve kiváló hazai, és külföldi előadók közreműködésével kívánja a hazai és a külföldi hallgatóság számára a 21. század elejének műemlékvédelmi módszertanát bemutatni, illetve az esettanulmányok segítségével megvitatni az ezzel kapcsolatos feladatokat és megoldási lehetőségeket. A szokásos egynapos tanulmányút célja a tágabb régió példáinak megismerése és értékelése. A tavalyi kedvező tapasztalatok alapján ebben az évben is szervezünk Eger városával közös programot. A szervezők a hagyományokhoz híven idén is arra törekszenek, hogy fenntartsák a hallgatók összetételének szakmai és nemzeti sokszínűségét, hiszen az elmúlt években a hazai, a környező, és más európai országok képviselői mellett más földrészekről (Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika) is voltak hallgatóink A nyári egyetem az építészeti és műemlékes szakmán belül kiváló továbbképzési lehetőség, amelyet itthon a BME, külföldön pedig a leuveni Raymond Le Maire egyetem is, akkreditált képzésnek fogad el. A
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május Társadalmi (politikai) igények és megrendelések: a rekonsttrukciók Köln-től Pusztaszerig, Visegrádtól Drezdáig (Wilfried Lipp A) Az információs társadalom eszközei és lehetőségei az Tervezett előadások örökség megőrzésében (műemlékvédelemben) – Műemlékvédelem – társadalmi igények inventarizáció (térinformatika és GPS) (Fekete J. Elnök: Ongjert Richard Csabar HU) Partnerkapcsolatok (civilek, közösségek, szakmai Értékszemléletű műemlékvédelem - Érték és szervezetek)(Entz Géza HU) értékítélet, értékhierarchia (Mezős Tamás, HU) Közösségi tulajdonosok szerepvállalás a felújításban Műemlékvédelem és a társadalmi igények változása egyházak, önkormányzatok, befektetők (Erő Zoltán (Tamás Pál Hu) HU) Az érték és a társadalom értékítéletének változásai a Tulajdonosi szerepvállalás a fenntartásban – nemzetközi dokumentumok tükrében (Fejérdy Tamás, „Monumentenwacht” (Veerle Meul, Be) HU) A lakható, illetve a használható műemlék (Tina Érték, mint a fenntartható gazdaság erőforrása és a Markusova SL) társadalom megtartó ereje – stratégiai kérdések (Dúll A közösségek szerepe a népi műemlékek Andrea HU) fenntartásában (Mariana Correia UK) Az értékítéletet befolyásoló tényezők (identitás, Esettanulmányok, a jó példa ereje: hagyományok) és módszerek (kommunikáció, Egertől a Vajdaságig, Szlovéniától a párizsi Marais felvilágosítás, oktatás, nevelés) (Babarczy Eszter HU) negyedig -– a turizmus Funkcióbővítő rehabilitáció Az Eger városával közös programot workshop társadalmának elvárásai és lehetőségei (Wessely szerűen, a megyei jogú város főépítészi irodájával Anna HU) együttműködve a helyi építészkamara bevonásával Építészeti divatok és az örökségvédelem – rendezzük. „buborékok” és faszadizmus Az egész napos tanulmányút célja a tágabb régió (Vargha Mihály Hu) példáinak megismerése és értékelése képzésnek a MÉK akkreditációs bizottsága 2008-ban 9 kredit pontot ítélt.
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május A Budapesti Városvédő Egyesület szeretettel vár minden kedves érdeklődőt 2009. július 14-én (kedd) 16 órakor A gyöngyösi Orczy kastély felújítása Europa Nostra díj 2009
Megnyitja: Ráday Mihály, egyesületünk elnöke és Winkler Gábor, az Europa Nostra Tanács (Hága) tagja Látogatható: július 31-ig H-Cs: 10-16, P: 10-13
című kiállítására az egyesület Podmaniczky termébe.
______________________________________________________ FÜZÉRRADVÁNY, KÁROLYI-KASTÉLY, MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2009. Program: „Édes Nosztalgia” a sütemények között a Múzeumok Éjszakáján, avagy a Megkóstolható Kiállítás!
látvány és kóstolás útján. Süteménysütő versenyünk elsődleges célja azonban az, hogy ne csak az új, hanem a régi feledésbe merült receptek alapján készült sütik is terítékre kerüljenek.
A kastélyszálló idejében felszolgált sütemények bemutatása és kóstolással egybekötött sütemény sütő verseny és kóstoló.
A Múzeumok Éjszakáján megtekinthető az állandó kiállítás, valamint a kastélyban látható időszaki kiállítás 09.00 – 00.00-ig: Károlyi huszár és miseruhák bemutatása; Tirpák Sándor festőművész kiállítása A Mezőgazdasági Múzeum és az Északerdő Zrt, A Gróf Károlyi István vadásztársaság, Lesovits Miklós, Frankó Tamás trófea kiállítása. Rédai Zsolt magángyűjtő kiállítása a kastélyszálló idejéből. Archív fotók vetítése a kastélyról és a kastélyparkról – válogatás Alföldy Gábor magán gyűjteményéből
Kóstolással egybekötött, házi süteménysütő versenyt hirdetünk 2009. június 20-án a füzérradványi Károlyi – kastélyban. A rendezvényen a hagyományos házi sütemények bemutatása és megismertetése, a nagymamák féltve őrzött receptjeinek felfedezése mellett szeretnénk bemutatni az új otthoni ízeket, karaktereket is,
______________________________________________________ MEGHÍVÓ A MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottsága, a MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága, és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tisztelettel meghívja a Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza c. konferenciára
Helyszín: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár Időpont: 2009. november 12-13.
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május A szervezőbizottság várja előadók jelentkezését az alábbi fő témakörökben: az állati csont és a bőr feldolgozásának és hasznosításának régészeti emlékei az őskortól a korai újkorig az állati csont és a bőr kézműipari feldolgozásának néprajzi emlékei tímárok, szíjgyártók, szűcsök, vargák szerszámai, műhelyei, munkaeljárásai az állati csont és a bőr feldolgozására vonatkozó történeti adatok archaeozoológiai esettanulmányok poszterek a fenti témakörökben kísérleti régészeti bemutatók tudományos dokumentumfilmek a fenti témakörökben
hagyományos munkatechnikával dolgozó kisiparosok helyszíni bemutatói
Tisztelettel várjuk a jelentkezéseket 2009. június 1-ig. (Név, cím, rövid rezümé és elérhetőség: e-mail, telefon) Régészet, általános információ: Gömöri János (
[email protected]) Történettudományi kutatások és néprajz: Szulovszky János (
[email protected]) Archaeozoológia, általános információ: Kőrösi Andrea (
[email protected]) Kérjük a jelentkezéseket – másolatban – Szervezőbizottság mindhárom tagjának elküldeni
a
AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK________________________________ KIÍRÓ
PÁLYÁZATI TÉMA
HATÁRIDŐ
Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium
Nyilvános magánlevéltárak 2009. évi 2009. május 15. támogatása A veszélyeztetett állapotú levéltári 2009. május 15. anyag megmentését szolgáló feladatok 2009. évi támogatására EU önerő támogatás - 2009 2009. október 1.
Önkormányzati Minisztérium erdelyik.hu Informatikai Honlapok kedvezményes elkészítése 2009. június 30. Szolgáltató Bt Nemzetközi Visegrádi Kisösszegű támogatás (Small grant) 2009. június 1. Alap
RÉSZLETES LEÍRÁS http://www.okm.gov.hu http://www.okm.gov.hu
www.bm.hu www.erdelyik.hu www.visegradfund.org
Pályázatot kiíró szervezet Leier Hungária Kft. Pályázat megnevezése
Miénk itt a tér
Támogatható tevékenységek
Magyarországi kistelepüléseknek fıtereik és templomtereik felújításának támogatására
Pályázók köre
elsısorban 3000 fınél kevesebb lakosú települések önkormányzatainak
Támogatás
500 m2 térkövet kap térítésmentesen
Beadási határidı
2009. szeptember 25.
Pályázat módja
A térburkolás látványtervének és kapcsolódó megvalósítási dokumentumok benyújtásával
Honlap
www.leier.hu
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2009. május Pályázatot kiíró szervezet
Falvak Kultúrájáért Alapítvány
Pályázat megnevezése Támogatható tevékenységek
Örökség serleg a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedı, példamutató ifjúsági közösségek elismerése
Pályázók köre
Ifjúsággal foglalkozó társadalmi szervezetek és iskolák
Beadási határidı
2009. november 1.
Pályázat módja
Pályázat formája kötetlen
Honlap
http://www.alkotohazak.shp.hu VIA Pannónia Kiadó és Reklámügynökség Kft.
Pályázatot kiíró szervezet Pályázat megnevezése
Településfotó-pályázat
Támogatható tevékenységek
Magyarország címmel fotópályázatot hirdetett településfotók elkészítésére. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon hazánk nevezetességeinek népszerősítéséhez és turistaforgalmának fellendítéséhez.
Pályázók köre
Ni Nincs megkötés
Beadási határidı
2009. május 15.
Pályázat módja
Pályamővek beküldése postai címre.
Postai cím
VIA Pannónia Kft.; 1133 Budapest, Tisza utca 6.
IMPRESSZUM_____________________________________ Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó (
[email protected]) és Paszternák István (
[email protected]) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hír-levél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött e-maillel lehet. A megrendelık e-mail címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen! A képek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján találhatók (www.koh7.hermuz.hu)
