ESETI DÖNTÉSEK. SZEMÉLYISÉGI JOGOK, TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-17. számú jogeset)

ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYISÉGI JOGOK, TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-17. számú jogeset) 1. Gf.III.30.133/2016.: I. A piacon versenytárs megjelenése a gazdasági élet, a piacgazdaság szükségképpeni következménye, az új versenytárs megjelenése a piacon ezért önmagában nem sérti a versenyt, tisztességtelen piaci magatartást nem valósít meg. Nem kifogásolható, ha a volt munkavállalók szabályszerűen – legálisan – megszerzett ismereteiket, szaktudásukat az új munkavégzésük során hasznosítják. A jogszabály lehetőséget biztosít ugyanakkor arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszűnése utáni időszakra ún. versenytilalmi megállapodást kössenek. II. A Tpvt. 2. §-a a tisztességtelen verseny elleni jogvédelem generál klauzulája, amely általánosságban tiltja a tisztességtelen piaci magatartásokat és azokat példálózó felsorolással minősíti. A rendelkezés azonban nem általános háttérszabálya az egyes tisztességtelen magatartások tényállásainak, hanem önálló (sui generis) tényállás. 2. Gf.III.30.552/2015.: Önmagában az a körülmény, hogy a piacon új versenytárs jelenik meg, a gazdasági élet szükségképpeni velejárója és tisztességtelen piaci magatartást nem valósít meg. Abban az esetben azonban, ha a piacon megjelenő új versenytárs olyan névvel kíván érvényesülni, melyről a vásárló, a megrendelő a piacon már ismert versenytársat szokta felismerni, tisztességtelen előnyhöz jut azzal a versenytárssal szemben, aki az ismertté váláshoz szükséges piaci befektetést korábban megtette. A jogsértés megvalósulásához elegendő, ha az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll, nem szükséges, hogy az ténylegesen be is következzék. Elvárható az utóbb piacra lépő versenytárstól, hogy olyan névvel jelenjen meg a gazdasági életben, amely megkülönbözteti a piacon már korábban jelenlévő versenytárstól. 3. Pf.II.21.215/2015.: Az üzleti titok védelme a titok megszerzésének, felhasználásának tisztességtelen módjával szemben biztosít védelmet a jogosult számára. Munkaviszony esetén szükségszerű, hogy az alkalmazottak megszerzik azokat a gazdasági, műszaki illetve kereskedelmi ismereteket, információkat, amelyek az adott tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság működésével kapcsolatosak. Ahhoz, hogy magatartásukkal üzleti titoksértést valósítsanak meg, az is szükséges, hogy a munkáltató aktív, tevékeny intézkedéssel megtegye a szükséges lépéseket a titokban maradás érdekében. Az ügyfél-elérhetőségek nem vonhatók az üzleti titok körébe. 4. Gf.III.30.532/2015.: I. A domain név egy számítógép azonosítási számot (ún. IP címet) helyettesítő, felhasználóbarát egyedi neve az interneten, amely az adott gép (és a rajta lévő honlap) hálózaton keresztüli azonosítását teszi lehetővé, ugyanakkor a domain név az egyes számítógépeket használó természetes vagy jogi személyek azonosítását és megkülönböztetését is lehetővé teszi. A domain név használata annyiban jelenthet névhasználatot, amennyiben az valamely természetes vagy jogi személy nevét is tartalmazza. A domain névben önmagában a szolgáltatás hétköznapi elnevezésének megjelölése megkülönböztető ismérvvel nem rendelkezik, az így használt domain névre vonatkozóan a jogi személyt jogvédelem nem illeti meg. II. A felperes jogszerűen terjeszthet elő megállapítási keresetet annak érdekében, hogy az általa használt domain név az alperes névviseléshez fűződő jogát nem sérti. A domain név

2 használatához fűződő jogait ugyanis adott esetben csak úgy tudja megóvni, ha a nemleges megállapítási kereset alapján a bíróság azt állapítja meg, hogy a felperes domain név használata nem sérti az alperes névviseléshez fűződő személyiségi jogát, és az ilyen tartalmú jogerős bírósági ítélet az Alternatív Vitarendező Fórum által hozott döntés végrehajtásának a megszüntetését vagy a döntés visszavonását eredményezheti. 5. Gf.III.30.041/2016.: A domain név használata annyiban jelent névhasználatot, amennyiben valamely természetes vagy jogi személy nevét (kereskedelmi nevét) is tartalmazza. A domain névben önmagában a szolgáltatás hétköznapi elnevezésének a megjelölése megkülönböztető ismérvvel nem rendelkezik, az így használt domain név után a jogi személyt jogvédelem nem illeti meg. 6. Pf.III.20.733/2016.: A vállalkozás által üzemeltetett üzlethelyiség elnevezése, mint az általa nyújtott kereskedelmi szolgáltatás megkülönböztető megjelölése a Tpvt. jellegbitorlás tilalmát megfogalmazó rendelkezése szerint részesül jogvédelemben a versenytársakkal szemben. Az árujelző, márkanév védelmére nem alkalmazhatók a Ptk. névviselési jog megsértésével kapcsolatos rendelkezései. 7. Gf.III.30.214/2016.: A becsületsértés személyiségi jogsértéssel szembeni jogvédelem csak a természetes személyt, az embert illetheti meg. A jogi személy személyhez fűződő jog megsértéseként becsületsértésre nem, hanem a jóhírnév megsértésére hivatkozhat, ha ránézve valótlan tényt híresztelő internetes közlést jelentetnek meg. A hírnévrontás megvalósulásához nincs szükség arra, hogy hátrányos eredményként a társadalmi megítélés negatív változása ténylegesen bekövetkezzen, elegendő, ha a kijelentés objektíve alkalmas a jóhírnév megsértéséhez. 8. Pf.II.20.854/2015.: A vagyonjogi szerződés vagyoni jogokat és kötelezettségeket keletkeztet, önmagában a szerződés érvénytelensége vagy a szerződésből fakadó kötelezettségek megszegése ezért a fél vagyoni természetű jogainak sérelmét okozza, és vagyonjogi következményei vannak. A fél személyiségi jogai megsértését akkor eredményezheti, ha a szerződő fél szerződésszegő, vagy a szerződés érvénytelenségét okozó magatartása egyúttal személyhez fűződő jogot megsértő többlettényállási elemet is megvalósít. 9. Pf.II.20.880/2015.: A személyiségsértő közlés honlapon való megjelenése önmagában megalapozza a honlap üzemeltetőjével szemben a személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezményeinek érvényesítését. A komment utólagos moderálása a jogsértés tényét nem teszi meg nem történtté, de a honlap fenntartója felróhatósága körében mérlegelhető, ami az esetleges kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igények elbírálása szempontjából kaphat jelentőséget. 10. Pf.II.20.557/2016.: A véleménynyilvánítás szabadsága – amely kiemelt alkotmányjogi védelmet élvező kommunikációs alapjog – nem jelent abszolút, korlátozhatatlan jogosultságot, és gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A véleménynyilvánítás szabadsága annyiban korlátozható, amennyiben az valamely más alapjog védelme érdekében feltétlenül szükséges. 11. Pf.II.21.049/2015.: A személyiségi jogok védelme szempontjából az érintett személy közszereplő minőségét nem általában az adott személy pozíciója, hivatali beosztása, közéleti státusza, vagy valamely

3 okból fennálló szélesebb körű ismertsége, hanem a jogi megítélés szempontjából releváns, konkrét élethelyzet alapján kell megítélni. 12. Pf.II.20.538/2016.: A közügy és a magánügy közötti határ, továbbá a közügynek nem minősülő kérdésre vonatkozó szabad véleménynyilvánítás határai is rugalmasan alakulnak, és mindig a konkrét szituációban dönthető el, hogy az adott ügy közügynek, az azzal érintett személy pedig közszereplőnek tekinthető-e. 13. Pf.I.21.143/2015.: A bírálatot magában foglaló vélemény önmagában azért, mert téves, nem alkalmas a jóhírnév, illetve a becsület megsértésére. A hatóság előtti eljárás kezdeményezése személyiségi jogsértést akkor sem valósít meg, ha a bejelentés alaptalannak bizonyul, kivéve, ha a bejelentő tudta, hogy annak tartalma valótlan. 14. Pf.I.20.658/2016.: A magánjogi jogviszonyokban kialakult érdemi vita, konfliktus kezelésének jogállami eszköze a perindítás. A perindítás önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg az ellenérdekű fél javára akkor sem, ha a jogosnak vélt igény alaptalannak bizonyul. Ugyanilyen, a személyiségi jogsértést kizáró jogosultság – adott esetben kötelezettség – az is, hogy bárki tanúvallomást tegyen a tudomására jutott tényekről. Ez a jog nemcsak a már folyamatban lévő perben, hanem annak megindítása előtt is megilleti akár olyan formában, hogy írásban nyilatkozik és azt a perindító fél rendelkezésére bocsátja, akár pedig közjegyző előtt közokirati formában teszi meg a nyilatkozatot. 15. Pf.I.20.575/2016.: A tisztességes büntetőbírósági eljáráshoz való jog nem minősül személyiségi jognak. Polgári perben az eljáró bíróság nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságok a törvény rendelkezéseit betartották-e, a személyiségvédelmi perek ugyanis nem szolgálhatnak az alapügyekben eljárt büntetőbíróságok határozatainak véleményezésére vagy felülbírálatára. A büntetőeljárás jogerős döntése alapján végrehajtott szabadságvesztés büntetés nem sértheti a fél személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. 16. Pf.I.20.527/2016.: A valótlan tényközléssel a jogosult jóhírnévhez, nem pedig a becsületéhez fűződő személyiségi joga sérülhet. 17. Pf.II.20.657/2016.: Ha a személyiségi jogában megsértett fél a jogsértés objektív szankcióinak alkalmazását és a jogsértő fél sérelemdíj megfizetésére kötelezését egyaránt kéri egy keresetben, igénye a perérték meghatározása szempontjából egységes keresetnek minősül. Ilyen esetben a kétféle illetékalap közül azt kell figyelembe venni, amely az adott esetben magasabb. SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉS (18-34. számú jogeset) 18. Pf.I.20.164/2016.: A sérelemdíj iránti igény jelentéktelen (bagatell) nem vagyoni hátrány esetén akkor is alaptalan, ha a személyiségi jogsértés objektív ténye egyébként megállapítható. 19. Pf.I.20.426/2016.: I. Ha tényként bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az egészségügyi intézmény részéről a kellő időben elvégzett vizsgálatok, kezelések esetén a beteg maradandó egészségkárosodása

4 nem következett volna be, a kártérítési felelősség alapjául csak a gyógyulási esély elvesztése szolgálhat. II. Ha a maradandó egészségkárosodást jelentő bénulás, mint végeredmény és az egészségügyi intézmény részéről a szükséges vizsgálatok és műtét késedelmes elvégzése, a felróható magatartás között az okozati összefüggés nem állapítható meg, a hátrány a gyógyulásra való esély elvesztésében, csökkenésében és nem a maradandó egészségkárosodás bekövetkeztében áll. A gyógyulási esély elvesztése vagy csökkenése esetén a károsultat kompenzációként arányos, de a maradandó egészségkárosodás számbavételénél alacsonyabb mértékű nem vagyoni kártérítés illetheti meg. III. A gyógyulási esély elvesztése (csökkenése) miatt a sérelmet szenvedett a vagyoni kárigényét is érvényesítheti, de csak azokat, amelyek a gyógyulási esélycsökkenéssel állnak oksági kapcsolatban. Alaptalan az olyan vagyoni kártérítési igény, amely kifejezetten a maradandó egészségkárosodással, mint végeredménnyel áll okozati összefüggésben, és nem az egészségügyi intézmény gyógyulási esélyt csökkentő mulasztásával. A vagyoni kárigények tekintetében az életben maradási vagy gyógyulási esély csökkenése képezheti a kártérítés jogalapját, ezért a halál vagy a tényleges egészségromlás a vagyoni kártérítési igény szempontjából figyelmen kívül marad. A teljes kártérítés elvén túlmutat, ha az egészségügyi intézménynek olyan károkat is meg kell térítenie, amelyek nem az esélycsökkenéssel, hanem magával az egészségkárosodással vagy halállal okozati összefüggésben keletkeztek. 20. Pf.I.20.555/2016.: A tévedésből nem a beteg végtagon elvégzett műtét esetében külön bizonyítás nélkül is megállapítható, hogy a szükségtelenül elvégzett beavatkozás immateriális hátrányt okozott a beteg számára akkor is, ha – észlelve a tévedést – azonnal megműtik a beteg végtagot is. 21. Pf.I.20.410/2016.: Önmagában az a körülmény, hogy a kezelő orvos nem a protokoll szerinti, hanem egy héttel későbbi időpontra írja elő a magzat ultrahang vizsgálatának elvégzését, a fejlődési rendellenességgel született gyermek után a kártérítési felelősséget nem alapozza meg. A kezelőorvos eljárásával az okozati összefüggés akkor áll fenn, ha a fejlődési rendellenesség miatti terhesség megszakítás törvényi időben való elvégzésének lehetőségét a kezelőorvos eljárása akadályozta meg. 22. Pf.I.20.681/2015.: Az egészségügyi intézménnyel szembeni kezelési szerződéses jogviszonyban is sérülhet a beteg személyiségi joga. A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog azonban nem minősül személyiségi jognak, hanem az egészséghez, testi épséghez fűződő jog tekinthető annak. 23. Pf.I.20.885/2015.: I. Az autóverseny szervezőjének, rendezőjének felelősségére a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó kártérítési rendelkezések az irányadóak. II. A gépjárműben bekövetkezett műszaki hiba nem minősül a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső oknak, ezért erre hivatkozással az üzembentartó a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet. 24. Pf.I.21.271/2015.: A háziállat által vontatott lovaskocsi nem minősül fokozott veszéllyel járó, ezáltal objektív felelősség alá eső tevékenységnek. A felróhatóság hiányának bizonyításával mentesül ezért a lovaskocsis kirándulás szervezője a kártérítési felelősség alól, ha a balesetet az okozta, hogy a lovak váratlanul megbokrosodnak, de a baleset elkerülése érdekében a szervező (alkalmazottai) minden szükséges, általában elvárható intézkedést és tájékoztatást megtettek.

5 25. Pf.I.20.044/2016.: A homokozó játszótér üzemeltetője jogszabályi kötelezettségeinek eleget tesz, ha az ütéscsillapító homokréteg lazítását, forgatását, a tömörödés megakadályozását megfelelő időközönként elvégezteti. Nem várható el a játszótér üzemeltetőjétől, hogy az ütéscsillapító réteget napi szinten folyamatosan ellenőrizze, lazítsa. A játszótereket használóknak a homokborítás állapotának ellenőrzésével összefüggésben baleset megelőzési kötelezettsége van. 26. Pf.I.20.820/2015. Ha a közhatalom gyakorlása során eljáró rendőrség mulasztása folytán kerül a sérelmet szenvedett személy ismételten őrizetbe vételre, a személyiségi jogsérelme – a személyes szabadságának jogellenes korlátozása – megvalósul. A körözés visszavonásának több éves elmaradása kirívó jogsértésnek bizonyul, mert egyértelmű jogszabályi kötelezettséget sért, és nem mérlegelésen alapuló döntést feltételez. A rendőrség a kártérítési felelősség alóli mentesülés érdekében eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy felróhatóság a mulasztásban azért nem terheli, mert „rendszerhiba” miatt nem került visszavonásra az elfogató parancs. 27. Pf.III.20.815/2016.: A közhatalom gyakorlása során okozott kár megtérítéséért a közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége nem állapítható meg, ha a kár bekövetkezte és a közigazgatási hatóságok – ügyintézési határidő túllépésében mutatkozó – jogellenes magatartása között az okozati összefüggés nem állapítható meg. Ha a fél a támogatási határozatban előírt határidőre a támogatási összeg 50 %-ával a saját késlekedése (kérelem előterjesztése, eljárási illeték befizetése és igazolása) miatt nem tud elszámolni, a közigazgatási hatóságok kártérítési felelősségének megállapításához szükséges egyik konjunktív elem hiányában a kártérítési felelősség – az ügyintézési határidő túllépésétől függetlenül – nem állapítható meg. 28. Pf.I.20.657/2015.: I. Testi sértés bűntettében bűnösséget kimondó jogerős büntetőbírósági ítélet szükségtelenné teszi az ugyanezen cselekmény miatt sértetti oldalon állított testi épség, emberi méltóság megsértése polgári perben történő külön bizonyítását. Ha azonban a sértett hozzátartozói érvényesítenek igényt, a személyiségi jogsérelmük külön bizonyítása szükségessé válik. II. Ha a sértett a testi sértés miatt polgári pert kezdeményez vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítése iránt, az eljárás tartama alatt pedig meghal, örökösei a folytatódó eljárásban az előterjesztett igényeket érvényesíthetik, a sértettet ért károk azonban csak a halál időpontjáig terjedő időszakra számolhatók el. 29. Pf.I.20.120/2016.: Az ágyi poloskacsípések miatti személyiségi jogsértésen alapuló nem vagyoni kártérítési felelősség alól a büntetés-végrehajtási intézet eredményesen mentheti ki magát, ha bizonyítja,hogy a szükséges gyakorisággal szakcéggel poloskairtást végeztetett, a fogvatartott sérüléseit megfelelően kezelte, azaz úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 30. Pkf.I.20.462/2016.: A kártérítési igény létrejötte és esedékessége időben nem válhat szét, ezért ha a kár bekövetkezik, a kártérítés is esedékes, ha pedig nincs kár, a kárigényt érdemben kell elutasítani. Közös károkozás esetén a felelősség egyetemleges, a károsult ezért nem köteles arra, hogy először a közvetlen károkozóval szemben kísérelje meg érvényesíteni igényét. A közigazgatási szervvel szemben előterjesztett szerződésen kívüli kártérítési igény esetén a pert idő előttiségre utalással így nem lehet megszüntetni akkor sem, ha a közigazgatási szerv legfeljebb közvetve hatott közre a kár bekövetkeztében.

6 31. Gf.III.30.198/2016.: I. A Btk. a büntetőeljárás keretén belül érvényesített polgári jogi igény kielégítési alapját védi azáltal, hogy a vagyon megfelelő részét kiveszi a vagyonelkobzás kötelező alkalmazásának hatálya alól. A polgári perben a polgári jogi igény a büntető intézkedés mértékén felül is érvényesíthető. II. Ha az állam adott esetben büntetőbírósági határozat alapján, vagyonelkobzás címén kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a megszerzett tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam helytállási kötelezettsége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredményre nem vezetett. 32. Pf.I.20.256/2016.: A közútkezelő felelőssége csak olyan kárért állhat fenn, amely az érintett közút üzemeltetésével kapcsolatos feladatai megszegésével, illetve karbantartási és felújítási feladatainak elmulasztásával hozható okozati összefüggésbe. Önmagában az út megépítésével és létével összefüggésben a szomszédos ingatlanok értékcsökkenéséért a közútkezelő – a tevékenységével való okozati összefüggés hiányában – nem felelhet. A közérdekű építmények létesítéséből származó hátrányokat a szomszédos ingatlanok tulajdonosai tűrni kötelesek, a közérdekből végzett, a tulajdonjog társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlása során bizonyos fokú zavarással együtt járó tevékenységek nem eredményeznek automatikusan kártérítő felelősséget, kártérítésre csak a szükségtelen zavarás teremt alapot. 33. Pf.I.21.050/2015.: A mobilátjátszó-torony létesítése miatt a tágabb értelemben vett szomszédos ingatlanok tulajdonosai az ingatlanok forgalmi értékcsökkenése és az értéknövekedés különbözetéből eredő kár megtérítését igényelhetik, ha a szükségtelen zavarás ténye és az ezzel okozati összefüggésben keletkezett káruk bizonyított, és az építtető a felróhatóság alóli kimentését nem tudta bizonyítani. 34. Pf.I.20.092/2016.: Ha a tulajdonjogot szerző félnek az ingatlan tulajdonjoga megszerzésének időpontjában előre kellett látnia, hogy az ingatlan hasznosításához különböző rekultivációs munkálatok elvégzése is szükséges, ezek költségét utóbb nem háríthatja át a rekultivációra egyébként köteles hatóságra. DOLOGI JOG, HÁZASTÁRSI VAGYONJOG, ÖRÖKLÉSI JOG (35-38. számú jogeset) 35. Pf.II.21.119/2015.: A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a házastársi közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban az egyik házastárs által harmadik személlyel kötött adásvételi szerződés a külső jogviszonyban, a nem szerződő házastárs rendelkezési jogának megsértése miatt nem érvénytelen. Az ilyen szerződésekre a fedezetelvonásra vonatkozó szabályok az irányadók, a rendelkezési jog megsértésével kötött ügylettel ugyanis a közös vagyon tárgyát harmadik személyre átruházó házastárs adott esetben elvonhatja az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs vagyonjogi igényének kielégítési alapját. 36. Gf.III.30.053/2016.: I. Ráépítés esetén a bíróság a földtulajdonos kérelme alapján azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg. A ráépítőt ilyen esetben a földön használati

7 jog illeti, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzése tűrésére a földtulajdonost kötelezni kell. II. Ha a földterület és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, az épület (felülépítmény) tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez telekalakításra nincs szükség, mert a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. 37. Pf.II.20.955/2015.: A haszonélvező a dolgot rendeltetésének megfelelő módon köteles használni, ami termőföld esetén hasznosítási kötelezettséget jelent. Ha a haszonélvezeti jog termőföldön keletkezik, a haszonélvező a termőföld megművelésére vagy saját maga köteles, vagy gondoskodnia kell annak megműveltetéséről. 38.Pf.II.20.205/2016.: Ha a végrendelet érvénytelensége következtében az álörökös a hagyaték tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló adásvételi szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, ezáltal semmis. A végrendelet érvénytelensége folytán a törvényes örökös az öröklés megnyíltával ingatlannyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjogot, és mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos a tulajdonjoga bejegyzésére irányuló dologi jogi igényét a tulajdonszerzése időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve az attól nem jóhiszeműen szerzővel szemben érvényesítheti. JOGI SZEMÉLYEK STÁTUSJOGA (TÁRSASÁGI JOG, CIVIL SZERVEZETEK, FELSZÁMOLÁS) (39-52. számú jogeset) 39. Gf.III.30.503/2015.: I. A víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás tulajdonának 2013. január 1. napjától az ellátásért felelős tulajdonába történő átszállása nem generális jogutódlás, de nem is az egyes dolgok – ingó, ingatlan – feletti tulajdonjog átszállását jelenti, hanem a polgári jogi értelemben vett víziközmű vagyon, ezen belül a vagyoni értékű jogok és kötelezettségek (aktívák és passzívák) átszállását is. II.A vagyonátszállás során nem állhat elő olyan helyzet, hogy az átvevő ingyenesen megszerzi a víziközmű társulat vagyonának aktív elemeit (műszaki létesítmények), ugyanakkor a tartozások (passzívák) a felszámolás alá kerülő víziközmű társulat terhén maradnak. Az Alaptörvény szerint a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A jogalkotó célja ezért a víziközmű vagyonának átszállása kapcsán nem lehetett a víziközmű társulattal szembeni hitelezői követelések fedezetének ingyenes kivonása – a törvényben meghatározott ingyenes vagyonátszállás nem eredményezhet intézményesített fedezetelvonást –, mert az a közjónak megfelelő erkölcsös célnak nem felelne meg. III. A víziközmű társulat által a vagyonátszállást megelőzően közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból származó vízdíj követelés a víziközmű (víziközmű beruházás) tulajdonjogához kötődő jognak nem minősül és nem száll át a jogutódra. 40. Gf.III.30.501/2015.: A víziközmű társulat által a jogszabályi jogutódlást és a vagyonátszállást megelőzően közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból eredő vízdíj követelés a víziközmű tulajdonjogához kötődő jognak nem minősül, és nem száll át a jogutódra. 41. Gf.III.30.502/2015.: A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény 79. § (1) bekezdés helyes értelmében a víziközmű, víziközmű tulajdonjogának átszállása nem generális jogutódlást, de nem is az egyes dolgok

8 – ingó, ingatlan, műszaki berendezések – feletti tulajdonjog átszállását jelenti, hanem a polgári jogi értelemben vett vagyon (víziközmű vagyon), ezen belül az aktívák és passzívák átszállását is. 42. Gf.III.30.197/2016.: A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetési feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján ellátó vezető tisztségviselő felelőssége nem ugyanazon követelésért és nem ugyanazon a jogcímen áll fenn, mint az alapjogviszonyban szereplő gazdálkodó szervezetnek. A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége az alapjogviszonytól elkülönül, a felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkező vagyoni hátrányért áll fenn, ami önálló (sui generis) deliktuális kártérítési felelősség. 43. Pf.III.21.094/2016.: „A takarékszövetkezeti takarékbetétkönyv” megjelölésű, takarékszövetkezet által kiadott okiratra utólag feljegyzett „nagyösszegű részjegy” feljegyzés a szövetkezetekről szóló törvényi feltételek hiányában nem hoz létre takarékszövetkezeti tagsági jogviszonyt. Ilyen esetben a „nagyösszegű részjegy” bejegyzés érvénytelen szerződési nyilatkozatnak minősül, mivel a felek között részjegy jegyzésre irányuló megállapodás érvényesen nem jöhetett létre. 44.Gf.III.30.546/2015.: A részjegyjegyzés és szövetkezeti taggá válás, illetve a takarékszövetkezettel a takarékbetéti szerződés létrejötte közötti elhatárolás szempontjai. 45. Gf.III.30.254/2016.: A Ptk. a korábbitól eltérő, új szabályozást vezetett be a szövetkezet tagjának a kizárása tekintetében. A közgyűlési felhatalmazás, illetve az igazgatóság határozata – az alapszabálytól függően – a tagkizárásra irányuló per megindításáról dönthet, a kizárás tárgyában – a felperes szövetkezet és az érintett tag alperes között – a bíróság határoz. A tagsági jogviszonyt a bíróság jogerős ítélete szünteti meg. 46. Pf.I.20.096/2016.: A civil szervet tagkizárást kimondó közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezése iránt az ügyész keresetindítási joga korlátozott, ha a tag önhibájából elmulasztja a számára nyitvaálló, a határozat megtámadására megállapított jogvesztő határidőt. 47. Pf.I.21.185/2015.: A takarékszövetkezet közgyűlésére szóló meghívóban a napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak annak alapján álláspontjukat kialakíthassák.Az egyes napirendi pontokhoz az írásbeli előterjesztés szükségességét szintén az adott kérdés tartalma határozza meg. 48. Gf.I.30.445/2015.: Ha olyan ügyvezető hívja össze a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését, akinek a megválasztását keresettel támadják, ügyvezetői jogkörében mindaddig eljárhat, amíg a bíróság a megválasztásáról szóló határozatot hatályon kívül nem helyezi. A bírósági döntésnek visszaható hatálya nincs, az esetleges hatályon kívül helyezés ezért nem a határozat meghozatalának az időpontjára következik be, hanem az ítélet jogerőre emelkedésével. 49. Gf.I.30.126/2016.: A perindítási jogosultság a részvény részvénykönyvbe be nem jegyzett vevőjét is megilleti, mind a részvénykönyvbe való bejegyzést megtagadó határozattal szemben, mind az azt megelőző – az elővásárlásra jogosultakkal való közlésre vonatkozó – eljárás kapcsán.

9 50. Gf.I.30.116/2016.: A részvénykönyv vezetője csak a jogszabályban nevesített esetben tagadhatja meg az alakilag igazolt részvényes részvénykönyvi bejegyzését. 51. Pkf.I.20.210/2016.: A Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezései általában diszpozitívak. A törvény nem zárja ki, hogy az alapítványnak közhasznú jellegű céljai is legyenek anélkül, hogy egyúttal megfelelne a nyilvántartásba vételhez szükséges szigorú közhasznúsági feltételeknek. A közhasznú jellegű célok megvalósításával összefüggésben az alapítvány – nem elsődlegesen – gazdasági tevékenységet is végezhet. 52. Gf.III.30.172/2016.: Az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat a külső, harmadik személlyel kötött szerződésben kikötheti, hogy – a polgármesteren kívül – a pénzügyi gondnok is ellenjegyezze a szerződést. Az ilyen kikötés nem minősül felfüggesztő feltételnek, sem harmadik személy jóváhagyásától függő szerződésnek, hanem a szerződés a pénzügyi gondnok ellenjegyzésének időpontjában jön létre. ELJÁRÁSI JOG (53-55. számú jogeset) 53. Pkf.II.20.076/2016.: A törvényszéki bírósági gazdasági hivatalnak nincs mérlegelési lehetősége atekintetben, hogy intézkedik-e a végrehajtás megindítása érdekében vagy sem, ezért nem kérelmet terjeszt elő a végrehajtás elrendelése iránt, hanem értesíti a végrehajtás elrendelésének szükségességéről az adott ügyben első fokon eljárt bíróságot. A végrehajtás elrendelésére irányuló megkeresést megküldő bírósági gazdasági hivatal a végrehajtás elrendelése során nem minősül végrehajtást kérőnek, ezért önmagában az a körülmény, hogy a végrehajtást elrendelő járásbíróság és a végrehajtás elrendelése iránti megkeresést megküldő bírósági gazdasági hivatal ugyanazon törvényszék önálló jogalanyisággal nem rendelkező szervezeti egységei, nem eredményezi az adott járásbíróság végrehajtás elrendeléséből való kizártságát. A végrehajtási eljárás megindulása után, a végrehajtás foganatosítása során viszont a bírósági gazdasági hivatal kerülhet végrehajtást kérői pozícióba, ami a végrehajtást foganatosító bíróság eljárásból való kizártságát megalapozó tény lehet. 54. Pf.I.21.065/2015.: A perköltség viselése és összegszerűsége megállapítása során a pervesztes fél pénzügyi helyzete méltányosságból sem vehető figyelembe. 55. Pkf.I.20.268/2016.: A perújítás olyan rendkívüli perorvoslat, amelynek során nincs mód a kereset megváltoztatására – így új jogi védekezés előterjesztésére sem –, és csak az alapeljárás ténybeli hibáinak korrigálására szolgálhat, azonban nem alkalmas az esetleges jogalkalmazási hibák kijavítására, a korábbi jogi minősítés megváltoztatására. A perújítás alapjaként nem csak olyan más bírósági határozat szolgálhat, amely az alapperben hozott ítéletet megelőzően keletkezett, hanem később keletkezett bírósági határozatra hivatkozással is megengedhető a perújítás elrendelése.