ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME (1-10. számú jogesetek) 1. Pf.II.20.645/2011.: A pénzintézet általános szerződési feltételnek minősülő üzletszabályzatának az a kikötése, amely a megbízó utasításairól készült hangfelvételek megismerésének jogát a szerződő felek számára nem azonos feltételekkel biztosítja, sérti a szerződő felek egyenjogúságát és mellérendeltségét. Amennyiben a pénzintézet kizárólag a saját helyiségében teszi lehetővé a fogyasztó számára a hangfelvételek visszahallgatását, és annak írásos formátumát csak a bíróság megkeresése alapján rendeli kiadni, a fogyasztó számára indokolatlan, egyoldalúan hátrányos feltételt fogalmaz meg, ami tisztességtelen. A fogyasztóval kötött szerződésben a tisztességtelen kikötés semmis, amelyet a bíróság – a másodfokú eljárásban is – hivatalból észlel. 2. Pf.II.20.771/2011.: I. A hangfelvétel készítése vagy felhasználása akkor nem minősül visszaélésnek, ha arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. II. A perbeli képviseletet ellátó ügyvédet nem terheli polgári jogi felelősség az e minőségében tett nyilatkozatai miatt. Magatartása a képviselt eljárásának minősül, s amennyiben az nem lépi túl a képviselet kereteit, az e minőségében megvalósított esetleges személyiségi jogsértés nem róható a terhére. 3. Pf.II.20.104/2012.: I. A bírónak a tárgyalás befejezését követően elhangzott, de az üggyel összefüggő nyilatkozata a jogi személy bíróság magatartásának minősül, ezért a bíróval szemben közvetlenül a fél személyiségvédelmi igénnyel eredményesen nem léphet fel. II. A bíró kizárási kérelmében az elfogultsága indokaként megfogalmazott nyilatkozat nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősül, ezért – ha kifejezésmódjában nem kifogásolható – személyhez fűződő jog megsértésére nem alkalmas. 4. Pf.II.20.068/2012.: A gyámhatóság jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per megindításához szükséges elmeorvosi szakértői vélemény, illetve a környezettanulmány beszerzése iránt intézkedik. Jogszerűen jár el akkor is, ha a gondnokság alá helyezendő személy perlekedési hajlamára vonatkozóan a bíróságoktól szerzi be a szükséges adatokat. A jogszabályban írt kötelezettség teljesítése a jogellenességet kizárja. 5. Pf.II.20.248/2012.: A közérdekű bejelentés, büntető feljelentés tétele, szabálysértési vagy más hatósági eljárás kezdeményezése önmagában személyiségvédelmi per megindítására nem ad alapot. A jóhiszemű joggyakorlás követelménye azonban a feljelentőt is terheli, így joggal való visszaélést valósít meg, ha tudatosan tesz valótlan tartalmú bejelentést vagy feljelentést. Ez esetben az immunitás már nem illeti meg, és a sérelmet szenvedett személy alappal tarthat igényt a személyiségvédelmi eszközök alkalmazására.
-26. Pf.II.20.378/2012.: I. Önmagában az a körülmény, hogy a magánvádas eljárás során az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól átvette és az ügyben nyomozást rendelt el, nem jelenti azt, hogy a nyomozás konkrét személy gyanúsítottal szemben folyik. Az ilyen tényállítás weboldalon történő közzététele a jóhírnév sérelmét megalapozhatja. II. Bocsánatkérést, megbánást kifejező nyilatkozattételre a jogsértő nem kötelezhető, ilyen tartalmú marasztalás ugyanis – önkéntes teljesítés hiányában – nem kényszeríthető ki, nem végrehajtható. A megfelelő elégtételadásnak azonban általában nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogsértés tényének és mibenlétének ismertetése, abban kifejezésre juthat a jogsértő megbánása, bocsánatkérése is. 7. Pf.II.20.369/2012.: IAz ujj- és tenyérlenyomat az érintett személy azonosítására alkalmas személyes adat, amely akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból rendeli. Ha az ujj- és tenyérlenyomat jogellenesen szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, a károsult az eredeti állapot helyreállítása körében kérheti az adatkezelőtől az ujj- és tenyérnyomatának törlését. 8. Pf.II.20.005/2012.: Sajtó helyreigazításnak akkor lehet helye, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak vagy híresztelnek. A véleményt, bírálatot, kritikát megfogalmazó sajtóközlemény sajtó helyreigazítás alapjául nem szolgálhat akkor sem, ha az egyébként a személyiségi jogok sérelmével jár. Ha a sajtóközleményben megjelenő véleménynyilvánítás oly módon sértő, bántó, vagy megalázó, hogy az személyiségi jogot sért, úgy annak orvoslása más jogi eszközök útján lehetséges. 9. Pf.II.20.773/2011.: A véleményalkotási szabadság keretein kívül esik, ha a megfogalmazott kritika kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, a fogyatékosságot kifejező tulajdonságok együttes felsorolása – azok valóságtartalmától függetlenül – megalázó, alkalmas a becsület megsértésére. 10. Pf.II.20.282/2012.: A köztemető meghatározott sírhelyére kiváltott sírhelyhasználati jog birtoklási jogosultságot keletkeztet, az e jogosítványt megtestesítő sírbolt igazolvány átvételével a jogosult az érintett sírhely birtokosává válik. A sírhelyhasználat sajátos kegyeleti jellegű jogviszonyt teremt, amelynek keretében a kegyeleti jog biztosítása magában foglalja a tisztességes eltemettetés, a sírhely megközelíthetőségének, az elhunyt földi maradványai tiszteletben tartásának követelményét. A kegyeleti jog megsértése abban is megvalósulhat, ha a sírhely megközelíthetősége akadályokba ütközik. TULAJDONJOG. ÖRÖKLÉSI JOG. CSALÁDJOGI VAGYONJOG (11-16. számú jogesetek) 11. Pf.II.20.594/2011.: I. Amennyiben az egyik házastársnak a házasságkötést megelőzően szerzett tanácsi lakás az önálló bérleményét képezte, a másik házastárs azonban a házasságkötéssel – az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján – a tanácsi lakás bérlőtársává vált, a lakásért kapott térítés a házastársak, mint bérlőtársak közös vagyonához tartozik. II. A lakásból elköltöző házastárs a lakásban maradótól a tulajdoni hányadát meghaladó használatért többlethasználati díjat akkor követelhet, ha a bennmaradó összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült eltávozni, vagy a közös használatot a
-3bennmaradó más módon akadályozta meg. Nem jár többlethasználati díj általában annak a házastársnak, aki önként, kényszerű körülmények nélkül költözött el. 12. Pf.II.20.630/2011.: I. A házastársakat a közös építkezés folytán az ingatlanból megillető tulajdoni hányaduk meghatározásához szükséges megállapítani a telek forgalmi értékét, valamint az építkezés műszaki megvalósítási (ún. bekerülési) költségét, és az arra fordított közös, illetve külön vagyon arányát. II. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdonjogot szerzett házastárs hozzájárulása nélkül kötött adásvételi szerződés a külső jogviszonyban, a nem szerződő házastárs egyetértési jogának megsértése miatt nem érvénytelen. A házastársak egymás közötti (belső) viszonyában – a megbízás nélküli ügyvitel szabályai alapján – azonban le kell vonni annak jogkövetkezményét, hogy a közös vagyonnak minősülő ingatlanról az egyik házastárs a másik egyetértése nélkül rendelkezett. 13. Pf.II.20.229/2012.: Az élettársak az együttélésük alatt szerzett ingatlanon a közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Amennyiben a szerzésben való közreműködés arányának meghatározására nem áll rendelkezésre kellő bizonyíték, a közreműködés arányát azonosnak kell tekinteni akkor is, ha a felek hozzájárulása a külön vagyonukból történik. 14. Pf.II.20.069/2012.: I. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon természetbeli megosztása csak akkor vizsgálható, ha a fél csatolta az építésügyi hatóság telekalakítást engedélyező jogerős határozatát és a földhivatal által záradékolt telekalakítási tervet. Önmagában az a körülmény, hogy az ingatlan használata megosztható, nem jelenti egyidejűleg a természetbeli megoszthatóságát is. II. A haszonélvezeti jog csak a haszonélvező hozzájárulása (lemondó nyilatkozata) folytán szűnhet meg, a lemondást a haszonélvezetre jogosult akarat ellenére bírósági ítélettel – a közös tulajdon megszüntetése esetén sem – kikényszeríteni nem lehet. 15. Pf.II.20.519/2011.: Az önkormányzat tulajdonába az egyéb jogszabályi feltételek mellett sem kerülhet az olyan ingatlan, amely 1948. január 1. után egyháztól kártalanítás nélkül került állami tulajdonba. 16. Pf.II.20.702/2011.: A kötelesrész alapjaként a hagyaték tiszta értéke számítása során az öröklési illeték hagyatéki tehernek nem minősül. Az öröklési illeték megfizetése a hagyaték megszerzésének nem feltétele, hanem annak következménye, ezért nem esik a hagyaték megszerzésével járó költség fogalma alá. Az öröklési illeték hagyatéki teherként a hagyatéki vagyon értékéből nem helyezhető levonásba, azonban az örökös a kötelesrészre jogosultat megillető hagyaték után az öröklési illeték összegét az illetékes adóhatóságtól visszaigényelheti. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (17-34. számú jogesetek) 17. Gf.I.30.187/2012.: I. Az önkormányzat nem hatósági (közigazgatási) jogkörben jár el, ha az ellátási feladatkörébe tartozó személyszállítási szolgáltatásra a közszolgáltatási szerződés megkötése, a szolgáltató kiválasztása érdekében pályázatot ír ki. Ennek során ugyanis az ajánlattevőkkel, majd a kiválasztott másik szerződő féllel nem
-4közigazgatási-hatósági, hanem szerződéskötésre irányuló polgári jogi kapcsolatba kerül. Amennyiben a pályáztatásra vonatkozó szabályok megsértésével vagy tisztességtelen eljárással a pályázóknak kárt okoz, a szerződésen kívüli kártérítési felelősségi szabályok az irányadók. II. A versenyeztetési eljárásra (pályázat, árverés) általánosan irányadó rendelkezéseket sem a Ptk., sem más törvény nem tartalmaz; a menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötését megelőző pályáztatási szabályokat kizárólag az erre vonatkozó külön törvény tartalmazza. 18. Pf.II.20.531/2011.: I. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság közigazgatási jogkörben okozott kártérítés címén felelősséggel tartozik, ha a rangsor elvét és a széljegyeket figyelmen kívül hagyva jegyzi be az ingatlanra a tulajdonjogot, és ezzel okozati összefüggésben egy adásvételi szerződés vevőjének kárt okoz. II. Ha a szerződéses jogosult kárát egyrészt a kötelezett szerződésszegése okozta, vagy az a szerződés érvénytelenségére vezethető vissza, másrészről viszont a kár bekövetkeztében valamely hatóság is közrehatott, a kárt objektív hatásában többek magatartása okozta, így közös károkozásról van szó. A közös károkozók egyetemleges felelősségéből következik, hogy a károsult választásától függ, kárigényét mindkét károkozóval, avagy csak egyikükkel szemben érvényesíti. III. A kárigény érvényesítésének előfeltétele a kár bekövetkezte. Amíg a jogosultnak a szerződéses partnerével szemben nincs érvényesíthető kárigénye, nem állhat fenn ilyen igénye szerződésen kívül sem. Szerződéses jogviszony esetén a jogosult a szolgáltatás teljesítését, illetve amennyiben a szerződés érvénytelen, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását követelheti, és kárigénye csak a teljesítés vagy az eredeti állapot helyreállításának meghiúsulásával keletkezik. Mindaddig, amíg a jogosult a szerződéses kötelezettel szemben nem kártérítési, hanem más jellegű kötelmi igényeket érvényesíthet, addig esedékes kár hiányában idő előtti a szerződésen kívüli kártérítési igénye. 19. Pf.I.20.724/2011.: Termékfelelősség alapján a gyártó a hibás termék által más dologban okozott, ún. következménykárok megtérítésére kötelezhető. A szolgáltatás tárgyában, a termékben bekövetkezett károkkal kapcsolatban a termékfelelősség nem alkalmazható. A gépkocsiba beépített elektromos panel és maga a gépjármű nem minősül „más”, elkülönült dolognak, ha a hibás panel már az értékesítés előtt a gépkocsi alkotórésze volt. 20. Pf.I.20.493/2011.: I. A szomszédjogi sérelemre alapított, a szükségtelen zavarástól való tartózkodás tilalmának megsértésével keletkezett károk megtérítése iránti követeléseket a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó általános szabályok alapján kell elbírálni. II. Az üdülő- és lakóingatlanok közvetlen közelében épített fémszerkezetű mobilátjátszótorony több szempontból és jelentős mértékben zavarja a szomszédos ingatlanok használóit, amely zavarás az ésszerű tűrési határokon kívül esik. A zavarás jogkövetkezményeként elégséges, arányos és méltányos, ha a birtoklásában zavart fél vagyoni kompenzációt kap; a jelentős költséggel megvalósult közérdekű beruházás esetén túlzó, aránytalan és szükségtelen az építmény elbontása. III. Az értékcsökkenésben jelentkező kár nem szűkíthető le az ingatlan forgalmi értékének csökkenésére. Az olyan ingatlan használati értéke, amelynek közvetlen
-5közelében egy magas fémszerkezetű mobil-átjátszótorony létesült – a zavarás ténye folytán – alacsonyabb, mint amelynek közelében ilyen nem épült, és a zavaró hatás nem érvényesül. A vagyoni hátrány akkor is beáll, ha egyéb tényezők miatt az ingatlanforgalom csekély, a forgalmi értékvesztés adatokkal nehezebben alátámasztható. A kár összegszerűsége körében mérlegelni kell azt is, hogy a mobil-átjátszótorony építése során a lefedettség értéknövelő hatású, a mobiltelefon és mobil-internet használatának lehetősége pozitív irányban befolyásolja az ingatlanok értékét. 21. Pf.III.20.777/2011.: A lakóingatlanok közvetlen közelébe épített, a szomszédos ingatlan tetőzetén elhelyezett mobil-átjátszótorony jelentős mértékben zavarja a lakásingatlanok használóit, amely – az érintettek jogos érdekeinek összemérése eredményeként – az ésszerű tűrési határon kívül eső szükségtelen zavarásnak minősül. A torony közelléte olyan hátrány, amely az ingatlanok használati és forgalmi értékvesztését eredményezi. Az értékcsökkenés mérlegelése során nemcsak az objektív, de a szubjektív tényezőknek is szerepe lehet. 22. Pf.III.20.287/2012.: I. Amennyiben a dologi jogi jellegű szomszédjogi előírások megsértésével összefüggésben kár keletkezik, a károkozás kárkötelmi viszonyt keletkeztet a károkozó és a károsult között, ezért a szükségtelen zavarástól való tartózkodás tilalmának megsértésével keletkezett károk megtérítése iránti követeléseket a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó általános szabályok alapján kell elbírálni. II. Az ingatlanokban keletkezett értékcsökkenés mértéke szempontjából – az egyéb tényezők mellett – jelentősége van annak is, hogy az ingatlanok az átjátszótoronyhoz képest milyen távolságra helyezkednek el. A kár számítása során a tolerancia határok közötti értékcsökkenés sem hagyható figyelmen kívül. A mobiltelefon térerő lefedettség másfelől az ingatlanok használati értékét növeli, az értéknövekedésben megjelenő káronszerzést az értékcsökkenés, a kár összegszerűsége körében mérlegelni kell. 23. Pf.II.20.374/2012.: A Polgári Törvénykönyv nem ismeri a „bűncselekménnyel okozott kár” deliktuális törvényi tényállását. A polgári jogi kártérítési felelősség akkor állapítható meg, ha alapvető feltételei – jogellenesség, kár, okozati összefüggés, felróhatóság – fennállnak, függetlenül attól, hogy az adott károkozó magatartás bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja. Az okozati összefüggés szempontjából az az ok tekinthető relevánsnak, amely az események rendszerinti lefolyása mellett alkalmas az eredmény létrehozására, és a károkozásra vezető eseménysor elindítója a bekövetkező eredményt előre látta, illetve láthatta. 24. Pf.II.20.653/2012.: A bíróság kártérítési felelősséggel tartozik, ha az irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésével állapítja meg, hogy a gazdasági társaság felszámolását elrendelő végzése jogerőre emelkedett, s ezzel összefüggésben jogszabálysértő módon intézkedik a felszámolás megindulásának Cégközlönyben való közzétételéről. A károsult gazdasági társaság az emiatt keletkezett vagyoni kárát és összegét bizonyítani köteles. A társaság neve melletti „f. a.” jelzés közhiteles cégnyilvántartásban történő feltüntetése alkalmas lehet a bizalomvesztés előidézésére, a felszámolás téves közzététele együtt járhat az üzleti életben kialakult értékítélet hátrányos
-6megváltozásával. A jóhírnévhez fűződő jog megsértése azonban önmagában nem alapozza meg a sérelmet szenvedett jogi személy nem vagyoni kártérítési igényét. 25. Pf.II.20.787/2011.: A jogerős ítélet anyagi jogereje minden más, később eljáró szervet is köt; a jogerős ítélet megváltoztatására csak rendkívüli perorvoslat eredményeként kerülhet sor. Az eljárt bírósággal szemben indított kártérítési per nem eredményezhet új jogorvoslati fórumot a fél számára a kedvezőtlen döntést tartalmazó jogerős ítélet felülvizsgálatához. 26. Pf.III.20.573/2011.: A bíróság nem tartozik kártérítési kötelezettséggel a kirendelt szakértő irányában, ha a szakértői díj előlegezése és megfizetése érdekében a jogszabályban előírt intézkedéseket megtette, a szakértő azonban szakértői díjához – adott esetben a kötelezett fél felszámolása miatt – nem jut hozzá. 27. Pf.III.20.274/2012.: A rendőri egység kártérítési felelőssége fennáll, ha a nyomozati cselekmények elvégzésével súlyosan késlekedik, azok utóbb eredményesen nem pótolhatók, és emiatt a nyomozati eljárás eredményre nem vezet. 28. Pf.III.20.095/2012.: A fürdő üzemeltetője kártérítési felelősséggel tartozik a balesetért, ha a leeresztett kültéri medence üres állapotára, mint veszélyforrásra megfelelő módon a figyelmet nem hívja fel. 29. Pf.III.20.054/2012.: A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Elháríthatatlan körülménynek minősül, ha a gyalogos meg nem engedett helyen és módon közlekedik, és őt – az adott látási viszonyok mellett – a gépjármű vezetője csupán féktávolságon belül észlelheti. 30. Pf.III.20.527/2011.: A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező gépjármű üzembentartójától. A megtérítési igény tényállási elemei eltérnek a kártérítési felelősség feltételeitől. A megtérítési igény érvényesítésekor a kezelőre nem a kár tételes bizonyításának kötelezettsége hárul, hanem elegendő azt igazolnia, hogy – akár szakvélemény beszerzése útján – vizsgálta a károsult igényének alaposságát. Ezzel szemben az üzembentartónak kell bizonyítania, hogy a károsultnak kifizetett kártérítés valamelyik tétele szükségtelen, vagy az összege eltúlzott volt. 31. Pf.III.20.356/2011.: Önmagában az a körülmény, hogy az önkormányzat beépítésre szánt területnek minősít ingatlanokat, nem alkalmas annak megállapítására, hogy ott természetveszélyeztető, illetve természetkárosító magatartást tanúsít. A védett növény és állatfaj egyedek károsítását, veszélyeztetését, vagy jogellenes zavarását a konkrét építési vagy telekalakítási engedélyezési eljárás keretében lehet vizsgálni és kifogásolni. 32. Pf.III.20.474/2012.: Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban ha a beteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyi intézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miatti felelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, a kezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával az eljárásban résztvevőktől elvárható gondossággal látta el.
-7Ha az egészségügyi intézmény a szükséges vizsgálatokat elmulasztja, önmagát fosztja meg annak bizonyítási lehetőségétől, hogy helyes diagnózis felállítása esetén sem lehetett volna kellő terápiával a kialakult káros eredményt megakadályozni. 33. Pf.III.20.013/2012.: A kártérítési felelősség jogalapjának jogerős közbenső ítélettel történt megállapítását követően az egészségügyi intézmény felelősségének fennállása nem vitatható. A közeli hozzátartozó orvosi tevékenységgel összefüggő halála esetén megbomlik a fennálló családi kapcsolat rendje, sérül a hozzátartozó családi kapcsolathoz való joga, a teljes családban éléshez való személyhez fűző jog megsértése nem vagyoni kártérítés alapjául szolgálhat. 34. Pf.III.20.430/2012.: Amennyiben az egészségkárosodás miatt az egészségügyi intézménnyel szemben indított kártérítési per alatt az egészségügyi intézménnyel szemben felszámolási eljárást rendelnek el, a károsultnak a hitelezői nyilvántartásba vételhez – a felszámolást megelőzően indult per esetében is – szükséges a hitelezői igény bejelentése, valamint a regisztrációs díj befizetése. A hitelezői igény bejelentése és a nyilvántartásba vételi díj befizetése időben elválhat egymástól; a regisztrációs díj befizetésének elmulasztásához jogvesztést a törvény nem fűz. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (35-47. számú jogesetek) 35. Gf.I.30.473/2011.: I. A felszámolás alá került gazdasági társaság ügyvezetője köteles elszámolni a felszámolás alá került cég vagyonával; a tevékenységet lezáró mérleg aláírásával annak tartalmáért felelősséget vállal, elismeri a valódiságát. Az ügyvezető a kártérítési felelősségének kimentése körében a saját számviteli, adózási szabályokat sértő eljárására sikeresen nem hivatkozhat. II. Nem színlelt a gazdasági társaság és az ügyvezető között létrejött olyan megállapodás, amelyben az ügyvezető tartozásának jogcímét a pénztárban fennálló hiány miatti kártérítési kötelezettségről kölcsöntartozásra változtatják meg. 36. Gf.I.30.554/2011.: A felszámolás alá került gazdasági társaság ügyvezetőjét elszámolási kötelezettség terheli; amennyiben az adós vagyonával nem tud elszámolni, helytállási kötelezettségét ez önmagában megalapozza. A társaság működése során keletkezett esetleges veszteségért a vezető tisztségviselőt önmagában nem terheli felelősség, csak akkor, ha intézkedéseivel a társaságnak felróhatóan okozott kárt. A gazdasági társaság ügyvezetőjétől az általában elvárható mércéhez képest ugyanakkor elfogadhatatlan a kiadások (költségek) és a bevételek bizonylatolásának hiánya, a számviteli elvek figyelmen kívül hagyása. Az ügyvezető kártérítési felelősségének kimentése körében ezért a saját számviteli, adózási szabályokat megsértő eljárására eredményesen nem hivatkozhat. 37. Fpkf.I.30.144/2012.: Az egyszerű kezessel szemben benyújtott felszámolási kérelem elbírálása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult hitelező nem igazolja, hogy a főkötelezettel szemben a követelés behajtása eredménytelen. A hitelezőnek ezért már az egyszerű kezes teljesítésre felszólításakor köteles igazolni azt is, hogy a főkötelezettel szemben a követelést érvényesítette, behajtása azonban eredménytelennek bizonyult.
-838. Fpkf.I.30.377/2012.: Az egyszerű kezes adóssal szembeni követelést a hitelezőnek olyan tartalmú felszólítással kell külön lejárttá tennie, amelyből kitűnik, hogy a főadóssal szemben a követelés behajtása eredménytelen volt. A kezes mögöttes helytállási kötelezettségéhez igazodó írásbeli fizetési felszólítás, a behajthatatlanság okirati bizonyítása hiányában a kezes adóskénti felszámolása nem rendelhető el. 39. Fpkhf.I.30.582/2011.: A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni a hitelezői igényét, mivel a felszámolási eljárásnak annak megindításától kezdve, mindvégig alanya marad. A felszámolási kérelmet előterjesztő hitelezőnek a követelését – a regisztrációs díj befizetése után – akkor is határidőben érkezettként kell nyilvántartásba venni, ha a követelését a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be. 40. Fpkf.I.30.387/2011.: A munkaviszonyból eredő követeléseket a felszámoló akkor köteles – igénybejelentés hiányában is – nyilvántartásba venni, ha a munkaviszonyról tudomása van. A munkavállalónak legkésőbb a zárómérleg elkészítéséig kell igazolnia munkaviszonyát annak érdekében, hogy a munkaviszonyból származó igényeket a felszámoló értékelje. 41. Fpkhf.I.30.067/2012.: I. A felszámoló pályázati hirdetménye akkor felel meg a törvényi követelményeknek, ha a felhívásban tájékoztatja a potenciális vevőket, hogy az ingatlanon milyen felülépítmények vannak, azokat bérlő használja, a tárgyi eszközökkel, berendezésekkel milyen ipari tevékenység folyik. Az adós ipari célú ingatlankomplexumának bérlet útján való hasznosítása önmagában nem minősül értékcsökkentő tényezőnek. II. A bérleti szerződés érvénytelensége iránt indított per nem indokolja a felszámolás során az értékesítés peres eljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztését; a felszámolónak tájékoztatni kell azonban a vevőket arról, hogy a bérleti szerződés érvénytelensége iránt peres eljárás van folyamatban. 42. Fpkhf.I.30.217/2012.: A felszámolási eljárás felfüggesztése ellenére a felszámoló köteles az adós tulajdonában álló vagyontárgyak megóvásáról, megőrzéséről gondoskodni, amennyiben az ehhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A kötelezettsége vonatkozik a zár alá vett vagyontárgyakra is, a zár alá vétel ugyanis kizárólag a rendelkezési jogot korlátozza. 43. Fpkhf.I.30.233/2012.: A perbíróság hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződést a felszámoló jogosult-e felmondani, illetve a végleges szerződés megkötését megtagadni. A felszámolási eljárásban megállapításra irányuló kifogásnak nincs helye, az előszerződést kötő fél a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására irányuló kifogással ezért nem élhet. 44. Fpkf.I.30.012/2012.: A tőketartozás késedelmes kiegyenlítése esetén a szerződésszegés miatti késedelmi kamat önálló követeléssé válik, amelynek megfizetésére a hitelezőnek az adóst részletes, ellenőrizhető számítás mellett teljesítési határidőt szabva fel kell szólítania. Az adós számára ekkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy késedelmi kamattartozását vitássá tegye.
-945. Fpkhf.I.30.118/2012.: A felszámolási eljárásban a zálogtárgy értékesítése folytán a zálogjoggal biztosított követelés 50 %-ának a kiegyenlítését követően fennmaradt követelés-különbözet változatlanul privilegizált kategóriába tartozik. A biztosított követelés fennmaradó 50 %-ának kielégítése – a felszámolási költségek kiegyenlítését követően – az adós más vagyonelemeiből is lehetséges. 46. Fpkhf.I.30.216/2012.: Az adóhatóság az illeték visszatérítése címén keletkezett tartozásába nem számíthatja be a hitelezői követelését, ha visszatérítési kötelezettsége amiatt keletkezett, mert az adós az utóbb jogszabálysértőnek bizonyult adóhatósági határozat megfellebbezésére kényszerült, és részére a lerótt fellebbezési illeték visszajár. 47. Fpkhf.I.30.032/2012.: A felszámolási eljárás befejezésekor a be nem hajtott követelések engedményezése kivételes lehetőség, a vagyonfelosztás során erre tett javaslatot ezért a felszámolónak indokolnia kell. Ha a több éve tartó felszámolás lezárásának egyéb akadálya nincs, a felszámolási eljárás befejezése általában nem tehető függővé az adósi követelés érvényesítése iránti per befejezésétől. A zárómérlegben a követelést a per során érvényesített összegben kell meghatározni és a mérlegbe beállítani. Nincs arra lehetőség, hogy a peresített, meg nem ítélt és be nem hajtott követelést a felszámoló a várhatóan megtérülő összegben szerepeltesse a zárómérlegben. TÁRSASÁGI JOG. CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK (48-55. számú jogesetek) 48. Pf.III.20.646/2011.: A szakmai kamarákról szóló törvényi szabályozás megváltozását megelőzően a Magyar Orvosi Kamara alapszabálya nem rendelkezett arról, hogy az orvosi tagdíjból befolyó bevételből – az országos és területi szervhez történt meghatározott arányú befizetés után – a helyi szervezeteknél megmaradó rész kinek a tulajdonába kerül. Az önkormányzatiság elvéből adódóan a gazdasági önállóság folytán a helyi kamarák ezért az így felhalmozott készpénz felett jogszerűen, szabadon rendelkezhettek. 49. Gf.III.30.268/2012.: I. Amennyiben a változásbejegyzési kérelem elbírálásának időpontjában a cégbíróság előtt nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a jogszabálysértést a cégbíróságnak a végzés meghozatala előtt észlelnie kellett volna, utóbb a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti megalapozott kereseti kérelem jogkövetkezményeként sincs mód a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére. A cégbíróságnak a társasági határozat hatályon kívül helyezése esetén törvényességi felügyeleti eljárásban kell kikényszerítenie a jogsértő helyzet kiküszöbölését, azonban a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben hozott ítélet cégbírósági végrehajtásának kötelezettségéből nem következik a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése. II. A társasági határozat jogszabályba ütközik, ha az elfogadásáról döntő taggyűlés nem volt határozatképes. A határozatképesség számításánál a törvény, vagy a létesítő okirat alapján szavazati joggal nem rendelkező tagot a határozatképesség szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni.
- 10 50. Gf.III.30.282/2012.: Ha az érintett tag vezető tisztségviselő, úgy e társasági jogi jogviszonyának létesítésére, módosítására, vagy megszűnésére vonatkozó taggyűlési határozat tekintetében e tagot a szavazásból kizárt tagnak kell tekinteni. A társasággal fennálló társasági jogi jogviszony fogalmi körébe nem csupán a tagsági jogviszony tartozik, hanem a vezető tisztségviselői jogviszony is. 51. Gf.III.30.076/2012.: A korlátolt felelősségű társaság bármely tagjának joga, hogy a taggyűlés napirendjének kiegészítését, általa megjelölt további napirendi pontok taggyűlés elé vitelét kérje. A kiegészítő napirendi pontok közé sorolt kérdéseket azonban csak akkor tárgyalhatja a taggyűlés, ha a taggyűlésen valamennyi tag megjelent és a napirendben előzőleg nem szereplő kérdések megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárultak. A napirendi kezdeményezés – határozat nélkül – nem válik automatikusan a napirend részévé. 52. Cgtf.III.30.074/2012.: A cégbíróság törvényességi eljárása nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak van helye. A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki ezért a társaság által meghozott határozatok felülvizsgálatára, függetlenül attól, hogy a kérelmező jogi érdekeltsége fennáll-e, illetve a határozatok esetleg jogsértőnek bizonyulnak. 53. Gf.III.30.432/2011.: A taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott határozatok érvényességére kiható jogkövetkezménye nincs, ezért a taggyűlési jegyzőkönyv hiányossága a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésének ténybeli alapjaként nem szolgálhat. 54. Cgf.III.47.009/2012.: Amennyiben a korlátolt felelősségű társaság felügyelőbizottsága külföldi lakóhellyel rendelkező magánszemélyekből áll, kézbesítési megbízottjukként maga a belföldi székhelyű cég nem jelölhető meg. 55. Pkf.III.20.305/2012.: Nem sérti a demokratikus önkormányzati működés elvét, ha az egyesület alapszabálya a kizárási okok felsorolása mellett csak azt határozza meg, hogy a tag kizárására az egyesület mely szervének van hatásköre és ellene milyen jogorvoslatnak van helye. Ebben az esetben azonban a tag kizárásának részletes eljárási szabályait, a fegyelmi eljárás rendjét más belső szabályzatnak kell tartalmaznia. ELJÁRÁSI JOG (56-63. számú jogesetek) 56. Gf.I.30.014/2012.: A választottbírósági kikötés betarthatatlannak minősül, ha a választottbírósági eljárás – az adott jogi helyzetben – a fél részére olyan súlyos érdeksérelmet jelent, amely miatt az az eljárás céljával összeegyeztethetetlen, az igény érvényesítését jelentősen gátolja. A felszámolás alá került, fizetésképtelen adós választottbíróság előtti, felperesként történő igényérvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható.
- 11 57. Pf.III.20.151/2012.: Az Emberi Jogok Európai Bírósága a nemzeti bíróságoknak nem fellebbviteli fóruma, hatáskörébe nem a nemzeti bírói határozatok felülvizsgálata, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatti panaszok elbírálása tartozik. Az alapjogi jogsértést megállapító, Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott határozat nem vonja automatikusan maga után az érintett peres eljárások újratárgyalását, hanem adott esetben kérelemre induló rendkívüli jogorvoslati eljárás kezdeményezésének alapja lehet. A perújítási határidő kezdő időpontjaként az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatának kelte nem vehető figyelembe. 58. Pkf.III.20.729/2012.: A kötelező jogi képviselet nem érinti az Alaptörvénynek az igazságszolgáltatáshoz való jogokat biztosító egyik részjogosítványát – így a bíróság előtti egyenlőséget, a jogorvoslathoz fűződő jogot – sem. Az a körülmény, hogy a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben az ügy érdemében hozott határozatokkal szembeni jogorvoslat jogának gyakorlásához a jogi képviselet kötelező, a fellebbezéshez fűződő alapjogot nem korlátozza. 59. Pkk.II.20.708/2012.: Az eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelem esetén a bíróságnak a hatásköri és illetékességi szabályokat az adott, vizsgált kérelem vonatkozásában kell alkalmaznia. Ha az elsődleges kereseti kérelem alapján a bíróságnak fennáll a hatásköre és illetékessége, nincs jelentősége, hogy a további eshetőleges kereseti kérelmek között szerepel olyan, amelyre nézve a bíróság hatásköre vagy illetékessége nem állapítható meg. Amennyiben a bíróság olyan kereseti kérelem vizsgálatához jut el, amelyet a törvény valamely más bíróság hatáskörébe, illetőleg kizárólagos illetékessége alá utal, akkor a már elbírált kérelmekről részítéletet kell hoznia, és a soron következő kérelemre tekintettel a keresetlevél áttételéről kell határoznia. 60. Pf.II.20.689/2012.: Az EGT államban székhellyel rendelkező, pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe perbeli jogképességgel nem rendelkezik, a perben csak az alapítót képviselheti. A pénzügyi fióktelep alperessel szemben benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani. 61. Gf.I.30.581/2011.: A bíróság a perbehívást köteles közölni a perbehívottal és az ellenféllel. Ha nem kézbesítési a kérelmet a perbehívott részére és nem tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről, ezzel olyan lényeges eljárási szabálysértést valósít meg, amely az ítélet hatályon kívül helyezésére ad alapot. Eljárási szabályt sért a másodfokú bíróság is, ha érdemben bírálja felül azt az ítéletet, amelyet az elsőfokú bíróság a perbehívási kérelemnek a perbehívottal való közlése nélkül hozott meg. 62. Gkk.I.30.061/2012.: A bíróság önmagában amiatt, mert a meghatalmazott ügyvédi irodának – mint jogi személynek – van olyan tagja, akivel összefüggésben kizárási ok áll fenn, az ügy elintézéséből nincs kizárva. A jogi személy ügyvédi iroda ugyanis hozzátartozó (házastárs) fogalmilag nem lehet. Ilyen helyzet csak akkor állhat elő, ha az eljárásban az iroda részéről ténylegesen az érintett ügyvéd jár el ügyintézőként. 63. Pkf.III.20.371/2012.: A jogtanácsos megbízási szerződés alapján gazdasági társaságot nem képviselhet; ilyen megbízási jogviszony a jogtanácsosi igazolványába sem jegyezhető be (BDT 2012/12/226.).
- 12 64. Gf.I.30.235/2012.: A fizetési meghagyással indult eljárásban a perré alakulást – az ellentmondás előterjesztését – közvetlenül követően ha a felperes a keresetét leszállítja, csak a leszállított keresetnek megfelelő illetékkiegészítésnek van helye. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a fél a közjegyzői eljárásban a leszállított pertárgyérték 3 %-át teljesítette volna, a módosított pertárgy érték után a további illeték megfizetésére azonban ez esetben is köteles. 65. Pkf.II.20.116/2012.: A pénzbírságot kiszabó végzés ellen előterjesztett fellebbezés illetéke perköltségnek nem tekinthető. Az ellenérdekű félre történő áthárítására, illetve az állam illetékviselésének megállapítására a fellebbezés sikere esetén sincs jogi lehetőség, e költség a fellebbező felet terheli.
