ESETI DÖNTÉSEK Szerződések joga (1-34. sorszámú jogesetek) 1. Gf.I.30.208/2013.: A közbeszerzési eljárást követően létrejött szerződésben meghatározott átalánydíjat a fővállalkozó utóbb „többletmunka” miatti többletköltségekre hivatkozással nem emelheti meg akkor sem, ha a beruházás elnyerése érdekében esetleg irreálisan alacsony vállalkozói díj megjelölésével pályázott. Az átalánydíjas szerződés esetén a kikötött vállalkozói díjon felül csak a tételesen bizonyított, igazolt pótmunkák ellenértéke számolható el. A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő utasítási jogának gyakorlása az építési-kivitelezési szerződés körében, amely a szerződés egyoldalú módosítását eredményezi, és amely – adott esetben ráutaló magatartással – mindig kiterjed a vállalkozói díj módosítására is. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén ezen kívül legfeljebb olyan többletköltség számolható fel, amely előre nem látható műszaki akadály miatt merül fel, elhárítása jelentős többletköltséggel jár, és az ilyen többletköltséget a vállalkozó kellő gondosság mellett sem kalkulálhatta előre. Azt, hogy a szerződés módosulásaként minősülő pótmunkavégzés történt, vagy olyan előre nem látható többletköltség merült fel, amelynek megfizetésére a megrendelő köteles, a vállalkozónak kell tételesen bizonyítania. 2. Gf.I.30.259/2013.: I. A szerződés módosítása a teljesítési határidő tekintetében is újabb szerződéskötéssel esik azonos megítélés alá: a szerződésmódosításban részt vevő fél az előzmények tudatában, azokat mérlegelve vállalja az újabb teljesítési határidőt, amely szerződéses vállalása köti. A kivitelező ezért a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikerrel olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként. II. A közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő vállalkozók a pályázati dokumentáció ismeretében a munka elnyerése érdekében egymáshoz képest kedvezőbb ajánlatot nyújtanak be, amely a vállalt befejezési határidő tekintetében is előnyösebb lehet, és lényegesen befolyásolhatja a nyertes pályázó kiválasztását. Ezért, ha a vállalkozó a versenyben a munka megszerzése érdekében irreálisan rövid befejezési határidőt vállal, jogi szempontból a kivitelezői késedelem felróhatósága alól ez nem jelent kimentő okot, akkor sem, ha a szerződésben vállalt határidő már előre láthatóan nem volt betartható. A kivitelező a szerződés megkötése során tanúsított felróható magatartásának kockázatát, szerződésszegési következményeit köteles viselni. 3. Gf.I.30.352/2012.: I. A szavatossági igény érvényesítésével szemben az elévülési kifogás az eljárás bármely szakában előterjeszthető. II. Azon kívül, hogy a hiba teljeskörűen nem volt felismerhető, más körülmények is előidézhetik az elévülés nyugvását. Ha az egyes igényérvényesítési akadályok tartalmilag és időben szorosan összekapcsolódnak egymással, a körülmények egységes folyamatot képező egyetlen menthető okot jelentenek. Az elévülés nyugvása akkor szűnik meg, amikor az igényérvényesítés utolsó akadálya is elhárul. III. A hibásan teljesítő kivitelező akkor tesz megfelelően eleget kijavítási kötelezettségének, ha a feltárt hibaokokat megszünteti, ezáltal a tartós,
2 rendeltetésszerű használatot biztosítja, amely „tüneti, felszíni” javítással nem érhető el. Ha a javítást követően a hibák ismételten jelentkeznek, ez arra utal, hogy a vállalkozó nem megfelelően tett eleget javítási kötelezettségének, ezért ellene – újabb szavatossági per helyett – végrehajtási eljárás indulhat. A kivitelező legfeljebb egy általa indított végrehajtás megszüntetési perben bizonyíthatja, hogy nem csak javított, de javítása műszakilag is megfelelő és célszerű volt. 4. Pf.I.20.412/2013.: Ha az építési-vállalkozási szerződés szerinti szolgáltatás, az épület hibája miatt az egész, az építési telekkel együtt számított ingatlan forgalmi értéke csökkent, a megrendelő nem csak a felépítmény, hanem ezzel okozati összefüggésben a teljes ingatlan értékcsökkenése miatt érvényesíthet – a vállalkozói díj leszállítása helyett – kártérítést. 5. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.577/2013. (kirendelés folytán): I. A megrendelő a vállalkozó előzetes szerződésszegése, a kivitelezési ütemtől való elmaradása miatt a szerződéstől csak akkor állhat el, ha nyilvánvaló, hogy a vállalkozó a munkát számottevő késedelemmel tudja majd elvégezni. Az arányosság elve ésszerű összefüggést követel meg a jogsérelem és következményei között: a kismértékű részhatáridő túllépésnek nem lehet okszerű, a szerződésszegés mértékével arányban álló szankciója a szerződés azonnali hatályú megszüntetése. II. A megrendelő általános elállási joga folytán a vállalkozót kártalanításként megilleti a megvalósult munkákra jutó vállalkozói díjrész, amelyet a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával és az átalánydíjra vetítésével kell számítani. III. A kellékhiányos számla esetében is beáll a fizetési kötelezettség, ha az annak alapjául szolgáló szolgáltatás a megrendelő által elismerten megtörtént, így a megrendelő a számlán megjelölt teljesítési határidőtől köteles késedelmi kamat fizetésére. IV. A beszámítási kifogás nem önálló kereset, hanem az érdemi védekezés egyik eszköze, ezért a beszámítási kifogás elutasítására az ítélet rendelkező részének nem kell kiterjednie. Az elutasítás nem keletkeztet anyagi jogerőt a beszámítással érvényesített követeléssel kapcsolatban, ítélt dolognak nem minősül. 6. Gf.I.30.154/2013.: Ha a beruházás céljára szolgáló ingatlan adásvételi szerződést az önkormányzat azért teljesíti hibásan, mert az örökségvédelmi hatástanulmány készítésével megbízott közreműködője az érintett ingatlan régészeti lelőhely minősítésére téves adatot közölt, az ingatlan vevőjével szembeni kártérítést a közreműködővel szembeni megtérítési igénye alapján – a közrehatás arányában – átháríthatja. 7. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.537/2013. (kirendelés folytán): I. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és már a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. A tervező a tájékoztatási kötelezettségét szegi meg, ha – a helyszín ismeretében – nem hívta fel kellő súllyal a megrendelő figyelmét a talajmechanikai szakvélemény – tervezés megkezdése előtti – beszerzésének szükségességére. A mulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik, és ha a hibajelenség kialakulásában a kivitelező tevékenysége is közrehatott, a tervező és a kivitelező felelőssége a megrendelővel szemben egyetemleges. II. Ha a kivitelező egyéni vállalkozó az eljárás során hunyt el, a perbelépő örökös a hagyatéki tartozásért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel, amelyet az ítéletben is meg kell jelölni. Felelőssége azonban nem a gazdasági társaság
3 vagyonának minősülő törzstőke, hanem az üzletrész erejéig áll fenn, amely a társaság vagyonából őt megillető hányadot testesíti meg. 8. Gf.I.30.464/2012.: Ha a megrendelő a szerződésben foglaltaktól eltérve, jogszerűtlenül intézkedik a bankgarancia lehívása iránt, és emiatt a vállalkozó a lehívott összeget visszaköveteli, a megrendelő nincs elzárva attól, hogy a visszakövetelt összegbe a vállalkozó késedelme miatti kötbérigényét beszámítsa. 9. Gf.I.30.412/2012.: I. Ha a pénzügyi intézmény túlzott kockázatvállalással nyújt hitelt, külső harmadik személyek, de még a szerződésben szereplő mellékkötelezettek (például kezes) sem hivatkozhatnak arra, hogy a kölcsönadó a hitelnyújtás során az adós hitelképessége tekintetében szakszerűtlenül illetve gondatlanul járt el. II. A hitelezést magában foglaló ún. nem valódi faktoring ügylet körében a faktor a saját kockázatvállalása szempontjából a faktoráló vagyoni helyzetét, teljesítőképességét és megbízhatóságát vizsgálja; e kötelezettsége nem terjed ki a faktorálóval szerződött kötelezett vagyoni helyzetének vizsgálatára is. 10. Gf.IV.30.187/2013.: I. Ha a személyes adós és a zálogkötelezett különböző személy, a kielégítési jog megnyílta után a zálogjogosult választhat, hogy a személyes kötelezett ellen fordul a követelés kielégítése érdekében, vagy a zálogtárgy tulajdonosával szemben a zálogtárgyból való kielégítési jogát gyakorolja, illetőleg egyidejűleg fordul mindkettővel szemben. A dologi kötelezett nem követelheti, hogy a jogosult a követelése behajtását előbb a személyes kötelezett ellen kísérelje meg és csak ennek sikertelensége után keressen kielégítést a zálogtárgyból. II. Önmagában az a körülmény, hogy az egyenes adósokkal szemben felszámolási eljárás folyik nem alapozza meg a kereset idő előttiségét. Ha azonban a zálogkötelezettek elleni első jogcselekmény megtételekor a főkötelezettel szemben már megszűnt az igényérvényesítés lehetősége, az igény – a zálog kötelezettség járulékosságából eredően – a zálogkötelezettel szemben sem érvényesíthető, s ha a főkötelezettel szemben a felszámolási eljárásban már bekövetkezett a jogvesztés, ez kihat a járulékos kötelezettekre is. 11. Gf.I.30.111/2013.: Az önkormányzati lakások adásvételének lebonyolítására, a vételár részletek és a lakásvásárlási kölcsönök beszedésére, nyilvántartására, behajtására létrejött szerződés megbízási jellegének nem mond ellent, ha a megbízottnak járó ellenszolgáltatást a felek az egyes megbízotti feladatok teljesítéséhez, eredményéhez kötik. A jutalék formájában meghatározott díjazásnak az a célja, hogy a megbízottat a tevékenysége eredményében érdekeltté tegye, a feladatok hatékonyabb elvégzésére késztesse, ugyanakkor közömbös, hogy az eredményt mennyi munkával éri el. A bizományi szerződésre jellemző jutalék (díj) magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket; ilyennek minősülhet a felek jogviszonyában rendszeresen felmerülő bankszámlavezetési költség. 12. Gf.I.30.029/2013.: Sportrendezvény szolgáltatására, a sportversenyen megjelenő vendégek ellátására, szállásbiztosításra és étkeztetésre (ún. catering szolgáltatásra ) létrejött szerződés tartalmában vállalkozási szerződésnek minősül. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára alapított, piaci viszonyok között visszafogott megtámadási jogosultság a szolgáltatás tárgya, más hasonló
4 vállalkozások összehasonlító áradatai, az objektív és szubjektív szempontok komplex értékelése alapján vezethet eredményre. 13. Gf.IV.30.151/2013.: Ingatlanközvetítésre irányuló megbízás esetén a kizárólagossági kikötés azt jelenti, hogy a megbízó ugyanazon ingatlan kiközvetítésére kizárólagosan csak a szerződő ingatlanközvetítőnek ad megbízást. Ha a megbízó a szerződésnek a kizárólagossági kikötését megszegi, a megbízott jogszerűen kötheti ki, hogy a szerződésszegés miatt a megbízó köteles a megbízott jutalékát akkor is megfizetni, ha más ingatlanközvetítő tevékenysége folytán jött létre az eredmény, vagyis a célzott ügylet. Arra azonban nincs jogszerű lehetőség, hogy az általános szerződési feltételekben a megbízott kizárja, az ingatlant a megbízó maga értékesítse; tisztességtelen az a kikötés is, amely arra kötelezi a megbízót, hogy bármilyen érdeklődőt a megbízotthoz irányítson. A kizárólagossági kikötés nem lehet gátja annak, hogy a megbízó a rokonainak, ismerőseinek, barátainak, munkatársainak maga értékesítse az ingatlanát. 14. Gf.II.30.165/2013.: I. Az ingatlanközvetítési szerződésben a jóhiszeműség elvével ellentétes, egyoldalú és indokolatlan előnyt biztosít az ingatlanközvetítő számára, ha az általános szerződési feltételei között kötbérkikötésnek nevezett, tartalmát tekintve olyan szerződési rendelkezést alkalmaz, amely a megbízó díjfizetési kötelezettségét írja elő arra az esetre is, ha nem az ingatlanközvetítő tevékenységének eredményeként jön létre az ügylet. Tisztességtelen az ilyen „kötbérkikötés” akkor is, ha a nem szerződésszerű teljesítés esetére a fogyasztót túlzott mértékű – a sikeres teljesítés esetére kikötött megbízási díj összegével megegyező, illetve annak kétszerese – megfizetésére kötelezi. II. Nem tisztességtelen az a kikötés, amely a megbízási szerződés megszűnése utáni meghatározott időre előírja a megbízó díjfizetési kötelezettségét, ha a jogügylet az ingatlanközvetítő által a megbízási szerződés megszűnése előtt közvetített féllel a megbízási szerződés megszűnése után jön létre. Ez az időtartam korlátlan azonban nem lehet, hanem csak olyan terjedelmű, amelyen belül az ingatlanközvetítő tevékenysége és az ügyletkötés közötti oksági kapcsolat relevánsnak minősíthető. 15. Pf.I.20.468/2013.: A csalás büntetőjogi törvényi tényállása polgári jogi szempontból tévedésbe ejtésnek felel meg, az így létrejött kölcsönszerződés nem „büntető jogszabályba ütközik” – nem semmis –, hanem megtámadható. Ha a sérelmet szenvedett a kölcsönszerződést nem támadta meg, azt érvényesnek kell tekinteni, és a másik fél a szerződés megszegése miatt tartozik kártérítési felelősséggel. A „bűncselekménnyel okozott kár” tényállását a Ptk. nem ismeri. 16. Gf.IV.30.009/2013.: Az érvénytelen szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törlését a bíróság csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezésének korlátai között rendelheti el; ezt a jogszabály akkor korlátozza, ha az érvénytelenül szerző fél az ingatlan tulajdonjogát további szerző félre ruházza át. A rosszhiszemű (illetve ingyenes) további jogszerző jogának törlése nem korlátozott, ellene addig indítható kereset – akár az ingatlan-nyilvántartási eredeti jogosult, akár más harmadik személy által –, míg a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége megállapítható. Jóhiszemű, visszterhes további jogszerzővel szemben az eredeti jogosult és csak az érvénytelen bejegyzéstől számított három év alatt indíthat törlési keresetet. A felszámoló által képviselt adós szerződő félként, mint eredeti jogosult indíthat a
5 szerződés érvénytelenségére hivatkozással a további jóhiszemű vevőkkel szemben törlési keresetet. A jóhiszemű, visszterhes további jogszerzővel szemben – 2012. március 1-jét követően indult felszámolási ügyekben – törlési kereset megindítására a hitelező is jogosult. 17. Pf.II.20.730/2012.: I. Ha az adásvételi szerződés nem tartalmazza az Inytv. által meghatározott kellékeket, nem a szerződés érvényességét, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezhetőségét érinti. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak – így adásvételi szerződésnek – tartalmaznia kell egyebek között az ügyfél személyi azonosítóját és az ingatlan helyrajzi számát, ezeknek az adatoknak a hiánya vagy hibás megjelölése azonban a szerződés érvényességét nem érinti, annak jogkövetkezménye az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívása illetve a bejegyzési kérelem elutasítása. II. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek az minősül, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot; azaz a jogszerző nem tudott, és az ügylet körülményei alapján – az általában elvárható gondosság tanúsítása mellett – nem is kellett tudnia arról, hogy a bejegyzett jog nem felel meg a valóságnak, illetve annak helyességéhez kétség fér. 18. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.493/2013. (kirendelés folytán): I. Ha az ingatlan ajándékozási szerződést nem az ajándékozóként feltüntetett személy írta alá, az okiratszerkesztő ügyvédnek a földhivatali eljárásra vonatkozó megbízását pedig az ajándékozási szerződés tartalmazza, akkor az ajándékozóként feltüntetett személy és az okiratszerkesztő ügyvéd között a megbízási szerződés sem jött létre. Ha a földhivatal az ajándékozási szerződés alapján a tulajdonjog változás bejegyzéséről szóló határozatát kizárólag az okiratszerkesztő ügyvédnek kézbesíti, az ajándékozóként feltüntetett személy részére kézbesítés ezáltal nem történik. II. A törlési kereset előterjesztésének határideje szempontjából kizárólag az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítéséhez fűződik joghatály, a határozat kézbesítését sem a földhivatal közlése, sem a tudomásra jutás más módja nem pótolja, a kézbesítés kiterjesztően nem értelmezhető. Kézbesítés hiányában az eredeti jogosult a további jóhiszemű jogszerzővel szemben a közvetlen szerző javára történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől számított három évig jogosult a törlési per megindítására. 19. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.532/2013. (kirendelés folytán): Az egyszemélyes kft. és az ügyvezető közeli hozzátartozója között létrejött adásvételi szerződés jóváhagyása az egyszemélyi tag döntési jogkörébe tartozik. Hozzájárulása nélkül az ügyvezető eljárása álképviseletnek minősül,melynél fogva eljárása a képviseltre – az egyszemélyes kft-re – nem vált ki joghatást. 20. Pf.II.20.029/2013.: I. Korlátolt felelősségű társaság üzletrészére létrejött adásvételi szerződés körében megfelelően irányadók a hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok. Nincs hibás teljesítés és ebből következően az üzletrész eladója mentesül annak valamennyi jogkövetkezménye alól, ha bizonyítja, hogy az üzletrész vevője a társaság gazdasági nehézségeit és pénzügyi helyzetét a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy azt ismernie kellett. II. Nincs akadálya, hogy a szerződő felek a szerződéskötést megelőzően, az előzetes tárgyalások során már teljesített pénzösszegről a szerződéskötéskor akként rendelkezzenek, hogy azt a továbbiakban foglalónak tekintik. Ilyen esetben a szerződéskötéskori pénzmozgást, azaz a korábban teljesített pénzösszeg vissza-
6 majd újbóli átadását pótolja a feleknek a már átvett pénzösszeg jogi természetében való megegyezése. 21. Pf.III.20.158/2013.: A kft. üzletrész értékesítése esetén analóg módon a dolog tulajdonjoga átruházásánál alkalmazott szabályok megfelelően irányadók. Az üzletrész értékesítése esetén a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága szempontjából az üzletrész piaci értéke nem azonos a saját tőke üzletrészre eső arányával. Az üzletrész forgalmi értékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a társaságnak az adásvétel megkötése időpontjában fennálló helyzetére, az aktuális mérlegadatokra, a társaság kötelezettségeire, a működés és hasznosítás befektetési lehetőségeire. Jelentősége van annak is, ha a szerződéskötés körülményeiről az állapítható meg, hogy a vevőket az ügyletkötésnél nem az üzletrész számviteli, könyv szerinti, vagy piaci értéke motiválja, hanem az, hogy a többletszavazatok megszerzésével a vezető tisztségviselők megválasztásakor milyen lehetőségekre tesznek szert. 22. Gf.IV.30.145/2013.: Érvényesen köthető olyan szerződés, amelyben a vevő a „gyógyszertárat, mint vállalkozást” – vagyis az üzletet – minden személyi és tárgyi feltétellel együttesen vásárolja meg. Az adásvétel tárgya ez esetben dologösszesség, amelynek elemei: az eszközállomány, a patika berendezése, az árukészlet, valamint az üzlethez kapcsolódó vagyoni értékű jogosultságok, melyek közé a vevőkör, a jóhírnév (goodwill) és a bérleti jog tartozik. 23. Gf.II.30.142/2013.: A helyiségbérleti szerződés érvényesen írásban köthető, az alaki követelmény teljesüléséhez azonban elegendő az egyszerű okirati forma, azaz nem érvényességi kellék a szerződésnek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása. Az aláírás szempontjából az egyszerű okirati forma, ebből következően az írásbeliség követelményét kielégíti, ha a gazdasági társaság jognyilatkozatát tartalmazó okiratból egyértelműen megállapítható, hogy a szervezeti képviselő – még ha aláírása nem is tekinthető cégszerűnek – a szerződést a cég képviseletében eljárva, tehát nem a saját nevében írta alá. 24. Pf.I.20.375/2013.: Az üzleten kívül fogyasztóval kötött adásvételi szerződés megkötésekor a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról, és annak a személynek a nevéről és címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. E tájékoztatás elmulasztása a szerződés érvénytelenségét okozza. A jogi személy eladónak azt a címet kell megjelölnie, ahová a vevőnek az elállási nyilatkozatát címeznie kell; szükségtelen bármely természetes személy tisztségviselő, tag vagy alkalmazott nevét feltüntetni a tájékoztatóban. 25. Pf.II.20.504/2013.: I. A tűzkár miatt megsemmisült épület alapterületének téves megjelölése nem eredményezi a biztosító helytállási kötelezettség alóli mentesülését, ha e körülmény a biztosítási esemény bekövetkeztében nem hatott közre. II. A vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosító által fizetett összeg nem azonos a polgári jog szabályai szerint járó kártérítéssel, a biztosító a biztosítottnak nem kártérítést, hanem a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet. Ha a szerződés szerinti biztosítási összeg meghaladja az épület forgalmi, illetve újraelőállítási értékét, az a túlbiztosítás tilalmába ütközik, ami a szerződés részleges semmisségét eredményezi. A túlbiztosítás a biztosítottat nem mentesíti a
7 szolgáltatási kötelezettsége alól biztosítási esemény bekövetkezte esetén, azonban szolgáltatását csak a biztosított vagyontárgy valóságos értéke szerinti biztosítási összeg erejéig köteles teljesíteni. 26. Gf.I.30.013/2013.: Ha a nagyértékű új személygépkocsi rövid időközönként többször meghibásodik, és az egyes javítások ellenére újabb és újabb hibák jelennek meg, a jogosult elállási jogát megalapozzák a sorozatos – időszakonként visszatérő – meghibásodások, a folyamatos javítás, a javításokat követő újabb hibák. 27. Gf.I.30.027/2013.: A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés körében a küldemény hiánya miatti kárigény érvényesítésének egy éves elévülési idejét az írásbeli felszólamlás addig a napig szünetelteti, amelyen a fuvarozó a felszólamlást írásban egyértelműen elutasítja. A „szüneteltetés” (az elévülés nyugvása) időszaka nem számít bele az elévülési időbe. Ha a fuvarozót az áru részleges elvesztéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a felvétel helyén és időpontjában rendelkezett. 28. Gf.III.30.096/2013.: Ha a költségvetési szervnek minősülő kórházat alapítója, az önkormányzat szünteti meg, az alapító szerv lesz jogosult és köteles kijelölni a jogutódot, illetve rendelkezni a megszüntetett szerv vagyoni jogainak és kötelezettségeinek átszállásáról. A jogutódlással összefüggésben a felek a jogutód helytállási kötelezettségének terjedelmét meghatározhatják, a szerződési nyilatkozatuk értelmezése során elsősorban a nyilatkozati elv, és nem az akarati elv az irányadó. 29. Pf.II.20.405/2013.: I. Nem állnak fenn a megállapítási kereset előterjesztésének jogszabályi feltételei, ha a félnek jogi lehetősége van arra, hogy érdekeit más módon védelemben részesítse. A végrehajtási záradékkal indult végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt az adós végrehajtás megszüntetése iránti perben érvényesítheti jogait, a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei nem állnak fenn. II. A jogi személy tagja a jogi személlyel szerződéses jogviszonyban álló harmadik személlyel szemben közvetlenül szerződésen alapuló igényt nem érvényesíthet. A gazdasági társasággal szembeni kontraktuális károkozás – a társaság összvagyonának csökkenése vagy értéknövekedésének elmaradása miatt – a társaság tagjának társasági részesedésben megnyilvánuló saját magánvagyonának a károsodását is eredményezi. A társasági részesedés értékcsökkenése miatti kártérítés azonban egynemű a társaságot ért kár megtérítésével, ha ugyanis a társaságot ért kár megtérül, a társasági részesedés értékcsökkenése is helyreáll. 30. Pf.IV.20.173/2013.: A takarékbetét szerződés és a szövetkezeti részjegy két egymástól lényegesen különböző jogot testesít meg: a takarékbetét hitelviszonyhoz, a részjegy tagsági viszonyhoz kapcsolódik. Ha a takarékszövetkezet a befizetett összegről a takarékbetétkönyv tartalmi és alaki kellékeinek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokiratot állít ki, őt terheli annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy a kiállított takarékbetétkönyv ellenére részjegy jegyzés történt. Ilyen ellentétes bizonyíték lehet, hogy a befizető személy a takarékszövetkezet szakmai vezetőjeként tevékenykedett, és a takarékbetétkönyvön a kiállításkor, valamint a befizetési bizonylaton a befizetés jogcímeként a „nagyösszegű részjegy” került feltüntetésre.
8 Az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás csak a betétekre (takarékbetét) terjed ki, a szövetkezeti részjegyre nem. 31. Pf.IV.20.181/2013.: I. A felszámolás alatt álló takarékszövetkezettel szemben a hitelező jogszerűen terjeszthet elő megállapításra irányuló keresetet annak érdekében, hogy az általa befizetett összeg takarékbetétnek és nem szövetkezeti részjegynek minősült. A hitelezői igény besorolásához és az Országos Betétbiztosítási Alaptól való kártalanítás igényléséhez szükséges annak megállapítása, hogy milyen tartalmú megállapodás jött létre: annak megállapítása hiányában, hogy a felek között betéti szerződés jött létre, a hitelező az Országos Betétbiztosítási Alaphoz kártalanítási igénnyel nem fordulhat. II. A takarékbetétekre előírt alaki és tartalmi kellékeknek megfelelő, teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a takarékszövetkezetet terheli a kétséget kizáró bizonyítás, hogy nem takarékbetéti szerződés jött létre, hanem szövetkezeti részjegy jegyzés történt. Ezzel összefüggésben jelentősége van, hogy a takarékszövetkezet tudja-e igazolni a tagsági jogviszony keletkezésére és fennállására vonatkozó kógens jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést. Önmagában az a körülmény, hogy a takarékbetét könyvre kézírásos formában ellentmondó bejegyzést tettek, a takarékbetét szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, az érthetetlen, ellentmondó és jogellenes kikötés pedig érvénytelen. 32. Pf.IV.20.442/2013.: I. Az utóbb felszámolási eljárás alá került takarékszövetkezettel szemben a befizetett összeg visszatérítése iránti marasztalási kereset jogalapja szempontjából lényeges körülmény, hogy az takarékbetét szerződésen, vagy szövetkezeti részjegy befizetésen alapul. A takarékbetét az Országos Betétbiztosítás Alap által biztosított követelés, míg a részjegy nem. II. A részjegy tagsági jogokat testesít meg, belépéskor a tag meghatározott számú és összegű részjegyet jegyez. A takarékszövetkezeti tagsági jogviszony kifejezett döntést, határozathozatalt kíván meg a tagfelvétel kérdésében, ráutaló magatartással tagsági jogviszony nem jöhet létre. A befizetett összegről a takarékbetétekre előírt alaki és tartalmi kellékeknek megfelelő, teljes bizonyító erejű magánokirat a takarékbetét szerződés létrejöttét igazolja, az okiratra kézzel rávezetett „nagyösszegű részjegy” feljegyzés – a tagsági jogviszony létrejöttének hiányára is figyelemmel – érvénytelen kikötés. 33. Pf.IV.20.443/2013.: A takarékszövetkezet a takarékbetéti formában kiállított okirat tartalmával szemben bizonyíthatja, annak ellenére, hogy a részjegy jegyzés alkalmával a befizető személy részére takarékbetétkönyvet állított ki, a felek szándéka nem takarékbetét-szerződés megkötésére, hanem részjegy jegyzésre irányult. Ezt alátámasztja, ha a befizető tag a befizetés jogcímeként tagsági nyilatkozatával együtt részjegy jegyzés jogcímet jelöl meg, tagsági jogait folyamatosan gyakorolja, küldötté választásához hozzájárul. Ha a takarékszövetkezeti tagsági jogviszony szabályszerűen nem jött létre, a takarékszövetkezet részére befizetett összeg a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése címén visszajár, amely azonban nem esik betétbiztosítás alá. 34. Pf.IV.20.091/2013.: A szövetkezeti törvény kógens módon szabályozza a taggá válás folyamatát, a takarékszövetkezeti tagsági jogviszony csak a törvényben és az alapszabályban meghatározott módon jöhet létre. E szabályozás kifejezett döntést, határozathozatalt
9 kíván meg a tagfelvétel kérdésében, ráutaló magatartással a tagsági viszony nem jöhet létre. Részjeggyel kizárólag a tag rendelkezhet, a tagsági jogviszony létrejöttének hiányában a befizetett összegről kiállított dokumentumot nem lehet részjegyként minősíteni.
Függelék Az Új Polgári Törvénykönyv magyarázata. (CompLex, Budapest, 2014) című kiadványból Kemenes István: A szerződés teljesítése
(313-331. oldal)
A szerződésszegés
(332-410. oldal)
A szerződés megerősítése és módosítása
(410-426. oldal)
A szerződés megszüntetése
(427-432. oldal)
A vállalkozási szerződés
(433-486. oldal)
(Kézirat)
