Eseménydús, emlékezetes esztendô után

46 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Az öttusa fôpapja

Mizsér Jenô emlékére (1929–2004) “Neked Spárta jutott, díszére kább egy félnapos Wagner opera. válj!” Így biztatta és tanította egykor Ha festészet, akkor legalább Muna görög hadvezér katonáit. Ehhez hakácsy Krisztus trilógiája, de még insonló gondolatok, aforizmák, idézekább Sixtus Kápolna. És ha sport, tek bármikor kéznél voltak, ha szükakkor egy összetett, mindent átfogó ség volt rá. Mindig tanított és nevelt, valami: az öttusa, aminek gyökerei nemcsak edzette tanítványait, haaz ókori Görögországba nyúlnak visnem szellemi épülésükkel is törôsza, így fogva át évezredeket. Pont dött. Imádta az ókori Görögország és úgy, mint a szállóige Spárta és a MeRóma örökségét, de szívesen idézett xikói út között! Nem véletlen az egyverseket vagy drámákat a késôbbi másra találás. századokból is. Szóban és írásban is “Neked Spárta jutott, díszére szeretett idézni és bölcselkedni. válj!” Lehet-e komolyabb a válasz“Neked Spárta jutott, díszére tott (vagy kapott?) hivatás iránti elköválj!” Sokan emlékszünk még arra, telezettség, mint az ô esetében? hogy ez volt az egyik aforizma az újAligha! A sportág 1952-es elsô olimpesti öttusázók bázisán, amit felpiai aranya talán épp a csábító szerehasznált. Felírta a bejárat fölé, hadd pét kapta, emiatt kapott kedvet, lássa mindenki, így tudatosítva a hohogy egy évvel késôbb már háromvatartozást és az elvárást, hogy az tusában versenyezzen. Az athéni eredményekért mindent meg kell olimpia elôtt pedig szokásához híven tenni, mert az a közösség, a szakoszô (is) készítette elô a terepet Tatán, tály dísze. Szerette, sôt imádta a hogy az öttusázók minél gondtalasportágat amit választott, bár lehet, nabbul készülhessenek az olimpiára. hogy a dolog fordítva történt, és a Közben eltelt 52 év. De egyvalami sportág választotta ôt. Egy biztos: Ô állandó volt: az ô jelenléte. Ha kelés az öttusa egy! Mondhatnánk múlt lett, bármit megcsinált: edzésterveidôben is, hogy egy volt, de ez nem ket írt, felkészítette tanítványait a lenne igaz, mert az is marad vele versenyekre, kutatta az ókori gyökemindörökre! Háromtusa versenyzôreket, hogy összegezve könyvet írként, versenybíróként, szakfelügyejon, részt vett az utánpótlás versenylôként, szakosztály vezetôjeként, rendszerének reformjában, hozzáigavagy ahogy újabban hívták, a sportág zítva azt a kor követelményeihez, vikrónikásaként mindig egy volt a lélágbajnokságon vezette a versenybínyeg: adni valamit az öttusának! rókat, statisztikákat készített, vagy Egyházi iskolába járt, bencésekcsak egyszerûen jelen volt, hogy bárMIZSÉR JENÔ hez, ministrált is, de valahogy mégki megtalálja, ha kérdése van. Valami Született: 1929., augusztus 21., Mohács sem lett mélyen vallásos, legalábbis belsô kényszer hajthatta, ami minElhunyt: 2004. október 10. Pályafutása: a Bp. Pedagógus koordináló és lövôedzôje den mást másodrangúvá minôsített nem lehetett róla tudni, hogy valójában az-e. Egyfajta zárkózottság jelle- (1958–1962), az Ú. Dózsa koordináló és lövôedzôje életében. Nehéz lenne az öttusának (1962–1964), a Magyar Öttusa Szövetség szakfelügyelôje mezte, bár az életnek nagyon tudott (1965–1976), mellette juniorkapitány (1964–1971), az Ú. olyan területét megtalálni, amihez örülni és szerette a társaságot. Csa- Dózsa vezetôedzôje (1977–1991). 1987-tôl nyugdíjas rövidebb-hosszabb ideig ne lett volna köze. Ezért lett olyan átfogó és ládjára roppant büszke volt, mindig hangoztatta, hogy milyen nagyszerû fe- mét! A szolgálatot és az alázatot hirdeti! mindenre kiterjedô tudása, amilyen talán lesége és remek fiai vannak. Kevés idôt Azt, hogy történjék bármi, akkor is min- senki másnak közülünk. “Neked Spárta jutott, díszére válj!” töltött velük, ami miatt soha nem volt az dent meg kell tenni azért, amit kaptunk ideális családapa és férj mintája, bár tud- vagy választottunk sorsunkban! Több Életével magyarázta el nekünk a mondat ta, hogy ilyen háttér nélkül sokkal nehe- mint ötven évig tette ezt, folyamatosan, igaz jelentését. Azt, hogy amit válaszzebb lenne. A család az ô esetében a biz- szenvedélyesen, minden mást háttérbe tunk, vagy amire kiválasztott a sors, azt tos hátország volt, nem pedig életcél. szorítva. Ez a szenvedély átütött szavain, töretlenül szolgálni kell! Nem volt szent, Mégis volt vallása és még egy családja: akármirôl beszélt. Ha valami nem tet- persze hogy nem, de elkötelezett hittéaz öttusa! Ott akart hitet tenni és vallani, szett, morgott, morózus volt, hangot is tele az öttusa mellett egy fôpapi rangot ott akart mindenkinek a nevelésével és adott neki, sokszor másokat is megbán- megérdemel. Bár fizikailag már nem elôrejutásával törôdni, és bár vér szerinti tott. De ha szeretettel beszélt bármirôl, érezhetjük ôt, írásai, mondásai, szellemi fiai helyzetét nem veszélyeztethették, akkor muszáj volt nekünk is megszeret- öröksége itt van. Ez a mi Spártánk, amini, mert abban is benne volt a szenved- nek díszére kell válnunk! rengeteg tanítványa apjaként tisztelte! Lejegyezte Mizsér Attila “Neked Spárta jutott, díszére válj!” El- ély. Mindent szeretett, ami nagyszabáolimpiai bajnok öttusázó sô hallásra talán fel sem fogjuk az értel- sú. Ha zene, akkor minimum Verdi, de in-

■

2004/4

MAGYAR EDZŐ

3

Eseménydús, emlékezetes esztendô után EURÓPAI UNIÓ - HELYTÁLLÁS ATHÉNBAN - DOPPING-ÁTKOK Éppen úgy, mint a nemzetközi politikában, a belpolitikában, vagy akár a világunkat kísérô rendhagyó természeti jelenségekben, a sportban is szinte páratlanul gazdag, igazán emlékezetes évet hagytunk magunk mögött. A magyar sportot közvetlenül és igen erôteljesen érintô történések sorából elegendô ennek illusztrálására csak mutatóban felsorolni néhány jellegzetes, a folyamatokat hosszabb távon is befolyásoló momentumot. Belépésünk az Európai Unióba, valamint a kontinentális szervezet alkotmányában ugyanebben az idôben - történelmében egyébként elsô alkalommal megjelenô, a sport és a testkultúra fontosságát kiemelô paragrafus minden tekintetben meghatározó jelentôségûnek mondható. Egész egyszerûen azért, mert 2004-tôl kezdôdôen nem csupán illô, hanem kötelezettség befogadni ebben a tekintetben is hazánkban az európai normákat, a gyakorlatban alkalmazni a keretei között kialakított elveket, olyanokat példának okáért, mint a sport állami támogatásának formái és módozatai, a költségvetési támogatás mértéke és általános irányelvei a szakemberképzéstôl az iskolai testnevelés ügyéig, a versenysport, a dopping. Nevezetes és rendkívüli volt 2004 az athéni olimpiai játékok miatt is, ahol küldöttségünk, egyébiránt remek szereplésére árnyékot vetett az öt magyar dopping eset, s ennek következtében a visszavett, elveszített két arany és egy ezüstérem - nemzetközi megítélésünkben a morális károkat ne is említsük. A doppingháború lehangoló magyar fejezetei mindmáig lezáratlanok, az ügyekre végérvényes pontot nyilván a Lausanneban székelô Nemzetközi Sport Döntôbíróság ítélete után tehetünk február végén, március elején, amikor edzôtársadalmunk számára is tanulságos és követendô normákat szükséges majd megfogalmaznunk ebben a bonyolult, kínos és ugyanakkor távolról sem könnyen lezárható témában.

A minisztérium a múlté Éppen az olimpiát megelôzô hetekben sportéletünket meglehetôsen befolyásoló belpolitikai, szerkezeti változások következtek be, a volt sportminiszter Gyurcsány Ferenc lépett a lemondott Medgyessy Péter miniszterelnök helyére. A kormányzati szerkezet átalakításának áldozatául esett a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A sport elsô számú államigazgatási irányító szervezete a Miniszter-

elnöki Hivatal fennhatósága alatt mûködô Nemzeti Sporthivatal lett, melynek elnökéül - címzetes államtitkári besorolásban dr. Ábrahám Attila, szöuli kajakozó olimpiai aranyérmesünket nevezték ki. Fontos esemény volt az új sporttörvény által létrehozott Nemzeti Sporttanács megalakulása. Az új tanácsadó testület már a kezdetben igen nehéz helyzet elé került, mert a sportot igen érzékenyen érintô költségvetési csökkentés problematikájával kellett szembesülnie. A rendelkezésre álló összegek elosztásában a korábbiakkal szemben gyökeres módosulás történt: a versenysport vonatkozásában az elosztás az olimpiai sportágak tekintetében is a Nemzeti Sporthivatal kompetenciájába került, a megelôzô esztendôkben erre felhatalmazott Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben. A Magyar Edzôk Társaságának költségvetési támogatása, ez idáig nem képezett vitát, s ez a körülmény nem csak bizakodásra késztetheti szervezetünket az elkövetkezendôkre, de reményeink szerint egyben - részben legalábbis - eddigi tevékenységünk elismerését is kifejezi.

MET mérleg – 2004: sikerek, részsikerek 2004. évi fô célkitûzésünk az elôzôeknél jelentôsebb kezdeményezô szerep és közremûködés felvállalása volt egy korszerû, EU-konform, pontrendszeren alapuló, az érintett állami és társadalmi szervezeteket, intézményeket koordináltan magába foglaló, folyamatosan mûködô edzô-továbbképzési rendszer kialakításában és mûködésében. Ebben a tekintetben csupán egy szerény lépést tettünk elôre, hiszen a sikeres továbbképzô konferenciák megszervezésében jóllehet valóban meghatározó szerepünk volt, ugyanakkor a kor követelményeinek megfelelô finanszírozási és továbbképzési rendszer kidolgozása egyelôre meghaladta erôinket. 2004-ben rendezett edzôtovábbképzô konferenciák (MOB és NSSZ támogatással):

• A magyar sport az EU-csatlakozás és az olimpia elôtt (MOB, április 27.) • Nôk a sportban (NSSZ, június 21.) • Athén 2004 – A magyar olimpiai csapat teljesítményének értékelése (MOB, október 20.) • A siker és a kudarc anatómiája (NSSZ, november 10.) A legutolsó tanácskozás váltotta ki a legnagyobb szakmai érdeklôdést, s ez újfent aláhúzta az átgondolt témaválasztás kiemelt jelentôségét. Feltételesen terveztük még a II. Országos Edzôi Kongresszus megrendezését is, ez azonban az olimpia és a gazdag konferencia-program következtében 2005-re maradt. A társaság módszertani és továbbképzô folyóiratának, a Magyar Edzônek a számai rendszeresen megjelennek, tôlünk telhetôen gazdag szakmai tartalommal, egyrészt a konferenciák anyagával, másrészt aktuális szakcikkekkel méltán váltottak ki pozitív visszhangot. Negatív visszajelzéseket a magnófelvételek alapján készült elôadás-anyagok minôségével kapcsolatban kaptunk, teljesen jogosan. Az év közepén jelent meg Dobor Dezsô szerkesztésében, a társaság kiadványaként az Edzôóriások címû könyv, mely a magyar sport kiemelkedô mestereinek állít emléket. A könyv sikerét jelzi, hogy a megjelent ezer példány jó része néhány hónap alatt gazdára talált, és többen is javasolták sorozatként való folytatását, további edzônagyságok életútjának, szakmai sikereinek hasonló megörökítését. A MET megalakulása idején prioritásként felvállalt etikai-jogi érdekvédelem fóruma dr. Kiss Gergô László állandó és színvonalas „Érdekvédelem” rovata a Magyar Edzôben. Ehhez, az edzôi szakma és a társaság számára létfontosságú szolgáltatáshoz mindazonáltal többre van szükség: több fórumra, több szakemberre, és szélesebb körû érdekvédelemi tevékenységre. Például: adósak vagyunk az olimpiai dopping-esetek etikai-jogi tanulságainak megfogalmazásával – különösen a versenyzôket felkészítô edzôk vonatkozásában. A 2004-es év változást hozott az edzôk legmagasabb szintû szakmai elismerésének, a Mesteredzôi címnek az odaítélésében. A cím odaítélésének közel félévszázados múltja során mindig a sport államigazgatási intézménye (illetve annak vezetôje) volt az adományozó. Ez az év hozta meg azt a jogilag is megalapozott eljárást, hogy a szakszövetségek és a

4 MAGYAR EDZŐ Mesteredzôi Kollégium javaslata alapján az edzôk saját szakmai-érdekvédelmi szervezete, a Magyar Edzôk Társasága maga döntheti el, hogy kiknek adományozza a kitüntetô címet, és ennek – a társaság presztízse szempontjából – alig túlbecsülhetô jelentôsége van. 2004. évi tagtoborzásunk kissé elmaradt várakozásainktól! Az áprilisi MOB konferencia alkalmával, az új belépôkkel sikerült túljutni a célul kitûzött minimum szinten, az 1000-es határon. A jelenlegi taglétszám 1100 fölött van. A tagság összetétele is érezhetôen pozitív irányba mozdult el, a fiatalabb korosztályok felé. A tagsági kártya bevezetése pedig szemmel látható motívumként hatott a tagdíjbefizetési hajlandóságra. Ezzel szemben nem teljesültek várakozásaink a szakmai és területi tagszervezetek alakítása, toborzása terén, melytôl a taglétszám nagyobb arányú növelését is vártuk. Informatikai rendszerünk fejlesztésének szûkös lehetôségeit is jellemzi, hogy a 2003-ban kialakított tagsági adatbázis rendszerét csak 2004-ben sikerült továbbfejleszteni. Ugyanakkor a titkárság költözésével kapcsolatos bizonytalanság miatt nem történt elôrelépés a weboldal teljes átalakításában, amely egyébként jelentôs költségráfordítást is igényel. Pozitív fejlemény, hogy a számítástechnikai eszközbeszerzéssel fennállásunk óta elsô alkalommal sikerült érezhetôen javítani a titkárság infrastrukturális helyzetén. Szakmai programjaink megvalósítását alapvetôen és jelentôsen meghatározta a fô támogatókkal (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség) való jó együttmûködés, továbbá a meghatározó intézmények és szervezetek (TF, TFTI, MSTT, NUPI, SOSZ) segítsége, közremûködése. 2004. évi szakmai programunk teljesítését összefoglalóan úgy értékelhetjük, hogy a magyar sportélet és a társaság jelenlegi helyzetében célkitûzéseink jelentôs részét a szakma és a tagság elvárásainak megfelelôen teljesítettük, emellett azonban néhány olyan feladat maradéktalan végrehajtásával adósak maradtunk, amelyeknek a teljesítése kedvezôbb kilátásokat teremthetett volna következô évi programunkhoz. Az okok feltárása további elemzést igényel, azonban eléggé nyilvánvalónak látszik a bizonytalan és ezért nehezen tervezhetô feltételrendszer, valamint az operatív munkavégzés szûk keresztmetszete és aránytalansága.

Kilenc pontban a jövôrôl: 2005. évi programtervezet Az elmúlt év tapasztalatai is megerôsítenek bennünket abban, hogy a magyar sport és az edzôk érdekeinek szolgálatá-

■

ban társaságunknak a továbbiakban is két kiemelt prioritása marad: a) a szakmai ismeretek gyarapítása (konferenciák, kiadványok, weboldal stb.), b) a szakma érdekeinek védelme, mind hatékonyabb képviselete (állandó és aktuális fórumokkal), szervezetünk jelentôs megerôsítése. 1. Továbbképzô konferenciák • A futás varázsa és tudománya II. – A közép- és hosszútávfutás fejlôdésének újabb eredményei • Fittségi edzés és korszerû táplálkozás • Utánpótlás-korúak gyorsaságfejlesztése • A labdás ügyesség fejlesztésének korszerû eszközei • Jogi érdekvédelem – tények és lehetôségek (II. Országos Edzôi Kongresszus) 2. Kiadványok A Magyar Edzôben, a közlésre leadott aktuális szakcikkek mellett megjelentetjük a konferenciákon elhangzott elôadások szerkesztett anyagát. Hasonlóan a 2004-ben megjelent „Edzôóriások” c. könyvhöz olyan egyedi kiadványok (könyvek, módszertani útmutatók) megjelentetését és részbeni támogatását is tervezzük, amelyek az edzôi-sportoktatói tevékenység hasznos módszertani segédeszközei, illetve ösztönzôi lehetnek. 3. Etikai-jogi érdekvédelem Ismét megkíséreljük egy kis létszámú, de ütôképes etikai-jogi bizottság felállítását, és tovább folytatjuk a sikeresen beindult állandó rovatot a Magyar Edzôben, amelyet kiterjesztünk a weboldalunkra is. Érdemes ismét napirendre tûzni egy állandó „MET ügyvéd”, vagy „Edzôk ügyvédje” foglalkoztatását, aki telefonos szolgáltatást nyújt a rászoruló edzôknek. Szükség van a néhány évvel ezelôtt kidolgozott edzôi etikai kódex korszerûsítésére, alapos átdolgozására is. 4. Mesteredzôi Kollégium és az edzôk munkájának elismerése Továbbra is munkálkodnunk kell az edzôi hivatás magasabb szintû, szélesebb körû és differenciált elismerésének elôsegítésén, például a fiatal edzôk jutalmazásával. Ennek érdekében tovább folytatjuk a Mesteredzôi Kollégium bôvítését, fiatalítását szakmailag elismert mesteredzôk bevonásával, a Kollégium mûködésének javítását, a szakmai elismerés új formáinak bevezetését. 5. Informatikai fejlesztés A weboldal 2004-ben elmaradt fejlesztését a 2005-ös évre ütemezzük át, jelentôsen korszerûsítve és alkalmassá téve azt tagságunk színvonalas kiszolgálására és interaktív kommunikációjára. To-

2004/4

vább korszerûsítjük hardver-szoftver ellátottságunkat, és a tagságra vonatkozó adatbázist fokozatosan kiterjesztjük az edzôi szakma fontosabb területeire. 6. Szakmai és területi tagszervezetek programja Ezen a téren tapasztalt elmaradásunkat 2005-ben erôteljesebb összefogással és hatékonyabb módszerekkel pótolnunk kell, hiszen az újonnan alakuló tagszervezetek súlyuknál fogva emelhetik a társaság szakmai tekintélyét és hozzájárulhatnak a taglétszám dinamikus gyarapításához. 7. Nemzetközi kapcsolatok A MET, mint a szakmai-módszertani folyóirat és egyéb szakmai anyagok kiadója, tagja a WSPA-nak, a Nemzetközi Sportlap- és Könyvkiadók Szövetségének. Jelenleg ez az egyetlen nemzetközi tagságunk és kapcsolatunk. Mindenképpen indokolt a kapcsolódás az edzôk más nemzetközi szervezeteihez, illetve a MET-hez hasonló más nemzeti társszervezetekhez. A szakmai fejlôdés érdekében – ha további forrásokat találunk – támogatni szeretnénk a külföldi edzôk és sportoktatók képzési-továbbképzési rendszereinek és intézményeinek a megismerését, az arra érdemes fiatal edzôk külföldi tanulmányútjait. Ezen kívül tovább kell bôvíteni az idegen nyelvû szakanyagok behozatalát, akár saját lehetôségeink átcsoportosításával. 8. Mûködési feltételek A stratégiai fontosságú szakmai programok (a rendszeres továbbképzések és szakmai fórumok, a korszerû kiadványok, az elektronikus információcsere, a szakmai és etikai érdekvédelem stb.) finanszírozása mellett a társaság adminisztrációjának fenntartása (az eddiginél várhatóan magasabb bérleti díjak, az irodaszerek és egyéb fogyóeszközök, a postázás, a telefon stb. költségeinek, illetve a végzett munkának a finanszírozása) is jelentôs állami támogatást igényel. A titkárság mûködtetésének leggazdaságosabb formája az MSTT-vel közösen fenntartott iroda, amelyen a kényszerû költözés után sem kívánunk változtatni. Saját bevételeink növeléséhez folytatjuk a saját marketing-stratégia alkalmazását és továbbfejlesztését a szponzorok szerzésében, a tagtoborzásban, a konferenciák szervezésében és a kiadványok terjesztésében. 9. Munkamegosztás és együttmûködés Az eddigieknél határozottabban át kell tekintenünk, és ennek megfelelôen újraszervezni az elnökségi tagok munkamegosztását. Szakmai programjaink megvalósításában továbbra is folyamatosan és szorosan együtt kívánunk mûködni a tá-

■

MAGYAR EDZŐ 45

2004/4

In memóriam: a „Dobópápa” Koltai Jenô professzor (1917-2004) Dr. Koltai Jenô a Testnevelési Fôiskola elsô rektora, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Atlétikai Szövetség egykori vezetô edzôje életének 87. évében, 2004. december 29-én elhunyt. Koltai professzor a testnevelô tanári és az edzôi pálya minden területét bejárta. 1943-ban a TF-re került tanársegédi beosztásba, 1945 – 46-ban a Pápai Állami Líceum és Tanító-képzô Intézet testnevelô tanára. 1947-tôl mint rendkívüli fôiskolai tanár visszakerült a TF-re. Öt sportágban szerzett edzôi képesítést: atlétikában és ökölvívásban mesteredzôi (mindkét tantárgyat oktatta a TFen), valamint labdarúgó, tenisz és kosárlabda edzôi diplomával is rendelkezett. 1961-tôl mesteredzô, 1963-tól fôiskolai tanár, 1954 – 57 között, illetve 1968-tól 1976-ig az Atlétikai Tanszék vezetôje volt. 1973-tól fôigazgató, majd 1975-tôl – a TF egyetemi rangra emelésétôl – egyetemi tanár és a világhírû intézmény elsô rektora 1979-ig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Testnevelési Fôiskola egyetemmé válásában! 1965-tôl a magyar férfi atlétaválogatott szövetségi kapitánya, 1967 – 68-ban a magyar válogatott vezetô edzôje volt. Szakmai vezetése alatt 1968-ban Mexikóvárosban minden idôk legeredményesebb olimpiai szereplésüket produkálták atlétáink. Ezen az olimpián öt érmet (ebbôl kettô arany) és még három döntôbeli helyezést értek el dobóink. Irodalmi tevékenysége a testnevelés és sport területén széles skálán mozgott, közremûködött testnevelési irányelvek, tantervek, segédletek készítésében, a tömegek sportolására kiválóan alkalmas, atlétikát népszerûsítô írásai jelentek meg, a testnevelô tanárok és szakedzôk képzését szolgáló tankönyveken, jegyzeteken és tudományos igényû tanulmányokon szerepel szerzôként a neve. Szakcikkei, könyvei több országban megjelentek, oktató filmjei közül az Erôfejlesztés és a Gerelyhajítás oktatása nemzetközi sportfilmfesztiválon díjat nyert.

Olimpiai bajnok és helyezett, Európa bajnok és számos egyéb világversenyen értékes helyezést, országos bajnokságokat és csúcsokat elért tanítványai sora fémjelzi magas szintû edzôi tevékenységét. ••• Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mint TF-es hallgató a tanítványa, késôbb kollégája lehettem. Mindenek elôtt magas szintû tudásával, hiteles emberségével, példamutatásával, a nehéz idôkben is korrekt politikai magatartásával hatott környezetére, tanítványaira. A figyelmét csak következetes és magas színvonalú munkával lehetett kiérdemelni. Mi, testnevelô tanítványai ebben az igényes és hiteles szakmai mûhelyben ismertük meg a fiatal, nyers ambícióink munkává nemesítésének szépségét, annak folyamatát, a mindennapi aprómunkán alapuló analitikus megközelítés örömét. A Koltai professzor által kialakított tanári és edzôi mûhely világhírû volt. Ez az életpálya azért csodálatos és felelôsségteljes hivatás, mert „élô anyaggal” kell dolgozni, ami egyben a legjobban formálható, de egyben a „legkényesebb” is, ezért sokoldalú tudást, szakértelmet igényel. Az „anyag”, akiket alakítani kellett, akikkel dolgozott, volt olyan kényes, robbanékony és változó, mint jelenünk. Ebben a légkörben formálta tanítványait. Pontosan tudta, kibôl mi hozható ki. Óvta és a megvalósítható lehetôségei felé terelte a tehetségeket, teret engedve az egyéni kibontakozásnak, úgy kötött, hogy felszabadított. Sok nagy tanár-egyéniség, edzô, olimpiai bajnok, Európa-bajnok és helyezettek kerültek ki ebbôl a világhírû mûhelybôl. Ebben a világhírû dobóiskolában olyan olimpiai bajnokok nevelkedtek, mint Németh Angéla, Németh Miklós, az ezüst- és bronzérmeket elérô Kulcsár Gergely gerely-hajítók, valamint az ötödik helyezett súlylökô Nagy Zsigmond. Az volt a hitvallása, hogy a testnevelô és az edzôi pályán a hitelesség, a produkálás, a szüntelen tanulás, készülés újabb feladatokra, ez az eredményesség,

a megmaradás alapja. Mindig inspirált bennünket a továbbtanulásra, hogy a testkultúra közvetítôinek ismerniük kell a határtudományokat, mert minél többet tudunk a tudományok területérôl, annál többet tudunk hozzáadni a tanári és edzôi hivatásunkhoz. Tudományos alapossággal elôször Koltai professzor vizsgálta az atlétikai dobásokban megnyilvánuló és alkalmazható biomechanikai törvényszerûségeket, az izommechanikai elvek érvényesülését. Hirdette, hogy naprakésznek kell lenni, minden órára, minden edzésre, foglalkozásra újjá kell teremteni magunkat, versenylázat érezve, mert a sztereotip oktatás hatástalan és sivár lelkeket teremt. Olyan iskolát teremtô testnevelô volt, aki a magyar testkultúra, a testnevelés és sport hagyományait emelte magasba, és a TF több, mint háromnegyed évszázados kertjében – közel fél évszázadon át – nem csak tudást közvetített, hanem példát adott, jellemet formált, szüntelenül oltott, nyesett és nemesített. Koltai professzor úrról elmondható, hogy gyôztes atlétája volt az életnek, mert tanári, edzôi, kutatói és vezetôi pályáját maradéktalanul kitöltötte. Szellemi örökségül hagyva ránk, hogy a TF-et, mint a Testkultúra Szellemi központját, annak hagyományait kell továbbvinni és fejleszteni, mint ahogyan azt kiváló elôdeink tették. Az utóbbi tíz évben az Atlétika Tanszék tagjai közül rendszeresen meglátogattuk. Ezek a meghitt összejövetelek, kölcsönös tájékoztatások, nézeteink összevetése és a viták után, melyekbôl kilépve mindig gazdagabbnak, többnek éreztük magunkat. Ez az életmû egyszeri és megismételhetetlennek tûnik, mindannyiunk büszkesége és egyben követésre méltó példája. Szeretnénk, ha ez az elismert életpálya mindenkori példaképpé válhatna a felnövekvô testnevelô tanár- és edzônemzedék számára. Egy korszakot lezáró személyiséget veszítettünk el, gyászolunk, akivel már csak könyvei, tanulmányai lapjain és a tanítványok emlékezetében találkozhatunk. Fájdalmunkba szorongás is vegyül, amikor megpróbáljuk tudomásul venni szeretett tanárunk elvesztését. Dr. Szécsényi József egyetemi tanár

44 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Néhány gondolat a vegán táplálkozásról a sport kapcsán Bevezetés Érdeklôdéssel olvastam Tóth Viktor, 35 éves amatôr triatlonista gondolatait a MAGYAR EDZÔ 2004/3 számában. A szerzô vegán, s a cikkben a vegán élsport (általa fehér foltnak nevezett terület) egyes kérdéseit elemzi, ill. a saját tapasztalatait írja le. A cikk egyik megállapítása – inkább csak vélekedése - hogy a XXI. században meglehetôsen sok tudományos kutatás cáfolja azt a tévhitet, hogy vegánként nem lehet teljesen egészséges életet élni. A másik megállapítás – amire ugyancsak reflektálni kívánok – az Dave Scott világbajnok, s két olimpiai bajnok, Edwin Moses és Carl Lewis esete, akik a szerzô szerint vegánként érték el legjobb eredményeiket, s ez ellentétben áll azzal, amit én a MAGYAR EDZÔ 2003/3 számában írtam a vegetáriánus sportolók táplálkozását elemzô cikkemben.

Vegán táplálkozás a vegetarianizmuson belül Nem vitatható, hogy az ember fogazata, gyomor- és bélrendszere nem a vegetáriánus táplálkozást példázza, igaz, a húsevô (ragadozó) állatokéhoz sem hasonló. Hanem éppen az un. vegyes táplálkozásra utal, arra, hogy jól kiegyensúlyozott, állati és növényi eredetû táplálékot egyaránt tartalmazó étrend illik hozzá. Ha valaki szigorúan vegetáriánus, akkor – sajnos – elôbb vagy utóbb nagy valószínûséggel bizonyos hiánybetegségek megjelenése várható, hiszen számos komponensbôl a csak növényi étrend hiányos. Nagyon-nagyon odafigyelô, kínosan precíz táplálkozási forma szükséges ahhoz, hogy a táplálkozás adekvátnak legyen tekinthetô, azaz az élettanilag szükséges anyagok (pl. esszenciális aminosavak, mikroelemek) hiány nélkül jussanak a szervezetbe. Az un. ovo-vegetáriánus ill. lakto-vegetariánus táplálkozási formák már enyhítik e problémákat. A vegetarianizmuson – ennek lehetnek pl. vallási vagy anyagi okai is – belül különleges, s még inkább problémás területet képvisel a vegánok táplálkozása. Ez egy nagyon szigorú táplálkozási forma, azt jelenti, hogy ennek követôje kizárólag növényi eredetû táplálékot fogyaszt, s ezen belül is kizárólag olyan mezô-

gazdasági termékeket, élelmiszereket, amelyek semmiféle hôkezelésnek, technológiai mûveletnek nem lettek kitéve. Ez lényegében nyers koszt fogyasztását jelenti, pl. zöldségféléket, gyümölcsöket, gabonamagvakat, dióféléket nyers, eredeti, natúr állapotban. Ez olyan táplálkozás, amire a szakemberek egyértelmûen azt mondják, hogy kerülendô, hiszen nagyon egyoldalú, s számos hatóanyagban, élettanilag fontos komponensben hiányos.

milyen, a felkészülést harmonikusan támogató orvosi segítséget kaptak (pl. táplálék-kiegészítôk) a teljesítmény fokozása érdekében. Medicinális háttér nélkül ma egyszerûen nem lehet pl. rövidtávfutásban világraszóló eredményt elérni. S minél magasabb a sportoló teljesítôképessége, minél magasabb az általa elért teljesítményszint, annál döntôbb ez a tényezô. Nem attól fut valaki 10 másodpercen belüli 100 métert, hogy nyers sárgarépát rágcsál.

Sport és vegán táplálkozás, teljesítôképesség

Egészséges-e a vegetáriánus táplálkozás?

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapja a jó sportteljesítménynek, természetesen csupán szükséges, de nem elégséges tényezô. Ha viszont a táplálkozás adott összetevôkre vonatkozóan inadekvát, akkor a hiányt pótolni kell, különféle un. adjuváns szerek alkalmazásával. Minél inkább eltér a táplálkozás a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet alkalmazó táplálkozástól, annál nagyobb feladatot jelent a megfelelô tápanyagkiegészítés, a különbözô táplálék-kiegészítôk alkalmazása. Biztonsággal állítható, hogy a szigorúan vegetáriánus táplálkozás önmagában (azaz adjuvánsok, táplálék-kiegészítôk nélkül) nem nyújt kellô alapot a magas szintû sporteredmény eléréséhez. Tóth Viktor nagyon-nagyon rossz példát hoz ennek cáfolatára, amikor arról ír, hogy Dave Scott, Edvin Moses és Carl Lewis eredményei igencsak magas szintûek, holott vegán sportolókról van szó. Az ô esetükben ugyanis a teljesítményt nem alapvetôen az határozta meg, hogy milyen alaptáplálkozást folytattak – hanem az, hogy

Igen, az lehet, de kiegészítést igényel. Az viszont tény, hogy a vegetáriánus étrendet követôk életvitelében fellelhetôk bizonyos – egészségi szempontból egyértelmûen pozitívan értékelhetô – különbségek a vegyes táplálkozást folytatókkal szemben. A vegetáriánusok ugyanis általában nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt, sok idôt töltenek természetes környezetben, s fokozottan ügyelnek a mentális kiegyensúlyozottságra, a stresszmentes körülmények biztosítására, a lelki egészség megóvására. Statisztikai adatokkal bizonyítható tény, hogy a húsmentes táplálkozást elônyben részesítôknél bizonyos betegségek (pl. végbélrák, tüdôrák, cukorbaj, magas vérnyomás, elhízottság, köszvény, székrekedés, aranyér-betegség) kisebb arányban fordul elô, mint a nem húsmentes táplálkozást folytatóknál. Ezen betegségek kisebb arányú elôfordulása azonban döntôen nem abból fakad, hogy valaki nem eszik húst, hanem az említett életmódnak és pozitív hatású életvitelnek köszönhetô.

■

MAGYAR EDZŐ 5

2004/4

mogatókkal: az újonnan alakult Nemzeti Sporthivatallal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, valamint a programok megvalósításában és az együttmûködésben kölcsönösen érdekelt intézményekkel, szervezetekkel, mint a TF (TFTI), MSTT, NUPI, OSEI, SOSZ, Magyar Egyetemi- és Fôiskolai Sportszövetség, Nemzeti Szabadidô Sportszövetség, az országos sportági szakszövetségek, a fogyatékkal élôk sportszövetségei és azok ernyôszervezetei.

Az edzôi szakma elismerése, elismertetése elsôsorban rajtunk múlik! Szervezetünk, a MET 1993. szeptember 1-én alakult, lényegében azzal a vezérgondolattal, hogy a testkultúra területén tevékenykedô sportszakemberek számára szakmai-érdekvédelmi fórumot teremtsen, s ezzel hatékonyan elôsegítse az érintettek szakmai tevékenységét. Mû-

ködésével igyekezett segíteni az edzôk és sportoktatók szakmai tudásának gyarapítását, munkájuk fokozottabb megbecsülését. Erre azért is szükség van, mert a rendszerváltás következtében kialakult kedvezôtlen sportfinanszírozási folyamatok következtében inkább nôtt a szakemberek kiszolgáltatottsága, semmint a szakmai és egzisztenciális lehetôségeik javultak volna. Az edzôi-sportoktatói szakma elismerése és támogatása - hogy finoman fogalmazzunk - nem tartozott a kiemelten kezelt feladatok sorába. A Magyar Edzôk Társasága fokozatosan erôsödött meg szervezetileg és bár bôségrôl ma sem beszélhetünk, a mûködéséhez szükséges minimális forrásokat sikerült megteremteni. Ennek köszönhetôen hirdethettük meg 2002-ben a „Megújulás programját”, s minden kétséget kizáróan, azóta minden évben sikerült valamit elôbbre lépnünk. Az elégedettség azonban mindig is kockázatot jelentô tényezô, veszélyes dolog. A pozitív jelek és kedvezô 2004-

beli történések ellenére ezért is fogalmaztam óvatosan, hogy még a látszatát is kizárjam az elégedettségnek, és inkább az el nem végzett feladatokra tettem utalást. Közhasznú társadalmi szervezet vagyunk, sajátos eszközeink nem lebecsülendôek, ám igazi sikert, áttörést kizárólag akkor tudunk felmutatni, ha céljaink érdekében képesek leszünk a korábbiaknál jóval intenzívebb módon mozgósítani, aktív és rendszeres cselekvésre bírni tagságunkat. Ez fontos feltétele annak, hogy növeljük tekintélyünket, befolyásunkat a magyar sport szakmai irányításában. Legyen tehát a 2005 évi programunk egyben felhívás is: a tömören felsorolt kilenc pont meghívó gyanánt is szolgáljon minden tagunk számára, mert tagjaink sokat tehetnek magukért, egymásért, szakmai közösségünkért, azért, hogy a Magyar Edzôk Társasága a jövôben még cselekvôbb, befolyásosabb szervezet legyen. Dr. Ormai László, a MET elnöke

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: 471-4325, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail: [email protected]; weboldal: www.met.iif.hu

ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á Fénym A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….…

Összegezô javaslat

Edzôi munkahely:……………………………………………………………………………………………………………………………

Ha valaki szigorúan vegetáriánus táplálkozást folytat, akkor vagy hiánytünetek fognak fellépni, vagy nagyon komplex kiegészítést igényel az adekvát tápanyagbevitel. Jobb tehát, élettanilag kedvezôbb tehát a vegyes táplálkozás.

Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………...............

Szabó S. András Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar 1118 Budapest, Somlói u. 14-16. e-mail: [email protected]

aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............…………

6 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Sportszakmai jelentés az Athéni Olimpiai Játékokról Köpf Károly Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

„Álomszerû, felejthetetlen játékok voltak” Ezzel a mondattal zárta be Jacques Rogge, a NOB elnöke az Athéni Olimpiát Az athéni olimpiának valóban felejthetetlen, egyszeri atmoszférája, hangulata volt. A görögök kitûnôen ötvözték az antik olimpiák szimbólumait a modern kor követelményeivel. Az olimpia sikeres lebonyolításával csattanós választ kaptak azok, akik még közvetlenül a játékok elôtt is kétségbe vonták, hogy Athén képes lesz az olimpia megrendezésére. . Kétségtelen, hogy a rendezôk jelentôs lemaradásban voltak az elôzetes tervekhez és az ígéreteikhez képest, de jó mediterrán szokás szerint mégis az utolsó pillanatban minden „összeállt”. Teljes körû volt a részvétel az olimpián, a NOB mind a 202 tagországa képviseltette magát. A programban Sydneyhez képest nem volt lényeges változás. Nem volt újonnan felvett sportág, csupán néhány új versenyszám került fel az olimpia programjára. Elsô ízben vehettek részt, például az olimpián a birkózó nôk, és a nôi kardvívók. Mindössze eggyel több versenyszámban – 301-ben – avattak bajnokot, mint Sydneyben.

Célkitûzések A MOB 2001. június 21-i Közgyûlése az alábbi célokat tûzte ki az olimpiai csapat elé: • Minél több sportágban megszerezni a részvételi jogosultságot és minél nagyobb sportolói létszámmal részt venni az olimpián. • A sydney-i eredményességet megismételve megôrizni helyünket a világ elsô 15 nemzete között. • Az olimpián résztvevô sportolók közelítsék meg, vagy szárnyalják túl eddigi legjobb teljesítményüket A minden eddiginél nehezebb kvalifikációs idôszak végén 22 sportág teljesítette sikerrel ezt a célt. . A Magyar Olimpiai Csapat 217 versenyzôvel vett részt az olimpián. (Sydneyben 191 volt a versenyzô létszám).

Teljesítés • A Magyar Olimpiai Csapat 8 arany, 6 ezüst és 3 bronzérmet szerzett. Ez azonos a Sydneyben megszerzett érmek számával és azok eloszlásával. Az érme-

ken kívül 8 db. IV., 8 db V., és 6 db VI. helyezéssel a nem hivatalos pontszámítás ( 7-5-4-3-2-1) szerint 144 olimpiai pontot értünk el. Ez kilenc ponttal múlja felül a sydneyi eredményt. Az érmek számát tekintve a nemzetek rangsorában a 13., a pontokat tekintve a 14. helyen végeztünk. Így a csapat teljesítette a kitûzött célt, megôrizte helyét az olimpiai nemzetek élmezônyében. Ennél is fontosabb az a tény, hogy sikerült megállítani a barcelonai olimpia óta mutatkozó visszaesést mind az érmek számában, mind a pontszámban. • Az olimpián részt vett sportolóink döntô többsége becsületes küzdelemben helytállt, s ha nem is tudta mindenki legjobb formáját hozni, legjobb teljesítményét elérni, összességében hozzájárult az olimpiai csapat sikeres szerepléséhez. Kilencvenkilenc sportolónk végzett az elsô hat hely valamelyikén.

Az eredmények értékelése A tervezett kvalifikáció és az eredményesség teljesítése sportáganként eltérô módon sikerült. Az eredményességi célkitûzésüket maradéktalanul teljesítették a kajak-kenu és a vívás sportágak. De még ezeknél a sportágaknál is található egy-egy, a vártnál gyengébb teljesítmény: kajak-kenuban a kenu szakág, vívásban a csapatok szereplése. Jónak mondható teljesítményt nyújtottak az atlétika, birkózás, kézilabda, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, úszás és vízilabda sportágak. Azonban ezeknek szinte mindegyikénél – talán az úszás kivételével – komoly hiányosságok is tapasztalhatók. A birkózás, öttusa és sportlövészet sportágak aranyérmük ellenére, összességükben elmaradtak a tervezett eredményességüktôl. A kézilabda és vízilabda sportágak pedig féloldalasnak bizonyultak. A két sportág erejét mutatja, hogy mindkét nemben kvalifikációt szereztek, viszont a nôi kézilabda csapat és a nôi vízilabda csapat messze elmaradt a várt teljesítménytôl. Az atléták és súlyemelôk teljesítményét pedig a doppingvétségek rontották le. A várakozás alatt szerepeltek az asztalitenisz, evezés (a pontszerzés ellenére), a judo a kerékpár, mûugrás, ökölvívás, tenisz, torna (elsôsorban a gyenge kvalifikációs eredmé-

nye miatt, ugyanakkor Gál Róbert pontszerzése elismerésre méltó). Különösebb várakozás nélkül tekintettünk a triatlon, szörf, vitorlázás sportágak szereplése elé. Sajnos a tapasztalatok az mutatják, hogy az elôzetes borúlátásunk jogos volt. Ezeknek a sportágaknak egyelôre csak a kvalifikáció megszerzése lehet a reális célkitûzésük. Az olimpiai eredmények azt mutatják, hogy a kvalifikáció minél korábbi megszerzését kell szorgalmazni. Így hosszabb idejû és jobban tervezhetô a csúcsformát biztosító olimpiai felkészülés. Ezt igazolják a korábbi világversenyen kvalifikációt szerzettek eredményei (Vörös Zs., Igaly D., férfi vízilabda, férfi kézilabda, stb.), illetve az, hogy akiknek az elôzô évek világversenyein nem sikerült kvalifikációt szerezni, és csak az utolsó pillanatban teljesítették a részvételi követelményeket, azok többségükben elmaradtak a várakozástól A szövetségek többsége reálisan értékelte a versenyzôk, egységek, csapatok olimpiai teljesítményét. Az elért eredményesség, vagy sikertelenség szakmai okainak feltárása azonban legfeljebb részleges, vagy teljesen hiányzik a jelentésekbôl. A személyekre szólóan is sikeresnek értékelt felkészülések alapján a szakvezetôk nehezen találnak magyarázatot a várt csúcsformák elmaradására. Ezt elsôsorban pszichés problémákkal indokolják. A folyamatos, szisztematikus képességfejlesztés a zsúfolt válogatott és hazai versenyprogram miatt háttérbe szorult. Ennek hiánya esetenként a technika rovására ment. A technikai képzés egyébként is szerényebb keretek között folyt. Az erônléti fogyatékosságok és a technikai hibák kedvezôtlenül befolyásolták a tervezett taktikai elgondolások megvalósítását. A küzdôsportágakban egyre jelentôsebb gond a hazai élmezôny szûk létszáma, melybôl következôen nem tudták a szükséges színvonalú és létszámú partnereket biztosítani a felkészülés során. Az olimpiai kerettagokat adó egyesületekkel és szakosztályokkal döntô többségében a szövetségek kölcsönös alkalmazkodásra alapuló jó együttmûködést alakítottak ki. Kiemelt figyelmet fordítottak olimpiai kerettagjaikra. Esetenként felkészülésük anyagi feltételeihez is hozzájárultak, ami azonban a klubok tevékenységének más fontos területeirôl vont el pénzt.

■

MAGYAR EDZŐ 43

2004/4

sportoló napi szükségletét s az adott elemben dús élelmiszereket. Jelen dolgozatban az alkáli földfémek közé sorolható kalcium és magnézium kerül terítékre, majd a cikksorozat késôbbi részeiben az alkáli fémek (Na és K) s végül a nemfémes elemekhez sorolt ásványi anyagok (P, Cl, S) következnek. A sorrendet nem a szervezeten belüli elôfordulás aránya determinálja, hiszen ennek alapján a kalciumot a foszfor követné, aztán kálium, kén, nátrium, klór és magnézium lenne a sorrend.

Kalcium és kalciumszükséglet A makroelemek közül a szervezetben a kalcium fordul elô a legnagyobb mennyiségben, a testtömegnek hozzávetôlegesen 1.5 %-a kalcium. Döntô többsége (több, mint 98 %) a csontozatban és fogazatban található – a csontozat aránya a testfelépítéstôl, testtömegtôl, életkortól, választott sportágtól függôen többnyire 13-18 % - s a csont ásványi anyaga lényegében kalciumfoszfát. A vérplazmában csupán 1-2 g kalcium van. A sportoló napi kalciumszükséglete 23 g-ra becsülhetô. Kalciumhiány esetén csontképzôdési zavarok léphetnek fel, s a kalciumnak szerepe van a normális izomtónus fenntartásában s az idegmûködésben is. Ca-hiány esetén csökken a vér Ca-szintje, izomgörcsök, véralvadási zavarok léphetnek fel. Ha a szervezetben nagymérvû, izzasztással történô fogyás miatt lép fel sóhiány, s az izomgörcs ennek következménye, úgy ez intravénás Ca-injekcióval általában megszüntethetô. A kalciumfelszívódást és hasznosulást jelentôsen befolyásolja a táplálék összetétele. A nagy oxálsavtartalmú élelmiszerek (pl. sóska, rebarbara) oldhatatlan oxalátként megkötik a kalciumot, s gátolja a kalciumfelvételt a cereáliák korpájában található fitát is, s általában a diétás rostok. A szabaddá váló zsírsavak is képezhetnek kalciumszappant, s ezáltal gátolják a felszívódást. A laktóz (tejcukor) viszont elôsegíti a kalcium hasznosulását. A kalcium ugyanakkor befolyásolja a magnézium, valamint számos mikroelem felszívódását, tehát a túlzott bevitel (pl. esetleg Ca-pezsgôtablettából) is kerülendô. A nagy kalciumbevitel általában csökkenti, a kalciumhiányos táplálkozás viszont fokozza ezen ásványi anyagok retencióját. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a kalciumban gazdag táplálék bizonyos szempontból védôételnek is tekinthetô. Ugyanis a bôséges kalciumfogyasztás csökkenti bélcsatornába jutó toxikus nehézfémek (pl. ólom, kadmium) retencióját. Fôleg nôk esetében döntô jelentôsé-

gû a kalcium bôséges bevitele. A klimaxot követôen a posztmenopauzás oszteoporózis megelôzésére elônyös a Ca bevitel fokozása. A leglényegesebb persze az, hogy ifjú- és felnôttkorban olyan csonttömeget építsünk fel, amelybôl – a nehezen kivédhetô s a hormonális változásokból törvényszerûen adódó csonttömeg csökkenés következtében – nyugodtan csökkenhet némileg a kalcium tartalom, egészségi károsodás nélkül is. Közismert, hogy egy 80 éves nô csontjainak Ca-tartalma mintegy 20-30 %-kal kisebb, mint 40 éves korban. Ugyanezen csökkenés csupán 10-15 % férfiak esetében. Élelmiszereink közül legfontosabb Caforrás a tej, s a különbözô tejtermékek, bár a kenyér s a zöldségfélék Ca-tartalma sem elhanyagolható. Ha ivóvízként kemény vizet fogyasztunk (15 német keménységi foknál keményebbet), akkor a Ca-egyensúly számításánál a vízben lévô kalcium-mennyiséget is figyelembe kell venni.

Magnézium és magnéziumszükséglet A magnézium számos enzimatikus folyamat katalizátora s a csontszövetek alkotó eleme. A szervezetben nagyságrendileg kisebb arányban fordul elô, mint a kalcium, az elôfordulási arány általában 0.1 % alatti érték. Bár a szervezeten belül fôleg a csontrendszerben (50-60 %) található, a kálium után a magnézium a legnagyobb mennyiségben elôforduló intracelluláris kation. Fontos szerepe van az izommembrán elektromos potenciáljának fenntartásában, a neuromuszkuláris transzmisszió biztosításában, szerepet játszik az oxidatív foszforilációban s a glü-

kóz és zsírsavak intermedier anyagcseréjében, továbbá befolyásolja a fehérjeszintézist is. Hatása részben szinergista, többnyire antagonista a kalciuméval. Az egészséges szervezet akkor is képes a magnéziumhomeosztázis hosszabb idôn keresztül történô fenntartására, ha a magnéziumbevitel széles határok között változik is, ugyanis bôséges magnéziumfogyasztáskor a felszívódás mértéke csökken (kb. 25%), alacsony bevitel esetén viszont nô (kb. 50 %). A sportoló napi Mg-szükséglete legfeljebb 1-1.5 gra becsülhetô, ami természetesen számos tényezôtôl – pl. kalciumbevitel, folyadékfelvétel – függ. A lényeg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás kb. 1:2 arányú Mg:Ca bevitelt jelent. A magnéziumot újabban hipertóniában és érrendszeri bántalmakban szenvedôk kezelésére is sikerrel alkalmazzák, s funkcionális élelmiszerként magnéziummal dúsított italok is forgalomba kerülnek. Az élelmiszerek és italok viszonylag egyenletes eloszlásban tartalmazzák a magnéziumot – ellentétben a kalciummal – s magnéziumban dúsnak a zöldségfélék, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék tekinthetôk. Jelentôs a húsokból származó magnéziumfelvétel is, ugyanakkor a tej és tejtermékek esetében – bár az abszolút Mg mennyiség nem tûnik kevésnek – az igen magas kalcium tartalom miatt a relatív magnézium koncentráció nagyon alacsony. A magnézium hiányáról – normális, változatos táplálkozás esetén – nem beszélhetünk. A rovat következô részében – továbbra is kapcsolódva az ásványi anyagok ill. ezek szükséglete témakörhöz – a kálium és nátrium szükséglet ill. bevitel kérdésével foglalkozunk.

42 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

■

MAGYAR EDZŐ 7

2004/4

Sportolók ásványi anyag szükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

E rovat keretében eddig – úgy vélem számos érdekesnek, izgalmasnak minôsíthetô témakörrel foglalkoztunk. Így a fehérjebevitel, a folyadékfogyasztás, a testtömegcsökkentés, a mérlegelést követô táplálkozás, a vegetariánus táplálkozás, a kreatinkiegészítés, a tápláltsági állapot s a szabad aminosavak alkalmazásának kérdéseivel. E rész témája az ásványi anyag szükséglet (ill. bevitel és élettani hatás), s azon belül a makroelemek tárgyköre.

Makroelemek az élelmiszerekben Az emberi szervezet által igényelt ásványi anyagok közül azokat nevezzük makroelemeknek, amelyekbôl a napi szükséglet g vagy azt közelítô nagyságrendû, s a testszövetek koncentrációja általában nagyságrendileg g/kg körüli érték. Ellentétben a mikroelemekkel, nyomelemekkel, mezoelemekkel, amelyekbôl (ha esszenciálisak) sokkal kisebb a szükséglet, ill. a koncentráció értékek is több nagyságrenddel alacsonyabbak. A makroelemek valamennyien esszenciálisak (életfontosságúak), ezek biológiai szerepét jól ismerjük, s meghatározásukra régóta rendelkezésre állnak megfelelô analitikai eljárások. A makroelemek közé 4 fém (Na, K, Ca, Mg) s 3 nem fémes elem (P, Cl, S) tartozik, a szervezetet alapvetôen felépítô elemeket (H, O, C, N) nem makroelemeknek, hanem biogén elemeknek hívjuk. A szervezetünkbe jutó ásványi anyagok döntô része természetes élelmiszereinkbôl és italainkból származik, bár esetenként – élsportolók táplálkozásában különösen - nem elhanyagolható a különbözô adjuváns szerekkel, táplálék-kiegészítôkkel felvett mennyiség sem. Kihangsúlyozandó, hogy természetes eredetû élelmiszereink (pl. tej, gyümölcsök, tôkehús, gabonafélék) kálium tartalma nagyságrendileg – esetenként 2-3 nagyságrend-

del - haladja meg a nátriumtartalmat, ugyanakkor az élelmiszer-elôállítási technológiák során igen jelentôs mérvû lehet a sózás (a sajt, a kenyér, a húsipari termékek sótartalma jelentôsen meghaladja a tej, színhús, liszt sótartalmát), aminek következtében a táplálkozás-élettani szakemberek véleménye szerinti, optimálisan 1.0 körüli (Na+Ca):(K+Mg) arány akár jelentôsen eltolódhat, s meghaladhatja a 3.0 értéket is. Ahhoz, hogy élettani optimumot közelítsük, ahhoz mérsékelni kell a konyhasófogyasztást, ügyelni kell a nem kiugróan

magas kalciumbevitelre (mérséklet tejfogyasztás!), növelni a káliumban dús zöldségfélék, gyümölcsök fogyasztását, s esetleg a magnéziumban dús ill. dúsított termékek fogyasztására is odafigyelni.

Élettani hatás és ásványi anyag szükséglet A következôkben a már említett 7 makroelemre vonatkozóan ismertetjük ezen elemek szervezeten belüli elôfordulásának mértékét, s nekik tulajdonítható lényegesebb élettani hatásokat, a A hosszútávfutóknak különösen oda kell figyelni az ásványianyag bevitelre. Stefano Baldini a maratoni futás athéni olimpiai bajnoka

A válogatottak mellett dolgozó szakemberek munkáját az elért teljesítmény, és az elvégzett munka minôsíti. egyre kevesebb azoknak az egyesületi szakembereknek a száma, akik teljes szellemi és fizikai kapacitásukkal az edzôi munkára tudnak koncentrálni. Érdekes és tanulságos, hogy például az atlétikában a döntôs helyen végzettek mindegyike rendelkezik, un. „fôállású” edzôi háttérrel, akik ugyan teljesen eltérô anyagi és foglalkoztatási körülmények között dolgoznak. Rohamosan csökken a versenyzôkkel valóban fôfoglalkozásban tevékenykedô edzôk száma. Az olimpiai kerettagokat az egyesületekben felkészítô szakemberek jelentôs része több sportágban társadalmi munkásként, nyugdíjasként, jobb esetben mellékfoglalkozásban foglalkozik versenyzôjével. Ez a „státusz” – minden igyekezetük és áldozatvállalásuk ellenére – általában behatárolja a foglalkozásokra fordítható idôt és energiát. Ennek a problémának a rendezése a magyar sport jövôjét alapvetôen befolyásolja. A sportági szövetségek az olimpiai felkészüléshez elsôsorban a szervezési feladatok elvégzésével tudtak hozzájárulni. Ez fôként a szükséges anyagiak megteremtése és az anyagi támogatás igazságos elosztása terén tükrözôdött. Sok energiát fordítottak az olimpiai keretek mûködésének biztosítására, a hazai és külföldi edzôtáborok elôkészítésére és lebonyolítására, az utazások megszervezésére, az eszközök és felszerelések beszerzésére.

Valamennyi szövetség foglalkozott a felkészülés során a dopping elôírások, szabályok, törvények, valamint az aktuális doppinglisták versenyzôkkel történô megismertetésével. Részt vettek a MOB által ebben a témakörben szervezett rendezvényeken. A hazai és nemzetközi doppingellenes szervezetek minden sportágat többször vizsgáltak. A vizsgálatok valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak.

A nemzetközi erôviszonyok alakulása az Athéni Olimpia eredményeinek tükrében A résztvevô országok száma a múlt század kilencvenes éveiben történt nagy politikai, társadalmi változások után stabilizálódott. Athénban minden olimpiai nemzet jelen volt. Az utolsó három olimpián a résztvevô nemzetek száma mindössze öttel emelkedett. Az éremszerzô országok száma a sydneyi 80-ról 75-re csökkent. Az éremtáblázaton az aranyérmek számát tekintve az Egyesült Államok mögött a második helyet meglepetésre Kína foglalta el, megelôzve Oroszországot. Az összes érmek számát tekintve azonban még Oroszország a második. Kína látványos elôretörése arra enged következtetni, hogy máris rendkívüli erôfeszítéseket tesznek a 2008-as Pekingi Olimpiára. Érdekes képet mutat az érmeik megoszlása: a 32 arannyal szemben összesen 31 ezüstöt és bronzot szereztek. A másik meglepetés nemzet Japán. A Sydney-

ben elért öt arannyal szemben Athénban 16-ot nyertek, és az összes érmeik száma 18-ról 37-re emelkedett. Érdekes, hogy az ausztrálok eggyel több aranyat nyertek Athénba, mint Sydneyben. Az elôzô olimpia elsô tíz nemzetébôl kiszorult Kuba és Hollandia, helyüket Japán és a Koreai Köztársaság foglalta el. NagyBritannia a Sydneyben tett nagy ugrás után stabilan tartja helyét a világ élvonalában. Németország további érmeket veszítve egy hellyel ismét hátrébb szorult. Magyarország az éremtáblázaton Sydneyhez hasonlóan a 13. helyen végzett. Megelôztük Romániát, viszont Japán elénk került. Az Athénban megnyerhetô 926 érembôl a két legtöbb érmet szerzett ország, az Egyesült Államok és Oroszország együttesen 195-öt szereztek meg. (21 %). Az elsô tíz ország az érmek 56,2 %-át, az elsô 20 ország az érmek 73,8 %-át szerezte meg. Ez Sydneyhez képest csekély, alig több mint egy százalékos emelkedést jelent. A további 55 éremszerzô nemzet osztozott az érmek alig 27 százalékán, 126 nemzet pedig érem nélkül maradt. Tehát míg siker koronázza a NOB törekvéseit a teljes körû, valamennyi nemzetet felvonultató olimpiák rendezésére, egyre kevesebb nemzetnek van érmes sikerélménye. Az aranyérmek megoszlását tekintve hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Az Athénban kiadott 301 aranyérembôl az Egyesült Államok és Kína együttesen 22,2 %-ot szerzett meg. Az elsô tíz ország az aranyak 60 %-át, az elsô 20 a 80

8 MAGYAR EDZŐ százalékát vitte el. 57 ország nyert aranyat, ez nyolccal több, mint Sydneyben. A nem hivatalos pontversenyben elôször történt meg az olimpiák történetében, hogy több mit száz ország ért el pontot érô helyezést. A 106 pontszerzô nemzet azt jelenti, hogy a résztvevôk több mint fele nem csak ott volt, hanem valamelyik sportágban letette a névjegyét. Sydneyhez képest tizennéggyel emelkedett a pontszerzô nemzetek száma. Tizenkilenc új pontszerzô van, ami egyben azt is jelenti, hogy öt, Sydneyben pontszerzô nemzet most eredménytelen volt. Az új pontszerzôk között egyetlen Európai van, Luxemburg. Már az elôzô olimpia értékelésénél leírtuk hogy a kiélezett nemzetközi vetélkedésben az elsô húsz ország tekinthetô a világ sportja élvonalának, és ez kb. 100 pontos határt jelent. Nos a 20. helyet most Lengyelország foglalja el 100 ponttal. Az elsô tíz ország körében Sydneyhez képest két csere történt: Kuba és a Koreai Köztársaság helyét Japán és Ukrajna foglalta el. A leglátványosabb itt is Japán teljesítménye, 106 pontot javulva a 14. helyrôl a 7. helyre ugrott elôre. Kína és Ausztrália is megelôzte a korábbi 3. helyezett Németországot. Németország két olimpiai ciklus alatt 120 pontot veszített. A pontverseny elsô húsz helyezettjében annyi a változás, hogy a házigazda Görögország kiszorította Svédországot. Magyarország kilenc ponttal többet szerezve, mint Sydneyben, Hollandiával holtversenyben a 14. helyet szerezte meg, teljesítve ezzel az eredményességi célkitûzést. A Sydneyben elôttünk végzett országok közül Romániát elôztük meg, viszont Spanyolország 40 pontot javulva elénk került a pontversenyben. A megszerzett érmek és pontok alapján megállapítható, hogy továbbra is ôrizzük helyünket az olimpiai nemzetek élvonalában. Változatlanul három sportág, a kajak-kenu, a vívás és az úszás eredményei maghatározóak a magyar olimpiai csapat szereplése szempontjából. E három sportág Barcelonában 55 %-át, Atlantában 69 %-át, Sydneyben 57 %-át és Athénban 6o %-át hozta az összes pontoknak. Az is intô jel, hogy további három aranyérmes sportág - birkózás, öttusa, sportlövészet – eredményei csupán egyegy versenyzôhöz kötôdnek. Ahhoz, hogy továbbra is helytálljunk az egyre bôvülô és élesedô nemzetközi vetélkedésben, elsôsorban eredményességünk e három tartópillérét kell erôsítenünk, természetesen nem mondva le arról, hogy minél több csapatsportban szerezzük meg a részvétel jogát, és olyan korábban eredményes sportágak, mint a birkózás, torna, sportlövészet, ökölvívás, judo is-

■

mét, vagy nagyobb mértékben vállaljanak részt az eredményességben.

A MOB doppingellenes tevékenysége az olimpiai ciklusban • A MOB a 2001-ben hozott közgyûlési határozat alapján szerzôdést kötött minden olimpiai kerettaggal, amelyben a sportoló kötelezettséget vállal a tiszta felkészülésre, és minden hazai és nemzetközi doppingellenes szabály betartására. • A MOB honlapján a naprakész tiltott szerek listája 2001-tôl mindenki számára elérhetô volt. 2003-ban a MOB minden sportági szakszövetségnek CD ROM-on is átadta az aktuális doppinglistát. • A MOB képviseletet kapott a doppingellenes kormányrendelet alapján megalakult Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testületben. Sajnos a Testület megalakulása óta érdemi munkát nem végzett. • A MOB saját költségén „zöld számot” biztosított két doppingszakértônek, dr. Bakanek Györgynek és dr. Hollósi Ildikónak. E számokon a sportolók, sportszakemberek bármikor térítésmentesen hívhatták tanácsért, információért a szakértôket. • 2003. április 8-án A doppingellenes küzdelem fejleményei címmel konferenciát rendezett a TF-en, melyen az olimpiai felkészülésben résztvevô szakemberek, a „Gerevich” ösztöndíjasok, és NUPI által foglalkoztatott utánpótlás edzôk vettek részt. • A sportegészségügyi csoport vezetôje a keretorvosokon keresztül egészségügyi napló vezetésére kötelezte az olimpiai kerettagokat. A naplóban a sportolónak illetve a keretorvosnak fel kellett tüntetni minden egészségügyi beavatkozást (betegség, gyógyszerezés, orvosi beavatkozás, stb.). • A MOB Elnöksége 2004 március 3-i ülésén elrendelte, hogy minden, az olimpián résztvevô sportoló a kiutazásig kötelezôen doppingvizsgálaton vegyen részt. A Doppingellenôrzô Vizsgálati Központ 2004-ben 263 olimpiai kerettagnál megvizsgált 364 teszt negatív vizsgálati eredményt hozott. 96 db mintát - elsôsorban az úgynevezett dopping érzékeny sportágakban - a nemzetközileg akkreditált bécsi doppinglaborban vizsgáltak meg. Pozitív esetet nem jelentettek. • Az OSEI 2004. áprilisában „Doppingvétség nélkül” címmel tájékoztató füzetet jelentetett meg sportolók és sportszakemberek részére, melyet az olimpiai csapat minden tagjához eljuttattunk. • Az olimpiai helyszínén az egészségügyi csoport állandó doppingügyeletet tartott, hogy biztosítható legyen az orvosi jelenlét a mintavételnél.

2004/4

• Ezért a MOB az eddigi magyar olimpiai részvételek történetében a legnagyobb létszámú egészségügyi csoport kiutazását biztosította. A fentiek alapján megállapítható, hogy a MOB jogosan vélelmezte a benevezett versenyzôk a tiltott teljesítményfokozóktól mentes olimpiai felkészülését és részvételét.

Az athéni doppingesetek Ennek ellenére a magyar olimpiai csapat kiváló szereplését sajnálatos dopping vétségek árnyékolták be. A magyar csapatvezetést hatás-, és illetékességi körén belül a helyszínen minden jogszerû lépést megtett a dopping vétségen ért sportolók érdekképviseletéért a nemzetközi fórumok elôtt. . Esetenként a magyar csapatvezetésnek információ hiánnyal és a sportági vezetôk részérôl bizonyos esetekben a segítségadás elmulasztásával kellett megküzdenie a versenyzôk és magyar csapat érdekeinek legmagasabb szinten történô ellátásakor. A MOB elnöksége az olimpia után hatáskörében mindent elkövetett az athéni doppingügyek felderítése, a vétkesek felelôsségre vonása érdekében. Az érintett két sportági szakszövetséget felszólította, hogy vizsgálják ki a sportágukban elôfordult eseteket és tegyék meg a megfelelô intézkedéseket, a doppingvétséget elkövetôk és az ôket segítôk ellen. A doppingesetek tisztázását megnehezíti, hogy sajnos Magyarországon nincs törvényi szabályozás a doppingvétségek hatósági felderítésére és az elkövetôk felelôsségre vonására.

Zárszó Sajnos a 2004-es Sporttörvény alapján 2005-tôl bevezetésre kerülô állami sportfinanszírozási rendszer, a MOB köztestületi jogosítványainak, döntési kompetenciájának csökkentése elôrevetíti annak veszélyét, hogy az a kedvezô folyamat, ami Sydney és Athén között két kormány részérôl is tapasztalható volt az olimpiai felkészülés támogatásában, megszakad, és ez kedvezôtlenül befolyásolhatja jövôbeni olimpiai eredményességünket. Ezért a Nemzeti Sporthivatalnak és a Nemzeti Sporttanácsnak mielôbb tisztáznia kell a MOBnak a következô olimpiai ciklusra szóló hatáskörét az olimpiai felkészülés tervezésében, irányításában, ellenôrzésében és támogatásában. Megfelelô pénzügyi garanciák és hatáskör hiányában a MOB nem tudja ellátni az elmúlt olimpiai ciklushoz hasonló eredményességgel ezeket a feladatait.

■

2004/4 Vívóedzôk külföldön

Igaz, hogy öregbítik a magyar vívás hírnevét, de… Már sokkal többet vesztünk a hiányukkal, s azzal, hogy a mieink ellen nevelik a riválisokat, mint amennyit - erkölcsileg - ez ér! Íme, néhány ismert név a „határon túli magyar mesterek” listájáról: Ausztria: Gerevich Pál, Hammang Ferenc, Szlovenszky Lajos Németország: Somodi Lajos, Bujdosó Imre, Salamon Gábor, Berczellédy Tamás Anglia: Kopetka Béla, Kiss Róbert Finnország: Skoró István Luxemburg: Sima István Spanyolország: Tábor Sándor Portugália: Szlovenszky István India: Marton István Egyesült Államok: Udvarhelyi Kornél Szaúd-Arábia (nem állandó): Pézsa Tibor, Székely Zoltán

- Mi az, amihez ezzel szemben ragaszkodna? - A biztonsághoz feltétlenül! Ehhez pedig egyértelmûen négyéves, mondjuk mostantól a pekingi olimpiáig érvényes szerzôdésekre van szükség… Ne legyen kapkodás, ne az éppen aktuális eredmények szabják meg a megállapodások idôtartamát. Aztán vissza kellene adni a mesteredzôi cím rangját, nimbuszát… Régen jelentôs erkölcsi elismerésnek számított, ha valaki elnyerte, ma ki lehetne fejezni a megkülönböztetést pénzben is… Most arról nem akarok mesélni, hogy Franciaországban, ha valaki két olimpiai ciklusban, mondjuk fegyvernemi vezetôedzô a válogatott mellett, az csak ezzel a ténykedésével nyugdíjra lesz jogosult! Tudom, ettôl mi még nagyon messze vagyunk… - Arról mi a véleménye, hogy a NUPI máris sok edzôt tart el közpénzbôl? - Tudtommal több, mint százat… Hogy most mennyit fizetnek nekik, azt pontosan nem tudom, de három évvel ezelôtt egy fôfoglalkozású edzô 140, egy mellékfoglalkozású 70 ezer forintot kapott. És persze tisztában vagyok vele, hogy létezik még a Gerevich-ösztöndíj is… - Meg az úszóknál létezett a külön szövetségi juttatás… - Irigyeltem is érte ôket! De rögtön leszögezném, hogy a felsoroltak is engem igazolnak: mint a magyar sportban minden, ugyanúgy az edzôk javadalmazása is átláthatatlanul többcsatornás… Abszolút feleslegesen, mert minden olyan pénzt, amit az edzôknek szánnak, be kéne tenni egy zsákba a Nemzeti Sporthivatalban! Egy csapásra sokkal tisztábbak lennének a viszonyok… - És hazajönnének a külföldön dolgozó mesterek… - Á, nem, ez nem menne egyik napról a másikra, de hogy az elvándorlás megszûnne, az biztos! Érdemes lenne itthon Serényi Péter maradni! * Másodközlés a szerzô hozzájárulásával. (Sport Plusz – 2004)

MAGYAR EDZŐ 41

Kerékpáros edzôtovábbképzô konferencia – Freiburg A Német Kerékpáros Szövetség (BDR) 2004. évi edzôtovábbképzô konferenciáját november 12-14-én Freiburgban, az olimpiai központban rendezték meg a helyi egyetem sporttudományi intézetének és az egyetemi orvosi intézet sportorvosi részlegének közremûködésével. A MAgyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET) elsô ízben vett részt a rendezvényen a Magyar Edzôk Társaságának (MET) támogatásával. Fülöp Tibor alelnök, az Oktatási Bizottság vezetôje és Polonyi Balázs sporttudományi szakember, a paderborni egyetem korábbi hallgatója hasznos tárgyalásokat folytattak többek között Heiko Salzwedellel, az egykori NDK, késôbb Anglia pályaválogatottjának, majd az ausztrál országúti válogatottnak edzôjével, aki jelenleg is felelôs Robbie McEwen felkészítéséért. A kiváló szakember körvonalazta egy közeljövôbeli magyarországi UCI (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) edzôképzô tanfolyam megrendezésének lehetôségét, melyhez felajánlotta személyes segítségét. Horváth Balázs, a 15 éve Németországban élô és jelenleg Hannoverben sporttraumatológiát tanuló edzô magyar versenyzôk német csapatban való szerepléséhez ajánlott segítséget, valamint meghívta a MAKET alelnökét egy teljesítménydiagnosztikai laborban eltöltendô szakmai gyakorlatra. Megállapodás született szakmai anyagok cseréjérôl és egyéb együttmûködési lehetôségekrôl. A konferencia elôadásai igen magas színvonalúak voltak, errôl az elôadók személye is gondoskodott. Elôadást tartott többek között Yorck Olaf Schumacher, a német pályaválogatott orvosa; Lothar Heinrich, a T-Mobile (ex Telekom) proficsapat orvosa; Björn Stapelfeldt, a freiburgi kerékpáros teljesítménydiagnosztikai labor vezetôje és Ulrich Schoberer, az SRM terhelésdiagnosztikai mûszer feltalálója. Az elôadások négy témakör köré csoportosultak: Edzés és teljesítmény; Hajtástechnika; Erôedzés; Edzésdokumentáció. A biomechanikai és a teljesítménydiagnosztikai labor megtekintésén kívül bemutatásra kerültek azok a gimnasztikai gyakorlatok, melyek nagy szerepet játszanak a törzs stabilizálásában, valamint az erôgépeken végrehajtandó legfontosabb erôfejlesztô módszerek. Junker professzor, a lipcsei sporttudományi szakember gondolatai zárták a nagy sikerû konferenciát: „…a kerékpársportban napról-napra növekednek a teljesítmények. Nekem is, Önöknek is el kell gondolkodni a hallottakon, és nincs más lehetôségünk, mint tanulni, kutatni, és tökéletesíteni az edzésmódszereket!…” A konferencia anyagából szakcikk megjelentetését tervezzük a Magyar Edzô címû folyóiratban, valamint PowerPoint elôadást kívánunk tartani az új ismeretekFülöp Tibor bôl.

40 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

A legnagyobb érték az edzô* HIÁNY VAGY PAZARLÁS - SOKAN KÜLFÖLDÖN BOLDOGULNAK Tehetségek mindig voltak, vannak és lesznek… Szállóigévé vált mondás ez a magyar sportban, ami mostanában azzal egészül ki, hogy az állítás akkor is igaz lenne, ha egyetlen árva fillért sem szánna a sportra a jövô évi költségvetés. De ez csak (rossz) vicc, mert a szegénység ugyan néha nyomasztó, azért a teljes csôd még elkerülhetô… Edzôk azonban mindenképpen kellenek hozzá, viszont… Egyre kevesebben vannak, egyre nehezebb ôket méltó módon megfizetni, s ennek megfelelôen: ebben a szakmában - az arányokat tekintve - a munkaerôpiaci átlagot meghaladó az elvándorlás, a kényszerû külföldi munkavállalás. Kovács Tamás, az ebbôl a szempontból leginkább veszélyeztetett sikersportág, a vívószövetség technikai igazgatója a minap figyelemre méltó ötlettel állt elô: kapjanak az arra leginkább érdeme Mikor kezdôdött a vívómesterek tömeges külföldre szerzôdése? - indítottuk a beszélgetést a “kályhától”. - Már a hetvenes években elô-elôfordult, de tömegessé a következô évtizedben, tehát körülbelül húsz esztendôvel ezelôtt vált - válaszolta a hajdani világbajnok kardvívóból lett szakember, aki korábban szövetségi kapitányként is sikeresen dirigálta a legjobb hazai pengeforgatókat. - Túl a sportág magyarországi tradícióin, s a nyilvánvaló egzisztenciális mozgatórúgókon, volt ennek valamilyen különösebb oka? - Akadt, mégpedig az, hogy magyar szakembereknek messze földön nagyon jó a hírük. S nem is csupán a tiszteletreméltó eredményeik miatt, hanem azért is, mert Párizson és Moszkván kívül csak Budapesten folyik magas színvonalú edzôképzés: a TF-en Bay Béla kezdeményezésére 1961-tôl oktatják a leendô mestereket. - És az elvándorlás mindezidáig folyamatos? - Olyannyira, hogy a legfrissebb statisztikánk szerint pillanatnyilag 10 országban 32 magyar edzô oktatja a vívást… - Mi lenne, ha egy varázsütésre most mind egyszerre térne haza? - Bajban lennénk! Az itthoni helyzet ugyanis ellentmondásos: a tatai szakosztály, például, hónapok óta nem talál megfelelô párbajtôredzôt, pedig nettó 150 ezer forintos fizetést, szolgálati lakást és kocsit is kínál az álláshirdetésében… Mi sem dúskálunk a megfelelô szakemberekben, ezzel legutóbb akkor szembesültünk, amikor a regionális központjaink kialakítása közben Pécsre kerestünk edzôt, 200 ezer forintos fizetést és lakást ajánlva. - Minek kellene itthon megváltoznia, hogy ne menjenek külföldre dolgozni a szakembereink? - Átlátható, tiszta viszonyokat kéne teremteni a pénzügyekben, biztonságot kínálva a munkavállalóknak… ••• A sors úgy hozta, hogy mielôtt Kovács Tamással beszéltünk volna, mások véleményét is kikérhettük azzal a javaslatával kapcsolatban - legyenek a legjobb edzôink az állam által dotált közalkalmazottak

-, amely az interjú apropóját szolgáltatta. Ez az elôzetes közvéleménykutatás praktikusan arra is lehetôséget kínált, hogy késôbb az ötletgazda vívóvezetôt már az övétôl ugyan eltérô, azzal esetenként vitatkozó, de azt alapvetôen szimpátiával fogadó álláspontokról faggassuk… Ruza József, az úszószövetség fôtitkára elöljáróban a fenntartásait hangoztatta kollégája elképzelésével kapcsolatban: - Azért nem jó szerintem az elgondolás, mert egy közalkalmazottal meglehetôsen bonyolult lenne, például, adott esetben szerzôdést bontani… A közalkalmazotti besorolás kétségkívül biztonságot nyújt, de a sport szokásait és gyakorlatát még ennek érdekében sem lehet feláldozni. A Kovács Tamáshoz hasonlóan igencsak tekintélyes múlttal és tapasztalattal rendelkezô sportvezetô ugyanakkor jelezte, hogy már csak azért is egyet ért a legjobb edzôk, úgymond, központi támogatásával, mert az úszósportban ez gyakorlatilag már majdnem megvalósult: - Sportágfejlesztési programunk keretében tavaly 16 olyan edzô, aki valamilyen szinten közremûködik a válogatott versenyzôk világversenyekre való felkészítésében, szerzôdéses viszonyban állt a szövetséggel és - nem titok - három fizetési kategóriába sorolva pénzt kapott a munkájáért: legkevesebbet, 80 ezer forintot, azok kaptak, akik például ifi Eb-s úszókat irányítanak, s volt 100 ezres, meg 300 ezres “szövetségi edzôi” jövedelem is. Sajnos az év elején különbözô okokból megszûnt ez a finanszírozási lehetôség. Ruza egyébként, megemlítve, hogy a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézet (NUPI) büdzséjébôl - tehát állami pénzbôl máris nagyon sok edzô részesül, miként ugyanez a helyzet a Gerevich-ösztöndí-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2004/4

Sportszakmai beszámolók az athéni olimpiai szereplésrôl A magyar olimpiai csapat egészségügyi ellátásáról

jakkal is, jónak, megfontolásra érdemesnek tartotta Kovács Tamás gondolatait… Dr. Martin György, a Vízilabda Szövetség elnöke nem lepôdött meg, amikor a véleményét kérdeztük, sôt, meglepôen reagált: - Szerintem ez nem Kovács Tamás ötlete, sajnos már nem tudom pontosan, hogy kitôl, de hogy Ábrahám Attila, vagy Mesterházy Attila mondta ezt nemrég valahol, az biztos… - Vagyis a Nemzeti Sporthivatal elnöke, vagy az egykori GYISM politikai államtitkára szerint is szükség van, nevezzük ôket így, állami edzôkre? - Igen, így van! - Akkor Kovács Tamás ezek szerint nyitott kapukat dönget? - Ez könnyen elôfordulhat… ••• Vissza Kovács Tamáshoz! Szembesítjük az elhangzott, s fentebb idézett véleményekkel. Nem sértôdött meg, nem tiltakozott miért is tette volna. Ô is jót akar, mások sincsenek ezzel másképp… - Szó sincs arról, hogy ragaszkodnék, például, a közalkalmazotti státuszhoz - jelezte. - Tudom azt is, hogy ebben a szférában éppen leépítés van, ezért meg lehetne oldani a problémát más módon is: legyen a Nemzeti Sporthivatalnak egy elkülönített kerete a legjobb edzôink fizetésére! Mi több: a kétszázas létszámot is lehetne rugalmasan alkalmazni…

Az Olimpiai Játékok sportegészségügyi felkészítése megismerése céljából érdemes közel két esztendôt visszatekintenünk. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2002-tôl heti rendszerességgel sportszakmai egyeztetô fórumot tartott, melyen a MOB, a GYISM, a Testnevelési Egyetem, a Sportfólió Kht, a különbözô sportági szakszövetségek, valamint az OSEI képviselôi vettek részt. Ezen megbeszélések keretében lehetôségünk nyílt egyebek között megismerni az olimpiai válogatott sportolók mindennapi egészségügyi helyzetét, igényeit, esetleges problémáit. Ezen tárgyalások is nyilvánvalóvá tették, hogy a MOB-nak lehetôségei mérten anyagilag is szükséges támogatniuk az olimpiai sportegészségügyi felkészülést. Ennek keretében már 2003-ban is jutott 10 millió ft. Táplálék-kiegészítôkre, 2004-ben összesen 56 millió Ft-ot biztosítottak hasonló célokra, valamint egészségügyi eszközök beszerzésére. A rendelkezésre álló összegeket alapos megfontolás után részben a felkészülést segítô táplálék-kiegészítôkre, részben olyan mobil egészségügyi (fizikoterápia, rehabilitáció, gyógytorna, sürgôsségi ellátás) fordítottuk melyek Athénba is kikerültek. A technikai háttér megfelelô biztosítása után megkezdtük az egyeztetô tárgyalásokat a sportegészségügyi csapat személyi összetételére vonatkozóan. Alapvetô elvárás volt, hogy a nagy létszámú csapatok saját orvosaikkal dolgozzanak, minden dopping vizsgálatra legyen a sportolókkal orvosi kísérô, valamint minél több szakma képviseltesse magát. Az elsô MOB elnökségi ülés ezzel szemben mindössze 23 egészségügyi akkreditációt hagyott jóvá. Mivel ez egyértelmûen kevésnek bizonyult, egyrészt az egészségügyi csapat létszámát sikerült 26-ra emelni, másrészt ezek közül 5 csere lehetôséget, és egy akkreditáció nélküli helyet is kaptunk. Ennek eredményeként összesen 32 fôvel képviseltettük magunkat. A 13 orvos közül 6-an Intézetünk dolgozói, összesen több mint 10 különbözô szakterületet képviselnek. A 2 fô pszichológus mellett 15 fô gyúró és 2 gyógytornász segítette a csapat munkáját. SPORTÁG Orvosi ellátás Az olimpiai faluban az Asztalitenisz 0 elôzetes terveknek megAtlétika 24 felelôen az orvosi rendeBirkózás 0 lô mellett fizikoterápiásCselgáncs 0 masszôr helységek állEvezés 2 tak rendelkezésünkre. Kajak-kenu 1 Halasi dr-ral, valamint Kerékpár 0 Ács Ildikó gyógytorKézilabda (nôi) 28 násszal „elôôrsként” auKézilabda (férfi) 19 gusztus 8-án érkeztünk Mûugrás 1 Athénba. A 2 nap eleÖkölvívás 1 gendônek bizonyult az Öttusa 1 elôkészületekre, a 10-én Sportlövészet 2 külön géppel érkezô naSúlyemelés 6 gyobb küldöttséget már Tenisz 3 kész ambulanciák várták. Torna 2 Az orvosi és a fizikoteTriatlon 6 rápiás rendelôben is Úszás 23 ügyeleti rendszert vezetVívás 6 tünk be, az ellátások koVitorlázás-szörf 4 ra reggeltôl messze az Vízilabda 6 éjszakába nyúlva folytak. EÜ 12 A telefonos ügyeletes Média 6 orvos feladata szúrópróSportágvezetô 22 ba dopping-vizsgálatokra Csapatvezetés 18 történô kíséret biztosítáÖSSZESEN: 196 sa volt.

TESTTÁJ Fej, nyak Mellkas, has Hát, derék Váll, felkar Alkar, csukló, kéz Csípô, lágyék Comb Térd Lábszár, boka, láb

Esetszám 3 4 5 12 17 5 6 8 20

Gyakoriság (%) 3,75 5,00 6,25 15,00 21,25 6,25 7,50 10,00 25,00

Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar olimpiai csapat egészségügyi ellátása zavartalan volt. Sikerült felkészülni a légkondicionáló berendezések veszélyeire, a higiénés viszonyokra, jelentôs megfázás, hasmenés nem fordult elô. A korábbi nyári olimpiával összehasonlítva szignifikánsan kevesebb – és kevésbé súlyos – sérülés fordult elô, melyek egyik oka lehet a sérülésmegelôzô programok felkészülés során való alkalmazása (lsd. a mellékelt táblázatokat). A magyar olimpiai csapat kiváló szereplését sajnálatos dopping vétségek árnyékolták be. A WADA dopping kódex-vel egyetértve ezekért a sportolók elsôdleges felelôssége egyértelmû. Az érintett két szövetség versenyzôi az OSEI vezetôinek nyomatékos kérésére sem jelentek meg a kötelezôen elôírt vizsgálatokon, Intézetünkkel kapcsolatban nem állnak, keretorvosaik is más kórházakban dolgoznak. Az Országos Sportegészségügyi Intézet az érintett sportági szakszövetségekhez hasonlóan vizsgáló bizottságot állított fel, ennek feladata az érintett sportorvosok esetleges érintettségének vizsgálata, a tanulságok levonása. A magyar sport megítélését jelentôsen rontó tapasztalatok alapján meg kell vizsgálni, hogy a hazai dopping ellenôrzés megfelelô hatékonyságú-e, a GYISM által támogatott, nemzetközileg akkreditált dopping ellenôrzô labor Típus Esetszám mikorra helyezhetô üzemHúzódás 13 be. Zúzódás 18 A magyar olimpiai csaMyalgia 10 pat kiváló sportteljesítméHámsérülés 19 nyéhez ezúton is szeretnék Chondropathia 7 tiszta szívbôl gratulálni, toTendinitis, bursitis, vábbi sikeres, sérülésmentenosynovitis 12 tes sportpályafutást kívánLumbago 1 ni; sportorvos, pszicholóFractura 1 gus, gyógytornász, Égés 1 masszôr kollégáimnak a Bôrgyôgyászat 14 teljes olimpiai ciklus során Fül-orr-gége 24 nyújtott áldozatos, szakUrológia 1 szerû munkájáért hálás köSzemészet 6 szönetemet kifejezni! Fogászat 3 Dr. Tállay András PhD Belgyógyászat 7 az egészségügyi Egyéb 18 csapat vezetôje

10 MAGYAR EDZŐ A Magyar Birkózó Szövetség olimpiai jelentése Szabadfogás: 1. A szabadfogású birkózás meghatározó nemzetei az elmúlt világversenyek alapján az orosz, kubai, iráni és az amerikai birkózók. A nyerhetô érmeken nagy részben ôk osztoznak. Érmeket képesek még nyerni Törökország valamint az utódállamokbeli birkózók. Mi magyarok három EB aranyérmet és egy bronzérmet nyertünk az elmúlt idôszakban, ami kiemelkedô a Közép-európai mezônybôl. Az Athéni Olimpiára négy versenyzônk kvalifikálta magát, de sajnos katasztrofális sorsolást kaptak és csoportjukból nem sikerült továbbjutniuk. Ennek ellenére, illetve a négy év tapasztalatai azt mondatják velem, hogy mindenképpen elôreléptünk. Ezt az eredmények is bizonyítják. Úgy gondolom közelebb kerültünk a sportág közvetlen élmezônyéhez. Ezt bizonyítják a világversenyek csapatversenyein elért V-VI. helyezések (amit nem teljes csapattal értünk el). Azt az olimpia elôtt is tudtuk, hogy versenyzôinknél vannak a mezônyben jobb birkózók, de reménykedtünk, hogy verhetô ellenfeleket sorsolunk, de ez nem így történt. 2. A 2001. június 09-én a Közgyûlés által jóváhagyott felkészülési programban a szakág a következô feladatokat tûzte ki. Egy éremesélyes, további 2-4 kvalifikációt szerzett versenyzô felkészítése, közülük egy pontszerzési eséllyel. Ha a kvalifikációk számát és az esélyeket nézzük, amit vállaltunk teljesítettük, hiszen úgy gondolom, hogy Ritter Árpád kétszeres EB gyôztest nyugodt lelkiismerettel soroltuk az éremesélyesek közé, Aubéli Ottót EB IV., VB. V. helyezettet pedig a pontszerzésre esélyesek közé. Sajnálatos tény, hogy amikor a célkitûzés készült, az aktuális 2001. évi Európa-bajnokot, Bánkuti Zsoltot is pontszerzésre esélyes versenyzôk közé soroltam, de ô 2002-ben egy kényszerû gerincsérv operáción esett át és felépülése után nem tudta visszanyerni korábbi formáját. 2003-ban 84 kg-ban Kapuvári Gábor és Kiss Tamás is befejezte a birkózást, Kiss Gergô pedig még túl fiatal volt a feladat megoldásához. Tehát vállalásaink egyik részét teljesítettük, de az olimpiai jó teljesítménnyel adósok maradtunk. 3. 60 kg Wöller Gergô Vasi Volán SE – TF SE A 21 éves versenyzô szerezte meg a kvalifikációt, aki elsô felnôtt világversenyén pontszerzô helyen végzett és junior VB-n is bronzérmes lett a 2003. évben. A 2004. évben a második kvalifikációs versenyen szerezte meg a kvótát. Az olimpián ukrán és kirgiz ellenfelet kapott csoportjában. Mindkét mérkôzésen 3:0-ás pontozásos vereséget szenvedett. Mivel ez nem egy mérhetô sportág, talán annyiban tudnám jellemezni a fejlôdését, hogy az elsô kvalifikációs tornán az olimpián kapott ukrán Fedorisintôl még 8:2-s vereséget szenvedett, az olimpiára csökkent a különbség kettejük között. Remélhetôleg a további idôszakban, mivel fiatal és elhivatott versenyzôrôl van szó, a különbség nem csak csökken, hanem az eredmény is megfordul. Gergô esetében nehézséget okozott még, hogy május 05-én egy artroszkópos térdmûtéten esett át, így a felkészülés elsô 3-4 hetében nem tudott teljes értékû munkát végezni. Talán, ha nincs ez az operáció, még kisebb a különbség. 66 kg Hatos Gábor Haladás VSE Szintén 21 éves versenyzô, aki a tavalyi junior VB-n bronzérmet szerzett a 74 kg-os súlycsoportban. Az ebben a súlycsoportban kvalifikációt szerzett Szabó Gergô gyengébb teljesítménye miatt kettejük között a lengyelországi viadal döntötte el az olimpiai indulás jogát, ahol Gábor az idei 60 kg-os Európa-bajnokot legyôzve meggyôzött bennünket arról, hogy az olimpián ô lesz a magyar résztvevô (Szabó Gergô sérülés miatt vissza is lépett a versenytôl, majd operálni kellett). Gábor 12-13 kg-os fogyasztással vágott neki az olimpiának. Nagyon fegyelmezetten hozta a súlyát. Szlovák és török ellenfelet kapott a csoportjában. Szlovák ellenfelét 3:1-es pontozással legyôzte, majd ugyanilyen arányban marad alul török ellenfelével szemben. A török korábban kétszeres EB bronzérmes volt. Elmondhatjuk, hogy fizikailag nincs elmaradása az élmezônnyel szemben, ellenben rengeteg tétmérkôzés szükséges elôrelépéséhez, hiszen a hibák csak téthelyzetben jönnek ki. Ennek kiküszöbölésével elôreléphet és ô is, akárcsak Wöller Gergô, a következô olimpián és az azt megelôzô világversenyeken még nagyon sok örömet okozhat mindenkinek. 74 kg Ritter Árpád Csepeli BC 29 éves versenyzô. A New York-i VB-n szerezte meg a kvalifikációt

■

2004/4

az olimpiára. Kétszeres Európa-bajnokként érkezett. Kimondva-kimondatlanul éremért utazott ki a játékokra. Ezt az optimizmusunkat az elmúlt három év világversenyein elért eredményekre alapoztuk. Sajnos a sorsolása neki is nagyon rossz volt, hiszen nem a súlycsoport, hanem a világ legjobb birkózóját kapta csoportjába (13 világversenybôl 12-t megnyert). Mivel az elmúlt két évben az orosz versenyzô „gyengélkedett” az azt megelôzô idôszakhoz képest, szorosabban nyerte mérkôzéseit. Úgy éreztük, hogy legyôzhetô lesz, de ez az olimpia bebizonyította, hogy ez nem csak nekünk, hanem az egész mezônynek megint nem sikerült. Az orosz versenyzô kiemelkedett az egész mezônybôl (elôdöntô: 8:0, döntô 7:0). Kettejük mérkôzésén az elsô menet végén egy csomagbefogásból Árpi tushelyzetbe kényszerítette az oroszt, amit véleményem szerint rosszul pontoztak le, hiszen ebbôl a szituációból az orosz versenyzônek adtak 3 pontot, nekünk pedig 2-t (szerintem 6:3 lett volna az igazságos ítélet javunkra). Úgy gondolom, hogy teljesen más vezetô pozícióból kezdeni a második menetet, így sajnos a második menetben az orosz még jobban elhúzott és megnyerte a mérkôzést. A második csoportbeli mérkôzésére sajnos nem tudott már koncentrálni és vereséget szenvedett a görög versenyzôtôl is. A felkészülése talán még jobb lehetett volna, ha az utolsó 5 hétben nem zavarta volna folyamatosan egy szétnyílt seb az arcán, amiért folyamatosan védômaszkban edzett és talán tudat alatt kímélve kevesebb támadást vállalt. Különösen fájó, hogy a második helyezett kazah versenyzôvel szemben nagyon jó mérleggel rendelkezett, a harmadik helyezett kubai versenyzôt pedig idén márciusban a Medved Emlékversenyen legyôzte, de most sajnos egy mindenki számára verhetetlen ellenfelet kapott. 120 kg Aubéli Ottó Csepeli BC A 29 éves versenyzô a New York-i VB-n szerezte meg a kvalifikációt. Elmondható a súlycsoportról, hogy a 20 kvalifikált versenyzô közül Aubéli 8-10 versenyzôt bármikor képes legyôzni. 5-6 birkózó van, aki kiemelkedik a mezônybôl, a többiekkel pedig eddig szoros mérkôzésen maradt alul. Csoportjába most a kiemelkedô képességûeket sorsolták. Elsô mérkôzése a világ- és Európa-bajnok orosz Kurramagomedovot (aki Sydney Olimpián aranyérmes és azóta is veretlen Musulbest elôzte meg hazájában) kapta ellenfeléül és 6:0s pontozásos vereséget szenvedett. Mondhatjuk, hogy a papírforma érvényesült. Második mérkôzésén a grúz EB ezüstérmes Modebadzeval kellett birkóznia, akitôl a 2001-es budapesti EB-n a döntôbe jutásért tusvereséget szenvedett. Most egy sokkal szorosabb mérkôzést vívtak. Az utolsó percig 3:0-ás grúz vezetéssel, majd ezután egy „rizikó fogással” kísérletezett Ottó, amibôl 2 pontot kapott a grúz, így alakult ki az 5:0-ás eredmény, tehát ha csak a két mérkôzés eredményét nézzük, itt is csökkent a különbség kettejük között. Mind a négy versenyzôvel kapcsolatosan úgy gondolom, hogy a továbbiakban is lehet számolni velük, hiszen a 2005-ös budapesti világbajnokság óriási motivációt jelent az öregebbek számára is. Remélem, hogy ilyen katasztrofális sorsolásunk az életben többet nem lesz, de aki elsô akar lenni, annak mindenkit le kell gyôznie. A 16 hetes közvetlen olimpiai felkészülésben a következô rendezô elveket alkalmaztam. Az elsô idôszakban (magaslaton) a fizikai képességek javítására helyeztem a hangsúlyt, majd az ezt követô idôszakban (3 hét Kuba és 2 hét Vladikavkaz) speciális birkózó ingerek megszerzését helyeztem elôtérbe. A köztes idôszakban pedig a speciális állóképesség szinten tartását próbáltam elérni. Az utolsó 3 hetes ciklusban központi edzôtáborban, külföldi edzôpartnerek segítségével próbáltam a minél jobb csúcsformát kialakítani és bár az eredmény nem ezt tükrözi, úgy gondolom, jól sikerült. A mérhetô eredmények (futások, súlyzós gyakorlatok) mindenkinél javulást mutattak. Biztos vagyok benne, hogy ezek a közeljövôben érmekben is mutatkoznak majd. A sportág erôviszonyainak megértéséhez felsorolnám Ritter Árpád ellenfeleit, akik állampolgárság váltással új hazájuk színeiben lettek ellenfelei. Korábban ezen országokban nem volt kiemelkedô képességû versenyzô: 1. Gajdarov (BLR) Dagestanban élô és készülô versenyzô 2. Abdusalamov (TJK) ” 3. Osmanov (MKD) ” 4. Betenedis (GRE) 2001-ben még grúzként nyert EB-t 5. Laliev (KAZ) Osetiában élô és készülô versenyzô 6. Paslar (BUL) moldáv színekben volt junior világ- és Európa-bajnok Anélkül, hogy magyarázkodnék, az egész sportágra jellemzô sajnos ez a folyamat és nagyon nehezen tudjuk felvenni velük a küzdelmet,

■

MAGYAR EDZŐ 39

2004/4

ha el kellene venni visszamenôleg Marion Jones Sydneyben, csaknem öt évvel ezelôtt nyert érmeit, ha bizonyossá válik, hogy doppingolt. Ám ha jól belegondolunk, ezzel egy szinte végeláthatatlan folyamat venné kezdetét, még abban az esetben is, ha csupán azokat vennénk sorra, akikrôl idôközben bebizonyosodott, hogy tiltott teljesítménynövelôvel értek el káprázatos eredményeket, hogy mást ne említsünk, az NDK egykori nagyságait… S persze, nem csak ôk… Ennek soha nem lenne vége. Poundnak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak sokkal korábban kellett volna felébrednie, s a kanadai sportvezetô bármennyire is hajlik Jones érmeinek akár visszamenôleges elkobzására, ezt a fajta eljárást a NOB még az igazság keresésének tiszteletreméltó szándéka ellenére sem intézményesítheti. Abba bele kell tehát nyugodnunk, hogy az olimpiai aranyak története a soha fel nem fedett csalások következtében most már örökre terhes lesz kétségekkel, sôt fel nem fedett igazságtalansággal. Ez a kínos érzés legfeljebb akkor enyhülhet, ha mostantól kezdve viszont a tudomány hathatós támogatásával, kegyetlen következetességgel és kíméletlen szankciókkal igyekszünk kiirtani a csalás lehetôségeinek írmagját is a nemzetközi sportból. S nem kereshetünk felmentést, mentséget akkor sem, ha tudjuk: a csalás örök, akár az emberi lét.

Lehetséges megoldás – vagy eretnekség? A másik megoldás eretnekségnek számít, tudományos alapjai kidolgozatlanok, kilátásai tisztázatlanok… A sport versenyek elsôszámú alapelve az egyenlô esélyek biztosítása. Ha képtelenek vagyunk ezt a sikertelen dopping elleni harc miatt biztosítani – mi is, bár akaratlanul, cinkossá válhatunk a csalásban. A mértékkel alkalmazott doppingszerek, köztudott, hasznos segítôink a gyógyításban, az egészség helyreállításában és megôrzésében – feltéve, ismételjük, ha azt szakorvos által szabályozott mértékben, gyakorisággal és annak rendszeres ellenôrzése révén alkalmazzuk. Ez tehát – elvben legalábbis – könnyen elképzelhetô a versenysportolók esetében is… Hiba, visszaélés, vétség, túladagolás esetén nem kell hosszas vizsgálatokkal kideríteni a felelôsöket, hiszen az nem lehet más, csak a sportoló maga, illetve a dopping egészséges, elfogadható mértékét megszabó, illetve „mûhibát” vétô orvos, a szakember, akit ráadásul hivatásának esküje kötelez a helyes mérték és alkalmazás szakszerû meghatározására.

BALCO – dióhéjban MI A BALCO. Betûszó. A San Franciscóban a nyolcvanas években Victor Conte által alapított táplálék kiegészítô termékek elôállításával és terjesztésével foglalkozó cég teljes nevének – Bay Area Laboratory Co-operative – rövidítése. Kezdetben - és fedôtevékenységként a késôbbiekben is széleskörû felvilágosító tevékenységet fejtettek ki olyan táplálkozást kiegészítô programok népszerûsítése érdekében, amelyek az ásványi anyagok és vitaminok pótlásával biztosítja az egészséges életet. A társaság népes kliens csoportot szervezett az Amerika szerte leginkább ismert sportközpontok és sportszervezetek legnagyobb csillagai közül, mint amilyennek az atléták körébôl Kelli White, Tim Montgomery, Marion Jones, azután nagy sztárokat az amerikai baseball és futball világából, majd késôbb külföldi, nemzetközileg ismert kiemelkedô versenyzôket, mint a brit Chambers is például. A LEBUKÁS. A Kaliforniában mûködô laboratóriumot, - a dopping gyárat – 2003 szeptemberében óriási meglepetés érte. Egy ismeretlen levélíró feltárta a társaság dopping programját, s melléklelt a levélben egy olyan injekciós tût, amelyben a doppingszerek elfedésére alkalmas THG maradványai voltak. Az amerikai doppingellenes ügynökség elemzése megerôsítette a gyanút, visszamenôleg kideríthetôvé váltak a nagy versenyekre doppinggal készült sportolók. Akkor egyébként egy adócsalással kapcsolatos más irányú vizsgálat is folyt már a BALCO ellen. Nos, azon a szeptemberi napon a nyomozók razziát tartottak a laboratóriumban, számos tagadhatatlan tárgyi bizonyítékot gyûjtöttek össze, s következésképpen San Francisco Szövetségi Bíróságán elkezdôdött Conte és négy társa ellen a bírósági eljárás. A FOLYTATÁS. Kihallgatásai végén Conte állítólag egy listát adott át a bíróságnak, amely 27 ismert, kiemelkedô férfi és nôi sportoló nevét tartalmazta – valamennyien állandó kliensként mûködtek együtt a BALCO-val. Az elsôrendû vádlott eleinte mindent tagadott, a bizonyítékok és tanúvallomások súlya alatt azonban megváltoztatta magatartását. Elôbb vádalkut ajánlott fel egyenesen George W. Bush elnöknek, a Fehér-ház azonban nem állt szóba vele. Conte ebben azt szerette volna elérni, hogy teljes, minden részletre kiterjedô vallomásáért cserébe a büntetése ne tartalmazzon letöltendô börtönt. AMI VÁRHATÓ. Victor Conte bírósági tárgyalásaira San Franciscóban elôreláthatóan márciusban kerül sor. Nem ô az egyedüli vádlott, rajta kívül még három személyt érint az ügy: James Valentet, a BALCO igazgató helyettesét, azután az ukrán származású hírneves sprintedzôt, a specialista Viktor Korcsemnit, s végül az egyik leghíresebb baseball sztár, Bonds edzôjét, a beszervezésben vezetô szerepet játszott Greg Andersont. Ami Marion Jones esetét illeti, ô elsô ellenlépéseként következetesen tagadott mindent, azután pedig 25 millió dolláros perrel fenyegette meg Contet hitelrontásért és a becsületét ért sérelmekért. Mielôtt bármi történne Jones ügyében, elôbb minden bizonnyal mindenki megvárja a dopping botrány tavaszi bírósági lezárását. G. R.

A doppingolás „felszabadítását”, a teljesítmény növelô szerek szabályozott használatát, „sportszerû” keretek közötti alkalmazását tartalmazó iménti eretnek gondolatot nem elôször vetettem papírra, s bár eddig szinte kivétel nélkül minden alkalommal inkább megrökönyödést váltott ki, mint megértést és helyeslést, mégis lehet, hogy járható utat jelent. Talán még csak annyit ehhez, hogy mindez természetesen nem zárja ki egy teljességre törekvô dopping ellenôrzô nemzetközi hálózat-rendszer mûködtetését, állandó tudományos igényû fejlesztését. Nem csupán az elrettentés esetleg várható hatásai miatt, hanem azért, hogy tévedhetetlen gyakorlati ellenôrzési eredményei következtében a doppingolás vétségén fogott versenyzô és az érte szakmai felelôsséggel tartozó orvos súlyos büntetést kapjon, amely nem lehet más, mint örökös eltiltás - a sporttól, illetve a hivatástól… Nem lehetünk naivak, teljességgel és végérvényesen még így, ennyivel sem irtható ki a csalás, ezt is elôre borítékolom. Gallov Rezsô

Nina Kraft miatt a németek szégyenkeznek

38 MAGYAR EDZŐ

kozással. Egy vadonatúj injekciós tûért, egy NovoPen típusúért jött be, amit ezer dollárért vásároltam, s a növekedési hormon befecskendezésére alkalmaztuk… Meg kellett tanítanom, hogyan használja. A legkevésbé sem tûnt idegesnek, feszültnek, azt mondhatom, az önfegyelme soha nem hagyta el. Jobb combján felhúzta a „bicikli shortját”, felszívott a tû tartályába négy és fél egységnyi növekedési hormont és „belôtte” az adagot négyfejû combizmába… Kedveltem Mariont, s úgy csinált mindent, ahogyan a többiek, semmiben sem különbözött másoktól. Ami engem illet, tudtam, hogy az elérhetô legmagasabb minôségû szert kapja… Ezt én szavatoltam…” Az ESPN adónak egy nem sokkal késôbb adott interjújában a kaliforniai dopping cár arról az egyre erôsödô aggodalmáról, sôt egyenes félelmérôl is beszélt, amely idôrôl-idôre elfogta Marion Jones hanyagsága, illetve az életében bekövetkezett jelentôs fordulat következtében tapasztalt mind gyakoribb feledékenysége miatt, nevezetesen attól az idôszaktól kezdôdôen, amikor egyre gyakrabban találkozott késôbbi partnerével, Jim Montgomeryvel, s elhagyta férjét, CJ. Huntert: „Ez volt a lehetô legkedvezôtlenebb változás a karrierjében, s ezt akkor, 2001-ben a stanfordi verseny idején, június elején meg is mondtam neki. Ez érthetô volt, ugyanis Hunter hihetetlen precizitással és pontosan betartott és betartatott mindent, ami Marion programját illette, a legapróbb részletekig. Ez a folyamatos és számomra is megnyugtató kontrol így megszûnt, s hirtelen megnôttek a kockázatok és veszélyek – magyarázta Conte. – Májusban, amikor egy szponzori körúton Edmontonban jártunk, például, egyszerûen a szállodai szoba hûtôszekrényébe felejtett egy elôkészített injekciós készletet… Nekem kellett

■

sietve visszarohannom, még mielôtt valaki felfedezhette volna… Alig néhány nappal késôbb az egész hajszálra megismétlôdött Oregonban. Az elsô esetben, emlékszem, azzal védekezett, hogy az edzôcipôjébe tette a készletet, a pár cipôt pedig odatámasztotta a hûtôszekrény oldalának, s azt felejtette ott. Abban a készletben, nem mellékesen, jó pár ezer dollár értéknyi növekedési hormon veszett volna oda… Ezeket a sztorikat nem lenne egyszerû kiagyalni, kitalálni, bármennyire is errôl próbálja a közvéleményt meggyôzni Marion.” Jones valóban váltig nyomatékosítja, hogy Conte hiteltelen, egyszerûen hazudik, csak hogy mentse az irháját. Nyilvánvaló, hogy a BALCO cég, mindenek elôtt Conte és vádlott társai, a dopping-körben található edzôk, orvosok, kisegítô szakemberek elsôsorban az anyagi elônyök miatt alakították és mûködtették a nagyszabású dopping hálózatot. Ezen túlmenôen azért, hozzá tehetjük, a hiúságuknak is nyilván hízelgett, amikor egy-egy világraszóló siker dicsôség fényében – ha ugyan részben és mellékszereplôkként – ôk is ott sütkérezhettek a sztárok mellett. S valóban, a szomorú igazság az, hogy Conte minden kétséget kizáróan kiemelkedô, meghatározó szerepet játszott ekként a világ sportjában, segített a legnagyobb csillagoknak, a profi sportok kiválasztottjainak is abban, hogy becsapjanak bennünket. A nemzetközi sport legfôbb irányítói érzik, tudják, hogy a közönség, a sportszeretô milliók bizalma megrendült a sport tisztaságában. Ugyanígy tudják, hogy a bizalom visszaszerzése érekében minden tôlük telhetôt el kell követniük, s tulajdonképpen igen nagy késésben vannak. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) máris ismételten közölte, hogy a 2005 évi világbajnokságot megelôzô, il-

2004/4

letve az eseményen foganatosított doppingellenôrzés összehasonlíthatatlanul szigorúbb lesz minden korábbinál. A sportkedvelôk azonban meglehetôsen szkeptikusok, s kíváncsian várják – egyebek között – vajon mi történik az ellentmondásosnak tûnô Marion Jones ügyben a következô hetekben-hónapokban. Az IAAF-ban egyre inkább hajlanak egy részletes, mindenre kiterjedô kivizsgálás mielôbbi lebonyolítására. A kanadai Richard Pound, a WADA nem régiben újjá választott elnöke a NOB elnök Jacques Rogge-gal egyetemben Jones meghallgatását szorgalmazza, mert az ô értelmezésük szerint Conte beismerése elegendô indítékot szolgáltatott ehhez. „Elérkezett az idô arra, hogy teszteljük Marion szavahihetôségét, s el kell döntenünk, hogy kinek higgyünk: neki, vagy Contenak” – mondta a WADA vezér. Bármilyen konzekvenciákkal zárulhat Marion Jones számára esetének elemzése, ez lényegében a személyes következmények közé sorolható, s érdemben legalábbis nem érinti az alapvetô, intézményes jellegû problémát, a dopping elleni általánosan hatékony fellépést. A helyzetet hogy Charlie Francisnak, az 1988-ban csúfosan lebukott és egy életre elmeszelt kanadai vágtázó, a szöuli játékok aranyérmétôl megfosztott Ben Johnson edzôjének ma is érvényes összegzésével jellemezzük, amelyet az akkori vizsgálatok és az ítélet ürügyén tett: „Olyan ez, mint amikor a gyorsforgalmi úton a rendôr járôr szabálytalanság miatt igazoltat egy leállított gépkocsivezetôt, s alaposan megbünteti. Amíg „adminisztrál”, a vétkes és a büntetô mellett tucatjával rohannak el a gyorshajtást és egyéb szabálytalanságot vétô kocsik.” Lényegében, bármennyire is nehéz kimondani, vajmi kevés változott a Szöul napjai óta eltelt tizenhat éven át. Az atléták és más sportolók változatlanul csalnak, doppingolnak, s többségükben meg is ússzák. A vétôk sorában vannak dicsôséget arató szerencsések, akik pedig lebuktak, azokra a csaló, a korrupt, a félrevezetô gazfickó bélyegét sütik. Az általánosságban terjedô gyanakvás következtében vajon hogyan értékelhetjük, mondjuk, éppen Marion Jones rendkívüli sikerekkel kikövezett karrier útját?...Vagy akár azoknak a nagy profi csillagoknak a megcsodált rekordjait, akik valamennyien a BALCO klientúrájához tartoztak…És egyáltalán: ha a kétségeink hihetetlenül erôsek és makacsok is. Mit tehetünk visszamenôleg?...A huszonegyedik század sportjának milyen ôrült dilemmája ez? Richard Pound azt mondja – mindig a kemény vonalvezetés híve volt, a zéró toleranciáé – ôt egyáltalán nem zavarná,

■

2004/4

hiszen saját országukban erôs birkózónemzetek (Kuba, Irán, Orosz, USA) mellett még legalább olyan képességû versenyzôk érkeznek új útlevéllel. Kötöttfogás 1. A kötöttfogású birkózás négyéves idôszakát 2001-2004-ig az utódállamok színeiben eredményt elérô versenyzôk határozták meg. Az orosz versenyzôk teljesítménye változó tendenciát mutat. Az Európa -és világbajnokságokon általánosan két súlycsoport aranyérmének megszerzésével térhetnek haza. Kazahsztán a már meghatározó erôt képviseli a nemzetközi birkózásban. Az olimpiára is hat súlycsoportban utaztak versenyzôik. Az üzbég-ukrán-azerbajdzsáni-belorusz versenyzôk egy-egy súlycsoportban kiemelkedôen szerepeltek. A nagy birkózó nemzetek a török-svéd-lengyel-koreaijapán-kubai világversenyrôl világversenyre kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak, melyek magukban foglalták több érem megszerzését. Elmondhatjuk azt a tényt, hogy az elmúlt sorsolási rendszerrel az érem megszerzése komoly feladatnak bizonyult. A négyéves idôszak világversenyein érmet szerzô utódállambeli versenyzôk, és más nemzetek csoportosítása: A két olimpia közötti világbajnokságok éremtáblázatát vizsgálva 13. vagyunk a világon (az aranyérmeket nyertek száma 12 nemzet, ebbôl 9 az utódállambeli. Az össz VB érmek számát tekintve Magyarország a 23 érmet szerzett nemzetek között a VI. helyen áll. Az athéni olimpiára való kvalifikálási rendszer magában foglalta a 2003-as év világbajnokságának 1-10 helyezettjét, és a Novi Sadon, majd Taskentben megrendezésre került nagy nemzetközi versenyek 1-5, továbbá 1-4 helyezettjét. A nagy birkózó nemzetek közül az orosz válogatott maximális, azaz 7 fôvel biztosította magát, míg USA, Kuba, Kazahsztán, Irán, Lengyelország 6 fôvel, majd Svédország, Ukrajna, Kirgízia, Magyarország 5 fôvel, természetesen megemlíteném a görög válogatottat, akik a rendezô ország jogán mind a hét súlycsoportban képviselték országukat. A hét súlycsoportban a megszerezhetô 21 érembôl az utódállambeli országoknak jutott 10, míg a többi 11 érmen osztozott a világ. Az aranyérmek figyelembe vételekor kiderül az a tény, hogy az utódállambeli birkózó nemzetek megtartották elônyüket a világgal szemben. Viszont kiderült az is, hogy a négyévenként megrendezésre kerülô olimpia folyamán többségében nem az elôzô évek világversenyein jól szereplô klasszisok tudták maximális teljesítményüket kamatoztatni, tisztelet a kivételnek. A magyar csapat a 2003-as világbajnokságon 3 kvalifikációt szerzett az olimpiára. Az elsô kvalifikációs versenyen Novi Sad-on Majoros István kvalifikálta magát 55 kg-ban, majd a második versenyen Berzicza Tamás 74 kg-ban. Kialakult az 5 fôs mezôny, melynek tagjai szereztek más érmeket világversenyeken. Optimizmussal készültünk az olimpiai játékokra. A nemzetközi és világversenyeken már megfelelôen jegyzik ôket, így ellenfeleik tudják azt, hogy legyôzni egy magyar versenyzôt, ahhoz maximális tudásukra lesz szükség. Az utóbbi évek világversenyein eredményeket értek el: Deák Bárdos Mihály, Berzicza Tamás, Bárdosi Sándor, Füredy Levente és nem utolsó sorban Majoros István. Ezek az eredmények alapján évrôl évre elsô tízben végzünk a nemzetek rangsorában. A fiatalok beépítésével és versenyeztetésével ezt a tendenciát próbáljuk életben tartani. 2. A 2001. június 9-ei MOB közgyûlés által jóváhagyott olimpiai terv megvalósulását több tényezô befolyásolta. 2001. decemberében átalakult a súlycsoportok maximális felsô határa. a., Elvesztettük a 69-es versenyzônket Hirbik Csabát, aki eredményesen szerepelt a megelôzô években. b., A 130 kg-os kategória felsô határát 120 kg-ra módosították. Így egy igazi abszolút kategóriás versenyzônknek Deák Bárdos Mihálynak kellett jelentôs 10-15 kg-os fogyasztást teljesítenie a világversenyekre. Az akkori tervezetben még nyolc súlycsoport és hat kvalifikáció szerepelt, a késôbbiekben a hét súlycsoporttal és az öt kvalifikációval elégedetten várhattuk az olimpia kezdését. 3. Az olimpiára való kiutazást augusztus 19-re terveztük, mert így kellô idô állt a rendelkezésünkre, hogy a számtalan információt feldolgozzuk. A szervezés feladata volt a közös apartman lakások célszerû felhasználása. A televízió, a hûtôszekrény és a dvd biztosította a csalá-

MAGYAR EDZŐ 11 dias légkört, a baráti hangulatot. A non stop étterem nem hátráltatta a fogyasztó versenyzôk szerepvállalását. Az edzésfeltételek tökéletesen szolgálták a birkózók igényeit. Az olimpiai falutól 200 m-re elkerített részben végezhettük az elôírt feladatokat. Egyéni értékelés 55 kg Majoros István Univer-KTE Kft. 30 éves 1 Majoros IstvánToyota Masatoshi (JAP) 5:3 Emelés kontra 2 áthúzós pörgetés 2 Pörgetés 1 áthúzós pörgetés 1 Pörgetés 2 Majoros IstvánRamirez Jansel (DOM) 5:1 Billentés+számolás 3 levitel 1 Pörgetés 1 Pörgetés Majoros IstvánRivas Lazaro (CUB) 5:1 Pörgetés 1 Nyalábolós pörgetés Pörgetés 1 Átlépés partelból Rászámolás 2+1 Majoros IstvánVakulenko Oleksiy (UKR) 3:1 Karfogással pörgetés2 pörgetés 1 Pörgetés 1 Majoros IstvánMamedaliev Gueidar (RUS) 3:1 Pörgetés 1 pörgetés 1 Pörgetés 1 Kapaszkodásból fordított Csípô 1 Már a kvalifikációs versenyen jól birkózott, látszott, hogy keresnivalója van ebben a súlycsoportban. Sajnos az ô teljesítményét nagyban befolyásolja az ideális fogyasztás. Sarkalatos pont volt a világbajnokságon az elsô mérkôzés, ahol nem azt nyújtotta, amit a késôbbiek folyamán teljesített. A felkészülésben a pörgetés és az emelés gyakorlása fontos momentum volt. Az edzéseken elvégzett munka minôsége és mennyisége garantálta az olimpiai eredményességét. Az athéni olimpiát megelôzô egy évben sportorvosi segítséggel tudatosan és tudományosan táplálkozott, így nem okozott számára problémát az 55 kg-os súlycsoportra való fogyasztás. Sorsolása nehéz volt, de minden mérkôzésén magabiztosan és erôtôl duzzadóan birkózott. A technikailag és taktikailag felépített versenyzése meghozta számára és a magyar csapat számára a sikert. Az edzéseken példamutató munkája elragadhatja a fiatalokat és megmutathatja az utat számukra, hogy szintén eredményes versenyzôk legyenek. 66 kg Füredy Levente BVSC-Ganz-Tát 26 éves 15 Füredy LeventeGergov Nikolay (BUL) 2:4 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás 1 Pörgetés 2 Füredy LeventeKim In Sub (KOR) 1:6 Felülkeveredés Fordított 2 Fordított 2 Lábfogás intés 2 Az elsô mérkôzésen hozzá hasonló kellemetlen bulgárral birkózott. A fogyasztás után nem tudott kellôen regenerálódni, és ezt az ôrült iramú elsô mérkôzést nem tudta gyôzelemre fordítani. Titkon az elsô hatba vártuk a tavalyi világbajnokságon nyújtott teljesítménye, és az idén megnyert nemzetközi versenyek alapján. Jól fel volt készülve, de a viselkedése alapján lámpalázasnak tûnt. A mentális felkészülésével tudatosan foglalkozni kell. Sajnos az elsô olimpiáján induló versenyzô teljesítményét befolyásolta az a megilletôdöttség, mellyel birkózott74 kg Berzicza Tamás Univer KTE Kft 29 éves 8 Berzicza TamásDokturishivili Alexandr (ÜZB) Pörgetés 1 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Pörgetés kontra 2 Berzicza TamásKolitsopoulos Alexios (GRE) Pörgetés 1 Kapaszkodás 1 Pörgetés 1

2:4 3:0

12 MAGYAR EDZŐ Berzicza TamásAslanov Vugar (AZE) Mérkôzés nélkül gyôz Tamás A Taskenti kvalifikációs versenyen harcolta ki a részvétel jogát, és azóta kellô komolysággal készül. A nemzetközi versenyeken sérülés hátráltatta, de az edzéseken nyújtott példamutató hozzáállása nem kérdôjelezte meg a tényt, hogy helye van a csapatban. Sajnos mind három olimpiáján a késôbbi gyôztestôl szenvedett vereséget. Az üzbég versenyzô már meg volt pörgetve, mert az egyik keze érte a szônyeget, mikor megcsúszott a fogás, és alatta ragadt. Sajnos csak késôbb derült ki, hogy ez a mozdulat tudatos, mert a döntôbe kerülésért az orosz versenyzô ellen szintén így szerzett pontot. Tamást egy hajszál választotta el a négybe kerüléstôl, megérdemelte volna utolsó olimpiáján. 96 kg Virág Lajos Vasas 28 éves 9 Virág LajosLowney Steven (USA) 4:0 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás 1 Emelés, intés 2 Virág LajosPena Ernesto (CUB) 1:5 Levitel 1 Felülkeveredés 1 Pörgetés 1 Levitel1 Pörgetés 1 Levitel 1 Az idei évben megvert sok nála eredményesebb birkózót, viszont visszafogottan versenyzett az olimpián. A 2004-es évben sokat fejlôdött, de igazán eredményt csak úgy tud elérni, ha fizikailag még magasabb szintre emelkedik. Az elsô fordulóban legyôzte az olimpiai bronzérmes amerikai versenyzôt, a kubai viszont nagy falatnak bizonyult, aki végül megszerezte a negyedik helyet. Igazán nem számítottunk tôle érmes helyezésre, viszont ha továbbra is ilyen ütemben fejlôdik, akkor a 2005. évi világbajnokságon már pontszerzô is lehet. 120 kg Deák Bárdos Mihály Vasas 29 éves 10 Deák Bárdos MihályAhokas Juha (FIN) 3:0 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Deák Bárdos MihályBarzi Sajad (IRI) 1:3 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás kontra 3 Az utóbbi 3 év világversenyein dobogós helyezést ért el, így önmaga számára is magasra tette a mércét. Mindenki várta tôle a gyôzelmet, amit nem tudott mentálisan feldolgozni. Az edzésmunkáját szorgalmasan végezte, de látszott a feszültség, amely befolyásolta. Az iráni versenyzô ellen olyan billentést kísérelt meg, amit nem gyakorolt, így vezetô állásból fordítottak ellene. Így meg kellett élnie, és élnünk a csalódást, hogy nem sikerült olimpiai dobogóra állnia. A közeljövôben reméljük rendezi a gondolatait, és ismételten megörvendeztet minket eredménnyel, mert ez az ember a mentalitásával sokat tett a magyar birkózásért. A magyar kötöttfogású válogatott felkészülését két részre kellett bontani. 1, azok a versenyzôk, akik már a világbajnokságon kiharcolták az indulás jogát az olimpiára 2, azok a versenyzôk, akiknek a kvalifikációs versenyek adta lehetôséggel kellett élniük A felkészülést sikeresen teljesítette a csapat, mert a nemzetközi versenyeken is érmeket szereztünk, és az Európa-bajnokságról is éremmel tértünk haza. Majd az athéni olimpián öt súlycsoportban képviselték hazánkat. Európának a két orosz aranyat kivéve a nagy birkózó nemzetek elôtt csak mi szereztünk aranyérmet, és négy versenyzônk végzett az elsô tízben, csak hajszálon múlott, hogy minimum két negyedik helyezést nem szereztünk. A felkészülést és az olimpiai szereplést segítô és gátló tényezôk: 1. A 2000-2004-s olimpiai ciklusban a birkózó válogatottal dolgozó sportegészségügyi szakemberek A csapat tagjai: Dr. Kator Miklós keretorvos OSEI Dankó Csaba gyúró OSEI Harasztiné Sárosi Ilona pszichológus OSEI

■

2004/4

Feladatukat az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI-vel) együttmûködésben és szakmai felügyelete mellett látták el. Az OSEI kórházi és tudományos hátterét maradéktalanul kihasználták, valamint az együttmûködés során mindkét fél a szakmai elvárásoknak megfelelôen ténykedett. 2000-2004 olimpiai ciklus során klinikai szûrôvizsgálatok klinikai terheléses vizsgálatok pályaterheléses vizsgálatok sporttáplálkozás elemzés étrend-kiegészítôk alkalmazása felvilágosító elôadások antidoping szûrések rehabilitációs technikák és eszközök alkalmazása szakmai képzések és továbbképzések tudományos programok -területen történt együttmûködés. Az együttmûködés során az olimpiai felkészülés, és az ehhez tartozó háttértevékenységek az ország adott gazdasági lehetôségeit magukon hordozták, de összességében jónak minôsíthetôk. A jövôben kívánatos lenne a pontos célfeladatok és az ezekhez rendelt anyagi és egyéb eszközök meghatározása és biztosítása, valamint az OSEI szerepének és lehetôségeinek erôsítése. A felkészülésünket megkönnyítette és konkrét adatokkal szolgált a sportkórházban elvégzett terheléses vizsgálatok, melyeket Kator Miklós koordinált. Az edzéseken történô fizikai és állóképességi terhelések elvégzése után a vitaminok és ionok pótlása biztosítja az izmok regenerálódását, a táplálék kiegészítô fehérjék pedig növelik az izomrostok mennyiségét a szervezetben. Ezen fizikai folyamatok megfigyelését és szabályozását a Magyar Birkózó Szövetség keretorvosa Dr. Kator Miklós teljesítette. A felületi horzsolások, zúzódások és ambuláns esetek kezelésekor a Sportkórház nyújtotta a segítséget. Dr. Kator Miklós feladatai közé tartozott még a fogyasztás után történô étkezés megtervezése, mely segítette a szervezet regenerálódását is. A felvilágosító munkája, mely az aktuális dopping listát tartalmazta, mindig a vezetôk és a versenyzôk rendelkezésére állt. 2. Az olimpiai felkészülés során a kerettagokat adó szakosztályok vezetôivel szinte napi kontaktusban álltunk. Természetesen az olimpiát megelôzô idôszakban megpróbáltuk a különbözô rendezvényeknek az edzésekre történô zavaró hatását megszüntetni. 3. A nemzetközi edzôtáborozások hátterének megteremtésével a szövetség elnöksége és vezetése sokat segített. A magyar versenyzôi élboly összeszûkült, így legtöbb súlycsoportban nincs megfelelô edzôpartner. Az idôzítés folyamatában megteremtettük a csapat számára az aktív pihenést, regenerálódást, mozi látogatással, és a szabadidôs programok támogatásával. Az olimpia ideje alatt a zökkenômentesség, és a jól szervezettség jellemezte a csapatot, melyben kiemelkedô része volt a szövetség vezetésének. 4. A hazai létesítményekben el tudjuk végezni a megfelelô szakmai munkát, de megkönnyítené a dolgunkat a Tatai birkózó terem megvalósítása. A létesítmények jó tárgyi felszereltsége elôsegítette felkészülésünket. A válogatott versenyzôk a négy év idôtartalma alatt példás munkát végeztek. Az utánpótlás korú versenyzôk iskolai elfoglaltsága és az edzés összeegyeztetése a fô probléma. A sportiskola megalakulása és példás tevékenysége próbálja ezt a kérdést kiköszörülni. 5. Az olimpiai felkészülési tervben megfogalmazott doppingellenes programot maximálisan betartottuk. Mindig rendelkezésre álltunk. Elôre megadtuk, hogy mikor hol tartózkodunk. 6. Sportdiplomáciánk területén szövetségünk elnöke, Dr. Hegedûs Csaba tagja a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnökségének, vezeti a TV-, Internetes Bizottságot. Tagja a FILA Sajtó, Versenyzôi Bizottságának is. Dr. Kator Miklós az Orvosi Bizottsági tagsága mellett egy szûkebb albizottságban is tevékenykedik. Kruj Iván a nemzetközi bírók felsô elitjének tagja, egyben a nemzetközi bíróképzés egyik felelôse. Sportdiplomatáink a nemzetközi szövetség elvárásai szerint, de a magyar érdekek figyelembe tartásával végzik eredményes munkájukat. A FILA-val és annak Európai Bizottságával (CELA) együttmûködésünk kiváló. Szövetségünk élen jár a kiemelt nemzetközi világversenyek szervezésében. Ezek a versenyek nem

■

MAGYAR EDZŐ 37

2004/4

sebb gyôzelmét aratja a 100. m síkfutás döntôjében, s kétségtelen, hogy káprázatos teljesítményeinek köszönhetôen, nemzedékének talán legkiemelkedôbb tehetségeként könyvelhetô el…És a másik, aki tavaly augusztusban Athénban állt rajthoz az ötkarikás játékokon: a mezônybe beleszürkülô, egy résztvevô a sok között, népszerûségét vesztett, sôt gyanakvással kísért versenyzônô. A 27-ik és 28-ik olimpiai játékok között eltelt négy esztendô alatt kikerült a dicsôség sugárkévéit szóró reflektorok fényei alól, fellépését meglehetôs közöny, és semmiképpen sem az a rajongása kísérte, mint Sydney idején. Tulajdonképpen pedig semmi nem szólt bizonyíthatóan ellene, soha nem zárult doppingellenôrzése pozitív eredménnyel, soha nem tett beismerô vallomást, vagy akár csak ellene felhozható célzást, utalást sem. Mégis, a közvélemény gyökeresen megváltozott megítélésében már nem tûnt többé annak az ártatlan és tiszta atlétának, mint korábban, s ez a kétségeket ébresztô gyanakvás szétrombolta felhôtlen kapcsolatát sportága és az ô személyes híveivel. S ebbôl a szempontból – figyelembe véve mindazt, amit a sport világában vele kapcsolatosan a médiák hírharsonái szétkürtöltek – szinte teljesen mindegy, hogy a közelmúltban a személyére vonatkozóan megindított hivatalos doppingellenes vizsgálatok mit eredményeznek, akár a Nemzetközi Sport Döntôbíróság, vagy az amerikai szövetségi bíróság, illetve a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökségének keretei között, sôt hogy miként határoz sorsáról, olimpiai érmeirôl netán majdan a NOB közgyûlése. Elfordulásával tôle a sportközvélemény mintha máris kifejezte volna ítéletét. Miért?... A jobb megértés érdekében érdemes egy kissé visszatekinteni a múltba, s felidézni, illetve mérlegelni a néhány évvel ezelôtti sajátságosan ráutaló, s akár közvetett bizonyítékként értékelhetô körülményeket. Marion Jones CJ. Hunter vette el feleségül és vette át edzéseinek irányítását is, az a súlylökô, aki többször produkált pozitív dopping tesztet – nadrolonnal bukott le. Az is kiderült továbbá, hogy kliense volt Victor Conte-nak, a San Franciscóban székelô BALCO cég inkriminált alapító tulajdonosának, aki ellen – 35 rendbeli bûncselekmény gyanúja miatt – vádat emelt a San Franciscói Szövetségi Bíróság (különféle csalás, illegális dopping kereskedelem, pénzmosás és egyebek, okirat hamisítás, stb.). Jones ellen szól mindezek után az a tény is, hogy élettársa, a volt világcsúcstartó a 100. m síkfutásban, s gyermeke apja, Tim Montgomery nem csak hogy

szintén szoros kapcsolatot épített ki Conteval, hanem meghallgatása során be is vallotta a tôle beszerzett tiltott és akkor még kimutathatatlan teljesítményfokozó szerek használatát. A tárgyi bizonyítékok gyûjtése során lefoglalták Conte részletesen vezetett kliens-naptárát is, benne a személyre szabott programokkal, ahol az egyik oldalon egy komplett dopping-program felett ez a monogram állt – M. J....Marion Jones kereken tagadta, hogy a monogram az ô nevét fedné, de hát mindezek után sokkal többen voltak azok, akik kétségbe vonták heves tiltakozását, s elenyészôen kevesek akik neki hittek. Következetesen hangoztatta az ártatlanságát, sôt egy hazugságvizsgáló gépi vizsgálatnak is alávetette magát, amely kétséget kizáróan ôt igazolta - felemelt fejjel indulhatott tehát a görög fôvárosba. Éremtelen szereplését Athénban azután kétkedô némaság, mondhatni közöny kísérte, mindaz viszont, ami azóta történt ügyében, nehezen hagyható figyelem nélkül. Volt elsô férje, Hunter tanúsította több alkalommal is, hogy Sydneyben szemtanúként követte, amint neje HGH-t (Human Growt Hormone-t, növekedési hormont) fecskendezett magába. Az ABC kamerái elôtt kinyilvánított ôszinteségi rohamában Victor Conte részletesen beszámolt a nézôknek Marion Jones-szal kialakított kapcsolatáról, s egyenesen állította, hogy Sydney elôtt és után is doppingolt. Jones ügyvédi team-jének elsô embere, Richard Nichols erre kiadott nyilatkozata ugyan mindezt képtelen és alaptalan vádaskodásnak tartotta, sôt újabb bírósági feljelentéssel fenyegette meg Contét. Arra, hogy Victor Conte igazat állított – persze tényleg nincs semmiféle garancia. Annál is kevésbé lehetne, hiszen a BALCO-ban kifejtett teljes tevékenysége olyan jellemre utal, amely gátlástalanul elônybe részesíti az üzleti hasznot a becsületességgel szemben, s ezáltal olyan egyéniségnek tûnik, aki könnyedén választ a kétes úton elérhetô meggazdagodás az erkölcsi megfontolások között - az elôbbi javára. Fenntartások nélkül segített a kiszemelt és arra hajló sportolóknak a csaláshoz, a dopping szabályok megszegéséhez… Mégis, minden negatív vonása ellenére igaztalannak ítélni, amit mondott, s figyelmen kívül hagyni az így kibontakozó közvetett, ám mégis súlyosan terhelô bizonyítékokat – aligha lenne helyes. Számos világhírû sportoló tett vallomást eskü alatt a bíróság elôtt, s ezek alapján tisztán elénk tárulhatott, hogy a BALCO-esetben egy szisztematikusan kiépített, kiterjedt, alaposan szervezett, nemzetközi méreteket öltô dopping-terjesztô és mûhelyt mûködtetô rendszer-

rel van dolgunk, sokmillió dolláros vállalkozásról, bôségesen gyümölcsözô üzletrôl. Kelli White, a pályafutását dicstelenül megtörô amerikai sprinter, a 2003-as atlétikai világbajnokság 100 és 200 méteres síkfutásának gyôztese töredelmesen beszámolt a BALCO cégtôl beszerzett doppingszerek hatásáról. S ugyanígy beszéltek olyan neves sportolók, mint a baseball játékos Jason Giambi meg a legendás Barry Bonds. Felsorolásukból nem hiányoztak az anabolikus szteroidok, növekedési hormon termékek, az EPO, insulin, modafinil és mások. Ez utóbbi nyomaira bukkantak White vizsgálatakor, ennek volt köszönhetô a lebukása. Akkor ott Párizsban még azt mondta, hogy a modafinilt kóros álmosság ellen vette be, semmiféle más szándéka nem volt vele. Amikor arról faggatták, hogy akkor miért nem jegyezte fel a sportolóknak kifejezetten erre a célra rendszeresített kérdôíven, amely a dopping ellenôrök számára és tájékoztatása céljából készült, furcsa önkéntelen választ adott: „Manapság – mondta – oly sok különféle pirulát kell be-bekapnia a sportolóknak, hogy a fene sem tudja mindet észben tartani.” Conte az ABC „show” során szakszerûen elemezte White felkészítését, s megemlítette, hogy a párizsi világbajnokság 2003-ban választóvonalat is jelentett, mert erre az eseményre White, éppen úgy mint a brit Chambers, megreformált, új szisztéma szerint doppingolt, amelyben újdonságként bevetették a thyroid hormont, a T-3-at. Ennek az a tulajdonsága, hogy felerôsíti a már korábban alkalmazatott szerek hatékonyságát, s oly könnyûnek érzi az ember magát tôle, mint egy tollpihe…. Azt kell ezek után mondanom – tette hozzá Conte, kifejezetten meglepett, amikor csupán a modafinil miatt akadt fenn a rostán White. Ezek a beszámolók, de szinte kivétel nélkül az összes többi tanúvallomás arra utal, hogy minden Conteval kliensi viszonyt kialakított sportoló szerves része volt a BALCO dopping kultúrának…Jones azt állítja – ô kivételt képezett. Conte ennek cáfolatáról is gondoskodott az ABC 20/20-as riport mûsorában, amikor a nézôket bevezette az elit versenysport mai korrupciós világának dopping kulisszái mögé Jones „segédletével”.. „Kétezer április másodikán – magyarázta Victor Conte – ott ültem a kaliforniai Covina Embassy Suites szállóban foglalt szobámban, mindössze néhány lábnyira Mariontól. Emlékszem, a rákövetkezô napon szándékozott megdönteni a 300 m síkfutás világcsúcsát. Ez volt számára a 2001-es idény elsô versenye, s mindketten teli voltunk izgalommal, vára-

36 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Fokozódó harc a dopping fronton MUNKÁBAN A BÍRÓSÁGOK SAN FRANCISCÓTÓL LAUSANNE-IG A mögöttünk hagyott esztendô az athéni olimpiai játékok minden nagyszerûsége ellenére a nemzetközi sporttörténet eddigi leggyászosabb éveként jellemezhetô a tiltott teljesítményfokozó szerek, a dopping elleni küzdelem tekintetében. A ténymegállapítás ráadásul annál inkább lehangoló és figyelmeztetô, mert hiszen közismertek azok az erôfeszítések és nem lebecsülendô anyagi áldozatok, amelyeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Világ Doppingellenes Ügynöksége, a WADA (World Antidoping Agency) továbbá a nemzetközi, valamint országos sportági szövetségek tettek az ügyben. Sydney játékait 14 doppingeset zavarta meg, négy év múlva az athéni 2004-es ötkarikás eseményeket ennek jócskán a duplája, s mivel a szabályok ma már visszamenôleges következményekkel járhatnak, egyáltalán nem kizárt, hogy a már jelenleg harmincon felüli esetet jelölô szám a jövôben akár tovább is emelkedhet. Vészjelzésként értékelhetô mindezeken felül a még 2003-ban világméretekben kibontakozó kaliforniai úgynevezett BALCO-botrány, amely az amatôr és a hivatásos sportok világában soha elôtte nem látott széleskörû hálózat segítségével hihetetlen rombolást végzett ezen a téren, s amely a bírósági tárgyalások sorozatával majd valamikor 2005-ben fejezôdhet be. A sportvilág doppingellenes mozgalmának egyik vezéralakja, az athéni hosszú távú versenyeken ugyan roppant gyengén szerepelt, de ezzel együtt a nôi maratón futás kiválóságai közé tartozó brit Paula Radcliffe közelmúltban a téma kapcsán közzétett gondolatai igen csak figyelemre méltóak, jóllehet elsô hallásra talán sokan eltúlzottnak érzékelhetik. A neves atléta szerint azokat a sportolókat, akik lebuknak a doppingellenôrzés során - bûnözôként kell kezelni, s ennek megfelelôen szükséges ôket büntetni is. Nézete szerint ezek a cselekmények tehát bûnesetek, ekként kell értelmezni és eljárni az ügyekben. A doppingolás egyértelmû csalás: az elkövetô nem csupán versenyzô társait csapja be, hanem a versenyrendezôket, a szponzorokat is és mindenek elôtt a sportközvéleményt. Radcliffe, nem érdemtelen megjegyezni, akkor fogalmazta meg a széles nyilvánosság számára is nézeteit, amikor az amerikai ABC tévétársaság 20/20 ne-

vet viselô népszerû riportmûsora keretében Victor Conte, a kaliforniai BALCOcég alapító-tulajdonosa - és az ezzel kapcsolatban kirobban botrány elsôrendû vádlottja - a San Franciscói Szövetségi Bíróságon kitálalt, részletesen feltárta társasága mûködését, amelynek során számos sportcsillagról bizonyosodott be a dopping rendszeres használata az elmúlt évek során, így az amerikai szupersztár Marion Jones-ról, aki Sydneyben három aranyat és két bronzot nyert, világbajnok élettársáról, Tim Mongomeryrôl, a 100. m síkfutás exvilágcsúcstartójáról, a kétszeres sprinter világbajnoknô Kelli White-ról, a brit Európa-bajnok sprinter Dwain Chambers-rôl és még sokan másokról. „Atlétaként - magyarázta a brit atlétanô - idôm és energiáim javát arra áldozom, hogy igyekezetem szerint a világ legjobb hosszútávfutója legyek. Az erôfeszítéseim azonban hiábavalók lehetnek, mert sportágam és más sportágak felett is fenyegetôen ott lebegnek a doppingolás árnyai. Az ellenôrzés jelenlegi rendszere nem képes kimutatni számos olyan serkentô szert, amelyet változatos formában használnak a sportolók. Ennek következtében a vetélytársak között nincs esélyegyenlôség, s nem tudhatom, hogy az általam végzett kemény edzésmunkát és az áldozataimat ellenfeleim esetleg miként ellensúlyozzák a tudomány termékeinek meg nem engedett használatával, könnyûszerrel alkalmazott manipulálásával... Ugyanakkor a másik oldalon, amikor egy atléta remek eredményt ér el, már is ott lebeg körötte a gyanakvás légköre - a megérdemelt elismerés és dicséret helyett. Személyes tapasztalataimra hivatkozva mondhatom, mennyire dühítô és bántó ez egy tisztességes eszközökkel küzdô sportember számára.” A maratoni futónô számos sporttársa nevében nyilvánította ki elhatározott szándékát abban, hogy messzemenôen támogatja az ismert és fentebb említett nemzetközi sportirányítási szervezeteket a dopping elleni harcban és egy eddiginél hatékonyabb ellenôrzés kidolgozásában és alkalmazásában. Egy olyan széles és szervezett rendszerre van szükség, amely kiterjed az egész világra, amely nem csak a versenyeken, hanem a verseny kívüli bármikori ellenôrzést gyakor-

latilag lehetôvé teszi, tekintet nélkül a versenyek helyszínétôl, minôségi szintjétôl és egyéb körülményektôl, folytonosan alkalmazható, nem teszi tehát lehetôvé, hogy egy-egy versenyzô - kibújva a nagy versenyek „meghirdetett”ellenôrzése alól - látszólag jelentéktelen eseményeken rukkoljon ki világraszóló eredményekkel, mentesülve ekként a kontrol alól. Tény, a különbözô országok, különféle szövetségek igen változatos formában kezelik, illetve szankcionálják a dopping vétségeket, s így meglehetôsen ellentmondásos helyzet alakult ki. Ettôl függetlenül: az még egyetlen esetben sem következett be, hogy egy nyilvánvalóan doppingoláson ért versenyzôt bíróság vont volna felelôsségre tettéért, s el is ítélte volna. Más a helyzet a doppingszerekkel illegálisan kereskedô, terjesztô, illetve az alkalmazásában közremûködô orvos-szakértô tevékenységét illetôen. Legutóbb, mint ismeretes, a kilencvenes években idényeken át nagyszerûen szereplô olasz labdarúgó bajnok Juventus orvosa, Riccardo Agricola 22 hónapos - felfüggesztett - börtönbüntetést kapott a csapat felkészítésében alkalmazott illegális módszereiért. A tiltott szerek használatában a törvényes eljárások hosszú ideig a bizonyítottság hiányában váltak nehezen kezelhetôvé, s talán helyesebb, ha nem is múlt idôt alkalmazunk, hiszen nagy általánosságban érvényes ez a kitétel mind a mai napig. Annak ellenére is kijelenthetjük ezt, hogy bizonyos nemzetközi és nemzeti antidopping szervezetek jelenleg már nem tartják egyáltalán kizártnak a szankciók alkalmazását, akár kifejezetten konkrét tárgyi bizonyítékok hiányában sem, megelégednek a körülmények egyértelmûen arra utaló jeleivel és hitelesnek, igazoltnak ítélt tanúvallomásokkal. A korábbiakban már említett BALCOtörténet, valamint ennek kapcsán a világsztár Marion Jones esete jól érzékelhetôen illusztrálja a helyzetet napjainkban. Két egymástól jól megkülönböztethetô kép élhet a sportot kedvelôk emlékezetében Marion Jonesról. Az egyik az az örökkön mosolygó, magabiztosságot sugárzó szuper atléta, aki Sydneyben az olimpia történetének tizedmásodpercekben mérhetôen a második legfölénye-

■

MAGYAR EDZŐ 13

2004/4

csak versenyzôink fejlôdését, megmérettetését szolgálják, hanem kiváló lehetôséget biztosítanak a nemzeti szövetségekkel való folyamatos kapcsolattartásra, együttmûködésre. Gulyás István szabadfogású szakágvezetô, Komáromi Tibor kötöttfogású szakágvezetô, Maróthy István szakmai alelnök, dr. Kator Miklós keretorvos

A Magyar Evezôs Szövetség jelentése a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon részt vett evezôs csapat szereplésérôl I. A sportág nemzetközi helyzete Az olimpián való indulás jogát a kvalifikációs versenyek alapján 55 ország csapati szerezték meg 202 hajóval 550 versenyzôvel. (az evezés az olimpia mûsorán a harmadik legnépesebb sportág). A megrendezett versenyszámokban 11 ország csapatai aranyérmet, 23 ország csapatai érmet, 29 ország csapatai döntôs helyezést értek el. Az igazán nagy kiugrást egyik országnak sem sikerült elérni; a 14 versenyszám aranyérmein 11 ország osztozott: Románia 3, Németország 2, Anglia, Ausztrália, Franciaország, Egyesült Államok, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Dánia, Oroszország 1-1 aranyéremmel. Románia megismételte Sydney-i eredményét (meglepetésre), tartja vezetô szerepét Németország (a férfiak gyengélkedése ellenére), Anglia, Ausztrália, Egyesült Államok, Franciaország. Meglepetés Oroszország aranya, nagy visszaesôk Kanada, Olaszország, Szlovénia. A világ evezôs sportjában a fent említett országok szerepe meghatározó, de tovább szélesedik az egy-két jó csapatot felvonultató országok száma. A sportágban Sydney óta technikában és edzésmódszerekben forradalmi változások nem történtek, meg kell azonban jegyezni a kanadai férfi csapatok „lefekvôs” technikáját. Az elmúlt évben meglepetésre két számban is nyerni tudtak, de Athénban már nem tudták megismételni ezt a sikert. Továbbra is a hagyományosan jól szereplô országok vitték a prímet, tovább bôvült az aranyérmes, az érmes és a döntôs helyen végzett országok száma, szélesedik a „paletta”, egyre nehezebb az érmes és a döntôs helyezések megszerzése. A sportágban várhatóan a következô években a fentiekben vázolt tendencia lesz a meghatározó, és ebben a kiélezett versenyben a kiváló anyagi és társadalmi háttérrel rendelkezô országok csapatai fogják uralni a mezônyt. II. Éremtáblázat Arany Ezüst Bronz Összesen 1. Románia 3 3 2. Németország 2 2 4 3. Anglia 1 2 1 4 4. Ausztrália 1 1 1 3 5. Franciaország 1 1 2 6. Egyesült Államok 1 1 2 7. Új-Zéland 1 1 8. Norvégia 1 1 9. Lengyelország 1 1 10. Dánia 1 1 11. Oroszország 1 1 12. Hollandia 1 2 3 13. Fehéroroszország 1 1 2 14. Kanada 1 1 15. Horvátország 1 1 16. Észtország 1 1 17. Szlovénia 1 1 18. Csehország 1 1

19. 20. 21. 22. 23.

Olaszország Bulgária Ukrajna Dél-Afrika Görögország

-

-

3 2 2 1 1

3 2 2 1 1

III. Visszatekintés az elmúlt olimpiai ciklusra A Sydney-i olimpián sportágunk kimagaslóan szerepelt, húsz év után lett ismét pontszerzô csapatunk. A sikeres olimpiai szereplés nagy lökést adott a sportágnak, ebbôl eredôen a fô cél a minél jobb világbajnoki szereplés (éremszerzés) és az Athén-i olimpiai csapat kialakítása volt. A XXVIII. Nyári Olimpiai Játékok célkitûzései Az olimpiát megelôzô kvalifikációs versenyekben kiharcolni az indulás jogát. Eredményesség terén: Három-négy hajóegységben részvétel • egy érmes helyezés • egy „A” döntôs helyezés • egy-két „B” döntôs helyezés összességében minimum 4 olimpiai pont megszerzése.

2001. Világbajnokság, Luzern A sikeres olimpiai szereplés után az Athén-i olimpia felé vezetô út elsô évében evezôs sportunk szenzációs eredményt ért el. Öt csapattal vettünk részt a világbajnokságon és azt a célt tûztük magunk elé, hogy egy csapatunk érmes, egy csapatunk döntôs, három csapatunk a „B” döntô elején végezzen. Célunkat maximálisan elértük, elvárásaink teljesültek és óriási bravúrnak számított Haller Ákos – Petô Tibor gyôzelme, a sportág elsô világbajnoki aranyérmének megszerzése. 2002. Világbajnokság, Sevilla Az elmúlt évek sikeres szereplése és az olimpiai kvalifikációs verseny közelsége alakította a célkitûzéseket. Fô cél a világbajnoki gyôzelem megismétlése és az olimpiai csapatok kialakítása volt. A világbajnokságra készülô evezôs válogatottat a Dunavarsányban történt súlyos ételmérgezés megakadályozta abban, hogy bizonyítsa a célkitûzésekben szereplô jogosan elvárható eredményeket. Szerencsére a Haller Ákos – Petô Tibor páros Szegeden készült, elkerülte ôket a fertôzés, így meg tudták védeni világbajnoki címüket. A hét hajóegységre tervezett csapatból csak három hajóegység tudott részt venni a világbajnokságon. 2003. Világbajnokság, Milánó Ez az év az evezôssport számára kiemelt jelentôségû volt, egyrészt maga a világbajnokság, másrészt az olimpiai kvótaszerzés miatt. Tíz csapattal vettünk részt a világbajnokságon és azt a célt tûztük magunk elé, hogy három-négy csapatunk olimpiai kvalifikációs helyen végezzen, két csapatunk „A” döntôbe kerüljön és egy csapatunk érmes helyen végezzen. A felkészülésünk nem indult zökkenômentesen (Petô Tibor derékproblémája, Haller Ákos lábtörése okozott gondot), de rendeztük sorainkat, az elôzô évek építkezése nyomán kialakultak azok a hajóegységek, melyekkel az eltervezett céljainkat meg tudtuk valósítani. Az evezôs sport „zászlós hajójának” a Haller Ákos – Petô Tibor párosnak esélyük nem volt, a már említett problémák miatt, világbajnoki címük megvédésére, tôlük „csak” kvalifikációt vártunk. Vegyes elôjelekkel, de annál nagyobb várakozással készültünk a világbajnokságra. Fô célunkat, a három olimpiai kvalifikációs helyet elértük, három csapatunk döntôbe került, az éremszerzés most nem sikerült, de ismerve az elôzményeket csapatunk jól teljesített. 2004. évben még volt lehetôség kvalifikációs hely szerzésére, két csapattal vettünk részt (férfi egypárevezôsben Bencsik Gábor, nôi kétpárevezôsben Székely Viktória - Verôci Lídia), de nem realizálódtak az elképzeléseink, így nem sikerült további kvótát szerezni. IV. A sportág olimpiai célkitûzéseinek teljesítése A sportág alapvetô célkitûzése Három-négy hajóegység részvétele a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon. Eredményesség terén: • egy érmes helyezés

14 MAGYAR EDZŐ • egy „A” döntôs helyezés • egy-két „B” döntôs helyezés összességében minimum 4 olimpiai pont megszerzése. A sportág négy éves olimpiai felkészülési programjában megfogalmazott célkitûzések reálisak voltak, a cél egyértelmû és világos volt, évrôl-évre „lépésrôl-lépésre” meghatározott eredmények teljesítésével kiharcolni az olimpiai részvételt és ott érem illetve pontszerzô helyen végezni. Az olimpiai ciklus elsô három évében kiváló eredmények születtek (Haller Ákos – Petô Tibor világbajnoki gyôzelmei, Varga Tamás – Hirling Zsolt berobbanása a világ élvonalába) csak erôsítették az elvárásokat, de ebben az évben a Haller Ákos – Petô Tibor páros formahanyatlása, és a Petô Tibor / Bencsik Gábor kényszerû cseréje már elôre vetítette, hogy az éremszerzést nem tudjuk teljesíteni. Összességében elmondható: a magunk elé kitûzött célt csak részben tudtuk teljesíteni; az éremszerzés nem sikerült, de a döntôben elért két olimpiai pont így is kiváló teljesítmény. Megismételtük a Sydney-i szereplésünket. Év 2001 2002 2003 2004

Olimpiai csapataink olimpiai ciklusban elért eredményei: Hely Férfi 2x Férfi ks 2x Nôi ks 2x Luzern VB I. XIII. Sevilla VB I. Milánó VB VII. VI. IX. Athén Olimpia XI. V. XV:

V. A csapatok teljesítményének rövid értékelése Férfi ks kétpárevezôs (ks 2x) 21 induló V. hely Varga Tamás – Hirling Zsolt Edzô: Kiss László Az elôfutamból csak gyôztesként lehetett továbbjutni, a francia csapat volt igazán erôs (Olimpiai, VB bronzérem), jól kezdtek a fiúk 500 m-nél hosszal vezettek, még 1000 m-nél is elôny volt, de aztán elhúztak a franciák, ezután már nem volt érdemes erôltetni a dolgot, maradt a reményfutam a kedvezô II. helyezéssel. A reményfutamban rajt-cél gyôzelmet arattak, már az elôfutamban látszott, hogy jó formában vannak, jó evezéssel sima gyôzelmet arattak és kerültek a középfutamba. A középfutamban féltettük a csapatot, de ugyanakkor nagyon bíztunk a döntôbe jutásban. A nehezebbik ágra kerültek „halál” futamnak is nevezhetnénk (ITA, FRA, IRL, JPN, ESP) de Tamásék ragyogó evezéssel és taktikával 500 m-nél buliban evezve, a III. helyen jöttek. A második 500m-nél kicsit visszaesve (mi pánikban), de a csapat tudta mit csinál, tudatosan az erôt okosan beosztva a harmadik 500m-en már a II. helyen eveztek, amit nagy csatában (óriási finisben) meg is tartottak és kerültek a döntôbe. Meglepetésre a nagy favorit olasz csapat (Sydney II. 2001, 2002, 2003 Vb I.) nem jutott döntôbe. A döntôbe való „sima” bejutásuk után az érem esély sem látszott elérhetetlen feladatnak, ennek tudatában a fiúk nagyon elszántan készültek. Nagyon jól kezdtek Tamásék, teljesen együtt a mezônnyel eveztek 500m-hez, hasonló szoros volt a helyzet a féltávnál is, itt a lengyelek megrázták magukat, és elugrottak a mezônytôl. Nagy pozícióharc alakult ki, ebben egy kicsit alulmaradtunk (6.17 másodperccel az elsôtôl), de az utolsó 500m-en hosszú finisbe kezdett a csapat (közel kerültek az éremhez) végül szoros versenyben a gyôztes lengyel csapat mögött (3.76 másodperccel) az éremtôl minimálisan (1.46 másodperccel) lemaradva a nagyon kiváló V. helyen végeztek. Nagy sikert ért el a Varga Tamás – Hirling Zsolt páros V. helyezése és a megszerzett két olimpiai pont igazán kiváló eredmény. A csapat az elmúlt évi világbajnokságon robbant be az élvonalba, döntôbe kerülésük kellemes meglepetés volt. Egész évi teljesítményüket figyelembe véve; két világkupa versenyen vettek részt (Poznan IV, Luzern III.) melyen remekül helytálltak, reális elvárás volt a döntôbe jutás. Az egész éves felkészülés jó körülmények között, mindenben a tervek szerint zajlott, szerencsére betegség és sérülés nélkül. Mivel könnyûsúlyú versenyzôkrôl van szó a súlytartás ebben a kategóriában rendkívül fontos, ezen a téren is ideális párosnak számítanak, mert minden gond nélkül tudták hozni az elôírt súlyt.

■

2004/4

Az olimpián mutatott jó formájuk és a középfutambeli kiváló szereplésük érmes reményeket táplált, de így sem kell szégyenkezniük, mert kiváló eredményt értek el. Fiatal csapatról van szó (Varga Tamás 26, Hirling Zsolt 20 éves) még sok szép sikert érhetnek el. A célkitûzést a csapat teljesítette a kiváló V. helyezéssel.

Férfi kétpárevezôs (2x) 14 induló XI. hely Haller Ákos – Bencsik Gábor Edzô: Dani Zsolt Az elôfutamból hárman jutottak tovább, csapatunk féltávig tartotta magát, de utána visszaestek, teljesen alárendelt szerepet játszottak és az utolsó helyen végeztek. A reményfutamot végre jó evezéssel és taktikával megnyerték, ami jó elôjelnek látszott a középdöntôbeli jó szerepléshez. Nem kellett maximális pályát húzniuk, tudtak figyelni a jó evezésre. A rossz idô miatt egy nappal elhalasztották a versenyt. A középfutamot nagy várakozással vártuk a sikeresen megvívott reményfutam után, de sajnos már az elsô 500m után látni lehetett, nem úgy mennek, ahogy azt vártuk, 4 másodperccel lemaradtak az elsôtôl, ami nagyon sok ebben a mezônyben. Csak „futottak” a mezôny után, nem sok sikerrel, aminek az lett a vége, hogy lemaradtak a továbbjutást jelentô helyekrôl, maradt a „B” döntô. Nagy csalódás, döntôbe jutást reméltünk, de az új összeállítású páros nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A „B” döntôben nagyon jól kezdtek Ákosék, start után simán elôl voltak, de a táv második felében visszaestek és lecsúsztak az V. helyre. A végén nagy finisbe kezdtek, úgy látszott meg is nyerhetik a futamot, de késôn eszméltek, nagyon szoros versenyben (I-IV. 0.99 század másodperc) a negyedik helyen, összesítésben a XI. helyen végeztek. Szereplésük nagy csalódás, döntôbe vártuk a csapatot, de a mostani teljesítménnyel ez nem sikerülhetett. A férfi kétpárevezôstôl vártuk, hogy az Athén-i olimpiáról éremmel tér haza, erre minden esély megvolt, hiszen az olimpiász felé vezetô félúton kétszeres világbajnokként várták a folytatást. A 2003. évi felkészülést visszafogottan terveztük a csapatnak a cél nem a mindenáron való gyôzelem vagy az éremszerezés volt, hanem az Athén-i jó szereplést tekintettük elsôdlegesen. Az ismert problémák ellenére a csapat megszerezte az olimpiai kvalifikációt, a korábbi évekhez képest gyengébben szerepelve, de a világbajnoki VII. helyezésük ebben a szituációban elfogadható eredmény volt. A téli felkészülés sem volt problémamentes Petô Tibort hosszú lefolyású arcüreggyulladás visszavetette a felkészülésben, de a tavaszi szezonkezdésre sikerült talpra állnia. Három világkupa versenyen vettek részt (Poznan VI., München V., Luzern VI.) már Poznan után érezni lehetett, hogy valami nincs rendben. A táv elsô felében még a régi Haller Ákos – Petô Tibor párost láttuk, de utána már nem tudták régi önmagukat hozni, lemaradtak és alárendelt szerepet játszottak. Még hittünk az idény eleji forma teóriában, de a Luzern-i világkupa után már egyértelmûvé vált a csapat rossz úton jár. Ennek okai: • az állóképesség hiánya (az állóképességi edzések elhanyagolása) • új technika kialakítása (nagy hiba volt az olimpia elôtt) • a túl sok média/szponzori szereplés (az edzések rovására ment) • a csapat hat éve együtt evez (talán törvényszerû a mélypont) • sokat elnéztünk nekik (túl lettek „vattázva) Következett a Magyar Bajnokság (nem volt válogató) ahol gyenge formát mutattak, és ekkor vetôdött fel a csere lehetôsége. Dani Zsolt felkészítô edzô kezdeményezésére a bajnokságot követô héten „csapatválogatásra” került sor Szegeden. A látottak nem gyôztek meg egyértelmûen a cserérôl, de a versenyzôkkel történt megbeszélés után kiderült, lelkileg teljesen padlóra kerültek, eltávolodtak egymástól, Haller Ákos bizalmát vesztette a csapattársával szemben. Ekkor éreztem úgy, hogy változtatni kell, mert egy hitét vesztett csapat eleve kudarcra van ítélve, ezután konzultálva Dani Zsolt, Rapcsák Károly edzôkkel 2:1 arányban a csere mellett döntöttük. Az új összeállítású páros sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, döntôbe kerülésre nem volt esélyük, gyengén szerepeltek, a célkitûzést nem teljesítették.

■

MAGYAR EDZŐ 35

2004/4

azon az áron is, hogy ha eljárásjogi hibák sorozatán keresztül „bizonyosodik” be a doppingvétség, akkor azt nem szabad bizonyítottnak tekinteni. 2000 éves jogelv az in dubio melius elve: „Kétség esetén a kedvezôbbet”. Ez nem jelent igazságtalanságot, hisz a jog nem tiltja a vétkesség bizonyítását, ha viszont ezt ügyetlenül teszik, akkor a bizonyítatlanság a bizonyító terhére esik (bizonyítási teher). Ez tehát csak azt jelenti, hogy tétje van az eljárásjognak. (Ez egyáltalán nem idegen a jogi gondolkodástól: a munkajogban például általános elv, hogy a szabálytalanul eltávolított munkavállaló munkajogi státusát vissza kell állítani.) 8. Elképesztô igazságtalan és esélyegyenlôtlen helyzetet teremt az a kialakult gyakorlat, hogy az IOC zsarolni tudja a nemzeti Olimpiai Bizottságot a támogatás megvonásának kilátásba helyezésével. Jogállamban egy ilyen közvetlen financiális beavatkozással nem szabadna gyorsaságra, hatékonyságra serkenteni az igazságszolgáltatást. Tudomásul kell venni, hogy az eljárásnak szabott ideje van, az eljárási cselekmények megfellebbezhetôk, akár még azt is, hogy az jogi szakértôknek is készenlétben kell állniuk a hatékony jogvédelmi mechanizmus érdekében. 9. A sok évszázados jogelvek a sport világában is érvényesek, mert a sportolók életviszonyai is jogilag szabályozott keretek között zajlanak. Be kell tudni határolni, hogy a sportjog mely jogágak metszéspontjaiban hat és azokat a jogágakat megfelelôen alkalmazni kell. Az már egész biztos, hogy közjogi elemekkel sûrûn átszôtt jogág a sportjog, hiszen az állami beavatkozás a finanszírozástól kezdve a sportfegyelmi eljárások bírósági felülvizsgálhatóságáig bezárólag számos példán keresztül bizonyítják ezt. A sport nemzetközi szervezésére ugyan zömmel a nemzetközi magánjog szabályai vonatkoznak, de éppen a doppingjog kapcsán már igencsak állami beavatkozás történik. A kínzás és embertelen megalázó bánásmód tilalmáról szóló Európa tanácsi elveknek is érvényt kell szerezni. 10. Meg kell fontolni azt is, hogy a szponzorok nyomása megéri-e a versenyek és az eredmény közötti vesszôfutást. Mindenesetre az is provizórikus megoldás lenne, ha az eredménykötelmeket kivennék a szponzori szerzôdésekbôl, ily módon tisztán gondossági kötelem maradna.

Referenciák: Nemes, A: European Sportlaw (Textbook of the Hungarian University of PE Budapest, Budapest, 2002) Word Anti-Doping Code (2003) IOC Anti Doping Rules (2004) IAAF Disciplinary Charter

MET új tagok Gulyás Anikó Munkácsi István Hafner Dóra Menyhért Gábor Horváth Balázs Gombos István Bódis Gyula Csernoviczki Csaba Kalász Béla Szollár András Öhlbaum Zoltánné Illésy László Takács Gabriella Harmath Sándor Matkócsik Ferenc Vitsek Iván Karvalics Péter Máthé Gabriella Dr. Kaszó Klára Kanyicsák Attila Tóth Cecilia Ladiszlai Csilla Nóra Deák István Márton Gábor Bella Attila Eperjesi László Dormány Imre Deák Ferenc Király István Hutai László Dr. Petrika Erzsébet Patócs Ákos Vígh Zoltán Várhalmi Ernô Szabó Attila Paszér Klára Melinda Szöllôssy István Fenyvesi Zsolt Korpics Miklós Román Attila Magó Gábor Ifj. Szabó László Nagy Jenô Bognár Péter Rónai István Halmainé Mészáros Éva

testépítés-fitness torna lovas kézilabda vívás labdarúgás ökölvívás judo labdarúgás sörétlövészet atlétika birkózás kosárlabda tenisz torna asztalitenisz úszás súlyemelés evezés triatlon aerobic aerobic vívás úszás atlétika atlétika íjászat úszás kick-box kick-box atlétika vívás labdarúgás íjászat atlétika tenisz kerékpár kerékpár ökölvívás hosszútávfutás úszás úszás vitorlázás íjászat labdarúgás evezés

Zalakomár Békéscsaba Budapest Szentendre Budapest Budapest Gyôr Tarján Budapest Siófok Szolnok Bekecs Kaposvár Balatonboglár Dánia Szentendre Szombathely Budapest Budapest Kozármisleny Budapest Kaposvár Miskolc Salgótarján Zalaegerszeg Szeged Budapest Székesfehérvár Budapest Debrecen Nyíregyháza Budapest Abony Törökbálint Kôvágóôrs Balatonboglár Várvölgy Budapest Nagykanizsa Nyergesújfalu Budapest Salgótarján Paks Nagykôrös Pécs Gyôr

MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek Athén 2004 – A magyar olimpiai csapat teljesítményének értéke• 2004. október 20-án „A lése” címmel a MOB, a MET és az MSTT tartott közös konferenciát a TF-en, amelyen több mint 400 fô vett részt. A nagysikerû konferencián, a Köpf Károly által irányított szakembergárda értékelte sportolóink olimpiai teljesítményét. A sportági vezetôk beszámolóját követôen a tudomány oldaláról Radák Zsolt, a média képviseletében Novotny Zoltán tartott elôadást. A szokásosnál is több kiállító – Basica, Gatorade, Move for Success Kft., Med & Li fe, Pharma Nord, Phyto Performance és a Verofit – mutatta be termékeit, amelyekbôl a sorsolás szerencsés nyertesei is részesülhettek. A siker és a kudarc anatómiája” címmel ugyancsak a TF Au• 2004. november 10-én „A lában kiállítással és termékbemutatóval egybekötött konferenciát rendezett a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Edzôk Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság közremûködésével. A konferencián ismét teltház volt. Az elsô részben dr. Petrekanits Máté, dr. Pavlik Gábor és dr. Lénárt Ágota tartott nagy érdeklôdéssel kísért elôadást a pszichikai állapot terhelés-élettani hátterérôl, a vízilabda válogatott sikereinek lelki tényezôirôl és a gyôzelem mentális építôköveirôl. A konferencia második része – Elbert Gábor vezényletével – igen sikeres kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott, amelyen a hallgatóság felvetéseire a jelen lévô bajnokok, edzôk, pszichológusok – Kovács Kati, S. Kovács Ádám, Mészöly Géza, Kulcsár Gyôzô, Harasztiné Sárosi Ilona – és az elôadók válaszoltak. • 2005. február 15-én a Magyar Edzôk Társaságának taglétszáma az új belépôkkel 1111re emelkedett.

34 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Az elveszett magyar aranyak tanulságai Nemes András Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

I. A tényállás Magyarország a 2004 évi Athéni Olimpiai játékokon 5 sportolóval „akadt fenn” a WADA hálóján. Szinte mindegyik ugyanazzal az érvanyaggal operál, és ez nem lehet véletlen. Az öt sportolóból kettô vonatkozásában szigorú ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel, emiatt nem fogok az esetekrôl beszélni, nem is ez a célja a megnyilatkozásomnak. Sokkal inkább az, hogy az olimpiai kvalifikáció (kivált, ha az ezüst, vagy aranyéremben nyilvánul meg) önmagában hordozza bizonyos pszichológiai törvényszerûségek érvényesülését. Nem utolsósorban a felfokozott idegállapot jelentkezését (a jogászok ezt tudatmódosulásnak, tudatbeszûkülésnek nevezik). Ez egyébként nem egyedül a sportban értékelendô, mert például a büntetôjog az újszülött gyilkosságot elkövetô anyák bûnösségének megítélésekor is egyre inkább használja ezt a kategóriát. Ebbôl már önmagában is egy sor következtetés adódik: Nem vagyunk egyformák, mindenkire másképp és másképp hat a siker, vagy a kudarc, még ha ezek esetleg tipizálható tünetekben is jelentkeznek, de ezeket orvos- pszichológus, stb. szakembereknek kell átgondolniuk. Óriási a személyiség-jogvédelmi szakadék a doppinggyanúba keveredett és a tisztának találtatott sportoló státusa között. A vizsgálat elôtt szinte bûnözônek tekintik a sportolót, a negatív eredményt követôen pedig az égig röpíti a sajtó és miniszterelnöki VIP jogokkal ruházza fel a közmegítélés. Szinte minden érintettôl elhangzott, hogy „utaztak rám”, megaláztak, stb. Olyan is volt, hogy sérülése ellenére nem azonnal a kórházba vittek egy sportolót hanem mindenekelôtt doppingvizsgálattal nyaggatták, holott a kórházban is le lehet venni a vizeletet. Még az is elôfordult, hogy egy sportoló kérte, hogy ne az az orvos kísérje el ôt a kórházba, aki már egyszer megalázta. Miért ne lehetne ebben az esetben egy másik orvost is találni? Az persze baj, ha ilyenekre már eleve nem gondolunk, hanem ott és akkor kell rögtönözni, összeszedni a szakembereket, kitalálni a következô lépést, tompítani a kellemtelenségeket, bocsánatot kérni, stb. Azzal is számolni kell, hogy a sajtó óri-

ási éhséggel viseltetik a szenzációk iránt. Vajon átgondolja-e egy felelôtlenül nyilatkozó, hogy nyilatkozatával esetleg többet árt, mint használ? Már észre se vesszük, hogy preiudikálunk (elôítéleteket fogalmazunk meg). Hányszor használtak becsület csorbításra alkalmas kifejezést? A kérdést egy jogállamban nem úgy kell feltenni, hogy ”öntöttek-e” az atléták, hanem úgy, hogy bebizonyosodott-e kétséget kizáróan, szabályozott és jogszerû eszközökkel mért módon a doppingvétség. A doppingjelenség és annak bizonyítása két dolog. Az elsôvel nem tisztem foglalkozni, de engedtessék meg egy metafora: egy perzsavásáron tolongunk, ahol olykor-olykor hamis bankó is elôfordul. A tehetôsebbek víznyomásos papírt és színes lézerprintert használnak, másoknak csak tintasugaras nyomtatóra futja, abból is már kifogyóban van a zöldfesték, hát persze, hogy lebuknak a százdollárossal. Ezzel nyilván nem azt mondom, hogy a tehetôsek törvényszerûleg doppingolnak, sôt azt sem, hogy nem létezik tiszta sportoló, csak az esélyegyenlôtlenségre hívom fel a figyelmet. Tudni illik maga a dopping elleni küzdelem is ezt a célt szolgálja.

II. A doppingvétség gyanújába sodródott sportolók esetei számos tanulsággal szolgálnak (tézisek) 1. A nemzetközi sportszervezetek szervezeti kereteinek átalakítása a TQM követelményei szerint megköveteli többek között azt, hogy a doppingvizsgálati módszerek is lépésrôl lépésre szabályozott keretek között történjenek. Az egészségügyi mintavételi protokoll és a személyes adatok védelmére vonatkozó elôírások és szabványok figyelembevételével. 2. A technikai háttér ma már adott az olimpiai játékok esetében. Tudományos módszerekkel dolgoznak a mintavizsgálati laboratóriumok. Ezek speciális tudományos mûhelyek, abban különböznek más egészségügyi laboratóriumoktól, hogy a meg nem engedett teljesítményfokozással kapcsolatos biokémiai elemzéseket végzik, speciálisan erre akkredi-

tálták ôket. Hiányzik azonban a mintavételi eljárás szabványosítása. Részletesen szabályozni kell azt, hogy bizonyos mintákat hol, ki és milyen körülmények között vehet le. Definiálni kell a mintavételi helyek minimum–sztenderdjeit. A mintavételi hely – korszerû eljárásjogi szabályozás esetén – nem tévesztendô és nem téveszthetô össze sem egy határátkelôhely illemhelyével, sem pedig egy ausztriai rendôrôrs mosdójával. 3. A [vizelet]mintákat ellenôrzött és utólag is ellenôrizhetô módon kell kezelni. A levett mintákat – amennyiben azok a vizeletadás helyszínérôl kikerülnek videóval ellenôrzött helységben kell kezelni. 4. Egy általános eljárásjogi kódexben kell részletesen szabályozni a [vizelet]minta levétel módját. Célszerû lenne, ha egy szakértô orvos team minuciózusan (apró részletekbe menôen) leírná, hogy miként kell eljárni a vizeletminta adó helyiségben. Ha ez le lett volna írva, nem fordulhatott volna elô, hogy az orvosnak „meg kell mutatnia” a saját nemi szervével, hogy „figyelj, így kell pisilni!” Ez nem csak a sportolót alázza meg, hanem az orvost is. 5. Át kell dolgozni a WADA, az IOC és az IAAF szabályzatait, különös tekintettel a koherencia követelményére. Nemcsak, hogy nem elegáns egy állandó és részletes doppingkódex nélkül dopping elleni küzdelemrôl beszélni, hanem ez önmagában disszonáns is. (Csak akkor kell egy speciális sporteseményre külön szabályzatot készíteni, ha általános szabály nincs) 6. A sportfegyelmi eljárásjogi kódex megalkotása elengedhetetlen. Nyilván nekünk, sportjogászoknak kell alkalmazkodnunk a hagyományos eljárásjogi kódexekhez és nem fordítva. Felesleges kitalálni azt, ami már ki van találva. A szabályszerû értesítés/idézés, a fegyelmi tárgyalás menete, a jogorvoslati fórumrendszer itt is átvehetô – mutatis mutandis – a polgári eljárásjogból. Szabályozni kell a képviselet módját, egyértelmûen és jogszerûen. Az összeférhetetlenségi szempontokra is figyelemmel. Biztosítani kell az anyanyelv használati jogot az eljárás alá vont sportoló számára, még ha ez költségeket is okoz, mert késôbb hivatkozási alap lehet a nem megfelelô nyelvismeret. Egészen bizonyos, hogy a munkajogi szabályok analóg használatára is szükség lesz. 7. Az ártatlanság vélelme a jogállamban még a sportolót is megilleti. Még

■

2004/4

MAGYAR EDZŐ 15

Nôi ks kétpárevezôs (ks 2x) 18 induló XV. Hely Remsei Mónika – Stift Edit Edzô: Kiss László Az elôfutamban nehéz sorsolást kaptak a lányok, csodát nem vártunk az V. helyezés a realitást tükrözte, maradt a reményfutam és egy jó sorsolás. A reményfutamban a gyenge elôfutambeli szereplésük miatt a lányok nehéz futamba kerültek. A cél a továbbjutást jelentô elsô három hely valamelyikének megszerezése volt, végig a negyedik helyen evezve nem sikerült a középfutamba kerülniük. A „C” döntôben gyenge, enervált evezéssel (az Olimpián végig ezt mutatták) sajnos többre nem lehetett jutni a harmadik helynél. Összesítésben a XV. helyen végeztek, elmaradva a várt „B” döntôs szerepléstôl. A 2003. évi világbajnokság elôtti kényszerû edzôváltás jót tett a csapatnak, olimpiai kvótát szereztek, a világkupákon mutatott teljesítményük alapján ez igazi meglepetés volt. Az egész éves felkészülésük megfelelôen alakult, csak kisebb sérülések zavarták a folyamatos munkát. Mindhárom világkupa versenyen részt vettek (Poznan VIII., München XII., Luzern X.) több-kevesebb sikerrel, de ekkor még bíztunk az olimpiai „B” döntôbe kerülésben. Véleményem szerint a lányok megelégedtek az olimpiai kvalifikációs hely megszerzésével, a fô probléma azonban a súlyhatár volt, egész évben súlyproblémákkal küzdöttek, nehezen (kín-keservesen) tudták hozni a megfelelô súlyt és ez nagyban befolyásolta teljesítményüket. Nôi párosunk gyengén szerepelt, nem sikerült a „B” döntôbe kerülniük, a célkitûzést nem teljesítették.

töltöttünk. Szegeden a jó szándék ellenére az ellátás gyenge volt, míg Velencén a Juventus Hotelben kitûnô ellátásban részesültünk. A csapat kiutazása az olimpia helyszínére 4 nappal a versenyek elôtt jónak mondható, elegendô idô állt rendelkezésre a körülmények megismerésére. A versenyeket Athéntôl távol, a Szkiniaszi evezôspályán rendezték, az utazás a pályára általában 60 percet vett igénybe. A könnyûsúlyú versenyszámok korai idôpontjai miatt nem volt kellemes a hajnali 4 órás felkelés. A pálya és a technikai személyzet kiváló körülményeket biztosított a versenyek lebonyolításához, szerencsére az idôjárás is „megkegyelmezett” egy nap kivételével megfelelô viszonyok voltak. A FISA és a közremûködô bírók hagyományosan profi módon dolgoztak, méltó volt az olimpiai versenyekhez. A csapatunk olimpiai faluban történô elhelyezése megfelelô volt, szobáink csendes, nyugodt részen voltak, közel minden fontosabb helyhez (étkezés, szállítás). Az ellátás választékos, mind mennyiségben és minôségben kiváló volt, a pályán is volt lehetôség étkezésre, amit ki is használtunk az utazások csökkentése érdekében. Összességében elmondható a magunk elé kitûzött célt csak részben sikerült elérni, az éremszerzés nem sikerült, (ennek oka a Haller Ákos – Petô Tibor páros formahanyatlása), de a két megszerzett olimpiai pont (Varga Tamás – Hirling Zsolt páros révén) kiváló teljesítménynek számít. Végezetül megköszönöm a GYISM, a MOB, az OSEI, a klubok és a MESZ vezetésének munkámhoz nyújtott támogatását. Melis Zoltán szövetségi kapitány

VI. Összefoglaló értékelés Az 1997. évben elkezdett illetve folytatott következetes edzésmunka együttesen a sportág feltételrendszerének igen lassú, de esetenként koncentráltan alkalmazott mérsékelt javulása eredményezte, hogy az evezés két hajóegységgel tudott megjelenni a Sydney-i olimpián. A feltételrendszer további javulása nyomán (Haller Ákos – Petô Tibor VB gyôzelmei nagyban hozzájárultak) a 2003. évi kvalifikációs világbajnokságon az elôzetes elvárásoknak megfelelôen három hajóegységgel sikerült kvalifikációt szerezni. Ebben az évben a világkupa versenyeken a Varga Tamás – Hirling Zsolt páros kivételével, halványabban szerepeltünk, szembetûnô volt a Haller Ákos – Petô Tibor páros visszaesése. A felkészülés nagy része a klubokban a MESZ eszközeivel és támogatásával történt, a válogatott csapatok ráépültek a klub infrastruktúrájára. Mindhárom olimpiai csapat saját edzôvel készült, akik szabad kezet kaptak, egyéni edzésterv alapján készítették fel a csapatokat. A sportegészségügyi feladatokat dr. Deák Valéria keretorvosunk látta el, az OSEI lehetôségeihez képest elfogadhatóan. A felkészülés során jól tudtuk hasznosítani dr. Györe István méréseit (a fizikai teljesítôképesség vizsgálata, a versenyzôk edzettségi szintjének megállapítása) és az ebbôl kialakított edzésjavaslatokkal nagy segítséget nyújtott az egyéni edzések tervezéséhez. Az evezôsök felkészülésük során nem használtak semmilyen tiltott teljesítményfokozó szert, tisztán, doppingmentesen készültek az Athén-i játékokra. Versenyzôink részt vettek a MOB által szervezett doppingellenes elôadáson, megkapták a „kék” könyvet és tisztában voltak a mintavétel procedúrájával. Versenyzôinket a felkészülés során 2004. évben egyszer a WADA, háromszor a GYISM meglepetésszerûen ellenôrizte. Kétszer a MESZ kérésére, bejelentett mintavétel volt. Az olimpia színhelyén kétszer a WADA ellenôrzött. Versenyzôink teszteredménye minden esetben negatív volt. Az olimpiai felkészülésünk a terveknek megfelelôen alakult, a betervezett edzôtáborokat a MOB támogatásával realizálni tudtuk (16 hét Dunavarsány, Tata, Ramsau, Kotor, Szeged, Velence). A felkészüléshez igényelt felszerelések (csapatonként két hajó, lapátok, ergométerek, motorcsónakok) beszerzésre kerültek, ezen a téren semmi nem hátráltatta a felkészülésünket, ezért köszönet a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Az olimpiát közvetlenül megelôzô felkészülési idôszakból elôször másfél hetet Szegeden, majd újabb másfél hetet a Velencei tónál

A Magyar Judo Szövetség olimpiai beszámolója Végignézve a három világbajnokság (1999, 2001, 2003) és két Olimpia (2000, 2004) eredménytáblázatát, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a judo világa alig-alig mozdul. Ahol eredményes versenyzôk vannak nagy számban (Japán, Kuba, Franciaország, Kína, Oroszország, Brazília, Dél-Korea, stb.) ott kisebb hullámzásokkal, de folyamatos a tehetséges, eredményes versenyzôk megjelenése. Vannak országok, csapatok, ahol mindig van érezhetô eredmény és néha kimagasló tehetségek is emelhetik az eredményességet (Németország, Lengyelország, USA, Grúzia, Olaszország, Argentína, Belgium, Anglia, stb.). Harmadik csoportban ezek az országok tartoznak, köztük hazánk is – ahol egy-egy sikeres verseny, vagy idôszak után, csak a „hamu alatt parázslik” valami, egy rövidebb-hosszabb ideig. Ezekben az országokban (Ukrajna, Belorusszia, Moldávia, Hollandia, Portugália, Chile, Kanada, Mongólia, stb.) olykor egy-egy új dicsôséges szereplés lesz gátja a tartósabb sikereknek. Egyazon versenyzôkrôl szeretnék „lehúzni az összes bôrt” hosszú éveken át és részben elhanyagolják a hazai utánpótlás nevelését és menedzselését. A kimagasló eredményt begyûjtôk elöbb-utóbb vagy elfáradnak a mindennapi bizonyításban, vagy másik végletként elkényelmesednek a helyi konkurencia hiánya miatt. Úgy érzem, hogy a magyar judo is ezen az úton halad. A hazai történéseket még bonyolítja egy „civil” egzisztencia megteremtésére tett folyamatos törekvési kísérlet. A polgári életben való elômenetel szinte csak a versenyzô magánügye. A sportot szervezô nagyobb rendszerek ezzel a problémával nem tudnak, de nem is akarnak foglalkozni. Így a versenyzôk magukra maradnak problémáikkal. Visszatérve a nemzetközi tendenciákhoz – azt láthatjuk az öt világverseny statisztikájának tükrében, hogy igen kis mozgások érezhetôek az elmúlt öt évben. Japán megôrizte hegemóniáját és hol több, hol kissé kevesebb aranyérem megszerzésével bizonyítja elsôségét (4-8 elsô hely, a 14-16 db megszerezhetô aranyérembôl!). Dél-Korea is mindig ott van az elsô hatban, az említett világversenyeken mind a két nemben. Európai országok közül Franciaország tud mind a két nemben olyan sikereket felmutatni, ami világviszonylatban is az elsôk közé emeli, kivétel talán az athéni Olimpia, hol csak a nôi versenyzôknek sikerült érmet szerezni és így a nemzetek sorában a kilencedik helyre csúsztak vissza. Sok ország van, ahol az elôkelôbb eredményeket döntôen csak az egyik nem kitûnô eredményessége szolgáltatja.

16 MAGYAR EDZŐ

■

A nôknél Kuba és Kína viszi a pálmát, bár Athénben a németek is a nôi versenyzôiknek köszönhetik az elôkelô hatodik helyüket. A kubaiak minden súlycsoportban tudnak világelsôket felvonultatni. Az oroszok és a brazilok fôleg a férfiversenyzôikkel érnek el világraszóló eredményeket. Náluk a nôi versenyzôk csak „szerényebb” (érmes, pontszerzô!) eredményekkel büszkélkedhetnek. A kontinensek közötti eredményességi versenyt rendre Európa nyeri, úgy hogy a megszerezhetô érmek és pontok közel 50 %-át begyûjti (49,4 - 52,2 %), Ázsia Japán vezetésével az eredmények egyharmadára tart igényt (29,3 –34 %) igaz, ezt az eredményt csak 5-7 ország éri el. A szuperkontinens Amerikának meg kell elégednie az eredmények közel hatodával (10,2 – 17,5 %) és ezt is fôleg csak nôi versenyzôi szerzik meg. Az afrikai judo sport feljövôben van, fôleg a Földközi-tenger melléki országok francia befolyással érnek el egyre

2004/4

számottevôbb eredményeket. Tunézia, Marokkó, Algéria, Irán majdnem mindenhol francia edzô dolgozik, vagy a versenyzôk készülnek Franciaországban (1,4 – 5,2 %). Ausztrália eredményessége esetleges. Néha van egy-egy olyan versenyzô, aki megüti a nemzetközi mértéket is és így, egy-egy helyezést, vagy érmet is begyûjthetnek a kontinensnyi ország versenyzôi. Érzékelhetô még a kínai versenyzôk „nyomulása” a judoban is, és ahogyan láttuk több más sportágban is tarolni fognak Pekingben. Európai országok eredményességi mutatóiban megfigyelhetô egy fajta „terítés”. Minden világversenyen van olyan ország (Franciaország, Németország, Oroszország, Olaszország) amelyek aktuálisan kimagaslik eredményeivel az utóbbiak közül, de egyre szélesebb lesz azon országok köre, akik érmet és pontot tudnak szerezni a világversenyeken (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Törökország). Ne-

Versenyzôink 2000-2004 közötti eredményei Férfi kg

Név

Hely.

Egyesület

Nôi kg

Név

Hely.

Egyesület

90 +100

2000 Junior VB Hadfi Dániel Szilágyi László

III III

BHSE KSI

52

2000 Junior VB Nagy Viktória

III

UTE

66 90 +100

2000 Junior EB Neu Gábor Hadfi Dániel Szilágyi László

V III III

BHSE BHSE KSI

48 52 57

2000 Junior EB Fekete Zsuzsanna Nagy Viktória Szabó Brigitta

II I VII

Wadokai UTE CUSE

52 57 70

2002 Junior EB, Bp. Fekete Zsuzsanna Bejcsi Zsuzsanna Köpöczi Anna

III III V

Wadokai Koroncó KSI

2002 Junior EB, Bp.

90

2002 Junior VB Rajcsányi Gergô

III

UTE

52 57 70

2002 Junior VB Ónodi Beáta Szabó Brigitta Mészáros Anett

III I V

BHSE CUSE UTE

90

2002 Junior EB Rajcsányi Gergô

II

UTE

57 63

2002 Junior EB Szabó Brigitta Budai Anita

I V

CUSE BHSE

66 90

2002 Ifjúsági EB, Gyôr Zámbori Tamás Bor Barna

V I

BHSE ASE

40 48 57 63

2002 Ifjúsági EB, Gyôr Rácz Edina Csernoviczki Éva Baczkó Bernadett Mészáros Anett

V III I III

MVSC HDSE UTE UTE

90 +100

2003 Junior EB Rajcsányi Gergô Bor Barna

I II

UTE ASE

57 63

2003 Junior EB Baczkó Bernadett Szabó Brigitta

II III

UTE CUSE

55 60 73

2003 Ifjúsági EB Mester Dániel Joó István Szemán Gergely

V III III

CUSE KSI KSI

40 44 63 70 +70

2003 Ifjúsági EB Rácz Edina Tóth Lilla Kiszli Gabriella Mészáros Anett Cserháti Eszter

V III V I V

MVSC UTE ASE UTE UTE

60 90 +100

2004 Junior EB Burján László Farkas Bálint Bor Barna

VII VII I

UTE BHSE ASE

48 57 63 70

2004 Junior EB Csernoviczki Éva Baczkó Bernadett Mészáros Anett Gubek Zsófia

VII I I VII

HDSE UTE UTE UTE

50 81

2004 Ifjúsági EB Zámbori Bence Sztraka Bálint

III V

BHSE BHSE

40 52 57 63

2004 Ifjúsági EB Kovács Enikô Tóth Lilla Szigetvölgyi Brigitta Gáspár Eszter

V II III V

UTE UTE UTE MVSC

■

2004/4

A csapategység érdekében ennek materiális oldala is lehet (reklámszerzôdés, szereplés). Nem szerencsés, ha a játékos sokkal jobb anyagi feltételekhez jut, mint a többiek. Ilyenkor kell elég intelligensnek lenni ahhoz, hogy lemondjon az egyéni elônyrôl. A megfelelô pszichológiai stabilitás eredményezi, hogy a csapat döntô pillanatokban képes koncentrálni. Vízilabdában nem döntô jelentôségû, hogy mennyi az eredmény az 1. 2. negyedben, a végén kell higgadtan vállalni az eredményes megoldást. Biztosan ismertek azok a játékosok, akik egy 12:0-as meccsen lônek 8 gólt, de éles helyzetben, döntetlen állásnál nem vállalják el. A mi csapatunknál ki merem jelenteni, igen komoly az egység. Ennek van egy történelmi oka: a csapat magva, a 75-76-77-es korosztály játékosai: Fodor, Kásás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Varga Tamás, Vári, a 2000-es csapatból Székely Bulcsú olyan junior válogatottban játszottak, amely minden meccsét nagy fölénnyel nyerte, megközelíthetetlen csapat volt. A játékosok megszokták a sikert, de össze is kovácsolódtak az évek alatt, és nagyszerûen fogadták az idôsebbeket, mint Benedeket, korábban Kószt, Varga Zsoltot, most pedig a fiatalokat, Steinmetz Ádámot, Madaras Norbertet. A csapat egységére jellemzô – kicsit szentimentális, érzelmes példaként – az athéni döntô utáni zártkörû párbeszéd. Dénes elejtett egy megjegyzést, amely szerint ezt az Olimpiát igazán a szerbek veszítették el, nem mi nyertük meg. A fiúk szerint azonban mi nyertük meg, mégpedig azzal, hogy a csapat játékosai jobban szeretik egymást, mint a szerbek, ugyanis a mi csapatunkban tényleg él a csapategység, míg a szerbeknél tényleg volt bizonyos széthúzás, tényleg voltak bizonyos egyénieskedô megnyilvánulások. Ugyancsak a csapategységre utal Kemény Dénes és Kásás Tamás nyilatkozata az athéni döntô után. Mindketten – külön, egymástól függetlenül – nyilatkozták, hogy örülnek a sikernek, és külön örülnek annak, hogy olimpiai bajnok lehetett a sydney-i csapathoz képest négy újonc is. A csapategységhez tartozik, hogy a csapat körül jó, nyugodt légkörnek kell lenni a felkészülési periódusban, a mérkôzések alatt, a világversenyek alatt is. Nem szerencsések azok a személyek, akik szeretnek hírt vinni, szenzációt hajhászni. Játékosok, szurkolók,

MAGYAR EDZŐ 33 kísérôk, nem ritkán gyúrók szállítják az alaptalan híreket. Látnak valakit egy pohár sörrel, az néhány áttétel után már részegen hevert, látnak egy fiút egy lánnyal beszélgetni, néhány nappal késôbb a bizalmas kapcsolat jeleit híresztelik róluk. Az ilyen légkör rendkívül hátrányos, idegesíti a csapatot, így nem is tudjuk az adott pillanatban megítélni, milyen károkat tud okozni. A siker érdekében a jó légkörhöz tartozik, hogy a légkör – ez a bizonyos egészséges, jó légkör – pozitív kisugárzású legyen. Nem tartom szerencsésnek, ha a kispadon „ilyen hibát!” „már megint elrontotta!”, „rossz megoldást választott!” megjegyzések hangzanak fel. Nem tartom szerencsésnek, ha a meccsre készülés elôtt azt kérdezzük a játékostól, hogy fél-e a meccstôl, inkább vessük fel, hogy az ellenfél mennyire meg van ijedve, mi meg sikerre készülünk. Tapasztalataim szerint ez igenis mûködik, többször volt részem észrevenni, hogy a pozitív kisugárzású megjegyzések, ráhangolások eredményt hoztak. Mindezen elvek aktuális megnyilvánulása volt, hogy a mikor a döntôben 7:5-re a szerbek vezettek, nem gondoltam komolyan, hogy ki tudunk kapni. Utólag szinte nem értem, hogy tudtam nyugodt és tárgyilagos lenni, de valahogy benne volt a levegôben, hogy gyôzni fogunk. Egyetlen egy negatív megjegyzést nem hallottam a kispadon, olyat igen, hogy „na mi van, vezetnek kettôvel!”, „rengeteg idô van még!”, „most jövünk mi!”. Dénes legfôbb szakmai megjegyzése az volt: „Gyerekek, ne kapjatok gólt, másfél negyed alatt biztosan fogunk még lôni eleget!” Így is történt, és amikor Kásás Tamás balkezérôl kipattant a kettôs hátrányban a szerbek lövése, mögöttem fellélegeztek, és annak ellenére, hogy még egy gól hátrányunk volt, már biztosak voltunk a sikerben. Az utolsó fórnál már bemondták a padról, hogy meg fogják csinálni a keresztpasszos figurát. Megcsinálták, Kiss Gergely belôtte, az eredmény ismert. Úgy érzem, hogy az a csapat, amelyik az utolsó negyed utolsó perceiben ilyen tudatos akciót ilyen sikeresen tud végrehajtani, az elsajátította nemcsak a vízilabda játék, hanem a nyerés tudományát is. Dr. Pavlik Gábor keretorvos Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány

32 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

• taktika 2004. – „Férfias vízilabda” megvalósítása (gyorsabb gondolkodás, gyorsabb passzolás, gyorsabb döntés, új típusú lövôtechnika és blokkolás fejlesztése, ki nem kényszerített hibák számának csökkentése, szoros emberfogás elleni pozíciós játék tökéletesítése) • úgy nyerni, hogy ne a másik csapat veszítse el a mérkôzést.

A férfi vízilabda válogatott sikereinek néhány lélektani tényezôjérôl Az elôadás „A siker és a kudarc anatómiája – az eredményesség pszichikai összetevôi” címû, a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Edzôk Társasága által rendezett Országos Konferencián hangzott el (TF 2004. november 10.) A magyar férfi vízilabda válogatottat dr. Kemény Dénes 1997. óta vezeti. Az 1997-2004 közötti idôszakban a válogatott megnyerte a lehetséges két Olimpiai Bajnokságot, három Világ Bajnokságból egyet, négy Európa Bajnokságból kettôt, három Világ Kupából egyet, három Világ Ligából kettôt és az egyetlen Európai Nemzetek Ligáját. Az összesen 16 világversenyen 9 aranyérmet szerzett, és csak egyetlen verseny végzôdött szerzett érem nélkül. A többi csapathoz hasonlítva óriási a különbség a javunkra, a maradék 7 aranyérmen négy ország válogatottja osztozott, Jugoszlávia (Szerbia-Montenegró), Spanyolország és Oroszország 2-2, az Egyesült Államok 1 aranyéremmel. Nem kétséges, hogy a válogatott sikerei mögött stabil pszichológiai háttérnek kell állni. Ebben a pszichológiai háttérben elkülöníteném a pszichológus, és a pszichológia szerepét. A pszichológus a szakma kipróbált módszereivel méri fel a játékosok lelki adottságait, állapotát, és nyújt információkat a szövetségi kapitánynak. A pszichológia eszközei azonban túllépnek a pszichológus hatáskörén, bárki élhet pszichológiai eszközökkel, a szövetségi kapitány, a stáb bármely tagja (edzô, orvos, gyúró, elnök, menedzser, újságíró) és a játékosok egymás között. A stabil, kedvezô pszichológiai háttér különösen azokban a sportágakban fontos, amelyekben a koncentrációnak, a lehetséges

2004/4

héz Európában olyan országot találni, amely versenyzôinek könnyû lenne mérkôzést nyerni. A magyar versenyzôink eredményességi mutatói nem tükrözik az aktuális szakmai tudásukat és az elvégzett munka mennyiségét sem. Öt világverseny mutatói (1999. VB, 2001. VB, 2003. VB, 2000. Olimpia) elég szerények. 1999-ben Kovács Antal ezüstérme volt csak értékelhetô eredmény. Fájó tények voltak az elmúlt két Olimpia eredménytelensége, ami sajnos kihatott és most még inkább ki fog hatni sportágunk támogatottságára! Fiatal versenyzôink (ifik, juniorok) kimagasló eredményeket érnek el a világversenyeken, de sajnos a késôbbiek folyamán nem tudják sikereiket átmenteni a felnôttek közé. Fájó az is, hogy egyre fogy az Olimpiára kvalifikáltak száma és elgondolkodtató, hogy nôi versenyzôink közül csak egy versenyzônknek sikerült az utolsó pillanatig az indulók között maradnia. Nôi versenyzôink öt év óta nem értek el eredményt a felnôtt korosztályban világversenyen. A 2008-as Pekingi Olimpiára készülô csapatunknak, versenyzôinknek az esélyei, az elmúlt négy év Junior és Ifjúsági EB-in elért teljesítménye alapján - Ungvári Miklós eredményeivel kiegészítve - bíztatónak tûnnek.((Lásd táblázat)

Felkészülés az olimpiára • február 23-29.l olimpiai kvalifikáció, Impéria • május 31 - június 18. közös felkészülés, Budapest • június 19-27. Világliga, Long Beach • július 1-29. közös felkészülés, Budapest • július 21-24. közös edzôtábor a görög válogatottal, Budapest • július 28 – augusztus 1. Nemzetközi torna, Gorizia • augusztus: olimpia. Szereplés az olimpián • nehéz sorsolás (USA, Oroszország, Kanada), • remény: negyeddöntôben könnyebb ellenfél (helyette Olaszország), • mentális problémák, • koncentrációs és motivációs problémák, • a tervezett taktikából keveset tudtunk megvalósítani, • a korábban nyerô típusú játékosok gyenge egyéni teljesítménye, • új, nyerô típusú játékosok hiánya, • a tényleges tudás 30-40 %-át nyújtottuk, • teljesítménycentrikus gondolkodás helyett „alibijáték”, • mérkôzésen belüli hullámzó játék (gyenge kezdés – talpra állás – összeomlás), • gyenge védekezés (az eddigi sikerek alapja mindig a szinte hibátlan védekezés volt), információs blokk, • nagyobb volt az ambíció az olimpiára való kvalifikációkor, mint magán az olimpián, • az olimpia hangulata, a hazai nôi mérkôzésekhez viszonyított tömeg, és mint legnagyobb teher az elsô hely elérése inkább negatív, mint pozitív hatással bírt, • végeredmény: csalódás Dr. Faragó Tamás szövetségi kapitány

■

megoldások között a választásnak, a döntésnek fontos szerepe van. Aligha kétséges, hogy a labdajátékok ezek közé a sportágak közé tartoznak. Mérkôzéseket tud eldönteni a helyes döntés – hová adom labdát, vállalom-e a lövést, stb. – , alapvetô tehát, hogy tiszta fejjel, megfelelô lelkülettel álljunk a feladatoknak. A csapat mellett dr. Budavári Ágota dolgozik, mint pszichológus, aligha szorul külön bemutatásra, évtizedek óta sikeres szakember különbözô sportágakban. A szigorúan szakmai, pszichológiai igény, hogy ne legyen a csapatban olyan játékos, aki a felelôsség súlya alatt összeroppan. Ennek felmérése Budavári dr.-nô feladata. Kijelenthetô, hogy a jelenlegi magyar válogatottban ilyen játékos nincs. Lehet, hogy szerepe van ebben az évek alatt ható közösségi szellem lélekformáló hatásának, de az is lehet, hogy a szelekció eredménye: a kritikus helyzetben összeesésre hajlamos játékos már korábban kikerül az élsport csúcsteljesítményt igénylô világából. A munkamódszer azonban a válogatottban sajátos. Budavári doktornô tapasztalatait nem a játékosokkal közli, hanem a szövetségi kapitánnyal, így a gyenge pontok korrekciója közvetve, az edzések alatt történik. A csapatjátékokban a stabil pszichológiai háttér másik oldala a jó közösségi szellem. Azokban, akik ilyen magas szintre eljutnak, kevés kivételtôl eltekintve ez megvan, ugyanis aki nagyon egyénieskedô, önzô, korábban kikopik, vagy az évek alatt alkalmazkodik. Több olyan játékost ismerek, akiben több volt ifi korában, de éppen az alkalmazkodás hiánya miatt futott be képességinél jóval kisebb karriert. Ezzel magyarázható, hogy csapatjátékokban igazán nincs komoly veszélye a doppingvétségnek. Ennek nemcsak az az oka, hogy a játék komplexitása miatt nehéz kiválasztani, hogy mely képességet fejlesszük, hanem éppen a közösségi szellem. Az egyéni versenyzô saját bôrét viszi vásárra. A csapatjátékosnak éreznie kell, hogy az ô vétsége az egész csapat sikerét veszélyezteti. A közösségi szellemhez tartozik az is, hogy minden csapatban kialakul egy hierarchia. Ez megnyilvánul egészen egyszerû emberi attitûdökben, ki hozza a sapkákat, gumiköteleket, medicin labdát, stb., de megnyilvánul a játékban is, ki mit vállal, mennyit vesz részt a védekezésben, kire játsszák a figurát, stb. Általában a játékosnak nem ugyanaz a helye a klubban, mint a válogatottban. Aki eljut a válogatottságig, az a klubban sztár. Nyolckilenc hónapig a klubban ezt élvezi, a válogatottban azonban könnyen lehet, hogy lejjebb kerül. Annak ellenére, hogy rutinos, intelligens játékosoknál ez nem túlzottan nehéz probléma, mégis az éves együttlét kb. három hónapjából a fele idônek el kell telnie, hogy a játékosok zökkenômentesen összecsiszolódjanak. A csapategység kialakulásában rendkívül fontos, hogy a játékosok hogyan kezelik a külsô befolyásokat. Nem ritkán duruzsolnak mindenfélét a játékosoknak szurkolók, szakemberek, nem válogatott játékosok, az esetek többségében dicsérve, magasztalva a játékost, olykor bizonyos mellôzöttséget sugallva, „kár, hogy nem te lôtted azt a fórt”, „játszhattál volna többet is”, stb. Ilyenkor a játékosnak inkább kell tartoznia a csapathoz, mint ahhoz, akivel beszél. Meg kell védenie a közösséget, nem szabad, hogy elcsábuljon valamilyen külsô intrikának.

Az Olimpián részt vett versenyzôk értékelése A játékokra 2 fô szerezte meg az indulás jogát, -66 kg Ungvári Miklós a KJC és –100 kg Kovács Antal az ASE sportolója indult a 94 országot, 384 versenyzôt felvonultató judo versenyen. A férfiak mezônyében 7 súlycsoport 227, míg a nôknél 7 súlycsoport 157 versenyzôje vett rajtot a küzdelmekben. A sorsolás egyik versenyzônk esetében sem volt kedvezô, sôt kimondottan nehezére sikerült. -66 kg: Ungvári Miklós – 31 induló Elsô mérkôzése az azerbajdzsáni Ismaylov Elchin ellen volt. A papírforma szerint az ellenfél volt az esélyesebb, az utolsó mérkôzésüket is ô nyerte a 2004-es Európa bajnokságon. Mindketten a kvalifikációs ranglistáról kerültek az olimpiára, az azeri a 2. helyen 276 ponttal, Miklós a 4. helyen 206 ponttal. Ennek ellenére Ungvári taktikus versenyzéssel megszerezte a gyôzelmet. Második mérkôzés a portugál Pina Joao ellen. Olimpiára a kvalifikációs világbajnokságon megszerzett 5. helyével jutott ki. A 2004-es EBn szintén az 5. helyen végzett és mint azt utólag elmondhatjuk az olimpián is a pontszerzô 7. hely elérésére volt képes. Az elsô fordulóból az ukrán VB ezüstérmes legyôzésével jutott tovább, akkor úgy éreztük, hogy szerencsésen alakulnak a dolgok, és a könnyebbnek tûnô ellenfelet kapjuk a következô mérkôzésre, de sajnos ez nem így történt. Ungvári öt ponttal veszített. A következô mérkôzést PJ elveszíti, így Ungvári Miklósnak nincs lehetôsége a vigaszágon való folytatásra és helyezetlenül zárja a versenyt. Az elsô mérkôzésen aratott gyôzelme mutatja, hogy a felkészülése, formaidôzítése jól sikerült. A második mérkôzés tanulsága, hogy a könnyebbnek vélt mérkôzés is 100 %-os ráhangolódást, koncentrálást igényel, mindenki gyôzni akar! -100 kg: Kovács Antal – 33 induló Elsô mérkôzése a japán Inoue Kosei ellen. A sorsolás az olimpiai judo verseny legnagyobb favoritjának számító versenyzôt adta elsô ellenfelének. A legutolsó olimpiai és három VB gyôztesét minden szakirodalom a dobogó legfelsô fokára helyezte az esélylatolgatások során. Hasonlóan bíztunk KA éremszerzésében, hiszen a 4. olimpiáján szereplô versenyzônk a kvalifikációs rangsor 2. helyérôl került be 306 ponttal, egy olyan olimpiai ciklussal a háta mögött, ahol minden évben kontinentális versenyen (EB, VB) érmet szerzett (ez rajta kívül, más versenyzônek nem sikerült a magyar judóban). Sajnálatos, hogy 2003ban elvégzett térdmûtétje miatt nem tudott a kvalifikációs VB-n indulni, mert egy éremszerzéssel a kiemelés által, az elsô mérkôzésen elkerülte volna a japán versenyzôt. A mérkôzés mérlege, KA –14 támadás indításával szemben IK – 4 támadás indítása, mégis a japán nyert 3p-tal! A továbbiakban Ionue Kosei vereséget szenved a csoport gyôzelemért, ezáltal Kovács Antal is elveszti a visszamérkôzés lehetôségét, azaz helyezetlenül fejezi be a versenyt. Egy ilyen mérkôzés után nagyon nehéz az értékelés, hiszen két nagyon nagy versenyzô mérte össze erejét, azt láttuk, hogy Kovács Antal nem érdemelte meg a vereséget, azt is láttuk, hogy Inoue Kosei-bôl rengeteget kivett ez a mérkôzés és sajnos azt nem láthattuk, hogy mi lett volna, ha Kovács Antalnak lehetôsége lett volna a folytatásra.

MAGYAR EDZŐ 17 A szövetség elnöksége és szakmai testülete a szövetség anyagi helyzetének „lenullázásával” is, de megpróbálta segíteni versenyzôinek felkészülését. A kiemelkedô eredményességû versenyzôinknek mindent megadtunk, amit az európai riválisaik megkaptak (versenyek, edzôtáborok, tanulmányutak). A feszültségmentes felkészülést sajnos mi sem tudtuk biztosítani. Csak azok a pénzügyi nehézségek voltak áthidalhatatlanok, ahol a nagyobb létszámú magyar küldöttség megjelenését kellett volna támogatni (edzôpartnerek, tartalékok utaztatása). Egy-két alkalommal 23 edzô is szövetségi keretbôl utazott a versenyzôikkel a nevezett programra. A szövetség kifizetett olyan programokat is, amit nem is vettünk igénybe. Az adott olimpiai szereplés nem anyagiak hiányával magyarázható. Szövetségünk antidopping programja az egész felkészülés folyamán érezhetô volt. Még hallgatólagosan sem támogattunk volna semmilyen elítélendô cselekményt. Sportolóink „tiszták” voltak. Nemzetközi sportdiplomáciánk felemásra sikeredett. Neves nemzetközi eseményeket kaptunk megrendezésre (Ifi EB, Junior VB, Open EB, Veterán EB), de a Hungária Kupa idôpontját „lenyúlták” az EJU-ban. Az Olimpiára sem jutott ki bírónk, pedig Európa legjobban képzett bírója Vági Miklós. A Magyar Judo Szövetséget és a magyar judo társadalmat is csak következetesen, elkötelezetten és érdekektôl mentesen lehet irányítani és mûködtetni. Nagyobb anyagi önállóságot kell biztosítani szövetségünknek a tôkeerôs szponzorok bevonásával. Csak jól kidolgozott, elfogadtatott, központosított szakmai irányítás mentén lehet az elkövetkezôkben dolgozni. Dr. Hetényi Antal szakmai alelnök Hangyási László sportágvezetô Dr. Tóth László MJSz elnök

Sportági olimpiai jelentés a magyar kajak-kenu válogatott teljesítményérôl 1. A sportág nemzetközi erôviszonyainak alakulása az elmúlt és az athéni olimpia küszöbén Helyünk a nemzetközi mezônyben Nôi kajak Az elmúlt esztendôk legsikeresebben teljesítô országa a nôi kajak szakágban Magyarország volt. 2001-2002-2003 tekintetében valamennyi olimpiai számban pontokat és érmeket szereztek a magyar lányok. Ilyen stabil teljesítményre még nem volt példa a sportág történetében. Az athéni olimpián is folytatódott ez a sikertörténet, hiszen a három olimpiai számból kettôben aranyérem (K-1, K-2), egyben pedig ezüstérem (K-4) született – de ez is óriási versenyben és csak néhány centiméterrel maradtak le az aranyéremrôl! A tervezett pontszámok tekintetében: 15-21 pontot vártunk és a nôi csapat 19 pontot teljesített. 2000 2001 2002 2003 2004 11 18 21 21 19 • Az olimpia köztes idejében kiemelkedôen teljesítettek a lengyel versenyzôk, általában mindhárom számban éremszerzéssel zárták a világbajnokságokat. Olimpiai eredményük: K-4 IV. hely K-1 kizárva K-2 III. hely • A spanyol nôi válogatott tagjai jelentôs fejlôdésen mentek keresztül, közvetlenül az élmezôny mögött helyezkednek el. Olimpiai eredményük: K-4 V. hely K-2 V. hely K-1 nem volt döntôs • A német hölgyek továbbra is meghatározói a nemzetközi mezônynek, de az elmúlt években az olimpiai számok tekintetében kicsit halványabban teljesítettek. Az olimpiára visszatért Birgit Fischer viszont tapasztalatával és tudásával szárnyakat adott a német versenyzôknek és az Athénban elért eredményük kiválóra sikeredett.

18 MAGYAR EDZŐ Olimpiai eredményük:

K-4 I. hely K-2 II. hely K-1 IV. hely • Említést kell tenni a kínai csapatról is, mivel a 2003-as esztendôben mindhárom olimpiai számban 1-6 helyen végeztek. Az olimpia nem sikerült olyan jól számukra, mivel csak K-2-ben tudtak egy negyedik helyezést szerezni. A jövôben számolni kell velük, mert a soron következô pekingi olimpián valószínûleg komoly erôt fognak képviselni. • Kiemelkedôen szerepelt a szülés után visszatérô Josefa Idem. Az olasz válogatott egyetlen versenyzôje K-1 500 méteren újra dobogóra tudott állni – ezüstérmet szerzett. • A kanadai Caroline Brunet is nagyszerûen szerepelt, hiszen K-1 500 méteren 3., míg K-2 500 méteren 7. helyen ért célba. • Említést érdemel még a szlovák Erbanova, akinek ötödik helyezése kiváló eredmény. Összességében a nemzetközi nôi mezônybe nem robbant be olyan versenyzô, aki az elkövetkezendô években meghatározó lehetne, vagy aki révén jelentôs átalakulás történhetne a mezônyben. A döntôkben résztvevô nemzetek száma Magyarország és Németország csapata mindhárom számban döntôs volt. Kanada, Lengyel-ország, Spanyolország csapata két számban ért el döntôs helyezést, míg Olaszország, Szlovákia, Izrael, Anglia, Finnország, Ukrajna, Ausztrália, Kína, Bulgária, Svédország egysége egy számban került döntôbe. A megszerezhetô pontok tekintetében: 1. Magyarország 19 pont 2. Németország 15 pont 3. Lengyelország 7 pont 4. Olaszország 5 pont 5. Kanada 4 pont Ukrajna Spanyolország Kína 6. Szlovákia 2 pont 7. Izrael 1 pont Ausztrália Bulgária Férfi kajak szakág Valamennyi számban döntôben voltak a magyar versenyzôk! Ez a teljesítmény csak a németeknek sikerült, míg a többiek döntôs szereplôi: 5 számban: Magyarország, Németország, 4 számban: Ausztrália, Norvégia 3 számban: Olaszország, Kanada, Anglia 2 számban: Lengyelország, Fehéroroszország, Új-Zéland 1 számban: Szlovákia, Izrael, Anglia, Spanyolország, Bulgária, Svédország, Románia, Litvánia, Oroszország, Franciaország, Argentína, Belgium, Portugália

A megszerezhetô pontok tekintetében: 1. Ausztrália 13 pont Németország 2. Magyarország 12 pont Norvégia 3. Kanada 11 pont 4. Anglia 6 pont 5. Szlovákia 5 pont Fehéroroszország Új-Zéland 6. Lengyelország 3 pont Bulgária 7. Spanyolország 1 pont A magyar, illetve a német válogatott teljesítménye erôs csapatteljesítményként értékelhetô, mivel más-más versenyzôk képviselték az országokat a különbözô számokban. A többi pontot szerzô ország esetében egy-egy versenyzô eredményéhez kötôdik a teljesítmény. (Anglia és Norvégia – két versenyzô; Kanada – egy versenyzô) Az olimpiák köztes idôszakában meglehetôsen nagy teljesítményingadozás volt tapasztalható a magyar férfi kajak szakágban. Ennek köszönhetôen az elmúlt évi teljesítményünk sem mutatott minden esetben állandóságot, de az olimpia közeledtével helyreállt a rend és

■

2004/4

valamennyi versenyzô már az év eleji Európa-bajnokságon, illetve az olimpián is kiválóan teljesített. Érdekességként említem meg, hogy a Sydneyben rajthoz állt csapatból öt versenyzô Athénban is sikeresen szerepelt, mellettük két újonc került még a csapatba. Jellemzô a nemzetközi mezôny erôsségére, hogy a 2003-as világbajnokság gyôztesei közül csak a svéd ezer párosnak, illetve a német 500 párosnak sikerült megismételnie gyôzelmét. Kenu szakág Valamennyi szám döntôjében szerepeltek magyar versenyzôk, ami már alapjában véve dicséretes, különösen akkor, ha a két egyes számban teljesen újonc versenyzôk álltak rajthoz és értek el nagyon kiváló teljesítményt. Vajda Attila dobogós helyezése csodálatra méltó, míg Joób Márton hetedik helye is rendkívül nagyra értékelendô! A Kozmann – Kolonics páros teljesítménye is nagyszerû, hiszen ebben a kemény mezônyben helyezéseket elérni nagyon komoly fegyvertény. A magyarokon kívül mind a négy számban döntôs egysége volt az alábbi nemzeteknek: Kanada, Németország, Oroszország; három számban: Spanyolország, Kína, Kuba,; két versenyszámban: Lengyelország, Fehéroroszország, Románia, Csehország; egy számban: Bulgária, Lettország, Szlovákia.

A megszerezhetô pontszámok tekintetében: 1. Németország 21 pont 2. Oroszország 13 pont 3. Spanyolország 12 pont 4. Magyarország 8 pont 5. Kína 7 pont 6. Románia 6 pont 7. Csehország 5 pont Kuba 8. Kanada 4 pont Fehéroroszország 9. Lengyelország 2 pont 10. Lettország 1 pont Összességében a sportágunk az elmúlt négy esztendôt figyelembe véve, az olimpiai számok tekintetében megtartotta vezetô helyét a nemzetközi élvonalban. Azon túl, hogy az olimpiák közti idôszakban a három szakág nem minden esetben tudott a csúcson teljesíteni (férfi kajak és kenu szakág mérsékeltebb szereplése), az Athéni Olimpiai Játékokra mindhárom szakág kitûnôen készült fel és eredményesen teljesített. Összesített táblázat: szakág 1997 1998 nôi kajak 10 11 férfi kajak 23 20 kenu 21 14 54 45 összesen

1999 2000 2001 16 11 18 20 21 21 11 16 13 47 48 52

2002 2003 2004 21 21 19 11 5 12 5 6 8 37 32 39

2. A kvalifikáció és az eredményességi célkitûzések teljesítése a 2001. június 9-i Közgyûlés által jóváhagyott olimpiai felkészülési programban foglaltakhoz képest A 2000. évben megfogalmazott 2004-es eredményelvárások Terv Teljesítve Érmek tekintetében: 3 aranyérem 3 aranyérem 2 ezüstérem 1 ezüstérem 3 bronzérem 2 bronzérem Pontok tekintetében: 10 számban 9 számban pontszerzô hely pontszerzô hely 38-45 pont 39 pont

Kvalifikáció tekintetében: Terv: mind a 12 számban induló egység teljesítve! minden egység döntôbe kerüljön teljesítve! Az olimpiai kvalifikációs helyek megszerzésére két versenyen való jó szereplés adott lehetôséget:2003. évi Világbajnokság 2004. évi Európa-bajnokság A két verseny során valamennyi számban kvalifikálta magát a magyar csapat.

■

2004/4

12 játékos május 19.-én a Margitszigeten majd egy egyhetes magán meghívás keretében az osztrák Alpokban magaslati táborban vett részt. Hét játékos június 2.-án csatlakozott be a munkába. Elvégezve a különbözô fizikai felméréseket, kiderült hogy a csapat alapfelkészültsége átlagban kielégítô, ugyanakkor lényeges eltérések mutatkoznak a játékosok között. Látszott rögtön, hogy úgy kell majd a munkát megtervezzem, hogy miközben játsszuk a világ liga csoportmeccseket, folyamatosan növekvô terheléssel drasztikusan megnöveljem a játékosok felkészültségét. Ez a feladat természetszerûleg egy késélen táncolást jelentett, egyidejûleg kellett nagy edzésterhelés mellett komoly tétmeccseket játszunk. Ezért is jegyezném most meg, hogy szerencsés lenne visszatérni az egészéves havi két-háromszori egy-kétnapos összetartásra, mert akkor a nyári periódusra egy magasabb edzettségi állapotú keret érkezne és több idô maradhatna más, fontos munka elvégzésére. Június elsején, 8 csoportmeccs után utazott a már 15-re szûkített keret az USA-ba, hogy lejátssza a maradék 4 csoportmeccset és a superfinal-t. Nem utazott a csapattal Varga II Zsolt akit posztján, az addig lejátszott meccseken Steinmetz Ádám is és Varga Tamás is megelôzött. Részt vett viszont a túrán a Pesten debütáló, fiatal, nagyon tehetséges Varga Dénes. Miután csoportelsôként kerültünk a világliga elôdöntôjébe, ott a görög csapatot 10-5 arányban legyôztük. A másnapi döntôt a szerb csapat ellen játszottuk. A hatezres közönség az USA vízilabdázása történetének nézôcsúcsát jelentette, a lelátón szinte csak magyar zászlót lehetett látni. A döntôt megnyertük, a végeredmény 12-8 volt. Hazatérve a világligáról, kijelöltem az Athénba utazó 13 játékost. A kijelölés egyetlen szempontja a minél erôsebb csapat megtalálása volt, alapja pedig a közös edzéseken és a 14 vl meccsen nyújtott teljesítmény. A be nem került játékosok (Jászberényi, Kiss Csaba és Szívós Márton) a csapattal maradtak, Varga Dénes csatlakozott a junior válogatotthoz, bátyja Varga Dániel pedig miután felépült kartörésébôl, segítségként bekapcsolódott a munkába. Július végén a Margitszigeten az olimpiai 13-at szerepeltetve megnyertük az Unicum kupát is, a spanyol, a német és a görög csapatot megelôzve. Athénba indulásunkat megelôzôen megismételtük a 8 héttel korábbi fizikai fölméréseinket és hatalmas javulás mutatkozott az eredményekben. Szinte mindenki egyéni csúcsokat úszott például 100 és 200 m gyorson. Ez a tény, tudván a nehéz sorsolást és várható nagy terhelést, nagy önbizalmat adott a játékosoknak. Olimpiai szereplés A csoportmeccseken az eredményeket nézve 100 %-os teljesítményt nyújtottunk, a legnagyobb nehézséget az ellenfelek játékerején kívül Benedek lázas betegségének formájára gyakorolt hatása jelentette. A nehéz meccsek közben kellett visszatérjen a megszokott szintjére. Kicsit hullámzott az 5 meccs közben a játékunk színvonala, de a jó védekezés mindig kisegítette a csapatot. A csoportelsôség egyenes ágon elôdöntôt ért. Az oroszok elleni elôdöntôt egy nehéz sok úszásos meccsen nyertük meg, sokat számított a javunkra hogy az egyik legjobb orosz kipontozódott. A döntô végeredménye: hun-scg 8-7! Az egész meccsen nem tudtunk játékba lendülni, mindig a szerbek vezettek, mi csak egyszer, a végén. Le a kalappal a játékosaim emberi tartása, hite és egységessége elôtt, ezek nélkül a tulajdonságok nélkül nem sikerült volna fordítani. Elvitathatatlan továbbá a sikeres fizikai felkészültség jelentôsége is szereplésünkben, miután a csapat többször is a meccsek végére kerekedett fölül a már fáradt ellenfelein. Egyéni értékelés Szécsi Zoltán – egyenletes, meghatározó teljesítményével a csapat egyik vezérévé nôtte ki magát. Gergely István – noha csak a kozákok ellen játszott (kiválóan!), nagyszerû emberi tulajdonságaival segítette társait. Vári Attila – védôjátéka, mezônymunkája és bátorsága révén a csapatban a szerepe kevesebb gólja ellenére továbbra is meghatározó. Steinmetz Barnabás – nagyszerû védômunkájával komoly terhet vett le a nála többet játszó csatárok válláról. Varga Tamás – fegyelmezetten, gólveszélyesen, több poszton is játszva igazi csapatember vált belôle. Fodor Rajmund – nagy mezônymunkát végezve, fontos gólokat szerezve, még védôként is bármikor bevethetô volt.

MAGYAR EDZŐ 31 Biros Péter – Szécsihez mérhetô vezéregyénisége a válogatottnak, kiemelkedô képességei hasonló emberi és sportemberi tulajdonságokkal párosulnak. Kásás Tamás – nagyot javulva az elmúlt évekhez képest, tudásához méltóan több mérkôzést is végigjátszva, az olimpia egyik legjobb egyéni teljesítményét nyújtotta. Madaras Norbert – védekezésben hibátlanul, lendületesen játszott, góljaival a csapat negyedik legeredményesebb játékosa lett. Benedek Tibor – betegsége megakadályozta, hogy az elsô meccseken is kiemelkedôt nyújthasson, csapatkapitányi tevékenysége döntônek bizonyult a végsô sikerben. Kiss Gergely – végig nagyszerû teljesítményével és a döntôben látott parádés játékával újra bebizonyította, hogy a világ egyik legjobb játékosa. Dr. Molnár Tamás – sok egyéni edzéssel a világliga meccsekhez képest megváltoztatta a játékfelfogását és az olimpián tarthatatlan volt centerben. Steinmetz Ádám – a világliga 14 meccsén beverekedte magát a világbajnok Varga Zsolt helyén az olimpiai csapatba és ha lehet, az olimpián még jobban játszva vált molnár azonos értékû társává. Jászberényi Gábor – teljesítményével nem tudta a kapusok helyét megkérdôjelezni. Kiss Csaba – jó játékot nyújtva a vl meccseken, a végsôkig harcban volt Madarassal az olimpiai csapatba kerüléséért. Szívós Márton – a külföldi válogatottak ellen nem sikerült megismételje a bajnokságban látottakat, fizikai képességeinek javításával lehetôsége nyílhat a 13-ba kerüléshez. Varga Dénes – óriási tehetség, a nyári munka folyamán errôl meggyôzôdtek a csapat oszlopos tagjai is. Következtetések, köszönetek A válogatott a nyári két újabb aranyával megszilárdította helyét a világ vízilabdázásában. A nyolc év alatt elért kilenc elsô hely, az állandó személyi frissítés lehetôsége, az egész magyar vízilabdázás, a rengeteg parton álló és naponta szívét lelkét kitevô edzô, a sok éve kiválóan mûködô, szervezett utánpótlás dicsérete. Ennek ellenére azt kell mondjam, ha ezek a játékosok nem lennének ennyire egységesek, nem vigyáznának arra, hogy ne sikerülhessen ôket egymással szembe állítani, közéjük kisstílû érdekektôl vezérelve éket verni, nem tudnának újra és újra nyerni. Nagyon nehéz nyerni! Ezt most fényesen megmutatta a szerb csapat is. Az nem véletlen hogy tizenegy döntôbôl kilencszer nyert a csapatom, egy döntôben soha sincs könnyû ellenfél, a pólótudás olyankor már másodlagos, az emberi értékek a meghatározóak. Köszönöm a fiúknak, hogy vannak. Nagyon! Személy szerint szeretnék továbbá köszönetet mondani segítôimnek: Mátéfalvy Csabának, Kásás Zoltánnak, dr. Pavlik Gábornak, dr. Gábor Antalnak, Nagy Ferencnek és dr. Budavári Ágotának. Szintén minden segítséget megkaptam az Mvlsz szponzoraitól és vezetésétôl: dr. Martin Györgytôl, dr. Bordás Györgytôl, dr. Beck Györgytôl, dr. Bodnár Zsigmondtól, Jakab Zoltántól, akik Athénban is nagyon sokat tettek értünk. Köszönöm az Mvlsz titkársága összes dolgozójának hogy évek óta elvisel engem. Végezetül köszönöm a csapat mindennapi munkájához nyújtott segítséget Babarczy Rolinak, Bakó Palinak és a Fecsó bácsinak. Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány

Vázlatos beszámoló a nôi válogatott 2004. évi olimpián elért eredményérôl Elôzmények • a nôi válogatott elsô helyen kvalifikálta magát a 2004. évi olimpiára, • a nôi válogatott elôször vett részt olimpián. Célkitûzés • a négy éve gyakorlatilag változatlan játékos kerettel a motiváció legmagasabb szinten tartása, • a játékosok fizikai képességének a tökéletes szintre emelése,

30 MAGYAR EDZŐ Mincza Ildikó negyedik helyezése egyéniben egy peches versenyzés végét jelentette, egy találatra volt a minimum ezüstéremtôl, nem tudott élni a lehetôséggel. Kitûnô technikai és taktikai érzékkel, jó fizikai képességekkel rendelkezô versenyzô. Mohamed Aida az utolsó nyolc évben minden világverseny döntôjében szerepelt, de nem tudott egyszer sem nyerni. Óriási tehetségû versenyzô, aki szintén az utolsó mérkôzéseken bukik el, vélemény szerint fizikai problémák miatt, amit alátámaszt hullámzó teljesítménye asszón belül is. Varga Gabriella hatodik helyen végzett újoncként. Igen jó versenyzôi adottságai vannak, nagy munkabírású, szorgalmas versenyzô. Egyre érettebb, agresszív vívása sok szép eredményt fog hozni. Férfi párbajtôr csapatunk ezüstérmével óriásit produkált, az ukránok és a világbajnok oroszok legyôzésével. Már a sírból visszahozott kvalifikáció is nagy eredmény volt. Végig fegyelmezetten, igen tudatosan vívtak, Kovács Iván vezéregyénisége volt csapatának. Imre Géza, akinek nagy szerepe volt a kvalifikáció kiharcolásában, sajnos nem vívott jól és cserére kényszerült és az Ôt helyettesítô Kulcsár Krisztián fegyelmezetten vívott. A csapat másik erôssége Boczkó Gábor volt fantasztikus küzdeni tudásával és fegyelmezett vívásával. A vívó csapat egyharmada – 5 fô – újonc volt. Boczkó Gábor ezüstérmes lett, Lengyel Balázs V., Fodor Kende V., Varga Gabriella VI. helyezett, egyedül Nagy Orsolya volt helyezetlen az újoncok közül. A két biztos érmesnek tekintett csapatunk – a nôi párbajtôr és a férfi kard – a legjobb 8 között szerényebb képességû csapatoktól szenvedtek vereséget és végeztek végül is az ötödik helyen. Nôi párbajtôr csapatunk – ami óta olimpiai szám (1996-óta) harmadszor bukott el és nem lett érmes az olimpiai játékokon. A csapatversenyek során sajnos az olimpiai játékokon csak sérülés, vagy színlelt sérülés esetén lehet cserélni versenyzôt mérkôzés közben. Két mérkôzés között lehetett cserélni taktikai okokból, de a lecserélt versenyzôt már nem lehetett visszacserélni. Ez egy nagyon rossz és igazságtalan szabály! A nôi párbajtôr csapatunk elsô mérkôzésén Kanada ellen – Mincza kivételével – Nagy Tímea és Hormay Adrien is gyengén vívott. Nagy Tímea elsô mérkôzését nagyon nagy különbséggel elveszítette, Hormay pedig egy találattal. A kapitány nehéz helyzetben volt, mert csak Mincza vívott jól, a másik probléma pedig az volt, hogy a rosszul vívó versenyzônek kellett volna színlelni a sérülést, amivel meg lehetett volna ejteni a cserét. Erre egyik versenyzô sem volt hajlandó, így Mincza egyedül képtelen volt gyôzelemre vinni a csapatot, pedig egy találatra állt a végsô gyôzelemtôl. Az ötödik hely kiharcolásáért legyôzött Kína és Korea csapata lényegesen erôsebb csapat volt a kanadainál. Egyetlen egy kapitány nem lett volna a világon, hogy az újdonsült kétszeres olimpiai bajnokot kihagyta volna a kezdô csapatból. A férfi kardcsapat versenyen hasonló forgatókönyv szerint peregtek az események. Az esélytelenebb amerikai csapat ellen Lengyel Balázs kimondottan enerváltan, Ferjancsik hullámzóan vívott, és ebben a fegyvernemben is egyedül jól vívó Nemcsik Zsolt nem tudhatta megnyerni a mérkôzést a csapat számára. Véleményem szerint ezen a mérkôzésen Lengyel elsô súlyos veresége után színlelni kellett volna a sérülést és ezzel Fodor Kende becserélésével esetleg nyertünk volna. Azt is el kell mondani, hogy Ferjancsik Domonkos 40:38as vezetésnél állt fel az utolsó asszóra, amit az amerikai Smart magabiztosan megfordított, annak ellenére, hogy mérkôzés esélyese Ferjancsik Domonkos volt. A nôi párbajtôr csapat három egymás utáni olimpián ismételte meg – váratlan csalódást okozva –várakozáson aluli szereplését, amiknél a döntô okot a csapaton belüli széthúzásban láttam, mint szövetségi kapitány Atlantában és Sydneyben, és valami hasonlót éreztem ezen az olimpián is. Nagyon érdekes a vívásban a csapatverseny, mivel itt az egyéni eredményeket adják össze stafétaszerûen, de mégis hihetetlen sokat jelent az a tény, ha az összeállt csapat egy egységet alkot mindenféle széthúzás nélkül, melynek pozitív példája volt a férfi párbajtôrcsapat szereplése. A férfi kardcsapatnál más probléma volt mivel ez igazán egységet alkotó csapat volt, mivel mindhárom versenyzô egy klub – a Vasas – tagjai. Az egyéni versenyek után két csalódott versenyzôvel felálló csapat (Ferjancsik, Lengyel) az egyéni Nemcsik siker utáni fogadkozá-

■

2004/4

sok ellenére sem tudta felszívni magát, az igazi „tûz” hiányzott az egyéni verseny csalódása benne marad a két versenyzôben és így Nemcsik Zsolt jó vívása ellenére, csapatunk a szerényebb képességû ellenféllel szemben veszített. Ezen az olimpián a sikeres szereplés lényegesen nagyobb arányban dominált a csalódással szemben mégpedig úgy, hogy a két legesélyesebb éremszerzô számunkban nem sikerült érmet szerezni és a jó szereplésbe még ez is belefért. Versenyzôink a minél sikeresebb kvalifikáció és olimpiai szereplés érdekében a lehetôségekhez mérten megkapták a támogatást a kvalifikációra és a válogatás lezárása utáni versenyeztetésre a Magyar Olimpiai Bizottságtól. Az olimpiai játékok 8-as döntôi bizonyították, hogy igazán nincs nagy jelentôsége annak, hogy ki hogyan áll a világranglistán a verseny elôtt. 24 versenyzô jutott be a legjobb 8 közé, akik az olimpia elôtt nem szerepeltek az élmezônyben! Az olimpia után megállapítható, hogy technikai felkészültségben a világ élvonalában vagyunk ami edzôink magas színvonalú oktatását fémjelzi. Az edzôk többsége kiszolgáltatott helyzetben van versenyzôjével szemben, mivel bére, jutalma, ösztöndíja versenyzôjének eredményétôl függ és éppen ezért fél, hogy versenyzôje elhagyja és egzisztenciális problémák elé állítja. Mentális felkészítésben és egyes versenyzôink fizikai képességeiben el vagyunk maradva még mindig a világ élvonalától. Az egyesületi és központi edzéseken még nagyobb hangsúlyt kell fektetni: • a munka mennyiségére és minôségére, • a versenyzôk lábmunkájára, • fizikai képességek növelésére, • a versenyzôk profi szemléletének formálására, • a versenyzôk mentális felkészítésére, • legjobb ellenfeleink rendszeres és tudatos kielemzésére, • az utánpótlás nevelés támogatására, minél több gyerek bevonásával. Összességében elmondhatjuk – ha figyelembe vesszük, hogy a magyar vívás bázisa szûk, hátországa kicsi, kevés a fôállású edzô, a szakosztályok száma csökken, a vidék vívás vergôdik, az egyesületi támogatás csökkent, egyre kevesebb pénz jut az utánpótlásra, a szponzori támogatások bizonytalanok, az egész magyar élsport alulfinanszírozott, akkor ez a vívó olimpiai szereplés kiemelkedôen jó szereplés volt! Jó lenne, ha az állami sportvezetés észrevenné azt a tényt, hogy az eredményességet utolsó három olimpián 6-8 sportág eredményessége határozta meg, ezért komolyabb differenciált támogatási rendszert kellene bevezetni addig, amíg ezek a siker sportágak is tönkremennek, természetesen csak akkor, ha az olimpiai szereplés és eredményesség fontos! Befejezésül engedjék meg nekem feltenni a kérdést, hogy mi kell a sportban a sikerhez? 1. egy tehetséges, szorgalmas versenyzô vagy tehetséges versenyzôkbôl álló csapat, 2. egy megszállott, nagy tudású szakember, 3. kitûnô feltételek (egyesület, szövetség, szponzor, állami támogatás, létesítmény, gyúró, orvos, pszichológus, stb.) Ebbôl a hármasból kettô a tehetséges versenyzô és megszállott nagy tudású szakember mindig is volt, van és meggyôzôdésem, hogy lesz a magyar sportban. Vajon az állami sportvezetésben is meglesz a tehetséges vezetô és a kitûnô feltételek a magyar sport számára, hogy négy év múlva a pekingi olimpia után is örömmel ünnepelhessünk? Kovács Tamás technikai igazgató

Beszámoló a férfi vízilabda válogatott 2004-es athéni olimpiai szereplésérôl Elôzmények, felkészülés A keret, melyet a játékosok képességei, az elmúlt évek válogatottbeli teljesítménye és eredményei valamint a klubszezonban nyújtott játék alapján állítottam össze, két részletben kezdte a fölkészülést.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2004/4 3. Az olimpián részt vett versenyzôk értékelése NK-1 500 m: Janics Natasa I. hely Magabiztos, önbizalommal teli versenyzés, fölényes gyôzelem.

NK-2 500 m: Kovács Katalin-Janics Natasa I. hely Annak ellenére, hogy az egyes illetve a kettes szám között alig egy óra különbség volt csodálatosan megoldották feladatukat. NK-4 500 m: Kovács K.-Szabó Sz.-Viski E.-Bóta K. I. hely Nagyon-nagy küzdelemben, néhány századmásodperccel szorultak a második helyre,véleményem szerint a pillanatnyi lélektani helyzet döntött a németek javára. K-1 1000 m: Kökény Roland VI. hely A rendkívül erôs mezônyben Kökény teljesítménye kiválónak értékelhetô! K-2 1000 m: Benkô Zoltán-Beé István IX. hely A felkészülés során nyújtott teljesítményük alapján néhány helyezéssel elôbbre vártuk Ôket, sajnos ez nem sikerült. Mivel mindkét versenyzônek ez volt az elsô olimpiája, megítélésem szerint nem tudtak megbirkózni a rájuk háruló pszichikai teherrel. K-4 1000 m: Kammerer Z.-Storcz B.-Vereckei Ákos-Horváth G. I. hely Külön említést érdemel a K-4 1000 méteren gyôztes magyar egység teljesítménye, akik megvédték a Sydney Olimpián nyert bajnoki címüket. (még nem volt példa arra az olimpiák történetében hogy ugyanolyan összeállítású négyes ismételjen) K-1 500 m: Vereckei Ákos V. hely Sajnos a kevésbé sikerült rajt után nem tudta ledolgozni hátrányát, így teljesítménye az ötödik helyre volt elegendô, ebben a rendkívül erôs mezônyben. Eredménye így is a kiváló kategóriába tartozik. K-2 500 m: Kammerer Zoltán-Storcz Botond V. hely Ebben az esztendôben a felkészülés során a négyes kapta a fô hangsúlyt. Ennek ellenére ötödik helyezésük kiváló teljesítmény. C-1 1000 m: Vajda Attila III. hely Elsô komoly felnôtt nemzetközi versenye volt az olimpia! Bátor, határozott versenyzésével elért harmadik helyezése minden várakozást felül múlt. C-2 1000 m: Kolonics György-Kozmann György III. hely Nagyon szép versenyzéssel elért eredményükkel bizonyították, hogy a nemzetközi mezôny meghatározó versenyzôi. C-1 500 m: Joób Márton VII. hely Nagyszerû versenyzéssel néhány század másodperccel maradt le a pontszerzô helyrôl. Eredményét minden dicséret megilleti! C-2 500 m: Kolonics György-Kozmann György VII. hely Abban a mezônyben, amelyben az elsô nyolc hajó egy másodpercen belül fut be, eredményük jónak értékelhetô, annak ellenére, hogy titkon azért egy kicsivel elôbbre vártuk ôket. Az erôsen idény eleji kvalifikációs versenyre való tekintettel, a válogatási rendszerhez tartozó válogató versenyeket korai idôpontra kellett helyezni. • I. válogató: május 1. K-1 500 méter K-2 500 méter K-4 1000 méter NK-1 500 méter NK-2 500 méter NK-4 500 méter C-1 500 méter C-2 500 méter C-1 1000 méter C-2 1000 méter

Kvalifikációs verseny Vereckei Á. Kammerer – Veréb Kammerer – KökényVereckei – Veréb Kovács K. Szabó – Bóta Kovács – SzabóBóta – Viski Kolonics Gy. Kolonics – Kozmann Fürdök G. Kolonics – Kozmann

• Kvalifikációs EB: május 23-25 • II. válogató: június 17. • szétlövés: június 22. • Szintén a korai versenyek miatt fokozottan szükségszerûvé vált a melegvízi edzôtáborok megtartása. (Dél-Afrika, Portugália, Ausztrália, Spanyolország, Florida) • Valamennyi versenyzô, aki olimpiai csapatba kerülô aspiránsként részt vett a válogató versenyeken, lehetôséget kapott melegvízi edzôtáborozásra, természetesen differenciált mértékben támogatva – bizonyos esetekben szövetségi, más esetekben egyesületi támogatással. • A hazai edzôtáborokban lehetôség nyílt a szárazföldi, valamint a vízi alapozás végrehajtására. (Dunavarsány, Tata) • A formába- ill. csúcsformába hozás tekintetében elôtérbe kerültek a pontosan kimért pályán történô edzésvégzések, melyeknek helyszínei Szeged, Szolnok és Dunavarsány voltak. • A két válogató és a szétlövés után kialakult csapat felkészülése a továbbiakban is zavartalanul folyt a fent említett helyszíneken. Összességében az Olimpiai Játékokra valamennyi szakágban kiválóan felkészített csapat utazott ki. (Lásd táblázat) A csapat eredményessége köszönhetô a jól sikerült szárazföldi, ill. vízi alapozásnak. A formába hozás során elvégzett magas szintû edzésmunkának, valamint a csapat mellett dolgozó edzôk tudatos és szakszerû edzéstervezésének, illetve azok alkalmazásának. Megítélésem szerint sikertelenségrôl nem beszélhetünk! Azokban a versenyszámokban, ahol az elvárt eredményektôl elmaradtunk, a versenyzôk pillanatnyi pszichikai állapota akadályozta a sikerességet. 4. A felkészülés és az olimpiai szereplés során kapott sportegészségügyi- és tudományos segítség nyújtás értékelése Nagyon-nagy segítséget jelentett a csapat felkészítése során, hogy a 2003-as évtôl kezdve három gyúró mûködött a sportágban. Így mindhárom szakág gyúróval kapcsolatos feladatait magas szinten ellátták. (Vecseri Lajos – nôi szakág; Újvári László – férfi kajak szakág; Klenyán Tamás – mindhárom szakág) Sajnos az olimpiára, mint akkreditált gyúró, csak Vecseri Lajos tudott kiutazni. A válogatott mellett dolgozott 2003 óta Moldvai Ildikó gyógytornász, aki szintén nagy segítségére volt a versenyzôknek. Orvosi szempontból Dr. Dobos József, illetve Téglássy György látta el a csapat mellett a teendôket, melyek magukba foglalták az edzôtáborok, versenyek során a folyamatos ellenôrzést, valamint az esetleges sérülések, betegségek esetén a gyógykezelést. Az olimpián Dr. Dobos József dolgozott a csapat mellett. Jelentôsebb sérülés, betegség sem a felkészülés, sem a versenyek során nem zavarta a versenyzôket. 5. Az olimpiai kerettagokat és olimpiai résztvevôket adó szakosztá lyokkal való kapcsolat a felkészülés során Olimpiai kerettagokat adó szakosztályok: MTK 1 fô Tiszaújvárosi VSE 3 fô Démász-Szeged VSE 4 fô Dominó Honvéd K-K szakosztály 4 fô Gyôri VSE 2 fô Atomerômû SE 1 fô Csepeli KKE 1 fô 16 fô A felkészülés során a fent említett valamennyi szakosztály, illetve egyesület kiváló kapcsolatban volt a szövetség szakmai és adminisztratív vezetésével, ami megítélésem szerint biztosította a versenyzôk nyugodt, zavartalan felkészülését. VII. VII. II. I. I. I. IX. V. IX. III.

Athéni Olimpiai Játékok Vereckei Á. Kammerer – Storcz Kammerer – StorczVereckei – Horváth Janics N. Kovács – Janics Kovács – SzabóBóta – Viski Joób M. Kolonics – Kozmann Vajda A. Kolonics – Kozmann

V. V. I. I. I. II. VII. VII. III. III.

20 MAGYAR EDZŐ Azokban az esetekben, amikor a szövetség (differenciálás miatt) nem tudta teljes mértékben finanszírozni az eseményeket, az egyesületek és a szakosztályok anyagi terheket is átvállaltak a felkészülés hatékonysága érdekében. 6. A sportági szakszövetség elnöksége és szakmai testülete milyen módon segítette az olimpiai felkészülést és szereplést. A Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöksége és szakmai bizottsága az SZMSZ által meghatározott szigorú rend szerint mûködik: 7. A szakmai bizottság valamennyi szakmai kérdésben állást foglal, véleményez, majd javaslatát az elnökség elé terjeszti. Az olimpiát megelôzôen úgy a 2003. évi beszámolót, mind a 2004es felkészülési programot is tárgyalta. Minden esetben nagyon kritikusan, nagy szakmai hozzáértéssel és jobbító szándékkal tette ezt. Ugyanígy járt el a csapatjelölések véleményezésével is. Negatívumként kell megemlítenem, hogy esetenként (csapatkijelölés) érvényesülni próbáltak a különféle egyesületi lobbyk, amelyek nem egy esetben a nemzeti érdekek és az eredményesség figyelmen kívül hagyását eredményezték. A szövetségi kapitány által elôterjesztett anyagokat (beszámoló, felkészülési program, csapatkijelölés stb.) a szakmai bizottság véleményezése után az elnökség tárgyalja. Az elnökség döntését mindenkor befolyásolja a szakmai bizottság javaslata. Az elmúlt esztendôkben és az olimpia évében is rendkívül korrekt, a szakmának alárendelt döntéseket hozott, ami nagyban segítette a szövetségi kapitány munkáját és a csapat eredményességét. 8. A felkészülést segítô és gátló egyéb tényezôk - pénzügyi és létesítmény feltételek, a sportolók hozzáállása, szakmai problémák • A magyar kajak-kenu válogatott olimpiai felkészülésének pénzügyi feltételeit adottak és elegendôek voltak. (GYISM, MOB, MKKSZ, egyéb szponzorok) • Gyakorlatilag minden, a felkészülési programban szereplô edzôtábort, hazai ill. nemzetközi versenyt meg tudtunk tartani, és azokon az olimpiai részvételre aspiráló versenyzôk részt tudtak venni. • Teljes mértékben kihasználtuk azokat a létesítményeket, amelyek használata segítette az olimpiai felkészülést. Ilyenek voltak Tata, Dunavarsány és Szeged. • A MOB által biztosított központi edzôtábor napok is elegendônek bizonyultak a zavartalan felkészüléshez. Annak ellenére, hogy az olimpiára készülô válogatott több helyszínen készült, egy kiváló csapat alakult ki, amely záloga volt a késôbbi sikereknek. A sportolók tudták és átérezték az olimpiai játékok fontosságát és ennek szellemében nagy akarattal, minden erejüket megfeszítve, nagyszerû közösséget alkotva készültek a játékokra. Külön köszönet illeti a MOB-ot, hogy támogatta és anyagilag finanszírozta a válogatott azon igényét, miszerint az olimpiai falun kívül biztosított szállás lehetôséget számára. 9. A sportág olimpiai felkészülési tervében megfogalmazott dopping ellenes program, valamint, az olimpiai kerettagok szerzôdésében a szövetségre háruló feladatok és intézkedések végrehajtásának értékelése A Magyar Kajak-kenu Szövetség a szövetségi kapitány ütemezése szerint az egész éves olimpiai felkészülés ideje alatt rendszeres dopping vizsgálatokat végeztetett. Mind a szárazföldi, mind a vízi felkészülés során az edzôtáborokban szúrópróbaszerû ellenôrzést végeztek a dopping labor munkatársai. A válogató versenyeken alkalmanként 1520 próbát végeztek el. Minden versenyzô - a MOB által szerzôdésbe foglaltak szerint - alávetette magát a WADA, illetve a hazai (szövetségen kívüli) vizsgálatoknak is. Valamennyi olimpiára aspiráns versenyzôn a 2004-es esztendôben legalább 2-3 alkalommal végeztek vizsgálatot! A fent leírtakon kívül a poznani kvalifikációs Európa-bajnokságon 810 versenyzôt vizsgáltak meg! A szövetség az eddigi évekhez hasonlóan – és a jövôben is – elkötelezte magát a dopping-mentes versenyzés mellett, ennek szellemében mindent elkövet annak érdekében, hogy sportágunkban ne fordulhassanak elô doppingolási vétségek. Angyal Zoltán szövetségi kapitány

■

2004/4

A Magyar Kézilabda Szövetség jelentése az athéni olimpiai szereplésrôl FÉRFIAK 1. A kézilabdázás nemzetközi erôviszonyainak alakulása 2000. és 2004. között Az elmúlt öt év világversenyit értékelve kijelenthetjük, hogy továbbra is európai csapatok uralják a világ férfi kézilabdázását. A 2000. évi sydneyi Nyári Olimpiai Játékokon és a 2001. évi franciaországi Világbajnokságon csak Egyiptom, illetve a 2004. évi athéni Olimpiai Játékokon Korea tudott nem európai csapatként a legjobb nyolc közé kerülni. Afrika, Amerika, Ázsia legjobbjai fejlôdô tendenciát mutatnak, de ahhoz hogy világversenyen jelentôs elôrelépést tegyenek jelenleg csak rendezôként van komoly esélyük. Európa csapataira az élesedô verseny, a kiegyenlítôdés tendenciája jellemzô. Több nemzet a korosztály-váltással, új csapat kialakításával küszködik (svéd, orosz, spanyol), ezért nyújtanak hullámzó teljesítményt. Állandó világverseny-résztvevônek mondhatók, de ott váltakozó eredményességgel szerepelnek (német, francia, szlovén, horvát, izlandi). Több válogatott küszködik a kvalifikáció teljesítésével, de ha bekerül a világversenyre, ott a legerôsebb csapatra is veszélyt jelent (Szerbia és Montenegró, Magyarország, Portugália). S végül egy-egy kvalifikációs siker, vagy rendezô jogán résztvevô szerényebb tudású válogatottak alkotják a mezônyt. Összességében az elmúlt négy évben elért eredményeket elemezve a világ kézilabdázása az alábbiak szerint alakult: Éremszerzôk: Svédország (2 arany, 2 ezüst) Horvátország (2 arany) Németország (1 arany, 3 ezüst) Oroszország (1, arany, 1 ezüst, 1 bronz) Franciaország (1 arany, 1 bronz) Szlovénia (1 ezüst) Dánia (2 bronz) Spanyolország (2 bronz) Szerbia és Montenegró (1 bronz) Feltörekvô, erôsödô, éremesélyesek: Magyarország (VB 6. olimpia 4.) Izland Ukrajna Csehország Norvégia Portugália Svájc Egyiptom Dél-Korea Lengyelország Más földrészek fejlôdô nemzetei: Brazília Tunézia Kína 2. Célkitûzések megvalósulása 2001-ben hosszú távú stratégiánk célkitûzése az athéni Nyári Olimpiai Játékokon való részvétel volt, melyet több lépcsôs feladatrendszeren keresztül értünk el kudarcokkal, sikerekkel tarkított menetelés közben. A felkészülés elsô szakasza a korosztályváltás, a fiatalítás volt, amely mint a késôbbi eredmények mutatták megadta az alapot az athéni részvételre. Igaz, ez kvalifikációs eredményességben még nem mutatkozott meg. 2001-ben olyan játékosok kerültek be a felnôtt válogatottba, akik késôbb beérve eredmény meghatározó tényezôvé váltak és a 2005-2008. idôszakra is meghatározóak lehetnek (Lendvay Péter, Mocsai Tamás, Buday Dániel, Tóth József, Laluska Balázs, Iváncsik Gergô)

■

2004/4

9. A sportági olimpiai felkészülési tervben megfogalmazott doppingellenes program, valamint az olimpiai kerettagok szerzôdésében a szövetségre háruló feladatok és intézkedések végrehajtásának értékelése. Sportolóink minden doppingellenes felkérésnek /állandó adatszolgáltatás/ eleget tettek, olimpikonjainkon az utóbbi idôkben, az alábbi helyeken végeztek dopping vizsgálatot: Molnár Erika: Kuttor Csaba: - Kolumbia, - Athén teszt olimpia - Kisköre Országos Bajnokság, - Új-Zéland VB, - Tata edzôtábor, - Kisköre Országos Bajnokság Határozottan kijelenthetjük, sportágunk doppingmentes, doppingolásra, doppingvétség megsértésére utaló jelek a legcsekélyebb mértékben sem mutatkoznak. 10. A szövetség nemzetközi sportdiplomáciai tevékenysége a sportág hazai fejlesztése és az Olimpián résztvevô versenyzôk, csapatok eredményessége érdekében Tekintettel arra, hogy a nemzetközi kvalifikációs rendszer teljes mértékben egzakt, semmi módon nem befolyásolható, így e téren a sportdiplomáciának nincs jelentôsége. Egyébként nagy sportdiplomáciai sikernek könyveljük el, hogy Márkus Gergely az Európai Triatlon Unió fôtitkára és ô volt az athéni Olimpia triatlon versenyének versenyigazgatója, ahol egyébként több magyar önkéntes és versenybíró is dolgozott. Az ITU szakbizottságába is dolgoznak magyarok, akik a magyar triatlonsport érdekeit képviselik. 11. Egyéb észrevétel, vélemény, javaslat Mint elôzôekben már jeleztük az athéni Olimpián versenyzôinktôl kimagasló eredményt nem lehetett remélni. A Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége és Titkársága azon dolgozik, hogy a ma a világ élvonalához tartozó utánpótlásunkból, olyan versenyzôk nevelôdjenek ki, akik a következô Olimpián ill. Olimpiákon sportágunkat reménytelien képviseljék. Ennek érdekében hosszú távú sportágfejlesztési program készül. Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége

Vívó sikerek és csalódások Athénban Az elôadás elhangzott az ,,Athén 2004 – a magyar olimpiai csapat teljesítményének értékelése konferencián’’ (TF 2004 október 20.) Amikor ide jöttem a vívó csapat olimpiai teljesítményének értékelésére, akkor eszembe jutottak azok a gondolatok, amit egy kitûnô sportújságíró fogalmazott meg az athéni olimpia elôtt, ami komoly figyelmeztetés volt akkor a magyar sport jelenérôl és jövôjérôl. Csak egy-egy rövid mondatot idéznék írásából: • „Sydney óta tovább tart a magyar sport leépülése. • Kaptak gyors segélyt az egyesületek, ami az éhenhaláshoz sok, az életben maradáshoz pedig kevés. • A magyar sport alulfinanszírozott. • Az állam nem racionális támogatási rendszer kidolgozásán fáradozik, hanem sporttörvényeket gyárt, ami még mindig nem tökéletes. • Az élô valóság ma azzal fenyeget, hogy az olimpia után megszûnik a magyar sport. • Az egyesületek, amelyeken a felnövekvô nemzedék testi – lelki egészsége, mind az élsport eredményessége múlik, a jelenlegi feltételek között képtelenek lesznek a túlélésre. • Az ország legértékesebb sportegyesületei olimpia után bedobják a törölközôt, pedig ôk nevelték a bajnokokat, ôk adják melléjük a szakembereket, sok pénzt áldoznak felszerelésre, versenyeztetésre és a versenyzôk megélhetésének egy részét is biztosítják. • Nincs sportstratégia, sportkoncepció, a magyar sporttársadalom megosztott, a létesítmény helyzet siralmas.” Ezt a kis bevezetôt azért szántam, mert ezeknek a gondoknak tudatában készült és versenyzett a magyar olimpiai csapat, tehetséges, jól felkészített versenyzôkkel, megszállott, ôrült szakemberekkel, akik elôtt tisztelegni kell. A felsorolt gondok ellenére fantasztikusan teljesített csapatunk a nemzetek rangsorában elért 14. Helyezésével. Ez a hely reálisan felér

MAGYAR EDZŐ 29 egy dobogós hellyel, ha figyelembe vennénk és összehasonlítanánk – a világ élvonalába lévô nemzetek feltétel rendszerét és szervezettségét – a magyar sport lehetôségeivel szemben. Vívó csapatunk az athéni olimpiai játékokon 1 arany-, 2 ezüstérmet, 2 negyedik, 2 ötödik, 1 hatodik helyezést ért el. 28 olimpiai pontot szerzett és a sportágak közötti hazai pontversenyben a második helyen végzett a kajak – kenu mögött. A kiutazott 15 versenyzôbôl 6 versenyzô lett érmes, 8 versenyzô pontszerzô és egyedül nôi kard egyéniben volt helyezetlen versenyzônk. A sikeres szereplés értékelése elôtt mindenképpen a nagyon szigorú és nehéz kvalifikációról kell beszélni, ami egy nagyon hosszú versenysorozatot jelentett. A kvalifikációs versenyekben 5 földrész 115 ország közel 2000 versenyzôje vett részt, és ebbôl a mezônybôl alakult ki az athéni olimpia vívó számainak 200 fôs létszáma. Hogy milyen nehéz volt a kvalifikáció arra jellemzô, hogy egyéniben volt olyan szakág ahonnan a világ ranglista 4. helyezettje nem jutott ki, valamint a csapat kvalifikáció alapján a magyar csapatoknak négy között kellett szerepelni a világ ranglistán ahhoz, hogy utazzanak az athéni játékokra. Egy ország részére elérhetô maximálisan kiutazó versenyzôi létszám 20 fô volt. A kvalifikációs versenyek során elvérzett férfi tôr csapatunk és egy nôi kardozónk, így alakult ki összességében a 15 fôs csapatunk. A nôi párbajtôr és férfi kardcsapat könnyedén harcolta ki a részvételt, míg a férfi párbajtôr csapat óriási bravúrt hajtott végre a havannai világbajnokságon elért 13. helyezése után. Két nôi tôrözônk – Mohamed Aida és Varga Gabriella – is könnyedén kvalifikálta magát, míg Nagy Orsolya kihasználva az utolsó lehetôséget megnyerte a zónaversenyt és így abszolválta az olimpiai részvételt. Ha kvalifikációs versenysorozat szemszögébôl vizsgáljuk a 15 fôs csapat összetételét, akkor elmondhatjuk azt a tényt, hogy az is óriási siker volt már, hogy ilyen nagy létszámú csapattal tudtunk részt venni az athéni játékokon. Az olimpiai felkészülés év közben központi illetve egyesületi edzéseken történt, a szövetségi kapitány és a hat fegyvernemi vezetôedzô irányításával. A közvetlen olimpiai felkészülés hat és fél hét volt, változatos helyszínekkel – Bükfürdôn, Tatán, Balatonaligán, Budapesten – nagyon jó hangulatú, kitûnô munkát végzett az olimpiai válogatott. A közvetlen felkészülés során az olimpiai válogatottal közösen készült az olasz kard, a kanadai nôi párbajtôr csapat. Mai elôadásom címében benne van a siker és csalódás szavak és ehhez jönnek a média kedvenc szavai, a felelôsség, a kudarc szavai. Minden világverseny után elhangzanak ezek a szavak, ezért itt egy pillanatra álljunk meg. Kié a siker, kié a felelôsség, mi a különbség a csalódás és kudarc között? A siker elsôsorban a versenyzôé aki felmegy a pástra, másodsorban az edzôé, szövetségi kapitányé. Ha az edzô maximálisan jól végezte munkáját, a szövetségi kapitány jól válogatott, cserélt, fegyelmet tartott stb. és a versenyzô nem jól teljesít, akkor kié a felelôsség? Szerintem szintén a versenyzôé, pedig ez hazánkban nem így mûködik! Ha egy versenyzô egy versenyen önmagához képest gyengébb eredményt produkál az csalódást okoz, ha egy siker sportág egy világversenyen teljes egészében leszerepel az lehet a kudarc. Véleményem szerint egy sportoló vagy egy sportág mindent elkövet a sikeres szereplés érdekében és nem jön össze a várt eredmény, akkor ez nem kudarc, hanem várakozáson aluli szereplés. Elnézést a kitérôért, mivel ezek a fogalmak a médiában, hogy felelôsség és kudarc nagyon sokat szerepel és nem mindig korrektül értelmezve. Rátérve az olimpiai vívó sikerekre, elsônek Nagy Tímeát említeném, akinek aranyérme egy csoda, versenyzése és a döntôben mutatott vívása fantasztikus volt. Hihetetlen jó versenyzôi adottságok, koncentráló képesség, nyugodtság, kitûnô családi és szakmai háttér, jó feltételek és ragyogó kiszolgáló személyzet segítette eredményre. Atlantában volt a legesélyesebb, világ rangelsô volt és, ott ötödik helyen végzett, Sydneyben Mincza volt az esélyes és Nagy Tímea gyôzött, Athénban éppen, hogy bekerült a csapatba és ismét nyert. Nemcsik Zsolt ezüstérme súlyos Achilles ín szakadás után kitûnô teljesítmény volt, a távolságot jól érezte, támadásai jól sikerültek, végig nyugodt volt, az olimpia hangulata inkább feldobta mint megbénította volna. Nagy lehetôsége volt, hogy olimpiai bajnok legyen, a döntôben is igen színesen, jól vívott, végül egy találat választotta el az elsô helytôl, egy bírói tévedésekkel tarkított mérkôzésen.

28 MAGYAR EDZŐ 4. A felkészülés és az olimpiai szereplés során kapott sportegészségügyi – tudományos segítségnyújtás értékelése Dr. Györe István három éve (hivatalosan egy éve) a Magyar Triatlon Szövetség olimpiai keretének orvosa. Az olimpiai kerettagok rendszeres orvosi ellenôrzése megvalósult, terheléses vizsgálatok folyamatosan zajlottak, igaz, hogy ezek nem minden esetben az elôzetesen megbeszélt idôpontokban történtek. Ennek oka a nem betervezett világkupákon, nemzetközi versenyeken való indulás volt. Keretorvosunk irányította a sportkórházi vizsgálatokat (laborvizsgálatait is) ill. a kutatólaborban történô kerékpáros ill. futóergométeres méréseket. Melyek eredményei elemzésük után az edzôkkel megbeszélésre kerültek (edzés intenzitási és edzésterjedelmi javaslatokkal). Dr. Györe István lehetôségeihez képest edzôtáborainkon és versenyeinken is részt vett. Közvetlen Olimpiát megelôzô idôszakban kértük sport- pszichológus és gyúró munkáját az olimpiai indulóink részére, de ezen szakemberek segítségét versenyzôink idôegyeztetési problémák miatt nem vették igénybe. Mindkét olimpiai résztvevônk az olimpia elôtt volt klinikai és terheléses (futószalag) vizsgálaton. Molnár Erika az elmúlt négy év során legjobb teljesítményét nyújtotta. Kuttor Csaba teljesítménye is megközelítette az eddigi legjobb eredményét, sôt a vérkép vizsgálata optimális állapotot mutatott. Az olimpia ideje alatt történt megbetegedését az itthoni vizsgálatok eredményei nem jelezték elôre. Az Olimpia ideje alatt sajnos szükségünk volt az olimpiai falu magyar orvos csoportjának segítségére Kuttor Csaba váratlan megbetegedése miatt 3. pontban leírtak szerint. Sajnálatosnak tartjuk, hogy dr. Györe István csapatunk sportorvosa, nem lehetett jelen az Olimpián. Konkrétan, Kuttor Csaba július 23-án Györe doktornál járt a Sportkórházban, aki elküldte a következô vizsgálatokra: • laborvizsgálat, • EKG • sportorvosi vizsgálat, • terheléses vizsgálat Valamennyi vizsgálati eredménye negatív, ill. jó volt. Csaba augusztus elsô napjaiban Pécsen fogorvosi-, orr – fül - gégészeti-, és allergológiai vizsgálaton is részt vett. Molnár Erika július végé szintén Györe doktornál volt a sportkórházban és a következô vizsgálatokon vett részt: • laborvizsgálat, • orr – fül - gégészeti vizsgálat, • terheléses vizsgálat. Erika is Pécsen, augusztus elején, fogorvosi vizsgálaton vett részt. Negatívumként kellett értékelni, hogy a kerékpár ergométeres terheléses vizsgálatokat csak elvétve kérték az edzôk, pedig itt volt (van) a legnagyobb lemaradásunk. Az adatbank létrehozása nem valósult meg. 5. Az olimpiai kerettagokat és az olimpiai résztvevôket adó szakosztályokkal való kapcsolat a felkészülés során A kapcsolat egy versenyzô kivételével megfelelô volt, azok a versenyzôk, akiknek edzôjük ezt igényelte többségük az edzôtáboron is részt vett. 6. A válogatott mellett dolgozó sportszakemberek munkájának értékelése Tekintettel arra, hogy a szakmai munka szinte 100 % -a az egyesületekben folyik, így a válogatott mellett dolgozó sportszakembereknek kizárólag adminisztratív, szervezési munka volt a feladata, melyek lényegében az alábbiak:

Anyagi támogatások szétosztása elôre megfogalmazott elvek alapján. MOB-féle költségbecsléssel alátámasztott szakmai programok elôterjesztése és az ez alapján kapott támogatások, pénzösszegek szétosztása elôre megfogalmazott elvek alapján. Edzôtovábbképzések megszervezése

■

2004/4

Sportági felmérôk megszervezése Sportegészségügyi segítségnyújtás 4. pontban leírtakszerint. Edzôtáborozások megszervezése, ill.,anyagi támogatása Edzôtáborok lebonyolítása a versenyzôk egyéni edzésterve alapján. A MOB felé évente beszámoló készítése és prezentálása. Világversenyeken és kvalifikációs versenyeken való indulás támogatása, ill., versenyekkel való egyébszervezési feladatok ellátása. Kvalifikációs rendszer és válogatási elvek kidolgozása Versenyeztetés megszervezése, a Világ kupa és a ponttáblázat figyelemmel kísérése. 7. A sportági szakszövetség elnöksége és szakmai testülete milyen módon segítette az olimpiai felkészülést és szereplést A Magyar Triatlon Szövetség szakmai vezetése minden egyes döntését elnökségi felhatalmazás alapján tette. Így a teljes kvalifikációs rendszer, anyagi támogatások elosztása, MOB felé készített beszámoló, versenyeztetések, edzôtáboroztatások elnökség által jóváhagyottan /demokratikus szavazással/ kerültek megvalósításra. Elnökségünk havi rendszerességgel áttekintette az olimpiai felkészülését és kvalifikációs helyzetét. Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége a lehetôségeihez képest mindent megtett a kvalifikáció minél eredményesebb befejezéséért, ill. a lehetô legjobb olimpiai szereplésért. Olimpiai keretünk támogatása a MOB által biztosított, és más szponzori bevételekbôl történt. A Magyar Triatlon Szövetség konkrét segítsége a felkészítésben: • Edzôtáborok szervezése (Tata, Százhalombatta, Pula, Kanári-szigetek, Svájc, magaslati edzôtábor, Pécs - Orfû edzôtábor) • Világversenyekre és világkupa versenyekre történô nevezés, utaztatás, szállás foglalás és ezek szervezése, • Teszt Olimpiára való részvétel biztosítása, minden olimpiai kerettag részére • Sportegészségügyi munka, • Kerékpáros görgôk biztosítása, • Sportfelszerelések biztosítása. 8. A felkészülést segítô és gátló egyéb tényezôk (pénzügyi és létesítmény-feltételek, a sportolók hozzáállása, szakmaszervezési problémák, stb.) Sportágunk támogatása nagyobb mértékû volt, mint az elôzô olimpiai ciklusban, de még így is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az olimpiai kvalifikációs versenyeken való részvétel kiválasztásánál elsôsorban anyagi lehetôségeinket vettük figyelembe. Sajnos sportágunkban a világkupák ill. a világkupa pontszerzô versenyek túlnyomó többsége csak drágán megközelíthetô helyeken kerülnek lebonyolításra. Sportágunk sajátossága, hogy a téli hónapokban olyan edzôtáborozási lehetôséget kell keresnünk (meleg égöv), ahol a kerékpáros edzéseket meg lehet tartani. Ez igen költséges és így lehetôségeink korlátozottak voltak. Tatai edzôtábor szinte állandóan rendelkezésünkre állt, de az elôbb leírtak miatt ez csak úszó – alapozó edzôtáborra tudtuk igénybe venni. Problémának tartjuk, hogy olimpiai kerettagjaink egy részének nincs a mind a három alapsportágra felkészült edzôje, és így egyes feladatokat önmaguk oldanak meg. Olimpiai kerettagjaink rendkívül motiváltak voltak, önmagukhoz képest mindent megtettek céljuk érdekében.

■

2004/4

Második szakasz az eredményre, kvalifikációra törekvés idôszaka volt, melyben honosítással és régi specialisták visszahívásával (Perez, Diaz, Csoknyai) sikerült egy ütôképes, eredményes csapatot kialakítani a fiatalok továbbfejlôdésével. Ebben a szakaszban nagy meglepetésre, de az általunk tervezett módon csapatunk a 2003. évi világbajnokságon elért 6. helyével kvalifikálta magát a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokra. Harmadik szakasz az olimpiára történô felkészülés volt. Mindent ennek rendeltünk alá (EB 9. hely). A céltudatos munka meghozta a várt eredményt. 3. A férfi kézilabda válogatott olimpiai teljesítményének értékelése Bevezetés A férfi kézilabda válogatott a 2003-as portugáliai VB-n megszerezte az olimpiai kvalifikációt. Nehezítette a felkészülést a sikertelen VB selejtezô megvívása Norvégia ellen. Ez után 3 hét pihenôt kaptak a keretbe behívott játékosok. Az olimpián résztvevô válogatottak nagy részének játékerejét ismertük és igyekeztünk információkat szerezni a többi csapatról is. A csoport beosztása kedvezônek tûnt, mert két nagy hagyományokkal rendelkezô ország került a csoportunkba, akiknek a stílus jegyeit, játék repertoárját ismertük, de akik ellen kedvezôtlen a mérlegünk. A másik három csapat ellen összefogott játékkal lehetett esélyünk, így a csoportból való továbbjutásunk célkitûzése reális volt. A másik csoport kiegyensúlyozottabbnak tûnt, ahol a továbbjutás sem volt kiszámítható. Tudtuk, hogy a kiírás értelmében a 6. mérkôzés a késôbbi eredményesség meghatározója lesz. Felkészülés 2004. június 28.-án kezdtük meg a felkészülést Tatán. A program elkészítésében a komplexitás elvét és gyakorlatát követtük. A munka a nagy terhelés miatt komoly figyelmet és fegyelmet követelt minden résztvevôtôl. A kézilabdázók nagy ambícióval és motiváltan végezték az edzéseket, tudatosult bennük, hogy nagy lehetôséget kaptak a kezükbe, amellyel élni is szeretnének. Ezt a célt szolgálta az edzésprogram végrehajtása mellett a Junior válogatott elleni 1 és az Izland ellen vívott 3 tesztmérkôzés is, melybôl 2 nyilvános volt. Az elsô nyilvános mérkôzésen HUN- ISL 30-20. Tatabányán a kicsit fáradt, a támadásban sokat hibázó ellenfél ellen a jó kapus teljesítménynek és a gyors indításoknak köszönhetôen magabiztos gyôzelmet arattunk. Két nap múlva HUN-ISL 32-28. A játékban feljövô izlandiak ellen a végjátékban Diaz és Mocsai eredményes játékával kiharcoltuk a gyôzelmet. A felkészülés második fázisában egy elôolimpiai tornán vettünk részt a francia csapat meghívásának köszönhetôen, kiváló körülmények között Strasbourgban, olimpiai résztvevô csapatok ellen. A program megtervezésénél sarkalatos pont volt a formába hozás idôszaka és annak kivitelezése. Ezen a tornán hangsúlyt fektettünk a támadás építés különbözô megoldásaira, különös tekintettel az irányító játékos személyére. Védekezésben a 6:0-as területvédekezésnek az ellenfél szokásaihoz való adaptálása az ütközések elôtérbe helyezésével, valamint a védelem és a kapus együttmûködése, a helyes sáncolási készségek kialakításával volt a cél. Törekedtünk az edzôk és a játékosok, illetve a csapattagok közötti nyílt kommunikációra, ami a sikeres teljesítmény fontos feltétele, egyben kulcs az optimális teljesítményállapothoz is, különöse akkor, amikor az egyes játékosok egyéni teljesítménye ezeken az interakciókon múlik. A játékosok közötti bizalom, a pozitív csapatérzés, a mozdulatok összehangoltsága az egymásra figyelés mind befolyásolja, hogy a mérkôzésen milyen produkció születik. HUN-ESP 30-29, egy jó iramú mérkôzésen végig vezetve nyertünk, jó csapatteljesítménnyel. HUN-FRA 20-28, szétesô játék, gyenge egyéni teljesítmények, küzdôszellem hiánya jellemezte. HUN-EGY 3029. A sérült Perez hiányában a presztízsmérkôzésen a kevesebb játéklehetôséget kapó Császár bizonyított. A torna utolsó mérkôzésén Bendó sajnálatos sérülést szerzett és így kivált a keretbôl. A tornán megszerzett második hely reményt adott a jó folytatásra ugyanakkor a hibák megmutatták a kijavítandókat. A felkészülés utolsó fázisában Hévízen kiváló körülmények között tudtunk dolgozni. A befejezô fázis fontos állomása volt a világbajnok horvát csapat elleni két mérkôzés Csáktornyán és Nagyatádon. CROHUN 21-29, HUN-CRO 25-25. Az elsô mérkôzésen a hét eleji intenzív munka és az utazás miatt elképzeléseinket nem tudtuk megvalósíta-

MAGYAR EDZŐ 21 ni, szétesôen játszottunk és az ellenfél a hibáinkat könyörtelenül kihasználta. Nagyatádon már összefogottabban, céltudatosan kézilabdáztunk. Jó egyéni teljesítményeknek köszönhetôen végig nyílt mérkôzésen döntetlent értünk el. A kiutazás után Athénban megmérkôztünk az orosz válogatottal, amely jó lehetôséget adott a mérkôzés helyszínén való gyakorlásra. Az olimpiai torna mérkôzései és eredményei HUN-EGY 33-28 Döntô jelentôségû volt a nyitómérkôzésünk eredménye, ahol a 45. perctôl egy jó végjátékkal sikerült 9:3-at elérnünk. Kiemelendô, hogy emberhátrányban is eredményesen tudtunk támadni és védekezni, ami a csapat küzdôszellemét, tartását dicséri. Jók: Szathmári, Perez, Pásztor, Lendvay. BRA-HUN 19-20 Kihagyott ziccerek, elôkészítetlen átlövések jellemezték a támadást. Az ellenfél kapusának kiváló teljesítményét, dekoncentrált lövéseink eredményezték. Az utolsó 7 percben kivédekeztük az eredményt. Jó: Fazekas. FRA-HUN 26-23 Ellentétes félidôk. Második félidô elejének gyenge védekezése, (hisz 12’ alatt annyi gólt kaptunk mint az elsô félidôben,) eredményezte a vereséget. Jók: Perez, Pásztor. HUN-GER 30-29 Az Európa bajnok legyôzése nem várt bravúr. Ami figyelmeztetô: emberfölényben való játékunknál támadásban a helyzetkihasználás (különösen 7 m. értékesítése), védekezésben indokolatlan lazítás következtében sok gólt kaptunk. (2. félidôben 9/7!!) Jók: Fazekas, Nagy, Laluska, Diaz. HUN-GRE 26-22 Szoros elsô félidô után magabiztos gyôzelem a hazai csapat ellen. Jók: Szathmári, Perez, Nagy, Lendvay. KOR-HUN 25-30 A legfontosabb mérkôzésen az utolsó 15 perc kiváló játéka a 4 közé jutást eredményezte. Jók: Szathmári, Perez, Gál, Nagy, Pásztor. CRO-HUN 33-31 A döntôbe kerülésért vívott mérkôzésen a védôjátékunk gyenge teljesítményét nem tudtuk támadásban kompenzálni. Jók: Diaz, Perez. HUN-RUS 26-28 A bronzmérkôzésen az elsô félidô elejének és végének gyenge teljesítménye kihatott az egész mérkôzésre. A sikerhez szükséges plussz teljesítmények elmaradtak. Perez 2. félidei jó játéka csak a szoros mérkôzéshez volt elegendô. Szakmai tapasztalatok Alkati tényezôk, koondícionális képességek Válogatottunk a fizikai kapacitás (testmagasság, testtömeg) terén a világ élvonalához tartozik. A kondícionális képességek minden területén adódik elmaradás. Fôleg a gyorserô, gyorsasági állóképesség és hajlékonyság terén van pótolnivalónk. Ezek javítása csak egész éves folyamatos, szisztematikus képességfejlesztô munka eredményeképpen lehetséges. Ezen képességek hiánya kihat a technika színvonalára, különösképpen a labdanélküli technikára. Ebbôl következôen védekezési lábmunkánk és védekezési páros kapcsolataink eléggé statikusak, elôvételezhetôek voltak. Kilépéseink üteme nem mindig volt megfelelô és elôvételezô képességben is volt lemaradásunk a világ legjobbjaihoz képest. Támadásban gondot okozott a védôtôl való távolság megtalálása és a lendületszerzés irányának megválasztása. Sajnos sok játékosnál komoly gond a labdanélküli lendületszerzés, labdával a kézben próbál támadó tevékenységet kezdeményezni, ami az esetek többségében eredménytelen. A válogatott keret tagjai állapotának felmérésében nagy segítséget nyújtott dr. Györe István, akinek mérései hozzásegítettek ahhoz, hogy a lehetô legjobb fizikai állapotban lehessünk az olimpián, különösen az erô, állóképesség tekintetében. Tanácsait, útmutatásait beépítettük az edzésmódszerekbe. A hajlékonyság fokozása, regeneráció gyorsítása érdekében stretching programokat alkalmaztunk, melynek tervezésében, vezetésében aktív szerepet vállalt Ács Ildikó gyógytornász. Munkájával az olimpia alatt is nagy segítségünkre volt. „Gyors gólok”, (gyors középkezdés, gyors indítás) Amely csapatok a modern kézilabdának e lehetôségeivel élni tud-

22 MAGYAR EDZŐ tak, azok a mérkôzés folyamán jelentôs lélektani elônyhöz jutottak. Mi is, mint minden válogatott próbálta ennek a lehetôségeit kihasználni. A jól védekezô csapatok természetesen nagyobb hatásfokkal érvényesítették ezt. Jellemzô volt a védés vagy a labdaszerzés után mindkét szélsô és a beálló indulása, amelybôl a támadó térfélen a hármas kapcsolat minden elônyeit, összeszokottságait érvényre juttatták (CRO, GER, RUS), a visszarendezôdô védelem hibáit azonnal kihasználták. Egyéni és páros indításban az élvonalban voltunk, azonban az elsô hullám 3 emberre való kibôvítését nem tudtuk megoldani. Támadási törekvések A látottak alapján a csapatok támadás elôkészítésben az eddig megszokottaktól eltérôt, újat nem mutattak. Majdnem minden csapat játéka az üres és labdás helycserékre és befutásokra épült. Dominált a szélsô befutás utáni két beállóra való átállás, amelyben a színes átadási kultúra (hosszú és keresztátadások, test mögötti pattintott átadás talajon, levegôben) megmutatkozhatott. Az elôkészítô mozgások szerepe nagy volt, viszont ennek a fázisa lerövidült. Megnôtt a jelentôsége a lövést elôkészítô játékosok mozgásának, hitelességének, védô közeli játékának. Csapatunknál ez az elôkészítô tevékenység gondot okozott, hiába voltak jó támadási formációink, ha a védôket nem tudtuk folyamatos irányváltoztatással megmozgatni, besegítésre, váltáshibára kényszeríteni, így nem tudtunk mindig jó helyzetet teremteni áttörésre, bejátszásra és szélre. Védekezési szokások A csapatok a tradicionális védekezésüket folytatták, egyedüli meglepô a spanyolok 6:0-as védekezése volt. Azok a védekezések voltak a sikeresek, ahol magas, erôs játékosok a gólveszélyes játékosokat távol tudták tartani és jó ütemû faultokkal széttördelték a támadójáték folyamatosságát. Mi 5:1-et védekeztünk, alternatív védekezésnek a 6:0-ra váltottunk. Extrém helyzetekben alkalmaztuk a vegyes védekezést is. Annak ellenére is választottuk ezt, hogy oldalirányban nem volt elég mozgékony a falunk, de asszertív védômagatartásunk hibára késztette az ellenfelet és a gyorsindítás lehetôségét teremtette meg. Gondot okozott a belsô védôknek (két hármas, HK és ZAV) a két beállóra való befutások utáni védô tevékenysége, amely a védekezô lábmunka és tempóérzék hibái miatt többször hatástalanná vált. Kapus Alkatilag a kapusok magassága, hajlékonysága nôtt. Szerepük felértékelôdött, elsôsorban a 7 m., ziccer, szél és áttörés hárításánál. Csapatunk védekezési variációját szûkítette, hogy 6:0-as védekezésnél a védô- kapus összhangot nem sikerült tökéletesíteni. Kapusaink jól kiegészítették egymást, kiváló szakaszokat produkáltak. Pszichés állapot A mentális készség fejlesztéséhez dr. Lénárt Ágota pszichológus kapcsolódott a munkába. Kézilabdában a jó pszichikai állapot alapfeltétel. Egyéni és csoportos tréningeken ennek az állapotnak az elérése volt a fô cél, melyet jó hangulatban végeztek. Ennek eredményeként kritikus helyzetben már többször felszabadultan, bátran játszottunk. Sok tanácsot adott konfliktuskezelésre és a csapat kohéziójának fokozására. 4. Sporttudományos segítségnyújtás a. Sportegészségügyi munka 2000. A ciklus elsô évében válogatottunk VB elôselejtezô mérkôzéseket, majd play off mérkôzést játszott. Új egészségügyi stáb állt fel. Megfelelô gépparkkal rendelkezô fizioterapeauta bevonásával számos, addig csak kórházi körülmények között kivitelezhetô kezelési módszerrel bôvült a játékosok kezelési repertoárja. A keretorvosi ellenôrzéseket kizárólag az edzôtáborokban végeztük. Az Országos Sportegészségügyi Intézet által végzett -egyébként valamennyi válogatott részére évente egy alkalommal kötelezô- szûrô- és terheléses diagnosztikai vizsgálatokat idôpont egyeztetési problémák miatt nem tudtuk elvégezni. Doppingvizsgálat csak szúrópróbaként történt a Bajnokság és a Magyar Kupa döntô mérkôzésein. A játékosok tájékoztatása és ilyen irányú kikérdezése valamennyi edzôtáborban megtörtént.

■

2004/4

2001. Válogatottunk EB play off mérkôzést játszott júniusban Svájcban. Az elsô félévben a rendelkezésre álló lehetôségek változatlanok maradtak, a keretorvosi vizsgálatok ismét elmaradtak a fenti idôpont egyeztetési gondok miatt. Októberben új stáb állt fel. 2002. A keret sikerrel vette a VB elôselejtezôket, majd a júniusi play off mérkôzést. A sikernek köszönhetôen a korábbi egyeztetési problémák megoldódtak, a keret valamennyi játékosa megjelent az augusztusi sportorvosi és terhelésdiagnosztikai vizsgálatokon a Sportkórházban. A terhelésdiagnosztikai vizsgálatok eredményeit az OSEI Kutató osztálya értékelte, a szövetségi kapitány munkáját egyéni edzésprogramokkal segítette. Decemberben, a tatai edzôtáborban pályakörülmények között kontroll terheléses vizsgálat történt. A keretorvos és a kluborvosok kapcsolata szorosabbá vált. A világbajnokság kapcsán a doppingellenôrzések sûrûsége is megváltozott, 2x5 játékost vizsgáltak, valamennyit negatív eredménnyel. Számos problémát okozott a doppinglista hiánya, illetve annak rossz értelmezése klub szinten, ezeket a problémákat idôben orvosoltuk. 2003. A csapat 6. helyezést ért el, és olimpiai kvalifikációt szerzett a portugáliai VB-n. A VB utolsó mérkôzésén Katzirc Dávid amilorid vízhajtó használata miatt a doppingvizsgálaton megbukott. (Doppingvizsgálatot valamennyi mérkôzésen végeztek) Az esetet az IHF Fegyelmi Bizottsága féléves eltiltással zárta le. Az eset számos fontos kérdést merít fel ma is, ezek közül a legfontosabb a doppingszabályok szigorúbb ellenôrzése klubcsapat szinten is. (Katzirc a vizsgálat szerint már két éve használta -háziorvosa javaslatára- alkalmilag a tiltott szert, ezt sem a keretorvosi vizsgálatok és sem a válogatott szereplések alkalmával nem jelezte. A doppingvétséget már klubszinten meg lehetett (kellett) volna elôzni!) A doppingbotrányt követô idôszakban fokoztuk a lista ismerté tétele érdekében végzett munkánkat. Elôadást tartottunk a férfi liga gyûlésén. A klubcsapatok orvosaival több megbeszélést is tartottunk. A játékosok részére számos megbeszélést, felvilágosítást tartottunk ebben a témakörben. A hazai doppingellenôrök a júniusi EB play off mérkôzésig valamennyi játékost egy alkalommal megvizsgálták. Az ôsz során mind a WADA, mind a Sportminisztérium doppingellenôrei végeztek vizsgálatokat, ismét valamennyi játékos átesett doppingteszten. Augusztusban a csapat a Sportkórházban sportorvosi és terhelésdiagnosztikai vizsgálaton rutinszerûen részt vett. 2004. Januárban a csapat a Szlovéniai Európa Bajnokságon szerepelt. Az Európa Bajnokság mérkôzéseit követôen rutinszerûen végeztek doppingvizsgálatokat. A májusi VB play off mérkôzés elôtt az MKSZ a MOB pályázatát elnyerve új, korszerû fizikotherápiás berendezéseket és Polar-pulzusórákat vásárolt az olimpiai keretek részére. Június végén valamennyi kerettag átesett a sportorvosi és pályakörülmények között végzett terhelésdiagnosztikai vizsgálatokon. A terheléses vizsgálatok eredményeit egyénre bontott edzéstervekben használtuk fel. Az edzôtáborok során a teljesítmények élettani paramétereit a pulzusórákkal ellenôriztük. Július végén a terheléses vizsgálatokat megismételtük, ellenôriztük az elvégzett munkát, illetve annak eredményeivel pontosítottuk a felkészülés utolsó fázisát. Májustól a keret munkáját sportpszichológus, majd júniustól gyógytornász is segítette. Bár a felkészülés során mindössze egyetlen komolyabb, hosszabb edzéskihagyást igénylô sérülés történt, hosszú távon szükséges lenne a gyógytornászok által is használt, évek óta szorgalmazott sérülésmegelôzô-, kezelô módszer eszközeinek a beszerzése. Július közepéig valamennyi kerettag játékos átesett legalább egy alkalommal doppingvizsgálaton, valamennyi összetartás alkalmával sor került az ezzel kapcsolatos információk, az új szabályok megbeszélésére is. Májusban a WADA is végzett vizsgálatokat a kerettagokon. (8fô) Az Olimpia alatt meghatározott rend szerint végeztek csapatunk tagjain doppingellenôrzéseket, valamennyit negatív eredménnyel. b. Sportpszichológia A válogatott keret szövetségi kapitányával, Skaliczki Lászlóval történt megbeszélés után került sor a kapcsolatfelvételre. A felkészítés tartalmi, szakmai és technikai szempontjainak egyeztetése után az

■

MAGYAR EDZŐ 27

2004/4 115. Edöcsény Nóra 130. Szabó Zita

979,77 800,87

Férfiak: 49. Kuttor Csaba 2365,01 93. Ágoston Szabolcs 1454,54 94. Lipták Tamás 1449,5 102. Hóbor Péter 1254,36 106. Varga Szabolcs 1169,64 Jelenleg a fiúk 17. míg a lányok 19. helyen állnak az országok rangsorában a világranglista pontok alapján. 2. A kvalifikáció és az eredményességi célkitûzések teljesítése a 2001. június 9-i Közgyûlés által jóváhagyott olimpiai felkészülési programban foglaltakhoz képest. 2001. évben meghirdetett Athén 2004-es keret tagjai voltak: 1. „A” keret: Molnár Erika, Góg Anikó, Czérna Rita, Kuttor Csaba, Ágoston Szabolcs, Lipták Tamás, 2. „B” keret: Walkó Andrea, Hóbor Péter, Varga Szabolcs, Rutkovszky Ede, Szilágyi Egon. 2002. évi versenyszezonban kialakult, hogy kikre lehet számítani a végleges Athén 2004-es program felkészülése és kvalifikációs programjának végrehajtásában. A névsor, mely tulajdonképpen megmaradt az athéni Olimpiát megelôzô kvalifikáció lezárásáig: 1. Molnár Erika, Walkó Andrea, Kuttor Csaba, Ágoston Szabolcs, Lipták Tamás, Varga Szabolcs, Hóbor Péter, Góg Anikó és Czérna Rita már 2002-ben abbahagyta a versenyzést, mindketten kiújuló sérülés miatt. Walkó Andrea ugyan beszállt a kvalifikációs küzdelmekbe, de súlyproblémáival nem tudott megküzdeni, valamint az idei évi Valenciai EB-n kéztörést szenvedet, így kvalifikációs reményei elszálltak. Molnár Erika 46. ranglistahelyen kijutott az Olimpiára. Pár hónapig remény volt arra, hogy Edöcsény Nóra és Szabó Zita is beszáll a kvalifikációs versenysorozatba. Azonban Nóra újabb gyermek vállalása mellett döntött, míg Zita egy baleset és egyéb más okok miatt szállt ki a kvalifikációs küzdelmekbôl. A fiúknál Rutkovszky Ede munkahelyi okok miatt abbahagyta a versenyzést, míg Ágoston Szabolcs, Hóbor Péter, Varga Szabolcs, Lipták Tamás ugyan 125-n belül zárták a kvalifikációt, de nem jutottak ki az Olimpiára. /Ezt mindenképp pozitívumként kell megemlíteni, hogy 5 versenyzônk volt 125-n belül a világranglistán./ Hibaként tartjuk, hogy versenyzôink túl lettek versenyeztetve, (különösen Varga Szabolcs) igaz, hogy ezt megkövetelte a kvalifikációs kényszer. A sok verseny, utazás miatt edzésmunkájuk nem lehetett megfelelô. Kuttor Csaba a 42. ranglistahelyen kijutott az Olimpiára. Az olimpiai kvalifikáció lezárását közvetlen megelôzô idôszakban már körvonalazódott, hogy egy fiúversenyzônk biztos, hogy ki fog jutni az Olimpiára, de a lányoknál még bizonytalan volt, hogy egyáltalán lesz-e induló versenyzônk. Szerencsére az utolsó versenyeken sikerült Molnár Erikának kivívni az indulási jogot. Összességében el kell ismerjük, hogy célkitûzéseinket az olimpiai pontok megszerzésében, valamint az olimpián indulók tekintetében sem teljesítettük. Terveink szerint négy versenyzônk indult volna az olimpián ezzel szemben kettô fô indulhatott. Az egy-három olimpiai pont sem jött össze. Az a reményünk nem valósult meg, hogy mind a fiúknál, mind a lányoknál több versenyzô induljon az Olimpián, ez csak az úgynevezett „triatlon nagyhatalmaknak” sikerült. Megjegyezni kívánjuk, hogy számos környezô szomszédos országból egyetlen triatlon versenyzô sem vett részt az Olimpián. 3. Az olimpián részt vett csapat, játékosok, versenyzôk egységek teljesítményének értékelése. (Mérhetô sportágakban a kvalifikáció megszerzését jelentô teljesítmény és az Olimpián elért eredmény összehasonlítása.) A felkészülésben alkalmazott szakmai módszerek értékelése az eredményesség és a nemzetközi összehasonlítás tükrében. Az eredményesség, vagy sikertelenség szakmai okainak feltárása. Olimpián részt vett versenyzôk teljesítményének értékelésekor a következô megállapításra jutottunk: Kuttor Csaba: Annak ellenére, hogy az olimpiai versenyen betegsége miatt nem tudott indulni az olimpiai versenyjegyzôkönyv tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy Csaba a 25. és 40. közötti helyezést szerezhette volna meg. Csabának az Olimpia elôtti eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy teljesítménye az elôzô Olimpia óta nem javult, de nem is

romlott. Sajnos azt tudomásul vehetjük, hogy a nemzetközi élmezôny viszont nagyot fejlôdött. Kuttor Csaba 42. ranglistahelyen jutott ki az Olimpiára, ehhez képest a fent leírt esetleges eredményével, Ô is kis elôrelépést mutatott volna. Molnár Erika esetében sajnos más a helyzet. Ugyan úszástudása kb. megfelel a négy évvel ezelôttinek, de kerékpáros és futó teljesítménye visszafejlôdött. Ez egyértelmûen látszik, ha négy év alatti versenyeinek jegyzôkönyvét tanulmányozzuk akár a futás- kerékpár részidôk tekintetében, akár az ellenfeleinek részidejével való összehasonlításban. Molnár Erika 46. ranglistahelyen jutott ki az Olimpiára, ehhez képest a 38. olimpiai helyezése némi elôrelépés. Mint már említésre került a szakmai munka az egyesületekben folyt és a Szövetség a 6. pontban leírtakkal segítette azt. Az Olimpiát megelôzô közvetlen idôszakban Orfûn ill. Pécsen az olimpiai versenypályához hasonló kerékpáros körülmények között egyéni edzésrendek alapján biztosítottuk a felkészülést. Tekintettel arra, hogy a versenyzôk felkészítése szinte 100%-ig az egyesületekbe folyik a Magyar Triatlon Szövetség szakmai programjában a versenyzôk felkészülésének segítése kizárólag a 6. pontban leírtakra korlátozódott. Kuttor Csabának a betegségével kapcsolatban ill., hogy nem indult az Olimpián szükségesnek tartjuk leírni a versenyt közvetlenül megelôzô idôszak történéseit, és ezzel eloszlatni azokat a szóbeszédeket, hogy Csaba már „betegen jött ki az Olimpiára ill., hogy azért nem mert indulni, mert, hogy doppingolt”. Úgy gondoljuk, hogy az alábbiakban leírt hiteles Czencz Péter által készített Beszámoló az athéni Olimpiára címû írás cáfolata lehet, a fent említett idézôjelbe tett szóbeszédnek. „Verseny elôtti megbeszélés, ahol az úszórajt helyek kiválasztására is sor került augusztus 22-én, a verseny helyszínén volt (megjegyezni kívánjuk, hogy a szabályok szerint a verseny elôtti megbeszélés idôpontjáig kell jelezni, hogyha tartalék versenyzôt akarunk indítani az Olimpián). 23-án este, Kuttor Csaba jelezte, hogy nincs túl jó egészségügyi állapotban, valami motoszkál benne, Kator és Tállay doktor megnézte és gyógyszerrel látták el. 24-e reggelére hôemelkedése lett Csabának, ezért visszament az orvosokhoz. 25-én, Erika versenyének napjának reggelén Csaba továbbra sem érezte jól magát, 38,4 volt a láza, ezért is nem ment ki a nôi versenyre. Dr. Téglássy György belgyógyász vírusos tüdôgyulladást állapított meg nála és injekciót adott neki. Valószínûleg ennek hatására délutánra lement a láza. Abban maradtunk Csabával, hogy este fél 10-kor az orvosokkal konzultálunk a másnapi versenyen való indulásról. Közben az esti órákban itthonról újságírók hívtak minket, hogy a MOB iroda kiadott egy gyors hírt, miszerint Kuttor Csaba a betegsége miatt nem indul a másnapi férfi versenyszámban. Ezzel kapcsolatban felelôsségre vontuk az orvosi teamet, hogy mielôtt ezt kiadták meg kellett volna beszélniük Csabával és a sportágvezetéssel. Ennek ellenére az eredeti tervnek megfelelôen este 10 órakor össze is ültünk, Csabának ekkor 37,4 volt a láza és jelezte az orvosnak, hogy szeretne indulni a másnapi versenyen. Az orvosok jelezték, hogy Csabát ebben nem akadályozhatják meg, de felhívták figyelmét az esetleges egészségkárosodási következményekre. Csaba indulási szándékát az is bizonyítja, hogy a verseny elôtti délután leadtuk a kerékpárját, amit a verseny helyszínére is szállítottak. A férfi verseny reggelén, _ 6 –kor jelezte, hogy hômérséklete 36,4, így indul a versenyen. Próbáltuk errôl lebeszélni, ismerve az orvosok álláspontját. A versenyhelyszín felé haladva folyamatosan mérte a lázát, ami 8 órára 37,5-re felment, így kénytelen volt belátni, hogy 4 éves munkája, a sok utazás a kvalifikációs versenyekre hiábavaló volt. A fiúk versenyét a lelátóról Kuttor Csabával együtt néztük végig, aki ezt követôen két napig a szobában feküdt. Az antibiotikumok hatására az olimpia utolsó két napján már ki tudott látogatni néhány versenyre.” Tényként leírjuk még a következôket: • augusztus 23-án este, mikor Kuttor Csaba jelezte, hogy valami motoszkál benne, felhívtuk a rendezôket, hogy mi a tartalék versenyzô indításának feltétele. A válasz egyértelmû volt, hogy ezt legkésôbb 22. délutánig kellett volna közölni a versenyrendezôkkel. • A férfi triatlon verseny után, próbáltunk kezdeményezni egy dopping ellenôrzést Kuttor Csabánál, hogy a szóbeszédet eloszlassuk, de kiderült, hogy ez kérésre nem teljesíthetô. • Kuttor Csaba az Olimpia végéig bárkinek rendelkezésére állt. • Kuttor Csabát az, hogy nem indulhatott az Olimpián mindenki által szemmel láthatóan nagyon megviselte.

26 MAGYAR EDZŐ Csonka Zsófia Légpisztoly 377 26. hely Nôi sportpisztoly: 56 30. hely Légpisztolyban lôtt eredménye számszerûségben elfogadható, nôi sportpisztolyban meglôtt eredménye nem elfogadható. Légpisztolyban az utolsó tíz lövésbôl elért eredménye volt gyenge. Sportpisztolyban mind a pont, mind a gyorslövése elmaradt a várakozástól. Magasabb eredményeinek gátja a kevés edzésmunka. Mindenképpen erôsebb, határozottabb irányítás szükséges számára mely úrrá lesz nehezen befolyásolható természetén. Igen tehetséges versenyzô, sok maradt benne. A versenyen jelenlévô sok ismerôs nem segítette a jobb eredmény elérését. Erdôs Dorottya Légpisztoly: 379 21. hely Nôi sportpisztoly: 557 34. hely Légpisztolyban eredménye elfogadható, nôi sportpisztolyban meglôtt eredménye messze elmaradt a várakozástól. Ezen az olimpián érzésem szerint nem volt több benne. Alapvetô hibája itt is megmutatkozott, továbbra is nagy az ingadozás egy-egy sorozata között, és az egy-egy versenyen meglôtt eredményei között. Simon Attila Légpisztoly: 562 43. hely Szabadpisztoly 541 36. hely Mindkét versenyszámban messze elmaradt a várakozástól. Mind a lég-, mind a szabadpisztolyban 18-20 körrel gyengébb eredményt lôtt, mint az utolsó hazai versenyein. A felkészülés utolsó fázisában felemésztette magát. A versenyen megmutatkozott alapvetô hibája, mégpedig az, hogy nem tud ritmust lôni. Háromszor-négyszer lelövi a versenyt, a felemeléseket is számolva. Pálinkás Lajos Gyorstüzelôpisztoly 577 12. hely (17 induló) Eredménye nem fogadható el. Jól kezdett, majd nem bírta tovább. Az elsô harminc lövés utolsó négyes sorozata indításakor hibázott, a keze hamarabb elindult a felemelésben, a zsûri ezt észrevette és meg kellett ismételni ezt a sorozatot. Az ismételt sorozatot nagyon elrontotta. A második részben már nem tudott magára találni. Az eredmények értékeléséhez hozzátartozik az a probléma, hogy több versenyzônknek közeli hozzátartozói, ismerôsei, közelálló barátai a versenyzô által tudottan jelen voltak az eseményen. Véleményem szerint, ha nem tudnak minden nagy versenyén jelen lenni, akkor a mostani jelenlétük hiba volt. Az eredmények áttekintésekor egy-két versenyzô teljesítményének értékelésénél többször volt olyan érzésem, hogy számukra a lényeg az volt, hogy biztosították részvételüket a Játékokon, de a továbbiakban igazán már ôk maguk sem hittek a jobb eredmény elérésében, vagy borzasztóan szorongtak az esemény közeledtével. Többek többszöri elvárásnak akartak megfelelni és nem csak önmaguk eredményelvárásának: egzisztencia, közvélemény, család, klub, környezet… Az orvosi, egészségügyi segítségadás összességében megfelelô volt. A felkészülés során mindenki átesett általános orvosi- és terheléses vizsgálaton. Mindenki ajánlásokat kapott mire vigyázzon, mit hogyan tegyen. Táplálék kiegészítôkkel, vitaminokkal mindenki megfelelôen el volt látva. A kijelölt gyúró lelkiismeretesen dolgozott a felkészülés során az edzôtáborokban és kint a helyszínen is. Aki igényelte pszichológusi segítségadást is igénybe vehetett úgy az esemény elôtt, mint a helyszínen is. Létesítményhelyzetünk siralmas. Fogalmazhatunk úgy, hogy ezen alapvetô feltétel két-három lépés hátrányt jelent a többi országgal szemben, így az azonos eredmény eléréséhez 2x, 3x nagyobb szerencsére van szükségünk. Lövészklubjaink, szakosztályaink igen nehéz helyzetben, a túlélés és talpon maradás lehetôségét keresik. Nagyobbrészt tartalékaikat is felélték, hogy biztosítsák a felkészülés kívánta követelményeket. Néha még a meglévô pályákon, lôtereken is korlátozott az edzéslehetôség a versenyek megrendezése. Példa erre, hogy július végén, augusztus elején a kiutazásig csak hosszas utánjárásra lehetett edzeni két nagy, kiutazókat adó egyesületünk lôterén (UTE, BHSE). Fokozza ezt még az UTE lôterén uralkodó siralmas lôtéri állapot, valamint a BHSE lôterén lévô bürokratikus ügyintézés. A lôtér és edzés tekintetében Komárom segítôkész, minden lehetôt megoldott. Az elszegényedett lövészklubok nem képesek beszerezni a megkívánt mennyiségû és minôségû lôszert, a versenyzôk, pedig eg-

■

2004/4

zisztenciális gondokkal küszködnek. Megszûntek a sportmunkatársi szerzôdések, minimálbéren dolgoznak, vagy olyan állásban helyezkedtek el, ami lehetetlenné teszi a rendszeres edzést. Az edzôkollegák egy része minimálbérért, többségük társadalmi munkában a sportág szeretetéért dolgozik a lôtereken. A lôterek állapota romlik, nincs pénz a felújításra, tulajdoni helyzetük legtöbb esetben nem megoldott. Ebben a nehéz helyzetben a szövetségnek minden erôfeszítést meg kell tennie azért, hogy a válogatott keretedzôk foglalkoztatásával mûködtetni tudja kereteit, minél nagyobb mértékben biztosítani tudja a legjobbak külföldi versenyeztetését, és hazai eseményei a különbözô bajnokságok megrendezésével fôversenyt adjon az egész magyar mezônynek. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy sportágunk hozta a célkitûzésben megjelölt egy érmet, mely ráadásul arany volt. A tervezett 7 ponttal járultunk hozzá az egész magyar csapat jó szerepléséhez. Ennek ellenére nem lehetünk teljes mértékben elégedettek, mert a 7 pontot egy versenyzô kiváló teljesítménye hozta, a csapat többi tagja nem tudott helyezést elérni, melyre pedig meg volt az esélyünk. dr. Hammerl László szövetségi kapitány

A Magyar Triatlon Szövetség olimpiai jelentése 1. A sportágak nemzetközi erôviszonyainak alakulása az elmúlt négy év és az athéni Olimpia tükrében. Helyünk a nemzetközi me zônyben. Az alábbiakban leírjuk 2001. évtôl 2004-ig a Magyarországi legjobb triatlon versenyzôk világkupa helyezését ill. pontszámait éves bontásba, mely jól tükrözi a nemzetközi erôviszonyok alakulását. Világranglista: 2001. december Nôk: 73. Molnár Erika 687p 90. Edöcsény Nóra 506p 187. Góg Anikó 146p 204. Walkó Andrea 123p Férfiak: 40. Kuttor Csaba 1400p 74. Ágoston Szabolcs 753p 137. Lipták Tamás 331p 266. Bajai Péter 115p 267. Hóbor Péter 114p 289. Török Dániel 98p 292. Varga Szabolcs 90p 2002. december Nôk: 100. Molnár Erika 722p 155. Walkó Andrea 346p 177. Edöcsény Nóra 253p 179. Góg Anikó 251p Férfiak: 37. Kuttor Csaba 1971p 90. Ágoston Szabolcs 908p 96. Varga Szabolcs 847p 110. Hóbor Péter 685p 124. Lipták Tamás 499p 2003. december Nôk: 71. Molnár Erika 1480p 95. Walkó Andrea 1083p 101. Edöcsény Nóra 980p Férfiak: 39. Kuttor Csaba 2320p 81. Lipták Tamás 1450p 87. Ágoston Szabolcs 1402p 94. Hóbor Péter 1170p 95. Varga Szabolcs 1170p 2004. május Nôk: 69. Molnár Erika 1825,73 105. Walkó Andrea 1083,42

■

MAGYAR EDZŐ 23

2004/4

együttes munka a válogatott keret közös edzôtáborozásainak idején indult. Csoportos és egyéni foglalkozásokra került sor, melyek a korszerû sportpszichológia számos elemét tartalmazták: autogén tréning, mentál tréning, verbális és nonverbális kommunikációs képességek fejlesztése, szociometria, csapatépítési eljárások, motivációs bázis emelése, kognitív technikák, pszichoregulációs eljárások, self-talking, versenytapasztalatok elemzése, mozgáskoordináció javítása, modellezett edzés, stratégiai és taktikai feladatok mentális megoldása. Az edzôtábori felkészítés során a munka napi rendszerességgel zajlott. A játékosok az egyéni konzultációkon igény szerint, ill. az edzô kérésére vettek részt, jól kooperáltak. Az olimpia ideje alatt a helyszínen a munka tovább folytatódott. A szövetségi kapitánnyal és a szakmai stáb többi tagjával a kapcsolattartás folyamatos és igen jó színvonalú volt. Az ellátás az olimpiai faluban és a versenyhelyszínen történt, naponta. Skaliczki László szövetségi kapitány NÔK 1. A kézilabdázás nemzetközi erôviszonyainak alakulása 2000. és 2004. között 2000-tôl 2004-ig vizsgálva a nôi kézilabdázás nemzetközi erôviszonyait rendkívül nagy kiegyensúlyozottságot tapasztalunk. Hét olyan válogatottat találunk a mezônybe, mely bármikor képes a többieket maga mögé utasítani. Ezen csapatok többsége európai, de domináns szerep jut Koreának és várható Kína elôrelépése is az elkövetkezendô idôkben. Éremszerzôk: Dánia (3 arany) Magyarország (1 arany, 2 ezüst) Franciaország (1 arany, 1 bronz) Oroszország (1 arany, 1 bronz) Norvégia (2 ezüst, 1 bronz) Ukrajna (1 ezüst, 1 bronz) Korea (1 ezüst, 1 bronz) Feltörekvô, erôsödô, éremesélyesek: Románia Szerbia és Montenegró Kína Spanyolország Horvátország Nemzetközi középmezôny Brazília Csehország Svédország Szlovénia 2. Célkitûzések megvalósulása 2001-ben meghatározott hosszú távú célkitûzés az athéni olimpiára történô kvalifikáció mellett az 1-4 hely megtartása a többi világversenyen. A 2000. olimpiát követôen a romániai Európa-bajnokságot több kézilabda nagyhatalom az athéni olimpiára történô felkészülés egyik állomásának tekintette, ezért nem a legerôsebb csapatával szerepelt. A magyar válogatott az olimpiai lendületet megtartva Európa-bajnok lett. A válogatott a 2001. évi Európa-bajnokságon és a 2002. évi Világbajnokságon automatikusan – kvalifikáció nélkül – vett részt, ezért a korosztályváltás zökkenôk nélkül, az eredményesség minimális csökkenésével történhetett meg. (VB 6. hely, EB 5.hely). A 2003. évi Világbajnokságra könnyedén kvalifikálta magát a csapat. A 2003. évi horvátországi Világbajnokságon elért kitûnô eredményével (2. hely) kvalifikálta magát a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokra. 3. A nôi kézilabda válogatott olimpiai teljesítményének értékelése A nôi élmezôny rendkívül kiegyenlítôdött, és egyben elmondható, hogy jelentôsen kiszélesedett. A Magyar Válogatott az elmúlt 6 évben óriási erôfeszítésnek köszönhetôen megôrizte helyét a világ élvonalában, és az egyik legjobb összesített eredményességgel rendelkezik. A két Olimpia között a csapat egy jelentôs része kicserélôdött és 10 olimpiai újonccal vettünk részt az athéni Olimpián. A megelôzô VBdöntôs helyezést, és a vele járó direkt kvalifikációt igen jó eredménynek értékeljük, hiszen Norvégia, Szerbia-Montenegró, Oroszország a közelmúlt meghatározó sikercsapatai ki sem jutottak Athénba. A nem-

zetközi élmezônyt értékelve elmondható, hogy minden idôszaknak van 2-3 kiemelkedô csapata, 5-7 azonos képességû válogatottja, és 23 feltörekvô, a világ élvonalába tartozó nôi kézilabda csapata. A pillanatnyi felkészültség a csapatok belsô szakmai felkészültsége, és a különbözô világversenyen eltérô módon jelentkezô sportdiplomáciai erôviszonyok dönthetnek a válogatottak között. A 2001. június 9-i közgyûlés célkitûzéseit a csapat az olimpiai kvalifikáció megszerzésével és kiemelkedô szlovéniai VB szereplésével teljesítette, a világbajnok francia válogatott elleni sorsdöntô mérkôzés elvesztésével a megszerzett 5. olimpiai pontszerzô hellyel a kitûzött 13, 1-4 helyezéstôl elmaradt. A válogatott 7 mérkôzésbôl 5 mérkôzésben gyôztesként, 2 mérkôzésen vesztesként hagyta el a pályát. A Magyar Nôi Kézilabda Válogatott teljesítményével nem lehetünk elégedettek, számos szakmai célkitûzés, szakmai kritérium volt, amit a közös munka során nem tudtunk következetesen jobbítani, megfelelô minôségben megoldani. A célkitûzés a teherviselés szempontjából nem volt optimális. A csapat mellett dolgozó pszichológus (dr. Vura Márta) felmérései szerint a csapat nem igen képes feldolgozni a reá nehezedô elvárásokat, felelôsséget. A csapat mostani összetételében nem érett, 1-2 éves elôkészítô pszichológiai munka nélkül - ez egyébként a nôi közösségekre jellemzô – terhek, az elôre meghatározott felelôssége elviselésére. A pszichológiai értékelésnél maradva csapatunk közel 85%-a idegenbeli környezetben, nagy nyomás alatt, olyan izgalmi állapotba kerül, amely nagymértékben csökkenti az információ felvételét és feldolgozását, valamint a teljesítô-képes tudást is béníthatja A sydneyi olimpiához képest megváltozott a válogatott-keret összetétele, és a csapat az említett 10 olimpiai újonccal, és egy megváltozott csapatdinamikával utazott el Athénbe. A válogatott gerincét 8 fôvel a Dunaferr adta, 3 fô Gyôrbôl, 2 fô az FTC-bôl, és 2 fô Dániába szerzôdött játékosok közül került ki. A kiválasztás során a mutatott verseny és edzésmunka minôsége, az elôzô világversenyeken a realizált teljesítmény, valamint a várható ellenfelekhez igazítható taktikai elvárások voltak a döntô szempontok. A kiválasztott hazai felkészülési színterek: Tata, Debrecen, Hévíz, Budapest, valamint a külföldi táborok: Franciaország, Szlovénia igen jól szolgálták a felkészülést. A három makrociklusra épülô felkészítési rendszer a terhelés – intenzitás - sportforma alakítására megfelelô volt és javuló paramétereket mérhettünk, bár nem olyan mértékben, mint ahogyan azokat terveztük. Sajnos, a versenyszerû felkészülésbôl az utolsó pillanatban kimaradt két kulcsfontosságú mérkôzés a koreai válogatott ellen, és talán egy versenyszerû torna is hiányzott az egyébként jónak mondható programunkból. Az elmúlt 6 év minden világversenyére azonos céllal utaztunk – óriási teljesítmény-kényszerrel-, csak a lehetô legjobb eredmény elérése lehetett a cél, korosztályváltásra, csapatépítésre, esetleg idôsebb játékosok regenerálására szánt világversenyt ez idáig nem jelöltünk meg. Elmondható, hogy az edzések és tétmérkôzések megnövekedett terheit, a fô teljesítményhordozók teherviselését jobban differenciálni szükséges. A Magyar Nôi Kézilabda Válogatott felkészülése és versenyeztetése alatt felmerülô, a teljesítménybefolyásoló tényezôk: A meglévô pszichológiai, mentális problémák megfelelô kommunikációjára, a pszichológiai képességek építésére nem volt elegendô idô, és elmaradt a hatékony befogadó-készség is. A közösség struktúrájában átszervezôdés volt megfigyelhetô, az egészséges hierarchia megbomlása. (Az idôsebb és a fiatalabb játékosok szakmai és egyéniségbeli differenciálódása, valamint az értékek és értékrendek, az élsporthoz szükséges prioritások nem mindig pozitív irányú elmozdulása tapasztalható.) Ennek kezelését csak részben tudtuk megoldani, hiszen a csapat körüli szokásos vezetôi közösségünk ebben az értelemben a felkészülés és a versenyzés során megbomlott A küzdeni tudás, a szükséges keménység, a fájdalomtûrés színvonala nem volt megfelelô, talán a meglévô sérülések, közösségi problémák okozhatták a színvonal visszaesését. Kritikusan meg kell állapítanunk, hogy ezen a területen elmaradtunk a számunkra kitûzött céltól. A játékkészség javítása, a klubok edzôivel egyeztetett, személyre lebontott játékprogramok, a feladatmegoldó cselekvési programok pozíciókra történô lebontása néhány játékosnál komoly fejlesztésre szorul. Ezen a területen sem tudtunk megfelelô sebességû elôrelépést elérni.

24 MAGYAR EDZŐ A csapat védôjátékosai a védekezésben jó teljesítményre képes játékosok, átlag magassága, testsúlykilogrammja elmaradt riválisainkkal szemben. Olyan kényszer védelmi rendszert kellett alkalmazni, amely igen nagy rizikóval járt. Döntôen befolyásolta az eredményességet – ezt a statisztikák is megerôsítik – hogy a csapatban, egyedül a világ élmezônyében, támadó és védô specialisták találhatók. A felállt védelem elleni támadójátékunk még mindig az egyik legjobb volt, védelmi rendszerünk is elfogadhatót nyújtott. Azonban a lerohanásos, indításos támadásrendszerünkben jelentôs visszaesés figyelhetô meg, a visszarendezôdés és a pályán maradó támadóspecialisták helyén és környezetében kapott gólok száma jelentôsen megemelkedett. A támadó-védô specialisták cseréjét a pálya távolabbi részeire csak sok hibával tudtuk megoldani, realizálni. A játék dinamikájával, a támadásszám növekedésével, a két-hármas cserével való játék csak esetenként tartható, megengedhetô. Az Olimpián résztvevô csapatok két szisztémával játszottak: vagy 89 játékossal játszották végig az Olimpiát, (pl. Korea, Ukrajna), vagy több cserével éltek, de a játékosok támadásban és védekezésben is kiemelkedôt tudtak nyújtani. Nem lehetünk elégedettek a kisterületen folytatott, a védôkhöz közeli, dinamikus alapjátékkal, ennek hatékonyságát nem sikerült a kívánt mértékben készségszintre emelni, és a kombinatív játékkal automatizálni, összekapcsolni. A támadójáték taktikai repertoárja túlzottan sokoldalúnak bizonyult, és ezt az összetett, igen nehéz játékmódszert, játékrendszert ezen a világversenyen nem kellô változatossággal tudtuk alkalmazni. Elmondható, hogy az Olimpián kiemelkedô Dánia és Korea mögött három azonos képességû csapat a francia, az ukrán és a magyar válogatott azonos játékerôt jelentett, és az elmondott, illetve fentebb leírt teljesítmény-összetevôk határozták meg az eredményességet, és természetesen más faktorokkal kiegészülve eredményezték az 5. helyezést. 4. Sporttudományos segítségnyújtás a. Sportegészségügy Az olimpiát megelôzô sportegészségügyi felkészülés a következôkbôl állt: Részletes ismertetése a WADA-kódnak, a Doppingvétség Nélkül c. kiadvány kiosztása. A sportolók figyelmének felhívása arra, hogy ezt rendszeresen használják, minden új gyógyszer és táplálék kiegészítô használata elôtt konzultáljanak a keretorvossal. Az asztmás sportolók szükséges vizsgálatainak elvégzése, a TUE-k kiállítása. A sérülésmegelôzô edzések megkezdése, gyógytornász biztosítása, a korábban elhanyagolt (klubokban is!) nyújtó-stretching gyakorlatok végeztetése. Ezen a területen még mindig sok hiányosság van. A szükséges italporok, regeneráló szerek, tape-ek, stb., beszerzése problémamentes volt. A Rehband gyógyászati segédeszközök beszerzése sajnos nem sikerült tökéletesen. Véleményünk -és 5 éves tapasztalatunk alapján a keretre jutó kb. 30-40 db rögzítô kevés, kb. a kétszerese kellene. Összességében elmondható, hogy sportegészségügyi szempontból sikeres volt a felkészülés, lényegesen kevesebb volt a sérülés, túlterheltségi probléma, mint a korábbi években. b. Sportpszichológia A nôi válogatottnál az alábbi pszichológiai metodikákat végezték el: • EYSENCK - féle kockázat vállalási, empátia és impulzivitás • vizsgálatot, • extrovertáció-introverzió vizsgálatot, • labilitás- stabilitás tûrést (érzelmi hatásokra vonatkozóan) • durva- finom lelkûségre vonatkozó értékeléseket, • lie faktort (igazmondási mutató), szorongásra való hajlam (Spielberger teszt) • El-Zahar-féle arousal szint vizsgálatát, • monotónia tûrés-kerülés • a feszültség izomtónusba való bekerülésének vizsgálatát, • Intimitás tûrést • Szondy Lipót-féle mélylélektani tesztet • Cattel tesztet, • Segítôkészség, önállóság vizsgálatát. Mocsai Lajos szövetségi kapitány

■

2004/4

A Magyar Sportlövô Szövetség beszámolója az athéni olimpiai szereplésrôl Az Olimpia semmilyen más versennyel össze nem hasonlítható eseménye a sportvilágnak. Az adott évben meghatározója a felkészülésnek, a sportágban lévô pénz elosztásának és felhasználásának. Az elôttes években a sportág kvalifikációs szabályainak függvényében hatalmas erôfeszítést követel a kvalifikáció megszerzésében. Sportlövészetben az olimpiát megelôzô két év a kvalifikáció idôszaka, az olimpia évében pedig a közvetlen felkészülés, rákészülés a feladat. Így minden olimpiász idôszakában három év az olimpiának van alárendelve. Szinte alig marad szabad kapacitás más feladat ellátására. Ezért is mondjuk, hogy sportágunk kvalifikációs rendszerén lehet vitatkozni, vannak érvek mellette, vannak érvek ellene, egy biztos: sok pénz kell hozzá, ha kvótát akarunk szerezni, mert sok a tengerentúli helyszín és a részvétel költségei egyre emelkednek. Athénben 106 ország 390 sportlövôje versenyzett a 17 versenyszámban elnyerhetô 51 éremért és 374 pontért. Érmet 22 országnak sikerült nyernie, az éremtáblázat a következô képet mutatja: 1. CHN 5 arany, 2 ezüst, 3 bronz 2. RUS 2 arany, 4 ezüst, 3 bronz 3. GER 2 arany, 1 ezüst USA 5. ITA 1 arany, 2 ezüst 6. AUS 1 arany, 1 bronz BUL 8. HUN 1 arany UKR UAE Pontot 34 ország tudott szerezni, a következôk szerint: 1. CHN 71 pont 2. RUS 54 pont 3. GER 33 pont 4. USA 29 pont 5. KOR 22 pont 6. BUL 14 pont AUS 8. UKR 10 pont UAE 10. CZE 9 pont 11. AZE 8 pont 12. HUN 7 pont Az Olimpián 6 új olimpiai csúcs, 1 olimpiai csúcsbeállítás, 1 új világcsúcs, 2 világcsúcs beállítás (1 felnôtt, 1 junior) született. Érdekes képet mutat az érmek és a pontok egyes földrészek szerinti eloszlása és bizonyítja Ázsia elôretörését Sydneyhez képest: Amerika: 4 érem 36 pont Ázsia: 18 érem 132 pont Európa: 27 érem 191 pont Óceánia: 2 érem 15 pont Ázsiában különösen Kína, valamint több csapat Korea, India Thaiföld, Egyesült Arab Emirátus fejlôdése, eredményeik javulása, csapatlétszámuk növekedése a jellemzô. Álljon itt egy összehasonlítás: Sydney Athén Kína 46 pont 77 pont Korea 3 pont 22 pont India 0 pont 5 pont Oroszország tartja pozícióját, érem és pontszámát. A németek a sydneyi kisiklás után ismét erôsek voltak Athénban. Az USA csapata továbbra is erôs és az élmezônyben van. Az ausztrálok az elôzô olimpiai rendezés négy éve alatti pénzbefektetésbôl, beruházásokból, felszerelés vásárlásból, a sok nemzetközi versenyzéstôl megerôsödve ott vannak az élmezônyben. Az olaszok a puska számokban erôsödtek, a pisztoly számokban gyengültek, a korong versenyszámaiban vesztettek pozíciójukból. Korea nagyot fejlôdött, minden versenyszámban döntôre, éremre esélyes versenyzôkkel rendelkeznek.

■

MAGYAR EDZŐ 25

2004/4

Feltûnô volt az északi országok gyengébb szereplése, a beloruszok gyenge teljesítménye, valamint a Sydneyben aranyérmes és több pontos Franciaország 0 pontos szereplése. Megítélésünk szerint tartjuk a világ élmezônyében a 8-10. helyünket, mely Európában az 5-6. helynek felel meg. Ezt az állításunkat az elmúlt 4 év EB-VB-VK szerepléseire, valamint az athéni Olimpia eredményeire alapozzuk. Az athéni Olimpián az egyes versenyszámok eredményeit az érmes helyeken, valamint a döntôbe jutó helyen a következô táblázat tartalmazza, összehasonlításban az elôzô Olimpia ugyanilyen helyeken elért eredményeivel. (Lásd 1. táblázat) Légpuskában feltûnô az athéni jobb eredmény a gyôztes, az érmes és a döntôbe jutó helyeken is. Az 50m-es pálya nehézségét jelzi, hogy a 120 lövéses összetett, szabadpisztoly, 60 fekvô eredmények gyengébbek a Sydneyben lôtt eredményeknél. (kivétel a szélcsendben lôtt 3 x 20 lövés) Gyorstüzelôpisztolyban az érmesek magasan (5 körrel) jobbak voltak, mint Sydneyben. Futócélban jobbak az eredmények, a világcsúcs is itt született. A koronglövô versenyszámok eredményei 50%-ban jobbak, 50%ban gyengébbek, mint voltak Sydneyben. Jellemzô a sportlövészetben a világversenyeken, Olimpián helyezésre várható, esélyes versenyzôk szereplésére a következô statisztikai adat: 51 fô Sydneyben érmes versenyzô közül mindössze 6 fô szerzett ismét érmet Athénben. Még a 124 fô Sydneyben döntôs versenyzô közül is csak 21 fô volt ismét döntôs. Bizonyítják ezek a számok azt, hogy a papírforma nem gyakran jön be sportágunkban, valamint az Olimpia nem csak a mi versenyzôink idegeit borzolja jobban a kelleténél. Sportágunk 2002-2003-ban teljesítette a meghatározott kvalifikációs célkitûzést: 8 kvótát szereztünk az erre feljogosító eseményeken a következôk szerint. (Lásd 2. táblázat) Eredmény-célkitûzésünk 1 érem, 7-8 pont elérése volt az Olimpián. 1 érmet (aranyérem) és ezzel 7 pontot szerzett sportágunk, mely fedi a célkitûzésben meghatározottakat. Ezt a 7 pontot egy versenyzônk érte el és hozta az egész csapatra megjelölt elvárást. A többi hét versenyzônk közül két fô eredménye megfelelt az Olimpián elvárható teljesítménynek, két fô légpisztolyban elért eredménye igen, 25m-en meglôtt eredménye nem, míg három fô egyik

versenyszámban sem tudott az elvárhatónak megfelelô eredményt elérni. Versenyzônként részletesebben a következô megállapításokat tehetjük: Igaly Diána Nôi skeet: 72+25= 97 Aranyérem. Eredménye önmagáért beszél, teljesítménye kiváló. Sidi Péter Légpuska: 593 12. hely Kisöbû szabadpuska 60 fekvô: 591 24. hely Kisöbû szabadpuska 120 összetett: 1157 19. hely Összességében eredménye elfogadható. Nagyon magasra tette önmagában már jóval az esemény elôtt a mércét, amit nyilvánosságra is hozott, így ezáltal az önmagával szembeni elvárás még nagyobb lett, ami már gátjává vált egy igazán csak a technikára odafigyelô módon meglôtt jó eredménynek. Légfegyverrel nagyon lassan lôtt, nem a megszokott ritmusában, összetettben, a térdelô testhelyzetben lôtt eredmény hiusította meg a jobb eredményt. Biztos, hogy a felkészülés idôszakában elszenvedett balesete is befolyásolta, hisz valamennyi fekvô és térdelô edzés kiesett a felkészülésbôl, valamint fekve minimális testhelyzet változtatásra is kényszerült. Joó Éva Légpuska: 394 14. hely Kisöbû sportpuska 3 x 20 összetett: 570 23. hely Összességében eredménye elfogadható. Légfegyverrel a harmadik tíz lövés utolsó három lövése éppen hogy nem érte el a tízest, ez akadályozta meg a döntôbe jutást. Ez az eredmény eddigi olimpiai legjobbja, eddig minden olimpián a döntô 4-6. helyére elegendô volt. Összetettben mindhárom testhelyzetnél 3-3 kör hiányzott. Krzyzewsky Beáta Légpuska: 387 37. hely Kisöbû sportpuska 3 x 20 összetett: 561 31. hely Egyik eredménye sem elfogadható. Mindent megtett a felkészülés alatt az eredményes szereplés érdekében. Eredményei egy verseny alatt tíz lövésenként is ingadozóak voltak. Az edzô és a felszerelés változtatása a felkészülés utolsó fázisában hátrányosan befolyásolta a teljesítményét. A több fronton való megfelelés igénye, a várt jobb eredmények elmaradása miatt nagyon szorongott, amit minden igénybevett segítség sem tudott feloldani.

1. táblázat. I. Nôi légpuska Férfi légpisztoly Nôi légpisztoly Szabadpisztoly Férfi trap Nôi trap Férfi légpuska Férfi duplatrap Nôi sportpisztoly Futócél Nôi skeet Nôi 3 x 20 Férfi 60 fekvô Gyorstüzelôpisztoly Férfi 3 x 40 Férfi skeet Nôi duplatrap

Sydney 395 590 390 570 122 71 594 141 589 581 73 585 599 587 1177 125 112

2. táblázat. NÉV Csonka Zsófia Erdôs Dorottya Igaly Diána Joó Éva Krzyzewsky Beáta Pálinkás Lajos Sidi Péter Simon Attila

év 2003 2003 2002 2003 2003 2003 2002 2003

II. Athén 398 590 384 565 124 66 599 144 585 590 72 587 599 592 1171 124 110

Sydney 397 590 388 569 118 67 592 143 590 580 70 585 597 587 1171 124 107

verseny Világ Kupa Európa-bajnokság Világbajnokság Világ Kupa Világ Kupa Európa-bajnokság Világbajnokság Európa-bajnokság

III. Athén 399 591 387 567 122 65 598 135 588 578 70 585 598 592 1165 125 110

Sydney 394 583 385 566 116 68 592 141 583 578 71 582 598 587 1175 123 103

helyszín Changwon Plzen Lahti Fort Benning Changwon Plzen Lahti Plzen

Athén 398 584 386 564 121 60 596 137 588 584 71 584 596 592 1167 122 107

VIII. (VI.) Sydney Athén 394 396 581 582 383 386 562 562 116 121 65 61 592 594 136 135 582 580 573 579 70 68 580 579 596 595 186 586 1165 1169 122 122 100 108

versenyszám légpisztoly 40 sportpisztoly skeet 75 sportpuska 3x20 sportpuska 3x20 gyorstüzelô pisztoly kisöbû sportpuska 3x40 szabadpisztoly

helyezés 1. 5. 1. 4. 3. 4. 3. 7.

24 MAGYAR EDZŐ A csapat védôjátékosai a védekezésben jó teljesítményre képes játékosok, átlag magassága, testsúlykilogrammja elmaradt riválisainkkal szemben. Olyan kényszer védelmi rendszert kellett alkalmazni, amely igen nagy rizikóval járt. Döntôen befolyásolta az eredményességet – ezt a statisztikák is megerôsítik – hogy a csapatban, egyedül a világ élmezônyében, támadó és védô specialisták találhatók. A felállt védelem elleni támadójátékunk még mindig az egyik legjobb volt, védelmi rendszerünk is elfogadhatót nyújtott. Azonban a lerohanásos, indításos támadásrendszerünkben jelentôs visszaesés figyelhetô meg, a visszarendezôdés és a pályán maradó támadóspecialisták helyén és környezetében kapott gólok száma jelentôsen megemelkedett. A támadó-védô specialisták cseréjét a pálya távolabbi részeire csak sok hibával tudtuk megoldani, realizálni. A játék dinamikájával, a támadásszám növekedésével, a két-hármas cserével való játék csak esetenként tartható, megengedhetô. Az Olimpián résztvevô csapatok két szisztémával játszottak: vagy 89 játékossal játszották végig az Olimpiát, (pl. Korea, Ukrajna), vagy több cserével éltek, de a játékosok támadásban és védekezésben is kiemelkedôt tudtak nyújtani. Nem lehetünk elégedettek a kisterületen folytatott, a védôkhöz közeli, dinamikus alapjátékkal, ennek hatékonyságát nem sikerült a kívánt mértékben készségszintre emelni, és a kombinatív játékkal automatizálni, összekapcsolni. A támadójáték taktikai repertoárja túlzottan sokoldalúnak bizonyult, és ezt az összetett, igen nehéz játékmódszert, játékrendszert ezen a világversenyen nem kellô változatossággal tudtuk alkalmazni. Elmondható, hogy az Olimpián kiemelkedô Dánia és Korea mögött három azonos képességû csapat a francia, az ukrán és a magyar válogatott azonos játékerôt jelentett, és az elmondott, illetve fentebb leírt teljesítmény-összetevôk határozták meg az eredményességet, és természetesen más faktorokkal kiegészülve eredményezték az 5. helyezést. 4. Sporttudományos segítségnyújtás a. Sportegészségügy Az olimpiát megelôzô sportegészségügyi felkészülés a következôkbôl állt: Részletes ismertetése a WADA-kódnak, a Doppingvétség Nélkül c. kiadvány kiosztása. A sportolók figyelmének felhívása arra, hogy ezt rendszeresen használják, minden új gyógyszer és táplálék kiegészítô használata elôtt konzultáljanak a keretorvossal. Az asztmás sportolók szükséges vizsgálatainak elvégzése, a TUE-k kiállítása. A sérülésmegelôzô edzések megkezdése, gyógytornász biztosítása, a korábban elhanyagolt (klubokban is!) nyújtó-stretching gyakorlatok végeztetése. Ezen a területen még mindig sok hiányosság van. A szükséges italporok, regeneráló szerek, tape-ek, stb., beszerzése problémamentes volt. A Rehband gyógyászati segédeszközök beszerzése sajnos nem sikerült tökéletesen. Véleményünk -és 5 éves tapasztalatunk alapján a keretre jutó kb. 30-40 db rögzítô kevés, kb. a kétszerese kellene. Összességében elmondható, hogy sportegészségügyi szempontból sikeres volt a felkészülés, lényegesen kevesebb volt a sérülés, túlterheltségi probléma, mint a korábbi években. b. Sportpszichológia A nôi válogatottnál az alábbi pszichológiai metodikákat végezték el: • EYSENCK - féle kockázat vállalási, empátia és impulzivitás • vizsgálatot, • extrovertáció-introverzió vizsgálatot, • labilitás- stabilitás tûrést (érzelmi hatásokra vonatkozóan) • durva- finom lelkûségre vonatkozó értékeléseket, • lie faktort (igazmondási mutató), szorongásra való hajlam (Spielberger teszt) • El-Zahar-féle arousal szint vizsgálatát, • monotónia tûrés-kerülés • a feszültség izomtónusba való bekerülésének vizsgálatát, • Intimitás tûrést • Szondy Lipót-féle mélylélektani tesztet • Cattel tesztet, • Segítôkészség, önállóság vizsgálatát. Mocsai Lajos szövetségi kapitány

■

2004/4

A Magyar Sportlövô Szövetség beszámolója az athéni olimpiai szereplésrôl Az Olimpia semmilyen más versennyel össze nem hasonlítható eseménye a sportvilágnak. Az adott évben meghatározója a felkészülésnek, a sportágban lévô pénz elosztásának és felhasználásának. Az elôttes években a sportág kvalifikációs szabályainak függvényében hatalmas erôfeszítést követel a kvalifikáció megszerzésében. Sportlövészetben az olimpiát megelôzô két év a kvalifikáció idôszaka, az olimpia évében pedig a közvetlen felkészülés, rákészülés a feladat. Így minden olimpiász idôszakában három év az olimpiának van alárendelve. Szinte alig marad szabad kapacitás más feladat ellátására. Ezért is mondjuk, hogy sportágunk kvalifikációs rendszerén lehet vitatkozni, vannak érvek mellette, vannak érvek ellene, egy biztos: sok pénz kell hozzá, ha kvótát akarunk szerezni, mert sok a tengerentúli helyszín és a részvétel költségei egyre emelkednek. Athénben 106 ország 390 sportlövôje versenyzett a 17 versenyszámban elnyerhetô 51 éremért és 374 pontért. Érmet 22 országnak sikerült nyernie, az éremtáblázat a következô képet mutatja: 1. CHN 5 arany, 2 ezüst, 3 bronz 2. RUS 2 arany, 4 ezüst, 3 bronz 3. GER 2 arany, 1 ezüst USA 5. ITA 1 arany, 2 ezüst 6. AUS 1 arany, 1 bronz BUL 8. HUN 1 arany UKR UAE Pontot 34 ország tudott szerezni, a következôk szerint: 1. CHN 71 pont 2. RUS 54 pont 3. GER 33 pont 4. USA 29 pont 5. KOR 22 pont 6. BUL 14 pont AUS 8. UKR 10 pont UAE 10. CZE 9 pont 11. AZE 8 pont 12. HUN 7 pont Az Olimpián 6 új olimpiai csúcs, 1 olimpiai csúcsbeállítás, 1 új világcsúcs, 2 világcsúcs beállítás (1 felnôtt, 1 junior) született. Érdekes képet mutat az érmek és a pontok egyes földrészek szerinti eloszlása és bizonyítja Ázsia elôretörését Sydneyhez képest: Amerika: 4 érem 36 pont Ázsia: 18 érem 132 pont Európa: 27 érem 191 pont Óceánia: 2 érem 15 pont Ázsiában különösen Kína, valamint több csapat Korea, India Thaiföld, Egyesült Arab Emirátus fejlôdése, eredményeik javulása, csapatlétszámuk növekedése a jellemzô. Álljon itt egy összehasonlítás: Sydney Athén Kína 46 pont 77 pont Korea 3 pont 22 pont India 0 pont 5 pont Oroszország tartja pozícióját, érem és pontszámát. A németek a sydneyi kisiklás után ismét erôsek voltak Athénban. Az USA csapata továbbra is erôs és az élmezônyben van. Az ausztrálok az elôzô olimpiai rendezés négy éve alatti pénzbefektetésbôl, beruházásokból, felszerelés vásárlásból, a sok nemzetközi versenyzéstôl megerôsödve ott vannak az élmezônyben. Az olaszok a puska számokban erôsödtek, a pisztoly számokban gyengültek, a korong versenyszámaiban vesztettek pozíciójukból. Korea nagyot fejlôdött, minden versenyszámban döntôre, éremre esélyes versenyzôkkel rendelkeznek.

■

MAGYAR EDZŐ 25

2004/4

Feltûnô volt az északi országok gyengébb szereplése, a beloruszok gyenge teljesítménye, valamint a Sydneyben aranyérmes és több pontos Franciaország 0 pontos szereplése. Megítélésünk szerint tartjuk a világ élmezônyében a 8-10. helyünket, mely Európában az 5-6. helynek felel meg. Ezt az állításunkat az elmúlt 4 év EB-VB-VK szerepléseire, valamint az athéni Olimpia eredményeire alapozzuk. Az athéni Olimpián az egyes versenyszámok eredményeit az érmes helyeken, valamint a döntôbe jutó helyen a következô táblázat tartalmazza, összehasonlításban az elôzô Olimpia ugyanilyen helyeken elért eredményeivel. (Lásd 1. táblázat) Légpuskában feltûnô az athéni jobb eredmény a gyôztes, az érmes és a döntôbe jutó helyeken is. Az 50m-es pálya nehézségét jelzi, hogy a 120 lövéses összetett, szabadpisztoly, 60 fekvô eredmények gyengébbek a Sydneyben lôtt eredményeknél. (kivétel a szélcsendben lôtt 3 x 20 lövés) Gyorstüzelôpisztolyban az érmesek magasan (5 körrel) jobbak voltak, mint Sydneyben. Futócélban jobbak az eredmények, a világcsúcs is itt született. A koronglövô versenyszámok eredményei 50%-ban jobbak, 50%ban gyengébbek, mint voltak Sydneyben. Jellemzô a sportlövészetben a világversenyeken, Olimpián helyezésre várható, esélyes versenyzôk szereplésére a következô statisztikai adat: 51 fô Sydneyben érmes versenyzô közül mindössze 6 fô szerzett ismét érmet Athénben. Még a 124 fô Sydneyben döntôs versenyzô közül is csak 21 fô volt ismét döntôs. Bizonyítják ezek a számok azt, hogy a papírforma nem gyakran jön be sportágunkban, valamint az Olimpia nem csak a mi versenyzôink idegeit borzolja jobban a kelleténél. Sportágunk 2002-2003-ban teljesítette a meghatározott kvalifikációs célkitûzést: 8 kvótát szereztünk az erre feljogosító eseményeken a következôk szerint. (Lásd 2. táblázat) Eredmény-célkitûzésünk 1 érem, 7-8 pont elérése volt az Olimpián. 1 érmet (aranyérem) és ezzel 7 pontot szerzett sportágunk, mely fedi a célkitûzésben meghatározottakat. Ezt a 7 pontot egy versenyzônk érte el és hozta az egész csapatra megjelölt elvárást. A többi hét versenyzônk közül két fô eredménye megfelelt az Olimpián elvárható teljesítménynek, két fô légpisztolyban elért eredménye igen, 25m-en meglôtt eredménye nem, míg három fô egyik

versenyszámban sem tudott az elvárhatónak megfelelô eredményt elérni. Versenyzônként részletesebben a következô megállapításokat tehetjük: Igaly Diána Nôi skeet: 72+25= 97 Aranyérem. Eredménye önmagáért beszél, teljesítménye kiváló. Sidi Péter Légpuska: 593 12. hely Kisöbû szabadpuska 60 fekvô: 591 24. hely Kisöbû szabadpuska 120 összetett: 1157 19. hely Összességében eredménye elfogadható. Nagyon magasra tette önmagában már jóval az esemény elôtt a mércét, amit nyilvánosságra is hozott, így ezáltal az önmagával szembeni elvárás még nagyobb lett, ami már gátjává vált egy igazán csak a technikára odafigyelô módon meglôtt jó eredménynek. Légfegyverrel nagyon lassan lôtt, nem a megszokott ritmusában, összetettben, a térdelô testhelyzetben lôtt eredmény hiusította meg a jobb eredményt. Biztos, hogy a felkészülés idôszakában elszenvedett balesete is befolyásolta, hisz valamennyi fekvô és térdelô edzés kiesett a felkészülésbôl, valamint fekve minimális testhelyzet változtatásra is kényszerült. Joó Éva Légpuska: 394 14. hely Kisöbû sportpuska 3 x 20 összetett: 570 23. hely Összességében eredménye elfogadható. Légfegyverrel a harmadik tíz lövés utolsó három lövése éppen hogy nem érte el a tízest, ez akadályozta meg a döntôbe jutást. Ez az eredmény eddigi olimpiai legjobbja, eddig minden olimpián a döntô 4-6. helyére elegendô volt. Összetettben mindhárom testhelyzetnél 3-3 kör hiányzott. Krzyzewsky Beáta Légpuska: 387 37. hely Kisöbû sportpuska 3 x 20 összetett: 561 31. hely Egyik eredménye sem elfogadható. Mindent megtett a felkészülés alatt az eredményes szereplés érdekében. Eredményei egy verseny alatt tíz lövésenként is ingadozóak voltak. Az edzô és a felszerelés változtatása a felkészülés utolsó fázisában hátrányosan befolyásolta a teljesítményét. A több fronton való megfelelés igénye, a várt jobb eredmények elmaradása miatt nagyon szorongott, amit minden igénybevett segítség sem tudott feloldani.

1. táblázat. I. Nôi légpuska Férfi légpisztoly Nôi légpisztoly Szabadpisztoly Férfi trap Nôi trap Férfi légpuska Férfi duplatrap Nôi sportpisztoly Futócél Nôi skeet Nôi 3 x 20 Férfi 60 fekvô Gyorstüzelôpisztoly Férfi 3 x 40 Férfi skeet Nôi duplatrap

Sydney 395 590 390 570 122 71 594 141 589 581 73 585 599 587 1177 125 112

2. táblázat. NÉV Csonka Zsófia Erdôs Dorottya Igaly Diána Joó Éva Krzyzewsky Beáta Pálinkás Lajos Sidi Péter Simon Attila

év 2003 2003 2002 2003 2003 2003 2002 2003

II. Athén 398 590 384 565 124 66 599 144 585 590 72 587 599 592 1171 124 110

Sydney 397 590 388 569 118 67 592 143 590 580 70 585 597 587 1171 124 107

verseny Világ Kupa Európa-bajnokság Világbajnokság Világ Kupa Világ Kupa Európa-bajnokság Világbajnokság Európa-bajnokság

III. Athén 399 591 387 567 122 65 598 135 588 578 70 585 598 592 1165 125 110

Sydney 394 583 385 566 116 68 592 141 583 578 71 582 598 587 1175 123 103

helyszín Changwon Plzen Lahti Fort Benning Changwon Plzen Lahti Plzen

Athén 398 584 386 564 121 60 596 137 588 584 71 584 596 592 1167 122 107

VIII. (VI.) Sydney Athén 394 396 581 582 383 386 562 562 116 121 65 61 592 594 136 135 582 580 573 579 70 68 580 579 596 595 186 586 1165 1169 122 122 100 108

versenyszám légpisztoly 40 sportpisztoly skeet 75 sportpuska 3x20 sportpuska 3x20 gyorstüzelô pisztoly kisöbû sportpuska 3x40 szabadpisztoly

helyezés 1. 5. 1. 4. 3. 4. 3. 7.

26 MAGYAR EDZŐ Csonka Zsófia Légpisztoly 377 26. hely Nôi sportpisztoly: 56 30. hely Légpisztolyban lôtt eredménye számszerûségben elfogadható, nôi sportpisztolyban meglôtt eredménye nem elfogadható. Légpisztolyban az utolsó tíz lövésbôl elért eredménye volt gyenge. Sportpisztolyban mind a pont, mind a gyorslövése elmaradt a várakozástól. Magasabb eredményeinek gátja a kevés edzésmunka. Mindenképpen erôsebb, határozottabb irányítás szükséges számára mely úrrá lesz nehezen befolyásolható természetén. Igen tehetséges versenyzô, sok maradt benne. A versenyen jelenlévô sok ismerôs nem segítette a jobb eredmény elérését. Erdôs Dorottya Légpisztoly: 379 21. hely Nôi sportpisztoly: 557 34. hely Légpisztolyban eredménye elfogadható, nôi sportpisztolyban meglôtt eredménye messze elmaradt a várakozástól. Ezen az olimpián érzésem szerint nem volt több benne. Alapvetô hibája itt is megmutatkozott, továbbra is nagy az ingadozás egy-egy sorozata között, és az egy-egy versenyen meglôtt eredményei között. Simon Attila Légpisztoly: 562 43. hely Szabadpisztoly 541 36. hely Mindkét versenyszámban messze elmaradt a várakozástól. Mind a lég-, mind a szabadpisztolyban 18-20 körrel gyengébb eredményt lôtt, mint az utolsó hazai versenyein. A felkészülés utolsó fázisában felemésztette magát. A versenyen megmutatkozott alapvetô hibája, mégpedig az, hogy nem tud ritmust lôni. Háromszor-négyszer lelövi a versenyt, a felemeléseket is számolva. Pálinkás Lajos Gyorstüzelôpisztoly 577 12. hely (17 induló) Eredménye nem fogadható el. Jól kezdett, majd nem bírta tovább. Az elsô harminc lövés utolsó négyes sorozata indításakor hibázott, a keze hamarabb elindult a felemelésben, a zsûri ezt észrevette és meg kellett ismételni ezt a sorozatot. Az ismételt sorozatot nagyon elrontotta. A második részben már nem tudott magára találni. Az eredmények értékeléséhez hozzátartozik az a probléma, hogy több versenyzônknek közeli hozzátartozói, ismerôsei, közelálló barátai a versenyzô által tudottan jelen voltak az eseményen. Véleményem szerint, ha nem tudnak minden nagy versenyén jelen lenni, akkor a mostani jelenlétük hiba volt. Az eredmények áttekintésekor egy-két versenyzô teljesítményének értékelésénél többször volt olyan érzésem, hogy számukra a lényeg az volt, hogy biztosították részvételüket a Játékokon, de a továbbiakban igazán már ôk maguk sem hittek a jobb eredmény elérésében, vagy borzasztóan szorongtak az esemény közeledtével. Többek többszöri elvárásnak akartak megfelelni és nem csak önmaguk eredményelvárásának: egzisztencia, közvélemény, család, klub, környezet… Az orvosi, egészségügyi segítségadás összességében megfelelô volt. A felkészülés során mindenki átesett általános orvosi- és terheléses vizsgálaton. Mindenki ajánlásokat kapott mire vigyázzon, mit hogyan tegyen. Táplálék kiegészítôkkel, vitaminokkal mindenki megfelelôen el volt látva. A kijelölt gyúró lelkiismeretesen dolgozott a felkészülés során az edzôtáborokban és kint a helyszínen is. Aki igényelte pszichológusi segítségadást is igénybe vehetett úgy az esemény elôtt, mint a helyszínen is. Létesítményhelyzetünk siralmas. Fogalmazhatunk úgy, hogy ezen alapvetô feltétel két-három lépés hátrányt jelent a többi országgal szemben, így az azonos eredmény eléréséhez 2x, 3x nagyobb szerencsére van szükségünk. Lövészklubjaink, szakosztályaink igen nehéz helyzetben, a túlélés és talpon maradás lehetôségét keresik. Nagyobbrészt tartalékaikat is felélték, hogy biztosítsák a felkészülés kívánta követelményeket. Néha még a meglévô pályákon, lôtereken is korlátozott az edzéslehetôség a versenyek megrendezése. Példa erre, hogy július végén, augusztus elején a kiutazásig csak hosszas utánjárásra lehetett edzeni két nagy, kiutazókat adó egyesületünk lôterén (UTE, BHSE). Fokozza ezt még az UTE lôterén uralkodó siralmas lôtéri állapot, valamint a BHSE lôterén lévô bürokratikus ügyintézés. A lôtér és edzés tekintetében Komárom segítôkész, minden lehetôt megoldott. Az elszegényedett lövészklubok nem képesek beszerezni a megkívánt mennyiségû és minôségû lôszert, a versenyzôk, pedig eg-

■

2004/4

zisztenciális gondokkal küszködnek. Megszûntek a sportmunkatársi szerzôdések, minimálbéren dolgoznak, vagy olyan állásban helyezkedtek el, ami lehetetlenné teszi a rendszeres edzést. Az edzôkollegák egy része minimálbérért, többségük társadalmi munkában a sportág szeretetéért dolgozik a lôtereken. A lôterek állapota romlik, nincs pénz a felújításra, tulajdoni helyzetük legtöbb esetben nem megoldott. Ebben a nehéz helyzetben a szövetségnek minden erôfeszítést meg kell tennie azért, hogy a válogatott keretedzôk foglalkoztatásával mûködtetni tudja kereteit, minél nagyobb mértékben biztosítani tudja a legjobbak külföldi versenyeztetését, és hazai eseményei a különbözô bajnokságok megrendezésével fôversenyt adjon az egész magyar mezônynek. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy sportágunk hozta a célkitûzésben megjelölt egy érmet, mely ráadásul arany volt. A tervezett 7 ponttal járultunk hozzá az egész magyar csapat jó szerepléséhez. Ennek ellenére nem lehetünk teljes mértékben elégedettek, mert a 7 pontot egy versenyzô kiváló teljesítménye hozta, a csapat többi tagja nem tudott helyezést elérni, melyre pedig meg volt az esélyünk. dr. Hammerl László szövetségi kapitány

A Magyar Triatlon Szövetség olimpiai jelentése 1. A sportágak nemzetközi erôviszonyainak alakulása az elmúlt négy év és az athéni Olimpia tükrében. Helyünk a nemzetközi me zônyben. Az alábbiakban leírjuk 2001. évtôl 2004-ig a Magyarországi legjobb triatlon versenyzôk világkupa helyezését ill. pontszámait éves bontásba, mely jól tükrözi a nemzetközi erôviszonyok alakulását. Világranglista: 2001. december Nôk: 73. Molnár Erika 687p 90. Edöcsény Nóra 506p 187. Góg Anikó 146p 204. Walkó Andrea 123p Férfiak: 40. Kuttor Csaba 1400p 74. Ágoston Szabolcs 753p 137. Lipták Tamás 331p 266. Bajai Péter 115p 267. Hóbor Péter 114p 289. Török Dániel 98p 292. Varga Szabolcs 90p 2002. december Nôk: 100. Molnár Erika 722p 155. Walkó Andrea 346p 177. Edöcsény Nóra 253p 179. Góg Anikó 251p Férfiak: 37. Kuttor Csaba 1971p 90. Ágoston Szabolcs 908p 96. Varga Szabolcs 847p 110. Hóbor Péter 685p 124. Lipták Tamás 499p 2003. december Nôk: 71. Molnár Erika 1480p 95. Walkó Andrea 1083p 101. Edöcsény Nóra 980p Férfiak: 39. Kuttor Csaba 2320p 81. Lipták Tamás 1450p 87. Ágoston Szabolcs 1402p 94. Hóbor Péter 1170p 95. Varga Szabolcs 1170p 2004. május Nôk: 69. Molnár Erika 1825,73 105. Walkó Andrea 1083,42

■

MAGYAR EDZŐ 23

2004/4

együttes munka a válogatott keret közös edzôtáborozásainak idején indult. Csoportos és egyéni foglalkozásokra került sor, melyek a korszerû sportpszichológia számos elemét tartalmazták: autogén tréning, mentál tréning, verbális és nonverbális kommunikációs képességek fejlesztése, szociometria, csapatépítési eljárások, motivációs bázis emelése, kognitív technikák, pszichoregulációs eljárások, self-talking, versenytapasztalatok elemzése, mozgáskoordináció javítása, modellezett edzés, stratégiai és taktikai feladatok mentális megoldása. Az edzôtábori felkészítés során a munka napi rendszerességgel zajlott. A játékosok az egyéni konzultációkon igény szerint, ill. az edzô kérésére vettek részt, jól kooperáltak. Az olimpia ideje alatt a helyszínen a munka tovább folytatódott. A szövetségi kapitánnyal és a szakmai stáb többi tagjával a kapcsolattartás folyamatos és igen jó színvonalú volt. Az ellátás az olimpiai faluban és a versenyhelyszínen történt, naponta. Skaliczki László szövetségi kapitány NÔK 1. A kézilabdázás nemzetközi erôviszonyainak alakulása 2000. és 2004. között 2000-tôl 2004-ig vizsgálva a nôi kézilabdázás nemzetközi erôviszonyait rendkívül nagy kiegyensúlyozottságot tapasztalunk. Hét olyan válogatottat találunk a mezônybe, mely bármikor képes a többieket maga mögé utasítani. Ezen csapatok többsége európai, de domináns szerep jut Koreának és várható Kína elôrelépése is az elkövetkezendô idôkben. Éremszerzôk: Dánia (3 arany) Magyarország (1 arany, 2 ezüst) Franciaország (1 arany, 1 bronz) Oroszország (1 arany, 1 bronz) Norvégia (2 ezüst, 1 bronz) Ukrajna (1 ezüst, 1 bronz) Korea (1 ezüst, 1 bronz) Feltörekvô, erôsödô, éremesélyesek: Románia Szerbia és Montenegró Kína Spanyolország Horvátország Nemzetközi középmezôny Brazília Csehország Svédország Szlovénia 2. Célkitûzések megvalósulása 2001-ben meghatározott hosszú távú célkitûzés az athéni olimpiára történô kvalifikáció mellett az 1-4 hely megtartása a többi világversenyen. A 2000. olimpiát követôen a romániai Európa-bajnokságot több kézilabda nagyhatalom az athéni olimpiára történô felkészülés egyik állomásának tekintette, ezért nem a legerôsebb csapatával szerepelt. A magyar válogatott az olimpiai lendületet megtartva Európa-bajnok lett. A válogatott a 2001. évi Európa-bajnokságon és a 2002. évi Világbajnokságon automatikusan – kvalifikáció nélkül – vett részt, ezért a korosztályváltás zökkenôk nélkül, az eredményesség minimális csökkenésével történhetett meg. (VB 6. hely, EB 5.hely). A 2003. évi Világbajnokságra könnyedén kvalifikálta magát a csapat. A 2003. évi horvátországi Világbajnokságon elért kitûnô eredményével (2. hely) kvalifikálta magát a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokra. 3. A nôi kézilabda válogatott olimpiai teljesítményének értékelése A nôi élmezôny rendkívül kiegyenlítôdött, és egyben elmondható, hogy jelentôsen kiszélesedett. A Magyar Válogatott az elmúlt 6 évben óriási erôfeszítésnek köszönhetôen megôrizte helyét a világ élvonalában, és az egyik legjobb összesített eredményességgel rendelkezik. A két Olimpia között a csapat egy jelentôs része kicserélôdött és 10 olimpiai újonccal vettünk részt az athéni Olimpián. A megelôzô VBdöntôs helyezést, és a vele járó direkt kvalifikációt igen jó eredménynek értékeljük, hiszen Norvégia, Szerbia-Montenegró, Oroszország a közelmúlt meghatározó sikercsapatai ki sem jutottak Athénba. A nem-

zetközi élmezônyt értékelve elmondható, hogy minden idôszaknak van 2-3 kiemelkedô csapata, 5-7 azonos képességû válogatottja, és 23 feltörekvô, a világ élvonalába tartozó nôi kézilabda csapata. A pillanatnyi felkészültség a csapatok belsô szakmai felkészültsége, és a különbözô világversenyen eltérô módon jelentkezô sportdiplomáciai erôviszonyok dönthetnek a válogatottak között. A 2001. június 9-i közgyûlés célkitûzéseit a csapat az olimpiai kvalifikáció megszerzésével és kiemelkedô szlovéniai VB szereplésével teljesítette, a világbajnok francia válogatott elleni sorsdöntô mérkôzés elvesztésével a megszerzett 5. olimpiai pontszerzô hellyel a kitûzött 13, 1-4 helyezéstôl elmaradt. A válogatott 7 mérkôzésbôl 5 mérkôzésben gyôztesként, 2 mérkôzésen vesztesként hagyta el a pályát. A Magyar Nôi Kézilabda Válogatott teljesítményével nem lehetünk elégedettek, számos szakmai célkitûzés, szakmai kritérium volt, amit a közös munka során nem tudtunk következetesen jobbítani, megfelelô minôségben megoldani. A célkitûzés a teherviselés szempontjából nem volt optimális. A csapat mellett dolgozó pszichológus (dr. Vura Márta) felmérései szerint a csapat nem igen képes feldolgozni a reá nehezedô elvárásokat, felelôsséget. A csapat mostani összetételében nem érett, 1-2 éves elôkészítô pszichológiai munka nélkül - ez egyébként a nôi közösségekre jellemzô – terhek, az elôre meghatározott felelôssége elviselésére. A pszichológiai értékelésnél maradva csapatunk közel 85%-a idegenbeli környezetben, nagy nyomás alatt, olyan izgalmi állapotba kerül, amely nagymértékben csökkenti az információ felvételét és feldolgozását, valamint a teljesítô-képes tudást is béníthatja A sydneyi olimpiához képest megváltozott a válogatott-keret összetétele, és a csapat az említett 10 olimpiai újonccal, és egy megváltozott csapatdinamikával utazott el Athénbe. A válogatott gerincét 8 fôvel a Dunaferr adta, 3 fô Gyôrbôl, 2 fô az FTC-bôl, és 2 fô Dániába szerzôdött játékosok közül került ki. A kiválasztás során a mutatott verseny és edzésmunka minôsége, az elôzô világversenyeken a realizált teljesítmény, valamint a várható ellenfelekhez igazítható taktikai elvárások voltak a döntô szempontok. A kiválasztott hazai felkészülési színterek: Tata, Debrecen, Hévíz, Budapest, valamint a külföldi táborok: Franciaország, Szlovénia igen jól szolgálták a felkészülést. A három makrociklusra épülô felkészítési rendszer a terhelés – intenzitás - sportforma alakítására megfelelô volt és javuló paramétereket mérhettünk, bár nem olyan mértékben, mint ahogyan azokat terveztük. Sajnos, a versenyszerû felkészülésbôl az utolsó pillanatban kimaradt két kulcsfontosságú mérkôzés a koreai válogatott ellen, és talán egy versenyszerû torna is hiányzott az egyébként jónak mondható programunkból. Az elmúlt 6 év minden világversenyére azonos céllal utaztunk – óriási teljesítmény-kényszerrel-, csak a lehetô legjobb eredmény elérése lehetett a cél, korosztályváltásra, csapatépítésre, esetleg idôsebb játékosok regenerálására szánt világversenyt ez idáig nem jelöltünk meg. Elmondható, hogy az edzések és tétmérkôzések megnövekedett terheit, a fô teljesítményhordozók teherviselését jobban differenciálni szükséges. A Magyar Nôi Kézilabda Válogatott felkészülése és versenyeztetése alatt felmerülô, a teljesítménybefolyásoló tényezôk: A meglévô pszichológiai, mentális problémák megfelelô kommunikációjára, a pszichológiai képességek építésére nem volt elegendô idô, és elmaradt a hatékony befogadó-készség is. A közösség struktúrájában átszervezôdés volt megfigyelhetô, az egészséges hierarchia megbomlása. (Az idôsebb és a fiatalabb játékosok szakmai és egyéniségbeli differenciálódása, valamint az értékek és értékrendek, az élsporthoz szükséges prioritások nem mindig pozitív irányú elmozdulása tapasztalható.) Ennek kezelését csak részben tudtuk megoldani, hiszen a csapat körüli szokásos vezetôi közösségünk ebben az értelemben a felkészülés és a versenyzés során megbomlott A küzdeni tudás, a szükséges keménység, a fájdalomtûrés színvonala nem volt megfelelô, talán a meglévô sérülések, közösségi problémák okozhatták a színvonal visszaesését. Kritikusan meg kell állapítanunk, hogy ezen a területen elmaradtunk a számunkra kitûzött céltól. A játékkészség javítása, a klubok edzôivel egyeztetett, személyre lebontott játékprogramok, a feladatmegoldó cselekvési programok pozíciókra történô lebontása néhány játékosnál komoly fejlesztésre szorul. Ezen a területen sem tudtunk megfelelô sebességû elôrelépést elérni.

22 MAGYAR EDZŐ tak, azok a mérkôzés folyamán jelentôs lélektani elônyhöz jutottak. Mi is, mint minden válogatott próbálta ennek a lehetôségeit kihasználni. A jól védekezô csapatok természetesen nagyobb hatásfokkal érvényesítették ezt. Jellemzô volt a védés vagy a labdaszerzés után mindkét szélsô és a beálló indulása, amelybôl a támadó térfélen a hármas kapcsolat minden elônyeit, összeszokottságait érvényre juttatták (CRO, GER, RUS), a visszarendezôdô védelem hibáit azonnal kihasználták. Egyéni és páros indításban az élvonalban voltunk, azonban az elsô hullám 3 emberre való kibôvítését nem tudtuk megoldani. Támadási törekvések A látottak alapján a csapatok támadás elôkészítésben az eddig megszokottaktól eltérôt, újat nem mutattak. Majdnem minden csapat játéka az üres és labdás helycserékre és befutásokra épült. Dominált a szélsô befutás utáni két beállóra való átállás, amelyben a színes átadási kultúra (hosszú és keresztátadások, test mögötti pattintott átadás talajon, levegôben) megmutatkozhatott. Az elôkészítô mozgások szerepe nagy volt, viszont ennek a fázisa lerövidült. Megnôtt a jelentôsége a lövést elôkészítô játékosok mozgásának, hitelességének, védô közeli játékának. Csapatunknál ez az elôkészítô tevékenység gondot okozott, hiába voltak jó támadási formációink, ha a védôket nem tudtuk folyamatos irányváltoztatással megmozgatni, besegítésre, váltáshibára kényszeríteni, így nem tudtunk mindig jó helyzetet teremteni áttörésre, bejátszásra és szélre. Védekezési szokások A csapatok a tradicionális védekezésüket folytatták, egyedüli meglepô a spanyolok 6:0-as védekezése volt. Azok a védekezések voltak a sikeresek, ahol magas, erôs játékosok a gólveszélyes játékosokat távol tudták tartani és jó ütemû faultokkal széttördelték a támadójáték folyamatosságát. Mi 5:1-et védekeztünk, alternatív védekezésnek a 6:0-ra váltottunk. Extrém helyzetekben alkalmaztuk a vegyes védekezést is. Annak ellenére is választottuk ezt, hogy oldalirányban nem volt elég mozgékony a falunk, de asszertív védômagatartásunk hibára késztette az ellenfelet és a gyorsindítás lehetôségét teremtette meg. Gondot okozott a belsô védôknek (két hármas, HK és ZAV) a két beállóra való befutások utáni védô tevékenysége, amely a védekezô lábmunka és tempóérzék hibái miatt többször hatástalanná vált. Kapus Alkatilag a kapusok magassága, hajlékonysága nôtt. Szerepük felértékelôdött, elsôsorban a 7 m., ziccer, szél és áttörés hárításánál. Csapatunk védekezési variációját szûkítette, hogy 6:0-as védekezésnél a védô- kapus összhangot nem sikerült tökéletesíteni. Kapusaink jól kiegészítették egymást, kiváló szakaszokat produkáltak. Pszichés állapot A mentális készség fejlesztéséhez dr. Lénárt Ágota pszichológus kapcsolódott a munkába. Kézilabdában a jó pszichikai állapot alapfeltétel. Egyéni és csoportos tréningeken ennek az állapotnak az elérése volt a fô cél, melyet jó hangulatban végeztek. Ennek eredményeként kritikus helyzetben már többször felszabadultan, bátran játszottunk. Sok tanácsot adott konfliktuskezelésre és a csapat kohéziójának fokozására. 4. Sporttudományos segítségnyújtás a. Sportegészségügyi munka 2000. A ciklus elsô évében válogatottunk VB elôselejtezô mérkôzéseket, majd play off mérkôzést játszott. Új egészségügyi stáb állt fel. Megfelelô gépparkkal rendelkezô fizioterapeauta bevonásával számos, addig csak kórházi körülmények között kivitelezhetô kezelési módszerrel bôvült a játékosok kezelési repertoárja. A keretorvosi ellenôrzéseket kizárólag az edzôtáborokban végeztük. Az Országos Sportegészségügyi Intézet által végzett -egyébként valamennyi válogatott részére évente egy alkalommal kötelezô- szûrô- és terheléses diagnosztikai vizsgálatokat idôpont egyeztetési problémák miatt nem tudtuk elvégezni. Doppingvizsgálat csak szúrópróbaként történt a Bajnokság és a Magyar Kupa döntô mérkôzésein. A játékosok tájékoztatása és ilyen irányú kikérdezése valamennyi edzôtáborban megtörtént.

■

2004/4

2001. Válogatottunk EB play off mérkôzést játszott júniusban Svájcban. Az elsô félévben a rendelkezésre álló lehetôségek változatlanok maradtak, a keretorvosi vizsgálatok ismét elmaradtak a fenti idôpont egyeztetési gondok miatt. Októberben új stáb állt fel. 2002. A keret sikerrel vette a VB elôselejtezôket, majd a júniusi play off mérkôzést. A sikernek köszönhetôen a korábbi egyeztetési problémák megoldódtak, a keret valamennyi játékosa megjelent az augusztusi sportorvosi és terhelésdiagnosztikai vizsgálatokon a Sportkórházban. A terhelésdiagnosztikai vizsgálatok eredményeit az OSEI Kutató osztálya értékelte, a szövetségi kapitány munkáját egyéni edzésprogramokkal segítette. Decemberben, a tatai edzôtáborban pályakörülmények között kontroll terheléses vizsgálat történt. A keretorvos és a kluborvosok kapcsolata szorosabbá vált. A világbajnokság kapcsán a doppingellenôrzések sûrûsége is megváltozott, 2x5 játékost vizsgáltak, valamennyit negatív eredménnyel. Számos problémát okozott a doppinglista hiánya, illetve annak rossz értelmezése klub szinten, ezeket a problémákat idôben orvosoltuk. 2003. A csapat 6. helyezést ért el, és olimpiai kvalifikációt szerzett a portugáliai VB-n. A VB utolsó mérkôzésén Katzirc Dávid amilorid vízhajtó használata miatt a doppingvizsgálaton megbukott. (Doppingvizsgálatot valamennyi mérkôzésen végeztek) Az esetet az IHF Fegyelmi Bizottsága féléves eltiltással zárta le. Az eset számos fontos kérdést merít fel ma is, ezek közül a legfontosabb a doppingszabályok szigorúbb ellenôrzése klubcsapat szinten is. (Katzirc a vizsgálat szerint már két éve használta -háziorvosa javaslatára- alkalmilag a tiltott szert, ezt sem a keretorvosi vizsgálatok és sem a válogatott szereplések alkalmával nem jelezte. A doppingvétséget már klubszinten meg lehetett (kellett) volna elôzni!) A doppingbotrányt követô idôszakban fokoztuk a lista ismerté tétele érdekében végzett munkánkat. Elôadást tartottunk a férfi liga gyûlésén. A klubcsapatok orvosaival több megbeszélést is tartottunk. A játékosok részére számos megbeszélést, felvilágosítást tartottunk ebben a témakörben. A hazai doppingellenôrök a júniusi EB play off mérkôzésig valamennyi játékost egy alkalommal megvizsgálták. Az ôsz során mind a WADA, mind a Sportminisztérium doppingellenôrei végeztek vizsgálatokat, ismét valamennyi játékos átesett doppingteszten. Augusztusban a csapat a Sportkórházban sportorvosi és terhelésdiagnosztikai vizsgálaton rutinszerûen részt vett. 2004. Januárban a csapat a Szlovéniai Európa Bajnokságon szerepelt. Az Európa Bajnokság mérkôzéseit követôen rutinszerûen végeztek doppingvizsgálatokat. A májusi VB play off mérkôzés elôtt az MKSZ a MOB pályázatát elnyerve új, korszerû fizikotherápiás berendezéseket és Polar-pulzusórákat vásárolt az olimpiai keretek részére. Június végén valamennyi kerettag átesett a sportorvosi és pályakörülmények között végzett terhelésdiagnosztikai vizsgálatokon. A terheléses vizsgálatok eredményeit egyénre bontott edzéstervekben használtuk fel. Az edzôtáborok során a teljesítmények élettani paramétereit a pulzusórákkal ellenôriztük. Július végén a terheléses vizsgálatokat megismételtük, ellenôriztük az elvégzett munkát, illetve annak eredményeivel pontosítottuk a felkészülés utolsó fázisát. Májustól a keret munkáját sportpszichológus, majd júniustól gyógytornász is segítette. Bár a felkészülés során mindössze egyetlen komolyabb, hosszabb edzéskihagyást igénylô sérülés történt, hosszú távon szükséges lenne a gyógytornászok által is használt, évek óta szorgalmazott sérülésmegelôzô-, kezelô módszer eszközeinek a beszerzése. Július közepéig valamennyi kerettag játékos átesett legalább egy alkalommal doppingvizsgálaton, valamennyi összetartás alkalmával sor került az ezzel kapcsolatos információk, az új szabályok megbeszélésére is. Májusban a WADA is végzett vizsgálatokat a kerettagokon. (8fô) Az Olimpia alatt meghatározott rend szerint végeztek csapatunk tagjain doppingellenôrzéseket, valamennyit negatív eredménnyel. b. Sportpszichológia A válogatott keret szövetségi kapitányával, Skaliczki Lászlóval történt megbeszélés után került sor a kapcsolatfelvételre. A felkészítés tartalmi, szakmai és technikai szempontjainak egyeztetése után az

■

MAGYAR EDZŐ 27

2004/4 115. Edöcsény Nóra 130. Szabó Zita

979,77 800,87

Férfiak: 49. Kuttor Csaba 2365,01 93. Ágoston Szabolcs 1454,54 94. Lipták Tamás 1449,5 102. Hóbor Péter 1254,36 106. Varga Szabolcs 1169,64 Jelenleg a fiúk 17. míg a lányok 19. helyen állnak az országok rangsorában a világranglista pontok alapján. 2. A kvalifikáció és az eredményességi célkitûzések teljesítése a 2001. június 9-i Közgyûlés által jóváhagyott olimpiai felkészülési programban foglaltakhoz képest. 2001. évben meghirdetett Athén 2004-es keret tagjai voltak: 1. „A” keret: Molnár Erika, Góg Anikó, Czérna Rita, Kuttor Csaba, Ágoston Szabolcs, Lipták Tamás, 2. „B” keret: Walkó Andrea, Hóbor Péter, Varga Szabolcs, Rutkovszky Ede, Szilágyi Egon. 2002. évi versenyszezonban kialakult, hogy kikre lehet számítani a végleges Athén 2004-es program felkészülése és kvalifikációs programjának végrehajtásában. A névsor, mely tulajdonképpen megmaradt az athéni Olimpiát megelôzô kvalifikáció lezárásáig: 1. Molnár Erika, Walkó Andrea, Kuttor Csaba, Ágoston Szabolcs, Lipták Tamás, Varga Szabolcs, Hóbor Péter, Góg Anikó és Czérna Rita már 2002-ben abbahagyta a versenyzést, mindketten kiújuló sérülés miatt. Walkó Andrea ugyan beszállt a kvalifikációs küzdelmekbe, de súlyproblémáival nem tudott megküzdeni, valamint az idei évi Valenciai EB-n kéztörést szenvedet, így kvalifikációs reményei elszálltak. Molnár Erika 46. ranglistahelyen kijutott az Olimpiára. Pár hónapig remény volt arra, hogy Edöcsény Nóra és Szabó Zita is beszáll a kvalifikációs versenysorozatba. Azonban Nóra újabb gyermek vállalása mellett döntött, míg Zita egy baleset és egyéb más okok miatt szállt ki a kvalifikációs küzdelmekbôl. A fiúknál Rutkovszky Ede munkahelyi okok miatt abbahagyta a versenyzést, míg Ágoston Szabolcs, Hóbor Péter, Varga Szabolcs, Lipták Tamás ugyan 125-n belül zárták a kvalifikációt, de nem jutottak ki az Olimpiára. /Ezt mindenképp pozitívumként kell megemlíteni, hogy 5 versenyzônk volt 125-n belül a világranglistán./ Hibaként tartjuk, hogy versenyzôink túl lettek versenyeztetve, (különösen Varga Szabolcs) igaz, hogy ezt megkövetelte a kvalifikációs kényszer. A sok verseny, utazás miatt edzésmunkájuk nem lehetett megfelelô. Kuttor Csaba a 42. ranglistahelyen kijutott az Olimpiára. Az olimpiai kvalifikáció lezárását közvetlen megelôzô idôszakban már körvonalazódott, hogy egy fiúversenyzônk biztos, hogy ki fog jutni az Olimpiára, de a lányoknál még bizonytalan volt, hogy egyáltalán lesz-e induló versenyzônk. Szerencsére az utolsó versenyeken sikerült Molnár Erikának kivívni az indulási jogot. Összességében el kell ismerjük, hogy célkitûzéseinket az olimpiai pontok megszerzésében, valamint az olimpián indulók tekintetében sem teljesítettük. Terveink szerint négy versenyzônk indult volna az olimpián ezzel szemben kettô fô indulhatott. Az egy-három olimpiai pont sem jött össze. Az a reményünk nem valósult meg, hogy mind a fiúknál, mind a lányoknál több versenyzô induljon az Olimpián, ez csak az úgynevezett „triatlon nagyhatalmaknak” sikerült. Megjegyezni kívánjuk, hogy számos környezô szomszédos országból egyetlen triatlon versenyzô sem vett részt az Olimpián. 3. Az olimpián részt vett csapat, játékosok, versenyzôk egységek teljesítményének értékelése. (Mérhetô sportágakban a kvalifikáció megszerzését jelentô teljesítmény és az Olimpián elért eredmény összehasonlítása.) A felkészülésben alkalmazott szakmai módszerek értékelése az eredményesség és a nemzetközi összehasonlítás tükrében. Az eredményesség, vagy sikertelenség szakmai okainak feltárása. Olimpián részt vett versenyzôk teljesítményének értékelésekor a következô megállapításra jutottunk: Kuttor Csaba: Annak ellenére, hogy az olimpiai versenyen betegsége miatt nem tudott indulni az olimpiai versenyjegyzôkönyv tanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy Csaba a 25. és 40. közötti helyezést szerezhette volna meg. Csabának az Olimpia elôtti eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy teljesítménye az elôzô Olimpia óta nem javult, de nem is

romlott. Sajnos azt tudomásul vehetjük, hogy a nemzetközi élmezôny viszont nagyot fejlôdött. Kuttor Csaba 42. ranglistahelyen jutott ki az Olimpiára, ehhez képest a fent leírt esetleges eredményével, Ô is kis elôrelépést mutatott volna. Molnár Erika esetében sajnos más a helyzet. Ugyan úszástudása kb. megfelel a négy évvel ezelôttinek, de kerékpáros és futó teljesítménye visszafejlôdött. Ez egyértelmûen látszik, ha négy év alatti versenyeinek jegyzôkönyvét tanulmányozzuk akár a futás- kerékpár részidôk tekintetében, akár az ellenfeleinek részidejével való összehasonlításban. Molnár Erika 46. ranglistahelyen jutott ki az Olimpiára, ehhez képest a 38. olimpiai helyezése némi elôrelépés. Mint már említésre került a szakmai munka az egyesületekben folyt és a Szövetség a 6. pontban leírtakkal segítette azt. Az Olimpiát megelôzô közvetlen idôszakban Orfûn ill. Pécsen az olimpiai versenypályához hasonló kerékpáros körülmények között egyéni edzésrendek alapján biztosítottuk a felkészülést. Tekintettel arra, hogy a versenyzôk felkészítése szinte 100%-ig az egyesületekbe folyik a Magyar Triatlon Szövetség szakmai programjában a versenyzôk felkészülésének segítése kizárólag a 6. pontban leírtakra korlátozódott. Kuttor Csabának a betegségével kapcsolatban ill., hogy nem indult az Olimpián szükségesnek tartjuk leírni a versenyt közvetlenül megelôzô idôszak történéseit, és ezzel eloszlatni azokat a szóbeszédeket, hogy Csaba már „betegen jött ki az Olimpiára ill., hogy azért nem mert indulni, mert, hogy doppingolt”. Úgy gondoljuk, hogy az alábbiakban leírt hiteles Czencz Péter által készített Beszámoló az athéni Olimpiára címû írás cáfolata lehet, a fent említett idézôjelbe tett szóbeszédnek. „Verseny elôtti megbeszélés, ahol az úszórajt helyek kiválasztására is sor került augusztus 22-én, a verseny helyszínén volt (megjegyezni kívánjuk, hogy a szabályok szerint a verseny elôtti megbeszélés idôpontjáig kell jelezni, hogyha tartalék versenyzôt akarunk indítani az Olimpián). 23-án este, Kuttor Csaba jelezte, hogy nincs túl jó egészségügyi állapotban, valami motoszkál benne, Kator és Tállay doktor megnézte és gyógyszerrel látták el. 24-e reggelére hôemelkedése lett Csabának, ezért visszament az orvosokhoz. 25-én, Erika versenyének napjának reggelén Csaba továbbra sem érezte jól magát, 38,4 volt a láza, ezért is nem ment ki a nôi versenyre. Dr. Téglássy György belgyógyász vírusos tüdôgyulladást állapított meg nála és injekciót adott neki. Valószínûleg ennek hatására délutánra lement a láza. Abban maradtunk Csabával, hogy este fél 10-kor az orvosokkal konzultálunk a másnapi versenyen való indulásról. Közben az esti órákban itthonról újságírók hívtak minket, hogy a MOB iroda kiadott egy gyors hírt, miszerint Kuttor Csaba a betegsége miatt nem indul a másnapi férfi versenyszámban. Ezzel kapcsolatban felelôsségre vontuk az orvosi teamet, hogy mielôtt ezt kiadták meg kellett volna beszélniük Csabával és a sportágvezetéssel. Ennek ellenére az eredeti tervnek megfelelôen este 10 órakor össze is ültünk, Csabának ekkor 37,4 volt a láza és jelezte az orvosnak, hogy szeretne indulni a másnapi versenyen. Az orvosok jelezték, hogy Csabát ebben nem akadályozhatják meg, de felhívták figyelmét az esetleges egészségkárosodási következményekre. Csaba indulási szándékát az is bizonyítja, hogy a verseny elôtti délután leadtuk a kerékpárját, amit a verseny helyszínére is szállítottak. A férfi verseny reggelén, _ 6 –kor jelezte, hogy hômérséklete 36,4, így indul a versenyen. Próbáltuk errôl lebeszélni, ismerve az orvosok álláspontját. A versenyhelyszín felé haladva folyamatosan mérte a lázát, ami 8 órára 37,5-re felment, így kénytelen volt belátni, hogy 4 éves munkája, a sok utazás a kvalifikációs versenyekre hiábavaló volt. A fiúk versenyét a lelátóról Kuttor Csabával együtt néztük végig, aki ezt követôen két napig a szobában feküdt. Az antibiotikumok hatására az olimpia utolsó két napján már ki tudott látogatni néhány versenyre.” Tényként leírjuk még a következôket: • augusztus 23-án este, mikor Kuttor Csaba jelezte, hogy valami motoszkál benne, felhívtuk a rendezôket, hogy mi a tartalék versenyzô indításának feltétele. A válasz egyértelmû volt, hogy ezt legkésôbb 22. délutánig kellett volna közölni a versenyrendezôkkel. • A férfi triatlon verseny után, próbáltunk kezdeményezni egy dopping ellenôrzést Kuttor Csabánál, hogy a szóbeszédet eloszlassuk, de kiderült, hogy ez kérésre nem teljesíthetô. • Kuttor Csaba az Olimpia végéig bárkinek rendelkezésére állt. • Kuttor Csabát az, hogy nem indulhatott az Olimpián mindenki által szemmel láthatóan nagyon megviselte.

28 MAGYAR EDZŐ 4. A felkészülés és az olimpiai szereplés során kapott sportegészségügyi – tudományos segítségnyújtás értékelése Dr. Györe István három éve (hivatalosan egy éve) a Magyar Triatlon Szövetség olimpiai keretének orvosa. Az olimpiai kerettagok rendszeres orvosi ellenôrzése megvalósult, terheléses vizsgálatok folyamatosan zajlottak, igaz, hogy ezek nem minden esetben az elôzetesen megbeszélt idôpontokban történtek. Ennek oka a nem betervezett világkupákon, nemzetközi versenyeken való indulás volt. Keretorvosunk irányította a sportkórházi vizsgálatokat (laborvizsgálatait is) ill. a kutatólaborban történô kerékpáros ill. futóergométeres méréseket. Melyek eredményei elemzésük után az edzôkkel megbeszélésre kerültek (edzés intenzitási és edzésterjedelmi javaslatokkal). Dr. Györe István lehetôségeihez képest edzôtáborainkon és versenyeinken is részt vett. Közvetlen Olimpiát megelôzô idôszakban kértük sport- pszichológus és gyúró munkáját az olimpiai indulóink részére, de ezen szakemberek segítségét versenyzôink idôegyeztetési problémák miatt nem vették igénybe. Mindkét olimpiai résztvevônk az olimpia elôtt volt klinikai és terheléses (futószalag) vizsgálaton. Molnár Erika az elmúlt négy év során legjobb teljesítményét nyújtotta. Kuttor Csaba teljesítménye is megközelítette az eddigi legjobb eredményét, sôt a vérkép vizsgálata optimális állapotot mutatott. Az olimpia ideje alatt történt megbetegedését az itthoni vizsgálatok eredményei nem jelezték elôre. Az Olimpia ideje alatt sajnos szükségünk volt az olimpiai falu magyar orvos csoportjának segítségére Kuttor Csaba váratlan megbetegedése miatt 3. pontban leírtak szerint. Sajnálatosnak tartjuk, hogy dr. Györe István csapatunk sportorvosa, nem lehetett jelen az Olimpián. Konkrétan, Kuttor Csaba július 23-án Györe doktornál járt a Sportkórházban, aki elküldte a következô vizsgálatokra: • laborvizsgálat, • EKG • sportorvosi vizsgálat, • terheléses vizsgálat Valamennyi vizsgálati eredménye negatív, ill. jó volt. Csaba augusztus elsô napjaiban Pécsen fogorvosi-, orr – fül - gégészeti-, és allergológiai vizsgálaton is részt vett. Molnár Erika július végé szintén Györe doktornál volt a sportkórházban és a következô vizsgálatokon vett részt: • laborvizsgálat, • orr – fül - gégészeti vizsgálat, • terheléses vizsgálat. Erika is Pécsen, augusztus elején, fogorvosi vizsgálaton vett részt. Negatívumként kellett értékelni, hogy a kerékpár ergométeres terheléses vizsgálatokat csak elvétve kérték az edzôk, pedig itt volt (van) a legnagyobb lemaradásunk. Az adatbank létrehozása nem valósult meg. 5. Az olimpiai kerettagokat és az olimpiai résztvevôket adó szakosztályokkal való kapcsolat a felkészülés során A kapcsolat egy versenyzô kivételével megfelelô volt, azok a versenyzôk, akiknek edzôjük ezt igényelte többségük az edzôtáboron is részt vett. 6. A válogatott mellett dolgozó sportszakemberek munkájának értékelése Tekintettel arra, hogy a szakmai munka szinte 100 % -a az egyesületekben folyik, így a válogatott mellett dolgozó sportszakembereknek kizárólag adminisztratív, szervezési munka volt a feladata, melyek lényegében az alábbiak:

Anyagi támogatások szétosztása elôre megfogalmazott elvek alapján. MOB-féle költségbecsléssel alátámasztott szakmai programok elôterjesztése és az ez alapján kapott támogatások, pénzösszegek szétosztása elôre megfogalmazott elvek alapján. Edzôtovábbképzések megszervezése

■

2004/4

Sportági felmérôk megszervezése Sportegészségügyi segítségnyújtás 4. pontban leírtakszerint. Edzôtáborozások megszervezése, ill.,anyagi támogatása Edzôtáborok lebonyolítása a versenyzôk egyéni edzésterve alapján. A MOB felé évente beszámoló készítése és prezentálása. Világversenyeken és kvalifikációs versenyeken való indulás támogatása, ill., versenyekkel való egyébszervezési feladatok ellátása. Kvalifikációs rendszer és válogatási elvek kidolgozása Versenyeztetés megszervezése, a Világ kupa és a ponttáblázat figyelemmel kísérése. 7. A sportági szakszövetség elnöksége és szakmai testülete milyen módon segítette az olimpiai felkészülést és szereplést A Magyar Triatlon Szövetség szakmai vezetése minden egyes döntését elnökségi felhatalmazás alapján tette. Így a teljes kvalifikációs rendszer, anyagi támogatások elosztása, MOB felé készített beszámoló, versenyeztetések, edzôtáboroztatások elnökség által jóváhagyottan /demokratikus szavazással/ kerültek megvalósításra. Elnökségünk havi rendszerességgel áttekintette az olimpiai felkészülését és kvalifikációs helyzetét. Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége a lehetôségeihez képest mindent megtett a kvalifikáció minél eredményesebb befejezéséért, ill. a lehetô legjobb olimpiai szereplésért. Olimpiai keretünk támogatása a MOB által biztosított, és más szponzori bevételekbôl történt. A Magyar Triatlon Szövetség konkrét segítsége a felkészítésben: • Edzôtáborok szervezése (Tata, Százhalombatta, Pula, Kanári-szigetek, Svájc, magaslati edzôtábor, Pécs - Orfû edzôtábor) • Világversenyekre és világkupa versenyekre történô nevezés, utaztatás, szállás foglalás és ezek szervezése, • Teszt Olimpiára való részvétel biztosítása, minden olimpiai kerettag részére • Sportegészségügyi munka, • Kerékpáros görgôk biztosítása, • Sportfelszerelések biztosítása. 8. A felkészülést segítô és gátló egyéb tényezôk (pénzügyi és létesítmény-feltételek, a sportolók hozzáállása, szakmaszervezési problémák, stb.) Sportágunk támogatása nagyobb mértékû volt, mint az elôzô olimpiai ciklusban, de még így is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az olimpiai kvalifikációs versenyeken való részvétel kiválasztásánál elsôsorban anyagi lehetôségeinket vettük figyelembe. Sajnos sportágunkban a világkupák ill. a világkupa pontszerzô versenyek túlnyomó többsége csak drágán megközelíthetô helyeken kerülnek lebonyolításra. Sportágunk sajátossága, hogy a téli hónapokban olyan edzôtáborozási lehetôséget kell keresnünk (meleg égöv), ahol a kerékpáros edzéseket meg lehet tartani. Ez igen költséges és így lehetôségeink korlátozottak voltak. Tatai edzôtábor szinte állandóan rendelkezésünkre állt, de az elôbb leírtak miatt ez csak úszó – alapozó edzôtáborra tudtuk igénybe venni. Problémának tartjuk, hogy olimpiai kerettagjaink egy részének nincs a mind a három alapsportágra felkészült edzôje, és így egyes feladatokat önmaguk oldanak meg. Olimpiai kerettagjaink rendkívül motiváltak voltak, önmagukhoz képest mindent megtettek céljuk érdekében.

■

2004/4

Második szakasz az eredményre, kvalifikációra törekvés idôszaka volt, melyben honosítással és régi specialisták visszahívásával (Perez, Diaz, Csoknyai) sikerült egy ütôképes, eredményes csapatot kialakítani a fiatalok továbbfejlôdésével. Ebben a szakaszban nagy meglepetésre, de az általunk tervezett módon csapatunk a 2003. évi világbajnokságon elért 6. helyével kvalifikálta magát a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokra. Harmadik szakasz az olimpiára történô felkészülés volt. Mindent ennek rendeltünk alá (EB 9. hely). A céltudatos munka meghozta a várt eredményt. 3. A férfi kézilabda válogatott olimpiai teljesítményének értékelése Bevezetés A férfi kézilabda válogatott a 2003-as portugáliai VB-n megszerezte az olimpiai kvalifikációt. Nehezítette a felkészülést a sikertelen VB selejtezô megvívása Norvégia ellen. Ez után 3 hét pihenôt kaptak a keretbe behívott játékosok. Az olimpián résztvevô válogatottak nagy részének játékerejét ismertük és igyekeztünk információkat szerezni a többi csapatról is. A csoport beosztása kedvezônek tûnt, mert két nagy hagyományokkal rendelkezô ország került a csoportunkba, akiknek a stílus jegyeit, játék repertoárját ismertük, de akik ellen kedvezôtlen a mérlegünk. A másik három csapat ellen összefogott játékkal lehetett esélyünk, így a csoportból való továbbjutásunk célkitûzése reális volt. A másik csoport kiegyensúlyozottabbnak tûnt, ahol a továbbjutás sem volt kiszámítható. Tudtuk, hogy a kiírás értelmében a 6. mérkôzés a késôbbi eredményesség meghatározója lesz. Felkészülés 2004. június 28.-án kezdtük meg a felkészülést Tatán. A program elkészítésében a komplexitás elvét és gyakorlatát követtük. A munka a nagy terhelés miatt komoly figyelmet és fegyelmet követelt minden résztvevôtôl. A kézilabdázók nagy ambícióval és motiváltan végezték az edzéseket, tudatosult bennük, hogy nagy lehetôséget kaptak a kezükbe, amellyel élni is szeretnének. Ezt a célt szolgálta az edzésprogram végrehajtása mellett a Junior válogatott elleni 1 és az Izland ellen vívott 3 tesztmérkôzés is, melybôl 2 nyilvános volt. Az elsô nyilvános mérkôzésen HUN- ISL 30-20. Tatabányán a kicsit fáradt, a támadásban sokat hibázó ellenfél ellen a jó kapus teljesítménynek és a gyors indításoknak köszönhetôen magabiztos gyôzelmet arattunk. Két nap múlva HUN-ISL 32-28. A játékban feljövô izlandiak ellen a végjátékban Diaz és Mocsai eredményes játékával kiharcoltuk a gyôzelmet. A felkészülés második fázisában egy elôolimpiai tornán vettünk részt a francia csapat meghívásának köszönhetôen, kiváló körülmények között Strasbourgban, olimpiai résztvevô csapatok ellen. A program megtervezésénél sarkalatos pont volt a formába hozás idôszaka és annak kivitelezése. Ezen a tornán hangsúlyt fektettünk a támadás építés különbözô megoldásaira, különös tekintettel az irányító játékos személyére. Védekezésben a 6:0-as területvédekezésnek az ellenfél szokásaihoz való adaptálása az ütközések elôtérbe helyezésével, valamint a védelem és a kapus együttmûködése, a helyes sáncolási készségek kialakításával volt a cél. Törekedtünk az edzôk és a játékosok, illetve a csapattagok közötti nyílt kommunikációra, ami a sikeres teljesítmény fontos feltétele, egyben kulcs az optimális teljesítményállapothoz is, különöse akkor, amikor az egyes játékosok egyéni teljesítménye ezeken az interakciókon múlik. A játékosok közötti bizalom, a pozitív csapatérzés, a mozdulatok összehangoltsága az egymásra figyelés mind befolyásolja, hogy a mérkôzésen milyen produkció születik. HUN-ESP 30-29, egy jó iramú mérkôzésen végig vezetve nyertünk, jó csapatteljesítménnyel. HUN-FRA 20-28, szétesô játék, gyenge egyéni teljesítmények, küzdôszellem hiánya jellemezte. HUN-EGY 3029. A sérült Perez hiányában a presztízsmérkôzésen a kevesebb játéklehetôséget kapó Császár bizonyított. A torna utolsó mérkôzésén Bendó sajnálatos sérülést szerzett és így kivált a keretbôl. A tornán megszerzett második hely reményt adott a jó folytatásra ugyanakkor a hibák megmutatták a kijavítandókat. A felkészülés utolsó fázisában Hévízen kiváló körülmények között tudtunk dolgozni. A befejezô fázis fontos állomása volt a világbajnok horvát csapat elleni két mérkôzés Csáktornyán és Nagyatádon. CROHUN 21-29, HUN-CRO 25-25. Az elsô mérkôzésen a hét eleji intenzív munka és az utazás miatt elképzeléseinket nem tudtuk megvalósíta-

MAGYAR EDZŐ 21 ni, szétesôen játszottunk és az ellenfél a hibáinkat könyörtelenül kihasználta. Nagyatádon már összefogottabban, céltudatosan kézilabdáztunk. Jó egyéni teljesítményeknek köszönhetôen végig nyílt mérkôzésen döntetlent értünk el. A kiutazás után Athénban megmérkôztünk az orosz válogatottal, amely jó lehetôséget adott a mérkôzés helyszínén való gyakorlásra. Az olimpiai torna mérkôzései és eredményei HUN-EGY 33-28 Döntô jelentôségû volt a nyitómérkôzésünk eredménye, ahol a 45. perctôl egy jó végjátékkal sikerült 9:3-at elérnünk. Kiemelendô, hogy emberhátrányban is eredményesen tudtunk támadni és védekezni, ami a csapat küzdôszellemét, tartását dicséri. Jók: Szathmári, Perez, Pásztor, Lendvay. BRA-HUN 19-20 Kihagyott ziccerek, elôkészítetlen átlövések jellemezték a támadást. Az ellenfél kapusának kiváló teljesítményét, dekoncentrált lövéseink eredményezték. Az utolsó 7 percben kivédekeztük az eredményt. Jó: Fazekas. FRA-HUN 26-23 Ellentétes félidôk. Második félidô elejének gyenge védekezése, (hisz 12’ alatt annyi gólt kaptunk mint az elsô félidôben,) eredményezte a vereséget. Jók: Perez, Pásztor. HUN-GER 30-29 Az Európa bajnok legyôzése nem várt bravúr. Ami figyelmeztetô: emberfölényben való játékunknál támadásban a helyzetkihasználás (különösen 7 m. értékesítése), védekezésben indokolatlan lazítás következtében sok gólt kaptunk. (2. félidôben 9/7!!) Jók: Fazekas, Nagy, Laluska, Diaz. HUN-GRE 26-22 Szoros elsô félidô után magabiztos gyôzelem a hazai csapat ellen. Jók: Szathmári, Perez, Nagy, Lendvay. KOR-HUN 25-30 A legfontosabb mérkôzésen az utolsó 15 perc kiváló játéka a 4 közé jutást eredményezte. Jók: Szathmári, Perez, Gál, Nagy, Pásztor. CRO-HUN 33-31 A döntôbe kerülésért vívott mérkôzésen a védôjátékunk gyenge teljesítményét nem tudtuk támadásban kompenzálni. Jók: Diaz, Perez. HUN-RUS 26-28 A bronzmérkôzésen az elsô félidô elejének és végének gyenge teljesítménye kihatott az egész mérkôzésre. A sikerhez szükséges plussz teljesítmények elmaradtak. Perez 2. félidei jó játéka csak a szoros mérkôzéshez volt elegendô. Szakmai tapasztalatok Alkati tényezôk, koondícionális képességek Válogatottunk a fizikai kapacitás (testmagasság, testtömeg) terén a világ élvonalához tartozik. A kondícionális képességek minden területén adódik elmaradás. Fôleg a gyorserô, gyorsasági állóképesség és hajlékonyság terén van pótolnivalónk. Ezek javítása csak egész éves folyamatos, szisztematikus képességfejlesztô munka eredményeképpen lehetséges. Ezen képességek hiánya kihat a technika színvonalára, különösképpen a labdanélküli technikára. Ebbôl következôen védekezési lábmunkánk és védekezési páros kapcsolataink eléggé statikusak, elôvételezhetôek voltak. Kilépéseink üteme nem mindig volt megfelelô és elôvételezô képességben is volt lemaradásunk a világ legjobbjaihoz képest. Támadásban gondot okozott a védôtôl való távolság megtalálása és a lendületszerzés irányának megválasztása. Sajnos sok játékosnál komoly gond a labdanélküli lendületszerzés, labdával a kézben próbál támadó tevékenységet kezdeményezni, ami az esetek többségében eredménytelen. A válogatott keret tagjai állapotának felmérésében nagy segítséget nyújtott dr. Györe István, akinek mérései hozzásegítettek ahhoz, hogy a lehetô legjobb fizikai állapotban lehessünk az olimpián, különösen az erô, állóképesség tekintetében. Tanácsait, útmutatásait beépítettük az edzésmódszerekbe. A hajlékonyság fokozása, regeneráció gyorsítása érdekében stretching programokat alkalmaztunk, melynek tervezésében, vezetésében aktív szerepet vállalt Ács Ildikó gyógytornász. Munkájával az olimpia alatt is nagy segítségünkre volt. „Gyors gólok”, (gyors középkezdés, gyors indítás) Amely csapatok a modern kézilabdának e lehetôségeivel élni tud-

20 MAGYAR EDZŐ Azokban az esetekben, amikor a szövetség (differenciálás miatt) nem tudta teljes mértékben finanszírozni az eseményeket, az egyesületek és a szakosztályok anyagi terheket is átvállaltak a felkészülés hatékonysága érdekében. 6. A sportági szakszövetség elnöksége és szakmai testülete milyen módon segítette az olimpiai felkészülést és szereplést. A Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöksége és szakmai bizottsága az SZMSZ által meghatározott szigorú rend szerint mûködik: 7. A szakmai bizottság valamennyi szakmai kérdésben állást foglal, véleményez, majd javaslatát az elnökség elé terjeszti. Az olimpiát megelôzôen úgy a 2003. évi beszámolót, mind a 2004es felkészülési programot is tárgyalta. Minden esetben nagyon kritikusan, nagy szakmai hozzáértéssel és jobbító szándékkal tette ezt. Ugyanígy járt el a csapatjelölések véleményezésével is. Negatívumként kell megemlítenem, hogy esetenként (csapatkijelölés) érvényesülni próbáltak a különféle egyesületi lobbyk, amelyek nem egy esetben a nemzeti érdekek és az eredményesség figyelmen kívül hagyását eredményezték. A szövetségi kapitány által elôterjesztett anyagokat (beszámoló, felkészülési program, csapatkijelölés stb.) a szakmai bizottság véleményezése után az elnökség tárgyalja. Az elnökség döntését mindenkor befolyásolja a szakmai bizottság javaslata. Az elmúlt esztendôkben és az olimpia évében is rendkívül korrekt, a szakmának alárendelt döntéseket hozott, ami nagyban segítette a szövetségi kapitány munkáját és a csapat eredményességét. 8. A felkészülést segítô és gátló egyéb tényezôk - pénzügyi és létesítmény feltételek, a sportolók hozzáállása, szakmai problémák • A magyar kajak-kenu válogatott olimpiai felkészülésének pénzügyi feltételeit adottak és elegendôek voltak. (GYISM, MOB, MKKSZ, egyéb szponzorok) • Gyakorlatilag minden, a felkészülési programban szereplô edzôtábort, hazai ill. nemzetközi versenyt meg tudtunk tartani, és azokon az olimpiai részvételre aspiráló versenyzôk részt tudtak venni. • Teljes mértékben kihasználtuk azokat a létesítményeket, amelyek használata segítette az olimpiai felkészülést. Ilyenek voltak Tata, Dunavarsány és Szeged. • A MOB által biztosított központi edzôtábor napok is elegendônek bizonyultak a zavartalan felkészüléshez. Annak ellenére, hogy az olimpiára készülô válogatott több helyszínen készült, egy kiváló csapat alakult ki, amely záloga volt a késôbbi sikereknek. A sportolók tudták és átérezték az olimpiai játékok fontosságát és ennek szellemében nagy akarattal, minden erejüket megfeszítve, nagyszerû közösséget alkotva készültek a játékokra. Külön köszönet illeti a MOB-ot, hogy támogatta és anyagilag finanszírozta a válogatott azon igényét, miszerint az olimpiai falun kívül biztosított szállás lehetôséget számára. 9. A sportág olimpiai felkészülési tervében megfogalmazott dopping ellenes program, valamint, az olimpiai kerettagok szerzôdésében a szövetségre háruló feladatok és intézkedések végrehajtásának értékelése A Magyar Kajak-kenu Szövetség a szövetségi kapitány ütemezése szerint az egész éves olimpiai felkészülés ideje alatt rendszeres dopping vizsgálatokat végeztetett. Mind a szárazföldi, mind a vízi felkészülés során az edzôtáborokban szúrópróbaszerû ellenôrzést végeztek a dopping labor munkatársai. A válogató versenyeken alkalmanként 1520 próbát végeztek el. Minden versenyzô - a MOB által szerzôdésbe foglaltak szerint - alávetette magát a WADA, illetve a hazai (szövetségen kívüli) vizsgálatoknak is. Valamennyi olimpiára aspiráns versenyzôn a 2004-es esztendôben legalább 2-3 alkalommal végeztek vizsgálatot! A fent leírtakon kívül a poznani kvalifikációs Európa-bajnokságon 810 versenyzôt vizsgáltak meg! A szövetség az eddigi évekhez hasonlóan – és a jövôben is – elkötelezte magát a dopping-mentes versenyzés mellett, ennek szellemében mindent elkövet annak érdekében, hogy sportágunkban ne fordulhassanak elô doppingolási vétségek. Angyal Zoltán szövetségi kapitány

■

2004/4

A Magyar Kézilabda Szövetség jelentése az athéni olimpiai szereplésrôl FÉRFIAK 1. A kézilabdázás nemzetközi erôviszonyainak alakulása 2000. és 2004. között Az elmúlt öt év világversenyit értékelve kijelenthetjük, hogy továbbra is európai csapatok uralják a világ férfi kézilabdázását. A 2000. évi sydneyi Nyári Olimpiai Játékokon és a 2001. évi franciaországi Világbajnokságon csak Egyiptom, illetve a 2004. évi athéni Olimpiai Játékokon Korea tudott nem európai csapatként a legjobb nyolc közé kerülni. Afrika, Amerika, Ázsia legjobbjai fejlôdô tendenciát mutatnak, de ahhoz hogy világversenyen jelentôs elôrelépést tegyenek jelenleg csak rendezôként van komoly esélyük. Európa csapataira az élesedô verseny, a kiegyenlítôdés tendenciája jellemzô. Több nemzet a korosztály-váltással, új csapat kialakításával küszködik (svéd, orosz, spanyol), ezért nyújtanak hullámzó teljesítményt. Állandó világverseny-résztvevônek mondhatók, de ott váltakozó eredményességgel szerepelnek (német, francia, szlovén, horvát, izlandi). Több válogatott küszködik a kvalifikáció teljesítésével, de ha bekerül a világversenyre, ott a legerôsebb csapatra is veszélyt jelent (Szerbia és Montenegró, Magyarország, Portugália). S végül egy-egy kvalifikációs siker, vagy rendezô jogán résztvevô szerényebb tudású válogatottak alkotják a mezônyt. Összességében az elmúlt négy évben elért eredményeket elemezve a világ kézilabdázása az alábbiak szerint alakult: Éremszerzôk: Svédország (2 arany, 2 ezüst) Horvátország (2 arany) Németország (1 arany, 3 ezüst) Oroszország (1, arany, 1 ezüst, 1 bronz) Franciaország (1 arany, 1 bronz) Szlovénia (1 ezüst) Dánia (2 bronz) Spanyolország (2 bronz) Szerbia és Montenegró (1 bronz) Feltörekvô, erôsödô, éremesélyesek: Magyarország (VB 6. olimpia 4.) Izland Ukrajna Csehország Norvégia Portugália Svájc Egyiptom Dél-Korea Lengyelország Más földrészek fejlôdô nemzetei: Brazília Tunézia Kína 2. Célkitûzések megvalósulása 2001-ben hosszú távú stratégiánk célkitûzése az athéni Nyári Olimpiai Játékokon való részvétel volt, melyet több lépcsôs feladatrendszeren keresztül értünk el kudarcokkal, sikerekkel tarkított menetelés közben. A felkészülés elsô szakasza a korosztályváltás, a fiatalítás volt, amely mint a késôbbi eredmények mutatták megadta az alapot az athéni részvételre. Igaz, ez kvalifikációs eredményességben még nem mutatkozott meg. 2001-ben olyan játékosok kerültek be a felnôtt válogatottba, akik késôbb beérve eredmény meghatározó tényezôvé váltak és a 2005-2008. idôszakra is meghatározóak lehetnek (Lendvay Péter, Mocsai Tamás, Buday Dániel, Tóth József, Laluska Balázs, Iváncsik Gergô)

■

2004/4

9. A sportági olimpiai felkészülési tervben megfogalmazott doppingellenes program, valamint az olimpiai kerettagok szerzôdésében a szövetségre háruló feladatok és intézkedések végrehajtásának értékelése. Sportolóink minden doppingellenes felkérésnek /állandó adatszolgáltatás/ eleget tettek, olimpikonjainkon az utóbbi idôkben, az alábbi helyeken végeztek dopping vizsgálatot: Molnár Erika: Kuttor Csaba: - Kolumbia, - Athén teszt olimpia - Kisköre Országos Bajnokság, - Új-Zéland VB, - Tata edzôtábor, - Kisköre Országos Bajnokság Határozottan kijelenthetjük, sportágunk doppingmentes, doppingolásra, doppingvétség megsértésére utaló jelek a legcsekélyebb mértékben sem mutatkoznak. 10. A szövetség nemzetközi sportdiplomáciai tevékenysége a sportág hazai fejlesztése és az Olimpián résztvevô versenyzôk, csapatok eredményessége érdekében Tekintettel arra, hogy a nemzetközi kvalifikációs rendszer teljes mértékben egzakt, semmi módon nem befolyásolható, így e téren a sportdiplomáciának nincs jelentôsége. Egyébként nagy sportdiplomáciai sikernek könyveljük el, hogy Márkus Gergely az Európai Triatlon Unió fôtitkára és ô volt az athéni Olimpia triatlon versenyének versenyigazgatója, ahol egyébként több magyar önkéntes és versenybíró is dolgozott. Az ITU szakbizottságába is dolgoznak magyarok, akik a magyar triatlonsport érdekeit képviselik. 11. Egyéb észrevétel, vélemény, javaslat Mint elôzôekben már jeleztük az athéni Olimpián versenyzôinktôl kimagasló eredményt nem lehetett remélni. A Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége és Titkársága azon dolgozik, hogy a ma a világ élvonalához tartozó utánpótlásunkból, olyan versenyzôk nevelôdjenek ki, akik a következô Olimpián ill. Olimpiákon sportágunkat reménytelien képviseljék. Ennek érdekében hosszú távú sportágfejlesztési program készül. Magyar Triatlon Szövetség Elnöksége

Vívó sikerek és csalódások Athénban Az elôadás elhangzott az ,,Athén 2004 – a magyar olimpiai csapat teljesítményének értékelése konferencián’’ (TF 2004 október 20.) Amikor ide jöttem a vívó csapat olimpiai teljesítményének értékelésére, akkor eszembe jutottak azok a gondolatok, amit egy kitûnô sportújságíró fogalmazott meg az athéni olimpia elôtt, ami komoly figyelmeztetés volt akkor a magyar sport jelenérôl és jövôjérôl. Csak egy-egy rövid mondatot idéznék írásából: • „Sydney óta tovább tart a magyar sport leépülése. • Kaptak gyors segélyt az egyesületek, ami az éhenhaláshoz sok, az életben maradáshoz pedig kevés. • A magyar sport alulfinanszírozott. • Az állam nem racionális támogatási rendszer kidolgozásán fáradozik, hanem sporttörvényeket gyárt, ami még mindig nem tökéletes. • Az élô valóság ma azzal fenyeget, hogy az olimpia után megszûnik a magyar sport. • Az egyesületek, amelyeken a felnövekvô nemzedék testi – lelki egészsége, mind az élsport eredményessége múlik, a jelenlegi feltételek között képtelenek lesznek a túlélésre. • Az ország legértékesebb sportegyesületei olimpia után bedobják a törölközôt, pedig ôk nevelték a bajnokokat, ôk adják melléjük a szakembereket, sok pénzt áldoznak felszerelésre, versenyeztetésre és a versenyzôk megélhetésének egy részét is biztosítják. • Nincs sportstratégia, sportkoncepció, a magyar sporttársadalom megosztott, a létesítmény helyzet siralmas.” Ezt a kis bevezetôt azért szántam, mert ezeknek a gondoknak tudatában készült és versenyzett a magyar olimpiai csapat, tehetséges, jól felkészített versenyzôkkel, megszállott, ôrült szakemberekkel, akik elôtt tisztelegni kell. A felsorolt gondok ellenére fantasztikusan teljesített csapatunk a nemzetek rangsorában elért 14. Helyezésével. Ez a hely reálisan felér

MAGYAR EDZŐ 29 egy dobogós hellyel, ha figyelembe vennénk és összehasonlítanánk – a világ élvonalába lévô nemzetek feltétel rendszerét és szervezettségét – a magyar sport lehetôségeivel szemben. Vívó csapatunk az athéni olimpiai játékokon 1 arany-, 2 ezüstérmet, 2 negyedik, 2 ötödik, 1 hatodik helyezést ért el. 28 olimpiai pontot szerzett és a sportágak közötti hazai pontversenyben a második helyen végzett a kajak – kenu mögött. A kiutazott 15 versenyzôbôl 6 versenyzô lett érmes, 8 versenyzô pontszerzô és egyedül nôi kard egyéniben volt helyezetlen versenyzônk. A sikeres szereplés értékelése elôtt mindenképpen a nagyon szigorú és nehéz kvalifikációról kell beszélni, ami egy nagyon hosszú versenysorozatot jelentett. A kvalifikációs versenyekben 5 földrész 115 ország közel 2000 versenyzôje vett részt, és ebbôl a mezônybôl alakult ki az athéni olimpia vívó számainak 200 fôs létszáma. Hogy milyen nehéz volt a kvalifikáció arra jellemzô, hogy egyéniben volt olyan szakág ahonnan a világ ranglista 4. helyezettje nem jutott ki, valamint a csapat kvalifikáció alapján a magyar csapatoknak négy között kellett szerepelni a világ ranglistán ahhoz, hogy utazzanak az athéni játékokra. Egy ország részére elérhetô maximálisan kiutazó versenyzôi létszám 20 fô volt. A kvalifikációs versenyek során elvérzett férfi tôr csapatunk és egy nôi kardozónk, így alakult ki összességében a 15 fôs csapatunk. A nôi párbajtôr és férfi kardcsapat könnyedén harcolta ki a részvételt, míg a férfi párbajtôr csapat óriási bravúrt hajtott végre a havannai világbajnokságon elért 13. helyezése után. Két nôi tôrözônk – Mohamed Aida és Varga Gabriella – is könnyedén kvalifikálta magát, míg Nagy Orsolya kihasználva az utolsó lehetôséget megnyerte a zónaversenyt és így abszolválta az olimpiai részvételt. Ha kvalifikációs versenysorozat szemszögébôl vizsgáljuk a 15 fôs csapat összetételét, akkor elmondhatjuk azt a tényt, hogy az is óriási siker volt már, hogy ilyen nagy létszámú csapattal tudtunk részt venni az athéni játékokon. Az olimpiai felkészülés év közben központi illetve egyesületi edzéseken történt, a szövetségi kapitány és a hat fegyvernemi vezetôedzô irányításával. A közvetlen olimpiai felkészülés hat és fél hét volt, változatos helyszínekkel – Bükfürdôn, Tatán, Balatonaligán, Budapesten – nagyon jó hangulatú, kitûnô munkát végzett az olimpiai válogatott. A közvetlen felkészülés során az olimpiai válogatottal közösen készült az olasz kard, a kanadai nôi párbajtôr csapat. Mai elôadásom címében benne van a siker és csalódás szavak és ehhez jönnek a média kedvenc szavai, a felelôsség, a kudarc szavai. Minden világverseny után elhangzanak ezek a szavak, ezért itt egy pillanatra álljunk meg. Kié a siker, kié a felelôsség, mi a különbség a csalódás és kudarc között? A siker elsôsorban a versenyzôé aki felmegy a pástra, másodsorban az edzôé, szövetségi kapitányé. Ha az edzô maximálisan jól végezte munkáját, a szövetségi kapitány jól válogatott, cserélt, fegyelmet tartott stb. és a versenyzô nem jól teljesít, akkor kié a felelôsség? Szerintem szintén a versenyzôé, pedig ez hazánkban nem így mûködik! Ha egy versenyzô egy versenyen önmagához képest gyengébb eredményt produkál az csalódást okoz, ha egy siker sportág egy világversenyen teljes egészében leszerepel az lehet a kudarc. Véleményem szerint egy sportoló vagy egy sportág mindent elkövet a sikeres szereplés érdekében és nem jön össze a várt eredmény, akkor ez nem kudarc, hanem várakozáson aluli szereplés. Elnézést a kitérôért, mivel ezek a fogalmak a médiában, hogy felelôsség és kudarc nagyon sokat szerepel és nem mindig korrektül értelmezve. Rátérve az olimpiai vívó sikerekre, elsônek Nagy Tímeát említeném, akinek aranyérme egy csoda, versenyzése és a döntôben mutatott vívása fantasztikus volt. Hihetetlen jó versenyzôi adottságok, koncentráló képesség, nyugodtság, kitûnô családi és szakmai háttér, jó feltételek és ragyogó kiszolgáló személyzet segítette eredményre. Atlantában volt a legesélyesebb, világ rangelsô volt és, ott ötödik helyen végzett, Sydneyben Mincza volt az esélyes és Nagy Tímea gyôzött, Athénban éppen, hogy bekerült a csapatba és ismét nyert. Nemcsik Zsolt ezüstérme súlyos Achilles ín szakadás után kitûnô teljesítmény volt, a távolságot jól érezte, támadásai jól sikerültek, végig nyugodt volt, az olimpia hangulata inkább feldobta mint megbénította volna. Nagy lehetôsége volt, hogy olimpiai bajnok legyen, a döntôben is igen színesen, jól vívott, végül egy találat választotta el az elsô helytôl, egy bírói tévedésekkel tarkított mérkôzésen.

30 MAGYAR EDZŐ Mincza Ildikó negyedik helyezése egyéniben egy peches versenyzés végét jelentette, egy találatra volt a minimum ezüstéremtôl, nem tudott élni a lehetôséggel. Kitûnô technikai és taktikai érzékkel, jó fizikai képességekkel rendelkezô versenyzô. Mohamed Aida az utolsó nyolc évben minden világverseny döntôjében szerepelt, de nem tudott egyszer sem nyerni. Óriási tehetségû versenyzô, aki szintén az utolsó mérkôzéseken bukik el, vélemény szerint fizikai problémák miatt, amit alátámaszt hullámzó teljesítménye asszón belül is. Varga Gabriella hatodik helyen végzett újoncként. Igen jó versenyzôi adottságai vannak, nagy munkabírású, szorgalmas versenyzô. Egyre érettebb, agresszív vívása sok szép eredményt fog hozni. Férfi párbajtôr csapatunk ezüstérmével óriásit produkált, az ukránok és a világbajnok oroszok legyôzésével. Már a sírból visszahozott kvalifikáció is nagy eredmény volt. Végig fegyelmezetten, igen tudatosan vívtak, Kovács Iván vezéregyénisége volt csapatának. Imre Géza, akinek nagy szerepe volt a kvalifikáció kiharcolásában, sajnos nem vívott jól és cserére kényszerült és az Ôt helyettesítô Kulcsár Krisztián fegyelmezetten vívott. A csapat másik erôssége Boczkó Gábor volt fantasztikus küzdeni tudásával és fegyelmezett vívásával. A vívó csapat egyharmada – 5 fô – újonc volt. Boczkó Gábor ezüstérmes lett, Lengyel Balázs V., Fodor Kende V., Varga Gabriella VI. helyezett, egyedül Nagy Orsolya volt helyezetlen az újoncok közül. A két biztos érmesnek tekintett csapatunk – a nôi párbajtôr és a férfi kard – a legjobb 8 között szerényebb képességû csapatoktól szenvedtek vereséget és végeztek végül is az ötödik helyen. Nôi párbajtôr csapatunk – ami óta olimpiai szám (1996-óta) harmadszor bukott el és nem lett érmes az olimpiai játékokon. A csapatversenyek során sajnos az olimpiai játékokon csak sérülés, vagy színlelt sérülés esetén lehet cserélni versenyzôt mérkôzés közben. Két mérkôzés között lehetett cserélni taktikai okokból, de a lecserélt versenyzôt már nem lehetett visszacserélni. Ez egy nagyon rossz és igazságtalan szabály! A nôi párbajtôr csapatunk elsô mérkôzésén Kanada ellen – Mincza kivételével – Nagy Tímea és Hormay Adrien is gyengén vívott. Nagy Tímea elsô mérkôzését nagyon nagy különbséggel elveszítette, Hormay pedig egy találattal. A kapitány nehéz helyzetben volt, mert csak Mincza vívott jól, a másik probléma pedig az volt, hogy a rosszul vívó versenyzônek kellett volna színlelni a sérülést, amivel meg lehetett volna ejteni a cserét. Erre egyik versenyzô sem volt hajlandó, így Mincza egyedül képtelen volt gyôzelemre vinni a csapatot, pedig egy találatra állt a végsô gyôzelemtôl. Az ötödik hely kiharcolásáért legyôzött Kína és Korea csapata lényegesen erôsebb csapat volt a kanadainál. Egyetlen egy kapitány nem lett volna a világon, hogy az újdonsült kétszeres olimpiai bajnokot kihagyta volna a kezdô csapatból. A férfi kardcsapat versenyen hasonló forgatókönyv szerint peregtek az események. Az esélytelenebb amerikai csapat ellen Lengyel Balázs kimondottan enerváltan, Ferjancsik hullámzóan vívott, és ebben a fegyvernemben is egyedül jól vívó Nemcsik Zsolt nem tudhatta megnyerni a mérkôzést a csapat számára. Véleményem szerint ezen a mérkôzésen Lengyel elsô súlyos veresége után színlelni kellett volna a sérülést és ezzel Fodor Kende becserélésével esetleg nyertünk volna. Azt is el kell mondani, hogy Ferjancsik Domonkos 40:38as vezetésnél állt fel az utolsó asszóra, amit az amerikai Smart magabiztosan megfordított, annak ellenére, hogy mérkôzés esélyese Ferjancsik Domonkos volt. A nôi párbajtôr csapat három egymás utáni olimpián ismételte meg – váratlan csalódást okozva –várakozáson aluli szereplését, amiknél a döntô okot a csapaton belüli széthúzásban láttam, mint szövetségi kapitány Atlantában és Sydneyben, és valami hasonlót éreztem ezen az olimpián is. Nagyon érdekes a vívásban a csapatverseny, mivel itt az egyéni eredményeket adják össze stafétaszerûen, de mégis hihetetlen sokat jelent az a tény, ha az összeállt csapat egy egységet alkot mindenféle széthúzás nélkül, melynek pozitív példája volt a férfi párbajtôrcsapat szereplése. A férfi kardcsapatnál más probléma volt mivel ez igazán egységet alkotó csapat volt, mivel mindhárom versenyzô egy klub – a Vasas – tagjai. Az egyéni versenyek után két csalódott versenyzôvel felálló csapat (Ferjancsik, Lengyel) az egyéni Nemcsik siker utáni fogadkozá-

■

2004/4

sok ellenére sem tudta felszívni magát, az igazi „tûz” hiányzott az egyéni verseny csalódása benne marad a két versenyzôben és így Nemcsik Zsolt jó vívása ellenére, csapatunk a szerényebb képességû ellenféllel szemben veszített. Ezen az olimpián a sikeres szereplés lényegesen nagyobb arányban dominált a csalódással szemben mégpedig úgy, hogy a két legesélyesebb éremszerzô számunkban nem sikerült érmet szerezni és a jó szereplésbe még ez is belefért. Versenyzôink a minél sikeresebb kvalifikáció és olimpiai szereplés érdekében a lehetôségekhez mérten megkapták a támogatást a kvalifikációra és a válogatás lezárása utáni versenyeztetésre a Magyar Olimpiai Bizottságtól. Az olimpiai játékok 8-as döntôi bizonyították, hogy igazán nincs nagy jelentôsége annak, hogy ki hogyan áll a világranglistán a verseny elôtt. 24 versenyzô jutott be a legjobb 8 közé, akik az olimpia elôtt nem szerepeltek az élmezônyben! Az olimpia után megállapítható, hogy technikai felkészültségben a világ élvonalában vagyunk ami edzôink magas színvonalú oktatását fémjelzi. Az edzôk többsége kiszolgáltatott helyzetben van versenyzôjével szemben, mivel bére, jutalma, ösztöndíja versenyzôjének eredményétôl függ és éppen ezért fél, hogy versenyzôje elhagyja és egzisztenciális problémák elé állítja. Mentális felkészítésben és egyes versenyzôink fizikai képességeiben el vagyunk maradva még mindig a világ élvonalától. Az egyesületi és központi edzéseken még nagyobb hangsúlyt kell fektetni: • a munka mennyiségére és minôségére, • a versenyzôk lábmunkájára, • fizikai képességek növelésére, • a versenyzôk profi szemléletének formálására, • a versenyzôk mentális felkészítésére, • legjobb ellenfeleink rendszeres és tudatos kielemzésére, • az utánpótlás nevelés támogatására, minél több gyerek bevonásával. Összességében elmondhatjuk – ha figyelembe vesszük, hogy a magyar vívás bázisa szûk, hátországa kicsi, kevés a fôállású edzô, a szakosztályok száma csökken, a vidék vívás vergôdik, az egyesületi támogatás csökkent, egyre kevesebb pénz jut az utánpótlásra, a szponzori támogatások bizonytalanok, az egész magyar élsport alulfinanszírozott, akkor ez a vívó olimpiai szereplés kiemelkedôen jó szereplés volt! Jó lenne, ha az állami sportvezetés észrevenné azt a tényt, hogy az eredményességet utolsó három olimpián 6-8 sportág eredményessége határozta meg, ezért komolyabb differenciált támogatási rendszert kellene bevezetni addig, amíg ezek a siker sportágak is tönkremennek, természetesen csak akkor, ha az olimpiai szereplés és eredményesség fontos! Befejezésül engedjék meg nekem feltenni a kérdést, hogy mi kell a sportban a sikerhez? 1. egy tehetséges, szorgalmas versenyzô vagy tehetséges versenyzôkbôl álló csapat, 2. egy megszállott, nagy tudású szakember, 3. kitûnô feltételek (egyesület, szövetség, szponzor, állami támogatás, létesítmény, gyúró, orvos, pszichológus, stb.) Ebbôl a hármasból kettô a tehetséges versenyzô és megszállott nagy tudású szakember mindig is volt, van és meggyôzôdésem, hogy lesz a magyar sportban. Vajon az állami sportvezetésben is meglesz a tehetséges vezetô és a kitûnô feltételek a magyar sport számára, hogy négy év múlva a pekingi olimpia után is örömmel ünnepelhessünk? Kovács Tamás technikai igazgató

Beszámoló a férfi vízilabda válogatott 2004-es athéni olimpiai szereplésérôl Elôzmények, felkészülés A keret, melyet a játékosok képességei, az elmúlt évek válogatottbeli teljesítménye és eredményei valamint a klubszezonban nyújtott játék alapján állítottam össze, két részletben kezdte a fölkészülést.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2004/4 3. Az olimpián részt vett versenyzôk értékelése NK-1 500 m: Janics Natasa I. hely Magabiztos, önbizalommal teli versenyzés, fölényes gyôzelem.

NK-2 500 m: Kovács Katalin-Janics Natasa I. hely Annak ellenére, hogy az egyes illetve a kettes szám között alig egy óra különbség volt csodálatosan megoldották feladatukat. NK-4 500 m: Kovács K.-Szabó Sz.-Viski E.-Bóta K. I. hely Nagyon-nagy küzdelemben, néhány századmásodperccel szorultak a második helyre,véleményem szerint a pillanatnyi lélektani helyzet döntött a németek javára. K-1 1000 m: Kökény Roland VI. hely A rendkívül erôs mezônyben Kökény teljesítménye kiválónak értékelhetô! K-2 1000 m: Benkô Zoltán-Beé István IX. hely A felkészülés során nyújtott teljesítményük alapján néhány helyezéssel elôbbre vártuk Ôket, sajnos ez nem sikerült. Mivel mindkét versenyzônek ez volt az elsô olimpiája, megítélésem szerint nem tudtak megbirkózni a rájuk háruló pszichikai teherrel. K-4 1000 m: Kammerer Z.-Storcz B.-Vereckei Ákos-Horváth G. I. hely Külön említést érdemel a K-4 1000 méteren gyôztes magyar egység teljesítménye, akik megvédték a Sydney Olimpián nyert bajnoki címüket. (még nem volt példa arra az olimpiák történetében hogy ugyanolyan összeállítású négyes ismételjen) K-1 500 m: Vereckei Ákos V. hely Sajnos a kevésbé sikerült rajt után nem tudta ledolgozni hátrányát, így teljesítménye az ötödik helyre volt elegendô, ebben a rendkívül erôs mezônyben. Eredménye így is a kiváló kategóriába tartozik. K-2 500 m: Kammerer Zoltán-Storcz Botond V. hely Ebben az esztendôben a felkészülés során a négyes kapta a fô hangsúlyt. Ennek ellenére ötödik helyezésük kiváló teljesítmény. C-1 1000 m: Vajda Attila III. hely Elsô komoly felnôtt nemzetközi versenye volt az olimpia! Bátor, határozott versenyzésével elért harmadik helyezése minden várakozást felül múlt. C-2 1000 m: Kolonics György-Kozmann György III. hely Nagyon szép versenyzéssel elért eredményükkel bizonyították, hogy a nemzetközi mezôny meghatározó versenyzôi. C-1 500 m: Joób Márton VII. hely Nagyszerû versenyzéssel néhány század másodperccel maradt le a pontszerzô helyrôl. Eredményét minden dicséret megilleti! C-2 500 m: Kolonics György-Kozmann György VII. hely Abban a mezônyben, amelyben az elsô nyolc hajó egy másodpercen belül fut be, eredményük jónak értékelhetô, annak ellenére, hogy titkon azért egy kicsivel elôbbre vártuk ôket. Az erôsen idény eleji kvalifikációs versenyre való tekintettel, a válogatási rendszerhez tartozó válogató versenyeket korai idôpontra kellett helyezni. • I. válogató: május 1. K-1 500 méter K-2 500 méter K-4 1000 méter NK-1 500 méter NK-2 500 méter NK-4 500 méter C-1 500 méter C-2 500 méter C-1 1000 méter C-2 1000 méter

Kvalifikációs verseny Vereckei Á. Kammerer – Veréb Kammerer – KökényVereckei – Veréb Kovács K. Szabó – Bóta Kovács – SzabóBóta – Viski Kolonics Gy. Kolonics – Kozmann Fürdök G. Kolonics – Kozmann

• Kvalifikációs EB: május 23-25 • II. válogató: június 17. • szétlövés: június 22. • Szintén a korai versenyek miatt fokozottan szükségszerûvé vált a melegvízi edzôtáborok megtartása. (Dél-Afrika, Portugália, Ausztrália, Spanyolország, Florida) • Valamennyi versenyzô, aki olimpiai csapatba kerülô aspiránsként részt vett a válogató versenyeken, lehetôséget kapott melegvízi edzôtáborozásra, természetesen differenciált mértékben támogatva – bizonyos esetekben szövetségi, más esetekben egyesületi támogatással. • A hazai edzôtáborokban lehetôség nyílt a szárazföldi, valamint a vízi alapozás végrehajtására. (Dunavarsány, Tata) • A formába- ill. csúcsformába hozás tekintetében elôtérbe kerültek a pontosan kimért pályán történô edzésvégzések, melyeknek helyszínei Szeged, Szolnok és Dunavarsány voltak. • A két válogató és a szétlövés után kialakult csapat felkészülése a továbbiakban is zavartalanul folyt a fent említett helyszíneken. Összességében az Olimpiai Játékokra valamennyi szakágban kiválóan felkészített csapat utazott ki. (Lásd táblázat) A csapat eredményessége köszönhetô a jól sikerült szárazföldi, ill. vízi alapozásnak. A formába hozás során elvégzett magas szintû edzésmunkának, valamint a csapat mellett dolgozó edzôk tudatos és szakszerû edzéstervezésének, illetve azok alkalmazásának. Megítélésem szerint sikertelenségrôl nem beszélhetünk! Azokban a versenyszámokban, ahol az elvárt eredményektôl elmaradtunk, a versenyzôk pillanatnyi pszichikai állapota akadályozta a sikerességet. 4. A felkészülés és az olimpiai szereplés során kapott sportegészségügyi- és tudományos segítség nyújtás értékelése Nagyon-nagy segítséget jelentett a csapat felkészítése során, hogy a 2003-as évtôl kezdve három gyúró mûködött a sportágban. Így mindhárom szakág gyúróval kapcsolatos feladatait magas szinten ellátták. (Vecseri Lajos – nôi szakág; Újvári László – férfi kajak szakág; Klenyán Tamás – mindhárom szakág) Sajnos az olimpiára, mint akkreditált gyúró, csak Vecseri Lajos tudott kiutazni. A válogatott mellett dolgozott 2003 óta Moldvai Ildikó gyógytornász, aki szintén nagy segítségére volt a versenyzôknek. Orvosi szempontból Dr. Dobos József, illetve Téglássy György látta el a csapat mellett a teendôket, melyek magukba foglalták az edzôtáborok, versenyek során a folyamatos ellenôrzést, valamint az esetleges sérülések, betegségek esetén a gyógykezelést. Az olimpián Dr. Dobos József dolgozott a csapat mellett. Jelentôsebb sérülés, betegség sem a felkészülés, sem a versenyek során nem zavarta a versenyzôket. 5. Az olimpiai kerettagokat és olimpiai résztvevôket adó szakosztá lyokkal való kapcsolat a felkészülés során Olimpiai kerettagokat adó szakosztályok: MTK 1 fô Tiszaújvárosi VSE 3 fô Démász-Szeged VSE 4 fô Dominó Honvéd K-K szakosztály 4 fô Gyôri VSE 2 fô Atomerômû SE 1 fô Csepeli KKE 1 fô 16 fô A felkészülés során a fent említett valamennyi szakosztály, illetve egyesület kiváló kapcsolatban volt a szövetség szakmai és adminisztratív vezetésével, ami megítélésem szerint biztosította a versenyzôk nyugodt, zavartalan felkészülését. VII. VII. II. I. I. I. IX. V. IX. III.

Athéni Olimpiai Játékok Vereckei Á. Kammerer – Storcz Kammerer – StorczVereckei – Horváth Janics N. Kovács – Janics Kovács – SzabóBóta – Viski Joób M. Kolonics – Kozmann Vajda A. Kolonics – Kozmann

V. V. I. I. I. II. VII. VII. III. III.

18 MAGYAR EDZŐ Olimpiai eredményük:

K-4 I. hely K-2 II. hely K-1 IV. hely • Említést kell tenni a kínai csapatról is, mivel a 2003-as esztendôben mindhárom olimpiai számban 1-6 helyen végeztek. Az olimpia nem sikerült olyan jól számukra, mivel csak K-2-ben tudtak egy negyedik helyezést szerezni. A jövôben számolni kell velük, mert a soron következô pekingi olimpián valószínûleg komoly erôt fognak képviselni. • Kiemelkedôen szerepelt a szülés után visszatérô Josefa Idem. Az olasz válogatott egyetlen versenyzôje K-1 500 méteren újra dobogóra tudott állni – ezüstérmet szerzett. • A kanadai Caroline Brunet is nagyszerûen szerepelt, hiszen K-1 500 méteren 3., míg K-2 500 méteren 7. helyen ért célba. • Említést érdemel még a szlovák Erbanova, akinek ötödik helyezése kiváló eredmény. Összességében a nemzetközi nôi mezônybe nem robbant be olyan versenyzô, aki az elkövetkezendô években meghatározó lehetne, vagy aki révén jelentôs átalakulás történhetne a mezônyben. A döntôkben résztvevô nemzetek száma Magyarország és Németország csapata mindhárom számban döntôs volt. Kanada, Lengyel-ország, Spanyolország csapata két számban ért el döntôs helyezést, míg Olaszország, Szlovákia, Izrael, Anglia, Finnország, Ukrajna, Ausztrália, Kína, Bulgária, Svédország egysége egy számban került döntôbe. A megszerezhetô pontok tekintetében: 1. Magyarország 19 pont 2. Németország 15 pont 3. Lengyelország 7 pont 4. Olaszország 5 pont 5. Kanada 4 pont Ukrajna Spanyolország Kína 6. Szlovákia 2 pont 7. Izrael 1 pont Ausztrália Bulgária Férfi kajak szakág Valamennyi számban döntôben voltak a magyar versenyzôk! Ez a teljesítmény csak a németeknek sikerült, míg a többiek döntôs szereplôi: 5 számban: Magyarország, Németország, 4 számban: Ausztrália, Norvégia 3 számban: Olaszország, Kanada, Anglia 2 számban: Lengyelország, Fehéroroszország, Új-Zéland 1 számban: Szlovákia, Izrael, Anglia, Spanyolország, Bulgária, Svédország, Románia, Litvánia, Oroszország, Franciaország, Argentína, Belgium, Portugália

A megszerezhetô pontok tekintetében: 1. Ausztrália 13 pont Németország 2. Magyarország 12 pont Norvégia 3. Kanada 11 pont 4. Anglia 6 pont 5. Szlovákia 5 pont Fehéroroszország Új-Zéland 6. Lengyelország 3 pont Bulgária 7. Spanyolország 1 pont A magyar, illetve a német válogatott teljesítménye erôs csapatteljesítményként értékelhetô, mivel más-más versenyzôk képviselték az országokat a különbözô számokban. A többi pontot szerzô ország esetében egy-egy versenyzô eredményéhez kötôdik a teljesítmény. (Anglia és Norvégia – két versenyzô; Kanada – egy versenyzô) Az olimpiák köztes idôszakában meglehetôsen nagy teljesítményingadozás volt tapasztalható a magyar férfi kajak szakágban. Ennek köszönhetôen az elmúlt évi teljesítményünk sem mutatott minden esetben állandóságot, de az olimpia közeledtével helyreállt a rend és

■

2004/4

valamennyi versenyzô már az év eleji Európa-bajnokságon, illetve az olimpián is kiválóan teljesített. Érdekességként említem meg, hogy a Sydneyben rajthoz állt csapatból öt versenyzô Athénban is sikeresen szerepelt, mellettük két újonc került még a csapatba. Jellemzô a nemzetközi mezôny erôsségére, hogy a 2003-as világbajnokság gyôztesei közül csak a svéd ezer párosnak, illetve a német 500 párosnak sikerült megismételnie gyôzelmét. Kenu szakág Valamennyi szám döntôjében szerepeltek magyar versenyzôk, ami már alapjában véve dicséretes, különösen akkor, ha a két egyes számban teljesen újonc versenyzôk álltak rajthoz és értek el nagyon kiváló teljesítményt. Vajda Attila dobogós helyezése csodálatra méltó, míg Joób Márton hetedik helye is rendkívül nagyra értékelendô! A Kozmann – Kolonics páros teljesítménye is nagyszerû, hiszen ebben a kemény mezônyben helyezéseket elérni nagyon komoly fegyvertény. A magyarokon kívül mind a négy számban döntôs egysége volt az alábbi nemzeteknek: Kanada, Németország, Oroszország; három számban: Spanyolország, Kína, Kuba,; két versenyszámban: Lengyelország, Fehéroroszország, Románia, Csehország; egy számban: Bulgária, Lettország, Szlovákia.

A megszerezhetô pontszámok tekintetében: 1. Németország 21 pont 2. Oroszország 13 pont 3. Spanyolország 12 pont 4. Magyarország 8 pont 5. Kína 7 pont 6. Románia 6 pont 7. Csehország 5 pont Kuba 8. Kanada 4 pont Fehéroroszország 9. Lengyelország 2 pont 10. Lettország 1 pont Összességében a sportágunk az elmúlt négy esztendôt figyelembe véve, az olimpiai számok tekintetében megtartotta vezetô helyét a nemzetközi élvonalban. Azon túl, hogy az olimpiák közti idôszakban a három szakág nem minden esetben tudott a csúcson teljesíteni (férfi kajak és kenu szakág mérsékeltebb szereplése), az Athéni Olimpiai Játékokra mindhárom szakág kitûnôen készült fel és eredményesen teljesített. Összesített táblázat: szakág 1997 1998 nôi kajak 10 11 férfi kajak 23 20 kenu 21 14 54 45 összesen

1999 2000 2001 16 11 18 20 21 21 11 16 13 47 48 52

2002 2003 2004 21 21 19 11 5 12 5 6 8 37 32 39

2. A kvalifikáció és az eredményességi célkitûzések teljesítése a 2001. június 9-i Közgyûlés által jóváhagyott olimpiai felkészülési programban foglaltakhoz képest A 2000. évben megfogalmazott 2004-es eredményelvárások Terv Teljesítve Érmek tekintetében: 3 aranyérem 3 aranyérem 2 ezüstérem 1 ezüstérem 3 bronzérem 2 bronzérem Pontok tekintetében: 10 számban 9 számban pontszerzô hely pontszerzô hely 38-45 pont 39 pont

Kvalifikáció tekintetében: Terv: mind a 12 számban induló egység teljesítve! minden egység döntôbe kerüljön teljesítve! Az olimpiai kvalifikációs helyek megszerzésére két versenyen való jó szereplés adott lehetôséget:2003. évi Világbajnokság 2004. évi Európa-bajnokság A két verseny során valamennyi számban kvalifikálta magát a magyar csapat.

■

2004/4

12 játékos május 19.-én a Margitszigeten majd egy egyhetes magán meghívás keretében az osztrák Alpokban magaslati táborban vett részt. Hét játékos június 2.-án csatlakozott be a munkába. Elvégezve a különbözô fizikai felméréseket, kiderült hogy a csapat alapfelkészültsége átlagban kielégítô, ugyanakkor lényeges eltérések mutatkoznak a játékosok között. Látszott rögtön, hogy úgy kell majd a munkát megtervezzem, hogy miközben játsszuk a világ liga csoportmeccseket, folyamatosan növekvô terheléssel drasztikusan megnöveljem a játékosok felkészültségét. Ez a feladat természetszerûleg egy késélen táncolást jelentett, egyidejûleg kellett nagy edzésterhelés mellett komoly tétmeccseket játszunk. Ezért is jegyezném most meg, hogy szerencsés lenne visszatérni az egészéves havi két-háromszori egy-kétnapos összetartásra, mert akkor a nyári periódusra egy magasabb edzettségi állapotú keret érkezne és több idô maradhatna más, fontos munka elvégzésére. Június elsején, 8 csoportmeccs után utazott a már 15-re szûkített keret az USA-ba, hogy lejátssza a maradék 4 csoportmeccset és a superfinal-t. Nem utazott a csapattal Varga II Zsolt akit posztján, az addig lejátszott meccseken Steinmetz Ádám is és Varga Tamás is megelôzött. Részt vett viszont a túrán a Pesten debütáló, fiatal, nagyon tehetséges Varga Dénes. Miután csoportelsôként kerültünk a világliga elôdöntôjébe, ott a görög csapatot 10-5 arányban legyôztük. A másnapi döntôt a szerb csapat ellen játszottuk. A hatezres közönség az USA vízilabdázása történetének nézôcsúcsát jelentette, a lelátón szinte csak magyar zászlót lehetett látni. A döntôt megnyertük, a végeredmény 12-8 volt. Hazatérve a világligáról, kijelöltem az Athénba utazó 13 játékost. A kijelölés egyetlen szempontja a minél erôsebb csapat megtalálása volt, alapja pedig a közös edzéseken és a 14 vl meccsen nyújtott teljesítmény. A be nem került játékosok (Jászberényi, Kiss Csaba és Szívós Márton) a csapattal maradtak, Varga Dénes csatlakozott a junior válogatotthoz, bátyja Varga Dániel pedig miután felépült kartörésébôl, segítségként bekapcsolódott a munkába. Július végén a Margitszigeten az olimpiai 13-at szerepeltetve megnyertük az Unicum kupát is, a spanyol, a német és a görög csapatot megelôzve. Athénba indulásunkat megelôzôen megismételtük a 8 héttel korábbi fizikai fölméréseinket és hatalmas javulás mutatkozott az eredményekben. Szinte mindenki egyéni csúcsokat úszott például 100 és 200 m gyorson. Ez a tény, tudván a nehéz sorsolást és várható nagy terhelést, nagy önbizalmat adott a játékosoknak. Olimpiai szereplés A csoportmeccseken az eredményeket nézve 100 %-os teljesítményt nyújtottunk, a legnagyobb nehézséget az ellenfelek játékerején kívül Benedek lázas betegségének formájára gyakorolt hatása jelentette. A nehéz meccsek közben kellett visszatérjen a megszokott szintjére. Kicsit hullámzott az 5 meccs közben a játékunk színvonala, de a jó védekezés mindig kisegítette a csapatot. A csoportelsôség egyenes ágon elôdöntôt ért. Az oroszok elleni elôdöntôt egy nehéz sok úszásos meccsen nyertük meg, sokat számított a javunkra hogy az egyik legjobb orosz kipontozódott. A döntô végeredménye: hun-scg 8-7! Az egész meccsen nem tudtunk játékba lendülni, mindig a szerbek vezettek, mi csak egyszer, a végén. Le a kalappal a játékosaim emberi tartása, hite és egységessége elôtt, ezek nélkül a tulajdonságok nélkül nem sikerült volna fordítani. Elvitathatatlan továbbá a sikeres fizikai felkészültség jelentôsége is szereplésünkben, miután a csapat többször is a meccsek végére kerekedett fölül a már fáradt ellenfelein. Egyéni értékelés Szécsi Zoltán – egyenletes, meghatározó teljesítményével a csapat egyik vezérévé nôtte ki magát. Gergely István – noha csak a kozákok ellen játszott (kiválóan!), nagyszerû emberi tulajdonságaival segítette társait. Vári Attila – védôjátéka, mezônymunkája és bátorsága révén a csapatban a szerepe kevesebb gólja ellenére továbbra is meghatározó. Steinmetz Barnabás – nagyszerû védômunkájával komoly terhet vett le a nála többet játszó csatárok válláról. Varga Tamás – fegyelmezetten, gólveszélyesen, több poszton is játszva igazi csapatember vált belôle. Fodor Rajmund – nagy mezônymunkát végezve, fontos gólokat szerezve, még védôként is bármikor bevethetô volt.

MAGYAR EDZŐ 31 Biros Péter – Szécsihez mérhetô vezéregyénisége a válogatottnak, kiemelkedô képességei hasonló emberi és sportemberi tulajdonságokkal párosulnak. Kásás Tamás – nagyot javulva az elmúlt évekhez képest, tudásához méltóan több mérkôzést is végigjátszva, az olimpia egyik legjobb egyéni teljesítményét nyújtotta. Madaras Norbert – védekezésben hibátlanul, lendületesen játszott, góljaival a csapat negyedik legeredményesebb játékosa lett. Benedek Tibor – betegsége megakadályozta, hogy az elsô meccseken is kiemelkedôt nyújthasson, csapatkapitányi tevékenysége döntônek bizonyult a végsô sikerben. Kiss Gergely – végig nagyszerû teljesítményével és a döntôben látott parádés játékával újra bebizonyította, hogy a világ egyik legjobb játékosa. Dr. Molnár Tamás – sok egyéni edzéssel a világliga meccsekhez képest megváltoztatta a játékfelfogását és az olimpián tarthatatlan volt centerben. Steinmetz Ádám – a világliga 14 meccsén beverekedte magát a világbajnok Varga Zsolt helyén az olimpiai csapatba és ha lehet, az olimpián még jobban játszva vált molnár azonos értékû társává. Jászberényi Gábor – teljesítményével nem tudta a kapusok helyét megkérdôjelezni. Kiss Csaba – jó játékot nyújtva a vl meccseken, a végsôkig harcban volt Madarassal az olimpiai csapatba kerüléséért. Szívós Márton – a külföldi válogatottak ellen nem sikerült megismételje a bajnokságban látottakat, fizikai képességeinek javításával lehetôsége nyílhat a 13-ba kerüléshez. Varga Dénes – óriási tehetség, a nyári munka folyamán errôl meggyôzôdtek a csapat oszlopos tagjai is. Következtetések, köszönetek A válogatott a nyári két újabb aranyával megszilárdította helyét a világ vízilabdázásában. A nyolc év alatt elért kilenc elsô hely, az állandó személyi frissítés lehetôsége, az egész magyar vízilabdázás, a rengeteg parton álló és naponta szívét lelkét kitevô edzô, a sok éve kiválóan mûködô, szervezett utánpótlás dicsérete. Ennek ellenére azt kell mondjam, ha ezek a játékosok nem lennének ennyire egységesek, nem vigyáznának arra, hogy ne sikerülhessen ôket egymással szembe állítani, közéjük kisstílû érdekektôl vezérelve éket verni, nem tudnának újra és újra nyerni. Nagyon nehéz nyerni! Ezt most fényesen megmutatta a szerb csapat is. Az nem véletlen hogy tizenegy döntôbôl kilencszer nyert a csapatom, egy döntôben soha sincs könnyû ellenfél, a pólótudás olyankor már másodlagos, az emberi értékek a meghatározóak. Köszönöm a fiúknak, hogy vannak. Nagyon! Személy szerint szeretnék továbbá köszönetet mondani segítôimnek: Mátéfalvy Csabának, Kásás Zoltánnak, dr. Pavlik Gábornak, dr. Gábor Antalnak, Nagy Ferencnek és dr. Budavári Ágotának. Szintén minden segítséget megkaptam az Mvlsz szponzoraitól és vezetésétôl: dr. Martin Györgytôl, dr. Bordás Györgytôl, dr. Beck Györgytôl, dr. Bodnár Zsigmondtól, Jakab Zoltántól, akik Athénban is nagyon sokat tettek értünk. Köszönöm az Mvlsz titkársága összes dolgozójának hogy évek óta elvisel engem. Végezetül köszönöm a csapat mindennapi munkájához nyújtott segítséget Babarczy Rolinak, Bakó Palinak és a Fecsó bácsinak. Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány

Vázlatos beszámoló a nôi válogatott 2004. évi olimpián elért eredményérôl Elôzmények • a nôi válogatott elsô helyen kvalifikálta magát a 2004. évi olimpiára, • a nôi válogatott elôször vett részt olimpián. Célkitûzés • a négy éve gyakorlatilag változatlan játékos kerettel a motiváció legmagasabb szinten tartása, • a játékosok fizikai képességének a tökéletes szintre emelése,

32 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

• taktika 2004. – „Férfias vízilabda” megvalósítása (gyorsabb gondolkodás, gyorsabb passzolás, gyorsabb döntés, új típusú lövôtechnika és blokkolás fejlesztése, ki nem kényszerített hibák számának csökkentése, szoros emberfogás elleni pozíciós játék tökéletesítése) • úgy nyerni, hogy ne a másik csapat veszítse el a mérkôzést.

A férfi vízilabda válogatott sikereinek néhány lélektani tényezôjérôl Az elôadás „A siker és a kudarc anatómiája – az eredményesség pszichikai összetevôi” címû, a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Edzôk Társasága által rendezett Országos Konferencián hangzott el (TF 2004. november 10.) A magyar férfi vízilabda válogatottat dr. Kemény Dénes 1997. óta vezeti. Az 1997-2004 közötti idôszakban a válogatott megnyerte a lehetséges két Olimpiai Bajnokságot, három Világ Bajnokságból egyet, négy Európa Bajnokságból kettôt, három Világ Kupából egyet, három Világ Ligából kettôt és az egyetlen Európai Nemzetek Ligáját. Az összesen 16 világversenyen 9 aranyérmet szerzett, és csak egyetlen verseny végzôdött szerzett érem nélkül. A többi csapathoz hasonlítva óriási a különbség a javunkra, a maradék 7 aranyérmen négy ország válogatottja osztozott, Jugoszlávia (Szerbia-Montenegró), Spanyolország és Oroszország 2-2, az Egyesült Államok 1 aranyéremmel. Nem kétséges, hogy a válogatott sikerei mögött stabil pszichológiai háttérnek kell állni. Ebben a pszichológiai háttérben elkülöníteném a pszichológus, és a pszichológia szerepét. A pszichológus a szakma kipróbált módszereivel méri fel a játékosok lelki adottságait, állapotát, és nyújt információkat a szövetségi kapitánynak. A pszichológia eszközei azonban túllépnek a pszichológus hatáskörén, bárki élhet pszichológiai eszközökkel, a szövetségi kapitány, a stáb bármely tagja (edzô, orvos, gyúró, elnök, menedzser, újságíró) és a játékosok egymás között. A stabil, kedvezô pszichológiai háttér különösen azokban a sportágakban fontos, amelyekben a koncentrációnak, a lehetséges

2004/4

héz Európában olyan országot találni, amely versenyzôinek könnyû lenne mérkôzést nyerni. A magyar versenyzôink eredményességi mutatói nem tükrözik az aktuális szakmai tudásukat és az elvégzett munka mennyiségét sem. Öt világverseny mutatói (1999. VB, 2001. VB, 2003. VB, 2000. Olimpia) elég szerények. 1999-ben Kovács Antal ezüstérme volt csak értékelhetô eredmény. Fájó tények voltak az elmúlt két Olimpia eredménytelensége, ami sajnos kihatott és most még inkább ki fog hatni sportágunk támogatottságára! Fiatal versenyzôink (ifik, juniorok) kimagasló eredményeket érnek el a világversenyeken, de sajnos a késôbbiek folyamán nem tudják sikereiket átmenteni a felnôttek közé. Fájó az is, hogy egyre fogy az Olimpiára kvalifikáltak száma és elgondolkodtató, hogy nôi versenyzôink közül csak egy versenyzônknek sikerült az utolsó pillanatig az indulók között maradnia. Nôi versenyzôink öt év óta nem értek el eredményt a felnôtt korosztályban világversenyen. A 2008-as Pekingi Olimpiára készülô csapatunknak, versenyzôinknek az esélyei, az elmúlt négy év Junior és Ifjúsági EB-in elért teljesítménye alapján - Ungvári Miklós eredményeivel kiegészítve - bíztatónak tûnnek.((Lásd táblázat)

Felkészülés az olimpiára • február 23-29.l olimpiai kvalifikáció, Impéria • május 31 - június 18. közös felkészülés, Budapest • június 19-27. Világliga, Long Beach • július 1-29. közös felkészülés, Budapest • július 21-24. közös edzôtábor a görög válogatottal, Budapest • július 28 – augusztus 1. Nemzetközi torna, Gorizia • augusztus: olimpia. Szereplés az olimpián • nehéz sorsolás (USA, Oroszország, Kanada), • remény: negyeddöntôben könnyebb ellenfél (helyette Olaszország), • mentális problémák, • koncentrációs és motivációs problémák, • a tervezett taktikából keveset tudtunk megvalósítani, • a korábban nyerô típusú játékosok gyenge egyéni teljesítménye, • új, nyerô típusú játékosok hiánya, • a tényleges tudás 30-40 %-át nyújtottuk, • teljesítménycentrikus gondolkodás helyett „alibijáték”, • mérkôzésen belüli hullámzó játék (gyenge kezdés – talpra állás – összeomlás), • gyenge védekezés (az eddigi sikerek alapja mindig a szinte hibátlan védekezés volt), információs blokk, • nagyobb volt az ambíció az olimpiára való kvalifikációkor, mint magán az olimpián, • az olimpia hangulata, a hazai nôi mérkôzésekhez viszonyított tömeg, és mint legnagyobb teher az elsô hely elérése inkább negatív, mint pozitív hatással bírt, • végeredmény: csalódás Dr. Faragó Tamás szövetségi kapitány

■

megoldások között a választásnak, a döntésnek fontos szerepe van. Aligha kétséges, hogy a labdajátékok ezek közé a sportágak közé tartoznak. Mérkôzéseket tud eldönteni a helyes döntés – hová adom labdát, vállalom-e a lövést, stb. – , alapvetô tehát, hogy tiszta fejjel, megfelelô lelkülettel álljunk a feladatoknak. A csapat mellett dr. Budavári Ágota dolgozik, mint pszichológus, aligha szorul külön bemutatásra, évtizedek óta sikeres szakember különbözô sportágakban. A szigorúan szakmai, pszichológiai igény, hogy ne legyen a csapatban olyan játékos, aki a felelôsség súlya alatt összeroppan. Ennek felmérése Budavári dr.-nô feladata. Kijelenthetô, hogy a jelenlegi magyar válogatottban ilyen játékos nincs. Lehet, hogy szerepe van ebben az évek alatt ható közösségi szellem lélekformáló hatásának, de az is lehet, hogy a szelekció eredménye: a kritikus helyzetben összeesésre hajlamos játékos már korábban kikerül az élsport csúcsteljesítményt igénylô világából. A munkamódszer azonban a válogatottban sajátos. Budavári doktornô tapasztalatait nem a játékosokkal közli, hanem a szövetségi kapitánnyal, így a gyenge pontok korrekciója közvetve, az edzések alatt történik. A csapatjátékokban a stabil pszichológiai háttér másik oldala a jó közösségi szellem. Azokban, akik ilyen magas szintre eljutnak, kevés kivételtôl eltekintve ez megvan, ugyanis aki nagyon egyénieskedô, önzô, korábban kikopik, vagy az évek alatt alkalmazkodik. Több olyan játékost ismerek, akiben több volt ifi korában, de éppen az alkalmazkodás hiánya miatt futott be képességinél jóval kisebb karriert. Ezzel magyarázható, hogy csapatjátékokban igazán nincs komoly veszélye a doppingvétségnek. Ennek nemcsak az az oka, hogy a játék komplexitása miatt nehéz kiválasztani, hogy mely képességet fejlesszük, hanem éppen a közösségi szellem. Az egyéni versenyzô saját bôrét viszi vásárra. A csapatjátékosnak éreznie kell, hogy az ô vétsége az egész csapat sikerét veszélyezteti. A közösségi szellemhez tartozik az is, hogy minden csapatban kialakul egy hierarchia. Ez megnyilvánul egészen egyszerû emberi attitûdökben, ki hozza a sapkákat, gumiköteleket, medicin labdát, stb., de megnyilvánul a játékban is, ki mit vállal, mennyit vesz részt a védekezésben, kire játsszák a figurát, stb. Általában a játékosnak nem ugyanaz a helye a klubban, mint a válogatottban. Aki eljut a válogatottságig, az a klubban sztár. Nyolckilenc hónapig a klubban ezt élvezi, a válogatottban azonban könnyen lehet, hogy lejjebb kerül. Annak ellenére, hogy rutinos, intelligens játékosoknál ez nem túlzottan nehéz probléma, mégis az éves együttlét kb. három hónapjából a fele idônek el kell telnie, hogy a játékosok zökkenômentesen összecsiszolódjanak. A csapategység kialakulásában rendkívül fontos, hogy a játékosok hogyan kezelik a külsô befolyásokat. Nem ritkán duruzsolnak mindenfélét a játékosoknak szurkolók, szakemberek, nem válogatott játékosok, az esetek többségében dicsérve, magasztalva a játékost, olykor bizonyos mellôzöttséget sugallva, „kár, hogy nem te lôtted azt a fórt”, „játszhattál volna többet is”, stb. Ilyenkor a játékosnak inkább kell tartoznia a csapathoz, mint ahhoz, akivel beszél. Meg kell védenie a közösséget, nem szabad, hogy elcsábuljon valamilyen külsô intrikának.

Az Olimpián részt vett versenyzôk értékelése A játékokra 2 fô szerezte meg az indulás jogát, -66 kg Ungvári Miklós a KJC és –100 kg Kovács Antal az ASE sportolója indult a 94 országot, 384 versenyzôt felvonultató judo versenyen. A férfiak mezônyében 7 súlycsoport 227, míg a nôknél 7 súlycsoport 157 versenyzôje vett rajtot a küzdelmekben. A sorsolás egyik versenyzônk esetében sem volt kedvezô, sôt kimondottan nehezére sikerült. -66 kg: Ungvári Miklós – 31 induló Elsô mérkôzése az azerbajdzsáni Ismaylov Elchin ellen volt. A papírforma szerint az ellenfél volt az esélyesebb, az utolsó mérkôzésüket is ô nyerte a 2004-es Európa bajnokságon. Mindketten a kvalifikációs ranglistáról kerültek az olimpiára, az azeri a 2. helyen 276 ponttal, Miklós a 4. helyen 206 ponttal. Ennek ellenére Ungvári taktikus versenyzéssel megszerezte a gyôzelmet. Második mérkôzés a portugál Pina Joao ellen. Olimpiára a kvalifikációs világbajnokságon megszerzett 5. helyével jutott ki. A 2004-es EBn szintén az 5. helyen végzett és mint azt utólag elmondhatjuk az olimpián is a pontszerzô 7. hely elérésére volt képes. Az elsô fordulóból az ukrán VB ezüstérmes legyôzésével jutott tovább, akkor úgy éreztük, hogy szerencsésen alakulnak a dolgok, és a könnyebbnek tûnô ellenfelet kapjuk a következô mérkôzésre, de sajnos ez nem így történt. Ungvári öt ponttal veszített. A következô mérkôzést PJ elveszíti, így Ungvári Miklósnak nincs lehetôsége a vigaszágon való folytatásra és helyezetlenül zárja a versenyt. Az elsô mérkôzésen aratott gyôzelme mutatja, hogy a felkészülése, formaidôzítése jól sikerült. A második mérkôzés tanulsága, hogy a könnyebbnek vélt mérkôzés is 100 %-os ráhangolódást, koncentrálást igényel, mindenki gyôzni akar! -100 kg: Kovács Antal – 33 induló Elsô mérkôzése a japán Inoue Kosei ellen. A sorsolás az olimpiai judo verseny legnagyobb favoritjának számító versenyzôt adta elsô ellenfelének. A legutolsó olimpiai és három VB gyôztesét minden szakirodalom a dobogó legfelsô fokára helyezte az esélylatolgatások során. Hasonlóan bíztunk KA éremszerzésében, hiszen a 4. olimpiáján szereplô versenyzônk a kvalifikációs rangsor 2. helyérôl került be 306 ponttal, egy olyan olimpiai ciklussal a háta mögött, ahol minden évben kontinentális versenyen (EB, VB) érmet szerzett (ez rajta kívül, más versenyzônek nem sikerült a magyar judóban). Sajnálatos, hogy 2003ban elvégzett térdmûtétje miatt nem tudott a kvalifikációs VB-n indulni, mert egy éremszerzéssel a kiemelés által, az elsô mérkôzésen elkerülte volna a japán versenyzôt. A mérkôzés mérlege, KA –14 támadás indításával szemben IK – 4 támadás indítása, mégis a japán nyert 3p-tal! A továbbiakban Ionue Kosei vereséget szenved a csoport gyôzelemért, ezáltal Kovács Antal is elveszti a visszamérkôzés lehetôségét, azaz helyezetlenül fejezi be a versenyt. Egy ilyen mérkôzés után nagyon nehéz az értékelés, hiszen két nagyon nagy versenyzô mérte össze erejét, azt láttuk, hogy Kovács Antal nem érdemelte meg a vereséget, azt is láttuk, hogy Inoue Kosei-bôl rengeteget kivett ez a mérkôzés és sajnos azt nem láthattuk, hogy mi lett volna, ha Kovács Antalnak lehetôsége lett volna a folytatásra.

MAGYAR EDZŐ 17 A szövetség elnöksége és szakmai testülete a szövetség anyagi helyzetének „lenullázásával” is, de megpróbálta segíteni versenyzôinek felkészülését. A kiemelkedô eredményességû versenyzôinknek mindent megadtunk, amit az európai riválisaik megkaptak (versenyek, edzôtáborok, tanulmányutak). A feszültségmentes felkészülést sajnos mi sem tudtuk biztosítani. Csak azok a pénzügyi nehézségek voltak áthidalhatatlanok, ahol a nagyobb létszámú magyar küldöttség megjelenését kellett volna támogatni (edzôpartnerek, tartalékok utaztatása). Egy-két alkalommal 23 edzô is szövetségi keretbôl utazott a versenyzôikkel a nevezett programra. A szövetség kifizetett olyan programokat is, amit nem is vettünk igénybe. Az adott olimpiai szereplés nem anyagiak hiányával magyarázható. Szövetségünk antidopping programja az egész felkészülés folyamán érezhetô volt. Még hallgatólagosan sem támogattunk volna semmilyen elítélendô cselekményt. Sportolóink „tiszták” voltak. Nemzetközi sportdiplomáciánk felemásra sikeredett. Neves nemzetközi eseményeket kaptunk megrendezésre (Ifi EB, Junior VB, Open EB, Veterán EB), de a Hungária Kupa idôpontját „lenyúlták” az EJU-ban. Az Olimpiára sem jutott ki bírónk, pedig Európa legjobban képzett bírója Vági Miklós. A Magyar Judo Szövetséget és a magyar judo társadalmat is csak következetesen, elkötelezetten és érdekektôl mentesen lehet irányítani és mûködtetni. Nagyobb anyagi önállóságot kell biztosítani szövetségünknek a tôkeerôs szponzorok bevonásával. Csak jól kidolgozott, elfogadtatott, központosított szakmai irányítás mentén lehet az elkövetkezôkben dolgozni. Dr. Hetényi Antal szakmai alelnök Hangyási László sportágvezetô Dr. Tóth László MJSz elnök

Sportági olimpiai jelentés a magyar kajak-kenu válogatott teljesítményérôl 1. A sportág nemzetközi erôviszonyainak alakulása az elmúlt és az athéni olimpia küszöbén Helyünk a nemzetközi mezônyben Nôi kajak Az elmúlt esztendôk legsikeresebben teljesítô országa a nôi kajak szakágban Magyarország volt. 2001-2002-2003 tekintetében valamennyi olimpiai számban pontokat és érmeket szereztek a magyar lányok. Ilyen stabil teljesítményre még nem volt példa a sportág történetében. Az athéni olimpián is folytatódott ez a sikertörténet, hiszen a három olimpiai számból kettôben aranyérem (K-1, K-2), egyben pedig ezüstérem (K-4) született – de ez is óriási versenyben és csak néhány centiméterrel maradtak le az aranyéremrôl! A tervezett pontszámok tekintetében: 15-21 pontot vártunk és a nôi csapat 19 pontot teljesített. 2000 2001 2002 2003 2004 11 18 21 21 19 • Az olimpia köztes idejében kiemelkedôen teljesítettek a lengyel versenyzôk, általában mindhárom számban éremszerzéssel zárták a világbajnokságokat. Olimpiai eredményük: K-4 IV. hely K-1 kizárva K-2 III. hely • A spanyol nôi válogatott tagjai jelentôs fejlôdésen mentek keresztül, közvetlenül az élmezôny mögött helyezkednek el. Olimpiai eredményük: K-4 V. hely K-2 V. hely K-1 nem volt döntôs • A német hölgyek továbbra is meghatározói a nemzetközi mezônynek, de az elmúlt években az olimpiai számok tekintetében kicsit halványabban teljesítettek. Az olimpiára visszatért Birgit Fischer viszont tapasztalatával és tudásával szárnyakat adott a német versenyzôknek és az Athénban elért eredményük kiválóra sikeredett.

16 MAGYAR EDZŐ

■

A nôknél Kuba és Kína viszi a pálmát, bár Athénben a németek is a nôi versenyzôiknek köszönhetik az elôkelô hatodik helyüket. A kubaiak minden súlycsoportban tudnak világelsôket felvonultatni. Az oroszok és a brazilok fôleg a férfiversenyzôikkel érnek el világraszóló eredményeket. Náluk a nôi versenyzôk csak „szerényebb” (érmes, pontszerzô!) eredményekkel büszkélkedhetnek. A kontinensek közötti eredményességi versenyt rendre Európa nyeri, úgy hogy a megszerezhetô érmek és pontok közel 50 %-át begyûjti (49,4 - 52,2 %), Ázsia Japán vezetésével az eredmények egyharmadára tart igényt (29,3 –34 %) igaz, ezt az eredményt csak 5-7 ország éri el. A szuperkontinens Amerikának meg kell elégednie az eredmények közel hatodával (10,2 – 17,5 %) és ezt is fôleg csak nôi versenyzôi szerzik meg. Az afrikai judo sport feljövôben van, fôleg a Földközi-tenger melléki országok francia befolyással érnek el egyre

2004/4

számottevôbb eredményeket. Tunézia, Marokkó, Algéria, Irán majdnem mindenhol francia edzô dolgozik, vagy a versenyzôk készülnek Franciaországban (1,4 – 5,2 %). Ausztrália eredményessége esetleges. Néha van egy-egy olyan versenyzô, aki megüti a nemzetközi mértéket is és így, egy-egy helyezést, vagy érmet is begyûjthetnek a kontinensnyi ország versenyzôi. Érzékelhetô még a kínai versenyzôk „nyomulása” a judoban is, és ahogyan láttuk több más sportágban is tarolni fognak Pekingben. Európai országok eredményességi mutatóiban megfigyelhetô egy fajta „terítés”. Minden világversenyen van olyan ország (Franciaország, Németország, Oroszország, Olaszország) amelyek aktuálisan kimagaslik eredményeivel az utóbbiak közül, de egyre szélesebb lesz azon országok köre, akik érmet és pontot tudnak szerezni a világversenyeken (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Törökország). Ne-

Versenyzôink 2000-2004 közötti eredményei Férfi kg

Név

Hely.

Egyesület

Nôi kg

Név

Hely.

Egyesület

90 +100

2000 Junior VB Hadfi Dániel Szilágyi László

III III

BHSE KSI

52

2000 Junior VB Nagy Viktória

III

UTE

66 90 +100

2000 Junior EB Neu Gábor Hadfi Dániel Szilágyi László

V III III

BHSE BHSE KSI

48 52 57

2000 Junior EB Fekete Zsuzsanna Nagy Viktória Szabó Brigitta

II I VII

Wadokai UTE CUSE

52 57 70

2002 Junior EB, Bp. Fekete Zsuzsanna Bejcsi Zsuzsanna Köpöczi Anna

III III V

Wadokai Koroncó KSI

2002 Junior EB, Bp.

90

2002 Junior VB Rajcsányi Gergô

III

UTE

52 57 70

2002 Junior VB Ónodi Beáta Szabó Brigitta Mészáros Anett

III I V

BHSE CUSE UTE

90

2002 Junior EB Rajcsányi Gergô

II

UTE

57 63

2002 Junior EB Szabó Brigitta Budai Anita

I V

CUSE BHSE

66 90

2002 Ifjúsági EB, Gyôr Zámbori Tamás Bor Barna

V I

BHSE ASE

40 48 57 63

2002 Ifjúsági EB, Gyôr Rácz Edina Csernoviczki Éva Baczkó Bernadett Mészáros Anett

V III I III

MVSC HDSE UTE UTE

90 +100

2003 Junior EB Rajcsányi Gergô Bor Barna

I II

UTE ASE

57 63

2003 Junior EB Baczkó Bernadett Szabó Brigitta

II III

UTE CUSE

55 60 73

2003 Ifjúsági EB Mester Dániel Joó István Szemán Gergely

V III III

CUSE KSI KSI

40 44 63 70 +70

2003 Ifjúsági EB Rácz Edina Tóth Lilla Kiszli Gabriella Mészáros Anett Cserháti Eszter

V III V I V

MVSC UTE ASE UTE UTE

60 90 +100

2004 Junior EB Burján László Farkas Bálint Bor Barna

VII VII I

UTE BHSE ASE

48 57 63 70

2004 Junior EB Csernoviczki Éva Baczkó Bernadett Mészáros Anett Gubek Zsófia

VII I I VII

HDSE UTE UTE UTE

50 81

2004 Ifjúsági EB Zámbori Bence Sztraka Bálint

III V

BHSE BHSE

40 52 57 63

2004 Ifjúsági EB Kovács Enikô Tóth Lilla Szigetvölgyi Brigitta Gáspár Eszter

V II III V

UTE UTE UTE MVSC

■

2004/4

A csapategység érdekében ennek materiális oldala is lehet (reklámszerzôdés, szereplés). Nem szerencsés, ha a játékos sokkal jobb anyagi feltételekhez jut, mint a többiek. Ilyenkor kell elég intelligensnek lenni ahhoz, hogy lemondjon az egyéni elônyrôl. A megfelelô pszichológiai stabilitás eredményezi, hogy a csapat döntô pillanatokban képes koncentrálni. Vízilabdában nem döntô jelentôségû, hogy mennyi az eredmény az 1. 2. negyedben, a végén kell higgadtan vállalni az eredményes megoldást. Biztosan ismertek azok a játékosok, akik egy 12:0-as meccsen lônek 8 gólt, de éles helyzetben, döntetlen állásnál nem vállalják el. A mi csapatunknál ki merem jelenteni, igen komoly az egység. Ennek van egy történelmi oka: a csapat magva, a 75-76-77-es korosztály játékosai: Fodor, Kásás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Varga Tamás, Vári, a 2000-es csapatból Székely Bulcsú olyan junior válogatottban játszottak, amely minden meccsét nagy fölénnyel nyerte, megközelíthetetlen csapat volt. A játékosok megszokták a sikert, de össze is kovácsolódtak az évek alatt, és nagyszerûen fogadták az idôsebbeket, mint Benedeket, korábban Kószt, Varga Zsoltot, most pedig a fiatalokat, Steinmetz Ádámot, Madaras Norbertet. A csapat egységére jellemzô – kicsit szentimentális, érzelmes példaként – az athéni döntô utáni zártkörû párbeszéd. Dénes elejtett egy megjegyzést, amely szerint ezt az Olimpiát igazán a szerbek veszítették el, nem mi nyertük meg. A fiúk szerint azonban mi nyertük meg, mégpedig azzal, hogy a csapat játékosai jobban szeretik egymást, mint a szerbek, ugyanis a mi csapatunkban tényleg él a csapategység, míg a szerbeknél tényleg volt bizonyos széthúzás, tényleg voltak bizonyos egyénieskedô megnyilvánulások. Ugyancsak a csapategységre utal Kemény Dénes és Kásás Tamás nyilatkozata az athéni döntô után. Mindketten – külön, egymástól függetlenül – nyilatkozták, hogy örülnek a sikernek, és külön örülnek annak, hogy olimpiai bajnok lehetett a sydney-i csapathoz képest négy újonc is. A csapategységhez tartozik, hogy a csapat körül jó, nyugodt légkörnek kell lenni a felkészülési periódusban, a mérkôzések alatt, a világversenyek alatt is. Nem szerencsések azok a személyek, akik szeretnek hírt vinni, szenzációt hajhászni. Játékosok, szurkolók,

MAGYAR EDZŐ 33 kísérôk, nem ritkán gyúrók szállítják az alaptalan híreket. Látnak valakit egy pohár sörrel, az néhány áttétel után már részegen hevert, látnak egy fiút egy lánnyal beszélgetni, néhány nappal késôbb a bizalmas kapcsolat jeleit híresztelik róluk. Az ilyen légkör rendkívül hátrányos, idegesíti a csapatot, így nem is tudjuk az adott pillanatban megítélni, milyen károkat tud okozni. A siker érdekében a jó légkörhöz tartozik, hogy a légkör – ez a bizonyos egészséges, jó légkör – pozitív kisugárzású legyen. Nem tartom szerencsésnek, ha a kispadon „ilyen hibát!” „már megint elrontotta!”, „rossz megoldást választott!” megjegyzések hangzanak fel. Nem tartom szerencsésnek, ha a meccsre készülés elôtt azt kérdezzük a játékostól, hogy fél-e a meccstôl, inkább vessük fel, hogy az ellenfél mennyire meg van ijedve, mi meg sikerre készülünk. Tapasztalataim szerint ez igenis mûködik, többször volt részem észrevenni, hogy a pozitív kisugárzású megjegyzések, ráhangolások eredményt hoztak. Mindezen elvek aktuális megnyilvánulása volt, hogy a mikor a döntôben 7:5-re a szerbek vezettek, nem gondoltam komolyan, hogy ki tudunk kapni. Utólag szinte nem értem, hogy tudtam nyugodt és tárgyilagos lenni, de valahogy benne volt a levegôben, hogy gyôzni fogunk. Egyetlen egy negatív megjegyzést nem hallottam a kispadon, olyat igen, hogy „na mi van, vezetnek kettôvel!”, „rengeteg idô van még!”, „most jövünk mi!”. Dénes legfôbb szakmai megjegyzése az volt: „Gyerekek, ne kapjatok gólt, másfél negyed alatt biztosan fogunk még lôni eleget!” Így is történt, és amikor Kásás Tamás balkezérôl kipattant a kettôs hátrányban a szerbek lövése, mögöttem fellélegeztek, és annak ellenére, hogy még egy gól hátrányunk volt, már biztosak voltunk a sikerben. Az utolsó fórnál már bemondták a padról, hogy meg fogják csinálni a keresztpasszos figurát. Megcsinálták, Kiss Gergely belôtte, az eredmény ismert. Úgy érzem, hogy az a csapat, amelyik az utolsó negyed utolsó perceiben ilyen tudatos akciót ilyen sikeresen tud végrehajtani, az elsajátította nemcsak a vízilabda játék, hanem a nyerés tudományát is. Dr. Pavlik Gábor keretorvos Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány

34 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Az elveszett magyar aranyak tanulságai Nemes András Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

I. A tényállás Magyarország a 2004 évi Athéni Olimpiai játékokon 5 sportolóval „akadt fenn” a WADA hálóján. Szinte mindegyik ugyanazzal az érvanyaggal operál, és ez nem lehet véletlen. Az öt sportolóból kettô vonatkozásában szigorú ügyvédi titoktartási kötelezettség terhel, emiatt nem fogok az esetekrôl beszélni, nem is ez a célja a megnyilatkozásomnak. Sokkal inkább az, hogy az olimpiai kvalifikáció (kivált, ha az ezüst, vagy aranyéremben nyilvánul meg) önmagában hordozza bizonyos pszichológiai törvényszerûségek érvényesülését. Nem utolsósorban a felfokozott idegállapot jelentkezését (a jogászok ezt tudatmódosulásnak, tudatbeszûkülésnek nevezik). Ez egyébként nem egyedül a sportban értékelendô, mert például a büntetôjog az újszülött gyilkosságot elkövetô anyák bûnösségének megítélésekor is egyre inkább használja ezt a kategóriát. Ebbôl már önmagában is egy sor következtetés adódik: Nem vagyunk egyformák, mindenkire másképp és másképp hat a siker, vagy a kudarc, még ha ezek esetleg tipizálható tünetekben is jelentkeznek, de ezeket orvos- pszichológus, stb. szakembereknek kell átgondolniuk. Óriási a személyiség-jogvédelmi szakadék a doppinggyanúba keveredett és a tisztának találtatott sportoló státusa között. A vizsgálat elôtt szinte bûnözônek tekintik a sportolót, a negatív eredményt követôen pedig az égig röpíti a sajtó és miniszterelnöki VIP jogokkal ruházza fel a közmegítélés. Szinte minden érintettôl elhangzott, hogy „utaztak rám”, megaláztak, stb. Olyan is volt, hogy sérülése ellenére nem azonnal a kórházba vittek egy sportolót hanem mindenekelôtt doppingvizsgálattal nyaggatták, holott a kórházban is le lehet venni a vizeletet. Még az is elôfordult, hogy egy sportoló kérte, hogy ne az az orvos kísérje el ôt a kórházba, aki már egyszer megalázta. Miért ne lehetne ebben az esetben egy másik orvost is találni? Az persze baj, ha ilyenekre már eleve nem gondolunk, hanem ott és akkor kell rögtönözni, összeszedni a szakembereket, kitalálni a következô lépést, tompítani a kellemtelenségeket, bocsánatot kérni, stb. Azzal is számolni kell, hogy a sajtó óri-

ási éhséggel viseltetik a szenzációk iránt. Vajon átgondolja-e egy felelôtlenül nyilatkozó, hogy nyilatkozatával esetleg többet árt, mint használ? Már észre se vesszük, hogy preiudikálunk (elôítéleteket fogalmazunk meg). Hányszor használtak becsület csorbításra alkalmas kifejezést? A kérdést egy jogállamban nem úgy kell feltenni, hogy ”öntöttek-e” az atléták, hanem úgy, hogy bebizonyosodott-e kétséget kizáróan, szabályozott és jogszerû eszközökkel mért módon a doppingvétség. A doppingjelenség és annak bizonyítása két dolog. Az elsôvel nem tisztem foglalkozni, de engedtessék meg egy metafora: egy perzsavásáron tolongunk, ahol olykor-olykor hamis bankó is elôfordul. A tehetôsebbek víznyomásos papírt és színes lézerprintert használnak, másoknak csak tintasugaras nyomtatóra futja, abból is már kifogyóban van a zöldfesték, hát persze, hogy lebuknak a százdollárossal. Ezzel nyilván nem azt mondom, hogy a tehetôsek törvényszerûleg doppingolnak, sôt azt sem, hogy nem létezik tiszta sportoló, csak az esélyegyenlôtlenségre hívom fel a figyelmet. Tudni illik maga a dopping elleni küzdelem is ezt a célt szolgálja.

II. A doppingvétség gyanújába sodródott sportolók esetei számos tanulsággal szolgálnak (tézisek) 1. A nemzetközi sportszervezetek szervezeti kereteinek átalakítása a TQM követelményei szerint megköveteli többek között azt, hogy a doppingvizsgálati módszerek is lépésrôl lépésre szabályozott keretek között történjenek. Az egészségügyi mintavételi protokoll és a személyes adatok védelmére vonatkozó elôírások és szabványok figyelembevételével. 2. A technikai háttér ma már adott az olimpiai játékok esetében. Tudományos módszerekkel dolgoznak a mintavizsgálati laboratóriumok. Ezek speciális tudományos mûhelyek, abban különböznek más egészségügyi laboratóriumoktól, hogy a meg nem engedett teljesítményfokozással kapcsolatos biokémiai elemzéseket végzik, speciálisan erre akkredi-

tálták ôket. Hiányzik azonban a mintavételi eljárás szabványosítása. Részletesen szabályozni kell azt, hogy bizonyos mintákat hol, ki és milyen körülmények között vehet le. Definiálni kell a mintavételi helyek minimum–sztenderdjeit. A mintavételi hely – korszerû eljárásjogi szabályozás esetén – nem tévesztendô és nem téveszthetô össze sem egy határátkelôhely illemhelyével, sem pedig egy ausztriai rendôrôrs mosdójával. 3. A [vizelet]mintákat ellenôrzött és utólag is ellenôrizhetô módon kell kezelni. A levett mintákat – amennyiben azok a vizeletadás helyszínérôl kikerülnek videóval ellenôrzött helységben kell kezelni. 4. Egy általános eljárásjogi kódexben kell részletesen szabályozni a [vizelet]minta levétel módját. Célszerû lenne, ha egy szakértô orvos team minuciózusan (apró részletekbe menôen) leírná, hogy miként kell eljárni a vizeletminta adó helyiségben. Ha ez le lett volna írva, nem fordulhatott volna elô, hogy az orvosnak „meg kell mutatnia” a saját nemi szervével, hogy „figyelj, így kell pisilni!” Ez nem csak a sportolót alázza meg, hanem az orvost is. 5. Át kell dolgozni a WADA, az IOC és az IAAF szabályzatait, különös tekintettel a koherencia követelményére. Nemcsak, hogy nem elegáns egy állandó és részletes doppingkódex nélkül dopping elleni küzdelemrôl beszélni, hanem ez önmagában disszonáns is. (Csak akkor kell egy speciális sporteseményre külön szabályzatot készíteni, ha általános szabály nincs) 6. A sportfegyelmi eljárásjogi kódex megalkotása elengedhetetlen. Nyilván nekünk, sportjogászoknak kell alkalmazkodnunk a hagyományos eljárásjogi kódexekhez és nem fordítva. Felesleges kitalálni azt, ami már ki van találva. A szabályszerû értesítés/idézés, a fegyelmi tárgyalás menete, a jogorvoslati fórumrendszer itt is átvehetô – mutatis mutandis – a polgári eljárásjogból. Szabályozni kell a képviselet módját, egyértelmûen és jogszerûen. Az összeférhetetlenségi szempontokra is figyelemmel. Biztosítani kell az anyanyelv használati jogot az eljárás alá vont sportoló számára, még ha ez költségeket is okoz, mert késôbb hivatkozási alap lehet a nem megfelelô nyelvismeret. Egészen bizonyos, hogy a munkajogi szabályok analóg használatára is szükség lesz. 7. Az ártatlanság vélelme a jogállamban még a sportolót is megilleti. Még

■

2004/4

MAGYAR EDZŐ 15

Nôi ks kétpárevezôs (ks 2x) 18 induló XV. Hely Remsei Mónika – Stift Edit Edzô: Kiss László Az elôfutamban nehéz sorsolást kaptak a lányok, csodát nem vártunk az V. helyezés a realitást tükrözte, maradt a reményfutam és egy jó sorsolás. A reményfutamban a gyenge elôfutambeli szereplésük miatt a lányok nehéz futamba kerültek. A cél a továbbjutást jelentô elsô három hely valamelyikének megszerezése volt, végig a negyedik helyen evezve nem sikerült a középfutamba kerülniük. A „C” döntôben gyenge, enervált evezéssel (az Olimpián végig ezt mutatták) sajnos többre nem lehetett jutni a harmadik helynél. Összesítésben a XV. helyen végeztek, elmaradva a várt „B” döntôs szerepléstôl. A 2003. évi világbajnokság elôtti kényszerû edzôváltás jót tett a csapatnak, olimpiai kvótát szereztek, a világkupákon mutatott teljesítményük alapján ez igazi meglepetés volt. Az egész éves felkészülésük megfelelôen alakult, csak kisebb sérülések zavarták a folyamatos munkát. Mindhárom világkupa versenyen részt vettek (Poznan VIII., München XII., Luzern X.) több-kevesebb sikerrel, de ekkor még bíztunk az olimpiai „B” döntôbe kerülésben. Véleményem szerint a lányok megelégedtek az olimpiai kvalifikációs hely megszerzésével, a fô probléma azonban a súlyhatár volt, egész évben súlyproblémákkal küzdöttek, nehezen (kín-keservesen) tudták hozni a megfelelô súlyt és ez nagyban befolyásolta teljesítményüket. Nôi párosunk gyengén szerepelt, nem sikerült a „B” döntôbe kerülniük, a célkitûzést nem teljesítették.

töltöttünk. Szegeden a jó szándék ellenére az ellátás gyenge volt, míg Velencén a Juventus Hotelben kitûnô ellátásban részesültünk. A csapat kiutazása az olimpia helyszínére 4 nappal a versenyek elôtt jónak mondható, elegendô idô állt rendelkezésre a körülmények megismerésére. A versenyeket Athéntôl távol, a Szkiniaszi evezôspályán rendezték, az utazás a pályára általában 60 percet vett igénybe. A könnyûsúlyú versenyszámok korai idôpontjai miatt nem volt kellemes a hajnali 4 órás felkelés. A pálya és a technikai személyzet kiváló körülményeket biztosított a versenyek lebonyolításához, szerencsére az idôjárás is „megkegyelmezett” egy nap kivételével megfelelô viszonyok voltak. A FISA és a közremûködô bírók hagyományosan profi módon dolgoztak, méltó volt az olimpiai versenyekhez. A csapatunk olimpiai faluban történô elhelyezése megfelelô volt, szobáink csendes, nyugodt részen voltak, közel minden fontosabb helyhez (étkezés, szállítás). Az ellátás választékos, mind mennyiségben és minôségben kiváló volt, a pályán is volt lehetôség étkezésre, amit ki is használtunk az utazások csökkentése érdekében. Összességében elmondható a magunk elé kitûzött célt csak részben sikerült elérni, az éremszerzés nem sikerült, (ennek oka a Haller Ákos – Petô Tibor páros formahanyatlása), de a két megszerzett olimpiai pont (Varga Tamás – Hirling Zsolt páros révén) kiváló teljesítménynek számít. Végezetül megköszönöm a GYISM, a MOB, az OSEI, a klubok és a MESZ vezetésének munkámhoz nyújtott támogatását. Melis Zoltán szövetségi kapitány

VI. Összefoglaló értékelés Az 1997. évben elkezdett illetve folytatott következetes edzésmunka együttesen a sportág feltételrendszerének igen lassú, de esetenként koncentráltan alkalmazott mérsékelt javulása eredményezte, hogy az evezés két hajóegységgel tudott megjelenni a Sydney-i olimpián. A feltételrendszer további javulása nyomán (Haller Ákos – Petô Tibor VB gyôzelmei nagyban hozzájárultak) a 2003. évi kvalifikációs világbajnokságon az elôzetes elvárásoknak megfelelôen három hajóegységgel sikerült kvalifikációt szerezni. Ebben az évben a világkupa versenyeken a Varga Tamás – Hirling Zsolt páros kivételével, halványabban szerepeltünk, szembetûnô volt a Haller Ákos – Petô Tibor páros visszaesése. A felkészülés nagy része a klubokban a MESZ eszközeivel és támogatásával történt, a válogatott csapatok ráépültek a klub infrastruktúrájára. Mindhárom olimpiai csapat saját edzôvel készült, akik szabad kezet kaptak, egyéni edzésterv alapján készítették fel a csapatokat. A sportegészségügyi feladatokat dr. Deák Valéria keretorvosunk látta el, az OSEI lehetôségeihez képest elfogadhatóan. A felkészülés során jól tudtuk hasznosítani dr. Györe István méréseit (a fizikai teljesítôképesség vizsgálata, a versenyzôk edzettségi szintjének megállapítása) és az ebbôl kialakított edzésjavaslatokkal nagy segítséget nyújtott az egyéni edzések tervezéséhez. Az evezôsök felkészülésük során nem használtak semmilyen tiltott teljesítményfokozó szert, tisztán, doppingmentesen készültek az Athén-i játékokra. Versenyzôink részt vettek a MOB által szervezett doppingellenes elôadáson, megkapták a „kék” könyvet és tisztában voltak a mintavétel procedúrájával. Versenyzôinket a felkészülés során 2004. évben egyszer a WADA, háromszor a GYISM meglepetésszerûen ellenôrizte. Kétszer a MESZ kérésére, bejelentett mintavétel volt. Az olimpia színhelyén kétszer a WADA ellenôrzött. Versenyzôink teszteredménye minden esetben negatív volt. Az olimpiai felkészülésünk a terveknek megfelelôen alakult, a betervezett edzôtáborokat a MOB támogatásával realizálni tudtuk (16 hét Dunavarsány, Tata, Ramsau, Kotor, Szeged, Velence). A felkészüléshez igényelt felszerelések (csapatonként két hajó, lapátok, ergométerek, motorcsónakok) beszerzésre kerültek, ezen a téren semmi nem hátráltatta a felkészülésünket, ezért köszönet a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Az olimpiát közvetlenül megelôzô felkészülési idôszakból elôször másfél hetet Szegeden, majd újabb másfél hetet a Velencei tónál

A Magyar Judo Szövetség olimpiai beszámolója Végignézve a három világbajnokság (1999, 2001, 2003) és két Olimpia (2000, 2004) eredménytáblázatát, nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a judo világa alig-alig mozdul. Ahol eredményes versenyzôk vannak nagy számban (Japán, Kuba, Franciaország, Kína, Oroszország, Brazília, Dél-Korea, stb.) ott kisebb hullámzásokkal, de folyamatos a tehetséges, eredményes versenyzôk megjelenése. Vannak országok, csapatok, ahol mindig van érezhetô eredmény és néha kimagasló tehetségek is emelhetik az eredményességet (Németország, Lengyelország, USA, Grúzia, Olaszország, Argentína, Belgium, Anglia, stb.). Harmadik csoportban ezek az országok tartoznak, köztük hazánk is – ahol egy-egy sikeres verseny, vagy idôszak után, csak a „hamu alatt parázslik” valami, egy rövidebb-hosszabb ideig. Ezekben az országokban (Ukrajna, Belorusszia, Moldávia, Hollandia, Portugália, Chile, Kanada, Mongólia, stb.) olykor egy-egy új dicsôséges szereplés lesz gátja a tartósabb sikereknek. Egyazon versenyzôkrôl szeretnék „lehúzni az összes bôrt” hosszú éveken át és részben elhanyagolják a hazai utánpótlás nevelését és menedzselését. A kimagasló eredményt begyûjtôk elöbb-utóbb vagy elfáradnak a mindennapi bizonyításban, vagy másik végletként elkényelmesednek a helyi konkurencia hiánya miatt. Úgy érzem, hogy a magyar judo is ezen az úton halad. A hazai történéseket még bonyolítja egy „civil” egzisztencia megteremtésére tett folyamatos törekvési kísérlet. A polgári életben való elômenetel szinte csak a versenyzô magánügye. A sportot szervezô nagyobb rendszerek ezzel a problémával nem tudnak, de nem is akarnak foglalkozni. Így a versenyzôk magukra maradnak problémáikkal. Visszatérve a nemzetközi tendenciákhoz – azt láthatjuk az öt világverseny statisztikájának tükrében, hogy igen kis mozgások érezhetôek az elmúlt öt évben. Japán megôrizte hegemóniáját és hol több, hol kissé kevesebb aranyérem megszerzésével bizonyítja elsôségét (4-8 elsô hely, a 14-16 db megszerezhetô aranyérembôl!). Dél-Korea is mindig ott van az elsô hatban, az említett világversenyeken mind a két nemben. Európai országok közül Franciaország tud mind a két nemben olyan sikereket felmutatni, ami világviszonylatban is az elsôk közé emeli, kivétel talán az athéni Olimpia, hol csak a nôi versenyzôknek sikerült érmet szerezni és így a nemzetek sorában a kilencedik helyre csúsztak vissza. Sok ország van, ahol az elôkelôbb eredményeket döntôen csak az egyik nem kitûnô eredményessége szolgáltatja.

14 MAGYAR EDZŐ • egy „A” döntôs helyezés • egy-két „B” döntôs helyezés összességében minimum 4 olimpiai pont megszerzése. A sportág négy éves olimpiai felkészülési programjában megfogalmazott célkitûzések reálisak voltak, a cél egyértelmû és világos volt, évrôl-évre „lépésrôl-lépésre” meghatározott eredmények teljesítésével kiharcolni az olimpiai részvételt és ott érem illetve pontszerzô helyen végezni. Az olimpiai ciklus elsô három évében kiváló eredmények születtek (Haller Ákos – Petô Tibor világbajnoki gyôzelmei, Varga Tamás – Hirling Zsolt berobbanása a világ élvonalába) csak erôsítették az elvárásokat, de ebben az évben a Haller Ákos – Petô Tibor páros formahanyatlása, és a Petô Tibor / Bencsik Gábor kényszerû cseréje már elôre vetítette, hogy az éremszerzést nem tudjuk teljesíteni. Összességében elmondható: a magunk elé kitûzött célt csak részben tudtuk teljesíteni; az éremszerzés nem sikerült, de a döntôben elért két olimpiai pont így is kiváló teljesítmény. Megismételtük a Sydney-i szereplésünket. Év 2001 2002 2003 2004

Olimpiai csapataink olimpiai ciklusban elért eredményei: Hely Férfi 2x Férfi ks 2x Nôi ks 2x Luzern VB I. XIII. Sevilla VB I. Milánó VB VII. VI. IX. Athén Olimpia XI. V. XV:

V. A csapatok teljesítményének rövid értékelése Férfi ks kétpárevezôs (ks 2x) 21 induló V. hely Varga Tamás – Hirling Zsolt Edzô: Kiss László Az elôfutamból csak gyôztesként lehetett továbbjutni, a francia csapat volt igazán erôs (Olimpiai, VB bronzérem), jól kezdtek a fiúk 500 m-nél hosszal vezettek, még 1000 m-nél is elôny volt, de aztán elhúztak a franciák, ezután már nem volt érdemes erôltetni a dolgot, maradt a reményfutam a kedvezô II. helyezéssel. A reményfutamban rajt-cél gyôzelmet arattak, már az elôfutamban látszott, hogy jó formában vannak, jó evezéssel sima gyôzelmet arattak és kerültek a középfutamba. A középfutamban féltettük a csapatot, de ugyanakkor nagyon bíztunk a döntôbe jutásban. A nehezebbik ágra kerültek „halál” futamnak is nevezhetnénk (ITA, FRA, IRL, JPN, ESP) de Tamásék ragyogó evezéssel és taktikával 500 m-nél buliban evezve, a III. helyen jöttek. A második 500m-nél kicsit visszaesve (mi pánikban), de a csapat tudta mit csinál, tudatosan az erôt okosan beosztva a harmadik 500m-en már a II. helyen eveztek, amit nagy csatában (óriási finisben) meg is tartottak és kerültek a döntôbe. Meglepetésre a nagy favorit olasz csapat (Sydney II. 2001, 2002, 2003 Vb I.) nem jutott döntôbe. A döntôbe való „sima” bejutásuk után az érem esély sem látszott elérhetetlen feladatnak, ennek tudatában a fiúk nagyon elszántan készültek. Nagyon jól kezdtek Tamásék, teljesen együtt a mezônnyel eveztek 500m-hez, hasonló szoros volt a helyzet a féltávnál is, itt a lengyelek megrázták magukat, és elugrottak a mezônytôl. Nagy pozícióharc alakult ki, ebben egy kicsit alulmaradtunk (6.17 másodperccel az elsôtôl), de az utolsó 500m-en hosszú finisbe kezdett a csapat (közel kerültek az éremhez) végül szoros versenyben a gyôztes lengyel csapat mögött (3.76 másodperccel) az éremtôl minimálisan (1.46 másodperccel) lemaradva a nagyon kiváló V. helyen végeztek. Nagy sikert ért el a Varga Tamás – Hirling Zsolt páros V. helyezése és a megszerzett két olimpiai pont igazán kiváló eredmény. A csapat az elmúlt évi világbajnokságon robbant be az élvonalba, döntôbe kerülésük kellemes meglepetés volt. Egész évi teljesítményüket figyelembe véve; két világkupa versenyen vettek részt (Poznan IV, Luzern III.) melyen remekül helytálltak, reális elvárás volt a döntôbe jutás. Az egész éves felkészülés jó körülmények között, mindenben a tervek szerint zajlott, szerencsére betegség és sérülés nélkül. Mivel könnyûsúlyú versenyzôkrôl van szó a súlytartás ebben a kategóriában rendkívül fontos, ezen a téren is ideális párosnak számítanak, mert minden gond nélkül tudták hozni az elôírt súlyt.

■

2004/4

Az olimpián mutatott jó formájuk és a középfutambeli kiváló szereplésük érmes reményeket táplált, de így sem kell szégyenkezniük, mert kiváló eredményt értek el. Fiatal csapatról van szó (Varga Tamás 26, Hirling Zsolt 20 éves) még sok szép sikert érhetnek el. A célkitûzést a csapat teljesítette a kiváló V. helyezéssel.

Férfi kétpárevezôs (2x) 14 induló XI. hely Haller Ákos – Bencsik Gábor Edzô: Dani Zsolt Az elôfutamból hárman jutottak tovább, csapatunk féltávig tartotta magát, de utána visszaestek, teljesen alárendelt szerepet játszottak és az utolsó helyen végeztek. A reményfutamot végre jó evezéssel és taktikával megnyerték, ami jó elôjelnek látszott a középdöntôbeli jó szerepléshez. Nem kellett maximális pályát húzniuk, tudtak figyelni a jó evezésre. A rossz idô miatt egy nappal elhalasztották a versenyt. A középfutamot nagy várakozással vártuk a sikeresen megvívott reményfutam után, de sajnos már az elsô 500m után látni lehetett, nem úgy mennek, ahogy azt vártuk, 4 másodperccel lemaradtak az elsôtôl, ami nagyon sok ebben a mezônyben. Csak „futottak” a mezôny után, nem sok sikerrel, aminek az lett a vége, hogy lemaradtak a továbbjutást jelentô helyekrôl, maradt a „B” döntô. Nagy csalódás, döntôbe jutást reméltünk, de az új összeállítású páros nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A „B” döntôben nagyon jól kezdtek Ákosék, start után simán elôl voltak, de a táv második felében visszaestek és lecsúsztak az V. helyre. A végén nagy finisbe kezdtek, úgy látszott meg is nyerhetik a futamot, de késôn eszméltek, nagyon szoros versenyben (I-IV. 0.99 század másodperc) a negyedik helyen, összesítésben a XI. helyen végeztek. Szereplésük nagy csalódás, döntôbe vártuk a csapatot, de a mostani teljesítménnyel ez nem sikerülhetett. A férfi kétpárevezôstôl vártuk, hogy az Athén-i olimpiáról éremmel tér haza, erre minden esély megvolt, hiszen az olimpiász felé vezetô félúton kétszeres világbajnokként várták a folytatást. A 2003. évi felkészülést visszafogottan terveztük a csapatnak a cél nem a mindenáron való gyôzelem vagy az éremszerezés volt, hanem az Athén-i jó szereplést tekintettük elsôdlegesen. Az ismert problémák ellenére a csapat megszerezte az olimpiai kvalifikációt, a korábbi évekhez képest gyengébben szerepelve, de a világbajnoki VII. helyezésük ebben a szituációban elfogadható eredmény volt. A téli felkészülés sem volt problémamentes Petô Tibort hosszú lefolyású arcüreggyulladás visszavetette a felkészülésben, de a tavaszi szezonkezdésre sikerült talpra állnia. Három világkupa versenyen vettek részt (Poznan VI., München V., Luzern VI.) már Poznan után érezni lehetett, hogy valami nincs rendben. A táv elsô felében még a régi Haller Ákos – Petô Tibor párost láttuk, de utána már nem tudták régi önmagukat hozni, lemaradtak és alárendelt szerepet játszottak. Még hittünk az idény eleji forma teóriában, de a Luzern-i világkupa után már egyértelmûvé vált a csapat rossz úton jár. Ennek okai: • az állóképesség hiánya (az állóképességi edzések elhanyagolása) • új technika kialakítása (nagy hiba volt az olimpia elôtt) • a túl sok média/szponzori szereplés (az edzések rovására ment) • a csapat hat éve együtt evez (talán törvényszerû a mélypont) • sokat elnéztünk nekik (túl lettek „vattázva) Következett a Magyar Bajnokság (nem volt válogató) ahol gyenge formát mutattak, és ekkor vetôdött fel a csere lehetôsége. Dani Zsolt felkészítô edzô kezdeményezésére a bajnokságot követô héten „csapatválogatásra” került sor Szegeden. A látottak nem gyôztek meg egyértelmûen a cserérôl, de a versenyzôkkel történt megbeszélés után kiderült, lelkileg teljesen padlóra kerültek, eltávolodtak egymástól, Haller Ákos bizalmát vesztette a csapattársával szemben. Ekkor éreztem úgy, hogy változtatni kell, mert egy hitét vesztett csapat eleve kudarcra van ítélve, ezután konzultálva Dani Zsolt, Rapcsák Károly edzôkkel 2:1 arányban a csere mellett döntöttük. Az új összeállítású páros sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, döntôbe kerülésre nem volt esélyük, gyengén szerepeltek, a célkitûzést nem teljesítették.

■

MAGYAR EDZŐ 35

2004/4

azon az áron is, hogy ha eljárásjogi hibák sorozatán keresztül „bizonyosodik” be a doppingvétség, akkor azt nem szabad bizonyítottnak tekinteni. 2000 éves jogelv az in dubio melius elve: „Kétség esetén a kedvezôbbet”. Ez nem jelent igazságtalanságot, hisz a jog nem tiltja a vétkesség bizonyítását, ha viszont ezt ügyetlenül teszik, akkor a bizonyítatlanság a bizonyító terhére esik (bizonyítási teher). Ez tehát csak azt jelenti, hogy tétje van az eljárásjognak. (Ez egyáltalán nem idegen a jogi gondolkodástól: a munkajogban például általános elv, hogy a szabálytalanul eltávolított munkavállaló munkajogi státusát vissza kell állítani.) 8. Elképesztô igazságtalan és esélyegyenlôtlen helyzetet teremt az a kialakult gyakorlat, hogy az IOC zsarolni tudja a nemzeti Olimpiai Bizottságot a támogatás megvonásának kilátásba helyezésével. Jogállamban egy ilyen közvetlen financiális beavatkozással nem szabadna gyorsaságra, hatékonyságra serkenteni az igazságszolgáltatást. Tudomásul kell venni, hogy az eljárásnak szabott ideje van, az eljárási cselekmények megfellebbezhetôk, akár még azt is, hogy az jogi szakértôknek is készenlétben kell állniuk a hatékony jogvédelmi mechanizmus érdekében. 9. A sok évszázados jogelvek a sport világában is érvényesek, mert a sportolók életviszonyai is jogilag szabályozott keretek között zajlanak. Be kell tudni határolni, hogy a sportjog mely jogágak metszéspontjaiban hat és azokat a jogágakat megfelelôen alkalmazni kell. Az már egész biztos, hogy közjogi elemekkel sûrûn átszôtt jogág a sportjog, hiszen az állami beavatkozás a finanszírozástól kezdve a sportfegyelmi eljárások bírósági felülvizsgálhatóságáig bezárólag számos példán keresztül bizonyítják ezt. A sport nemzetközi szervezésére ugyan zömmel a nemzetközi magánjog szabályai vonatkoznak, de éppen a doppingjog kapcsán már igencsak állami beavatkozás történik. A kínzás és embertelen megalázó bánásmód tilalmáról szóló Európa tanácsi elveknek is érvényt kell szerezni. 10. Meg kell fontolni azt is, hogy a szponzorok nyomása megéri-e a versenyek és az eredmény közötti vesszôfutást. Mindenesetre az is provizórikus megoldás lenne, ha az eredménykötelmeket kivennék a szponzori szerzôdésekbôl, ily módon tisztán gondossági kötelem maradna.

Referenciák: Nemes, A: European Sportlaw (Textbook of the Hungarian University of PE Budapest, Budapest, 2002) Word Anti-Doping Code (2003) IOC Anti Doping Rules (2004) IAAF Disciplinary Charter

MET új tagok Gulyás Anikó Munkácsi István Hafner Dóra Menyhért Gábor Horváth Balázs Gombos István Bódis Gyula Csernoviczki Csaba Kalász Béla Szollár András Öhlbaum Zoltánné Illésy László Takács Gabriella Harmath Sándor Matkócsik Ferenc Vitsek Iván Karvalics Péter Máthé Gabriella Dr. Kaszó Klára Kanyicsák Attila Tóth Cecilia Ladiszlai Csilla Nóra Deák István Márton Gábor Bella Attila Eperjesi László Dormány Imre Deák Ferenc Király István Hutai László Dr. Petrika Erzsébet Patócs Ákos Vígh Zoltán Várhalmi Ernô Szabó Attila Paszér Klára Melinda Szöllôssy István Fenyvesi Zsolt Korpics Miklós Román Attila Magó Gábor Ifj. Szabó László Nagy Jenô Bognár Péter Rónai István Halmainé Mészáros Éva

testépítés-fitness torna lovas kézilabda vívás labdarúgás ökölvívás judo labdarúgás sörétlövészet atlétika birkózás kosárlabda tenisz torna asztalitenisz úszás súlyemelés evezés triatlon aerobic aerobic vívás úszás atlétika atlétika íjászat úszás kick-box kick-box atlétika vívás labdarúgás íjászat atlétika tenisz kerékpár kerékpár ökölvívás hosszútávfutás úszás úszás vitorlázás íjászat labdarúgás evezés

Zalakomár Békéscsaba Budapest Szentendre Budapest Budapest Gyôr Tarján Budapest Siófok Szolnok Bekecs Kaposvár Balatonboglár Dánia Szentendre Szombathely Budapest Budapest Kozármisleny Budapest Kaposvár Miskolc Salgótarján Zalaegerszeg Szeged Budapest Székesfehérvár Budapest Debrecen Nyíregyháza Budapest Abony Törökbálint Kôvágóôrs Balatonboglár Várvölgy Budapest Nagykanizsa Nyergesújfalu Budapest Salgótarján Paks Nagykôrös Pécs Gyôr

MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek • MET-hírek Athén 2004 – A magyar olimpiai csapat teljesítményének értéke• 2004. október 20-án „A lése” címmel a MOB, a MET és az MSTT tartott közös konferenciát a TF-en, amelyen több mint 400 fô vett részt. A nagysikerû konferencián, a Köpf Károly által irányított szakembergárda értékelte sportolóink olimpiai teljesítményét. A sportági vezetôk beszámolóját követôen a tudomány oldaláról Radák Zsolt, a média képviseletében Novotny Zoltán tartott elôadást. A szokásosnál is több kiállító – Basica, Gatorade, Move for Success Kft., Med & Li fe, Pharma Nord, Phyto Performance és a Verofit – mutatta be termékeit, amelyekbôl a sorsolás szerencsés nyertesei is részesülhettek. A siker és a kudarc anatómiája” címmel ugyancsak a TF Au• 2004. november 10-én „A lában kiállítással és termékbemutatóval egybekötött konferenciát rendezett a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Edzôk Társasága és a Magyar Sporttudományi Társaság közremûködésével. A konferencián ismét teltház volt. Az elsô részben dr. Petrekanits Máté, dr. Pavlik Gábor és dr. Lénárt Ágota tartott nagy érdeklôdéssel kísért elôadást a pszichikai állapot terhelés-élettani hátterérôl, a vízilabda válogatott sikereinek lelki tényezôirôl és a gyôzelem mentális építôköveirôl. A konferencia második része – Elbert Gábor vezényletével – igen sikeres kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott, amelyen a hallgatóság felvetéseire a jelen lévô bajnokok, edzôk, pszichológusok – Kovács Kati, S. Kovács Ádám, Mészöly Géza, Kulcsár Gyôzô, Harasztiné Sárosi Ilona – és az elôadók válaszoltak. • 2005. február 15-én a Magyar Edzôk Társaságának taglétszáma az új belépôkkel 1111re emelkedett.

36 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Fokozódó harc a dopping fronton MUNKÁBAN A BÍRÓSÁGOK SAN FRANCISCÓTÓL LAUSANNE-IG A mögöttünk hagyott esztendô az athéni olimpiai játékok minden nagyszerûsége ellenére a nemzetközi sporttörténet eddigi leggyászosabb éveként jellemezhetô a tiltott teljesítményfokozó szerek, a dopping elleni küzdelem tekintetében. A ténymegállapítás ráadásul annál inkább lehangoló és figyelmeztetô, mert hiszen közismertek azok az erôfeszítések és nem lebecsülendô anyagi áldozatok, amelyeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Világ Doppingellenes Ügynöksége, a WADA (World Antidoping Agency) továbbá a nemzetközi, valamint országos sportági szövetségek tettek az ügyben. Sydney játékait 14 doppingeset zavarta meg, négy év múlva az athéni 2004-es ötkarikás eseményeket ennek jócskán a duplája, s mivel a szabályok ma már visszamenôleges következményekkel járhatnak, egyáltalán nem kizárt, hogy a már jelenleg harmincon felüli esetet jelölô szám a jövôben akár tovább is emelkedhet. Vészjelzésként értékelhetô mindezeken felül a még 2003-ban világméretekben kibontakozó kaliforniai úgynevezett BALCO-botrány, amely az amatôr és a hivatásos sportok világában soha elôtte nem látott széleskörû hálózat segítségével hihetetlen rombolást végzett ezen a téren, s amely a bírósági tárgyalások sorozatával majd valamikor 2005-ben fejezôdhet be. A sportvilág doppingellenes mozgalmának egyik vezéralakja, az athéni hosszú távú versenyeken ugyan roppant gyengén szerepelt, de ezzel együtt a nôi maratón futás kiválóságai közé tartozó brit Paula Radcliffe közelmúltban a téma kapcsán közzétett gondolatai igen csak figyelemre méltóak, jóllehet elsô hallásra talán sokan eltúlzottnak érzékelhetik. A neves atléta szerint azokat a sportolókat, akik lebuknak a doppingellenôrzés során - bûnözôként kell kezelni, s ennek megfelelôen szükséges ôket büntetni is. Nézete szerint ezek a cselekmények tehát bûnesetek, ekként kell értelmezni és eljárni az ügyekben. A doppingolás egyértelmû csalás: az elkövetô nem csupán versenyzô társait csapja be, hanem a versenyrendezôket, a szponzorokat is és mindenek elôtt a sportközvéleményt. Radcliffe, nem érdemtelen megjegyezni, akkor fogalmazta meg a széles nyilvánosság számára is nézeteit, amikor az amerikai ABC tévétársaság 20/20 ne-

vet viselô népszerû riportmûsora keretében Victor Conte, a kaliforniai BALCOcég alapító-tulajdonosa - és az ezzel kapcsolatban kirobban botrány elsôrendû vádlottja - a San Franciscói Szövetségi Bíróságon kitálalt, részletesen feltárta társasága mûködését, amelynek során számos sportcsillagról bizonyosodott be a dopping rendszeres használata az elmúlt évek során, így az amerikai szupersztár Marion Jones-ról, aki Sydneyben három aranyat és két bronzot nyert, világbajnok élettársáról, Tim Mongomeryrôl, a 100. m síkfutás exvilágcsúcstartójáról, a kétszeres sprinter világbajnoknô Kelli White-ról, a brit Európa-bajnok sprinter Dwain Chambers-rôl és még sokan másokról. „Atlétaként - magyarázta a brit atlétanô - idôm és energiáim javát arra áldozom, hogy igyekezetem szerint a világ legjobb hosszútávfutója legyek. Az erôfeszítéseim azonban hiábavalók lehetnek, mert sportágam és más sportágak felett is fenyegetôen ott lebegnek a doppingolás árnyai. Az ellenôrzés jelenlegi rendszere nem képes kimutatni számos olyan serkentô szert, amelyet változatos formában használnak a sportolók. Ennek következtében a vetélytársak között nincs esélyegyenlôség, s nem tudhatom, hogy az általam végzett kemény edzésmunkát és az áldozataimat ellenfeleim esetleg miként ellensúlyozzák a tudomány termékeinek meg nem engedett használatával, könnyûszerrel alkalmazott manipulálásával... Ugyanakkor a másik oldalon, amikor egy atléta remek eredményt ér el, már is ott lebeg körötte a gyanakvás légköre - a megérdemelt elismerés és dicséret helyett. Személyes tapasztalataimra hivatkozva mondhatom, mennyire dühítô és bántó ez egy tisztességes eszközökkel küzdô sportember számára.” A maratoni futónô számos sporttársa nevében nyilvánította ki elhatározott szándékát abban, hogy messzemenôen támogatja az ismert és fentebb említett nemzetközi sportirányítási szervezeteket a dopping elleni harcban és egy eddiginél hatékonyabb ellenôrzés kidolgozásában és alkalmazásában. Egy olyan széles és szervezett rendszerre van szükség, amely kiterjed az egész világra, amely nem csak a versenyeken, hanem a verseny kívüli bármikori ellenôrzést gyakor-

latilag lehetôvé teszi, tekintet nélkül a versenyek helyszínétôl, minôségi szintjétôl és egyéb körülményektôl, folytonosan alkalmazható, nem teszi tehát lehetôvé, hogy egy-egy versenyzô - kibújva a nagy versenyek „meghirdetett”ellenôrzése alól - látszólag jelentéktelen eseményeken rukkoljon ki világraszóló eredményekkel, mentesülve ekként a kontrol alól. Tény, a különbözô országok, különféle szövetségek igen változatos formában kezelik, illetve szankcionálják a dopping vétségeket, s így meglehetôsen ellentmondásos helyzet alakult ki. Ettôl függetlenül: az még egyetlen esetben sem következett be, hogy egy nyilvánvalóan doppingoláson ért versenyzôt bíróság vont volna felelôsségre tettéért, s el is ítélte volna. Más a helyzet a doppingszerekkel illegálisan kereskedô, terjesztô, illetve az alkalmazásában közremûködô orvos-szakértô tevékenységét illetôen. Legutóbb, mint ismeretes, a kilencvenes években idényeken át nagyszerûen szereplô olasz labdarúgó bajnok Juventus orvosa, Riccardo Agricola 22 hónapos - felfüggesztett - börtönbüntetést kapott a csapat felkészítésében alkalmazott illegális módszereiért. A tiltott szerek használatában a törvényes eljárások hosszú ideig a bizonyítottság hiányában váltak nehezen kezelhetôvé, s talán helyesebb, ha nem is múlt idôt alkalmazunk, hiszen nagy általánosságban érvényes ez a kitétel mind a mai napig. Annak ellenére is kijelenthetjük ezt, hogy bizonyos nemzetközi és nemzeti antidopping szervezetek jelenleg már nem tartják egyáltalán kizártnak a szankciók alkalmazását, akár kifejezetten konkrét tárgyi bizonyítékok hiányában sem, megelégednek a körülmények egyértelmûen arra utaló jeleivel és hitelesnek, igazoltnak ítélt tanúvallomásokkal. A korábbiakban már említett BALCOtörténet, valamint ennek kapcsán a világsztár Marion Jones esete jól érzékelhetôen illusztrálja a helyzetet napjainkban. Két egymástól jól megkülönböztethetô kép élhet a sportot kedvelôk emlékezetében Marion Jonesról. Az egyik az az örökkön mosolygó, magabiztosságot sugárzó szuper atléta, aki Sydneyben az olimpia történetének tizedmásodpercekben mérhetôen a második legfölénye-

■

MAGYAR EDZŐ 13

2004/4

csak versenyzôink fejlôdését, megmérettetését szolgálják, hanem kiváló lehetôséget biztosítanak a nemzeti szövetségekkel való folyamatos kapcsolattartásra, együttmûködésre. Gulyás István szabadfogású szakágvezetô, Komáromi Tibor kötöttfogású szakágvezetô, Maróthy István szakmai alelnök, dr. Kator Miklós keretorvos

A Magyar Evezôs Szövetség jelentése a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon részt vett evezôs csapat szereplésérôl I. A sportág nemzetközi helyzete Az olimpián való indulás jogát a kvalifikációs versenyek alapján 55 ország csapati szerezték meg 202 hajóval 550 versenyzôvel. (az evezés az olimpia mûsorán a harmadik legnépesebb sportág). A megrendezett versenyszámokban 11 ország csapatai aranyérmet, 23 ország csapatai érmet, 29 ország csapatai döntôs helyezést értek el. Az igazán nagy kiugrást egyik országnak sem sikerült elérni; a 14 versenyszám aranyérmein 11 ország osztozott: Románia 3, Németország 2, Anglia, Ausztrália, Franciaország, Egyesült Államok, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Dánia, Oroszország 1-1 aranyéremmel. Románia megismételte Sydney-i eredményét (meglepetésre), tartja vezetô szerepét Németország (a férfiak gyengélkedése ellenére), Anglia, Ausztrália, Egyesült Államok, Franciaország. Meglepetés Oroszország aranya, nagy visszaesôk Kanada, Olaszország, Szlovénia. A világ evezôs sportjában a fent említett országok szerepe meghatározó, de tovább szélesedik az egy-két jó csapatot felvonultató országok száma. A sportágban Sydney óta technikában és edzésmódszerekben forradalmi változások nem történtek, meg kell azonban jegyezni a kanadai férfi csapatok „lefekvôs” technikáját. Az elmúlt évben meglepetésre két számban is nyerni tudtak, de Athénban már nem tudták megismételni ezt a sikert. Továbbra is a hagyományosan jól szereplô országok vitték a prímet, tovább bôvült az aranyérmes, az érmes és a döntôs helyen végzett országok száma, szélesedik a „paletta”, egyre nehezebb az érmes és a döntôs helyezések megszerzése. A sportágban várhatóan a következô években a fentiekben vázolt tendencia lesz a meghatározó, és ebben a kiélezett versenyben a kiváló anyagi és társadalmi háttérrel rendelkezô országok csapatai fogják uralni a mezônyt. II. Éremtáblázat Arany Ezüst Bronz Összesen 1. Románia 3 3 2. Németország 2 2 4 3. Anglia 1 2 1 4 4. Ausztrália 1 1 1 3 5. Franciaország 1 1 2 6. Egyesült Államok 1 1 2 7. Új-Zéland 1 1 8. Norvégia 1 1 9. Lengyelország 1 1 10. Dánia 1 1 11. Oroszország 1 1 12. Hollandia 1 2 3 13. Fehéroroszország 1 1 2 14. Kanada 1 1 15. Horvátország 1 1 16. Észtország 1 1 17. Szlovénia 1 1 18. Csehország 1 1

19. 20. 21. 22. 23.

Olaszország Bulgária Ukrajna Dél-Afrika Görögország

-

-

3 2 2 1 1

3 2 2 1 1

III. Visszatekintés az elmúlt olimpiai ciklusra A Sydney-i olimpián sportágunk kimagaslóan szerepelt, húsz év után lett ismét pontszerzô csapatunk. A sikeres olimpiai szereplés nagy lökést adott a sportágnak, ebbôl eredôen a fô cél a minél jobb világbajnoki szereplés (éremszerzés) és az Athén-i olimpiai csapat kialakítása volt. A XXVIII. Nyári Olimpiai Játékok célkitûzései Az olimpiát megelôzô kvalifikációs versenyekben kiharcolni az indulás jogát. Eredményesség terén: Három-négy hajóegységben részvétel • egy érmes helyezés • egy „A” döntôs helyezés • egy-két „B” döntôs helyezés összességében minimum 4 olimpiai pont megszerzése.

2001. Világbajnokság, Luzern A sikeres olimpiai szereplés után az Athén-i olimpia felé vezetô út elsô évében evezôs sportunk szenzációs eredményt ért el. Öt csapattal vettünk részt a világbajnokságon és azt a célt tûztük magunk elé, hogy egy csapatunk érmes, egy csapatunk döntôs, három csapatunk a „B” döntô elején végezzen. Célunkat maximálisan elértük, elvárásaink teljesültek és óriási bravúrnak számított Haller Ákos – Petô Tibor gyôzelme, a sportág elsô világbajnoki aranyérmének megszerzése. 2002. Világbajnokság, Sevilla Az elmúlt évek sikeres szereplése és az olimpiai kvalifikációs verseny közelsége alakította a célkitûzéseket. Fô cél a világbajnoki gyôzelem megismétlése és az olimpiai csapatok kialakítása volt. A világbajnokságra készülô evezôs válogatottat a Dunavarsányban történt súlyos ételmérgezés megakadályozta abban, hogy bizonyítsa a célkitûzésekben szereplô jogosan elvárható eredményeket. Szerencsére a Haller Ákos – Petô Tibor páros Szegeden készült, elkerülte ôket a fertôzés, így meg tudták védeni világbajnoki címüket. A hét hajóegységre tervezett csapatból csak három hajóegység tudott részt venni a világbajnokságon. 2003. Világbajnokság, Milánó Ez az év az evezôssport számára kiemelt jelentôségû volt, egyrészt maga a világbajnokság, másrészt az olimpiai kvótaszerzés miatt. Tíz csapattal vettünk részt a világbajnokságon és azt a célt tûztük magunk elé, hogy három-négy csapatunk olimpiai kvalifikációs helyen végezzen, két csapatunk „A” döntôbe kerüljön és egy csapatunk érmes helyen végezzen. A felkészülésünk nem indult zökkenômentesen (Petô Tibor derékproblémája, Haller Ákos lábtörése okozott gondot), de rendeztük sorainkat, az elôzô évek építkezése nyomán kialakultak azok a hajóegységek, melyekkel az eltervezett céljainkat meg tudtuk valósítani. Az evezôs sport „zászlós hajójának” a Haller Ákos – Petô Tibor párosnak esélyük nem volt, a már említett problémák miatt, világbajnoki címük megvédésére, tôlük „csak” kvalifikációt vártunk. Vegyes elôjelekkel, de annál nagyobb várakozással készültünk a világbajnokságra. Fô célunkat, a három olimpiai kvalifikációs helyet elértük, három csapatunk döntôbe került, az éremszerzés most nem sikerült, de ismerve az elôzményeket csapatunk jól teljesített. 2004. évben még volt lehetôség kvalifikációs hely szerzésére, két csapattal vettünk részt (férfi egypárevezôsben Bencsik Gábor, nôi kétpárevezôsben Székely Viktória - Verôci Lídia), de nem realizálódtak az elképzeléseink, így nem sikerült további kvótát szerezni. IV. A sportág olimpiai célkitûzéseinek teljesítése A sportág alapvetô célkitûzése Három-négy hajóegység részvétele a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokon. Eredményesség terén: • egy érmes helyezés

12 MAGYAR EDZŐ Berzicza TamásAslanov Vugar (AZE) Mérkôzés nélkül gyôz Tamás A Taskenti kvalifikációs versenyen harcolta ki a részvétel jogát, és azóta kellô komolysággal készül. A nemzetközi versenyeken sérülés hátráltatta, de az edzéseken nyújtott példamutató hozzáállása nem kérdôjelezte meg a tényt, hogy helye van a csapatban. Sajnos mind három olimpiáján a késôbbi gyôztestôl szenvedett vereséget. Az üzbég versenyzô már meg volt pörgetve, mert az egyik keze érte a szônyeget, mikor megcsúszott a fogás, és alatta ragadt. Sajnos csak késôbb derült ki, hogy ez a mozdulat tudatos, mert a döntôbe kerülésért az orosz versenyzô ellen szintén így szerzett pontot. Tamást egy hajszál választotta el a négybe kerüléstôl, megérdemelte volna utolsó olimpiáján. 96 kg Virág Lajos Vasas 28 éves 9 Virág LajosLowney Steven (USA) 4:0 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás 1 Emelés, intés 2 Virág LajosPena Ernesto (CUB) 1:5 Levitel 1 Felülkeveredés 1 Pörgetés 1 Levitel1 Pörgetés 1 Levitel 1 Az idei évben megvert sok nála eredményesebb birkózót, viszont visszafogottan versenyzett az olimpián. A 2004-es évben sokat fejlôdött, de igazán eredményt csak úgy tud elérni, ha fizikailag még magasabb szintre emelkedik. Az elsô fordulóban legyôzte az olimpiai bronzérmes amerikai versenyzôt, a kubai viszont nagy falatnak bizonyult, aki végül megszerezte a negyedik helyet. Igazán nem számítottunk tôle érmes helyezésre, viszont ha továbbra is ilyen ütemben fejlôdik, akkor a 2005. évi világbajnokságon már pontszerzô is lehet. 120 kg Deák Bárdos Mihály Vasas 29 éves 10 Deák Bárdos MihályAhokas Juha (FIN) 3:0 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Deák Bárdos MihályBarzi Sajad (IRI) 1:3 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás kontra 3 Az utóbbi 3 év világversenyein dobogós helyezést ért el, így önmaga számára is magasra tette a mércét. Mindenki várta tôle a gyôzelmet, amit nem tudott mentálisan feldolgozni. Az edzésmunkáját szorgalmasan végezte, de látszott a feszültség, amely befolyásolta. Az iráni versenyzô ellen olyan billentést kísérelt meg, amit nem gyakorolt, így vezetô állásból fordítottak ellene. Így meg kellett élnie, és élnünk a csalódást, hogy nem sikerült olimpiai dobogóra állnia. A közeljövôben reméljük rendezi a gondolatait, és ismételten megörvendeztet minket eredménnyel, mert ez az ember a mentalitásával sokat tett a magyar birkózásért. A magyar kötöttfogású válogatott felkészülését két részre kellett bontani. 1, azok a versenyzôk, akik már a világbajnokságon kiharcolták az indulás jogát az olimpiára 2, azok a versenyzôk, akiknek a kvalifikációs versenyek adta lehetôséggel kellett élniük A felkészülést sikeresen teljesítette a csapat, mert a nemzetközi versenyeken is érmeket szereztünk, és az Európa-bajnokságról is éremmel tértünk haza. Majd az athéni olimpián öt súlycsoportban képviselték hazánkat. Európának a két orosz aranyat kivéve a nagy birkózó nemzetek elôtt csak mi szereztünk aranyérmet, és négy versenyzônk végzett az elsô tízben, csak hajszálon múlott, hogy minimum két negyedik helyezést nem szereztünk. A felkészülést és az olimpiai szereplést segítô és gátló tényezôk: 1. A 2000-2004-s olimpiai ciklusban a birkózó válogatottal dolgozó sportegészségügyi szakemberek A csapat tagjai: Dr. Kator Miklós keretorvos OSEI Dankó Csaba gyúró OSEI Harasztiné Sárosi Ilona pszichológus OSEI

■

2004/4

Feladatukat az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI-vel) együttmûködésben és szakmai felügyelete mellett látták el. Az OSEI kórházi és tudományos hátterét maradéktalanul kihasználták, valamint az együttmûködés során mindkét fél a szakmai elvárásoknak megfelelôen ténykedett. 2000-2004 olimpiai ciklus során klinikai szûrôvizsgálatok klinikai terheléses vizsgálatok pályaterheléses vizsgálatok sporttáplálkozás elemzés étrend-kiegészítôk alkalmazása felvilágosító elôadások antidoping szûrések rehabilitációs technikák és eszközök alkalmazása szakmai képzések és továbbképzések tudományos programok -területen történt együttmûködés. Az együttmûködés során az olimpiai felkészülés, és az ehhez tartozó háttértevékenységek az ország adott gazdasági lehetôségeit magukon hordozták, de összességében jónak minôsíthetôk. A jövôben kívánatos lenne a pontos célfeladatok és az ezekhez rendelt anyagi és egyéb eszközök meghatározása és biztosítása, valamint az OSEI szerepének és lehetôségeinek erôsítése. A felkészülésünket megkönnyítette és konkrét adatokkal szolgált a sportkórházban elvégzett terheléses vizsgálatok, melyeket Kator Miklós koordinált. Az edzéseken történô fizikai és állóképességi terhelések elvégzése után a vitaminok és ionok pótlása biztosítja az izmok regenerálódását, a táplálék kiegészítô fehérjék pedig növelik az izomrostok mennyiségét a szervezetben. Ezen fizikai folyamatok megfigyelését és szabályozását a Magyar Birkózó Szövetség keretorvosa Dr. Kator Miklós teljesítette. A felületi horzsolások, zúzódások és ambuláns esetek kezelésekor a Sportkórház nyújtotta a segítséget. Dr. Kator Miklós feladatai közé tartozott még a fogyasztás után történô étkezés megtervezése, mely segítette a szervezet regenerálódását is. A felvilágosító munkája, mely az aktuális dopping listát tartalmazta, mindig a vezetôk és a versenyzôk rendelkezésére állt. 2. Az olimpiai felkészülés során a kerettagokat adó szakosztályok vezetôivel szinte napi kontaktusban álltunk. Természetesen az olimpiát megelôzô idôszakban megpróbáltuk a különbözô rendezvényeknek az edzésekre történô zavaró hatását megszüntetni. 3. A nemzetközi edzôtáborozások hátterének megteremtésével a szövetség elnöksége és vezetése sokat segített. A magyar versenyzôi élboly összeszûkült, így legtöbb súlycsoportban nincs megfelelô edzôpartner. Az idôzítés folyamatában megteremtettük a csapat számára az aktív pihenést, regenerálódást, mozi látogatással, és a szabadidôs programok támogatásával. Az olimpia ideje alatt a zökkenômentesség, és a jól szervezettség jellemezte a csapatot, melyben kiemelkedô része volt a szövetség vezetésének. 4. A hazai létesítményekben el tudjuk végezni a megfelelô szakmai munkát, de megkönnyítené a dolgunkat a Tatai birkózó terem megvalósítása. A létesítmények jó tárgyi felszereltsége elôsegítette felkészülésünket. A válogatott versenyzôk a négy év idôtartalma alatt példás munkát végeztek. Az utánpótlás korú versenyzôk iskolai elfoglaltsága és az edzés összeegyeztetése a fô probléma. A sportiskola megalakulása és példás tevékenysége próbálja ezt a kérdést kiköszörülni. 5. Az olimpiai felkészülési tervben megfogalmazott doppingellenes programot maximálisan betartottuk. Mindig rendelkezésre álltunk. Elôre megadtuk, hogy mikor hol tartózkodunk. 6. Sportdiplomáciánk területén szövetségünk elnöke, Dr. Hegedûs Csaba tagja a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnökségének, vezeti a TV-, Internetes Bizottságot. Tagja a FILA Sajtó, Versenyzôi Bizottságának is. Dr. Kator Miklós az Orvosi Bizottsági tagsága mellett egy szûkebb albizottságban is tevékenykedik. Kruj Iván a nemzetközi bírók felsô elitjének tagja, egyben a nemzetközi bíróképzés egyik felelôse. Sportdiplomatáink a nemzetközi szövetség elvárásai szerint, de a magyar érdekek figyelembe tartásával végzik eredményes munkájukat. A FILA-val és annak Európai Bizottságával (CELA) együttmûködésünk kiváló. Szövetségünk élen jár a kiemelt nemzetközi világversenyek szervezésében. Ezek a versenyek nem

■

MAGYAR EDZŐ 37

2004/4

sebb gyôzelmét aratja a 100. m síkfutás döntôjében, s kétségtelen, hogy káprázatos teljesítményeinek köszönhetôen, nemzedékének talán legkiemelkedôbb tehetségeként könyvelhetô el…És a másik, aki tavaly augusztusban Athénban állt rajthoz az ötkarikás játékokon: a mezônybe beleszürkülô, egy résztvevô a sok között, népszerûségét vesztett, sôt gyanakvással kísért versenyzônô. A 27-ik és 28-ik olimpiai játékok között eltelt négy esztendô alatt kikerült a dicsôség sugárkévéit szóró reflektorok fényei alól, fellépését meglehetôs közöny, és semmiképpen sem az a rajongása kísérte, mint Sydney idején. Tulajdonképpen pedig semmi nem szólt bizonyíthatóan ellene, soha nem zárult doppingellenôrzése pozitív eredménnyel, soha nem tett beismerô vallomást, vagy akár csak ellene felhozható célzást, utalást sem. Mégis, a közvélemény gyökeresen megváltozott megítélésében már nem tûnt többé annak az ártatlan és tiszta atlétának, mint korábban, s ez a kétségeket ébresztô gyanakvás szétrombolta felhôtlen kapcsolatát sportága és az ô személyes híveivel. S ebbôl a szempontból – figyelembe véve mindazt, amit a sport világában vele kapcsolatosan a médiák hírharsonái szétkürtöltek – szinte teljesen mindegy, hogy a közelmúltban a személyére vonatkozóan megindított hivatalos doppingellenes vizsgálatok mit eredményeznek, akár a Nemzetközi Sport Döntôbíróság, vagy az amerikai szövetségi bíróság, illetve a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökségének keretei között, sôt hogy miként határoz sorsáról, olimpiai érmeirôl netán majdan a NOB közgyûlése. Elfordulásával tôle a sportközvélemény mintha máris kifejezte volna ítéletét. Miért?... A jobb megértés érdekében érdemes egy kissé visszatekinteni a múltba, s felidézni, illetve mérlegelni a néhány évvel ezelôtti sajátságosan ráutaló, s akár közvetett bizonyítékként értékelhetô körülményeket. Marion Jones CJ. Hunter vette el feleségül és vette át edzéseinek irányítását is, az a súlylökô, aki többször produkált pozitív dopping tesztet – nadrolonnal bukott le. Az is kiderült továbbá, hogy kliense volt Victor Conte-nak, a San Franciscóban székelô BALCO cég inkriminált alapító tulajdonosának, aki ellen – 35 rendbeli bûncselekmény gyanúja miatt – vádat emelt a San Franciscói Szövetségi Bíróság (különféle csalás, illegális dopping kereskedelem, pénzmosás és egyebek, okirat hamisítás, stb.). Jones ellen szól mindezek után az a tény is, hogy élettársa, a volt világcsúcstartó a 100. m síkfutásban, s gyermeke apja, Tim Montgomery nem csak hogy

szintén szoros kapcsolatot épített ki Conteval, hanem meghallgatása során be is vallotta a tôle beszerzett tiltott és akkor még kimutathatatlan teljesítményfokozó szerek használatát. A tárgyi bizonyítékok gyûjtése során lefoglalták Conte részletesen vezetett kliens-naptárát is, benne a személyre szabott programokkal, ahol az egyik oldalon egy komplett dopping-program felett ez a monogram állt – M. J....Marion Jones kereken tagadta, hogy a monogram az ô nevét fedné, de hát mindezek után sokkal többen voltak azok, akik kétségbe vonták heves tiltakozását, s elenyészôen kevesek akik neki hittek. Következetesen hangoztatta az ártatlanságát, sôt egy hazugságvizsgáló gépi vizsgálatnak is alávetette magát, amely kétséget kizáróan ôt igazolta - felemelt fejjel indulhatott tehát a görög fôvárosba. Éremtelen szereplését Athénban azután kétkedô némaság, mondhatni közöny kísérte, mindaz viszont, ami azóta történt ügyében, nehezen hagyható figyelem nélkül. Volt elsô férje, Hunter tanúsította több alkalommal is, hogy Sydneyben szemtanúként követte, amint neje HGH-t (Human Growt Hormone-t, növekedési hormont) fecskendezett magába. Az ABC kamerái elôtt kinyilvánított ôszinteségi rohamában Victor Conte részletesen beszámolt a nézôknek Marion Jones-szal kialakított kapcsolatáról, s egyenesen állította, hogy Sydney elôtt és után is doppingolt. Jones ügyvédi team-jének elsô embere, Richard Nichols erre kiadott nyilatkozata ugyan mindezt képtelen és alaptalan vádaskodásnak tartotta, sôt újabb bírósági feljelentéssel fenyegette meg Contét. Arra, hogy Victor Conte igazat állított – persze tényleg nincs semmiféle garancia. Annál is kevésbé lehetne, hiszen a BALCO-ban kifejtett teljes tevékenysége olyan jellemre utal, amely gátlástalanul elônybe részesíti az üzleti hasznot a becsületességgel szemben, s ezáltal olyan egyéniségnek tûnik, aki könnyedén választ a kétes úton elérhetô meggazdagodás az erkölcsi megfontolások között - az elôbbi javára. Fenntartások nélkül segített a kiszemelt és arra hajló sportolóknak a csaláshoz, a dopping szabályok megszegéséhez… Mégis, minden negatív vonása ellenére igaztalannak ítélni, amit mondott, s figyelmen kívül hagyni az így kibontakozó közvetett, ám mégis súlyosan terhelô bizonyítékokat – aligha lenne helyes. Számos világhírû sportoló tett vallomást eskü alatt a bíróság elôtt, s ezek alapján tisztán elénk tárulhatott, hogy a BALCO-esetben egy szisztematikusan kiépített, kiterjedt, alaposan szervezett, nemzetközi méreteket öltô dopping-terjesztô és mûhelyt mûködtetô rendszer-

rel van dolgunk, sokmillió dolláros vállalkozásról, bôségesen gyümölcsözô üzletrôl. Kelli White, a pályafutását dicstelenül megtörô amerikai sprinter, a 2003-as atlétikai világbajnokság 100 és 200 méteres síkfutásának gyôztese töredelmesen beszámolt a BALCO cégtôl beszerzett doppingszerek hatásáról. S ugyanígy beszéltek olyan neves sportolók, mint a baseball játékos Jason Giambi meg a legendás Barry Bonds. Felsorolásukból nem hiányoztak az anabolikus szteroidok, növekedési hormon termékek, az EPO, insulin, modafinil és mások. Ez utóbbi nyomaira bukkantak White vizsgálatakor, ennek volt köszönhetô a lebukása. Akkor ott Párizsban még azt mondta, hogy a modafinilt kóros álmosság ellen vette be, semmiféle más szándéka nem volt vele. Amikor arról faggatták, hogy akkor miért nem jegyezte fel a sportolóknak kifejezetten erre a célra rendszeresített kérdôíven, amely a dopping ellenôrök számára és tájékoztatása céljából készült, furcsa önkéntelen választ adott: „Manapság – mondta – oly sok különféle pirulát kell be-bekapnia a sportolóknak, hogy a fene sem tudja mindet észben tartani.” Conte az ABC „show” során szakszerûen elemezte White felkészítését, s megemlítette, hogy a párizsi világbajnokság 2003-ban választóvonalat is jelentett, mert erre az eseményre White, éppen úgy mint a brit Chambers, megreformált, új szisztéma szerint doppingolt, amelyben újdonságként bevetették a thyroid hormont, a T-3-at. Ennek az a tulajdonsága, hogy felerôsíti a már korábban alkalmazatott szerek hatékonyságát, s oly könnyûnek érzi az ember magát tôle, mint egy tollpihe…. Azt kell ezek után mondanom – tette hozzá Conte, kifejezetten meglepett, amikor csupán a modafinil miatt akadt fenn a rostán White. Ezek a beszámolók, de szinte kivétel nélkül az összes többi tanúvallomás arra utal, hogy minden Conteval kliensi viszonyt kialakított sportoló szerves része volt a BALCO dopping kultúrának…Jones azt állítja – ô kivételt képezett. Conte ennek cáfolatáról is gondoskodott az ABC 20/20-as riport mûsorában, amikor a nézôket bevezette az elit versenysport mai korrupciós világának dopping kulisszái mögé Jones „segédletével”.. „Kétezer április másodikán – magyarázta Victor Conte – ott ültem a kaliforniai Covina Embassy Suites szállóban foglalt szobámban, mindössze néhány lábnyira Mariontól. Emlékszem, a rákövetkezô napon szándékozott megdönteni a 300 m síkfutás világcsúcsát. Ez volt számára a 2001-es idény elsô versenye, s mindketten teli voltunk izgalommal, vára-

38 MAGYAR EDZŐ

kozással. Egy vadonatúj injekciós tûért, egy NovoPen típusúért jött be, amit ezer dollárért vásároltam, s a növekedési hormon befecskendezésére alkalmaztuk… Meg kellett tanítanom, hogyan használja. A legkevésbé sem tûnt idegesnek, feszültnek, azt mondhatom, az önfegyelme soha nem hagyta el. Jobb combján felhúzta a „bicikli shortját”, felszívott a tû tartályába négy és fél egységnyi növekedési hormont és „belôtte” az adagot négyfejû combizmába… Kedveltem Mariont, s úgy csinált mindent, ahogyan a többiek, semmiben sem különbözött másoktól. Ami engem illet, tudtam, hogy az elérhetô legmagasabb minôségû szert kapja… Ezt én szavatoltam…” Az ESPN adónak egy nem sokkal késôbb adott interjújában a kaliforniai dopping cár arról az egyre erôsödô aggodalmáról, sôt egyenes félelmérôl is beszélt, amely idôrôl-idôre elfogta Marion Jones hanyagsága, illetve az életében bekövetkezett jelentôs fordulat következtében tapasztalt mind gyakoribb feledékenysége miatt, nevezetesen attól az idôszaktól kezdôdôen, amikor egyre gyakrabban találkozott késôbbi partnerével, Jim Montgomeryvel, s elhagyta férjét, CJ. Huntert: „Ez volt a lehetô legkedvezôtlenebb változás a karrierjében, s ezt akkor, 2001-ben a stanfordi verseny idején, június elején meg is mondtam neki. Ez érthetô volt, ugyanis Hunter hihetetlen precizitással és pontosan betartott és betartatott mindent, ami Marion programját illette, a legapróbb részletekig. Ez a folyamatos és számomra is megnyugtató kontrol így megszûnt, s hirtelen megnôttek a kockázatok és veszélyek – magyarázta Conte. – Májusban, amikor egy szponzori körúton Edmontonban jártunk, például, egyszerûen a szállodai szoba hûtôszekrényébe felejtett egy elôkészített injekciós készletet… Nekem kellett

■

sietve visszarohannom, még mielôtt valaki felfedezhette volna… Alig néhány nappal késôbb az egész hajszálra megismétlôdött Oregonban. Az elsô esetben, emlékszem, azzal védekezett, hogy az edzôcipôjébe tette a készletet, a pár cipôt pedig odatámasztotta a hûtôszekrény oldalának, s azt felejtette ott. Abban a készletben, nem mellékesen, jó pár ezer dollár értéknyi növekedési hormon veszett volna oda… Ezeket a sztorikat nem lenne egyszerû kiagyalni, kitalálni, bármennyire is errôl próbálja a közvéleményt meggyôzni Marion.” Jones valóban váltig nyomatékosítja, hogy Conte hiteltelen, egyszerûen hazudik, csak hogy mentse az irháját. Nyilvánvaló, hogy a BALCO cég, mindenek elôtt Conte és vádlott társai, a dopping-körben található edzôk, orvosok, kisegítô szakemberek elsôsorban az anyagi elônyök miatt alakították és mûködtették a nagyszabású dopping hálózatot. Ezen túlmenôen azért, hozzá tehetjük, a hiúságuknak is nyilván hízelgett, amikor egy-egy világraszóló siker dicsôség fényében – ha ugyan részben és mellékszereplôkként – ôk is ott sütkérezhettek a sztárok mellett. S valóban, a szomorú igazság az, hogy Conte minden kétséget kizáróan kiemelkedô, meghatározó szerepet játszott ekként a világ sportjában, segített a legnagyobb csillagoknak, a profi sportok kiválasztottjainak is abban, hogy becsapjanak bennünket. A nemzetközi sport legfôbb irányítói érzik, tudják, hogy a közönség, a sportszeretô milliók bizalma megrendült a sport tisztaságában. Ugyanígy tudják, hogy a bizalom visszaszerzése érekében minden tôlük telhetôt el kell követniük, s tulajdonképpen igen nagy késésben vannak. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) máris ismételten közölte, hogy a 2005 évi világbajnokságot megelôzô, il-

2004/4

letve az eseményen foganatosított doppingellenôrzés összehasonlíthatatlanul szigorúbb lesz minden korábbinál. A sportkedvelôk azonban meglehetôsen szkeptikusok, s kíváncsian várják – egyebek között – vajon mi történik az ellentmondásosnak tûnô Marion Jones ügyben a következô hetekben-hónapokban. Az IAAF-ban egyre inkább hajlanak egy részletes, mindenre kiterjedô kivizsgálás mielôbbi lebonyolítására. A kanadai Richard Pound, a WADA nem régiben újjá választott elnöke a NOB elnök Jacques Rogge-gal egyetemben Jones meghallgatását szorgalmazza, mert az ô értelmezésük szerint Conte beismerése elegendô indítékot szolgáltatott ehhez. „Elérkezett az idô arra, hogy teszteljük Marion szavahihetôségét, s el kell döntenünk, hogy kinek higgyünk: neki, vagy Contenak” – mondta a WADA vezér. Bármilyen konzekvenciákkal zárulhat Marion Jones számára esetének elemzése, ez lényegében a személyes következmények közé sorolható, s érdemben legalábbis nem érinti az alapvetô, intézményes jellegû problémát, a dopping elleni általánosan hatékony fellépést. A helyzetet hogy Charlie Francisnak, az 1988-ban csúfosan lebukott és egy életre elmeszelt kanadai vágtázó, a szöuli játékok aranyérmétôl megfosztott Ben Johnson edzôjének ma is érvényes összegzésével jellemezzük, amelyet az akkori vizsgálatok és az ítélet ürügyén tett: „Olyan ez, mint amikor a gyorsforgalmi úton a rendôr járôr szabálytalanság miatt igazoltat egy leállított gépkocsivezetôt, s alaposan megbünteti. Amíg „adminisztrál”, a vétkes és a büntetô mellett tucatjával rohannak el a gyorshajtást és egyéb szabálytalanságot vétô kocsik.” Lényegében, bármennyire is nehéz kimondani, vajmi kevés változott a Szöul napjai óta eltelt tizenhat éven át. Az atléták és más sportolók változatlanul csalnak, doppingolnak, s többségükben meg is ússzák. A vétôk sorában vannak dicsôséget arató szerencsések, akik pedig lebuktak, azokra a csaló, a korrupt, a félrevezetô gazfickó bélyegét sütik. Az általánosságban terjedô gyanakvás következtében vajon hogyan értékelhetjük, mondjuk, éppen Marion Jones rendkívüli sikerekkel kikövezett karrier útját?...Vagy akár azoknak a nagy profi csillagoknak a megcsodált rekordjait, akik valamennyien a BALCO klientúrájához tartoztak…És egyáltalán: ha a kétségeink hihetetlenül erôsek és makacsok is. Mit tehetünk visszamenôleg?...A huszonegyedik század sportjának milyen ôrült dilemmája ez? Richard Pound azt mondja – mindig a kemény vonalvezetés híve volt, a zéró toleranciáé – ôt egyáltalán nem zavarná,

■

2004/4

hiszen saját országukban erôs birkózónemzetek (Kuba, Irán, Orosz, USA) mellett még legalább olyan képességû versenyzôk érkeznek új útlevéllel. Kötöttfogás 1. A kötöttfogású birkózás négyéves idôszakát 2001-2004-ig az utódállamok színeiben eredményt elérô versenyzôk határozták meg. Az orosz versenyzôk teljesítménye változó tendenciát mutat. Az Európa -és világbajnokságokon általánosan két súlycsoport aranyérmének megszerzésével térhetnek haza. Kazahsztán a már meghatározó erôt képviseli a nemzetközi birkózásban. Az olimpiára is hat súlycsoportban utaztak versenyzôik. Az üzbég-ukrán-azerbajdzsáni-belorusz versenyzôk egy-egy súlycsoportban kiemelkedôen szerepeltek. A nagy birkózó nemzetek a török-svéd-lengyel-koreaijapán-kubai világversenyrôl világversenyre kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak, melyek magukban foglalták több érem megszerzését. Elmondhatjuk azt a tényt, hogy az elmúlt sorsolási rendszerrel az érem megszerzése komoly feladatnak bizonyult. A négyéves idôszak világversenyein érmet szerzô utódállambeli versenyzôk, és más nemzetek csoportosítása: A két olimpia közötti világbajnokságok éremtáblázatát vizsgálva 13. vagyunk a világon (az aranyérmeket nyertek száma 12 nemzet, ebbôl 9 az utódállambeli. Az össz VB érmek számát tekintve Magyarország a 23 érmet szerzett nemzetek között a VI. helyen áll. Az athéni olimpiára való kvalifikálási rendszer magában foglalta a 2003-as év világbajnokságának 1-10 helyezettjét, és a Novi Sadon, majd Taskentben megrendezésre került nagy nemzetközi versenyek 1-5, továbbá 1-4 helyezettjét. A nagy birkózó nemzetek közül az orosz válogatott maximális, azaz 7 fôvel biztosította magát, míg USA, Kuba, Kazahsztán, Irán, Lengyelország 6 fôvel, majd Svédország, Ukrajna, Kirgízia, Magyarország 5 fôvel, természetesen megemlíteném a görög válogatottat, akik a rendezô ország jogán mind a hét súlycsoportban képviselték országukat. A hét súlycsoportban a megszerezhetô 21 érembôl az utódállambeli országoknak jutott 10, míg a többi 11 érmen osztozott a világ. Az aranyérmek figyelembe vételekor kiderül az a tény, hogy az utódállambeli birkózó nemzetek megtartották elônyüket a világgal szemben. Viszont kiderült az is, hogy a négyévenként megrendezésre kerülô olimpia folyamán többségében nem az elôzô évek világversenyein jól szereplô klasszisok tudták maximális teljesítményüket kamatoztatni, tisztelet a kivételnek. A magyar csapat a 2003-as világbajnokságon 3 kvalifikációt szerzett az olimpiára. Az elsô kvalifikációs versenyen Novi Sad-on Majoros István kvalifikálta magát 55 kg-ban, majd a második versenyen Berzicza Tamás 74 kg-ban. Kialakult az 5 fôs mezôny, melynek tagjai szereztek más érmeket világversenyeken. Optimizmussal készültünk az olimpiai játékokra. A nemzetközi és világversenyeken már megfelelôen jegyzik ôket, így ellenfeleik tudják azt, hogy legyôzni egy magyar versenyzôt, ahhoz maximális tudásukra lesz szükség. Az utóbbi évek világversenyein eredményeket értek el: Deák Bárdos Mihály, Berzicza Tamás, Bárdosi Sándor, Füredy Levente és nem utolsó sorban Majoros István. Ezek az eredmények alapján évrôl évre elsô tízben végzünk a nemzetek rangsorában. A fiatalok beépítésével és versenyeztetésével ezt a tendenciát próbáljuk életben tartani. 2. A 2001. június 9-ei MOB közgyûlés által jóváhagyott olimpiai terv megvalósulását több tényezô befolyásolta. 2001. decemberében átalakult a súlycsoportok maximális felsô határa. a., Elvesztettük a 69-es versenyzônket Hirbik Csabát, aki eredményesen szerepelt a megelôzô években. b., A 130 kg-os kategória felsô határát 120 kg-ra módosították. Így egy igazi abszolút kategóriás versenyzônknek Deák Bárdos Mihálynak kellett jelentôs 10-15 kg-os fogyasztást teljesítenie a világversenyekre. Az akkori tervezetben még nyolc súlycsoport és hat kvalifikáció szerepelt, a késôbbiekben a hét súlycsoporttal és az öt kvalifikációval elégedetten várhattuk az olimpia kezdését. 3. Az olimpiára való kiutazást augusztus 19-re terveztük, mert így kellô idô állt a rendelkezésünkre, hogy a számtalan információt feldolgozzuk. A szervezés feladata volt a közös apartman lakások célszerû felhasználása. A televízió, a hûtôszekrény és a dvd biztosította a csalá-

MAGYAR EDZŐ 11 dias légkört, a baráti hangulatot. A non stop étterem nem hátráltatta a fogyasztó versenyzôk szerepvállalását. Az edzésfeltételek tökéletesen szolgálták a birkózók igényeit. Az olimpiai falutól 200 m-re elkerített részben végezhettük az elôírt feladatokat. Egyéni értékelés 55 kg Majoros István Univer-KTE Kft. 30 éves 1 Majoros IstvánToyota Masatoshi (JAP) 5:3 Emelés kontra 2 áthúzós pörgetés 2 Pörgetés 1 áthúzós pörgetés 1 Pörgetés 2 Majoros IstvánRamirez Jansel (DOM) 5:1 Billentés+számolás 3 levitel 1 Pörgetés 1 Pörgetés Majoros IstvánRivas Lazaro (CUB) 5:1 Pörgetés 1 Nyalábolós pörgetés Pörgetés 1 Átlépés partelból Rászámolás 2+1 Majoros IstvánVakulenko Oleksiy (UKR) 3:1 Karfogással pörgetés2 pörgetés 1 Pörgetés 1 Majoros IstvánMamedaliev Gueidar (RUS) 3:1 Pörgetés 1 pörgetés 1 Pörgetés 1 Kapaszkodásból fordított Csípô 1 Már a kvalifikációs versenyen jól birkózott, látszott, hogy keresnivalója van ebben a súlycsoportban. Sajnos az ô teljesítményét nagyban befolyásolja az ideális fogyasztás. Sarkalatos pont volt a világbajnokságon az elsô mérkôzés, ahol nem azt nyújtotta, amit a késôbbiek folyamán teljesített. A felkészülésben a pörgetés és az emelés gyakorlása fontos momentum volt. Az edzéseken elvégzett munka minôsége és mennyisége garantálta az olimpiai eredményességét. Az athéni olimpiát megelôzô egy évben sportorvosi segítséggel tudatosan és tudományosan táplálkozott, így nem okozott számára problémát az 55 kg-os súlycsoportra való fogyasztás. Sorsolása nehéz volt, de minden mérkôzésén magabiztosan és erôtôl duzzadóan birkózott. A technikailag és taktikailag felépített versenyzése meghozta számára és a magyar csapat számára a sikert. Az edzéseken példamutató munkája elragadhatja a fiatalokat és megmutathatja az utat számukra, hogy szintén eredményes versenyzôk legyenek. 66 kg Füredy Levente BVSC-Ganz-Tát 26 éves 15 Füredy LeventeGergov Nikolay (BUL) 2:4 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Kapaszkodás 1 Pörgetés 2 Füredy LeventeKim In Sub (KOR) 1:6 Felülkeveredés Fordított 2 Fordított 2 Lábfogás intés 2 Az elsô mérkôzésen hozzá hasonló kellemetlen bulgárral birkózott. A fogyasztás után nem tudott kellôen regenerálódni, és ezt az ôrült iramú elsô mérkôzést nem tudta gyôzelemre fordítani. Titkon az elsô hatba vártuk a tavalyi világbajnokságon nyújtott teljesítménye, és az idén megnyert nemzetközi versenyek alapján. Jól fel volt készülve, de a viselkedése alapján lámpalázasnak tûnt. A mentális felkészülésével tudatosan foglalkozni kell. Sajnos az elsô olimpiáján induló versenyzô teljesítményét befolyásolta az a megilletôdöttség, mellyel birkózott74 kg Berzicza Tamás Univer KTE Kft 29 éves 8 Berzicza TamásDokturishivili Alexandr (ÜZB) Pörgetés 1 Pörgetés 2 Kapaszkodás 1 Pörgetés kontra 2 Berzicza TamásKolitsopoulos Alexios (GRE) Pörgetés 1 Kapaszkodás 1 Pörgetés 1

2:4 3:0

10 MAGYAR EDZŐ A Magyar Birkózó Szövetség olimpiai jelentése Szabadfogás: 1. A szabadfogású birkózás meghatározó nemzetei az elmúlt világversenyek alapján az orosz, kubai, iráni és az amerikai birkózók. A nyerhetô érmeken nagy részben ôk osztoznak. Érmeket képesek még nyerni Törökország valamint az utódállamokbeli birkózók. Mi magyarok három EB aranyérmet és egy bronzérmet nyertünk az elmúlt idôszakban, ami kiemelkedô a Közép-európai mezônybôl. Az Athéni Olimpiára négy versenyzônk kvalifikálta magát, de sajnos katasztrofális sorsolást kaptak és csoportjukból nem sikerült továbbjutniuk. Ennek ellenére, illetve a négy év tapasztalatai azt mondatják velem, hogy mindenképpen elôreléptünk. Ezt az eredmények is bizonyítják. Úgy gondolom közelebb kerültünk a sportág közvetlen élmezônyéhez. Ezt bizonyítják a világversenyek csapatversenyein elért V-VI. helyezések (amit nem teljes csapattal értünk el). Azt az olimpia elôtt is tudtuk, hogy versenyzôinknél vannak a mezônyben jobb birkózók, de reménykedtünk, hogy verhetô ellenfeleket sorsolunk, de ez nem így történt. 2. A 2001. június 09-én a Közgyûlés által jóváhagyott felkészülési programban a szakág a következô feladatokat tûzte ki. Egy éremesélyes, további 2-4 kvalifikációt szerzett versenyzô felkészítése, közülük egy pontszerzési eséllyel. Ha a kvalifikációk számát és az esélyeket nézzük, amit vállaltunk teljesítettük, hiszen úgy gondolom, hogy Ritter Árpád kétszeres EB gyôztest nyugodt lelkiismerettel soroltuk az éremesélyesek közé, Aubéli Ottót EB IV., VB. V. helyezettet pedig a pontszerzésre esélyesek közé. Sajnálatos tény, hogy amikor a célkitûzés készült, az aktuális 2001. évi Európa-bajnokot, Bánkuti Zsoltot is pontszerzésre esélyes versenyzôk közé soroltam, de ô 2002-ben egy kényszerû gerincsérv operáción esett át és felépülése után nem tudta visszanyerni korábbi formáját. 2003-ban 84 kg-ban Kapuvári Gábor és Kiss Tamás is befejezte a birkózást, Kiss Gergô pedig még túl fiatal volt a feladat megoldásához. Tehát vállalásaink egyik részét teljesítettük, de az olimpiai jó teljesítménnyel adósok maradtunk. 3. 60 kg Wöller Gergô Vasi Volán SE – TF SE A 21 éves versenyzô szerezte meg a kvalifikációt, aki elsô felnôtt világversenyén pontszerzô helyen végzett és junior VB-n is bronzérmes lett a 2003. évben. A 2004. évben a második kvalifikációs versenyen szerezte meg a kvótát. Az olimpián ukrán és kirgiz ellenfelet kapott csoportjában. Mindkét mérkôzésen 3:0-ás pontozásos vereséget szenvedett. Mivel ez nem egy mérhetô sportág, talán annyiban tudnám jellemezni a fejlôdését, hogy az elsô kvalifikációs tornán az olimpián kapott ukrán Fedorisintôl még 8:2-s vereséget szenvedett, az olimpiára csökkent a különbség kettejük között. Remélhetôleg a további idôszakban, mivel fiatal és elhivatott versenyzôrôl van szó, a különbség nem csak csökken, hanem az eredmény is megfordul. Gergô esetében nehézséget okozott még, hogy május 05-én egy artroszkópos térdmûtéten esett át, így a felkészülés elsô 3-4 hetében nem tudott teljes értékû munkát végezni. Talán, ha nincs ez az operáció, még kisebb a különbség. 66 kg Hatos Gábor Haladás VSE Szintén 21 éves versenyzô, aki a tavalyi junior VB-n bronzérmet szerzett a 74 kg-os súlycsoportban. Az ebben a súlycsoportban kvalifikációt szerzett Szabó Gergô gyengébb teljesítménye miatt kettejük között a lengyelországi viadal döntötte el az olimpiai indulás jogát, ahol Gábor az idei 60 kg-os Európa-bajnokot legyôzve meggyôzött bennünket arról, hogy az olimpián ô lesz a magyar résztvevô (Szabó Gergô sérülés miatt vissza is lépett a versenytôl, majd operálni kellett). Gábor 12-13 kg-os fogyasztással vágott neki az olimpiának. Nagyon fegyelmezetten hozta a súlyát. Szlovák és török ellenfelet kapott a csoportjában. Szlovák ellenfelét 3:1-es pontozással legyôzte, majd ugyanilyen arányban marad alul török ellenfelével szemben. A török korábban kétszeres EB bronzérmes volt. Elmondhatjuk, hogy fizikailag nincs elmaradása az élmezônnyel szemben, ellenben rengeteg tétmérkôzés szükséges elôrelépéséhez, hiszen a hibák csak téthelyzetben jönnek ki. Ennek kiküszöbölésével elôreléphet és ô is, akárcsak Wöller Gergô, a következô olimpián és az azt megelôzô világversenyeken még nagyon sok örömet okozhat mindenkinek. 74 kg Ritter Árpád Csepeli BC 29 éves versenyzô. A New York-i VB-n szerezte meg a kvalifikációt

■

2004/4

az olimpiára. Kétszeres Európa-bajnokként érkezett. Kimondva-kimondatlanul éremért utazott ki a játékokra. Ezt az optimizmusunkat az elmúlt három év világversenyein elért eredményekre alapoztuk. Sajnos a sorsolása neki is nagyon rossz volt, hiszen nem a súlycsoport, hanem a világ legjobb birkózóját kapta csoportjába (13 világversenybôl 12-t megnyert). Mivel az elmúlt két évben az orosz versenyzô „gyengélkedett” az azt megelôzô idôszakhoz képest, szorosabban nyerte mérkôzéseit. Úgy éreztük, hogy legyôzhetô lesz, de ez az olimpia bebizonyította, hogy ez nem csak nekünk, hanem az egész mezônynek megint nem sikerült. Az orosz versenyzô kiemelkedett az egész mezônybôl (elôdöntô: 8:0, döntô 7:0). Kettejük mérkôzésén az elsô menet végén egy csomagbefogásból Árpi tushelyzetbe kényszerítette az oroszt, amit véleményem szerint rosszul pontoztak le, hiszen ebbôl a szituációból az orosz versenyzônek adtak 3 pontot, nekünk pedig 2-t (szerintem 6:3 lett volna az igazságos ítélet javunkra). Úgy gondolom, hogy teljesen más vezetô pozícióból kezdeni a második menetet, így sajnos a második menetben az orosz még jobban elhúzott és megnyerte a mérkôzést. A második csoportbeli mérkôzésére sajnos nem tudott már koncentrálni és vereséget szenvedett a görög versenyzôtôl is. A felkészülése talán még jobb lehetett volna, ha az utolsó 5 hétben nem zavarta volna folyamatosan egy szétnyílt seb az arcán, amiért folyamatosan védômaszkban edzett és talán tudat alatt kímélve kevesebb támadást vállalt. Különösen fájó, hogy a második helyezett kazah versenyzôvel szemben nagyon jó mérleggel rendelkezett, a harmadik helyezett kubai versenyzôt pedig idén márciusban a Medved Emlékversenyen legyôzte, de most sajnos egy mindenki számára verhetetlen ellenfelet kapott. 120 kg Aubéli Ottó Csepeli BC A 29 éves versenyzô a New York-i VB-n szerezte meg a kvalifikációt. Elmondható a súlycsoportról, hogy a 20 kvalifikált versenyzô közül Aubéli 8-10 versenyzôt bármikor képes legyôzni. 5-6 birkózó van, aki kiemelkedik a mezônybôl, a többiekkel pedig eddig szoros mérkôzésen maradt alul. Csoportjába most a kiemelkedô képességûeket sorsolták. Elsô mérkôzése a világ- és Európa-bajnok orosz Kurramagomedovot (aki Sydney Olimpián aranyérmes és azóta is veretlen Musulbest elôzte meg hazájában) kapta ellenfeléül és 6:0s pontozásos vereséget szenvedett. Mondhatjuk, hogy a papírforma érvényesült. Második mérkôzésén a grúz EB ezüstérmes Modebadzeval kellett birkóznia, akitôl a 2001-es budapesti EB-n a döntôbe jutásért tusvereséget szenvedett. Most egy sokkal szorosabb mérkôzést vívtak. Az utolsó percig 3:0-ás grúz vezetéssel, majd ezután egy „rizikó fogással” kísérletezett Ottó, amibôl 2 pontot kapott a grúz, így alakult ki az 5:0-ás eredmény, tehát ha csak a két mérkôzés eredményét nézzük, itt is csökkent a különbség kettejük között. Mind a négy versenyzôvel kapcsolatosan úgy gondolom, hogy a továbbiakban is lehet számolni velük, hiszen a 2005-ös budapesti világbajnokság óriási motivációt jelent az öregebbek számára is. Remélem, hogy ilyen katasztrofális sorsolásunk az életben többet nem lesz, de aki elsô akar lenni, annak mindenkit le kell gyôznie. A 16 hetes közvetlen olimpiai felkészülésben a következô rendezô elveket alkalmaztam. Az elsô idôszakban (magaslaton) a fizikai képességek javítására helyeztem a hangsúlyt, majd az ezt követô idôszakban (3 hét Kuba és 2 hét Vladikavkaz) speciális birkózó ingerek megszerzését helyeztem elôtérbe. A köztes idôszakban pedig a speciális állóképesség szinten tartását próbáltam elérni. Az utolsó 3 hetes ciklusban központi edzôtáborban, külföldi edzôpartnerek segítségével próbáltam a minél jobb csúcsformát kialakítani és bár az eredmény nem ezt tükrözi, úgy gondolom, jól sikerült. A mérhetô eredmények (futások, súlyzós gyakorlatok) mindenkinél javulást mutattak. Biztos vagyok benne, hogy ezek a közeljövôben érmekben is mutatkoznak majd. A sportág erôviszonyainak megértéséhez felsorolnám Ritter Árpád ellenfeleit, akik állampolgárság váltással új hazájuk színeiben lettek ellenfelei. Korábban ezen országokban nem volt kiemelkedô képességû versenyzô: 1. Gajdarov (BLR) Dagestanban élô és készülô versenyzô 2. Abdusalamov (TJK) ” 3. Osmanov (MKD) ” 4. Betenedis (GRE) 2001-ben még grúzként nyert EB-t 5. Laliev (KAZ) Osetiában élô és készülô versenyzô 6. Paslar (BUL) moldáv színekben volt junior világ- és Európa-bajnok Anélkül, hogy magyarázkodnék, az egész sportágra jellemzô sajnos ez a folyamat és nagyon nehezen tudjuk felvenni velük a küzdelmet,

■

MAGYAR EDZŐ 39

2004/4

ha el kellene venni visszamenôleg Marion Jones Sydneyben, csaknem öt évvel ezelôtt nyert érmeit, ha bizonyossá válik, hogy doppingolt. Ám ha jól belegondolunk, ezzel egy szinte végeláthatatlan folyamat venné kezdetét, még abban az esetben is, ha csupán azokat vennénk sorra, akikrôl idôközben bebizonyosodott, hogy tiltott teljesítménynövelôvel értek el káprázatos eredményeket, hogy mást ne említsünk, az NDK egykori nagyságait… S persze, nem csak ôk… Ennek soha nem lenne vége. Poundnak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak sokkal korábban kellett volna felébrednie, s a kanadai sportvezetô bármennyire is hajlik Jones érmeinek akár visszamenôleges elkobzására, ezt a fajta eljárást a NOB még az igazság keresésének tiszteletreméltó szándéka ellenére sem intézményesítheti. Abba bele kell tehát nyugodnunk, hogy az olimpiai aranyak története a soha fel nem fedett csalások következtében most már örökre terhes lesz kétségekkel, sôt fel nem fedett igazságtalansággal. Ez a kínos érzés legfeljebb akkor enyhülhet, ha mostantól kezdve viszont a tudomány hathatós támogatásával, kegyetlen következetességgel és kíméletlen szankciókkal igyekszünk kiirtani a csalás lehetôségeinek írmagját is a nemzetközi sportból. S nem kereshetünk felmentést, mentséget akkor sem, ha tudjuk: a csalás örök, akár az emberi lét.

Lehetséges megoldás – vagy eretnekség? A másik megoldás eretnekségnek számít, tudományos alapjai kidolgozatlanok, kilátásai tisztázatlanok… A sport versenyek elsôszámú alapelve az egyenlô esélyek biztosítása. Ha képtelenek vagyunk ezt a sikertelen dopping elleni harc miatt biztosítani – mi is, bár akaratlanul, cinkossá válhatunk a csalásban. A mértékkel alkalmazott doppingszerek, köztudott, hasznos segítôink a gyógyításban, az egészség helyreállításában és megôrzésében – feltéve, ismételjük, ha azt szakorvos által szabályozott mértékben, gyakorisággal és annak rendszeres ellenôrzése révén alkalmazzuk. Ez tehát – elvben legalábbis – könnyen elképzelhetô a versenysportolók esetében is… Hiba, visszaélés, vétség, túladagolás esetén nem kell hosszas vizsgálatokkal kideríteni a felelôsöket, hiszen az nem lehet más, csak a sportoló maga, illetve a dopping egészséges, elfogadható mértékét megszabó, illetve „mûhibát” vétô orvos, a szakember, akit ráadásul hivatásának esküje kötelez a helyes mérték és alkalmazás szakszerû meghatározására.

BALCO – dióhéjban MI A BALCO. Betûszó. A San Franciscóban a nyolcvanas években Victor Conte által alapított táplálék kiegészítô termékek elôállításával és terjesztésével foglalkozó cég teljes nevének – Bay Area Laboratory Co-operative – rövidítése. Kezdetben - és fedôtevékenységként a késôbbiekben is széleskörû felvilágosító tevékenységet fejtettek ki olyan táplálkozást kiegészítô programok népszerûsítése érdekében, amelyek az ásványi anyagok és vitaminok pótlásával biztosítja az egészséges életet. A társaság népes kliens csoportot szervezett az Amerika szerte leginkább ismert sportközpontok és sportszervezetek legnagyobb csillagai közül, mint amilyennek az atléták körébôl Kelli White, Tim Montgomery, Marion Jones, azután nagy sztárokat az amerikai baseball és futball világából, majd késôbb külföldi, nemzetközileg ismert kiemelkedô versenyzôket, mint a brit Chambers is például. A LEBUKÁS. A Kaliforniában mûködô laboratóriumot, - a dopping gyárat – 2003 szeptemberében óriási meglepetés érte. Egy ismeretlen levélíró feltárta a társaság dopping programját, s melléklelt a levélben egy olyan injekciós tût, amelyben a doppingszerek elfedésére alkalmas THG maradványai voltak. Az amerikai doppingellenes ügynökség elemzése megerôsítette a gyanút, visszamenôleg kideríthetôvé váltak a nagy versenyekre doppinggal készült sportolók. Akkor egyébként egy adócsalással kapcsolatos más irányú vizsgálat is folyt már a BALCO ellen. Nos, azon a szeptemberi napon a nyomozók razziát tartottak a laboratóriumban, számos tagadhatatlan tárgyi bizonyítékot gyûjtöttek össze, s következésképpen San Francisco Szövetségi Bíróságán elkezdôdött Conte és négy társa ellen a bírósági eljárás. A FOLYTATÁS. Kihallgatásai végén Conte állítólag egy listát adott át a bíróságnak, amely 27 ismert, kiemelkedô férfi és nôi sportoló nevét tartalmazta – valamennyien állandó kliensként mûködtek együtt a BALCO-val. Az elsôrendû vádlott eleinte mindent tagadott, a bizonyítékok és tanúvallomások súlya alatt azonban megváltoztatta magatartását. Elôbb vádalkut ajánlott fel egyenesen George W. Bush elnöknek, a Fehér-ház azonban nem állt szóba vele. Conte ebben azt szerette volna elérni, hogy teljes, minden részletre kiterjedô vallomásáért cserébe a büntetése ne tartalmazzon letöltendô börtönt. AMI VÁRHATÓ. Victor Conte bírósági tárgyalásaira San Franciscóban elôreláthatóan márciusban kerül sor. Nem ô az egyedüli vádlott, rajta kívül még három személyt érint az ügy: James Valentet, a BALCO igazgató helyettesét, azután az ukrán származású hírneves sprintedzôt, a specialista Viktor Korcsemnit, s végül az egyik leghíresebb baseball sztár, Bonds edzôjét, a beszervezésben vezetô szerepet játszott Greg Andersont. Ami Marion Jones esetét illeti, ô elsô ellenlépéseként következetesen tagadott mindent, azután pedig 25 millió dolláros perrel fenyegette meg Contet hitelrontásért és a becsületét ért sérelmekért. Mielôtt bármi történne Jones ügyében, elôbb minden bizonnyal mindenki megvárja a dopping botrány tavaszi bírósági lezárását. G. R.

A doppingolás „felszabadítását”, a teljesítmény növelô szerek szabályozott használatát, „sportszerû” keretek közötti alkalmazását tartalmazó iménti eretnek gondolatot nem elôször vetettem papírra, s bár eddig szinte kivétel nélkül minden alkalommal inkább megrökönyödést váltott ki, mint megértést és helyeslést, mégis lehet, hogy járható utat jelent. Talán még csak annyit ehhez, hogy mindez természetesen nem zárja ki egy teljességre törekvô dopping ellenôrzô nemzetközi hálózat-rendszer mûködtetését, állandó tudományos igényû fejlesztését. Nem csupán az elrettentés esetleg várható hatásai miatt, hanem azért, hogy tévedhetetlen gyakorlati ellenôrzési eredményei következtében a doppingolás vétségén fogott versenyzô és az érte szakmai felelôsséggel tartozó orvos súlyos büntetést kapjon, amely nem lehet más, mint örökös eltiltás - a sporttól, illetve a hivatástól… Nem lehetünk naivak, teljességgel és végérvényesen még így, ennyivel sem irtható ki a csalás, ezt is elôre borítékolom. Gallov Rezsô

Nina Kraft miatt a németek szégyenkeznek

40 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

A legnagyobb érték az edzô* HIÁNY VAGY PAZARLÁS - SOKAN KÜLFÖLDÖN BOLDOGULNAK Tehetségek mindig voltak, vannak és lesznek… Szállóigévé vált mondás ez a magyar sportban, ami mostanában azzal egészül ki, hogy az állítás akkor is igaz lenne, ha egyetlen árva fillért sem szánna a sportra a jövô évi költségvetés. De ez csak (rossz) vicc, mert a szegénység ugyan néha nyomasztó, azért a teljes csôd még elkerülhetô… Edzôk azonban mindenképpen kellenek hozzá, viszont… Egyre kevesebben vannak, egyre nehezebb ôket méltó módon megfizetni, s ennek megfelelôen: ebben a szakmában - az arányokat tekintve - a munkaerôpiaci átlagot meghaladó az elvándorlás, a kényszerû külföldi munkavállalás. Kovács Tamás, az ebbôl a szempontból leginkább veszélyeztetett sikersportág, a vívószövetség technikai igazgatója a minap figyelemre méltó ötlettel állt elô: kapjanak az arra leginkább érdeme Mikor kezdôdött a vívómesterek tömeges külföldre szerzôdése? - indítottuk a beszélgetést a “kályhától”. - Már a hetvenes években elô-elôfordult, de tömegessé a következô évtizedben, tehát körülbelül húsz esztendôvel ezelôtt vált - válaszolta a hajdani világbajnok kardvívóból lett szakember, aki korábban szövetségi kapitányként is sikeresen dirigálta a legjobb hazai pengeforgatókat. - Túl a sportág magyarországi tradícióin, s a nyilvánvaló egzisztenciális mozgatórúgókon, volt ennek valamilyen különösebb oka? - Akadt, mégpedig az, hogy magyar szakembereknek messze földön nagyon jó a hírük. S nem is csupán a tiszteletreméltó eredményeik miatt, hanem azért is, mert Párizson és Moszkván kívül csak Budapesten folyik magas színvonalú edzôképzés: a TF-en Bay Béla kezdeményezésére 1961-tôl oktatják a leendô mestereket. - És az elvándorlás mindezidáig folyamatos? - Olyannyira, hogy a legfrissebb statisztikánk szerint pillanatnyilag 10 országban 32 magyar edzô oktatja a vívást… - Mi lenne, ha egy varázsütésre most mind egyszerre térne haza? - Bajban lennénk! Az itthoni helyzet ugyanis ellentmondásos: a tatai szakosztály, például, hónapok óta nem talál megfelelô párbajtôredzôt, pedig nettó 150 ezer forintos fizetést, szolgálati lakást és kocsit is kínál az álláshirdetésében… Mi sem dúskálunk a megfelelô szakemberekben, ezzel legutóbb akkor szembesültünk, amikor a regionális központjaink kialakítása közben Pécsre kerestünk edzôt, 200 ezer forintos fizetést és lakást ajánlva. - Minek kellene itthon megváltoznia, hogy ne menjenek külföldre dolgozni a szakembereink? - Átlátható, tiszta viszonyokat kéne teremteni a pénzügyekben, biztonságot kínálva a munkavállalóknak… ••• A sors úgy hozta, hogy mielôtt Kovács Tamással beszéltünk volna, mások véleményét is kikérhettük azzal a javaslatával kapcsolatban - legyenek a legjobb edzôink az állam által dotált közalkalmazottak

-, amely az interjú apropóját szolgáltatta. Ez az elôzetes közvéleménykutatás praktikusan arra is lehetôséget kínált, hogy késôbb az ötletgazda vívóvezetôt már az övétôl ugyan eltérô, azzal esetenként vitatkozó, de azt alapvetôen szimpátiával fogadó álláspontokról faggassuk… Ruza József, az úszószövetség fôtitkára elöljáróban a fenntartásait hangoztatta kollégája elképzelésével kapcsolatban: - Azért nem jó szerintem az elgondolás, mert egy közalkalmazottal meglehetôsen bonyolult lenne, például, adott esetben szerzôdést bontani… A közalkalmazotti besorolás kétségkívül biztonságot nyújt, de a sport szokásait és gyakorlatát még ennek érdekében sem lehet feláldozni. A Kovács Tamáshoz hasonlóan igencsak tekintélyes múlttal és tapasztalattal rendelkezô sportvezetô ugyanakkor jelezte, hogy már csak azért is egyet ért a legjobb edzôk, úgymond, központi támogatásával, mert az úszósportban ez gyakorlatilag már majdnem megvalósult: - Sportágfejlesztési programunk keretében tavaly 16 olyan edzô, aki valamilyen szinten közremûködik a válogatott versenyzôk világversenyekre való felkészítésében, szerzôdéses viszonyban állt a szövetséggel és - nem titok - három fizetési kategóriába sorolva pénzt kapott a munkájáért: legkevesebbet, 80 ezer forintot, azok kaptak, akik például ifi Eb-s úszókat irányítanak, s volt 100 ezres, meg 300 ezres “szövetségi edzôi” jövedelem is. Sajnos az év elején különbözô okokból megszûnt ez a finanszírozási lehetôség. Ruza egyébként, megemlítve, hogy a Nemzeti Utánpótlásnevelési Intézet (NUPI) büdzséjébôl - tehát állami pénzbôl máris nagyon sok edzô részesül, miként ugyanez a helyzet a Gerevich-ösztöndí-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2004/4

Sportszakmai beszámolók az athéni olimpiai szereplésrôl A magyar olimpiai csapat egészségügyi ellátásáról

jakkal is, jónak, megfontolásra érdemesnek tartotta Kovács Tamás gondolatait… Dr. Martin György, a Vízilabda Szövetség elnöke nem lepôdött meg, amikor a véleményét kérdeztük, sôt, meglepôen reagált: - Szerintem ez nem Kovács Tamás ötlete, sajnos már nem tudom pontosan, hogy kitôl, de hogy Ábrahám Attila, vagy Mesterházy Attila mondta ezt nemrég valahol, az biztos… - Vagyis a Nemzeti Sporthivatal elnöke, vagy az egykori GYISM politikai államtitkára szerint is szükség van, nevezzük ôket így, állami edzôkre? - Igen, így van! - Akkor Kovács Tamás ezek szerint nyitott kapukat dönget? - Ez könnyen elôfordulhat… ••• Vissza Kovács Tamáshoz! Szembesítjük az elhangzott, s fentebb idézett véleményekkel. Nem sértôdött meg, nem tiltakozott miért is tette volna. Ô is jót akar, mások sincsenek ezzel másképp… - Szó sincs arról, hogy ragaszkodnék, például, a közalkalmazotti státuszhoz - jelezte. - Tudom azt is, hogy ebben a szférában éppen leépítés van, ezért meg lehetne oldani a problémát más módon is: legyen a Nemzeti Sporthivatalnak egy elkülönített kerete a legjobb edzôink fizetésére! Mi több: a kétszázas létszámot is lehetne rugalmasan alkalmazni…

Az Olimpiai Játékok sportegészségügyi felkészítése megismerése céljából érdemes közel két esztendôt visszatekintenünk. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2002-tôl heti rendszerességgel sportszakmai egyeztetô fórumot tartott, melyen a MOB, a GYISM, a Testnevelési Egyetem, a Sportfólió Kht, a különbözô sportági szakszövetségek, valamint az OSEI képviselôi vettek részt. Ezen megbeszélések keretében lehetôségünk nyílt egyebek között megismerni az olimpiai válogatott sportolók mindennapi egészségügyi helyzetét, igényeit, esetleges problémáit. Ezen tárgyalások is nyilvánvalóvá tették, hogy a MOB-nak lehetôségei mérten anyagilag is szükséges támogatniuk az olimpiai sportegészségügyi felkészülést. Ennek keretében már 2003-ban is jutott 10 millió ft. Táplálék-kiegészítôkre, 2004-ben összesen 56 millió Ft-ot biztosítottak hasonló célokra, valamint egészségügyi eszközök beszerzésére. A rendelkezésre álló összegeket alapos megfontolás után részben a felkészülést segítô táplálék-kiegészítôkre, részben olyan mobil egészségügyi (fizikoterápia, rehabilitáció, gyógytorna, sürgôsségi ellátás) fordítottuk melyek Athénba is kikerültek. A technikai háttér megfelelô biztosítása után megkezdtük az egyeztetô tárgyalásokat a sportegészségügyi csapat személyi összetételére vonatkozóan. Alapvetô elvárás volt, hogy a nagy létszámú csapatok saját orvosaikkal dolgozzanak, minden dopping vizsgálatra legyen a sportolókkal orvosi kísérô, valamint minél több szakma képviseltesse magát. Az elsô MOB elnökségi ülés ezzel szemben mindössze 23 egészségügyi akkreditációt hagyott jóvá. Mivel ez egyértelmûen kevésnek bizonyult, egyrészt az egészségügyi csapat létszámát sikerült 26-ra emelni, másrészt ezek közül 5 csere lehetôséget, és egy akkreditáció nélküli helyet is kaptunk. Ennek eredményeként összesen 32 fôvel képviseltettük magunkat. A 13 orvos közül 6-an Intézetünk dolgozói, összesen több mint 10 különbözô szakterületet képviselnek. A 2 fô pszichológus mellett 15 fô gyúró és 2 gyógytornász segítette a csapat munkáját. SPORTÁG Orvosi ellátás Az olimpiai faluban az Asztalitenisz 0 elôzetes terveknek megAtlétika 24 felelôen az orvosi rendeBirkózás 0 lô mellett fizikoterápiásCselgáncs 0 masszôr helységek állEvezés 2 tak rendelkezésünkre. Kajak-kenu 1 Halasi dr-ral, valamint Kerékpár 0 Ács Ildikó gyógytorKézilabda (nôi) 28 násszal „elôôrsként” auKézilabda (férfi) 19 gusztus 8-án érkeztünk Mûugrás 1 Athénba. A 2 nap eleÖkölvívás 1 gendônek bizonyult az Öttusa 1 elôkészületekre, a 10-én Sportlövészet 2 külön géppel érkezô naSúlyemelés 6 gyobb küldöttséget már Tenisz 3 kész ambulanciák várták. Torna 2 Az orvosi és a fizikoteTriatlon 6 rápiás rendelôben is Úszás 23 ügyeleti rendszert vezetVívás 6 tünk be, az ellátások koVitorlázás-szörf 4 ra reggeltôl messze az Vízilabda 6 éjszakába nyúlva folytak. EÜ 12 A telefonos ügyeletes Média 6 orvos feladata szúrópróSportágvezetô 22 ba dopping-vizsgálatokra Csapatvezetés 18 történô kíséret biztosítáÖSSZESEN: 196 sa volt.

TESTTÁJ Fej, nyak Mellkas, has Hát, derék Váll, felkar Alkar, csukló, kéz Csípô, lágyék Comb Térd Lábszár, boka, láb

Esetszám 3 4 5 12 17 5 6 8 20

Gyakoriság (%) 3,75 5,00 6,25 15,00 21,25 6,25 7,50 10,00 25,00

Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar olimpiai csapat egészségügyi ellátása zavartalan volt. Sikerült felkészülni a légkondicionáló berendezések veszélyeire, a higiénés viszonyokra, jelentôs megfázás, hasmenés nem fordult elô. A korábbi nyári olimpiával összehasonlítva szignifikánsan kevesebb – és kevésbé súlyos – sérülés fordult elô, melyek egyik oka lehet a sérülésmegelôzô programok felkészülés során való alkalmazása (lsd. a mellékelt táblázatokat). A magyar olimpiai csapat kiváló szereplését sajnálatos dopping vétségek árnyékolták be. A WADA dopping kódex-vel egyetértve ezekért a sportolók elsôdleges felelôssége egyértelmû. Az érintett két szövetség versenyzôi az OSEI vezetôinek nyomatékos kérésére sem jelentek meg a kötelezôen elôírt vizsgálatokon, Intézetünkkel kapcsolatban nem állnak, keretorvosaik is más kórházakban dolgoznak. Az Országos Sportegészségügyi Intézet az érintett sportági szakszövetségekhez hasonlóan vizsgáló bizottságot állított fel, ennek feladata az érintett sportorvosok esetleges érintettségének vizsgálata, a tanulságok levonása. A magyar sport megítélését jelentôsen rontó tapasztalatok alapján meg kell vizsgálni, hogy a hazai dopping ellenôrzés megfelelô hatékonyságú-e, a GYISM által támogatott, nemzetközileg akkreditált dopping ellenôrzô labor Típus Esetszám mikorra helyezhetô üzemHúzódás 13 be. Zúzódás 18 A magyar olimpiai csaMyalgia 10 pat kiváló sportteljesítméHámsérülés 19 nyéhez ezúton is szeretnék Chondropathia 7 tiszta szívbôl gratulálni, toTendinitis, bursitis, vábbi sikeres, sérülésmentenosynovitis 12 tes sportpályafutást kívánLumbago 1 ni; sportorvos, pszicholóFractura 1 gus, gyógytornász, Égés 1 masszôr kollégáimnak a Bôrgyôgyászat 14 teljes olimpiai ciklus során Fül-orr-gége 24 nyújtott áldozatos, szakUrológia 1 szerû munkájáért hálás köSzemészet 6 szönetemet kifejezni! Fogászat 3 Dr. Tállay András PhD Belgyógyászat 7 az egészségügyi Egyéb 18 csapat vezetôje

8 MAGYAR EDZŐ százalékát vitte el. 57 ország nyert aranyat, ez nyolccal több, mint Sydneyben. A nem hivatalos pontversenyben elôször történt meg az olimpiák történetében, hogy több mit száz ország ért el pontot érô helyezést. A 106 pontszerzô nemzet azt jelenti, hogy a résztvevôk több mint fele nem csak ott volt, hanem valamelyik sportágban letette a névjegyét. Sydneyhez képest tizennéggyel emelkedett a pontszerzô nemzetek száma. Tizenkilenc új pontszerzô van, ami egyben azt is jelenti, hogy öt, Sydneyben pontszerzô nemzet most eredménytelen volt. Az új pontszerzôk között egyetlen Európai van, Luxemburg. Már az elôzô olimpia értékelésénél leírtuk hogy a kiélezett nemzetközi vetélkedésben az elsô húsz ország tekinthetô a világ sportja élvonalának, és ez kb. 100 pontos határt jelent. Nos a 20. helyet most Lengyelország foglalja el 100 ponttal. Az elsô tíz ország körében Sydneyhez képest két csere történt: Kuba és a Koreai Köztársaság helyét Japán és Ukrajna foglalta el. A leglátványosabb itt is Japán teljesítménye, 106 pontot javulva a 14. helyrôl a 7. helyre ugrott elôre. Kína és Ausztrália is megelôzte a korábbi 3. helyezett Németországot. Németország két olimpiai ciklus alatt 120 pontot veszített. A pontverseny elsô húsz helyezettjében annyi a változás, hogy a házigazda Görögország kiszorította Svédországot. Magyarország kilenc ponttal többet szerezve, mint Sydneyben, Hollandiával holtversenyben a 14. helyet szerezte meg, teljesítve ezzel az eredményességi célkitûzést. A Sydneyben elôttünk végzett országok közül Romániát elôztük meg, viszont Spanyolország 40 pontot javulva elénk került a pontversenyben. A megszerzett érmek és pontok alapján megállapítható, hogy továbbra is ôrizzük helyünket az olimpiai nemzetek élvonalában. Változatlanul három sportág, a kajak-kenu, a vívás és az úszás eredményei maghatározóak a magyar olimpiai csapat szereplése szempontjából. E három sportág Barcelonában 55 %-át, Atlantában 69 %-át, Sydneyben 57 %-át és Athénban 6o %-át hozta az összes pontoknak. Az is intô jel, hogy további három aranyérmes sportág - birkózás, öttusa, sportlövészet – eredményei csupán egyegy versenyzôhöz kötôdnek. Ahhoz, hogy továbbra is helytálljunk az egyre bôvülô és élesedô nemzetközi vetélkedésben, elsôsorban eredményességünk e három tartópillérét kell erôsítenünk, természetesen nem mondva le arról, hogy minél több csapatsportban szerezzük meg a részvétel jogát, és olyan korábban eredményes sportágak, mint a birkózás, torna, sportlövészet, ökölvívás, judo is-

■

mét, vagy nagyobb mértékben vállaljanak részt az eredményességben.

A MOB doppingellenes tevékenysége az olimpiai ciklusban • A MOB a 2001-ben hozott közgyûlési határozat alapján szerzôdést kötött minden olimpiai kerettaggal, amelyben a sportoló kötelezettséget vállal a tiszta felkészülésre, és minden hazai és nemzetközi doppingellenes szabály betartására. • A MOB honlapján a naprakész tiltott szerek listája 2001-tôl mindenki számára elérhetô volt. 2003-ban a MOB minden sportági szakszövetségnek CD ROM-on is átadta az aktuális doppinglistát. • A MOB képviseletet kapott a doppingellenes kormányrendelet alapján megalakult Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testületben. Sajnos a Testület megalakulása óta érdemi munkát nem végzett. • A MOB saját költségén „zöld számot” biztosított két doppingszakértônek, dr. Bakanek Györgynek és dr. Hollósi Ildikónak. E számokon a sportolók, sportszakemberek bármikor térítésmentesen hívhatták tanácsért, információért a szakértôket. • 2003. április 8-án A doppingellenes küzdelem fejleményei címmel konferenciát rendezett a TF-en, melyen az olimpiai felkészülésben résztvevô szakemberek, a „Gerevich” ösztöndíjasok, és NUPI által foglalkoztatott utánpótlás edzôk vettek részt. • A sportegészségügyi csoport vezetôje a keretorvosokon keresztül egészségügyi napló vezetésére kötelezte az olimpiai kerettagokat. A naplóban a sportolónak illetve a keretorvosnak fel kellett tüntetni minden egészségügyi beavatkozást (betegség, gyógyszerezés, orvosi beavatkozás, stb.). • A MOB Elnöksége 2004 március 3-i ülésén elrendelte, hogy minden, az olimpián résztvevô sportoló a kiutazásig kötelezôen doppingvizsgálaton vegyen részt. A Doppingellenôrzô Vizsgálati Központ 2004-ben 263 olimpiai kerettagnál megvizsgált 364 teszt negatív vizsgálati eredményt hozott. 96 db mintát - elsôsorban az úgynevezett dopping érzékeny sportágakban - a nemzetközileg akkreditált bécsi doppinglaborban vizsgáltak meg. Pozitív esetet nem jelentettek. • Az OSEI 2004. áprilisában „Doppingvétség nélkül” címmel tájékoztató füzetet jelentetett meg sportolók és sportszakemberek részére, melyet az olimpiai csapat minden tagjához eljuttattunk. • Az olimpiai helyszínén az egészségügyi csoport állandó doppingügyeletet tartott, hogy biztosítható legyen az orvosi jelenlét a mintavételnél.

2004/4

• Ezért a MOB az eddigi magyar olimpiai részvételek történetében a legnagyobb létszámú egészségügyi csoport kiutazását biztosította. A fentiek alapján megállapítható, hogy a MOB jogosan vélelmezte a benevezett versenyzôk a tiltott teljesítményfokozóktól mentes olimpiai felkészülését és részvételét.

Az athéni doppingesetek Ennek ellenére a magyar olimpiai csapat kiváló szereplését sajnálatos dopping vétségek árnyékolták be. A magyar csapatvezetést hatás-, és illetékességi körén belül a helyszínen minden jogszerû lépést megtett a dopping vétségen ért sportolók érdekképviseletéért a nemzetközi fórumok elôtt. . Esetenként a magyar csapatvezetésnek információ hiánnyal és a sportági vezetôk részérôl bizonyos esetekben a segítségadás elmulasztásával kellett megküzdenie a versenyzôk és magyar csapat érdekeinek legmagasabb szinten történô ellátásakor. A MOB elnöksége az olimpia után hatáskörében mindent elkövetett az athéni doppingügyek felderítése, a vétkesek felelôsségre vonása érdekében. Az érintett két sportági szakszövetséget felszólította, hogy vizsgálják ki a sportágukban elôfordult eseteket és tegyék meg a megfelelô intézkedéseket, a doppingvétséget elkövetôk és az ôket segítôk ellen. A doppingesetek tisztázását megnehezíti, hogy sajnos Magyarországon nincs törvényi szabályozás a doppingvétségek hatósági felderítésére és az elkövetôk felelôsségre vonására.

Zárszó Sajnos a 2004-es Sporttörvény alapján 2005-tôl bevezetésre kerülô állami sportfinanszírozási rendszer, a MOB köztestületi jogosítványainak, döntési kompetenciájának csökkentése elôrevetíti annak veszélyét, hogy az a kedvezô folyamat, ami Sydney és Athén között két kormány részérôl is tapasztalható volt az olimpiai felkészülés támogatásában, megszakad, és ez kedvezôtlenül befolyásolhatja jövôbeni olimpiai eredményességünket. Ezért a Nemzeti Sporthivatalnak és a Nemzeti Sporttanácsnak mielôbb tisztáznia kell a MOBnak a következô olimpiai ciklusra szóló hatáskörét az olimpiai felkészülés tervezésében, irányításában, ellenôrzésében és támogatásában. Megfelelô pénzügyi garanciák és hatáskör hiányában a MOB nem tudja ellátni az elmúlt olimpiai ciklushoz hasonló eredményességgel ezeket a feladatait.

■

2004/4 Vívóedzôk külföldön

Igaz, hogy öregbítik a magyar vívás hírnevét, de… Már sokkal többet vesztünk a hiányukkal, s azzal, hogy a mieink ellen nevelik a riválisokat, mint amennyit - erkölcsileg - ez ér! Íme, néhány ismert név a „határon túli magyar mesterek” listájáról: Ausztria: Gerevich Pál, Hammang Ferenc, Szlovenszky Lajos Németország: Somodi Lajos, Bujdosó Imre, Salamon Gábor, Berczellédy Tamás Anglia: Kopetka Béla, Kiss Róbert Finnország: Skoró István Luxemburg: Sima István Spanyolország: Tábor Sándor Portugália: Szlovenszky István India: Marton István Egyesült Államok: Udvarhelyi Kornél Szaúd-Arábia (nem állandó): Pézsa Tibor, Székely Zoltán

- Mi az, amihez ezzel szemben ragaszkodna? - A biztonsághoz feltétlenül! Ehhez pedig egyértelmûen négyéves, mondjuk mostantól a pekingi olimpiáig érvényes szerzôdésekre van szükség… Ne legyen kapkodás, ne az éppen aktuális eredmények szabják meg a megállapodások idôtartamát. Aztán vissza kellene adni a mesteredzôi cím rangját, nimbuszát… Régen jelentôs erkölcsi elismerésnek számított, ha valaki elnyerte, ma ki lehetne fejezni a megkülönböztetést pénzben is… Most arról nem akarok mesélni, hogy Franciaországban, ha valaki két olimpiai ciklusban, mondjuk fegyvernemi vezetôedzô a válogatott mellett, az csak ezzel a ténykedésével nyugdíjra lesz jogosult! Tudom, ettôl mi még nagyon messze vagyunk… - Arról mi a véleménye, hogy a NUPI máris sok edzôt tart el közpénzbôl? - Tudtommal több, mint százat… Hogy most mennyit fizetnek nekik, azt pontosan nem tudom, de három évvel ezelôtt egy fôfoglalkozású edzô 140, egy mellékfoglalkozású 70 ezer forintot kapott. És persze tisztában vagyok vele, hogy létezik még a Gerevich-ösztöndíj is… - Meg az úszóknál létezett a külön szövetségi juttatás… - Irigyeltem is érte ôket! De rögtön leszögezném, hogy a felsoroltak is engem igazolnak: mint a magyar sportban minden, ugyanúgy az edzôk javadalmazása is átláthatatlanul többcsatornás… Abszolút feleslegesen, mert minden olyan pénzt, amit az edzôknek szánnak, be kéne tenni egy zsákba a Nemzeti Sporthivatalban! Egy csapásra sokkal tisztábbak lennének a viszonyok… - És hazajönnének a külföldön dolgozó mesterek… - Á, nem, ez nem menne egyik napról a másikra, de hogy az elvándorlás megszûnne, az biztos! Érdemes lenne itthon Serényi Péter maradni! * Másodközlés a szerzô hozzájárulásával. (Sport Plusz – 2004)

MAGYAR EDZŐ 41

Kerékpáros edzôtovábbképzô konferencia – Freiburg A Német Kerékpáros Szövetség (BDR) 2004. évi edzôtovábbképzô konferenciáját november 12-14-én Freiburgban, az olimpiai központban rendezték meg a helyi egyetem sporttudományi intézetének és az egyetemi orvosi intézet sportorvosi részlegének közremûködésével. A MAgyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET) elsô ízben vett részt a rendezvényen a Magyar Edzôk Társaságának (MET) támogatásával. Fülöp Tibor alelnök, az Oktatási Bizottság vezetôje és Polonyi Balázs sporttudományi szakember, a paderborni egyetem korábbi hallgatója hasznos tárgyalásokat folytattak többek között Heiko Salzwedellel, az egykori NDK, késôbb Anglia pályaválogatottjának, majd az ausztrál országúti válogatottnak edzôjével, aki jelenleg is felelôs Robbie McEwen felkészítéséért. A kiváló szakember körvonalazta egy közeljövôbeli magyarországi UCI (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) edzôképzô tanfolyam megrendezésének lehetôségét, melyhez felajánlotta személyes segítségét. Horváth Balázs, a 15 éve Németországban élô és jelenleg Hannoverben sporttraumatológiát tanuló edzô magyar versenyzôk német csapatban való szerepléséhez ajánlott segítséget, valamint meghívta a MAKET alelnökét egy teljesítménydiagnosztikai laborban eltöltendô szakmai gyakorlatra. Megállapodás született szakmai anyagok cseréjérôl és egyéb együttmûködési lehetôségekrôl. A konferencia elôadásai igen magas színvonalúak voltak, errôl az elôadók személye is gondoskodott. Elôadást tartott többek között Yorck Olaf Schumacher, a német pályaválogatott orvosa; Lothar Heinrich, a T-Mobile (ex Telekom) proficsapat orvosa; Björn Stapelfeldt, a freiburgi kerékpáros teljesítménydiagnosztikai labor vezetôje és Ulrich Schoberer, az SRM terhelésdiagnosztikai mûszer feltalálója. Az elôadások négy témakör köré csoportosultak: Edzés és teljesítmény; Hajtástechnika; Erôedzés; Edzésdokumentáció. A biomechanikai és a teljesítménydiagnosztikai labor megtekintésén kívül bemutatásra kerültek azok a gimnasztikai gyakorlatok, melyek nagy szerepet játszanak a törzs stabilizálásában, valamint az erôgépeken végrehajtandó legfontosabb erôfejlesztô módszerek. Junker professzor, a lipcsei sporttudományi szakember gondolatai zárták a nagy sikerû konferenciát: „…a kerékpársportban napról-napra növekednek a teljesítmények. Nekem is, Önöknek is el kell gondolkodni a hallottakon, és nincs más lehetôségünk, mint tanulni, kutatni, és tökéletesíteni az edzésmódszereket!…” A konferencia anyagából szakcikk megjelentetését tervezzük a Magyar Edzô címû folyóiratban, valamint PowerPoint elôadást kívánunk tartani az új ismeretekFülöp Tibor bôl.

42 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

■

MAGYAR EDZŐ 7

2004/4

Sportolók ásványi anyag szükséglete Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

E rovat keretében eddig – úgy vélem számos érdekesnek, izgalmasnak minôsíthetô témakörrel foglalkoztunk. Így a fehérjebevitel, a folyadékfogyasztás, a testtömegcsökkentés, a mérlegelést követô táplálkozás, a vegetariánus táplálkozás, a kreatinkiegészítés, a tápláltsági állapot s a szabad aminosavak alkalmazásának kérdéseivel. E rész témája az ásványi anyag szükséglet (ill. bevitel és élettani hatás), s azon belül a makroelemek tárgyköre.

Makroelemek az élelmiszerekben Az emberi szervezet által igényelt ásványi anyagok közül azokat nevezzük makroelemeknek, amelyekbôl a napi szükséglet g vagy azt közelítô nagyságrendû, s a testszövetek koncentrációja általában nagyságrendileg g/kg körüli érték. Ellentétben a mikroelemekkel, nyomelemekkel, mezoelemekkel, amelyekbôl (ha esszenciálisak) sokkal kisebb a szükséglet, ill. a koncentráció értékek is több nagyságrenddel alacsonyabbak. A makroelemek valamennyien esszenciálisak (életfontosságúak), ezek biológiai szerepét jól ismerjük, s meghatározásukra régóta rendelkezésre állnak megfelelô analitikai eljárások. A makroelemek közé 4 fém (Na, K, Ca, Mg) s 3 nem fémes elem (P, Cl, S) tartozik, a szervezetet alapvetôen felépítô elemeket (H, O, C, N) nem makroelemeknek, hanem biogén elemeknek hívjuk. A szervezetünkbe jutó ásványi anyagok döntô része természetes élelmiszereinkbôl és italainkból származik, bár esetenként – élsportolók táplálkozásában különösen - nem elhanyagolható a különbözô adjuváns szerekkel, táplálék-kiegészítôkkel felvett mennyiség sem. Kihangsúlyozandó, hogy természetes eredetû élelmiszereink (pl. tej, gyümölcsök, tôkehús, gabonafélék) kálium tartalma nagyságrendileg – esetenként 2-3 nagyságrend-

del - haladja meg a nátriumtartalmat, ugyanakkor az élelmiszer-elôállítási technológiák során igen jelentôs mérvû lehet a sózás (a sajt, a kenyér, a húsipari termékek sótartalma jelentôsen meghaladja a tej, színhús, liszt sótartalmát), aminek következtében a táplálkozás-élettani szakemberek véleménye szerinti, optimálisan 1.0 körüli (Na+Ca):(K+Mg) arány akár jelentôsen eltolódhat, s meghaladhatja a 3.0 értéket is. Ahhoz, hogy élettani optimumot közelítsük, ahhoz mérsékelni kell a konyhasófogyasztást, ügyelni kell a nem kiugróan

magas kalciumbevitelre (mérséklet tejfogyasztás!), növelni a káliumban dús zöldségfélék, gyümölcsök fogyasztását, s esetleg a magnéziumban dús ill. dúsított termékek fogyasztására is odafigyelni.

Élettani hatás és ásványi anyag szükséglet A következôkben a már említett 7 makroelemre vonatkozóan ismertetjük ezen elemek szervezeten belüli elôfordulásának mértékét, s nekik tulajdonítható lényegesebb élettani hatásokat, a A hosszútávfutóknak különösen oda kell figyelni az ásványianyag bevitelre. Stefano Baldini a maratoni futás athéni olimpiai bajnoka

A válogatottak mellett dolgozó szakemberek munkáját az elért teljesítmény, és az elvégzett munka minôsíti. egyre kevesebb azoknak az egyesületi szakembereknek a száma, akik teljes szellemi és fizikai kapacitásukkal az edzôi munkára tudnak koncentrálni. Érdekes és tanulságos, hogy például az atlétikában a döntôs helyen végzettek mindegyike rendelkezik, un. „fôállású” edzôi háttérrel, akik ugyan teljesen eltérô anyagi és foglalkoztatási körülmények között dolgoznak. Rohamosan csökken a versenyzôkkel valóban fôfoglalkozásban tevékenykedô edzôk száma. Az olimpiai kerettagokat az egyesületekben felkészítô szakemberek jelentôs része több sportágban társadalmi munkásként, nyugdíjasként, jobb esetben mellékfoglalkozásban foglalkozik versenyzôjével. Ez a „státusz” – minden igyekezetük és áldozatvállalásuk ellenére – általában behatárolja a foglalkozásokra fordítható idôt és energiát. Ennek a problémának a rendezése a magyar sport jövôjét alapvetôen befolyásolja. A sportági szövetségek az olimpiai felkészüléshez elsôsorban a szervezési feladatok elvégzésével tudtak hozzájárulni. Ez fôként a szükséges anyagiak megteremtése és az anyagi támogatás igazságos elosztása terén tükrözôdött. Sok energiát fordítottak az olimpiai keretek mûködésének biztosítására, a hazai és külföldi edzôtáborok elôkészítésére és lebonyolítására, az utazások megszervezésére, az eszközök és felszerelések beszerzésére.

Valamennyi szövetség foglalkozott a felkészülés során a dopping elôírások, szabályok, törvények, valamint az aktuális doppinglisták versenyzôkkel történô megismertetésével. Részt vettek a MOB által ebben a témakörben szervezett rendezvényeken. A hazai és nemzetközi doppingellenes szervezetek minden sportágat többször vizsgáltak. A vizsgálatok valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak.

A nemzetközi erôviszonyok alakulása az Athéni Olimpia eredményeinek tükrében A résztvevô országok száma a múlt század kilencvenes éveiben történt nagy politikai, társadalmi változások után stabilizálódott. Athénban minden olimpiai nemzet jelen volt. Az utolsó három olimpián a résztvevô nemzetek száma mindössze öttel emelkedett. Az éremszerzô országok száma a sydneyi 80-ról 75-re csökkent. Az éremtáblázaton az aranyérmek számát tekintve az Egyesült Államok mögött a második helyet meglepetésre Kína foglalta el, megelôzve Oroszországot. Az összes érmek számát tekintve azonban még Oroszország a második. Kína látványos elôretörése arra enged következtetni, hogy máris rendkívüli erôfeszítéseket tesznek a 2008-as Pekingi Olimpiára. Érdekes képet mutat az érmeik megoszlása: a 32 arannyal szemben összesen 31 ezüstöt és bronzot szereztek. A másik meglepetés nemzet Japán. A Sydney-

ben elért öt arannyal szemben Athénban 16-ot nyertek, és az összes érmeik száma 18-ról 37-re emelkedett. Érdekes, hogy az ausztrálok eggyel több aranyat nyertek Athénba, mint Sydneyben. Az elôzô olimpia elsô tíz nemzetébôl kiszorult Kuba és Hollandia, helyüket Japán és a Koreai Köztársaság foglalta el. NagyBritannia a Sydneyben tett nagy ugrás után stabilan tartja helyét a világ élvonalában. Németország további érmeket veszítve egy hellyel ismét hátrébb szorult. Magyarország az éremtáblázaton Sydneyhez hasonlóan a 13. helyen végzett. Megelôztük Romániát, viszont Japán elénk került. Az Athénban megnyerhetô 926 érembôl a két legtöbb érmet szerzett ország, az Egyesült Államok és Oroszország együttesen 195-öt szereztek meg. (21 %). Az elsô tíz ország az érmek 56,2 %-át, az elsô 20 ország az érmek 73,8 %-át szerezte meg. Ez Sydneyhez képest csekély, alig több mint egy százalékos emelkedést jelent. A további 55 éremszerzô nemzet osztozott az érmek alig 27 százalékán, 126 nemzet pedig érem nélkül maradt. Tehát míg siker koronázza a NOB törekvéseit a teljes körû, valamennyi nemzetet felvonultató olimpiák rendezésére, egyre kevesebb nemzetnek van érmes sikerélménye. Az aranyérmek megoszlását tekintve hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Az Athénban kiadott 301 aranyérembôl az Egyesült Államok és Kína együttesen 22,2 %-ot szerzett meg. Az elsô tíz ország az aranyak 60 %-át, az elsô 20 a 80

6 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Sportszakmai jelentés az Athéni Olimpiai Játékokról Köpf Károly Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

„Álomszerû, felejthetetlen játékok voltak” Ezzel a mondattal zárta be Jacques Rogge, a NOB elnöke az Athéni Olimpiát Az athéni olimpiának valóban felejthetetlen, egyszeri atmoszférája, hangulata volt. A görögök kitûnôen ötvözték az antik olimpiák szimbólumait a modern kor követelményeivel. Az olimpia sikeres lebonyolításával csattanós választ kaptak azok, akik még közvetlenül a játékok elôtt is kétségbe vonták, hogy Athén képes lesz az olimpia megrendezésére. . Kétségtelen, hogy a rendezôk jelentôs lemaradásban voltak az elôzetes tervekhez és az ígéreteikhez képest, de jó mediterrán szokás szerint mégis az utolsó pillanatban minden „összeállt”. Teljes körû volt a részvétel az olimpián, a NOB mind a 202 tagországa képviseltette magát. A programban Sydneyhez képest nem volt lényeges változás. Nem volt újonnan felvett sportág, csupán néhány új versenyszám került fel az olimpia programjára. Elsô ízben vehettek részt, például az olimpián a birkózó nôk, és a nôi kardvívók. Mindössze eggyel több versenyszámban – 301-ben – avattak bajnokot, mint Sydneyben.

Célkitûzések A MOB 2001. június 21-i Közgyûlése az alábbi célokat tûzte ki az olimpiai csapat elé: • Minél több sportágban megszerezni a részvételi jogosultságot és minél nagyobb sportolói létszámmal részt venni az olimpián. • A sydney-i eredményességet megismételve megôrizni helyünket a világ elsô 15 nemzete között. • Az olimpián résztvevô sportolók közelítsék meg, vagy szárnyalják túl eddigi legjobb teljesítményüket A minden eddiginél nehezebb kvalifikációs idôszak végén 22 sportág teljesítette sikerrel ezt a célt. . A Magyar Olimpiai Csapat 217 versenyzôvel vett részt az olimpián. (Sydneyben 191 volt a versenyzô létszám).

Teljesítés • A Magyar Olimpiai Csapat 8 arany, 6 ezüst és 3 bronzérmet szerzett. Ez azonos a Sydneyben megszerzett érmek számával és azok eloszlásával. Az érme-

ken kívül 8 db. IV., 8 db V., és 6 db VI. helyezéssel a nem hivatalos pontszámítás ( 7-5-4-3-2-1) szerint 144 olimpiai pontot értünk el. Ez kilenc ponttal múlja felül a sydneyi eredményt. Az érmek számát tekintve a nemzetek rangsorában a 13., a pontokat tekintve a 14. helyen végeztünk. Így a csapat teljesítette a kitûzött célt, megôrizte helyét az olimpiai nemzetek élmezônyében. Ennél is fontosabb az a tény, hogy sikerült megállítani a barcelonai olimpia óta mutatkozó visszaesést mind az érmek számában, mind a pontszámban. • Az olimpián részt vett sportolóink döntô többsége becsületes küzdelemben helytállt, s ha nem is tudta mindenki legjobb formáját hozni, legjobb teljesítményét elérni, összességében hozzájárult az olimpiai csapat sikeres szerepléséhez. Kilencvenkilenc sportolónk végzett az elsô hat hely valamelyikén.

Az eredmények értékelése A tervezett kvalifikáció és az eredményesség teljesítése sportáganként eltérô módon sikerült. Az eredményességi célkitûzésüket maradéktalanul teljesítették a kajak-kenu és a vívás sportágak. De még ezeknél a sportágaknál is található egy-egy, a vártnál gyengébb teljesítmény: kajak-kenuban a kenu szakág, vívásban a csapatok szereplése. Jónak mondható teljesítményt nyújtottak az atlétika, birkózás, kézilabda, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, úszás és vízilabda sportágak. Azonban ezeknek szinte mindegyikénél – talán az úszás kivételével – komoly hiányosságok is tapasztalhatók. A birkózás, öttusa és sportlövészet sportágak aranyérmük ellenére, összességükben elmaradtak a tervezett eredményességüktôl. A kézilabda és vízilabda sportágak pedig féloldalasnak bizonyultak. A két sportág erejét mutatja, hogy mindkét nemben kvalifikációt szereztek, viszont a nôi kézilabda csapat és a nôi vízilabda csapat messze elmaradt a várt teljesítménytôl. Az atléták és súlyemelôk teljesítményét pedig a doppingvétségek rontották le. A várakozás alatt szerepeltek az asztalitenisz, evezés (a pontszerzés ellenére), a judo a kerékpár, mûugrás, ökölvívás, tenisz, torna (elsôsorban a gyenge kvalifikációs eredmé-

nye miatt, ugyanakkor Gál Róbert pontszerzése elismerésre méltó). Különösebb várakozás nélkül tekintettünk a triatlon, szörf, vitorlázás sportágak szereplése elé. Sajnos a tapasztalatok az mutatják, hogy az elôzetes borúlátásunk jogos volt. Ezeknek a sportágaknak egyelôre csak a kvalifikáció megszerzése lehet a reális célkitûzésük. Az olimpiai eredmények azt mutatják, hogy a kvalifikáció minél korábbi megszerzését kell szorgalmazni. Így hosszabb idejû és jobban tervezhetô a csúcsformát biztosító olimpiai felkészülés. Ezt igazolják a korábbi világversenyen kvalifikációt szerzettek eredményei (Vörös Zs., Igaly D., férfi vízilabda, férfi kézilabda, stb.), illetve az, hogy akiknek az elôzô évek világversenyein nem sikerült kvalifikációt szerezni, és csak az utolsó pillanatban teljesítették a részvételi követelményeket, azok többségükben elmaradtak a várakozástól A szövetségek többsége reálisan értékelte a versenyzôk, egységek, csapatok olimpiai teljesítményét. Az elért eredményesség, vagy sikertelenség szakmai okainak feltárása azonban legfeljebb részleges, vagy teljesen hiányzik a jelentésekbôl. A személyekre szólóan is sikeresnek értékelt felkészülések alapján a szakvezetôk nehezen találnak magyarázatot a várt csúcsformák elmaradására. Ezt elsôsorban pszichés problémákkal indokolják. A folyamatos, szisztematikus képességfejlesztés a zsúfolt válogatott és hazai versenyprogram miatt háttérbe szorult. Ennek hiánya esetenként a technika rovására ment. A technikai képzés egyébként is szerényebb keretek között folyt. Az erônléti fogyatékosságok és a technikai hibák kedvezôtlenül befolyásolták a tervezett taktikai elgondolások megvalósítását. A küzdôsportágakban egyre jelentôsebb gond a hazai élmezôny szûk létszáma, melybôl következôen nem tudták a szükséges színvonalú és létszámú partnereket biztosítani a felkészülés során. Az olimpiai kerettagokat adó egyesületekkel és szakosztályokkal döntô többségében a szövetségek kölcsönös alkalmazkodásra alapuló jó együttmûködést alakítottak ki. Kiemelt figyelmet fordítottak olimpiai kerettagjaikra. Esetenként felkészülésük anyagi feltételeihez is hozzájárultak, ami azonban a klubok tevékenységének más fontos területeirôl vont el pénzt.

■

MAGYAR EDZŐ 43

2004/4

sportoló napi szükségletét s az adott elemben dús élelmiszereket. Jelen dolgozatban az alkáli földfémek közé sorolható kalcium és magnézium kerül terítékre, majd a cikksorozat késôbbi részeiben az alkáli fémek (Na és K) s végül a nemfémes elemekhez sorolt ásványi anyagok (P, Cl, S) következnek. A sorrendet nem a szervezeten belüli elôfordulás aránya determinálja, hiszen ennek alapján a kalciumot a foszfor követné, aztán kálium, kén, nátrium, klór és magnézium lenne a sorrend.

Kalcium és kalciumszükséglet A makroelemek közül a szervezetben a kalcium fordul elô a legnagyobb mennyiségben, a testtömegnek hozzávetôlegesen 1.5 %-a kalcium. Döntô többsége (több, mint 98 %) a csontozatban és fogazatban található – a csontozat aránya a testfelépítéstôl, testtömegtôl, életkortól, választott sportágtól függôen többnyire 13-18 % - s a csont ásványi anyaga lényegében kalciumfoszfát. A vérplazmában csupán 1-2 g kalcium van. A sportoló napi kalciumszükséglete 23 g-ra becsülhetô. Kalciumhiány esetén csontképzôdési zavarok léphetnek fel, s a kalciumnak szerepe van a normális izomtónus fenntartásában s az idegmûködésben is. Ca-hiány esetén csökken a vér Ca-szintje, izomgörcsök, véralvadási zavarok léphetnek fel. Ha a szervezetben nagymérvû, izzasztással történô fogyás miatt lép fel sóhiány, s az izomgörcs ennek következménye, úgy ez intravénás Ca-injekcióval általában megszüntethetô. A kalciumfelszívódást és hasznosulást jelentôsen befolyásolja a táplálék összetétele. A nagy oxálsavtartalmú élelmiszerek (pl. sóska, rebarbara) oldhatatlan oxalátként megkötik a kalciumot, s gátolja a kalciumfelvételt a cereáliák korpájában található fitát is, s általában a diétás rostok. A szabaddá váló zsírsavak is képezhetnek kalciumszappant, s ezáltal gátolják a felszívódást. A laktóz (tejcukor) viszont elôsegíti a kalcium hasznosulását. A kalcium ugyanakkor befolyásolja a magnézium, valamint számos mikroelem felszívódását, tehát a túlzott bevitel (pl. esetleg Ca-pezsgôtablettából) is kerülendô. A nagy kalciumbevitel általában csökkenti, a kalciumhiányos táplálkozás viszont fokozza ezen ásványi anyagok retencióját. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a kalciumban gazdag táplálék bizonyos szempontból védôételnek is tekinthetô. Ugyanis a bôséges kalciumfogyasztás csökkenti bélcsatornába jutó toxikus nehézfémek (pl. ólom, kadmium) retencióját. Fôleg nôk esetében döntô jelentôsé-

gû a kalcium bôséges bevitele. A klimaxot követôen a posztmenopauzás oszteoporózis megelôzésére elônyös a Ca bevitel fokozása. A leglényegesebb persze az, hogy ifjú- és felnôttkorban olyan csonttömeget építsünk fel, amelybôl – a nehezen kivédhetô s a hormonális változásokból törvényszerûen adódó csonttömeg csökkenés következtében – nyugodtan csökkenhet némileg a kalcium tartalom, egészségi károsodás nélkül is. Közismert, hogy egy 80 éves nô csontjainak Ca-tartalma mintegy 20-30 %-kal kisebb, mint 40 éves korban. Ugyanezen csökkenés csupán 10-15 % férfiak esetében. Élelmiszereink közül legfontosabb Caforrás a tej, s a különbözô tejtermékek, bár a kenyér s a zöldségfélék Ca-tartalma sem elhanyagolható. Ha ivóvízként kemény vizet fogyasztunk (15 német keménységi foknál keményebbet), akkor a Ca-egyensúly számításánál a vízben lévô kalcium-mennyiséget is figyelembe kell venni.

Magnézium és magnéziumszükséglet A magnézium számos enzimatikus folyamat katalizátora s a csontszövetek alkotó eleme. A szervezetben nagyságrendileg kisebb arányban fordul elô, mint a kalcium, az elôfordulási arány általában 0.1 % alatti érték. Bár a szervezeten belül fôleg a csontrendszerben (50-60 %) található, a kálium után a magnézium a legnagyobb mennyiségben elôforduló intracelluláris kation. Fontos szerepe van az izommembrán elektromos potenciáljának fenntartásában, a neuromuszkuláris transzmisszió biztosításában, szerepet játszik az oxidatív foszforilációban s a glü-

kóz és zsírsavak intermedier anyagcseréjében, továbbá befolyásolja a fehérjeszintézist is. Hatása részben szinergista, többnyire antagonista a kalciuméval. Az egészséges szervezet akkor is képes a magnéziumhomeosztázis hosszabb idôn keresztül történô fenntartására, ha a magnéziumbevitel széles határok között változik is, ugyanis bôséges magnéziumfogyasztáskor a felszívódás mértéke csökken (kb. 25%), alacsony bevitel esetén viszont nô (kb. 50 %). A sportoló napi Mg-szükséglete legfeljebb 1-1.5 gra becsülhetô, ami természetesen számos tényezôtôl – pl. kalciumbevitel, folyadékfelvétel – függ. A lényeg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás kb. 1:2 arányú Mg:Ca bevitelt jelent. A magnéziumot újabban hipertóniában és érrendszeri bántalmakban szenvedôk kezelésére is sikerrel alkalmazzák, s funkcionális élelmiszerként magnéziummal dúsított italok is forgalomba kerülnek. Az élelmiszerek és italok viszonylag egyenletes eloszlásban tartalmazzák a magnéziumot – ellentétben a kalciummal – s magnéziumban dúsnak a zöldségfélék, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék tekinthetôk. Jelentôs a húsokból származó magnéziumfelvétel is, ugyanakkor a tej és tejtermékek esetében – bár az abszolút Mg mennyiség nem tûnik kevésnek – az igen magas kalcium tartalom miatt a relatív magnézium koncentráció nagyon alacsony. A magnézium hiányáról – normális, változatos táplálkozás esetén – nem beszélhetünk. A rovat következô részében – továbbra is kapcsolódva az ásványi anyagok ill. ezek szükséglete témakörhöz – a kálium és nátrium szükséglet ill. bevitel kérdésével foglalkozunk.

44 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Néhány gondolat a vegán táplálkozásról a sport kapcsán Bevezetés Érdeklôdéssel olvastam Tóth Viktor, 35 éves amatôr triatlonista gondolatait a MAGYAR EDZÔ 2004/3 számában. A szerzô vegán, s a cikkben a vegán élsport (általa fehér foltnak nevezett terület) egyes kérdéseit elemzi, ill. a saját tapasztalatait írja le. A cikk egyik megállapítása – inkább csak vélekedése - hogy a XXI. században meglehetôsen sok tudományos kutatás cáfolja azt a tévhitet, hogy vegánként nem lehet teljesen egészséges életet élni. A másik megállapítás – amire ugyancsak reflektálni kívánok – az Dave Scott világbajnok, s két olimpiai bajnok, Edwin Moses és Carl Lewis esete, akik a szerzô szerint vegánként érték el legjobb eredményeiket, s ez ellentétben áll azzal, amit én a MAGYAR EDZÔ 2003/3 számában írtam a vegetáriánus sportolók táplálkozását elemzô cikkemben.

Vegán táplálkozás a vegetarianizmuson belül Nem vitatható, hogy az ember fogazata, gyomor- és bélrendszere nem a vegetáriánus táplálkozást példázza, igaz, a húsevô (ragadozó) állatokéhoz sem hasonló. Hanem éppen az un. vegyes táplálkozásra utal, arra, hogy jól kiegyensúlyozott, állati és növényi eredetû táplálékot egyaránt tartalmazó étrend illik hozzá. Ha valaki szigorúan vegetáriánus, akkor – sajnos – elôbb vagy utóbb nagy valószínûséggel bizonyos hiánybetegségek megjelenése várható, hiszen számos komponensbôl a csak növényi étrend hiányos. Nagyon-nagyon odafigyelô, kínosan precíz táplálkozási forma szükséges ahhoz, hogy a táplálkozás adekvátnak legyen tekinthetô, azaz az élettanilag szükséges anyagok (pl. esszenciális aminosavak, mikroelemek) hiány nélkül jussanak a szervezetbe. Az un. ovo-vegetáriánus ill. lakto-vegetariánus táplálkozási formák már enyhítik e problémákat. A vegetarianizmuson – ennek lehetnek pl. vallási vagy anyagi okai is – belül különleges, s még inkább problémás területet képvisel a vegánok táplálkozása. Ez egy nagyon szigorú táplálkozási forma, azt jelenti, hogy ennek követôje kizárólag növényi eredetû táplálékot fogyaszt, s ezen belül is kizárólag olyan mezô-

gazdasági termékeket, élelmiszereket, amelyek semmiféle hôkezelésnek, technológiai mûveletnek nem lettek kitéve. Ez lényegében nyers koszt fogyasztását jelenti, pl. zöldségféléket, gyümölcsöket, gabonamagvakat, dióféléket nyers, eredeti, natúr állapotban. Ez olyan táplálkozás, amire a szakemberek egyértelmûen azt mondják, hogy kerülendô, hiszen nagyon egyoldalú, s számos hatóanyagban, élettanilag fontos komponensben hiányos.

milyen, a felkészülést harmonikusan támogató orvosi segítséget kaptak (pl. táplálék-kiegészítôk) a teljesítmény fokozása érdekében. Medicinális háttér nélkül ma egyszerûen nem lehet pl. rövidtávfutásban világraszóló eredményt elérni. S minél magasabb a sportoló teljesítôképessége, minél magasabb az általa elért teljesítményszint, annál döntôbb ez a tényezô. Nem attól fut valaki 10 másodpercen belüli 100 métert, hogy nyers sárgarépát rágcsál.

Sport és vegán táplálkozás, teljesítôképesség

Egészséges-e a vegetáriánus táplálkozás?

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapja a jó sportteljesítménynek, természetesen csupán szükséges, de nem elégséges tényezô. Ha viszont a táplálkozás adott összetevôkre vonatkozóan inadekvát, akkor a hiányt pótolni kell, különféle un. adjuváns szerek alkalmazásával. Minél inkább eltér a táplálkozás a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet alkalmazó táplálkozástól, annál nagyobb feladatot jelent a megfelelô tápanyagkiegészítés, a különbözô táplálék-kiegészítôk alkalmazása. Biztonsággal állítható, hogy a szigorúan vegetáriánus táplálkozás önmagában (azaz adjuvánsok, táplálék-kiegészítôk nélkül) nem nyújt kellô alapot a magas szintû sporteredmény eléréséhez. Tóth Viktor nagyon-nagyon rossz példát hoz ennek cáfolatára, amikor arról ír, hogy Dave Scott, Edvin Moses és Carl Lewis eredményei igencsak magas szintûek, holott vegán sportolókról van szó. Az ô esetükben ugyanis a teljesítményt nem alapvetôen az határozta meg, hogy milyen alaptáplálkozást folytattak – hanem az, hogy

Igen, az lehet, de kiegészítést igényel. Az viszont tény, hogy a vegetáriánus étrendet követôk életvitelében fellelhetôk bizonyos – egészségi szempontból egyértelmûen pozitívan értékelhetô – különbségek a vegyes táplálkozást folytatókkal szemben. A vegetáriánusok ugyanis általában nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt, sok idôt töltenek természetes környezetben, s fokozottan ügyelnek a mentális kiegyensúlyozottságra, a stresszmentes körülmények biztosítására, a lelki egészség megóvására. Statisztikai adatokkal bizonyítható tény, hogy a húsmentes táplálkozást elônyben részesítôknél bizonyos betegségek (pl. végbélrák, tüdôrák, cukorbaj, magas vérnyomás, elhízottság, köszvény, székrekedés, aranyér-betegség) kisebb arányban fordul elô, mint a nem húsmentes táplálkozást folytatóknál. Ezen betegségek kisebb arányú elôfordulása azonban döntôen nem abból fakad, hogy valaki nem eszik húst, hanem az említett életmódnak és pozitív hatású életvitelnek köszönhetô.

■

MAGYAR EDZŐ 5

2004/4

mogatókkal: az újonnan alakult Nemzeti Sporthivatallal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, valamint a programok megvalósításában és az együttmûködésben kölcsönösen érdekelt intézményekkel, szervezetekkel, mint a TF (TFTI), MSTT, NUPI, OSEI, SOSZ, Magyar Egyetemi- és Fôiskolai Sportszövetség, Nemzeti Szabadidô Sportszövetség, az országos sportági szakszövetségek, a fogyatékkal élôk sportszövetségei és azok ernyôszervezetei.

Az edzôi szakma elismerése, elismertetése elsôsorban rajtunk múlik! Szervezetünk, a MET 1993. szeptember 1-én alakult, lényegében azzal a vezérgondolattal, hogy a testkultúra területén tevékenykedô sportszakemberek számára szakmai-érdekvédelmi fórumot teremtsen, s ezzel hatékonyan elôsegítse az érintettek szakmai tevékenységét. Mû-

ködésével igyekezett segíteni az edzôk és sportoktatók szakmai tudásának gyarapítását, munkájuk fokozottabb megbecsülését. Erre azért is szükség van, mert a rendszerváltás következtében kialakult kedvezôtlen sportfinanszírozási folyamatok következtében inkább nôtt a szakemberek kiszolgáltatottsága, semmint a szakmai és egzisztenciális lehetôségeik javultak volna. Az edzôi-sportoktatói szakma elismerése és támogatása - hogy finoman fogalmazzunk - nem tartozott a kiemelten kezelt feladatok sorába. A Magyar Edzôk Társasága fokozatosan erôsödött meg szervezetileg és bár bôségrôl ma sem beszélhetünk, a mûködéséhez szükséges minimális forrásokat sikerült megteremteni. Ennek köszönhetôen hirdethettük meg 2002-ben a „Megújulás programját”, s minden kétséget kizáróan, azóta minden évben sikerült valamit elôbbre lépnünk. Az elégedettség azonban mindig is kockázatot jelentô tényezô, veszélyes dolog. A pozitív jelek és kedvezô 2004-

beli történések ellenére ezért is fogalmaztam óvatosan, hogy még a látszatát is kizárjam az elégedettségnek, és inkább az el nem végzett feladatokra tettem utalást. Közhasznú társadalmi szervezet vagyunk, sajátos eszközeink nem lebecsülendôek, ám igazi sikert, áttörést kizárólag akkor tudunk felmutatni, ha céljaink érdekében képesek leszünk a korábbiaknál jóval intenzívebb módon mozgósítani, aktív és rendszeres cselekvésre bírni tagságunkat. Ez fontos feltétele annak, hogy növeljük tekintélyünket, befolyásunkat a magyar sport szakmai irányításában. Legyen tehát a 2005 évi programunk egyben felhívás is: a tömören felsorolt kilenc pont meghívó gyanánt is szolgáljon minden tagunk számára, mert tagjaink sokat tehetnek magukért, egymásért, szakmai közösségünkért, azért, hogy a Magyar Edzôk Társasága a jövôben még cselekvôbb, befolyásosabb szervezet legyen. Dr. Ormai László, a MET elnöke

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: 471-4325, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail: [email protected]; weboldal: www.met.iif.hu

ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á Fénym A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….…

Összegezô javaslat

Edzôi munkahely:……………………………………………………………………………………………………………………………

Ha valaki szigorúan vegetáriánus táplálkozást folytat, akkor vagy hiánytünetek fognak fellépni, vagy nagyon komplex kiegészítést igényel az adekvát tápanyagbevitel. Jobb tehát, élettanilag kedvezôbb tehát a vegyes táplálkozás.

Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………...............

Szabó S. András Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar 1118 Budapest, Somlói u. 14-16. e-mail: [email protected]

aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............…………

4 MAGYAR EDZŐ Mesteredzôi Kollégium javaslata alapján az edzôk saját szakmai-érdekvédelmi szervezete, a Magyar Edzôk Társasága maga döntheti el, hogy kiknek adományozza a kitüntetô címet, és ennek – a társaság presztízse szempontjából – alig túlbecsülhetô jelentôsége van. 2004. évi tagtoborzásunk kissé elmaradt várakozásainktól! Az áprilisi MOB konferencia alkalmával, az új belépôkkel sikerült túljutni a célul kitûzött minimum szinten, az 1000-es határon. A jelenlegi taglétszám 1100 fölött van. A tagság összetétele is érezhetôen pozitív irányba mozdult el, a fiatalabb korosztályok felé. A tagsági kártya bevezetése pedig szemmel látható motívumként hatott a tagdíjbefizetési hajlandóságra. Ezzel szemben nem teljesültek várakozásaink a szakmai és területi tagszervezetek alakítása, toborzása terén, melytôl a taglétszám nagyobb arányú növelését is vártuk. Informatikai rendszerünk fejlesztésének szûkös lehetôségeit is jellemzi, hogy a 2003-ban kialakított tagsági adatbázis rendszerét csak 2004-ben sikerült továbbfejleszteni. Ugyanakkor a titkárság költözésével kapcsolatos bizonytalanság miatt nem történt elôrelépés a weboldal teljes átalakításában, amely egyébként jelentôs költségráfordítást is igényel. Pozitív fejlemény, hogy a számítástechnikai eszközbeszerzéssel fennállásunk óta elsô alkalommal sikerült érezhetôen javítani a titkárság infrastrukturális helyzetén. Szakmai programjaink megvalósítását alapvetôen és jelentôsen meghatározta a fô támogatókkal (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség) való jó együttmûködés, továbbá a meghatározó intézmények és szervezetek (TF, TFTI, MSTT, NUPI, SOSZ) segítsége, közremûködése. 2004. évi szakmai programunk teljesítését összefoglalóan úgy értékelhetjük, hogy a magyar sportélet és a társaság jelenlegi helyzetében célkitûzéseink jelentôs részét a szakma és a tagság elvárásainak megfelelôen teljesítettük, emellett azonban néhány olyan feladat maradéktalan végrehajtásával adósak maradtunk, amelyeknek a teljesítése kedvezôbb kilátásokat teremthetett volna következô évi programunkhoz. Az okok feltárása további elemzést igényel, azonban eléggé nyilvánvalónak látszik a bizonytalan és ezért nehezen tervezhetô feltételrendszer, valamint az operatív munkavégzés szûk keresztmetszete és aránytalansága.

Kilenc pontban a jövôrôl: 2005. évi programtervezet Az elmúlt év tapasztalatai is megerôsítenek bennünket abban, hogy a magyar sport és az edzôk érdekeinek szolgálatá-

■

ban társaságunknak a továbbiakban is két kiemelt prioritása marad: a) a szakmai ismeretek gyarapítása (konferenciák, kiadványok, weboldal stb.), b) a szakma érdekeinek védelme, mind hatékonyabb képviselete (állandó és aktuális fórumokkal), szervezetünk jelentôs megerôsítése. 1. Továbbképzô konferenciák • A futás varázsa és tudománya II. – A közép- és hosszútávfutás fejlôdésének újabb eredményei • Fittségi edzés és korszerû táplálkozás • Utánpótlás-korúak gyorsaságfejlesztése • A labdás ügyesség fejlesztésének korszerû eszközei • Jogi érdekvédelem – tények és lehetôségek (II. Országos Edzôi Kongresszus) 2. Kiadványok A Magyar Edzôben, a közlésre leadott aktuális szakcikkek mellett megjelentetjük a konferenciákon elhangzott elôadások szerkesztett anyagát. Hasonlóan a 2004-ben megjelent „Edzôóriások” c. könyvhöz olyan egyedi kiadványok (könyvek, módszertani útmutatók) megjelentetését és részbeni támogatását is tervezzük, amelyek az edzôi-sportoktatói tevékenység hasznos módszertani segédeszközei, illetve ösztönzôi lehetnek. 3. Etikai-jogi érdekvédelem Ismét megkíséreljük egy kis létszámú, de ütôképes etikai-jogi bizottság felállítását, és tovább folytatjuk a sikeresen beindult állandó rovatot a Magyar Edzôben, amelyet kiterjesztünk a weboldalunkra is. Érdemes ismét napirendre tûzni egy állandó „MET ügyvéd”, vagy „Edzôk ügyvédje” foglalkoztatását, aki telefonos szolgáltatást nyújt a rászoruló edzôknek. Szükség van a néhány évvel ezelôtt kidolgozott edzôi etikai kódex korszerûsítésére, alapos átdolgozására is. 4. Mesteredzôi Kollégium és az edzôk munkájának elismerése Továbbra is munkálkodnunk kell az edzôi hivatás magasabb szintû, szélesebb körû és differenciált elismerésének elôsegítésén, például a fiatal edzôk jutalmazásával. Ennek érdekében tovább folytatjuk a Mesteredzôi Kollégium bôvítését, fiatalítását szakmailag elismert mesteredzôk bevonásával, a Kollégium mûködésének javítását, a szakmai elismerés új formáinak bevezetését. 5. Informatikai fejlesztés A weboldal 2004-ben elmaradt fejlesztését a 2005-ös évre ütemezzük át, jelentôsen korszerûsítve és alkalmassá téve azt tagságunk színvonalas kiszolgálására és interaktív kommunikációjára. To-

2004/4

vább korszerûsítjük hardver-szoftver ellátottságunkat, és a tagságra vonatkozó adatbázist fokozatosan kiterjesztjük az edzôi szakma fontosabb területeire. 6. Szakmai és területi tagszervezetek programja Ezen a téren tapasztalt elmaradásunkat 2005-ben erôteljesebb összefogással és hatékonyabb módszerekkel pótolnunk kell, hiszen az újonnan alakuló tagszervezetek súlyuknál fogva emelhetik a társaság szakmai tekintélyét és hozzájárulhatnak a taglétszám dinamikus gyarapításához. 7. Nemzetközi kapcsolatok A MET, mint a szakmai-módszertani folyóirat és egyéb szakmai anyagok kiadója, tagja a WSPA-nak, a Nemzetközi Sportlap- és Könyvkiadók Szövetségének. Jelenleg ez az egyetlen nemzetközi tagságunk és kapcsolatunk. Mindenképpen indokolt a kapcsolódás az edzôk más nemzetközi szervezeteihez, illetve a MET-hez hasonló más nemzeti társszervezetekhez. A szakmai fejlôdés érdekében – ha további forrásokat találunk – támogatni szeretnénk a külföldi edzôk és sportoktatók képzési-továbbképzési rendszereinek és intézményeinek a megismerését, az arra érdemes fiatal edzôk külföldi tanulmányútjait. Ezen kívül tovább kell bôvíteni az idegen nyelvû szakanyagok behozatalát, akár saját lehetôségeink átcsoportosításával. 8. Mûködési feltételek A stratégiai fontosságú szakmai programok (a rendszeres továbbképzések és szakmai fórumok, a korszerû kiadványok, az elektronikus információcsere, a szakmai és etikai érdekvédelem stb.) finanszírozása mellett a társaság adminisztrációjának fenntartása (az eddiginél várhatóan magasabb bérleti díjak, az irodaszerek és egyéb fogyóeszközök, a postázás, a telefon stb. költségeinek, illetve a végzett munkának a finanszírozása) is jelentôs állami támogatást igényel. A titkárság mûködtetésének leggazdaságosabb formája az MSTT-vel közösen fenntartott iroda, amelyen a kényszerû költözés után sem kívánunk változtatni. Saját bevételeink növeléséhez folytatjuk a saját marketing-stratégia alkalmazását és továbbfejlesztését a szponzorok szerzésében, a tagtoborzásban, a konferenciák szervezésében és a kiadványok terjesztésében. 9. Munkamegosztás és együttmûködés Az eddigieknél határozottabban át kell tekintenünk, és ennek megfelelôen újraszervezni az elnökségi tagok munkamegosztását. Szakmai programjaink megvalósításában továbbra is folyamatosan és szorosan együtt kívánunk mûködni a tá-

■

MAGYAR EDZŐ 45

2004/4

In memóriam: a „Dobópápa” Koltai Jenô professzor (1917-2004) Dr. Koltai Jenô a Testnevelési Fôiskola elsô rektora, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Atlétikai Szövetség egykori vezetô edzôje életének 87. évében, 2004. december 29-én elhunyt. Koltai professzor a testnevelô tanári és az edzôi pálya minden területét bejárta. 1943-ban a TF-re került tanársegédi beosztásba, 1945 – 46-ban a Pápai Állami Líceum és Tanító-képzô Intézet testnevelô tanára. 1947-tôl mint rendkívüli fôiskolai tanár visszakerült a TF-re. Öt sportágban szerzett edzôi képesítést: atlétikában és ökölvívásban mesteredzôi (mindkét tantárgyat oktatta a TFen), valamint labdarúgó, tenisz és kosárlabda edzôi diplomával is rendelkezett. 1961-tôl mesteredzô, 1963-tól fôiskolai tanár, 1954 – 57 között, illetve 1968-tól 1976-ig az Atlétikai Tanszék vezetôje volt. 1973-tól fôigazgató, majd 1975-tôl – a TF egyetemi rangra emelésétôl – egyetemi tanár és a világhírû intézmény elsô rektora 1979-ig. Elévülhetetlen érdemei vannak a Testnevelési Fôiskola egyetemmé válásában! 1965-tôl a magyar férfi atlétaválogatott szövetségi kapitánya, 1967 – 68-ban a magyar válogatott vezetô edzôje volt. Szakmai vezetése alatt 1968-ban Mexikóvárosban minden idôk legeredményesebb olimpiai szereplésüket produkálták atlétáink. Ezen az olimpián öt érmet (ebbôl kettô arany) és még három döntôbeli helyezést értek el dobóink. Irodalmi tevékenysége a testnevelés és sport területén széles skálán mozgott, közremûködött testnevelési irányelvek, tantervek, segédletek készítésében, a tömegek sportolására kiválóan alkalmas, atlétikát népszerûsítô írásai jelentek meg, a testnevelô tanárok és szakedzôk képzését szolgáló tankönyveken, jegyzeteken és tudományos igényû tanulmányokon szerepel szerzôként a neve. Szakcikkei, könyvei több országban megjelentek, oktató filmjei közül az Erôfejlesztés és a Gerelyhajítás oktatása nemzetközi sportfilmfesztiválon díjat nyert.

Olimpiai bajnok és helyezett, Európa bajnok és számos egyéb világversenyen értékes helyezést, országos bajnokságokat és csúcsokat elért tanítványai sora fémjelzi magas szintû edzôi tevékenységét. ••• Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mint TF-es hallgató a tanítványa, késôbb kollégája lehettem. Mindenek elôtt magas szintû tudásával, hiteles emberségével, példamutatásával, a nehéz idôkben is korrekt politikai magatartásával hatott környezetére, tanítványaira. A figyelmét csak következetes és magas színvonalú munkával lehetett kiérdemelni. Mi, testnevelô tanítványai ebben az igényes és hiteles szakmai mûhelyben ismertük meg a fiatal, nyers ambícióink munkává nemesítésének szépségét, annak folyamatát, a mindennapi aprómunkán alapuló analitikus megközelítés örömét. A Koltai professzor által kialakított tanári és edzôi mûhely világhírû volt. Ez az életpálya azért csodálatos és felelôsségteljes hivatás, mert „élô anyaggal” kell dolgozni, ami egyben a legjobban formálható, de egyben a „legkényesebb” is, ezért sokoldalú tudást, szakértelmet igényel. Az „anyag”, akiket alakítani kellett, akikkel dolgozott, volt olyan kényes, robbanékony és változó, mint jelenünk. Ebben a légkörben formálta tanítványait. Pontosan tudta, kibôl mi hozható ki. Óvta és a megvalósítható lehetôségei felé terelte a tehetségeket, teret engedve az egyéni kibontakozásnak, úgy kötött, hogy felszabadított. Sok nagy tanár-egyéniség, edzô, olimpiai bajnok, Európa-bajnok és helyezettek kerültek ki ebbôl a világhírû mûhelybôl. Ebben a világhírû dobóiskolában olyan olimpiai bajnokok nevelkedtek, mint Németh Angéla, Németh Miklós, az ezüst- és bronzérmeket elérô Kulcsár Gergely gerely-hajítók, valamint az ötödik helyezett súlylökô Nagy Zsigmond. Az volt a hitvallása, hogy a testnevelô és az edzôi pályán a hitelesség, a produkálás, a szüntelen tanulás, készülés újabb feladatokra, ez az eredményesség,

a megmaradás alapja. Mindig inspirált bennünket a továbbtanulásra, hogy a testkultúra közvetítôinek ismerniük kell a határtudományokat, mert minél többet tudunk a tudományok területérôl, annál többet tudunk hozzáadni a tanári és edzôi hivatásunkhoz. Tudományos alapossággal elôször Koltai professzor vizsgálta az atlétikai dobásokban megnyilvánuló és alkalmazható biomechanikai törvényszerûségeket, az izommechanikai elvek érvényesülését. Hirdette, hogy naprakésznek kell lenni, minden órára, minden edzésre, foglalkozásra újjá kell teremteni magunkat, versenylázat érezve, mert a sztereotip oktatás hatástalan és sivár lelkeket teremt. Olyan iskolát teremtô testnevelô volt, aki a magyar testkultúra, a testnevelés és sport hagyományait emelte magasba, és a TF több, mint háromnegyed évszázados kertjében – közel fél évszázadon át – nem csak tudást közvetített, hanem példát adott, jellemet formált, szüntelenül oltott, nyesett és nemesített. Koltai professzor úrról elmondható, hogy gyôztes atlétája volt az életnek, mert tanári, edzôi, kutatói és vezetôi pályáját maradéktalanul kitöltötte. Szellemi örökségül hagyva ránk, hogy a TF-et, mint a Testkultúra Szellemi központját, annak hagyományait kell továbbvinni és fejleszteni, mint ahogyan azt kiváló elôdeink tették. Az utóbbi tíz évben az Atlétika Tanszék tagjai közül rendszeresen meglátogattuk. Ezek a meghitt összejövetelek, kölcsönös tájékoztatások, nézeteink összevetése és a viták után, melyekbôl kilépve mindig gazdagabbnak, többnek éreztük magunkat. Ez az életmû egyszeri és megismételhetetlennek tûnik, mindannyiunk büszkesége és egyben követésre méltó példája. Szeretnénk, ha ez az elismert életpálya mindenkori példaképpé válhatna a felnövekvô testnevelô tanár- és edzônemzedék számára. Egy korszakot lezáró személyiséget veszítettünk el, gyászolunk, akivel már csak könyvei, tanulmányai lapjain és a tanítványok emlékezetében találkozhatunk. Fájdalmunkba szorongás is vegyül, amikor megpróbáljuk tudomásul venni szeretett tanárunk elvesztését. Dr. Szécsényi József egyetemi tanár

46 MAGYAR EDZŐ

■

2004/4

Az öttusa fôpapja

Mizsér Jenô emlékére (1929–2004) “Neked Spárta jutott, díszére kább egy félnapos Wagner opera. válj!” Így biztatta és tanította egykor Ha festészet, akkor legalább Muna görög hadvezér katonáit. Ehhez hakácsy Krisztus trilógiája, de még insonló gondolatok, aforizmák, idézekább Sixtus Kápolna. És ha sport, tek bármikor kéznél voltak, ha szükakkor egy összetett, mindent átfogó ség volt rá. Mindig tanított és nevelt, valami: az öttusa, aminek gyökerei nemcsak edzette tanítványait, haaz ókori Görögországba nyúlnak visnem szellemi épülésükkel is törôsza, így fogva át évezredeket. Pont dött. Imádta az ókori Görögország és úgy, mint a szállóige Spárta és a MeRóma örökségét, de szívesen idézett xikói út között! Nem véletlen az egyverseket vagy drámákat a késôbbi másra találás. századokból is. Szóban és írásban is “Neked Spárta jutott, díszére szeretett idézni és bölcselkedni. válj!” Lehet-e komolyabb a válasz“Neked Spárta jutott, díszére tott (vagy kapott?) hivatás iránti elköválj!” Sokan emlékszünk még arra, telezettség, mint az ô esetében? hogy ez volt az egyik aforizma az újAligha! A sportág 1952-es elsô olimpesti öttusázók bázisán, amit felpiai aranya talán épp a csábító szerehasznált. Felírta a bejárat fölé, hadd pét kapta, emiatt kapott kedvet, lássa mindenki, így tudatosítva a hohogy egy évvel késôbb már háromvatartozást és az elvárást, hogy az tusában versenyezzen. Az athéni eredményekért mindent meg kell olimpia elôtt pedig szokásához híven tenni, mert az a közösség, a szakoszô (is) készítette elô a terepet Tatán, tály dísze. Szerette, sôt imádta a hogy az öttusázók minél gondtalasportágat amit választott, bár lehet, nabbul készülhessenek az olimpiára. hogy a dolog fordítva történt, és a Közben eltelt 52 év. De egyvalami sportág választotta ôt. Egy biztos: Ô állandó volt: az ô jelenléte. Ha kelés az öttusa egy! Mondhatnánk múlt lett, bármit megcsinált: edzésterveidôben is, hogy egy volt, de ez nem ket írt, felkészítette tanítványait a lenne igaz, mert az is marad vele versenyekre, kutatta az ókori gyökemindörökre! Háromtusa versenyzôreket, hogy összegezve könyvet írként, versenybíróként, szakfelügyejon, részt vett az utánpótlás versenylôként, szakosztály vezetôjeként, rendszerének reformjában, hozzáigavagy ahogy újabban hívták, a sportág zítva azt a kor követelményeihez, vikrónikásaként mindig egy volt a lélágbajnokságon vezette a versenybínyeg: adni valamit az öttusának! rókat, statisztikákat készített, vagy Egyházi iskolába járt, bencésekcsak egyszerûen jelen volt, hogy bárMIZSÉR JENÔ hez, ministrált is, de valahogy mégki megtalálja, ha kérdése van. Valami Született: 1929., augusztus 21., Mohács sem lett mélyen vallásos, legalábbis belsô kényszer hajthatta, ami minElhunyt: 2004. október 10. Pályafutása: a Bp. Pedagógus koordináló és lövôedzôje den mást másodrangúvá minôsített nem lehetett róla tudni, hogy valójában az-e. Egyfajta zárkózottság jelle- (1958–1962), az Ú. Dózsa koordináló és lövôedzôje életében. Nehéz lenne az öttusának (1962–1964), a Magyar Öttusa Szövetség szakfelügyelôje mezte, bár az életnek nagyon tudott (1965–1976), mellette juniorkapitány (1964–1971), az Ú. olyan területét megtalálni, amihez örülni és szerette a társaságot. Csa- Dózsa vezetôedzôje (1977–1991). 1987-tôl nyugdíjas rövidebb-hosszabb ideig ne lett volna köze. Ezért lett olyan átfogó és ládjára roppant büszke volt, mindig hangoztatta, hogy milyen nagyszerû fe- mét! A szolgálatot és az alázatot hirdeti! mindenre kiterjedô tudása, amilyen talán lesége és remek fiai vannak. Kevés idôt Azt, hogy történjék bármi, akkor is min- senki másnak közülünk. “Neked Spárta jutott, díszére válj!” töltött velük, ami miatt soha nem volt az dent meg kell tenni azért, amit kaptunk ideális családapa és férj mintája, bár tud- vagy választottunk sorsunkban! Több Életével magyarázta el nekünk a mondat ta, hogy ilyen háttér nélkül sokkal nehe- mint ötven évig tette ezt, folyamatosan, igaz jelentését. Azt, hogy amit válaszzebb lenne. A család az ô esetében a biz- szenvedélyesen, minden mást háttérbe tunk, vagy amire kiválasztott a sors, azt tos hátország volt, nem pedig életcél. szorítva. Ez a szenvedély átütött szavain, töretlenül szolgálni kell! Nem volt szent, Mégis volt vallása és még egy családja: akármirôl beszélt. Ha valami nem tet- persze hogy nem, de elkötelezett hittéaz öttusa! Ott akart hitet tenni és vallani, szett, morgott, morózus volt, hangot is tele az öttusa mellett egy fôpapi rangot ott akart mindenkinek a nevelésével és adott neki, sokszor másokat is megbán- megérdemel. Bár fizikailag már nem elôrejutásával törôdni, és bár vér szerinti tott. De ha szeretettel beszélt bármirôl, érezhetjük ôt, írásai, mondásai, szellemi fiai helyzetét nem veszélyeztethették, akkor muszáj volt nekünk is megszeret- öröksége itt van. Ez a mi Spártánk, amini, mert abban is benne volt a szenved- nek díszére kell válnunk! rengeteg tanítványa apjaként tisztelte! Lejegyezte Mizsér Attila “Neked Spárta jutott, díszére válj!” El- ély. Mindent szeretett, ami nagyszabáolimpiai bajnok öttusázó sô hallásra talán fel sem fogjuk az értel- sú. Ha zene, akkor minimum Verdi, de in-

■

2004/4

MAGYAR EDZŐ

3

Eseménydús, emlékezetes esztendô után EURÓPAI UNIÓ - HELYTÁLLÁS ATHÉNBAN - DOPPING-ÁTKOK Éppen úgy, mint a nemzetközi politikában, a belpolitikában, vagy akár a világunkat kísérô rendhagyó természeti jelenségekben, a sportban is szinte páratlanul gazdag, igazán emlékezetes évet hagytunk magunk mögött. A magyar sportot közvetlenül és igen erôteljesen érintô történések sorából elegendô ennek illusztrálására csak mutatóban felsorolni néhány jellegzetes, a folyamatokat hosszabb távon is befolyásoló momentumot. Belépésünk az Európai Unióba, valamint a kontinentális szervezet alkotmányában ugyanebben az idôben - történelmében egyébként elsô alkalommal megjelenô, a sport és a testkultúra fontosságát kiemelô paragrafus minden tekintetben meghatározó jelentôségûnek mondható. Egész egyszerûen azért, mert 2004-tôl kezdôdôen nem csupán illô, hanem kötelezettség befogadni ebben a tekintetben is hazánkban az európai normákat, a gyakorlatban alkalmazni a keretei között kialakított elveket, olyanokat példának okáért, mint a sport állami támogatásának formái és módozatai, a költségvetési támogatás mértéke és általános irányelvei a szakemberképzéstôl az iskolai testnevelés ügyéig, a versenysport, a dopping. Nevezetes és rendkívüli volt 2004 az athéni olimpiai játékok miatt is, ahol küldöttségünk, egyébiránt remek szereplésére árnyékot vetett az öt magyar dopping eset, s ennek következtében a visszavett, elveszített két arany és egy ezüstérem - nemzetközi megítélésünkben a morális károkat ne is említsük. A doppingháború lehangoló magyar fejezetei mindmáig lezáratlanok, az ügyekre végérvényes pontot nyilván a Lausanneban székelô Nemzetközi Sport Döntôbíróság ítélete után tehetünk február végén, március elején, amikor edzôtársadalmunk számára is tanulságos és követendô normákat szükséges majd megfogalmaznunk ebben a bonyolult, kínos és ugyanakkor távolról sem könnyen lezárható témában.

A minisztérium a múlté Éppen az olimpiát megelôzô hetekben sportéletünket meglehetôsen befolyásoló belpolitikai, szerkezeti változások következtek be, a volt sportminiszter Gyurcsány Ferenc lépett a lemondott Medgyessy Péter miniszterelnök helyére. A kormányzati szerkezet átalakításának áldozatául esett a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A sport elsô számú államigazgatási irányító szervezete a Miniszter-

elnöki Hivatal fennhatósága alatt mûködô Nemzeti Sporthivatal lett, melynek elnökéül - címzetes államtitkári besorolásban dr. Ábrahám Attila, szöuli kajakozó olimpiai aranyérmesünket nevezték ki. Fontos esemény volt az új sporttörvény által létrehozott Nemzeti Sporttanács megalakulása. Az új tanácsadó testület már a kezdetben igen nehéz helyzet elé került, mert a sportot igen érzékenyen érintô költségvetési csökkentés problematikájával kellett szembesülnie. A rendelkezésre álló összegek elosztásában a korábbiakkal szemben gyökeres módosulás történt: a versenysport vonatkozásában az elosztás az olimpiai sportágak tekintetében is a Nemzeti Sporthivatal kompetenciájába került, a megelôzô esztendôkben erre felhatalmazott Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben. A Magyar Edzôk Társaságának költségvetési támogatása, ez idáig nem képezett vitát, s ez a körülmény nem csak bizakodásra késztetheti szervezetünket az elkövetkezendôkre, de reményeink szerint egyben - részben legalábbis - eddigi tevékenységünk elismerését is kifejezi.

MET mérleg – 2004: sikerek, részsikerek 2004. évi fô célkitûzésünk az elôzôeknél jelentôsebb kezdeményezô szerep és közremûködés felvállalása volt egy korszerû, EU-konform, pontrendszeren alapuló, az érintett állami és társadalmi szervezeteket, intézményeket koordináltan magába foglaló, folyamatosan mûködô edzô-továbbképzési rendszer kialakításában és mûködésében. Ebben a tekintetben csupán egy szerény lépést tettünk elôre, hiszen a sikeres továbbképzô konferenciák megszervezésében jóllehet valóban meghatározó szerepünk volt, ugyanakkor a kor követelményeinek megfelelô finanszírozási és továbbképzési rendszer kidolgozása egyelôre meghaladta erôinket. 2004-ben rendezett edzôtovábbképzô konferenciák (MOB és NSSZ támogatással):

• A magyar sport az EU-csatlakozás és az olimpia elôtt (MOB, április 27.) • Nôk a sportban (NSSZ, június 21.) • Athén 2004 – A magyar olimpiai csapat teljesítményének értékelése (MOB, október 20.) • A siker és a kudarc anatómiája (NSSZ, november 10.) A legutolsó tanácskozás váltotta ki a legnagyobb szakmai érdeklôdést, s ez újfent aláhúzta az átgondolt témaválasztás kiemelt jelentôségét. Feltételesen terveztük még a II. Országos Edzôi Kongresszus megrendezését is, ez azonban az olimpia és a gazdag konferencia-program következtében 2005-re maradt. A társaság módszertani és továbbképzô folyóiratának, a Magyar Edzônek a számai rendszeresen megjelennek, tôlünk telhetôen gazdag szakmai tartalommal, egyrészt a konferenciák anyagával, másrészt aktuális szakcikkekkel méltán váltottak ki pozitív visszhangot. Negatív visszajelzéseket a magnófelvételek alapján készült elôadás-anyagok minôségével kapcsolatban kaptunk, teljesen jogosan. Az év közepén jelent meg Dobor Dezsô szerkesztésében, a társaság kiadványaként az Edzôóriások címû könyv, mely a magyar sport kiemelkedô mestereinek állít emléket. A könyv sikerét jelzi, hogy a megjelent ezer példány jó része néhány hónap alatt gazdára talált, és többen is javasolták sorozatként való folytatását, további edzônagyságok életútjának, szakmai sikereinek hasonló megörökítését. A MET megalakulása idején prioritásként felvállalt etikai-jogi érdekvédelem fóruma dr. Kiss Gergô László állandó és színvonalas „Érdekvédelem” rovata a Magyar Edzôben. Ehhez, az edzôi szakma és a társaság számára létfontosságú szolgáltatáshoz mindazonáltal többre van szükség: több fórumra, több szakemberre, és szélesebb körû érdekvédelemi tevékenységre. Például: adósak vagyunk az olimpiai dopping-esetek etikai-jogi tanulságainak megfogalmazásával – különösen a versenyzôket felkészítô edzôk vonatkozásában. A 2004-es év változást hozott az edzôk legmagasabb szintû szakmai elismerésének, a Mesteredzôi címnek az odaítélésében. A cím odaítélésének közel félévszázados múltja során mindig a sport államigazgatási intézménye (illetve annak vezetôje) volt az adományozó. Ez az év hozta meg azt a jogilag is megalapozott eljárást, hogy a szakszövetségek és a