ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ÖN KOR KÉP

„A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.” (Hérakleitosz)

ME LL ÉK LE T

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. június

(Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán Hatvan hazai település képviseltette magát az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok második konferenciáján, május végén Százhalombattán. Városvezetők, szakpolitikusok és szakértők fejtették ki véleményüket, cseréltek tapasztalatot arról, mi mindent tehet az önkormányzat a kötelező feladatokon túl az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés területén.

„Az egyének egészségével a közösség is gazdagodik” – hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter, aki szerint az öngondoskodó önkormányzatok a legjobb úton haladnak efelé. „A közigazgatás nem akadálya, hanem egyik legfontosabb eszköze a versenyképességnek” – erről már Forgách Imre önkormányzati szakállamtitkár beszélt. Nem lehet például uniós forrásokhoz jutni a megfelelő közigazgatási kapacitások nélkül, és az uniós elvárások közül a koordináció, a jó gyakorlatok megosztása szerepel első helyen. Százhalombatta kezdeményező szerepet vállalt fel az egészségmegőrzés területén kialakított jó gyakorlatok megosztása terén. Az öngondoskodó önkormányzatok moz-

galmának elindítója, Vezér Mihály polgármester az egyén és az önkormányzat közötti kapcsolat újraértelmezéséről beszélt. Mint mondta, a mindent megoldó, mindent elintéző város helyébe a partnerségen alapuló, segítő, alkotó együttműködést kell állítani. Az első szakmai előadást dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tartotta. A közegészségügy legfontosabb feladatainak a preventív szemlélet elterjesztését, az egészségmegtartást, az addiktív magatartások korai megelőzését, valamint a hatékony kommunikációt nevezte. Dr. Sziller István egyetemi docens a HPV elleni védekezés hazai eredményeiről számolt be, Pusztai Erzsébet szakpolitikus pedig átfogó, összetett áttekintést adott az önkormányzatok egészségnevelésben, betegségmegelőzésben vállalható feladatairól és szerepeiről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hamarosan másfél milliárdos pályázati keret lesz számukra elérhető egészségfejlesztésre, szűrőprogramok kommunikációjára és a koragyermekkori egészségvédelemre. Rendkívül érdekes előadást tartott dr. Péterfia Éva, aki azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy és a kommuni-

káció két különálló szakma, az egészségfejlesztő kampányok csak akkor lehetnek sikeresek, ha tudatosan felhasználják utóbbi eredményeit. Tomek Noémi városházi szóvivő a százhalombattai eredményeket, tapasztalatokat ismertette, és bemutatta a Jó gyakorlatok gyűjteménye című kiadvány első kötetét, amely 27 hazai település HPV elleni oltással kapcsolatos tapasztalatait, adatait mutatja be. A százhalombattai önkormányzat tavaly novemberben rendezte meg először az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok elnevezésű országos szakmapolitikai konferenciát, ahol nemcsak a HPV elleni védekezésben elért eredményeiket, hanem egyéb egészségtudatos programjaikat is bemutatták az ezen a területen élen járó települések, kerületek. Akkor 80 szakember vett részt a tanácskozáson, idén már 120an jelentek meg településeik képviseletében, és a házigazdák mellett Székesfehérvár, valamint Szolnok mutatta be a legjobb gyakorlatait. A konferencián mindezek mellett szó volt az önkéntes egészségpénztárak és az önkormányzatok együttműködéséről, az Összefogással az Egészséges Életért Programról, valamint azokról a pályázati lehetőségekről is, amelyek forrást biztosíthatnak a helyhatóságok egészségmegtartó, prevenciós programjaihoz. A helyi önkormányzat és az egészségügy együttműködését dr. Berzéki Ferenc főigazgató, az oltási programot dr. Teremi Ferenc nőgyógyász főorvos, az egynapos sebészetet pedig dr. Kováts Attila főorvos mutatta be.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere

A vezetőknek jó példát kell mutatniuk amelynek keretében az összes érintett családot megkerestük egy személyes levéllel. Sőt, ha valaki elsőre nem reagált, újból írtunk neki.

– A felesége sem tudott erről? – Nem, mint ahogy a nők többsége sem. Úgy éreztem, itt az idő, hogy lépjünk, és leendő édesanyák, családok életét védjük.

– Mennyibe került a védőoltás a városnak? – A 2007-es költségvetési évben majdnem 60 millió forintba. Ha nem írunk ki közbeszerzési pályázatot, akkor sokkal több lett volna. Az első év sikerén felbuzdulva az oltások folyamatosságáról döntött a képviselőtestületünk, és tavaly egy több évre vonatkozó, újabb közbeszerzést folytattunk le, amiben 67 milliót biztosítottunk a vakcinákra. Közben elindítottuk a rotavírus elleni ingyenes oltásokat és a bárányhimlő elleni térítésmentes vakcinációt is. Tulajdonképpen a HPV oltásokkal erősödött meg városunkban az öngondoskodási folyamat, aminek azért volt előzménye. Annak idején a tanácsi vezetés is nagy figyelmet fordított az egészségügy színvonalának a javítására. A járóbetegellátási szakrendelőt a tanácsi időkben a legkorszerűbb módon szerelték és építették fel. És ehhez a helyi két nagyvállalat nagyon-nagyon sok pénzt adott.

– Hogyan fogadták a százhalombattai nők ezt a kezdeményezést? – Nagyon jók az eredmények. Az első oltási évben a 674 jogosult 80 százaléka kapta meg a védőoltást. Most a második év első oltásánál tartunk a háromrészes sorozatból, és ezúttal is elértük ezt az arányt. Nemzetközi viszonylatban nézve ez a kötelező oltások esetében is jó szám. Persze nagyon sokat segített az a jól megtervezett tájékoztatási kampány, amelyben minden megkeresett médium segített minket, és

– Azt látom az egyik táblázatban, hogy a működési költségeket 150 millió forinttal csökkentették, miközben egynapos sebészetet hoztak létre, támogatták a fejlesztést, non stop ügyelet van, sebészeti részleget alakítottak ki… Mi a titkuk? – Még az előző ciklusban kötöttünk egy szerződést a Man For Care Kft.-vel, amely vállalta, hogy 20 év alatt, az önkormányzati támogatás leépítése mellett, a szakmai feladatok hatékony megszervezésével megtartja az ellátások szín-

– Százhalombattán kiemelkedően jó az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a különböző oltásokra. Ki indította el ezt a folyamatot? – Én, de nem az én fejemből pattant ki a gondolat. Egy szülész-nőgyógyász barátom elmondta, hogy évente közel ötszáz nő hal meg HPV vírus okozta megbetegedésben, holott ellene létezik már védőoltás.

12

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

vonalát, sőt önerő bevonásával javítja is azt. 2004-ben még 140 milliót költöttünk a szakellátásra, idén már csak 30-at, jövőre pedig nullára csökken a működési támogatás. Nos, így sikerült csökkentenünk a költségeket. – Gondolom, Százhalombattának átlagon felüli az iparűzési adóból származó bevétele. – Ez igaz, és ez a bevétel biztosít kellő alapokat az öngondoskodáshoz. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a portfóliónkat egy más forrásból származó jelentős összeg alapozta meg. ’92-ben az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény kimondta, hogy a belterületi földek értékének 50 százaléka az önkormányzatokat illeti. Ennek kapcsán komoly vitába keveredtünk a MOL-lal. A társaság mindösszesen 92 millió forint névértékű MOL részvényt akart nekünk adni, mondván, ők nem belterületen működnek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy külső szakértők, meg egyéb ilyen csodabogarak bevonása nélkül sikerült elérni, hogy több mint 2,5 milliárd forint névértékű MOL részvényhez jussunk. Ez kétéves csata eredménye volt. – Elég jól tudnak alkudni. – Inkább érvelni … Egy jogi tényt kellett alátámasztani bizonyítékokkal, nevezetesen, hogy még a tanácsi időkben a MOL földjeit belterületbe vonták, amit az akkori apparátus illetékese nem jegyeztetett be a Földhivatalban. Amikor ez a vita zajlott, éppen a csőd szélén álltunk. Úgy kellett ez a pénz a városnak, mint egy falat kenyér. Ugyanakkor az adó bevezetése sem volt egyszerű, mert a két helyi nagyüzemnél dolgozott a képviselő-testületi tagjainknak több mint 50 százaléka, aki meg nem, az családtagjain keresztül volt érintve. Képviselőink is heroikus küzdelmet folytattak. Szerencsére nem eredménytelenül.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Pusztai Erzsébettől hallottam, és az Önök programjában is szerepel, hogy a vezetőknek, az apparátusnak az egészségmegőrzés terén is jó példával kell elöljárniuk. – És a képviselő-testületnek is. Mi is részt vettünk egy szűrőprogramban. Vérnyomásmérés, cukorszintellenőrzés közben életmentő felismerések történtek. Most pedig ezer olyan embert szűrünk a városban, akik a leginkább veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, a legrégebben nem találkoztak orvossal. Ez egy öt éven át zajló program lesz, melynek során a résztvevőket megismertetjük a rizikótényezőkkel, tanácsokkal látjuk el őket. Az első évben azokat hívja be a háziorvosa, akik legalább öt éve nem jártak vizsgálaton. Aztán jövőre azokat, akik négy éve, és így tovább. Ezzel 2013-ig ötezer 45 és 65 év közötti százhalombattai jelenik majd meg egy komplex szűrésen. Ezután persze már övék lesz a döntés, hogy betartják-e az előírásokat. – Nem véletlen, hogy önök indították el az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok mozgalmát, és rendeztek ennek keretében két sikeres, országos szintű szakmapolitikai konferenciát, hiszen élen járnak ebben a tevékenységben. Tudtak önnek újdonságokat mondani az előadók? – Hogyne, nagyon sokat. Például Pusztai Erzsébet, aki – a többi között – a munkahelyi stressz romboló hatására hívta fel a figyelmet. Már készítjük az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok honlapját, ahol szeretnénk minél több jó gyakorlatot bemutatni, és ahol közzétesszük a májusi konferenciánk teljes videóanyagát is. Érdemes lesz megnézni, sokat tanulhatunk az elhangzott előadásokból.

Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség Beszélgetés Pusztai Erzsébet egészségpolitikussal – Ahogy elnézem, nem csak beszél az egészséges életmódról… 10 évvel látszik fiatalabbnak a koránál. – Évekkel ezelőtt, amikor egyre többet lehetett hallani, hogy együnk naponta négyszer-ötször zöldséget, gyümölcsöt és fogyasszunk minél kevesebb szénhidrátot, sokszor gondoltam rá, hogy hát igen, de jó is lenne. De tudtam, hogy ehhez még sok mindent kell magamon alakítani, mert például imádom az édességet… Szerettem nassolni. Ha vásárolni mentem, a végén bepotytyant egy csoki a kosárba. Az életmódváltás lassan zajlott. Eleinte csak gondoltam rá, aztán elkezdtem lassabban enni, majd egyre több gyümölcs és zöldség került az étrendembe. Ma már ott tartok, hogy kifejezetten hiányzik, ha nem tudok valami zöldséget, gyümölcsöt, salátát enni, és már nem kívánom az ételekhez a szénhidrátos körítést. – Nem olcsó étrend… – Tévedés. A sárgarépa nem drága, a káposzta sem, a karalábé sem. A káposztát sokféleképpen el lehet készíteni. Nyersen, párolva, főzve is nagyon finom. A kukorica is, és akkor még ott vannak a különféle magok. Egyik kedvencem a barnarizs, amiből tíz deka egész napra elég, és mennyivel egészségesebb, mint tíz deka kenyér. Minderre azonban meg kell, és meg lehet tanítani az embereket. Kevés, ha az orvos az elhízott betegnek azt mondja, fogyjon le, alakítsa át az étrendjét. De ha semmiféle eszközt nem kap a változtatáshoz, akkor mit sem érnek a jótanácsok. – Nem könnyű változtatni… – Nem bizony…Mert a család, az évtizedek alatt kialakult szokások gyakorta gátjai a változásnak. Az életmódváltáshoz sok türelem, kitartás kell.

– És a férje is úgy él, ahogy ön? – Nagyjából igen. Ő nehezebben állt át, mert nem voltak kényszerítő körülmények. A súlyát mindig is kontroll alatt tartotta. Mindketten megtanultuk, hogyan befolyásoljuk önmagunkat. A dohányzóknak szoktam javasolni, hogy ha rágyújtanak, ne azt ismételgessék magukban: jaj, hogy ez milyen jól esik, milyen nehéz erről lemondani, hanem arra gondoljanak elalvás előtt, hogy milyen jó cigaretta nélkül. – A százhalombattai konferencián is a pozitív gondolkodást hangsúlyozta. Ön szerint mit tehetnek a nem könnyű helyzetben lévő önkormányzatok a lakosság egészségéért? – Nagyon-nagyon sok lehetőségük van. Azért tartom fontosnak az ilyen konferenciákat, mert ezek nyomán elindulhat a változtatás igénye, és helyi szinten egyfajta új személet meghonosítása. Ódivatú gondolkodás, hogy az egészség a betegség hiánya, és az sem igaz, hogy egy pillanatnyi állapot. Az egészség folyamat,

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK amit az ember egy életen át maga is alakít. Ez egy dinamikus egyensúly. Ha erre gondolunk, akkor az önkormányzatnak minden területén egészséges körülményeket kell teremteni ahhoz, hogy egy idő után az emberek a maguk környezetében is erre törekedjenek. – És talán nem minden pénz kérdése… – Megrögzött szokásaink finom átalakítása, a körülmények, a feltételek módosítása nem feltétlenül jelent komoly kiadásokat. Mindenesetre a változtatásokat az önkormányzatban kell elkezdeni. Keveseknek jut eszébe, hogy a hivatal az első olyan hely, ahol egészséges munkakörülményeket kell teremteni, a dolgozókat normális időbeosztásban kell foglalkoztatni, a feladatokat pontosan körül kell írni. Persze, ha a vezető sem ismeri a maga feladatait, ha hisztérikus a légkör, akkor mindenki azzá válik. És ez egyrészt hat az ügyfelekre, de főként a hivatalban dolgozók egészségi állapotára. Az állandó feszültség, a stressz, amelynek kezelésére nincs módja, mert nincs elég pihenőidő, ebédidő, nem olyanok a körülmények, hogy még mozgásra is jusson, akkor ezek előbb utóbb betegséghez vezetnek. Azután kicsit menjünk ki a hivatalból, és nézzük meg, hogy mi van az önkormányzat egyéb intézményeiben. Nem biztos, hogy a legolcsóbb étkeztetést kell megpályázni vagy elfogadni, mert a rövid távon olcsó, hosszú távon nagyon sokba kerül. Ugyanez vonatkozik az iskolákra is, amelyek egészségvédelmi programjait ne csak támogassuk, hanem várjuk is el, hogy minél több legyen. És még valami, amiről kevés szó esik, pedig legalább annyira fontos, mint az egészségünk. Alapkérdés, hogy miként tudunk boldogulni emberi kapcsolatainkban. Mennyire tudjuk kezelni a feszültségeket, konfliktusokat. Képesek vagyunk-e megnyílni mások előtt. Értelmesnek találjuk-e életünket? Hiszünk-e abban, hogy

14

a céljainkat meg tudjuk valósítani? Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség, ami egyensúlyt is jelent. Testi, és lelki egyensúlyt. Tehát nem elég azt mondani, hogy holnaptól megváltoztatom az étkezésemet, és közben tovább élem stresszes mindennapjaimat. Tehát nagyon lényeges, hogy olyan módszereket sajátítsunk el, amelyek megtanítanak pihenni, ellazulni. Nagyon sokszor mondtam el, még a parlamenti képviselőségem idején – különösen férfi kollégáimnak –, hogy a pihenés hozzá tartozik a munkához, a munka része, nem valami luxus. A munkához szükséges energiát a pihenésből nyerjük. Ha van, amiben előttünk jár a keleti gondolkodásmód, akkor az, hogy egésznek tekintik az embert. – Messze vagyunk még ettől… – Igaz, de ez az út vezet oda, hogy egyre többen figyeljenek rá. Minél többen figyelnek rá, annál gyorsabb lesz a folyamat. Egyre többen gondolják majd azt, hogy az is jó befektetés, ha a településen például olyan sétáló tereket alakítunk ki, amelyeken keresztül lehet eljutni a hivatalokhoz, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy mozogjanak. Az önkormányzatok kezében rendkívül sok egészségmegőrző eszköz van (az utóbbi hónapokban több önkormányzat még védőoltási programokat is indított). Csak élni kell velük. Igaz a szűrőprogramok nem olcsók, de a felvilágosító rendezvények, a helyi orvosok bevonásával, az élelmiszer-bemutatók nem kerülnek sokba, mi több szervezik a közösséget. Ezek apró lépések, de sokat jelentenek. Van még egy nagyon fontos dolog, amit sajnos nem igazán alkalmazunk, még állami szinten sem, az egészség-hatásvizsgálat. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati intézkedések, rendeletek megalkotása idején mindig megvizsgáljuk, hogy lesz-e és ha igen, milyen hatással a lakosok egészségi állapotára. Természtesen nem csupán arra gondolok, hogy milyen

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

hatása van az autók kipufogó gázának, vagy a zajnak, hanem arra is, hogy például egy településen milyen gyalogos közlekedési lehetőségek vannak. Segítik-e ezek az ott lakók mozgását? Hogy lehet elérni a piacot, az orvosi rendelőt , az önkormányzatot, az iskolát? – A konferencián hogyan reagáltak a felvetéseire? – Sokan mondták, hogy olyan dolgokról beszéltem, amire eddig nem gondoltak. – Ezek szerint nem reménytelen a helyzet? – Nem. De nehéz munka vár az önkormányzatokra. Az egészségvédelem, az egészségfejlesztés az akkor működne jól, ha az illetékesek egymásra épülő, egymással összefüggő programokat valósítanának meg. Ehhez pedig nem eseti pályázatokat kellene kiírni, és nem szabadna szétaprózni a pénzeket. Kellene egy olyan országos program, ami mögé be tudnának állni , amihez igazodni tudnának az önkormányzatok. – Ez olyan, mint a holisztikus orvoslás, amikor az orvos az egész szervezetet vizsgálja, és nem csak egyegy szervet. – Pontosan, mert előfordulhat, hogy ha csak egy ponton avatkozunk egy betegségbe, az egy másik területen árthat. Sz. K.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így, vagy úgy ne venne részt

A párbeszéd nem kerül pénzbe Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvossal Szegvári Katalin beszélgetett

– Milyen az ÁNTSZ és az önkormányzatok kapcsolata? – Jó. Tudvalevő, hogy a tisztiorvosi szolgálat köztisztviselőkből álló végrehajtó szervezet, amely a jogszabályoknak megfelelően működik, és precízen próbálja a közigazgatási eljárási szabályokat betartatni. Így nincs különösebb konfliktusunk az önkormányzatokkal, ami azért is fontos, mert nincs olyan ügyünk, ami ne lenne kapcsolatban velük. Legyen szó egészségügyi intézményekről, amelyeknek közel a felét önkormányzatok tartják fenn, de katasztrófa helyzetekben, a vízellátás terén is szorosan együttműködünk. Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így vagy úgy ne venne részt. – Időnként azt halljuk, olvassuk a sajtóban, hogy az ÁNTSZ olykor túlzottan akadékoskodik. – Mint említettem, az ÁNTSZ jogszabályokat tartat be. A mi mérlegelési lehetőségünk elég szűk. Persze tudom, hogy vannak olyan kis cégek,

amelyek nem akarnak bizonyos előírásokat betartani, holott azok az ő fogyasztóik vagy vevőik biztonságát szolgálják. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb, nagyobb konfliktusok. Az ÁNTSZ-nek az egyik legfőbb feladata az egészségügyi szolgáltatás megszervezése. Az egészségügyi szolgáltatók pedig – az esetek döntő többségében – partnernek tekintik az ÁNTSZ-t. Tudják, hogy akivel konzultálnak, az bizonyos kérdésekben segítséget is tud nyújtani. A százhalombattai önkormányzati konferencián is a népegészségügyi feladatokról beszéltem, és arról, hogy a lakosság egészségi állapotának javításában az önkormányzatok milyen területeken tudnak segítséget nyújtani. Ezen kívül ismertettem az influenza járvánnyal kapcsolatos legfrissebb adatokat. – Sertésinfluenza, halljuk naponta…. – A 90 év feletti anyósom ebből az egészből körülbelül annyit értett meg, hogy szegény malackákkal valami baj van. Pedig a járványnak a sertéshez semmi köze nincs. Ez egy szerencsétlen angolszász terminológia, amit a sajtó egy része átvett, egy másik része szerencsére viszonylag gyorsan alkalmazkodott az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőző Központ terminológiájához. A jelenlegi hivatalos elnevezés: influenza A(H1N1)v. Milyen érdekes, hogy bár a betegséget először Kaliforniában mutatták ki, mégsem hívjuk kaliforniai betegségnek. A mexikóiak sem örülnének, hogy ha mexikói járványként emlegetnénk, hiszen ők már azzal is nagy áldozatot hoztak, hogy időben

bejelentették a járvány terjedését, és igen súlyos gazdasági károkat okozó lépéseket tettek a világ többi részének védelmére. Felelőtlenség tehát, ha mi egy olyan állat nevéhez kötjük a betegséget, amelynek a húsát egyébként biztonságosan fogyasztjuk. – Stagnál most a járvány? – Egyáltalán nem. Most már lassan nem azt számoljuk, hogy a világ melyik országában mutatták ki a vírust, hanem azt, hogy hol nem. Az Európai Unió és az EFTA harmincegy országa közül már csak néhány van, ahol még nem észlelték a vírust. A környező országok közül éppen a közelmúltban mutatták ki Horvátországban is. Előbb-utóbb már nem az a kérdés, hogy járt-e az adott országban a vírus legalább egyszer, vagy nem, hanem az, hogy az egészségügyi szolgálat képes-e kimutatni. – Az önkormányzatoknak milyen szerepük van egy ilyen járvány esetén? – Súlyos és fontos szerepük van. Az egyik feladat: a lakosság egészségnevelése, illetve az ő dolguk az is, hogy megszervezzék a település papír zsebkendő ellátását, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, miképpen lehet házilag maszkot készíteni, ha erre szükség lenne. – Mikor kell maszkot hordani? – Ha influenzás beteget ápolunk, vagy ha mi vagyunk betegek. Az utcán a maszkot hatástalannak tartja a tudomány. Az önkormányzatok feladata az is, hogy tisztán tartsák azokat a felületeket, asztalokat, pultokat, padokat, amelyek felgyorsíthatják a járvány terjedését. Ugyanakkor a hivatalnak el kell érnie, hogy az iskolákban, munkahelyeken sűrűn mossanak kezet. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatoknak fontos a lakosság egészsé-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gi állapota. Gyakorta szívósan küzdenek a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokért. – Százhalombatta kirívó példa, hiszen jobban áll anyagilag, mint sok más település. Mit tehet egy olyan önkormányzat, ahol csak harcos kedv van, de pénz nincs? – Nem mindenhez kell sok pénz. Igaz ugyan, hogy például Szombathely vagy Százhalombatta az átlagnál lényegesen magasabb iparűzési adó bevételből gazdálkodik, aminek következtében nagyobb a mozgásterük, védőoltásokat tudnak finanszírozni, jobb a szociális ellátórendszerük. Az viszont nem kerül semmibe, hogy járvány idején jobban figyeljenek és figyelmeztessenek a higiéniára. – A közösségi helyeken lévő asztalokat valóban nem kerül pénzbe gyakorta letörölni, de az már igen, hogy felszámolják a települések szegénynegyedeit vagy legalábbis javítsák a higiénés helyzetüket. – A szociális minisztériummal való egyeztetés keretében kezdeményeztük az úgynevezett egészségőr moz-

16

galom visszaállítását. Ez azt jelentené, hogy a településen, egy viszonylag egyszerű képzés után, megbízást kapna egy vagy néhány személy, akik segítenék javítani a szegénynegyedek lakóinak higiénés körülményeit. Olykor elég az is, ha kitakarítják az udvart vagy a betegeket eljuttatják orvoshoz. Elképzelhető, hogy ez a program néhány hónapon belül újra elindul. – A konferencián a szűrések fontosságáról is beszélt. – Pillanatnyilag 2 + 2 szűrési rendszer zajlik az országban, azaz kettő országos már működő – az emlőszűrés és a méhnyakrákszűrés –, kettő pedig modellkísérlet. Ez utóbbi a vastagbélszűrés, illetve, ami Magyarországon még kuriózum, a szájüregi daganatszűrés. – Mit jelent, hogy költséghatékony? – Nem szokás ilyenről beszélni, de azért létező szempont, hogy körülbelül mennyibe kerül egy ember életévnyeresége. Vagyis mennyit ér meg egy ember a társadalomnak. Ez az összeg pillanatnyilag, a szakirodalom szerint, körülbelül egy évnyi művesekezelés költsége. Ma ez az a határ, aminél többet a világon sehol, semmiféle módszerrel nem lehet vállalni. Ennek oka pedig az a súlyos és feloldhatatlan konfliktus, hogy minden társadalomnak, vagy minden biztosítói közösségnek egy adott pénzösszege van. Itt nincs pardon. Ha egy emberre elköltöm a pénz négyötödét, akkor az öszszes többi betegre csak az egyötöde marad. Tehát egy ponton ki kell mondani: bocsánat, egy bizonyos betegségre ennél többet nem tudunk költeni. Például a méhnyakrák elleni védőoltás típusosan ilyen. Egy gazdagabb település átvállalja az oltás költségeit. A szegényebbek erre nem képesek, és ezért az ott élők közül csak az kap

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

oltást, aki megveszi magának. Mondok egy meglepő adatot: Magyarországon a felső tízezer gyerekei nincsenek beoltva méhnyakrák ellen. Holott a módosabb szülőket nem döntené nyomorba a 90 ezer forintos oltás megvásárlása. – A költséghatékonyság a biztosítási rendszerben nemigen ismert fogalom Magyarországon. – Erről sajnos nem szoktunk beszélni, pedig nem ártana, ha többet tudna róla a lakosság, mert akkor megértené, hogy amikor egy bizonyos társadalmi vagy üzleti csoport lobbizik valamilyen gyógyító eljárás bevezetéséért, akkor lehet, hogy ha elér valami eredményt, az egy másik betegcsoport kárára történik. Tehát amikor azért protestálunk, hogy a kórházakban minden szobában legyen légkondicionáló, akkor tudnunk kell, hogy ez csak úgy tud megvalósulni, ha a gyógyítástól vonunk el pénzt. – Nehéz döntési helyzetek… – Vannak országok, ahol társadalmi párbeszéd formájában vitatják meg, hogy mire költsék a biztosítók pénzét. Mondok egy extrém példát: az idősek hallókészülékét támogassuk nagyobb mértékben, vagy a kisgyerekkori vesedaganatok gyógyítását? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor a nagymamák feltehetően azt fogják mondani, hogy ők inkább tölcsérrel hallgatják a televíziót. – De messze vagyunk még ettől… Pedig a párbeszéd nem kerül pénzbe… – Éppen ezért kellene elkezdeni. Visszatérve a szűrésekre: e téren is nagy szerepük van az önkormányzatoknak, hiszen ők tudják leghatásosabban mozgósítani a lakosságot. A szűrés ingyenes, ám a betegségek sok pénzbe kerülnek.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A társadalmi elfogadottsághoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatása

Romaprogram a honvédségnél Jóni Tibor nyugállományú ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium romaügyi szakreferensével Szegvári Katalin készített interjút

– Ha jól tudom 2002-től dolgoznak a minisztériumokban romaügyi referensek. – Addig a honvédelmi tárcánál is csak közvetve foglalkoztak romaügyekkel. A műszaki zászlóaljak állományába ugyan jelentős cigány származású katona került, de nem azért mert cigányok voltak, hanem szociális rászorultságuk okán. Amúgy az érvényben lévő törvények alapján nem is lehet foglalkozni a katonák hovatartozásával, ennek megfelelően nyilvántartásunk sincsen. – Kivéve, ha valaki cigánynak vallja magát. – Ez esetben ennek megfelelően vehetnek részt különböző, az esélyegyenlőségüket segítő programokban. – Ön ezzel egyetért? – Egyes kiemelkedő roma közéleti személyek szerint ez egy álszent szemlélet. – Szűcs Erika miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy ha nem tudjuk, kik a cigányok, akkor ellenőrizni sem tudjuk, hogy a nekik szánt programok, pénzek elérik-e őket.

– Véleményem szerint ez egy csapdahelyzet, amit most több civil szervezet próbál megváltoztatni, mégpedig az önkéntes és érzékeny adatok megfelelő kezelésével. – A Honvédelmi Minisztériumban a romaprogramokat ön dolgozta ki. – A programot három részre osztottuk. Az első fontos kérdés az volt, hogy hogyan lehet bekerülni a honvédséghez, és miként lehet figyelembe venni a cigány közösségek a nem cigány közösségektől eltérő sajátosságait. Van egy második része a programnak, ami arról szól, hogy a honvédség állományában lévő cigány katonákkal, hogyan foglalkozzunk. – Hogyan lehet bekerülni a honvédséghez? Hirdetnek egy programot, ami cigányoknak szól, de nem lehet az iránt érdeklődni, hogy ki milyen származású. Ez a 22-es csapdája. – A programokat mindig úgy hirdetjük meg, hogy elsősorban cigány jelentkezőket várunk, de jöhetnek nem cigányok is. Tehát rugalmasan kezeljük ezt a kérdést. 2004-ben egy ezerfős felmérést készítettünk. Becslések alapján megállapítottuk, hogy a hadseregben milyen a cigányok aránya. Ez akkor körülbelül 6 százalék volt, tehát nagyjából hasonló, mint a társadalomban. És ez így rendben is lenne, de kiderült, hogy a cigányok elsősorban a legénységi állományban vannak. Tehát kevés a tiszthelyettes és a tiszt. Ezért célszerűnek látszott, hogy a tiszt- és tiszthelyettesi kategóriában kellene nagyobb figyelmet fordítanunk arra, hogy a cigány közösségből hogyan lehet ide bekerülni. Vannak e területen követhető tapasztalatok,

hiszen Nyugat-Európában és Amerikában a legénység főként az alacsony státusú rétegből, feketékből, bevándorlókból kerül ki. Ezért kezdtünk el programokban gondolkodni. A cigány származású tiszthelyettes és tiszti állomány arányának növelésére irányul a honvédelmi miniszter által alapított Lippai Balázs ösztöndíj, ami havi 10–12 ezer forint összeget jelent a tiszthelyettes és a tisztképzésben résztvevő cigány tanulók részére. Ők önként nyilatkoznak arról, hogy cigányok. Egy bizottság dönti el, hogy ki felel meg a pályázat kritériumainak. Az ösztöndíj célja, hogy enyhítsük a cigány tanulók hátrányos helyzetét. – A felvételinél előfordul diszkrimináció? – Azt gondolom, hogy a felsőoktatási törvények a tisztképzésben is biztosítják az egyenlő esélyeket. A tiszthelyettes képzésben volt olyan év, amikor a vezérkari főnök – a kérésünkre – többletlétszámot engedélyezett, éppen a cigány tanulók javára. Mi abban az időben kezdtünk el tervezni, amikor még nem volt gazdasági válság, és kevesebben jelentkeztek hozzánk. Ennek egyik oka, hogy a fizetések nem túl magasak. Akkoriban azt láttuk, nagy szükség van arra, hogy a roma közösséget bevonjuk a honvédség katonai szolgálatát vállalók közé. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a cigányok egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a nem cigányoké. Azt is láttuk, hogy vannak olyan tradíciók, amelyek alapján a cigányok kevésbé mobilizálhatók, tehát az átlagosnál jobban kötődnek szülőföldjükhöz, családjukhoz. Közismert, hogy a romák képzettsége alacsony. Többségüknek már a nyolc általános elvégzése is problémát jelen. Ezen még lehet segíteni, de a büntetett előélet kizáró ok. Mostanság, hogy egyre több a munkanélküli, vonzóbb lett a honvédség. Jelenleg három helyszínen kezdünk el mintaprogramot,

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ami szakképzéssel kezdődik. Ezt a régiós munkaügyi központtal és a régiós képző központtal közösen végezzük. A résztvevők tartósan munkanélküliek, hat hónap alatt 540 óra képzésen vesznek részt. Kapnak egy rövid betekintést a honvédség elvárásaiba, és kapnak egy fegyveres biztonsági őr képzést, amely nekünk nagyjából egybeesik a lövészképzés alapozásával. – Jár ehhez valami juttatás? – A munkaügyi központ finanszírozza a keresetpótló jövedelmet, a képzés pedig ingyenes. A végén kapnak egy OKJ-s bizonyítványt, fegyveres biztonsági őr képesítést, és ezt követően mi munkát biztosítunk számukra. Ezzel a képzettséggel, ha nincs érettségijük, tiszthelyettesi rendfokozatig juthatnak el. Ha van érettségi, akkor lehetőségük van arra, hogy tiszthelyettesi képzésen vegyenek részt, ezt követően pedig már tiszthelyettesként, szerződéses katonaként tudnak dolgozni. Tehát ez lenne a minta. – Hányan vesznek részt ebben a programban? – Háromszor 25 fő, három helyszínen: Nyíregyházán, Debrecenben és Szolnokon, az Észak-alföldi Régió munkaügyi központjának együttműködésével. – Megvannak már a résztvevők? – A jelentkezők megvannak, sőt a szűrés is elkezdődött. Vannak még problémák, mert néhányan még nem kapták meg a feddhetetlenségi nyilatkozatot, ami sokkal részletesebb, mint az erkölcsi bizonyítvány. Ha a minta programunk lezárul , akkor elindul a felzárkóztatási és szakképzési program is, ugyanis jó néhány potenciálisan alkalmas roma fiatal nem végezte el a nyolc általánost. Őket beiskolázzuk, a nyolc osztály elvégzése után a többi már nyolc általános végzettségű jelentkezővel együtt hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt szerezhetnek, és így a honvédség szerződéses katonaként alkalmazza őket. Ez a következő projektünk.

18

– És oda hány embert gondolnak? – Úgy tervezzük, hogy ez háromszor 150–200 főt érintene, az Északalföldi-, az Észak-magyarországi, és a Dél-dunántúli Régióban. – Sohasem volt könnyű ebben az országban kisebbségnek lenni… de most… – Úgy gondolom, hogy az ilyen programoknak nem csak egy eredménye van. A társadalmi elfogadottsághoz, a társadalmi befogadáshoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatás. Ha mi ezt a programot végigvisszük, akkor ez azt jelenti, hogy egyszerre 5–600 cigány embernek és a családjaiknak lesz hosszú távra biztos megélhetése. Sok más programmal ellentétben a képzést egyértelműen követi a tartós munkahely biztosítása. – Ön, ilyen fiatalon, miért nyugállományú? – 30 éves fegyveres szolgálat van mögöttem. – És annak idején, amikor kezdett, honnan került a pályára? – Szabolcs megyei vagyok, egy Nyíregyháza melletti kis településről származom. Apám zenész volt, és belőlem is zenészt akartak nevelni, de én a gimnázium után a katonai főiskolát választottam. – Akkor könnyebb volt továbbtanulni? – Jelenleg sokkal könnyebb bekerülni a főiskolára. – Mégis úgy érzem, hogy régebben nem érte annyi atrocitás a romákat, mint manapság… – Az előítélet meg volt akkor is, csak nem volt ilyen durva és ennyire ellenséges a hangulat. – Gyerekkorában érték atrocitások? – Kevés olyan cigány gyerek van, aki nem szerez valamilyen sérülést. Talán ennek köszönhetem, hogy pszichológiát végeztem, és a tanultak alapján próbáltam megkeresni a problémák gyökereit.

– Nem akar erről a korszakról beszélni? – Nem szivesen, mert a gyermekkori, fiatalkori események és sérülések még mindig torzitják az emlékeimet. Az emlékek, tapasztalatok feldolgozásában pszichológia sokat segít, mint ahogy a romológia képzésen szerzett ismeretek is. A tanulás során sok összefüggés világosodott meg bennem. – Most már három diplomája van? – Négy, mert van egy tanár szakos diplomám is. – És a nyugállomány ellenére is rendkívül aktív. – Sok a dolgom, és nem csak a programok szervezése. – Egy értelmiségi cigánynak nagy a felelőssége egy olyan társadalomban, ahol egyesek számára mindenért a cigányok, a zsidók a felelősek… – Bizony így van. Az előítéletességben a klaszikus gondolkodók fokozatokat különböztettek meg: 1. szóbeli; 2. elkerülés; 3. hátrányos megkülönböztetés; 4. bántalmazás (testi, lelki); 5. fizikai megsemmisités. Ez egy folyamat. Azt gondolom, most majdnem a legvégső stációig jutottunk el… És ebben nagy szerepe van a politikának, amelyik megosztja cigányokat és gyakorta mintegy kivásárolja a cigányok közül azokat, akik hajlandók behódolni a hatalomnak, és közben elfelejtik azok érdekeit képviselni, akiknek a sorsa az ő kezükben is van. Az cigányok jelentős része túlélésre játszik, ami bizonyos szempontból érthető, csak ezáltal nem javul a cigányság nyomorúságos helyzete.

„A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” (PLATÓN)

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Fotók: Kolin Péter • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.