Esélyegyenlőségi terv (módosításokkal egységes szerkezetben)

VÉDETT MŰHELY REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ Kft. 2230 Gyömrő Szent István u. 21.

Esélyegyenlőségi terv (módosításokkal egységes szerkezetben) Érvényességi ideje: 2010. 12. 07.-ig

Az alapdokumentum hatályba lépésének időpontja:

2008. 12. 08.

Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................................................3 Az Esélyegyenlőségi Tervünk alapelve ....................................................................................................4 I. Célok......................................................................................................................................................4 I. 1. Alapvető követelmények, etikai elvek...............................................................................................5 I. 2. Adatvédelem......................................................................................................................................7 II. Konkrét célok kitűzése .........................................................................................................................8 II. 1. Az esélyegyenlőség biztosítására tett intézkedések .........................................................................8 III. Konkrét programok, intézkedések ......................................................................................................9 III. 1. Akadálymentesítés ..........................................................................................................................9 III. 2. Bérezés............................................................................................................................................9 III. 3. Szakmai előmenetel ......................................................................................................................10 III. 4. Képzések .......................................................................................................................................10 III. 5. Munka-rehabilitáció......................................................................................................................11 III. 6. Gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények.........................................12 IV. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárások ..........................................13 Záró rendelkezések .................................................................................................................................15

A munka törvénykönyve értelmében 2004. december 31.-e óta az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezetek Esélyegyenlőségi Tervet kötelesek elfogadni. Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető szabályokat az Mt. 70/A §-a tartalmazza.

Bevezetés A Védett Műhely Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Védett Műhely Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Társaság jogutódjaként 2008. december 8.val került a cégbíróságon bejegyzésre, tulajdonosai magánszemélyek. A társaság célja elsősorban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül is különösen a szociális otthonokban és – intézményekben ellátott, megváltozott munkaképességű, esetenként súlyosan-, illetve halmozottan fogyatékos személyek speciális eszközrendszert igénylő foglalkoztatásának, rehabilitációjának vagyis a célcsoport társadalmi reintegrációjának megvalósítása fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében. A cég alaptevékenysége TEÁOR /NACE Rev 2./: 1723’08 Irodai papíráru gyártása, amely magában foglalja iratgyűjtő, gyorsfűző, szalagos irományfedél termékek, illetve a foglalkoztatottak által betanult egyéb, e tevékenységi körbe tartozó egyszerű termékek előállítását. Rendelkezünk a munkáltató irányítási és döntési folyamatainak szabályozottságát tanúsító:


szervezeti és működési szabályzattal,




telephelyenként: - munka- és tűzvédelmi szabályzatokkal, - munka- és védőruha juttatási renddel,

továbbá:


a 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendeletben előírt személyi és tárgyi feltételekkel,




a területileg illetékes Önkormányzatok vagy hivatalok által kiadott, a végzett tevékeny-

ségre vonatkozó nyilvántartásba vétellel,


a területileg illetékes Regionális Szociális és Gyámhivatalok működési engedélyeivel,




telephelyenként Foglalkoztatási Szakmai Programmal és




az Szt. 99/B. § (3) bekezdése szerint elkészített, a munkavállalók fejlesztő-felkészítő

foglalkoztatásra való alkalmasságáról kiállított szakértői véleményekkel. (Eredeti példányok és dokumentumok megtekinthetőek a cég központjában és telephelyein, illetve a partner szociális intézményekben.) Kiemelt hangsúlyt fektetünk a megváltozott munkaképességű, szociális intézményekben ellátott emberek fejlesztő-felkészítő foglalkoztatására, munka-rehabilitációjára és szakmai továbbképzésére fogyatékossági csoportra, súlyosságra, illetve társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. A Kft-nél foglalkoztatottak 99%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalók.

3

A megváltozott munkaképesség mellett a foglalkoztatás tekintetében kiemelt célcsoportunk a hátrányos helyzetű intézményi ellátottak csoportjai; ide a nők, a 40 évnél idősebbek, a családosok, a roma identitásúak, a pályakezdők, a foglalkoztatás előtti tartós munkanélküliek tartoznak. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást a gondozott munkavállalókat ellátó szociális intézményekkel, a területileg illetékes Szociális és Gyámhivatalokkal valamint a települési Önkormányzatokkal szoros együttműködésben végezzük.

Az Esélyegyenlőségi Tervünk alapelve A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Hátrányaik enyhítése érdekében jelen Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza a cégen belül a munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének – így azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését az esélyegyenlőségük megteremtése, és az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében végrehajtandó munkáltatói előírásokat, intézkedéseket, és programokat.

I. Célok Célunk a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyek, hátrányos helyzetű munkavállalók jogainak biztosítása, foglalkoztatási rehabilitáció nyújtása, és mindezek eredményeként esélyegyenlőségük, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítása. További célunk fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás törekvésének megvalósítása: „a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.” [1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 99/E § (1)]

4

I. 1. Alapvető követelmények, etikai elvek 1. A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a hátrányos helyzetű munkavállalók sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy ők a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel, a mindenkit egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. 2. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. minden munkavállalójával azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményét mindenki köteles megtartani. 3. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét a nemen, faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzetiségen, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozáson, anyanyelven, fogyatékosságon, egészségi állapoton, vallási vagy világnézeti meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, családi állapoton, anyaságon (terhességen) vagy apaságon, szexuális irányultságon, nemi identitáson, életkoron, társadalmi származáson, vagyoni helyzeten, foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak részmunkaidős jellegén, illetve határozott időtartamán, érdekképviselethez való tartozáson, egyéb helyzeten, tulajdonságon vagy jellemzőn alapuló olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. 4. Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, de ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 5. Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a.) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b.) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

5

6. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. a.) Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, a 3. pontban megjelölt tulajdonságok miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. b.) Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 3. pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. c.) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 3. pontban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. d.) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 3. pontban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. e.) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. 7. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a.) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b.) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c.) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d.) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e.) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f.) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában; g.) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h.) az előmeneteli rendszerben; i.) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. 6

I. 2. Adatvédelem Az Esélyegyenlőségi Tervünk kiterjed az adatvédelem törvényi és a munkáltatónál alkalmazott szabályaira is. A Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft.-nél a személyi adatokat „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. Törvény, valamint „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 18. § - 24. § -ig tartó, az adatvédelemi rendelkezéseket tartalmazó szakasza szerint kezelik. Az állami és egyéb hatóságok, szervezetek esetleges hivatalos felmérési és különböző statisztikák készítésére vonatkozó kérelmeihez, a törvényes keretek biztosítása érdekében, a mintavétel célcsoportjába tartozó dolgozók a felmérés előtt hozzájárulásukat adva nyilatkoznak a személyes adataik kezeléséről. Az a dolgozó, aki nemlegesen nyilatkozik az adatainak kezelhetőségéről (nem járul hozzá), nem kerül bele a felmérés mintavételi célcsoportjába.

7

II. Konkrét célok kitűzése II. 1. Az esélyegyenlőség biztosítására tett intézkedések A megváltozott munkaképességű munkavállalók társadalmi integrációja, valamint reintegrációja biztosítása érdekében cégünknél szociális asszisztenseket, foglalkozás-segítőket, és 30 fő telephelyi létszám felett foglalkoztatás-koordinátorokat foglalkoztatunk, akik a napi munkavégzés segítése mellett mentális felkészítést is nyújtanak dolgozóink számára. Alapvető szakmai célkitűzésünk, hogy a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű alkalmazottaink egyéni fejlesztésben részesüljenek, a fogyatékosságukhoz leginkább értő szakemberek segítségével. Az egyéni fejlesztési programokon túl telephelyenként megvalósuló, csoportos személyiségfejlesztő tréningeket tartunk alkalmi rendszerességgel. A Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft a megváltozott munkaképességű munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítása érdekében biztosítja segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. A segítő szolgáltatási program vezető filozófiájának alapja, hogy a szociális intézményi ellátásban részesülő emberek helyzete egyénenként változó, a munkát vállaló, vagy munkához jutást segítő alapvető szükségletek korszerű kielégítése jelenleg is testre szabott, egyéni adaptációt, támogató megközelítést igényel. A segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét a cég – előzetes egyeztetés után – közvetlenül a telephelyeken, a fejlesztő-felkészítő konzultációs központ közreműködésével és szervezésében biztosítja; amelynek létrehozása azonban nem feltétlenül központosítja, hanem inkább egységesíti a speciális igényekkel rendelkező munkavállalók szükségleteit támogató terveket, intézkedéseket, gyakorlati megoldásmódokat. A segítő szolgáltatásokat munkavállalói vagy munkahelyi vezetői kérelemre a céggel munkaviszonyban álló szociális asszisztensek, illetve szerződött humán-szolgáltatók nyújtják a következők szerint: A foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén felajánlható szolgáltatások: 

munkaerő-piaci információ nyújtása,



munkatanácsadás,



pályatanácsadás,



képzési szükségletek felmérése, tanácsadás,



rehabilitációs tanácsadás,



pszichológiai tanácsadás.

A munkához jutáshoz és a munkahely megtartásához felajánlható szolgáltatások:

8



életviteli tanácsadás,



jogsegélyszolgálat,



családgondozás,



szociális ügyintézés.

A segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről a telephelyeinken elhelyezett információs plakátokon hívjuk fel a dolgozóink figyelmét, de természetesen munkaidőben telefonon, illetve elektronikusan elérhető a cég ügyfélszolgálata (titkársága) is, akik a megfelelő szakemberhez irányítják az érdeklődőt.

III. Konkrét programok, intézkedések III. 1. Akadálymentesítés


A termelésben résztvevő dolgozóknak speciális, egyéni készségeikhez fejlesztett sablo-

nokat, kézi szerszámokat bocsátunk rendelkezésre.


Telephelyeink 90%-ban fizikálisan akadálymentesítettek, a telephelyeken belüli

kerekesszékes közlekedés biztosítva van mind a munkaterületeken, mind a szociális helyiségek irányában, illetve maguk a helyiségek is fel vannak szerelve a szükséges segédeszközökkel (rámpák, széles, küszöb nélküli ajtók, kapaszkodók, ahol szükséges lift, stb.).

III. 2. Bérezés A Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. magánszemélyek által alapított cég, ezért a bérezés tekintetében a versenyszférában általánosan elfogadott alapelvek, illetve a szociális intézményekhez köthető telephelyeken a munkavállalókat közvetlenül irányító foglalkoztatás-koordinátorok (30 fő felett) és foglalkozás-segítők esetében a közalkalmazotti bértábla irányadó értékei érvényesülnek. A bérezési rendszer a telephelyeinken betanított munkásként foglalkoztatottak részére egységes, órabéres rendszerű. A közép-, és felsővezetői szinteken, valamint egyéb adminisztratív munkakörökben az ügyvezetővel való megállapodás alapján, egyénileg eltérő munkaszerződés szerint, a rájuk bízott feladattal arányos bérezésben részesülnek dolgozóink (tevékenységi körök bővítése, munkakörök összevonása).

9

III. 3. Szakmai előmenetel A Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. –nél szakmai előmenetelre a cég struktúrája okán nem adódik lehetőség, mert a szociális intézményekben ellátottak által betöltött betanított munkás pozíciók felett, a munkájukat segítendő, már speciális munkakörök vannak, amelyekhez pozíciótól függően szociális, gazdasági, kereskedelmi, stb. szakmai végzettség és gyakorlat szükséges; ezekre olyan szakembereket alkalmazunk, akik már rendelkeznek ezekkel a feltételekkel. A munkakörök között átjárhatóság, egymásra épülés nincs.

III. 4. Képzések Ismerjük, illetve folyamatosan feltárjuk azokat az egyéni és csoportos problémákat, amelyek a cégünk által preferált foglalkoztatási réteget jellemzik. Ez alapján igyekszünk különféle szakképzési és továbbképzési lehetőségeket biztosítani munkavállalóink számára. Az igényesebb termékek előállítása, a megfelelően gyors, pontos, határidőre történő kiszállítás a legfontosabb tényezői a kereskedelmi munkánknak. Ennek érdekében az irányítással, termeléssel, a termelői réteg szakmai segítésével, a telephelyek adminisztrációjával foglalkozó munkavállalóink részére a folyamatos szakmai továbbképzés, a szintentartás, az ismeretek aktualizálása, elengedhetetlen. Ezért a Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. célja a különböző szakmai alap-, és továbbképzések keretében megtanítani, megtaníttatni a munkavállalóknak azokat az elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket, amelyek segítségével munkavégzésüket hatékonyabbá, az előállított terméket magasabb minőségűvé, a szigorú előírásoknak és az Európai Uniós normáknak megfelelővé tudják tenni. A képzések után a dolgozóink legyenek képesek alkalmazni munkavégzésük során a megszerzett tudást, ismerjék fel a hibákat és tudják azokat kiszűrni, javítani. A képzések keretében többféle – a cégen kívül szervezett - szakmai tanfolyamokon, illetve a megváltozott munkaképességű célcsoport számára megfelelő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, alap-, közép-, vagy emelt szintű szakmát adó képzéseken vehetnek részt dolgozóink. A tanulni vágyók számára pályázati és egyéb támogatási programok keretében ingyenes képzési lehetőségeket, munkaidő-kedvezményt, tanulmányi szabadságot, a tanfolyami napokon esetenként szállás-, és étkezési lehetőséget biztosítunk.

10

III. 5. Munka-rehabilitáció A Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft.-ben a rehabilitációs programok a fejlesztő-felkészítő konzultációs központ égisze alatt, annak szervezésében, közvetlenül telephelyi környezetben zajlanak. A központ munkájában közreműködő saját munkatársak (szociális asszisztensek), a munkavállalóinkat ellátó szociális intézmények szakemberei, valamint szükség esetén egyéb szerződött szakemberek az egyéni fejlesztési tervek felállításához az egységesített szükségletfelmérés, valamint munkaanamnézis felvétele során nyert adatokra és információkra alapozva, fogyatékossági csoportok szerint szakmai protokollokat dolgoznak ki, amelyekkel segítik a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéni rehabilitációs támogató munkát. Az egységesített felmérés és rehabilitációs gyakorlati rendszer megkönnyíti a munkavégzéshez kapcsolódó, a foglalkoztatón belüli rehabilitációs munka tervezését, értékelését, összehangolását. Az egységesített szakmai protokollrendszer kialakításával, összehangolásával hathatós rehabilitációs szakmai munka és olyan eredmények érhetők el, amelyek közvetlenül megmutatkoznak a munkavállalók szakmai eredményeiben (fejlődésében) is. A rehabilitációs szakmai munka elsődleges feladata, hogy a megváltozott munkaképességű, intézményi ellátott dolgozóinknál az állapot felmérések után, a rehabilitáció hatására kimutatható legyen a mentális fejlődés. További cél a személyiségfejlesztés, a közösségben való munkavégzés elsajátítása, az embereknél a saját betegségükkel, állapotukkal való együttélés elfogadtatása. A rehabilitációs munka során törekszünk arra, hogy kiscsoportos foglalkozások keretében segítsük a társadalomba való visszatérést, a szocializálódást. A megváltozott munkaképességű felnőttek tanulják meg a konfliktus helyzetek kezelését, mind a munkahelyen, mind a civil életben; sajátítsák el a társadalmi normáknak megfelelő kommunikációt. További cél, hogy a rehabilitációs munka hatására a résztvevő legyen képes: •

reális önértékelésre, megfelelő motivációs töltés elérésére, a munkahelyi közösségbe való beilleszkedésre és az abban történő munkavégzésre,

•

társas kapcsolatok létesítésére és azok fenntartására, családi, rokoni, baráti és a munka- közösségi kapcsolatrendszer szintjén egyaránt,

•

a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség mértékétől függően, a tőle elvárható, közösségben végzett alkotó munkára, a teljesítmény és minőségi követelmények teljesítésére, a munkaerő-piacon való helytállásra,

•

önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására és az előbbre jutásra minden területen,

•

saját épüléséhez a mentálhigiénés szolgáltatás, az oktatás, a szakszolgáltatás, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására,

•

szabad akarata és állampolgári jogai alapján a közéletben való aktív részvételre. 11

Szakembereink közvetlenül a munkahelyekre kitelepülve tartják a foglalkozásokat, napi átlag 4 órában, kiscsoportos, vagy szükség esetén egyéni formában, minden alkalommal a munkarehabilitáció egy-egy nagyobb, olyan témakörét érintve, amely eleme lehet az adott esetben szükséges rehabilitációs segítségnyújtásnak. A program hangsúlyozza, hogy minden munkavállaló szükségletei, igényei egyformán fontosak a szervezet számára. Ezt az elvet támogatja az is, hogy szervezetünknél munkát vállalók túlnyomó többsége fogyatékossága miatt nem csak pénzkereseti lehetőséghez jut, hanem kap a munkavállalásával kapcsolatosan olyan többlet segítséget is, amely elősegíti társadalmi integrációját-reintegrációját, erősíti a társadalomba való visszavezetés folyamatát. Ezt a szakmafilozófiai elképzelést erősíti az a tény, hogy a szociális intézményekben élő ellátottak fejlesztése egy új ágazatban (szociális foglalkoztató) egyesíti a már meglévő szakmai tapasztalatot, és evvel integrációs utat nyit az ott elhelyezett megfelelő rehabilitációs prognózisú egyének számára. A társadalmi befogadás kulcsa a foglalkozás, foglalkoztatás. A rehabilitációs munka megvalósulása nyomán a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának egy magasabb foka érhető el, a gyakorlati megvalósulás során pedig az integrációs hatások hatványozottan érezhetőek. Ezek a hatások egyes munkavállalók esetében egy magasabb színvonalú emberi létet, más munkavállalók számára a cégünk teremtette lehetőségeken keresztül „egészséges munkahelyen” történő integrált foglalkoztatást teremthet.

III. 6. Gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények A cég vezetése az Mt.-ben meghatározott munkaidő kedvezményeken felül a kisgyermekes illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők részére egyéb kedvezményeket biztosít a gyermekük ellátásával kapcsolatban: a munkaidő-beosztásnál figyelembe vesszük az oktatási és gyermekgondozási intézmények napi működési idejét, illetve a kisgyermekek betegsége esetén rugalmasan toleráljuk a fennálló helyzetet.

12

IV. Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén szükséges eljárások IV. 1. Panasztétel biztosítása: Az egyenlő bánásmód megsértése vagy az esélyegyenlőségi szabályozás sérülése esetén a dolgozó a vonatkozó, „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően az ellátását biztosító szociális intézmény vezetőségéhez, a Központi vagy telephelyi Üzemi Tanácshoz, illetve Üzemi Megbízotthoz, valamint a munkáját közvetlenül irányító foglalkozás-segítőhöz, vagy a foglalkoztatáskoordinátorhoz (30 fő munkavállaló felett van) fordulhat. A megkeresett illetékes a panaszt lehetőség szerint anonim módon, a cég ügyvezetője elé tárja. Az ügyvezető a panasz alapjának megállapítása és az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásra intézkedni. A vizsgálatot az ügyben érintett kijelölt szervezeti egység folytatja le, amely a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet készít. Az elkészült és a kivizsgálásra kijelölt szervezeti egység által hitelesített jegyzőkönyv az ügyvezető elé kerül. Amennyiben az ügyvezető a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a dolgozó sérelmezi, az ügyvezető az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a megkeresett illetékeshez való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 10 napig. Amennyiben a panasz nem a munkáltató valamely intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a dolgozó által kifogásolt jogsértést, az ügyvezető haladéktalanul köteles intézkedni a panasz okának megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba, tehát a panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. Panasztétel dokumentálása, folyamata: Az egyenlő bánásmód megsértése vagy az esélyegyenlőségi szabályozás sérülése esetén felmerült panaszok megtételét a megkeresett illetékes közreműködésével a Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. ügyintézője a „Beérkező panaszok kezelése” című nyomtatványon rögzíti (minta a túloldalon). A kitöltött űrlap az ügyvezető elé kerül, aki elrendeli a vizsgálatot, amelyről jegyzőkönyv készül, majd dönt a javító vagy az újbóli előfordulást megakadályozó intézkedések meghozataláról. A meghozott döntésekről a panaszost, amennyiben nem anonim, hivatalosan értesítjük.

13

BEÉRKEZŐ PANASZ KEZELÉSE KITÖLTENDŐ: Az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén!(másolható példány) Reklamáló fél (ha az ügy szempontjából feltétlenül szükséges):

Dátum:........../…. /…..

Megkeresett illetékes: ........................................................................................................... Beérkezett reklamáció leírása:

Illetékességi javaslat a reklamáló fél javítási igényének jogosságáról: jogos

nem jogos

indoklás: ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................

Szükséges / javasolt javító intézkedések:

Az újbóli előfordulást megakadályozó javasolt intézkedések (amennyiben értelmezhető):

A

PROBLÉMA KIVIZSGÁLÁSRA INTÉZKEDEM A MEGHOZOTT INTÉZKEDÉSRŐL A PARTNERT TÁJÉKOZTATNI FOGOM.

A reklamáció kezelésével, kivizsgálásával megbízott szervezeti egység:

..................................................................

.............................................. ügyvezető

14

Dátum:…..…./……./…..

Záró rendelkezések Jelen Esélyegyenlőségi Terv „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel”, valamint „a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénnyel együtt értelmezendő. Jelen Esélyegyenlőségi Terv az alapdokumentum kiadásától számított 2 éves időtartamra szól, a következő időszakra szóló Esélyegyenlőségi Terv elfogadási határideje 2010. december 7. Jelen Esélyegyenlőségi Tervet a Védett Műhely Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője, valamint a Központi Üzemi Tanács elnöke és tagjai – a Központi Üzemi Tanács 4/2010. (05.06.) számú határozata alapján – e dokumentum aláírásával egyhangúlag elfogadták. Munkáltató jelen Esélyegyenlőségi Terv aláírását követően haladéktalanul gondoskodik annak a cég honlapján történő megjelentetéséről, valamint a cég telephelyeire való kijuttatásáról.

Gyömrő, 2010. május 7.

15