2014.04.07.
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TECHNOLÓGIÁK – IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS SZOFTVEREK Abonyi-Tóth Andor ELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat, 2014. április 88-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban felsőoktatásban”” című műhelyfoglalkozás
EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS FONTOSSÁGA
2
1
2014.04.07.
AKADÁLYMENTESSÉG FOGALMA Az akadálymentesség értelmezhető Fizikai szempontból Rámpa Térdszabad mosdó vagy asztal Vakvezető sáv, stb.
http://bit.ly/1gKBqdA
Info-kommunikációs szempontból
Braille- vagy hangoskönyv Indukciós hurok, jelnyelvi tolmács Könnyen érthető kiadványok és jelzések, stb. Mindenki által elérhető információk, szolgáltatások
Komplex módon, azaz fizikai ÉS info-kommunikációs szempontból Egyenlő esélyű hozzáférés
http://bit.ly/1cosTsy 3
Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)
TERVEZÉS MINDENKINEK (DESIGN FOR ALL) A Tervezés mindenkinek (Design For All) stratégia inkább az Európai kontinensre jellemző tervezési stratégia, amely nem szigorúan megfogalmazott alapelvekre és irányelvekre épül, hanem a felhasználók sokszínűségére hívja fel a figyelmet megállapításaival. http://designforall.org/ Példa: "A környezet melyben élünk emberi lények által tervezett emberi lények számára így ennek olyan környezetnek kell lennie, amely alkalmazkodik az igényeinkhez." 4
2
2014.04.07.
EGYETEMES TERVEZÉS Az Egyetemes (vagy univerzális) tervezés eszméje az USA-ban elterjedt, kifejezetten termékközpontú tervezési módszertan "Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott “termékek” megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre." (Pandula, 2006) Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.
5
AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS Akadálymentesítés
Egyetemes tervezés
Utólagos megoldás
A tervezési folyamat szerves része
Plusz költségekkel jár Plusz adminisztráció Technikai és egyéb nehézségek és akadályok
Nincs utólagos Költség Adminisztráció Adaptációs probléma
Esztétikai, szerkezeti hátrányok Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)
6
3
2014.04.07.
UDL (UNIVERSAL DESIGN FOR LEARNING) Az Egyetemes tervezés eszméjének adaptációja az oktatás területére (CAST, http://www.cast.org) AZ UDL három alapelvre épül, amelyekhez irányelvek tartoznak, az irányelvekhez pedig teljesülési feltételek kapcsolódnak. Teljes dokumentáció: http://www.udlcenter.org/aboutudl/udlguidelines (http://bit.ly/1gTEjfJ) 7
UDL PÉLDA 1. alapelv: Használjunk többféle reprezentációs eszközt. 1. irányelv: Többféle módon támogassuk a megértést 1.1 Biztosítunk lehetőséget az információ megjelenítésének testreszabására 1.2 Biztosítsunk alternatívákat a hangalapú információk esetén 1.3 Biztosítsunk alternatívákat a vizuális információk esetén
8
4
2014.04.07.
INFO-KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK
9
IKT SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK (LEHETNEK) Gyengénlátó emberek
Gyerekek
Vak emberek
Idős emberek
Színtévesztő/színvak emberek
Diszlexiás, diszgráfiás emberek
Siket emberek
Epilepsziában szenvedők
Értelmileg akadályozott emberek
Kulturálisan elszigetelt emberek
Mozgáskorlátozott emberek
Technológiailag megkülönböztetettek
Autizmussal élő emberek 10
5
2014.04.07.
SPECIÁLIS SZOFTVER ÉS HARDVER SEGÉDESZKÖZÖK
11
SPECIÁLIS SZOFTVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
Képernyőbillentyűzet Képernyőnagyító alkalmazás
Képernyőolvasó alkalmazás
Operációs rendszerek kisegítő lehetőségei •Billentyűzetegér •Beragadó billentyűk •Billentyűszűrés Fejegér
12
6
2014.04.07.
FEJEGÉR ALKALMAZÁSOK
http://nipg.inf.elte.hu/headmouse/headmouse.html
www.colleyeder.com/mousense/telepites2/asztali-szamitogepekhez-pc/
http://bit.ly/fejeger
http://bit.ly/mousense 13
SPECIÁLIS HARDVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
Könyvszkenner
Lábegér
Speciális billentyűzetek
14
Kapcsolók, kommunikátorok
Dombornyomtató
7
2014.04.07.
SZABVÁNYOK, AJÁNLÁSOK
15
SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK) Web Akadálymentesítési Útmutató (Web Content Accessibility Guidelines) A "Web Akadálymentesítési Kezdeményezés" (http://www.w3.org/WAI/ ) által kidolgozott ajánlás 1.0: ajánlás (1999. május 5.) 2.0: ajánlás (2008. december 11.) Részletesebb útmutató Technológiák sokszínűsége Szélesebb közönség számára Magyar nyelven is elérhető (http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/)
16
8
2014.04.07.
SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK) Web Akadálymentesítési Útmutató "A" szint
Azon feltételek, amelyek szükségesek a minimális akadálymentességi szint eléréséhez (ez kötelező lenne minden alkalmazás esetén)
"AA" szint
Egyel szigorúbb szint. Az oktatás területén ezt (vagy ennél magasabb szintet) lenne érdemes megcélozni.
"AAA" szint
A legszigorúbb feltételek szintje, itt a legszélesebb azon felhasználó kör, akiknek az igényeit kielégíthetjük a feltételek betartásával.
17
WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához 1.2.2 Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzített hangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)
18
9
2014.04.07.
WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához 1.2.4 Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio) tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)
19
WCAG 2.0 PÉLDA 1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az időalapú médiához 1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden hangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)
előre
rögzített
20
10
2014.04.07.
LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE A legnépszerűbb tanulási keretrendszerek számos ponton megsértik a WCAG 2.0 szabványban foglalt irányelveket, az akadálymentes tananyagok elérését, használatát számos esetben a nem akadálymentes keretrendszer funkciók nehezítik meg illetve lehetetlenítik el. 21
LEGNÉPSZERŰBB LMS RENDSZEREK
Forrás: Capterra, 2013. december (http://bit.ly/1afKuCW)
22
11
2014.04.07.
NÉPSZERŰ LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE DAN HAHN, HADI RANGIN, MARC THOMPSON: Comparison of LMS Accessibility Revisited. In: CSUN 2013 konferencia URL: http://bit.ly/1bMetSo
Képek forrása: saját szerkesztés Hanh et al. (2013) alapján 23
MOODLE KERETRENDSZER VIZSGÁLATA Fehér Viktor (2012) vizsgálata a WebAIM WCAG 2.0 ellenőrző listája alapján. Teljesült
Releváns
"AAA" szintű feltételek Összes
Teljesült
Összes
Teljesült
Összes
Releváns
Alapelv
"AA" szintű feltételek Releváns
"A" szintű feltételek
1. Észlelhetőség
9
6
1 (17%)
5
3
2 (67%)
8
3
0 (0%)
2. Működtethetőség 3. Érthetőség 4. Robusztusság Összesen
9 5 2 25
9 5 2 22
5 (56%) 4 (80%) 0 (0%) 10 (45%)
3 5 0 13
3 5 0 11
1 (33%) 2 (40%) 0 (0%) 5 (45%)
8 7 0 23
8 7 0 18
5 (63%) 3 (43%) 0 (0%) 8 (44%) 24
12
2014.04.07.
KONKLÚZIÓ Az LMS rendszerek "A" szintű akadálymentességét vizsgálva is komoly hiányosságok azonosíthatók. Ha akadálymentes tananyagokat is készítünk, számítani kell arra, hogy a keretrendszerek megnehezíthetik/ellehetetleníthetik az azokhoz történő hozzáférést.
25
AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS FELTÉTELEI VIRTUÁLIS TANULÁSI KÖRNYEZETBEN (PÉLDÁK) A téma részletesebben kifejtéséhez lásd: ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0 26
13
2014.04.07.
[1]
A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
http://accessibility.psu.edu/fontfacehtml
Oldalak olvashatósága (kontraszt, betűtípus, betűméret) kontrasztminimum feltétel: legalább 4,5:1 ("AA" szint), 7,5:1 arány ("AAA" szinten) Betűméretet megváltoztathatósága a tartalom és funkcionalitás elvesztése nélkül 27
A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Animációk Kimerevítés,rajzobjektumok markáns körvonala, kontúr vastagság beállítása (SIKNÉ, 2004)
Szimulációs alkalmazás, beállítható részecskemérettel (Abonyi-Tóth Andor munkái)
28
14
2014.04.07.
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Akadálymentes dokumentumformátumok használata Szemantikus leírás fontossága Értelmes, egymásba ágyazott címsorok, logikus címsorszintek
NVDA képernyőolvasó ablaka
29
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. (WCAG 2.0, 2.4.4) Az elemzendő vers letöltéséhez kattints ide, nyomtatásához pedig ide.
Lehetőséged van az elemzendő vers letöltésére, illetve a vers nyomtatására.
30
15
2014.04.07.
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Képek alternatív, szöveges leírása Rövid leírás (max. 125 karakter) Csak akkor lehet üres, ha a kép dekorációs célokat szolgál.
Hosszú leírás Ha a rövid leírás nem elegendő a precíz leírásra. Nincs terjedelmi korlát. 31
PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA) Képaláírás: Konfliktusok lehetséges kimenetei Alternatív szöveg: Diagram, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben a két fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki.
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából) http://bit.ly/1gtcAig
32
16
2014.04.07.
PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából) http://bit.ly/1gtcAig
Hosszú leírás: Az ábra vízszintes és függőleges koordinátatengelyén azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben az "A", illetve "B" fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki. A függőleges tengelyen "A" fél álláspontja, a vízszintes tengelyen "B" fél álláspontja jelenik meg. A koordinátatengelyek végén a felek elérik "győzelmüket". A két koordináta-tengely közötti területen jelöljük azt az öt lehetséges kimenetet, amelyek a konfliktushelyzetekben létrejöhetnek. "A" fél az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben tudja érvényesíteni "B" rovására. Ezt úgy hívhatjuk, hogy "A" szereplő győzelme. "B" fél tudja az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni "A" rovására. Ez a "B" szereplő győzelme. A kompromisszumos megoldás során mind a két fél érdekei valamennyire érvényre jutnak, de természetesen nem teljes mértékben. Szerencsétlen esetben, ha a konfliktusban szereplők magatartását olyannyira eluralja a másik legyőzésére való törekvés, hogy már saját racionális érdekeikre sem képesek összpontosítani, egyikük sem tudja érdekeit megfelelően érvényesíteni, az ún. vesztesvesztes állapot áll elő. Az érdekbeszámításon alapuló, és a másik fél igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével folyó konfliktuskezelés esetén alakulhat ki olyan helyzet, amelyben mindkét fél érvényesíteni tudja érdekeit, anélkül, hogy ez egymás kárára történne. Ez a "legnagyobb közös nyereség" állapota. Az ábra idősíkja azt is illusztrálja, hogy azonos szereplők között ismétlődhetnek a konfliktushelyzetek, s esetenként eltérő eredményű megoldások születhetnek. A pillanatnyi győzelemre törekvés megakadályozhatja a hosszú távú megoldások kialakulását. Az egyik pillanatban aratott győzelem könnyen generál visszavágási szándékot a másik félben, melynek eredményeként a korábban "győző" fél könnyen33 vesztessé válhat.
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (WCAG 2.0, 1.3.3, A szint) Kerülendő tehát: A képernyő jobb felső sarkában látható ábrán... A kör alakú ábrán az látható, hogy... A kisebb képen az látható, hogy… 34
17
2014.04.07.
SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (WCAG 2.0, 1.4.1, A szint)
35
SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
A helyes és helytelen válaszok megkülönböztetése színnel. A Deuteranopiában szenvedő felhasználó képtelen megkülönbözteti a helyes és helytelen választ.
A válaszok megadásánál mos már nem csak a szín közvetíti az információt (Forrás: saját szerkesztés)
36
18
2014.04.07.
SIKET FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Audió információ szöveges leírásáról gondoskodni kell. A videóállományok akadálymentesítésére itt is kiemelten ügyelnünk kell! (feliratozás, jelnyelvi tolmácsolás)
37
MOZGÁSKORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) A tartalom összes funkcionalitása működtethető legyen a billentyűzeten keresztül (WCAG 2.0, 2.1.1, A szint)
http://bit.ly/Kdu472
38
19
2014.04.07.
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) Kifejező ikonok Szövegek egyszerűsítése Túlzsúfoltság kerülése Könnyen érthető kommunikáció
A Magyar Nemzeti Múzeum weboldalának könnyen érthető változata
39
DISZLEXIÁS FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK) A diszlexiás tanulók gyakran használnak képernyőolvasó programot, illetve jellemző a digitális felvevőkészülékek használata is az instrukciók és saját emlékeztetők felvétele is. (GYARMATHY 2010) Tipográfia fontossága Dyslexie betűtípus
(CHRISTIAN THEO BOER 2011) 40
20
2014.04.07.
JÓ PÉLDA (HTTP://ATTITUDELIVE.COM/)
41
ÁTMENETI ÉS TECHNOLÓGIAI JELLEGŰ HÁTRÁNYOK Bővebben lásd: PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8 42
21
2014.04.07.
ÁTMENETI SIKETSÉG LEHETSÉGES OKAI A számítógépben nincs hangkártya, vagy az nem működik. Elképzelhető, hogy olyan munkahelyeken, ahol egy légtérben sokan dolgoznak, és a munkakör betöltéséhez nem alapvető fontosságú a hangkártya használata, azt inkább letiltják. Zajos környezet: a felhasználó olyan környezetben van (pl. internet kávézó, közlekedési eszköz), ahol a külső körülmények miatt képes az audió információk befogadására. Csendes környezet: a felhasználó olyan helyen tartózkodik, ahol nem lehet zajongani (pl. kórház, éjszakai munka a család alvó tagjainak zavarása nélkül), és nem áll rendelkezésre fülhallgató. 43
ÁTMENETI VAKSÁG LEHETSÉGES OKAI A felhasználó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem tud a kijelzőre nézni (gépkocsit vezet, rendet rak a szobában), emiatt képernyőolvasó segítségét veszi igénybe. A felhasználó keresőprogramot használ. A kereső-programok körülbelül annyi információt "látnak" egy weboldalból, mint amit egy vak felhasználó is érzékel a képernyőolvasó által. Ezért szokták azt mondani, hogy a Google keresője a világ legnagyobb vak felhasználója. 44
22
2014.04.07.
ÁTMENETI GYENGÉNLÁTÁS LEHETSÉGES OKAI A számítógép kijelzője elöregedett, alacsony a beállítható kontrasztarány. A fény úgy esik rá a kijelzőre, hogy annak tartalma emiatt nehezen olvasható. A kijelző túl messze került elhelyezésre a felhasználótól, és ezen a felhasználó nem tud változtatni. Az alkalmazás készítője túl kicsire állította az alapértelmezett betűméretet. 45
ÁTMENETI SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG LEHETSÉGES OKAI A számítógép kijelzője elöregedett, a színek megjelenítése már nem optimális. A felhasználó alacsony színmélységű (esetleg monokróm) kijelzőt használ. A nap (egyéb fény) rávetül a kijelzőre, így módosítva annak színhűségét. Színes lámpák fénye vetül a kijelzőre, így eltolva annak színvilágát, ami lehetetlenné teheti, hogy egy bizonyos színt fel lehessen ismerni. 46
23
2014.04.07.
ÁTMENETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG LEHETSÉGES OKAI A felhasználó kéz/csukló törést, vagy egyéb sérülést szenvedett, ami miatt nem tudja a kezét használni. A használt eszközhöz nincs sem egér, sem más mutatóeszköz csatlakoztatva. A billentyűzeten egy vagy több gomb érzéketlen, vagy hiányzik. Az egér valamelyik gombja érzéketlen. A notebook érintőpadja nem, vagy hibásan működik. Az alkalmazás egy interaktív táblán érhető el, és a felhasználó nem elég magas ahhoz, hogy például egy felső részen elhelyezett menüt, vagy eszköztárat elérjen (pl. azért, mert gyerek) 47
ÁTMENETI ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG A fáradtság kihathat arra, hogy bonyolult, idegen terminológiát tartalmazó szövegeket milyen gyorsan vagyunk képesek megérteni. Az oldalon használt betűtípus miatt bizonyos karakterek összetéveszthetők. 0 (nulla) és O (O betű), nagy I (I betű) és kis l (kis L betű) 48
24
2014.04.07.
TECHNIKAI PROBLÉMÁK A felhasználók különböző böngészőprogramokat használnak. A felhasználók különböző felbontással rendelkező eszközöket, illetve korszerű, mobil eszközöket is használhatnak (okostelefon, iPad, stb.) Beépülő modulok hiánya Nem támogatott formátumok Internet kapcsolat sebessége 49
TANANYAGOK AKADÁLYMENTES ELŐÁLLÍTÁSA (AZ ELTESCORM KERETRENDSZER)
50
25
2014.04.07.
ELVEK AZ E-TANANYAGOK LÉTREHOZÁSÁNÁL Szabványok betartása (XHTML, CSS, SCORM, WCAG) Web-ergonómia elvek Akadálymentes hozzáférés Sokrétű felhasználhatósága Web, LMS, DVD, pendrive, helyi hálózat, helyi számítógép 51
METAINFORMÁCIÓK MEGADÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A Web-fejlesztő számára biztosítani kell az akadálymentes publikáláshoz szükséges információkat. • A Magyar Nemzeti Múzeum épülete • Példa egy légifelvételre • Az épület alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap látható. • A múzeumkert, amelyben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak • A magyar klasszicista építészet egyik nagymesterének, Pollack Mihálynak főműve 52
26
2014.04.07.
MILYEN PLUSZ INFORMÁCIÓK SZÜKSÉGESEK? Képek esetén Kép aláírása, alternatív szövege, hosszú leírása Hangok esetén Hangállomány tartalma szövegesen Videók esetén Tartalmi összefoglaló, teljes szövegű átirat, feliratok szöveg Animációk esetén Alternatív szöveg, hivatkozás alternatív tartalomra …
HOGYAN GYŰJTSÜK ÖSSZE EZEN INFORMÁCIÓKAT? A tananyag szerzőitől nem feltétlenül várhatunk el magas szintű informatikai ismereteket. A szükséges információkat felhasználóbarát módon kell összegyűjteni. Sablonokat hoztunk létre, amelyekben megadhatók a szükséges információk. Tananyag modul sablonja (Word dokumentum) Tananyag elemek sablonja (Excel állomány)
27
2014.04.07.
ELTESCORM KERETRENDSZER RTF állomány (Tananyag tartalma + Hivatkozás a médiaelemekre)
Akadálymentes, SCORM tananyag
Excel táblázat Médiaelemek tulajdonságainak megadása
http://snipurl.com/28s7kxb
55
AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS FELTÉTELEI VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN
56
28
2014.04.07.
VIRTUÁLIS KÖRNYEZET
"A virtuális környezet egy olyan háromdimenziós (3D), mesterséges, a valóságban nem létező tér, ahol mi magunk és mások is háromdimenziós formában, térben és időben egyszerre lehetünk jelen, és mindezt a saját nézőpontból ugyanannak látjuk." (Ollé, 2012.9) 57
TERVEZÉSI ELVEK Mivel a 3D-s virtuális környezetek is emberek által emberek számára létrehozott környezetek, az Egyetemes tervezés (UD), illetve Tervezés mindenkinek (DFA) stratégiáját is figyelembe kell vennünk a Virtuális tér megtervezésének és implementációjának folyamatában, amennyiben pedig a Virtuális környezetet oktatási céllal alkalmazzuk, a korábban ismertetett Egyetemes tervezés az oktatásban (UDL) irányelveit is szem előtt kell tartanunk. 58
29
2014.04.07.
TÁMOGATÁS A fogyatékossággal élő emberek igényeit a Virtuális környezetek esetén több szinten is támogatnunk kell, (1) egyrészt a virtuális tér kialakítása során, (2) másrészt a virtuális térben elhelyezett objektumok egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításával, (3) harmadrészt a tér használatához szükséges kliensalkalmazás akadálymentes hozzáférhetőségének lehetővé tételével. 59
(1) A VIRTUÁLIS TÉR KIALAKÍTÁSA
60
30
2014.04.07.
(2) VIRTUÁLIS TÉRBEN ELHELYEZETT OBJEKTUMOK EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA Metainformációk megadása az objektumokhoz (pl. képernyőolvasó programok számára) Objektumok elhelyezése úgy, hogy például kerekesszékes avatár által is használható legyen…
61
(3) A TÉR HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES KLIENSALKALMAZÁS AKADÁLYMENTES HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
Az AccessGlobe kliensalkalmazás (SecondLife, illetve OpenSim környezethez), amelyben többek között kontraszt és betűméret is beállítható, és a beépített szövegolvasó által használható vak emberek számára is
62
31
2014.04.07.
AKADÁLYMENTESSÉG ELLENŐRZÉSE
63
ELLENŐRZŐESZKÖZÖK Az ellenőrzés különböző segédeszközökkel megkönnyíthető, de nem automatizálható teljesen. Például a számítógép nem tudja eldönteni, hogy egy kép alternatív szövege megfelelően lett-e megfogalmazva.
64
32
2014.04.07.
ELLENŐRZŐESZKÖZÖK (PÉLDÁK) Weboldalak szabványosságának ellenőrzése http://validator.w3.org/ Beépülő modul a Firefox böngészőbe (Accessibility toolbar) http://bit.ly/ijMYC0
Kontraszt ellenőrző beépülő modul (Firefox) http://bit.ly/gMwFKV 65
FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉSI HIBÁK
Forrás: http://bit.ly/1ezrT9C
Forrás: http://bit.ly/1j19xSt Forrás: http://bit.ly/1j19DcG
Az info-kommunikációs akadálymentességi hibák ugyanígy ellehetetlenítik a szolgáltatások használatát!
66
33
2014.04.07.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Abonyi-Tóth Andor ELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
FORRÁSOK, AJÁNLOTT IRODALOM ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0 ABONYI-TÓTH Andor; MÁTÉTELKI Péter (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába – Hardver és szoftver segédeszközök, Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-6155043-67-3 GYARMATHY Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest. URL: http://bit.ly/18q6Bei (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZq Hozzáférés ideje: 2014. január 23. PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8 SIKNÉ LÁNYI Cecília (2004): Speciális szükségletű felhasználóknak készítendő multimédiás és virtuális valóság programok tervezési szempontjai. In: Multimédia az oktatásban konferencia, Szeged, 2004. URL: http://bit.ly/1g92pSM (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.) WOOD, Denise (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: Telecommunications Journal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010. URL: http://bit.ly/1hRkWUj (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.) 68
34
