Önkormányzati szabad szoftverek FSF.hu Roadshow Törökbálint, 2007. szeptember 25. Kochis Pál Zoltán
[email protected] Egy komplett önkormányzat megvalósítása szabad szoftverekkel (Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala) Gondolta volna, hogy van már itthon is olyan önkormányzat ahol szabad szoftvereket használnak a mindennapi életben? Hogy egy ekkora kaliberő váltásnál milyen nehézségekbe ütközhetünk, illetve, hogy a váltás pozitív volt-e, errıl szól ez az elıadás.
Szabad szoftvereket használó magyar közintézmények
OpenOffice.org-ot használ:
Szeged Város Polgármesteri Hivatala
Salgótarján Város Polgármesteri Hivatala
Fıvárosi Bíróságok
Vas megyei Bíróság, stb.
Linuxot használ:
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala
Közlekedési Fıfelügyelet
Magyar Szabadalmi Hivatal
szerverek sok önkormányzatnál
legújabb: Kemence község, munkaállomásokon is, stb.
Az Európai Unióban
A FLOSS (Free/Libre and Open Source Software) szoftverek elterjesztése az Unióban stratégiai kérdés
Linuxot használ, illetve bevezet:
Audi, Citroën, Siemens Medical Solutions, Deutsche Bahn svájci Szövetségi Kormány, spanyol Miniszterelnöki Hivatal finn Védelmi Minisztérium németországi Földnyilvántartó Hivatal németországi Központi Információvédelmi Hivatal angliai Kent rendırsége holland EPE közigazgatási terület törvényhozása olaszországi Velence tartomány Bergen város önkormányzata, Prága város önkormányzata, stb.
COSPA
(Consortium for studying, evaluation and supporting the introduction of Open Source software and open data standards in the Public Administration) 2004. 01. – 2006. 07.
Magyarországról szerzıdı felek
SZTAKI, mint akadémiai intézet
Törökbálint Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint közhivatal
Magyarországról megfigyelı:
Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ
COSPA
6 ország 15 résztvevıvel (köztük az IBM)
Számtalan megfigyelı
Elıtanulmány és célok
Eredmények
www.cospa-projekt.org
5800 munkaállomás áttért OpenOffice.org-ra
OpenOffice.org bevezetı segédlet (magyarul is)
FLOSS szoftverek és adatszabványok katalógusa
Linux áttérések
Törökbálinti helyzet
A két iskola a COSPA projekttıl függetlenül részben használ Linuxot
Volf György könyvtár:
Suse Linux szerver a könyvtárprogram számára
7 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux 2.0 és XP) a nyilvános gépeken
Bölcsöde: a 2 gép közül az egyik Ubuntu Linux
Képújság: Damn Small Linux (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM)
Törökbálinti helyzet
Munkácsy Mihály Mővelıdési Ház
5 db. UHU 2.0 munkaállomás 3 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux és XP) 4 db. tisztán XP-s gépen is OpenOffice.org Nyilvános terminál UHU Linux 2.0 OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Ubuntu szerver MRBS alapú erıforrás-foglaló rendszer Drupal portál saját levelezıszerver (Postfix, dovecot) Windowshoz Clamwin és Spyboot and Search Készül: Trixbox (Asterix telefonközpont)
Polgármesteri Hivatal
Elsı feladat: 6 telephely, összekötve üvegen, illetve rezen, 1 IP tartományba
Szerverek:
OpenBSD tőzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM)
Debian
Ubuntu
UHU
2 db. Windows
Polgármesteri Hivatal
Szerverprogramok:
TITAN rendszer pénzügyi moduljai Apache PostgreSQL Postfix Samba több virtuális szerver fájl- és nyomtatómegosztásra jobb mint a Windows szerver)
Polgármesteri Hivatal
Linuxos munkaállomások:
UHU Linux 1.2 (kb. 25 db.)
Ubuntu Linux
Fontosabb programok:
OpenOffice.org irodai csomag
Firefox böngészı
Thunderbird levelezı kliens
wine (Jogtár Plusz, Céghírek [Ie4linux-szal])
dosemu (Onkado, MÁK programjai)
rdesktop – tsclient (Iktató)
Polgármesteri Hivatal
Windowsos munkaállomások (kb. 25 db.)
mindegyiken OpenOffice.org
Fitrefox böngészı
Thunderbird levelezı kliens
biztonsági programok Clamav vírusvédı Spyboot and Search Segédprogramok
Regclean Easy Cleaner File Commander 7 zip
Polgármesteri Hivatal
Fájlmegosztás NFS SMBFS (jobb, fıleg médiakonverteren át) Tervek
Integrált rendszer Iratkezelés - iktatás További Windows kiváltások natív Linux programok, wine, illetve terminál szerver használatával.
Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)
A Linux telepítése 1 óra, a Windowsé 1 munkanap
A Linuxos merevlemez áttehetı egy másik gépbe, a Windowst újra kell installálni de az OEM-et jogilag nem lehet, újat kell beszerezni
A Linuxos gépet ssh-n (+ XDMCP, VNC) keresztül kényelmesen és gyorsan lehet menedzselni és javítani, a Windows elıtt gyakran ott kell ülni
Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)
A Linux sokkal jobban védett a rosszindulatú programok és a felhasználói hibák ellen, a Windowsnál erre nagyon oda kell figyelni, extra szoftvereket kell beszerezni, vagy idınként újra kell telepíteni
Minden feladathoz és hardverhez található megfelelı és karbantartott Linux terjesztés a széles skálából
Linux alatt a hibák következetesebbek, behatárolásuk könnyebb
Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is)
A hibajavítások, foltok, programok telepítése Linux alatt gyorsabb és fájdalommentesebb (ütközések, leállás)
Az OpenOffice.org dokumentumai hiba esetén akár egy egyszerő editorral is kijavíthatóak, míg a Microsoft Office néha képtelen megnyitni a dokumentumait. Azonban számos esetben sikerült ilyenkor az OpenOffice.org programmal kinyitni és javítani a Microsoft Office dokumentumait
Tapasztalatok
Az OpenOffice.org-ra való átállás (oktatás, megszokás) nehezebb volt, mint a Windowsról Linuxra való váltás
Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít
Elınyök
Stabilitás, megbízhatóság, átláthatóság
Kisebb hardverigény
A Linux a gépek életciklusát a 3 évrıl minimum 5 évre tolja ki.
A már gyenge gép más feladatra még használható (például nyomtatószervernek)
Kisebb környezetterhelés
FLOSS szoftverek esetén a verzió, vagy programváltás csak elhatározás kérdése
A FLOSS szoftverekrıl nem kell nyilvántartást vezetni
Elınyök
A bash (Linux és BSD) parancsértelmezı és a segédprogramok olyan sokoldalúak és rugalmasak, hogy számos bonyolult mőveletet lehet megoldani és testreszabni anélkül, hogy drága szoftvereket szereznénk be (például biztonsági mentés)
A TCO (Total Cost Ownership) nem nagyobb és helyben marad
Növekvı gépszámoknál egyre nagyobb megtakarítás
Hátrányok
A dolgozók idegenkedése
Át kell szokni – tanulni kell!
A rendszergazda „egyedül van”
Kevesebb Linuxos rendszergazda van – óvakodjunk a kóklerektıl!
A (jó) Linuxos rendszergazda drágább
(Egyre kevesebb) inkompatibilitás az OpenOffice.org és Microsoft Office között
Hátrányok
Néhány speciális alkalmazás nincsen, vagy (még) nem megfelelı minıségő Linux alatt
A partnerek egy része nem érti, miért és hogyan kellene együttmőködni (ez a szabványok használatával szembeni érzéketlenségükbıl, vagy a szabványok félreértelmezésébıl adódik)
A FLOSS szoftverek mögötti lobbierı hazánkban még nem elég erıs
Javaslatok
Hardverbeszerzéseknél elegendı az akár használt, de megbízható gép
OpenOffice.org-hoz a gyorsindítót mindenképpen kell használni
Telepítsük a szabad Microsoft betőkészleteket (Arial, Times New Roman, Courier)
A hardverhez kell igazítani a grafikus felületet (IceWM, XfCE, Gnome, KDE)
Ajánlott memória mennyisége: 256 MiB (XfCE, Gnome)
Javaslatok
Az internet bıséges segítséget nyújt, de nem árt egy-két levelezılistára bejelentkezni (az UHU-é nagyon jó)
A grafikus felület beállításánál figyeljünk oda az alapértelmezett programokra (fájlkiterjesztések)
A rendszeres tevékenységeket mindig jegyezzük fel, késıbb akár scriptet is írhatunk a feljegyzésekbıl
Javaslatok
Mutassuk meg a játékokat, a szótárakat, az internetes zenelejátszókat, a képernyıvédıket
Ha lehet, vegyünk új monitorokat és magyarázzuk el, hogy a megtakarított fejlesztési pénzbıl jutott erre.
Adatformátumok
ODS (Open Data Standard) formátumok bárki által hozzáférhetıen tökéletesen dokumentáltak
Az informatika kulcsa az egyre inkább együttmőködı rendszerek kiszolgálásában
Észrevétlenül használjuk: Internet
Megkönnyíti a fejlesztéseket
Törvényi elıírás
OASIS (OpenOffice.org ISO szabványa) Törökbálint fogadja
Microsoft Office formátumok zártak, és nem szabványosak
A rendszerek követelményei
Sok rendszer még nem szerezhetı be ingyenesen
Ettıl függetlenül meg kell felelnie
a rendszer felépítésére,
a rendszer fejlesztésére,
az adatszabványokra vonatkozó követelményeknek.
A rendszerek felépítése
A rendszer nyílt forráskódú elemekbıl épüljön fel A rendszer szerveroldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben. A rendszer kliens oldalon teljes körően és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben is. A rendszer kliens oldalon (legalábbis egyelıre) legyen használható Windows környezetben is. Ne követelje meg az Internet Explorer, az Outlook és más Windows komponens, illetve az OpenOffice.org-tól különbözı irodai programcsomag használatát. Igényelheti azonban valamilyen FLOSS szoftver meglétét.
A rendszerek fejlesztése
A fejlesztés lehetıleg FLOSS szoftverekkel történjen és a gyártó errıl nyilatkozzon,
Amennyiben a gyártó a fejlesztést bármi okból nem tudja folytatni, akkor a forráskód és a fejlesztési dokumentáció megosztásával biztosítsa más részére, hogy az a jelen elvárásokkal hatékonyan továbbfejleszthesse.
A rendszerek adatszabványai
A használt adat- és dokumentumformátumok nyílt szabványok legyenek (SQL, PDF, OASIS formátumok, XML, CSV, UTF-8 kódolású formázatlan szöveg, stb.), A használt protokollok nyílt szabványúak legyenek (tcp-ip, http, https, smtp, RFC szabványok, stb.), A biztonsági mentések is nyílt szabványokon és programokon alapuljanak (tar, bzip, stb.), A nyílt szabványok használata különösen workflow interfész esetén indokolt, A titkosítás nyílt szabványokon és szoftvereken alapuljon (OpenPGP, stb.), Belsı adatábrázolásban semmi esetre se használjon nem dokumentált, vagy zárt szabványt (DOC, RTF, stb.)
Támogatás
MTA SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Tudományos Intézet
FSF.hu alapítvány
LME Linux felhasználók Magyarországi Egyesülete
SZSZI Szabad Szoftver Intézet Kht.
Iskolák
Számos vállalkozás
Internet
