Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Változó társadalom, globális trendek •
társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer in Meleg, 1996; Nahalka, 2003, Keller és Mártonfi, 2006)
•
kulturális tőke, mint késleltetett jutalmazás az iskoláztatásért (Meleg, 1996)
•
minőségi oktatás – egyenlőtlen hozzáférés – iskoláztatás a holnapért (forgatókönyvek)(OECD, 2001, 2006 és 2008)
•
demand sensitive schooling (OECD, 2006) – innovatív tanulási környezetek – a tanulás természete (OECD, 2001, 2006 és 2008)
Szemléletmódok: Konzervativizmus A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK
A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
•
status quo megőrzésének igénye
•
tradicionalizmus: a meglévő vallási, politikai,
kulturális
•
szokások
•
a
társadalmi
•
egyszerre törvényszerű
hierarchia
létezése
szükségszerű
illetve
értékek
és
normák •
fegyelem, tekintély
és •
intézmények tisztelete
tradicionális
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE
tudományok
•
rendszerében
eleve
adottak,
ismeretek (elsősorban keresztény pedagógiák)
a társadalomnak vannak kiváltságos rétegei, amelyek képesek, és akiknek előjoga a
elhelyezkedő, általánosan elfogadott
•
egyenlőtlenségek
biológiailag öröklöttek.
klasszikus műveltség a
az
kultúra elsajátítása. •
a műveltséghez való hozzáférés előjog
Szemléletmódok: Liberalizmus A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK
A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE
az egyén szabadsága a legfőbb cél
egyéni erkölcsi autonómia
minden ember egyenlő jogokkal születik
jogegyenlőség
a személyiség méltósága
nagy nemzeti iskolarendszerek
cél
azoknak
az
akadályoknak
a
megszüntetése, melyek az alsóbb, szegény néprétegek
tartozók
előtt
állnak
az
oktatásban
iskolai
oktatás
ingyenessége,
kötelező
iskoláztatása
nem jelenti a műveltség maximumának elsajátítását, az egyén felelőssége, hogy tude élni a felkínált lehetőséggel
Szemléletmódok: Kompenzatorikus szemlélet A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK
kollektivizmus,
társadalmi
egyenlőség, szolidaritás
A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK középosztály
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE
értékrendje
(=iskolai értékrend)
az egyenlőtlenség oka a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok kulturális miliőjének
anyagi javak igazságos elosztása
különbségében keresendő
a liberalizmusban a szabad verseny nem szabad, mert nem egyenlő pozícióból indulnak az egyének
a magasabb társadalmi presztízsű családok gyermekei olyan előnyöket kapnak, amely jobb versenypozícióba juttatja őket
feladat a hátrányokkal küszködők segítése
biztosítani kell a középosztálybeli értékrend elsajátítását
Szemléletmódok: Emancipációs szemlélet A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK
pluralizmus
A KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRTELMEZÉSE
tolerancia, sajátosságok kifejezési
a
lehetőségének biztosítása
csoportoknak nem kell feladniuk eredeti identitásukat,
értékpluralizmus
nem kell új vagy idegen értékrendet elsajátítaniuk,
hátrányos
megkülönböztetésben
részesülő
inkább az iskola alkalmazkodjék az ő értékrendjükhöz
Szelektív iskolarendszer ^ szabad iskolaválasztás joga?
^ iskolák közötti különbségek nagyok
„az azonos képességű gyermekekkel jobban lehet haladni..” „a gyengébb képességűek lehúzzák társaikat….”
^ azokban az országokban, ahol korán szétválnak az iskolai utak a korai szelekció révén (mint például ^ társadalmi tapasztalatszerzés lehetőségei Németország, de Magyarországon is a beszűkülnek szerkezetváltó gimnáziumok által), a ^ sosem jönnek létre igazán homogén tanulók teljesítménye 15 éves csoportok: a hasonló teljesítményű gyerekek is nagyon sok szempontból korukban összességében alacsonyabb, különböznek egymástól, ezért ők is egyéni mint azokban az országokban, ahol bánásmódot érdemelnek/érdemelnének tovább tartják együtt a diákokat az és igényelnének iskolákban.
Szép jövő PISA 2012
A világon mindenütt viszonylag egyenes arányban áll a tanulók teljesítménye és a szülők iskolai végzettsége, ennek megfelelő életvitele. Magyarországon viszont lehet képezni egy olyan tartalmú tényezőt a tanulók tudásának, teljesítményének leírására, ami az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza. Tehát pusztán az is meghatározza egy diák elvárható teljesítményét, hogy milyen iskolába jár. Ha két viszonylag azonos képességgel rendelkező gyerek közül az egyik az átlagnál kicsit rosszabb, a másik az átlagnál kicsit jobb szociokulturális meghatározottságú iskolába tanul, teljesítményük között 47 pont lesz a különbség. Ha egy iskolába megy két hasonló képességű gyerek, akiknek az otthoni szociokulturális indexe kicsit jobb, illetve rosszabb az átlagnál, összesen 7 pont lesz ez a különbség. Tehát jóval kisebb, mint az első esetben. Az iskola megsokszorozza az otthoni szociokulturális eltérésekből eredő különbségeket. Ez az igazi és megrázó eredmény.
Valóság http://igazgyongy-alapitvany.hu/mediaban/videok/
Komprehenzív iskola ^ a jelentkezők között nem válogatnak, hanem mindenkit felvesznek, ^ az oktatás az intézményen belül alkalmazkodik a különböző igényekhez és továbbhaladási utakhoz
^ valódi komprehenzív iskolákat csak egy egészében komprehenzív rendszer tud biztosítani.
