TURISZTIKAI TERMÉKEK A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke1 A magyar lakosság zöldturizmushoz való viszonyának feltárása, valamint a megfelelő marketingeszközök kiválasztásának érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a „Zöldturizmus Éve, 2007” kampányévet megelőzően átfogó kutatást folytatott a magyar lakosság körében. Az eredmények szerint a nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus magyarországi kínálatával a magyar lakosság összességében elégedett. Ezzel szemben a megkérdezettek személyes attitűdjei kevésbé pozitívak, az utazási szokásokban az általános pozitív vélekedés nem tükröződik, amiben szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek viszonylag alacsony szintje. A megkérdezettek 42,5%-a évente legalább egyszer túrázik, 37%-a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 4,8%-a lovagol évente legalább egy alkalommal. A megkérdezettek 43%-a egyik tevékenységet sem végzi. Mindhárom tevékenység elutasításában kiemelkedő az érdektelenség jelentősége, aminek hátterében szintén a hiányos ismeretek állhatnak. A nemzeti parkok felkeresése során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szálláshelyet és túravezetést, lovagláshoz felszerelést igényelnének a legtöbben. Legalább középkategóriájú szálláshelyet is sokan keresnek, a nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a pedig igénybe venné egy látogatóközpont szolgáltatásait is. A válaszadók többsége az önállóságot preferálja, de a szervezettség iránti igény sem elhanyagolható. Az egyes tevékenységet végezni kívánók között határozott igény mutatkozik arra is, hogy a szolgáltatásokat komplett csomagban vegyék igénybe. A magyar lakosságnak körülbelül a fele használ fel információs forrást belföldi utazásához, méghozzá leggyakrabban a barátok, ismerősök ajánlását, az internetes oldalakat, a prospektusokat, a térképeket és az útikönyveket. A jelen kutatás keretében vizsgált tevékenységek esetében ugyanezek az információs források játsszák a legfontosabb szerepet. Az internetes honlapoknak mindhárom tevékenység esetében nagy a jelentősége, ezek mellett azonban továbbra sem elhanyagolható a nyomtatott kiadványok szerepe.
Bevezetés
1. A kutatás módszertana
A Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben a belföldi turizmus élénkítésére hirdette meg a „Zöldturizmus Évét”. A kampányév során – a környezettudatosság szerepének hangsúlyozásával – a természetjárás, a nemzeti parkok, a kerékpározás, a vízi- és a lovasturizmus promóciója kap kiemelt szerepet. A nemzeti turisztikai marketingszervezet célja a kampányévvel a hazai lakosság érdeklődésének felkeltése, illetve erősítése Magyarország természeti értékei iránt. A magyar lakosság zöldturizmushoz való viszonyának feltárása, valamint a megfelelő marketingeszközök kiválasztásának érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a kampányévet megelőzően átfogó kutatást folytatott a magyar lakosság körében. Jelen kutatás annak az átfogó felmérésnek képezte részét, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 2006 decemberében a magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálata érdekében végzett.2
A kutatás célja a magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásainak és utazási terveinek feltárása volt. A megkérdezés a M.Á.S.T omnibusz kutatásának keretében történt. Az adatfelvétel 1000 fős mintán, a megkérdezett lakásán történő személyes adatfelvétellel, véletlenszerű mintavétel alapján, a megyei és településszerkezeti reprezentativitást szem előtt tartva, 15%-os ellenőrzés mellett történt. Mivel az utazás3 jellemzően kollektív tevékenység, azt többnyire a háztartástagok közösen végzik, az elemzés során a háztartásra vonatkozó információkat is vizsgáltuk. A kutatás céljaként meghatározott három témakört – a nemzeti parkokkal, a természetjárással és a lovasturizmussal kapcsolatos attitűdöket és utazási
A Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjának munkatársa. A cikk a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. által, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített tanulmányok alapján készült. 1
A magyar lakosság utazási szokásait feltáró, 2006. évi kutatás eredményei a Turizmus Bulletin 12. oldalán olvashatók. 3 Az utazás olyan, a lakóhelyen kívüli településre, területre történő helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja távol van otthonától és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás. 2
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
33
TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. ábra A magyarországi kínálat értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) A hazai nemzeti parkok nyújtotta kínálattal elégedett vagyok Magyarországon jókat lehet túrázni
0,9 2,0
Magyarországon sok 0,6 lehetőség van a 5,1 lovaglásra 0%
40,8
33,6
19,8 20%
egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért
40% inkább nem ért egyet teljesen egyetért
N=1000
60%
80%
100%
egyet is ért, meg nem is Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
szokásokat – külön-külön térképeztük fel. A kutatás során elemeztük a hazai kínálat ismertségét, imázsát, az általános, illetve a személyes attitűdöket, a jelenlegi aktivitást, az inaktivitás indokait, a használt információs forrásokat, a tervezett aktivitást, továbbá azt, hogy milyen szolgáltatások tehetnék vonzóvá a nemzeti parkokat, a természetjárást és a lovasturizmust.
2. A kutatás eredményei és következtetései Az alábbiakban egységes szerkezetben mutatjuk be a három különböző témát felölelő megkérdezés eredményeit, külön kiemelve az egyes területek speciális jellemzőit. 2.1. A NEMZETI PARKOK, A TERMÉSZETJÁRÁS ÉS A LOVASTURIZMUS IMÁZSA A megkérdezettek ötfokozatú egyetértési skálán értékelték, hogy mennyire értenek egyet bizonyos, a nemzeti parkokkal, a túrázással/természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos állításokkal. Az egyes azt jelentette, hogy az állítással egyáltalán nem értenek egyet, az ötös pedig azt, hogy teljesen egyetértenek. A válaszok átlaga az átlagos egyetértési index. 2.1.1. Általános attitűdök A nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus magyarországi kínálatával a megkérdezettek összességében elégedettek, Magyarország imázsa ebből a szempontból kifejezetten pozitív a magyar lakosság körében.
34
47,2
32,1
17,9
24,6
35,5
31,6
3,3 4,9
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
A válaszadók közel fele teljesen egyetértett azzal, hogy Magyarországon jókat lehet túrázni, 40,8%-a azzal, hogy Magyarországon sok lehetőség van a lovaglásra, viszont mindössze ötödük értett teljesen egyet azzal, hogy a hazai nemzeti parkok nyújtotta kínálattal elégedett lenne. Mindhárom állítást nagyon kevesen utasították el, a valamilyen mértékben egyetértők aránya 60-80% közötti volt (1. ábra). A pozitív állításokkal való egyetértési index a túrázási lehetőségek esetén 4,23, a lovaglási lehetőségekkel kapcsolatban 4,09, míg a nemzeti parkok kínálatával kapcsolatban 3,73 volt az ötfokozatú egyetértési skálán. Az egyes tevékenységekre vonatkozó állításokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Megkérdeztük, hogy egy nemzeti park meglátogatását, a túrázást vagy a lovaglást mennyire tartják divatos tevékenységnek. A többség mindhármat a divatos tevékenységek közé sorolta. Leginkább a lovaglást tartják divatosnak, ezzel 76,3% egyetértett, indexe 4,05. A nemzeti park látogatását és a túrázást hasonló arányban tartották divatosnak (40,9% és 42,9%). Ugyanakkor a nemzeti park látogatásának divatosságát 27,5% kérdőjelezte meg, így egyetértési indexe csak 3,18, míg a túrázásé 3,29. Azok, akik nem túráznak, magasabb arányban tartották azt divatos tevékenységnek, mint azok, akik az elmúlt évben részt vettek túrán. A két egyetértési index 3,31 és 3,27. A lovaglás és a nemzeti park látogatása esetében fordított a helyzet, azok vélték az adott tevékenységet divatosabbnak, akik azt gyakorolják is. A lovaglás esetén a lovaglók egyetértési indexe 4,46, a nem lovaglóké csak 4,03, a nemzeti parkban az utóbbi három évben nem jártaké 3,14, míg azoké, akik jártak, 3,25.
TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. táblázat
Egyetértés az egyes tevékenységekkel kapcsolatos általános állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Tevékenység
Nemzeti parkok
Túrázás, természetjárás
Lovasturizmus
Állítás
Egyetértési index
Magyarország természeti értékekben gazdag ország
4,35
Magyarország hagyományokban gazdag ország Magyarországnak egyedi természeti értékei vannak A magyar tájak világhírűek A nemzeti parkokban a terület eredeti természeti állapotát ismerhetem meg
4,34 4,31 4,24 4,17
A túrázás egészséges
4,60
A túrázás lehetőséget ad a természeti értékek megismerésére Magyarországon jókat lehet túrázni A túrázás sporttevékenység A túrázás aktív pihenés A túrázás társasági élmény
4,48 4,23 4,15 4,13 3,95
Magyarország híres a lovassportjáról
4,28
A lovaglás egészséges sport A lovaglás túlzottan nagy anyagi ráfordítással jár Magyarországon sok lehetőség van a lovaglásra A hazai lovaglási lehetőségek csak a külföldiek számára megfizethetőek
4,12 4,12 4,09 3,17
Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.
2.1.2. Személyes attitűdök Az általános attitűdökkel szemben a megkérdezettek személyes attitűdjei kevésbé pozitívak, vagyis a saját magukra vonatkozó kérdésekben visszafogottabb válaszokat adtak, amit az átlagos egyetértési indexek alacsonyabb volta jelez (2. táblázat).
Megvizsgáltuk, hogy a nemzeti parkok meglátogatása és a lovaglás mennyire motiválja az utazásokat. A megkérdezettek 8,2%-a állította, hogy szívesen utazik a lovaglás kedvéért. Az átlagos egyetértési index mindössze 1,60, de azok között, akik lovagoltak az elmúlt évben, 2,58, azaz őket lényegesen jobban motiválja utazásra a lovaglás. 2. táblázat
Egyetértés az egyes tevékenységekkel kapcsolatos személyes állításokkal (átlagérték, az iskolai osztályzásnak megfelelő ötfokozatú skálán) Tevékenység
Nemzeti parkok
Túrázás, természetjárás
Lovasturizmus
Állítás
Egyetértési index
Érdekelnek a hazánk tájaira jellemző hagyományok
3,92
Vonz a természeti értékek megismerése Érdekelnek a természeti értékeket bemutató rendezvények Szeretném az összes hazai nemzeti parkot megismerni Szívesen veszek részt a természetet bemutató programokon Szívesen veszek részt a tájegységeket bemutató programokon Ha belföldön utazom, ellátogatok nemzeti parkokba is Belföldi utazásaimat úgy tervezem, hogy nemzeti parkba is ellátogathassak Gyakran utazom belföldön nemzeti parkok meglátogatása céljából Szeretem a természetjárást Érdekel a túrázás Természetjáró klub tagjának lenni jó
3,85 3,52 3,31 3,17 3,11 2,93 2,09 1,73 3,81 3,30 2,97
A lovaglás jó kikapcsolódás
3,67
Szívesen megnéznék egy lovasbemutatót Szívesen vennék részt lovaskocsikázáson Érdekel a lovaglás Szívesen tanulnék meg lovagolni Szívesen vennék részt lovastúrán Szívesen utazom azért, hogy lovagoljak
3,58 3,19 2,45 2,36 2,33 1,60
Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
35
TURISZTIKAI TERMÉKEK 2.ábra A tevékenység mint utazási motiváció értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) Ha belföldön utazom, és van rá lehetőségem, ellátogatok nemzeti parkba is
25,0
Belföldi utazásaimat eleve úgy tervezem meg, hogy nemzeti parkba is ellátogathassak
14,0
43,7
Gyakran utazom belföldön kifejezetten nemzeti parkok meglátogatása miatt
24,6
19,7
69,7 0%
20%
egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért N=1000
17,9
8,6
16,8
59,8
Szívesen utazom azért, hogy lovagoljak
11,1
13,4 40%
60%
inkább nem ért egyet teljesen egyetért
8,6
6,3
6,1 3,3
4,1 4,1
80%
100%
egyet is ért, meg nem is Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
A nemzeti parkok esetében sem ez a motiváció az elsődleges: mindössze 3,3% utazik gyakran nemzeti park meglátogatása céljából (indexe 1,73), utazása tervezésekor 6,3% veszi figyelembe egy nemzeti park felkeresésének lehetőséget (indexe 2,09). Ugyanakkor a nemzeti park meglátogatása mint az utazás során végzett tevékenység, sokkal jobban elfogadott, 17,9% szerint, ha van rá lehetősége, utazása során nemzeti parkba is ellátogat. Ezt az állítást csak 25% utasította el teljesen, az egyetértési index 2,93 (2. ábra). Azokat, akik az elmúlt három évben jártak nemzeti parkban, jobban motiválja egy nemzeti park felkeresése, gyakrabban utaznak kifejezetten ezzel az indokkal (indexe 2,00 szemben a többiek 1,58-as indexével), többször terveznek a nemzeti parkhoz kapcsolódóan utazást (2,53 szemben az 1,83-mal), és viszonylag magas egyetértési indexet (3,53, szemben a 2,56-tal) kapott a „ha van rá lehetősége, utazása során nemzeti parkba is ellátogat” állítás. A túrázás és a nemzeti parkok esetében azt is megvizsgáltuk, hogy mely évszakok a legkedveltebbek a megkérdezettek körében e tevékenységek végzésére. Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek a tél kivételével mindegyik évszakban hasonló arányban végeznék szívesen a túrázást/nemzeti park látogatást : tavasszal, nyáron és ősszel 31-32% menne szívesen nemzeti parkba, és 2526% túrázna. A nemzeti park látogatása ebben a három évszakban tehát azonos arányban múlja felül a túrázást. Ugyanakkor télen majdnem háromszor akkora a nemzeti park előnye: 40,6% szívesen menne el egy nemzeti parkba télen is, de csak 27,4% túrázna.
36
21,0
22,2
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
2.1.3. Az ismeretek szintje A személyes attitűdök kevésbé kedvező voltában szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek viszonylag alacsony szintje. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek negyede tudja pontosan, hol vannak a nemzeti parkok és természetjárás közben tudatában van, ha éppen nemzeti parkban jár, viszont ötödük egyáltalán nem értett egyet az utóbbi kijelentéssel, az egyetértési index 3,09. 10,4% tudja, hogy honnan szerezhet információt a lovaglási lehetőségekről, 41,3%-nak viszont nincs róla ismerete, az index 2,42. Mindössze 7,8% értett egyet azzal, hogy jól ismeri a túrázási lehetőségeket, 55,4% viszont elutasította ezt az állítást. Az egyetértési index mindössze 2,36. A három terület közül egyedül a nemzeti parkokkal kapcsolatos állítás esetében volt pozitív a mérleg, itt kicsivel többen vannak az ismerettel rendelkezők a többieknél (3. ábra). Azoknak, akik az elmúlt évben részt vettek túrázáson, 2,79-es az egyetértési indexe, míg a nem túrázóknak csak 2,03. Ez a különbség szignifikáns, de jól mutatja azt is, hogy magas szintű ismerethiány van a területen. Azok, akik az elmúlt évben lovagoltak, ismerik az információszerzési lehetőségeket, az egyetértési indexük 4,13, szemben a nem lovaglók 2,33-as szintjével. Érdekes módon a nemzeti parkok esetében fordított a helyzet: azok, akik az elmúlt évben voltak valamelyik nemzeti parkban, ritkábban tudják, hogy egy nemzeti
TURISZTIKAI TERMÉKEK 2.1.5. A szálláslehetőségekkel való elégedettség
park területén járnak-e vagy sem, az egyetértési indexük 3,14, szemben azokkal, akik az elmúlt három évben nem jártak nemzeti parkban (3,02). 2.1.4. Az ökoturizmus és a nemzeti park szavakhoz fűződő asszociációk A természetjárás, a nemzeti parkok népszerűsítése szempontjából nem mindegy, milyen kifejezéseket használunk, mi az, amit megértenek, és ami felkelti az utazók érdeklődését. Megvizsgáltuk ezért, hogy a megkérdezetteknek mi jut eszébe az ökoturizmus, illetve a nemzeti park szavak hallatán. A válaszok szerint a megkérdezettek 44,3% -ának semmi sem jutott eszébe az ökoturizmus szó hallatán. Minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, minél jobb a jövedelmi helyzete, minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy eszébe jutott valami az ökoturizmus szóról. Az érdemi választ adók ötöde a természetjárásra, túrázásra asszociált a szó hallatán, 17,4%-ának a természetvédelem, 11,7%-ának a természet jutott eszébe. 10,4% kapcsolta össze a természetjárást és a természetvédelmet. Az érdemi választ adók 5,6%-ának jutottak eszébe általában a nemzeti parkok vagy egy konkrét nemzeti park. A nemzeti park szóról már többeknek, a megkérdezettek 84,6%-ának jutott eszébe valami. Az érdemi választ adók 28,2%-a a védett természeti területre asszociált a szó hallatán, 20,5%-ának a védett állatok, 19,8%-ának a védett növények fogalma jutott eszébe. 12,7% kapcsolta össze a nemzeti parkokat és a természetvédelmet. Az érdemi választ adók 15,8%-ának jutott eszébe valamelyik nemzeti park neve.
A szálláshelyekkel való elégedettséget a túrázás és a lovaglás esetében vizsgáltuk. A kép a lovaglás esetén kedvezőbb: 36% vélte úgy, hogy a lovaglási lehetőségekhez itthon megfelelő szálláshely-szolgáltatás kapcsolódik, és csak 8,8% utasította el az állítást. Ugyanakkor azzal az állítással, hogy Magyarországon túrázás közben könnyű megfelelő szállást, vendéglátóhelyet találni, csak 18,3% értett teljesen egyet, 17% pedig elutasította. A lovaglással kapcsolatos egyetértési index 3,93, a túrázásé 3,43. A lovaglás esetén nincs túl nagy különbség a tekintetben, hogy lovagol-e a megkérdezett, vagy sem: a lovaglók egyetértési indexe 4,16, a nem lovaglóké 3,91. Ugyanakkor azok, akik az elmúlt évben voltak túrázni, lényegesen magasabb arányban értettek egyet az állítással: indexük 3,67, míg azoké, akik nem vettek részt túrán, csak 3,21. 2.2. A JELENLEGI AKTIVITÁS 2.2.1. A jelenlegi aktivitás A jelenlegi aktivitás vizsgálatánál reális kép felvázolására törekedtünk: aki például életében csak egyszer túrázott, nem tekinthető aktív túrázónak. Ezt az elvet szem előtt tartva a következő eredményeket kaptuk: a megkérdezettek 42,5% -a évente legalább egyszer túrázik, 37% -a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 4,8% -a lovagol legalább egy alkalommal évente. 3. ábra
Az ismeretszint értékelése (ötfokozatú egyetértési skálán, ahol 1=egyáltalán nem ért egyet, 5= teljesen egyetért) Ha a természetben járok, mindig tudom, hogy nemzeti parkban vagyok-e
16,4
20,2
Jól ismerem a hazai túrázási lehetőségeket
20%
egyáltalán nem ért egyet inkább egyetért
40%
25,0
25,8
13,3
41,3
0%
16,2
19,7
35,6
Tudom, honnan szerezhetek információt a hazai lovaglási lehetőségekről
N=1000
22,3
17,9
60%
inkább nem ért egyet teljesen egyetért
11,0
17,0
7,8
10,4
80%
100%
egyet is ért, meg nem is Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
37
TURISZTIKAI TERMÉKEK A megkérdezettek 43%-a egyik tevékenységet sem végzi, azaz nem túrázik, nem lovagol és nem jár nemzeti parkba sem – legalább minimális gyakorisággal. A válaszadók 21,3%-a túrázik és volt nemzeti parkban is, de nem lovagol, 18,2%-a csak túrázik, 12,7%-a csak nemzeti parkban volt. Mindössze 2,5% azoknak az aránya, akik mind a három tevékenységet rendszeresen végzik (4. ábra). 4. ábra Az egyes tevékenységeket végzők aránya
Nemzeti parkok Középkorúak, gazdaságilag aktívak, kisvárosokban élők, Dél- és NyugatDunántúl, Dél-Alföld 12,7%
0,5%
Természetjárás Fiatalok, érettségizettek, nem nyugdíjas inaktívak, 21,3% nagyvárosban élők, Dél-Dunántúl, Közép- és ÉszakMagyarország 2,5% 18,2% 0,4%
delműek, a községekben, hagyományos parasztházban élők (az alacsony státuszú háztartások tagjai) nagyon kis arányban vesznek részt a vizsgált programokon. Megjegyzendő, hogy ezen csoportoknak az általános utazási aktivitása is alacsony. A nemzeti parkok látogatáságának gyakoriságát külön megvizsgáltuk. Azok, akik jártak valaha valamely nemzeti parkunkban, átlagosan 2,5 parkban fordultak meg. 58,6% a Hortobágyi Nemzeti Parkban, 53,1% az Aggteleki Nemzeti Parkban volt. A Bükki és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot hasonló arányban (27,9 és 28,7%) keresték fel. A Körös-Maros Nemzeti Parkba mindössze 6,9%, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba pedig 6,3% látogatott el. 2.2.2. Az inaktivitás okai Mindhárom tevékenység elutasításában kiemelkedő az érdektelenség jelentősége, amiben szerepet játszhat a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos ismeretek alacsony szintje, a viszonylag kevés információ is. Az elutasítás indokai között előkelő helyen szerepelnek az anyagi és egészségügyi korlátok, valamint az időhiány. Az életkor, illetve a család aktuális helyzete elsősorban a természetjárás, míg a távolság és a kívánt felszerelés főként a lovasturizmus esetében gördít akadályokat a „kimozdulás” elé (3. táblázat).
1,4% Lovasturizmus Érettségizettek, fiatalok, gazdaságilag aktívak, községekben élők, Közép-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld
2.3. MI TEHETI VONZÓVÁ A ZÖLDTURIZMUST? N=1000
Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.
2.3.1. Miért jó a nemzeti parkban? Összességében elmondható, hogy az átlagnál nagyobb aktivitást mutatnak a férfiak, a fiatalok és középkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek, az átlagnál magasabb jövedelműek, a négyfős, gyermekeket nevelő háztartások tagjai, azaz a magasabb státuszúak. Ugyanakkor a 60 évnél idősebbek, az egyedülállóak, az alacsony jöve-
Megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mely tényezőket tartják egy nemzeti park fő vonzerejének. Összesen 19 állításról kérdeztük meg, hogy fontosnak tartják-e egy nemzeti parkban. A válaszokat ötfokozatú fontossági skálán kellett elhelyezni, ahol az egyes azt jelentette, 3. táblázat
A tevékenységeket nem végzők indokai (említési gyakoriság, %, több válasz lehetséges) Nem érdekli, eszébe sem jutott Egészségügyi okok Anyagi okok Időhiány Életkora nem engedi Családi okok Nincs a közelben, bonyolult szervezés Sok speciális felszerelést kíván Információhiány Egyéb N= Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.
38
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
Nemzeti Park 36,9 5,7 19,3 17,3 1,0 1,2 1,3 0,0 0,8 9,5 213
Természetjárás 43,0 35,4 27,0 22,8 19,4 13,8 7,0 1,7 1,6 9,3 391
Lovasturizmus 61,7 15,8 19,8 9,2 17,1 1,5 13,6 4,5 1,4 18,2 680
TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. ábra A nemzeti parkok vonzereje (átlagok ötfokozatú fontossági skálán, ahol 1= egyáltalán nem fontos, 5= nagyon fontos) természeti értékek
4,67
a táj szépsége
4,63
jó levegő
4,63
csendes környezet
4,60
kultúrtörténeti értékek
4,34
jól kiépített turistautak
4,18
máshol nem hallható, különleges információk
4,05
egyszerű, olcsó szálláshelyek
4,02
aktív kikapcsolódási lehetőségek
3,99
természetvédelmi bemutatóhelyek
3,97 3,96
hagyományos ételek
3,93
tanösvények tanulási lehetőség
3,87
egyedi természetismereti programok
3,87 3,86
gyermekprogramok
3,79
szervezett, szakvezetéses túrák
3,73
programok, rendezvények
3,73
környezetbarát szolgáltatások 3,07
kifejezetten igényes szálláshelyek 0 N=1000
hogy az adott tényező egyáltalán nem fontos, az ötös pedig azt, ha nagyon fontos. Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek egy nemzeti parkhoz lényegében négyféle vonzerőt társítanak: a természeti értékeket, a szép tájat, a jó levegőt és a csendes környezetet. Ezt a négy szempontot az összes megkérdezett fontosnak tartotta. Az ötödik és hatodik legfontosabb tényező a kultúrtörténeti értékek, illetve a jól kiépített turistautak megléte. A többi tényező átlagos fontossága 3,73-4,05 között változik, ez alól csak a kifejezetten igényes szálláshelyek képeznek kivételt, amelynek fontossága alig haladja meg a hármas értéket (11,6% számára egyenesen lényegtelen ez a tényező) (5. ábra). Azok, akik már jártak nemzeti parkban, lényegesen fontosabbnak ítélik meg a tanulási lehetőségeket, a természeti értékeket, a táj szépségét, a hagyományos ételeket és a máshol nem hallható, különleges információkat. Egyetlen olyan tényező van, amelyik szerintük kevésbé fontos, mint azoknak, akik még nem voltak nemzeti parkban, ez a kifejezetten igényes szálláshelyek megléte. A megkérdezetteket egy nemzeti parkban leginkább az állatok és a növények érdeklik. A következő öt tényező iránti érdeklődés átlaga hasonló: a táj története, a kézműves hagyományok, a kultúrtörténeti emlékek, a kilátópontok és a felszíni vizek jellemzően a válaszadók 70%-át érdeklik egy nemzeti parkban. A kőzetek és az ásványok, valamint a felszíni formák csak a megkérdezettek
1
2
3 4 5 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
fele számára érdekesek vagy nagyon érdekesek, a talajok változatossága pedig a válaszadók felének keltik fel az érdeklődését. (6. ábra). Azok, akik valaha voltak nemzeti parkban, lényegesen élénkebben érdeklődnek a látnivalók iránt, mint akik soha nem voltak még. Azok, akik az elmúlt három évben jártak nemzeti parkban, kiemelkedő érdeklődést mutattak az összes lehetséges látnivaló iránt. A megkérdezettek 73,7%-a szívesen töltené idejét egy nemzeti parkban sétálással, 47,3% keresné fel a természeti látnivalókat, 39,6% túrázna, 35,4% pedig a természet megfigyelését is örömmel végezné. Szakvezetéssel párosuló programon 15,6% venne részt szívesen. Azok, akik az elmúlt három évben voltak valamelyik nemzeti parkunkban, átlagosan 3,9, akik régebben, 3,5 féle olyan tevékenységet soroltak fel, amit szívesen végeznének (4. táblázat). 2.3.2. Az igényelt szolgáltatások Egy nemzeti park felkeresése során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szálláshelyet és túravezetést igényelnének a legtöbben, de a nemzeti parkok esetében a túravezetésnek nagyobb a szerepe, mint a szálláshelynek. Lovagláshoz a legtöbben felszerelést igényelnének, amely speciális volta miatt az egyéb kategóriában kapott helyet. Ezt itt is az étkezés és az egyszerű
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
39
TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. ábra A legérdekesebb látnivalók, témák egy nemzeti parkban (átlagok ötfokozatú skálán, 1=egyáltalán nem érdekli, 5=nagyon érdekli) 4,36
állatok növények
4,17
a táj története
3,98
kézműves hagyományok
3,98
kilátópontok, kilátók
3,96 3,92
kultúrtörténeti emlékek
3,89
források és felszíni vizek kőzetek és ásványok
3,57
felszíni formák
3,48
talajok változatossága
3,29 0
1
2
N=994
szállás követi, illetve a középkategóriájú szálláshelyek (1421,4%) követik. A nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a venné igénybe egy látogatóközpont szolgáltatásait (5. táblázat). Azt, hogy egy nemzeti parkot csak a látogatóközpont segítségével ismerjen meg az utazó, mindössze a megkérdezettek 2,7%-ának szimpatikus, és a látogatóközpontot támogató információforrásként is csak 7,4% venné igénybe. A nemzeti parki látogatás iránt érdeklődők negyede biztosan, fele pedig valószínűleg igényelné, hogy a nemzeti parkban lehessen helyben készített, a régióra jellemző speciális termékeket kapni. Azt, hogy a nemzeti park látogatóközpontjában, bemutatóhelyein lehessen a nemzeti parkot bemutató kiadványokat, útikönyveket,
3
4 5 Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
szakkönyveket, képeslapokat, nemzeti parki logóval díszített ajándék, illetve emléktárgyakat vásárolni, a nemzeti parki látogatást el nem utasítók harmada biztosan, 43,3%-a pedig valószínűleg igényelné. A lovasturizmus esetében fontos kiemelni, hogy azok, akik nem zárkóztak el határozottan a lovaglástól (149 fő), elsősorban felszerelés kölcsönzését (41,5%), másodsorban oktatót (39,2%), harmadsorban étkezést (37,3%) vennének igénybe a lovagláshoz. 2.3.3. Önállóan vagy szakvezetéssel? A válaszadók többsége a nemzeti parkok meglátogatása, túrázás vagy lovaglás esetében egyaránt az önállóságot 4. táblázat
A legkedveltebb időtöltési formák egy nemzeti parkban aszerint, hogy a válaszadó volt-e már nemzeti parkban (említési gyakoriság, %, több válasz lehetséges) Tevékenység Sétálás Természeti látnivalók felkeresése Túrázás, természetjárás Természet megfigyelése Hagyományos ételek kipróbálása Kulturális emlékek felkeresése Passzív pihenés Biciklizés Szervezett, szakvezetéses programokon való részvétel Evezés Lovaglás Egyéb Nem tudja Semmivel, nem menne oda Összesen Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
40
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
Nem volt 61,2 28,9 16,3 18,1 20,5 20,6 27,0 4,7 9,1 0,5 6,1 0,4 1,9 17,6 233,0
Valaha volt 77,0 52,3 45,9 40,0 31,5 30,5 28,4 14,7 17,4 7,1 7,0 0,5 0,6 1,1 354,1
Az elmúlt 3 évben volt 75,5 58,4 56,2 46,7 34,6 33,7 27,1 20,4 18,0 10,4 9,8 1,0 0,9 0,1 392,9
TURISZTIKAI TERMÉKEK 5. táblázat A tevékenységekhez igényelt szolgáltatások (megoszlás, %, több válasz lehetséges) Nemzeti park felkeresése
Szolgáltatás
Túrázás
Lovaglás 37,3
Étkezés
64,2
52,5
Egyszerű, olcsó szálláshely
24,8
34,6
15,1
Túravezetés
43,4
23,8
10,7
Középkategóriájú szálláshely
14,5
21,4
14,0
Látogatóközpont
20,1
11,1
-
9,7
8,5
5,5
Kifejezetten igényes szálláshely
2,8
2,6
1,6
Egyéb
2,3
4,1
94,2
Nem tudja
6,7
9,7
16,3
Összesen
188,5
168,3
194,6
Utaztatás
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
2.3.5. Utazni a lovaglás kedvéért?
preferálja (térképek, prospektusok, útikönyvek vagy táblák segítségével), de a szervezettség iránti igény sem elhanyagolható. A valamilyen rendszerességgel túrázók 30,2%-a, a nemzeti parkban az utóbbi három évben megfordult megkérdezettek 42,1%-a jobban kedveli a szakvezetést. A lovaglás során a lovagolni szándékozók 39,2%-a venne igénybe oktatót, 10,7% számára pedig a túravezetés is fontos szolgáltatás lenne.
A kutatás során megkérdeztük, hogy mekkora az a maximális távolság, amit a válaszadó hajlandó lenne megtenni azért, hogy rendszeresen lovagoljon. A felmérés tapasztalata szerint a rendszeresen lovagolni vágyók átlagosan 23,4 km-t hajlandók utazni a lovaglás érdekében. Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezettek közel fele (46%) 11 és 50 km közötti távolságot tart elfogadhatónak, 100 km feletti távolság esetében pedig már minimális (0,8%) az utazási hajlandóság.
2.3.4. Szükséges-e programcsomag? Az egyes tevékenységet végezni kívánók között határozott igény mutatkozik arra, hogy a programot egy komplett csomagban vegyék meg, amely magába foglalja az utazást, a szállást, az étkezést és a szervezett programokat. A tevékenységet tervezők 10% -a biztosan, 30-40% -a pedig valamilyen valószínűséggel igényelne programcsomagot (7. ábra).
2.4. A FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Az előzetes, illetve a helyszínen történő tájékozódás során felhasznált információs forrásokkal kapcsolatban azokat a személyeket kérdeztük meg, akik részt vettek az adott tevékenységben, vagyis az elmúlt három évben 7. ábra
Programcsomag igénylésének valószínűsége Nemzeti park meglátogatásához
10,6
Túrázáshoz
11,2
Lovagláshoz
10,2
28,9
29,2
20,3
0%
20% biztosan igen
N=1000
8,5
29,9
25,1
4,6
6,3
31,8
20,3
42,5
20,6
40% valószínűleg igen
60% nem tudja
80%
valószínűleg nem
100%
biztosan nem
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
41
TURISZTIKAI TERMÉKEK 6. táblázat Az információs források szerepe (%, több válasz lehetséges) Természetjárás
Lovasturizmus
Belföldi utazások
Barátok, ismerősök
Nemzeti Parkok 17,9
53,2
28,1
30,2
Internetes honlapok
16,4
24,1
7,8
26,4
Prospektusok
21,1
27,3
7,3
22,9
Térkép
16,0
28,3
0,6
17,0
Útikönyvek
19,4
22,1
1,5
15,0
TV műsor
7,8
20,0
9,4
10,5
Helyi lakosok
6,1
15,5
7,8
10,0
Sajtó
4,3
11,8
8,4
9,9
Internetes fórumok
5,9
7,0
1,1
6,7
Utazási iroda
2,5
5,6
0,7
6,7
Tourinform iroda
1,0
3,8
0,3
6,3
Rádióműsor
3,9
5,8
1,1
5,2
Utazási kiállítás
3,0
4,1
0,5
3,8
Egyéb
2,6
9,3
7,8
5,2
Nem tudja Nem tájékozódik Összesen (%)
0,0
0,4
2,4
0,0
63,4
5,9
47,7
52,9
191,3
244,2
132,3
228,6
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
jártak nemzeti parkban, az elmúlt évben legalább egyszer túráztak, illetve lovagoltak már valaha.4 Ahogy a 6. táblázatban látható, a magyar lakosságnak körülbelül a fele használ fel információs forrást belföldi utazásához, méghozzá leggyakrabban a barátok, ismerősök ajánlását, az internetes honlapokat, a prospektusokat, a térképeket és az útikönyveket. (Az ő esetükben azokat kérdeztük meg, akik a megkérdezést megelőző egy évben utaztak belföldön.) A jelen kutatás keretében vizsgált tevékenységek esetében ugyanezek az információs források játsszák a legfontosabb szerepet: a túralehetőségekről és a lovaglásról elsősorban a személyes információs forrásokat (a barátok, ismerősök beszámolóit) veszik igénybe a tevékenységet végzők, azaz korábban ott járt személyeket, ismerősöket kérdeznek meg. A nemzeti parkok esetén a prospektusoknak (beleértve a nemzeti parkok saját kiadványait) van a legnagyobb szerepük, a személyes információk a harmadik helyet foglalják el a rangsorban. Az internetes honlapoknak mindhárom tevékenység esetében nagy a jelentősége, ezek mellett azonban továbbra sem elhanyagolható a nyomtatott kiadványok szerepe. A magyar nemzeti parkok mindegyike rendelkezik önálló internetes honlappal, ezért a kutatás során külön is megvizsgáltuk, hogy a magyar lakosság menyire ismeri és használja ezeket a honlapokat. A A nemzeti parkokra és a lovasturizmusra vonatkozó kérdésnél a „nem tájékozódik” válaszlehetőség is szerepelt, a természetjárás esetében nem volt ilyen válaszlehetőség. Mivel a válaszadók 5,9%-a csak egy helyre jár túrázni, ezért nem szerez be információkat a témában. 4
42
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 32,6% ának volt róla tudomása, hogy a nemzeti parkok önálló internetes honlappal rendelkeznek. Az ismeret szintje leginkább az internetezési szokásokkal függ össze: akik hetente interneteznek, azok 60,6% -a, akik ennél ritkábban, azok 53,2% -a, míg a nem internetezőknek mindössze 15,8% -a tudott a honlapok létéről. Azok, akik jártak nemzeti parkban, szignifikánsan magasabb (53,6%) arányban tudnak a honlapokról, és magasabb arányban is látogatták azokat. 2.5. A TEVÉKENYSÉGET VÉGEZNI TERVEZŐK KÖRE A felmérésben részt vevőket arról is megkérdeztük, tervezik-e, hogy a következő egy év során felkeressenek egy nemzeti parkot, túrázzanak vagy lovagoljanak. A legnagyobb arányban abban voltak bizonyosak a megkérdezettek, hogy a következő 12 hónapban fognak túrázni (18,8%). Ugyanakkor a nemzeti park felkeresésének elutasítása a legkisebb, másképp fogalmazva, a nemzeti parkok felkeresésének van a legnagyobb valószínűsége (7. táblázat). Végezetül összefoglaló ábrában mutatjuk be (8. ábra), hogy az egyes tevékenységeknek mekkora jelenleg a vonzerejük. A nemzeti parkokat várhatóan növekvő arányban fogják felkeresni: a megkérdezettek 13,5% -a az elmúlt három évben nem volt nemzeti parkban, de most tervezi felkeresését, és csak 8,7% a lemorzsolódók aránya. A megkérdezettek 42,7%-a nem volt és nem lesz érintett a nemzeti parkok meglátogatásában („nem érdeklődők”).
TURISZTIKAI TERMÉKEK 7. táblázat Az egyes tevékenységek végzésének valószínűsége a megkérdezést követő 12 hónap során (%) Nem 39,6
Nemzeti parkok
49,9
Természetjárás
83,6
Lovasturizmus
Valószínűleg nem 11,8 51,4 6,9 56,8 5,5 89,1
Valószínűleg igen 28,2 37,5 19,3 38,1 6,4 9,1
N=1000
Igen 9,3
Nem tudja 11,2 11,2 5,1 5,1 1,8 1,8
18,8 2,7
Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T.
Jól látható ugyanakkor, hogy a túrázásnak van egy stabil bázisa, hiszen a megkérdezettek 33,8%-a eddig is túrázott és ezután is fog („maradók” csoportja). Az eddig nem túrázók közül a megkérdezettek 4,3% -a válik túrázóvá („belépők”), míg 6,4% abbahagyja ezt a tevékenységet („lemorzsolódók”), azaz a mérleg negatív, az össznépesség körében a túrázók száma várhatóan fogyni fog. A „bizonytalanok” jelzővel a „nem tudja” válaszlehetőséget adókat, a „nem érdeklődők”-kel pedig azokat jelöltük, akik sem a múltban, sem a jövőben nem érintettek a kérdésben. A lovaglás potenciálja is intenzíven növekvő, a belépők aránya magasabb a népességben, mint az eddig is lovaglóké.
3. Következtetések A magyar lakosság körében a nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos általános attitűd kifejezetten pozitív, Magyarország adottságainak megítélése jó. A személyes attitűdök ezzel szemben kevésbé kedvezőek, és az utazási motivációkban sem tükröződik az általános pozitív vélekedés. Mindebben szerepet játszik az ismeretek viszonylag alacsony szintje, vagyis nagy a megfelelő
tájékoztatás jelentősége a belföldi turizmusnak ebben a vonatkozásában is. A valamelyik vizsgált tevékenységet végzők aránya 57%, magas az egyik tevékenységben sem részt vevők száma. Az inaktívak között jelentős arányt képviselnek azok, akiknek eszébe sem jutottak ezen utazási formák, ami szintén a széleskörű tájékoztatás, illetve a zöldturizmus divatossá és sokak számára elérhetővé tételének szükségességét emeli ki. A magyarországi nemzeti parkok, a természetjárás és a lovasturizmus népszerűségének növelése érdekében a nemzeti marketingtevékenység fókuszába a legígéretesebb demográfiai célcsoportokat érdemes helyezni, amelyekbe jelen kutatás eredményei szerint a férfiak, a 18-24, illetve 31-40 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív dolgozók, a négyfős, gyermekes háztartások, az átlag feletti jövedelműek, illetve a városokban élők tartoznak. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport, tel.: (1) 411-2360, e-mail:
[email protected], internet: www.itthon.hu /Szakmai oldalak/Piackutatások és Turizmus Bulletin/ Turisztikai termékek/Zöldturizmus. A tanulmányok a Kutatási Csoport fogadóórája keretében – előzetes egyeztetés után – megtekinthetők. 8. ábra
A tevékenységek által érintettek várható összetétele Nemzeti park felkeresése
13,5
23,9
8,7
11,2
42,7
1,4 Túrázás
5,9
3,2
87,7 1,8
Lovaglás
4,3 0%
N=1000
33,8 20% belépők maradók
6,4
5,1
40% lemorzsolódók
50,5 60% bizonytalanok
80% nem érdeklődők
100%
Forrás: Magyar Turizmus Zrt. / M.Á.S.T.
TURIZMUS BULLETIN XI. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM
43
