ÉRTSEN A GYEREK NYELVÉN! GYEREKEK A DIGITÁLIS TÉRBEN - ÚTMUTATÁS FELNŐTTEKNEK

ÉRTSEN A GYEREK NYELVÉN! GYEREKEK A DIGITÁLIS TÉRBEN - ÚTMUTATÁS FELNŐTTEKNEK

MIRŐL OLVASHAT A FÜZETBEN? A gyerekek mindennapjainak része a digitális kommunikáció, a médiahasználat és a videójátékok. Rendkívül fontos tehát, hogy minél tudatosabban tudják használni az eszközöket és a különböző platformokat, hiszen ahogyan az olvasás, a számolás megtanításával ahhoz segítjük hozzá őket, hogy jobban boldoguljanak az életben, úgy a digitális kompetenciák fejlesztése is ugyanebben segíthet nekik. Nem kell félni az új alkalmazásoktól, az egyre gyorsabb ütemben megjelenő kedvencektől, mindössze meg kell érteni őket. És ha sikerül a gyerekeinknek is átadni ezt a tudást, akkor sokkal nyugodtabbak lehetünk, amikor ők épp kihasználják a digitális világ előnyeit. Ez a füzet nekünk, felnőtteknek ad iránymutatást mindehhez.

TELEFON

MÉDIAHATÁS 4. oldal

Okosan élünk – mindig mindent elérünk

31. oldal

Mit tudhatunk jobban felnőttként mint a gyerek?

5. oldal

33. oldal

Hogyan hat a gyerekre a média?

6. oldal

Amit biztosan használ a mi gyerekünk is! Facebook, Messenger, Viber, WhatsApp, Instagram, Snapchat A szűrt tartalom a telefonon is jó a kicsiknek

36. oldal

Tegyen egy lépést a gyerek felé!

Merje azt mondani a gyereknek hogy szép vagy

10. oldal

TV-RÁDIÓ-MOZI

VIDEO

Mi a valóság és mi nem az?

13. oldal

Vegyük észre, hogy van segítség!

14. oldal 16. oldal

Használjuk a gyemekzárat!

INTERNET

2

Hogyan gondolkodik ez a gyerek?

18. oldal

13 alatt a facebookon?!

20. oldal

Ingyenes szűrőszoftvert minden gépre!

22. oldal

Internetet a tanuláshoz? naná!

22. oldal

Behálózva – avagy mi az a grooming?

24. oldal

Online zaklatás (cyberbullying)

26. oldal

Szexting, az online

28. oldal

Zaklatás speciális formája

29. oldal

Mindent a gyerek biztonságáért

30. oldal

Játszani öröm, de nem mindegy, hogy mit és mennyit

37. oldal

Keresd a pegi-jelöléseket!

38. oldal

Online szerepjátékok, ismerkedés

40. oldal

Pénztárcájának barátja lehet egy-egy beállítás

42. oldal

Gyerekeink jövőbeli kívánságlistájának része lesz a vr

42. oldal

3

GYEREKEK A DIGITÁLIS TÉRBEN - ÚTMUTATÁS FELNŐTTEKNEK

MIT TUDHATUNK FELNŐTTKÉNT JOBBAN, MINT A GYEREK? A LEGFONTOSABBAT „De hát sokkal ügyesebben bánik az eszközökkel, mint én, mit taníthatnék neki?” – ezt

TEGYEN EGY LÉPÉST GYERMEKE FELÉ! A gyerekek rengeteg időt töltenek médiaeszközeik használatával. Tévéznek, videojátékoznak és neteznek, néha akár mindhármat egyszerre. Teljesen természetes számukra, hogy bárhol, bármikor elérhetőek, és ők is elérnek bárkit és bármilyen információt. Fejtörés ez a felnőtteknek, hiszen gyakran azt sem értik, miről beszél a gyerek, nemhogy segíteni tudnának neki az eligazodásban. Ássuk bele magunkat, térképezzük fel, mit tehetünk meg felnőttként ebben a kicsit idegen világban, tegyünk egy-két lépést a média és így a gyerekek megértése felé!

4

 Egyáltalán mi az a vlog?  Hogyan működik a Snapchat?  És mi ennek az egésznek a háttere és hatása?

a mondatot indokolatlanul gyakran halljuk, amikor a médiáról van szó, bár van némi igazságtartalma. Nem azt kell a gyerekeknek megtanítani, hogy hogyan használják technikailag a médiaeszközeiket, hanem azt, hogy hogyan tudják megfelelően értelmezni, használni vagy felhasználni azokat a tartalmakat, amelyekkel találkoznak, és szükség esetén miként védelmezzék magukat az ártalmatlannak tűnő, de baljós tartalmaktól és virtuális helyzetektől. A helyzetek helyes felmérésének képességében mi, felnőttek, mindenképpen előttük járunk, ezért az elővigyázatosság, a tudatosság, a kritikus szemlélet és felelősségtudat azok az értékek, amiket kötelességünk átadni a fiataloknak. Mi már tudatosítottuk magunkban, hogy a tetteinknek következményei

vannak, vezessük erre rá a gyerekeket is. Ne tiltsuk őket, hanem tanítsuk meg nekik, hogyan lehetnek kellőképpen kritikusak a saját biztonságuk érdekében. Digitális lábnyomainkat sosem mossák el az internet hullámai.

A médiatudatosságra nevelés olyan, mintha úszni tanítanánk a gyereket. Lassan engedjük be a vízbe, és bizonyosodjunk meg arról, hogy elég magabiztos már ahhoz, hogy a mély vízben se essen bántódása.

5


HOGYAN HAT A GYEREKRE A MÉDIA? SEMMI VÉSZ, CSAK ÚGY KELL CSINÁLNI, MINT A VALÓ ÉLETBEN! Először is azt kell megértenünk, hogy a gyerekek egészen másként viszonyulnak az újmédiás eszközökhöz, az okostelefonokhoz, tabletekhez, a tévéhez, a rádióhoz, a videojátékokhoz meg úgy egyáltalán az internethez, mint az idősebbek. Nekik teljesen természetes az, amit a körülöttük élő felnőttek kamaszként vagy még később tanultak meg. Ezzel nincs is semmi baj, mi is mennyire örültünk volna, ha annak idején egy sulidolgozathoz használhattuk volna a Google-t! A generációk közötti különbség nem csak köztünk és a szüleink között

van meg, hanem köztünk és a gyerekeink között is. A lényeg: ne riadjunk meg attól, hogy nem pontosan értjük, mi történik velük az online térben! Hanem ahogy a valós térben, itt is próbáljuk átadni nekik azokat az értékeket, amiket jónak látunk. Kutatások bizonyítják például, hogy a gyerekek hajlamosak előbb kattintani és inkább utána korrigálni a hibát, ha esetleg úgy adódik, míg az idősebbek elővigyázatosak, és kérdeznek, mielőtt kattintanának bárhova is. Nem kérdés, hogy melyik viselkedésforma kifizetődőbb a neten – vezessük rá a gyerekeket!

DE ÉN IS CELEB AKAROK LENNI! A sztárkultusz jelentősen megváltozott az idők során. Míg régen a teljesítményük miatt szerettük a filmcsillagokat, zenészeket vagy sportolókat, ma már a média magának generálja a sztárokat. A celebek azért híresek, mert híresek: a hírnév oka csupán annyi, hogy sokszor jelennek meg a médiában. A fiataloknak vonzó lehet ez a kultúra, hiszen nem kell sokat tenni érte, mégis látványos a siker. Az árnyoldalait azonban már kevéssé látják: a celebek gyakran csak nagyon rövid ideig vannak az érdeklődés középpontjában, és aztán nehezen dolgozzák fel, hogy nem érdekesek. Amíg viszont az előtérben vannak, torz képet kapnak vissza magukról és a környező világról.

Mit tehetek a gyerekért? ÉN VAGYOK ÉN – A NETEN IS A gyerekek a közösségi oldalakon és a számítógépes játékokban gyakran nem valós, hanem online személyiségükkel vesznek részt. Ez azt eredményezheti, hogy ezeken a fórumokon más lehet a viselkedésük, mint a való életben: gyakran éretlenebbek, meggondolatlanabbak, könnyebben elveszítik a kontrollt, mert akár saját nevük és arcuk eltitkolásával

6

Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy celebnek lenni öncélú, kérészéletű dolog. Tegyünk fel nekik kérdéseket: is részt vehetnek a kapcsolatokban. Beszélgessünk a gyerekekkel és tudatosítsuk bennük, hogy az interneten egy bizonyos mértékig mindenki más, mint a valóságban. Ugyanakkor azt is tanítsuk meg nekik, hogy a netes tetteikért is vállalniuk kell a felelősséget, hiszen szükség esetén bármikor könnyedén lenyomozható a személyazonosságuk.

ąą Mi tetszik neked ebben a celebben? Miért szeretnél hasonlítani rá? ąą Sorolj fel három dolgot, amiért felnézel erre az emberre, és ami szerinted a hírességen kívül jó tulajdonsága és követendő példa! ąą Mondd el, szerinted ő a való életben milyen munkahelyen állná meg kitűnően a helyét!

7


HA ÖN NEM DŐL BE, A GYEREKE SEM FOG! A reklámok nem maguktól értetődőek a gyerekek számára. Vagy túlságosan is azok? Az életterünk tele van reklámokkal: a buszmegállók, az épületek falai, az utcai hirdetőtáblák, a közösségi oldalak, a tévé, a rádió, az újságok, az internet vagy akár a gyerekeknek szóló videojátékok is a hirdetők kedvelt felületei. A 6–9 éves gyerekekre jellemző lehet, hogy nem tudják megkülönböztetni a valóságot a fikciótól, ezért különösen könnyen befolyásolhatóak és könnyű célpontot jelentenek a kereskedőknek.

Kicsik

A reklámok emellett olyan igényeket generálnak, olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására ösztönöznek, amelyekre a gyermeknek sokszor nincs is szüksége. Ezért a gyerekek képességeit

8

Nagyok

Tegyünk fel kérdéseket a kicsiknek:

Ugyanez igaz a mesékre és a filmekre is, a kisgyerekek ezeknél sem tudják elválasztani a valóságot a kitalált világtól.

Ezt a kiszolgáltatottságot a gyerekek nem érzékelik, ezért mindig a körülöttük lévő felnőtteknek kell tudatosítani bennük a reklámok hatásait és azt, hogy a mesék kitalált világban játszódnak.

Mit tehetek a gyerekért?

folyamatosan fejleszteni kell, hogy észrevegyék a reklámok manipulatív eszközeit. 9-10 éves kortól már képesek az önálló véleményformálásra, így beszélgethetünk velük a reklám céljáról, formájáról, üzenetéről és a gyártás folyamatáról is. A burkolt reklámokat és termékelhelyezéseket észrevenni nehezebb feladat, mert a reklámüzenetet összekötik a szórakoztatással (filmek) vagy beágyazzák a virtuális kommunikáció terébe (email, weboldalak, online játékok). Ezek felismerésére viszont általában csak 12 éves kortól képesek a gyerekek, előtte különösen veszélyeztetettek, segítségre szorulnak azok helyes értelmezéséhez.

ąą Mennyire tartod hihetőnek a reklám történetét? ąą Szerinted valóban szüksége van egy gyereknek a reklámozott termékre? ąą Mi a vonzó számodra a termékben és miért? Akkor is vonzó lenne, ha nem lenne ilyen menő a reklám?

Beszélgessünk a fiatalokkal arról, hogy mik a valódi igényeik, miért szeretnék ezt vagy azt a terméket megvásárolni.

Beszélgessünk a gyerekekkel a reklámokról, arról, hogy mi a céljuk, miért készülnek, és miért éppen a kedvenc rajzfilmjük előtt láthatóak a tévében.

Tudatosítsuk bennük, hogy a reklámok éppen arra játszanak, hogy a termék megvásárlásával ők menőbbnek érezzék magukat.

Játsszunk a kicsikkel „reklámosdit”, ahol nekik kell egy tetszőleges játékukat eladni nekünk: ezzel felhívjuk a figyelmüket azokra a tipikus reklámfogásokra, amelyekkel őket is a termék megvásárlására ösztönzik.

Keressünk filmeket, könyveket, rövid videókat az interneten, amelyek bemutatják a reklámmechanizmust és mutassuk meg nekik, beszéljünk velük róla!

9


MERJE AZT MONDANI A GYEREKNEK:

SZÉP VAGY! A gyerekek önértékelésének és egészséges testképének kialakulásában fontos szerepet játszik a szülőktől kapott minta, tehát már azzal sokat tehetünk, ha sokszor emlékeztetjük gyermekünket arra, hogy semmi baj nincs a külsejével. Természetesen nem csak a szülők, hanem a hasonló korú társakkal való érintkezés és a média is hatással van a fiatalok testképének kialakulására és önértékelésük fejlődésére. A 4–6 éves gyerekeket még nem érdekli a testsúly és az alak problémája, ők inkább a ruhára és a hajra koncentrálnak. 6 éves kor fölött azonban egyre jobban foglalkoztatja a gyerekeket a súlyuk és az egyes testrészeik alakja, az ekkor kialakult testképük a serdülőkort és a felnőttkort is meghatározza. A rajzfilmek, a magazinok, a tévéműsorok és a játékok általában két sztereotípiát állítanak a gyerekek elé: az a jó, ha a lányok vékonyak és vonzóak, a fiúk pedig erősek és izmosak. Azonban míg a fiúk esetében többször van nagy jelentősége annak, mit és hogyan cselekszenek, addig a lányoknál sokkal nagyobb hangsúly van a külső adottságokon. Magyarul, egy fiúnál érték az ügyesség is, a lányoknál viszont zömében azt emelik ki értékként, ha az illető szép, ezért a lányok jobban ki vannak téve a hamis testkép miatt fellépő problémáknak.

magukat, különlegesek akarnak lenni, olyan hírnévre vágynak, mint amelyeket a tévében, az interneten kedvenc sztárjaik érnek el. Másrészt viszont arra is vágynak, hogy ne lógjanak ki a sorból, hogy a kortársaik elfogadják őket. A testük megváltozása, áta-

FELTURBÓZOTT VALÓSÁG

lakulása csak még inkább rásegít arra, hogy bizonytalanok legyenek és esetleg hamis ideálok nyomán ítéljék meg saját megjelenésüket. 13–16 éves korban már kialakul az a testkép, amellyel felnőttkorban is azonosulunk.

A reklámcégek, a magazinok vagy egy-egy sztár kommunikációs csapata arra törekszenek, hogy minél szebb, minél vonzóbb „terméket” tudjanak létrehozni. Ehhez segítségül hívják a technológiát is, így a sztárok és a modellek fotóit utólag retusálással és fotószerkesztő programokkal nagyon vonzóvá tudják varázsolni. A végleges képek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek az eredetivel, amelyen még olyan emberek jelennek meg, akiknek nagyon is átlagos a kinézete. Egyes cégek között már kezd elterjedni, hogy nem a tökéletesre retusált modellek azok, akik egy vevő számára vonzóak lehetnek, ezért egyre többen alkalmaznak akár molett modelleket is, ami jó hír.

A kamaszok élethelyzetének két ellentétes sajátossága van. Egyrészt meg akarják határozni

10

11


TÉVÉ – RÁDIÓ – MOZI


MI A VALÓSÁG ÉS MI NEM AZ?

Kicsik

Nagyok

Minél többször mondjuk el a gyerekeknek, hogy értékesek, szépek anélkül is, hogy az ideálokhoz hasonlítanának.

Dicsérjük a nagyokat is, még akkor is emeljük ki a pozitív tulajdonságaikat, amikor ők a legkevésbé sem elégedettek önmagukkal, ekkor van rá a legnagyobb szükségük.

Dicsérjük a gyerekek belső tulajdonságait!

Tudatosítsuk a kamaszokban, hogy amit a tévében vagy az interneten látnak, az mind egy kreált valóság része, és a legkevésbé sem kell erre a valóságra hasonlítaniuk.

Tudatosítsuk, hogy a különbözőség nem probléma, hanem éppen érték.

A lányokkal nézzünk olyan dokumentumfilmeket, amelyekben táplálkozási zavaros fiatalok szerepelnek, hogy láthassák, hová vezet, ha túlzásba viszik a testükkel való foglalkozást.

Filmet nézni, szórakozni egy tévéműsoron vagy zenét hallgatni a rádióban jó dolog. Egyre nagyobb a kínálat, és gyakorlatilag bármilyen típusú és műfajú tartalmat elérhetünk, ha akarunk. Éppen ezért például a tévécsatornák között nagy a verseny a nézők figyelméért. Egyre alacsonyabb az ingerküszöb, lassan mindent láttunk már. Ezért lehetséges, hogy az utóbbi időben a hagyományos valóságshow-k mellett megjelentek a műfaji keveredések is. Azokra

a reality-sorozatokra gondolunk, amelyek dokumentumfilmes elemeket ötvöznek teljesen kitalált jelenetekkel, megírt történetmintákkal. Ezek a fikciós alkotások könnyen megtéveszthetik a gyerekeket, és főleg a fiatalabbak azt gondolhatják, hogy amit látnak, a valóság dokumentálása, hogy az élet folyamatos bulizás, és a boldoguláshoz nem munka, hanem a napi sorozat hőseinek utánzása szükséges.

Mit tehetek a gyerekért? Beszélgessünk a gyerekekkel és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy amit látnak, ugyanolyan megrendezett valóság, mint a kedvenc rajzfilmjük vagy filmsorozatuk.

A fiúkkal beszélgessünk a testépítő szerek veszélyeiről! Nézzünk a gyerekekkel olyan videókat az interneten, amelyekben fotószerkesztő programmal manipulálják a sztárok, modellek fényképeit és beszélgessünk velük arról, mit gondolnak erről a „csalásról”.

12

13


VEGYÜK ÉSZRE, HOGY VAN SEGÍTSÉG! Szülőként, nagyszülőként, de akár a szomszéd gyermekeire vigyázó felnőttként is jó, ha tudjuk, mi megy a tévében, amikor a gyerekek előtte ülnek. A tévéképernyő sarkában és a mozik programjaiban is láthatóak azok a kis színes karikák, amelyek mindannyiunk hasznos segítői, a rádióban pedig minden adás előtt elhangzik, ha kiskorúakra káros tartalmat tesznek közzé. A korhatárjelzések eligazítanak abban, hogy az éppen vetített műsor elsősorban mely

korosztály számára ajánlott. A szigorúbb besorolású műsorszámokat például csak az esti időszakban sugározhatják, amikor a gyerekek már nem láthatják azokat. A hatos karikával jelzett programok alatt viszont nyugodt szívvel kimehetünk a konyhába egy szendvicsért, mert biztosak lehetünk abban, hogy kisiskolás vagy óvodás gyermekünk nem fog számára káros tartalmakkal találkozni.

A KORHATÁRJELZÉSEK ELIGAZÍTANAK ABBAN, HOGY AZ ÉPPEN VETÍTETT MŰSOR ELSŐSORBAN MELY KOROSZTÁLY SZÁMÁRA AJÁNLOTT.

A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorokat a csatornáknak nem kell jelöléssel ellátniuk, és bármikor bemutathatók.

A 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsor a megfelelő jelzéssel bármikor vetíthető, de 6 éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem tehető közzé.

A 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok a jelzéssel bármikor adásba kerülhetnek, kivéve a 12 éven aluliaknak szánt műsorszámok között.

A 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok csak 21 óra és hajnali 5 óra között vetíthetők.

A 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok csak 22 óra és hajnali 5 óra között vetíthetők.

14

15


Mit tehetek a gyerekért? Beszélgessünk a gyerekekkel kedvenc tévéműsoraikról, filmjeikről! Magyarázzuk el nekik a valóság és a fikció közötti különbségeket! Figyeljük meg együtt a tévészereplőket és a reklámokat, és emeljük ki azokat a karaktereket a gyerekeknek, akik követendő példaként állhatnak előttük! Tervezzük meg együtt a heti tévés programot – ebben legyen közös tévézés is, így jobban megismerjük gyermekünk tévénézési szokásait! Menjünk együtt moziba, és a vetítés után beszélgessünk a gyerekekkel a filmről! Minőségi műsorokat válasszunk! A tévénézés és a mozizás jól hasznosítható ismereteket is nyújthat, a tudományos és kulturális témájú műsorokból, filmekből számos hasznos dolgot tanulhatnak a kicsik. Ne engedjük a gyereket tévét nézni csak azért, mert „addig is nyugton van”, mert felügyelet nélkül sokkal nagyobb az esélye, hogy olyan tartalommal találkozik, ami nem neki való. A tévé hanyag bébiszitter. Néhány gyermek azért nézi sokat a tévét, mert lelki gondjai vannak a valóságban, amelyek elől a virtuális világba menekül. Figyeljünk a gyermekre, beszélgessünk vele bánatáról és az örömeiről, így a tévézési szokásait is könnyebben kordában tudjuk majd tartani.

HASZNÁLJUK A GYEMEKZÁRAT! A modern tévékészülékek, illetve a set-top-boxok ma már több lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek csak azokhoz a csatornákhoz, műsorokhoz jussanak hozzá, amelyeket mi is szeretnénk. Arról, hogy a távirányítóval hogyan lehet beállítani a gyermekvédő zárakat, a legegyszerűbben a használati útmutatókból tájékozódhatunk, de informálódhatunk új készülék vásárlásakor az eladónál vagy a kábeltévé-szolgáltatónál is. A gyermekvédelmi zár lényege, hogy ha a gyerek a letiltott csatornára

16

szeretne kapcsolni, a műsor csak akkor jelenik meg, ha beütünk egy korábban megadott kódot. Arra is van lehetőség, hogy csak bizonyos műsorszámokat tiltsunk le, így például beállíthatjuk, hogy a 16 éven felülieknek szánt adások ne legyenek láthatóak a készüléken. Ehhez a funkcióhoz a gyermekzár a tévék korhatár-besorolását használja, így még figyelnünk sem kell az adott műsor karikáját, a tévénk elvégzi helyettünk a feladatot.

Az erőszakot bemutató filmes jelenetek agresszív magatartást válthatnak ki a gyerekekből, vagy éppen félelemkeltő hatásuk miatt felesleges szorongásokkal terhelhetik meg őket. Ezért nagyon fontos, hogy gyermekeink ilyen tartalmakkal csak fokozatosan, az életkori sajátosságaikat figyelembe véve és ellenőrzött körülmények között találkozzanak. Használjuk a gyermekzárat, és csak olyan filmre vigyük el a gyereket a moziba, amely az ő korosztályának való!

17


ÚJ MŰFAJOK

INTERNET HOGYAN GONDOLKODIK EZ A GYEREK? Új technológia, új műfajok, új gondolkodásmód. A ’90-es évek előtt születettek nagy része a legjobb esetben is kicsit nagyobb gyerekkorában találkozott először az internettel. A korábbi gyökerű kommunikációs eszközök egészen más tempót, egészen más rendszerű gondolkodást kívántak, kívánnak meg tőlünk, mint például a Facebook Messenger, ahol két másodperc alatt kapcsolatba léphetünk az ismerőseinkkel, a YouTube, a Spotify és társai, ahol unásig hallgathatjuk a kedvenc zenéinket, a

18

Google, ahol egy keresőszóra akár több millió információval teli oldalt is találhatunk, vagy az okostelefonok kamerái, amikkel akár egy percnek sem kell eltelnie a fénykép elkészítése és annak közzététele között. A gyerekeinknek mindezek már egészen természetesek, nem gondolnak arra, milyen lehetett az élet akkor, amikor még nem léteztek ezek a technológiák. Ahogyan mi sem képzeljük el, milyen lehetett például az elektromos áram kényelme nélkül.

Közösségi oldalak, blogok, vlogok, videómegosztók, üzenetküldő alkalmazások, és még számos hasznos felület könnyíti meg a mindennapi kommunikációt. Tudta például, hogy a közösségi oldalaknak már messze nem csak az online kapcsolattartás a funkciója? Sok felhasználó elsődleges hírforrásként is használja őket, vagyis azokat az újdonságokat olvassa el, amiket az ismerősei megosztanak. De online marketingkampány sem képzelhető el a közösségi oldalakon való hirdetés nélkül. Új szemlélet alakult ki, amelyben a felhasználó, vagyis a médiafogyasztó egyben tartalom-előállító is, hiszen egy-egy közösségi oldalon vagy blogon (online napló) több százan is olvashatják, amit leírunk, de egy videómegosztón, vagy egy vlogon (online videonapló) is sokan megnézhetik a feltöltött mozgóképeket. Nagyobb a szabadság az online térben, mint a valódiban. Bárki bármikor bármihez hozzászólhat, értékelheti a látottakat-hallottakat és önmaga is előállíthat bármilyen tartalmat. Nagyobb azonban a felelősség is, hiszen már nem csak önmagunknak, hanem akár sok száz ismerősünknek tesszük közzé az információkat. Ami pedig egyszer felkerül, azt az internet örökre megjegyzi – a törlés gomb sem mindenható. Ezek között a műfajok között a gyerekek játszi könnyedséggel közlekednek, ugyanakkor a gyorsaság oltárán hajlamosak feláldozni a hitelességet, és esetenként nem kezelik megfelelő kritikával az eléjük táruló információhalmazt.

A közösségi oldalaknak már messze nem csak az online kapcsolattartás a funkciója

19


TÖRTÉNET Julcsi blogot, vagyis online naplót kezdett írni, ahol a bejegyzésekben leírta a vele történt eseményeket és az érzéseit. Nagyon megdöbbent, amikor egy 10 éve nem látott osztálytársával találkozott, aki elmondta neki, hogy olvassa a blogját és nagyon tetszik neki. Elgondolkodott azon, hogy ezeket a legbelsőbb érzéseit valóban meg akarta-e osztani mindenkivel, és hogy a kitárulkozásnak tényleg ezt a formáját szeretné-e választani.

család, legyenek közös programok, jóízű, nyugodt, nem kapkodó beszélgetések. Mások gyerekeinek védelme érdekében a Facebookon pedig jelenteni

lehet, ha kiskorú felhasználóba botlunk („Kiskorú felhasználó jelentése”).

Mit tehetek a gyerekért? Haladjunk a korral, és engedjük, hogy a gyermekünk kihasználja a közösségi média előnyeit.

13 ALATT A FACEBOOKON?!

Számoljunk azzal, hogy gyerekeink már egy másik technológiai közegbe születtek bele, mint mi, ezért egészen máshogy viszonyulnak az infokommunikációhoz. Meséljünk nekik arról, milyen volt ez a mi gyerekkorunkban, így ők is közelebb kerülhetnek ahhoz, hogy mi miért látjuk esetenként máshogy a digitális világot. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy miért jelent nagyobb felelősséget megosztani valamit az interneten, mintha csak a barátainkkal beszélgetnénk róla! A beszélgetésben modellezzünk helyzeteket: ha egy osztálytársad megbánt. Ne féljünk kérdezni a gyerektől! Ismerkedjünk meg együtt az új műfajokkal és technológiákkal, amiket a fiatalok használnak, így nagyobb rálátásunk lesz arra, miben tudunk segíteni a gyerekeknek. Kérdezzünk, üljünk le a gyerek mellé és hagyjuk, hogy ő tanítson meg minket az online fogásokra, mi pedig őt arra, hogy minden online lépésének visszavonhatatlan következményei lesznek!

Maguk a közösségi oldalak is védik a kiskorú felhasználókat, a Facebookra például nem lehet 13 éves kor alatt regisztrálni. Ennek az az oka, hogy a gyerekek nem csak a közösségi média előnyeivel találkozhatnak, ha regisztrálnak, hanem szembejöhetnek velük olyan tartalmak is, amelyekre még nincsenek felkészülve. Sőt, a közösségi oldalakon akár sokkal könnyebben léphetnek velük kapcsolatba olyan emberek, akiknek nem tisztességesek a szándékaik. Számos olyan esetről hallani, amikor a gyerekek a rendszert kijátszva idősebbnek tüntetik fel magukat a valós életkoruknál, így ők is jelen lehet-

20

nek az oldalon. A kiskamaszoknak nagyon vonzóak az online közösségek, ezért várható, hogy 13 feletti gyermekünk biztosan regisztrál rajtuk. Csevegésre, fényképek, fontos események, információk megosztására, születésnapi köszöntésekre használják a felületet, sőt, gyakran itt szerveződnek közös események is, mint egy barátokkal való mozizás, egy buli vagy egy kirándulás. A közösségi oldalakon való túlzott jelenlét érzelmi igényt is kielégíthet: a serdülő érezheti úgy, hogy itt végre szeretik, feltétel nélkül elfogadják. Éppen ezért fontos odafigyelni a gyerek érzelmi igényeire, arra, hogy sokat legyen együtt a

Forráskritika! Véssük ezt a szót a gyerek eszébe! Hívjuk fel a figyelmét, hogy nem biztos, hogy minden igaz csak azért, mert az ismerősei megosztották. Javasoljuk neki a hiteles hírportálokat, vagy azt, hogy minimum két egymástól független forrásból győződjön meg egy hír igazságtartalmáról. Kerüljünk képbe a közösségi médiáról! Ha nekünk is van például Facebook-profilunk, legyünk ismerősök a gyerekkel, de fektessük le a szabályokat, hogy se neki ne legyen kellemetlen, se mi ne érezzük, hogy nyomást helyezünk rá ezzel. Tárjuk fel, miért fontos a gyereknek a közösségi oldal, tegyünk fel kérdéseket: ąą Miért fontos neked ez az oldal, mit ad neked, el tudod mondani? ąą Kik az ismerőseid, kivel beszélsz a legtöbbet? ąą Szerinted el tudnád mondani nekem, ha valaki bántana vagy bajba kerülnél a neten? Olvassuk el a Facebook biztonsági tippjeit, rengeteg hasznos tanácsot tartalmaznak!

2121


INGYENES SZŰRŐSZOFTVERT MINDEN GÉPRE! Nem mindig tudunk gyermekünk mellett lenni, amikor a médiaeszközöket használja, ezért érdemes szűrőszoftvereket beszereznünk a számítógépekre, okostelefonokra és tabletekre, amelyek megakadályozzák, hogy kiskorú gyermekeink olyan tartalomhoz férjenek hozzá, amelyek károsak lehetnek számukra. Minden internetszolgáltató köteles ingyenes szűrőszoftvereket elérhetővé tenni honlapján, de Ön akár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekbarat.nmhh.hu oldaláról is letölthet egy listát az elérhető szűrőszoftverekről. Ezek között megtalálja a például az ingyenes Windows Family-t, a KIDOZ-t vagy a Sulixot, valamint a fizetős, de népszerű Norton Family csomagját is. Szánja rá az időt gyermeke érdekében arra, hogy letöltse és testre szabja ezeket a szoftvereket!

Netszűrő az NMHH-tól! Az NMHH kifejlesztett egy netszűrő szoftvert, amelyet kényelmesen használhat szülőként otthon vagy pedagógusként az iskolában, hogy biztonságban tudja a gyerekeket az online térben is. A Netszűrő letölthető netszuro.nmhh.hu oldalrol.

INTERNETET A TANULÁSHOZ? NANÁ! „Ez a gyerek sose tanul, folyton a neten lóg!” – halljuk vagy akár mondjuk is gyakran. De miért ne lehetne, hogy a kettő együtt menjen? A média nemcsak a szabadidő eltöltésére vagy a kapcsolattartásra szolgálhat, hanem az oktatásban is hatékonyan alkalmazható. Sőt, azok a gyerekek, akik az oktatás során is használják a médiát, gyorsabbak a tanulásban és jobban teljesítenek. És hogy hogyan hozhatjuk össze a kellemest a hasznossal?

22

Mit tehetek a gyerekért? Otthon: ąą Ösztönözzük a gyerekeket, hogy a tananyaggal kapcsolatos érdekességeket is keressenek a neten vagy nézzenek a tévében! ąą Keressünk játékokat az interneten, amelyek kapcsolódnak az éppen aktuális tanulnivalóhoz! ąą Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy mindig kritikusan szemléljenek egy-egy interneten megjelenő információt, és hogy legyenek képesek megkülönböztetni a hiteles forrásokat a többitől. ąą Mondjuk el a gyerekeknek, mit jelent a plágium! Az interneten felellhető információk is valakinek a szellemi termékei. Csak úgy használhatjuk fel őket például egy beadandó dolgozat vagy egy szakdolgozat írásakor, ha hivatkozunk arra, hogy kitől és honnan olvastuk az adott sorokat. Tanórán: ąą A pedagógus a médiaeszközöket az oktatás-tanulás folyamatába jól beillesztve rávilágíthat a média különböző hatásaira, ráadásul a gyerekek számára ismerős és izgalmas felületen adhatja át a tudását. ąą Modern pedagógus, menő pedagógus. Ha a tanárok ismerik azokat a tévécsatornákat, internetes oldalakat, blogokat, videoblogokat vagy sorozatokat, filmeket, amelyeket a gyerekek előszeretettel néznek vagy olvasnak, akkor nemcsak az az előnyük lesz meg, hogy segíteni tudnak a diákoknak a felmerülő problémák megoldásában, hanem akár sokkal népszerűbbek is lehetnek a gyerekek körében, hiszen közös tudásuk lesz a médiaeszközökről és -tartalmakról. ąą A médiaértésben nincs 10 perc szünet. Ahogyan a gyerekek sem teszik le a médiaeszközöket egy-egy célzottan a médiáról szóló óra után, úgy a pedagógusnak is folyamatosan résen kell lennie, hogy a gyerekek valóban biztonságosan használják-e az informatikai eszközeiket. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjék a diákok médiahasználati szokásait, valamint hogy tudják, hogy a gyerekek közötti interakció gyakran a neten történik, így médiakompetencia nélkül a tanár sem tud hatékony lenni például az osztályban kialakuló konfliktusok kezelésekor.

23


BEHÁLÓZVA – AVAGY MI AZ A GROOMING? Egyre több angol kifejezéssel bővül a szókincsünk, ha egy kicsit beleássuk magunkat a médiaértésbe. Ezek közé tartozik a grooming szó is, amelyet az online behálózásra használunk. Az internetes csevegőszobák, közösségi oldalak kifejezetten alkalmasak arra, hogy rossz szándékú emberek a valóságot eltorzítva vagy meghamisítva vegyenek rá másokat olyan cselekedetekre, amelyeket egyébként nem szívesen tennének meg. Mindannyian hallottunk már történeteket lányokról, akiknek mod-

ellkarriert ígértek megnyerő idegenek, de a helyszínen kiderült, hogy egyáltalán nem fotózásról van szó, vagy ha mégis, akkor kevesebb ruhában, mint amire a behálózott számított. A legtöbbször ilyenkor már nem tud szabadulni, akit rászedtek, mert a behálózó a bizalmába férkőzött és a kezében tartja az eseményeket. Figyeljünk oda a tipikus jelekre, ezeket tanítsuk meg a gyerekeinknek is:

4. „Gyönyörű vagy, csak téged szeretlek!” – Hízeleg, nagy szavakat mond

5. „Tudok egy tuti pultos melót Svájcban, jól tudnál vele keresni” – Könnyű pénzkeresetet ajánl.

6. „Add meg a számod, telefonon egyszerűbb beszélni!” – Túl sok személyes információt akar. 7. „Ha posztolom a képeidet, amiket nekem küldtél, nagyon beégsz!” – Fenyeget a személyes információk kiadásával.

MIT MOND VAGY TESZ, AKI BE AKAR HÁLÓZNI MINKET? 1. „Ne szólj erről senkinek!” - Magánbeszélgetésre biztat.

2. „Van szobatársad?” - Feltérképezi az áldozat közvetlen környezetét.

3. „Tudok koncertjegyeket szerezni. Bárhova. Mi a kedvenced?” – Feltűnően kíváncsi az áldozat kedvenceire (ételek, együttesek, helyek, sportok stb.).

24

HOGYAN VEHETEM ÉSZRE, HOGY A GYEREKEMET BEHÁLÓZZÁK? • Számítógép használata közben rendszeresen zavartan elkattint az adott oldalról, ha a szülő megjelenik. • A korábban közlékeny, nyílt gyerek titkolózóvá válik. • Olyan tárgyak kerülnek a gyerek birtokába, amelyeket biztosan nem ő vett magának és nem tud egyértelmű magyarázatot adni arra, hogyan kerültek hozzá. (A behálózó sokszor ajándékokkal nyeri meg a bizalmat). • Titokzatos azzal kapcsolatban, hogy mikor hová megy, kivel találkozik. (Az online behálózás következménye személyes találkozás is lehet.) • Az egyébként jó kedélyű gyermek gondterheltté válik, láthatóan nyomasztja valami. • A megszokott baráti társaság elhanyagolása, elmagányosodás. • A fentiekkel ellentétben a megszokottnál akár boldogabbnak is tűnhet a gyerek, hiszen elhiszi, hogy a behálózó mély érzelmekkel viseltet iránta.

25


Mit tehetek a gyerekért? ąą Tudatosítsuk a gyerekben a grooming jeleit és veszélyeit és adjunk neki tippeket: ąą Ne rakjon ki olyan képet, amin túl sok látható a lakókörnyezetéből. ąą Ismeretlenek online üzeneteire ne válaszoljon! ąą Legyen gyanakvó! ąą Alakítsunk ki stabil érzelmi viszonyokat a gyerek körül, növeljük önbizalmát és önértékelését! ąą Erősítsük a gyerekkel való személyes kapcsolatunkat és biztassuk a kortársakkal való kapcsolatra is! ąą Ha megtörténik a behálózás, ne hibáztassuk a gyereket, hanem nyújtsunk neki segítséget!

TÖRTÉNET

ONLINE ZAKLATÁS (CYBERBULLYING) Akkor beszélhetünk online zaklatásról, amikor valakit interneten vagy mobiltelefonon szándékosan zaklatnak vagy bántanak. Az online zaklatás eszközei az sms-ek, a mobillal készült fotók és videók, a mobiltelefonos hívások, az e-mailek, a weboldalak és a chatszobák. Az online zaklatás sokban különbözik a valódi, fizikai bántalmazástól: elsősorban érzelmi hatása van és nem fizikai, ugyanakkor távolság van a zaklató és az áldozat között, és sok esetben nem derül ki, hogy ki az elkövető. Az online bántalmazás veszélye a fizikaival szemben, hogy bárhol és bármikor megtörténhet, olyan helyeken is, amelyeket azelőtt biztonságosnak gondoltunk: például otthon

26

vagy az iskolában, és idegőrlő módon a nap 24 órájában folyamatosan tarthat tőle az áldozat. A zaklatásra utaló jeleket sokszor nem könnyű észrevenni, de ha azt látjuk, hogy a gyermek zaklatottabb, befelé fordulóbb, ingerlékenyebb, indulatosabb vagy többet sír, mint általában, akkor erre a lehetőségre is gyanakodhatunk. Ne csak a saját gyerekünkre figyeljünk; ha – akár a gyerekünktől értesülve – másik gyerekről derül ki, hogy zaklatás áldozata, jelezzük azt szakembereknek: a tanároknak, súlyos esetben a rendőrségnek. Ne maradjunk közömbösek, passzívak.

Enikő egy nap talált a kabátja zsebében egy névtelen üzenetet: „Lúzer vagy, kicsinálunk!”. Nagyon rosszul esett neki, de kidobta a szemétbe és megpróbált nem törődni vele. Néhány napon belül egy ismeretlen ugyanezt írta neki a Facebookon, és linkelt neki egy weboldalt, ami tele volt Enikő fotóival, amiket úgy alakítottak át, mintha Enikő cikis dolgokat csinálna (például megcsókolt egy békát). Enikő szólt a szüleinek, akik gyorsan kiderítették, hogy az egyik osztálytársa áll a dolog mögött. Jelezték a problémát az osztályfőnöknek is, aki segített elrendezni a lányok közötti konfliktust.

27


SZEXTING, AZ ONLINE ZAKLATÁS SPECIÁLIS FORMÁJA A szexting kifejezést olyan helyzetekre használjuk, amikor valaki nyíltan szexuális tartalmú üzeneteket vagy saját magáról készített meztelen vagy félmeztelen fotókat küld el egy ismerősének, barátjának, barátnőjének, aki erre kéri. Ennek több veszélye is lehet: amint elküldi a szöveget vagy a képet, nem tud hatással lenni arra, hogy az kihez juthat el az interneten keresztül, így akár olyanok is láthatják ezeket a képeket vagy szövegeket, akiknek a feladó soha nem mutatta volna meg őket. Ez kínos helyzetbe hozhatja az üzenet küldőjét és címzettjét is, ráadásul a feladó könnyen online zaklatás áldozata lehet.

Mit tehetek a gyerekért? ąą Beszéljük át a kamaszokkal a szexting következményeit a küldő és a fogadó szempontjából is! ąą Figyelmeztessük a gyerekeket arra, hogy az a kép, ami egyszer felkerül a netre, az ott is marad. A fénykép az online térben végtelen számú emberhez eljuthat nagyon rövid idő alatt és évek múltán is problémát okozhat az áldozatnak. ąą Beszélgessünk a gyerekekkel az online szokásaikról: tudjuk meg, milyen oldalakat látogatnak, kikkel beszélgetnek! ąą Legyünk megértőek, figyelmesek és segítőkészek, hogy bizalommal tudjanak hozzánk fordulni, amikor szükséges!

MINDENT A GYEREK BIZTONSÁGÁÉRT A valóságban megvédenénk gyermekünket az erőszakoskodóktól, a háború látványától vagy szélsőséges esetben például a pedofiloktól. Ugyanezt a neten is megtehetjük, csak néhány dologra kell odafigyelnünk:

Mit tehetek a gyerekért? ąą Fektessünk le szabályokat! Fontos, hogy ne megtiltsuk gyermekünknek az internetezést, hanem közösen alakítsunk ki egy szabályrendszert, amelyen belül netezhet. Ez lehet időkorlát is (mondjuk maximum egy óra naponta) vagy kiköthetjük, hogy csak a jelenlétünkben használhatja az internetet. ąą Írjuk ki egy papírlapra a számítógép mellé az internetezés során betartandó szabályokat! Fontos, hogy a legalapvetőbb viselkedési normákat a gyerekek ösztönösen tudják, ezért érdemes mindig jól látható helyre kiírni az alapszabályokat, mint például, hogy: ąą az interneten is tisztelettudónak kell lenni, ąą nem szabad kiadni a személyes adatokat (teljes név, telefonszám, lakcím, iskola, életkor, e-mailcím), ąą nem szabad idegenektől kapott üzeneteket megnyitni, ąą nem szabad idegeneknek képet küldeni magunkról, ąą a jelszót csak a szülők tudhatják, másnak nem szabad kiadni, ąą rögtön szólni kell a szülőknek vagy bármely más megbízható felnőttnek, ha félelemkeltő képet, videót vagy szöveget látunk, sértő vagy zaklató üzenet jut el hozzánk.

ąą Értsük meg a gyerekek viselkedésének okait! Erősítsük az önértékelésüket, érjük el, hogy értékesebbnek tartsák magukat annál, mint hogy ilyen módon vigyék vásárra a bőrüket!

28

29


HAGYD MEG A GYERMEKNEK GYEREKKORÁT! Az üzenőfalunkról egyik nap sem hiányozhat egyegy kép az ismerősök cuki gyerekeiről, sőt, akár barátaink egynapos babáiban is gyönyörködhetünk, ami korábban csak a közvetlen családtagok kiváltsága volt. Ez azt is jelenti, hogy gyermekünk éppen hogy a világra jött, és már a digitális világnak is a részévé vált, vagyis, ahogy mondani szoktuk, már hagyott maga után digitális lábnyomot. Ez azért

fontos, mert azok az adatok, fotók, videók, amik felkerülnek rólunk az internetre, bármikor könnyedén újra előhívhatók. Felvetődhet bennünk, hogy dönthetünk-e a gyerekünk helyett, mikor kezdjen el az interneten is megjelenni, hogy jogunk van-e ahhoz, hogy szülőként a kicsi minden mozzanatát megosszuk a nagyvilággal?

OKOSTELEFON OKOSAN ÉLÜNK – MINDIG MINDENT ELÉRÜNK Az okoseszközök közül az okostelefon a legelterjedtebb. A gyerekek számára már egészen kicsi koruktól kezdve teljesen természetes, hogy mindig minden információt elérhetnek, és hogy őket is el lehet érni bármikor. Ez egyrészt felfoghatatlan előnyöket jelent nekik, gondoljunk csak a GPS-alkalmazásokra, a buszmenetrendet tartalmazó applikációkra vagy az ingyenes üzenetküldő szolgáltatásokra. Olyan eszközök kerülnek így a kezükbe, amelyek jelentősen

megkönnyítik az életüket, és sokszor gyors megoldást adnak egy-egy problémára. De a folyamatos online létezés stresszforrás is lehet, azon aggódunk, hogy lemaradunk valami fontosról, ráadásul olyankor is elérhetőek vagyunk, amikor egyébként ezt nem szeretnénk.

TÖRTÉNET Andi szülei lelkes internethasználók. Amikor Andi megszületett, minden mozdulatát lefotózták és megosztották a közösségi oldalakon. Kedves képek és olyanok, amelyek a hisztis vagy a meztelenül pancsoló kicsi Andit ábrázolták, egyaránt megtalálhatóak voltak a repertoáron. Amikor Andi elég idős lett ahhoz, hogy saját profilja legyen, és az osztálytársaival ismerősök lettek, néhány rosszindulatú osztálytársa megtalálta ezeket a régi fotókat Andi szüleinek oldalán és csúfolni kezdték vele. Andi nagyon kibukott, és megkérte a szüleit, hogy töröljék a fotókat. A szülei ezt megtették, belátták, hogy felelőtlenek voltak és bocsánatot kértek lányuktól.

30

31



Kicsik Állítsunk fel szabályokat az okostelefon-használattal kapcsolatban:

32

AMIT BIZTOSAN HASZNÁL A MI GYEREKÜNK IS!

Nagyok Legyünk képben! Érdeklődjünk a gyerekeknél, mire használják az okostelefont.

ąą

Határozzuk meg, naponta mennyi időt játszhat a gyerek a telefonnal.

Tanuljuk meg a népszerű alkalmazások használatát, hogy tudjuk, mi fán teremnek.

ąą

Határozzuk meg, hogy például este 8 után már nem használhatja a telefont. Ezzel segítünk neki ráhangolódni a pihenésre is, ugyanis az okostelefon-használat lefekvés előtt az alvásunk minőségét is befolyásolhatja

Állapodjunk meg a család minden tagjára vonatkozóan abban, mik a telefonhasználat szabályai, és ezt a felnőttek és a gyerekek is tartsák be. Ez minden családban más és más lehet az igények szerint, például:

ąą

Legyen szabályunk arra, hány éves kortól használhatja a gyerek a telefonunkat, és mikor lehet saját készüléke.

ąą

A vacsoraasztalhoz ne lehessen odavinni a telefont.

ąą

Naponta legalább néhány órát olyan dologgal kell foglalkozni, ami nem online történik.

ąą

Változtassuk gyakran a WIFI-jelszót, amit csak akkor kaphatnak meg a gyerekek, ha elvégezték azokat a feladatokat, amiben a szülőkkel megállapodtak.

Az online üzenetküldő szolgáltatások a fiatalok nagyjából minden percének részei. Ezek az elsődleges eszközei annak, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek, és folyamatosan tudják tartani a kapcsolatot az osztálytársaikkal és barátaikkal. A gyerekek leginkább nem hívják fel egymást, hanem ezeket az üzenetküldőket használják. Ezeknek megvannak az előnyei: ingyenesek, ha van internet, képet lehet rajtuk keresztül küldeni egymásnak, matricákat és érzelmeket kifejező ikonokat is küldhetnek egymásnak, illetve jobban átgondolhatják, mit írnak, mintha csak szóban beszélnének. Ugyanakkor megvannak a hátrányok is: lassabb a kommunikáció, nem hallják a másik hangsúlyait, így könnyebben félreérthetnek egy-egy mondatot, valamint egy gépen keresztül kommunikálnak és nem személyesen kapcsolódnak a másikhoz.

Facebook Messenger, Viber, WhatsApp

Ezek az alkalmazások azonban nagyon fontosak a gyerekeknek, ezeken keresztül a kamaszok kiélhetik több vágyukat is: egyrészt vágynak arra, hogy megmutassák magukat, ugyanakkor félénkebbek, szégyenlősebbek is a megszokottnál, így itt egy kicsit rejtőzködve tudnak mégis nyitottak lenni.

33


Instagram Az Insta – ahogyan a fiatalok becézik – egy olyan közösségi oldal, ahol képekkel kommunikálnak a regisztrált tagok. Ezen a felületen a fotók beszélnek helyettünk, a szöveg vagy bármilyen más szöveges tartalom megosztása csak elvétve jellemző. Lájkolhatjuk egymás képeit, követhetjük egymás oldalát, így mindig láthatjuk, milyen újdonságok történtek az ismerőseinkkel. Az Instagram a kezdetektől fogva alkalmaz szűrőket a fotókon. Ezek olyan eszközök, amelyekkel egy-egy rosszabbul sikerült fotó minőségén is javítani lehet. Ezek a szűrők általában a színeket is szűrik, ami által jóval előnyösebb lehet egy-egy rólunk készült fotó. Az Instagramon vállaltan olyan fényképek jelennek meg rólunk, amelyek mesterkéltebbek a valóságnál. Ez azért vet fel kérdéseket, mert a közösségi oldalak egyébként is előhozhatják az emberekből a nárcisztikus hajlamot, vagyis hogy túl sokat törődnek azzal, hogy hogyan is néznek ki, hogyan jelennek meg az ismerőseik előtt.

Ezen a felületen a fotók beszélnek helyettünk 34

Snapchat A kamaszok Facebookjának is nevezhetjük a Snapchatet, bár a két alkalmazás egészen más funkciókkal bír. Míg a Facebookon terjedelmesebb tartalmakat is megoszthatunk egymással, addig a Snapchat lényege, hogy rövid és könnyed üzeneteket küldjünk egymásnak. A leglényegesebb a Snapchattel kapcsolatban, hogy az ott megosztott tartalmak egy idő után eltűnnek, és törlődnek a szerverekről, így sokkal szabadabban oszthatnak meg egymással akár faragatlanabb humorú képeket vagy maximum 10 másodperces videókat is a felhasználók. A mai kamaszoknak már a szülei is használják az olyan népszerűbb közösségi oldalakat, mint a Facebook. A Snapchat azonban még csak a fiatalabb generáció körében terjedt el, ezért úgy is funkcionál, mint az a terület, ahol a felnőttek nélkül, szabadon beszélgethetnek egymással. Az üzenetek eltűnése miatt nagyon gyors és valós idejű az alkalmazás, és sokkal kevésbé alkot maradandót, aki ezen a felületen oszt meg magáról valamit.

Aki azonban a 10 másodpercen belül készít egy pillanatképet a képernyőről, máris lementheti a megjelenő tartalmat, tehát itt sem lehetünk biztosak abban, hogy az elküldött anyag mindenképpen törlődne.

35


VIDEOJÁTÉKOK JÁTSZANI ÖRÖM, DE NEM MINDEGY, HOGY MIT ÉS MENNYIT A játék fejleszti a kreativitást és a logikai készséget, és a gyerekek nagyon szeretik. A videojátékok népszerűek, ezért a játékok kiválasztásánál ugyanolyan körültekintőnek kell lennünk, mint a tévéműsorok esetében. Ne tiltsuk el a gyereket a videojátékoktól, de segítsünk neki az érdeklődésének és a korának megfelelő játék kiválasztásában. A videojátékoknak általánosan ismertek a negatív hatásai:

erőszakos magatartást, függőséget, elszigetelődést okoz, összemossa a valóságot a képzelettel, helytelen értékeket ad át, de emellett fontos kiemelni a pozitív tapasztalatokat is: a jó videojátékok fejlesztik a memóriát, a logikát és a problémamegoldó képességet.

A SZŰRT TARTALOM A TELEFONON IS JÓ A KICSIKNEK Az okostelefonokra is igaz, ami a számítógépekre vagy a televízióra, hogy nem minden rajta keresztül elérhető tartalom való a gyerekeknek. Ahogyan a tévén beállíthatjuk a gyerekzárat, vagy a számítógépre szűrőszoftvert tölthetünk le, úgy megtehetjük ugyanezt a gyerekek okostelefonjaival is. Ezek az eszközök segítenek nekünk felügyelni, hogy a gyerekünk csak olyan tartalmakat érhessen el, ami neki való. Az NMHH honlapján elérhető az ajánlott szűrőszoftverek listája.

gyermekbarat.nmhh.hu 36

37


TÖRTÉNET Peti anyukája aggódott, hogy a fiú sokat játszik stratégiai videojátékokat, azonban Peti részt vett egy logikai matekversenyen, ahol kiderült, hogy nagyon jól tudja hasznosítani a játék során megszerzett tudását, így harmadik lett.

KERESD A PEGI-JELÖLÉSEKET! Az elektronikus játékokhoz használt korhatár- és tartalombesorolási rendszer Európában az úgynevezett Egységes Európai Játékinformációs Rendszer, azaz a PEGI (Pan European Game Information). A PEGI-jelölésrendszer két részből áll: egy korhatár- és egy tartalomjelölőből. A PEGI-korhatárcímkéket a csomagolás elülső és hátoldalán vagy a doboz gerincén keressük.

A korhatárcímke arra utal (csakúgy mint a tévénél vagy a moziban), hogy a játék milyen életkor felett ajánlott.

A jelölés pedig csakúgy, mint a tévében vagy a moziban, arra utal, hogy a játék milyen életkor felett ajánlott.

38

Ha egy weboldalon egy kisebb online játék az ok címkével rendelkezik, az azt jelenti, hogy a játékot bármely korosztály képviselői játszhatják.

A tartalomjelzések a csomagolás hátoldalán találhatóak. Ezek az ikonok képpel és rövid magyarázattal utalnak arra, hogy mely tartalmi elemek miatt kapta a videojáték az adott korhatár-besorolást:

Durva beszéd

Hátrányos megkülönböztetést ábrázoló vagy arra ösztönző tartalom

Kábítószerek használatára utaló tartalom

Félelmetes vagy ijesztő tartalom

Szerencsejátéra ösztönző vagy arra tanító tartalom

Szexuális tartalom

Erőszakos tartalom

Online is játszahtó tartalom

39


ONLINE SZEREPJÁTÉKOK, ISMERKEDÉS Az online szerepjátékok egy külön világba vezetik el a játékosokat. Karaktereket választhatnak, amelyekkel azonosulhatnak, az interneten keresztül pedig másokkal együtt játszhatnak, a játék világán belül kapcsolatokat teremthetnek, történeteket

szőhetnek. Ez rendkívül izgalmas, hiszen olyan karaktereket választhatnak maguknak, amelyek nagyon eltérnek a saját személyiségüktől, ebben a világban olyanok lehetnek, amilyenek a való életben soha.

A játékszenvedély valódi betegség, a gyógyulás nem egyszerű. A folyamatosság, a többi játékos társasága és a való élettől való elvonulás könnyen beszippantják az embert, aki egyszer csak azon kapja magát, hogy már naponta több órát is azzal tölt, hogy az online karakterét fejlessze, magyarul, hogy szerepjátékot játsszon. Ezek a virtuális kapcsolatok rossz hatással lehetnek a fiatalok valós kapcsolataira, eltávolíthatják őket a barátoktól, az osztálytársaktól vagy a szülőktől. Ezért fokozottan érdemes

odafigyelnünk arra, hogy a gyerekek megtalálják az egészséges egyensúlyt a virtuális és a valós világ között. Engedjük játszani, de mértékkel. Könnyen lehet az is, hogy éppen a valós világban megjelent problémáik (pl. a kiközösítés) vezetik őket a biztonságosabbnak, barátságosabbnak tűnő online térbe. Tárjuk fel ezeket a rossz érzéseket, így hatással lehetünk az online játékra is!

A FIATALOK GYAKRAN AZ ONLINE JÁTÉKOKON KERESZTÜL ISMERKEDNEK EGYMÁSSAL. HÍVJUK FEL A FIGYELMÜKET ARRA, HOGY A SZEREPJÁTÉKOK KARAKTEREI ÁLTALÁBAN NEM OLYAN EMBERT FEDNEK, MINT MAGA A KARAKTER!

A KICSIT INSTABILABB GYEREKEKNÉL, FIATALOKNÁL, DE AKÁR FELNŐTTEKNÉL IS KÖNNYEN FÜGGÉS ALAKULHAT KI EZEKTŐL A JÁTÉKOKTÓL. 40

Fokozott óvatosságra intsük őket, hogy olyasvalakivel találkozzanak, akit egy online játékon ismertek meg, mert soha nem tudhatják, ki van a másik számítógép előtt valójában.

41


PÉNZTÁRCÁJÁNAK BARÁTJA LEHET EGY-EGY BEÁLLÍTÁS Sok olyan okostelefonon vagy számítógépen játszható játék van, amely ingyenesen letölthető és használható, viszont ha a prémiumtartalmakat könnyedén el szeretnénk érni, akkor lehetőség van a fizetős verzió megvásárlására, ami sokkal teljesebb élményt nyújt a felhasználónak. Ezeket általában a

játékon belül, pár kattintással el tudjuk végezni, csak egy fizetésre alkalmas profillal kell rendelkeznünk. A gyerekek sok esetben szívesen megvásárolnák ezeket a plusz lehetőségeket, függetlenül attól, hogy szüleik mit tartanak helyesnek.

A VR persze nem csak játék – ma már ígéretesen alkalmazzák az építészetben, a sebészeti beavatkozások tervezésében és gyakorlásában, a médiatartalmakkal végzett egyedi kísérletekben. Szédítőek az oktatási távlatai is, távoli helyeket tehet bejárhatóvá, élményszerű, aktivitásra épülő tanulási lehetőséget kínálhat rengeteg témában. Nem érdemes tehát tiltani és elbújni előle, de arra azért figyeljünk oda, hogy egyelőre nincs átfogó kutatás arról, hogy a virtuális valóság tapasztalata miként

42

Játsszunk együtt videojátékokat a gyerekkel! Így egyrészt pontos képet kapunk arról, mivel tölti gyermekünk a szabadidejét, másrészt bevonódunk az ő világába és ez a szülő-gyermek kapcsolatunkra jó hatással lehet. Semmiképp ne tiltsuk el a gyereket a videojátékoktól!

GYEREKEINK JÖVŐBELI KÍVÁNSÁGLISTÁJÁNAK RÉSZE LESZ A VR

Biztosan Ön is látott már furcsa szemüvegben mozgó fiatalokat, ha máshol nem, akkor egy a jövő technológiáját bemutató videóban. Az egészen futurisztikus látvány nem más, mint a virtuális valóság-technológia (virtual reality, VR) megnyilvánulása. A videójátékok jövőjét sokan ebben a művi, de valósnak érzett, háromdimenziós környezetbe helyezik, ne lepődjön meg, ha hamarosan az Ön gyermeke is egy VR-szemüveg után vágyakorzik.


befolyásolja a gyerekek agyát és szemét. A különböző szakmai ajánlásokat figyelembe véve ezért 7 éves korukig nem javasolt a VR-eszközök használata, a játék időtartamát pedig eleinte korlátozzuk 15 percre. És persze figyeljünk arra, hogy a gyerekek VR-ban is az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkozzanak.

Válasszunk együtt játékot vagy időnként ellenőrizzük, hogy milyen játékokat játszik a gyermekünk! Előzetesen tájékozódjunk! Mielőtt megveszünk, letöltünk egy játékot, olvassuk el a leírását, értékelését, keressünk rá a neten, olvassuk el a véleményeket és azt, hogy miről szól! Vegyük figyelembe a PEGI-jelöléseket! Minden videojáték dobozán és/vagy füzetkéjében megtalálható a PEGI figyelmeztetése. Ezt azért hozták létre, hogy segítsenek az európai szülőknek tájékozott döntést hozni a számítógépes játékok vásárlásával kapcsolatban. Figyeljük, mennyi időt tölt a gyerek online játékkal, és ha azt látjuk, hogy túl sokat, akkor tereljük őt a hús-vér kapcsolatok irányába! Hívjuk fel a gyerek figyelmét arra, hogy mi a különbség az online karakterek és a mögöttük álló személyek között, és óvatosságra intsük őket, ha valakit meg szeretnének ismerni személyesen is! Előzzük meg a pénzköltést! Figyeljünk oda arra, hogy gyermekünk csak olyan készüléken játszhasson, amelyen nincs olyan profil, amely fizetésre alkalmas. Olvassuk el a telefon és az alkalmazás beállítási lehetőségeit, mielőtt engedjük a gyereknek a játékot, és győződjünk meg arról, hogy nem érhet minket kellemetlen meglepetés a következő számla fizetésekor.

43

ÉRTSEN A GYEREK NYELVÉN! GYEREKEK A DIGITÁLIS TÉRBEN - ÚTMUTATÁS FELNŐTTEKNEK

Recommend Documents