ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 25. szám 125. évfolyam szeptember 10. TARTALOM

25. szám

125. évfolyam

2010. szeptember 10.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 52/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szabálytalanságok kezelésére az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél ................ 1317 53/2010. (IX. 10. MÁV Ért 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: a MÁV Zrt. térinformatikai rendszer bevezetésének, használatának és folyamatos működtetésének rendjéről szóló 33/2008. VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása (egységes szerkezet) .......................................................................... 1323

Utasítások 52/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szabálytalanságok kezelésére az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja az Európai Uniós és a hazai költségvetési források felhasználása szabályosságának feltétlen biztosítása a MÁV Zrt. területén. Az Európai Uniós források felhasználásával esetleg összefüggő csalás gyanújának és egyéb szabálytalanságoknak feltárása és jelentése, valamint az ezek következtében szükségessé váló korrekciók haladéktalan végrehajtása, ezen belül:

Oldal 6/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. leltározási szabályzatáról.................................................................. 1345

Egyéb közlemények A MÁV Zrt. ÜDSZSZ Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények ..................................................................................... 1391 Hirdetmény .................................................................................. 1392 Helyesbítés ................................................................................... 1336

(a) az EU és a hazai költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme, (b) a hazai támogatási rendszer tisztaságának, szabályszerűségének védelme, (c) a bármilyen ok miatt jogtalanul kifizetett támogatások visszaszerzése és visszatérítése, (d) a hasonló szabálytalanságok, tévedések és visszaélések megelőzése és megakadályozása, (e) a feltárt szabálytalanságok, visszaélések, hibák átfogó dokumentálása, (f) a megvalósítási rendszer hiányosságainak kiszűrése, a rendszer biztonságosabb működtetését szolgáló általánosítható tapasztalatok feltárása a szükséges korrekciók kialakítása érdekében, (g) együttműködés az EU Bizottság illetékes szerveivel, az unió tagországaival és más tagjelölt országokkal a határokon átnyúló visszaélések megelőzése, feltárása és leküzdése érdekében.

1318

A MÁV Zrt. Értesítője

2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS JOGSZABÁLYI ALAPJA

25. szám

vagy elvész a Közösség nevében közvetlenül beszedett saját forrásokból képződő bevétel vagy indokolatlan kiadás keletkezik.”

2.1. Az utasítás személyi és tárgyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára. A Kézikönyv tárgyi hatálya a MÁV Zrt. területén EU és hazai költségvetési forrásból megvalósuló beruházási munkákra terjed ki. 2.2. A szabálytalanságok kezelésének jogszabályi alapja A csalás gyanúja és egyéb szabálytalanságok esetén alkalmazandó eljárások és a szükséges korrekciók jogszabályi alapját egyrészt az Európai Unió normái, valamint hazai jogszabályok, ezen belül az államháztartás működését, közbeszerzési eljárások eljárási rendjét és az Európai Uniós források felhasználására vonatkozó meghatározó jogszabályok, illetve a polgári jogi és Ptk. és a Btk. büntetőjogi, közadatok közzétételére vonatkozó jogszabályok előírásai biztosítják. A legfontosabb uniós és hazai jogszabályok jegyzékét az Utasítás 5.0. pontja tartalmazza. A szabálytalanságok megelőzését, illetve az esetleges előfordulásuk esetén alkalmazott eljárások, korrekciók jogi hátterét képezik az Utasítás 5.0. pontjában felsorolt jogszabályokon kívül: • az Európai Unió által társfinanszírozott projektek megvalósításának felügyeletére létrehozott intézményrendszer felelős közreműködő szervezetei és a kedvezményezett között létrejövő Támogatási szerződés • hazai költségvetési forrás felhasználására a MÁV Zrt. felügyeletét ellátó szakminisztérium, vagy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a MÁV Zrt. között megkötött Támogatási szerződés (együttműködési megállapodás) előírásai (különös tekintettel a szerződés szabálytalanságokra vonatkozó pontjai). 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A szabálytalanság definíciója az Európai Uniós és a hazai jogszabályok szerint A szabálytalanság definícióját a 2988/95 jelű (EK, Euratom) rendelet 1. cikkelye az alábbiak szerint határozza meg (2000-2006. évi projektek esetén): „A ’szabálytalanság’ a közösségi jog egy rendelkezésének egy gazdasági szereplő cselekményével vagy mulasztásával magvalósuló bármilyen megsértése, amelynek következménye vagy lehetséges következménye a Közösség általános költségvetésének vagy az általa kezelt költségvetéseknek okozott kár azáltal, hogy csökken,

A szabálytalanság definícióját a 1083/2006.EK rendelet 2. cikk 7. pontja az alábbiak szerint határozza meg (2006. után indított projektek esetén): „Szabálytalanság: a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő által megvalósuló cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti.” A 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet értelmében a szabálytalanság definíciója az alábbi: „A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása során, a vonatkozó nemzetközi szerződésekbe, a hazai jogszabályokba foglalt előírások, illetve a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen a Európai Közösségek vagy a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek.” A 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés 15. pontja szerint: „Szabálytalanság: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006./EK rendelet 2. cikk 7. pontban foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelynek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, vagy sérülhetnek. „Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal.” Az utasításban használt fontosabb fogalmak magyarázata: Kifizető Hatóság: a Pénzügyminisztérium, 2010. június 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztérium, kijelölt szervezeti egysége, amely az Európai Uniós támogatásokkal kapcsolatos, az irányító hatóságok által biztosított adatokon alapuló átutalás-igénylések összeállítását, a költségnyilatkozatok igazolását, az Európai Unió felé történő benyújtását, valamint az Európai Unióból érkező pénzügyi források fogadását végzi. Igazoló Hatóság: az EU alapokból támogatott fejlesztések megvalósítására szolgáló operatív programok-

25. szám


nál az átutalások fogadása az Európai Bizottságtól; az uniós hozzájárulások átutalása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlájára. az átutalások fogadását megelőzően, a kifizetési kérelmek tartalmi és formai felülvizsgálata, az EU elvárásainak megfelelősége és a szabálytalanságok megelőzése érdekében. Irányító Hatóság (IH): a 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelően felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért a projekt előrehaladásáról készített értékelő jelentések bizottság felé történő küldéséért, a monitoring működtetéséért, és a projekt lezárásáért, a zárónyilatkozat elkészítéséért. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. és különösen a következőkért: Közreműködő szervezet (KSz): felelős az irányító hatóság által delegált feladatok uniós és hazai előírásokkal összhangban való ellátásáért. A közreműködő szervezet gondoskodik az Operatív Program keretében jóváhagyott projektek uniós és hazai előírásokkal összhangban történő végrehajtásának ellenőrzéséről. A közreműködő szervezet gondoskodik a kedvezményezett elszámolásainak befogadásáról, feldolgozásáról és folyamatba épített ellenőrzéséről, valamint kockázatelemzés alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról, és az elvégzett ellenőrzéseknek hitelesítési jelentésben való összegzéséről az irányító hatóság és az igazoló hatóság tájékoztat. Kedvezményezett a támogatási szerződés alapján, a támogatás címzettje, a támogatott Projekt beruházója. A 2007. július 1-jét megelőző időszak vasúti infrastruktúra fejlesztés projektjei esetében a MÁV Zrt. volt, 2007. június 30-a utáni időszakban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Fejlesztési partner a vasúti infrastruktúra fejlesztés megvalósításában résztvevő, támogatási szerződésben nevesített szervezet, amely a támogatási szerződés alapján fejlesztett vasúti pályahálózat működtetője, illetve egyes fejlesztések vonatkozásában a támogatási szerződés alapján fejlesztett vasúti pályának és tartozékainak valamint üzemi létesítményeinek tulajdonosa, a NIF Zrt. által lebonyolított projektek esetében a MÁV Zrt. Lebonyolítási számla A KSz részéről a Magyar Államkincstárban nyitott számla, amely felett a KSz rendelkezik, és amelyre – a Beszállítói számlák kifizetését megelőzően – átvezetésre kerül a Támogatás, és amennyiben a Támogatási szerződésben szerepel, a Kedvezményezett saját forrásának összege.

1319

Támogatási Szerződés: az EU alapjaiból, és a hazai költségvetési forrásból (önállóan, vagy az EU társfinanszírozásához kapcsolódóan) finanszírozott támogatásoknak a Kedvezményezett részére való biztosítását, valamint a Támogatás felhasználásának feltételeit szabályozó szerződés a KSz és a kedvezményezett között. 2007. július 1-jétől a NIF Zrt-vel megkötött ISPA és Kohéziós Alap támogatási szerződéseket harmadik félként a MÁV Zrt. mint fejlesztési partner is aláírja, és az NFÜ, mint IH, ellenjegyzi. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A szabálytalanságok esetén alkalmazandó eljárások intézményrendszere A szabálytalanságra vonatkozó definíciók szerint szabálytalanságnak minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha – hazai vagy közösségi források juttatásánál indokolatlan előnyt biztosítanak egy szállítónak és ezáltal nem a hazai vagy közösségi célok megvalósításához vagy nem a leghatékonyabb megvalósításához használják fel a támogatást, – közbeszerzés keretében nem az értékelési szempontoknak legjobban megfelelő pályázót részesítik előnyben (és ezáltal a megvalósítani kívánt funkció rosszabb minőségű vagy hatékonyságú teljesítéséből származik kár a legjobb ajánlathoz képest). A definíciók nem tesznek különbséget a szándékosan előidézett szabálytalanságok (félrevezetés, eltitkolás, hamis adatszolgáltatás, csalás, korrupció stb.) és a nem szándékosan előidézett szabálytalanságok (figyelmetlenség, mulasztás, felületesség, lazaság a szabályok alkalmazása terén stb.) között. Az EU jogszabályai szerint a csalás olyan tudatos cselekvést vagy mulasztást jelent, mely az EU általános költségvetéséből vagy az EU által, illetve megbízásából kezelt egyéb költségvetésből, illetve hazai költségvetésből származó alapok hűtlen kezeléséhez vagy jogtalan viszszatartásához vezet(het). Az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatala (OLAF) három olyan szcenáriót állapít meg, ahol a cselekedet szándékos jellege nyilvánvaló, hiszen a feltételezett elkövetőnek tisztában kellett lennie azzal, hogy cselekvései vagy mulasztása hatással lesz az általa kifizetendő saját pénzeszközökre vagy részére kifizetett összegekre. (a) A feltételezett elkövető a tények ismeretében igyekszik eltitkolni vagy álcázni a valós tényeket (pl. áruk vagy pénzeszközök jogtalan elsajátítása); (b) A feltételezett elkövető tudatosan a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatokat tesz vagy okmányokat használ (pl. hamis számla, hamis vámokmány, az áruk jegyzékének, származásának vagy rendeltetési helyének

1320


25. szám

tudatos meghamisítása, hamis igazoló bizonylatok, hamis kérelmek benyújtása); (c) A feltételezett elkövető konstruál egy fiktív helyzetet (pl. áru jellegének, minőségének vagy mennyiségének hamis feltüntetése vagy hamisítása, fiktív árumozgás, fiktív gazdasági szereplő).

MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztály feladata, ezért a szabálytalanság-felelős kijelölése az adott osztály megfelelő EU projekt szakértői közül történik. A szabálytalanság-felelőst az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjének javaslata alapján, a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója bízza meg feladata ellátásával.

A 281/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-a szerint:

4.1. A szabálytalanságok kezelésének folyamata

„(1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Irányító Hatóság) és a közreműködő szervezetek vezetői kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).” (2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról, b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról, c) az EMIR szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről, d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködéséről, e) az Igazoló Hatósággal történő együttműködésről.

A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelősének feladatai az EU által társfinanszírozott, és a hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló fejlesztési munkák előkészítésében, megvalósításában, és azok elkészítése utáni, fenntartási időszakban a következők: a) az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában tudomására jutott szokatlan, váratlan, és a szabályzatoktól eltérő események (adatok) kiválasztása, és értékelése a szabálytalanság felmerülésének lehetősége szempontjából, b) a feladatban résztvevő szervezetek munkatársaitól, valamint a belső és a külső ellenőrzéstől, egyéb külső szereplőktől érkező bejelentések, megállapítások gyűjtése, értékelése a szabálytalansági gyanú felmerülése szempontjából, c) a szabálytalansági gyanút jelentő esetek nyilvántartása kedvezményezettként bejelentése a közreműködő szervezetek szabálytalanság-felelőse számára, d) azon esetekben, amikor a MÁV Zrt. a Támogatási szerződés szerint fejlesztési partneri feladatokat lát el, a szabálytalanság gyanúját a NIF Zrt, mint kedvezményezett felé kell bejelenteni a Közreműködő szervezet egyidejű tájékoztatása mellett, e) a szabálytalanság-gyanúk és szabálytalanságok naprakész nyilvántartása, f) részvétel a szabálytalansági esetek vizsgálatában a közreműködő szervezeteknél, vagy az NFÜ-nél, a MÁV Zrt. részéről kért szakember delegálása, g) a szabálytalanságok megállapításáról szóló jegyzőkönyvek véleményezése, véleményeztetése, h) a határozattal megállapított szabálytalanság esetében intézkedés a korrekciók végrehajtásáról, i) javaslatot tesz a hasonló esetek elkerülése érdekében szükséges intézkedésekre.

A szabálytalanságok figyelésében, jelentésében, javaslattételben, illetve a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalában, majd végrehajtásában a következő szervezetek, illetve személyek vesznek részt: a) Kedvezményezett b) Közreműködő Szervezet c) Irányító Hatóság d) Kifizető Hatóság e) Európai Unió Csalás Ellenes Hivatala (OLAF) f) magyarországi OLAF Koordinációs Iroda g) Államháztartási Hivatal h) Magyar Államkincstár i) Kormányzati Ellenőrzési Hivatal j) Állami Számvevőszék. A MÁV Zrt. az EU különböző alapjaiból társfinanszírozott munkák esetén a kedvezményezett, míg azon esetekben, ahol a NIF Zrt. a kedvezményezett, a „fejlesztési partner” feladatát látja el. A megfelelő értelmezést a közreműködő szervezettel megkötött Támogatási szerződés határozza meg. Az. EU támogatások segítségével megvalósuló infrastruktúra fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt. számára sem az EU sem a hazai jogszabályok nem írnak elő kötelezően szabálytalanság-felelős kijelölését. Ugyanakkor, a MÁV Zrt-nél jelentős összegű fejlesztések zajlanak (nagyprojektek, kiemelt projektek egyaránt) EU-s és hazai költségvetési források igénybe vételével, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kivédése kiemelt fontosságú, ezért a szabálytalanság-felelős kijelölése indokolt. Mivel az EU támogatások koordinációjának ellátása a

4.2 Szabálytalanság gyanújának bejelentése és kivizsgálása 1. A támogatási folyamat bármely szakaszában a MÁV Zrt. azon munkavállalója, aki szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy annak gyanúja a tudomására jutott, köteles azt írásban rögzíteni, és haladéktalanul írásban bejelenteni a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelős részére. 2. Ilyen bejelentés megtörténte esetén, a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse 10 munkanapon belül – a szükséges jogi és szakmai szervezetek munkatársainak bevonásával – értékeli a bejelentést, hogy történhetett-e károkozás, sé-

25. szám


rülhetett-e az EU vagy a hazai költségvetés érdeke, történhetett-e hazai, vagy EU-s jogsértés. A vizsgálat eredménye alapozza meg a nyilvántartásba vétel és a további intézkedések (bejelentés) szükségességét. 3. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen a szabálytalanság vélelme, gyanúja fennáll, akkor a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse, a gyanú meghatározásával, jelentést készít, és azt megküldi a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatással, a kapcsolódó dokumentumokkal, valamint vonatkozó véleményével, és az érintett közreműködő szervezet vagy a NIF Zrt. részére szóló bejelentés-tervezettel együtt. 4. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója dönt a szabálytalansági bejelentéséről az érintett közreműködő szervezet részére a csatolt kiadmány aláírásával és intézkedik a bejelentés elküldése iránt. 5. A bejelentés alapján, a közreműködő szervezet vezetőjének joga dönteni vizsgálat indításáról, amelyről egyúttal értesíti az Irányító Hatóságot. Az Irányító Hatóság vezetője dönthet arról, hogy a szabálytalansági vizsgálatot saját határkörbe vonja-e, vagy sem.

1321

10. A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse, elnök-vezérigazgató úrnak írt jelentés keretében, értesíti az érintett szervezeteket a határozatban szereplő intézkedésekről, korrekciókról, azok végrehajtását köteles ellenőrizni, szükség esetén javaslatot tehet céltartalék képzésére, és kezdeményezi a jövőbeni esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket. 11. Ha a szabálytalansági vizsgálat során a szervezet vezetője bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, köteles a hatáskörrel rendelkező, illetékes hatóságnál feljelentést tenni. 12. Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalanság-felelősnek 5 munkanapon belül értesíteni kell a MÁV Zrt. belső ellenőrzését, illetve ennek megtörténtéről a Közreműködő szervezet vezetőjét. 13. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy nem történt szabálytalanság, a szabálytalanság-felelős a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának írt jelentéssel a nyilvántartást lezárja. 4.3. A szabálytalansági eljárás fő következményei

6. A MÁV Zrt-t érintő szabálytalansági vizsgálat elindításáról a közreműködő szervezet, vagy az Irányító Hatóság vezetője határozatban értesíti a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatóját (és a szabálytalanság-felelősét), függetlenül attól, hogy azt mely személy, vagy szervezet kezdeményezte. A határozatban rögzítésre kerülnek a vizsgálat megindítására okot adó körülmények, a vizsgálatot végző bizottság összetétele, kijelölésre kerül annak vezetője. 7. A szabálytalansági vizsgálat folyamán a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse köteles biztosítani a vizsgálat vezetője által kért dokumentumokat, adatokat, kért szakértők, vagy saját személyes közreműködését. 8. A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyvet készít és megküldi a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelősének, aki gondoskodik a megküldött jegyzőkönyv felülvizsgálatáról és az abban foglaltakkal kapcsolatosan esetlegesen megfogalmazott észrevételek határidőn belüli megküldéséről a szabálytalanság-vizsgálat vezetőjének. 9. A szabálytalanság-vizsgálati jegyzőkönyv végleges megállapításai alapján, a közreműködő szervezet, vagy az Irányító Hatóság vezetője határozatot hoz, amely tartalmazza a jegyzőkönyv végleges megállapításait, a megsértett jogszabály-helyeket, a jogszabály-sértés alapján az EU vagy hazai költségvetés érdeksérelmét, annak mértékét, és az előírt korrekciót, intézkedéseket. Erről a MÁV Zrt. érintettsége esetén a MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse részére értesítést küld.

4.3.1 Szabálytalan kifizetések visszafizetése Amennyiben a szabálytalansági eljárás eredményeként a szabálytalanul felhasznált támogatás, forrás visszafizetésére vonatkozó döntés születik, a közreműködő szervezetek munkatársainak felelőssége annak biztosítása, hogy a kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a kedvezményezettektől behajtásra kerüljenek. A Közreműködő szervezet vezetője írásban elrendeli a költségvetési hányad és az EU által biztosított forrásrész kamattal növelt összegének visszautalását a szabálytalansági ügy lezárását követő 5 munkanapon belül. A Közreműködő szervezet vezetője írásos felszólítást küld a MÁV Zrt. részére a visszafizetési kötelezettségekről, amelyben elrendeli a visszafizetést, és meghatározza a visszafizetendő összeg nagyságát is. A MÁV Zrt. ennek alapján köteles rendezni a visszafizetés meghatározott bankszámlákra történő visszautalását, a főkönyvi és analitikus nyilvántartásainak módosítását. 4.4. Elévülés szabályai A szabálytalanságokkal összefüggő eljárások elévülési ideje 5 év.

1322


Az Európai Uniós források felhasználásával összefüggő iratokat és adatokat a támogatás zárójelentésének elfogadását követő, legalább 5 évig meg kell őrizni. Az iratok megőrzéséről a Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok osztálya köteles gondoskodni. 4.5. A szabálytalanságokkal összefüggő nyilvántartások A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse nyilvántartást vezet a szabálytalanságokkal kapcsolatos bejelentésekről, azok kezeléséről, kivizsgálásáról és következményeiről. A nyilvántartásokat minden év január 1-jétől 1-től folyamatos számozással kell ellátni, és a nyilvántartást évente le kell zárni. A nyilvántartás minimális tartalma a következő: – sorszám, – szabálytalanság tárgya, – tudomásszerzés, – támogatás típusa, összege, – kedvezményezett, – a tett intézkedések, – a Közreműködő Szervezet vagy az Irányító Hatóság szabálytalansági vizsgálatának eredményei, – a MÁV Zrt-re kiszabott korrekciók, következmények, – az előírt intézkedések, korrekciók végrehajtása. A MÁV Zrt. szabálytalanság-felelőse köteles negyedévente jelentést készíteni a tárgynegyedévet követő hó 10-éig az általa nyilvántartott adatokról a Közreműködő szervezet szabálytalanság-felelőse részére. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A legfontosabb uniós és hazai jogszabályok: • A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/ EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról • A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó) • A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános

25. szám

rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó) • 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; • a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; • 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről; • A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. • a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet • az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; • az 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről; • a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 2010. január 1-jétől; • 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; • 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; • a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény • az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. tv. 6.0. HATÁLYBALÉPÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történt közzététellel egyidejűleg lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK Az utasításhoz nem tartozik melléklet. Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

25. szám


53/2010. (IX. 10. MÁV Ért 25.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. térinformatikai rendszer bevezetésének, használatának és folyamatos működtetésének rendjéről szóló 33/2008. VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása (egységes szerkezet) Az utasítás a MÁV Térinformatika rendszer bővítése során került kidolgozásra. A rendszer egységes dokumentálása érdekében a 33/2008. számú és a fenti címmel megjelent utasítás átdolgozásra került, a változatlan 5.2 fejezet kivételével az egész módosult. ÁTTEKINTÉS – BEMUTATÁS MTR Ingatlangazdálkodási Modul A MÁV ZRt. Ingatlangazdálkodási stratégiáját a MÁV ZRt. Igazgatósága elfogadta. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság feladata a végrehajtási kötelezettségének körében, kiemelt stratégiai célkitűzésként a hatékony működés megvalósítását biztosító ingatlan-nyilvántartási rendszer kiépítése. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer létrehozására projekt szervezet alakult, amely létrehozta a MÁV Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban MTR) Ingatlangazdálkodási Modulját (a továbbiakban IGM). MTR Pályavasúti Tárgyieszköz Modul A MÁV Térinformatikai Rendszer továbbfejlesztésének eredményeként létrejött a Pályavasúti Tárgyieszköz Modul (továbbiakban PTM), amely: • biztosítja a terjedelmének megfelelően a törvényi előírásban 2011. január 2-i határidejű ingatlan rendezéshez a szükséges adatokat, • térinformatikai alapon biztosítja a MÁV Zrt. ingatlanba épített, GPS technológiával felmérhető tárgyi eszközei műszaki nyilvántartását, megvizsgálja az eszközök nyilvántartásának kiterjesztését, • manuális folyamattal kapcsolódik a térinformatikai műszaki tárgyi eszköz nyilvántartás a GIR pénzügyi tárgyi eszköz modulhoz, • biztosítja a nyilvántartással kapcsolatos külső és belső adatszolgáltatás terén megfogalmazott igényeket 20 riport elkészítésével, ezzel is hozzá járul a csatlakozó területek üzleti eredményességéhez, • jövőbeli döntések függvényében biztosítja a térinformatikai alapú vállalat átalakítás továbblépési lehetőségét adatintegráció (például GIR tárgyi eszköz modul integráció), karbantartás, diszpécseri rendszerek és környezetvédelem tekintetében. Az MTR a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egysége, a MÁV ZRt. irányítási jogkörébe tartozó gazdasági társaságok számára szakfeladataik ellátásához egységes nyilvántartási adatok felhasználását biztosítja. Az integrált informatikai rendszer kiszolgálja a MÁV ZRt. üzleti igényeit.

1323

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA: Az utasítás célja, hogy biztosítsa az MTR zökkenőmentes bevezetését, és annak hatékony működését, az ingatlangazdálkodással és a pályalétesítményekkel szorosan összefüggő tevékenységek során a jogszabályok, és egyéb előírások, valamint belső szabályzatok által előírt külső és belső adatszolgáltatást, és a szakmai döntéseket megalapozó információkat. 2.0 AZ UTASÍTÁS HATÁLYA: Az utasítás szervezeti-személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. (továbbiakban: MÁV) valamennyi szervezeti egységére és munkavállalóira, valamint a MÁV csoport valamennyi az MTR-t használó szervezetére és azok dolgozóira. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV tulajdonában és vagyonkezelésében lévő valamennyi ingatlanra és Pályavasúti gép- berendezésre, érinti az ingatlangazdálkodással és a tárgyi eszköz gazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenység ellátását. 3.0 AZ UTASÍTÁS KIDOLGOZÁSÁÉRT ÉS VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS SZEMÉLY: Az utasítás kidolgozásáért és végrehajtásáért az IGM esetében az Ingatlangazdálkodási Igazgató, a PTM esetében Pályavasút Fejlesztési Főosztályvezetője felelős. Az utasítás kidolgozása és módosítása során a szükséges egyeztetéseket el kell végezni. A MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egysége, és a MÁV Zrt. irányítási jogkörébe tartozó – MÁV Vagyonkezelő Zrt., és a MÁV Ingatlankezelő Kft. – gazdasági társaságok vezetői, mint a rendszer jelentős adatszolgáltatói az utasítás végrehajtásáért felelősek, az abban foglaltak végrehajtása a Társaságok részére kötelező. 4.0 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, FOGALMAK, MAGYARÁZAT, RÖVIDÍTÉSEK MTR: MÁV Térinformatikai Rendszer IGM: Ingatlangazdálkodási Modul PTM: Pályavasúti Tárgyi eszköz Modul 4.1. Szakmai fogalmak – Általános Objektum: az MTR PTM-ben egyedi azonosítóval rendelkező eszköz. Tárgyi eszköz Minden területileg vagy műszakilag elhatárolható épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb., amely beépített vagy összeszerelt alkatrészeivel és tartozékaival együtt alkalmas meghatározott műszaki (technológiai, szállítási, hírközlési) gazdasági vagy szociális fel-

1324


adat ellátására, és a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan legalább egy éven túl szolgálja. A több tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított eszköz, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el, és a továbbiakban a beépített alkotórészek különkülön (önállóan) nem használhatók, egy tárgyi eszköznek (leltárfelvételi egységnek) minősül. Tárgyi eszköznek minősül a Magyar Államvasutak Részvénytársaságánál minden eszköz, melyet a MÁV Zrt. Tárgyi eszköz Számjegyzéke felsorol és egyedi leltári számmal rendelkezik. Tárgyi eszköz tartozék Az olyan önmagában nem üzemeltethető eszköz, melyet a tárgyi eszköz előállítása során nem építettek be, de az üzemeltetés biztonsága, az egészség, az élet, a környezet védelme, vagy egyéb szempontból szükséges annak üzemeltetéséhez, továbbá amelyet az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem, a környezet védelme érdekében, vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként az illetékes hatóságok előírtak, illetőleg amely a tárgyi eszközt alapvetően, felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá. Ingatlan: Földrészlet, a rajta lévő, és a földdel kapcsolatban álló épületekkel és építményekkel Épület: Az épület olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzően tartózkodás – céljából. Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, vagy helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. (Forrás: Az építetett környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXVIII. Törvény 2. §. 10. pontja.) Építmény: Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is. (Forrás: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)

25. szám

Szint: Egy épületszint, röviden szint, egy épület mindazon területeinek összessége, amelyek horizontálisan összefüggőek és szerves egységet képeznek. Épületszárny: Egy általában vertikálisan (függőleges) önálló épületrész, amelyet valamilyen oknál fogva külön kell kezelni. Az épületszárny magassága általában a többi épületrész magasságától eltérő, és annak homlokzata több esetben szöget zár be a főépület homlokzati síkjával. Épületblokk: Egy általában horizontális (vízszintes) önálló szárnyrész, amelyet valamilyen oknál fogva külön kell kezelni. Helyiség: A helyiség a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. (Forrás: Országos Településrendezési és Építési Követelmények, 253/1997. (XII.20.) sz. kormányrendelet) IG-ISZE: Ingatlangazdálkodási Igazgatóság – Ingatlankezelési Szolgáltató Egység MÁV VK ZRt.: MÁV Vagyonkezelő ZRt. MÁV IK KFT: MÁV Ingatlankezelő Kft. Földrészlet: A földhivatali nyilvántartásban hrsz. Azonosítóval jelölt földterület Hrsz.: Helyrajzi szám, a földhivatali nyilvántartásban szereplő önálló ingatlanok egyedi azonosítója (a település és fekvés adattal együtt) Leltári szám: A MÁV egyedi tárgyi eszköz azonosítója 4.2 Szakmai fogalmak Térinformatika Térinformatika: Olyan számítógépes rendszer, melyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. Nevezik térinformatikai, geoinformációs rendszernek vagy angolul rövidítve GISnek. A GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat – alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. Informatikai fogalmak BHP: BlackHole Platform technológiai keretrendszer, amely biztosítja az alkalmazás adatainak, adatkapcsolatainak objektumszerű tárolását és megjelenítését. A BlackHole Platform (BHP), vagy más néven USDS (Universal Structure and Data Storage) egy, a Java Enterprise Edition-re épülő technológiai keretrendszer, mely biztosítja az alkalmazás adatainak, adatkapcsolatainak objektumszemléletű tárolását, és megjelenítését.

25. szám


A BHP gondoskodik az adatoknak előre meghatározott objektum szemléletű hierarchikus struktúrába szervezett módon történő tárolásáról, és az adatok dinamikus megjelenítéséről. A Platform a Daten-Kontor saját fejlesztése GIS: Az Autodesk® Topobase™ infrastruktúra-tervezési és felügyeleti megoldások integrált, az egész szervezet számára elérhető hozzáférést biztosítanak a térinformatikai tervezési, GIS, műveleti és üzleti feladatokon dolgozó csapatoknak. Az AutoCAD® Map® 3D, az Autodesk MapGuide® és az Oracle® szoftverekre épülő Topobase olyan nyílt megoldás, amely iparág-specifikus adatmodelleket és munkafolyamatokat tartalmaz, így segítségével átfogó képet kaphat az egész projektről, jobb döntéseket hozhat, hatékonyabban kezelheti az infrastruktúrákat, és javíthatja az adatok minőségét. Jogosultság: Két szintje van: karbantartó: jogosult meghatározott körben adatok bevitelére, módosítására, törlésére lekérdező: betekintési jogot ad meghatározott adatkörhöz Kész riport: Előre definiált lekérdezés, gyakori adatkérésekhez Üzleti tulajdonos: Az információs rendszer üzleti tulajdonosa az a – lehetőleg – magasabb beosztású vezető, akinek jogában áll a rendszer fejlesztésével, beszerzésével, használatával és karbantartásával kapcsolatos döntéseket meghozni. Az informatikai biztonsági szempontok szerint értelmezett „tulajdonos” felelőssége kiterjed az adott rendszer informatikai termékeit, illetve szolgáltatásait érintő hagyományos és számítógépes feldolgozás biztonsága érdekében hozott valamennyi intézkedésre. Ő a rendszer biztonsági kockázatainak kezelője, de megbízottakat nevezhet ki, akik a nevében eljárnak. Ugyanazon személy egyszerre több rendszernek is lehet az üzleti tulajdonosa. 5.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 5.1. Térinformatikai Rendszer bemutatása A térinformatikai rendszer (továbbiakban Rendszer) • központosítja a MÁV Zrt. különböző nyilvántartásaiban rendelkezésre állt térképi és leíró adatokat az egységes ingatlan- és tárgyieszköz-nyilvántartás kialakítása érdekében, • lehetővé teszi az adatok egységes kezelését, ellenőrzését, valamint • biztosítja az adatváltozások rendszerbe történő folyamatos felvitelét a változások visszakereshetőségének lehetővé tételével.

1325

A Rendszer adattartalma, főbb jellemzői: Adattartalom: IGM: • A Rendszer magját az ingatlan oldalról a földhivatali adatokon alapuló alapnyilvántartás képezi, célja, hogy a MÁV tulajdonú, vagyonkezelésű és egyéb MÁV érdekeltségű Ingatlanok belső, üzemi nyilvántartását a közhiteles adatokkal egyezően megvalósítsa. • Elsődleges adattartalmát a földhivatali térképállományok és a szintén földhivatali eredetű tulajdoni lap adatok alkotják, kiegészítve a belső nyilvántartásban szereplő épület, építmény adatokkal. • Ezen adatok földhivatali határozatokon, valamint az épületek a belső nyilvántartásokban szereplő adatok rendszerbe migrálásával kerülnek az adatbázisba. • Az INYR adatbázis teljes adatállománya migrálásra kerül, adatvesztés elkerülése érdekében PTM: • A Rendszer magját a felmérési adatokon alapuló objektum nyilvántartás képezi. Az objektum nyilvántartás célja, hogy a Pályavasúti Üzletág könyveiben szereplő eszközök nyilvántartását elektronikusan, elhelyezkedésre vonatkozó térbeli koordinátákkal kiegészítve megvalósítsa. • Elsődleges adattartalmát a felmérési adatok és az általa térbelileg meghatározott objektumokhoz tartozó attribútumok alkotják, kiegészítve a térképi megjelenítéshez szükséges jelkulcsokkal. • Az attribútumok manuális bevitel mellett, tömeges adatbetöltéssel is bekerülhetnek az adatbázisba. Főbb jellemzők: A Rendszerbe a MÁV érdekeltségű földrészlet és épület adatok, Pályavasúti érdekeltségű objektumok betöltésre kerülnek. Térképi vizsgálatokkal megtörténik a földrészletek egyedi azonosítása, ez által feláll egy Település, Fekvés, Helyrajzi szám alapon kereshető grafikus adatbázis. Megtörténik továbbá a Tulajdoni lap adatok bedolgozása az Alapnyilvántartás adatbázisába, amely szintén Település, Fekvés, Helyrajzi szám azonosítókkal kereshető. Ennek megfelelően a földrészletek tekintetében ez az azonosító hármas teremti meg a kapcsolatot a rajzi és a leíró adatokat tartalmazó Alapnyilvántartás között. A térinformatikai rendszer és ez által az arra épülő műszaki nyilvántartás alapja is egyaránt egy objektum hierarchia, amiben a térbeli és leíró objektumok adatai és tulajdonságai együttesen kezelhetők valamint a követelményeknek és a rendszer nyújtotta lehetőségeknek megfelelően vizualizálhatók. Az INYR adatokkal feltöltött adatbázisában szintén megtalálható ez az azonosító hármas a földrészletek ese-

1326


tén. Tehát az Ingatlan Gazdálkodás és a ráépülő almodulok ezen azonosítók segítségével érik el az Alapnyilvántartás adatait. Épületek esetén a leltári szám adataira támaszkodik a Rendszer. A Rendszerben található adatok egy része elektronikus alapú, másik része papír (vagy más nem elektronikus) alapú dokumentum. Mindkét esetben a dokumentum alapadatai, jellemzői és legfőbbképpen annak tárgya képezi azt az adatkört, amely alapján a dokumentum kereshető. A Rendszer alkalmas arra, hogy a benne tárolt adatokból meghatározott szempontok szerint legyűjtéseket végezzünk, és lehetővé teszi, hogy egyszerű térképi jelölési, illetve rajzolási (nem szerkesztési) funkcionalitás elérhető legyen intranetes felületen. A térképi objektumok leíró adatait intranetes felületen is el lehet érni.

25. szám

Az almodulok alkalmasak az ingatlan adatokban bekövetkező változások folyamatos rögzítésre, és nyomon-követésére. Valamennyi almodul főbb funkciói • Új adatok felvitele • Meglévő adatok módosítása, törlése • Historikus adatok lekérdezési lehetősége • Széles körű szűrési lehetőségek • Változáskezelés WFM –en keresztül • Kapcsolat csatlakozó rendszerekkel

A rendszerben tárolt adatok az egyes modulok almoduljain keresztül, kétféle felhasználói felületen érhetők el a jogosultsággal rendelkező felhasználók részére. A szerkesztési feladatok ellátásra a TopoBase vastag kliens felülete alkalmas, amely egy CAD alapú, Autodesk Map alkalmazásra épülő modul. Elsősorban lekérdezési, illetve szűkített rögzítési lehetőségek a WEB-es felületen keresztül érhetők el.

A nyilvántartások pontos vezetése érdekében valamennyi szervezeti egység köteles valamennyi ingatlan adataiban bekövetkező változást eredményező, alábbi dokumentumokat az Ingatlanrendezési és nyilvántartásra megküldeni és a rendszerben egyidejűleg rögzíteni: – Külső hatóságokhoz megküldött kérelem, (pl.: építési-, bontási-, telekalakítási engedély) – nyilatkozat (pl.: vasút üzemben tartói, tulajdonosi-, vagyonkezelői hozzájárulás) – a MÁV Zrt. nevében megkötött bérleti szerződések – a MÁV Zrt. nevében megkötött adásvételi szerződések esetében.

A rendszer fejlesztése nem fejeződött be, jelenleg is folyamatban van a Pályavasúti speciális igényeknek megfelelő újabb modul kialakítása történt meg.

A rendszervben való rögzítésre történő jogosultság (karbantartó jogosultság) hiányában a szervezeti egységnek a megküldési kötelezettsége áll fenn.

A térinformatikai rendszer lehetőséget biztosít az alapnyilvántartás bármilyen szakirányú kiterjesztésére, és kiemelt cél, hogy a térinformatika adta lehetőségek kihasználásával, egységes adatbázis álljon rendelkezésre.

Az adatbevitel alapelvei: 1. Az adat beviteléért annak helyességért, az adatok ellenőrzéséért és a hiányzó adatok rendszerbe történő feltöltéséért annak a szervezeti egységnek a vezetője a felelős, akinek feladatkörébe tartozik az adat létrehozása vagy módosítása. 2. Az ingatlan alapnyilvántartásban szereplő adatokat érintő hatósági határozatok adatainak bevitelére kizárólag az Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály jogosult. 3. A modulfelelős feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és ellenőrizze az 1.-és 2. pontban leírtak megvalósulását. Az Ingatlangazdálkodási Modul felelőse az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság.

5.2. Ingatlangazdálkodási modul A Rendszerben tárolt adatok egy része az Ingatlangazdálkodási Modulban találhatók, és annak almoduljain keresztül érhetők el. Az adatokhoz Jogosultsággal rendelkezők férhetnek hozzá. A modult a következő almodulok alkotják: • Ingatlan alapnyilvántartás – Szoros kapcsolatban a Térinformatikai rendszerrel (IANY) • Terület és építmény nyilvántartási almodul (TÉNY) • Épületfelügyeleti almodul (ÉF) • Helyiséggazdálkodási almodul (HG) • Ingatlankezelési almodul (Ingatlankezelés) • Bérlő Szerződés almodul (BSZ) • Vezetői Információs Rendszer almodul (VIR) Valamennyi almodulban a tárolt adatok meghatározott köre kérdezhető le. Valamennyi almodul saját riport modullal rendelkezik, amelyben meghatározott típusú kigyűjtésekre kész riportok állnak rendelkezésre, de egyedi lekérdezések is összeállíthatók.

5.2.1. Ingatlan alapnyilvántartási almodul (IANY) Az almodul az összes többi almodul számára biztosítja az alapadatokat. Az almodul egymással összekapcsoltan tartja nyilván a térképi és leíró adatokat. A lekérdezhető adatok csak tájékoztató adatként használhatók fel építési engedélyköteles változásokat eredményező tervezési (geodéziai, építési) munkákhoz, alapadatként minden esetben hiteles földhivatali térkép, és tulajdoni lap adatok beszerzése szükséges.

25. szám


Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: • Földhivatali tulajdoni lapokon valamint térképeken megjelenő adatok teljes köre • Épületek és építmények alapterülete, és más jellemző adatai. (A földhivatali térképeken szereplő adatokon túl a MÁV belső nyilvántartásában szereplő épület, és építményadatok is megjelennek mind a térképeken mind pedig a leíró adatok között. A vasúti pálya és a vasútüzem működését szolgáló építmények közül a vágánytengely, a vonal-, és a szelvényszámok adatai.) • Régió megjelölés • Csomópont (üzemeltetési egység) megjelölés • Telephely megjelölés, • A rendszer tartalmazza a GIR földrészlet törzset, ami a MÁV Zrt számviteli nyilvántartásában szereplő fölrészlet adatokat tartalmazza, amely adatok folyamatosan frissítve vannak. Mindezek lehetővé teszik valamely szempont szerint összetartozó földrészletek, épületek, építmények csoportjának lekérdezését a rendszerből. Pl. (település, vasútvonal, telephely) Főbb funkciók • A földrészlet, alrészlet, épület és egyéb építmény grafikus és leíró (attribútum) adatainak megjelenítése, tárolása a grafikus adatbázisban. • A grafika lekérdezése és karbantartása (Térképen megjelenő objektumok egyedi és nagy tömegű kezelése, térkép megjelenítés) • Földrészletek, alrészletek és épületek összerendelése • A földrészletek, alrészletek, épületekre különböző tervállapotok kezelése. • Ingatlanok teljes tulajdoni lapjának, és a tulajdoni lap bejegyzések változásainak tárolása, karbantartása és lekérdezése és megjelenítése. • Alapnyilvántartás által tárolt adatokat beleértve a grafikus információkat is elérhetővé teszi az almodulok számára.(Mivel az alapnyilvántartás és az almodulok közös adatbázisban foglalnak helyet, így az almodulok direkt módon lekérdezhetik és feldolgozhatják az alapnyilvántartás adatait. Az alapnyilvántartás adatai más almodulokból nem módosíthatók.) • A WFM szoftver továbbfejlesztésével és integrálásával lehetővé teszi az Alapnyilvántartás változási folyamatainak követését a MÁV oldali változási igény megjelenésétől a műszaki munkafázison (amennyiben van), földhivatali bejegyzésen keresztül egészen annak nyilvántartásban történő rögzítéséig. • Az IANY-ban tárolt és a GIR földrészlet adatainak összerendelése annak érdekében, hogy a két nyilvántartás összhangban kerüljön. Ez a funkció külön jogosultsághoz kötött. Felelős: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály

1327

5.2.2. Terület és építmény nyilvántartás (TÉNY) Az almodul az összes többi almodul számára biztosítja a MÁV kezelésében és tulajdonában lévő földterületek, épületek és a nem a vasúti pályahálózat részét képező és az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság által üzemeltetett, kezelt építmények (kerítések, csatornák stb.), a MÁV főkönyvi nyilvántartásaiban (GIR) szereplő értékeit és egyéb nyilvántartási adatait. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: • Az ingatlangazdálkodás üzemeltetési struktúrája (Régió, Üzemeltetési egység, elszámolási egység, telephely) • A MÁV Zrt vagyonkezelésében és tulajdonában lévő ingatlanok belső nyilvántartási adatai (leltári szám, állag, cím) • Épületek és építmények geometriai struktúrája és helyiségszintű geometriai adatai (szintek, szárnyak, alapterület, belmagasság) • Terület és ingatlantípusok és azok paraméterei • Egyéb tájékoztató és kiegészítő adatok (műemléki besorolás, geodéziai sajátosságok, stb.) Főbb funkciók • Üzemeltetési struktúra karbantartása • Épület, építmény alapadatok karbantartása • Épületek, építmények geometriai adatainak módosítása, helyiség szinten • ISZE kezelési koncepciójának megfelelő ellátási kategóriák és szolgáltatási szintek karbantartása • Helyiségek belső kialakításának meghatározása (komfortadatok, burkolatok, használati kategóriák) • Területekhez és építményekhez kapcsolódó elektronikus formátumú dokumentumok (fotó, jegyzőkönyv, stb.) csatolása. • A földhivatali és a MÁV belső nyilvántartások összehasonlítása paraméterezhető riportokon keresztül. Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.3. Épület-felügyeleti almodul (ÉF) Az almodul az épületek szerkezeti elemek szerinti szétbontására, illetve az épületszerkezeti elemekre vonatkozó információkat (pl. műszaki állapotra, stb.) tárolja. Rendelkezik tervező funkcionalitással, mely segítségével állag megóvására tervek készíthetők. Épületfelügyeleti tervek és tevékenységek nyilvántartását biztosítja. Segítségével épületekhez, építményekhez, földrészletekhez (összefoglalva építményekhez) lehet definiálni szerkezeti adatokat, valamint lehetőséget teremt ezekre az adatokra épülő vizsgálati adatok rögzítésére. Ezek az adatok inputként szolgálnak az ingatlankezelési almodul számára is, pl. Költségtervezés, Kárhelyreállítás, Selejtezés – Bontás, stb.

1328


Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: Karbantartási adatok (épület-, építmény karbantartási tevékenység) • Épületszerkezeti adatok nyilvántartása • Épületszerkezeti és épület felügyeleti adatok nyilvántartása Főbb funkciók • Beruházás/felújítási monitoring (a lebonyolító szervezet által történő pénzügyi tranzakció követési lehetősége) • Költségvetés-készítés támogatása • Épület-karbantartás tervezése • Számlabefogadások támogatása • Felmérések rögzítése Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység

25. szám

alapuló – költségtervezést és elszámolást, a pénzügyi folyamatok világos és naprakész nyomon követését, mind a döntéshozók, mind a felhasználók számára. Az Almodul az Ingatlan alap-nyilvántartási almodul alapadataira építkezik és adatokat szolgáltat a Bérlői almodulnak, és külső rendszereknek Kiemelt feladat a MÁV ingatlanjaiban a közüzemi szolgáltatások igénybe vétele miatt felmerülő költségek, valamint az épületekben található mérőórák nyilvántartása és karbantartása, (elektromos áram, gáz, víz, távfűtés stb.) valamint az Energia közüzemi nyilvántartások, Eszközök berendezések nyilvántartása, Fűtőberendezések nyilvántartása, Vízközmű hálózatok nyilvántartása. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: • Ingatlankezelés helyiség gazdálkodásához szükséges adatok • A közművek nyilvántartása

5.2.4. Helyiséggazdálkodási almodul (HG) Az almodul a helyiségekkel történő ésszerű gazdálkodás támogatását valósítja meg, alapadatokat, lekérdezési lehetőségeket biztosít a bérbeadási, illetve értékesítési folyamathoz. A helyiséggazdálkodási funkciók integráltan működnek a bérbeadási és értékesítési funkciókkal. Az almodul feladata, hogy az egyes helyiségekhez tartozó, – a helyiséggazdálkodás témakörét érintő – adatokat kezelje, ideértve az egyes helyiségekben dolgozók adatait is. Az almodul személyes adatokat nem tárol. A helyiségben dolgozókról, havi gyakorisággal az alábbi adatok érkeznek interfészen keresztül az IHIR rendszerből: törzsszám, név, FEOR kód, költséghely, szervezeti egység.

Főbb funkciók • Költséghely-költségnem tervkészítés és ténykövetés hálózati és területi szinten • Kalkulációk biztosítása a bérlőkezeléshez (piacszerzés), helyiség gazdálkodáshoz (tény és beruházási költségfigyelés, követés), terv-tényadatok kimutatása • Épületcsoport, épület vagy helyiség szintű költségvetéshez való rendelés lehetősége • Az ingatlankezelési tevékenységek meghatározása, nyilvántartása, elszámolása, alvállalkozói számlák befogadása, (ingatlankezelés díjak meghatározása, elszámolás a belső bérlők felé, közüzemi számlák befogadása, felosztása, továbbszámlázása stb.) Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység

Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: • Helyiségek adatai (Ingatlan-nyilvántartás) • Szervezetek adatai • Személyek adatai törzsszám, név, FEOR kód, költséghely, szervezeti egység. • Kiadhatósági adatok • Eladhatósági adatok • Kihasználtsági adatok Főbb funkciók • Bérlőnyilvántartás • Költöztetés koordináció • Alaprajzok kezelése • Portfolió kezelés • Karbantartás Felelős: Ingatlankezelési Szolgáltató Egység 5.2.5. Ingatlankezelési almodul (Ingatlankezelés) Ez az almodul biztosítja az ingatlankezelési feladatok egységes ingatlangazdálkodási és pénzügyi adatbázison történő végzését, így helyiség szinten a – leltári számon

5.2.6. Bérlői Szerződések almodul (BSz) Az almodul a külső bérlők, a bérleti szerződések nyilvántartását végzi, valamint a bérbeadási folyamatot támogatja. Mindazon adatok tárolására alkalmas, amelyek a bérleti szerződésekben megjelennek. Zárt rendszerben végigköveti a bérbeadás folyamatát, a bérleti és kezeléshez tartozó szerződések megkötését. Sablonok alapján generálja a különböző típusú szerződéseket. A régi Szerződések adatainak felvitelére biztosít egy manuális rögzítő felületet. Az egyes dokumentumok előállítást sablonokkal támogatja. A bérleti szerződés teljes életciklusát követi (tervezettől a bérlet megszűnéséig) számlamelléklet szinten adatokat szolgáltat. Bérleti szerződés csak a rendszerből előállított dokumentumokkal hozható létre, ettől eltérést csak a MÁV Vagyonkezelő ZRt. vezérigazgatója vagy MÁV ZRt. Ingatlangazdálkodási Igazgatója jogosult egyedileg engedélyezni. Az egyedi engedély írásba foglalása szükséges, és abban meg kell határozni az így létrejött szerződések rendszerbe beviteléért felelős személyt, és annak határidejét.

25. szám


Az aláírt szerződést a szerződés kötőnek kell a rendszerben rögzíteni. Az almodulhoz kapcsolódó főbb adatkörök: • Bérleti szerződések teljes körű adatai Főbb funkciók • Karbantartó funkciók (Illetékesség paraméterek karbantartása, Véleményező szakszolgálatok Bérlők megadása) • Kiegészítő funkciók (Szakági vélemények rögzítése, Indexálás) • Üggyel kapcsolatos közvetlen funkciók (Ügy karbantartás, Bérlői igény rögzítése Szakági vélemények kezelése Szerződés kezelés, Közüzemi adatok megadása • Birtokba adás/visszavétel, Esemény karbantartás) Felelős: Ingatlanhasznosítási Osztály MÁV Vagyonkezelő Zrt.

1329

• A vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; A rendszerben kezelt eszközök teljes köréhez meghatározásra kerültek azok a szükséges (többnyire műszaki) attribútumok, melyek a nyilvántartás leíró adatait képezik. Ezek alapján a rendszer lehetőséget biztosít, ezen adatok megadására, de a helyszíni felmérésre alapuló kezdeti adtafeltöltés ezen attribútumoknak csak egy részét tölti fel.

5.2.7. Vezetői Információs Rendszer (VIR) almodul A riport almodulban az alrendszergazda felhasználó bármely, az adatbázisban elérhető adat alapján, annak kapcsolataival együtt képes előállítani és elérhetővé tenni az alrendszer meghatározott felhasználói részére. A riport alapvetően az adatbázis táblák paraméterezhető lekérdezését jelenti. Felelős: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály 5.3. Tárgyi eszköz folyamatok Eddig a tárgyi eszközök gazdasági szempontból a GIR rendszerben voltak csak nyilvántartva és műszaki szempontú egységes nyilvántartási rendszerük nem létezett. A rendszer a tárgyi eszközök nyilvántartásában nagy előrelépést jelent, mivel egységes felületet és funkcionalitást biztosít a műszaki adatok kezelésére, támogatja a rendszer kezdeti adatfeltöltését és az objektumok térbeli behatárolását. Műszaki nyilvántartás folyamata és GIR-MTR kapcsolat 5.3.1.Az MTR által kezelt objektumok/eszközök köre (műszaki eszközök): Az MTR a vasúti pálya, a távközlés, a biztosító berendezések és az erősáram szakterület eszközeit kezeli. A kezelt eszközök a következőek: • Vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

Az objektumok felsorolását a 1. sz. melléklet tartalmazza: 5.3.2. A bemutatásra kerülő folyamatokban szereplő MTR bizonylat adatai: Ezek a jellemzők mind szerepelnek az attribútum listában minden egyes MTR objektumnál. Kivétel a Település és a Nyilvántartó hely. • Eszköz megnevezése • MTR ID • Leltári szám • Műszaki tartozékjegyzék szám • Tulajdonos • Állagban tartó • Nyilvántartó • Település • Fekvés • Helyrajzi szám • Számjegyzéki szám • Vonal • Szelvénytől • Szelvényig • Állomástól • Állomásig • Egysége • Mennyisége • Szabad leíró mező a műszaki jellemzőknek (MTRben megjegyzésként szerepel) Az MTR bizonylat 2 példányos, egy mindig a szakasz/ végrehajtó egység kell, hogy őrizzen, a másikat pedig a Területi Központ. A szakasz/végrehajtó egység és a Területi Központon a Topobase szerkesztő lesz a felelős az MTR bizonylat pontos kitöltésért és tárolásáért.

1330


Az MTR bizonylatok sorszámozva lesznek, ezeket a sorszámokat az MTR eltárolja az objektumokhoz, ezzel is biztosítva a visszakereshetőséget, különösen a kezdeti időszakban, amikor még nem lesz a rendszer teljesen feltöltve. 5.3.2.1. Kulcs szerepkörök Minden Területi Központban lesz egy MTR vastagkliens felhasználó, a Topobase vastagklienshez és a kiválasztott mérő eszközhöz értő kollega. Jelen dokumentumban, a továbbiakban Topobase szerkesztő néven fog szerepelni. Feladatai a következő fejezetekben lesz kifejtve. Minden Területi Központban a Titkárságon dolgozó, eszközgazdálkodási koordinátor, aki a GIR tárgyi eszköz modulját is ismeri, és aki MTR vékonykliens felhasználó is lesz. Jelen dokumentumban, a továbbiakban MTR eszköz szakértő néven fog szerepelni. 5.3.3. Összefüggés az MTR és a GIR eszköznyilvántartás között

25. szám

A műszaki tartozék lista létrehozásában a duplikációk elkerülése is szerepet játszik. Az MTR műszaki listában szerepelhetnek olyan eszközök, azaz tartozékok is, amelyek a GIR-ben nincsenek nyilván tartva. A hibakezelés kérdése Az MT rendszernek nem feladata a GIR tartozéklista javítása. A GIR-ben szereplő tartozék lista esetleges hibáit nem javasoljuk a GIR-ben javítani, az MTR egy pontos, fokozatosan megszülető tartozék listát fog biztosítani. Amennyiben a GIR Tárgyi Eszköz moduljában hibák vannak az önálló tárgyi eszköz és a tartozékok kérdését illetően, azokat első körben nem célszerű javítani, hanem ezen esetek átvételére kell felkészülni. A tartozékok nyilvántartásának fő forrása az MTR, ha mégis a GIR-ben tartozékokat akar valaki módosítani, akkor célszerű az MTR felülvizsgálattal kezdeni, mert a tényleges helyzetnek megfelelő leírás ott nagy valószínűséggel rendben lesz, illetve első prioritással ott kell rendbe rakni, majd szükség esetén a GIR tartozék listával foglalkozni. 5.3.4. Új tárgyi eszköz bekerülése az MTR-be

A GIR és az MTR nem egy az egyben ugyan azokat az eszközöket kezeli, vannak olyan eszközök mind a két oldalon, amelyeket a másik rendszer nem kezel. Az MTR egy műszaki nyilvántartási rendszer, míg a GIR a MÁV pénzügyi nyilvántartási rendszere, melynek van egy Tárgyi Eszköz modulja, amely kezel MTR-ben nyilvántartott eszközöket is. A két rendszer között a kapcsolatot a leltári szám fogja biztosítani, amennyiben mindkét rendszerben megtörténik az eszköz felvitele. Az MTR-ben kétszintű nyilvántartás valósul meg. A GIR szerinti önálló tárgyi eszközök és a tartozékok kapcsolata kezelve lesz az MTR-ben is. A GIR szerinti tartozékok hozzá lesznek kapcsolva a GIR szerinti önálló eszközökhöz. Az önálló tárgyi eszközök illetve a tartozékok (GIR szerint) olyan különböző MTR azonosítóval (MTR ID) rendelkeznek, amelyből következtetni lehet az objektum GIR szerinti típusára: önálló tárgyi eszköz vagy tartozék. Egy tartozék csak egy önálló tárgyi eszközhöz tartozhat, többhöz nem. Egy GIR leltári számhoz vagy egy MTR eszközazonosító, vagy egy MTR műszaki tartozékazonosító lesz rendelve. Mivel a GIR és az MTR között nincs online interfész, a GIR tartozék lista és az MTR műszaki tartozék lista között sincs. A két listát egyelőre csak kézzel lehet megfeleltetni egymásnak. A GIR tartozék lista esetleges javításakor az MTR-be is vezetni kell a változásokat, és az MTR-ben szereplő adatokat kell elsődleges adatoknak tekinteni.

Az eszközök állományba vétele kétféleképpen történhet: • beruházásként, • vagy egyéb módon. 5.3.4.1. Beruházás Beruházáskor egy új eszköz kerül a nyilvántartásba. Az új eszközök az alapstandardnak megfelelő DWG fájl formátumban vagy rendszeren belüli egyéb funkciók használatával kerülhetnek be. A kezdeti adatfeltöltés utáni adatkarbantartás egyik legfontosabb eleme az alapstandardnak megfelelő input rajzállomány. Azoknál a beruházásoknál, átépítéseknél, nagyobb átalakítások esetén, melyek új eszköz megjelenésével, vagy adott eszköz helyének megváltozásával járnak, minden esetben szükséges a megvalósulási terv alapstandardnak megfelelő előállítása. Ennek az inputnak a betöltésével és az eszközök rendszeren belüli félautomatikus ütköztetésével biztosítható a műszaki nyilvántartás leghatékonyabb élőtartása. Ez azt jelenti, hogy egy beruházáskor a Topobase szerkesztő – az eszközök forgalomba helyezésekor (vagy előtte, mikor az eszközök már a végleges helyükön vannak) kimegy a helyszínre és felméri azokat, rajzot és DWG fájlt készít, valamint rögzíti a műszaki paramétereket, majd ezeket a területi központban betölti az MTRbe.

25. szám


Az MTR szakértő felállítja a műszaki tartozék listát, hozzárendeli tartozékként a műszaki eszközöket, majd ezt kapcsolja össze a GIR leltári szám nyilvántartással, amennyiben az MTR-ben szerepel az a tárgyi eszköz, amelyhez a tartozékok tartoznak. Ha nem szerepel, akkor is felállítja a műszaki tartozék listát, csak nem kapcsolja össze egy önálló tárgyi eszközzel. Műszaki tartozéklista létrehozása A létrehozása a fenti esetekben alapvetően kétféleképen történhet. – A műszaki tartozéklista létrehozásakor az MTR-ben meg van a csoporthoz tartozó önálló objektum. ebben az esetben a csoport ennek az objektumnak a leltári számát kapja. – A műszaki tartozéklista létrehozásakor az MTR-ben nincs meg a csoporthoz tartozó önálló objektum (pl.: állomási biztosító berendezés). Ebben az esetben a műszaki tartozéklista szintén létrehozható, de az objektum kiválasztása helyett annak leltári számát kézzel kell megadnia a felhasználónak. A GIR tartozék jegyzék és az MTR műszaki tartozék jegyzék között nem építünk fel kapcsolatot. Ezzel kétszintű nyilvántartás valósul meg az MTRben. Ekkor az eszköz az MTR-ben 1-es státuszban szerepel. A TK az MTR-ből kinyert MTR ID-t és az eszköz műszaki adatait elküldi a szakasznak/végrehajtó/nyilvántartó egységnek – valamilyen formátumban: akár e-mailen, ha minden szakaszon van ehhez szükséges felszereltség; akár papíros formátumban – ahol rögzítik ezt a TEV jegyen.

1331

A TEV jegy formájának változása: A formai változás, hogy a TEV jegyen szerepeltetni kell az eszköz MTR azonosítóját. A TEV jegy folyamatának változása: Új eszköz esetén az MTR bizonylat alapján kell kitölteni, ez azt jelenti, hogy az MTR azonosítót rá kell írni a TEV jegyre és ugyanazokat a megnevezéseket kell használni. A TEV jegy folyamatában még egy változás van, ez pedig, hogy utolsó lépésként a főkönyvi rögzítés után egy példányt el kell küldeni a Területi Központba, hogy ott rögzíteni tudják az MTR rendszerbe a TEV jegyen szereplő leltári számot. Egy TEV jegyen csak egy eszköz szerepelhet, ami kizárólag egy leltári számhoz kapcsolható. Ez a kiállító felelőssége. A beruházó az eszköz műszaki átadásakor kitölti a TEV jegyen a pénzügyi részeket és elküldi a Főkönyvelőségnek, ahol az eszközt rögzítik a GIR-be és leltári számot adnak neki. A Főkönyvelőség megtart egy TEV jegy példányt, egyet pedig visszaad a Területi Központban dolgozó Topobase szerkesztőnek, aki rögzíti a TEV jegyen szereplő leltári számot az MTR rendszerbe, ezzel az eszköz 2-es státuszba lép, majd a TEV jegy utolsó példányát visszaküldi a végrehajtó egységnek.

1332


A szakasz megkapja az MTR bizonylatot a TK-tól, az MTR ID-val és a műszaki adatokkal

.DWG fájl Műszaki paraméterekkel

25. szám

A szakasz kiállítja a TEV és Tartozék jegyet

TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK

TARTOZÉK LISTA

VÉGREHAJTÓ/ NYILVÁNTARTÓ EGYSÉG/ SZAKASZ MTR bizonylat 1 példánya MTR ID + műszaki adatok


TARTOZÉK LISTA

A Beruházó rögzíti a pénzügyi adatokat

KÖZÖS LELTÁRI SZÁM TEV jegy MTR ID + MŰSZAKI FŐ ADATOK

Topobase szerkesztő rögzíti az MTR-be

TARTOZÉK LISTA

A Főkönyvelőség rögzíti a GIR-be

MTR eszköz szakértő csoportosítja az eszközöket és tartozékokat

A Főkönyvelőség leltári számot ad Az MTRben az eszköz MTR ID-t kap

A leltári szám rögzítésre kerül a GIR-ben

A topobase szakértő kiállítja az MTR bizonylatot, 1 pld a szakasznak megy, egy marad itt

GIR

Az MTR-ben „1. státuszban” szerepel A TK visszaküldi a TEV és Tartozék jegyet a szakaszra

A Főkönyvelőség elküldi a TEV és Tartozék jegyet a TK-ba

MTR

FŐKÖNYVELŐSÉG


TARTOZÉK LISTA

TEV jegy száma

Az MTRben az eszközhöz a TK berögzíti a leltári számot (a TEV jegy számát -későbbi lehetőség) és az új státuszt

MTR TERÜLETI KP

1 ábra MTR bekerülés folyamat Beruházás A TEV jegy és a Tartozék jegy mindig együtt mozog, de ennek ellenére a Tartozék jegyen szükséges rögzíteni a tartozékok MTR ID számát, és a TEV jegyen mindenképpen rögzíteni kell az eszköz MTR azonosítóját. Így mikor a TEV jegy a Tartozék jeggyel együtt eljut a TK-

ba, a Topobase szerkesztőhöz, akkor ő rögzíteni tudja a leltári számot mind az eszközhöz, mind a tartozékokhoz, amelyek külön eszközként/objektumként vannak nyilván tartva az MTR-ben.

25. szám


1333


TARTOZÉK LISTA 2 DB TARTOZÉK

MTR ID 1

ESZKÖZ 1

TARTOZÉK A


TARTOZÉK B


MTR ID 1 OBJEKTUM

OBJEKTUM

SZAKASZ

OBJEKTUM

MTR bizonylat

MTR ID 1

MTR ID B MTR ID A



MTR ID 1 BERUHÁZÓ

MTR ID 1 MTR ID B MTR ID A

MTR

TEV jegy száma






MTR ID 1

MTR ID 1


MTR ID 1 GIR

TERÜLETI KP

FŐKÖNYVELŐSÉG

2. ábra MTR bekerülés folyamat Tartozékok 5.3.4.2. Állományba vételi egyéb események • apport behozatal (a vállalat tulajdonába annak jegyzett tőkéjének emelése útján kerül új tárgyi eszköz), • térítés nélküli átvétel (ajándék – pénzbeli és természetbeni ellenszolgáltatás megfizetése nélkül kapott új tárgyi eszköz), • leltár többlet (leltárfelvételi eljárás során megállapítást nyer, hogy a nyilvántartott eszközállomány eltér a ténylegesen fellelhető, megtalálható állománytól), • átminősítés bevétel (kincstári és saját vagyonkörbe tartozó eszközök között történő átminősítés), • megosztás bevétel (egy tárgyi eszköz több tárgyi eszközre történő szétbontása illetve több tárgyi eszköz egy tárgyi eszközre történő összevonás), • felújítás: A felújítás olyan, a rendszeres használat következtében szükségessé váló általános javítás, mely az eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, illetve teljesen visszaállítja. A felújítási munkák akkor szükségesek, ha az adott eszköz eredeti állaga, műszaki állapota, kapacitása, pontossága jelentősen megváltozik. Ez esetben az eszköz bruttó értéke is változik. A felújítások valójában a beruházási tervek részét képezik, csak már meglévő eszköz a terv alapja. Amennyiben csak az eszköz műszaki paramétereiben keletkezik változás, azt MTR bizonylattal kell jelezni a TK felé, ahol az MTR-es kollega az MTR-ben rögzíti a változásokat.

A karbantartás, a folyamatos, zavartalan, biztonságos működést eredményező vizsgálatok, módosítási vagy javítási munkálatok kivitelezése, valamint mindazon intézkedések és tevékenységek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az eszköz használati értékét egész élettartama alatt fenntartsuk, helyreállítsuk. Karbantartási feladatok következtében az eszköz bruttó értéke nem nő. Ezért a karbantartási feladatokkal kapcsolatos változások nem jelennek meg az MTR-ben. A felsorolt állományba vételi események tervezett folyamata hasonló a beruházáséhoz, mivel amennyiben egy új eszköz kerül be az MTR-be, azt fel kell mérni, tehát a Topobase szerkesztő kollegának ki kell menni a helyszínre és a beruházásnál leírt folyamatoknak megfelelően rögzítenie kell az új eszközt az MTR-be. Az eszközök státuszai: • Forgalomba helyezés – 1-es státusz – az eszköz a végleges helyére került és használatba vették, hivatalosan lerendezett papíroktól függetlenül. • Műszaki átadás – üzembe helyezés – 2-es státusz – amikor az eszköz leltári számot is kapott. Minden TEV jegy köteles állományba kerülés tervezett folyamata, az ábrákon bemutatotthoz hasonlóan történne. Nem TEV jegy köteles eszközök esetén, azaz azon eszközök/objektumok esetében, amik a GIR-be nem kerülnek nyilvántartásra, felméréssel és MTR bizonylat segítségével kell azokat felvenni.

1334


5.3.4.3. Tárgyi eszköz nyilvántartási esetek (GIRMTR) 5.3.4.3.1. Normál estetek (0) csak a GIR-ben szerepel a tárgyi eszköz, MTR-nek nem része Ezek a következők lehetnek: épületen belüli eszközök, nem ingatlanba épített (mozgó) tárgyi eszközök, szoftver, ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok, tenyészállatok. Ezen felül ide tartoznak jelenleg a felmérés alatti eszközök, de ezen eszközök folyamatosan feltöltésre kerülnek. (1) MTR-ben önálló tárgyi eszköz (Ö) és a GIR-ben is nyilván van tartva, van hozzá leltári szám Ez az alapeset, az alapfolyamatot kell ebben az esetben követni. (2) MTR „Ö, T” – GIR leltári szám, GIR tartozék Amennyiben az eszköz önálló tárgyi eszköz és tartozék is lehet, az MTR szakértő mikor rögzíti az MTR-ben az adott eszközt, szakmailag eldönti, hogy melyik besorolásba tartozik, és ennek alapján következik a folyamat. (3) MTR „T” – GIR tartozék, vagy GIR-ben nincs tartozékként nyilvántartva Amennyiben a GIR-ben nincs megadva a fő eszköz leltári száma, akkor nem lehet a tartozéklistához leltári számot rendelni, ilyen lehet a következő eset: az MTR-ben felvitelre kerül az eszköz, akár már használatba is került, de még nem került aktiválásra a GIRben, ha be tudjuk sorolni az eszközt egy tartozéklistába, akkor ezt meg kell már ebben a lépésben tenni. Az önálló tartozéklista azonosító és a külön mezőben nyilvántartandó leltári szám lehetővé teszi ennek az esetnek a kezelését is, hiszen a tartozék lista ezzel a saját azonosítóval létrehozható, majd mikor a GIR információ megérkezik, akkor kiegészíthető. (4) MTR „T” – de a GIR-ben nincs tartozékként nyilvántartva Az eszköz a műszaki tartozék listába be kell, hogy kerüljön, az alapfolyamat szerint. Azaz, ha már van az önálló eszköznek leltári száma, akkor ennek megfelelően tölthető ki a tartozék lista, ha nincs, akkor erre várni kell ebben az esetben is. (5) MTR „X” – GIR-ben nincs nyilvántartva Az eszköz csak az MTR-ben van nyilvántartva, a GIRben nem szerepel. Ebben az esetben nem lesz leltári száma. Az alapfolyamat a követendő, azzal az egyszerűsítéssel, hogy nem kell TEV jegyet vagy tartozék jegyzéket kiállítani. 5.3.4.3.2. Hibák Az MTR üzemeltetése során kezdetben nagy valószínűséggel fognak hibák előfordulni. Ezek kezelése adatrendezési kérdés, elsősorban GIR oldalon kell kezelni őket.

25. szám

A következő esetek előfordulása valószínűsíthető: (0) tartozékkal rendelkező eszköz, de MTR-ben jelenleg nem felvett eszközhöz rendelhető tartozék lehet: geometria nélküli eszköz, (csak leltári száma, számjegyzéki száma van) átmeneti / egyszerűsített geometriával rendelkező eszköz (például állomási biztosító berendezés a forgalmi épületben) Ezt a variációt hibának tekintjük, de tudjuk, hogy ez várhatóan hosszú távon fennáll és jelenleg jelentős számban előfordul. (1) Nem rendelhető a tartozék MTR eszközhöz „kvázi műszaki tárgyi eszköz” (ilyen a bizber állomási berendezés, video rendszerek, hangrendszerek, hosszlánc) egy – több tartozék nyilvántartás MTR-ben nem szereplő eszköz esetén (2) MTR „Ö” – nincs GIR leltári szám vagy GIR tartozék (3) MTR „T” – nincs GIR tartozék (nincs szükséges lépés), GIR leltári szám nincs hozzá tartozó GIR leltári szám (4) MTR „X” – van GIR leltári szám, vagy GIR tartozék (részletes adattisztítás nélkül nem valószínű az előfordulása) (5) Csak GIR-ben nyilvántartandó eszköz bekerül az MTR-be Rossz eszközhöz kerül a leltári szám / rossz leltári szám kerül az eszközhöz (megfelelő rendszer ellenőrzéssel is előfordulhat a „T”, „Ö” kategóriák esetén) (6) Az „Ö”, „T”, „X” besorolás rossz, objektum – eszköz felvétel MTR-ben folyamatban van 5.3.4.4. Egy-többes kapcsolatok A következő eseteket kezeli le az MTR rendszer: A GIR-MTR szinkron jelenleg csak manuálisan oldható meg (a leltári számok, illetve MTR azonosítók megadásával). A. eset Ebben az esetben egy MTR objektum egy GIR eszköznek felel meg. GIR-ben minden eszköznek külön leltári száma van. Az MTR-ben minden objektumnak külön MTR azonosítója van (MTR ID). A GIR eszközhöz tartozhatnak tartozékok, melyeknek nincs külön leltári számuk és nincsenek is külön nyilvántartva a GIR-ben, csak csoportként. B. eset Ebben az esetben azt mutatjuk meg, mit jelent a kétszintű nyilvántartás. A GIR eszköznek – leltári száma: LELTÁR AAA – pl. felsővezeték, van két tartozéka, pl. két oszlop – sárga oszlop és piros oszlop. A két oszlop és a felsővezeték is külön MTR objektumként van nyilvántartva az MTR-ben. A

25. szám


felsővezeték MTR azonosítója MTR E9, a két oszlop pedig MTR T8 és MTR T7. Az MTR-ben a két oszlop egy műszaki tartozék lista részét képezik, amelynek van műszaki tartozék lista csoportazonosítója: MTR L1. A műszaki tartozék listán azok az objektumok szerepelnek – az azonosítójukkal együtt –, amik a listát alkotják. Az objektumokon, amik a műszaki tartozék listához vannak rendelve, szerepel a műszaki tartozék lista csoportazonosítója is. C. eset Tartozékként szereplő, tartozéknak megfelelő MTR objektumok, amelyekhez nem tudunk olyan MTR objektumok kapcsolni, ami rendelkezik leltári számmal, (azaz az MTR-ben nem tartjuk nyilván azt az adott tárgyi eszközt, amit a GIR viszont nyilván tart) viszont ezeket az objektumokat az MTR-ben összekapcsoljuk a műszaki tartozék lista segítségével. D. eset Lesz olyan eset is, amikor a GIR eszköz és az MTR objektum között semmiféle összefüggés sem lesz, a nyil-

1335

vántartások különbözőségéből, típusából adódóan. Ezek az objektumok, amik nem szerepelnek a GIR nyilvántartásban, de az MTR-ben igen, az 1. mellékletben, a táblázatos felsorolásban „X”-szel megjelölve találhatóak. Példák ezekre az esetekre: • azon GIR tárgyi eszköz csoportok, melyek nem képezik az MTR nyilvántartás bázisát (például mozgó tárgyi eszközök, informatikai eszközök; …), • elképzelhető, hogy a műszaki nyilvántartás kezel olyan elemeket, melyek még a GIR tartozék listában is csak, mint tartozék tartozéka lennének felsorolva; • az adatrendezésig minden műszaki objektum, amely nem rendelkezik leltári számmal, vagy leltári számmal rendelkező műszaki tartozék jegyzéken nem szerepel szintén ebbe a kategóriába sorolandó. Amennyiben a GIR-ben egy eszköz hibásan, többször szerepel, azt a GIR oldalon kell módosítani, törölni, és az MTR oldal ezt nem kezeli. A fentiek miatt a több-több kapcsolat kialakítására nincs szükség és így ezt nem is kezeli a rendszer.

3. ábra GIR-MTR lehetséges kapcsolatok

1336


5.3.4.5. Állagváltozási és kivezetési események • értékesítés, • selejtezés, • megsemmisülés (részleges vagy teljes), • megrongálódás (részleges vagy teljes), • szándékos cselekmény, • térítés nélküli átadás (vagyonkezelői jog átadása), • leltározási hiány, • átminősítés, • összevonás, • eszköz átszámítás (átkerülés): A teljes eszköz egyik nyilvántartó helyről másik nyilvántartási helyre történő

25. szám

átadása. A folyamathoz kapcsolódó papír alapú bizonylat a TEA jegy. Az eszközök állományból való mennyiségi kivezetése lehet részleges vagy teljes. Részleges kivezetés esetén az eszköz nettó értéke mindig, az eszköz nyilvántartott mértékegység szerinti mennyisége, illetve a tartozékok milyensége, száma esetenként csökken, míg a leltári szám megmarad. Teljes kivezetés esetén a teljes nettó érték és a teljes mennyiség, valamint a tartozék nullára csökken, leltári száma megszűnik. Az éves selejtezési tervet a TK állítja össze, az PV Fejlesztési Főosztály engedélyezi, és a TK küldi ki a selejtezési ütemtervet a szakaszok felé.

25. szám


1337

5.3.5. Állagváltozás Az eszköz műszaki tulajdonságai megváltoztak

MTR-ben kezelt az eszköz?

SZAKASZ / VÉGREHAJTÓ EGYSÉG

nem

Az MTR bizonylatot mindenképpen ki kell állítani attól függetlenül, hogy szükséges-e a TEV jegy is

igen

MTR bizonylatot kell kiállítani a szakaszon a változásról

TEV jegy köteles változás?

Fel kell venni az MTR-be Ld. új eszköz bevezetése folyamat

igen

nem nem

Szerepel az MTR-ben? igen

MTR bizonylat csak leltári számmal

nincs

Van MTR ID a végen?

TEV jegy + tartozékjegy ha van

TEV jegy kiállításra kerül és a szakasz elküldi a Főkönyvelőségnek

van

MTR bizonylat MTR ID-val és leltári számmal

Végrehajtó egység rögzíti a műszaki változásokat az Utasítás szerint és elküldi a TK-ba Az MTR bizonylat mind a 2 példányát elküldi

FŐKÖNYVELŐSÉG

TERÜLETI KÖZPONT

GIR

MTR


A TK-on a topobase szerkesztő rögzíti az MTR-ben a műszaki változást és/vagy a műszaki tartozék jegyzéken pedig az MTR szakértő módosít *

GIR-ben módosulnak a tárgyi eszköz tulajdonságai



A TEV jegyet elküldik a TK-ba az MTR felé

A TK visszaküldi a TEV jegyet és az MTR bizonylat 1 példányát a szakaszra

* a műszaki tartozék jegyzéken az MTR szakértő és a TB szerkesztő is módosíthat attól függően, hogy milyen jellegű a változás. (szerkeszteni kell, attribútumokat módosítani vagy a műszaki tartozéklista elemeit módosítani)

4. ábra Állagváltozás Állagváltozáskor a változás függvényében a szakaszon vagy kiállítják a TEV jegyet. Ez utóbbi akkor fordulhat elő, ha nem változik az eszköz értéke, sem az eszköz tulajdonosa, sem pedig az eszköz állagban tartó helye. TEV jegyet akkor sem állítanak ki, ha az eszköz nem szerepel a GIR nyilvántartásban, de az MTR-ben igen.

Amennyiben az eszköz tulajdonságaiban műszaki változás történik, ki kell állítni az MTR bizonylatot. Amennyiben ez az adott műszaki változás TEV jegy köteles, akkor a TEV jegyet is ki kell állítani. Az MTR bizonylatra a szakasznak a műszaki változás mellett rá kell írnia az eszköz MTR azonosítóját. Ha a

1338


szakaszon nincs meg az eszköz MTR azonosítója, mert az eszköz még nem lett felvéve az MTR-be, akkor az eszközt fel kell venni az MTR-be. (Ez jellemzően a bevezetési fázis alatt fordulhat elő). A folyamat ekkor a beruházásnál leírtaknak megfelelően, új eszköz bevételezéseként megy tovább. Amennyiben a szakaszon nincs meg az eszköz MTR azonosítója, de az eszköz már fel van véve az MTR rendszerbe, akkor az MTR bizonylatra a leltári számot és a kötelező műszaki tulajdonságokat kell ráírni. (ezek az MTR bizonylaton szereplő mezők). Ez az eset valamilyen hiba folytán állhat be. Az MTR bizonylatot a szakasz elküldi a Területi Köz5.3.6. Tárgyi eszköz kivezetése:

pontnak, a Topobase szerkesztőnek, aki rögzíti az MTR rendszerben az eszköz műszaki változását. Ezzel az MTR-ben az eszköz műszaki változása nyilván van tartva. Mindeközben – amennyiben az eszköz változása TEV jegy köteles volt – a szakasz kiállította a TEV jegyet és elküldte a Főkönyvelőségnek, ahol a TEV jegy alapján rögzítették a változásokat a GIR-ben. A TEV jegyet ezután a Főkönyvelőség továbbküldi a Területi Központ felé, ahol ellenőrzik az eszköz változását is az MTR-ben, majd visszaküldik a TEV jegyet a szakaszra. Ezzel a lépéssel ellenőrizni lehet, hogy az eszköz változása mindenképpen benne legyen az MTR-ben is. Időben eltérő folyamatok

Az eszköz lebontásra kerül

Nincs az MTRben, kivezetni sem lehet belőle

25. szám

VÉGREHAJTÓ EGYSÉG

Az eszköz lebontásáról döntés születik

nem

Eljárás lefolytatása

Szerepel az MTR-ben? igen

MTR bizonylat csak leltári számmal

nincs

Van MTR ID a végen?

van

MTR bizonylat MTR ID-val és leltári számmal TEV jegy kiállításra kerül és a szakasz elküldi a Főkönyvelőségnek

Végrehajtó egység kitölti és elküldi a TK-ba Az MTR bizonylat mind a 2 példányát elküldi


FŐKÖNYVELŐSÉG

TERÜLETI KÖZPONT

GIR

MTR A TK-on a topobase szerkesztő rögzíti az MTR-ben a műszaki változást és/vagy a műszaki tartozék jegyzéken pedig az MTR szakértő módosít *


Eszköz leltári száma nem szűnik meg, Más változás van, pl. mennyiségi

igen

Eszköz leltári számának megszűnése

Az MTR-ben változik az eszköz státusza TEV jegy + tartozékjegy ha van

nem

Teljes kivezetés?

A tárgyi eszköz kikerül a GIR-ből

Az MTR-ből kivezetésre kerül az eszköz


A TK visszaküldi a TEV jegyet és az MTR bizonylat 1 példányát a szakaszra

* a műszaki tartozék jegyzéken az MTR szakértő és a TB szerkesztő is módosíthat

5. ábra Eszköz kivezetése

A TEV jegyet elküldik a TK-ba az MTR felé

25. szám


Az MTR célja egy naprakész nyilvántartás biztosítása, ezért ebben a folyamatban újra nagy szükség van az MTR bizonylatra. Az MTR bizonylatot csak akkor és akkor kötelezően kell kiállítani, ha az eszközt lebontották, ekkor kerül kivezetésre az MTR-ből. A rendszerből történő kivezetést a vastag kliens felületen, egy JOB-on keresztüli módosítással lehet elvégezni. A JOB-al történő módosítások eredményeképpen az eszköz előző verziója a rendszerben utólag is megtekinthető, azaz archiválásra kerül. Az eszközök JOB-on keresztüli módosítása minden esetben biztosítja az objektumok verziókezelését. Az MTR bizonylatot a szakasz állítja ki. Az MTR bizonylatra rá kell írni az eszköz MTR ID-ját és leltári számát (amennyiben van neki). (Ha az MTR azonosító nincs meg a szakaszon, akkor az eszköz leltári számát és főbb adatait kell szerepeltetni az MTR bizonylaton) A szakasz a kitöltött MTR bizonylatot elküldi a Területi Központba, ahol a felelős Topobase szerkesztő a bizonylatnak megfelelően kivezeti az MTR-ből az eszközt. Eközben ha az eszköz TEV jegy köteles volt, a szakasz kiállítja a TEV jegyet is a jelenleg érvényben lévő utasításnak megfelelően. Elküldi a főkönyvelőségnek, ahol rögzítik a GIR-ben a változást, kivezetik a GIR-ből, majd a TEV jegyet elküldik a Területi Központba, ahol a felelős MTR-es kollega – Topobase szerkesztő – az eszköz GIR-ből való kivezetését rögzíti az MTR rendszerben, státusz 3-ba állítja az eszköz, a TEV jegyet pedig visszaküldi a szakaszra. Azért van ebben az esetben különösen szükség az MTR bizonylatra, mert a TEV jegyet nem akkor állítják ki, amikor az eszköz valóban lebontásra került. Így előfordulhat olyan eset, hogy az eszköz ugyan a GIR-ből már kivezetésre került, de fizikai valójában még ott áll, mert nem bontották le. Az MTR-ben viszont nyilván lesz tartva, ha az eszköz már ki lett vezetve a MÁV tárgyi eszköz állományából, de csak akkor lesz az MTR-ből, a műszaki nyilvántartó rendszerből, kivezetve, ha valóban elbontják. Az eszközök státuszai: Státusz 3: amennyiben az eszköz a GIR-ből kivezetésre kerül A leltári száma megszűnik, de az MTR továbbra is nyilvántartja a leltári számot is egy „régi leltári szám” mezőben 5.3.7. Műszaki tartozékjegyzék kezelés Műszaki főelem és tartozéklista létrehozásakor lehetőség van főelemeket és tartozékokat meghatározni. Ez az elvi megkülönböztetés a felületen is szétválik, két külön táblázat tartalmazza őket. Főelem: azokat az objektumokat jelenti, amelyek a műszaki főelem és tartozéklista összeállításakor a főelemek

1339

közé kerülnek. Azonos főelem listában lévő objektumok ugyanolyan leltári számmal rendelkeznek. (amennyiben meghatározásra kerül a lista összeállításakor) Tartozék: azok az objektumok, amelyek önállóan leltári számmal nem rendelkeznek, logikailag mégis összekapcsolhatók egy leltári szám alá a főelemekkel. A műszaki főelem és tartozéklista egy saját MTR tartozéklista azonosítót kap annak érdekében, hogy leltári szám megléte nélkül is lehessen műszaki tartozéklistát létrehozni. A karbantartó felületen közvetlenül meghatározható a listának egy leltári szám, amennyiben a főelemek közé beválogatott objektumok egyikének sincs meghatározva. Ha bármelyik objektumnak van leltári száma, a lista automatikusan megkapja ezt az értéket, és más érték nem is adható meg. Általános működési szabályok: A rendszerben két objektum csak és kizárólag akkor rendelkezhet azonos leltári számmal, ha azok ugyanannak a műszaki főelem és tartozéklistának a főelemei közé tartoznak. Amennyiben azonos főelemlistában vannak, és a műszaki főelem és tartozéklista meghatároz egy leltári számot, akkor az objektumoknak kötelezően ugyanazzal a leltári számmal kell rendelkezniük attribútumként. Automatizmusok: Ha egy leltári számmal nem rendelkező, főelem-listában szereplő objektumnak az attribútum karbantartó felületen megadják a leltári számát, az megjelenik a műszaki tartozéklistánál. (Ez az eset csak akkor fordulhat elő, ha a lista még nem határoz meg leltári számot) Egy főelem listába olyan objektum beválogatásakor, amelynek nincs leltári száma, és a lista meghatároz egy leltári számot, akkor az objektum is megkapja ezt az értéket. Főelem listából való törléskor az objektum leltári száma is törlésre kerül. Ellenőrzések: Tartozékok közé nem lehet leltári számmal rendelkező objektumot beválogatni. Tartozéklistában szereplő objektumnak nem lehet leltári számot megadni. Főelem listában lévő objektumnak nem lehet módosítani a leltári számát csak megadni. (Ez az eset csak akkor fordulhat elő, ha a lista még nem definiál leltári számot) Főelem lista nem tartalmazhat különböző leltári számú elemeket. (Üres leltári számmal rendelkezőt be lehet válogatni, azonban mentéskor ez is megkapja a kiemelt leltári számot)

1340


Figyelmeztetések: Az ÖTX táblázat betöltését és alkalmazását követően a rendszer figyelmeztessen, ha egy T, vagy X típusú eszköznek leltári számot akarnak megadni. (Ettől függetlenül meg lehet adni.) Az ÖTX táblázat betöltését és alkalmazását követően, mivel ezek a besorolások nem 100%-osak, a műszaki tartozéklista ellenőrzése nem ezen a táblázaton fog alapulni, marad az ellenőrzés, hogy a műszaki tartozék listában maximum egy leltári számmal rendelkező objektum lehet. Főlemek közé T, vagy X típusú eszköz beválogatása esetén a rendszer, figyelmeztetést ad. Tartozékok közé Ö típusú eszköz beválogatása esetén a rendszer, figyelmeztetést ad. Műszaki tartozéklista Kivezetése egy logikai törlés státusz beállítását jelenti. Alapértelmezetten, a Kivezetett státusszal rendelkező tartozéklisták nem jelenik meg a tartozékok találati listában. Amennyiben a rendszerben a vágánytengely nem a számviteli nyilvántartásban szereplő megosztásban került fizikailag feldarabolásra, akkor ezt jelezni kell az adott terület felmérésvezetőjének. Aki a következő fejezetben szereplő funkcionalitással ezt a módosítást el tudja végezni. Amennyiben a felmérésvezető neve nem ismert, úgy a Területi Központ szerinti illetékes Területi Mérési Koordinátor számára kell ezt jelezni, aki a rendszerben a felmérésvezető személyét ki tudja keresni. A funkció nem tesz különbséget objektumok között főelem lista összeállításakor a fenti szabályrendszer általánosan működik.(„a főelemek típusa nem kell, hogy egyenlő legyen, arra is tudunk példát, hogy több főelem jellegű elemet vonnak össze egy leltári szám alá, adott esetben egy állomás egy leltári számon van”) 5.4. A Rendszerben lévő adatok karbantartásáért felelősök: • Ingatlan alapnyilvántartás almodul (IANY): Szervezet: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály. Felelős személy: osztályvezető • Terület és építmény nyilvántartási almodul (TÉNY): Szervezet: ISZE Felelős személy: Ingatlankezelési szolgáltatási Egység vezető • Épületfelügyeleti almodul (ÉF): Szervezet: ISZE Felelős személy: Ingatlankezelési Szolgáltatási Egység vezető

25. szám

• Helyiséggazdálkodási almodul (HG): Szervezet: ISZE Felelős személy: Ingatlankezelési Szolgáltatási Egység vezető • Ingatlankezelési almodul (Ingatlankezelés) Szervezet: ISZE Felelős személy: Ingatlankezelési Szolgáltatási Egység vezető • Bérlő Szerződés almodul (BSZ) Szervezet: MÁV Vagyonkezelő Zrt. Felelős személy: Ingatlan bérbeadási Igazgató • Vezetői Információs Rendszer almodul (VIR) Szervezet: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály Felelős személy: osztályvezető • IGM Szakmai Üzemeltetői – Rendszergazdai almodul (Admin) Szervezet: Ingatlan-nyilvántartási és MTR Koordinációs Osztály. Felelős személy: osztályvezető • PTM Szakmai Üzemeltetői – Rendszergazdai almodul (Admin) Szervezet: Fejlesztési Főosztály, Döntéselőkészítési Osztály. Felelős személy: osztályvezető • Adatrendezés – WFM2 almodul Szervezet: Pályalétesítményi Központ, Geodéziai és Térinformatikai Osztály. Felelős személy: osztályvezető Valamennyi betekintésre jogosult személy felelős azért, hogy a megismert adatokat csak a munkájához használja fel, és nem járulhat hozzá azok illetéktelen személyek általi megismeréséhez. Jogosultság meghatározása: A jogosultság a rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési lehetőség. A jogosultságot a MÁV ZRt. dolgozói, valamint azok a harmadik személyek kaphatnak, akiket erre szerződés feljogosít. A munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a felhasználó számára a jogosultságok meghatározására. A rendszer bármely eleméhez csak azonosított – jogosultsággal felruházott – felhasználó férhet hozzá. Karbantartó jogosultságot csak az kaphat, aki a rendszer használati oktatáson részt vett, és sikeres vizsgát tett. Lekérdező jogosultsággal rendelkezők részére meghatározott időközönként az szakmai üzemeltetés lehetőséget biztosít oktatáson történő részvételre.

25. szám


Jogosultsági szintek: karbantartó: jogosult meghatározott körben adatok bevitelére, módosítására lekérdező: betekintési jogot ad meghatározott adatkörhöz

1341

6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK

A Jogosultságok igénylésére vonatkozó eljárás menete és a jogosultságok típus listája az igénylőlap MTR PTM [email protected] vagy MTR-IGM mtrhelp@ mav.hu e-mail címen igényelhető.

1. számú melléklet Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

1. számú melléklet A fejlécben az adatbetöltésért felelős szakterületet jelöljük. Az eszközök mellett azt jelöljük, hogy az adott eszköz miként szerepel a GIR-ben: önálló tárgyi eszközként (Ö), tartozékként (T) vagy nem szerepel – ezek a tartozékok olyan szintjét képviselik, amik nincsenek nyilvántartva a GIRben (X). GIR szerinti felosztás PÁLYA

TEB műszaki felosztás MTR szerint (állagban tartó)

PÁLYA

TÁVKÖZLÉS

Utak Területek

Ö Ö

Oszlop Fém erű légkábel kötésdoboz Fém erű légkábel végelzáró Fém erű légkábel

Vezetősín

X

Terelősín

X

Szigeteltsín Átmeneti sín

X X

Vágány Kitérők Ütközőbak

Ö Ö Ö

Alépítmény

Ö

Utas peron

Ö

Szivárgó Vízelvezető árkok Támfal

T Ö Ö

Fényvezető légkábel kötésdoboz Fényvezető légkábel tartalék HTO oszlop Külsőtéri hangszóró Hangoszlop

Bélésfal

Ö

Partvédművek Rézsűvédművek

BIZTBER

ERŐSÁRAM

T X

Mechanikus Jelzők Fényjelzők

T T

X

Sorompók

Ö Ö X

Jelzőhíd, nagykonzol Kitérők Váltó és reteszdob

Ö, T X

X X Ö

Váltó állítómű Villamos retesz Váltózár

T T T

X

Szekrény

X

Hőnfutás jelző

T T T

ETCS Kábel védcsövek Kábelek

KKE

T

Ö

KHE

T

Túlfeszültség biztosító Kábelcsatorna

Ö

Telefonszekrény

X

Kábel akna

Légvezeték Szigetelt szabadvezeték Oszlopszekrény Légkábel rögzítés Fényvezető kábel

Alállomás Oszlopok (felsővezetéki) Oszlopok (térvilágítás) Oszlopok

Ö T

T T

T

Tartószerkezet Iránysodronyok kihorgonyzása keretállás keresztmező Felsővezetékes gyűjtő kábel Megkerülő vezeték

Ö, T T X Ö, T T

Megkerülő vezeték felerősítés Átfeszítés Hosszláncok Hosszlánc kihorgonyzás Tápvezeték

X

Tápvezeték felerősítés villamos kötés

? T

X

T T

T T T T T T Ö T T T T

1342


25. szám

GIR szerinti felosztás PÁLYA


PÁLYA

TÁVKÖZLÉS

BIZTBER

Kerítések

Ö

Távközlési szekrény

T

Labirintkorlát Korlát

Ö Ö

Ö T

Falak (Hóvédmű is) Kapuk Útátjárók Vízdaru

Ö ? Ö Ö

Rak minta

Ö

Vasúti rakodók Perontető

Ö Ö

Bakdaru Vágányfék Sarukidobó

Ö Ö X

INFO oszlop Pályatelefon belépőhelyek Törpe oszlop Hangos PT Mellékóra Vizuális utas tájékoztató tábla Utas tájékoztató monitor Antennatartó torony Antennatartó árboc – tetőtartó Yagi antenna Körsugárzó antenna Panelantenna

Esőbeálló

Ö

Szárítótáró, borda

Ö

Híd szerkezetek

Ö

Alagutak

Ö

Lassúmenet jelzők

Műholdvevő antenna Földi mikrohullámú antenna Antenna kábel

ERŐSÁRAM

szakaszoló, szakaszkapcsolók szakaszszigetelő szigetelő

T

T T T Ö

T

rögzített pont Lehorgonyzás kapcsolókert felsővezetéki transzformátor Földelés

X X

Z-átkötés kereszt átkötés

T T

Ö Ö T

Vonatvég figyelő Vonatérzékelő kábelhurok Sínérintő Szigetelt sínillesztés Transzformátor

T X T

X T X

T

Sugárzókábel

T

Drosszel bekötés Drosszel trafó Üzemi áram visszavezetésére használható sínszál (Gyűjtőföldelő) Szikraköz

T

T

heveder átkötés

T

T

ívkihúzó

T

X

túlfeszültség levezető közvilágítási lámpatest Fénycsöves világítótestek vonatfigyelő lámpa

T

X T T T T Ö Ö

Vonóvezeték csatorna Kenőkeret Fordulóakna

X

Vonóvezeték Emeltyű Kábelelosztó Szigeteltsín kábelvégelzáró Tengelyszámláló

X T X X

X X

T

X

Felszíni betoncsatorna Csöves alépítmény

Útátjáró jelzők

T

Kábelbódé

X

Megállás helye jelzők Figyelmeztető jelek

X

Kábelakna

X

13 kHz-es sínáramkör 75 kHz-es sínáramkör Vágányfék berendezés Vágányfék berendezés csőrendszer Vágányzáró sorompó Kisiklasztósaru

X

Padlószekrény

X

Biztonsági határjel

X

Légvédelmi óvóhelyek Kerékpármegőrző

Ö

Földkábelek

Ö

Általános biztber gyűjtő objektum

X

Ö

Kábelkötés

X

Vizsgáló csatorna

Ö

X

Vizsgáló akna

Ö

Kábel nyomvonaljelző kő Külsőtéri kábelelosztók

X

T

X

X T T

T T

T

T

T T T

forgásszimmetrikus fényvető vályús aszimmetrikus fényvető Általános fényvető jelkulcs Vágány áttörés

T

váltó csatlakozó doboz (KCS)

T

T T T

25. szám


1343



PÁLYA

TÁVKÖZLÉS

BIZTBER

Vasúti toló pad

Ö

Kábeltartalék

X

Vasúti fordítókorong

Ö

Analóg középerősítő

Ö

Vasúti jármű mérleg

Ö

PCM regenerátor

X

Dilatációs készülék

X

Kamera

Sínkenő berendezés

X

Egyéb eszközök

Ö, T X

Ívek

X

Általános távközlési gyűjtő objektum

Forgalmi iroda ajtaja Birtokhatárjel

X T

Szelvénykő

T

Gázolaj feladó kút

?

Gázolaj lefejtő

?

Lejt törés

X

Határátkelési pont

X

Magasságjel

X

Általános pályagyűjtő objektum

X

X

ERŐSÁRAM

fűtőtest csatlakozó doboz (síndoboz) sínhőmérséklet érzékelő (hideg) (Sé, SB, SA, stb.) sínhőmérséklet érzékelő (meleg) (S1, S2, …, S6) meteorológiai vezérlő szekrény körzetvezérlő szekrény (VK vagy KV) vezérlő szekrény (VSZ) Kitérők Oszloptranszformátor-állomás (20/0.4) elosztó, főelosztó Váltófűtési transzformátor Telepített mozdonyok Megszakítók (kültéri) 1,5 kV-os elosztószekrények Csatlakozási pontok (1,5 kV) Épített előfűtő telep Vezérlőszekrények 1,5 kV-os kábel üzemi áram-visszavezető keresztátkötés üzemi áram-visszavezető hevederátkötés üzemi áram-visszavezető vezeték vagy kábel üzemi áram visszavezetésre használható sínszál

T T

X

X X X X Ö Ö, T Ö, T Ö T X T Ö T Ö X

X

Ö

X

1344


25. szám



PÁLYA

TÁVKÖZLÉS

BIZTBER

ERŐSÁRAM

KÖF kapcsoló-berendezés 10 kV földkábel Irányítástechnikai berendezés KÖF/KIF transzformátor Transzformátor állomás KÖF kapcsoló állomás Transzformátorok Mérőtranszformátor oszloptranszformátor-állomás (10/0.4) Földelő fogyasztásmérő, mérőberendezés fázisjavító berendezés Tartalék áramforrás Szünetmentes energiaellátó berendezés Nyomvonaljelző kő Nyomvonaljel ző marker kötésjelzőkő Közműalagút védőcső Kábelakna Kábelcsatorna Kábelkötés Elosztók

0,4 kV légkábel 0,4 kV légvezeték 0,4 kV földkábel Erősáram táblák Általános erősáram gyűjtő objektum

Ö X Ö Ö T Ö, T Ö Ö T Ö Ö Ö Ö T T X X X X X T Ö, T Ö Ö Ö T X

25. szám


6/2010. (IX. 10. MÁV Ért. 25.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. leltározási szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Számviteli Törvény (továbbiakban Sztv.) 14. §-ban előírtak szerint, a társaságnak a számviteli politika keretében el kell készítenie az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Jelen utasítás célja olyan eljárások és szabályok meghatározása, amelyek érvényesítése eredményeképpen a MÁV Zrt. mérlegében szereplő ill. használatában álló eszközök és források valós meglétét igazolják. A szabályzat előírásai a társaság tulajdonának védelmét, az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatását, valamint a könyvelés, illetve a nyilvántartások egyeztetése, ellenőrzése mellett a bizonylati fegyelem betartását is szolgálják. Az utasítás alapul szolgál a kapcsolódó üzleti folyamatok kialakításához, valamint azok egységes értelmezéséhez. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Jelen utasítás kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követő 1 hónapon belül alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedjen a MÁV-START Zrt. felé a vasúti személykocsik és motorvonatok, valamint a MÁVTRAKCIÓ Zrt. felé a mozdonyok leltározására vonatkozóan előírt követelmények saját szabályzataikban történő érvényesítésére. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2010. üzleti évben kell alkalmazni, az utasítás aláírását követően. Az utasítás annak visszavonásáig, hatályon kívül helyezéséig érvényes. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A számviteli szervezet vezetője.

1345

3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK LELTÁR A Sztv. 69. §. (1) bekezdésének értelmében a könyvek üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell öszszeállítani – és a törvény előírásai szerint megőrizni –, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a társaságnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben, illetve ha a mennyiség az adott eszköz vagy forrás vonatkozásában nem értelmezhető csak értékben. Tehát a leltár a társaság eszközeiről és forrásairól egy adott időpontra vonatkoztatva, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségben és értékben (ill. csak értékben) készített tételes kimutatás. LELTÁROZÁS Leltározás alatt a MÁV Zrt. tulajdonában és birtokában (használatában), kezelésében lévő (értve ez alatt az állami tulajdonú, MÁV vagyonkezelésében lévő ill. idegen tulajdont képező) eszközök és azok forrásai (aktívák és passzívák) számbavételét és a valóságban meglévő állományuk megállapítása érdekében végzett tevékenységet értjük. A leltározás minden esetben olyan szervezett tevékenység, amely eredményeképpen a résztvevők személye és a leltározási tevékenység keretében tett megállapítások hitelt érdemlően bizonylatolásra kerülnek és utólag is megállapíthatók. A leltározás során ellenőrizni kell, hogy a társaság nyilvántartásában szereplő tételek ténylegesen megvannak (valósan fellelhetőek ill. fennállnak), az adott eszközhöz, vagy forráshoz kapcsolódó elszámolások valós tényeken alapulnak és, hogy a nyilvántartási értékük nem helytelen-e. A leltár kiértékelés alatt azt kell érteni, hogy a leltározási tevékenység eredményeként meg kell állapítani: • az elszámolási hibákat, amelyek téves mennyiségben vagy értéken történő nyilvántartáshoz vezettek, • a többleteket és hiányokat, • a hibás elszámolás, a csalás és egyéb jogellenes magatartás miatti felelősséget, • a nyilvántartások helyesbítésére vonatkozó javaslatot, • a vezetői intézkedésre, felelősségre vonásra, büntető intézkedésre (feljelentésre) vonatkozó javaslatot. LELTÁROZÁS TÁRGYA A leltározott eszközök lehetnek anyagi eszközök, amelyek jellemzője, hogy tárgyiasult formában léteznek, ténylegesen megszámlálhatók és mérhetők, valamint fizikai jellemzőkkel bírnak, nyilvántartásuk mennyiségben és értékben történik, valamint lehetnek nem anyagi eszközök, amelyek nem rendelkeznek az anyagi eszközökre jellemző tulajdonságokkal és nyilvántartásuk csak értékben történik. Az anyagi eszközöket tényleges mennyiségi és értékbeni felvétellel lehet és kell leltározni, míg a nem

1346


anyagi eszközöket egyeztetéssel történő leltározással lehet és kell leltározni. A leltározás tárgya lehet: • egy adott szervezet nyilvántartásában, használatában (állagában) álló vagy számadásába tartozó összes eszköze (leltározási egység), • egy anyagilag felelős személy használatában álló öszszes eszköze, • egy adott eszközcsoport vagy eszközfajta, függetlenül a nyilvántartó, számadó vagy használó szervezettől, vagy az anyagilag felelős személytől, • a leltározási ütemtervben vagy a rendkívüli leltározás elrendelésében szereplő jól meghatározott egyéb eszközkör. LELTÁROZÓ A fogalom személyt jelöl. A leltározó az a személy, aki a leltározás során végrehajtja az eszközök számbavételét, és tényleges megszámlálás, mérés útján (anyagi eszközök esetében), vagy egyeztetés végrehajtásával (jellemzően nem anyagi eszközök esetében) rögzíti azok valósan fellelhető, fennálló állományát. A leltározó lehet ilyen beosztásban (feladatkörben) foglalkoztatott munkavállaló, de lehet a nyilvántartást végző számadó is, ha az elkülönül az anyagilag felelős munkavállalótól. ÁLLAGBANTARTÓ A fogalom szervezetet jelöl. Az állagbantartó szervezet az a szervezet, amelyik kódján az eszköz a könyvviteli és egyéb eszköz nyilvántartásokban szerepel. A számviteli elkülönítési és gazdálkodási szempontból is fontos, hogy az állagbantartó szervezetek azonosak legyenek az eszközt használó vagy jellemzően ill. többségében használó szervezettel. SZÁMADÓ A fogalom személyt jelöl. A számadó az a személy aki az adott eszköz nyilvántartásáért, az eszköz kezelésével összefüggő feladatokért felel. A számadó felel az eszköz meglétének ellenőrzéséért (leltározás), az eszközzel kapcsolatos változások bizonylatolásáért, a különféle nyilvántartások (számviteli, adó, műszaki) történő adatbejelentésekért, a nyilvántartások vezetéséért. Egy adott szervezet állagában lévő valamennyi eszközt számadóhoz kell rendelni. A számadónak megfelelő szakismerettel és/vagy az eszközzel végzett tevékenység megfelelő ismeretével, valamint az elszámolások végzéséhez szükséges ismeretekkel is rendelkeznie kell. SZÁMADÓ SZERVEZET A fogalom szervezetet jelöl. A számadó szervezet az a szervezet, amelyet egy állagbantartó szervezet bíz meg a számadói feladatok ellátásával. A számadó szervezet az állagbantartó szervezet eszközeit számadókhoz rendeli úgy, hogy valamennyi eszköz esetében a számadó azonosítható legyen. Amennyiben az állagbantartó szervezet

25. szám

nem bíz meg egy másik szervezetet a számadói feladatokkal, akkor a számadói feladatokért az állagbantartó szervezet a felelős. A számadó szervezet úgy kell meghatározni, hogy adott eszközök vonatkozásában olyan szervezet lássa el a számadói feladatokat, amelyen a megfelelő szakismerettel rendelkező dolgozók (számadók) vannak. ANYAGILAG FELELŐS A fogalom személyt jelöl. Anyagilag felelős személy az a személy, akire az adott eszköz megőrzését, állagának védelmét rábízták. Az anyagilag felelős személy, amennyiben az értelmezhető, az eszközt személyesen használó személy. A nem személyes használatba adott, vagy nem konkrét személyre bízott eszközöknél az anyagilag felelős az ilyenként megbízott egyéb személy. Ha egy szervezet használatában lévő eszköz vonatkozásában nincs megbízott anyagilag felelős, akkor a szervezet vezetője az anyagilag felelős. FORDULÓNAP A leltár fordulónapja azt a dátumot – előre meghatározott határnapot – jelöli, amelyre vonatkozóan az eszközök és források számbavétele megtörténik. A leltározás során biztosítani kell, hogy a leltározott eszközökben a leltározás időtartama alatt változás ne következzen be. A leltározás időtartama alatt elháríthatatlanul bekövetkezett eszközváltozásokat – bizonylati alátámasztással – a fordulónapra kell kiegészíteni, illetve visszavezetni. A leltározás elrendelésekor a fordulónapot mindig meg kell határozni. Amennyiben a leltározás valamilyen döntés, átadás-átvétel vagy más tranzakció előkészítése érdekében történik, a fordulónapot úgy kell megválasztani, hogy a leltár alkalmas legyen annak alátámasztására. Egyéb esetekben úgy kell megválasztani, hogy egy adott hónap utolsó naptári napjára essen. SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS Számviteli nyilvántartás alatt minden esetben a GIR Főkönyvet, illetve a GIR analitikus moduljait értjük. LELTÁRKÜLÖNBÖZET A leltárkülönbözet a leltározás során talált, megállapított tényleges mennyiség és a könyvviteli nyilvántartás adatai közti különbözet. A leltárkülönbözet értéke a mennyiségi különbözet hiány esetében a nyilvántartási áron, többlet esetében a piaci értéken számított értéke. A megállapított különbözet (eltérés) okait vizsgálni kell, a kompenzálható, illetve a téves adminisztrációból, téves könyvelésből eredő hibákat ki kell szűrni és helyesbíteni. Az ezt követően fennmaradó, ismeretlen okból származó eltérések minősülnek végleges leltárhiánynak vagy leltártöbbletnek, amely eltéréseket az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban át kell vezetni. Leltárhiánynak minősül – a Munka Törvénykönyvében (továbbiakban, helyenként Mt.) előírtak alapján – a szabályszerűen átadott és átvett eszközökben keletkezett leltárkülönbözetnek, a természetes mennyiségi csök-

25. szám


kenés és a kezeléssel járó veszteség (továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség, káló) mértékét meghaladó része, azaz a normán felüli rész, amelynek okait megállapítani nem lehet, ismeretlen okból keletkezett. Mindazon hiány, amelynek oka ismert, nem tekinthető leltárhiánynak! Leltártöbblet keletkezik akkor, ha az eszközök leltározás során megállapított tényleges mennyisége magasabb a nyilvántartásban szereplő mennyiségtől, és az eltérés okait megállapítani nem lehet, ismeretlen okból keletkezett. A leltári többletet, mint fellelt eszközt a leltárfelvétel időpontjában meglévő piaci értéken kell az eszközök között állományba venni és leltári számmal, cikkszámmal (azonosítóval) ellátni. Kompenzálás alatt általánosságban beszámítást, vagy betudást kell érteni, ami azonos anyagoknál és áruknál (azonos cikkcsoportba tartozó, megközelítőleg hasonló értékű, rendeltetésű, ezért összetéveszthető, felcserélhető készleteknél) a leltárhiány leltártöbblettel történő kompenzálását jelenti. Az eltérések kompenzálása csak ugyanabban a raktárban, tárolási helyen, egy felelősségi körbe tartozó leltárfelvételi helyen lehetséges. Forgalmazási veszteség, káló az elkerülhetetlen természetes mennyiségi csökkenés, ami a készletek belső tulajdonságai folytán előáll, és a kezeléssel, tárolással járó veszteség. Előfordulása (elszámolása) a raktárban tárolt készleteknél jellemező. A forgalmazási veszteségért a dolgozó nem felel. A forgalmazási és raktározási veszteség normáit (elszámolható mértékét) a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének (továbbiakban, helyenként KSz.) 2. számú melléklete szabályozza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A Sztv. előírásai szerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat, mennyiségben és értékben, illetve értékben. A leltározási kötelezettség teljesítése az alábbi alapelvek érvényesülése mellett biztosítható. 4.1 A leltározás alapelvei

1347

− a MÁV Zrt. tulajdonának védelme és az anyagi felelősök elszámoltatása, − az eltérések – többletek és hiányok – feltárása, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetnek megfelelő rendezése, − a csökkent értékű, elfekvő készletek, használaton kívüli eszközök feltárása. A MÁV Zrt-nél a leltározások során készített leltárak többségében az elszámoltatás célját szolgálják, míg az év végén készített könyvszerinti leltárak rendszerint vagyonmegállapító jellegűek. A pontosan felvett és helyesen értékelt leltárak – amennyiben maradéktalanul megfelelnek a tartalmi és alaki követelményeknek – a mérleg valódiságának alapokmányai. 4.1.2 A leltározás időpontja A leltározás időpontja szerint lehet: − folyamatos, − fordulónapi, − évközi eseti leltározás (átadó-átvevő, meglepetésszerű, rendkívüli leltár). A folyamatos leltározás esetén a leltározását meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ennek előfeltétele az előírásoknak megfelelő, naprakész, a leltározás időpontjában a könyveléssel egyező analitikus nyilvántartás megléte, amely alapján a leltáreltérések azonnal megállapíthatók és rögzíthetők. A fordulónapi leltározás esetén a leltározást – a MÁV Zrt. egészére, vagy meghatározott szervezeteire egyidejűleg – előre meghatározott napon (leltár fordulónapja) kell elvégezni úgy, hogy ezzel a nappal minden leltározási kötelezettség alá eső eszköz, forrás teljes egészében leltározásra kerüljön. A fordulónap elvileg az év bármely napja lehet, azonban a zárómérleg valódiságának biztosításához az év közben végrehajtott leltárak esetében is el kell készíteni a mérleget alátámasztó, december 31-i fordulónapra vonatkozó év végi leltárkimutatást. Ez azonban nem jelenti az évközi számbavétel megismétlését – ez esetekben a mérleg alátámasztásául szolgáló leltárkimutatásként elfogadjuk a folyamatosan vezetett analitikát. A mérleg alátámasztó év végi leltárkimutatások összeállításának szabályait, tartalmi/formai követelményeit, felelőseit a mindenkori zárlati utasításban rögzítjük.

4.1.1 A leltározás célja A leltározás célja: − a helyes eszköz- és forrásállományok megállapításán keresztül az éves beszámoló tételeinek alátámasztása, a mérleg valódiságának biztosítsa, − a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzése, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése,

Évközi, eseti leltár elrendelése adott esemény bekövetkeztéhez köthető, így ütemezni nem lehet, elrendelését a körülmények teszik indokolttá. Ilyennek minősül: − Átadó-átvevő leltár, amelyre az eszközök, készletek kezeléséért felelős személy változása esetén kerül sor. Ezen leltár az átadó és átvevő elszámoltatásának, anyagi és büntetőjogi felelősségének alapokmánya.

1348


− Ellenőrző (elszámoltató) leltár, amely az anyagilag felelős személy(ek) elszámoltatására, tevékenységük szakszerűségének és gondosságának ellenőrzésére szolgál. A leltár elrendelhető a felelős kezelésében lévő teljes eszköz állományra, de részleltár formájában is. Rendkívüli esetben (betörés, elemi kár, szabálytalanság, visszaélés) soron kívül kerül elrendelésre.

25. szám

A tényleges mennyiség megállapításánál használt mellékszámítások a leltár dokumentációját képezik, azokat a leltári dokumentációhoz mellékelni kell. A már leltározott eszközöket a kettős leltározás elkerülése érdekében meg kell jelölni (jelzéssel ellátni – „L” betű –, vagy az eszközt fizikailag elkülöníteni). Mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök csoportjai jellemzően a tárgyi eszközök és készletek.

4.1.3 A leltárfelvétel módja 4.1.3.2 Egyeztetés A MÁV Zrt. a tulajdonában és használatában lévő valamennyi eszközről mennyiségi nyilvántartást vezet, és leltározásuk ütemterv alapján folyamatosan történik tényleges mennyiségi felvétellel, és a nyilvántartás adatainak egyeztetésével. A leltározás módja szerint megkülönböztetünk mennyiségi és értékbeni felvételt, egyeztetéssel történő leltározást, valamint speciális leltári módokat. 4.1.3.1 Mennyiségi felvétel Az eszköz állomány mennyiségi felvétellel történő megállapítása esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden külön leltári, vagy cikkszámmal rendelkező eszközt természetes mértékegységben tételesen kell megszámolni (megmérni) és a megállapított mennyiséget leltári, illetve cikkszám mélységig folyamatosan vezetett leltárba kell foglalni. A mennyiségi leltár során a számviteli nyilvántartás adatai a valós állapottal kerülnek összevetésre. Ez történhet: a.) Közvetlen felvétel, vakleltár útján, a nyilvántartásoktól függetlenül, a nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással. Vakleltár alatt azt értjük, amikor a leltározandó eszközök adatait egy adott helyszínen egy olyan leltárfelvételi íven vesszük fel, amelyen az eszközök adatai nem szerepelnek. A vakleltár során a leltározott szervezet, telephely vagy helyszín eszközeinek mennyiségi felvétele történik, majd a leltár kiértékelése során a mennyiségi felvétel eredménye kerül összehasonlításra a nyilvántartott adatokkal és ez alapján kerül meghatározásra az elszámolandó különbözet. Vakleltár esetén csak mennyiségi felvétel történik, ezért ilyen típusú leltározásnál a nyilvántartással való utólagos összevetés során lehet és kell meghatározni a többletek, ill. a hiányok értékét. b.) A nyilvántartások alapján végrehajtott egyeztetés útján, amikor is az analitikus nyilvántartásokban rögzített mennyiség a felvétel alkalmával kerül összehasonlításra a talált mennyiséggel. A mennyiségi számbavétel során meg kell határozni az eszköz valós mennyiségét (jellemző mérőszámmal), továbbá az értékét jelentősen befolyásoló egyéb tulajdonságait (műszaki állapot, terhelések, korlátozások, kapcsolódó jogok, használhatóság mértéke, használat szükségessége), valamint a gazdaságossági, műszaki szempontból felmérendő egyéb tulajdonságait és ezek nyilvántartott adatoktól való eltéréseit.

A ténylegesen nem mérhető, meg nem számolható eszközöket és forrásokat egyeztetéssel történő felvétellel, bizonylatok, okmányok alapján kell leltározni. Az egyeztetéssel történő leltározás során meg kell állapítani a leltározott eszköz és forrás értékét, és az értéket befolyásoló, valamint a valóságban fennálló tények ellenőrzéséhez szükséges információkat és ezek eltérését a nyilvántartott adatoktól. Az egyeztetés, mint leltárfelvételi mód megvalósulhat • belső egyeztetés útján – amikor a számviteli nyilvántartás adatai a saját belső analitikus nyilvántartásokkal, a könyvelés helyességét igazoló, annak valós voltát alátámasztó kimutatásokkal kerülnek egyeztetésre; • külső megerősítés útján történő egyeztetéssel – amikor a számviteli nyilvántartás adati külső, hitelt érdemlő okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla kivonatok, egyeztető levelek, stb.), nyilvántartással (földhivatali adatok) kerülnek összevetésre. Az egyeztetés módszere alkalmazható a csak értékben kimutatott eszközök és a források számbavétele során, így egyeztetéssel kell leltározni: − a követeléseket, − kötelezettségeket, − időbeli elhatárolásokat, − a mennyiségi felvétellel nem leltározható egyéb eszközöket és forrásokat. 4.1.3.3 Szokásostól eltérő leltárak Az önrovancsolás az anyagilag felelős munkavállaló(k) (illetve számadók) által saját hatáskörben végrehajtott mennyiségi felvétel, az általuk kezelt és nyilvántartott anyagok, eszközök tekintetében. Az önrovancsolás célja a vagyonvédelem megszilárdítása és a felelős munkavállaló(k) felkészülése a leltározásra. Meglepetésszerű leltározás Az utasítás végrehajtása szempontjából meglepetésszerű leltározás alatt meglepetésszerűen végrehajtott eszköz (készlet) felvételét kell érteni. A végrehajtás időpontját előre csak a leltározással megbízott munkavállalóval szabad közölni. Az eszközök leltározása tényleges felmérés alapján a nyilvántartások adataitól függetlenül, azokkal utólagos összehasonlítás útján történhet.

25. szám


A meglepetésszerű leltározás célja a tulajdon fokozott védelmének biztosítása, a valóságos mennyiségek megállapítása, valamint az anyagilag felelős munkavállalók elszámoltatása. Rendkívüli leltár Rendkívüli leltározásnak olyan leltározást kell tekinteni, amelyet a leltározási ütemtervtől eltérő időpontban rendel el az arra illetékes vezető. A rendkívüli leltározás célja – mint minden leltározásnál – elsősorban a valóságos eszköz mennyiségek megállapítása, de a rendkívüli leltározás elrendelésének különleges okai lehetnek, ilyen pl. a MÁV Zrt. tulajdon sérelmére elkövetett cselekmény, elemi kár, vagy az anyagilag felelős személy tekintetében beálló változás (átadás-átvétel), a szervezetek átalakításával, vagy adott eszközök tömeges elidegenítésével, felhasználásuk céljában, körülményeiben beálló jelentős változás, stb. esetén. 4.1.4 A leltárral szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények Tartalmi követelmények: − teljesség: a leltárnak a társaság valamennyi (ill. az adott leltár vonatkozásában érintett, annak hatálya alá tartozó vagyonkör) eszközét és forrását tételesen kell tartalmaznia függetlenül attól, hogy azok a leltározás időpontjában a társaság birtokában vannak-e, vagy idegen helyen tárolnak; − a valódiság: mintegy előfeltétele a mérleg valódiságának, azt jelenti, hogy minden leltárnak a valóságot – a tényleges fellelt mennyiségét és a helyesen megállapított értékét – kell tükröznie; − a világosság: e követelmény értelmében a leltárnak az eszközöket tárolási helyenként (leltározási egységenként), ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia, biztosítva ezzel az áttekinthetőséget, és a helyes értékelés lehetőségét. Az egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni (kompenzálni) csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően, a felelősség megállapítása során szabad. A leltár alaki követelményei: A leltárfelvételi bizonylatok és dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) előírás szerinti, egyértelmű és hiánytalan kitöltése, a szükséges záradékok (felelősségi nyilatkozatok stb.) megléte és csatolása, valamint a leltározási okmányok aláírása. A leltárkimutatás analitikus nyilvántartásokkal való egyértelmű összevethetőségét mind a mennyiségi, mind az egyeztető leltárak esetében biztosítani kell. A leltárnak tartalmaznia kell: − a leltárfelvétel helyének – a leltározási egységnek – a megjelölését, − a leltár fordulónapját, valamint a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját,

1349

− a leltározott vagyonkör (eszközök, ill. források) meghatározását, − a leltár során felhasznált bizonylatok sorszámát, − a leltárban szereplő eszközök, források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, − a leltáreltérések kimunkálását, az eltérések vizsgálatának dokumentációit, a hiányok, többletek megállapítását és azok elszámolását. − a leltározás végrehajtásáért felelős, valamint számadásra kötelezett személyek aláírását. 4.2 Leltározási kötelezettség A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak leltározási kötelezettségét a leltározási szabályzat 1. számú melléklete részletezi. A vagyonelemek leltározásának speciális, gyakorlati vonatkozású végrehajtási szabályait – jelen utasításban rögzített számviteli elvek szellemében – az alábbiakban megnevezett szervezetek saját hatáskörű rendelkezésben, jelen utasítás hatályba lépését követő 3 hónapon belül a következők szerint kell szabályozzák: − Immateriális javak közül a szoftverek számbavételének szabályait az Infokommunkációs Igazgatóság határozza meg; minden más immateriális jószág tekintetében a számadó szervezet hatásköre a szabályzat elkészítése. − Cargotól technikai szervezet kódon (60285) itt maradt számítástechnikai eszközök leltározását az Infokommunkációs Igazgatóság szabályozza. − Földterületek vonatkozásában – állami és saját tulajdon is – a szabályozásért felelős az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság. − Az állami vagyon részét képező, és a Pályavasút főkönyvében kimutatott eszközök számbavételét (kivéve a földterület) a Pályavasúti Üzletág szabályozza. − A Pályavasút főkönyvében, nem technikai szervezet kódon (60814,60830,60848,60855,60863) lévő épületek leltározását a Pályavasúti Üzletág szabályozza, minden más épület vonatkozásában az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság az illetékes. − Vasútüzemi építmények leltározását a Pályavasúti Üzletág szabályozza. (2121, 2122 és 2141,2142 kezdetű számjegyzéki számok). − A közművek számbavételét az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság szabályozza. (2221,2222 és 2223 kezdetű számjegyzéki számok). − Minden más építmény tekintetében, amennyiben az eszköz a Pályavasút főkönyvében van, úgy a szabályozást a Pályavasúti Üzletág készíti, egyéb főkönyvek vonatkozásában a szabályozás az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság hatáskörébe tartozik. − Technikai szervezeti kódon nyilvántartott, itt maradt vasúti teher kocsik (59337) leltározásáról a szabályzatot a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (továbbiakban, helyenként BKSZE), míg az itt maradt

1350


személykocsik (59345) leltározásáért a MÁV-START Zrt. felelős. − A mozdonyok leltározásának szabályozásáért felelős MÁV-TARKCIÓ Zrt. − Minden más gép, berendezés, jármű, illetve saját tulajdonú eszköz, valamint az idegen tulajdont képező (bérelt) eszköz vonatkozásában: • amennyiben az állagbantartó szervezet azonos a számadó (nyilvántartó) szervezettel, a szabályozást az állagbantartó készíti el; • amennyiben az állagban tartó és a számadó szervezet eltérő, úgy a számadó szervezet felelős a szabályzat elkészítéséért. − Beruházások leltározásának szabályozásáért felelős a BSZE. − Raktári készletek leltározásának szabályozásáért felelős a BKSZE. − Egyéb, saját hatáskörben nyilvántartott anyagok vonatkozásában felelős a számadó szervezet. − Munkavállalókkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek leltározásáért felelős a Humánerőforrás Igazgatóság − Részesedések, saját részvények, üzletrészek leltározásáért felelős a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság. − Az értékpapírok, pénztári pénzkészlet, valamint kölcsönök és hitelek leltározásának szabályozásáért felelős a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály − A zárómérleget alátámasztó év végi leltárkimutatások összeállításának szabályait, követelményeit, valamint a fentiekben fel nem sorolt eszközök és források leltározásának végrehajtási szabályait a Számviteli szervezet a zárlati utasítás keretében szabályozza. Az adott leltározást elrendelő szabályzatban meg kell határozni • a leltározás pontos ütemtervét – az ütemtervet az időszaki követelményeknek megfelelően, a könyvviteli zárlati határidőkre is tekintettel kell összeállítani úgy, hogy a leltár eredménye a zárlati időpontig a könyvekben is átvezetésre kerülhessen (a leltár lezárása záros határidőn belül meg kell történjen); • a felkészülés feladatait, a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeit; • a számbavétel folyamatát; • a kiértékelés, valamint eltérések vizsgálatának menetét; • a DHL szerinti döntéshozó felé történő jelentési kötelezettséget, továbbá • a szabályzat ki kell térjen a számviteli szervezet felé történő adatszolgáltatásra; • a leltári eltérések analitikus, főkönyvi nyilvántartásban történő átvezetésére. A leltározandó eszközök és források számbavételének alapvető szabályait az alábbiakban részletezzük:

25. szám

4.2.1 Immateriális javak leltározása Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Az immateriális javak leltározása a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel történik, december 31-i fordulónappal. A leltárfelvétel csoportjai: • alapítás-átszervezés aktivált értéke • kísérleti fejlesztés aktivált értéke • vagyoni értékű jogok (a nem ingatlanhoz kapcsolódó jogok pl. szellemi termékek (szoftverek) felhasználási joga, licencek) • szellemi termékek (pl. szoftver termékek) • üzleti vagy cégérték A leltározása a könyvekben, az analitikus nyilvántartásokban lévő értékek azonosítását és egyeztetését jelenti. Ennek keretében az alapul szolgáló dokumentációk meglétének, teljességének az ellenőrzését is végre kell hajtani. Mennyiségi felvétel az ipari minták, szoftvertermékek, vásárolt szabadalmak, licencek esetében alkalmazható. A leltár értékelése a fordulónap szerinti értéken kell, hogy megtörténjen. 4.2.2 Tárgyi eszközök és tartozékok leltározása A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Az eszközkör leltározása mennyiségi felvétellel – ill. egyeztetés útján, az utasítás 1. számú mellékletében elírtak szerint – történik, amit a műszaki adatok, jellemzők felsorolásával, a tartozékok számbavételével kell végrehajtani. A tárgyi eszközök leltározásának minden esetben ki kell terjednie az előírások szerint a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásba vett tartozékaira is, továbbá számba kell venni az idegen tulajdont képező tárgyi eszközöket is, amelyeket a leltárban külön leltárfelvételi íven kell szerepeltetni. Az idegen tulajdonú eszközök esetében a leltározás időpontját az idegen szerv képviselőjével előzetesen egyeztetni kell és megbízottját a leltározáshoz meg kell hívni.

25. szám


Tartozékok leltározása A tartozékok olyan, önmagukban nem üzemeltethető eszközök, amelyeket a tárgyi eszköz előállítása során nem építettek be, de az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához, a környezet védelme vagy egyéb szempontból használatuk szükséges. Azok a tartozékok, amelyek egy-egy konkrét tárgyi eszközhöz kapcsolódnak (egybeépítve, összeszerelve vagy összeszerelés nélkül) a tárgyi eszközzel együtt alkotnak egy leltárfelvételi egységet, így azok értéke az eredeti tárgyi eszköz értékét növeli, az eszköz bruttó értékében megjelenik. A leltárfelvétel csoportjai: – Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érétkű jogok – Műszaki és egyéb berendezések, gépek, járművek – Beruházások Az eszközök leltározásakor különösen fontos, hogy a fizikai számbavétel alkalmával az eszköz állapot vizsgálata is megtörténjen. Ennek során fel kell mérni, hogy van-e olyan körülmény, ami az adott eszköz vonatkozásában terven felüli leírást indokol, illetve meg kell jelölni azon eszközöket is, amelyeket selejtezésre javasolnak – a javaslat mellet minden esetben indoklás is kell, szerepeljen. (pl.: fölösleges stb.) Fenti megállapítások a felvételi íven is rögzítésre kell kerüljenek, dokumentálásukat a leltározás során végre kell hajtani. 4.2.2.1 Ingatlanok (földterület, épület, építmény) Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok olyan jogok, amelyek nem a vállalkozás tulajdonát képezik, de tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A leltározást mennyiségi felvétel, illetve egyeztetés útján, nyilvántartási egységenként kell elvégezni. A leltározás során minden egyedileg nyilvántartott magasépítményről, alépítményről, műtárgyról és vezetékről külön tartozék jegyzéket kell 2 példányban kiállítani. Ingatlanok leltározási kötelezettsége az alábbi eszközökre terjed ki: − földterület, telek, telkesítés; − épületek, épületrészek; − építmények, ezen belül ¾ földfeletti és földalatti tárolótartályok, ¾ utak-terek, ¾ vasúti pályák, kitérők, transzformátor állomások, ¾ alépítmények, felépítmények, ¾ műtárgyak, ¾ erős és gyengeáramú vezetékek, ¾ csatornák, csővezetékek; − egyéb építmények;

1351

továbbá az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezen eszközök tulajdoni hányadára, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra. Az ingatlanok leltározása ki kell, hogy terjedjen az idegen tulajdont képező (bérbe vett) eszközökre is. Ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok csoportjai: − földhasználat, − haszonélvezet és használat, − bérleti jog, − szolgalmi jog, − ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (vízközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia, hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozás díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, − vagyonkezelői jog, − idegen tulajdonon bejegyzett jog − egyéb ingatlanhoz kapcsolódó jogok. 4.2.2.2 Berendezések, gépek, járművek A műszaki berendezések, gépek, járművek (üzemi eszközök) között kell nyilvántartani – alapzatukkal, tartozékaikkal, valamint kapcsolódó berendezéseikkel együtt – a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló − erőgépeket, − műszereket, szerszámokat, − szállítóeszközöket, − hírközlő berendezéseket, − számítástechnikai eszközöket, − vasúti, közúti, vízi közlekedési eszközök, járművek; − egyéb gépeket, berendezéseket, valamint − a fenti csoportba tartozó, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek (üzemkörön kívüli eszközök) közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett – a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó – gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a társaság tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgálják. E csoportokba tartozó eszközök jellemzően az alábbiak: − egyéb üzemi gépek, berendezések, felszerelések, járművek; − irodai, igazgatási berendezések, felszerelések; − üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint − a fenti csoportba tartozó, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

1352


A berendezések, gépek, járművek leltározását mennyiségi felvétel útján, helyszíni felvétellel kell elvégezni. A leltározás során az eszköz tartozékainak adatait is rögzíteni kell. Az eszközök leltározása ki kell, hogy terjedjen az idegen tulajdont képező (bérbe vett) eszközökre is. 4.2.2.3 Beruházások, felújítások A MÁV Zrt. szervezeteinek beruházásairól, beruházási egységenként a BSZE-nek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, ami szorosan kapcsolódik a könyvviteli nyilvántartás főkönyvi számláihoz. Az analitikus nyilvántartás helyességét a pénzügyi és műszaki teljesítések, valamint a főkönyvi számlák alapján, folyamatosan ellenőrizni kell. A beruházások leltározását az analitikus nyilvántartás alapján – a december 31-i állapotnak megfelelően –, egyeztetéssel kell végrehajtani. A leltárban minden egyedileg azonosítható beruházást külön kell szerepeltetni. A beruházások leltározása kiterjed a tényleges (nyilvántartott) állományára, beleértve mind a más társaságok (idegen kivitelezők) által a saját társaságban végzett számlázott (elszámolt) munkákra, mind a saját rezsis beruházásokra, továbbá a szünetelő és leállított, valamint a leltározás időpontjáig műszakilag befejezett, de üzembe nem helyezett beruházásokra. A leltározás, illetve az egyeztetés során ellenőrizni kell továbbá azt is, hogy a folyamatosan beszerzett tartozékok és más jellegű tárgyak hiánytalanul megvannak-e. A befejezetlen beruházások leltárát a beruházási jelzőszámok emelkedő sorrendjében – azon belül a mindenkor érvényben lévő Beruházási Utasítás ide vonatkozó pontjai szerint – kell összeállítani, és az egyes jelzőszámokhoz tartozó tételeket beruházási jelzőszámonként különkülön is összesíteni kell. 4.2.3 Készletek leltározása A készletek olyan forgóeszközök, amelyek részben vásárlás útján, részben saját előállítással kerülnek a társaság tulajdonába, és amelyek a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig szolgálják. A készletek között mutatjuk ki azokat az eszközöket is, amelyek a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolásra kerültek. A vásárolt készletek leltározási csoportjai: – a termék előállítás vagy szolgáltatásnyújtás során felhasználásra kerülő anyagok, – a továbbértékesítési céllal beszerzett, változatlan formában továbbadott készletek – azaz áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek. A saját termelésű készletek leltározási csoportjai: – befejezetlen termelés, félkész termék – a már elkészült késztermék.

25. szám

A leltározás szempontjából a fenti besoroláson túl, a következő készletfogalmak meghatározása is lényeges: Felesleges (immobil) készleteknek nevezzük azokat a készleteket, − amelyek a megállapított maximális készletnorma szerinti készletmennyiséget meghaladják; − amelyből felhasználás 6 hónapon át egyáltalán nem, vagy csak a készlethez viszonyítva egész csekély mértékben történik kivéve, ha a készlet terv szerint 6 hónapon belül felhasználásra kerül; − azokat a készleteket, amelyeket a készletgazdálkodó nélkülözhetőnek (feleslegesnek) nyilvánít. Inkurrens készletnek a sem belföldön, sem külföldön nem értékesíthető, korszerűtlen stb. anyagokat, alkatrészeket kell tekinteni. Csökkent értékű készletnek kell tekinteni azokat a készleteket, amelyek − előállításakor vagy később fizikai, kémiai behatás következtében teljes értékükből veszítenek; − rendeltetésszerűen még felhasználhatóak, de műszaki elavultság, minőségi romlás, raktározás közben előállt szennyeződés, korrodálódás következtében eredeti értékükből veszítettek; − értékesítésük csak csökkent áron lehetséges. A csökkent értékű készletek feltárását – a BKSZE megfelelő műszaki képzettségű munkavállalója segítségével – év közben folyamatosan kell végezni, s leértékelés alkalmával ezen készleteket figyelembe kell venni. Amennyiben a leltár során csökkent értékű készletek is feltárásra kerülnek, úgy azokat a leltározás során el kell különíteni, és külön leltározási íven összesíteni. Készletek leltározási kötelezettsége: – A raktári készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, késztermékek) leltározását évente, mennyiségi felvétellel kell végrehajtani. − A kihelyezett (alnaplós) készleteket a készletező egység leltározásakor kell mennyiségi felvétellel leltározni. − Közös raktárak esetén – akár két külön MÁV szervezeti egység, akár nem MÁV szervről van szó – a közös raktárakban tárolt készleteket azonos időpontban, minkét fél képviselőjének jelenlétében kell mennyiségi felvétellel leltározni. − Azokat a raktárból kivételezett anyagokat, amelyeken a technológiai folyamatban (javítás, szerelés során stb.) előírt munkát elkezdték, de befejezetlen termelésként még nem kerülhetnek nyilvántartásba vételre – „O” készültségű anyagoknak kell minősíteni. A „O” készültségű anyagokat év végén, december 3l-i fordulónappal kell leltározni. − A bérmunkára (megmunkálásra) átadott anyag a bérmunkát végeztető társaság tulajdonát képezi. A bér-

25. szám


munkát végző a megmunkálásra átadott anyag felhasználásáról a szerződésben rögzített módon és időben köteles elszámolni. Az elszámolás kiterjedhet az előállított megmunkált anyag vagy termék mennyiségére, a gyártás közben keletkezett hulladékra, selejtre is. Az anyagelszámolás során mutatkozó hiányokért a bérmunkát végző szerv anyagi felelőséggel tartozik, azaz hiány esetén meg kell térítenie annak értékét. − A bérmunkára (feldolgozásra és javításra) átvett készleteket, eszközöket – a bérmunkát, javítást végeztető gazdálkodó szerv írásbeli megkeresése alapján – a bérmunkát végző szerv december 31-i fordulónappal menynyiségi felvétellel köteles leltározni. A leltárfelvétel bizonylatának másolatát a leltárfelvételt követő 10 napon belül a bérmunkát végeztető gazdálkodó szervnek meg kell küldeni. − A bérmunkára átadott, illetve átvett készletekről, cégenkénti bontásban, mennyiségben és értékben nyilvántartást kell vezetni a megmunkálás időpontjáig. − Idegenek tulajdonát képező készleteket (bizományosi/letéti raktárak készletei) december 31-i fordulónappal kell leltározni, értékelését szerződésben szereplő áron – szerződött ár hiányában MÁV aktuális nyilvántartási áron, ill. ha nem áll rendelkezésre MÁV ár, akkor ennek hiányában piaci értéken – kell végrehajtani. Az idegenek tulajdonát képező, de a MÁV birtokában lévő készletek értékét a mérlegben kimutatni nem lehet, ezen eszközök értékét a „O”-ás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. − Az úton lévő készletnek kell tekinteni azokat az anyagokat, árukat, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye az eladó telephelye (így a tulajdonos változás és a birtokbaadás időpontja eltér egymástól), a szállító a készletet a mérleg fordulónapjáig kiszállította, de az a MÁV-hoz még nem érkezett meg, az anyag raktári bevételezése még nem történt meg. Az úton lévő vásárolt készleteket év végén a rendelkezésre álló számla (egyéb adatok) alapján kell leltározni, és elkülönítetten kimutatni. Az import tételek közül azokat kell úton lévő készletnek tekinteni, amelyeknél a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és az erről szóló értesítés (számla, szállítólevél stb.) a mindenkor zárlati utasításban foglalt számla befogadási határidőig beérkezik. − Saját tulajdonú, idegen helyen tárolt készleteket fordulónappal, a két fél megállapodása szerint kell leltározni. A leltár másolati példányát ellenőrzés céljából a tároló vállalkozásnak meg kell küldeni. A leltározás során feltárt mennyiségi különbözeteket megállapodás szerint (a felek közt létrejött tárolási szerződésben foglaltakra tekintettel) kell elszámolni. − A polgári védelmi anyagokat, eszközöket évente, mennyiségi felvétellel kell leltározni. − A polgári védelmi anyagok, eszközök leltározását végző csoportban polgári védelmi feladatkörrel megbízott munkavállaló, és a Biztonsági Igazgatóság kijelölt munkatársa is részt kell vegyen.

1353

− Az első kiszerelési anyagokat az év utolsó munkanapján (mint fordulónapon) mennyiségi felvétellel kell leltározni. − A befejezetlen termelést évente egyszer, az év utolsó napjával mennyiségi felvétellel – a készültségi fok alapján – a nyilvántartásoktól függetlenül kell leltározni. 4.2.4 Pénzeszközök leltározása A Sztv. értelmében a pénzeszközök a készpénz, a csekkek és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A pénzeszközök leltározását a társaság Pénzkezelési szabályzatában előírtak szerint kell végrehajtani. A pénztár és csekkek állománya mennyiségi felvétellel, míg a bankbetétek egyeztetés útján kerülnek számbavételre. − A készpénz és csekk leltározása során a mindenkori készpénz helyességének megállapításához a Sztv.-ben meghatározott alapbizonylatok, alapokmányok feldolgozásával készített pénztárnapló, pénztárkönyv, pénztári bizonylatok adatait kell az egyeztetésnél figyelembe venni. Az idesorolandó alapbizonylatok a pénztári kiadási a pénztári bevételi bizonylatok, melyek előre sorszámozottak és szigorú számadásra kötelezettek. − A pénztári pénzkészletet a tárgyév utolsó napján – a napi zárlat elkészítését követően – számlálással kell ellenőrizni, és a fellelt összeget a könyvelési adatokkal egyeztetni kell. − A bankbetétek leltározása az egyes bankszámlákat vezető bankok által megküldött utolsó számlakivonat alapján, a kivonat és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetésével történik. Pénztár pénzkészletének leltározása: A pénztárak (házi/valuta) pénzkészletét az év utolsó munkanapján kell leltározni. A leltározást a pénztárosnak és pénztári ellenőrnek együttesen kell elvégeznie. A pénztár december havi leszámolását úgy kell elkészíteni, hogy a leszámolási időszak a leltározás időpontjával végződjék, vagyis a leszámolásnál kimutatott maradvány összege a leltározásnál megállapított pénz/valuta készlettel megegyezzék. A leltározást a pénztárosnak és pénztári ellenőrnek együttesen kell elvégeznie. A leltározásról 2 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − a pénztár megnevezését, − a leltározás időpontját (év, hó, nap, óra), − a leltározást végző munkavállalók nevét, munkakörét, − talált pénzkészlet összegét címletek szerint részletezve, − annak megállapítását, hogy a pénzkészlet őrzése biztonságos-e, − annak megállapítását, hogy a pénzkészlet kezelése a Pénzkezelési szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik-e,

1354


− az esetleges hiány vagy többlet megállapítását a pénztári napi jelentés és egyéb okmányok alapján, − amennyiben mellékletek is csatolásara kerülnek, úgy az erre történő hivatkozás, − a leltározással kapcsolatos észrevételeket, − a leltározást végző munkavállalók aláírását. A leltározási jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a pénztáros indoklását az esetleges eltérésekről. A leltározási jegyzőkönyv első példányát mellékleteivel együtt át kell adni a szervezeti vezetőnek. A jegyzőkönyv másolati példányát a pénztárnak 10 évig kell megőrizni. 4.2.5 Egyéb eszközök és források leltározása Az alábbiakban részletezett vagyonelemek (nem anyagi eszközök) leltározása jellemzően egyeztetéssel, december 31-i fordulónappal történik – az eszközök és források értékelésére vonatkozó előírásokat a Sztv. előírásain túl, a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata rögzíti. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket mutatjuk ki (részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök) amelyeket a társaság azzal a céllal fektetett be, hogy tartós jövedelemre tegyen szert, illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőségeket érjen el. Az eszközök leltározása december 31-i fordulónappal, az analitikus nyilvántartások egyeztetése útján, a nyilvántartást alátámasztó alapdokumentumok, okiratok, értékjegyek adatainak, továbbá a kölcsönt kezelő pénzintézet kivonata, adóslista stb. alapján történik. Követelések leltározása Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a MÁV Zrt. által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések. Leltározásuk a mérleg fordulónapjával az analitikus nyilvántartások egyeztetése alapján történik – kivéve a partner egyenlegek, melyek esetében az alábbiakban részletezettek szerint, tételesen, adósonként és ezen belül számlánként kerül sor az egyeztetésre. A leltárba csak az adós által elismert követelés vehető fel. Ha az adós a követelés összegét nem ismeri el, vagy csak részben fogadja el, az el nem ismert összeget a leltárba külön kell felvenni, és a Sztv. előírásainak megfelelően kezelni. Az eltérést a mérlegkészítés időpontjáig rendezni kell, a nyilvántartásokat az elfogadott módosításokkal javítani kell.

25. szám

Az egyeztetés: – Partner egyenlegek egyeztetése (vevők) 1) A konszolidálásba teljes körűen bevont leányvállalatok közül a kiemeltek körében (START, TRAKCIÓ, GÉPÉSZET) a nyitott tételek egyeztetésére havonta kerül sor. 2) A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozásokkal negyedévente kerül sor a nyitott vevőkövetelések, adott előlegek, egyéb követelések, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolások egyeztetésére. 3) Minden társaságot illetően szeptember 30-i fordulónappal kerül sor a teljes körű partner egyenleg egyeztetésre – ezen egyeztetést tekintjük az év végi mérleget alátámasztó egyeztetésnek. December 31-i fordulónappal az 1) és 2) pontokon kívül a könyvvizsgáló által kiválasztott partnerek egyeztetése is megtörténik. − a költségvetéssel és adóhatóságokkal kapcsolatos követelések esetén az év utolsó napjával, az adóelszámolási bizonylatok, kivonatok, adófolyószámla, értesítések, adóbevallások alapján történik; − a pénzintézetekkel (ideértve a biztosító intézeteket is) szemben fennálló MÁV Zrt. követelések esetén az év utolsó napjával, a bankszámlakivonatok és értesítések alapján történik; − a munkavállalókkal szembeni követelések leltározása az analitikus nyilvántartások alapján történik, míg − más adósokkal szembeni követeléseknél a vonatkozó szerződések szolgálnak az egyeztetés alapjául. Az egyeztetés során feltárt eltéréseket a beszámoló elkészítése előtt tisztázni és rendezni kell. Céltartalékok leltározása Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalékok leltározása annak vizsgálatát jelenti, hogy a társaság a céltartalék képzés során a törvényi előírtaknak megfelelően járt-e el, a kimutatott összegek helyesek-e, továbbá az analitikába beállított tételek valós tartalma, illetve az analitika-főkönyv egyezősége biztosított-e. A leltár a képzés célján és összegén túl, az érték kialakításával kapcsolatos számításokat is kell tartalmazza. Kötelezettségek leltározása Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből eredő, pénzértékben kifeje-

25. szám


1355

zett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a MÁV Zrt. által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségeket a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások, valamint a nyilvántartásba vételre vonatkozó okmányok egyeztetése alapján kell leltározni.

rolás) – kimutatásuk a Sztv. vonatkozó §-aiban előírtak alapján történik. Az időbeli elhatárolások leltározása a mérleg fordulónapjára vonatkozó bizonylatok felülvizsgálatával, és a kapcsolódó nyilvántartások egyeztetésével történik. Az elhatárolás összegét bizonylatokkal (számla, számítási melléklet, szerződés, rendelkező határozat stb.) kell alátámasztani. A számítás alapján meghatározott tételeknél a részletes számítást is mellékelni kell a leltárhoz.

– Partner egyenlegek egyeztetése (szállítók) A szállítókkal szembeni kötelezettségeket a leltárba tételesen, szállítónként kell felvezetni, a felvett adatok valódiságát egyenlegközlő alapján történő fordulónapi egyeztetéssel kell igazolni. A mérlegbe csak egyeztetett, elismert adatok kerülhetnek. 1) A konszolidálásba teljes körűen bevont leányvállalatok közül a kiemeltek körében (START, TRAKCIÓ, GÉPÉSZET) a nyitott tételek egyeztetésére havonta kerül sor. 2) A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozásokkal negyedévente kerül sor a nyitott tételek, az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolások egyeztetésére. 3) Minden társaságot illetően szeptember 30-i fordulónappal kerül sor a teljes körű partner egyenleg egyeztetésre – ezen egyeztetést tekintjük az év végi mérleget alátámasztó egyeztetésnek. December 31-i fordulónappal az 1) és 2) pontokon kívül a könyvvizsgáló által kiválasztott partnerek egyeztetése is megtörténik. − a hiteleket, kölcsönöket a hitelt, kölcsönt folyósító pénzintézetek december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata – más vállalkozás, szervezet által adott kölcsön esetében a folyósító egyenlegközlő levele alapján – kell leltározni; − költségvetéssel kapcsolatos elszámolások (fennálló tartozások) tekintetében az egyeztetés az adóelszámolási bizonylatok, kivonatok, adófolyószámla, értesítések, adóbevallások alapján történik; − a munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek leltározása az analitikus nyilvántartások alapján történik. − az egyéb kötelezettségek egyeztetése a vonatkozó bizonylatok, nyilvántartások adati alapján történik.

A leltárfelvétel végrehajtásának nélkülözhetetlen kellékei a leltárbizonylatok. A leltárfelvétel dokumentálása során használt bizonylatok – jellegüket tekintve – nyomtatványok, melyek előírásszerű használatára kiemelt figyelmet kell fordítani. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványokat pedig a vonatkozó utasításnak megfelelően kell kezelni, nyilvántartásuk, a bizonylatokkal történő elszámoltatás ez alapján történik. A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak leltározásához az alábbiakban meghatározott nyomtatványokat kell használni és 3 példányban kitölteni (1 példány a leltározott szervezet példánya, 1 példány a leltári ügyirat része, 1 példányt pedig a Számviteli szervezet részére kell átadni.)

A Sztv. értelmében a mérlegbe csak olyan kötelezettség állítható be, és akkora összegben, amelyet a társaság magára nézve kötelezően elismert, a teljesítés megtörtént. Időbeli elhatárolások leltározása Az időbeli elhatárolások olyan helyesbítő tételek, amelyek a társaság tárgyévi eredményét növelik (aktív időbeli elhatárolás), illetve csökkentik (passzív időbeli elhatá-

4.3 A leltározás bizonylati rendje

A felvétel dokumentálásának nyomtatványai: – leltárfelvételi ív (készlet, tárgyi eszköz vonatkozásában a 3. számú mellékletben bemutatva) – leltárfelvételi összesítő (készlet, tárgyi eszköz esetén a felvételi ív eszköz adatainak mennyiségi összegzésére szolgál) A leltárak kiértékelésével és az eltérések rendezésével kapcsolatos nyomtatványok: − leltározási jegyzőkönyv (csak anyagi eszközök leltározása esetén) − kompenzálási kérelem (készletek esetén) − számadási tételhelyesbítő GIR bizonylat (készletek esetén), − állagnövekedés és csökkentő bizonylatok (tárgyi eszköz esetén), − káló kimutatás (készletekhez kapcsolódóan) A leltározás dokumentumainak tartalmi előírásai az utasítás későbbi fejezeteiben kerülnek bemutatásra. Valamennyi eszközök/forrás leltárbizonylataként elfogadhatók a társaságnál alkalmazott GIR rendszerből előállított leltárfelvételi ívek, valamint az egyéb analitikus rendszerekből előállított felvételi ívek is. Ez utóbbiak előállítása esetén jegyzőkönyvezni kell, hogy az előállított riport adattartalma megegyezik az adott eszközre a GIRben tárolt adatokkal. Anyagi és nem anyagi eszközök vonatkozásában is biztosítani kell a felvételi ívek nyilvántartásokkal való összevethetőségét.

1356


A leltárfelvételi ív kötelező adattartalma: – felvétel napja, – leltározott eszköz/forrás azonosítója, megnevezése (leírás), – leltározott (valós) állomány, – időközi változás bemutatása, – az időközi változással módosított fordulónapi állomány, – könyv szerinti adatok, – megállapított eltérés (hiány/többlet), – megjegyzés (a felvételhez szorosan kapcsolódó információ, megállapítás) Az átadó-átvevő leltár – illetve a kihelyezett készletek leltározása – esetén a leltárfelvételi ívet 3 példányban kell kiállítani. (Egy példány az átadó példánya, l példány ügyirati példány, 1 példány pedig az átvevőé.) A szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített főkönyvi számlák és az azok alapján készített főkönyvi kivonat, illetve a főkönyvi könyvelés adataival egyező analitikus nyilvántartások a mérleg bizonylatai. A törvényi előírás alapján a mérleg bizonylati alátámasztásaként az éves beszámolóhoz mellékelve meg kell őrizni: – vonatkozó végrehajtási szabályzatot, az ahhoz kapcsolódó leltározási ütemterveket; − a leltározás szabályszerű végrehajtását igazoló bizonylatokat (leltárfelvételi ív, összesítő, leltározási jegyzőkönyv); − a leltározás egyéb dokumentációit, feljegyzéseket, igazolásokat. A Sztv. 169. § (1) bekezdése értelmében az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt (fentiekben részletezett leltári dokumentumokat) legalább 10 évig meg kell őrizni. 4.4 A leltározás előkészítése A 4.4 és 4.5 fejezetekben előírtak elvi tartalmukat nézve vonatkoznak minden leltározási folyamatra, azonban gyakorlati alkalmazásuk jellemzően az anyagi eszközök (ezen belül is a készletek, tárgyi eszközök) leltározása során értelmezhetők. A nem anyagi eszközök, illetve az egyeztetéssel végrehajtott leltározások során a 4.4 és 4.5 fejezetekben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az a leltározás céljának, pontos eredményének eléréséhez szükséges. Ennek részletit és az adott leltározás kapcsán előírt követelményeit, a 4.2. fejezetben hivatkozott saját hatáskörű végrehajtási szabályzatban kell rögzíteni. 4.4.1 Személyi és tárgyi feltételek biztosítása 4.4.1.1 Személyi feltételek biztosítása Minden munkavállaló, aki a leltározási munkálatokban részt vesz, a jelen utasítás, valamint az adott leltárra vonat-

25. szám

kozó végrehajtási rendelkezés előírásaival tisztában kell legyen, a támasztott követelményeknek meg kell feleljen, a szabályzatok előírásait maradéktalanul be kell tartsa. 4.4.1.1.1 Leltározási Vezető kijelölése Leltározási Vezetőt – a leltározást végrehajtó szervezet vonatkozásában – a MÁV Zrt-nél az alábbi helyeken kell kijelölni: − Infokommunikációs Igazgatóság, − Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, − Pályavasúti Üzletág, − BKSZE, − BSZE, − Humánerőforrás Igazgatóság, − Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság, − Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, − Számviteli szervezet. a közvetlen felügyeletük, irányításuk alá tartozó számadó szervezetek leltári feladatainak irányítására. A Leltározási Vezetők ebben a minőségükben közvetlenül a MÁV Zrt. Leltározási Vezetőjének – a gazdasági általános vezérigazgató-helyettesnek – vannak alárendelve. A Leltározási Vezetőnek a feladatai: − szakterülete vonatkozásában a leltározási ütemtervek egyeztetése, jóváhagyása; − a leltározási szabályzat 1. számú mellékletében rögzítettekre tekintettel, az időszakosan esedékes leltárak esedékesség évében történő elrendelése, a végrehajtás saját hatáskörű szabályozása; − állásfoglalás a szabályzatban nem rögzített, és az operatív munkák során felmerülő kérdésekben; − a leltározás előkészítési munkáinak megszervezése, majd annak irányítása és ellenőrzése; − a leltározás technikai lebonyolításának irányítása és ellenőrzése; − a leltár alapján megállapított végleges eltérések könyvekben történő átvezetésének jóváhagyása – igazodva a hatályos DHL-ben előírtakhoz; − rendelkezés a végleges eltérések átvezetéséről, bizonylatainak könyveltetéséről. 4.4.1.1.2 A Leltározó Csoport összetétele, feladatai A leltározó csoport a leltározás fő végrehajtó szerve, tevékenysége a leltár nyitásától a leltár lezárásáig átöleli a teljes folyamatot. A leltározó csoport létszáma minimum 2 fő kell legyen. A leltározó csoport létszáma, összetétele: – csoportvezető (az utasításban támasztott követelményeknek megfelelő szakértelemmel bíró munkavállaló), − leltározó, − leltározási egység eszközeiért anyagilag felelős munkavállaló,

25. szám


− raktári készletek vonatkozásában – anyagismeretekkel rendelkező munkavállaló (raktári munkavállaló, anyagkiadó stb.) − szükség szerint megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkező munkavállaló delegálása, amennyiben a leltározandó eszközkör megkívánja műszaki szakember részvételét. Műszaki szakértő bevonásáról dönt – ill. megbízásáról intézkedik – a Leltározási Vezető. A leltározó csoport főbb feladatai: – a leltározási ütemterv betartásának biztosítása. – a leltározási szabályzatban foglalt rendelkezések betartásának biztosítása, − az előkészítési munkák meglétének helyszíni ellenőrzése, a tények írásbeli rögzítése; − a leltározást esetlegesen gátló tényezők rögzítése, majd ennek megszüntetésére tett intézkedés, új leltározási határidő kijelölése (jegyzőkönyv felvétel); − leltár nyitás és lezárás, − az ütemterv szerinti leltár nyitásnapján meggyőződni az előkészületi munkák megtörténtéről és helyességéről; − leltár nyitása − a leltárfelvételi űrlapok, ívek előírás szerinti elkészítése; − eszközfelvétel – mennyiségi felvétel – lebonyolítása; − az esetleges időközi eszköz mozgások rögzítése, figyelembevétele; − a felvett eszközök megjelölése az előírt leltározási jellel („L” betű); − kitöltött leltárfelvételi bizonylat adatainak rögzítése és ezekhez tartozó iratok lezárása; − a leltár kiértékelése, − az eltérések megállapítása, tisztázása − megállapított hiány/többlet miatti vizsgálatok kezdeményezése, − leltározási jegyzőkönyv és ügyirat felfektetése, − a leltári eltérések bizonylatolása, az eltérés rendezésének kezdeményezése; − irattározás, − jelentés, tájékoztató készítése a Leltározási Vezető részére. Leltározó csoport vezetője: A leltározó csoport vezetőjét a Leltározási Vezető jelöli ki. (A kijelölésnél vagyonvédelmi szempontból célszerű figyelembe venni – illetve a leltár valódiságának biztosítása érdekében tekintettel lenni arra –, hogy a leltározó csoport vezetője ne álljon rokoni kapcsolatban a leltározási egység vezetőjével, anyagilag felelős munkavállalójával.) A leltározási munkák maradéktalan végrehajtásáért, a csoport részére delegált feladatok irányításáért a leltározó csoport vezetője felel. A csoportvezetőt megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a Leltározási Vezető a leltározás megkezdése előtt legalább 10 nappal köteles kiadni. A megbízólevél mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

1357

A megbízólevél kiadásával együtt, írásban kell közölni a leltározó csoport vezetőjével a leltározás végrehajtására vonatkozó alábbi adatokat: − a leltározott egység megnevezését, − a leltározás időpontját és időtartamát, − a leltározandó eszközöket, − a leltár egyeztető vagy tételes leltárfelvételre kerül-e sor, − a leltározó csoport tagjait névszerinti részletezéssel, munkakörük megjelölésével, − a leltározott egység (raktár, munkahely) anyagilag felelős munkavállalójának nevét és munkakörét, − a leltározó csoport feladatát és felelősségét a leltározási szabályzat pontjaira hivatkozással. Leltározó csoport vezetőjének feladatai: − A mennyiségi felvétel megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a felvétel tárgyi feltételei, valamint a felvétel során használt mérőeszközök hitelessége és pontossága biztosított-e. − Meg kell győződnie arról, hogy a leltározási egység vonatkozóan tisztázva van-e az anyagi felelősség és azt közölték-e a munkavállalóval. − Az anyagilag felelős munkavállalójának jelenlétét ellenőrizni kell. Ha az anyagilag felelős munkavállaló (munkavállalók) közül valaki nincs jelen, tisztázni kell, hogy milyen okból maradt távol a leltárfelvételtől. − Meg kell állapítania, hogy az anyagilag felelős munkavállaló (munkavállalók) gondoskodott-e személyes képviselőjének megbízásáról, és a megbízott munkavállaló jelen van-e a leltárfelvételnél. Ha az anyagilag felelős munkavállaló nem gondoskodott arról, hogy személyes képviselőjét megbízza, meg kell állapítania, hogy az egység vezetője jelölt-e ki képviselőt. Amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló, vagy megbízott (kijelölt) képviselője nincs jelen, és a leltározási egységnek csak egy anyagilag felelős munkavállalója van – a leltárfelvételi munkákat megkezdeni nem szabad! − Ha a leltározási egységnél több anyagilag felelős munkavállalót foglalkoztatnak és együttes anyagi felelősség érvényesül, bármelyik anyagilag felelős munkavállaló jelenléte elégséges, mivel az adott munkavállalót – az érdekazonosságra tekintettel – a többi képviselőjének kell tekinteni. − Műszaki szakképzettségű munkavállaló részvételének ellenőrzése. − Meg kell győződnie arról, hogy a leltározási egységnél az előirt előkészítési munkákat megfelelő módon elvégezték-e. Amennyiben a munkákat nem végezték el megfelelően, és e körülmény a leltárfelvételi munkát zavarja, akadályozza, vagy a helyes leltárfelvételt meghiúsítja, a mennyiségi felvételt megkezdeni nem szabad! Ebben az esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell a meghiúsult leltározás okát, és új időpontot kell meghatározni a leltárfelvétel megkezdésére. − A leltározási egység szervezeti vezetője útján intézkedni kell az elmaradt munkák haladéktalan elvégzésé-

1358


ről, valamint a felelősségre vonás személyre szóló végrehajtásáról. − A leltár megnyitása és lezárása. − A mennyiségi felvétel lezárását követően a leltár kiértékelése, az eltérések megállapítása, tisztázása, a végleges hiány/többlet rögzítése. − Leltározási jegyzőkönyv felvétele. − A végleges eltérések bizonylatolása. − A leltározás dokumentációit magában foglaló ügyirat felfektetése. Amennyiben a leltározó csoport vezetője a fentiekben ismertetett vizsgálat során a leltározás megkezdését akadályozó körülményt nem talált, úgy elrendeli a mennyiségi felvétel megkezdését. 4.4.1.1.3 Műszaki szakértő feladatai A leltározáshoz kijelölt műszaki szakértő munkavállalók feladata: − leltározó csoport által nem azonosítható eszközök vonatkozásában az azonosításhoz szükséges szakvélemény megadása, − csökkent értékű készletek esetében azok felhasználhatóságáról szakvélemény, − felesleges és elfekvő készletek felszámolására, vagy selejtezésére vonatkozó – indoklással ellátott – szakvélemény elkészítése, Az alábbi eszközök leltározásakor műszaki szakértő bevonása feltétlenül indokolt: − informatikai eszközök, szoftverek esetén, amennyiben a szokásostól eltérő leltározásra kerül sor (pl. rendkívüli leltár elrendelésekor) − ingatlanok és azok tartozékai, − speciális műszaki berendezések, gépek − vasúti járművek, − polgári védelmi anyagok. Műszaki szakértő bevonásáról – tekintettel a leltározandó eszközkörre, az adott körülményekre – és megbízásáról a Leltározási Vezető intézkedik. 4.4.1.1.4 Leltározó létszám biztosítása A leltározó létszám biztosítása a leltározás végrehajtásáért felelős szervezet hatáskörébe tartozik. Ez történhet a saját szervezeten belül felállított leltározói apparátus igénybevételével, vagy a szükséges szakértelemmel bíró munkavállaló adott leltári feladatra történő kijelölése útján. Amennyiben az ellenőrzési feladatok a leltározó csoport tagjai közt kerülnek kiosztásra, úgy – összeférhetetlenség okán – egyazon munkavállaló nem lehet egy feladat elvégzője és ellenőre is egy személyben, azonban ez alól kivételt képez a meglepetésszerű, rendkívüli leltár.

25. szám

A leltározási munkálatok vonatkozásában – a MÁV Zrt. teljes hálózatán – általános ellenőrzési jogkörrel bír: − az állagban tartó szervezet vezetője, vagy megbízottja, − a számadó szervezet vezetője, − a Leltározási Vezető, − a Számviteli szervezet, − a Belső Ellenőrzési Főosztály, − a Biztonsági Igazgatóság, − a társaság Könyvvizsgálója. Fentieken túl – adott letár vonatkozásában – lehetőség van a leltári tevékenység saját hatáskörben elrendelt, leltározási csoporttól függetlenített ellenőrzésére is; az erre vonatkozó döntés meghozatala a Leltározási Vezető hatásköre. A leltározás ellenőrzésére kijelölt munkavállalókat állandó, vagy egy esetre szóló megbízólevéllel kell ellátni. 4.4.1.2 Tárgyi feltételek biztosítása A leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért a leltározási csoport vezetője a felelős. Ennek keretében gondoskodni kell: − a leltározáshoz szükséges nyomtatványokról, − a szükséges mérőeszközökről, − gondoskodni kell a raktárban, illetve munkahelyen tárolt eszközök, készletek megfelelő azonosíthatóságáról, − biztosítani kell a különböző – idegen tulajdont képező – cikkek egymástól elkülönített tárolását. 4.4.2 Leltározási ütemtervek A leltározás helyes és időben történő lebonyolításának – a végrehajtásban közreműködő szervezeti egységek összehangolt munkavégzésének – egyik fő követelménye az időben és nagy körültekintéssel elkészített leltározási ütemterv. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével kapcsolatos munkafolyamatok megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, illetve a munkafolyamatok elvégzéséért felelős személyek megnevezését. A leltározási ütemtervet a számadó szervezetek kötelesek elkészíteni. A leltározási ütemtervet szervezeti egységenként – azon belül fizikai tárolási helyenként –, negyedéves bontásban egy naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni minden tárgyévet megelőző december 1-ig. Az ütemtervek véglegesítését, jóváhagyását a tárgyévet megelőző december 25-ig kell végrehajtani. Az egyeztetett ütemtervek jóváhagyása a Leltározási Vezetőnek a hatáskörébe tartozik. A jóváhagyott ütemtervek szervezetek vonatkozásában összesített ütemtervét egy-egy példányban el kell küldeni a Számviteli szervezet és Belső Ellenőrzési Főosztály részére is.

25. szám


A leltározási ütemterveknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 1. szervezeti egység kódja, 2. a leltározott egység megnevezése, 3. a leltározásra kerülő eszközök, források körét, 4. a leltárfelvétel módját (mennyiségi felvétel vagy egyeztetés), 5. a teljes leltározás időtartamát – ezen belül a felvételre, egyeztetésre fordított idő – a kezdő és záró napok megjelölésével, 6. a leltári munkafolyamatok végrehajtásért felelős személyek adatai A leltározási ütemtervet 3 példányban kell elkészíteni: − egy példány a számadó szervezetnél marad, − egy példány a leltározási csoporté, − egy példány pedig a Leltározási Vezetőé. A leltározási ütemtervet bizalmasan kell kezelni. A leltározás időpontját és időtartamát a leltározási egység szerinti szervezeti vezetővel olyan időpontban kell közölni, hogy az előkészületi munkákat az előírásoknak megfelelően végrehajthassák. 4.4.3 A leltározás végrehajtásának előkészítése A gyors és jó felvétel biztosításának előfeltétele a helyesen megszervezett adminisztratív és technikai előkészítő munka. Az előkészítési munkák végrehajtását mindenképpen biztosítani kell. A társaság valamennyi egységére vonatkozóan, a leltározás előkészítő munkáihoz tartozik a leltározás előtti selejtezés. A munkaterületeken a meghibásodott, rendeltetésükre alkalmatlan anyagi eszközöket (selejtes tárgyi eszközöket, anyagokat, árukat stb.) el kell különíteni a használatban lévőktől és gondoskodni kell a leltározás előtti selejtezésük végrehajtásáról. 4.4.3.1 A bizonylatok felülvizsgálata, vételezési zárlat elrendelése A MÁV Zrt-nél jellemzően meghatározott fordulónapra vonatkozó leltározás van, ezért a mennyiségi felvétel megkezdése előtt az alábbi munkákat kell nagy gondossággal elvégezni: − számviteli nyilvántartásokkal (GIR analitika) történt utolsó egyeztetéstől a fordulónapig kiállított, illetve megkapott bizonylatok megfelelő példányait össze kell gyűjteni és az előírt módon csoportosítani, − a bizonylatokat alaki, számszaki, tartalmi szempontból felül kell vizsgálni, majd az előírt módon át kell vezetni a mennyiségi nyilvántartásokon, − gondoskodni kell a szükségessé váló számadásrendezések soron kívüli lebonyolításáról. A fentiekben felsorolt feladatokat az eszközök megőr-

1359

zéséért felelős munkavállaló (vagy számadó) tartozik végrehajtani. A lezárt nyilvántartásokat a hozzátartozó bizonylatokkal együtt, a leltározási csoport vezetője köteles az anyagilag felelős munkavállalótól átvenni a leltár nyitásának napján és a leltározás eredményének kiértékeléséig oly módon elzárni, hogy ahhoz más hozzá ne férhessen. A raktári anyagok és tárgyi eszközök esetében a zavartalan és pontos mennyiségi felvétel egyik fontos előfeltétele, hogy a mennyiségi felvétel ideje alatt semmilyen mozgás ne történjen. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy – a mennyiségi felvétel időtartama alatt beszállítások, kiadások lehetőleg ne történjenek, – vételezési zárlatot kell elrendelni. A leltározási egység szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a fenti pontban foglaltakat betartsák. A vételezési zárlatot minden esetben el kell rendelni kivéve, ha a vasút folyamatos üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges eszközök leltározása történik és az eszközök kiszolgáltatása elkerülhetetlenül szükséges. Ennek elbírálására a szervezeti egység vezetője jogosult, aki az ilyen tárgyú rendelkezését írásban köteles az anyagilag felelős munkavállalóval közölni. A kiszolgáltatott eszköz bizonylatát – összes példányt – a leltározó csoport vezetőjének is alá kell írnia, minden példányra rá kell vezetni „Leltárfelvétel után” vagy „Leltárfelvétel előtt” szöveget. Rendszeres kiszolgálást a leltárfelvétel alatt nem szabad engedélyezni. A leltározó csoport vezetője köteles a leltározási jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy az anyagilag felelős munkavállaló nem tett észrevételt a vételezési zárlat alatti kiszolgálás ellen. Amennyiben megfelelő indok nélkül utasítják az anyagilag felelős munkavállalót olyan eszköz mozgatásra, amely az eszközök helyes felvételét veszélyezteti, ilyen irányú észrevételt a leltározási jegyzőkönyvben szintén rögzíteni kell. A vételezési zárlatnál a felhasználó helyeket értesíteni kell. Az értesítést a leltározásra kerülő egység szervezet vezetője köteles elkészíteni, és azt az érintett felhasználó (vételező) szervezeteknek megküldeni. 4.4.3.2 Készletek, tárgyi eszközök leltározásának előkészítése Készletek leltározásának előkészítése: – A készletek felvételre történő összerendezése, és az azonosításhoz szükséges feltételek biztosítása. (A felvételre kerülő eszközök könnyen áttekinthetők, megszámlálhatóak és mérhetőek legyenek.) − Idegen tulajdont képező (letéti) készletek elkülönítése.

1360


− Zárlatkészítés, bizonylatok felülvizsgálata, valamint raktári és munkahelyi nyilvántartásoknak a számviteli nyilvántartásokkal történő egyeztetése (GIR kimutatásokkal, tablóval történő egyeztetés). − A leltározáshoz szükséges nyomtatványok biztosítása, szabályszerű kitöltése. − A leltározáshoz szükséges technikai eszközök (hitelesített mérőeszközök, mérőműszerek, átszámítási táblázatok és egyéb segédeszközök) biztosítása. − Anyagok mozgatásához szükséges személyek, eszközök biztosítása. A mérőeszközök pontosságáról, működéséről az előkészítés során meg kell győződni, gondoskodni kell a meghibásodások kijavításáról, valamint intézkedni kell a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére. Tárgyi eszközök leltározásának előkészítése: – Gondoskodni kell a tárgyi eszközökön elhelyezett leltári számok, egyéb azonosító számok olvashatóságáról, az olvashatatlan jelölések kicseréléséről, a hiányzó megjelölés pótlásáról. (kivéve: föld, ill. mindazon eszközök (pl. közművek), ahol ez nem értelmezhető) – A tárgyi eszközök leltározása során különös gondot kell fordítani az eszköz tartozékok leltározására, ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy azok az analitikus nyilvántartásokban az egyes gépekkel, berendezésekkel, épületekkel együttesen vagy egyedileg külön-külön szerepelnek-e. – A rendelkezésre álló bérleti szerződések, illetve megrendelések és visszaigazolások alapján számításba kell venni: • a kölcsönbe adott és vett, • javításba adott saját, • javításra átvett idegen, • a lízingbe átvett tárgyi eszközök fordulónapi állományának várható alakulását, valamint meg kell vizsgálni és számba venni: • az üzemkörön kívüli és selejtes tárgyi eszközöket, • az eszmei értékű tárgyi eszközöket, • beruházásokat, • beruházásokkal együtt beszerzett készleteket. – Elkülönített helyen kell tárolni: • a helyhez nem kötött, • a javítandó, • a használatból kivont, vagy a felesleges tárgyi eszközöket, • az ideiglenesen a MÁV Zrt. kezelésében lévő eszközöket. Az előkészítési munkák végrehajtásáért, illetve ezek elmulasztása miatti károkért a számadó szervezet vezetője (vagy az anyagilag felelős személy szervezet vezetője) anyagilag is felelőssé tehető.

25. szám

4.5 A leltározás végrehajtásának folyamata 4.5.1 A mennyiségi felvétel lebonyolítása A leltározandó eszközök mennyiségi felvételét, számlálását, mérését, állapot felmérését és a leltározó csoport leltározója végzi és jegyzi fel a felvételi ívre. A számbavételt, a feljegyzés helyességét a csoport további tagja, ill. az anyagilag felelős munkavállaló figyelemmel kísérik. A leltározó csoportvezető feladata – a leltározó csoport összes tagjának közreműködésével – a leltározott eszközök: − mennyiségének meghatározása, − a minőség meghatározása, − a méret meghatározása (olyan esetben, mikor a méret adja az anyag jellegét), − a leltározott eszköz teljes értékűségének megállapítása, − amennyiben az eszköznek van azonosítási száma, úgy azt ellenőrizni köteles. A fenti munkákba adott esetben be kell vonni a kijelölt műszaki szakértőt is. A leltározó csoport vezetője köteles gondoskodni arról is, hogy a leltározott készleteket a kettős felvétel elkerülése végett – megjelöljék, valamint azokat idő előtt el ne távolítsák. A leltározási jelölések eltávolítására csak a leltározó csoport vezetője adhat engedélyt. 4.5.2 A leltárfelvételi ívek kitöltése és lezárása A leltárfelvételi ív mintáját a szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza. A leltározó a leltárfelvételi ívbe jegyzi be közvetlenül a talált eszköz mennyiségét, majd a számbavétel befejezésével a leltárfelvételi ívet le kell zárni. Kivétel az az eset, amikor a mennyiségi felvétel során olyan eszközöket is találnak, amelyek adatai nem szerepelnek a leltárfelvételi íven. Ilyen eszköz esetén a leltárfelvételi ívre a mennyiségi adatokon felül az eszköz azonosítási adatait is fel kell jegyezni (megnevezés, cikkszám stb.) A felesleges, eredeti rendeltetésüknek meg nem felelő – állagukat tekintve problémásnak minősített – eszközöket (készleteket) a leltárfelvételi íven meg kell jelölni a jegyzet rovatban történő megfelelő szövegű bejegyzéssel (pl.: elfekvő, selejtes) és kapcsolódó indoklással. A leltárfelvétel során talált felesleges, selejtes eszközökről (készletekről) 3 példányban jegyzéket kell készíteni, amelyből: − egy példányt a számadó szervezet vezetőjének kell megküldeni, − egy példány a leltározott egységnél marad, − egy példányt a leltárfelvételi ívhez kell mellékelni.

25. szám


A leltározó csoport vezetője köteles tételesen feljegyezni a leltárfelvételi ívre a mennyiségi felvétel ideje alatt engedélyezett mozgások adatait, majd ezek figyelembevételével az időközi változások, továbbá a módosított fordulónapi eszköz adatokat kidolgozni. A mennyiségi felvétel befejezése után a leltárfelvételi ívet le kell zárni. 4.5.3 Anyagilag felelős munkavállaló jogai a menynyiségi felvétel során észlelt hiányosság, vagy szabálytalanság esetén Az anyagilag felelős munkavállaló (kollektív anyagi felelősség esetén bármelyik érdekelt munkavállaló) jogosult a mennyiségi felvétel során tapasztalt hiányosság vagy szabálytalanság esetén azonnal felszólalni. A leltározó csoport vezetője – amennyiben a kifogást indokoltnak találja – köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a kifogásolt eljárást megszüntetni. Amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló észrevétele nem vezetne eredményre, azt a leltározó csoportvezető köteles jegyzőkönyvbe venni. A jegyzőkönyvben pontosan fel kell tüntetni a sérelmezett eljárást vagy mulasztást, valamint azt is, hogy miért mellőzték az abban foglaltakat. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell kiállítani, és az egyik példányt azonnal a Leltározás Vezetőnek kell továbbítani, a másik példányt pedig a leltározási anyaghoz kell csatolni. A mennyiségi felvétel befejezése után jegyzőkönyvbe kell foglalni az anyagilag felelős munkavállalók nyilatkozatát arról, hogy a leltározás a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelően folyt le. A leltározás során minden eszközt (készletet) és bizonylatot bemutattak, semmit el nem titkoltak, így a leltárlelet (leltárfelvételi ív) leltározási egység (a raktár) összes eszközét helyesen tartalmazza. A nyilatkozatot együttes felelősség esetében valamennyi jelenlévő anyagilag felelős munkavállaló köteles aláírni. Amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló a mennyiségi felvétel során tett és nem orvosolt kifogását még a leltározás befejezésekor is fenntartja, úgy ezt az előző bekezdésben ismertetett nyilatkozatban fel kell tüntetnie. A leltározó csoport vezetője a nyilatkozat aláírásakor köteles figyelmeztetni az anyagilag felelős munkavállalót (munkavállalókat), hogy a leltárlelet, azaz a leltárfelvételi ív aláírása után a leltározással – elsősorban a mennyiségi felvétellel – kapcsolatosan észrevételt csak írásban és legkésőbb a mennyiségi felvétel befejezését követő 5 napon belül tehet (tehetnek). Írásos észrevételüket ebben az esetben a leltározott egység szerinti szervezet vezetőjének kell megküldeniük. 4.5.4 Leltározási jegyzőkönyv elkészítése A leltározási jegyzőkönyv két részből áll, I. rész a mennyiségi felvételre vonatkozik, a II. rész a kiértékelés-

1361

re és egyeztetésre vonatkozik – a jegyzőkönyvet a leltározó csoport vezetőjének tölti ki. A II rész felvételét az anyagilag felelős munkavállaló(k)val együttesen kell végrehajtani. A leltározási jegyzőkönyv mintáját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A leltározási jegyzőkönyv I. részének az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − szervezeti egység megnevezését, kódszámát, − a jegyzőkönyv felvételének helyét, időpontját, a jelenlévő személyek nevét, − a leltár jellegét (elszámoltató, vagyonmegállapító stb.), − a leltározott egységnél érvényes anyagi felelősségi szabályokat, − a leltározott eszközök (készletek) felsorolását, − a leltározásban részt vevők nyilatkozatát, mely szerint ismerik feladataikat és az anyagi felelősségüket, − kik vannak jelen az anyagilag felelős munkavállalók közül a jelen nem lévőkre vonatkozó megbízásra vonatkozó utalást, − a leltárfelvétel kezdetét, esetleges megszakításokat és a leltárfelvétel befejezését (év, hó, nap, óra megjelölésével), − az anyagilag felelős munkavállalók nyilatkozatát, miszerint a leltározás szabályszerűen folyt le és minden eszközt, készletet és bizonylatot bemutattak, − a leltárfelvételi ívek terjedelmét (sorszámtól-sorszámig), − a leltározó csoportvezetőjének felhívását, az anyagilag felelős munkavállalók felé, észrevétel (kifogás) tekintetében, − esetleges egyéb észrevételeket, − a leltározó csoport tagjainak aláírását, − mellékletek felsorolását. A leltározási jegyzőkönyv II. része a leltár kiértékelésére, az eltérések felsorolására, az egyeztetésre az igazolásokra, kompenzálási és forgalmazási veszteség leírási kérelmekre vonatkozó részt tartalmazza. A leltározási jegyzőkönyvhöz az alábbi bizonylatokat és okmányokat kell csatolni: − leltárfelvételi íveket, − a távollévő anyagilag felelős munkavállaló által adott megbízást, − az egység vezetőjének megbízását a távollévő anyagilag felelős munkavállaló helyett kijelölt képviselőre vonatkozólag, − a felesleges elfekvő és csökkent értékű eszközök, készletek jegyzékét, − készletek leértékelésére, terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó vagy egyéb jegyzőkönyveket, − az ellenőrzött kompenzálási és kálóleírási kimutatás 2 példányát,

1362


− a fordulónapi zárlat után a felvétel ideje alatti összes eszközmozgásra vonatkozó bizonylat minden példányát, a leltározás kiértékeléséig. 4.5.5 Szokásostól eltérő leltárak végrehajtása 4.5.5.1 Rendkívüli leltározás Rendkívüli leltározást kell elrendelni: − ha külső hatóságok ilyen leltározást kérnek, illetve javasolnak, vagy a hatóságok megkeresése alapján rendkívüli leltározás lebonyolítása szükséges; − betörés, fosztogatás, vagy egyéb erőszakos cselekmény észlelése esetében; − elemi események miatt keletkezett károk esetében; − ha a leltározási egységnél végzett ellenőrzés (rovancsolás) hanyag kezelést állapít meg, vagy a bizonylati fegyelem súlyos megsértése tapasztalható; − szervezetek átalakítása, vagy adott eszközök tömeges elidegenítése esetén, továbbá − ha az adott eszköz felhasználása céljában, körülményeiben jelentős változás áll be. Rendkívüli leltározást kell elrendelni továbbá, ha a leltározási egységnél együttes kollektív anyagi felelősség van érvényben és − a raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) letartóztatták; − ha a raktárvezetőt (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállalót) állásából felfüggesztették; − ha a raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) meghalt; − ha a raktárvezető (vagy bármelyik anyagilag felelős munkavállaló) előreláthatólag hosszabb ideig nem tartózkodik munkahelyén (tartós betegség, vagy tartós szabadság, rokkant nyugdíjba vonulás korengedményes nyugdíjazás, stb.) – ez esetben egymás közötti átadó-átvevő leltárt is végre lehet hajtani, ha az átvevő nem ragaszkodik a rendkívüli leltározáshoz; − amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló személyében változás történik. Rendkívüli leltározást rendelhet el − a MÁV Zrt. vezérigazgatója és helyettesei, bármilyen eszköz/forrás vonatkozásában; − állagbantartó, számadó szervezet vezetője (Főosztályvezetők, Igazgatók, Üzletág Vezetők), az állagában/ számadásában található eszközök vonatkozásában; − BKSZE Vezetője, − Számviteli szervezet Vezetője, bármilyen eszköz/ forrás vonatkozásában. Rendkívüli leltározások alkalmával a leltározó csoport létszámát és összetételét az elrendelésről intézkedő Vezető határozza meg.

25. szám

4.5.5.2 Meglepetésszerű leltározás A meglepetésszerű leltározás elrendelése leginkább anyaggazdálkodást végző tárolási helyeken (raktáraknál, kihelyezett készletet kezelő egységeknél) indokolt. A meglepetésszerű leltárak végrehajtására – bármely időpontban és bármely eszközre, illetve anyagra vonatkozóan – a Leltározási Vezető által elrendelt ütemezése alapján kerül sor. A meglepetésszerű leltározás végrehajtásából következik, hogy a mennyiségi felvételt rövid időre – általában egy munkanapra – kell korlátozni. Kivételt képez az olyan eset, amelynél a meglepetésszerű leltározásra kijelölt eszköz mennyiséget egy munkanapon nem lehet felmérni. A meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközöket tehát általában úgy kell kijelölni, hogy a mennyiségi felvétel a meglepetésszerű leltározás megkezdésének napján – lehetőség szerint a meglepetésszerű leltározás a hivatalos munkaidő befejezéséig – megtörténjék. Amennyiben a leltározási egység teljes készletére kiterjedő eszközfelvétel szükséges, és a menynyiségi felvétel egy napnál hosszabb időt vesz igénybe, nem meglepetésszerű leltározást, hanem rendkívüli leltározást kell elrendelni. A meglepetésszerű leltározási ütemtervet a Leltározási Vezető és a meglepetésszerű leltározást végző csoport vezetője együttesen kötelesek elkészíteni. A meglepetésszerű leltározást csak megfelelő szakértelemmel bíró, megbízólevéllel ellátott munkavállaló végezhet. A meglepetésszerű leltározással kapcsolatos szabályok, a leltár lebonyolítása: – Meglepetésszerű leltározást megkezdeni csak abban az esetben szabad, ha a meglepetésszerű leltározásra kerülő eszközök, illetve anyagok anyagilag felelős munkavállalója a meglepetésszerű leltározás teljes lebonyolításánál jelen van. Amennyiben a leltározási egységnél együttes (kollektív) anyagi felelősség van érvényben, az anyagilag felelős munkavállalók bármelyikének a jelenléte elégséges a meglepetésszerű leltározás lebonyolításához. – A meglepetésszerű leltározás megkezdése előtt a kijelölt munkavállaló köteles a leltározott egység szervezeti vezetőjének a leltározást bejelenteni, és a meglepetésszerű leltározás végrehajtására feljogosító megbízólevelét a szervezeti vezetőnek, valamint az anyagilag felelős munkavállalónak köteles felmutatni. – Az anyagilag felelős munkavállalónak a leltározásra vonatkozóan leszabályozott jogai a meglepetésszerű leltározás tekintetében is fennállnak. – A meglepetésszerű leltározás eredményének megállapítását, az egyeztetést (igazolások, kérelmek) a szabályzat 4.5.4 pontjában leírtak szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni azzal az eltéréssel, hogy az összes ilyen munkálatot a meglepetésszerű leltározás helyszínén, a mennyiségi felvétel befejezése után azonnal meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a mennyiségi felvétel befejezését követő 2 munkanap alatt be kell fejezni.

25. szám


4.5.5.3 Az önrovancs Az önrovancsolást az anyagilag felelős munkavállalónak – a két leltározási időszak között – úgy kell végrehajtania, hogy az általa kezelt és nyilvántartott valamennyi eszköz (jellemzően raktári készlet) valamennyi tétele legalább egyszer teljes körűen önrovancsolásra kerüljön. Az önrovancsolással megállapított eltérések okát az anyagilag felelős munkavállaló(k) köteles megfelelően indokolni, az előidéző hiányosságokat megszüntetni, a mulasztásokat felszámolni. Az önrovancsolásról könyvet kell felfektetni, melyet a leltározásnál az anyagilag felelős munkavállaló a leltározónak és csoport vezetőnek köteles bemutatni. Minden anyagilag felelős munkavállalónak – az önrovancsolás megkezdése előtt a pontos raktári készlet megállapításához – feltétlenül szükséges az eszközök nyilvántartással (GIR analitikus kimutatással, tablóval) történő egyeztetése. Az egyeztetés során megállapított eltéréseket a helyszínen tisztázni kell, és ki kell vizsgálni. Az eltérések rendezésére még a tárgyhónapban intézkedni kell. Az önrovancsolási eltérések vizsgálata, számadásrendezések Az önrovancsoláskor megállapított eltérés esetén (hiány, többlet) az anyagilag felelős munkavállaló köteles az eltérés kompenzálására figyelembe vehető valamennyi anyag, és eszközféleségeket még a tárgyhónapban az önrovancsolási körbe bevonni, mivel a többlet és hiány, elírás vagy összecserélhetőség miatt is keletkezhetett. Az önrovancsolási könyv adataiból (+;- eltérésekről) kivonatot kell készítenie az anyagilag felelős munkavállalónak, melyhez igazoló jelentést is csatolnia kell. Igazolásnak minősül: − a kompenzálási kérelem, ill. − a leltározási egységnél kezelt meghatározott anyagnál elszámolható forgalmazási veszteség (káló) (KSz. 2. számú melléklete) Amennyiben az önrovancsoláskor kimutatott tényleges eltérés az anyagilag felelős munkavállaló által kezelt eszközök (raktári készlet) nyilvántartási értékének 1%ánál nagyobb értékű hiányt mutat, a szervezeti egység vezetője köteles azt jegyzőkönyvileg kivizsgáltatni, és a vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyv l példányát (a jelentés kíséretében) a DHL szerint illetékes döntéshozónak megküldeni. A döntéshozónak a jegyzőkönyv adatait felül kell vizsgálnia és szükség szerint intézkednie kell az évi leltározás előbbre hozatala, esetleg rendkívüli leltározás elrendelése iránt. A számadásrendezési kérelmet és mellékleteit a szervezeti egység vezetője köteles felülvizsgálni, és a vizsgálat eredményének függvényében – záradékolva, vezetői aláírással – intézkedés szükséges a rendező bizonylat kiállításáról, annak analitikában történő átvezetéséről. A

1363

kapcsolódó főkönyvi könyvelés érdekében a rendezési kérelmet, annak dokumentációit, bizonylatait ügyiratba kell foglalni és könyvelésre a MÁV beszámolási szervezetnek kell továbbítani. A kompenzálás engedélyezésére a szervezeti egység vezetője jogosult. Az önrovancsolási könyvet, valamint a nem kompenzálható eltérések okát tartalmazó jegyzőkönyvet leltározáskor be kell mutatni a leltározási csoport vezetőjének. 4.5.6 Leltárak feldolgozása, értékelési szabályok 4.5.6.1 Értékelési szabályok A Sztv. 46.§. (3) bekezdése értelmében az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. Az ezekre vonatkozó értékelési előírásokat a MÁV Zrt. mindenkor érvényben lévő Értékelési Szabályzata tartalmazza. Az Sztv. 46.§. (4) bekezdése szerint a mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni – 52-56.§.-ban foglaltak alapján – minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti. A fent leírt szempontok figyelembevételével kell az eszközök és források értékeit a nyilvántartásokban rögzíteni, leltározáskor feltüntetni. 4.5.6.2 A leltárak kiértékelése A leltározás eredményének kiértékelése a mennyiségi felvétel során talált, vagy egyeztetés útján számbavett eszközöknek a könyvekben nyilvántartott adatokkal történő összehasonlítását, az eltérések kimunkálását és kiértékelését jelenti. A leltárkülönbözetek elszámolása előtt meg kell állapítani, hogy a többletek, hiányok: − ügyviteli, adminisztrációs hibák-e; − kompenzálható eltérések (készleteknél); − forgalmazási veszteségek (készleteknél); − a forgalmazási veszteséget meghaladó hiányoknál pedig felmerülhet a személyi felelősség kérdése, a hiány megtéríttetése. A kiértékelést a mennyiségi felvétel befejezését követő 10 munkanapon belül kell végrehajtani. A leltáreredmény kiértékelése során az alábbiakat kell elvégezni: − a mennyiségi felvétel ideje alatt engedélyezett eszközmozgások bizonylatainak felülvizsgálata, és a leltárfelvételi íven történő átvezetés helyességének ellenőrzése;

1364


− a leltárfelvételi íven az időközi változással módosított fordulónapi mennyiségek megállapítása, illetve ellenőrzése; − egyeztetett nyilvántartásokból a könyv szerinti adatok feljegyzése a leltárfelvételi ívre; − az eltérések mennyiségének megállapítása; − a bejegyzése (csak az eltéréseknél); − az eltérések (többletek és hiányok) értékének kidolgozása és feljegyzése; − kiértékelt leltáreredmények az anyagilag felelős munkavállalóval történő egyeztetése és az eltérések tisztázása. A kiértékelést végző csoportvezető a helyszínen köteles átvenni a leltározó csoport leltározójától a leltározási okmányokat és bizonylatokat. Az átvett okmányokat és bizonylatokat alaki, a mozgási bizonylatokat érdemi szempontból is felülvizsgálni tartozik. Az okmányok és bizonylatok átvizsgálása után a leltárfelvételi íven köteles ellenőrizni az időközi változással módosított fordulónapi eszköz adatokat, majd kidolgozni a „könyvszerinti készletet” és az „eltérés mennyisége” megnevezésű rovatok adatait. Az ellenőrzésnek az összes okmányra és leltárfelvételi ívre feljegyzett adatokra ki kell terjednie. 4.5.6.3 A kiértékelést követő egyeztetés A kiértékelési munka befejezését követő 15 munkanapon belül a kidolgozott (kiértékelt) leltáreredményt az anyagilag felelős munkavállalóval egyeztetni kell. Az egyeztetést csak a leltározási csoport vezetője végezheti el a kiértékelés alapján. Az egyeztetés időpontját a szervezeti egység vezetője határozza meg, amely időpontot az anyagilag felelős munkavállalóval kimutathatóan (írásbeli értesítés útján) közölni kell. Az értesítést ajánlott levélben kell elküldeni. Az egyeztetés lefolytatása azt jelenti, hogy a kiértékelt leltár adatait (leltárhiány, leltártöbblet) az anyagilag felelős munkavállalóval jegyzőkönyvileg rögzíteni kell. Eltérés esetén a különbözetek okát kivizsgálás útján kell tisztázni. Az egyeztetés során kell felülvizsgálni az anyagilag felelős munkavállaló kompenzálási és káló leírási kérelmeit (készleteknél), valamint az írásbeli magyarázatokat, indoklásokat. Az egyeztetési munkákon az anyagilag felelős munkavállaló személyesen köteles megjelenni. Amennyiben a leltározási egységnél együttes anyagi felelősségi rendszer van érvényben az anyagilag felelős munkavállalók bármelyikének jelenléte elégséges az egyeztetési munkák elvégzéséhez. Ilyen esetben is törekedni kell arra, hogy az összes anyagilag felelős munkavállaló jelen legyen az egyeztetésnél. Ha az anyagilag felelős munkavállaló elfogadható ok miatt nem jelenhet meg az egyeztetésen és a leltározási egységnél egyéni fe-

25. szám

lelősség érvényes, írásban felhatalmazott megbízottról köteles gondoskodni. A meghatározott feladatokat azonban (írásbeli magyarázat, igazolás stb.) ilyen esetben is személyesen köteles megadni az anyagilag felelős munkavállaló. Ha az anyagilag felelős munkavállaló az egyeztetésen a szabályszerű és kimutathatóan megküldött értesítés ellenére elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, az egyeztetést befejezettnek kell tekinteni és a leltáreredmény megállapítása időpontjaként az írásbeli értesítésben meghatározott napot kell tekinteni. Az egyeztetési eljárás során a csoportvezető ismertetni köteles az anyagilag felelős munkavállalóval (munkavállalókkal) a kiértékelt leltár adatait (készletkidolgozás, eltérések adatai). Az anyagilag felelős munkavállalónak joga van ellenőrizni a kiértékelés helyességét. Amennyiben az egyeztetés során az derülne ki, hogy egyes bizonylatok vagy okmányok anyagilag felelős munkavállalói és könyvelés ellenőrzési példányainak adatai között eltérés van, az eset összes körülményeire kiterjedően 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A felvett jegyzőkönyv egy példányát az anyagilag felelős munkavállaló felettes vezetőjének, egy példányt a Leltározási Vezetőjének kell átadni (illetve megküldeni), a harmadik példányt a leltározási jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A Leltározás Vezetője és a szervezeti egység vezetője – az eset körülményeinek és súlyának megfelelően – köteles eljárni. (fegyelmi eljárás stb.) Az egyeztetés megtörténte a leltárfelvételi íven kimutatott – majd pedig a leltározási jegyzőkönyvben is rögzített – eltéréseknek az anyagilag felelős munkavállaló részéről történő elfogadását, és ennek a leltározási jegyzőkönyvben történő írásbeli rögzítését jelenti. Az egyeztetés befejezésének időpontját a leltározási jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eltéréseket leltározási jegyzőkönyvben vagy külön mellékleten kell rögzíteni. A leltározási jegyzőkönyvben vagy külön mellékletben kell megadnia az anyagilag felelős munkavállalónak az eltérésekre vonatkozó írásbeli magyarázatát is. A leltározási jegyzőkönyvet az anyagilag felelős munkavállalónak – együttes felelősség esetében az összes érdekelt munkavállalónak- és a leltáregyeztetést végző személynek is alá kell írnia. Az eltérésről készült jegyzőkönyv egy példányát a felettes szervezeti vezetőnek kell átadni, és egyben kérni kell annak kivizsgálását és a rendezésekre vonatkozó javaslatok megtételét. A leltáreredmény egyeztetése során az eltérésekről – többletekről és hiányokról – a leltározási jegyzőkönyvekben, vagy külön (legalább 2 példányban készített) mellékleten az alábbi adatok felsorolásával kimutatást kell készíteni:

25. szám


− sorszám, − eszköz azonosító (cikkszám, leltári szám) − mennyiségi egység feltüntetése, − az eltérés mennyisége, − eltérés értéke.

1365

hivatkozhat. Ekkor már nincs helye olyan hivatkozásnak, mint pl.: hogy a felvételnél a számolásban vagy mérlegelésben volt tévedés, mivel ezen kifogásokat a leltárfelvétel során kell megtennie. 4.5.7.1 Kompenzálási kérelem (készleteknél)

4.5.7 Leltári eltérések megállapítása Az eltérések megállapításánál nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ezek kiadási, bevételi vagy egyéb adminisztratív hiányosságok (a bizonylat kiállításának elmaradása) miatt következtek-e be, így − az adminisztrációs hibából eredő leltári eltéréseket az eredeti elszámolás alapján rendezni kell. − a forgalmazási veszteséget és a kompenzálható hiányt meghaladó eltérésnél pedig felmerülhet a személyi felelősség kérdése, a leltárhiány megtéríttetése. Amennyiben az eltérésekről külön kimutatás készül, arra fel kell jegyezni a leltározási jegyzőkönyv számát és hivatkozni kell arra is, hogy melyik leltárfelvételi anyaghoz tartozik a kimutatás. A kimutatáson először a többleteket, majd pedig a hiányokat kell felsorolni a számjegyzék szerinti növekvő sorrendben, külön a hiányok összértékét. A leltározási jegyzőkönyvre a kimutatáson felsorolt többletek és hiányok össztételszámát és összértékét kell jegyezni. A kimutatást az anyagilag felelős munkavállaló és a leltározási csoport vezető együttesen köteles elkészíteni. Az anyagilag felelős munkavállaló írásbeli magyarázatát megadhatja: − kompenzálási kérelem készítése és indokolása útján, − forgalmazási veszteség, káló leírási kérelem készítése és − külön részletes indoklás útján. Az anyagilag felelős munkavállaló a részletes indoklást köteles elkészíteni. Kompenzálási kérelmet valamint a káló elismerésére vonatkozó kérelmet az anyagilag felelős munkavállaló benyújthat, annak benyújtására azonban kötelezni nem szabad. A MÁV Zrt. képviseletében eljáró leltározási csoportvezető azonban köteles figyelmeztetni az anyagilag felelős munkavállalót arra, hogy kompenzálási illetve káló leírási kérelem előterjesztésére joga van. Az anyagilag felelős munkavállaló az eltérésekre vonatkozó részletes magyarázatát az egyeztetési eljárás során annak befejezése előtt köteles írásban (lehetőleg a leltározási jegyzőkönyvben) megadni. Amennyiben az eltérések nagy száma vagy egyéb ok miatt a leltározási jegyzőkönyvben nem tudja igazolását elkészíteni, azt külön mellékletben is elkészítheti – a melléklet a leltározási jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. Az anyagilag felelős munkavállaló az egyeztetési eljárás során csak számszaki, vagy adminisztratív tévedésre

A kompenzálási kérelem benyújtásával az anyagilag felelős munkavállaló a hiányok és többletek egy részére írásbeli magyarázatot ad, mivel a hiány okaként egy másik termékben mutatkozó többletet jelöl meg – általában a felcserélhetőség, illetve a kezelés során történő összecserélés tényére történő hivatkozással. Ilyen módon a benyújtott kompenzálási kérelem egyben kérelem arra, hogy a leltározás során mutatkozó hiányokért fennálló anyagi felelőssége alól mentesítést kapjon. Tekintettel arra, hogy a kompenzálás az anyagilag felelős munkavállaló részéről indokolás és kérelem is egyben, így nem szabad korlátozni abban, hogy mely hiányoknak milyen többletekkel való kompenzálását kéri. Meg kell azonban követelni, hogy kérését megfelelően indokolja, illetve állítását bizonyítsa. Kompenzálást csak és kizárólag a raktárban tárolt anyagkészletek esetében szabad engedélyezni – erre a körülményre az anyagilag felelős munkavállaló figyelmét az egyeztetést végző ellenőrnek fel kell hívnia. Kizárólag kompenzálás szempontjából raktárnak kell tekinteni minden olyan nyilvántartásilag is elkülönített anyagkezelő egységet, amelyben anyagok tárolása, kezelése és megőrzése folyik. Az anyagilag felelős munkavállalónak joga van bármilyen készlethiánynak többlettel való kompenzálását kérni, ha az összecserélés tényét elfogadható és valós indokokkal (megfelelő dokumentumokkal, bizonylattal) tudja alátámasztani. A kompenzálási kérelmet a leltározási utasítás 5. számú melléklete tartalmazza. A kérelemhez a részletes tételenkénti indoklást, valamint az igazolásához szükséges okmányokat is csatolni kell. A kompenzálási kérelmet (ideértve az annak részét képező indoklást, mellékleteket) 2 példányban kell elkészíteni, amelyből az eredeti példányt a leltározási anyaghoz kell mellékelni, míg a másolati példányt az anyagilag felelős munkavállaló köteles megőrizni. A kérelemre rá kell vezetni a leltározási jegyzőkönyv számát, és azt az anyagilag felelős munkavállaló – lehetőleg azonban mindegyik anyagilag felelős munkavállaló – köteles aláírni. A kompenzálási kérelmet az egyeztetést végző ellenőrnek az egyeztetési eljárás során kell átadni, aki a kérelemben foglaltakat az egyeztetés ideje alatt köteles felülvizsgálni, és az adatok helyességét ellenőrizni. (Az átadás megtörténtére vonatkozó utalást a leltározási jegyzőkönyvben rögzíteni kell.)

1366


A kompenzálási kérelem részét képező indoklás adatait az egyeztetést végző csoport vezető az alábbi irányelvek figyelembevételével köteles ellenőrizni: − ha az utalás nagy tömegű és összetéveszthető anyagokra vonatkozik, vagy arra, hogy a kérdéses anyagból nagy a forgalom és azok könnyen összekeverhetők, meg kell győződni az állítás helytállóságáról a raktár, az anyagok és a bizonylatok (forgalom) megtekintése útján; − ha az utalás kifejezetten bizonylatokon történt tévedésekre vonatkozik, meg kell nézni a kérdéses bizonylatokat és amennyiben a tévedést a bizonylatok adataiból meglehet állapítani, az erre vonatkozó megállapítást a felülvizsgált bizonylatokkal együtt a kérelemhez kell csatolni. A felülvizsgálat megtörténtét az eljáró csoport vezető a kompenzálási kérelem táblázatos és szöveges részére vezetett „Ellenőrizte, és a leírást javasolja, illetve nem javasolja, év…hó…..nap” záradékkal, és aláírásával köteles igazolni. A felülvizsgálat befejezése után a kompenzálási kérelmet a leltározási jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Kivételesen indokolt esetben a kompenzálási kérelmet az anyagilag felelős munkavállaló az egyeztetési eljárás befejezése után is benyújthatja a szervezeti egység vezetőjének. Ilyen esetben azonban erre a körülményre a leltározási jegyzőkönyvben röviden utalni kell. Ugyancsak a leltározási jegyzőkönyvben kell meghatározni a kérelem benyújtásának végső határidejét és módját (postán vagy személyesen). Ez a határidő a leltározási jegyzőkönyv II. részének aláírását követő 5 munkanapnál több nem lehet. 4.5.7.2 Forgalmazási veszteség, káló (készleteknél) A leltározás eredményének egyeztetése során mutatkozó hiányokat az anyagilag felelős munkavállaló igazolhatja (magyarázhatja) a mindenkor hatályos KSz-ben foglaltak alapján érvényes forgalmazási veszteség, káló címén elszámolható kezelési-tárolási veszteségekkel is. A veszteség normára vonatkozó részletes szabályokat és az érvényes káló normákat a KSz. 2. számú melléklete tartalmazza.

25. szám

− mennyi a figyelembe vehető káló mennyisége (káló ugyanis legfeljebb a tényleges hiány mértékéig számolható el) és − a káló címén leírni kért hiány valóban a természetes mennyiségi csökkenés %-os normáján belül van-e. A felülvizsgálathoz szükség szerint a szervezeti egység vezetőjétől kell kérni a kérdés elbírálásához megfelelően képzett szakembert, szakértőt. Az anyagilag felelős munkavállalónak joga van ahhoz, hogy egyes anyagoknál mutatkozó hiányt, a tárolás és kezelés közben keletkezett természetes mennyiségi csökkenéssel magyarázzon (igazoljon) annak ellenére, hogy a kérdéses anyagra nem állapítottak meg a kálónormát. Ebben az esetben a hiányt természetesen normán felüli hiánynak kell tekinteni mindaddig, amíg a kérdéses anyagra káló normát az arra illetékes szerv meg nem állapít. Abban a kérdésben, hogy az anyagilag felelős munkavállaló igazolása elfogadható-e, a szervezeti egység vezetője dönt. Amennyiben a vezető úgy dönt, hogy a kérdéses anyagnál valós a káló megállapítása, a hiányt nem lehet leltárhiánynak tekinteni. Ugyanakkor azonban a szervezeti vezető köteles a felsőbb döntéshozó szervezetének előterjesztést tenni a káló norma megállapítására. Az előterjesztés elmulasztása esetén, a hiány miatti anyagi felelősség érvényesítésének elmulasztásáért, a mulasztást elkövető vezető anyagilag is felelős. (Mt. 167. §.- ban foglaltak szerint) Az ellenőrzés megtörténtét a csoport vezető a leírási kérelmen a következő záradékkal: „Ellenőrizte……. év…..hó…nap”, és aláírással kell igazolja. Amennyiben az eljáró csoport vezető a felülvizsgálat során olyan tényt vagy jelenséget tapasztal, amelyet rögzíteni kíván, vagy pedig a leírási kérelemmel kapcsolatosan javaslata van – az ezekre vonatkozó észrevételeit, javaslatait vagy a kérelemre kell rávezetnie, vagy pedig arról külön feljegyzést kell készítenie. (Külön feljegyzést esetén, arra feltétlenül rá kell vezetnie a leltározási jegyzőkönyv számát és azt, hogy melyik szerv leltári elszámolásához tartozik a feljegyzés.) Lehetőség szerint azonban ezen észrevételeket a leltározási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A felülvizsgált leírási kérelmet – esetleges mellékleteivel együtt – a leltározási jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 4.5.8 A leltárak véglegesítése

A káló címén leírni kért hiányokra vonatkozó előterjesztést az anyagilag felelős munkavállalónak kell elkészítenie, és az egyeztetési munka során az eljáró leltározási csoport vezetőnek átadni, aki a leírási kérelem adatait az alábbiak szerint, tételesen ellenőrizni köteles: − van-e érvényes kálónorma a kérelemben megjelölt készletféleségekre és a megjelölt % helyes-e; − a készletadatok helyesen vannak-e figyelembe véve és egyezőek-e a leltár adataival; − helyesek-e az alkalmazott számtani műveletek és az azok alapján kiszámított kálómennyiség;

Legkésőbb az egyeztetési eljárás befejezésekor a leltározási csoport vezetőjének haladéktalanul gondoskodnia kell az eltérések – többletek és hiányok – bizonylatolásáról, majd pedig a Leltározási Vezető útján intézkedni kell a bizonylatok adatainak az analitikus nyilvántartásokon történő átvezetéséről, a 4.6 fejezetben meghatározott, a nyilvántartáson átvezetésért felelős szervezet részére történő átadásáról. A leltározási csoport vezetője az eltérések analitikus nyilvántartásokban (GIR modulokban) történő átvezetésének helyességét ellenőrizni köteles.

25. szám


Az eltérésekről kiállított és ellenőrzött bizonylatok egy példánya az érintett anyagilag felelős munkavállaló, illetve számadó példánya, a bizonylatok másik példányát a leltározási jegyzőkönyvhöz kell mellékeli. Az anyagilag felelős munkavállalónak nyilatkoznia kell, miszerint elismeri, hogy a leltározási jegyzőkönyvben (vagy külön mellékleten) felsorolt hiányok, többletek fennállnak. A leltározási jegyzőkönyvet a leltározási csoport vezetőjének és az anyagilag felelős munkavállalónak alá kell írnia. Amennyiben az anyagilag felelős munkavállaló magyarázatát – igazolás, kompenzálási kérelem, vagy káló leírás engedélyezési kérelem – az egyeztetési eljárás befejezéséig elfogadható ok miatt megadni nem tudja, a leltározási jegyzőkönyvben ezt a körülményt rögzíteni kell. Egyben rögzíteni kell azt az időpontot is, amelyre az anyagilag felelős munkavállaló magyarázatait a leltározási jegyzőkönyvben megjelölt szervnek megküldeni köteles. A leltározási jegyzőkönyv ügyiratba helyezése – lezárása: A felülvizsgálati munka megtörténte után a leltározási jegyzőkönyvet és összes mellékleteit – a leltárfelvételi íveket kivéve – ügyiratba kell helyezni. A leltárfelvételi íveket a leltározás végrehajtásáért felelős szervezetnek – leltározási csoport vezetőjének – kell irattároznia. Az ügyiratban, az ügyirat első oldalán a következő, leltározással kapcsolatos adatokat kell feljegyezni: − leltározott egység megnevezése, − a leltározás időtartama, − az anyagilag felelős munkavállaló (munkavállalók) neve, − a leltározási csoportvezető neve, − a többletek és hiányok összege, − a kompenzált hiány összege, − az elszámolható káló összege, − az egységre érvényes felelősségi rendszer, − jogvesztő határidő kezdete (leltár kiértékelés napja). Az ügyirat belső oldalán kell rögzítenie a leltározással kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. A csoportvezető ezekben az észrevételekben és javaslatokban érvényesíti a tulajdon védelemmel, valamint a hibák hiányosságok kiküszöbölésével kapcsolatos különleges jogállásból folyó kötelességeit. Az ügyiratban rögzített ilyen természetű észrevételeit és javaslatait a megtérítés, illetve kártérítés kiszabására feljogosított – munkáltatói jogkört gyakorló – vezető köteles figyelembe venni. Az észrevételek és javaslatok rögzítése után – a raktári leltárfelelősség esetében legkésőbb a jogvesztő időtartam 21. napján, – egyéb anyagi felelősség esetében pedig legkésőbb az egyeztetés befejezését követő 30 nap után, a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni kell.

1367

A munkáltatói jogkört gyakorló felettes vezető a vizsgálat eredményére és az érdekeltek észrevételeire és javaslatára is figyelemmel, elbírálja az ügyet (káló leírási kérelem, kompenzálási kérelem, stb.) és meghozza a kártérítési határozatot. Ha a vezető a jogvesztő határidőn belül nem kötelezte megtérítésre, vagy kártérítésre az anyagilag felelős munkavállalót, a mulasztást elkövető munkavállalóval szemben el kell járni a vétkességi felelősségre vonatkozó előírások szerint (Mt. 170. §). Ügyelni kell arra, hogy a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség esetében az anyagilag felelős munkavállaló részére készített kártérítési határozatot a leltárfelvétel befejezését követő naptól számított 60 napon belül kézbesíteni kell, akár szolgálati úton történik a kézbesítés, akár pedig ajánlott levélben. Büntető eljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A leltározási csoport vezetője a leltározási anyag felülvizsgálata után az alábbi intézkedéseket köteles megtenni: − amennyiben a kiadott kártérítési határozatot és egyéb intézkedéseket szabályosnak és rendben lévőnek találja, a Leltározási Vezető útján kell intézkedjen a még szükséges könyvelések Beszámolási szervezet felé történő feladására. (normán belüli és felüli hiány lekönyvelésére, a munkavállalót terhelő térítés könyvelésére.) − ha a szervezeti vezetőnek a tulajdonvédelmével kapcsolatban tett intézkedéseivel nem ért egyet, lehetőleg személyesen vagy ügyirati bejegyzés útján kell megkísérelni a vitatott kérdés tisztázását. Ha pedig ez már nem lehetséges a szervezeti vezető közvetlen feletteséhez (pl. üzletág vezetője, főosztály vezetője stb.) kell fordulnia. A leltározási csoport vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a leltározás során kimutatott többletek és hiányok (végleges eltérések) könyvelésre kerüljenek – a bizonylatok könyveltetéséről a Leltározási Vezető rendelkezik. A bizonylatok átadásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok könyvelése, nyilvántartásban történő átvezetése adott időszaki zárásig végrehajtható legyen. A könyvelésre átadott leltári ügyiratokban foglaltak végrehajtását az illetékes számviteli vezető is köteles felügyelni és ellenőrizni. A vonatkozó könyvelési feladások egy másolati példányát az ügyiratba kell helyezni. A könyvelés megtörténtét követően a leltározási anyagot tárgyaló ügyiratot vissza kell juttatni a leltározó szervezet részére – ahol megtörténik az ügyirat lezárása és a leltári anyagok irattározása.

1368


4.6 Nyilvántartások módosítása, könyvelési feladatok A könyvekben kimutatott adatok pontosítására az egyeztetés befejezését követően, a véglegesnek minősített – DHL szerinti döntéshozó által jóváhagyott – eltérések alapján kerül sor. A döntéshozó részére készített jelentés másolatát, valamint a kapcsolódó ügyirati anyagot a Számviteli szervezet részére kell továbbítani. Ezen dokumentációkban foglalt leltári adatok és engedély alapján a Számviteli szervezet intézkedik a könyvekben lévő adatok módosításáról. A jelentés a leltározási csoport által kerül összeállításra – egyrészt tájékoztató jelleggel bír, másrészről tartalmaznia kell mindazon adatokat, lényeges információkat, megállapításokat, amelyek a leltári eltérésekről történő döntéshozatal megalapozottságát hivatottak biztosítani. A jelentés az alábbiakra feltétlenül ki kell térjen: − a leltárfelvétel oka (leltározás, rendkívüli esemény, rovancsolás, átadás); − a leltározás időtartama, külön a mennyiségi felvétel és külön a kiértékelés és egyeztetés együttes időtartama; − a többlet értéke (a bevételi bizonylatok szerint); − a normán belüli hiány értéke; − a normán felüli hiány értéke; − a kompenzált hiány értéke; − a leltár hiány értéke; − a meg nem térülő leltár hiány (végleges hiány) összege; − a leltározási eredményt tárgyaló ügyirat száma; A könyvekben nyilvántartott adatok pontosítására a Számviteli szervezetnél kerül sor az alábbiak szerint: • A tárgyi eszköz analitikát érintő elszámolás a Számviteli szervezet miskolci egységénél történik. • A raktári készletváltozások analitikus átvezetését a BKSZE végzi, a kapcsolódó főkönyvi könyveléseket pedig a Beszámolási szervezet hajtja végre. • Minden más eszköz/forrás kapcsán a Beszámolási szervezet útján történhet a nyilvántartások módosítása. 4.7 Felelősség Mindazon személyek, akiknek jelen szabályzat kötelességévé teszi a leltározással, a kiértékeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, felelősek ezek határidőre történő szabályszerű és maradéktalan elvégzéséért. 4.7.1 Felelősségi körök A Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes a leltárak elkészíttetésével biztosítja a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében lévő vagyon védelmét, a vonatkozó törvényi előírások, rendelkezések maradéktalan betartását, a mérleg valódiságát biztosító jogszabályi előírások maradéktalan érvényesítését.

25. szám

Hatáskörébe tartozik: − a leltározási tevékenység társasági szintű szabályozása, a MÁV Zrt. Leltározási Szabályzatának jóváhagyása, − a MÁV Zrt. Leltározás Vezetőjeként felelős a Leltározási Vezetők kijelöléséért és szakmai irányításáért, − az éves mérleg valódiságát alátámasztó leltárak elkészítését szabályozó Zárlati Utasítás kiadásáért, valamint − a leltározási szabályzat maradéktalan betartatásának fő szintű irányításáért. A Leltározási Vezető felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a MÁV Zrt. Leltározási Szabályzatában előírtak maradéktalan betartatásáért, így a leltározási tevékenység ütemezéséért, elrendeléséért és irányításáért, biztosítva ezzel a társasági vagyon védelmét, a könyvekben lévő adatok valós állapottal egyező kimutatását. Hatáskörébe tartozik: − a leltározási szabályzatban előírtak maradéktalan betartatása, − a szabályzat 4.2 fejezetében előírt leltározási rendelkezés kiadása, − a leltározási csoport munkájának irányítása, − a leltározás központi ellenőrzése, − a kiértékelés és elszámoltatási munkák helyességének szúrópróbaszerű ellenőrzése, − a leltárkülönbözeteket előidéző okok, körülmények vizsgálata, továbbá − felelős az itt ki nem emelt, de jelen utasításban részére delegált feladatok teljes körű végrehajtásáért. A szervezeti egység vezetője felelős szervezeti egységén belül a vagyontárgyak kezelésének és megőrzésének biztosításáért, ellenőrzéséért. Hatáskörébe tartozik: − anyagilag felelős munkavállalók kijelölése és megbízása, − a megbízással járó jogok és kötelezettségek, valamint felelősség meghatározása, − a személyes kizárólagos használatba adás – vonatkozó utasítások alapján történő – engedélyezése, − a leltározás végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatala, − a felvett leltár kiértékelésével és egyeztetésével kapcsolatosan ellenőrizni köteles a felügyelete alá tartozó munkavállalók ilyen jellegű munkáját, továbbá köteles a leltározási csoport vezetőjének a leltározási jegyzőkönyvbe bejegyzett észrevételeit kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni, − a leltárkülönbözeteket előidéző okok, körülmények vizsgálata, és a szükséges – hatáskörébe rendelt – intézkedések megtétele, továbbá − felelős az itt ki nem emelt, de jelen utasításban részére delegált feladatok teljes körű végrehajtásáért.

25. szám


Az eltérések számától és mennyiségétől függően a szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe – fentieken túlmenően – az alábbi intézkedések megtétele is beletartozik: − Vizsgálatot kell elrendelni, ha az eltérések nagysága, vagy a hiányok nagy száma komoly raktározási hiányosságra mutat, vagy éppen visszaélésre utaló jelenségeket takar, valamint abban az esetben is, ha a Leltározás Vezető vizsgálat lefolytatását kéri. − Vizsgálatot kell elrendelni továbbá az esetben is, ha az anyagilag felelős munkavállaló a mennyiségi felvétel során tett kifogását nem orvosolták, és ezt az észrevételét a munkavállaló a leltáreredmény egyeztetésekor is fenntartotta. − Új leltárfelvételt kell elrendelni, ha az anyagilag felelős munkavállaló nem orvosolt kifogása a felvett egész leltár hitelességét megdöntő eljárási szabálytalanságra utal, és annak fennállását a vezető bizonyítottnak (valószínűsítettnek) látja. − Felül kell vizsgálni az anyagilag felelős munkavállaló igazolásait (írásbeli magyarázatok, kompenzálási kérelem, káló leírás engedélyezésére előterjesztett kérelem), és javaslatot kell tenni a leírás engedélyezésére. − Az összes körülmény alapos mérlegelése után, a jogszabály előírásai alapján meg kell tenni a büntető feljelentést az illetékes hatóságnál, és a feljelentés másolatát az ügyiratba kell helyezni. (Eljárás a MÁV Zrt. jogi szervezete útján.) − A megtett intézkedések dokumentálására ügyiratba kell helyezni a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, feljelentést, a készült kiadmányok egy-egy másolati példányát, esetleges javaslatokat. − Megőrzési felelősség vagy leltárhiány esetén – munkáltatói jogkört gyakorlóként – kártérítésre kötelező határozatot kell hoznia. − Amennyiben a leltárhiány megtérítése vonatkozásában fennálló jogvesztő határidőn belül a vezető nem kézbesített kártérítési határozatot az anyagilag felelős munkavállaló részére, az anyagilag felelős munkavállalót a leltárhiány megtérítésére többé kötelezni nem lehet. Büntető eljárás esetén a jogvesztő határidő a rendőrség illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. − A nyilvántartó szerinti szervezeti egység vezetője írásban köteles válaszolni a leltározással kapcsolatos bejegyzésekre. Csatolni kell minden megtett intézkedés másolati dokumentumát (fegyelmi és kártérítési eljárás, rendőrségi feljelentés és Határozat, bírósági eljárás és Határozat, belső ellenőri vizsgálat stb.), valamint a végleges leltári eltérésre vonatkozó javaslatot. A Számviteli szervezet felelős: − a könyvekben rögzített adatok, az általa készített főkönyv megfelelőségéért, − a leltározott eszközkört érintő, könyvelésre átadott bizonylatok, dokumentumok, számlák leltározás időpontjáig (fordulónapig) történő teljes körű feldolgozásáért, könyveléséért,

1369

− a leltározott egység szerinti szervezet fordulónapi könyv szerinti eszköz/forrás adatainak pontos kimunkálásáért, − a leltározási jegyzőkönyvekben rögzített leltárkülönbözetek előírás szerinti elszámolásáért, − a végrehajtott könyvelések folyamatos ellenőrzéséért, − az éves mérlegben szereplő eszköz/forrás adatok leltárakkal történő alátámasztásáért. − felelős az itt ki nem emelt, de jelen utasításban részére delegált feladatok teljes körű végrehajtásáért. 4.7.2 Az anyagilag felelős munkavállaló felelőssége A szervezeti egységek vezetői az irányításuk alá tartozó egység használatába adott vagyontárgyakért való felelősséget – átruházott jog és felelősségi körben – az anyagilag felelős munkavállaló személyén keresztül gyakorolják. A munkajogi anyagi felelősség, a munkaviszonyra épül, annak két alanyára a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve tartalmaz rendelkezéseket az egymásnak kárt okozó magatartások megelőzése, illetve szankcionálása, valamint a károk megtérítése érdekében. Ezen alapul a munkajogi anyagi felelősség két nagy területének a munkavállalói és a munkáltatói anyagi felelősségnek az elhatárolása. A munkavállaló munkajogi anyagi felelősségének két alapvető formája van: − a munkavállaló felelőssége vétkesség esetén; − a munkavállaló felelőssége vétkességre tekintet nélkül. A munkavállalói vétkességi anyagi felelősség előfeltételei: − a munkaviszony fennállása; − a károkozó jogellenes és vétkes magatartása; − tényleges kár bekövetkezése; − okozati összefüggés fennállása a tényleges kár és a jogellenes magatartás között. A vétkességre tekintet nélküli felelősség lehet: − általános megőrzési felelősség; − pénz- és értékkezelők felelőssége; − raktári munkavállalók leltárhiányért fennálló felelőssége. A vétkességre tekintet nélküli felelősség fő jellegzetessége, hogy a munkavállaló csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A vétkességre tekintet nélküli felelősség a munkavállaló anyagi felelősségének az a különös esete, amely csak a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért áll fenn.

1370


A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (Mt. 169. §). Az anyagi felelősséget a jelen utasításban közölt 1. 2. és 3. számú „Leltárfelelősségi Megállapodás” (6-7-8-ig számú mellékletek), valamint a megőrzési felelősségi „Nyilatkozat” nyomtatványok (9-10. számú mellékletek) kitöltése és aláírása útján kell a munkavállalóval közölni. A Megállapodást a munkakör elfoglalása előtt kell kiállítani, a felleltározott eszközök, anyagok tényleges mennyiségi átadása keretében. A pénzkezelő munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni a felelősség vállalását, melyet a munkavállaló munkaköri leírásának kell tartalmaznia. Vitás esetekben, az anyagi felelősség meghatározása (a megállapodás aláírása) előtt ki kell kérni az illetékes jogtanácsos véleményét.

25. szám

E felelősségi forma csak akkor érvényesíthető, ha a felelőssé tett munkavállaló a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a leltározási egységnél (raktárban) volt munkakörben, és a munkaviszony betöltése előtt írásban közölték vele az anyagi felelősség formáját, mértékét. A rövidebb időtartamú távollét mérséklő tényezőként vehető figyelembe, és a leltári készletek kifogás nélküli átvétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felelőssé tett személy a későbbiek során kifogásolhassa a leltár helyességét. Ilyenkor azonban már őt terheli az általa állítottak hitelt érdemlő bizonyítása. A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári eszközöknek azon körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. (Mt.170/B §). A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. (Mt. 170/C. § (1))

4.7.2.1 Általános megőrzési felelősség Az általános megőrzési felelősséghez szükséges, hogy a munkavállaló leltárjegyzék szerint vegye át az eszközöket. A feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, ennek hiányában a munkavállaló mentesül a felelősség alól. A munkahelyre kiadott eszközökért a nyilvántartó számadót a Mt. 169. § (1) bekezdésében meghatározott felelősség terheli, ha nem tudja kimutatni, hogy a nyilvántartását terhelő eszközöket, anyagokat kinek adta át. A munkahelyen, szobajegyzéken – átvételi vagy más jegyzéken – kiadott eszközökért felelősség terheli az Mt. 171.§ (1) és (2) bekezdés alapján a munkavállalót, munkavállalókat, ha az átvételt aláírásukkal igazolják. A leltárjegyzéknek a munkavállalói és az anyagilag felelősi példányát a munkavállalóval (munkavállalókkal) alá kell íratni. Ha a munkavállaló a leltárjegyzéken feltüntetett átvett eszközökben, anyagokban hiányosságot észlel, azt azonnal jelenteni köteles a szervezeti vezetőjének. Nem kell a munkavállalónak a kárt megtérítenie, amennyiben a dolog, amelyben a kár keletkezett nem volt állandóan őrizetben, és nem kizárólagosan használta, illetve kezelte. A pénztárosokat, pénz- és értékkezelőket teljes felelősség terheli akkor is, ha kezelésükbe adott pénzt, értékpapírt, stb. nem jegyzék, vagy elismervény ellenében vették át. Ez a felelősségi forma terhel minden olyan munkavállalót, akinek pénzt vagy értékkel bíró utalványt, jegyet adtak át kezelésre, megőrzésre, elosztásra.

Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló – vétkességére tekintet nélkül – a hiányért legfeljebb 6 havi átlagkeresete mértékéig felel. (Mt. 170/C. § (2)) Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodást kell kötni. A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A csoportos leltár felelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét (Mt. 170/C. § (3)), és a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. 4.7.2.3 A kárigény érvényesítése A leltárhiány összegét az alkalmazott nyilvántartási áron kell megállapítani. Nem kell az eljárás alá vont munkavállalónak megtérítenie a hiánynak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő.

4.7.2.2 Leltárhiányért fennálló felelősség A leltárhiányért fennálló felelősség előfeltétele az eszközök, anyagok (raktári készletek) szabályszerű átadása, leltárfelelősségi megállapodás megkötése. (Mt. 170/A. §)

A kárigény összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: − a megrongált dolog javítására fordított költségeket, és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

25. szám


− ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes piaci árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni. A kártérítés mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben van helye. Ilyen mérséklési mód a részletfizetési kedvezmény biztosításának a lehetősége is. A kártérítés részletekben történő megfizetésének az engedélyezése nem kötelező, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult dönteni abban, hogy kinek milyen mértékű kedvezményt biztosít. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősségnél a leltárfelvétel befejezését követő 60 nap alatt a határozatot az érintett munkavállaló részére kézbesíteni kell. Büntető eljárás esetén e határidő 30 nap, és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. A határidő lejárta után a munkavállaló csak az általános szabályok szerint tehető anyagilag felelőssé.

1371

• Számv. Ig. 6. 110530/1978. számú, a közúti és vízi járművek leltározása, gépi nyilvántartása (kiegészíti: Gy.ll-5228/115/1978.); • a Számv. Ig.81.- 104283/1995. számú, a vasúti vontatójárművek leltározására; • a Számv. Ig. 61.Gy. 29–288/1995. számú, az eszközök, anyagok, beruházások • Beruházási Szakigazgatóság részére leltározással történő átadására; • az 55/1999. (MÁV Ért. 24.) PgSz. számú, a szoftverek rendkívüli leltározásáról szóló utasítás (1) sz. módosításáról; • a 95/1999. (MÁV Ért. 42.) Pg.Sz.F. számú, a vasúti vontató járművek leltározásáról; • a 34/2001. (MÁV Ért. 15.) PgSz.F. számú, a kincstári vagyon leltározásáról; • a 29/2006. (IX.8. MÁV Ért.36.) PVH számú, a leltárellenőri és leltározási szakvizsgák szabályozása tárgyú utasítások hatályukat vesztik. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás aláírás napján lép hatályba.

Az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megindítania és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíteni kell. Nem lehet eljárást indítani ha: − a munkavállaló meghalt, − nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, − bekövetkezett az elévülés, − a munkavállaló ugyanezen cselekményét (mulasztását), leltárhiányát már munkajogi úton jogerősen elbírálták, − a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az 18/2004. (VI.18. MÁV Ért.25.) PVH. számú, a MÁV Rt. leltározási utasítása (B.24.sz.), valamint annak módosításai, valamint a

7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Eszközök, források leltározási kötelezettsége 2. számú melléklet: Leltározó csoport vezetőjének megbízólevele 3. számú melléklet: Leltárfelvételi ív 4. számú melléklet: Leltározási jegyzőkönyv 5. számú melléklet: Kompenzálási kérelem 6. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás I. 7. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás II. 8. számú melléklet: Leltárfelelősségi megállapodás III. 9. számú melléklet: Nyilatkozat (egyéni, ill. csoportos megőrzési felelősségre) 10. számú melléklet: Nyilatkozat (csoportos megőrzési felelősségre Dr. Átal László s.k. gazdasági általános vezérigazgató-helyettes

Mérleg tételek – eszköz, forrás elemek – megnevezése

évente évente évente 3 évente évente 5 évente évente évente évente

5 évente 5 évente 5 évente 5 évente 5 évente 5 évente

3 évente 3 évente

egyeztetéssel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

egyeztetéssel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel mennyiségi felvétellel

mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel

Leltározás gyakorisága

egyeztetéssel egyeztetéssel

Leltározás módja

Számviteli szervezet Számadó szervezet

Leltározás felelőse

Pályavasúti Üzletág Állagbantartó szervezet

Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig. Pályavasúti Üzletág Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig.

Infokommunikációs Ig. Infokommunikációs Ig. Számadó szervezet Zárlati utasítás Zárlati utasítás

Infokommunikációs Ig. Infokommunikációs Ig.

Zárlati utasítás Zárlati utasítás

A végrehajtást szabályozza (szervezet,v. utasítás)

2011. év 2011. év

2012. év 2012. év 2012. év 2011. év 2012. év 2012. év

2010. év 2011. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2011. év

2010. év 2010. év

Legelső esedékesség éve


Pályavasúti Üzletág Számadó szervezet

Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig. Pályavasúti Üzletág Ingatlangazdálkodási Ig. Ingatlangazdálkodási Ig.

Infokommunikációs Ig. Infokommunikációs Ig. Számadó szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet

Infokommunikációs Ig. Infokommunikációs Ig.

Eszközök, források leltározási kötelezettsége

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 10 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 20 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 21 Alapítás, átszervezés aktívált értéke 22 Kísérleti fejlesztés aktívált értéke 23 Nem ingatlanhoz kapcs. vagyoni értékű jogok a. Szoftverek felhasználási joga b. Szoftverek felhasználási joga 24 Szellemi termékek a. Szoftver termékek b. Szoftver termékek c. Egyéb szellemi termékek 25 Üzleti vagy cégérték 26 Immateriális javakra adott előlegek 30 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 31 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok a. Földterületek (telek, telkesítés) b. Épületek * c. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok d. Pályás, TEB-es és kincstári építmények e. Földalatti kábelek, alagutak, csővezetékek f. Egyéb építmények ** 32 Műszaki berendezések, gépek, járművek (üzemi eszközök) és egyéb berendezések, gépek járművek (üzemkörön kívüli eszközök) a. Kincstári berendezések b. Vasúti teherkocsik

Sorszám

MÁV Zrt.

1. számú melléklet 1372 25. szám

c. d. e. f. g. h. 33 34 35 40 41 42 43 44 45 46 50 60 61 a. b. d. 62 63 64 65 a. b.

Sorszám


Vasúti személykocsik Mozdonyok Egyéb vasúti járművek Egyéb járművek Számítástechnikai eszközök Egyéb gépek, berendezések, felszerelések Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész-i viszonyban álló vállban Egyéb tartósan adott kölcsönök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK Anyagok Úton lévő anyagkészletek Raktári anyagkészletek Saját hatáskörben nyilvántartott egyéb anyagok Befejezetlen termelés és félkésztermékek Növendék-, hízó és egyéb állatok Késztermékek Áruk Közvetített szolgáltatások Raktári készletre bevételezett áruk és betétdíjas göngyölegek

MÁV Zrt.

3 évente 3 évente 3 évente 3 évente 3 évente 3 évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente

évente évente évente évente évente évente évente évente

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

egyzetetéssel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel mennyiségi felvétellel


mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel egyeztetéssel

Leltározás módja

Zárlati utasítás BKSZE

Zárlati utasítás BKSZE Számadó szervezet BKSZE BKSZE BKSZE

Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás

MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Számadó szervezet Számadó szervezet Infokommunikációs Ig. Számadó szervezet Számadó szervezet BSZE Zárlati utasítás


2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2012. év 2011. év 2011. év 2011. év 2011. év 2011. év 2010. év 2010. év 2010. év



Számviteli szervezet BKSZE

Számviteli szervezet BKSZE Számadó szervezet BKSZE BKSZE BKSZE

Portfolió-gazdálkodási Ig. Treasury és Pénzg. Főo. Portfolió-gazdálkodási Ig. Treasury és Pénzg. Főo. Számviteli szervezet Treasury és Pénzg. Főo.

MÁV-START Zrt. MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Számadó szervezet Számadó szervezet Infokommunikációs Ig. Számadó szervezet Számadó szervezet BSZE Számviteli szervezet


25. szám 1373

Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelés egyéb rész v-ban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Munkavállalókkal kapcsolatos követelések Minden más egyéb követelés III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK


évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel mennyiségi felvétellel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

évente évente évente évente évente

évente évente évente évente

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

évente


egyzetetéssel

Leltározás módja

Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet

Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet

Treasury és Pénzg. Főo. Számviteli szervezet

Portfolió-gazdálkodási Ig. Portfolió-gazdálkodási Ig. Portfolió-gazdálkodási Ig. Számviteli szervezet

Humán szervezet Számviteli szervezet

Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet

Számviteli szervezet


Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás

Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás

Pénzkezelési szab. Zárlati utasítás

Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás


Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet Zárlati utasítás

Zárlati utasítás


2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év



110 111 112 113 114 115

66 70 71 72 73 74 75 a. b. 80 81 82 83 84 90 91 92 100 101 102 103

Sorszám

MÁV Zrt.

1374 25. szám

116 120 121 122 123 130 140 141 142 143 150 151 152 153 154 155 156 157 a. b. c. 160 161 162 163 164 165 166

Sorszám


VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK E CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész.visz.váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Tartozások kötvénykibocsájtásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszúlejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Tartós kötelezettségek egyéb váll. szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi lízing kötelezettségek VBKJ lakástámogatási kötelezettségek Minden más egyéb hosszú lejáratú kötelezettség III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú köt. kapcsolt váll. szemben

MÁV Zrt.

évente évente évente évente

évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel


egyeztetéssel

Leltározás módja

Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Számviteli szervezet Zárlati utasítás Számviteli szervezet


Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás Zárlati utasítás



Zárlati utasítás


2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év 2010. év

2010. év



Treasury és Pénzg. Főo. Treasury és Pénzg. Főo. Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet Számviteli szervezet

Treasury és Pénzg. Főo. Humán szervezet Számviteli szervezet

Treasury és Pénzg. Főo. Treasury és Pénzg. Főo. Treasury és Pénzg. Főo. Treasury és Pénzg. Főo. Számviteli szervezet Számviteli szervezet





25. szám 1375

Rövid lejáratú köt. egyéb rész. viszban vállalkozással sz. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek Minden más egyéb rövid lejáratú kötelezettség G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek


évente évente évente évente évente évente

egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel egyeztetéssel


egyeztetéssel

Leltározás módja


Humán szervezet Számviteli szervezet







2010. év 2010. év 2010. év

2010. év 2010. év

2010. év


Megj.: * A Pályavasút főkönyvében, nem technikai szervezet kódon (60814,60830,60848,60855,60863) lévő épületek leltározását a Pályavasúti Üzletág szabályozza, minden más épület vonatkozásában az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság az illetékes. ** A vasútüzemi építmények leltározását a Pályavasúti Üzletág szabályozza. (2121, 2122 és 2141,2142 kezdetű számjegyzéki számok); míg minden más építmény tekintetében, amennyiben az eszköz a Pályavasút főkönyvében van, úgy a szabályozást a Pályavasúti Üzletág készíti, egyéb főkönyvek vonatkozásában a szabályozás az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

167 168 a. b. 170 171 172 173

Sorszám

MÁV Zrt.

1376 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám

25. szám


1377

2. számú melléklet Leltározó csoport vezetőjének megbízólevele

MEGBÍZÓLEVÉL A leltározási csoport vezetĘjének kijelöléséhez ………………………………..Szervezet A MÁV Zrt. Leltározási Utasítása………………………………………………………..bekezdésében foglaltak

alapján………………………………………………………

(név,

szervezeti

egység,

munkakör) kijelölöm a…………………………………………………………………………………… …………………………………….leltározási egységnél …………………………………….(év,

hó,

naptól-napig) tartó ………………………………………………………….leltározási munkákhoz a leltározási csoport vezetĘjének. A leltározási csoport tagjai: ....................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... A nyilvántartó egység anyagilag felelĘs munkavállalója ........................................................................... .................................................................................................................................................................... A nyilvántartó egységnél ........................................................................................................................... ………………………………………………..anyagi felelĘsségi rendszer van érvényben. Az Ön vezetésével a leltározó csoport feladatait a Leltározási Utasításban meghatározottak szerint köteles ellátni. ……………………….20……..év…………………..hó………nap. P.H. ……………………………………

Leltározási VezetĘ

1378


25. szám

3. számú melléklet Leltárfelvételi ív

SelejtezhetĘ…………….évben

…………….számú

MÁV Zrt.

ügyirat melléklete

……… Szervezeti egység

KÉSZLETEK LELTÁRFELVÉTELI ÍVE

A………………számú leltározási egység ……………eszközeirĘl

sz. szigorú számadású nyomtatvány

25. szám


I.

A felvétel jellege:

1379

a) Leltározás b) MeglepetésszerĦ leltározás c) Egymás közti átadás

II.

A leltározott (számbavett) eszközkör: ..................................................................................................................... .....................................................................................................................

III.

A leltárfelvétel kezdete………………….befejezése ..................................

IV.

A leltárfelvételt végzĘ munkavállalók neve: Leltározási csoportvezetĘ: .......................................................................... Leltározó: .................................................................................................... Anyagilag felelĘs munkav.(v. Számadó): ................................................... ÁtvevĘ: ........................................................................................................ Leltározási csoport tagjai: ........................................................................... .....................................................................................................................

V.

Az eszközök leltárfelvételi íve …… példányban készült és ....................... ……………….. –tól ……………….. -ig terjedĘ oldalt tartalmaz. ……………………..20…..év………………...hó……………..nap ………………………………

……………………………

anyagilag felelĘs munkavállaló

leltározási csoportvezetĘ

(számadó) aláírása ……………………………… leltározó aláírása VI.

aláírása …………………………… mĦszaki szakértĘ aláírása

Az eszközök leltárfelvételi ívének átadási ideje: ........................................ ..................................................................................................................... ……………………………… átadó aláírása

VII.

…………………………… átvevĘ aláírása

A leltárfelvételi ív adatait értékelte: ............................................................ .....................................................................................................................

VIII.

A felvételt (leltárt) egyeztette: ....................................................................

IX.

Tárgyalta a…………………………….számú ügyiratban.

felvétel napja

2

sorszám

1

3

Cikkszám/ Leltáriszám/ Egyedi azonosító

4

5

Megnevezés (leírás)

A leltározott eszközkör

6

Mennyiségi egység

7

8

9

10 11 12 13 14 15

A leltározott mennyiség leltározási helyenként

16

17

18

19

20

Összesen:

21

22

23

Hiány Többlet NyilvántarKönyv IdĘközi IdĘközi tási ár szerinti változás változással (elszámolás módosított mennyisége alatt) forduló napi + Eltérés Ft mennyiség mennyisége

LELTÁRFELVÉTELI ÍV Ténylegesen felvett mennyiség 7-15-ig összesen

Többlet

24

25

26

Megjegyzés, állapotfelmérésre, selejtezésre Eltérés értéke vonatkozó javaslat és annak indoklása Ft f. Ft f.

Hiány

3. sz. melléklet

1380 A MÁV Zrt. Értesítője 25. szám

25. szám


1381

4. számú melléklet Leltározási jegyzőkönyv

Szervezeti egység:

…………számú ügyirat melléklete

LELTÁROZÁSI JEGYZėKÖNYV I. Általános adatok Készült:……………………… szervezeti egység ………………………………..leltározási egységére vonatkozóan. Kelt. ………………..20…..év………………….hó………nap. Jelen vannak: Anyagilag felelĘs dolgozók: ...................................................................................................................................................... Leltározási csoportvezetĘ: ........................................................................................................... Leltározó: .................................................................................................................................... 1 2.

3. 4.

5.

A leltár jellege:

a) vagyonmegállapító és elszámoltató együtt b) csak vagyonmegállapító c) csak elszámoltató. A leltározott egységnél az anyagilag felelĘs munkavállalókra érvényben lévĘ munkajogi anyagi felelĘsségi rendszer: a) megĘrzési felelĘsség, egyénileg, együttesen b) leltárhiányért fennálló felelĘsség egyénileg, együttesen. A leltározott eszközök felsorolása: A leltározásnál jelenlévĘk kijelentik, hogy ismerik a Leltározási Utasításban foglalt kötelezettségeiket, valamint az érvényes anyagi felelĘsségre vonatkozó szabályokat. A leltározási csoport vezetĘje felhívta az illetékes személyek figyelmét arra, hogy a leltárfelvétel folyamán esetleg elĘforduló hiányosságokra vonatkozó észrevételeiket még a leltározás során tegyék meg. A leltárfelvételnél a ………………………………………………leltározási egység valamennyi anyagilag felelĘs munkavállalója jelen van.

Az anyagilag felelĘs munkavállaló (munkavállalók) .................................................................. ………………………………………………………………………… (név) a leltárfelvételnél ……………………………………………………………………………... miatt nincsen jelen A távollévĘ munkavállaló kérésére, illetve megbízásából .......................................................... …………………………………………………….. (név), mint személyes képviselĘ van jelen.

1382


25. szám

A távollévĘ anyagilag felelĘs munkavállaló képviselĘjét ........................................................... …………………………………… (név) személyében a szervezeti egység vezetĘje jelölte ki. A távollévĘ anyagilag felelĘs munkavállaló helyett képviselĘ kijelölésére nem volt szükség, mert együttes felelĘsség érvényesül a leltározási egységnél. 6.

A leltárfelvétel kezdete: ………év ………………………hó ………..nap.

7.

A leltárfelvételt az alábbi megszakításokkal végeztük:………………………………… ……………………………………………………………………………………….

8.

A leltárfelvétel megkezdĘdött: …………év ………………….hó ……….nap.

9.

Az anyagilag felelĘs munkavállalók kijelentik, hogy a jegyzĘkönyvben tárgyalt leltározás a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelĘen, szabályszerĦen folyt le, a leltározás alkalmával minden eszközt és bizonylatot bemutattak, semmit el nem titkoltak.

10. A jelenlévĘk kijelentik, hogy a felvett leltár ……………..számtól ………………számig terjedĘ leltári oldalt tartalmaz, melynek egyik példányát az anyagilag felelĘs munkavállalónak átadták. 11. A leltározási csoportvezetĘ felhívta az anyagilag felelĘs munkavállalók figyelmét arra, hogy a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatos észrevételeiket csak írásban és legkésĘbb a leltárfelvételi ív aláírásától számított 5 napon belül lehet benyújtani, ha az anyagilag felelĘs munkavállaló egyidejĦleg hitelt érdemlĘen bizonyítani tudja a hiba, hiányosság fennállását és azt is, hogy az önhibáján kívül jutott a leltárfelvétel befejezése után a tudomására. 12.

A leltározási csoportvezetĘ a leltárfelvételi jegyzĘkönyvet az anyagilag felelĘs munkavállalók elĘtt felolvasta, akik kijelentik, hogy a jegyzĘkönyvben foglaltakat megértették és a felvett leltárt az elszámoltatásuk alapján elfogadták.

13.

A jelenlévĘk nyilatkozatukat aláírásukkal hitelesítik.

14.

…………………………………………. ………………………………………….. …………………………………………..

………………………………….

anyagilag felelĘs munkavállalók aláírása

................................................................

leltározási csoportvezetĘ aláírása

………………………………………… leltározási csoport tagjai aláírása

…………………………………….. jegyzĘkönyvvezetĘ aláírása

Csatolva: ……………….. db összesítĘ …………………db leltárfelvételi ív ………………… db mozgási bizonylat

25. szám


II. A nyilvántartással szemben mutatkozó eltérések (hiányok, többletek) felsorolása az eltérések egyeztetése és az anyagilag felelĘs munkavállaló (munkavállalók) tételes igazolása. 1

Alulírottak a mai napon egyeztették a leltározás során kimutatott eltéréseket. Az egyeztetés után az anyagilag felelĘs munkavállaló elismeri, hogy a jegyzĘkönyv 3. oldalán felsorolt (vagy külön jegyzékben felsorolt hiányok és többletek) ténylegesen fennállnak és azok okaira az alábbi magyarázatot, illetve igazolást adja. Eltérések igazolása

Kelt……………………..20……..év…………………hó…….nap. ……………………………… ……………………………… ……………………………… anyagilag felelĘs munkavállaló(k) aláírása 2.

…………………………………. az egyeztetéssel megbízott munkavállaló (leltározási csop.vezetĘ) aláírása

Az anyagilag felelĘs munkavállaló az eltérések igazolására a jegyzĘkönyvhöz mellékeli: a) kompenzálási kérelmet b) káló kimutatási (kérelmet) c) többi eltérés igazolását, ha azt külön mellékleten készítette.

A leltározási jegyzĘkönyv mellékletei: ……..db készletek leltárfelvételi íve ……..db egyéb jegyzĘkönyv ……..db igazolás ……..db meghatalmazás

……...db GIR bizonylat ……...db kompenzálási kérelem ……...db káló kimutatási kérelem ……...db jegyzék a felesleges készletekrĘl

Látta:………………………………………. szervezeti egység vezetĘ aláírása Felülvizsgálta:………………………20…….év………………………..hó……..nap ……………………………………….. felülvizsgálatot végzĘ munkavállaló aláírása

1383

2

3

4

5

A normán felüli készlethiányok % Megnevezése (leírás) Mennyiségi egység

6

Mennyiség 7

8

Nyilvántart. egységár

Sorszám

……………………………………………… anyagilag felelĘs munkavállaló aláírása

9

Érték

10

Leltárfelv.ív sorszáma

11

Cikkszám Mennyiség

13

14

15

16.

17.

Érték

18.

engedélyezte: ……………………………………………… engedélyezésre jogosult vezetĘ aláírása

……………………………., 20…….év…………………hó………nap A…………………………sorszám alatti hiányok kompenzálását

12

A kompenzálásra elfogadni kért többletek % Megnevezése (leírás)

Nem azonos cikkcsoportba tartozó tételek jelölése

Tartozik a ………… számú Leltározási jegyzĘkönyvhöz


Leltározási csop.vez aláírása

EllenĘrizte és a leírást javasolja: engedélyezte: ………………… 20…..év……………….hó…….nap

Kompenzált hiányok értékösszege: ……………………………., 20…….év…………………….hó………nap

Leltárfelv.ív sorszáma

1

Cikkszám Mennyiségi egység

……………………………………………..név………………………………………..szervezeti egység felelĘs raktárvezetĘje kérem az……………..év ………………………………hó…….napon befejezett Leltározás eredményeként mutatkozó alábbi hiányok kompenzálását engedélyezni.

Kompenzálási kérelem

Kompenzálási kérelem

Nyilvántart. egységár

5. számú melléklet 1384 25. szám

25. szám


1385

6. számú melléklet Leltárfelelősségi megállapodás I.

LELTÁRFELELėSSÉGI MEGÁLLAPODÁS egyéni

amelyet megkötöttek alulírott helyen és idĘben egyfelĘl a MÁV Zrt., mint Munkáltató - a továbbiakban: Munkáltató -, másfelĘl ....................................................................................................... ………………………………………………………….

mint

Munkavállaló

-

a

továbbiakban:

Munkavállaló - az alábbi feltételekkel: 1

A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló a Munkáltató ……………………… ……………………………………………………………….. megnevezésĦ raktárában ……………………………………………………………….. munkakörben dolgozik. 1. A Munkavállaló a raktárban elhelyezett leltári készletet egyedül kezeli. 2. A leltár készletnek azon körét, amelyért a Munkavállaló felelĘsséggel tartozik a Leltározási Utasítás tartalmazza. 3. A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét (arányát) a Leltározási Utasítás és a Kollektív SzerzĘdés tartalmazza. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy az ezekben meghatározott anyagokon és árukon kívül bármely más egyéb anyagnál és árunál forgalmazási veszteség nem számolható el. 4. A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza. 5. A Munkavállaló a Leltározási Utasítást megismerte, annak rá vonatkozó részeit elsajátította és tudomásul vette. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállaló részére hozzáférhetĘen, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges késĘbbi módosításait is. 6. A Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a leltárhiány teljes összegéért felel. 7. A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megĘrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a készletek megĘrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal jár el, ennek keretében pedig bármely, a tudomására jutott, a megĘrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelenti a Munkáltatónak. 8. A Munkavállaló elismeri, hogy a leltári készletet szabályszerĦen átvette, az e tényt tanúsító átadás-átvételi jegyzĘkönyvet aláírta. 9. A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív SzerzĘdés, illetve a Leltározási Utasítás vonatkozó elĘírásai az irányadóak. 10. E leltárfelelĘsségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba.

……………………..20……..év…………………hó…….nap. ………………………………….. Munkavállaló Egy példányt átvettem:…………………………………..

…………………………... Munkáltató

1386


25. szám

7. számú melléklet Leltárfelelősségi megállapodás II.

LELTÁRFELELėSSÉGI MEGÁLLAPODÁS amelyet megkötöttek alulírott helyen és idĘben egyfelĘl a MÁV Zrt., mint Munkáltató (a továbbiakban:

Munkáltató),

másfelĘl

……………………………………………………

………………………………………………………….mint

Munkavállaló

(a

továbbiakban:

Munkavállaló) az alábbi feltételekkel: 1

A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló a Munkáltató ……………..…… ………………………………………………………………..megnevezésĦ raktárában ………………………………………………………………..munkakörben dolgozik. 2 A Munkavállaló a raktárban elhelyezett leltári készletért egyedül felelĘs. A Munkavállaló ezennel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a leltári készleteket a leltárhiányért nem felelĘs …………………………… munkakörĦ munkavállaló is kezelje, akinek szakmai és anyaggazdálkodási irányítását a Munkavállaló látja el. 3 A leltári készletnek azon körét, amelyért a Munkavállaló felelĘsséggel tartozik a Leltározási Utasítás tartalmazza. 4 A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét (arányát) a Kollektív SzerzĘdés tartalmazza. A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy az ebben meghatározott anyagokon és árukon kívül bármely más egyéb anyagnál és árunál forgalmazási veszteség nem számolható el. 5 A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza. 6 A Munkavállaló a Leltározási Utasítást megismerte, annak rá vonatkozó részeit elsajátította és tudomásul vette. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállaló részére hozzáférhetĘen, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges késĘbbi módosításait is. 7 A Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a leltárhiányért hat havi átlagkeresetével felel. 8 A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megĘrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a készletek megĘrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal jár el, ennek keretében pedig bármely, a tudomására jutott, a megĘrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelenti a Munkáltatónak. 9 A Munkavállaló elismeri, hogy a leltári készletet szabályszerĦen átvette, az e tényt tanúsító átadás-átvételi jegyzĘkönyvet aláírta. 10 A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív SzerzĘdés, illetve a Leltározási Utasítás vonatkozó elĘírásai az irányadóak. 11 E leltárfelelĘsségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba. ……………………..20……..év…………………hó…….nap. ………………………………….. Munkavállaló Egy példányt átvettem:…………………………………..


25. szám


8. számú melléklet Leltárfelelősségi megállapodás III.

LELTÁRFELELėSSÉGI MEGÁLLAPODÁS csoportos

amelyet megkötöttek alulírott helyen és idĘben egyfelĘl a MÁV Zrt., mint Munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató), másfelĘl ........................................................................................................ .................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................... …………………………………………………………………………. mint Munkavállalók (a továbbiakban: Munkavállalók) az alábbi feltételekkel: 1

2

3 4

5 6

7

8

A felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállalók a Munkáltató ............................................... ……………………………………………………………….. megnevezésĦ raktárában dolgoznak az alábbi munkakörben: ..................................................................................................................... ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................ A Felek megállapodnak abban, hogy a .............................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. munkakörök betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A leltári készletnek azon körét, amelyért a Munkavállalók felelĘsséggel tartoznak a Leltározási Utasítás tartalmazza. A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét (arányát) a Kollektív SzerzĘdés tartalmazza. A Munkavállalók tudomásul veszik, hogy az ebben meghatározott anyagokon és árukon kívül bármely más egyéb anyagnál és árunál forgalmazási veszteség nem számolható el. A leltári készlet átadásának-átvételének módját és szabályait, valamint a leltárhiány meghatározásának szabályait a Leltározási Utasítás tartalmazza. A leltári készletet a leltárhiányért nem felelĘs munkavállaló is kezeli / nem kezeli (a megfelelĘ rész aláhúzandó!) A leltárhiányért nem felelĘs munkavállaló esetén a munkavállaló neve, beosztása: ……………………………………………………………………………………………………… A Mt. 170/A. § (2) értelmében, a leltárhiányért nem felelĘs, de a leltári készletet kezelĘ Munkavállalót a Munkáltató a leltárhiányért felelĘs Munkavállaló elĘzetes hozzájárulásával foglalkoztatja az adott munkakörben, illetve munkahelyen. A Munkavállalók a Leltározási Utasítást megismerték, annak rájuk vonatkozó részeit elsajátították és tudomásul vették. A Leltározási Utasítást a Munkáltató köteles a Munkavállalók részére hozzáférhetĘen, a munkahelyen tárolni, ideértve annak esetleges késĘbbi módosításait is. Leltárhiány esetén a kártérítés mértéke a jelen Megállapodást megkötĘ Munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegéig terjedhet.

1387

1388


A Munkavállalók közötti felelĘsség megoszlásának arányai az alábbiak: ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a ………………………………munkakörben a Munkáltatói kárigény……………%-a 9 A Munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a leltári készlet biztonságos megĘrzésének feltételeit biztosítja. A Munkavállalók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a készletek megĘrzése során és annak érdekében az elvárható gondossággal járnak el, ennek keretében pedig bármely, a tudomásukra jutott, a megĘrzési feltételekkel kapcsolatos hiányosságot, vagy nehézséget haladéktalanul írásban jelentik a Munkáltatónak. 10 A Munkavállalók elismerik, hogy a leltári készletet szabályszerĦen átvették, az e tényt tanúsító átadás-átvételi jegyzĘkönyvet aláírták. 11 A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Kollektív SzerzĘdés, illetve a Leltározási Utasítás vonatkozó elĘírásai az irányadóak. 12 E leltárfelelĘsségi megállapodás ………………………………………… lép hatályba. …………………….., 20…….. év ………………… hó ……. napján.

………………………………….. Munkavállaló ………………………………….. Munkavállaló ………………………………….. Munkavállaló ………………………………….. Munkavállaló

Egy példányt átvettem

…………………………………. …………………………………. ………………………………….

………………………………


25. szám

25. szám


1389

9. számú melléklet Nyilatkozat (egyéni, ill. csoportos megőrzési felelősségre)

Nyilatkozat egyéni

Alulírott …...……………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………..…….………….………………... (név, munkakör, munkahely) tudomásul vesszem, hogy a munkaköröm ellátásával összefüggésben a munkáltató ……………………………………………………………..…. tároló helyén általam elszámolási kötelezettséggel kezelt dolgokban keletkezĘ hiány esetén vétkességre tekintet nélkül teljes anyagi felelĘsséggel tartozom. (A Munka Törvénykönyve 170.§ (1) bek., és a Kollektív SzerzĘdés által meghatározott szabályok szerint). Kijelentem, hogy a megĘrzési felelĘsségre vonatkozó jelen nyilatkozatomban közölt jogszabályokat megismertem. ……………………….20……..év…………………..hó………nap.

…………………………………… munkavállaló

ElĘttünk, mint tanúk elĘtt: 1./………………………… 2./…………………………

….. ……………………….. munkáltató

1390


25. szám

10. számú melléklet Nyilatkozat (csoportos megőrzési felelősségre

Nyilatkozat csoportos

Alulírottak

..……………………………………………………………………………………..

……………………………………………………….………... tudomásul

vesszük,

hogy

a

munkakörünk

(név,

ellátásával

…………………………………………………………….

tároló

munkakör,

összefüggésben helyén

munkahely) a

munkáltató

általunk

elszámolási

kötelezettséggel kezelt dolgokban keletkezĘ hiány esetén vétkességre tekintet nélkül teljes anyagi felelĘsséggel tartozunk. (A Munka Törvénykönyve 170.§ (1) bek., és a Kollektív SzerzĘdés által meghatározott szabályok szerint). Kijelentjük, hogy a megĘrzési felelĘsségre vonatkozó jelen nyilatkozatunkban közölt jogszabályokat megismertük. ………………………. 20……. .év ………………….. hó ……… nap.

…………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… munkavállalók

ElĘttünk, mint tanúk elĘtt: 1./………………………… 2./…………………………

….. ……………………….. munkáltató

25. szám


Egyéb közlemények

930

1391 Echange de données pour la facturation energétique ferroviaire transfrontalière Adatcsere a nemzetközi forgalom energia-elszámolásához 1. kiadás; Kiadva: 2010.07.01

A MÁV Zrt. ÜDSZSZ Könyvtárba újonnan érkezett UIC döntvények Francia nyelvű kiadások

Német nyelvű kiadások 301

Prescriptions de décompte applicables au trafic international „Voyageurs”

541-00

Leszámolási előírások a nemzetközi személyforgalomra 2. kiadás; Kiadva: 2010.07.01 541-00

Attribution d’un label de qualité UIC aux éléments constitutifs des matériels roulants

Jóváhagyott UIC-cimke / UIC-felirat járműalkatrészek számára 2. kiadás; Kiadva: 2010.05.01 592

Jóváhagyott UIC-cimke / UIC-felirat járműalkatrészek számára 2. kiadás; Kiadva: 2010.05.01 541-3

556

592

773

Unités de Transport Intermodal à transbordement vertical, autres que semi-remorques, aptes au transport sur wagons. Exigences minimales Intermodális rakományegységek függőleges átrakóhelyek számára (nyerges pótkocsik kivételével) és teherkocsikon történő szállításuk. Minimális követelmények 1. kiadás; Kiadva: 2010.07.01

791-2

Recommandations pour une méthode de calculs des ponts-rails à poutrelles enrobées Ajánlások áthidaló betongerendás vasúti hidak tervezésére 5. kiadás; Kiadva: 2010.05.01

Diagnose des Oberleitungszustands Felsővezeték-rendszer feltételeinek vizsgálata 1. kiadás; Kiadva: 2010.06.01

930

Datenaustausch für die Bahnstromabrechnung im grenzüberschreitenden Schienenverkehr Adatcsere a nemzetközi forgalom energia-elszámolásához 1. kiadás; Kiadva: 2010.06.01

Angol nyelvű kiadások 541-00

773

Empfehlungen für die Berechnung von Eisenbahnbrücken aus Walzträgern in Beton Ajánlások áthidaló betongerendás vasúti hidak tervezésére 5. kiadás; Kiadva: 2010.05.01

Transmission d’informations dans le train (bus de train) Információátvitel a vonaton (vonatkommunikáció) 5. kiadás; Kiadva: 2009.08.01

Intermodale Ladeeinheiten für Vertikalumschlag, außer Sattelanhänger, zur Beförderung auf Wagen – Mindestanforderungen Intermodális rakományegységek függőleges átrakóhelyek számára (nyerges pótkocsik kivételével) és teherkocsikon történő szállításuk. Minimális követelmények 1. kiadás; Kiadva: 2010.07.01

Freins – Freins à disques et leur utilisation – Conditions générales pour l’admission de garnitures de frein Fékek. Tárcsafékek és alkalmazásaik. Általános feltételek próbapadi jóváhagyáshoz 7. kiadás; Kiadva: 2010.07.01

Vergabe des UIC-Gütesiegels / UIC-Labels für Fahrzeug-Komponenten

Issuing of the UIC seal of approval/UIC label for vehicle components Jóváhagyott UIC-cimke / UIC-felirat járműalkatrészek számára 2. kiadás; Kiadva: 2010.05.01

1392 556

A MÁV Zrt. Értesítője Information transmission in the train (train bus) Információátvitel a vonaton (vonatkommunikáció) 5. kiadás; Kiadva: 2009.08.01

592

773

25. szám Hirdetmény

A szegedi Pályavasúti Területi Központ Pft. Szakaszmérnökség Mezőtúr nyilvántartásában lévő üzemi célú vasúti zöld kocsi feleslegessé vált, így azt további hasznosításra felajánljuk.

Intermodal Transport Units (other than semitrailers) for vertical transhipment and suitable for carriage on wagons – Minimum requirements

A vasúti kocsi adatai: Pályaszám: 40-55-117-6283-4 Leltári szám: T1176283 Gyártási év: 1974

Intermodális rakományegységek függőleges átrakóhelyek számára (nyerges pótkocsik kivételével) és teherkocsikon történő szállításuk. Minimális követelmények 1. kiadás; Kiadva: 2010.07.01

Kapcsolattartó: Szabó Imre Telefonszám: 06/1/516/31-86 Érdeklődni a megjelölt kapcsolattartónál lehet a megjelenéstől számított 15 napig.

Recommendations for the design of joist-inconcrete railway bridges

Helyesbítés

Ajánlások áthidaló betongerendás vasúti hidak tervezésére 5. kiadás; Kiadva: 2010.05.01

Az ingatlanértékesítés rendjéről szóló 8/2009. (MÁV Ért. 4.) VIG számú utasítás 1 számú módosításában (megjelent a 24/2010. MÁV Értesítőben 50/2010. EVIG szám alatt) a 2/a számú melléklet („Pályázati felhívás / Árverési hirdetmény”) utolsó előtti mondata helytelenül jelent meg. Az utolsó előtti mondat teljes szövege helyesen: „A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a pályázati felhívást / árverési hirdetményt és a Részletes Pályázati/Árverési Kiírást kiegészítheti, illetve módosíthatja, visszavonhatja a pályázat beadási határidejét/árverés idejét megelőző 7. napig / az árverés megkezdéséig.”

25. szám


1393

1394


25. szám

25. szám


1395

1396


25. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 25. szám 125. évfolyam szeptember 10. TARTALOM

Recommend Documents