ÉRTEKEZÉSEK
A D A T O K A DUNA—TISZA
KÖZE METAMORF ÉS MAGMÁS
MEDENCEALJZATÁNAK ISMERETÉHEZ A SOLTVADKERTT ÉS MISKEI F Ú R Á S O K JUHÁSZ
ALAPJÁN
ÁRPÁD*
(3 ábrával, 3 táblázattal) ÖMKfoclalás! Kalocsától D-re, M i s b e községnél, v a l a m i n t Kiskőröstől D D K - r e , Soltvadkert közelében a gravitációs mérések m a x i m u m o t jeleztek. A z u t ó b b i m a x i m u m o t szeizmikus mérésekkel is igazolták. A két gravitációs m a x i m u m a Mecsek-hegységtől N a g y k ő r ö s — K e c s k e m é t felé tartó D N Y - F . K irányú szerkezeti v o n a l b a esik, a m e l y t ő l K - r e a „ k i s k u n " gravitációs m i n i m u m terül el. Kiskőrös mélyföldtani felépítésében mecseki típusú jura rétegek vesznek részt, ezek alapján Soltvadkertnél is m e z o z o i k u m jelenlétére lehetett s z á m í t a n i . A lemélyitett fúrások közül azonban csak a 3 . sz. ért el n e m szálban álló titon és apti—albai képződményeket, m í g a z 1. s z . fúrás plagioklász-tartalmú mikroklingránitot, Miskén pedig a gránitmasszívum peremi fácieseként granodioritot, n e m típusos durbachit-telérkőzetet és enyhén alkáli gránitot, v a l a m i n t a gránit m e t a m o r f k ö p e n y é h e z tartozó a m f i b o l i t o t találtak. A m a g m a t i t o k á s v á n y o s és kémiai összetétele a mecseki és a nagykörös—kecskeméti gránitterületek közötti kapcsolatra u t a l . A kiskőrösi m e z o z ó o s rétegsornak a tőle csupán 9 k m - r e l e v ő soltvadkerti gránithoz v a l ó viszonya a mecseki m e z o z o i k u m és a gránit horizontális térszíni elkülönülésének felszínalatti analógiája. A S o l t v a d k e r t — M i s k e vonulattól D-re l e v ő régebbi fúrásokból (Jánoshalma, Érsekcsanád, Sükösd) a gránit kristályos palaköpenyének t á v o l a b b i tagjait is ismerjük (gneisz, kvarcit, csillámpala).
K a l o c s á t ó l D-re, Miske községnél, valamint Kiskőröstől D D K - r e , Soltvadkert közelében a gravitációs mérések m a x i m u m o t jeleztek. A z u t ó b b i m a x i m u m o t szeizmikus mérésekkel is igazolták. A két gravitációs m a x i m u m a Mecsek-hegységtől a N a g y k ő r ö s — K e c s k e m é t felé t a r t ó , D N y — É K i r á n y ú szerkezeti v o n a l b a esik, a m e l y t ő l K - r e a K i s k u n gravitációs m i n i m u m terül el. K i s k ő r ö s mélyföldtani felépítésében mecseki típusú jura r é t e g e k v e s z n e k részt, e z e k alapján S o l t v a d k e r t n é l is a m e z o z o i k u m jelenlétére l e h e t e t t s z á m í t a n i . A l e m é l y i t e t t fúrások k ö z ü l a z o n b a n c s a k a S0I-3. s z . é r t el n e m s z á l b a n álló t i t o n é s a p t i — a l b a i k é p z ő d m é n y e k e t , m í g a S o l - i . s z . fúrásban p l a g i o k l á s z o s m i k r o k l i n g r á n i t , M i s k é n p e d i g b i o t i t g r a n o d i o r i t , ill. d u r b a c h i t o s t e l é r k ő z e t t ő l alkáUgránitig ter jedő, helyenként zúzott, kataklasztos mélységi m a g m á s kőzettípusok, valamint a gránit m e t a m o r f k ö p e n y é h e z tartozó amfibolit, váltak ismertté. S o l t v a d k e r t e n a z 1. sz. fúrás 1 1 4 8 , 0 — 1 1 5 0 , 5 m - b e n a f e l s ő - é s a l s ó p a n n ó n i a f r é t e g ö s s z l e t a l a t t v e t t gránitrnintája, r ó z s a s z í n ű f ö l d p á t b ó l , szürke zsírfényű k v a r c b ó l , b o m l o t t színes e l e g y r é s z e k b ő l álló z ú z o t t , k a t a k l a s z t o s k ő z e t . M i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t szerint az e l e g y r é s z e k k ö z ö t t a n a g y é s ü d e rnikroklin u r a l k o d ó , a p l a g i o k l á s z szericitesedett, b o n t o t t , k e v é s a z o r t o k l á s z , a k v a r c p e d i g z ú z o t t . B i o t i t c s a k i t t - o t t i s m e r h e t ő fel. Pirit, i l l e t v e a n n a k b o m l á s á b ó l k e l e t k e z e t t l i m o n i t gyakori. * K é s z ü l t a z O K G T F ö l d t a n i A g y a g f ö l d o l g o z ó Osztályán. E l ő a d t a : a Magyarhoni F ö l d t a n i T á r s u l a t 1 9 6 5 . január 20.-Í szakülésén. K é z i r a t lezárva 1 9 6 5 . V . 3 1 .
í
Földtani Közlöny
376
Földtani
Közlöny,
XCV.
kötet,
4.
füzet
U g y a n e n n e k a fúrásnak 1 1 8 6 , 0 — 1 1 8 9 , о m - b ő l v e t t m i n t á j a z ú z o t t , k a t a k l a s z t o s , p o r f i r o s gránit, a m e l y n e k h ú s v ö r ö s f ö l d p á t j a i t ö b b c m - e s n a g y s á g o t is elérnek. M i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t szerint az e l e g y r é s z e k k ö z ö t t u r a l k o d ó a n a g y m é r e t ű p o r f i r o s m i k r o k l i n , a m e l y i k m i n d i g ü d e és s o k z á r v á n y t (plagioklászt, b i o t i t o t , a p a t i t o t ) t a r t a l m a z . A k v a r c allotriomorf, h e l y e n k é n t z ú z o t t , a p l a g i o k l á s z a l b i t — o l i g o k l á s z ö s s z e t é t e l ű , általában szericitesedett. A k v a r c és a f ö l d p á t n é h o l m i r m e k i t e s e n összenő.
Jánoshalma I. ábra. Soltvadkert—Kiskőrös—Miske—Jánoshalma környékének gravitációs izoanomália térképe. M a g y a r á z a t : F o l y a m a t o s vonal: gravitációs izoanomália v o n a l , szaggatott vonal: reflexiós szeiz mikus szintvonal Abb. I. K a r t e der Gravitations-Isoanomalien des Gebietes von Soltvadkert—Kiskőrös—Miske— Jánoshalma. E r k l ä r u n g e n : Kontinuierliche I,inie: Gravitations-Isoanomalie, gestrichelte Linie: reflexionsseismische Isolinie
K e v é s o r t o k l á s z is j e l e n t k e z i k , részleges szericitesq^éssel. A színes e l e g y r é s z e k e t a r e n d s z e r i n t f a k ó z ö l d , m é g p l e o k r ó o s , d e j ó r é s z t m u s z k o v i t t á alakult b i o t i t képviseli, belsejében p i r i t k i v á l á s o k k a l . K e v é s elsődleges m u s z k o v i t is t a l á l h a t ó . E g y e t l e n , b i z o n y t a l a n , b o m l o t t , a m f i b o l r a u t a l ó k r i s t á l y t is m e g f i g y e l t e m . A z első g r á n i t m i n t a v a l ó s z í n ű l e g a gránittérszint b o r í t ó d u r v a t ö r m e l é k b ő l szár m a z i k , a m e l y e t n e h é z elhatárolni a fúrásban szálban álló gránittól. A m á s o d i k m i n t a a l a p j á n a s o l t v a d k e r t i gránit plagioklász-tartalmú, b i o t i t o s , k e v é s m u s z k o v i t o t is t a r t a l m a z ó p o r f i r o s , z ú z o t t m i k r o k l i n g r á n i t k é n t definiálható.
] uh ász:
Adatok
a Duna—Tisza
köze medencealjzatának
ismeretéhez
377
A k é m i a i összetétel a m i k r o s z k ó p o s a d a t o k k a l ö s s z e v á g , a K — N a arány a f ö l d p á t o k a r á n y á t j ó l adja és a k e v é s C a O is m u t a t j a , h o g y a p l a g i o k l á s z i g e n s a v a n y ú (I. t á b l á z a t , I . és 2. sz. e l e m z é s ) . A k é t g r á n i t m i n t á b ó l 6 d b s p e k t r o g r a m m k é s z ü l t ( I I . t á b l á z a t ) . E l e m z ő : P e t h ő A . A z á s v á n y o s és a k é m i a i összetétel e g y a r á n t a m e c s e k i és k e c s k e m é t i g r á n i t t e r ü l e t e k k e l v a l ó r o k o n s á g r a utal. M i s k é n 3 fúrás m é l y ü l t . A g r a v i t á c i ó s m a x i m u m r a t e l e p í t e t t 1. sz. fúrás, i g e n m a g a s h e l y z e t b e n , 600 m - b e n m á r elérte a m e d e n c e a l j z a t o t f e l s ő p a n n ó n i a i r é t e g e k és v á k o n y s z a r m a t a t e r r e s z t r i k u m alatt. A t e r r e s z t r i k u m t ö r m e l é k a n y a g á b a n b i o t i t —szericitfillit, b i o t i t — m u s z k o v i t — k l o r i t f i l l i t és m i k r o k l i n o s m i k r o g r á n i t t a l á l h a t ó , a h o m o k f r a k c i ó b a n p e d i g m e t a m o r f és g r á n i t k v a r c , v a l a m i n t s o k m u s z k o v i t f i g y e l h e t ő m e g . A t e r r e s z t r i k u m alatt 601,0—606,0 m - i g v e t t m a g m i n t á b a n z ö l d e s á r n y a l a t ú s ö t é t s z ü r k e , n e m p a l á s s z ö v e t ű , h e l y e n k é n t fehér v a g y v i l á g o s v ö r ö s k a l c i t e r e k k e l k a o t i k u s a n átjárt a m f i b o l i t és a b b a n n é h á n y d m v a s t a g b i o t i t g r a n o d i o r i t összetételű t e l é r k ő z e t t a l á l h a t ó , m a j d a 6 i 4 , o — 6 1 7 , 0 m - i g v e t t ú j a b b m a g m i n t a az e l ő b b i a m f i b o h t t a l m e g e g y e z ő k ő z e t e t s z o l g á l t a t o t t . A z a m f i b o l i t szigetszerűen c s o p o r t o s u l t , a p r ó , z ö m ö k o s z l o p o s z ö l d a m f i b o l e g y e d e k b ő l és kétféle f ö l d p á t b ó l áll. A f ö l d p á t e g y i k t í p u s a l a b r a d o r i t összetételű b á z i s o s f ö l d pát, amelyik mindig n a g y roncsolt kristályokként jelenik meg, nyilvánvalóan reliktum. A m á s i k f ö l d p á t ü d e , k i s e b b m é r e t ű albit, m e t a m o r f keletkezésű. A k é t f ö l d p á t m e n n y i sége k b . e g y e n l ő . M i k r o s z k ó p o s á n c s a k b i z o n y t a l a n u l m u t a t k o z i k , d e a r ö n t g e n d i f f r a k c i ó s v i z s g á l a t o k szerint, a m e l y e k e t N a g y n é M e l l e s M . v é g z e t t , k e v é s e p i d o t is k i m u t a t h a t ó . K l o r i t k e v é s , b o n t o t t állapotú. A z é r c e k k ö z ö t t ilmenit, m a g n e t i t és b i z o n y t a l a n u l h e m a t i t figyelhető m e g ( I . t á b l á z a t 3. e l e m z é s ) . A z a m f i b o l i t kiindulási a n y a g a v a l ó s z í n ű leg d i a b á z v o l t , a j e l e n l e g i á s v á n y o s összetétel az amfibolitfácies k r i t é r i u m a i n a k j ó l m e g felel. A telér d u r v a s z e m c s é s , k a l c i t o s o d o t t m é l y s é g i m a g m á s k ő z e t , a m e l y i k 3 0 % p l a g i o -
J. táblázat I
Si0 TiOj AUOs Fe.O, FeO MnO MgO CaO Na O 2
s
к,о
-H.O
+н о co г
2
Р О 2
5
Összesen:
74,oo% 0,44 14,04 0,68 0,25 nyom. 0,58 0,55 2,54 5,03 0,21 1,44 0,03 0,11 99,90
M a g y a r á z a t :
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Elemzők: Dr. E m s z t Erklärung: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Analyse: D l . M . E m s z
Г
3 73,69% o,34 13,60 1,56 o,35 0,07 0,27 o,50 2,28 5í99 0,16 1,21 °,°3 0,07 100,12
Soltvadkert Soltvadkert Miske Miske Miske Miske Miske M., S o h a Soltvadkert, Soltvadkert, Miske, Miske, Miske, Miske, Miske, t , Frau I.
47 2 15 2 8 0 7 8 2 0 0 2 0 0
4
58% 35 68 47 83 19 12 91 96 78 22 25 41 20
99 95
1. fúrás 1. fúrás I. fúrás I. fúrás 2: fúrás 2 . fúrás 3. fúrás I. - n é Bohrung Bohrung Bohrung Bohrung Bohrung Bohrung Bohrung Soha
7. 8. 6. 5/b 6. 4/a 8. 1, 1, 1, 1, 2, 2, 3,
47,51% 0,99 10,15 2,01 7,8l o,i6 5,4i 8,18 1,72 2,88 0,27 2,59 10,06 0,51 100,25
mag mag mag mag mag mag mag Kern Kern Kern Kern Kern Kern Kern
7, 8, 6, 5/b, 6, 4/a, 8,
56,68% 1,20 13,65 0,38 2,79 0,10 3,68 5,16 2,42 5,78 O,03 2,l8 4,63 1,47 100,15
50,55% 1,50 I3,5i 2,44 3,19 0,11 5,39 6,10 2,42 5,96 o,34 2,14 4,74 i,45 99,84
1148,0 — 1150,5 1 1 8 6 , 0 — 1189,0 614,5— 617,0 601,0— 606,0 7 7 3 , 5 — 778,5 427,0— 732,0 950,5— 951,0
— Tabelle
6
5
m m m m m m m
gránit gránit amfibolit granodiorit durbachit durbachit gránit
1 1 4 8 , 0 — 1150,5 1186,0 — 1189,0 614,5— 617,0 601,0— 606,0 773,5— 778,5 427,0— 732,0 950,5 — 951,0
m Granit m Granit m Amphibolit m Granodiorit m Durbachit m Durbachit m Granit
/.
7 57,09% 0,15 15,09 0,06 4,77 0,11 i,93 2,87 2,84 7,56 0,04 0,86 6,30 nyom. 99,67
378
Földtani
Közlöny,
XCV.
kötet,
4.
füzet
Ca
Sr <о,оз <о,оз <о,оз <о,оз <о,оз
II. táblázat-'— Tabelle Na
к
Mg
2,3 5,5 3,7 4,i 2,4
As
Fe
Soll Sol-1 Sol-1 Sol-1 Sol-1
7/b 114 8 , 0 7/c 114 8 , 0 8/a 118 6 , 0 8/bn8 6,08/c 118 6 , 0 -
1150,5 "50,5 1189,0 1189,0 1189,0
ГЬ
Sol-1 Sol-1 Sol-1 Sol-1 Sol-1
7/b 7/c 8/a 8/b 8/c
114 8 , 0 114 8 , 0 118 6 , 0 118 6 , 0 118 6 , 0 -
"50,5 1150,5 1189,0 1189,0 1189,0
<0,0I <0,0I <0,OI <0,0I
Zn Sol-1 Sol-i Sol-1 Sol-1 Sol-i
7/b 7/c 8/a 8/b 8/c
114 8 , 0 114 8 , 0 118 6 , 0 118 6 , 0 118 5,0—
1150,5 1150,5 1189,0 1189,0 1189,0
<0,0I <0,0I <0,0I <0,0I <0,OI
Cd
<0,0I
3,o 1,4 1,3
3,6 3,4 4,6 4,2 3,9 Zr 0,03 0,02 0,02 0,04 0,02
Co <0,OI <0,0I <0,OI <0,0I <0,0I v
0,06 0,07 0,07 0,06 0,06
Ba 0,01 0,05 0,04 0,04 0,04 Ni 0,01 0,01 0,02 0,01 0,01 Cr 0,02 0,02 0,02
II.
В <0,OI <0,0I
Ag 0 0
Mn 0,01
k l á s z b ó l , 25 — 3 0 % b i o t i t b ó l , 1 0 — 1 5 % o r t o k l á s z b ó l , 1 5 % k v a r c b ó l és 10 — 2 0 % k a r b o n á t b ó l ( k a l c i t b ó l és d o l o m i t b ó l ) áll. M i k r o l i n t n e m t a r t a l m a z . A z o r t o k l á s z b a a p r ó p l a g i o k l á s z e g y e d e k b ő l álló m e z ő k é p ü l n e k b e l e . A p l a g i o k l á s z a r á n y l a g ü d e , a z o r t o k l á s z szericitesed e t t , a b i o t i t z ö l d e s b a r n a , ü d e , erősen p l e o k r ó o s . A k v a r c ö s s z e f o g a z o t t , a l l o t r i o m o r f e g y e d e k k e l k é p v i s e l t e t i m a g á t , erősen u n d u l á l ó kioltású. V é k o n y kalciterek a r e p e d e z e t t f ö l d p á t k r i s t á l y o k a t , s ő t a b i o t i t l e m e z e k e t is átjárják. A k ő z e t n é h á n y százalék i g e n l e b o n t o t t k l o r i t o t t a r t a l m a z . K é m i a i e l e m z é s é b e n ( I . táblázat) a n a g y k a l c i t - és d o l o m i t t a r t a l o m n a k m e g f e l e l ő e n az e g y e s ö s s z e t e v ő k s z á z a l é k o s m e n n y i s é g é t korrigálni kell. A n y e r t é r t é k e k a g r a n o d i o r i t k r i t é r i u m a i t kielégítik. A M i s k e 2. sz. fúrás a m a x i m u m t ó l t á v o l a b b a felsőpannóniai r é t e g e k alatt m á r alsóp a n n ó n i a i r é t e g e k e t is h a r á n t o l t , m a j d gránit-, granodiorit-, d u r b a c h i t - és a m f i b o l i t k a v i c s o k a t t a r t a l m a z ó s z a r m a t a t e r r e s z t r i k u m h a r á n t o l á s a u t á n 773,0 m - b e n érte el a m e d e n c e a l j z a t o t , a m e l y e t s z ü r k e , n é h o l v ö r ö s e s , m e r e d e k csúszási s í k o k k a l átjárt, fehér k a l c i t o s és l i l a - v ö r ö s l i m o n i t o s r e p e d é s k i t ö l t é s e k e t t a r t a l m a z ó , a p r ó k r i s t á l y o s d u r b a c h i t k é p v i s e l t . A m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t szerint a k ő z e t e t p e r t i t e s o r t o k l á s z , p l a g i o k l á s z , s ö t é t l e p i d o m e lán jellegű biotit, kevés hullámos kioltású kvarc, jól kristályos muszkovit, viszonylag s o k apatit, k l o r i t , m a g n e t i t , h e m a t i t , k a l c i t , sziderit, d o l o m i t és p i r i t a l k o t j a . A m i k r o k l i n h i á n y z i k . A k é m i a i e l e m z é s e k e t a k a r b o n á t t a r t a l o m m i a t t korrigálni kell. A z I . s z . t á b l á z a t 5 . e l e m z é s e a s z á l b a n álló d u r b a c h i t b ó l , a 6. sz. e l e m z é s a s z a r m a t a t e r r e s z t r i k u m d u r b a c h i t k a v i c s á b ó l k é s z ü l t . M i n d a z á s v á n y o s , m i n d a k é m i a i összetétel n e m t í p u s o s d u r b a c h i t o t j e l e z , h a n e m a g r a n o d i o r i t h o z k ö z e l á l l ó k ő z e t e t . A földtani h e l y z e t , a s z é t e l e g y e d e t t f ö l d p á t o k , a k i s e b b S i 0 - t a r t a l o m alapján a M i s k e 1. és 2. sz. fúrásban h a r á n t o l t g r a n o d i o r i t , i l l e t v e d u r b a c h i t n a g y o b b g r á n i t m a s s z í v u m p e r e n ű kifejlődésére e n g e d k ö v e t k e z t e t n i . 2
A m a x i m u m t ó l m é g t á v o l a b b és d é l e b b r e települt M i s k e 3. sz. fúrás az e d d i g is m e g f ú r t felső- é s a l s ó p a n n ó n i a i . v a l a m i n t s z a r m a t a r é t e g e k e n k í v ü l m á r t o r t ó n a i m é s z k ö v e t és m é s z m á r g á t is talált, m a j d e z e k alatt 926,0 m-es m é l y s é g b e n v i l á g o s v ö r ö s , z ú z o t t , k v a r c o s o d o t t , színes e l e g y r é s z e k nélküli, b o n t o t t , l i k a c s o s g r á n i t t ö r m e l é k b e ért. E z a törmelékes gránit m á r tartalmaz mikroklint, de m é g sok a pertites ortoklász. A k v a r c é s a m i k r o k l i n mirrnekitesen ö s s z e n ő .
Juhász:
Adatok
a Duna—Tisza
köze medencealjzatának
ismeretéhez
379
m
s
A 9 5 ° . 5 — 9 5 ! . 5 - i g v e t t m a g m i n t a m á r a s z á l b a n álló g r á n i t b ó l s z á r m a z i k . E z i e n y h é n v ö r ö s , l i k a c s o s , k a t a k l a s z t o s gránit. A s z é t t ö r e d e z e t t részeket k a r b o n á t c e m e n t á l j a , e z é r t a k ő z e t b e n átlag 2 7 % k a r b o n á t j e l e n t k e z i k , m e l y n e k .összetételében főleg d o l o m i t , a l á r e n d e l t e n sziderit, k a l c i t v e s z részt. E l e g y r é s z e k : főleg p e r t i t e s o r t o k l á s z , m i k r o k l i n , DNy Miske-1 Miske-2 Miske-3
2. ábra. F ö l d t a n i vázlat a Soltvadkert—Miske közötti területről. M a g y a r á z a t : Abb
3
2
ábra. F ö l d t a n i vázlat Magyarázat:
Abb.
3.
.
, . .
r. Kristályos pala, 2 . Gránit, 3. Tortonai, 4. Szarmata, 5. Pannóniai
Geologische Skizze des Gebietes zwischen Soltvadkert—Miske. E r k l ä r u n g e n : 1. Kristalliner Schiefer, 2. Granit, 3. Torton,
a
3. S a r m a t , 5. P a n n o n
Kiskőrös—Jánoshalma közötti területről. 1. Kristályos pala, 2. Gránit, 3. Jura, 4. Tortonai, 5. Szarmata,
Geologische Skizze des Gebietes zwischen Kiskőrös—Jánoshalma. E r k l ä r u n g e n : 1. Kristalliner Schiefer, 2 . Granit, 3- Jura, 4. Torton,
6.
Pannóniai
5. Sarmat, 6. P a n n o n
k e v e s e b b p l a g i o k l á s z (albit —oligoklász). E r e d e t i színes e l e g y r é s z n i n c s , c s u p á n a b i o t i t b o m l á s á b ó l s z á r m a z ó k l o r i t t a l á l h a t ó . A m a g n e t i t , h e m a t i t m e n n y i s é g e m i n t e g y 3%. K é m i a i ö s s z e t é t e l é t az I. sz. t á b l á z a t 7. sz. e l e m z é s e adja. H a a C a C 0 - t a r t a l o m n a k m e g f e l e l ő k o r r e k c i ó t e l v é g e z z ü k , a k ő z e t e n y h é n alkáli jellege f e l t ű n ő v é váUk. E k i s területen j e l e n t k e z ő m a g m a t i t o k v á l t o z a t o s kifejlődése a p e r e m i h e l y z e t k ö v e t k e z m é n y e . A s o l t v a d k e r t i gránit v i s z o n t a g r á n i t m a s s z í v u m egészét i n k á b b j e l l e m z i . H a e l t e k i n t ü n k a m e c s e k i gránit k o r á n a k és g e n e t i k á j á n a k jelenleg f o l y ó ú j r a v i z s g á l a t á t ó l 3
Földtani
380
és általános úgy
Közlöny,
XCV.
kötet,
4.
füzet
jellemzőjeként a velenceivel szemben a mikroklintartalmat
jelöljük meg,
a s o l t v a d k e r t — m i s k e i m a g m a t i t o k á s v á n y o s ö s s z e t é t e l e a m e c s e k i és a n a g y k ö r ö s —
kecskeméti
gránitterületek
közötti
kapcsolatra
egyértelműen
utal.
A kémiai összetételben jelentkező hasonlóság igazolására k ö z l ö m összehasonlításul a
S z e p e s h á z y
K.
által
rendelkezésemre
bocsátott
kecskeméti
gránitminták
kémiai elemzését (III. táblázat). A kiskőrösi mezozóos rétegsornak a tőle csupán 9 km-re D D K - r e levő soltvadkerti horizontális vonulattól kristályos
térszíni
gránithoz
elkülönülésének
való viszonya a mecseki mezozoikum felszínalatti
D-re levő régebbi fúrásokból palaköpenyének
analógiája.
(Jánoshalma,
t á v o l a b b i tagjait
A
Érsekcsanád,
is i s m e r j ü k
III.
3
Si0 Ti0 Al O„ Fe,O FeO MnO MgO CaO Na O К О +н,о -н,о со, Р А
63,43 о,55 15,32 о,53 3,22 0,05 2,I7 2,44 v >42 3,58 2,14 0,19 3,41 0,20
66,OI 0,63 15,57 0,99 2,89 0,05 2,40 1,5g 2,48 4,61 2,21 0,21 0,14 0,25
7i,36 0,25 15,39 0,88 0,28 0,01 o,52 0,70 3,30 5,io 1,57 0,07 0,46 0,20
Összesen:
99,65
99,94
100,09
2
2
s
s
s
г
2
IRODALOM
-
mag mag mag mag 1, 2, 4, 2,
Kern Kern Kern Kern
gránit
III
4
S =
1162,0 — 1165,0 1 1 5 2 , 5 — 1154,5 1 1 3 0 , 0 — 1134,5 1156,0 — 1160,0 9, 6, 6, 4,
a
csillámpala).
66,96 0,69 15,75 o,74 2,96 0,03 i,93 1,96 3,3o 3,58 i,54 0,03 0,03 0,24
Össz. :
1. K e c s k e m é t r. fúrás 9. 2. K e c s k e m é t 2 . fúrás 6. 3. K e c s k e m é t 4 . fúrás 6 . 4 . K e c s k e m é t - N y . 2 . fúrás 4 . E l e m z ő : G u z у К . -né E r k l ä r u n g : 1. K e c s k e m é t , Bohrung 2. Kecskemét, Bohrung 3. K e c s k e m é t , Bohrung 4. Kecskemét-West, Bohrung Analyse: Frau K . G u z y
— miskei
táblázat — Tabelle
-
M a g y a r á z a t :
Sükösd)
(gneisz, k v a r c i t ,
2
és a g r á n i t
soltvadkert
0,66 99,9° 0,08 99,82
m m m m
1162,0 — 1165,0 1152,5 — 1154,5 1130,0—1134,5 n'56,0 —1160,0
gránit gránit gránit gránit (migmatit) m m m m
Granit Granit Granit Granit (Migmatit)
LITERATUR
С s i k y G . , ( 1 9 6 3 ) : A D u n a — T i s z a köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén k u t a t á s o k tükrében. Földr. K ö z i . — D a n k , V . ( 1 9 6 3 ) : Subsurface geology of the southern Great H u n g a rian Plain as shown b y oil drillings. A n n . U n i v . S c . Budapestinensis d e R . E ö t v ö s N . S. Geol. — K ő r ö s s y I,,, (1963): Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. F ö l d t . K ö z i . 9 3 . 2 . f. — M a] zоn (1956): Kőolajfúrásaink ú j a b b rétegtani eredményei. F ö l d t . K ö z i . 8 6 . — S с h e f f e г V . , ( 1 9 6 3 ) : A d a t o k a V a r d a n i d á k és a Bánáti-árok felszínalatti vonulatainak követéséhez a K á r p á t - m e d e n cékben. F ö l d t . K ö z i . 9 3 . 3 . f. — S z a 1 a i, T . ( 1 9 6 4 ) : Epirogene Bewegungen des pannonischen Internids u n d seiner Kordilleren. A c t a Geol. T . V I I I . — S z e p e s h á z y К . , ( 1 9 6 2 ) : Mélyföldtani adatok a N a g y kőrös — K e c s k e m é t i területről. F ö l d t . K ö z i . 9 2 . 1. f. — V a d á s z E . , ( i 9 6 0 ) : Magyarország földtana. — V ö l g y i ( 1 9 5 9 ) : A nagyalföldi kőolajkutatás ú j a b b földtani eredményei. F ö l d t . K ö z i . 8 9 .
Juhász:
Adatok
a Duna —Tisza
köze medencealjzatának
ismeretéhez
381
Beitrag zur Kenntnis des metamorphen und magmatischen Untergrundes des Donau—Theiss— Zwischenstromlandes anhand der Bohrungen bei Soltvadkert und Miske Á.
JUHÁSZ
S ü d l i c h v o n K a l o c s a , b e i d e r Ortschaft Miske, s o w i e S S O v o n K i s k ő r ö s , in d e r N ä h e v o n S o l t v a d k e r t h a b e n d i e g r a v i m e t r i s c h e n Messungen M a x i m a e r g e b e n . L e t z t e r e s M a x i m u m w u r d e a u c h d u r c h seismische M e s s u n g e n bestätigt. D i e b e i d e n G r a v i t a t i o n s m a x i m a entfallen auf d i e v o m M e c s e k g e b i r g e n a c h N a g y k ő r ö s — K e c s k e m é t l a u f e n d e S W — N O g e r i c h t e t e Strukturlinie, ö s t l i c h v o n d e r e n das , , K i s k u n " g e n a n n t e G r a v i t a t i o n s m i n i m u m h e g t . A m t i e f e n g e o l o g i s c h e n B a u v o n K i s k ő r ö s sind jurassische A b l a g e r u n g e n M e c s e k e r T y p s beteiligt, auf d e r e n G r u n d a u c h b e i S o l t v a d k e r t d a s V o r h a n d e n s e i n v o n M e s o z o i k u m z u v e r m u t e n ist. V o n d e n abgeteuften B o h r u n g e n h a t j e d o c h n u r d i e B o h r u n g N r . 3 n i c h t a n s t e h e n d e t i t h o n i s c h e u n d apt-ablische B i l d u n g e n angestossen, w ä h r e n d in d e r B o h r u n g N r . I p l a g i o k l a s f ü h r e n d e Mikroklingranite, in d e r b e i M i s k e a b e r G r a n o d i o r i t e , ein u n t y p i s c h e s D u r b a c h i t - G a n g g e s t e i n u n d leicht alkalische G r a n i t e als R a n d f a z i e s d e s Granit m a s s i v s , s o w i e d e m m e t a m o r p h i s c h e n M a n t e l d e s Granits a n g e h ö r e n d e A m p h i b o l i t e angetroffen wurden. D i e mineralogische und chemische Zusammensetzung der Magmatité v e r w e i s t auf e i n e n Z u s a m m e n h a n g z w i s c h e n d e n G r a n i t g e b i e t e n des M e c s e k - G e b i r g e s u n d v o n N a g y k ő r ö s —Kecskemét. Die Beziehung der mesozoischen Schichtfolge v o n K i s k ő r ö s z u d e n d a v o n nur 9 k m entfernten Graniten v o n S o l t v a d k e r t stellt eine u n t e r i r d i s c h e A n a l o g i e d e r an d e r O b e r f l ä c h e b e o b a c h t b a r e n h o r i z o n t a l e n A b s o n d e r u n g d e s M e c s e k e r M e s o z o i k u m s u n d d e r G r a n i t e dar. A u s d e n S v o n d e r S o l t v a d k e r t — M i s k e e r Z o n e a b g e t e u f t e n früheren B o h r u n g e n ( J á n o s h a l m a , É r s e k c s a n á d , S ü k ö s d ) s i n d u n s a u c h w e i t e r g e l e g e n e G l i e d e r d e s aus kristallinem Schiefer b e s t e h e n d e n M a n t e l s d e r G r a n i t e (Gneis, Quarzit, G l i m m e r s c h i e f e r ) b e k a n n t .
