ÉRTED VELED. Helyi Óvodai Pedagógiai Program

Ófehértói Általános Művelődési Központ Kastélykert Óvoda OM azonosító:202 228 4558 Ófehértó, Szent István út 2.sz. Tel:/Fax: 06-42/554-056

ÉRTED – VELED Helyi Óvodai Pedagógiai Program

-1-

Tartalom

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR __________________________________________________ - 5 II. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA _________________________________________ - 6 III. KÖZSÉGÜNK ÉS AZ ÓVODA _____________________________________________ - 7 III/1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA _______________________________________________ - 7 -

IV. NEVELŐMUNKÁNK ___________________________________________________ - 10 IV./1. NEVELÉSI ALAPELVEINK __________________________________________________ - 10 IV./2. NEVELÉSI CÉLJAINK ______________________________________________________ - 14 IV./3. GYERMEKKÉPÜNK________________________________________________________ - 15 IV./4. ÓVODAKÉPÜNK __________________________________________________________ - 16 -

V. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK FELADATRENDSZERE______________________ - 16 V./1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ______________________________________ - 17 V./2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS _________________________ - 24 V./3. AZ ANYANYELVI NEVELÉS, AZ ÉRTELMI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS _______________ - 26 MEGVALÓSÍTÁSA ______________________________________________________________ - 26 -

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI _________________________ - 28 VI./1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ___________________________________________________ - 28 IV./2. TÁRGYI FELTÉTELEK _____________________________________________________ - 30 VI./3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE _________________________________________ - 32 VI./4. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE _________________________ - 34 VI./5. AZ ÓVODA DOKUMENTUMAINAK RENDJE ___________________________________ - 35 VI./6. ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER TERVEZÉSE (HOSSZÚ TÁVÚ) _________ - 38 VI./7. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ______________________________________________ - 39 VI./7./1. Kapcsolattartás a családdal _____________________________________________ - 39 VI./7./2. Kapcsolattartás más intézményekkel ___________________________________________ - 41 -

VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ____________________________ - 45 ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ____________________________________ - 45 VII./1. JÁTÉK __________________________________________________________________ - 46 VII./2. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ___________________________________ - 49 VII./3. MOZGÁS ________________________________________________________________ - 51 VII./4. VERSELÉS, MESÉLÉS _____________________________________________________ - 54 VII./5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC _______________________________ - 56 VII./6. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ________________________________ - 57 VII./7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK _______________________________________ - 59 VII./8. TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS _______________________________ - 60 -

VIII. SAJÁTOS FELADATOK _______________________________________________ - 62 VIII./1. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK _____ - 62 VIII./2. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ____________ - 66 VIII./3. SZOCIÁLIS HÁTRÁNY ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ___________________ - 69 -

-2-

VIII./4. NEMZETISÉG KULTURÁJÁNAK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK ______________ - 71 -

IX. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE ____________ - 74 IX./1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ___________________________________ - 75 IX./2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK - 76 IX./3. TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI _______________________ - 77 IX./4. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE _____________ - 80 -

X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ______________________ - 81 X./1. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI __________________________________________________ - 82 X/2. SIKERKRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSA, HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT _____________ - 85 LEBONYOLÍTÁSA ______________________________________________________________ - 85 -

XI. KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK _______________________ - 86 XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ____________________________________ - 86 XIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK _______________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

-3-

Az Ófehértói Általános Művelődési Központ pedagógiai és közművelődési programmal rendelkezik.

JELEN PROGRAM AZ ÓFEHÉRTÓI ÁMK KASTÉLYKERT ÓVODA ÉRTED-VELED PEDAGÓGIAI PROGRAMJA.

Az „Érted – Veled” Helyi Óvodai Pedagógiai Programot az óvoda nevelőtestülete készítette. (Nkt.26.§)

-4-

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR



1993. évi LXXIX. Tv. a Közoktatásról és annak módosításai,



2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről,



20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,



363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról,



32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai irányelve kiadásáról,



32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról,



516/1997.(XII:18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló eü. Szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról,



255/2009. (XI.26.) – Kormányrendelet,



2003.évi CXXV. Tv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról



a fenntartó által hozott rendeletek.

-5-

II. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA

Az Ófehértói Általános Művelődési Központ 2011. augusztus 1-én alakult. Az ÁMK jelenleg a következő intézményegységekből áll: -

Kastélykert Óvoda, Művelődési Ház, Könyvtár.

Az intézmény neve:

Ófehértói Általános Művelődési Központ - Kastélykert Óvoda

OM azonosító:

202 228

Az intézmény címe,

4558 Ófehértó, Szent István utca 2.

elérhetősége:

Tel./Fax: 06-42-554-056 E-mail: [email protected]

Fenntartó neve:

Ófehértó Község Önkormányzata 4558 Ófehértó, Alkotmány út 54.

Az intézmény jogállása:

Többcélú intézmény - Általános Művelődési Központ

Az intézmény

- Óvodai nevelés

alaptevékenysége: Kormányzati funkciók:

- Óvodai nevelés, ellátás szakmai és működési feladatai - Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése-oktatása: SNI típusa enyhe értelmi fogyatékos - Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás, - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése és képesség kibontakoztató fejlesztése - Tehetséggondozás - Gyermekétkeztetés intézményben és kívül

A feladatellátást biztosító vagyon: Az intézmény rendelkezésére áll az Ófehértó, Szent István utca 2. szám alatt lévő ingatlan. Rajta található tornaterem, könyvtár, konyha, szabadtéri sportpálya. -

az óvoda épülete (csoportszobák, tornaszoba, melegítőkonyha, ebédlő, szabadtéri játszóudvar)

Az intézmény gazdálkodási szempontból önálló költségvetési intézmény. Költségvetése és beszámolója beépül az Ófehértói Önkormányzati hivatal költségvetésébe és beszámolójába. Az intézmény élén igazgató áll, az óvoda szakmai irányítását is ő látja el. -6-

III. KÖZSÉGÜNK ÉS AZ ÓVODA

Ófehértó község Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében található. Igen régi település, melyről az első hiteles írásos emlék az 1326-ban keltezett királyi adományozó oklevél. Közigazgatási területe 4321 hektár. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 25 kilométerre, Nyírbátortól 15 kilométerre található. Településünknek 2700 lakója van. A Polgármesteri Hivatal után főként a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók adják a munkalehetőséget a lakosoknak, ennek ellenére a munkanélküliek száma emelkedő tendenciát mutat. A községben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagyon eltérő, többféle értékrendet takar. Községünk szociológiai jellemzői: 

csökkenő lakossági mutató és gyereklétszám,



kétkeresős családmodell csökkenése,



munkanélküliség,



romló (hátrányos) életszínvonal,



növekvő a szociális gondoskodás,



a gyermekvédelmi támogatást igénybe vevők számának növekedése

Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekek megváltozott életkörülményei befolyásolják a fejlődésüket. A korlátozott lehetőségek családon belül, a család szerkezetének változásai, az élményforrások csökkenése, a megélhetési problémák, a munkanélküliség a gyermekek fejlődését is gátolják. Ezért az intézményünkbe érkező gyermekeket élmény gazdag, derűs, szeretetteljes „otthonba” várjuk, ahol egyénenként is változó testi, lelki szükségleteiket, harmonikus fejlődésüket biztosítjuk a családdal történő szoros együttműködéssel. Múltunk, hagyományaink és eredményeink olyan jövő tervezését kívánják meg, amely épít: 

a gyermekek jogaira, védelmére,



a szülők elvárásaira,



a fenntartó igényeire,



az alkalmazotti közösség jogaira, védelmére.

-7-

III/1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Intézményünk 1977-ben épült, négy csoportos óvodaként. Az eltelt idő alatt bővült egy újabb csoportszobával, tornateremmel, só szobával, ebédlővel, (tálalókonyhával) és terasszal. Ezeket a gyermekek fejlesztése, egészséges életmódra nevelése és a szülőkkel történő kapcsolattartás

szempontjából

nagyon

sokoldalúan

tudjuk

használni.

(mozgás,

tánc,

rendezvények, ünnepségek) 2010-ben külső-belső felújítás valósult meg az épületben. Intézményük harminc éves évfordulóján felvette a Kastélykert Óvoda nevet, majd ez a név kiegészült 2011-ben az egységes óvoda-bölcsőde beindításával. Jelenleg 3 óvodai, egyegységes óvoda-bölcsődei és két családi napközi csoport működik intézményünkben. (Az utóbbi a működtetése a gyermekvédelmi törvény szerint községünk önkormányzatának feladata) Munkánk során biztosítjuk a gyermekek számára azt a kis szigetet, melyet szeretet, nyugalom, törődés, bizalom és sok-sok játék jellemez. Nevelési programunk gerincét a környezet megismerése, mint élettér adja. Természet és élet közeli világot varázsolunk a gyermekek köré, a megszerzett tapasztalatok, élmények megjelennek mindennapi tevékenységeikben. A tevékenységek során egyre több tapasztalatot szerezve egyre jobban eligazodnak az őt körülvevő világban. A természeti környezetre figyelést kiegészítve a jeles napok számbavételével tervezzük mindennapjainkat. A környezet megismerése, a jeles napok, a hagyományok ápolása keretet ad életünknek, az intézmény eseményeinek. Meggyőződésünk, hogy nincs az a nevelés filozófia, amely nélkülözné a természetes környezet személyiség formáló erejét. Programunk előnye, hogy alacsony anyagi ráfordítás mellett megvalósítható.

Vegyes életkorú csoportokat alakítunk ki, családias légkörben végezzük munkánkat. A különböző életkorú társak között a gyermekek nevelését, közösségi nevelését hatékonyabbnak tartjuk. Az évek során folyamatosan nőtt a nemzetiségi (roma), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma. Nevelőmunkánkban a megfelelő

szakemberek

segítik

pedagógusainkat:

fejlesztőpedagógus,

gyógypedagógus,

pszichológus, logopédus. Nyitottak vagyunk a partnereink elvárásai iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyermekek harmonikus fejlesztése vezérli. -8-

Gyermekvédelmi munkánk segíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelését, korszerű pedagógiai módszerekkel történő hátrányok csökkentő szerepét. Humán erőforrás: Óvodapedagógusok létszáma:

8 fő

Ebből szakvizsgázott:

3 fő

Dajkák létszáma:

3 fő

Kisgyermek nevelők létszáma:

1 fő

A fenntartó időszakonként közfoglalkoztatott dolgozókkal segíti a munkánkat. A családból érkező gyermekek kedvezőtlen szociális, értelmi kompetenciái másfajta szemléletet, gondoskodást igényel alkalmazotti közösségünktől. Az új kihívásoknak új pedagógus szereppel kell, ill. szeretnénk megfelelni: - új módszereket használ, az eltéréseket elfogadja, előítélet mentes, befogadó, kezeli, rugalmasan szervezi a tanulást, megerősítő, fejlesztő, értékelő, motiváló, cselekedtető, szakértő, empatikus, híd szerepet tölt be. Tárgyi feltételek: Óvodánk a község központjában található, iskola, könyvtár, játszótér és park szomszédságában. Az épület külső-belső adottságai jók. Eszköz ellátottságunk szintén jónak mondható, (kivétel az udvar: fejlesztésre szorul újakkal bővítve) a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Bútorzat, eszközök, játékok, képességfejlesztő eszközök, digitális anyagok és eszközök meglétével, valamint célszerű és kritikus alkalmazásával minőségi munkát tudunk megvalósítani. Tárgyi eszközeinket folyamatosan fejlesztjük, bővítjük, korszerűsítjük,

a

gazdaságosság,

az

ésszerűség

elvének

megfelelően.

Ezekből

az

óvodapedagógus a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak, tevékenységformának megfelelően tudatosan és célszerűen választ. A költségvetés keretén túl felhasználjuk a nyertes pályázataink kereteit, valamint felhasználni kívánjuk az Érted – Veled Kastélykert Óvoda Alapítvány forrásait

-9-

IV. NEVELŐMUNKÁNK

Nevelésfilozófiánk mottója: „Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.” (Teréz anya)

Mozgás- érzelem- közösség- erkölcs- környezet- esély

IV./1. NEVELÉSI ALAPELVEINK

1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, joguk és kötelességük a fejlődés biztosítása. Intézményünkben a gyermekek nevelése, gondozása, fejlesztése ennek a tiszteletben tartásával, erősítésével, segítésével kiegészítő szerepvállalással történik. Törekszünk a családi nevelés kiegészítésére, kompenzálására, korrigálására, hátránycsökkentő szerepet töltünk be. Különös figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. 2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve Nevelési törekvéseink a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, önmagához viszonyított maximális fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására irányul az őket megillető jogok, alapvető szabadság tiszteletben tartásával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Intézményünkben hátrányos megkülönböztetés nem érheti a gyermeket, nem engedünk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez igazítjuk, hogy egyenlő eséllyel részesüljenek színvonalas nevelésben.

- 10 -

3. A nevelés és gondozás egységének elve A gondozás és a nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb fogalom, mely a gondozási folyamatokat is áthatja. Így biztosítjuk a gyermekek harmonikus testi, közösségi, értelmi képességeinek egyéni életkor specifikusfejlődését.

4. Az egyéni bánásmód elve Pedagógusok és dajkák szeretettel, odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával segítik a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatását Minden gyermeknek egyéni szükségleteinek megfelelő fejlesztést biztosítunk. Nélkülözhetetlen pedagógiai eljárásnak tartjuk a differenciálást. Az egyéni bánásmód tervezését, megvalósulását és értékelését a Személyi dossziéban rögzítjük. 5. A stabilitás elve A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága, a heti rend, a napi rend segítik a gyermek biztonságérzetének kialakítását, fenntartását. Testi-lelki harmóniájának megteremtését. Az új helyzetekhez fokozatosan szoktatjuk a gyermekeket. 6. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos személyi és tárgyi környezet megteremtése, idő és eszköz biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembe vétele, a tevékenységek biztosítása által a gyermekeket aktivitásra és önállóságra inspiráljuk. Óvodapedagógusok,

a

dajkák

az

élményszerzés

lehetőségének

biztosításával,

saját

példamutatással, minta nyújtásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok önálló feldolgozására ösztönzéssel segítjük a tanulást. 7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés, értékteremtés egyben, ezért eredményességének elősegítése érdekében a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - a köztünk lévő személyiségbeli különbözőségek

tiszteletben

tartásával

–

nevelési

módszereinket,

normarendszerünket, nézeteinket maximálisan egymáshoz közelítjük.

- 11 -

szabály

és

8. A játékosság elve Az óvodai élet egészét átható elv, a játék, a játékosság mással nem helyettesíthető. A játékosság a játék elemeinek érvényesülését jelenti a különböző tevékenységekben, melynek feltételeit játékos

beállítódásunkkal,

módszereinkkel

teremtjük

meg

életkornak

és

fejletségnek

megfelelően.

9. A tevékenység elve A tevékenység és játékvágy sokszor együttesen van jelen a gyermek életében. A gyermek tevékenységi vágya a játékának és más tevékenységi formájának a szubjektív alapja. Nem kiapadhatatlan

a

gyermeki

aktivitásnak,

ezért

inspiráló

utánpótlásáról,

feltételeiről

gondoskodunk. 10. Az élményszerűség elve A kisgyermekben leginkább az érzelmileg átélt események, tapasztalatok hagynak mély nyomot, ezért arra törekszünk, hogy a gyermekek tevékenységük során érzelmileg motiváltak legyenek. Az élményszerűség biztosításának feltételei a családias, biztonságos légkör; a csoportszobában meghonosodott rend, szabály és normarendszer; a felnőttek gyermekközpontú magatartása. 11. A differenciált fejlesztés elve Köztudott, hogy a gyermekek nem egyforma előélettel érkeznek az intézménybe. Eltérések tapasztalhatók a családi körülményeikben, a környezeti feltételekben, személyes adottságaikban, tulajdonságaikban. Eltérőek a szükségleteik és szükségleteik kielégítésének belső feltételei. Ezért olyan tevékenységi rendszerről gondoskodunk, amelyben a pedagógiai ráhatás a gyermekek egyéni szükségleteiből – motorikus, pszichés, szociális – indul ki, differenciáló bánásmódunk átfogja a személyiségfejlesztés egészét. 12. A komplexitás elve A komplexitás elve kiterjed az óvodai élet egészére, a gyermek személyiségére egyaránt. A nevelési folyamatok a gyermek egész személyiségére együttesen hatnak, mintahogyan a gyerekeket körülvevő események, tárgyak is.

- 12 -

13. A gyermeki szabadság biztosításának elve A gyermeki szabadság fogalmát úgy valósítjuk meg, hogy a gyermekek hagyjuk cselekedni, véleményt nyilvánítani. Nem helyette cselekszünk, hanem segítünk neki megvalósítani akaratát, kifejezni önmagát. „Segítek, hogy magad csinálhasd.” 14. A spontaneitás és az irányítottság elve A spontaneitást és irányítottságot tág értelemben használjuk. A pedagógiailag tudatosan szervezett óvodai élet irányított, teret adva a gyermek spontán reagálásaira, megnyilvánulásira. A spontaneitás és az irányítottság ellentéte és kiegészítője is egymásnak. Ellentéte, mert másfajta magatartásra ösztönzi a gyermeket. A spontán történésekre adott nevelői reakciók viszont irányítottságot képviselnek, hiszen a kontroll irányába terelik a gyermeket. 15. A zökkenőmentes átmenet elve Minden olyan fejlődésbeli változás, amely minőségében új helyzet elé állítja a gyermeket, az átmenet fogalmába tartozik. A családi napköziből, a bölcsödéből vagy a családból az óvodába, az óvodából az iskolába való nagyobb átmenetek mellett a gyermek életében sok-sok apró átmenet van. Ezeket a kisebb nagyobb átmeneteket segítjük a fokozatosság és folyamatosság biztosításával. 16.Stratégiai és operatív elv: Hosszú távú elképzeléseket tartalmazó pedagógiai programunk stratégiai program, melynek megvalósítása különböző műveletekre és egységekre bomlik: rövid távú tervekre. A program megvalósításának tervezése és irányítása a vezető feladata, aki a folyamat során folyamatosan nyomon követi a jogszabályi változásokat, előírásokat, ezekről a pedagógusokat, munkatársakat folyamatosan, célszerűen, szakszerűen és hatékonyan, több csatornán keresztül tájékoztatja. / verbálisan, írásban – üzenő füzet, nyomtatott formában, elektronikus úton, adathordozón, közösségi médiában / Folyamatosan nyomon követjük a célok megvalósulását, évente meghatározzuk

erősségeinket

és

gyengeségeinket,

melyhez

adatot

szolgáltat

az

intézményértékelés eredménye. Terveinket az éves értékelésben értékeljük ( pedagógus és vezető) és kijelöljük a továbbfejlesztés útját, területét.

- 13 -

17.Egészségnevelési és környezeti nevelési elve: - alapvető szükségletek tiszteletben tartása, - emberi jogok tiszteletben tartása, - biológiai és társadalmi sokféleség, - az ökológiai lábnyom, az emberi cselekedet nyomot hagy a természetben, - testi-lelki-szociális jólét biztosítása, - egészségtudatos, preventív szemlélet érvényesülése

IV./2. NEVELÉSI CÉLJAINK

A 2,5-3 - 7-8 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával: 

a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, lelki és közösségi nevelés kialakítása,



önálló gondolkodású, autonóm személyiségük alakítása,



szociális, életviteli, matematikai és kommunikációs kompetenciáik fejlesztése,



a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása,



a gyermekek egészséges életmódszemléletének formálása,



a másság, az egyéni különbözőségek tolerálásának alakítása, társadalmi érzékenység fejlesztése,



integrált multikulturális nevelés



kiemelt fegyelmet igénylő gyermekek inkluzív, integrált nevelésével hátrányuk csökkentése, esélyegyenlőségük biztosítása,



a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése,



az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása.

- 14 -

IV./3. GYERMEKKÉPÜNK

„ Milyen embert is akarunk formálni? A kérdés egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyon nyitottak minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, mely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet…” (Szent – Györgyi Albert) Munkánk során figyelembe vesszük, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Biztosítjuk testi-lelki szükségleteiket, a genetikai adottságok, az érés és a környezeti hatások figyelembe vételével. Minden gyermek számára biztosítjuk a magas színvonalú, szeretetteljes, befogadó, hátránycsökkentő nevelésünket. Az intézmény által nyújtott lehetőségek maximális kihasználásával alkotó, kreatív, alkotóképes gyermekek nevelése, akik képesek lesznek a zökkenőmentes váltásokra, alkalmazkodni tudnak változó életkörülményeikhez. Természeti és társadalmi környezetükben eligazodnak, az eléjük álló problémákra megoldást találnak. Igényükké válik a megismerés, megalapozódik a tudásvágy, melyre egész életükön át építhetnek. Igényükké válik a testi- lelki harmónia, az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás. A gyermekek szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat társaik között. Bátran kommunikálnak, tevékenykednek. Képesek érzelmeiket, gondolataikat verbálisan és nonverbálisan kifejezni. Szeretik a természetet, óvják természeti, társadalmi és emberi környezetüket. Társaikkal, nevelőikkel és szüleikkel tisztelettudóak, udvariasak. - 15 -

IV./4. ÓVODAKÉPÜNK

„ Szent kincs a gyermek teste, lelke, Szeretni kell azt melegen, És felnevelni féltő gonddal, Hogy tiszta, jó, erős legyen.” (Szemlér Ferenc) Esztétikus, biztonságos intézményünkben mindenkit elfogadó, családias légkörben, játék és tevékenységben megvalósuló tanulás keretében, tevékenykedtetés által készítjük fel a gyermekeket az életre. Egész személyiségét egyéni igényének megfelelően, komplex tevékenységrendszerben

gazdagítjuk.

Óvó-védő,

szociális,

személyiségnevelő,

fejlesztő

feladatainkat, emberi értékeink közvetítését, az egyenlő hozzáférést hangsúlyozzuk. A közvetlen és közvetett partnereink elvárásait figyelembe véve szervezzük nevelőmunkánkat. Partnereink igényeiről és elégedettségeik fokáról folyamatosan tájékozódunk.

V. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK FELADATRENDSZERE „A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa legyen és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődési fokán szüksége van.” (Mária Montessori) Az óvodai nevelés általános feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1) az egészséges életmód alakítása, 2) az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, 3) az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítás. 4) környezettudatos magatartás megalapozása. - 16 -

V./1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

„ Be kell oltani a gyermekbe azt a gondolatot, hogy semmi sem drágább, mint az élet, s hogy az élet hihetetlenül rövid.” (Martin Du Gard) Az egészség alapvető emberi jog! Az óvodáskorban megszerzett személyiségvonások egy egész életen át meghatározó jelentőségűek. Igaz ez az egészséges életmódra történő felkészítés szempontjából is, hiszen az itt megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi egészségi magatartást jelentősen befolyásolják. Arra törekszünk, hogy az egészségnevelés testi (fizikai) szellemi (pszichikus) és társas-társadalmi (szociális) jólét állapota legyen! Segítjük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészség nevelés így válik az intézmény megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlévő) feladatává. Az egészség összetett fogalom. Éppen ezért nevelőtestületünk arra törekszik, hogy a gyermekekben olyan szokásrendszert alakítson ki, olyan ismereteket közvetítsen számukra, melyekkel a későbbi életében ezt a harmóniát meg tudja teremteni, és fenn tudja tartani, emberi, természeti és társadalmi környezetével harmonikus kapcsolatot tudjon kialakítani. A következő egészségnevelési és környezeti nevelési elvek betartására törekszünk: Egészségfejlesztő tevékenységek:- prevenciós, korrekciós feladatok 

testi egészség (gondozás, ápolás, táplálkozás, edzés, mozgásfejlesztés)



lelki egészség, pozitív komfort érzet biztosítása (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság, integráció, társas kapcsolatok erősítése, stressz hatás kompenzációja)



szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.)



bántalmazás megelőzése, baleset megelőzés,



egészségvédő képesség fejlesztése (egészség tudatos szemlélet formálása, betegségek megelőzése, edzés) - 17 -



egészséges életmód, szokások kialakítása,



környezettudatos magatartás kialakítása



az alkalmazotti közösség viselkedésének szabályozása,



a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, pozitív nevelési módszer)



egészségügyi szolgálattal való együttműködés (rendszeres szűrő vizsgálatok elvégzése)



óvodapszichológussal, gyógytornásszal történő együttműködés.

A teljes körű egészségfejlesztésre koncentrálunk, hatékonysága akkor valósul meg, ha: 

minden gyermek részt vesz benne,



az alkalmazotti közösség összehangoltan dolgozik,



a felvilágosító munka megvalósul,



betartjuk a munka és balesetvédelmi előírásokat (feltárás, elhárítás)



együttműködünk a szülőkkel, civil szervezetekkel, egészségügyi szolgálattal

Ennek az attitűdnek a kialakítása társadalmi feladat. A testi, lelki, szellemi egészség alapfeltétele a gyermek testi komfortérzetének, biológiai szükségletének kielégítése. Az egészséges életmód, mely segít megteremteni ezt a harmóniát, tág fogalom, formálása, alakítása magába foglalja a gondozást, a mozgást, az edzettség

fejlesztését,

a

levegőzést,

a

pihenést,

az

egészséges

táplálkozás

szokásrendszerének formálását. Óvodánk tárgyi feltételei megfelelőek. Az épület és az udvar célszerű alakítása a gyermekek sokféle, változatos tevékenységét szolgálja minden évszakban. A csoportszobákban, a tornateremben (később az udvaron is) esztétikus, korszerű eszközök, játékok állnak a gyermekek rendelkezésére, egészséges környezetet biztosítunk. Intézményünkben biztonságos környezetet igyekszünk teremteni az eszközök, berendezések, játékok folyamatos, törvény által szabályozott ellenőrzésével, javításával. A szokás, szabály és normarendszer a mindennapi életünk szervezésének alapja, melyhez gyermeknek és felnőttnek alkalmazkodni kell. Ez a rend érzelmi biztonságot ad a gyermekeknek, mert kiszámíthatóak a történések. - 18 -

A nevelés, gondozás folyamatában kialakítunk egy helyes életritmust, napirendet. A napirend félig kötött, az étkezések megszervezése az ebédlőben kissé behatárolja a kötetlenséget. A napirendek csoportonként változnak, a gyermekközösség igényeihez, a pedagógusok pedagógiai szemléletmódjához igazodnak. Intézményünkben nyitástól zárásig óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A gondozás bensőséges gyermek – pedagógus, gyermek – dajka kapcsolatban történik, a gyermek egyéni fejlettségének és egyéni szükségleteinek, igényének figyelembe vételével. A maximális önállóság biztosítása és a szükség szerinti tevőleges vagy szóbeli segítségadás kiterjed a testápolási teendőkre (mosakodás, WC használata, papír zsebkendő használata), az öltözködésre,

étkezésre.

Óvodapedagógusok,

dajkák

bemutatjuk,

megismertetjük,

és

folyamatosan figyelemmel kísérjük a mindennapi élethez szükséges szokások kialakítását. Mindehhez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkört és elég időt biztosítunk. A mozgás a gyermek alapvető szükséglete, mely igény kielégítetlensége feszültséget kelt a gyermekben. Egészségpedagógiai cél a mozgás megszerettetése, a mozgás által kiváltott öröm átélése. Óvodánkban a gyermekek számára több formában kínálunk fel mozgási lehetőségeket. Játékos formában mozgatjuk meg gyermekeinket, éppúgy, mint a hetente egy alkalommal tartott kötött testnevelés tevékenységen. Pedagógusaink ilyenkor a tornaterem, az udvar vagy a terasz kínálta lehetőségeket aknázzák ki a gyermekek tervszerű testi fejlesztésére, edzésére, erőnlétük fokozására, kitartásuk növelésére. Egész nap folyamán a tárgyi körülmények és a balesetek megelőzésének figyelembe vételével a gyermekek önállóan kezdeményezhetnek mozgásos tevékenységeket, ill. mi kínálunk fel számukra. Hetente legalább egy alkalommal hosszabb sétát iktatunk be, mely a természet, a környezet változásainak megfigyelése mellett az állóképesség, a kitartás, az edzettség fejlesztését is szolgálja. A mozgást szolgálja ( tehetséggondozó műhely keretében az „ Aprókák ” népi tánc csoport) és a táncház is,melyet havonta óvodai szinten szervez (népi tánc, népi játékok szakvizsgázott) pedagógusunk. . A szervezett és spontán mozgás mellett a levegő, a napfény edzőhatását is kihasználjuk. Minden gyermek számára a nap fénypontja az udvari játék. Sokat tartózkodunk a szabadban télen, nyáron egyaránt, biztosítva a megfelelő levegőzési lehetőséget. Gyermekeinket fokozatosan szoktatjuk a napfényhez, a szélhez, a hideghez és a meleghez egyaránt. Esős időben a terasz kínálta lehetőséget használjuk ki a gyermekek mozgás igényének kielégítésére és levegőzésüknek

- 19 -

biztosítására. A csoportszobákban korszerű ablakok mellett a tiszta levegő biztosítása anélkül történhet, hogy a gyerekeket zavarná a beáramló levegő. Sószoba használata a prevenció, a betegségek megelőzésében ad óriási jelentőséget. Légzőszervi, asztmatikus. betegségeknél enyhíti a tüneteket, jótékony hatást gyakorol a szervezetre. A só szoba nagyságát tekintve alkalmas játékra, mesélésre, zenehallgatásra. A gyermeki szervezet a mozgás mellett igényli a pihenést. Egész nap folyamán lehetőségük van a gyermekeknek egyéni szükségleteiknek megfelelően a pihenésre. A csoportszobákban elhelyezett ágyakon, szőnyegen kényelmesen lazíthatnak bármikor. Ebéd és mese után két órás csendes pihenő alatt, nyugodt körülmények között, megfelelő feltételek biztosításával a gyermekek egyéni igényüknek megfelelően elégíthetik ki alvásigényüket. Az egészséges életmód formálásának nagyon fontos területe az egészséges táplálkozás szokásainak alakítása. Intézményünkben nagy figyelmet szentelünk a gyermekek vitaminokban gazdag, változatos étkezésére. Az élelmezésvezetővel folyamatos a kapcsolatunk. (OÉTI szabályozása) Az étkezés megszervezése és kulturált lebonyolítása fontos gondozási és nevelési feladat. A komfort érzetet emeli, hogy ebédlő helyiségben történik az étkezés Az óvodában naponta háromszori étkezés áll a gyermekek rendelkezésére – tízórai, ebéd, uzsonna. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a gyermekek egyéni szokásait, ízlését, kedvelt és nem kedvelt ételeit figyelembe venni. Tapintattal szoktatjuk őket az új ízekhez, ételekhez. Az egészséges táplálkozás nem korlátozódhat csupán az óvodai étkezésre, ezért arra törekszünk, hogy korszerű ismereteinket a szülőkkel megosszuk, kicseréljük. Erre kiváló alkalmak a szülői értekezletek, nyílt napok, egészségnapok és más rendezvények. A gyermekeken keresztül is tudjuk formálni a szülők szokásait. Tesszük ezt a táplálkozási szokások mellett az öltözködés terén is, hiszen a réteges, időjárásnak megfelelő öltözék, rendelkezésünkre bocsátása által erről a területről is sok hasznos információhoz juttatjuk őket. A gyermekeket arra neveljük, hogy egyéni szükségleteiknek megfelelően, önállóan öltözködjenek, törekedjenek arra, hogy öltözékük az időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelő legyen. Az öltözködés a gyermekek esztétikai érzékének formálására is kitűnő lehetőség.

- 20 -

Egészségünk megóvása szempontjából elengedhetetlen a higiéniás szokások elsajátítása és szokássá alakítása. A felnőtt mintaadása, felügyelete ezen a területen is nagyon fontos, mert csak így tudjuk valóban szokássá formálni a higiéniás cselekedeteket – kézmosás, WC helyes használata, papír zsebkendő és fogápolási felszerelés helyes használata. Tisztaság maximális betartása az épületben és az udvaron a dajka nénik feladata (esetenként közösen a gyerekekkel) Intézményünkben rendszeres orvosi vizsgálatok folynak, mely kiterjed a szív és érrendszer, a légzőszervrendszer, a látás, hallás, mozgás és fogászati vizsgálatára. Így időben sikerül kiszűrni az esetleges problémákat, és további vizsgálatok és kezelések megszervezésében a védőnőkkel közösen együttműködünk. Beteg gyermek nem jöhet óvodába (házirend), s gyógyulása után orvosi igazolást kérünk a szülőtől hogy gyermeke közösségbe jöhet. Az óvintézkedések mellett a betegségek kialakulását a megelőzés fontosságának hangsúlyozásával is gátoljuk. Tevékenységek és játék közben tapasztalatokat, ismereteket adunk a gyermekeknek arról, hogy milyen módon védhetik szervezetüket, előzhetik meg a betegségeket. A balesetek elkerülése érdekében az intézményben fokozottan ügyelünk a veszélyforrások kiszűrésére és megszüntetésére. A munkavédelmi felelős tájékoztatása minden pedagógus feladata. A baleseti források kiszűrésének fontosságát a gyermekekben is tudatosítjuk. Óvodánkban a természeti és tárgyi környezet óvásának és védelmének fontosságát tudatosítjuk a gyermekekben. Megláttatjuk velük, hogy az ember aktív részese környezetének és annak védelme saját érdeke is. Az alkalmazotti közösség ezen a területen is modell, az egészségfejlesztő (lelki) viselkedés szabály rendszere mindenkire nézve kötelező. (gyerek-felnőtt, felnőtt-felnőtt között) Környezettudatos magatartás megalapozása: Intézményünk elkötelezettje a környezettudatos magatartás biztosítása mellett. Valljuk, hogy a természetes és az épített környezet minőségét, értékeit meg kell őrizni, s ezt a szemléletet tovább kell adnunk a gyermekeknek. Önkéntes, gondos és megelőző magatartással hozzájárulunk a környezet, a társadalom és a gazdaság egyensúlyának megőrzéséhez. Célunk nem csak a gyermekek, hanem a szüleik szemléletváltása is.

- 21 -

Törekszünk, hogy környezetünk minél optimálisabb alapot biztosítsanak. 

az udvar mentes minden allergiát, sérülést okozó növénytől,



figyelünk a játékok MSZ EN szabványnak való megfelelésre



védjük az udvar faunáját, madáretetők kihelyezésével



komposztálót működtetünk



biztosítjuk a szabad mozgást, (forgórendszerben váltjuk a területet)



ívó vizet biztosítunk,



figyelünk a természetes anyagok használatára,



ügyelünk a takarékosságra, energiatakarékos fénycsöveket használunk,



tervezésnél alkalmazzuk a környezeti nevelés elveit,



hagyományt ápolunk (víz, Föld stb. világnapja)



szórólapokkal tájékoztatjuk a szülőket,



partner

kapcsolatot

ápolunk

a

Völgyfű

Sportegyesülettel stb.

- 22 -

Vadásztársasággal

és

az

Ófehértói

Egészségnevelési program: (intézményi egészségügyi, családsegítő szolgálattal együttműködve készült)

Feladat

Felelős

Hosszú távú feladat:

Udvar átalakítása

Fenntartó

Középtávú feladat:

Só szoba kialakítása

Fenntartó

Rövid távú feladatok:

Nevelőtestületi értekezlet,

Óvoda

(azonnali) és folyamatos

Továbbképzések, Szülői fórumok, Felvilágosítás, Szűrővizsgálatok gyerekeknek, Környezetvédelmi tevékenységek, Egészségvédelmi

programok

(gyümölcs-zöldség hét stb.) Higiénés

eszközök

bemutatása,

kirándulások

(bicikli, gyalogtúra) Közös

programok

partnereinkkel:

a évente

legalább 2 sportnap, Madarak karácsonya, táncház stb.

- 23 -

V./2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

„ Amit a gyermek nem kap meg, azt később adni sem tudja.” (P. D. James) Az érzelmi nevelés „kapuja” az intézményi nevelésünknek. Az óvodáskorú gyermekek érzelem vezéreltek, ezért meghatározó a pozitív érzelmi töltésű pedagógus – gyermek, dajka – gyermek viszony. Ez adja a gyermek számára elsősorban azt a biztonságot, amely a nyugodt, harmonikus tevékenység, játék alapja. A kisgyermek „én központú”, ezáltal elsősorban csak önmagára képes figyelni, azonban érzelmi alapon fokozatosan kifejlesztjük bennük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válnak másokkal is törődni. A család és az intézmény munkája nem csak ismeretszerzésből áll. Legfontosabb feladatunk megtanítani a gyermekeket örülni, szeretni, dolgozni, alkotni, hogy egészséges közösségi lénnyé váljanak. Szülő és gyermek először a beiratkozáskor lépi át legtöbbször az óvoda küszöbét. Már ekkor körbevezetjük őket intézményünkön, megmutatjuk a csoportokat és más helyiségeket, betekinthetnek a gyermekek életébe. Óvodába lépés előtt családlátogatás alkalmával ismerkedünk meg a leendő óvodásokkal és szülőkkel,

családi

körülményeikkel,

nevelési

módszereikkel,

esetleges

problémáikkal,

elvárásaikkal és egyeztetjük a beszoktatás folyamatát. A gyermeket óvodába lépéskor esztétikus, célszerűen berendezett csoportszobák és más helyiségek fogadják, ahol a gyermekek nevelése vegyes életkorú csoportokban történik. Mindezek biztosítják a gyermekek számára a családias légkört, ahol a felnőtt segítsége mellett a társak szerepe is felértékelődik. Testvérek, rokonok, barátok érzelmi biztonságot nyújtanak egymásnak, a nagyobbak segítséget adnak a kisebbeknek. A befogadás, beszoktatás fokozatosan történik, a szülő és a gyermek közösen tapasztalhatja meg az óvodai élet szépségeit. Egyéni szükségleteiknek megfelelően biztosítjuk a szülő jelenlétét és fokozatos fizikai eltávolodását. Az érzelmi biztonság megteremtése érdekében a gyermekek magukkal hozhatják az óvodába kedves játékaikat: plüssállatot, cumit és más „anyapótlót”.

- 24 -

A csoportokba a gyermekek más – más körülmények közül érkeznek, szükségleteik, szokásaik eltérőek. Egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés által minden gyermek számára a legideálisabb légkört biztosítjuk. A csoporton belül azonban ki kell alakítanunk az együttélés megfelelő és legideálisabb formáját. A közös szokás és normarendszert együtt alkotjuk meg, amelyhez mindenkinek tartania kell magát. A rend, a rendszeresség az érzelmi biztonságot fokozza.

Olyan

óvodai

életet

szervezünk

a

gyermekek

számára,

ahol

a

közös

élmények,tevékenységek közepette fejlődnek közösségi kompetenciáik: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, az önállóság, az önfegyelem, a kitartás, a feladattudat,a szabálytudat, mi – tudat, összetartozás. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való pozitív viszonyulást. Ezt megalapozzák a kooperatív technikák, és a kooperatív megoldásra ösztönző páros vagy mikro csoportos tevékenységek, a drámapedagógiai módszerek. A drámajátékokban a gyermekek aktív részvétellel fedezik fel a tárgyi és emberi környezetüket, (szűkebb, tágabb, hazaszeretet) valamint önmagukat. Ezen játékok során rendkívüli módon fejlődik a gyermekek figyelme, koncentráló képessége, képzelete, gondolkodása, kreativitása, gondolkodási műveletei, beleélő képessége, empátiája, toleranciája. A gyermek irányított formában, önkéntelenül fejezheti ki vágyait, álmait, gondolatait, levezetheti feszültségeit. A gyermeki magatartás alakításában a felnőtt példaadó magatartása nélkülözhetetlen, ugyanis a kisgyermek éppen érzelmi vezéreltsége miatt a szeretett felnőtt magatartásmintáját fogja elsajátítani és magáévá tenni. Ezért ügyelnünk kell a gyermek-felnőtt, felnőtt-felnőtt közötti kapcsolatra, hogy az egész nap folyamán kedvező érzelmi hatás érje a gyermeket. Intézményünkben a gyermekeknek sok lehetősége van a társaival a közös tevékenységekre, játékra, élmények, tapasztalatok szerzésére. Hozzá segítjük a gyermekeket, hogy megismerjék környezetüket, mely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Tudjon rácsodálkozni a szépre és a jóra. Az együttdolgozás alapja a kommunikáció. Verbális és nonverbális kommunikáció útján szerez ismereteket a gyermek társairól, társai elvárásairól, érzelmeiről. Visszajelzést is ezen az úton kap társaitól saját személyéről. Megtanulják a gyermekek társaik és önmaguk reális értékelését, az értékelés közlését. A kritika és a pozitív visszajelzés is személyiségüket fejleszti. Másokról és önmagukról a tevékenykedések közben mérhetetlenül sok tapasztalatot szeretnek – felfedezik a különbözőségeket, az azonosságokat. Ezek a különbözőségek és azonosságok sok - 25 -

konfliktusnak a forrásai, melyeket a gyermek társai között megtapasztal és meg tanulja ezeket a konfliktusokat kezelni. Ehhez erkölcsi tapasztalatra van szükségre. Annak elfogadására, megértésére neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. Minden ember más és más megismételhetetlen csoda. Intézményünkben is megfigyelhető a média, a digitális eszközök használatának negatív hatása az erkölcsi normák és a kommunikáció területén. Ennek ellensúlyozása érdekében a pedagógusok mintát mutatnak a gyermekek és szülők számára is a digitális eszközök hasznos információforrássá tételében. Különös figyelmet szentelünk a gyermekek között kialakuló konfliktusok felismerésének, helyes értelmezésének és a gyermekek konfliktuskezelési technikáinak bővítésére. A gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására neveljük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen fontosnak tartjuk a jogszabályokban meghatározott speciális felkészültségű szakemberekkel történő együttműködést.

V./3. AZ ANYANYELVI NEVELÉS, AZ ÉRTELMI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA „ A szó ékszer, békés, kékes, anyanyelvem édes, ékes. Édes, ékes, békességes, anyám szava gyöngyös, fényes. Átadom, mint ékszert, éket, izzón égjen, ha beszélek.” (Kiss Dénes) Az értelmi nevelés az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsősorban a tevékenységekben megvalósuló tanulás során valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztésével. A beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése pedagógiai tevékenységünk lényeges része, hiszen csak a kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermek képes az alap – kultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolatfelvétel, az információ áramlás megvalósítása. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, elmélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést.

- 26 -

Az anyanyelvi nevelés komplex és átfogó folyamat, mely az óvodai nevelés egész rendszerét áthatja, valamennyi tevékenységi formában jelen van. Alapja a gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt kapcsolatnak is. Legfontosabb eszköze a szociális nevelés fejlesztésének. Beszéd útján tudjuk kifejezni gondolatainkat, tudunk kontaktust teremteni társainkkal. A gyermekek eltérő kommunikációs képességekkel érkeznek az óvodába, ahol a pedagógusok, dajkák feladata a fejlesztése. A beszédfejlesztésnek leghatékonyabb eszköze a felnőttek példája, mintaértékű, nyelvileg helyes szóhasználata, mondatalkotása. Az anyanyelvi nevelés szempontjából fontos a gyermekek tiszta hangképzése, melynek kialakításában a pedagógusok mellett logopédus is közreműködik. A gyermekek a mindennapi beszélgetéseken kívül a mesékből, versekből, mondókákból építik aktív és passzív szókincsüket.

Anyanyelvi játékokkal fejlesztjük hangképzésüket, szó és

mondatalkotásukat, bővítjük fogalmi hálójukat, képessé tesszük őket gondolataik kifejezésére. Óvodánkban nagy gondot fordítunk a beszédkedv fenntartására és fokozására – a gyermekeket mindig odafigyeléssel hallgatjuk meg, támogatjuk őket,hogy kérdezzenek, mi pedig válaszolunk kérdéseikre. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás nélkül) – az óvodai nevelőmunkánk egészét áthatja. Az értelmi nevelés az anyanyelvi neveléssel együtt az egész óvodai élet területén jelen van, minden tevékenységformában megvalósul. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építünk, és biztosítjuk a változatos tevékenységeket, élményeket, tapasztalatokat. A spontán és a tervezetten szervezett tapasztalataikat természeti és társadalmi környezetükről rendszerezzük, bővítjük azokat, és lehetővé tesszük a megszerzett ismeretek alkalmazását, élethelyzetekben való gyakorlását. Eközben fejlesztjük értelmi képességeiket – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség. A magas színvonalú fejlesztéshez ösztönző,elősegítő környezetet biztosítunk. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan történik a gyermek fejlődési, egyéni érésének megfelelően.

- 27 -

Az értelmi képességek fejlettsége és fejlődése terén is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Azon gyermekek számára, akik ezen képességterületetek valamelyikében vagy mindegyikében lemaradást mutatnak életkorukhoz képest, vagy fejlődésük lelassult, retardált, változatos, egyéni igényeiknek megfelelő módszerekkel, differenciált fejlesztéssel biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemüknek megfelelő fejlesztést a csoportban. Valamint fejlesztő foglalkozásokat

szervezünk,

melyet

óvodapedagógus,

fejlesztőpedagógus

vagy

gyógypedagógus irányít. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre még jobban fókuszálunk. (SNI gyerek, BTMN küzdő gyerek, tehetségígéretes gyermek, nemzetiséghez tartozók, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek).

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

VI./1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az intézményben a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Alkalmazotti közösség tagjai jelenleg: Óvodapedagógus:

8 fő

Dajka:

3 fő

Kisgyermek nevelő:

1 fő

2013.szeptemberétől a személyi feltételeket a Nemzeti Köznevelési tv.2. sz. melléklete szabályozza. A Nkt. szerint 2014 szeptemberében életbe lépő törvény- a kötelező óvodába járás 3 éves kortóla személyi feltételeket nem fogja befolyásolni, mert a harmonikus fejlesztést, a közösségi életre történő nevelést intézményünk 1.5 éves kortól biztosítja.(családi napközi, egységes óvodabölcsőde) Óvodánkban a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítottak a személyi feltételek, felsőfokú vagy főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az óvodapedagógus a nevelőmunka kulcsszereplője. Jelenlétük a nevelés

- 28 -

egész időtartamában fontos és nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermek számára, a szülő számára. Intézményünkben az óvodapedagógusok szervezik az intézmény életét, a pedagógiai elveket, módszereket ők töltik meg élettel. Teljesítik az intézmény funkcióit: óvják-védik a gyermekeket,

szociális,

nevelő-személyiségfejlesztő

tevékenységet

töltenek

be.

Kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő - oktató munkát végeznek. A gyermekek egyéni érési ütemüknek megfelelő, harmonikus, hátránycsökkentő feladatot látnak el maximális, egész személyiségüket átfogó fejlődésükért. Az óvodapedagógusok mellett a nevelésben kiemelkedő szerepe van a dajkáknak, kisgyermeknevelőknek. Elsősorban a gondozási feladatok ellátását végzik, de személyükkel mintául szolgálnak a gyermek számára, az egész nap folyamán segítői a pedagógusoknak. Dajkaképző, kisgyermeknevelői tanfolyamot, végzett munkatársak. Nevelőtestületünk szakmailag jól fejkészült, több évtizede együtt dolgozó kollektíva. Munkánkat az elhivatottság, a tenni akarás határozza meg. Folyamatos képzéssel, önképzéssel igyekszünk megfelelni a 21. század kihívásainak. Hangsúlyos az alkalmazottak összehangolt munkája. A nevelői közösség képzése, működtetése folyamatos feladatunk. Intézményünkben integrált, inkluzív nevelés folyik. Egy közösségben történik a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező családokból érkező, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése éppúgy, mint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermeké. A különböző sajátosságokkal érkező és rendelkező gyermekek nevelése a pedagógusaink maximálisan felkészültek, pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudásukat folyamatosan korszerűsítik, fejlesztik. Óvodánkban egy fő pedagógus fejlesztőpedagógus végzettséggel is rendelkezik, ő kompetens a részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében, munkáját kiegészítik a speciálisan képzett szakemberek. (pszichológus, logopédus)A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését speciálisan képzett szakember végzi. Migráns gyermekek nevelésére is felkészült nevelőtestületünk, bár ez nem releváns a községünkben. Célunk, hogy ezeknek a gyermekeknek is szeretetteljes légkört, érzelmi - 29 -

biztonságot nyújtva minden esélyt megadjunk személyiségük maximális kibontakoztatásához. Feladatunk,

hogy

megismerkedjenek

intézményünk

szabály

és

normarendszerével,

hagyományaival, szüleik számára átadjuk értékeinket, nevelési filozófiánkat. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodánkban fontosnak tartjuk, hogy minden dolgozó magatartását a következők jellemezzék:

-

segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd,

-

vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége,

-

differenciált nevelés iránti elkötelezettség,

-

példaértékű kommunikáció, ( mely a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodik )

-

gyermek és családcentrikusság,

-

jó empátiás képesség,

- team munkára való alkalmasság, -

környezettudatos és egészségtudatos szemlélet,

-

elhivatottság a minőségi munka iránt,

-

megújulás képessége,

-

képzés és önképzés képessége,

IV./2. TÁRGYI FELTÉTELEK

Rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, kivétel az udvar, melynek az MSz EN szabvány szerinti felújítása a rövid távú feladataink közé tartozik. A problémát enyhíti, hogy a családi napközi jól felszerelt udvarrésszel rendelkezik, ill. közel található a község játszótere. Rövid távú feladat 2014 tavaszán egy 500000 Ft-os, nyertes pályázat megvalósítása, és bízunk a másik pályázat pozitív elbírálásában. Intézményünkben 4 csoportszoba és 2 családi napközi helyiség található. Hozzá tartozó öltöző, mosdó mellett egy tágas tornaterem, logopédiai fejlesztő és ebédlő áll a gyermekek

- 30 -

rendelkezésére. Az intézmény épületében található egy vezetői iroda, felnőtt öltöző, raktárhelyiségek, melegítőkonyha, mosóhelyiség. A fenntartó az intézmény folyamatos korszerűsítésére, a feltételek javítására törekszik. 2010-ben került sor az intézmény külső-belső felújítására. Az

intézményünk

tárgyi

felszereltsége

jó,

folyamatosan

fejlesztjük,

korszerűsítjük

felszereléseinket, eszköztárunkat. A fenntartó megfelelő feltételrendszert biztosít a nevelőmunka ellátásához, de a minőség javításához különböző források útján igyekszünk hozzájárulni. Nevelőtestületünk törekszik minden lehetséges pályázati forrás maximális kihasználására. Játékkészletünk fejlesztésénél szempont, hogy a gyermekek képességet minden területen és minden szinten fejleszteni tudjuk. A játékok színösszeállítása, formája, alapanyaga harmóniát sugároz a gyermek felé, érdeklődését felkelti. A gyermekek által szabadon használt eszközök, játékok úgy vannak elhelyezve, hogy az számukra bármikor szabadon hozzáférhető legyen. Az óvoda épületéhez egy nagyméretű terasz kapcsolódik, ahol a gyermekek az időjárás viszontagságaitól védve szellőzhetnek, tevékenykedhetnek. . Az udvar területe megfelelő, biztosítják a gyermekek számára a szabad mozgást, változatos játszási lehetőségeket. A kinti szerepjátékok kibontakoztatásához itt is, mint a csoportszobákban többféle eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Itt található egy jelzőtáblákkal felszerelt KRESZ pálya is, ahol a gyalogos közlekedés szabályai mellett a kerékpáros közlekedés szabályait is elsajátíthatják a gyermekek. A változatos terepviszonyok (sík területek, kisebb emelkedők, füves és homokos, valamint beton járdák) változatos mozgáslehetőséget kínálnak télen, nyáron. Az óvoda épületét, kertjét, udvarát úgy alakítottuk ki és fejlesztjük tovább, hogy az a gyermekek maximális biztonságát, a mozgást, az egészségnevelést szolgálja, megfeleljen testméreteiknek, mozgás és játékigényüket kielégítse, személyiségüknek fejlődését elősegítse. Az intézmény megfelelő munkakörnyezetet biztosít a dolgozók számára, a partnereink fogadására.

- 31 -

VI./3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Az Érted – Veled Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkat a nevelőtestület készítette a törvényi előírásokat követve, a helyi sajátosságokra, elvárásokra és lehetőségekre építve. Az Érted - Veled Pedagógiai programot kiegészíti az Egységes Óvoda- Bölcsőde programja és a Babusgató Családi napközi programja. Bár átfedések vannak a programok között nem dolgoztuk össze, mert az utóbbi kettő pályázati forrásból megvalósuló feladat. Programunk a környezeti nevelés köré épül. A természeti-társadalmi környezetre figyelést egészítjük ki a jeles napok, hagyományok ápolásával. Meggyőződésünk, hogy nincs az a nevelés filozófia, amely nélkülözhetné a természetes környezet személyiség formáló erejét. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az intézménybe való beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg. A jogviszony létesítése folyamatos. A gyermekek felvételéről és a felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézmény igazgatója dönt, a szakmai munkaközösség vezető, a pedagógusok és szülők véleményének kikérésével. A gyermekcsoport szervezését meghatározó tényezők:  életkor,  törvényi előírás, a napközbeni gyermekfelügyelet, az óvoda működéséhez,  kiemelt figyelmet igénylő gyermekek száma,  a gyermekek szociális kapcsolata,  a személyiségük,  szülők igénye. Intézményünkben vegyes csoportokban foglalkozunk a gyermekekkel A vegyes csoportok lehetővé teszik, hogy a testvérek, rokonok, barátok egy csoportba járhassanak, másrészt a pedagógusok személye is állandó a gyermekek iskolába lépéséig. (fokozzuk az érzelmi biztonságot)

- 32 -

Intézményünkben a tevékenységeket úgy szervezzük, hogy eleget tudjunk tenni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A gyermekek egészséges, harmonikus, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Továbbá a megfelelő időtartamú, párhuzamosan

is

végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a

gyermekek

együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő (5-35 perces) csoportos foglalkozások. A heti tevékenységeinket a heti rendben határozzuk meg, amely egy – egy téma köré csoportosítható ismeretek feldolgozásának szabad rendszerét jelenti. Heti váltással dolgoznak pedagógusaink. A pedagógusok - a szakmai szabadsággal élve - szabadon döntenek csoportjaik heti rendjének kialakításában és szükség szerinti módosításában. Tervezhető, szervezhető komplex nevelést, de rugalmas alkalmazkodást valósítunk meg az adódó helyzetekhez. Kötött tevékenységeink a tornaszoba használatából adódóan a mozgás és az ének, zene, énekes játékok, gyermektánc. A gyerekek számára biztosítjuk a kilépést a tevékenységből - kisebbek számára ill. egyéni érési ütemüket figyelembe véve .( felügyeletet a dajka biztosítja a tornateremben) A napi tevékenységeket napirendben rendszerezzük. ennek kialakításakor figyelembe vesszük a különböző tevékenységeket, az egyéni szükségleteket Az étkező használata miatt az étkezések időpontja kötött, ezt szintén a csoportvezetők határozzák meg az intézmény vezetőjének koordinálásával. Napirendünket a folyamatosság (várakozási idő minimalizálása), és a rugalmasság jellemzi. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti arányokat, a játék, a gondozás kiemelt szerepét.

A következő formában szervezzük gyermekeink életritmusát: 6 óra 30 perc – 11 óra 30 perc: 

szabad játék a csoportszobákban,



testápolási teendők elvégzése,



tízórai elfogyasztása,



testápolási teendők elvégzése,



szabad játék, egyéni, csoportos, mikro csoportos, differenciált, játékba integrált és

tevékenységekben megvalósuló tanulás, 

séta, játék, munka az udvaron

- 33 -

11 óra 30 perc – 15 óra 15 perc: 

ebéd és uzsonna elfogyasztása,



testápolási teendők elvégzése,



csendes pihenő

15 óra 15 perc – 17 óra: 

szabad játék a csoportszobában, szabadban,



egyéni,

csoportos,

mikro

csoportos,

differenciált,

játékba

integrált

és

tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI./4. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A gyermekek és körülményeiknek megismerése már a beiratkozáskor és az óvodába érkezés előtti családlátogatáskor elkezdődik. Ekkor a szülő segítségével, szülő által történik az anamnézis felvétele, mely a Személyi dosszié elején kerül rögzítésre. A személyi dosszié a csoportnapló I. sz. melléklete. A gyermekek fejlődésének nyomon követése folyamatos. 

szeptemberben, a gyermekek érkezése után egy hónapon keresztül megfigyeléssel és a pedagógusok szabad döntése alapján, ha szükségesnek látják más módszerekkel, térképezik fel képességeik fejlettségét – játékának és más tevékenységeinek megfigyelése, rajzelemzés, szociometria, Syndelar teszt, Okos(koc)ka,, DPT.



október 15-ig elkészítjük a szintfelmérést, mely alapja az egyéni fejlesztési tervnek, mely alapján történik a gyermekek további fejlesztése,



február 15-ig értékeljük a fejlődést, s erre az értékelésre alapozva és újabb fejlesztési tervet készítünk (PDCA – SDCA)



a négy évet betöltött és attól idősebb gyermekek képességeit az egyéni fejlesztési terv készítése előtt DIFER teszttel mérjük, ha szükségesnek látjuk más méréseket is alkalmazunk eddig

- 34 -



az iskolába induló gyermekeket június 15-ig szintén a DIFER teszttel mérjük, (kimeneti mérés) és ez alapján készítjük el a Fejlesztési javaslatot, melyet a szülő kérésére rendelkezésére bocsátjuk.



a szülőt négy alkalommal tájékoztatjuk gyermeke fejlődéséről évente,melyet aláírásával igazol.



A mérési eredményeket minden alkalommal csoport és intézményi szinten is összegezzük, elemezzük, s az elért eredmények vizsgálata alapján tervezzük a további feladatokat a gyermekek fejlesztése tükrében. Az eredmények megjelennek a pedagógusok éves beszámolóiban és a vezető éves értékelésében. Felelős és határidő a (az adott év) munkatervben rögzítettek szerint



Mindezt a gyermek Személyi dossziéjában rögzítjük.



Amennyiben a gyermekről a pedagógiai szakszolgálat által készített szakvélemény is készül, annak megállapításait is rögzítjük a személyi dossziéban, és figyelembe vesszük a tervezésnél. A szakvéleményeket iktatjuk,és zárt szekrényben tároljuk, a személyi dossziéban a törvény által előírt adatokat rögzítjük.

VI./5. AZ ÓVODA DOKUMENTUMAINAK RENDJE A pedagógiai programunk a dokumentációk hierarchiájában az élen áll. Az intézményi dokumentumok összhangját megteremtettük! A szabályozással biztosítjuk a folyamatok nyomon követését és ellenőrizhetőségét. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, -

Alapító okirat,

-

Törzskönyv,

-

Szervezeti és működési szabályzat,

-

Kastélykert Óvoda Érted- Veled Pedagógiai Programja,

-

Házirend,

-

Pedagógiai működés éves munkaterve,

-

Munkaközösség munkaterve,

-

Csoport napló, (a gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja, terve),

- 35 -

-

Személyi dosszié (az egyéni fejlődést nyomon követő dokumentum),

-

Felvételi és mulasztási napló,

-

Felvételi előjegyzési napló.

A NEVELŐMUNKA ÉS A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS TERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A Nevelőmunka tervezése A nevelőmunka az intézményi élet egészét átfogó tudatos, tervszerű, pedagógiai tevékenység, melynek alapja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, az Érted – Veled Helyi Óvodai Pedagógiai Program. Szeptember hónapban folytatott megfigyelés alapján a tapasztalatokat a csoportban dolgozó pedagógusok a neveltségi szint leírásában rögzítik, s erre épülve az adott nevelési év feladatait a nevelési tervben határozzák meg, melynek tartalmaznia kell: -

Az egészséges életmód alakításának feladatait,

-

Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés feladatait,

-

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását,

-

A tevékenységben megvalósuló tanulás feladatait,

-

Munka jellegű tevékenységek megvalósítását.

-

Játék.

A Nevelési terv a csoportban dolgozó pedagógusok konszenzusa alapján készülhet egész nevelési évre, féléves vagy három hónapos időtartamra. A nevelőmunka eredményét 3 havonta értékelni kötelesek a pedagógusok és a következő időszak feladatait ez alapján tervezik meg. A nevelési év végén az elért eredményeket, hiányosságokat és egyéb tapasztalatokat összegzik. A tevékenységben megvalósuló tanulás tervezése A tevékenységben megvalósuló tanulás tervezése során pedagógusaink a különböző tevékenységterületenként készített anyagkigyűjtésből építkeznek. Mivel óvodánk Pedagógiai Programja a külső világ tevékeny megismerése köré épül, ezért ez a tevékenységforma adja a tervezésünk gerincét, ehhez kapcsolódnak a további - 36 -

tevékenységformák. A külső világ tevékeny megismerése – környezeti tartalmak – tevékenységből a csoportban dolgozó pedagógusok elkészítik az adott nevelési évre a hetekre lebontott hálótervet. Ebben meghatározzuk azokat a témákat, melyeket gyermekek fejlettségi fokának és érdeklődési köreinek, előzetes ismereteinek, az intézmény lehetőségeinek feltérképezése során feldolgozásra alkalmasnak ítélünk. Minden tevékenységformából elkészítjük a hetekre lebontott éves ütemtervet, mely tartalmazza a tervezett feladatokat és a hozzá kapcsolódó anyagokat. Az éves ütemtervek alapján tematikus terveket készítünk hetekre lebontva, s a pedagógusok szabad döntése alapján a kezdeményezések, foglalkozások, séták és más tevékenységek tervezését vázlatokban rögzítik, melyekben tervezik a célokat, a cél elérését segítő feladatokat, változatos módszereket, motivációs lehetőségeket, eszközöket, szervezeti kereteket. Többféle módszertani megoldást tervezünk, melyeket az adott helyzetnek, a gyermekek aktuális állapotának megfelelően rugalmasan alkalmazunk. Ezáltal biztosítjuk a gyermeki tevékenységek célszerű, logikus felépítését. Intézményünkben vegyes életkorú csoportokban neveljük a gyermekeket, ezért a tervezések során három fejlettségi fokozatot veszünk figyelembe. Így a tevékenységek formák éves ütemterve egyben az adott tevékenység hálóterve is, mely meghatározza, hogy honnan – hová szeretnénk eljuttatni a gyermekeket. A környezettudatos magatartás és a játék tervezése havi lebontásban történik, melyek éves ütemtervét szintén rögzítjük. Csoportonként kötelező dokumentumok: -

Anyagkigyűjtések tevékenységformák szerint,

-

Éves hálóterv külső világ tevékeny megismerése – környezeti tartalmak,

-

Éves ütemterv tevékenységformák szerint heti lebontásban,

-

Éves ütemterv környezettudatos magatartás és játék havi lebontásban.

Ezen dokumentumok elkészítésének határideje az adott nevelési év szeptember 15. Az elkészített tervek a nevelési év folyamán módosíthatóak.

- 37 -

A tervezés további dokumentumai – tematikus tervek vagy vázlatok – a csoportban dolgozó pedagógusok döntése alapján készülnek, általuk meghatározott időpontokra. A csoportnaplóban folyamatosan rögzítjük tapasztalatainkat a megvalósításról napi feljegyzések

és

önreflexiók

formájában,

melyek

a

tervek

megvalósításának

eredményességét hivatott felülvizsgálni, továbbá segítséget nyújt a további tervezésekhez. A nevelési év végén az elért eredményeket, hiányosságokat, további teendőket és egyéb tapasztalatokat összegzik, a csoportnaplóban rögzítik, valamint beszámoló formájában az intézmény igazgatójának átadják.

VI./6. ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER TERVEZÉSE (HOSSZÚ TÁVÚ) -

A módosított program bevezetése, megvalósítása.

-

A gyermekek magas színvonalú, szeretetteljes nevelése, hátránycsökkentés megvalósítása.

-

Az adott tanév nevelési, munkaközösségi feladatainak megvalósítása.

-

Dokumentáció ellenőrzése.

-

Testi-lelki harmónia megvalósítása: egészség nevelés, mozgás stb.

-

Különös figyelmet igénylő gyermekek nevelése.

-

Kapcsolattartás partnereinkkel.

-

Ünnepségek, rendezvények szervezése, részvétel.

-

Önként vállalt feladatok végzése.

-

A munkaköri leírásban foglaltak ellenőrzése.

-

Baleset megelőzési ellenőrzések.

-

Az intézmény „imázsának” megjelenése: külső-belső miliő, intézmény népszerűsítése. (ünnepségeken, sajtóban stb.)

- 38 -

VI./7. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI

A kapcsolatok kialakításában nyitottak vagyunk és felvállaljuk a kezdeményező szerepet. A vezető közreműködik a partnereink beazonosításában, a kapcsolattartásban,az elégedettségmérés lebonyolításában. A személyes találkozásokon – Szülői találkozó, nyílt nap, mindennapos találkozások, közös rendezvények, munkadélutánok, ünnepségek – túl az együttműködés során pedagógusaink használják az infokommunikációs eszközöket – telefon, fax, adathordozók - és a különböző online csatornákat – email, faceboook. A kollégákat , partnereinket folyamatosan tájékoztatjuk, a két oldalú információszerzésre nagy hangsúlyt fektetünk.( megbeszélések, beszámolók, Ófehértói krónika, honlap stb.)

VI./7./1. Kapcsolattartás a családdal Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek megvalósítása szoros együttműködéssel valósítható meg. A családi nevelés tiszteletben tartásával gondozzuk, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. Ennek elérése érdekében figyelembe vesszük a családok sajátosságait, különbözőségeit, szokásait. Közös munkánk alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet,a szülőkkel megismertetjük nevelési technikánkat, módszereinket próbálunk közösen gondolkodni. A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a családi nevelést, szükség esetén felvállalja a családi nevelés hiányainak pótlását és a fejlődésben történő lemaradás korrigálását, hátránycsökkentő szerepét. A szoros együttműködés érdekében megpróbálunk újítani a kapcsolattartási formáinkon. A nyitvatartási időn túli programokon felügyeletet biztosítunk a gyermekek részére, hatékony kommunikációra, társas támogatásra, találkozási lehetőségek biztosítására törekszünk. Az óvoda és a család kapcsolattartási formái: 1. Családlátogatás – célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket a közvetlen környezetében, tájékozódjon a család nevelési elveiről, megismerje szokásaikat, előítélet mentes gondolkodásáról győzze meg a szülőket. Folyamatosan nyomonkövesse a családi háttérben bekövetkező változásokat, szükség esetén segítséget tudjon nyújtani a családok - 39 -

számára. A családlátogatás idejét a csoportnaplóban rögzítjük, tapasztalatokról a személyi dossziéban készül feljegyzés. 2. Beszoktatás, befogadás a gyermek, a szülő igényeinek megfelelő ideig tart. Célja, hogy a gyermek és a szülő is megismerje és tapasztalatokat szerezzen az intézményről, annak szokás és szabályrendszeréről. Megismerje a gyermeke nevelését végző dolgozókat és a dolgozók is további ismereteket szerezzenek a gyermekről, szülőről, családról. 3. Mindennapos találkozások – során a szülő, a pedagógus fontosabb információkat közöl a gyermekkel kapcsolatban. (Betegség, baleset, szervezési teendők, stb.) Ezek a beszélgetések rövidek, lényegre törőek. 4. Közös programok, ünnepek – melyek lehetőséget kínálnak a szülő és pedagógus közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének mélyebb megismerésére, nevelési elvek közelítésére, egymás szemléletmódjának formálására. Közös programok: 

kirándulás,



sportnapok,



játékdélutánok,



munkadélutánok,



kulturális rendezvények.

Közös ünnepek: 

télapó,



karácsony,



farsang,



anyák napja,



gyermeknap



évzáró

5. Nyílt nap során a szülőknek lehetőséget biztosítunk a mindennapi óvodai életbe való betekintésre évente két alkalommal. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel. Képet kapnak gyermekeik csoportban elfoglalt helyéről, viselkedéséről, fejlődéséről, többiekhez viszonyított fejlettségi szintjéről megismerik nevelési technikáinkat. A nyíltnapról legalább egy héttel előbb értesítjük a szülőket a csoport faliújságán.

- 40 -

6. Fogadó óra célja, hogy a szülő és a pedagógus nyugodt körülmények között beszélgethessen a gyermekről, annak fejlődéséről. Ekkor alkalom adódik az információk cseréjére, nevelési problémák megvitatására, bizalmas információk közlésére. A fogadó órát a szülő és a pedagógus egyaránt kezdeményezheti. Fontos, hogy a pedagógus mindig felkészülten vegyen részt a beszélgetéseken, a gyermek személyi dossziéja és mindennapos tapasztalatai alapján, a gyermek munkái által hitelesen tájékoztassa a szülőt. (A fogadó óra idejét a csoportnaplóban rögzítjük, tapasztalatokról. emlékeztető is készül) 7. Szülői találkozás – alkalmával beszélgető körök formájában kerül sor a pedagógusok és a szülők közötti tapasztalatcserére, a szülők véleményének, igényeinek meghallgatására, egyeztetésére. Évente 3 alkalommal: szeptember, január, május. Az értekezletről legalább egy héttel előbb értesítjük a szülőket a csoport faliújságán. 8. Szülői klub – célja a szülők többségét érdeklő témák kötetlen jellegű megbeszélése, megvitatása a pedagógusokkal, esetleg az adott témával foglalkozó szakemberrel. Jogi és életvitellel kapcsolatos felvilágosító tanácsadás. (hiteles tájékoztatás, az élet valódi szépsége, megváltozott szülői szerepek stb.) Szervezését aktuálisan, de legalább évente kétszer tervezzük. A szülők klubjának időpontjáról legalább egy héttel előbb értesítjük a szülőket a csoport faliújságán. 9. Időnkénti hírlevelek továbbítása a szülők felé, aktualitásnak megfelelően. VI./7./2. Kapcsolattartás más intézményekkel 1. Kapcsolat a Fenntartóval: A törvényi előírásoknak megfelelően történik. A fenntartót képviselő polgármester, képviselők folyamatosan figyelemmel kísérik az intézményben folyó munkát gazdálkodási, működési, törvényességi, szakmai szempontból. A kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásos beszámoló évente, egyeztető tárgyalások, értekezletek, az intézmény képviselete testületi (bizottsági) ülésen, rendeletek és határozatok átvétele, elégedettség mérés évente. Lehetőségekhez mérten támogatják programunkat – támogatják a pedagógusok szakmai képzését, önerőt biztosítanak a pályázatainkhoz, buszt biztosítanak a külterületen élő gyermekek utaztatásához, stb.

- 41 -

2. Kapcsolattartás Óvodai Társ Intézményekkel: Szakmai munkánk színvonalának emelése, szakmai fejlődésünk elősegítése érdekében fontosnak tartjuk más intézményekkel való kapcsolattartást – hospitálás, jó gyakorlat, értekezletek, témanapok. 3. Művelődési Ház és Könyvtár: A községi ünnepségeken a gyerekek műsorával emeljük a színvonalat. Részt veszünk a programokon mindkét intézményben gyerekekkel, szülőkkel. 4. Kapcsolat az Általános Iskolával: Az iskolák meghatározó szerepet töltenek be az óvodai élet után, ez szorosabb együttműködést kíván mind két oldalról. Arra törekszünk, hogy megismerjük és segítsük egymás munkáját. A kapcsolattartás formáit és módszereit a feladatokhoz igazítjuk. Intézményünk nyitott és kezdeményező e közös munkában. Rendszeresen

látogatjuk

egymás

rendezvényeit,

közös

programokat,

esetmegbeszéléseket, beszélgető köröket szervezünk. A leendő elsős tanítók részt vesznek szülői értekezleten, ahol tapasztalatokat cserélnek az iskolakezdésről, meglátogatják a gyermekeket a nyíltnapokon, a Csibe tábort együtt szervezzük. Mi is ellátogatunk az iskolába, ahol megnézzük a tantermeket, információt gyűjtünk az iskolai életről. Ezekkel a pozitív élményekkel fokozzuk a gyermekek iskola iránti érdeklődését. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy vegyék figyelembe tapasztalatainkat, mérési eredményeinket a tanító nénik. A gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében meglátogatjuk a kisdiákokat a tanév első felében, a későbbiekben pedig a tanítók tájékoztatása alapján figyeljük iskolai életüket, fejlődésüket. 5. Kapcsolat a Gondozási Központtal: Célunk az idős emberek iránti tisztelet kialakítása, fejlesztése, örömszerzés, empátia, tolerancia fejlesztése. Ennek elérése érdekében évente több alkalommal látogatunk el az Idősek Otthonába, üde színfoltot viszünk a hétköznapjaikba. Ilyen alkalmak az Idősek Világnapja, Karácsony, Majális. 6. Kapcsolat a Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzattal: Az önkormányzattal az igazgató tartja a kapcsolatot elsősorban. Az etnikai kisebbséghez tartozik száma emelkedő tendenciát mutat.. Az eredményesebb nevelés érdekében az elnökkel és tagjaival rendszeres a kapcsolatunk, kölcsönösen segítjük egymás munkáját és együtt segítjük a roma családok nevelési tevékenységét. Rendezvényeinken részt vesznek.

- 42 -

7. Kapcsolat a Polgárőrökkel: Intézményünk már több éve kiemelt figyelmet fordít a közlekedés helyes szabályainak elsajátíttatására, a bűnmegelőzésre. Ebben segítik munkánkat községünk polgárőrei. 8. Kapcsolataink Civil szervezetetekkel: Intézményünk több civil szervezettel is tartja a kapcsolatot. Ófehértó Sportegyesület, Völgyfű vadásztársaság, Érted-veled Kastélykert Alapítvány. Ismereteiket, tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeink változatos témában – egészséges életmódra nevelés, környezetvédelem, helyes viselkedés, illemtan, stb. tehetségígéretes gyermekek fejlesztése. 9. Kapcsolat más szervezetekkel: Eredményesebb nevelőmunkánk érdekében jó kapcsolatot ápolunk a Máriapócsi és a Nyírbátori Rendőrkapitányság, a Nyírbátori Tűzoltólaktanya

dolgozóival.

Segítségükkel

sok

és

hasznos

információhoz,

tapasztalathoz, élményhez juttathatjuk a gyermekeket. 10. Kapcsolat az intézmény orvosával: A testi egészségük óvása érdekében évente egyszer szűrővizsgálatokat végez. Igény szerint részt vesz az intézmény által szervezett szülői fórumokon, tájékoztatást, felvilágosítást nyújt aktuális egészségvédelmi témákban. 11. Kapcsolat a Védőnőkkel: Az óvodai beiratkozáskor az intézményvezető helyettes felveszi a védőnői hálózat munkatársaival a kapcsolatot, hogy ki tudjuk szűrni azoknak a gyermekeknek a névsorát, akik betöltötték vagy az adott évben betöltik a három évet és nem igényelték az óvodai ellátást. A felvétel előtt az óvoda vezetője és a gyermekvédelmi felelős tájékozódik a felvételre váró gyermekek korai fejlődéséről, egészségügyi státuszáról, az óvodai életet befolyásoló esetleges betegségekről. A védőnők a gyermekek oltási könyvét kitöltik, illetve kitöltetik az óvoda orvosával (3 éves státusz rögzítése) és közösen javaslatot tesznek, hogy a gyermek alkalmas e az óvodai életre. A gyermek felvétele után figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését – részt vesznek rendezvényeinken, szülői értekezleteken, esetmegbeszéléseken. Rendszeresen végeznek ellenőrző vizsgálatokat a gyermekek megfelelő ápoltságának biztosítása érdekében. 12. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával: A kapcsolatunk célja a gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítása. A kapcsolatot elsősorban a vezető és a gyermekvédelmi felelős ápolja. - 43 -

11. Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság, stb.): A pedagógusok a gyermekek megismerését követően a részképesség zavarral küzdő gyermekeket szakemberhez irányítják. Célunk, hogy a gyermek egyéni igényeinek megfelelő nevelést biztosítsuk. A szakszolgálatok dolgozóival kapcsolatunk rendszeres, eredményes. A szülő vagy a pedagógusok jelzése alapján logopédus, gyógypedagógus és pszichológus segíti feltárni és kezelni az aktuális problémákat, nevelési tanácsokkal segítik a pedagógusok, szülők fejlesztő munkáját. 12. Kapcsolat a Pedagógiai- Oktatási Központ: A fenntartó és a pedagógusok munkáját segítik. (értékelés, szaktanácsadás, továbbképzések, tanügy-igazgatási szolgáltatás) 13. Kapcsolat a Közoktatási irányítókkal: Oktatási hivatal, Kormány hivatal, Klebelsberg Intézményműködtetési központ.

- 44 -

VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, figyelembe vesszük a gyermekek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteit. Intézményünkben a tevékenységek a mindennapokban nem különülnek el, hanem egy komplex folyamatot alkotnak. A

gyermeknek szabad lehetősége van

a tevékenységformák

megválasztására és váltogatására. A balesetek elkerülése és megelőzése érdekében a tornaszobában megszervezésre kerülő mozgástevékenységeken való részvétel minden gyermek számára kötelező. Ezen a kötött foglalkozásokon is biztosítottak a differenciált, egyéni bánásmód feltételei – a gyermek, ha igényli, a foglalkozás befejezése előtt kiléphet a tevékenységből, (kivéve a nagycsoportos gyereket).S a tornaszobában kialakított helyen játszhat a dajka néni felügyeletével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez szükséges nyugodt, biztonságos légkört, körülményeket, és eszközöket biztosítjuk, általuk a gyermekek folyamatos motiváltságát és aktivitását érjük el, valamint a gyermekek szabad önkifejezését elősegítjük, élmény nyújtásával és támogatásunkkal a megismerő funkcióikat, kreativitásukat, fantáziájukat, alkotóképességüket fejlesztjük. Tudatos és tervszerű pedagógiai munkánk során változatos módszereket alkalmazunk, melyek a tevékenységi formák sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének, aktuális fizikai és érzelmi állapotának is megfelelnek és segítik a tanítás – tanulás eredménységét. Ösztönözzük a gyermekeket problémáik önálló megoldására, gondolataik, kérdéseik megfogalmazására, társaikkal és a felnőttekkel való megosztására, a válaszok egyéni és közös keresésére. Mindezekkel biztosítjuk az önkifejezés alternatív lehetőségeit. Nélkülözhetetlen pedagógiai eljárás a differenciálás, mégpedig az adaptív differenciálás, mely során a gyermekek egyéni érési ütemüknek megfelelően fejlődnek. Ezen fejlődés elérése érdekében a differenciálási módok széles skáláját alkalmazzuk. A differenciálás megjelenik a tevékenységi formák alkalmazásában, a feladatok adásában, motivációban, módszerekben, munkaformák alkalmazásában, segítségadás formájában és mértékében, szervezeti keretben, időben, eszközben.

- 45 -

VII./1. JÁTÉK „Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét, s az eszet, mint az országút, olyan meddővé teszi.” (Bolyai Farkas) A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb, mással nem helyettesíthető tevékenysége, mely a gyermek személyiségének feltárásának és fejlesztésének leghatékonyabb eszköze. Főként a játékban valósítjuk meg a fejlesztési feladatokat, eszköz, idő és hely, valamint inspiráló légkör megteremtésével. A gazdasági, társadalmi változások megmutatkoznak a gyermekek változó élmény és játékkörnyezetében. A változás, a modernizáció, az agresszió terjedésének hatására azt tapasztaljuk, nem tudnak a gyermekek játszani. A szabad játékkal túlsúlya érvényesül. A játék kiemelt jelentősége a napirendben, időbeosztásban

és

játékos

tevékenységszervezésben

is

megmutatkozik.

és

pszichológiai

Módszertani

eszköztárunkat folyamatosan bővítjük. Ezek

a

tevékenységformák

nagyfokú

pedagógiai

felkészültséget,

gyakorlatiasságot, figyelmet, áttekintőképességet, szervezőkészséget és koncentrálóképességet igényel a pedagógusoktól, valamint team munkát, munkamegosztást a csoportban dolgozóktól. Az óvodáskorú gyermekek számára a kötetlen tevékenység, a játék a legalkalmasabb tevékenységi keret. Elemi szükségleteit elégíti ki maximálisan akkor, ha hosszantartó és zavartalan, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. A gyermek első játszótársa a felnőtt. Mi óvodapedagógusok mintát adunk, bekapcsolódunk, támogatunk, ösztönzünk, segítünk. Jelenlétünkkel biztosítjuk az élményszerűséget, az elmélyült játékot. A személyiség komplex fejlődésén, fejlesztésén belül a játék ad elsősorban teret, lehetőséget a társas kapcsolatok, a közösségi kompetenciák fejlődésére, fejlesztésére. A többi gyermekkel való együttlét, együtt tevékenykedés különleges örömforrás. A gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását jelenlétünkkel tesszük lehetővé. - 46 -

Ezeket figyelembe véve a játéktevékenység biztosításával nevelőtestületünk célja, hogy a gyermek a játék, főként a szabadjáték során ismerkedjen meg az őt körülvevő emberi és tárgyi környezettel, a környezete jelenségeivel, eseményeivel. Játéka során találja meg helyét a világban, építse, formálja saját lényét, alakítsa környezetét. Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket, nyugodt kommunikációs teret és élményszerzési lehetőséget biztosítsunk a különböző játékformákhoz: gyakorló, szimbolikus, szerep, konstruáló, szabályjátékokhoz. Intézményünkben a játék a gyermekek nevelésének, fejlesztésének a leghatékonyabb, legsokoldalúbb eszköze, mely az egész óvodai életet áthatja. Ezért az óvodapedagógusok, a gondozók, dajkák kiemelt figyelmet fordítanak erre a tevékenységre. Ők a meghatározó letéteményesei a feltételek megteremtésének. A nyugodt légkör biztosítéka az empatikus, toleráns, kiegyensúlyozott, modell értékű pedagógus, gondozó és dajka, akik a megfelelő viselkedésformák, a kulturált magatartásformák, szabály- és normarendszer betartatásával a játszás lehetőségeit biztosítják. Jelenlétük biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Együtt játszanak, támogatnak, ösztönzik a gyerekeket.

Az ő feladatuk a csoportszobában és az udvaron a játszóhelyek, kuckók és

szabadterek megtervezése és kialakítása minden nevelési év elején a gyermekcsoport igényeinek megfelelően, melyet a gyermekek saját elképzeléseiknek megfelelően variálhatnak. A

gyermekek

játéktevékenységének

kibontakoztatásához

megfelelő

időkeret

áll

a

rendelkezésükre. A szabadjátékot csak az étkezések és a pihenő szakítja meg, de igyekszünk lehetőséget biztosítani a folytathatóságra. A gyermekek számára tudatosan válogatott játékeszközöket, játékszereket, anyagokat, kínálunk, melyekkel változatos, sokszínű tevékenység biztosítható. Az óvodapedagógusok, gondozók és a dajkák a játék feltételeinek megteremtése mellett nevelői magtartásukkal támogatják az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet. A gyermekek igényeitől függően kezdeményezik a játékot, szerepet vállalnak abban, tartalmát ötleteikkel, javaslataikkal színesítik, élményt nyújtanak, élményszerzési lehetőséget biztosítanak, s ezáltal indirekt módon, de tudatosan irányítják. - 47 -

Lehetőséget biztosítanak a különböző játékfajták – a gyakorló-, a szimbolikus-szerep-, a konstruáló- és a szabályjátékok kibontakoztatásához. Mindennapjainkban természetes módon jelennek meg a népi játékok, melyek egy-egy jeles naphoz, népszokáshoz, hagyományhoz tartoznak, valamint az anyanyelvi és a dramatikus játékok. A játék különleges helye az udvar, ahol a körülmények sajátos módon befolyásolják a tevékenységet, ezért ennek megszervezésére kiemelt figyelmet fordítunk. Kihasználjuk a nagy tér előnyeit, a megnövekedett játékteret, speciális eszközöket biztosítunk a különböző játékformák gyakorlásához, és speciális szabályrendszert alkalmazunk a balesetek elkerülésére. A játéknak, mint a gyermek legfőbb személyiségfejlesztő eszközének a tervezésekor a gyermekek érdeklődését,egyéni tapasztalatait, fejlettségét, élményvilágát tartjuk szem előtt. Nem játékfajtákat tervezünk, hanem azokat a pedagógiai ráhatásokat, módszereket, élménynyújtási lehetőségeket vesszük számba, melyekkel a gyermekek játéktevékenységét oly módon befolyásoljuk, hogy személyiségük fejlesztését a leghatékonyabban szolgálja. Abból kiindulva, hogy a játék a gyermekek elsődleges, életkori sajátosságaikból adódóan a legfejlesztőbb

tevékenysége,

a

megismerésüknek,

személyiségük

feltérképezésének

a

leghatékonyabb eszköze. Építünk arra, hogy a gyermek a játékban mutatja meg önmagát a maga teljességében. A gyermekek játékának megfigyelése által olyan sokirányú információkhoz jutunk, melyekre a nevelésüket, fejlesztésüket alapozzuk, tervezzük.

- 48 -

VII./2. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

„ … a legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élőlényekkel, rendszerekkel És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba lép a természettel, pusztulás fenyegeti, pedig benne él, és belőle él. „ (Konrád Lorenz) Intézményünkben a külső világ tevékeny megismerése központi szerepet játszik a tevékenységformák között, hiszen köré épülnek, koncentrálódnak. A természeti és társadalmi környezet körül veszi az embert, nélküle nem tudna létezni, jelen van mindig és mindenhol. A külső világon a külső természeti környezetet, a külső, ember alkotta környezetet értjük, melynek részesei vagyunk és általa, benne létezünk. Ennek a megismerése az alapja a környezettudatos magatartás alakításának és formálásának. Célunk, hogy a gyermekekkel tevékenység közben megismerhessék, a gyermekhez közelebb hozzák az őt körülvevő természeti és társadalmi világot, megalapozzák a környezetet óvó magatartásformát, viselkedéskultúrát. Ezért a pedagógusok, dajkák sok-sok tevékenykedtetés közben, építve a gyermekek előzetes tapasztalataira, szükségleteire, kíváncsiságára lehetővé teszik a gyermekek számára környezetük megismerését, felfedezését, környezeti kompetenciáik fejlesztését. Elősegítik a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környezeti élet megfigyelése, a tapasztalatok szerzése már az élet első pillanataitól megkezdődik. A családi és intézményes nevelés együtt teszi lehetővé, hogy a környezeti hatások beépüljenek a gyermeki világképbe. A környezeti nevelés ezen két színtere kiegészítik egymást, egymásra épülnek, erősítik egymást. A gyermek szemléletmódjának alakítása közben a pedagógusnak kiváló lehetőséget biztosít a szülők szemléletmódjának formálására.

- 49 -

A tudatos, tervezett pedagógiai munka által alakul a gyermekek pozitív érzelmi a természethez, megismerkednek a világ értékeivel, az élő és élettelen környezet sajátosságaival, alakul szokásrendszerük, fejlődnek képességeik, kompetenciáik. Sokszínű, változatos tevékenységek közepette megtanulják az élet tiszteletét, empatikusabbá, toleránsabbá válnak, fejlődik önfegyelmük, kreativitásuk, kommunikációs kompetenciáik, megalapozódik környezettudatos magatartásuk. A külső világ tevékeny megismerésének tartalma a környezeti nevelés és a matematikai tapasztalatok szerzése. A környezeti nevelés a természet változásait, a természet növény és állatvilágát, a tárgyi és emberi környezetet tárja fel a gyermekek érdeklődésének, életkori sajátosságaiknak megfelelően. A természet Jeles napjairól való megemlékezéssel a környezet tiszteletének megalapozását segítjük elő, míg a hagyományőrzéssel, hagyományápolással, a helyi kultúra átadásával az ember tiszteletét formáljuk. A megismertetés, megszerettetés által, pozitív minta által alakítjuk gyermekeinkben a természeti, társadalmi környezet óvásának igényét. A matematikai nevelés során aktív cselekedtetés közben érzékeltetjük a gyermekekkel a matematikai tényeket, összefüggéseket, téri és formai viszonyokat, mennyiségi viszonyokat és műveleti

tulajdonságokat,

ezáltal

fejlesztjük

matematikai

kompetenciáikat

egyéni

képességeiknek megfelelően, egyéni fejlődési ritmusuknak megfelelően. A külső világ tevékeny megismerésének változatos formái – tevékenykedtetés, cselekvés, a spontán játékos megfigyelés, az utánzásos mintakövetés, kérdésekre épülő ismeretszerzés, irányított megfigyelés, gyakorlati probléma megoldása, szimulációs és dramatikus játékok sokszínűvé, élményszerűvé teszik a gyermek számára az ismeretszerzés, a tapasztalatszerzés folyamatát. Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a környezet védelmére, a környezettudatos magatartás alakítására. Ez a pedagógiai feladatunk áthatja az egész óvodai életszervezésünket, jelen van az egész nevelési folyamatban. Nem csupán a természet megóvására, a növények és állatok védelmére neveljük a ránk bízott gyermekeket, hanem az emberi környezet, az emberi kapcsolatok tiszteletére, a hagyományok ápolására. Hiszen az ember csak társai között találja meg önmagát, csak embertársai között valósítja meg önmagát. - 50 -

Már több éve nagy figyelmet fordítunk a gyermekek és szülők közlekedés kultúrájának alakítására,

a bűnmegelőzésre.

Pályázati

források

kiaknázása

által valósítjuk meg

programjainkat, melyeknek célja, hogy a gyermekekben kialakítsuk azokat a kompetenciákat, képességeket, melyeknek birtokában képesek felelősséggel részt venni a közlekedésben, képesek a vészhelyzetek felismerésére, elhárítására, saját és mások testi épségének óvására. A szülők ismereteinek bővítésével nem csupán az óvodáskorú gyermekek neveléséhez nyújtunk segítséget, hanem az idősebb gyermekeik és saját maguk testi épségének védelméhez is.

VII./3. MOZGÁS „ Az ember neveltetése a születéssel kezdődik, mert az újszülött magával hozza ugyan erőit és tagjait, de ezeknek az erőknek és tagoknak a használatát, alkalmazását és fejlesztését meg kell tanulnia.”

(Herder) A testmozgás a gyermek alapvető tevékenysége,egészségfejlesztő, pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének az eszköze. A gyermekek igénylik a sok és játékos lehetőségeket a mozgásigényük kielégítésére, különösen napjainkban, amikor az urbanizációs ártalmak, a televízió, a számítógép hatására az aktív mozgás jelentősen csökkent. Célunk, hogy ezt az űrt pótoljuk, és ezáltal megalapozzunk egy egészséges életvitelt. A gyermekek természetes mozgáskedvét megóvjuk, erősítsük, bővítsük mozgástapasztalataikat. Fejlesszük testi képességeiket, fokozzuk fizikai erőnlétüket, s mozgáson keresztül alakítsuk értelmi

struktúráikat,

közösségi

kompetenciáikat.

szemléletmódjának formálására is hatni tudunk.

- 51 -

A

gyermekek

által

a

szülők

A gyermekek mozgásigényének kielégítése. 1. Irányított mozgásos tevékenységek: -

tervezett testnevelés

-

tánc (havonta 1 – szer intézmény szintű)

-

zenés torna (havonta 1 – szer intézményszintű)

-

séta

-

kirándulás

2. Spontán, szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységek: -

udvari játék, mozgás

-

kerékpározás

A sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló mozgás az értelmi fejlődésre is kedvezően hat. Beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe. Hozzájárul a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelmi szabályozás, társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A kötött foglalkozásokat a tornateremben szervezzük. Véleményünk szerint ez a tevékenység fokozottan balesetveszélyes, ezért nagyobb odafigyelést, szervezettséget igényel a pedagógusok részéről és a gyermekek részéről is nagyobb koncentrációt, szabálytartást és figyelmet kíván. A kötött tornaszobai mozgáshoz a gyermek testi épségének óvása és kényelmes mozgásának biztosítása érdekében tornacipőt és tornaruhát kérünk. A szervezett foglalkozások játékos formában zajlanak, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlettségi fokát, igényeit. Ezen a tevékenység területen is alkalmazzuk a differenciált nevelési módszereket, kooperatív technikákat. Óvodánkban tágas és korszerű tornaszerekkel jól felszerelt tornaterem biztosít helyet a szervezett mozgásokra, szinte az egész nap folyamán. A tornán kívül a népi táncnak, a táncháznak és a zenés tornának is helyet adunk. A mozgásfejlesztés kötetlen formáinak biztosítása a csoportszobákban, az udvaron és a teraszon valósul meg. Udvarunk változatos terepen, változatos mozgáslehetőségeket kínál a gyermekek számára. (játékok terén fejlesztést tervezünk). Fejlesztő, kooperatív mozgásos játékokat alkalmazunk. - 52 -

Hetente egyszer rövidebb, hosszabb sétákat szervezünk, melyek a természeti változások figyelemmel kísérése, a közlekedéskultúra fejlesztése mellett a gyermekek állóképességét, kitartását is fejleszti. Az időjárás függvényében igyekszünk minél többet (naponta min. fél órát) a szabadlevegőn tartózkodni és kihasználni a természet edzőhatását – a napfény, a levegő, stb. ill. a sószoba jótékony hatását. Udvarunkon KRESZ pálya található, ahol esztétikus környezetben a kerékpározás örömei közben a gyermekek a közlekedési szabályokat is elsajátítják. A tornán kívül mozgáskultúrájuk fejlesztését szolgálják a heti rendszerességgel szervezett táncház, zenés torna. Kiemelt figyelmet fordítunk a hanyag testtartás, a lábboltozati hibák korrigálására. Tudatosan állítjuk a gyermekeket olyan játékos feladatok elé, melyek segítenek ezeknek a problémáknak az orvoslásában, valamint a nap folyamán ügyelünk arra, hogy az asztaloknál helyes testtartással üljenek. A mozgás sokszínűsége kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. Mindezek érdekében a feladatatunk a mozgásra inspiráló, biztonságos környezet kialakítása, az eszközök biztosítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a balesetek elkerülése érdekében a mozgásos tevékenységek szabályainak kialakítása és a gyermekekkel való elsajátíttatása és betartatása. A gyermekek egyéni igényeihez igazított, differenciált, játékos tevékenységek tudatos tervezése mellett a testnevelés anyagába a testalkati deformitások megelőzésére, korrigálására speciális gyakorlatok beiktatása. Az egészségfejlesztő, mozgásos tevékenységeket minden nap, minden gyerek számára biztosítjuk a képességeket, szükségleteket figyelembe véve.

- 53 -

VII./4. VERSELÉS, MESÉLÉS

„ Azt hiszem nem csak azért szeretünk valamit, mert szép, hanem ez a valami azért szép, mert szeretjük”

(Robert Musil) A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi és új értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermek felé. A közösen átélt irodalmi élmények, örömök elszakíthatatlan kapcsot formálnak a gyermek és az anyanyelv, valamint a gyermek és a pedagógus között. A mese és versmondás lényeges elemeit – testbeszéd, tekintettartás, verbális és nonverbális kommunikáció - az óvodapedagógus és a dajka személyes példáján keresztül sajátíthatja el a gyermek egy számára megfelelő lelkiállapotban. A mesélővel való személyes kapcsolat érzelmi biztonságot nyújt a gyermek számára. A mese világa az egyébként tudatosan még fel nem fogható világot, valóságot közel hozza a gyermekekhez. A mesét hallgató gyermek a meséről, a mesélőről belső képet képzel el. A mesét nem hallgató, hanem néző gyermekben ez a feldolgozás nem, vagy csak sokkal kevésbé történik meg. A képernyő nem csak testileg ülteti le a gyermeket, hanem lelkileg is beszabályozza. Célunk, hogy a gyermekekben felkeltsük az irodalmi érdeklődést, átörökítsük a magyar irodalmi kultúra értékei mellett a nemzetközi irodalom értékeit is. Ezáltal történik a nyelvünk szépségének, kifejezőerejének megismertetése; a helyes nyelvhasználat, mondatszerkesztés elsajátíttatásával a biztonságos önkifejezés megalapozása. Céljaink közé tartozik továbbá a szülők szemléletformálása. A mese, a vers, a mondóka az egész napos tevékenykedés része, minden pillanatban jelen van. A napi tevékenység során bármikor kezdeményezünk verselést, mesélést, bábozást, kitalált történetek elbeszélését. Lehetőséget teremtünk a gyermekeknek ahhoz, hogy a nap bármely szakában önállóan verselhessenek, mesélhessenek, bábozhassanak, dramatizálhassanak. Erre kiváló irodalmi forrást nyújt a magyar és nemzetközi, etnikai gyermekköltészet, a dajkai hagyományok gazdag tárháza.

- 54 -

A mese és a vers egyaránt megfelel az óvodás korú gyermek szemléletmódjának, világképének, visszaigazolja szorongásait, vágyait. Segítségükkel alternatívát talál saját gondjainak megoldására, tájékozódik a világban, viselkedésformákról erkölcsi ítéleteket talál bennük. Feltárja a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonyait, viselkedésformáit. A mesélés, verselés a kisgyermek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme. Feladatunk, hogy változatos irodalmi élményeket biztosítsunk a gyermekek számára. Ezért a népi, a klasszikus és kortárs, magyar és más nemzetiségű irodalmi műveknek egyaránt helyet kell kapnia az óvodai irodalmi nevelésben. A migráns gyermekek hazájának kulturális, irodalmi értékeit megismertetjük a gyermekekkel. Közvetítenünk kell a gyermekek felé a természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotásokat is, melyek segítségével anyanyelvi műveltségükön túl ismeretanyagukat is bővítjük. Ennek érdekében nagy körültekintéssel választjuk meg irodalmi repertoárunkat, hiszen a gyermekek életkori sajátosságain kívül egyéni érdeklődéseiket is figyelembe kell vennünk. Az irodalmi élmény befogadásához nélkülözhetetlen a meghitt, biztonságos környezet, a megfelelő eszközkészlet. Fokozza a mese mágikus hatását a szertartás szerű szervezés, a mesekuckó kialakítása. Ezek állandósága az érzelmi biztonságot is erősíti, motiválja a gyermeket. Meg kell teremtenünk a megfelelő helyet és légkört, eszközöket a képeskönyvek nézegetéséhez, az önálló verseléshez és meséléshez, bábozáshoz, dramatizáláshoz. Az olvasóvá nevelés érdekében rendszeresen látogatjuk a község könyvtárát, ahol a könyvkölcsönzés mikéntjével ismerkedünk, továbbá értékes irodalmi művekkel ismerkedünk meg.

- 55 -

VII./5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

„ Nem csak a nyelvében, hanem hagyományaiban is él a nemzet.” (Bálint Sándor) A zenei nevelés a gyermeki lét egészét áthatja. Az éneklés, a dúdolgatás, a mondókázás, körjátékozás az óvodai nevelés egészében jelen van. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi és gyermekdalok, az énekes játékok, az önálló éneklés formálják a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, szocializációs kompetenciáit, értelmi képességeit. Bővíti a fogalmi hálóját, szókincsét, formálja a kifejezőképességét. Fejleszti térszemléletét és mozgáskultúráját. A közös éneklés élményt nyújt, felszabadít. Célunk a zenei fogékonyság, kreativitás megalapozása, ritmus és ütemérzék, éneklési képességek fejlesztése, mozgáskultúra fejlesztése. A szülőföld zenei kincsének átörökítése mellett más népek zenei kultúrájáról szerzett ismeretek bővítése. Ennek érdekében feladatunk, hogy igényesen megválasszuk azt a zenei anyagot, melyet a gyermekkel megismertetünk. Az énekes népi játékok és az igényesen megválasztott kortárs művészeti alkotások lényeges elemei, eszközei a gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásuk fejlesztésének. Ösztönözzük őket dallamok, dallamfordulatok kitalálására, egyéni zenei teljesítmény produkálására. Zenei nevelésünk során a dalanyagokon kívül a hangszerekről is tapasztalatot nyújtunk gyermekeinknek. Megismertetjük őket különböző hangszerekkel és lehetőséget biztosítunk, ösztönözzük őket azok használatára, gyakran alkalmazzuk a gyermek táncokat. A zenei és zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai hovatartozást. Mint az óvodai nevelés bármely aspektusában, így a zenei nevelésben is a legfontosabb az óvodapedagógus személyes példaadása. Ő képes megteremteni az érzelmi biztonságot, mely a motivációt fokozza. Óvodánk sok és sokféle hangszerrel rendelkezik, melyek esztétikus külseje, hangja már felkelti a gyermekek érdeklődését. - 56 -

Intézményünk tág tornaszobával rendelkezik, ahol elegendő hely van az énekes játékok, dalos játékok játszására, a táncra. 

Hetente egy alkalommal minden csoportnak lehetősége van, hogy itt szervezzen énekes tevékenységeket. Az idő itt korlátozott, de a csoportszobákban a nap bármely szakaszában lehetőséget teremtünk az éneklésre, zenélgetésre. Az énekes, dalos játékoknak az óvoda terasza és udvara is megfelelő helyet biztosít.



Hetente egy alkalommal táncház keretén belül kínálunk lehetőséget a mozgáskultúrájuk fejlesztésére.



Tánccsoportunkban a tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására törekszünk. Egy kolleganőnk népi gyermekjátékok és néptánc szakon végzett, ők biztosítják a megfelelő és szakszerű fejlesztést. Intézményünkben már másfél évtizede a jó mozgású és jó zenei hallású gyermekek szakkör formájában ismerkedhetnek meg a magyar népi gyermekjátékkincs egy-egy szép változatával, néptánccal, gyermektánccal. Megtapasztalhatják a foglalkozások során a feledésbe merülő néphagyományaink szépségét, gazdag zenei világát.

VII./6. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA „ Ahol öröm van, ott alkotás van. Ahol nincs öröm, ott nincs alkotás sem, Ilyen az öröm természete.”

(Upanishads) A gyermek ábrázolótevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, mégis csupán az egyik, meglehetősen szűk dimenziója, hiszen a vizuális nevelés egy tágabb fogalom, mely az óvodai nevelés egészét áthatja. A gyermekek mindennapi életébe, játékába az ábrázoló tevékenységek minél több lehetőségét építjük be, a technikák változatos tárházával ismertetjük meg, segítséget adunk, támogatjuk tevékenységüket, élményt nyújtunk. Ezáltal érjük el, hogy a világról, saját személyükről alkotott képük tükröződjön műveikben, alkotásaikban. Segítik képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-térbeli tájékozódó, élmény és fantáziaképi kifejezését. - 57 -

Nem a produktum a fontos, nem annak általunk megítélt milyensége, hanem maga a tevékenység öröme. A festés, a tépés, a ragasztás, a nyomdázás és más nyomhagyás, a nyírás, a gyöngyfűzés és még sorolhatnánk a technikákat. Az óvodáskorú gyermek szívesen alkot, szívesen fejezi ki élményeit, vágyait, félelmeit, érzelmeit az ábrázolás eszközeivel. Célunk, hogy a gyermeki alkotásvágy lehetőségeinek biztosításával élményeiket, fantáziaviláguk képeit szabad önkifejezéssel megjelenítsék. Tevékenykedés közben a pedagógus által támogatottan alakuljon esztétikai érzékük, a szép iránti fogékonyságuk. A használt eszközök bőséges tárházának segítségével szerezzenek tapasztalatokat a vizuális világ

ábrázolásának

lehetőségeiről.(eszközök,anyagok,

rajzolás,festés,

mintázás,kézimunka)Alakul képi- plasztikai kifejezőképességük, tér – forma - szín képzeteik, szép iránti fogékonyságuk, igényességük. A nap egész folyamán a gyermekek számára elérhető tesszük az eszközöket, szükség esetén segítséget nyújtunk, figyelemmel kísérjük azok használatát a balesetek elkerülése érdekében. A gyermekek alkotókedvét javaslatainkkal, ötleteikkel, egy-egy inspiráló eszközzel segítjük, motiváljuk. A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeljük (termések, magvak, kövek, homok, a természet elengedett kincsei), s a gyermekeket ösztönözzük a színek széles skálájának alkalmazására és a színek keverésére, a velük való kísérletezésre. Az

intézmény

belső

esztétikumának

kialakításával

a

gyermekek

esztétikai

ízlését,

környezettudatos magatartását formáljuk. Játék, séta és a minden napos tevékenységek során rácsodálkoztatjuk a gyermeket a természet, az emberi és tárgyi környezet jelenségeinek szépségére. Személyes példával és folyamatos segítségadással elsajátíttatjuk a gyerekekkel a tevékenységből fakadó alapvető higiéniás szokásokat. Például – hosszú ujjú ruhát célszerű feltűrni, a tevékenység befejezése után a szennyeződést szappanos kézmosással kell eltávolítani, stb.

- 58 -

VII./7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK „ Ha csak lehet, játszik a gyermek, mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember az, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük végzett megbízatások, a naposi és egyéb munka. A gyermek ezeket a tevékenységeket önként, örömmel végzi, büszke teljesítményére. Mint a játék folyamán úgy a munka során is a személyiségének komplex fejlesztése, fejlődése zajlik, hisz képességek, készségek, tulajdonságok sokasága alakul. Az értelmi képességek mellett a közösségi, a kommunikációs képességek is fejlődnek. Célunk, hogy megtapasztaltassuk a gyermekkel a közösségért végzett munka örömét. A munkavégzés által nem csupán az ehhez szükséges képességek fejlesztése, hanem komplex személyiségfejlesztés, kompetenciák alakítása is történik. Feladatunk, hogy biztosítsuk a nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkört, a megfelelő, esztétikus, szükséges eszközöket, elegendő időt. A gyermekek által végzett munkát folyamatosan, személyre szólóan, reálisan, konkrétan értékeljük. Mint az óvodai tevékenységek más területén, itt is érvényesítjük a differenciált, egyéni bánásmód módszereit. Óvodánkban a gyerekeket bevonjuk saját személyükkel kapcsolatos teendők és a közösségért végzett munka gyakorlásába. Inspiráljuk őket az önálló öltözködésre, tisztálkodásra, holmijuk esztétikus elhelyezésére. Társaiknak is segítséget nyújtanak egyéni igényeiknek megfelelően. A közösség érdekében ellátják a naposi munkát, bekapcsolódnak a csoportszoba és az ahhoz kapcsolódó helyiségek átrendezésébe, rendezésébe, segítenek a használandó és használt eszközök ki és elrakásában, a szobanövények gondozásában, az udvarrészünk takarításában – avar összegereblyézésen, virágok ültetésében, ápolásában.

- 59 -

VII./8. TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS „ Adjátok keze ügyébe a kérdéseket és hagyjátok, hogy oldja meg ő maga. Ne azért tegyen szert a tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette. Ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel. „

(Jean-Jacques Roussean) Óvodánkban a tanulás a neveléssel szoros egységben valósul meg. Célunk - játék, elsősorban szabad

játék

közepette,

sokoldalú

tevékenykedtetés

által,

változatos

módszerek

alkalmazásával - a gyermekek értelmi képességeinek, kompetenciának fejlesztése életkori sajátosságaiknak, egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően. Mindezek által az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A helyi sajátosságokat figyelembe véve, mégpedig azt, hogy az iskolai nevelő – oktató munka lényegesen

eltér

az

óvodai

játékos

neveléstől,

ezért

a

játékosság

megtartásával,

tevékenykedtetéssel a nagycsoportosok számára és az érdeklődő kisebbek számára naponként szervezünk beszélgető köröket. Itt a gyermekekkel, környezetünkben történt eseményeket, vágyakat, álmokat, bánatot, örömöt, aktuális problémákat dolgozzuk fel játékban, játékosan, drámapedagógiai játékokkal. A tanulás, mint nevelési tényező, átfogja az óvodai élet egészét, melynek pedagógiai és tárgyi feltételei intézményünkben biztosítottak. Esztétikus játékok, eszközök, természetes anyagok és digitális eszközök – CD lejátszó, Lap top, projektor, fényképező, kamera - állnak a gyermekek rendelkezésére a játékhoz, benne és általa a tanuláshoz, hiszen a gyermek ismeretelsajátításának feltétele a cselekvő aktivitás, a sok érzékszervét foglalkoztató cselekvés, az otthonos, szeretetteljes légkör. A célszerűen berendezett csoportszoba, a jól átgondolt szokás-, szabály- és normarendszer a gyermekek biztonságérzetének megteremtésével, szükségleteinek kielégítésével elősegíti a hatékony tevékenykedtetést, tapasztalást.

- 60 -

A tanulás formái az óvodánkban: 

utánzásos minta és modellkövetés, mely elsősorban a szokások alakítását, a magatartási és viselkedési szokások formálást szolgálja,



spontán, játékos tapasztalatszerzés, (különösen a 2,5 - 3 éves gyermekek tekintetében)



játékos, cselekvéses tanulás,



gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,



gyakorlati probléma és feladatmegoldás,



óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.

Alkalmazott munkaformák: -

egyéni, páros, mikro csoportos és csoportos tevékenységek, kooperatív technikák

Alkalmazott módszerek: -

bemutatás, magyarázat, szemléltetés, megfigyelés, beszélgetés, elbeszélés, vita, hitetlenkedés, elbizonytalanítás, kétely ébresztése, tevékenykedtetés, szimuláció, buzdítás, dicséret

Intézményünkben a tanulás tervezésének kiindulópontját a külső világ tevékeny megismerése adja, e tevékenységterület köré épül a többi tevékenységi forma. A pedagógusok tudatos tervezését a komplexitás jellemzi, mely kiterjed a tevékenységformák közötti kapcsolatra és a gyermekek teljes személyiségére. Az éves tanulási tervben megfogalmazottakat projekt vagy tematikus, majd heti tervekre lebontva valósítjuk meg a gyermekek egyéni fejlettségi fokának, fejlődési ütemének megfelelően, integrált nevelés során, differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával. Az óvodapedagógusok a játéktevékenységek indirekt irányításával teremtik meg az érzelmi töltődést a spontán tapasztalatszerzéshez, játékos tanuláshoz. Pedagógiai munkánkban a gyermekek érdeklődését fokozzák, kérdések feltevésére buzdítják a gyermekeket, ezáltal aktivizálva őket az ismeretek szerzésére egyéni érdeklődési körüknek megfelelően. A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítését a gyermek cselekvő aktivitására építve, sok érzékszervét foglalkoztatva, tapasztalás lehetőségének biztosításával tesszük lehetővé. Gyakorlati problémák megoldására ösztönző helyzeteket teremtve inspiráljuk intellektuális képességeinek fejlesztésére.

- 61 -

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a differenciált, személyre szabott, pozitív értékelésnek, mely előremutató, inspiráló a gyermek számára és beépül pedagógiai kultúránkba. A pozitív visszajelzésekre, ami lehet egy simogatás, bólintás, kacsintás, és más metakommunikatív jelzés, melyek konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkozik, az épülő, bizalommal teli, szeretetteljes légkörben a gyermek megtapasztalja, hogy hibázhat és hibáit javíthatja. A jogszabályi hátteret biztosít a vezető arra,hogy a pedagógusok az Óvodai Nevelés Országos alapprogramra alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítsák a helyi pedagógiai programot és az éves ütemtervet A nevelési, tanulási folyamatok tervezését, végrehajtását, értékelését az óvoda vezetője kíséri figyelemmel annak fényében, hogy megfelelnek e az intézmény céljainak, jövőképének, nevelési elveinek, sajátosságainak, s tanulás – tanítás egységességének.

VIII. SAJÁTOS FELADATOK

VIII./1. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára,hogy azzá váljon mivé fejlődni képes”

(Thomas Gordon) Gyermekintézmény lévén természetes, hogy programunkban kiemelt feladatként jelenik meg az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az elsődleges prevencióra való törekvés. Kötelez bennünket ilyen irányú munkánk gyermek szeretete, valamint a gyermekvédelmi törvény, a nemzeti köznevelési törvény, az Ófehértói Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, mely jogi és anyagi keretet szab a gyermekközpontú, humánus, a családokat segítő gyermekvédelmi rendszer működésének. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások, az érték és normaválság, az életvezetési problémák sokasodása miatt növekszik a felnőttek feszültsége, csökken a tűrőképessége, ami a családi otthonokban érezteti hatását és a gyermekeken vezetődik le. - 62 -

Mindezek

negatív

hatással

vannak

a

gyermeknevelésre,

megjelenik

a

gyermekek

teljesítményében, magatartásában, kapcsolatainak harmóniájában. Lényegesnek tartjuk a családokhoz való közeledés szemléletét. A kapcsolatkeresésben, kapcsolatteremtésben a kezdeményező szerepet vállaljuk. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerését ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a krízishelyzetben lévő családokét. Tapintattal és körültekintéssel segítjük a szülőket abban, hogy

feladataikat

minél

eredményesebben

teljesíthessék.

Az

óvodák

hagyományos

együttműködését a családokkal, új szemlélettel, új formákkal gazdagítjuk. Ezt kívánja meg a gyermek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. A gyermek családi körülményeinek figyelemmel kísérése, fejlődésének követésével együttesen történik. A gyermekekre, családokra való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy felfedezzük a problémát és segítsünk annak megoldásában a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek bevonásával. Gyermekvédelmi munkánk célja: 

Prevenció és probléma megoldás.



A törvények betartása, betartatása,a gyermekek napközbeni ellátása és az ezzel összefüggő teendők alkalmazása.



Rendszeres intézményi nevelés elérése.



Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, akadályozzák.



Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön és eljusson fejlődésének azon optimális fokára, mely által képes lesz egyéni készségének és képességének megfelelően az iskola megkezdésére.



A gyermekek, szülők és dolgozók körében a „másság” elfogadtatása.



A családdal történő szoros együttműködés.



Esélyegyenlőség, szociális hátrány csökkentése az egyenlő esély biztosításával.

- 63 -

Feladataink: 

A nevelő közösségtől megköveteljük, hogy biztosítsák a gyermekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezzék mindennapjainkat, személyi,tárgyi feltételrendszert, hogy a hatásrendszerével elősegítsük minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Biztosítjuk a gyermekek egészségügyi szűrővizsgálatát.



Elősegítjük és szorgalmazzuk, hogy minden három (akár 1.5 évet) évet betöltött gyermek bekapcsolódjon az intézményes nevelésbe, és rendszeresen vegye igénybe a szolgáltatást, különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre.



Szükség esetén segítséget nyújtunk a családok problémáinak megoldásában, ennek érdekében aktív kapcsolatot ápolunk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a község jegyzőjével és a gyámügyi előadóval.



A gyermekek adatait a törvényben megfogalmazottak alapján kezeli, eleget tesz a titoktartási kötelezettségnek.

Óvodánkban az óvodapedagógusok biztosítják a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő, óvó intézkedések megtételét kezdeményezik. Észrevételeiket az intézmény gyermekvédelmi felelősének jelzik esetjelző lapon, írásban. Az eredményes együttnevelés érdekében folyamatos, építő kapcsolatot tart a családokkal, igyekszik minél jobban megismerni a család életkörülményeit, nevelési szokásaikat, anélkül, hogy a család magánszféráját megsértené. Törekszik a nevelési problémák feltárására és megoldására. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tart az intézmény gyermekvédelmi felelősével, a vezetővel. Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (felügyelet, étkeztetés, segélyjavaslat, ingyenes ruha segély, stb.) Az egészséges életmód biztosítása érdekében részt vesznek az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, szükség esetén szűrést, vizsgálatot javasol. A gyermekek integrált nevelése közben igyekszenek ellensúlyozni a társadalmi, szociokulturális háttér következtében kialakult hátrányt egyéni, differenciált fejlesztéssel. Szükség esetén a megfelelő szakember vizsgálatát, tanácsadását, fejlesztését kérik. Titoktartási kötelezettségét minden esetben érvényesíti.

- 64 -

Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervezetekkel

PARTNEREINK

KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA

Gyermekjóléti

Esetjelző,

Szolgálat

találkozások

szükség szerint

Gyámügyi

Esetmegbeszélés, személyes találkozások

Szükség szerint

Védőnői

Esetmegbeszélés, személyes találkozások,

Havonta és szükség

Szolgálat, orvos

előadások

szerint

Kisebbségi

Személyes találkozások

Szükség szerint

esetmegbeszélés,

IDŐKERETEI

személyes Hetente

egyszer

és

Előadó

Önkormányzat A gyermekvédelmi munka központi gondolata a megelőzés. Törekszünk arra, hogy megelőzzük a veszélyeztetett státus kialakulását. Súlyos esetekben azonban, elkerülhetetlen a veszélyeztetett helyzetben élő gyermek, nyilvántartásba vétele. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők -

A gyermek testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok.

-

Pszichés károsodás.

-

Tágabb környezet ártalmai.

-

Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés.

-

Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi – lelki bántalmazás.

-

Súlyos érzékszervi károsodás illetve betegség.

A hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei részére igyekszünk különböző pályázati úton nyert pénzből kedvezményessé tenni a kirándulásokat, színházlátogatásokat, uszoda használatát. Feltételezzük, hogy minden család közvetít a gyermek számára valamilyen mértékben értéket. A szülőt partnernek tekintjük a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéleteink. Felelősséget érzünk a gyermekkor nyugalmának, derűjének megőrzésében, hiszen a rohamos változások, a modern élet stressz-hatásai egyre inkább

- 65 -

szükségessé teszik a gyermekek óvását, védelmét. Munkánkat együttműködési megállapodás is szabályozza.

VIII./2. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Óvodánk összetétele nagyon heterogén, sok gyermek hátrányos, szociális környezetből érkezik hozzánk. Sajnos nem kapják meg otthonukban az őket megillető figyelmet, törődést. Ezért megpróbáljuk testi-,lelki-,értelmi fejlődésüket, az egyenlőbánásmódot biztosítani számukra. Minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Munkánk során biztosítjuk mindazt, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Fókuszálunk az esélynövelésre, a leszakadás megakadályozására. Az óvodai integrációs pedagógiai rendszer hatályos jogszabályokra épül, egy olyan rendszer melynek elemeit beépítjük a nevelési folyamatba, így megvalósul a fenntarthatóság. Valamennyi 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beóvodázása valósuljon meg. (akár 1.5 éves kortól) Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a szülői házzal, a Gyermekjóléti és családsegítő

szolgálattal,

a

szakmai

szolgálattal,

iskolával,

a

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzattal, fenntartóval. Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére. Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Célunk, hogy óvodáskor végére lépjen be a gyermek a lassú átmenetnek abba az állapotába,amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik.

Feladat: -

A HH/HHH gyermekek teljes körű óvodázásának biztosítani az esélyegyenlőséget.

-

A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregáció mentességet. - 66 -

-

Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre, mikro csoportra tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve. Juttatásokhoz való hozzáférés biztosítása.

-

Ingerszegény környezet ellensúlyozása.

-

Tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítők segítsége.

-

Az óvoda és az alapítvány által működtetett tehetség műhely foglalkozásain való részvétel.

-

Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel.

-

Szociális érzékenység, empátia biztosítása, érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése, támogató környezet az óvodán belül és kívül, vezetői elkötelezettség.

Szervezési feladatok

Felelős

A HHH gyermekek óvodai beíratásának Vezető támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Integrációt

elősegítő

csoportalakítás

Vezető és helyettes

(tagóvodánként, csoportonként a HHH gyermekek arányos elosztása) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

Csoportvezető óvodapedagógusok a saját csoportjukban

A szülők munkába állását lehetővé tévő Vezető és helyettes nyitva tartás kialakítása Nevelőtestület együttműködése: 

Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével



Esetmegbeszélések



Hospitálások, jó gyakorlatok



Továbbképzések, előadások - 67 -

Pedagógiai munkánk kiemelt területei: Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehetőleg családlátogatás alkalmával. A gyerekek megismerése , a képesség hierarchiájának feltérképezése. Majd ezt követően fejlesztési terv, értékeléskészítése, szülők tájékoztatása 3 havonta a feladatunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek körében: Egészséges életmódra nevelésre, Érzelmi,erkölcsi, közösségi nevelésre, Anyanyelvi, értelmi fejlesztésre.

Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával valósítjuk meg terveinket:

-

dráma pedagógia,

-

differenciálás,

-

kooperatív tanulási technikák,

-

projekt módszer,

-

egyéni fejlesztés,

-

szülőkkel való megújuló partneri kapcsolatok.

Együttműködés a szülőkkel

-

Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

-

A gyermekek egyénre szabott beilleszkedésének biztosítása

-

Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről 

egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése,



gyermekmunkák bemutatása, elemzése,



szülők részvételi lehetőségének biztosítása a napi tevékenységek során

- 68 -

-

Egyéni beszélgetések, 

gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése,



a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése,



a család erőforrásainak feltárása

-

Szülői közösségek kialakítása

-

SZMK tagság,

-

rendezvények szervezése pl. őszi programok, adventi előkészületek, farsang, évzáró, anyák napja, stb.

-

A partneri igény- elégedettségmérés eredményei alapján a szülői igények kiszolgálása a törvényi és a pénzügyi lehetőségek függvényében.

Az esély egyenlőség biztosítása a gyermekek számára minden dolgozóra nézve kötelező, s a velük kapcsolatban álló személyekre, intézményekre is.

VIII./3. SZOCIÁLIS HÁTRÁNY ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Hátrányos helyzet- hiány- kompenzáció- felzárkóztatás

A gyermekek szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit (bár ez kevés) ép úgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. Intézményünkbe szociális hátránnyal érkező gyermekek nem más bánásmódot, hanem fokozottabb odafigyelést, gondozást igényelnek. A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretet hiány mély sebeket hagy a gyermek lelkén. Az ilyen gyermek a nyílt és őszinte szeretetteljes, biztonságot nyújtó óvodapedagógus felé vonzódik. Felelősségünk óriási, mert esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordozhatja a probléma . Ők gyakran csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

- 69 -

A hátrányos helyzet leggyakoribb okai:

-

társadalmi okok: családi háttér (anyagi, egészségügyi, lakhely, stb.)

-

környezeti okok: több gyermek, aluliskolázottság, nevelési hiányosságok

-

anyagi okok: munkanélküliség, a kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik,

-

egészségügyi okok:

-

a gyermek személyiségéből, sérüléséből fakadó okok.

-

szociális hátrány elfogadása, csökkentése, egyenlő esély megteremtése

-

Testi- lelki igények kielégítése

-

Társadalmi beilleszkedés segítése

-

Korai beavatkozás megvalósítása (Családi napközi, bölcsődei szolgáltatás)

-

személyre szabott terápia

-

szociális háttér folyamatos figyelemmel kísérése,

-

mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása, praktikus, életvezetési

Célunk:

Feladataink:

ötletek, -

társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése,

-

anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása,

-

a családok felvilágosítása támogatásokról, segítségnyújtás dokumentáció kitöltésében

-

szülők szemléletmódjának formálása, az együtt nevelés kialakítása,

-

korai, rendszeres intézményi nevelés.

-

felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak

- 70 -

VIII./4. NEMZETISÉG KULTURÁJÁNAK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK

„ A gyermekség megmutatta nekem,hogy az egész emberiség egységes. Tekintet nélkül arra, hogy milyenek a körülmények, milyen a családjuk, többé kevésbé ugyanabban az életkorban kezdenek beszélni, járni….Az embert az élet kezdetétől kell fejleszteni, amikor a természet nagy erői munkálkodnak. Minél különbözőbbek a gyermekek,annál több szociális tapasztalatot szerezhetnek, és ezek a tapasztalatok döntő módon segítik személyiségük fejlődését.” ( Maria Montessori) Óvodánkban is támogatjuk a sokszínűséget, elismerjük az etnikai kisebbséget, a kultúrák békés egymás mellettiségét, értékként vesszük figyelembe a gyermekek közötti különbözőséget. Intézményünkben a roma gyermekek körében, roma/cigány kulturális nevelést folytatunk, magyar nyelven. A szülők önként nyilatkoznak hovatartozásukról. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési- fejlesztési rendszerének része, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatit. Intézményünk rendelkezik „Multikulturális Programmal”, mely az Érted-Veled Pedagógiai Programunk kiegészítése. (1999.) Mint ahogy társadalmunk, községünk lakossága is sokszínű: kulturáltságban, anyagi lehetőségeiben, nemzeti és etnikai hovatartozás tekintetében. Célunk: -

A gyermek, mint individuum elfogadása, megismerése, fejlesztése

-

Integrált, inkluzív pedagógia megvalósítása, előítéletek csökkentése

-

Kompenzálni a családi nevelés esetleges hiányát.

-

Segíteni a család valamennyi tagját a többségi társadalom érték- és normarendszeréhez való minél sikeresebb alkalmazkodásában.

-

A gyermekeknek – beilleszkedésük során – szeretet és biztonságérzet biztosítása, éreztetve, hogy a „különbözőséget” elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, ezzel

- 71 -

-

megalapozzuk érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönözzük társas kapcsolataik pozitív

alakulását.

A

hátrányos

családi

környezetben

élő

gyermekek

felzárkóztatásának elősegítése. -

A társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedéskultúra alapozása.

-

A roma kultúra megismertetése, hagyományápolás, identitástudat alakítása

Feladataink: -

A gyermekek személyiségének megismerése, az esetleges lemaradás területeinek, mértékének megállapítása,hátránycsökkentő szerepet töltünk be.

-

A családi nevelés jellemzőinek megismerése. (A roma gyermekek óvodai nevelését meghatározza az eredet, a beilleszkedés foka, az életvitel, a szülők iskolázottsága, munkavállalása. Tudnunk kell, hogy a gyermeknek hogyan teltek életének első évei. Mindez fontos a családi házzal való szoros együttműködés szempontjából is.)

-

Körültekintő testápolási, higiénés, öltözködési szokások alakítása, az étkezési kultúra alapozása. Az egészséges életmód megőrzéséhez szükséges szokások alapozása, a harmonikus, szép mozgás elsajátíttatása.

-

Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének kialakítása, a másság tiszteletben tartása, az identitás alakítása

-

Nyelvi képességek, a kommunikáció fejlesztése

-

Erkölcsi, kulturális értékek megismertetése, a magán tulajdon tiszteletben tartásának erősítése.

-

A magyar és roma gyermekek megismertetése egymás hagyományaival, szokásaival és azok tiszteletben tartására nevelés.

-

A roma nemzetiség kultúrájának és szokásainak megismertetése, pozitív érzelmi viszony kialakítása, melynek hatására erősödik az identitás.

-

Hátrányok kompenzálása a fejlesztési feladatok differenciált, egyénre szabott segítségével.

-

A nemzetiségi kultúrájának (irodalom, zene, népi játék) megismertetése.

Előítélet kialakulásának megelőzése Első lépésnek tartjuk a szülők megnyerését az óvodai neveléshez, mely biztosítja az esélyegyenlőséget és a hátrány kompenzációt.

- 72 -

Segítjük a családból az óvodába való beilleszkedést (egészségügyi előírásokat betartva) lehetővé tesszük, hogy napközben is meggyőződhessenek gyermekük biztonságáról. Fokozottabban figyelünk arra, hogy a testvérek egy csoportba kerüljenek. Ez megnyugtató a szülő számára, hiszen bizalmatlanságuk az óvoda iránt mindenki által ismert. Féltik gyermeküket, csak maguk mellett tudják biztonságban. Ez az oka annak is, hogy a három éves korú gyermekeket igen nehéz beóvodázni. A nehézségek ellenére arra törekszünk, hogy a szülők három éves kortól ill. akár másfél évesen is szívesen adják intézményi nevelésbe gyermekeiket, felismerve ezzel azt, hogy így nagyobb lehetőség kínálkozik az esélyegyenlőség megteremtésére. Hangsúlyozzuk, hogy képesek vagyunk a különbözőség tolerálására, ezt közvetítjük a gyermekcsoport és a nem roma szülők felé is. Ezt tapasztalhatja valamennyi szülő az óvodakülönböző rendezvényein, szülői értekezleten, kirándulások alkalmával stb. Óvodánkban biztosított a feltétel ahhoz, hogy a roma kultúrát felelevenítsük, megismertessük a gyermekekkel. Rendelkezünk roma meséket, zenét tartalmazó kazettákkal, a cigányság történetével, kultúrájával, szokásaival foglalkozó könyvekkel. A tevékenységekben hangsúlyozott szerepet kapnak a roma játékok, versek, mesék, dalok. A vizuális nevelésben helyet kap a sajátos szín- és formavilág. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése. Ezek segítségével igyekszünk megismerni a roma nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontosnak tartjuk a kultúra továbbörökítését, (Roma tánccsoport működése) erre bátorítjuk, biztatjuk a szülőket is. Községünk Roma Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzata támogatja munkánkat. Segítségünkre vannak a felmerülő problémák megoldásában, a családok szociális és egyéb problémáinak megoldásában. A családokkal való kapcsolattartás során beszélnek az érintett szülőknek az óvodában folyó munkáról, annak fontosságáról a gyermek fejlődésével összefüggésben. Igyekszenek segíteni ezzel azt a törekvésünket, hogy a gyermekek minél korábban megkezdjék intézményi nevelésüket. - 73 -

IX. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE

„Keresem minden gyermek saját titkát, és azt kérdezem: Hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” (Janus Korczak)

Központilag preferált, és társadalmi igény a sajátos nevelést, megkülönböztetett bánásmódot igénylő gyermekek integrált óvodai nevelése. Ennek több szempontból is jelentőségét érezzük, hiszen a sérült gyermekek megtanulnak egészséges társaik között élni, az egészségesek pedig tolerálni tudják társaik másságát. Megtanulják egymást elfogadni. A vegyes csoportokat különösen pozitívnak ítéljük meg ebből a szempontból is, hiszen a fejlettségi szintek tág skáláján mozgó gyermekek közé a sajátos nevelési igényű gyermekek jobban be tudnak simulni. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése két síkon valósul meg – csoportban és csoportból kiemelten / pl. tehetséggondozó műhelyek, felzárkóztató csoportok/. Számukra hosszabb távú fejlesztési tervet dolgozunk ki, melynek hatékonyságát folyamatosan elemezzük. Intézményünkben a részképesség zavarral küzdő, normál IQ övezetbe tartozó gyermekekkel differenciáló,

fejlesztő

pedagógiából

szakvizsgázott

pedagógus

foglalkozik.

A

fejlesztőpedagógus segítséget nyújt a pedagógusoknak a részképesség zavarok felfedezésében, a megfigyelések és mérések lebonyolításában, a differenciált, egyéni fejlesztés tervezésében és kivitelezésében. Továbbá saját mérései, a nevelési tanácsadó és szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztésben részesíti hatáskörébe tartozó speciális fejlesztést igénylő gyermekeket. (Naplót vezet, hetente kötött munkaidejéből 3 órát fordít a fejlesztésre) Szükség esetén gyógypedagógus, pszichológus szupervíziója mellett foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A gyermekek egyéni sajátosságaiból fakadó differenciált fejlesztést segítik más szakemberek is – logopédus, gyógypedagógus, pszichológus. Szükség szerint gondoskodunk más képzettséggel rendelkező szakemberek jelenlétéről is, legalább szupervízió erejéig.

- 74 -

Különösen

fontosnak

tartjuk

az

ágazati

jogszabályokban

meghatározott

speciális

szakemberekkel történő együttműködést. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek típusai: a: különös bánásmódot igénylő gyermekek: -

SNI gyerekek

-

BTMN gyerekek

-

Kiemelten tehetséges gyerekek

b: a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint: -

hátrányos helyzetű

-

halmozottan hátrányos helyzetű

IX./1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK Sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján különleges bánásmódot igényel. Intézményünk személyi és tárgyi feltételei alapján az enyhe értelmi fogyatékos, az autisztikus spektrum zavarral küzdő és beszédfogyatékos gyermekek nevelését tudja ellátni. Az integrált, inkluzív nevelés mellett gondoskodunk a gyógypedagógiai segítségről. A SNI gyermekekkel a pedagógiai szakszolgálat munkatársa foglalkozik hetente,ill. az ő szupervíziójával a fejlesztő pedagógus. A nevelés hatására a sérült gyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A környezet, a tárgyi feltételek akkor biztosítják a nevelési célokat, ha a gyerek csak annyi segítséget kap, ami a további cselekvéséhez szükséges. 47. § (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógussal is megoldható

- 75 -

IX./2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az, aki jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartási szabályozási hiányokkal küzd,közösségbe való beilleszkedése,továbbá személyiségfejlődésük nehezített, de nem minősülnek SNI gyereknek. Beilleszkedési zavar annál a gyermeknél jelentkezik, aki nem tudja környezetével összhangba hozni testi, lelki, közösségi harmóniáját. Tünetei: félelem, szorongás, pszichoszomatikus problémák. Fontosnak tartjuk azoknak a tevékenységközpontú szemléletnek a megerősítését, amely támogatja a gyermek egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, egyéni adottságainak megerősítését. A magatartás zavarral küzdő gyermek a normális aktivitás határát

átlépik.

Tünetei:

durvaság,

agresszió,

rongálás,

hiperaktivitás.

Egész

nap

megkülönböztetett figyelemben részesítjük őket. Szakemberek segítségét igénylik. Céljaink: -

Integrált, inkluzív neveléssel, normál óvodai csoportban történő fejlesztéssel, egyéni képességeiknek megfelelő maximális fejlődés biztosítása.

-

Elfogadó komplex személyiség fejlesztő, hátránycsökkentő légkör biztosítása.

-

Gyermekközpontú,családorientált szemlélet alkalmazása.

Feladataink: -

Felismerni

a

különös

figyelmet

igénylő

gyermekek

problémáját

–

megfigyelés, DIFER mérés és más mérési eljárások. Probléma felismerés esetén konzultálás a védőnővel, bölcsődei dolgozókkal, háziorvossal. -

Családsegítő, esélynövelő intézmény működtetése.

-

Nevelési Tanácsadó vizsgálatának kérése.

-

Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a harmonikus fejlesztés biztosítása.

-

Egyéni igényeiknek megfelelő szakemberek biztosítása – pszichológus; gyógypedagógus;fejlesztő pedagógus; logopédus.

-

Folyamatos konzultáció a fejlesztést végző szakemberekkel, nevelőkkel.

-

A fejlesztő tevékenység dokumentálása

- 76 -

IX./3. TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI „Ha könnyűnek találod azt, amit mások nehéznek, tehetséges vagy. Ha meg tudod tenni ami a tehetséges számára lehetetlen, akkor zseni „

(Henri Frederic Amiel) Kiemelten

tehetséges

az

a

különleges

bánásmódot

igénylő

gyermek,

aki

átlag

felettiképességekkel (átlag vagy speciális) birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Óvodai nevelőmunkánk szerves részét alkotja ezen gyermekek gondozása. Elkötelezettségünket mutatja, hogy hatékonyságunk fokozása érdekében intézményünk dolgozói és szülei létrehozták az Érted - Veled Kastélykert Óvoda Alapítványt, melynek fő célja a tehetségígéretes gyermekek segítése. Alapítványunk

és

az

Óvoda

regisztrált

Tehetségpontként

működik

Kastélykert

Tehetségpont néven. Az

alapítványt

támogatók

megtöbbszörözni, működtetésére,

ezáltal más

által

felajánlott

lehetőséget

pénzt

teremteni

képességterületeken

pályázatok

más

kiemelkedő

útján

tehetséggondozó gyermekek

gondozására. Céljaink: -

A tehetségígéretes gyermek erős oldalának támogatása

-

A Gyermek gyengébb oldalának fejlesztése

-

Elfogadó, komplex személyiségfejlesztő légkör biztosítása.

- 77 -

igyekszünk műhelyek

tehetségének

Feladataink:

-

Felismerni a tehetség csíráit

-

Ösztönözni, motiválni a tehetség ígéretes gyermeket

-

Kielégíteni a szükségleteit

-

Biztosítani a harmonikus fejlődést

-

Folyamatos konzultáció a fejlesztést segítő szakemberekkel – pszichológus; fejlesztő pedagógus

-

Folyamatos konzultáció a nevelőkkel

-

A fejlesztő tevékenység dokumentálása (személyi dosszié; egyéni fejlesztő lap)

Óvodánkban a tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon folyik: 1. Óvodai csoportban a napi tevékenységbe ágyazottan. A gyermekek saját csoportjukban élik mindennapjaikat, így itt valósítható meg elsősorban fejlesztésük a játékban és a tanulásos cselekvéses helyzetekben. Vegyes életkorú csoportjainkban többféle lehetőség nyílik a tehetséggondozásra. A dúsítás módszere mellett megjelenik a gyorsítás is, hiszen a fiatalabb gyermekek egyéni igényeinek megfelelően bekapcsolódhatnak szervezett tevékenységekbe ill. a nagyobbak tevékenységeibe. Ezzel a gyorsabb fejlődést biztosítjuk számukra. 2. Tehetséggondozó műhelyekben az azonos képesség területen kiemelkedő gyermekek számára kiscsoportos formában szervezünk játékos foglalkozásokat. Itt a gyermekek más közegben elégíthetik ki tág érdeklődésüket, kreativitásukat, csiszolhatják képességeiket. Az 5-6-7 éves gyermekeket több óvodai csoportból válogatjuk össze, mely új kihívást jelent a gyermekek számára.

- 78 -

A tehetséges gyermekek felfedezése, azonosítása

A

gyermekek

képességstruktúrájának

feltérképezését

a

csoportban

dolgozó

óvodapedagógusok végzik, melyet a gyermekek személyi dossziéjában rögzítenek. A feltérképezés megfigyeléssel és méréssel történik, melynek során fény derül a kiemelkedő képességekre is, és ez alapján döntjük el a területet és ajánlják a különböző műhelyekbe. A tehetséggondozó műhelyekbe történő beválogatást a műhelyvezetők végzik az adott képességterület árnyaltabb feltérképezését szolgáló szempontsor alapján – bemeneti mérés. Intézményünkben több képességterület fejlesztésére szervezünk tehetséggondozó műhelyeket, melyekbe a következő speciális, kiemelkedő adottságok szerint csoportosítjuk a gyermekeket:

-

kiváló ábrázoló, rajzoló képesség

-

kiváló zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem

-

magas szintű érdeklődés a környezet iránt

-

kiváló matematikai képességek

-

kiváló anyanyelvi és kommunikációs képességek

-

kimagasló testi ügyesség, harmonikus mozgás, tánc

Tehetséggondozó műhelyek működése A tehetséggondozó műhelyek akkor indulnak be, ha a felsorolt területen átlag feletti gyerekeket tudunk beválogatni az adott területre. (min.8 – max. 18 fő) A tehetséggondozó műhelyekben komplex programok, munkatervek alapján fejlesztjük a gyermekeket kiscsoportos formában. Naplót vezetünk, mely tartalmazza a gyermekek nevét, anyja nevét, születési idejét, a műhelyt vezető pedagógusok nevét és a végzett tevékenységet. Az erős oldal mellett a gyengébb oldal fejlesztésére is koncentrálunk, melyek gyakran gátat szabnak a kiemelkedő képességek fejlődésének. Így biztosítjuk a gyermek egész személyiségének, inter - és intraperszonális képességeinek fejlődését. - 79 -

A pedagógiai tevékenységünk eredményességét méréssel ellenőrizzük – kimeneti mérés (ugyan az, mint a bemeneti) A mérési eredményeket, a fejlesztő munka alatti tapasztalatainkat rögzítő nyomtatványt a gyermekek – Személyi dossziéjához - csatolva tároljuk!

IX./4. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a halmozottan hátrányos helyzetű (hátrányos helyzetű) gyermekek kiemelt figyelmet (különleges bánásmódot) igénylő gyermekek. Iskolai sikerességük záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás. Ezért kapcsolódtunk be az integrált pedagógiai rendszerbe, mely pedagógiai hátteret és tárgyi feltételeket biztosít a felzárkóztatás megvalósításához. Tudatos munkára van szükség ahhoz, hogy az intézmény a hátrányokat csökkenteni tudja. Nevelőközösségünk nagyobb tudatossággal és eredményességgel végzi az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkát. Célunk:

- Hátránykompenzáció -

Esélyegyenlőség biztosítása

Feladataink: Szervezési feladatok: - óvodázás biztosítása minden igénylő számára 2.5 éves kortól - integrációt segítő csoport szervezés, - hiányzások minimalizálása, - munkába állást segítő nyitva tartás. Kapcsolattartás erősítése szülőkkel , gyermekvédelemmel, védőnővel, iskolával. E területhez szorosan kapcsolódik az esélyegyenlőséget (VIII/2.) és a szociális hátrány enyhítését szolgáló intézkedések! (VIII/3.)

- 80 -

X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az azt kiegészítő óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, az iskolában az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolai tanulmányok megkezdéséhez a gyermeknek -

testi,

-

lelki,

-

közösségi

képességek bizonyos fokú fejlettségével kell rendelkeznie. Ezek mindegyike egyaránt nélkülözhetetlen a sikeres iskolai tanulmányokhoz. Általánosságban a következők jellemzik a tanköteles korú gyermeket: 

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, elkezdődik a fogváltás, mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, finom motorikája erőteljesen fejlődik.



A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére érdeklődéssel fordul az iskola felé, vágyik az iskolába. A tanuláshoz szükséges képességi folyamatosan fejlődnek.



Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolai élet és a tanító személyének elfogadására, alkalmazkodni tud szabályokhoz, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, kitartó, feladattudata kialakulóban van.

A sajátos nevelési igényű, különleges gondozásra jogosult gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai tevékenység eredményeként érjük el az iskolai élethez, speciális iskolai élethez szükséges képességek megfelelő fejlettségi szintjét.

- 81 -

X./1. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI Érzelmi, közösségi életének jellemzői: -

társaival, nevelőivel barátságos, közvetlen

-

dicséret serkenti

-

kritika serkenti

-

alapvető szabályok betartására képes

-

kötelességtudó

-

fegyelmezett

-

egymást elfogadja, tiszteli

Értelmi fejlettségének jellemzői: -

rövid távú memóriája megfelelő

-

hosszú távú memóriája megfelelő

-

figyelme irányított tapasztalatszerzés során tartós

-

megfigyelőképessége pontos

-

általános témákban tájékozott

-

irányítással összetett problémák megoldására képes

-

szokás és szabály-ill. illemrendszerébe beépül a környezetvédelem

-

oksági viszonyokat felfedez (következtető gondolkodás)

Kommunikációjának fejlettsége (beszéd, anyanyelvi, mese, vers) -

beszéde életkorának megfelelő (tisztán, érthetően beszél)

-

szívesen beszél, bátran kérdez

-

beszéd közben szemkontaktust teremt

-

gyűjtőfogalmakat használ

-

szókincse átlagos, korának megfelelő

-

gondolatait összetett mondatokban fejezi ki

-

szöveg visszamondása pontos

-

képről összefüggéseket megfogalmaz

-

a migráns gyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képes magát megértetni

- 82 -

Játékának jellemzői: -

domináns játékfajtái a konstruáló és szerepjáték.

-

elmélyülten, hosszú ideig játszik

-

játékeszközöket óvja

-

játékában találékony

Mozgásának jellemzői: -

mozgása rendezett, harmonikus

-

egyensúlya stabil

-

mozgásos tevékenységbe bekapcsolódik

-

erőnléte és állóképessége korának megfelelő

Zenei képességeinek jellemzői: -

egyenletes lüktetést érzi

-

dalritmust érzi

-

lassú-gyors közötti különbséget érzi

-

halk-hangos közötti különbséget érzi

-

magas-mély közötti különbséget érzi

-

ritmus hangszerek használatára képes

Alkotó képességeinek jellemzői: -

ceruza és eszközfogása biztos

-

finom motorikája fejlődő tendenciát mutat

-

legalább 3 technika önálló alkalmazására képes

-

élményeinek megjelenítésére képes

-

alkotásai aprólékosak, részletesek

-

munkája tiszta

Környezeti tájékozottságának jellemzői: -

átlagos tapasztalattal rendelkezik az évszakokról

-

átlagos tapasztalattal rendelkezik az emberi testről

-

ismeri környezete állatvilágát

-

ismeri környezete növényvilágát

-

ismeri a saját személyével kapcsolatos adatokat

-

ismeri az alapszíneket és néhány színárnyalatot - 83 -

-

ismeri az alapvető közlekedési szabályokat

-

ismeri a környezettudatos magatartást

Matematikai képességének jellemzői: -

mennyiségek összehasonlítására képes

-

különbségeket, azonosságokat felfedez

-

térbeli és síkbeli formák között különbséget tesz

-

alapvető irányokat ismeri és használja

-

névutókat ismeri és használja

-

térben jól tájékozódik

-

síkban jól tájékozódik

Munkájának jellemzői -

együtt végzett munkában szívesen vesz részt

-

lelkiismeretes

-

dicséret serkenti

-

kritika serkenti

-

saját és mások munkáját megbecsüli

-

irányítással önállóan öltözködik

-

csukott szájjal étkezik

-

kanalat, villát, szalvétát rendeltetésszerűen használ

-

WC-t önállóan használja

-

papír zsebkendőt önállóan használja

-

szükség szerint önállóan mosakszik

Tanuláshoz való viszonya: -

szervezett tevékenységekbe szívesen bekapcsolódik

-

szervezett tevékenység végzésében kitartó

-

érdeklődő, bátran kérdez

- 84 -

X/2. SIKERKRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁSA, HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT LEBONYOLÍTÁSA

Nevelőtestületünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának irányelvei alapján alkotta meg intézményünk pedagógiai programját, a helyi sajátosságokra és a partnerek igényeinek elvárásaira támaszkodva. A programunk sikerességét minden évben ellenőrizzük. Akkor ítéljük megfelelőnek a nevelési program hatékonyságát, ha az óvodás kor végére jellemző fejlődési kritériumok 75%-ban teljesülnek. A sikerkritérium mérését a következőképpen végezzük: 

a személyi dosszié alapján megvizsgáljuk és összesítjük az előzőekben leírt 70 jellemzőt iskolába induló gyermekek esetében (június 15-én lezárt)



az elért eredményekből százalékot számítunk



amennyiben a 75%-os eredményt elértük, ebben az esetben eredményesnek ítéljük a programunk pedagógiai hatékonyságát.



amennyiben ez nem teljesül, akkor felülvizsgáljuk és módosítjuk programunkat. Elsősorban a legkevésbé eredményes nevelési területre koncentrálva, de szükség esetén az egész nevelési programot módosítjuk.



a 75%-os hatékonysági fok teljesülése esetén is megvizsgáljuk a gyenge területeket, feltárjuk a problémákat és fejlesztésére tervet készítünk, melyet a következő nevelési évben megvalósítunk nevelőmunkánkban.

A hatékonysági vizsgálatot minden év június 30-ig elvégezzük és augusztus 31-ig szükség esetén elkészítjük a fejlesztési tervet. Ezt a tevékenységet évenként választott, legalább három főből álló team végzi, tevékenységükről és határozataikról beszámolóval tartoznak a nevelőtestület és a vezető felé. A team javaslatait a nevelőtestületnek egyszerű többséggel kell elfogadnia. A végrehajtása minden pedagógus számára kötelező. 90%-os hatékonyság esetén nem végzünk beavatkozást.

- 85 -

XI. KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzékét!

A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzéke alapján intézményünkben a következők beszerzése szükséges:

-

babaház – 2 db,

-

udvari homokozó – 1db,

-

takaróháló – 2 db,

-

udvari mászókák,

-

lemezszekrény – 1 db,

-

laptop.

XII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az „Érted – Veled” Pedagógiai Program érvényességi ideje 2015. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig tart. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Minden tanév végén írásban értékeljük a megfogalmazott célokat és követelményeket. A 2017/18. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új programot kell kidolgozni. - 86 -

Kötelező program módosítási indokok: -

jogszabályváltozás

-

fenntartó által meghatározott feladatváltozás.

A helyi pedagógiai program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását – a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50+1%-os támogatásával – kérheti a nevelőtestület, a szülői közösség, az intézmény fenntartója, s az igazgató. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Szervezetek véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó egyetértését. Az Érted - Veled Pedagógiai Program nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

A helyi pedagógiai program nyilvánossága a helyben szokásos módon történik! Egy-egy nyomtatott, spirálozott példány a következő intézményeknél ill. személyeknél található. 

az intézmény fenntartójánál – Polgármesteri Hivatal,



az igazgatói irodájában, melybe a szülők igény szerint betekintést nyerhetnek,



az irattárban,



munkaközösség vezetőnél



minden csoportban

- 87 -

XIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az Ófehértói Általános Művelődési Központ- Kastélykert Óvoda „Érted- Veled” Pedagógiai programját a szülői szervezet 2016.08.30.-án tartott ülésén véleményezte! Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyv, jelenléti ív, keltezés,aláírás.

Ikt.sz:189-1/2016. Ófehértó, 2016.08.30.

Becseiné Neményi Krisztina Szülői szervezet elnöke

Az Ófehértói Általános Művelődési Központ – Kastélykert Óvoda „Érted – Veled” Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2016.08.30-án tartott ülésén véleményezte és elfogadta! Mellékelve a véleményezésről, elfogadásról készült jegyzőkönyv, jelenléti ív, keltezés, a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.

Ikt.sz:189-2/2016. Ófehértó,2016. 08.30.

Simon Gusztávné Munkaközösség-vezető

- 88 -

Az Ófehértói Általános Művelődési Központ –Kastélykert Óvoda „Érted – Veled” Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagyom!

Mellékelve a jóváhagyásról készült jegyzőkönyv, keltezés, aláírás.

Ikt.sz:189-3/2016. Ófehértó, 2016. augusztus 30.

Szabó Jánosné

P.H.

ÁMK igazgató

ÓFEHÉRTÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE SZÁMÁRA AZ ÉRTED-VELED PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉLDÁNYÁT ÁTADTAM. /2016.09.01./

A PROGRAM HATÁLYBALÉPÉSÉNEK IDEJE: 2016. 09. 01.

Ófehértó, 2016. szeptember 01.

P.H.

Szabó Jánosné ÁMK igazgató

- 89 -