EU „ZÖLD HÉT” Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért -
Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák Hogy megtanuljuk értékelni azt, amink van…
2011. Május 17, Budapest Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium
Kulcskérdések • • • • •
Az erőforrás fogalma Erőforrás-hatékonyság Készletek, terhelhetőség Kölcsönhatások „Bölcs hasznosítás” – átfogó- és szakpolitikák
Az erőforrás fogalma • Humán / társadalmi (egészség, értékrend, tudás, kreativitás, bizalom, együttműködés, motiváció, munkakultúra, intézményrendszer)
• Természeti – „Meg nem újuló” (ásványi nyersanyagok, fosszilis energiaforrások) – „Feltételesen megújuló” (talaj, biológiai sokféleség, ökológiai hálózatok, ökoszisztéma-szolgáltatások, biomassza) – „Megújuló” (nap, szél, víz, földhő)
Gazdasági (tőke)
Erőforrás-hatékonyság • Erőforrás felismerése • Fenntartható készletgazdálkodás • Kitermelés • Feldolgozás • Fogyasztóhoz jutás / kereskedelem • Környezettudatos használat • Újrahasznosítás
Az erőforrás-politika hatékonysága Értékrend, környezettudatosság K+F+I Tervezés / design Technológia Iparökológia Szabályozás / fenntartható gazdálkodás
Készletek – Terhelhetőség (mennyiség, minőség, „rendszer”)
• • • • • •
Megőrzés Védelem Megújítás (rehabilitáció, regeneráció…) Szabályozott hasznosítás (erőtér korlátok) Helyettesítés Kölcsönös megfelelés; az átterhelés megakadályozása, csökkentése
Kölcsönhatások • Erőforrások közötti • „Szintek közötti” • Térbeli • Időbeni • Komplex
Útkeresés • Észak – Dél párbeszéde • Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában • Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében • Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése
Teendők • Értékelvű, holisztikus megközelítés • A természeti alapok rendszer-szemlélketű kutatása • Integráció (átfogó- és szakpolitikák, jogi- és gazdasági szabályozórendszer, intézményrendszer) • Példamutatás, együttműködés
Talaj lefedettség forrás: U.S. Department of the Interior
Túlköltekeztünk: augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított „költségvetését” … azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a
mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes; … azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne; … azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt. (A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján) … 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő (nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre eső átlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre álló újratermelt mennyiség közel 50%-a!).
A pazarlásunk nem tartható fenn hosszú távon… … Ahol már átléptük a biztonságos zónát: – Biodiverzitás – Nitrogén körforgás – Éghajlatváltozás Forrás: A safe operating space for humanity – Planetary boundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, 2009. szeptember 24-i száma www.nature.com/nature/journal/v 461/n7263/fig_tab/461472a_F1.ht ml#figure-title
A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF) A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok
A Föld átlagos biokapacitásának 100 - 200 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának 50 - 100 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országok Nincs megfelelő adat
Az évezred kihívása • „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” (Kurt Vonnegut, 2006)
• „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970)
Kihívások: víz, élelem, energia • A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben • 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit • 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen • 1,2 milliárd él vízbőségben • 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez • A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 millió tonna/év • az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év • A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: 21.000 km2 Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés
Forrás: IWMI
Létfeltételek, változó fogyasztási szokások • 850 millió ember alultáplált • Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége több mint évi 1 milliárd font • 1kg gabona előállításához 500-4.000 liter víz kell • a húséhoz 8.000-12.000 liter! • 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz
A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában • • • • •
Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet) kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett a kereskedelmi fontosságú halállományok többsége kritikus szint alá csökkent közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk
Vezetékes vízzel ellátott népesség fajlagos vízfogyasztása vízgyűjtő területenként l/fő/nap
A háztartások egy főre jutó éves háztartási energia kiadása, 2006 (ezer forint)
Forrás: KSH (2008)
Élelmiszerek és környezeti terhük
…
Élelmiszerek környezetterhelése életciklus elemzés alapján …
Élelmiszerek víz-lábnyoma
…
• ‘A válság nemcsak szabaddá tesz minket, hogy új modellekben, egy másfajta jövőben, egy másik világban gondolkozzunk. Erre kötelez minket. Nicolas Sarkozy, September 2009
Globális kihívások – a növekedés dilemmái Life Expectancy at Birth
Life expectancy at birth (years)
90 Cuba Costa Rica Chile
80
Malta
New Zealand
Japan
Iceland Ireland
United Kingdom Bahrain
China
Norway
United States
70 India
60
Russian Federation Gabon South Africa
50
Botswana Mozambique Swaziland
40
30 0
5,000
10,000
15,000
20,000
25,000
30,000
GDP per capita (PPP $2005)
35,000
40,000
45,000
50,000
HDI és az ökológiai lábnyom jelenlegi viszonya
Source: Ecological Footprint Atlas, 2009
„A mi jövőnk, a mi választásunk”
EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010)
?
„A mi jövőnk, a mi választásunk”
ü
Köszönöm a figyelmet!
