Eredmények és kihívások
2005. április 15.
2
Eredmények és kihívások
Ha mérleget vonunk az MSZP kormányzásának 3 évérıl, joggal lehetünk büszkék az elért eredményekre. Megbecsült tagjai vagyunk az Európai Uniónak, dinamikusan nı a gazdaság, soha nem látott ütemben épülnek az autópályák, negyedével nagyobb a bérek, a nyugdíjak vásárlóereje, mint 2001-ben volt és intézkedések sokasága enyhített a családok, a nehéz körülmények között élık gondjain. A GDP, a reálbér és a nyugdíjak vásárlóértéke a 2001. évi %-ában 127,7% 124,1%
122,8% 125,4% 121,2% 115,3%
118,8%
113,6%
110,9% 110,0% 103,5%
106,6%
2002
2003.
100,0% 2001
GDP
reálbér
2004.
2005.
nyugdíj reálérték
Az eltelt három év a sikerek mellett új kihívásokat is hozott: •
A 2002-2003-as gyors jövedelemnövekedés, ha nem is a vágyainknak megfelelı mértékben, de sokat törlesztett az elızı évtized adósságából. A gazdaság versenyképességének megırzése ugyanakkor megköveteli, hogy a jövedelmek további felzárkóztatásának üteme összhangban legyen a gazdaság teljesítményének növekedésével.
•
A fejlıdés mellett újabb és újabb problémák megoldása kívánná az állami kiadások további gyors növelését. Az egészséges gazdasági fejlıdéshez szükséges egyensúly biztosítása azonban ma már szigorú korlátot szab a bármily jogos igények pusztán a költségvetés kiadásainak növelésével történı kielégítésének.
•
Miközben a közös adóforintjainkból hatalmas összegeket fordítottunk a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer fejlesztésére, e ráfordítások a szolgáltatások színvonalának, így az emberek elégedettségének jóval szerényebb mértékő növekedését eredményezte, mint ami hatékony mőködés mellett joggal elvárható lett volna.
Ez az összefoglaló most a kormány szerepvállalását nem a gazdasági-jövedelmi viszonyok változásán keresztül kívánja bemutatni, hanem a költségvetés oldaláról, az állami kiadások növekedését és ezek felhasználását vizsgálva.
3
Az állam kiadásai
Az elızı kormánytól örökölt 2002-es költségvetés eredeti elıirányzatához képest 2003-ban 2 000, 2004-ben 2 900 idén pedig 3 400 milliárd forinttal – három év alatt összesen 8 300 milliárd forinttal – költ többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági feladataira, az állam mőködésére. Az államháztartás konszolidált kiadásainak alakulása (milliárd Ft)
9 600
10 100
8 700 6 700
2002. törvényi elıirányzat
2003.
2004.
2005. törvényi elıirányzat
Az egyetlen számában sem hiteles 2002-es költségvetéstıl eltérıen a Fidesz kormány a bevételeket jelentısen meghaladó kiadásokat, rekordmérető közel 1 700 milliárd forintos államháztartási hiányt hagyott örökül. Ebbıl az új kormány által végrehajtott intézkedések 2002. évi hatása mintegy 200 milliárd forintot tett ki. S bár évrıl évre jelentısen mérséklıdik a hiánynak az ország jövedelméhez viszonyított aránya, annak összege 2003-ban még mindig 1100, 2004-ben 1300 milliárd forint volt, 2005-ben várhatóan mintegy 1000 milliárd forint lesz. A felesleges állami kiadások csökkentésére tett komoly erıfeszítések ellenére az elmúlt három évben is többet költöttünk, mint amennyi bevételünk volt. Ez az évrıl évre keletkezı hiány az, ami növeli az állam adósságát. A három év alatti összesen 8 ezer milliárd forintnyi kiadási többletnek mintegy felét biztosították a növekvı bevételek, a másik felét az állam hitelfelvétellel biztosította. A következıkben azt tekintjük át, mire költötte a kormány a többletforrásokat, és csupán néhány példán keresztül jelezzük, hogy a jelentıs növekedés mellett milyen újabb és újabb kihívásokkal szembesül. Elengedhetetlen ennek vizsgálata, hiszen miközben a megoldásra váró problémák egyre nagyobb igényt támasztanak az állami kiadások további gyors növelésére, aközben egyre erıteljesebb követelésként fogalmazódik meg az adók, s ezzel az állam legfontosabb bevételi forrása csökkentésének szükségessége is.
4
Béremelés a közszférában Hosszú évek elmaradását pótolva 2002-2003-ban jelentısen emelkedett mintegy 800 ezer, a közszférában dolgozó ember bére. 2002. szeptemberében történelmi mértékő 50%-os béremelésben részesült 600 ezer közalkalmazott, illetményük idén két lépcsıben újabb 12%-kal emelkedik. 2003ban sor került a köztisztviselıi béremelés második, mintegy 20%-os emelést jelentı ütemére és 50%kal emelkedett a bírák, ügyészek jövedelme. Illetményalapjuk 2005-ben újabb 6%-kal nıtt. Mindennek eredményeképpen, míg a költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete 2000-ben még alatta maradt a versenyszférában dolgozókénak, ma már – a magasabb képzettségi színvonalat kifejezve – mintegy 17%-kal haladja meg azt. 2003-ban a közszférában dolgozók bérére az állam 480, 2004-ben 550, 2005-ben pedig már 640 milliárd forinttal többet fordít, mint amennyit az elızı kormány 2002-ben ilyen célra szánt. Három év alatt összesen 1 700 milliárd forint többletjövedelmet kaptak a köz szolgálatában állók, az államnak ez a többletkiadása ott van az emberek zsebében, a családok kasszájában. A közszférában dolgozók keresetére fordított kiadások (munkaadói járulékok nélkül milliárd Ft-ban)
1 529
1 595
1 684
1 048
2002. eredeti elıirányzat
2003.
2004.
2005. elıirányzat
A kiugróan gyors jövedelemnövekedés ellenére a kormány újabb kihívásokkal szembesül: • A béremelésekre a meglévı, az egyes szakmákban megkövetelt tudást, felelısséget, az egyes emberek által nyújtott teljesítményt nem kellıen figyelembe vevı illetményrendszerek alapján került sor, ezért sokan és joggal sérelmezik, hogy bérük még ma sem fejezi ki munkájuk társadalmi fontosságát. • Az állampolgárok sem lettek sokkal elégedettebbek az adóforintjaikból fizetett közszolgáltatásokkal, ami jórészt annak is köszönhetı, hogy a magasabb bérekkel nem mindenhol párosultak magasabb teljesítménykövetelmények.
5
A nyugdíjak növekedése Az elmúlt években nem csak a munkavállalók, de a mintegy 3 millió nyugdíjas is kárpótlást kapott a megelızı évtized áldozatvállalásaiért. A törvény szerinti nyugdíjemelés most már a nyugdíjasok fogyasztása alapján számolt áremelkedéshez igazodik, megkezdıdött a 13. havi nyugdíj bevezetése, 50%-kal nıtt félmillió ember özvegyi nyugdíja, hogy csak a legfontosabb változásokat említsük. Nyugdíjak átlagos havi összege (a 13. havi kifizetéssel együtt)
63 500 Ft 17 569 Ft
45 931 Ft
45 931 Ft
2002.
2005.
A nyugdíjak vásárlóértékének gyors növekedése egyben a költségvetés nyugdíjra fordított kiadásainak ugrásszerő növekedését is eredményezte. 2003-ban 400, 2004-ben 576, 2005-ben már 746 milliárd forinttal haladták meg a nyugdíjra fordított kiadások a Fidesz kormány 2002-re tervezett elıirányzatának összegét. Három év alatt együttesen a nyugdíjasok 1 700 milliárd forinttal több jövedelemhez jutottak, mint ami a 2002-es költségvetés szerint járt volna nekik, az állami többletkiadásokból ekkora összeg szolgálta életkörülményeik javulását. A nyugdíjra fordított állami kiadások (milliárd Ft-ban)
1 942 1 772 1 603 1 196
2002. eredeti elıirányzat
2003.
2004.
2005. elıirányzat
A nyugdíjak vásárlóértékének jelentıs növekedése mellett is újabb kihívásokkal szembesülünk: • A népesség öregedése, az életkor meghosszabbodása mellett a jövıben növekvı számú idıs ember számára kell biztosítani az életkörülményeik joggal elvárt növeléséhez szükséges forrásokat. • Források kellenének annak az igazságtalanságnak az enyhítésére is, hogy attól függıen ki mikor ment nyugdíjba, ma azonos munkakör, azonos szolgálati idı mellett is igen eltérı a nyugdíj összege. • A nyugdíjak átlagos összege még ma is viszonylag alacsony, s különösen nehéz azok megélhetése – s ık vannak többségben -, akiknek jövedelme az átlag alatti.
6
A gyermeket nevelı családok támogatása A kormány jelentısen emelte a minden gyermekhez – gazdaghoz és szegényhez egyaránt – eljutó támogatásokat és célzott támogatások sokaságával próbálja enyhíteni a legnehezebb helyzetben lévı családok helyzetét. Az igazságosság jegyében lett ingyenes a számítógépes és nyelvvizsga minden középiskolás számára és kapják ingyen a tankönyveiket és bıvülı körben az étkezést a rászoruló családok gyermekei. Egy két gyermekes család családi pótlékának éves összege 161 200 Ft 153 400 Ft 145 600 Ft 129 400 Ft 112 800 Ft 112 800 Ft 112 800 Ft 112 800 Ft
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2003-ban 85, 2004-ben 88, 2005-ben pedig 107 milliárd forinttal többet fordítunk a gyermekek közvetlen támogatására, mint tette volna a Fidesz 2002-ben. Három év alatt a gyermekes családokhoz 280 milliárddal több támogatás jutott. A családi támogatások összege milliárd Ft-ban (családi pótlék, anyasági támogatás, gyes, gyet, gyed, rgyt)
354
357
2003.
2004.
376
269
2002. eredeti elıirányzat
2005. elıirányzat
A gyermekes családok támogatásának gyors növekedése mellett még számos gond vár megoldásra: • Sokat tettünk az igazságosabb gyermektámogatásért, de nem változtattunk azon a helyzeten, hogy – ha ma már kisebb mértékben is, mint korábban – a családi adókedvezmény révén még mindig azok kapnak többet, akiknek erre nincs szükségük, és azok kevesebbet, akik valóban támogatásra szorulnak. • A bérek, a jövedelmek, a családi támogatások emelkedése enyhített a gyermekszegénységen. Ma mintegy 100 ezerrel kevesebb azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak. Kevesebb, de még mindig igen sok. 670 ezer gyermek él olyan családban, ahol az egy fıre jutó jövedelem nem éri el a havi 24 700 Ftot.
7
Lakástámogatás
Az elmúlt években az állami támogatások talán legdinamikusabban növekvı eleme a lakástámogatásra fordított kiadások voltak. 2003-ban 87, 2004-ben 144, 2005-ben pedig már 156 milliárd forinttal több volt az állami kiadások összege, mint a 2002. évi költségvetés elıirányzata. 3 év alatt közel 400 milliárd forinttal több támogatást kaptak a lakásépítkezık, mintha a támogatás összege a 2002. évi szinten maradt volna. A lakástámogatások összege milliárd Ft-ban
247
235
178
91
2002. eredeti elıirányzat
2003.
2004.
2005. elıirányzat
S bár a támogatások jelentıs részét a Fidesz által bevezetett, elsısorban a magasabb jövedelmőek számára ingatlanbefektetéseikhez új lehetıséget nyitó kamattámogatások rohamosan növekvı összege teszi ki, intézkedések sora szolgálta, hogy a közpénzekbıl végre azok kapjanak segítséget – a gyermeket nevelı családok, a fiatal párok -, akik e nélkül nem is gondolhatnának az otthonteremtésre. A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálta a szociálpolitikai támogatás kétszeresére növelése és megelılegezése, valamint az idén megindított Fészekrakó-program. A két gyermek után járó szociálpolitikai támogatás összege 2 400 000 Ft
2 000 000 Ft
1 600 000 Ft 1 600 000 Ft
1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft 1 200 000 Ft
1998.
1999.
2000.
2001.
2002. december
2003.
2004.
2005.
Az igazságosabb és növekvı támogatások mellett újabb kihívásokkal szembesülünk: • A támogatások nagy részét kötik le a 2001-2003 között mőködött, igazságtalan rendszer keretében vállalt kötelezettségek. • A fészekrakó-program elsı sikerei jelzik, hogy az állam segítségét a fiatalok, a gyermeket nevelı családok otthonteremtésének további megkönnyítésére kell koncentrálni. • Valóságos választási lehetıséggé kell tenni annak eldöntését is, hogy egy család saját otthonban vagy bérlakásban kezdi meg önálló életét. A lakásvásárlás megkönnyítése és az elérhetı árú bérlakáspiac kialakulása a foglalkoztatás növeléséhez szükséges mobilitásnak is elengedhetetlen feltétele.
8
Egészségügyi közkiadások
Az MSZP kormány tevékenységét a megrokkant egészségügyi ellátás mőködıképességének helyreállításával kezdte. A már tömegesen pályaelhagyó egészségügyi dolgozók béremelése mellett a kórházak felújítása, gép, mőszerbeszerzési programok, a népegészségügyi program megindítása szolgálja az egészségügyi ellátás színvonalának megırzését, fejlesztését. 2003-ban 280, 2004-ben 320, 2005-ben pedig már 350 milliárd forinttal többet fordítunk az egészségügyre, mint amennyit az elızı kormány 2002-ben szánt erre. Három év alatt együttesen 950 milliárd forint többletforrás szolgálta az egészségügyi ellátás színvonalának megırzését. Az egészségügyi közkiadások (milliárd Ft-ban)
910
949
980
629
2002. eredeti elıirányzat
2003.
2004.
2005. elıirányzat
A jelentıs többletforrások ellenére az egészségügy jelenlegi állapotával mind a betegek, mind az egészségügyben dolgozók egyaránt elégedetlenek. • A változatlan intézményi struktúrában többletforráshoz jut az alacsony színvonalú ellátást nyújtó intézmény is, miközben hiányoznak a fejlesztéshez szükséges többletek azokon a területeken, intézményekben, amelyek képesek lennének jobb, korszerőbb szolgáltatás nyújtására. • Önmagában a jelentıs béremelés nem volt elegendı ahhoz, hogy visszaszorítsa a magyar egészségügyet mérgezı hálapénz rendszerét. • Egyre nagyobb kihívás, hogy úgy biztosítsuk a gyógyításhoz szükséges korszerő gyógyszereket a beteg emberek számára, hogy eközben ne növekedjenek mértéktelenül sem a gyógyszertámogatásra fordított állami kiadások, sem a lakosság terhei.
9
Oktatás
Az egyéni boldogulás, de egyben az ország versenyképességének is kulcsa, hogy gyermekeinknek esélyt és lehetıséget biztosítsunk a korszerő, piacképes tudás, szakismeret megszerzésére. A korszerő, az esélyeket kiegyenlítı, felzárkóztató oktatás megteremtése érdekében került sor a pedagógusok, az egyetemi, fıiskolai tanárok béremelésére, a közoktatási és most az új, európai követelményeknek megfelelı felsıoktatási törvény megalkotására. Az oktatás fontosságát tükrözi az állami ráfordítások növekedése is. Az alap-, közép- és felsıfokú oktatásra fordított közkiadások 2003-ban 350, 2004-ben 370, 2005-ben pedig már 443 milliárd forinttal haladják meg a 2002. évi tervezett összeget. Három év alatt közel 1 200 milliárd forint többlettámogatás szolgálta az oktatás színvonalának emelését. Az oktatásra fordított kiadások (milliárd Ft-ban) 1 160 1 070
1 087
2003.
2004.
717
2002. eredeti elıirányzat
2005. elıirányzat
A jelentıs fejlıdés mellett azonban újabb és újabb kihívásokkal szembesülünk: • Miközben intézkedések sora próbálja mérsékelni az esélykülönbségeket ezek ma még nem állnak össze egy valódi, a felzárkózást biztosító programmá. • Egyre nı azoknak a kistelepüléseknek a száma, ahol alig pár gyermeket olykor osztatlan osztályokban, korszerőtlen iskolákban tanítanak, nem mérsékelve, hanem növelve az esélykülönbségeket. • Az oktatás szerkezete nem igazodik megfelelıen a munkaerıpiac igényeihez. A felsıoktatás, a közoktatás megindult átalakítása mellett elengedhetetlen a korszerő, piacképes tudást adó szakképzési rendszer megteremtése.
10
Autópálya építés
Az MSZP kormány ebben a négy évben Magyarország történetének legnagyobb autópálya építési programját hajtja végre, aminek eredményeképpen 2006-ban már autópálya köti össze Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet, Dunaújvárost, Miskolcot, és a Balaton déli részét nem csupán a fıvárossal, de egyben Európával. Az állam az elmúlt években az autópálya építés mellett növekvı forrásokat biztosított az ország leromlott közúthálózatának fejlesztésére és 2005-tıl már a települések belterületi útjainak felújítására is. 2003-ban 50, 2004-ben 230, 2005-ben pedig 140 milliárd forinttal költünk többet a közúti közlekedés fejlesztésére, mint amennyit az örökölt 2002-es költségvetés elıirányzott. Három év alatt több mint 420 milliárd forint többletforrás szolgálta az ország úthálózatának fejlesztését, benne az autópályák építését. A közúthálózat fejlesztésére fordított kiadások (milliárd Ft-ban) 392
295
210 158
2002. eredeti elıirányzat
2003.
2004.
2005. elıirányzat
Miközben 2005-ben a költségvetésbıl kevesebbet költünk autópálya építésre, mint egy évvel korábban, változatlan lendülettel folytatódik az autópálya építési program, az idén több kilométer készül el, mint korábban bármikor. Az elsı két év tapasztalatai alapján ugyanis a kormány fontos tanulságot vont le. A költségvetés forrásainak korlátait a magántıke bevonásával kell kitágítani. Így az állam és a magántıke együttmőködésével úgy tudjuk tovább folytatni az autópályák gyors ütemő építését, hogy annak költségeit a közös kasszából több évre elosztva kell majd viselnünk.
11
Ami az elızıekbıl kimaradt….
Ebben a rövid összefoglalóban nem elemeztük külön az állam mőködésére fordított kiadásokat, amibe a törvényhozás, a pénzügyi szolgáltatások, a külügyek mellett beletartoznak a honvédelemre, a közbiztonságra, az igazságszolgáltatásra fordított kiadások. Ezekre idén a tízezer milliárdos büdzsébıl 1 350 milliárdot fordítunk. De nem szóltunk a jóléti kiadások olyan fontos elemeirıl sem, mint a táppénz kiadások, vagy a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást segítı eszközök, a szociális segélyek és intézményrendszer, a kultúra kiadásai, amelyekre együtt közel 1 400 milliárd forintot fordítunk a közös kasszából. Az állam gazdasági tevékenységekre fordított 1 300 milliárdjából is csupán a közúti közlekedés 300 milliárdját vizsgáltuk, s nem beszéltünk az agrártámogatásokról, a környezetvédelmi kiadásokról, a vasút, az ipar, az energiaellátás támogatására fordított összegekrıl. Ezek, az állam összes kiadásának közel 40%-át kitevı tevékenységek, most nem kisebb fontosságuk, hanem csupán a rövidség kedvéért maradtak ki az összefoglalóból. Ha különbözı mértékben is, de kiadásaik a többi nagy rendszerhez hasonló ütemben növekedtek, az eltelt három évben összesen mintegy 2 800 milliárd forinttal.. S végül a teljesség kedvéért meg kell említeni az államadósság idén 880 milliárd forintot kitevı adósságszolgálati terheit is, amely az eltelt három évben 21%-kal emelkedett, de növekedése elmaradt az államháztartás összes kiadásának 52%-os növekedése mögött. Az állam az államadósság kezelésére három év alatt összesen 400 milliárd forinttal többet fordított, mintha összege a 2002. évi eredeti elıirányzat szintjén maradt volna.
