eredményeinket csak akésőbbiekben ismertetjük

KŐZETFÖLDTANI PIROS

VIZSGÁLATOK

A BARADLA-BARLANGBAN

HAJNALKA-PUKÁNSZKY

ANTAL

geológiai, hidrológiai és karsztmorfológiaí vizsgálade ennek ellenére sem készült még a barfoglalkozott, napjainkig felleírás. A kialakításához egy genetikai kép viszonylag teljes geológiai lang egészéről szeretnénk ezzel a munkával tétlenül szükséges átfogó földtani ismeretekhez néhány a barlangot felépítő kőzetek elsősorban adalékot petrográfiai, nyújtani. Munkánkban és geokémiai foglalkoztunk. petrogenetikai jellemzőivel Vizsgálatainkat 1976-ban kezdtük a KLTE Ásvány- és Földtani Tanszékén, mint a Vörös T. E. Baradla-barlangkutató Csoportjának tagjai. Meteor A munkát a vonatkozó részletes te= szakirodalorn feldolgozásával, ezt követően kezdtük. Ezután ki több repi bejárással és tájékozódó míntavétellel dolgoztuk lépcsős munkatervünket. Ennek első szakasza, melyben 44 kőzetmintát. vizsgáltunk meg, és

A Baradla

1978

környezetének

számos

tával

kutató

májusában lezárult. Mintáink sorszámát közöljük. A második szakaszban

mellékelten

eredményeinket

csak

a

későbbiekben

Kutatási

területünk

és

Kutatási

területünk

a

helyét munkánk végén most folynak, így

és származási tervezett

munkálatok

ismertetjük.

környezetének vázlatos földtani képe Szepes-Gömöri Érchegységés a Szendrő-Upponyi hegyvonulat paleozoós tömegei közé ékelődött, a túlnyomórészt alsó- és középső-triász seKarszt DK-i részén helyezkedik el. kélytengeri üledékekből felépült Gömör-Tornai A kőzetföldtani viszonyok átfogó vizsgálatában többek között alapvető munkát végzett Balogh K., Detre Z. és Scholtz G. Cs, Fux V., Jaskó S., Schréter A területet alsó- és középső-triász korúak, a paleofelépítő kőzetek uralkodóan medencealjzat a hegység területén sehol sem bukkan felszínre. Az alsó-triász seisi homokkövek helyezkednek el, amerétegsor alján a lilás-vörös lyeket a campilli emelet agyagpalái, vékonyréteges vagy lemezes sötét mészkövei kö-

Zoós

vetnek. Vizsgálataink fordulnak elő. NME Közleményeí,

szerint

Miskolc,

1980.

alsó-triász

az

I.

Sorozat,

képződmények Bányászat,

28/3-4)

a

barlang

füzet, 161-1

területén

74.

nem

161

1%

ÜTI

HIHIHI sí l. ábmA

Jelmaxjrardzat:

162

I.

kamt

Ha]

r"

földtani

vázlata

I. Paleozóo:

5. Szerkezeti -

Gömör-Tornai

5

3. Középső-van, keret, 2. Alsó-hűn, 4.Antiklírtdlis, vonal, 6. A szerkezeti mozgások fő irányai, 7. Országhatár.

Pebődzfennsik, II. SzilüdJermdkJH. Felső-hegy, IV. Alsó-hm, V. Aggteleki karszt, VI. Rudabánya-Tonuzszerntandtdsi vonulat

7

f"

2. íbn Agtclek kömyékmek geológiai térképe Ikéxzült Balogh K. (1943-44) ttrképe nyomit.) Iebnagyarizat: I. Alluvüam, 2. Pannónia" rétegek és nyirok, 3. Wenmteini ménkű középső-felnő uuizusi, ill. Indiai emelet, 4. Sötét dolomit és mén/só alxóanizusi emelet, 5. Lemezes mészkő. apuval: é: ruha mmpilí emelet -

-

163

középső-triászban

A

transzgresszió

fokozatos

és

és wettersteini

tensteini

a

végbe, amelyet

ment

mészkövek

wettersteini

ladini

anisusi

az

és dolomitok

gu-

csökkenő

egyre

jellemezhető folyamatos üledéksora igazol. detritogén anyaggal és bitumentartalommal A középső-triász az alsó anisusi. gutensteini típusú sötét, kalciteres, kövületszegény a barlang jósvafői szakaszén a mesEzek jól tanulmányozhatók kezdődik. mészkövekkel terséges tárótól az Óriások-terméig.A guternsteini mészkövek közé szilánkos törésű, szürkés dolomítlencsék települtek. A gutensteini rétegek fedőjében helyezkednek el az és dolomitok. Ezek alkotják a és ladini világosszürke wettersteini mészkövek anisusi fő tömegét. területek Jósvafő és Aggtelek közötti és márgák kis kiterjedésük miatt A felső-triász karni és nori mészkövek alárendelt elő. és a Baradla területén nem fordulnak jelentőségűek vízgyűjtő liász kibukkanásokA gömöri mezozoos rétegsor a Csemosnya-völgyben előfordulá kal zárul.

.

A terület

non

fiatal

rétegsor közvetlenül

áthalmozott

terület

szerkezeti

vizsgálati

fő szerkezeti

A terület A fő

illetve lisabb ső-triász

helyeken

alakult

ki

kelyekből A kezeti

a

az

alsó-triász

Gömör-Tornai

az

erőhatások

ausztriai

álló

Érchegység és jelölték

tő, illetve

a

alkotja,

során

ki.

alakultak

Szendrő-Upponyi hegyvonulat,

ki. Ezek

az

erőhatások

kényszerítették. összepréselődtek, míg

és

és

az

Ennek

szinklinálisokból

közbenső

a

Ennek

antiklinálisokból,

során a

a

mobi-

rideg középigénybe-

erősebben

következtében és feltolódott

pik-

szerkezete.

hegységképző mozgások

formákat

orogenezis

meghajolva összetöredeztek rétegektől elszakadva elmozdultak.

Karszt

össz-

nagy részét amelyre vízvezető

m

és dolomittáblák

mészkő

slir

triász

a

viszonyai

vonalai

Szepes-gömöri

közvetített

200

redőződésre tömeget diszharmonikus alsó-triász képződmények meggyűrődtek

mezozoos

vett

irányokat

általuk

az

a

vízzáró

alsó-miocén

mentén medence

a panmentén vastagságban. A törésvonal a mezozoos képződményekkel. A karsztos felszín kréta-miocén terrarossa és fiatal harmadkori-negyed-

érintkezik

mélyedéseit helyenként kori vörösagyag borítja. A

irányú szerkezeti vonal üledékek települtek. A

harmadkori

és homok

kavics

pannon

ÉÉNY-DDK-i

az

irányában kiékelődő települt max.

vonal

szerkezeti

a

D-i részén és felszínére

let lezökkent

alakítottak

a

ki, míg

harántirányú törések ÉÉK-DDNY-i irányú vonalak

hegység belsejében elsősorban K-NY-csapású szera peremeken a paleozoos keret csapásához közelí-

és vetődések

egy csaknem

jellemzők. Ezek az ÉÉNY-DDK, rendszert négyzethálós szerkezeti

illetve hoztak

létre. ebben a tektonikailag erősen barlang kialakulása preformált kőzettömegben, kiemelkedő négyzetrácsos törési hálózat mentén ment végbe. A tektonika szerepét a barlang kialakulásában igazolja az a tény, hogy az egyes járatszakaszok irányai (K-NY-i, É-D-i, ÉÉK-DDNY-i ÉÉNY-DDK-i) megegyeznek a terület fő szerkeA

a

zeti

164

irányaival.

Munkahipotézis összetett A Baradla-barlang genetikájának megközelítése rendkívül folyamat. Szátisztázni. kutató próbálkozott ennek egyes részleteit Átfogó, regionális barlangmos e munka A széles körültekintést sogenetikai értékelést Jakucs L. végzett e területen. ezek egymást hol felerősítő, hol pedig rán indokolja a sokféle hatótényező, valamint döntő jelentőségű tektonika, korrózió, erógyengítő hatásai. A barlang kialakításában arra a középső-triász hatottak összletre, amely a jelenlegi barlangot zió dinamikusan befogadja. Elsődleges szerepe a barlang kialakításában, mint hatását, mind időbeliségét a barlangjáratok létrehozásában volt. A korrózió tekintve a tektonikának szerepe megkezdeti a csapadékviz korróA barlang kialakulásának stádiumában előzte az eróziót. ki embrionális ziós hatása formált járatrendszert, majd a víznyelőkön bejutó nagy tötovább bővítette azt. A J ósva-völgyi erózióbázis kavics gyors munkája pannon megű mélyülésével a barlangi patak eróziós munkája nem tudott lépést tartani, így a víz alakult ki a mai többmind mélyebben keresett magának utat és ennek következtében ma is aktívan ható folyamatok, szintű járatrendszer. Mind az erózió, mind a korrózió szakaszokat kivéve az erózió bár a hidrológiailag inaktív szerepe lényegesen jelentőfosebb. A negyedik fő tényező: a kőzetminőség csupán elszenvedője volt az említett alapján az egyes kőzettípusoknak a morfolyarnatoknak, bár a korábbi feltételezések genetikában jelentős szerepük volt. Nehéz egymástól izoláltan vizsgálni egy-egy hatóBár ezek kölcsönhatása elemet. szoros, feltételezhetjük, hogy az egyes barlangszakaszok kialakításában

hatásuknak,

domináns

tényezőnek

egy-egy

lehetőség

mind

szerepe

elkülönítésűkben

szerinti

Ezért

volt.

vizsgáljuk

az

kölcsön-

mind

említett

elemeket.

Vizsgálati módszerek Vizsgálatsorozatunk első fázisa a kőzetminőség elemzés a Baradla fő ágában, amely mintegy 7 km hosszú. Az oldalágak vizsgálatát mellőztük, mivel ezek a kőzetek csapásirányában fejlődtek ki és így jelentős új ismereteket nem nyújthatnak. A kőzetminőség-vizsgálatokat a kőzetek makroszkópi, mikroszkópi és oldási elemzésével, valamint a mészkövek dolomitosodottságának vizsgálatával végeztük el.

Mikroszkópi vizsgálatok A mészkövek

,

mikroszkópi

tengeri eredetű mészkövekre mészkőosztályozásból azért ezt választottuk ki,mert erőteljes genetikus beállítottságú. A Baradla kőzeteire történő alkalmazásánál figyelembe kellett venni azt, hogy itt a mészkő egy gyenge átkristálY0Sodáson esett át, amely csupán a mikritek történő deforenyhe nyomás hatására málódásával járt és nem befolyásolta jelentős mértékben a mikrokristályos matrix

kidolgozott osztályozását

anYag szemcséinek

tíPust

a

vl. Az

a

Baradla

fő

ága

mentén

mikroszkópilag négy

főbb

kőzet-

elkülöníteni: első

m-én

barlangnak egy sötétszürke, bitumenes, találhatunk. típusú mészkövet Mikroszkópban

200

taspados gutensteini

kotórészre

R. Folk

fel. A sokféle

méretét.

Vizsgálataink alapján sikerült

elemzéséhez

használtuk

bomlik:

az

a

intraklaszt

karbonát

szemcsékre

és ezek

közeit

kalciteres, két

vas-

alapvető kitöltő

al-

mikro-

165.

kristályos

rnatrix

anyagra.

jelenléte

raklasztok

Ez

lecsökkent

leülepedett karbonátüledék dás után egy viszonylag

a

típus

az

intramikrit

valamilyen csendesebb

vizű

kalkarenit

nemnagysággal.

Az int-

a utal, amelynek következtében gyengén hatásra felszakadt, majd bizonyos szállító.

hullámbázisra külső

környezetben

rakódott

le.

azonos 2. 200 m-től a Kaffka-teremig egy makromkópilag az előzővel mészkőti. Ez a mikrit típusú mészkő teljesen mikrokristályos matrix anyagból pust találhatunk. épül fel, amelynek közeiben csak helyenként ékelődik be egy-egy pelletszerű szemcse.

csendes vízben mikrokristályos szüredék csak feltétlenül képződhetett, amely leheakár egy lagúna, akár egy védett sekély self, akár egy csendes mélyvíz. Az utóbbi

A tett

valószínű.

kevésbé

_

szakítja meg biointrapelrnikrit típusú és pelletek egy feltétlenül (3). Az ennek vázát alkotó fosszíliák, intraklasztok utalnak. energiadúsabb környezetre Ez a típusú mészkő fokozatosan mármegy át a Kaffka-teremnél egy korábban meszes dolomitba, amely a Ferde-terem gának nevezett Aggtelek felé eső végéig folyA Ferde-teremtől az Óríások-terméigismét a sötétszürke, tatódik. vastagpados, döntően mikrokristályos matrixból felépített mészkőtípust találhatjuk. Az Óriások-terme mind tektonikailag, mind kőzettanilag a barlang egyik legérdekesebb része. Ebben az óriási beszakadással keletkezett teremben találhatjuk a jósvafői bejárattól idáig húzódó mikritből felépített guttensteiní típusú és az innen a barhúzódó lang aggteleki kijáratáig világosszürke, előbb vékony, majd vastagpados vettetsteini mészkőnek a határát. Ez az algás-krinoideás, esetleg brachiopódás-csigás biogén el. mészkő maga is két típusra különíthető 3. Az Óriások termétől az aggteleki kijárat felől számított 1700 m-ig a barlangban egy bíointrapelmikrit típusú mészkövet találhatunk. Makroszkópilag sötétebb és áll, valószínűleg a változó szervesanyag-tartalom mivilágosabb foltok váltakozásából att. Ez az algás-krinoideás biogén mészkő szerves szervezetekből, egyrészt autochton odasodródott és pelhéjtöredékekből és egyéb fosziliákból, valamint intraklasztokból Ezt

a

sorozatot

hirtelen

a

Kaffka-termi

mészkő

a gyenaz ezeket cementáló áll. Mindez mikrokristályos szüredékből algás-orinoideás szerkezetek megbolygatottságára utal. 4. Az Aggtelektől számított 1700-1900 m-ig egy világosszürke, mikrokristályos szövetű meglehetősen equigranuláris mészkőtípust figyelhetünk meg. Mikroszkópilag inkább a FoIk-féle diszmikritnek tarthatnánk, meggondolva azonban azt, hogy egyes szerkezetek vertikális valamint az átkristályosodott növekedése, algás irányú algalemezek lerakódása előidézheti diszmikrithez hasonló szerkezetek mésziszapban létrejöttét és e mészkőtípus közvetlen találunk. környezetében is megzavart algás szerkezeteket azon szerkezetnek feltételezhető, hogy ez az autochton kifejlődésű algás-crinoideás zavaró nem tektonikai áramlás, darabjai, amelyet semmilyen bolygatott vagy mozgás meg. Ez az algás-biolitit mikroszkópban mikrokristályos matrix anyagból áll, amelynek közeibe összefonódó be. pátitos csomók ékelődnek 900 m-től az Aggtelek felől számított 250 m-ig a biointrapelmikrit típusú mészkő következik, 250 m-től 200 m-ig ismét az algás-biolititet, majd 200 m-től az aggte; leki kijáratig a biointramikrit húzódik.

letekből,

gén kötött

166

másrészt

9.552 C

Éaz

FMK,

Ew 8.§ 9

PH ou

NG 3%?

asx 5.22 EEG 53..d

%

én

mm

-

u

É

o;

u

m6,

fia?

167

_

outon 532352 e)

u: u: n % U?

9 1 u.

Ü

c

C

1

És;

'42 4

Éáüs Ez;

W

E

H o

R

Nők

a

a.

N 13

MWH

EE

5.55 aunam

s

Suüu Füle

lm

r. sn-

NE

SI 7;

a m

n!

a

é

se

Ha se sz s;

WEB)

S? 53 s 9

.8_

gaza?

168

Sao "ma; IIHIIHHIÍIIIIHIHÍH||IIl|||||l|IIIHIIIIIIIIIIIIJII

umm

nem

e?

Az oldási

pároltuk és

Az oldást

használtunk.

összeaprított anyagot

végeztük.

mintánként

előállításához

maradékok

Az oldási re

vizsgálata

oldási

A kőzetminták

maradékokat

0,1

500

1000

szitán

mm-es

g 2-5

szemcseméret-

mm-es

üvegekben, 10%-os

ml-es

átszitáltuk,

nedvesen

a

HCL-val

frakciókat

be-

lemértük.

maradékok

Az oldási

mennyiségi viszonyait

tekintve

a

következőket

állapítottuk

meg!

Egy még egy

minta

(8) az oldási (7) az 1%-ot

kivételével

kivételével

minta

maradékok

haladja

sem

mennyisége 2%

alatt

meg.

tendencia nem figyelhető meg, sem az mennyiségi viszonyok változásában tekintve. mintát, sem a mikroszkóposan elhatárolható egyes kőzetcsoportokat A

szes

sőt

maradt,

ösz-

kőzetcsoportokon belül a mennyiségi viszonyok mikroszkóposan elkülönített alakultak: a következőképpen Az első típus az agyagos intramikrit, melynek oldási maradéka 0,95% (3). A második típusban (agyagos mikrit) 3 minta tartozik, (S, 6, 9) az oldási maradék átlagos mennyisége 0,73%. Ebbe a típusba települ be a terület eddigi kutatói által "márgának" éri el a nem nevezett képződmény (8), amely azonban 7 37%-os oldási maradékával az Bárdossy-féle nomenklatúrában agyagos mészkő kritériumaként meghatározott rninimum 10%-os oldhatatlan szennyezettségét sem. Sőt, a maradék egy jelentős része A

nem

agyagásvány, hanem Szintén

a

kvarc, stb.

típuson belül,

második

típus, amely 1,92%-os oldási ságot.

mint

maradékával

rit

közbetelepülés található a biointrapelmik(7) inkább a ,,márgához" mutat hasonló-

ugyancsak biointrapelrnikritnek nevezhető 26 minta tömegét. típus átlagos oldási maradéktartalma mum 0,09% (17), a maximum 0,56% (25). A

fő

következő, A

Az utolsó

amely azonban Az

típus széles

eddigiekben

az

algás

határok vázolt

Díthatjuk meg: A barlangot felépítő

biolitit. között

Az

típus alkotja a barlang alapján 0,24%, a mini-

átlagos oldási maradéktartalom (0,05-0,68%). (39, 43)

0,35%,

változik

eredmények

alapján Összegezésként

a

következőket

álla-

kőzetek

alacsony szennyezettségűekn tekinthetők, adetriaz oldódást nem befolyásolja jelentősen. Az oldási maradékok mutat, ami az ülemennyisége egy bizonyos oszcillációt dékgyűjtőfenékszintjének periodikus de mérsékelt ingadozására, illetve változatos áramlási viszonyokra enged következtetni. Ez megmagyarázza azt a jelenséget, hogy kis távolságon belül az oldási maradék Viszonylag aránya kevesebb, mint l [6 részére Csökken. (O,59%-ról (15) 0,09%-ra (17).) tosén anyag rendkívül

kis

részaránya

169

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n-n

n

.

-_

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

o

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

_

"n

50]

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

o

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

o

n

o

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

-

0

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

o

.

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

,

,

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

o

n

n

n

-

n

.

n

n

-

n

n

n

,

n

n

n

n

n

.

n

n

.

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

nn

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

.

n

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

.

n

n

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

-

n

n

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

n

n

.

.

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

.

n

.

n

n

n

n

n

.

.

n

,

n

-

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

.

n

.

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

.

.

n

n

.

n

n

.

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

,

.

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

v

n

.

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

n

n

.

.

.

.

n

n

5. ábra A kőzetminták 170

CaO és

MgO tartalma

n

ö

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

ÉHUUYMSISDZSTSÉBSIN313192416Eínbüztwnllilüiüoi-O9

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

.

.

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

.

.

n

n

n

n

.

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n"

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

.

n

n

n

n

n

.

n

n

n

.

n

-

n

n

.

n

-

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

n

n

n

.

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

o"

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

.

.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

.

n

n

.

n

n

n

.

n

n

n

.

n

n

n

n

.

.

n

n

n

.

.

n

n

n

o

n

.

n

.

n

n

.

n

n

n

n

,

n

n

n

.

.

n

.

_

n

n

n

n

n

-

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

.

n

n

n

n

n

n

.

.

ny.

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

301

n

n

n

n

n

n.

n

n

n

n

n

n

351

n

n

.

45.

n

n

n

.

7

6

n.

55

A minták

dolomitosodottságának

vizsgálata

1-l mértékének g finomra dolomitosodottság meghatározásához mintánként víz l:l arányú ml cc HCL: deszt. 10 Az használtunk. anyagot kőzetanyagot yított megfelelően hígítottuk. A minkeverékévelfeltártuk, majd az így kapott törzsoldatot hatartalmát és titrálással, 0,05 M EDTE mérőoldattal ca* Mg* ták komplexometriás

A

tároztuk A

meg-

vizsgálatok alapján megállapítható, hogy

tekinthető között változik,

mészkőnek.

tiszta

nem

ami

minták

gyobbMgO tartalmú A

38 elemzett

minta

közül

csupán

5

tartalma

33 minta

0-l,73% MgO oldhatóságát jelentősen nem befolyásolja. A 27o-nál naközül első az 5. minta. MgO tartalma 5,69%. Ennek alap-

mészkőnek

ján dolomitos mészkőből.

mészkő

a

a

A fennmaradó

tekinthető, CaOIMgO arány 8,40.

áll

de közelebb

a

meszes

dolomithoz,

mint

a

közül a legnagyobb MgO tartalma a 8., 9. és l0. mintáknak dolo18,32%). CaO/MgO arányuk alapján (2,2; 2,3; 1,7) meszes út a 10. minta mitnak tekinthetők, éppen a tipikus dolomit határán van. Ezen kívül még a 35. minta mutat jelentősebb dolomitosodottságot. 13%-os MgO tartalmával tekinthető. (CaO/MgO 7,6) dolomitos mészkőnek a minták Fux V. adataival összevethetőek Székyné legyenek, kiszámítottuk, Hogy a minták tartalma százaléka a Ennek CaO tartalomnak. MgO hány alapján megálhogy a 9. és' l0. az általa leírt azonos. minta anisusi.szürke dolomittal lapítható, hogy 8., minták

Az elemzett

van

(14,36; l5,43;

=

Mivel

ez

a

három

szakaszában

minta

az

Óriások-termének

közvetlen

közeléből

való, munkánk

vizsgáljuk, hogy a dolomitos betelepülés milyen kiterjedésű. Különösen indokoljaezt az a tény, hogy az Óriások-terme az egyik legnagyobb méretű terem a barlangban, és jelentős cseppkövesedés figyelhető meg benne. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a barlangot felépítő kőzetek túlnyomórészt tiszta mészköalárendelt vek, a dolomitosodás jelentőségű, és így a nagyméretű barlangjáratok kialakulásának oldhatósági szempontból kőzettani akadálya nem volt.

jelenlegi

azt

is

Összefoglalás Vizsgálataink alapján a következőket állapíthatjuk meg: A mikroszkópi vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy a vizsgált kőzetek egy sekélyszigettengerjellegű üledékgyűjtőben rakódtak le. Az oldási maradékok mennyiSégi viszonyai azt látszanak igazolni, hogy a középső-triász folyamán egy enyhe, de folYamatos transzgresszió játszódott le. Ezt a folyamatos transzgressziót az anizuszi emelet első felében egy rövid, de erőteljes regressziós periódus szakította meg. Ettől az időszaktól eltekintve a képződmények jellege nem utal közvetlen partközeli képződésre. AZ egyes változó kőzettípusok közötti csekély litológiai különbségek a medencefenék valamint a zátonyoknak az árarnlásokra hatására vezethetők gyakorolt (lomborzatára, Vissza. Megkülönböztetünk áramlásokkal gyenge jelzett és viszonylag csendes, árarnlás-

tnentesrészeket. afamlásos

részeken

S0k hatására

Ez utóbbira a

vezethetők

a

bitumentartalom

megnövekedett

detritogén

változásából anyag

következtethetünk.

mennyisége

a

partfelőli

Az

árarnlá-

vissza.

l7l

Csupán nem

vonható

vizsgálatokkal és oldási maradékok alapján az anizuszi-ladini határ megoldásához biosztratigráfiai és műszeres geokémiai vizs-

szöveti

E feladat

meg.

gálatokra is szükség Vizsgálataink kisebb

lesz.

látszanak

azt

igazolni, hogy

befolyásolják

mértékben

a

morfológiát,

a

kőzetminőségekben meglevő eltérések feltételezték. ahogyan azt korábban

mint

mész. barlangjáratok és termek mérete és fejlettségi foka a gutensteini és a wettersteini A "Vaskapui" szűkületet az eddigi felkőösszletekben nagyságrendileg nem különbözik. nem szemben tételezésekkel hozhatjuk összefüggésbe a kőzet dolomitosodottsági fokával, Viszont meghatározó szerepe lehet az oldási maradék mennyiségének, amennyiben ez a kőzet szilárdságát befolyásoló mennyiségben van jelen. Jó példa erre a Ferde-terem meszes dolomit ahol az eddig márgánalc nevezett és a Kaffka-terem, egyébként nem tette A

volna

lehetővé

méretű

nagyobb

Feltételezhető, kivéve

egyforma, Jelenleg

hogy

a

rövid

a

kialakulását.

terem

kőzeteknek

dolornitos

a

korrózióval

ellenállóképessége közel

szembeni

szakaszokat.

kőzetminőség elemzését a településviszonyok részletes feltárásával kőgeokémiai vizsgálatokkal egéaítjük ki. A jövőben kerül sor a tektonikai viszonyok részletes feldolgozására is. Az eddigiek alapján úgy véljük, hogy morfogenetikai szempontból elsősorban a illetve a a kőzetek padosságának, tömeges meelenésének, rétegek dőlésszögének, rétegcsapás és a tektonikai csapás irányok bezárt szögének és az illető szakasz hidrológiai aka

és műszeres

zetmechanikai

tivitásának

lehetett

döntő

A kőzetminták

(l) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16)

szerepe. és nármazási

sorszáma

helye

Komlós-forrás Alsó-Baradla A

jósvafői

táró,

a

kiépített

rész

bejáratánál,

Labirintus

végénél a

41.

sz.

mérési

pont alatt

200 m-nél m-nél

300

A Vetődéses-terem

bejáratánál

Kaffka-terem A

Színpad elejénél,

Az

a

lépcásor tetején lépcső aljánál

Óriás-terembe felvezető

Meseország m-nél, m-nél, 900 m-nél,

betonjárda mellett patak bal partján a patak jobb partján A Sárkányfej szakasz kikapcsolójánál Csillagvizsgáló A Csíllagvizsgálóba felvezető lépcső aljánál, 850

a

850

a

az

Aggtelek

oldalán

(17) (18) 172

1600

m-nél

A Vörös-tói

Egri nagyorgonától bejárat után, a Jósvafő

az

4 m-re,

Aggtelek

felé

felé eső első hídnál

felé eső híd

túl-

oldalág eleje (19) A Vörös-tói táró Vörös-tói oldalág, (20) a járat jobb 4550 m-nél, oldalán (21) (22) Négerkunyhó, a 27. sz. mérési pontnál (23) 3970 m-nél, a 72. sz. hídnál (24) 3800 m-nél (25) 3420 m-nél, az 51. sz. mérési pontnál, a járat jobb oldalán (26) 3990 m-nél, a járat bal oldalán (27) A Retek-ág bejárata (28) 3000 m-nél, a járat bal oldalán (29) 2800 m-nél (Padlás), a bal oldalon (30) 2660 m-nél, (Csikós-tanya), bal oldal (31) 2220 m-nél a járat jobb oldalán (32) A Törökmecset-ág bejáratánál (33) 2100 m-nél, a Vaskapu előtt (34) 1900 m-nél, a Vaskapuban (35) 1775 m-nél, a járat bal oldalán (36) 1700 m-nél (37) A Libanon tetején a pihenőnél (38) A Viasz-utca végén, az 1200 m-es jelzés alatt, jobb oldalt (39) A Móreáról levezető lépcá aljánál (40) 900 m-nél, a 3. sz. híd Jósvafő felé eá odlalán és a tó vége között félúton (41) A Dancza-akna 40 m-re az (42) Az Acheron-kerülőből, Aggtelek felé eső bejáratától 33 m-re az Aggtelek felé eá (43) Az Acheron-kerülőből, bejáratától (44) A Fekete- és a Tigris-terem közötti táróból.

IRODALOM

[ll

BALOGH 183.

K.: Adatok

[2]

BALOGH 269-311.

K.:

[3]

Szilice

Pelúcardó

környékének

környékének

földtani

ismeretéhez.

viszonyai.

Szilice-fennsík

Tisia

4. k.

1940.

MÁFI ÉJ. 1941-4211.

1945.

pp.

MÁFI ÉJ.

tágabb értelemben 1939-40/11. 1948.

[4]

Adatok

Gömör-Tornnikarat

[s]

BALOGH 232-237.

[6] [7]

karszt déli szegélye. MÁFI ÉJ. 1944. 1952. pp. 51-53. tanulmányok Palóc (Plesivec) környékén (1942), továbbá Bódvaszilas és Jósvafő között 1953. pp. 61-67. (1943). MÁFI ÉJ. l943IIIl. BALOGH K.: Földtani triászban. MÁFI ÉJ. 1950. 1953. vizsgálatok az észak-borsodi

[8]

Adatok

a

K.: Az

vett

pp.

DNY-i

K.: A Gömör-tornai

BALOGH

K.: Földtani

földtani

ismereteihez.

917-926.

geológiájához. MÁFI ÉJ. 1948. észak-magyarországi triás rétegtana. Földi.

BALOGH

pp.

[2]

a

részének

151-

pp.

pp.

Közi.

107-116. 80.

k.

1950.

pp.

11-16.

BALOGH

K.: A

Bükk-hegység földtani

képződményei. MÁFI Évk.

48.

k. 2. f. 1964.

173

[10] [11]

BIDLÓ G-MAUCHA l. f. 1964.

L.: A

J.

[15] [17]

49.

kérdései.

1965.

2. f.

k.

Közl.

Földtani

91. k.

1961.

EDELENYI és

FOLK

R.:

gím

Bull.

FUX

V.:

JAKUCS

Practical

Kőzettani

1.

u.

Publishing Company,

kőzetek

képződése, vizsga.

187-208.

1974.

of limestones.

classification

Am.

Assoc.

Petroleum

Geolo-

1-38.

pp.

vizsgálatok Jósvafő

Vízföldtani

L.:

1959.

,,A karbonátos

vizsgálata.

Budapest,

petxographic

43.

Vol.

Elsevier

1967.

növeti

gazdasígí jelentősége".

Rocks.

Carbonate

1965.

York, zMéukövek

E.

vizsgálata. ÉKME Tud. Közi.

kaxsztüledékek

jósvafő környéki

CHILLINGAR-BlSSELL-FAIRBRIDGE:

lata

[15]

nevezéktanának

71-82.

pp.

Amsterdam-London-New

[14]

MÁFI Évk.

mezozoikum.

kőzeteink

44-64.

10. k.

[13]

észak-magyarországi

Az

Gy.: Üledékes

BÁRDOSSY pp.

[12]

K;

BALOGH

környékén.

vizsgálatoka

Gömöri

Tisia, 5. k. 1941.

karsztban.

Földtani

18-33.

pp.

Közl.

81. k. 1951.

pp.

464-467.

[18]

L.: Az Aggteleki barlangok JAKUCS és Barlangkutatás. 1960. l. k. 37-66.

[19]

JASKÓ S.:

A Jósva

patak felű

genetikája

tükrében.

komplex forrásvizsgálatok

a

völgyének geológiai leírása.

Földtani

Közi.

65.

k.

Kaxszt-

1935.

pp.

Közi.

1935.

291-300.

[20]

JASKÓ S.:

[21]

KOZAK

karszthidrológiája. Hidrológiai

M.:

Aggtelek környékének

vízbenetzési

lehetőségei.

Földtani

A.: Kőzetföldtani adalékok a Baradla-barlang lL-PUKÁNSZKY 1978. (TDK) KLTE Ásvány- és Földtani Tanszék, Debrecen.

PIROS irat

[23]

Baradla-batlang jósvafői szakauának

Közl.

106.

k.

1976.

52-68.

pp.

[22]

A

196-203.

pp.

SCHRÉTER

Aggtelek környékének

Z.:

földtani

viszonyai.

MÁFI ÉJ.

genetikáiához. 1925-28.

1935.

Kéz-

pp.

145-153.

[24]

SCHOLTZ 1973.

[25]

pp.

SZENTES Kara!

A szerzők

GY.:

Földtani,

és Barlang.

címe:

tektonücai

1965/11.

pp.

és

Észak-Magyarországon. MÁFI ÉJ.

genetikai vizsgálatok

71-78.

HAJNALKA, PUKÁNSZKY egyetemi hallgató Kossuth Lajos Tudományegyetem

PIROS

Debrecen

174

mészkőzátony

G.: Anizuui-wettersteini

1971.

99-115.

ANTAL

a

Baxadla-

és

a

Béke-barlangban.

A

NEHÉZIPARI

MÜSZAKI

EGYETEM

KÖZLEMÉNYEI

I.

sorozat

BÁNYÁSZAT 28.

KÖTET,

3-4.

FÜZET

ÉS BARLANGKUTATÓK ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ELŐADÁSAI KARSZTI.

MISKOIL,

1980.

TALÁLKOZÓJÁNAK

HU ISSN

A

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

FÜZETET

PETHŐ SZILVESZTER

DR.

tanszékvezető a

Bányamérnöki

a

Rendező

LÉNÁRT

egyetemi tanár, Kar Tudományos

Bizottság

Tanácsa

Diákköri

elnöke,

elnöke

LÁSZLÓ

egyetemi tanársegéd, a TDK Karszthidrológiai a

0324-6620

Szakcsoport tanárvezetője,

Bizottság titkára

Rendező

BIZOTTSÁG:

SZERKESZTŐ ZAMBÓ JÁNOS szerkesztő

felelős

BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS

Kiadja

Nehézipari Műszaki

a

Nyomdaszám:

Imre

rektorhelyettes

Üzeme

KSZ-80-4280-NME

Miskolc-Egyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTH-IIl.-3183Il976. Dr. Farkas József egyetemi Sajtó alá rendezte: szerkesztő:

Technikai

Megjelent Kézirat

az

NME

szedése:

Példányszám: Készült az

MSZ

PÁL, TARJÁN

Egyetem

Dr. Kozák

Kiadásért felelős: NME Sokszorosító

A.

IBM-72 5601-59

A sokszorosításért

Kovácsné

Közleményeí

1980.

okt.

Kismarton

tanár

Gabriella

Szerkesztőségének gondozásában

l.-1980.

nov.

1. Sokszorosítóba

leadva:

1980.

nov.

500

szedéssel, rotaprint lemezről és MSZ 5602-55. szabványok szerint felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető

composer

8

BIS ív terjedelemben

9.

IVÁN

TARTALOMJEGYZÉK

és

Karszt-

Barlangkutatók

I.

Simon

Lénárt

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

geológiai felépítése és genetikája Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásá-

a .

.

Hajnalka -Pukánszky

Lévay Tibor:

.

Fekete-barlang

Újabbadatok

László: ról

Piros

A Tekenősi

Ernő:

.

.

Találkozója

Diákköri

Országos Tudományos

Láng Sándor: Szakmai megnyitó Veres Lajos: A Király Lajos-barlang Virág Zoltán: lstván-Lápai-baxlang

Dr.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Kőzetföldtani

Antal:

Üregek térképezése Fénymetszéses eljárás .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

vizsgálatok .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

alkalmazása

.

.

.

barlangmérésben Pétery Kristóf: Axonometrikus barlangtérképek Dr. Nagy Sándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai Dobos

Sándor:

.

meretek László:

Somodi K ubassek

.

A

.

.

.

.

.

Tar

gyűjtőterületén

.

.

.

.

.

fotózás

barlangi

János_Dr.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

119 1 33 l 39

147

.

1 61

.

.

.

.

.

.

175 1 81

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

190

is193

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

199

Béke-barlang víz-

a .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pálvölgyi barlangban Kubassek János: Az észak-nyugati Gerecse baxlangiai János-Móga .

115

.

Károly: Geohidrológiai vizsgálatok .

.

Baradla-baxlangban

a .

.

.

11 1

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

205

217 231

241