Erdőkertes Község Helyi Fenntarthatósági Terv (Local Agenda 21) Alapelvei és Helyi Célkitűzései

Erdőkertes Község Helyi Fenntarthatósági Terv (Local Agenda 21) Alapelvei és Helyi Célkitűzései

2016. október

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4

2.

A település bemutatása................................................................................................................... 5 2.1. A település elhelyezkedése .......................................................................................................... 5 2.1.1. Fekvése ................................................................................................................................. 6 2.1.2. Domborzat ............................................................................................................................. 7 2.1.3. Földtan................................................................................................................................... 8 2.1.4. Talaj ..................................................................................................................................... 10 2.1.5. Éghajlat ................................................................................................................................ 11 2.1.6. Vízrajz ................................................................................................................................. 11 2.1.7. Felszín alatti vizek ................................................................................................................ 12 2.1.8. Felszíni vizek ........................................................................................................................ 13 2.1.9. Növényzet ............................................................................................................................ 14 2.2. Statisztikai adatok....................................................................................................................... 15 2.2.1. Területkimutatás ................................................................................................................. 15 2.2.2. A népességszám alakulása.................................................................................................. 17 2.2.3. Erdőkertes korcsoportok szerinti népességmegoszlása ...................................................... 18 2.2.4. Foglalkoztatottsági adatok .................................................................................................. 18 2.2.5. Elektronikus hírközlés .......................................................................................................... 19

3.

Helyi fenntarthatósági elvek meghatározása ................................................................................ 21

4.

Helyi fenntarthatósági értékrend és jövőkép ................................................................................ 25

5.

Helyi fenntarthatósági célrendszer ............................................................................................... 27 5.1. Erdőkertes fenntarthatósági céljai és prioritásai ....................................................................... 27

6.

Helyi stratégiák fenntarthatósági koherencia vizsgálata .............................................................. 31 6.1. A települési fenntarthatósági elvek és célok helyi stratégiai dokumentumokhoz való illeszkedésének vizsgálata ................................................................................................................. 31 6.2. Javaslat a stratégiák koherenciájának erősítésére ..................................................................... 31

7.

Helyi fenntarthatósági törekvések társadalmasítása .................................................................... 32 7.1. Helyzetértékelés ......................................................................................................................... 32 7.1.1. Az oktatás-nevelés helyzetének értékelése ........................................................................ 32 7.1.2. A lakosság által kitöltött kérdőívek értékelése ................................................................... 33 7.2. Helyzetértékelés összefoglalása (SWOT analízis) ....................................................................... 34

8.

A helyi fenntarthatósági törekvések nyomonkövetése................................................................. 38 2

8.1. Javaslat a település fenntarthatósági célkitűzéseinek monitoringozására indikátorok segítségével ....................................................................................................................................... 38 9.

Felhasznált irodalom ..................................................................................................................... 44

10.

Mellékletek ................................................................................................................................ 45

1.

melléklet: Oktatás-nevelés helyzetének felmérése .................................................................. 45

2.

melléklet: Település értékeinek lakossági megítélése .............................................................. 49

3

1. Bevezetés A fenntarthatóság (Sustainability) és a fenntartható fejlődés (Sustainable Development) központi fogalma kiadványunknak. E fogalom tizenöt évvel ezelőtt, 1987-ben a „Közös Jövőnk” (Our Common Future) ENSZ jelentés publikálásával kezdte el nemzetközi útját. A fenntartható fejlődés kérdésköre abból a felismerésből származik, hogy a világ népességének

robbanásszerű

növekedésével

a

jövő

generációknak

az

erőforrások

szűkösségével kell megbirkóznia. Bővebb megfogalmazásban: a társadalmi, természeti és gazdasági tőke kamatainak célszerű és kiegyensúlyozott használata az emberi közösség teljességének javára anélkül, hogy maga a természeti tőke károsodna. A „fenntartható fejlődés” jegyében szerveződött az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés ENSZ konferencia. Fő dokumentumának az Agenda 21 (Feladatok a XXI. századra) 28. fejezete foglalkozik a Local Agenda 21-el, vagyis a fenntarthatóság lokális programjával. Az Európai Unió ötödik környezetvédelmi akcióprogramja (1992 – 2000) a „Fenntarthatóság felé” címet viseli és a fenntartható fejlődés, mint alapkövetelmény az 1997-es EU csúcson Amszterdamban az integráció alapelvei közé is bekerült, sőt ennek szellemében módosították az 1958-as Római Szerződést is, amely az Európai Közösségek jogi alapját adja. A fenntarthatóság lokális programja társadalom-, és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a Local Agenda 21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában. A fenntartható fejlődés lokális programjának legelső és döntő lépése az, amikor a helyi közösség eljut a fenntartható fejlődés megvalósítása szükségességének felismeréséhez és komolyan elhatározza, hogy hozzáfog a megvalósításhoz. E nélkül készülhet jó és szép Local Agenda 21 program és dokumentum, de nem sok minden történik a valós előrelépésben.1

1

Útmutató a fenntartható fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21) elkészítéséhez (2002)

4

2. A település bemutatása 2.1. A település elhelyezkedése Erdőkertes község a Gödöllői–dombság észak-nyugati részén fekszik, Budapesttől 30 km távolságra. Megközelíthető vonattal (Bp. Nyugati Pu. – Veresegyház – Vác vonalon), autóbusszal Újpest – Városkapu autóbusz-pályaudvarról, közúton az M3–as gödöllői leágazásán keresztül Szadán át, vagy Újpestről a Fót – Veresegyház útvonalon (1. ábra). Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita.

1. ábra: Erdőkertes település. (Forrás: GoogleMaps)

A dombok között kisebb–nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 800–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres–tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa–ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amelyre a jelenlegi élőhely maradványokból lehet következtetni. 5

Geológiailag az erősen összetöredezett térség alapkőzete lösz volt, amelyre a változatos vastagságú homokréteg rakódott, alatta változó mélységben sok helyen pliocén kori agyagréteg húzódik, amely több helyen a felszínt is elborítja. Több helyen Pannon tengeri csigaházas üledék is előkerült. Éghajlatát még az alacsony domborzat is befolyásolja. Amíg a völgyei fagyzugosak, a délre néző domboldal többlet-napsugárzásban részesül. A csapadék éves átlaga alig haladja meg az 550 mm-t. Csapadékot rendszerint a nyugati szelek hoznak. Gyakori, hogy a csapadékzóna a völgyekben elhúzódik és szárazon hagyja a dombvonulatot. A változatos agyagréteg miatt a felszín alatti vízháztartás rendkívül eltérő. Száraz és talajvizes területek váltogatják egymást. Az utóbbin alakult ki a Reveteki láp. Természeti értékei sokszínűségét a homokpuszta gyepen fellelhető védett– és fokozottan védett növény– és állatállomány, illetve a Reveteki láp adja főként. A láp tőzegpáfrányosrostos tövű, sásos, rekettyés fűzlapját 2003-ban fedezték fel. A területre évszázadokon át erdő- és vadgazdálkodás volt a jellemző. A kevés szántó és rétgazdálkodást korlátozta az alacsony fekvésű területek láposodása. A korábbi cseres– tölgyeseket és nyírfásokat a település környezetében felváltotta a fenyves és elszórtan az akácos. A település belső területére jellemzőek a gyümölcsöskertek. 2.1.1. Fekvése

Erdőkertes település Közép Magyarországi régióban, Pest Megyében, a fővárostól északkeletre kb. 30 km-re, a Veresegyházi kistérségben helyezkedik el (2. ábra). Földrajzi koordinátái: északi szélesség: 47° 40′ 29.68″ , keleti hosszúság: 19° 18′ 56.99″ . Észak és északnyugati irányból Őrbottyán, délnyugat és dél felől Veresegyház, északkeleti és keleti irányból Vácegres község határolja.

6

2.ábra: Erdőkertes helyzete. 2.1.2. Domborzat

Erdőkertes község a Gödöllői dombság kistáj észak-nyugati részén fekszik (3. ábra). A kistáj 130 és 344 m közti tszf-i magasságú, É-on közepes (300 m-es tetőszintű), D-en alacsony (200 m átlag magasságú), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. Az átlagos relatív relief 60 m/km2. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktábla szerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombság. Erdőkertes településen északnyugat, dél-kelet irányban áthúzódó dombvonulat legmagasabb pontja a 274,6 m magas Gézahegy. A dombvonulat egyben a Duna-Tisza vízválasztó vonala. A dombság legmagasabb pontjához a 345 m magas Margita-kilátóhoz a községből jelzett turistaút vezet.

7

A Gödöllői dombság 1 = Csomád, 2 = Gödöllő, 3 = Erdőkertes, 4 =Gyömrő, 5 =Isaszeg. 6 =Kerepes (Kerepestarcsa). 7 = Maglód 8 = Mende, 9 = Mogyoród 10= Örszentmiklós (Őrbottyán) 11= Pécel 12= Szada 13= Úri 14= Valkó 15=Vácbottyán (Őrbottyán) 16=Vácegres, 17=Veresegyház

3.ábra: Domborzati viszonyok.

2.1.3. Földtan

Szerkezetföldtan: A harmincas évek óta ismert, hogy a Pesti-síkság ÉK-i, a Gödöllői-dombság É-i előterének, (az ún. Paleogén medencének) meghatározó geológiai szerkezeti formája a gyűrődés. ÉÉNy– DDK irányú fő tengelyek mentén meggyűrt rétegekben települve találhatók meg a jelenlegi üledékek. Ennek következtében Újpesttől ÉK felé haladva felváltva találunk fiatalabb és idősebb miocén és oligocén üledékeket a felszínen. A gyűrt szerkezetek kialakulását már az alaphegység harmadidőszaki morfológiája is részben determinálta, a fiatalabb szerkezetalakulás pedig az egész összletre kihatott. Az említett ÉÉNy–DDK-i iránynak megfelelő pásztákban helyezkednek el az alaphegység kiemelt rögei és mélyebb süllyedékei is a fúrások és a gravitációs, valamint szeizmikus mérések alapján. Gravitációs maximum jelentkezik Veresegyház – Szada – Gödöllő vonalán, valamint vele párhuzamosan Mogyoród – Kerepes – Pécel keleti oldalán és Aszód – Hévízgyörk irányában. A gravitációs maximumok a kiemelt alaphegység-rögök, illetve értelemszerűen a 8

felboltozódott (antiklinális-helyzetű) oligocén rétegek helyét jelzik. Az antiklinális-vonulatok között szinklinálisok (réteg-teknők) alkotnak mélyebb medencéket. A szinklinálisszerkezetekben a felszínen a fiatalabb üledékek is megmaradtak, míg az antiklinálisokban ezek a fiatalabb üledékek lepusztultak, így az idősebb rétegek jelennek meg a felszínen. A fő gyűrődési tengelyeket nagyszámú törés és vetődés is tagolja. A töréses szerkezetek részben a gyűrődéssel közel párhuzamos vetőszerkezetek, részben pedig haránt irányú (DNy-ÉK-i csapású) törések. A gyűrt szerkezetek képződése részben már az oligocén időszakban, az üledékképződéssel egyidejűleg megkezdődött. A paleogén végi és neogén időszaki szerkezetképző mozgások hatására ezek tovább fejlődtek, illetve - a plasztikus alakváltozások kimerülése után - a szárnyaikon törések (pikkelyes feltolódások és vetődések) keletkeztek, végül a pliocén időszakban az egyes redő és rög-vonulatok kisebb különálló rögökre tagolódtak. Felépítő kőzetek: A terület felszíni földtani térképén (4. ábra) látható, hogy a patakvölgyeket jelenkori iszapos ártéri üledékek, a domboldalak legnagyobb részét pedig jégkorszaki homok, futóhomok borítja. A fiatal fedőüledékek vastagsága a területen többnyire nem túl nagy, legfeljebb 4-5 méter. A fedőüledékek alól így számos területen kibukkannak a pannon, miocén és oligocén időszakokban lerakódott, kötöttebb szerkezetű harmadkori üledékek. A környék harmadkor előtti medencealjzata a Dunántúli-középhegység mezozóos képződményeinek mélybe süllyedt folytatása. A térségben a késő-paleogén üledékképződés többé-kevésbé folyamatos volt: A legfelső-eocént és a legalsó oligocént a Budai Márga képviseli. Erre az alsó-oligocénben Tardi Agyag, majd pedig a több száz m-es vastagságú jellegzetes Kiscelli Agyag Formáció következik. A felső-oligocénben pedig a Törökbálinti Homokkő, Szécsényi Slír rakódott le. Az oligocén képződmények a környéken már felszíni kibúvásokban is észlelhetők. A mintegy 22 millió éve kezdődött alsó-miocén kori üledéksor, az ún. Budafoki Formáció helyenként szintén megtalálható a felszínen, ezeket a rétegeket agyag, homokos agyag, agyagos homok, és márgás konglomerátum váltakozása alkotja Az oligocén és miocén képződményekre diszkordánsan települő pliocén-pannon időszaki, 5 millió évesnél fiatalabb üledékek a területnek az Alföldhöz közelebb eső, keleti felén jelennek meg, vastagságuk a medence belseje felé haladva növekedik. Erdőkertes területén a pannon rétegsor elsősorban agyagos összetételű, ezt az agyagot már 1906-1908 elkezdték bányászni, mikor Róheim Samu budapesti nagytőkés megalapította a téglagyárat.

9

Az idősebb kőzetekre a felszínen negyedkori (újpleisztocén és holocén) szélhordta (eolikus) és folyóvízi (fluviatilis) törmelékes üledékek települnek rá: lösz, lejtőtörmelékek, alluviális patakhordalékok, illetve antropogén feltöltés.

4.ábra: Erdőkertest felépítő kőzetek.

2.1.4. Talaj

A DK-i irányban hosszan elnyúló Gödöllői dombságban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96%-át borítják. A barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdálkodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt termékenységük is kedvezőtlenebb, mint a löszön kialakult barnaföldeké. Míg a barnaföldek mintegy fele erdőterület, addig a kizárólag löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású csernozjom barna erdőtalajok 82 %ban szántóként hasznosulnak. Termékenységük a löszön képződött barnaföldekével azonos kategóriába esik, sőt a nagyobb humusztartalmú változatok esetében annál kedvezőbb. A patakvölgyekben homokon, löszös üledéken réti talajok alakultak ki. Vízgazdálkodásuk a könnyű mechanikai összetétel miatti gyenge víztartó képesség következtében kedvezőtlen, 10

amelyet 2-3%-os szervesanyag-tartalmuk javít. Termékenységük a löszön kialakult barnaföldekénél gyengébb; 60%-ban szántóként hasznosulnak Erdőkertes területén a talaj termőképessége változó, homoktalaj és vékony rétegű barna erőtalaj, az alacsonyabb területeken réti talaj jellemző. A talajok túlnyomórészt magas mésztartalmúak, ezért a terméshozamok szerényebbek, és a termeszthető növények száma is behatárolt. A déli fekvésű domboldalon a 70-es években állami gazdaság működött, gyümölcsöket, de főképp almát termesztettek. A később gazdaságtalannak bizonyuló ágazatot megszüntették, a gyümölcsfák nagy részét kivágták, kisebbik hányada magántulajdonba került. Ezzel együtt a mezőgazdaság csekély szerepet tölt be a község életében. A község területén a rendkívül nagy arányú beépítettség, a mezőgazdaság alárendelt szerepe miatt a talajtani adottságok kisebb jelentőséggel bírnak. Az település határában található csekély kiterjedésű erdőterületek talaja barna erdőtalaj, valamint fontos megemlíteni a honvédségi területen található homokos talajú területet, ami értékes homokpusztai társulásnak ad otthont. 2.1.5. Éghajlat

A gödöllői dombság 200 m-nél magasabban fekvő területei és az É-i része mérsékelten hűvösmérsékelten száraz. Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. Az évi napfénytartam 1950 óra körül van. A nyári negyedév napsütéses óráinak száma átlagosan 780, a téli évnegyedé 180 óra. Az évi középhőmérséklet a dombság É-i részein 9,5-9,7 °C. A vegetációs időszakban 16,316,7 oC az átlaghőmérséklet. Ápr. 10-12 között 10 °C fölé emelkedik a napi közép, és csak okt. 15-17 körül süllyed ismét 10 oC alá, vagyis mintegy 188 napon keresztül várhatók 10 °C fölötti középhőmérsékletek. A fagymentes időszak 185 nap. A domborzatnak megfelelően a terület változatos mikroklímájú, míg a völgyek fagyzugosak, a délre néző domboldal többletnapsugárzásban részesül. A nyári legmelegebb maximumok és a leghidegebb téli minimumok sokévi átlaga 33,0-34,0 °C és -16,0 °C. Az uralkodó szélirány (egyben a legerősebb is) az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s körül van, de a kiemelkedő pontokon ennél valamivel erősebb, 3,5 m/s körüli. 2.1.6. Vízrajz

A Gödöllői dombság kistáj a Duna bal parti vízfolyások (Gombás–, Sződ–Rákos-, Mogyoródi–, Szilas–, Rákos–patak), a Galga jobb oldali (Némedi–, és Egres–patak), valamint a Felső–Tápió forrásvidéke vízgyűjtőjére terjed ki. Száraz terület. 11

Erdőkertes területén felszíni vízfolyás nem található. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a nagy vastagságú, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A változatos agyagréteg miatt a felszín alatti vízháztartás rendkívül eltérő. Száraz és talajvizes területek váltogatják egymást A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres–patak). A Gödöllői dombságban a talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A dombságok mélyen fekvő talajvize már a rétegvízhez számítható. A talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem koncentrálódott. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Vízhozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasok. Antropogén hatásra, az agyagbányászat során alakult ki Erdőkertes területén a bányató (5. ábra). Egy hektár alapterületű, legnagyobb mélysége 14,6 méter. Két saját forrása van, így télen sem fagy be.

Tóban fellelhető halfauna: a ponty, amúr, pisztráng, csuka, kecsege, márna, dévér, jász- és egyéb keszegek, de két különlegessége is van, a pisztráng és feketesügér.

5.ábra: Erdőkertesi horgásztó. 2.1.7. Felszín alatti vizek

A talajvíz a Gödöllői-dombság kistáj területén csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A dombságok mélyen fekvő talajvize már a rétegvízhez számítható. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély, de mégis kitesz 100 l/s-ot. Egységesen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem koncentrálódott. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Vízhozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasok. A készletkihasználás meghaladja a 80%-ot. 12

A talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztető potenciális szennyezőforrás a talajba elszivárogtatott tisztítatlan kommunális szennyvizek. A szennyvízcsatorna hálózat még csak részben kiépített, valamint a már meglévő vezetékek vonatkozásában a rákötési arány 66%, így a keletkező szennyvizeknek csak egy része jut a veresegyházi tisztítótelepre. A lakóterületen elszikkadó szennyvíz mennyiségére vonatkozóan nincsenek adatok, de ténye feltételezhető. A településen nincs jelentősebb illegális hulladéklerakás, veszélyforrást az ellenőrizetlen szennyvízleürítés jelenthet. A település vezetékes vízzel a regionális rendszerről megfelelő módon ellátott. A kiépített közműves vízellátás miatt egyre növekvő vízfogyasztás a talaj- és vízvédelem érdekében sürgős feladattá teszi a szennyvízelvezetés, tisztítás és bővítését. Erdőkertes a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és a 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján „érzékeny” terület. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet melléklet B) része alapján Erdőkertes nitrátérzékeny terület. A felszíni és felszín alatti vizek védelme, a terület érzékenysége megkívánja, hogy a település területén csak olyan tevékenység, területhasználat történjen, ami a felszíni és felszín alatti vizek állapotát – mennyiségét, minőségét, vízháztartását – kedvezőtlenül nem befolyásolja. A település még meglévő mezőgazdasági területein a nagyüzemi jellegű, intenzív művelés ma már nem jellemző. A kiskertes területeken az ellenőrizetlen vegyszerhasználat és az erózió kártételei feltételezhetőek. A település felszín alatti vizeinek szennyeződése az emberi tevékenységből származó szennyezésekből származhat. Lokális talajvízszennyezések keletkezhetnek az illegális hulladék lerakás, folyékony hulladékürítés illetve néhány terület csatornázatlansága miatt. Ezen szennyeződések mindegyike elsősorban szerves eredetű szennyezést okoz, mely szennyezések idővel lebomlanak és átalakulnak, így viszonylag kisebb károkat okoznak a felszín alatti vizekben. 2.1.8. Felszíni vizek

Erdőkertesen vízfolyás nem található, a község nyugati részén fekvő mezőgazdasági területen futó árkokban csak ideiglenesek a vízfolyások, amelyek alkalomszerűen az összefolyó csapadékvizeket vezetik el. A téglagyár működésének idején kialakult bánya-tó ma 13

horgásztóként funkcionál. A település északi vízgyűjtője a Vácegresen eredő Egres patak. A patakvölgy irányában lemélyült területek időszakos vízállású nádasok, rétek. Rendezetlen felszíni vízelvezetésű, mélyfekvésű területek találhatók a település határában a veresegyházi úttól nyugatra. A felszínen elfolyó vizek Veresegyház irányába, a Sződrákosi–patakban gyűlnek össze. 2.1.9. Növényzet

A terület a Neogradense flórajárásba tartozik. A Gödöllői dombság kistáj eredeti természetes potenciális erdőtársulásai a molyhos és cseres tölgyesek (Quercetum pubescenti-cerris), a molyhos kocsánytalan tölgyesek (Quercetum pubescenti-petraeae), a pusztai, valamint a gyöngyvirágos tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris; Convallario-Querceturn roboris). A nyílt társulások között jellemzőbb a homokpusztai gyepek (Festucetum vaginatae danubiale) és a zárt homokpuszta-rétek (Astragalo-Festucetum sulcatae danubiale) előfordulása. Erdőkertes területén Róheim Samu és családja 1904-ben a váci "Migazzi Kardinálistól" 1135 holdnyi birtokrészt vásárolt négyszögölenként 20 fillérért. Rövidesen az itt talált őshonos tölgyesek nagyobb részét kiirtotta, helyébe 360 holdnyi területen szőlőt telepített. Jelenleg Erdőkertes község területének több mint 80%-a beépített belterület. Jelenleg a településen 16 ha erdőterület található, ezek azonban már nem elsősorban az őshonos fajokból állnak, sok közöttük a telepített fenyő és némi akác. A település közigazgatási területének keleti határán, a honvédségi területen a természetes élőhelyet kevésbé bolygatta meg az emberi tevékenység, mint a település nagy részén. A település ezen része jelenleg az országos ökológiai hálózat része, a legkeletibb csücske a közigazgatási területnek érinti a Natura2000 hálózatot is. Itt természet- és tájképvédelmi szempontból értékes, lankás homokpusztai gyep terül el. A homoki gyepek növényzetében jelentős a pannoniai endemizmusok száma. A fajai között sok az egyéves, a hagymás-gumós, de sok a félcserjés növény is. Ennek – a térségben egyébként egyre fogyatkozó – élőhely-típusnak a kiemelkedő értéket jelzi, hogy itt él a bennszülött, európai jelentősegű, fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium), jellemző fajai még a magyar csenkesz (Festuca vaginata), báránypirosító (Alkanna tinctoria), homokviola (Syrenia cana), homoki pimpó (Potentilla arenaria), kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus), valamint ezen kívül meg számos védett növényfaj. A mélyebben fekvő területeken, völgyekben, ahol a vízzáró agyagréteg a felszín közelében helyezkedik el lápok alakultak ki. Így jött létre Erdőkertes másik természeti értéke a 14

Reveteki-láp, amelynek nagyobb része Veresegyház város területén helyezkedik el. A Reveteki-láp országos jelentőségű „ex lege” védett természeti terület. Az 1996. évi Természetvédelmi törvény szerint „ex lege” védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tava, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. „Ex lege” védettséget élveznek még a barlangok, amelyek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A Reveteki-láp védett természeti terület, amely természetvédelmi területnek minősül. Kiemelkedően fontos védett lápi növényei a Rostostövűsás (Carex appropinqtata), valamint a Tőzegpáfrány (Thelipteris palustris). Megtalálhatóak még egyéb védett nővények is a területen, pl. a Hússzínű ujjaskosbor - (Dactylorhiza incarnata) és a Buglyos szegfű (Dianthus superbus) is.

2.2. Statisztikai adatok 2.2.1. Területkimutatás

Erdőkertes település teljes közigazgatási területe 5,75 km2 = 575 hektár (1000 katasztrális hold). 1.táblázat: Erdőkertes közigazgatási adatai. KSH-kód:

13480

Jogállás:

Község

Régió:

Közép-Magyarország

Megye:

Pest

Kistérség neve (kódja):

Veresegyházi (4315)

Kistérség székhelye:

Veresegyház

Úthálózata: 63 km, amelyből szilárd útburkolat kb. 30% Közművesítése (villany, vezetékes víz) 99%-os Csatornahálózat 2016-ra 100%-os település-hálózat vezetékes gáz aránya: 100% 15

A település igazgatási területe 2015-ben a TAKARNET szerint 575,3846 ha, amelyből a hivatalos földhasználati nyilvántartás szerint 368,5177 ha belterület, a fennmaradó 206,8669 ha pedig külterület volt. A település területe jelenleg földhasználati nyilvántartás szempontjából kül– és belterületre, terület-felhasználási szempontból pedig beépített és be nem épített területekre tagolódik. A település igazgatási területe tervezett állapotban nem változik. Tervezett állapotban a belterület (HÉSZ (2016) jelenlegi 549,6 ha + tervezett 25,8 ha = összesen) 575,5 ha, a külterület pedig 40,6 ha lesz. A település területe tervezett állapotban a tervlap jelölésével összhangban

földhasználati

nyilvántartás

szempontjából

kül–

és

belterületre,

területfelhasználási szempontból pedig a korábbi leírásoknak megfelelő beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A település területi mérlegét az alábbi táblázat mutatja be: 2.táblázat: Erdőkertes területi mérlege. (Forrás: HÉSZ 2016)

A 3. táblázat a település beépítésre szánt területeinek felső határát mutatja be. 3.táblázat: Beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa. Területfelhasználási egység neve

Legnagyobb beépítési sűrűség

Kertvárosias lakóterület

0,6

Településközpont terület

1,8 16

Intézményi terület

2

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

2

Ipari gazdasági terület

1,3

Különleges temető terület –beépítésre szánt–

0,2

Különleges sportterület

1,2

Különleges rekreációs terület

0,3

Különleges közműterület

0,2

2.2.2. A népességszám alakulása

A település népességszáma a XX. század elejétől napjainkig folyamatosan növekedett. A növekedés üteme a rendszerváltás előtti évtizedben enyhén lassult, azóta viszont minden korábbinál nagyobb mértékű. A 2014-es ismert utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 7.884 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei (28,18%) átlagos népességnövekedés helyett a településen lényegesen nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható (98,3%). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy az erős bevándorlás a meghatározó, míg a természetes szaporodás értéke alacsony. A

települési

népesség

jellemzőinek

(népességszám,

korösszetétel,

iskolázottság,

foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, illetve értékelése során a HÉSZ 2016-os helyi statisztikai adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. 4.táblázat: Lakónépesség számának alakulása helyi adatok alapján. Lakónépesség számának alakulása (2011-2015) között 2011 2012 2013 2014 Évszám 7749 7829 7878 7884 Lakónépesség (fő)

2015 7985

Az Erdőkertesi Polgármesteri Hivatal által vezetett statisztikák alapján 2011-ben 7749 fő, majd 2015-re 7985 főt számlált a Hivatal (4. táblázat).

17

5.táblázat: Erdőkertes népességének nemek szerint megoszlása. (Forrás: helyi adatok) Lakónépesség nemek szerinti megoszlása (fő) Évszám 2011 2012 2013 2014 2015

összesen 7749 7829 7878 7884 7985

férfi 3817 3871 3885 3894 3953

nő 3932 3952 3993 3990 4032

Az 5. táblázat a lakónépesség nemek szerinti megoszlását mutatja be a HÉSZ 2016-os statisztika alapján.

2.2.3. Erdőkertes korcsoportok szerinti népességmegoszlása

A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint meglehetősen vegyes volt 2011-ben. Azaz a korábbi évtizedek jelentős mértékű bevándorlása élesen kirajzolódik a 30-44 éves korosztályok kiugró számában. És feltehetőleg ennek következményeként megfigyelhető a 15 év alatti korosztályban is egy fokozatos növekedés. Az idősebb korosztályok településen belüli arányát magyarázhatja, hogy a jelenlegi lakónépesség több mint fele az elmúlt 30-40 évben költözött a településre. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása messze nem egyenletes (helyenként nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. 2.2.4. Foglalkoztatottsági adatok 6.táblázat: Erdőkertes népességének gazdasági aktivitása. (Forrás: KSH 2011.)

Erdőkertes népességének gazdasági aktivitását figyelembe véve a KSH statisztika alapján 2011-ben a lakosság legmagasabb megoszlási érték 39,54% foglalkoztatottnak, míg a legalacsonyabb megoszlási érték 6,50% munkanélkülinek bizonyult (6. táblázat). 18

7.táblázat: Munkanélküli és jövedelempótló támogatásban részesültek. Évszám

A munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesültek száma 2010-2015 között (helyi adat)

2010

66

2011

106

2012

138

2013

131

2014

115

2015

108

A helyi adatok kimutatják, hogy Erdőkertes községben évről-évre folyamatosan nő a munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesültek szám (7. táblázat).

2.2.5. Elektronikus hírközlés 2.2.5.1. Vezetékes hírközlés

A település távközlési hálózatának üzemeltetője az Invitel. Erdőkertes a Budapesti szekunder központhoz tartozik a Váci 38-as számú primer központon keresztül. Erdőkertest Váccal Veresegyházon keresztül optikai kábel köti össze, biztosítva a kedvező vonalas távbeszélő ellátottságot. Jelenleg 1394 egyéni lakásfővonal üzemel, de ez a jelenlegi lakásállomány figyelembe vételével csak 49,1 %-os ellátottságot jelent. Azonban ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az ellátottság korábban jelentősebb volt (2000-ben 81,4 %), jelenleg, a mobiltelefon használatának elterjedésének hatására a vezetékes távközlési igények száma csökkent. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 2000-ben 10 db, mára csak 7 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően a villamos légvezetékek oszlopaira szerelten épült. Az ágazati nyilvántartás szerint a településen 50 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást 2001-ben építették ki. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 7 vezetékes

műsorelosztó

szolgáltatót

tart

nyilván,

mint

szolgáltatásra

jogosultat. 19

Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. 2.2.5.2. Vezeték nélküli hírközlés

A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 7 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják.

20

3. Helyi fenntarthatósági elvek meghatározása A helyi fenntarthatósági elvek meghatározásának legfontosabb feltételei (Fenntartható Fejlődés Bizottság, 2002)2 az alábbiak:  A folytonos szociális jólét megvalósulása;  Az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása;  A holisztikus gondolkodásmód, az ágazatok közötti integráció;  Az erőforrások fenntartható, eltartóképesség szerinti használata;  A környezetminőség biztosítása. A Brundtland Bizottság 1987-ben adta ki a Közös Jövőnk (Our Common Future) c. jelentését. A jelentésben a fenntartható fejlődés fogalmának tisztázását követően, az elérési útvonalhoz szükséges lépésekkel (alapelvekkel) foglalkoztak, amelyeket az alábbiakban felsoroltunk:  

Az életközösségek tisztelete és védelme. Olyan értékrend kialakítása szükséges, mely a természet és az emberek tiszteletén alapul. Az emberiség más fajoktól függ, így még inkább biztosítanunk kell más közösségek védelmét, megőrzését.



Az emberi élet minőségének javítása. Az életminőség javítása legyen a gazdasági fejlődés fő célkitűzése, mely egyetemes társadalmi érdek, akárcsak a kultúra, oktatás, politikai szabadságjogok, melyek szintén részét képezik a megfelelő életminőségnek. Ez leginkább a szegény országokban a legsürgetőbb feladat.



A Föld vitalitásának és diverzitásának megőrzése. Fontos célkitűzés a biológiai sokféleség megőrzése, az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, hiszen éppen ezektől függ az emberi társadalom fennmaradása.



A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása. A nem megújuló erőforrások nem hasznosíthatók fenntartható módon, így felhasználásukat a lehető legkisebbre kell csökkenteni és az anyag- és energiatakarékosságot, az újrahasznosítást stb. előtérbe helyező kezdeményezéseket kell sürgetni.



A Föld eltartóképességének határait nem túllépő növekedés. A növekedésnek egyértelműen a természeti környezethez, vagyis a bioszféra regenerálódó képességéhez és asszimilációs kapacitásához kell alkalmazkodni a fenntartható jövő megvalósítása

2

Fenntartható Fejlődés Bizottság, 2002

21

érdekében. Fontos szerepe lehet a populációk alakulásának, az erőforrások védelmének és a pazarlás elkerülésének egyaránt. 

Az egyéni magatartás és szokások megváltoztatása. Nem csak össztársadalmi, hanem egyéni szinten is változások szükségesek a fenntarthatóság gondolatiságának megfelelően. Kerüljön előtérbe a környezeti nevelés és oktatás szerepe.



A közösségek feljogosítása arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak. A helyi közösségek és csoportok együttműködve és együttgondolkodva sokat tehetnek a fenntartható fejlődés felé történő elmozdulás érdekében. Természetesen ehhez megfelelő információ, tudás és szakértelem is szükséges.



Nemzeti együttműködés kialakítása a fejlesztés és védelem integrálására. Fontos a nemzeti társadalmi együttműködést kialakítása a fenntarthatósági stratégiák kidolgozása érdekében. Mindehhez környezetvédelmi jogrendszer és környezetpolitikai eszköztár is szükségeltetik. A környezetvédelmi szabályozásban célszerű teret engedni a gazdasági ösztönzők alkalmazásának.



Globális megegyezés kikényszerítése. A világméretű fenntarthatóság biztosítása is fontos, hiszen az országok együttműködése alapvető feltétele a közös célok elérésének és a globális igazságosság érvényesülésének. Gondoljunk csak a közös természeti erőforrások használatára.

Az ENSZ, valamint az Európai Unió számos dokumentumban foglalkozik a fenntartható fejlődés alapelveivel. Az Európai Unió által megalkotott, fenntarthatóság irányelvét a hazai körülményeknek, sajátosságoknak megfelelően a helyi fenntarthatósági tervek készítése során is alkalmazzuk. A 2007-ben készült Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia3 az alábbi fenntarthatósági alapelveket emeli ki (8. táblázat): 8.táblázat: Hazánk fenntartható fejlődésének alapelvei. (Forrás: NFFS (2007))

Fenntartható

Magyarázata

fejlődés alapelvei A holisztikus megközelítés elve

3

A dolgokat egymással összefüggésben szükséges vizsgálni, mivel a rendszerek szoros összefüggésben, kölcsönhatásban állnak egymással. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okozhat esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adható

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007)

22

A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve

Társadalmi igazságosság elve

Tartamosság elve

Integráció elve

Helyi erőforrások hasznosításának elve

Társadalmi részvétel elve

Társadalmi felelősségvállalás elve

Elővigyázatosság és megelőzés elve

válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék sajt szükségleteiket. El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelme kiemelten fontos. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell benni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. A helyi sajátosságok, azok sokszínűsége megőrzendő. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közélethez, a döntéshozatali folyamatokhoz, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és közszféra közötti együttműködést. Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a tejes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a 23

A szennyező fizet elve

környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, - s ahol lehetséges – mérsékelni kell a természeti rendszereket és az egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. Az áraknak tükröznie kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.

24

4. Helyi fenntarthatósági értékrend és jövőkép Erdőkertes település fenntarthatósági értékrendje és jövőképének feltérképezéséhez a lakosság különböző

generációinak,

illetve

csoportjainak

véleményeiknek

és

javaslatainak

figyelembevételével vételével történt. A helyi fenntarthatósági törekvések társadalmasításával kapcsolatban a 7. fejezetben kerül sor a kapcsolódó javaslatok bemutatására. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)4 négy nemzeti erőforrást különböztet meg:    

emberi erőforrások társadalmi erőforrások gazdasági erőforrások társadalmi erőforrások

A helyi fenntarthatósági átmenet gyakorlati megvalósítása felé tett lépések alapjait jelenti a fenntarthatósági értékrend, mely esetében célszerű szem előtt tartani az NFFS-által javasolt négy erőforrást. Erdőkertes Község fenntarthatósági értékrendjét célszerű erre a négy nemzeti erőforrásra alapozni és a fejlesztési célok értékelését a négy erőforrás mentén elvégezni. A humán erőforrások esetében a kitűzött célok megvalósításához Erdőkertesnek szüksége van a megfelelő létszámban és megfelelő egészségi állapotban lévő emberekre, tudásukra és képességeikre egyaránt. A társadalmi erőforrásokat az erkölcsi normák, az egyének közötti bizalom, intézmények jellemzői, személyes felelősségvállalás, normakövetés, valamint a kulturális tevékenységek alkotják, formálják5. Ezt az erőforrást a történelemi események és kulturális örökségek csiszolták, formálták jelen arculatára. Napjainkban szintén fontos szerepet tölt be a kulturális örökségek, valamint a helyi hagyományok ápolása, hiszen a közös örökség kohéziós erőt teremt az adott közösségben és elősegíti az együttműködések kialakulását és hatékony működését. A gazdasági erőforrások megőrzéséhez és fejlesztéséhez Erdőkertes részére kiemelt fontosságúak a helyi vállalkozók, illetve helyi vállalkozásaik. Gazdasági tevékenységeikkel innovatív megoldásokkal állhatnak elő, amelyek az egész közösség javát szolgálhatják a jövőben. Továbbá szintén tőlük függ a másik három: humán, társadalmi- és természet által teremtett fizikai erőforrások jelentős részének hasznosítása.

4 5

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)

25

A természeti erőforrások megfelelő mennyiségben és minőségben kell, hogy rendelkezésre álljanak, annak ellenére, hogy a nem megújuló erőforrások gyorsabb ütemben fogynak, mint ahogy idejük lenne újratermelődni. Az emberiség által kitermelhető természeti erőforrások szoros összefüggésben állnak más jelentős globális, regionális vagy éppen lokális problémával, mint például az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság témaköre. Hosszú távú megőrzésük a jövő generációk számára a közjót, a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását eredményezheti.6 Erdőkertes fenntarthatósági jövőképével is összhangban lévő fejlesztési célok és prioritások a község fenntarthatósági értékrendjét képező négy erőforrásba történő befektetésként értelmezhetők, melyek hosszú távon szolgálják a helyi közösség érdekeit a fenntarthatóság társadalmi, környezeti és gazdasági dimenziójában egyaránt. A település fenntarthatósági értékrendjében és jövőképében egyaránt fontos szerepet töltenek be a helyi sajátosságok, mint például a helyi kulturális programok, a hagyományok megőrzése és tisztelete, a szerencsés földrajzi fekvése és az ebből származó természeti kincsei (pl.: gyümölcsök, zöldségek és egyéb termések), a főváros közelsége, az agglomerációs sajátosságok stb. Erdőkertes fenntarthatósági jövőképe szerint, egy olyan élhető községgé fog fejlődni/alakulni, amely képes rugalmasan reagálni a – természeti, társadalmi és gazdasági – változásokra egyaránt. Kellő figyelmet fordít a jövőben várható katasztrófák stb. megelőzésre és az ebből következő esetleges károk minimalizálására, valamint több vállalkozás bevonzását kívánja elérni, ezáltal elősegítve a település gazdasági növekedését, szellemi- és innovatív termék létrejöttét és további munkahelyek létrehozását a négy nemzeti erőforrásra alapozó helyi fenntarthatósági terv hosszú távú megvalósítása révén.

6

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács [2013]: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024, A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója. 18/2013. (III. 28.) OGY határozat

26

5. Helyi fenntarthatósági célrendszer 5.1. Erdőkertes fenntarthatósági céljai és prioritásai Erdőkertes célja a Local Agenda 21 program megalapozásával a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő célrendszer és a célok megvalósítását segítő eszközök, módszerek meghatározása. A helyi fenntarthatósági célrendszer megfogalmazásához érdemes az korábbiakban Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) négy nemzeti erőforrásához kapcsolódó célokra alapozni a tekintetben, hogy azok mennyiben relevánsak, miként kapcsolódnak a helyi fejlesztési elképzelésekhez Erdőkertes esetében, illetve a közös cél elérésében érintettek mennyiben tartják fontosnak azokat a település fenntarthatósági jövőkép megvalósítása felé történő elmozdulás érdekében: Humán erőforrások  Demográfiai folyamatok (születések számának növelése, népességfogyás lelassítása, elvándorlás lefékezése)  népességszám stabilizálása  Egészségtudatos szemléletformálás  Versenyképes munkabérek biztosítása  Tudás (oktatás-nevelés-képzés fejlesztése)  Társadalmi kohézió  Fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) ismeretek átadása Társadalmi erőforrások  Bizalom infrastruktúrájának erősítése (korrupció elleni fellépés, közbiztonság erősítése, a helyi lakosság településsel kapcsolatos problémáinak lehetőség szerinti megoldása)  Társadalmi összefogás fejlesztése  Munka társadalmi körülményei (foglalkoztatottak számának növelése helyi szinten, munkahelyi körülmények javítása)  Hagyományok megőrzése és tovább adása a jövő generációk részére  Egyenlőtlenségek csökkentése  Erkölcsi normák és attitűdök erősítése  Családi értékek erősítése  Fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása

27

Gazdasági (fizikai) erőforrások       

Vállalkozói tőke, innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése Helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése Környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedésének ösztönzése Költségvetési politika Falusi turizmus, borturizmus, vadászturizmus fejlesztése Életpálya-finanszírozás  erőforrások igazságos elosztása Aszfalt utak növelése

Természet erőforrások  Biológiai sokféleség megóvása  Település illetékességi területén keletkezett illegális hulladéktelepek felszámolása  Környezeti terhelések és kockázati tényezők csökkentése – egészséget veszélyeztető kibocsátások korlátozása  Megújuló természeti erőforrások megőrzése  Nem megújuló energiaforrásokkal való, fenntartható gazdálkodás  Rendezett zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása Erdőkertes céljainak definiálása során a Local Agenda 21 program területei szerint is célszerű megvizsgálni a község lehetőségeit, tervezett fejlesztéseit az egyes területeken. Az Local Agenda 21 típusú helyi fenntarthatósági terv jellemzően az alábbi fejlesztendő területekre fókuszál: Természetvédelem Környezet védelme Természeti- és kulturális értékek megőrzése és megismertetése A fenntarthatóságra való nevelés, oktatási intézményeken keresztül Fenntartható földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása Környezetbarát közlekedési rendszerek kialakítása (tömegközlekedők arányának növelése, kerékpáros úthálózat fejlesztése és kerékpártárolók kialakítása stb.) Energiafelhasználás optimalizálása (energiahasználat és környezetterhelés csökkentése, megújuló energiaforrások jobb kihasználása, valamint energiatakarékos termékek támogatása) Foglalkoztatottak számának növelése helyi szinten Kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordítása Lakosság életminőségének javítása (egészségügy) Turizmus (ökoturizmus, lovasturizmus, vadászat stb.) fejlesztése Település illetékességi területén keletkezett illegális hulladéktelepek felszámolása Helyi vállalkozások, kkv-k pártfogolása 28

Erdőkertes helyi fenntarthatósági tervének elkészítésével a település a helyi stratégiai dokumentumokkal összhangban álló és a fenntarthatósági értékrendnek, kritériumoknak és jövőképnek egyaránt megfelelő célrendszer lehatárolására képes, melyben a társadalmi, gazdasági és környezeti aspektusok egyenértékűen jelennek meg. A község céljainak meghatározását követően a legfontosabb szempont, hogy a kitűzött, elérendő célokat a jövőképpel összhangban kell megvalósítani. A rövid távú célok megvalósítása szolgáljon a középtávú célok elérésének alapjaként, valamint tegye lehetővé a középtávú célok elérését. Az Local Agenda 21 elkészítése során egyértelműen a fókuszban áll a helyzetfelmérés, ill. állapotfelmérés, továbbá az ezek során összegyűjtött, rendelkezésre álló információk értékelése. Ez az értékelés szolgálhat a helyi fenntarthatósági stratégia alapjául. Erdőkertes SWOT analízisei (7. fejezet), illetve a Local Agenda 21 program elkészítéséhez bevont helyi érintettek által kidolgozott problémafa felvázolása, valamint a kitűzött rövid- és középtávú célok a későbbi célfa elkészítésének alapjául szolgálhat. Stratégia cél lehet például: a helyi foglalkoztatottak számának növelése, melyhez középtávú célként több vállalkozó idevonzása és helyben tartása szolgálhat. Hosszú távú célként kapcsolódhat a megélhetés elősegítése. Nem célszerű háromnál több stratégiai célt kitűzni. Minden stratégiai célon belül kitűzendő specifikus rövid- és középtávú célok kitűzése, melyek hozzájárulnak a hatékony helyi akcióterv kidolgozásához és a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő allokációjához egyaránt. Mindezeken túlmenően a célok kidolgozása elősegíti a nyomon követés és az értékelés indikátorainak meghatározását is. Fontos szempont lenne a helyi fenntarthatósági stratégia kidolgozásakor, hogy lehetőleg a közösség minél nagyobb csoportja vegyen részt annak előkészítésében. Jelen stratégiai terv kidolgozásának folyamatában fontos szerepet tölt be a helyzetfelmérés, állapotfelmérés fázisa. A Local Agenda 21 program tervezetének összeállítását egyértelműen a helyzetfeltárás alapozhatja meg, mely értékelés egyben a programalkotás alapjául is szolgál. Településünk megvalósítandó céljait úgy kívánjuk meghatározni, hogy a különféle, várhatóan rendelkezésre álló, kiegészítő pályázati források elnyerésére is lehetőségünk nyílhasson. A megfogalmazandó célok, az ezekhez kapcsolódó programok és feladatok kidolgozása során Erdőkertes Önkormányzata igyekszik a helyi közösség valamennyi érintettjét is bevonni. A település képviselő-testület jelöli ki a megvalósítandó célokat és a megvalósítás feltételrendszerét, de a gyakorlati megvalósulás minden érintett közös érdeke, ezért a célok

29

megvalósítása során minden helyi szereplő, érintett (önkormányzat, lakosság, civil szervezetek, vállalkozások stb.) közreműködik. Erdőkertes részére – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) holisztikus megközelítését és egyben erőforrás-centrikus szemléletét alkalmazva a négy erőforrásra (humán, társadalmi, természeti, gazdasági) vonatkozó stratégiai célok jelölhetők ki: Kiegyensúlyozott demográfiai fejlődés és korszerkezet fenntartása, stabilitása. Egészséges életmód kialakításának elősegítése (pl.: iskolai étkeztetés egészséges és tápláló alapanyagokból). A helyi foglalkoztatottsági szint emelése, munkahelyi körülmények javítása. A lakosságot érő környezeti terhelések minimalizálása, az egészséget veszélyeztető, környezet szennyezését erősítő kibocsátások korlátozása (környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása). A település illegális hulladéklerakásának felszámolása. Közbiztonság erősítése polgárőrök szolgálatával. A helyi vállalkozások megerősítése, az innovatív tőkeberuházások bevonzása. A fenntarthatóságra való nevelés, oktatási intézményeken keresztül. Fenntartható földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása. Energiafelhasználás optimalizálása (energiahasználat és környezetterhelés csökkentése, megújuló energiaforrások jobb kihasználása, valamint energiatakarékos termékek támogatása).

30

6. Helyi stratégiák fenntarthatósági koherencia vizsgálata 6.1. A települési fenntarthatósági elvek és célok helyi stratégiai dokumentumokhoz való illeszkedésének vizsgálata Erdőkertes Község Környezetvédelmi Programjának (2015 –2020) elvei között a 4. fejezetben megfogalmazott jövőképpel összhangban jelenik meg a fenntarthatóság és az élhetőség fogalma. A fenntarthatóság természetvédelmi, gazdasági, valamint környezetvédelmi értelmezésként szerepel Erdőkertes Környezetvédelmi Programjában.

6.2. Javaslat a stratégiák koherenciájának erősítésére Az Erdőkertes Környezetvédelmi Program (2015–2020) koherenciájának erősítését szolgálja azok közös stratégiai nevezőre hozása, illetve közös szempontból (fenntarthatósági kritériumrendszernek megfelelő módon) történő értékelése, mely a 4. fejezetben bemutatott fenntarthatósági jövőkép megvalósítása felé történő hatékony elmozdulásban tölthet be kiemelt szerepet. A Környezetvédelmi Programban szereplő fenntarthatósággal kapcsolatos értelmezéseket a Local Agenda 21 helyi fenntarthatósági tervben megfogalmazott cél és elv alapján lenne célszerű megközelíteni és felülvizsgálni, és a jövőben egységesíteni a különféle stratégiai megközelítéseket. A következő települési környezetvédelmi program készítése során célszerű figyelembe venni és megjeleníteni a fenntarthatósági aspektusokat nem csak a környezeti fenntarthatóságra vonatkozóan. Erdőkertes település környezeti teljesítményértékelésének jövőbeni vizsgálata során javasolható a helyi fenntarthatósági tervvel összhangban álló indikátorrendszer kialakítása, ami mérhetővé, összehasonlíthatóvá és értékelhetővé teszi a község fenntarthatóság irányába tett lépéseit, törekvéseit. Figyelembe kell venni a hazai készülő klímapolitikai stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokat és intézkedéseket, mivel ezek nélkül a társadalmi-gazdasági változások volumene erősödhet, és iránya kedvezőtlen fordulatot vehet, ami kihat a települési lakosok életminőségére és népességmegtartó, megújító képességére egyaránt.

31

7. Helyi fenntarthatósági törekvések társadalmasítása 7.1. Helyzetértékelés A Local Agenda 21 programja a település lakosságának részvételén és véleményén is alapszik. A társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi helyzet kiértékeléséhez két féle kérdőívet kellett a lakosságnak kitöltenie. Az egyik a fiatal generációknak készült, akik ebben a vizsgálatban a Neumann János Általános Iskola tanulói voltak. A másik kérdőív a felnőtt lakosságot célozta meg, ahol Erdőkertes települési értékeinek megítélésére fektette a hangsúlyt. A következő alfejezetekben a két kérdőív eredményeit mutatjuk be.

7.1.1. Az oktatás-nevelés helyzetének értékelése

A fiatal generációnak készült kérdőívben a Neumann János Általános Iskola 7. és 8. osztályos diákjainak véleményét kértük a Local Agenda 21 útmutatójában használt kérdőív kitöltésének segítségével.7 Az oktatás-nevelés helyzetének felmérésére használt kérdőívet az 1. melléklet szemlélteti. 100 kérdőívet küldött Erdőkertesi Önkormányzata a Neumann János Általános Iskolának kitöltésre. Hivatalunkhoz a 19 kérdésből álló kérdőívből 64 darab érkezett vissza kitöltve, amelyek feldolgozást követően kiértékelésre kerültek. Összességében a diákok tisztában voltak a település környezetvédelmi helyzetével, mégis átlagosan a környezetvédelem iránti érdektelenség volt a jellemző. Gyakran észleltünk szövegértési problémákat, illetve a tanulok nagyobb csoportja a kérdőív tétnélkülisége ellenére sem mert, vagy nem tudott saját véleményt formálni, de a nagy többség megelégedett a jelenlegi környezetvédelmi oktatás anyagának mennyiségével. Sok hallgatót nem is érdekelte a lakóhelyével kapcsolatos ügyek, információk figyelemmel kísérése. Volt néhány olyan kiváló hallgató, akik magasan kitűntek a többiek közül, mivel mind szövegértésben, mind a környezetvédelemben már meglévő tudásukban komoly, a munkánkat ténylegesen elősegítő választ adtak.

7

Útmutató a fenntartható fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21) elkészítéséhez (2002)

32

7.1.2. A lakosság által kitöltött kérdőívek értékelése

A településen szétosztott 1000 darab kérdőívből 85% érkezett vissza kitöltve hivatalunkba. A kérdőívek alapján hármas felosztást végeztünk, amelyeket az 5.1. alfejezetben felsorolt három erőforrás (gazdasági; humán/társadalmi és természeti/környezeti erőforrások) esetében már bemutattuk részletesen. A kérdőívek kiértékelését követően megállapítható, hogy a településen élő polgárok szeretik a jelenlegi település arculatát, mivel hangulatos, szép környezetben élhetnek békében, valamint fontosnak tartják hagyományaik megőrzését. A kapott eredmények figyelembe vételével, készítettük el a jövőben alkalmazásra kerülő fenntartható rövid-, illetve középtávú stratégiai célokat, amelyek hosszútávon egy élhetőbb és szebb fenntartható jövőt fognak eredményezni majd a lakosság számára.

33

7.2. Helyzetértékelés összefoglalása (SWOT analízis) Erdőkertes község SWOT analízisét a következő három táblázat (9. táblázat; 10. táblázat és a 11. táblázat) mutatja be. A három táblázat erőforrásai megfelelnek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013) négy erőforrásra (humán, társadalmi, természeti, gazdasági) vonatkozó stratégiai céljainak. 9.táblázat: Erdőkertes humán/társadalmi SWOT analízise.

Belső tényezők

Erősségek

-

Hagyományok őrzése és ápolása Kulturális rendezvények száma Közbiztonság Hangulatos település kép Település közelsége az agglomerációhoz Levegő tisztasága Jól kihasznált közösségi terek

Gyengeségek

-

Humán / társadalmi SWOT analízis

-

Lehetőségek

Külső tényezők

-

-

Új társadalmi szereplők megjelenése, új civil szervezetek alakulása Fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése Fiatalok és értelmiségiek helyben tartása Lakosság környezettudatosságának növelése Szakemberképzés Magasabb fokú környezeti nevelés az óvodában és iskolában Új vállalkozók és vállalkozásaik bevonzása szellemi tőke növelése

Helyben foglalkoztatottak száma alacsony Környezettudatos nevelés/oktatás az óvodában és az iskolában Társadalmi elidegenedés Képzettség színvonala Kiadó lakások/albérletek alacsony száma Tömegközlekedési járatok száma alacsony Kevés a szórakozási lehetőség Továbbtanulási kilátások rosszak

Fenyegetettségek -

Elvándorlási ráta növekedése Népességfogyás Életszínvonal tovább romlása Támogatások megszűnése Munkanélküliek számának növekedése

34

10.táblázat: Erdőkertes gazdasági SWOT analízise.

Erősségek

-

Helyben lévő szolgáltatók, kereskedők jelenléte Jó közúti megközelíthetőség térségen belül Agglomeráció közelsége A telkek ára nem túl magas

-

Gazdasági SWOT analízis

Belső tényezők

-

Gyengeségek

-

-

Külső tényezők

Lehetőségek -

-

Új munkahelyek létesítése Pályázati források elnyerése Falusi turizmus fellendülése Hagyományőrző kézműipar Rendezvények látogatószámának és az ebből származó bevételeknek a növelése Vállalkozók bevonzása

Mezőgazdaság hiánya Beruházási tőke csökkenése Kevés a helyi munkalehetőség Idegenforgalmi ismeret és nyelvtudás hiánya Helyi vállalkozási szektor hiánya Szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek hiánya Szilárd burkolatú úthálózat kiépítettségének hiánya a településen belül Kiadó lakások/albérletek alacsony száma

Fenyegetettségek -

Munkanélküliek számának gyarapodása Megélhetési különbségek fokozódása Csökken a helyben dolgozó, szakképzett személyek száma Vállalkozási önerő hiánya Értelmiségiek és fiatalok helyben tartása nehéz

35

11.táblázat: Erdőkertes természet/környezeti SWOT analízise.

Belső tényezők

Erősségek

-

Rendezett településközpont Környezeti elemek megfelelő állapota Falusias települési arculat Magas zöldfelületi arány

Gyengeségek

-

Felszín alatti vízszennyezés (közműolló) Illegálisan lerakott hulladék halmok a település illetékességi területén

Lehetőségek -

Külső tényezők

Természet / környezeti SWOT analízis

-

-

-

Hulladékhelyzet fejlesztése (szervezett szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvar kialakítása) Pályázati források elnyerése Települési környezet további javítása Erdősítés, gyepesítés a természeti funkciók visszaállításának lehetőségére Utak, járdák felújítása Régi épületek állagmegóvása Illegális hulladéktelepek gyakori felszámolása Energiatakarékos eszközök támogatása Környezetvédelmi- és természetvédelmi szemléletre való nevelés, oktatás

Fenyegetettségek -

-

-

-

Erőforráskészletek csökkenése Talajszennyezettség növekedése Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése Légszennyezettség növekedése (műanyagok égetésének gyakorisága téli időszakban) Levegő allergén pollenmennyiségének növekedése Természeti értékek pusztulása A homokgyep rongálása gépjárművel (természeti területen) Illegális hulladék lerakás mértékének növekedése

A 9. táblázat; 10. táblázat és 11. táblázatokat tanulmányozva észrevehető, hogy a település számos kiváló erőséggel rendelkezik. A gyengeségek és potenciális fenyegetettségek száma mind a három szektorban jelentős, de ezeken az arányokon lehetséges pozitív változást elérni megfelelő és célorientált stratégiai célokkal, annak ellenére, hogy ezek külső tényezők.

36

A gazdasági szektorba tartozó vállalkozások lehetősége elég szűkös Erdőkertesen, ezáltal a település lakosságának jelentős hányada ingázni kényszerül a munkahelye, illetve az otthona között. Továbbtanulási lehetőségek szintén nehezen megoldható, mivel a hallgatók szintén ingázni kényszerülnek már középiskolás koruktól kezdve, amely megnehezíti a gyermekek és a szüleik életét. Erdőkertes egyik legfontosabb feladata lesz vállalkozók bevonzása és itt tartása. Ezáltal növekedne a gazdasági és szellemi tőke, illetve a helyi foglalkoztatottság aránya szintén. Erdőkertes csodás természeti értékekkel rendelkezik, amelyek a település belterületén találhatók, de mégis honvédelmi, természetvédelmi terület, illetve a Reveteki láp esetében Veresegyház tulajdonában álló terület. A falusi- és lovasturizmusban való bekapcsolódás szintén egy lehetséges kitörési pontja a településnek. A kérdőívek kiértékelését követően megállapítható, hogy a településen élő polgárok szeretik a jelenlegi település arculatát, mivel hangulatos, szép környezetben élhetnek békében, valamint fontosnak tartják hagyományaik megőrzését. Fontosnak tartják hagyományaik megőrzését, de a SWOT analízisben szintén érezhető, hogy a településnek még van teendője egy jobb és fenntarthatóbb jövő biztosítására. Összességében megállapíthatjuk, hogy a SWOT analízisbe megjelenő gyengeségek, veszélyek felszámolását mihamarabb meg kell kezdeni, hogy kialakuljon egy élhetőbb, népességmegtartóbb, megújulni képes település. A jelen településfejlesztési stratégia és akcióprogram az első lépés lehet ezen az úton.

37

8. A helyi fenntarthatósági törekvések nyomonkövetése 8.1. Javaslat a település fenntarthatósági célkitűzéseinek monitoringozására indikátorok segítségével A Local Agenda 21 program elindításához szükséges állapotfelméréshez, illetve az egyes részek előrehaladásának méréséhez szükségesek olyan egzakt mutatószámok (indikátorok), amelyek segítségével a település képes értékelni a bekövetkezett változásokat, a három területhez: a gazdasági aktivitás szintje; a szociális viszonyok alakulása és a környezet minőségének változásának mértékéhez igazítva. Az alkalmazott indikátorokkal szembeni alapvető követelmény, hogy a három terület kölcsönhatásait, illetve ezen kölcsönhatások változását nyomon kövesse. A megvalósítandó elképzelések, projektek valóban hozzájárulnak-e a közösség problémáinak megoldásához és a kitűzött célok eléréséhez? Az okok ismeretében lehetőség nyílik módosított programcélok megfogalmazására és azok feltételrendszereinek kidolgozására. Sokszor a nyomon követés és értékelés újabb motivációt jelenthet a helyi közösség számára a helyi fenntarthatósági törekvések, a Local Agenda 21 program megvalósításához. Az indikátorokkal kapcsolatos alapvető elvárás azok számszerűsíthetősége. A változások nyomon követésére alkalmas mutatószámkészlet kialakítása és alkalmazása is a program részét képezi. A 12. táblázat a településen használt indikátorokat mutatja be három pilléren (Humán/társadalmi tényezők; gazdasági tényezők és természeti/környezeti tényezők) keresztül. Az indikátorok mérését és értékelését célszerű minden évben egyszer elvégezni.

38

12.táblázat: Erdőkertesen alkalmazható indikátorok a Local Agenda 21 programjának monitorozására. Humán/társadalomi tényezők Részcélok

Indikátorok

Humán erőforrás fejlesztése

állandó népesség száma beköltözők száma elköltözők száma háztartások száma népességszám változás mozgáskorlátozottak száma a községben nyilvántartott állást keresők száma háziorvosok által ellátott esetek száma védőnő által ellátott esetek száma krónikus légúti megbetegedésben szenvedők születések száma szociális gondozásban részesülők száma családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma akadálymentesített intézmények száma a településen

Indikátor eredmény mértékegysége fő fő/év fő/év db fő fő fő db/év fő % fő fő fő db

bölcsödébe beíratott gyermekek száma óvodába beíratott gyermekek száma általános iskolába beíratott gyermekek száma általános iskolai osztályok száma főállású gondozónők száma a bölcsödében főállású óvónők száma az óvodában főállású pedagógusok száma az általános iskolában

fő fő fő db fő fő fő

főállású ügyintézők száma a hivatalban

fő

Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése

Esélyegyenlőségi jogok biztosítása Nevelési-, oktatási és államigazgatási helyzet fejlesztése

Kiinduló év

Kiinduló év +1

Kiinduló év +n

Kulturális és sport lehetőségek fejlesztése

közcélú foglalkoztatásban résztvevők száma könyvtár látogatottsága

fő db/év

civil szervezetek tagjainak száma civil szervezetek rendezvényeinek száma kulturális közösségek száma kulturális rendezvények száma helyi sportrendezvények száma környezetvédelemmel kapcsolatos programok száma

fő db/év db db/év db/év db/év

Gazdasági tényezők Részcélok Lakosságszám Helyi gazdaság, foglalkoztatás fejlesztése

aktív népesség száma éves átlagjövedelem nők és férfiak átlagjövedelmének alakulása adófizetők aránya egy főre jutó belföldi jövedelem munkanélküliségi ráta egy éven túl nyilvántartott munkanélküliek aránya

Indikátor eredmény mértékegysége db fő Ft/fő % % Ft/hó fő %

járadékban részesülők száma önkormányzati segélyezésben részesülők száma

fő fő

nemzetgazdasági ágazatok megoszlása

%

Indikátorok

Kiinduló év

Kiinduló év +1

Kiinduló év +n

40

bejegyzett vállalkozások száma

db

bejegyzett vállalkozások száma szektorok szerinti bontásban (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások)

db

gazdasági aktivitás (helyi munkahelyek száma) helyben foglalkoztatottak száma szektorok szerint bontásban (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások)

db fő

Falusi turizmus, lovasturizmus, vadászturizmus fejlesztése

szálláshelyek száma összes szállásférőhely száma vendégéjszakák száma a szálláshelyen külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az összes szálláshelyen

db db éj/év éj/év

Önkormányzati projektek finanszírozása

önkormányzat éves bevétele önkormányzat éves kiadása önkormányzat által beadott pályázatok/ nyertes pályázatok aránya

mFt/év mFt/év %

elnyert pályázati források összege pályázatokhoz szükséges önerő

Ft/év Ft/év

Természet/ környezeti tényezők Részcélok

Indikátorok

Környezetvédelem

ökológiai lábnyom üvegházgáz-kibocsátás éves középhőmérséklet napsütéses órák száma hőségnapok száma éves csapadékmennyiség áthaladó járművek száma

Környezeti tényezők

Levegőtisztaság védelem

Indikátor eredmény mértékegysége gha/fő fő/év °C/év óra/év db mm/év Ejármű/nap

Kiinduló év

Kiinduló év +1

Kiinduló év +n

41

Zajvédelem

Rendezett zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása

Egyéb területek Hulladékgazdálkodás fejlesztése

Infrastruktúra fejlesztések

Felszín alatti vizek védelme

közlekedésből eredő légszennyezettség mértéke (SO2, NO2, CO,O3 és PM10)

µg/m³

határérték túllépések száma (levegő)

db/év

zajterhelés

dB

zajjal vagy rezgéssel kapcsolatos lakossági bejelentések száma

db/év

település zöldterületeinek kiterjedtsége

ha

egy főre jutó zöldterületek nagysága kertek mérete átlagosan erdőművelésű ág aránya a területhasználatban zöldfelületek fenntartására szánt költség természeti területek honvédelmi terület keletkező települési szilárd/háztartási hulladék mennyisége

m² /fő m² % Ft/ha ha ha t/év

egy lakosra jutó szilárd hulladék mennyisége keletkező zöldhulladék mennyisége keletkező lomtalanítási hulladék mennyisége keletkező szelektív hulladék mennyisége szilárd burkolatú útszakaszok hossza

t/fő/év t/év t/év t/év km

burkolat nélküli utak hossza csapadékvíz elvezető árkok hossza szennyvízcsatornára való rácsatlakozások közműolló aránya egy lakosra jutó éves szennyvíz szennyező anyagok (arzén, bór, ammónium, vas, mangán) mennyisége az ivóvízben (határérték felett/alatt)

km km % % m³/fő/év mg/L

42

Energiafogyasztás Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten

egy lakosra jutó villamosenergia fogyasztás egy főre jutó lakossági gázfelhasználás megújuló energiaforrást alkalmazó középületek száma

kWh/év/fő m³/fő db

megújuló energiaforrást alkalmazó háztartások száma

db

egy főre jutó összes energiafogyasztás fenntartható energiahasználat témájú előadások résztvevőinek száma

fő/MJ fő

43

9. Felhasznált irodalom 

Erdőkertes Község Környezetvédelmi Programja (2015-2020)



Erdőkertes Község Önkormányzata által szolgáltatott adatok



Szlávik J. – Turchanyi G. (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez. Készült a Belügyminisztérium megbízásából, Budapest



Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007)



Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács [2013]: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024, A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója. 18/2013. (III. 28.) OGY határozat. (http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf)



Fenntartható Fejlődés Bizottság (2002): Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, ISBN 963 00 9433 9, p70.



World Commission on Environment and Development (1987): Our Common Future, Oxford, New York, Oxford University Press ISBN 0-19-282080-X.



Vecsés Város Helyi Fenntarthatósági Terv (Local Agenda 21) alapelvei és helyi célkitűzései (2015).



http://nfft.hu/assets/NFFT-HUN-web.pdf



http://docplayer.hu/1378342-Nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategiamonitoring-kezikonyvenek-kidolgozasa.html



http://nfft.hu/nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategia/



http://docplayer.hu/1378342-Nemzeti-fenntarthato-fejlodesi-keretstrategiamonitoring-kezikonyvenek-kidolgozasa.html



http://iffegyesulet.hu/aas_szoveg/file/57_24_eloadas_zsinagoga.pdf

10.

Mellékletek

1. melléklet: Oktatás-nevelés helyzetének felmérése

Kérdőív oktatás-nevelés helyzetének felmérésére 1. Véleményed szerint környezetszennyezés?

mennyire

jelent

problémát

ma

Magyarországon

a

közvetlen lakóhelyeden

a

A. Nagyon komoly problémát jelent. B. Eléggé komoly problémát jelent. C. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. D. Nem jelent problémát. 2. Véleményed szerint mennyire jelent problémát környezetszennyezés? A. Nagyon komoly problémát jelent. B. Eléggé komoly problémát jelent. C. Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. D. Nem jelent problémát. 3. Érdeklődsz-e a környezetvédelmi kérdések iránt? A. Igen, folyamatosan. B. Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban. C. Egyáltalán nem. 4. Ha igen, mi volt az a legutóbbi környezeti probléma (kérdés), ami felkeltette érdeklődésedet (amiről hallottál, vagy amiről olvastál)?

5. Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább környezetvédelmi ismeretekhez, információkhoz? (Ha több választ akarsz megadni, akkor rangsorold azokat a betűk elé tett számokkal, pl. 1-A., 2-C. stb.)! A. Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül. B. Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás, stb.). C. Televízió, rádió híradásaiból, műsoraiból. D. Újságokból, folyóiratokból. E. Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során. F. Egyéb módon, éspedig: 45

6. Van-e tudomásod arról, hogy lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik? A. Igen, ismerek ilyen szervezetet, például: B. Nincs tudomásom ilyen szervezet működéséről. 7. Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján? A. Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek. A szervezet neve: B. Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken. C. Csak ritkán veszek reszt ilyen rendezvényeken. D. Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon. 8. A környezetvédelem „jeles napjai” közül iskolánkban az alábbiakról szoktunk valamilyen formában megemlékezni (Természetesen több választ is bejelölhetsz!): A. Környezetvédelmi Világnap (június 5.) B. Föld Napja (április 22.) C. Madarak és Fák Napja (május) D. Egyéb, éspedig: E. Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések. 9. Szeretnél-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről? A. Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül. B. Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub, alkalmi rendezvények, stb.) keretében. C. Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket. 10. Véleményed szerint kinek az elsőrendű felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük, rangsorold az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint!) A. Az országot irányító kormányé. B. A településeket irányító helyi önkormányzatoké. C. A vállalkozásoké, intézményeké. D. A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.). E. Az egyes személyeké, családoké. F. Egyéb

46

11. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt es otthon is, iskolában is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelöld meg azokat, amelyekre Te is odafigyelsz! A. Takarékos világítás, fűtés B. Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása C. Egyéb, éspedig: D. Nem gondoltam meg a fenti lehetőségekre 12. Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában? A. Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását. B. Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai. C. Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak. 13. Próbáltál-e már olyan terméket használni (vásárolni), melyről tudtad, hogy kevésbé terheli a környezetet? A. Igen, nagyon gyakran. Ha tudod, nevezd meg a terméket: B. Nagyon ritkán. C. Soha. 14. Tájékozottnak tartod-e magad lakóhelyed gazdasági, szociális, környezetvédelmi stb. ügyeiben, kérdéseiben? A. Igen, megfelelően tájékozott vagyok lakóhelyem ügyeiben. B. Csak ritkán szoktam foglalkozni lakóhelyem dolgaival. C. Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei. 15. Hol beszélitek meg leggyakrabban lakóhelyed ügyeit? A. Az iskolában, a tanárokkal és tanulótársakkal együtt. B. A tanulók egymás között, baráti társaságban. C. Otthon, szülőkkel és ismerősökkel. D. Egyéb formában, éspedig: 16. Szívesen élsz itt, ezen a környéken? A. Igen, szeretem ezt a környéket. B. Ha volna lehetőségem, elköltöznék erről a környékről.

47

17. Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Légy szíves értékelni, hogy a felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden! (Osztályozz 1-5 közötti számokkal: az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen vagy a megjelölt dologgal, az 5-ös pedig azt, hogy teljesen elégedett vagy). Elégedettség tárgya Osztályzat A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota A tömegközlekedés A közellátás A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A szórakozási lehetőségek A közbiztonság A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet Az utcák, terek, parkok állapota A település egészének hangulata 18. Jelentősen segítene további munkánkat, ha jeleznéd, hogy az előzőekben említettek közül melyik három települési probléma megoldását tartod a legsürgősebbnek! Az első helyen: A második helyen: A harmadik helyen: 19. Ha a fentieken kívül még valamit szeretnél közölni velünk, azt ide írhatod:

48

2. melléklet: Település értékeinek lakossági megítélése

Kérdőív a település értékeinek lakossági megítéléséhez 1. Mi a véleménye a helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ)! - a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz - közvetlen lakókörnyezetében nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz

2. Ön szívesen él itt, ezen a településen? Igen Nem 3. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében? Igen Nem 4. Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? 3 - elköltöznek 2 - van aki megy, van aki marad 1 – maradnak

49

5. Most az egész településről szeretnék kérdéseket feltenni Önnek. Milyen érzésekkel gondol erre a településre, ahol él? (Egyetlen választ karikázzon csak be)! 7 - rajongással 6 - szeretettel 5 - jóleső érzéssel 4 - közömbösen, hol így, hol úgy 3 - kellemetlen érzéssel 2 - nehezteléssel 1 – gyűlölettel 6. Az egész település hangulatáról mi a véleménye? Osztályozzon 1-től 5-ig! (1 – egyáltalán nem igaz, … 5 – teljesen igaz) Település hangulata Osztályzat unalmas nyugodt vidám nyomasztó szomorú feszült izgalmas hangulatos 7. Most felsorolunk Önnek néhány olyan dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Arra kérnénk, hogy osztályozzon megint úgy, ahogy az iskolában szokás, abból a szempontból, hogy mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével. (Az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett). Országos szinten Helyi szinten a levegő tisztaságával a közellátással a tömegközlekedéssel a szórakozási lehetőségekkel a továbbtanulási lehetőségekkel a közbiztonsággal a vállalkozások sikerességével az idősebbekkel való törődéssel a fiatalok helyzetével az egészségügyi helyzettel a lakáshelyzettel az utcák, terek, parkok állapotával

50

8. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? (A helyesnek tartott választ kérem, húzza alá). - a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz - közvetlen lakókörnyezetében nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz 9. Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, csend, a település tisztasága) állapota? (A helyesnek tartott választ kérem, húzza alá). - a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz - közvetlen lakókörnyezetében nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz 10. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? (Csak egy választ húzzon alá)!     

a károkozó tevékenység betiltása a környezetszennyezők megbírságolása a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása a károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzációval a károsultak pénzbeli kártérítése

51

11. Hogyan tudná jellemezni legközelebbi szomszédságát: kik laknak arrafelé a leginkább? (Egy válaszlehetőséget húzzon alá)!      

magas állású, feltűnően jómódú vagy vezető beosztású emberek jó állásban dolgozó emberek, vállalkozók, akik semmiben sem szenvednek hiányt olyanok, akik sokat dolgoznak és többé-kevésbé mindenük megvan, ami az élethez kell keményen dolgozó emberek, akik bár kisebb gondokkal, de fenn tudják tartani magukat olyanok, akik csak nehezen tudják magukat eltartani, s mondható róluk, hogy nélkülöznek munkát csak alkalmanként vállaló "lumpen elemek"

12. Ha Ön - tegyük fel - oda költözhetne, ahová akarna, hová költözne a legszívesebben:        

tanyára kis faluba nagyközségbe, város környékre kisvárosba nagyobb városba, Budapest külső területeire Budapest belső részeire külföldre sehova, maradna ahol lakik

13. … és milyen környezetben élne a legszívesebben?        

egy hegyek között vagy vizek mellett épült helyen, egy kulturált kertvárosban, egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen vagy egy magas házakkal beépített világvárosban egy békés tanyán egy nagyobb faluban egy a hagyományokat őrző történelmi városban, olyanban, amilyenben most él

14. Hogyan ítéli meg községünk gazdasági helyzetét? (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ). - az ipar fejlettsége a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz 52

- a mezőgazdaság fejlettsége a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz - szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy) fejlettsége a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz - az emberek képzettsége, tanultsága a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz 15. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? (Kérem, írja be a becsült számot). ................... 16. … és mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? (Kérem, írja be a becsült számot). ................... 17. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket: (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ, csak az egyiket)!  

inkább segélyezésre vagy inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani?

53

18. Ön szerint a hatóságoknak: (Csak egy választ húzzon alá)!   

emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról, más módon kell megoldaniuk ezt a problémát vagy ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül

19. Hogy gondolja: lakásának állapota kielégítő vagy nem?   

kielégítő részben, is-is nem kielégítő

20. Módjában állna tatarozni most lakását vagy nem állna módjában?  

módjában állna nem állna módjában

21. Személy szerint Ön számit arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz?  

igen nem

22. Hogyan informálódik leginkább környezete és a világ dolgairól? (A legjellemzőbb módot jelölje meg)!        

országos sugárzású TV adókat nézek, helyi TV-t nézek, országos sugárzású rádiókat hallgatok, helyi rádiót hallgatok, országos terjesztésű újságot olvasok, helyi újságot olvasok, otthon vagy munkahelyemen internetről tájékozódom, a legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom.

54

23. Milyen terület fejlődését szeretné elérni a településen? (1 – leginkább szeretne, … 9 – legkevésbé szeretné). Adott terület fejlődése Értékelés turizmus ipartelepítés hagyományőrző kézműipar mezőgazdaság szolgáltatások oktatás közlekedés lakásépítés egyéb, éspedig: 24. Az alábbiak közül minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak? (1 – legfontosabb, … 8 – legkevésbé fontos). Megőrzés, Védelem Értékelés a táj a természeti környezet az erdők szőlőkultúrák gyümölcskertek védett gyepek egyes építmények, házak egyéb megőrzendő értékek (kérem, nevezze meg)

25. Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban a települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)? (Legfeljebb három lehetőséget karikázzon be)!         

helyi, rendszeres lakossági fórumok, képviselő testület, polgármesteri hivatal, a megyei szintű szervezetek, regionális szervezetek, sajtó, tévé, rádió, társadalmi szervezetek, nemzetközi segítséggel, egyéb, éspedig:.

55

26. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak egy választ húzzon alá, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb)!     

tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel önkéntes munkával, fizetett munkával, pénzbeli hozzájárulással, egyéb, éspedig:

27. Találkozott-e korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel?  

igen nem

28. Ön mit ért ezen?

29. Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája? (Legfeljebb három lehetőséget karikázzon be)!           

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, a betegségek, az egészségügyi problémák.

30. … és a lakóhelyen elő embereke? (Legfeljebb három lehetőséget karikázzon be)!       

az ivóvíz biztosítása, a levegőszennyezés, a hulladék elhelyezése, a természetes környezet, a zöld területek csökkenése, a biológiai sokszínűség csökkenése, a városi stressz, az oktatás színvonala, 56

   

a terrorizmus, a megélhetés, a gyermekek jövője, a betegségek, az egészségügyi problémák.

A programhoz tartozó digitális térkép elkészítését segíti, ha megadja a közvetlen lakókörnyezetet (út, utca, tér, köz nevet, ahol lakik). Ez nem befolyásolja a válaszadás névtelenségét, de segít behatárolni a helyi problémákat. Közvetlen lakókörnyezetem:……………………………………………… Jelentősen segítené a további munkát, ha jelezné, hogy melyik három települési probléma megoldását tartja a legsürgősebbnek. Az első: A második: A harmadik:

57