Erdészettörténeti Közlemények XIX

Erdészettörténeti Közlemények XIX.

Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya 1995. íf

Szerkesztette: dr. Oroszi Sándor

ISSN 0866-3181

Felelős kiadó: dr. Oroszi Sándor, az OEE Erdészettörténeti Szakosztály elnöke

A sorozat kötetei megrendelhetők a szerkesztő címén: 1367 Budapest 5., Pf. 129.

Műszaki szerkesztés: Sébor és Tsa., Budapest Nyomdai munkák: Diós Nyomda, Budapest

Tartalom Dr. Kollwentz Ödön: Az alsó- és középfokú vadászati szakoktatás története 5 Dr. Kollwentz Ödön: Az erdőgazdasági szakmunkásképzés története 1965-től napjainkig 27 Dr. Kollwentz Ödön: A Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület története 61 Oláh Anna: Bolyai Farkas erdészeti munkássága 98 Dr. Bencze Lajos: A vadaskertek jelentősége 121 Borsó Zoltán - dr. Kovács János: Egy vértesi erdészdinasztia 152

Az alsó- és középfokú vadászati szakoktatás története Dr. Kollwentz Ödön Minthogy a vad - főként a csülkös vad - élettere az erdő, az erdészeti szakoktatás történetéhez a vadászati szakoktatásé elvá laszthatatlanul hozzá tartozik. A múlt század utolsó negyedéig nem beszélhetünk hazai rend szeres alsó- és középfokú vadászati szakoktatásról. Mégis meg kell emlékeznünk arról, hogy a keszthelyi Georgikon mellett 18061848 között működött Erdei és Vadász O skolában az erdészetivel együtt vadászati oktatás is zajlott. Tananyaga az erdészetivel tökéletesen megegyezett. A vadásztanulók élelmezéséről és ruhá zatáról - az uradalom terhére - a gyakorlatvezetőjük gondosko dott. Érdemes megemlíteni, hogy öltözetük - a vadászat fontos ságát hangsúlyozva - igen változatos és gazdag volt: 2 db veres lajbi, egy téli és egy nyári lovaglónadrág, egy-egy kalap, téli süveg, vörös posztó kucsma, egy pár sarkantyú, két fehér ruha, három pár új csizma és két fejelés, egy nyári nadrág, egy „jankerl" irhás mente. Az uradalmakban ebben az időben a vadászat irányítását az erdészeti akadémiát végzettek, illetve a Monarchiához tartozó Ausztriából és Csehországból származó, középfokú végzettség gel rendelkező „jágerek" látták el. A vadászati segédszemélyzetet a vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában állott „vadászcselédek" és a vadgondozásra, vadászterület őrzé sére alkalmazott „cselédek" alkották (1883. évi XXIII. te.). A segédszemélyzet szervezett vadászati oktatása az 1883-ban Ásotthalmán megnyílt erdőőri szakiskolában kezdődött. „A 2 éves tanfolyam alatt a tanulóknak előadatnak az erdészeti és vadászati alapismeretek oly terjedelemben, amennyire azt erdőőrnek, ki egyúttal vadőr is, tudni kell..."111 Az okszerű vadgazdálkodás azonban sokkal nagyobb szakképzett segédszemélyzetet kívánt, ezért a földművelésügyi miniszter a vadőri vizsgák tárgyában ki adott 40086-1/1893. számú rendeletével „Vadőri Vizsgálóbizott 5

ság"-ot rendszeresített.121 A rendelet kimondja, hogy „a vadőri szolgálatban való jártasságnak igazolhatása tekintetéből... a bel ügym iniszter úrral egyetértőleg elhatároztam, hogy az erdőőri vizsgákkal kapcsolatos vadőri vizsgák tartassanak és a vadászat nál alkalmazást kereső egyének... a múlhatatlanul szükséges tud nivalókat a szolgálat érdekében elsajátítsák" Ezeket a vadőri vizsgákat évenként egyszer a kijelölt erdőigazgatóságok székhe lyein tartották, először 1893. október 23-án. A vizsgára jelentkezőknek igazolniuk kellett, hogy „írni, olvas ni és a négy közönséges számművelet szerint számolni tudnak, és legalább három évig szakadatlanul vadászati gyakorlati szol gálatban állottak, feddhetetlen magaviseletűek, 20. életévüket betöltötték" továbbá orvosi bizonyítvánnyal azt, hogy vadőri szolgálatra alkalmasak. A vadőri vizsgára a folyamodványokat az erdőfelügyelők gyűjtötték és továbbították. A Vadőri Vizsgálóbizottság az elnökből, egy bizottsági tagból és a földművelésügyi miniszter által - az Országos Vadászati Védegylet és a királyi erdőfelügyelőség véleményének meghall gatása után - kirendelt tagból állt. A vizsga tárgya a következő volt: „Amit a vadőrnek a vadőri szolgálat sikeres teljesítéséhez tudnia kell" A vizsga megkezdése előtt a jelentkezőknek a bizott sági elnök kezeihez 5 forintot, illetve 10 koronát kellett fizetniük. A vizsga lefolytatásával kapcsolatban: „A szóbeli és az írásbeli együtt tartatik. Az összes jelentkezők a vizsgálóbizottság elnöke által megállapított egyazon kérdésre felelnek" Az eredményesen letett vizsgát a bizottság elnöke és a két vizsgálóbiztos által aláírt „Vadőri Vizsgálat Bizonyítványa" igazolta. A millennium évében, 1896-ban a vadőri vizsgákat Budapesten, Pozsonyban, Kolozsvá rott és Szombathelyen tartották.131 M inthogy a vadőri szolgálatot teljesítők hatósági-közegi fel adatot láttak el, a vizsgázott vadőrök részére a földművelésügyi m iniszter 1911-ben a vadőri esküt (19426/1911. FM sz. rend.), majd 1912-ben a vadőri jelvény viselését (23952/1912. FM sz. rend.) rendszeresítette. Azok viszont, akik a a 40086-1/1893. FM sz. rendelet szerinti „vadőri vizsgával nem bírnak, FELESKE TETT VADŐR felírású bádog jelvényt nem viselhetik, bár a ren delet életbe lépése előtt tettek esküt".141 6

Az első önálló vadőri iskolát 1916-ban a Rokkantügyi Hivatal (féléves tanulmányi idővel) Bián a háborúban megrokkantak ré szére szervezte meg. Az iskola 1917-ig önállóan, attól fogva pedig az erdőőri szakiskolával összekapcsoltan Erdőőri és Vadőri Szakis kolaként működött. Erre a „Biai vadőri szakiskolát végzett rok kantaknak vadőri jelvénnyel való ellátása és ezen szakiskola be szüntetése tárgyában hozott 244 /II/B -1 9 1 8 . FM sz. rendelet vo natkozik:" ...a Rokkantügyi Hivatal által Bián (Pest vármegye) fenntartott féléves vadőri tanfolyam vezetősége által kiadott bi zonyítványokkal bíró vadőrök, amennyiben a 19426/1911. számú itteni rendeletben körülírt esküt letették, szintén ellátandók a most idézett 23952/1912. számú itteni rendeletben említett vadőri jelvénnyel. Értesítem továbbá, hogy a most említett rokkantügyi vadőri szakiskolát az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke velem egyetértőleg múlt, 1917. év október havában beszüntette: a helyett azonban a már meglévő magyar királyi erdőőri szakiskolákkal szerves kapcsolatban magyar királyi vadőri szakiskolákat rend szeresítettem egy egész évre terjedő tanfolyamokkal, melyek mű ködésüket már a múlt év őszén megkezdték, s elsősorban arra vannak hivatva, hogy vadőri szolgálatra alkalmas rokkantakat az élet követelményeinek megfelelően képezzenek. Az ezen m. kir. vadőri szakiskolákba való felvétel módozatait mindenkor a tanév kezdete előtt fogom megfelelő módon közzétenni. Budapest, 1918. március 3 -á n "J5) A megalakult, illetve erdőőri és vadőri szakiskolákká egyéves ta nulmányi idővel átszervezett kétéves erdőőri szakiskolákban a vadászat elméleti és gyakorlati oktatására nagy súlyt kellett he lyezni (15304/1920. FM sz. rend.). A vadászati, vadtenyésztési és fegyvertani ismereteken kívül ebidomítást is tanultak. 1925-től a vadőri vizsga letételét a földművelésügyi miniszter - a Vadőri Vizsgálóbizottság egyidejű megszüntetésével - Erdőőri Szakvizsga Bizottság előtt rendelte el (4481/1925. FM sz. rend.). A földművelésügyi miniszter 1927-ben a 42962/1927/1-1. szá mú rendeletével a debreceni, miskolci, kaposvári, gödöllői és a győri erdőigazgatóságoknál megtartandó vadőri vizsgát hirdette 7

meg. Ugyanakkor négyhetes, nem kötelező, díjmentes előkészítő tanfolyamot is meghirdetett. A vizsgára az erdőigazgatóságnál kellett jelentkezni. A vizsgára bocsátás feltételei: az elemi népis kola négy osztályának sikeres elvégzése, három éves megszakítás nélküli vadgazdasági gyakorlat, feddhetetlen előélet, a 20. életév betöltése. A szolgálati bizonyítványt erdőmérnöknek kellett kiál lítania, a jelentkezők alkalmaztatását a szolgálati helyre illetékes erdőfelügyelő igazolta. A tanfolyamra külön kellett jelentkezni, szállást az erdőigazgatóság biztosított, élelmezésről és ágynemű ről a jelentkezőnek kellett gondoskodnia. Aszállással kapcsolatos apróbb kiadások (világítás, takarítás stb.) fedezésére a jelentkező nek a tanfolyam kezdetekor az erdőigazgatóság pénztáránál 4 pengőt kellett befizetnie, amelyből az esetleg fennmaradó össze get visszafizették.16! A vadászterületek tulajdonosai és a vadászbérlők nem tartot ták kielégítőnek az erdőőri és vadőri szakiskolákból kikerültek vadászati szakismereteit, ezért 1930-ban a Magyar Vadászújság ban részletes javaslatot közöltek a szakiskolákban tanítandó va dászati anyagra vonatkozóan, 1932-ben pedig éles támadást indí tottak az erdőőri és vadőri szakiskolák ellen, „El kell választani a vadőrök szakoktatását és vizsgáztatását az erdőőrökétől" cím m el.171 Az 1935. évi IV. te. alapján felállított alerdész szakiskolákban ugyan az erdészeti tárgyak oktatása volt a súlypontos, de teljesül hetett a „vadászurak" kívánsága is, mert a földművelésügyi mi niszter 72117/1936. számú rendeletével a vadőri szakvizsgákról, 72299/1936. számú rendeletében pedig a kötelező vadőri tanfolya mokról intézkedett. E rendeletek szerint a vadőri vizsgára bocsátás feltételei: magyar állampolgárság, az elemi népiskola négy osz tályának sikeres elvégzése, három éven át megszakítás nélküli vadászati gyakorlati szolgálat, a 20. életév betöltése, feddhetetlen életmód, testi és szellemi alkalmasság (orvosi bizonyítvánnyal igazoltan), végül a szakvizsgát megelőző tanfolyamon való köte lező részvétel. A kötelező kéthetes vadőri tanfolyam tematikáját az 1. sz. m elléklet közli. 8

Az előkészítő tanfolyam naponta négyórás elméleti előadásból és délutánonként gyakorlati oktatásból állt. A rendelet a tanfo lyam részletes óratervét is szabályozta. A tanfolyam végén háromtagú vizsgabizottság előtt írásbeli és szóbeli részből álló vizsgát kellett tenni, amiről Vadőri Bizo nyítványt állítottak ki. A vizsgabizottság egyik tagjának oki. erdő mérnöknek kellett lennie. Az első - az augusztus hó 18-án kelt 72117/1936/I-B -2. FM számú rendelet sz erin ti-v iz sg á t október 15-17 között Gödöllőn, a M. Kir. Vadászati Hivatalnál tartották meg. A jelentkezőknek bélyegköteles kérvényüket a M. Kir. Földművelésügyi Miniszté rium vadászati osztályához kellett benyújtaniuk. A rendelet a gyakorlati szolgálat igazolását annyiban szorította meg, hogy a három éves megszakítás nélküli szolgálatot „megfelelően gondo zott vadászterületen" kellett letölteni. Az erről szóló igazolást „azon vadászterület tulajdonosa (megbízottja), illetve bérlője ál lítja ki, akinél [a jelentkezők] alkalmazásban állnak. A bizo nyítványban foglaltakat az illetékes járási vadászati tudósítóval, vagy szükség esetén a községi elöljárósággal igazoltatni kell" A vizsgadíj 30 pengő volt, amelyet a vizsgabizottság elnökének kezeihez kellett lefizetni. A lakásról és az élelmezésről mind a tanfolyam, mind a szakvizsga tartama alatt a hallgatók maguk tartoztak gondoskodni.181 A második világháború eseményeinek következtében hazánk ban a vadállomány a minimumra csökkent. 1945 után a vadászat szerepe is megváltozott. Megszűntek a nagybirtokok és ezzel együtt az urasági vadászterületek, az egyéni vadászbérletek; az eddigi - főleg úri - vadászok vadászfegyvereit bevonták, és új vadásztársaságok alakultak, amelyek tagjai főként fizikai dolgo zókból és vezető párttagokból verbuválódtak. Csaknem egy évti zed kellett ahhoz, hogy a vad a megfelelő létszámot elérje, ezalatt a vadászok feladata inkább a vadóvás, mint a vadászat volt. Az új vadászoknak a szakmába való bevezetése a megyei fővadászok feladata volt, akiket még a múltban képeztek ki. Szakképzett vadőrök akkor már alig voltak szolgálatban. A vadgazdálkodás színvonalának emelése érdekében 1957-ben a Népköztársaság 9

Elnöki Tanácsának 43. számú törvényerejű rendelete kötelezte a vadőröket, hogy vadőri szaktanfolyamon vegyenek részt. Ezt követte az 5 /1 9 5 8 . FM sz. rendelet, amely a vadőrök vizsgáztatását úgy szabályozta, hogy az állami vadőri szakvizsga előtt hét hónapon át havi egy munkanapon elméleti és gyakorlati vadászati oktatás ban kellett részt venniük. A tananyag Szederjei Ákos: „Vadgazdál kodási alapismeretek" c. munkája és a „ Vadászatrendezési tudnivalók" c. OEF kiadvány volt. A vadőri szakvizsga elméleti és gyakorlati részből állt, amit az FM, illetve az OEF vezetője által kinevezett vizsgabizottság előtt kellett letenni (6/1958. OEF sz. rend.). Ilyen vizsgabizottságot minden megyében alakítani kellett (10/1971. MÉM sz. rend.). Ugyanezek a rendeletek szabályozták a vadásztársaságok tagjai nak (a vadászoknak) az oktatását és vizsgáztatását is. Az országos erdészeti főigazgató a szakvizsgázott vadőrök részére erdészeti szakképzettség megszerzését rendelte el. Az erdőgazdaságokban tartott előkészítő oktatás után három tagból álló helyi vizsgabizottság előtt kellett vizsgát tenni. A vizsgát sikerrel kiálltaknak 1960 decemberében egy központi vizsgabizottság előtt, Budapesten kellett újabb vizsgát tenniük. A hazai értékes trófeás vad a hatvanas évek közepére már annyira felszaporodott, hogy az erdőgazdálkodásban tetemes ká rokat okozott, ugyanakkor a nyugat-európai vadászok számára a magyarországi vadászat anyagilag előnyös, trófea és vadászél mény szempontjából pedig kiemelkedően jó volt. A vadászurak kísérésére szakmailag jól képzett - lehetőleg idegennyelv-tudással rendelkező - hivatásos vadászokra volt szükség. Erre azonban még néhány évig várni kellett. Sikeres megoldást jelentett a vadá szati szolgálatot kedvelő erdésztechnikusok hivatásos vadász ként való alkalmazása. A vadász-vadtenyésztőszakm unkások iskolai képzése az 1963-ban alapított szombathely-oladi szakmunkásképző iskolában kezdő dött. Az először végzettek 1965-ben kaptak bizonyítványt.*9’ 1967ben a Balatonboglári Mezőgazdasági Szakiskola a Balatonnagybereki Állami Gazdasághoz kihelyezett osztályában öthónapos vadászképző szakiskolát szervezett. 10

A hivatásos vadászok képzése az előképzettségtől függően folyt az érettségizettek számára egyik évig, egyébként három évig. Az iskolába való felvétel sikeresen kiállt képességvizsgálat alapján történt. Ez orvosi egészségügyi vizsgálatból (látás-, hallás-, refle xióvizsgálat), továbbá a gyors elhatározóképesség és a hivatás szeretet vizsgálatából állt. Az oktatás a 28/1971. MÉM számú rendeletben rögzített órarend szerint történt. Az órarendeket a 2. és 3. számú mellékletek tartalmazzák. A tanévek első féléveiben főként elméleti, második féléveiben főként gyakorlati órákat tar tottak. A fenti rendelet szerinti oktatás 1971 őszén a szombathelyoladi szakmunkásképző iskolában indult. A középiskolát végzet tek részére szervezett tanfolyamon az óratervet a következő elté résekkel kellett alkalmazni: a közismereti órák közül csak a test nevelés és az osztályfőnöki óra maradt kötelező, s a szakmai tárgyakat csökkentett óraszámmal tanították.*101 1975-ben a cson grádi szakmunkásképző intézetben kezdődött el a vadászok három éves oktatása. Az 1 / 1 982. MÉM sz. utasítás új óratervet adott. Ezt a 4. számú melléklet m utatja. Ezen óraterv szerint kezdődött meg az 1982/83-as tanévtől Barcson, Szombathely-Óladon és Csongrádon a vadászok oktatása.*111 A vadgazdasági-technikus képzés iránti igény már a hetvenes évek elején erőteljesen megnyilvánult. Ennek eredményeként a 3/1972. MÉM sz. rendelet alapján összeállított „vadgazdasági-technikus képzés követelményrendszerét" a MÉM Szakoktatási Főosztálya 21679-IV.4/1974. szám alatt jóváhagyta, az erdőgazdasági és m e zőgazdasági technikusok posztgraduális képzéseként. A vadgazdasági technikusokkal szemben felállított igényt az alábbiakban részletezte a követelményrendszer: a vadgazdasági technikus mint középfokú végzettségű szakember „rendelkezzék a vadgazdálkodási és vadászati tevékenységek üzemi és m unka helyi szintű megtervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel, továbbá olyan gyakorlati jártasságokkal és készségekkel, amelyek birtokában képes a hazai vadászterüle teken előforduló vadfajok vadon és félvadon történő tenyésztésé re, vadtenyésztő telepek, vadaskertek vadállomány tenyésztési 11

munkálatainak vezetésére, általában a korszerű takarmányozás ra, a mező-, erdő- és vadgazdálkodás ökonomikus összehangolá sára, a vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek célszerű és gazdaságos folytatására, továbbá a balesetmentes vadászatok szervezésére, levezetésére" A személyi feltételek: jó testi felépítés, egészséges szervezet, kifo gástalan érzékszervek, erős lábak, jó gyaloglási képesség, kitűnő szem, jó megfigyelőképesség, kitűnő koncentrációs képesség, ál landó érdeklődés a környezettel szemben, gyors ítélőképesség, cselekvőképesség, határozóképesség, feltétlen megbízhatóság. Vadgazdasági technikusi munkakörök: kerületvezető vadász, va dászm ester kis- és középnagyságú vadászterületeken, vadásztár saságoknál, fácán-, fogoly- és vadréce-tenyésztelep vezető, termé szetvédelmi területkezelő. A vadgazdasági technikusi minősítő vizsgára a felkészítést konzultációs és/v ag y tanfolyamos rendszer szerint képzelték el. Az egyes tantárgyak óraszámait is ezeknek megfelelően állították össze: Tantárgy neve a / Üzemgazdasági ismeretek 1. Vezetési ismeretek 2. Közgazdasági, üzemgazdasági alapismeretek 3. Munkaügyi és munkavédelmi ismeretek 4. Erdőtörvény, egyéb jogi ismeretek

Konzultációs Tanfolyamos összes óraszám 25 50

b / Vadbiológiai és vadtenyésztési ismeretek 1. Magyarország vadgazdasági adottságai 2. Legjelentősebb hazai vadfajaink

35

12

60

3. Állategészségügyi ismeretek 4. Vadvédelem 5. Intenzív vadtenyésztés Erdészeti alapismeretek (mezőgazdasági előképzettségűek részére) 1. Fás növények felépítése, élettana 2. Állományalkotó fafajok ismerete 3. Legfontosabb erdőtípusok 4. Erdőtelepítési és erdőnevelési alapfogalmak 5. Az erdőgazdálkodás tervezése, az üzemterv és kezelése 6. Az erdők rendeltetés szerinti felosztása Mezőgazdasági alapismeretek (erdészeti előképzettségűek részére) 1. Szántóföldi növények termesztése: zárt termelési rendszerek, gabonafélék, kukorica, cukorrépa 2. Pillangósok, kapás- és gyökgumós növények, keveré kta ka rmán y o k, káposzta termelésének technológiája 3. Rét- és legelőgazdálkodás 4. Vadföldek, vadlegelők, vadrétek üzemeltetése 5. Takarmányozási 13

14

26

14

26

alapismeretek: takarmányismeret, takarmánytartósítás, tárolás, felhasználás, takarmánytápok c / Vadgazdálkodási és vadászati ismeretek 1. A vadgazdaság tervezése 2. A vadállomány-szabályozási terv végrehajtása 3. Vadkárok formái 4. Vadgazdasági berendezések és használatuk 5. A vadászat kialakulása, története, természetvédelem és vadászat 6. A vadászat eszközei 7 Vadászebek és idomításuk 8. Vadászati módok 9. Vadászati idő, tilalmi idők 10. Vadbefogás, vadértékesítés 11. A vadászat szervezete 12. Trófea, egyes vadfajok trófeája 13. Vadászati szokások, hagyom ányok, vadászerkölcs 14. Vadásztatási ismeretek, külföldi vadászok Összesen:

40

70

100

180

A vadgazdasági technikusi minősítő vizsga felkészítésére je lentkezőktől megkívánták a szakközépiskola elvégzése utáni két éves vadászati szakmai gyakorlatot és a munkahelyi javaslatot. A jelentkezőknek a kétéves felkészítési idő alatt négy ízben hat-hat napos konzultáción kellett részt venniük. Az első konzultációkor kétnapos, a második és harmadik alkalommal háromnapos vadá szati tanulmányúton vettek részt, az utolsó konzultáció során 14

dolgozatot kellett írniuk, és egy kétnapos tanulmányúton is részt vettek.*1211984-től a MüM a felkészítési időt egy évre csökkentette (21690/1984. MüM sz. rendelet). A konzultációs órák számait a szakmai követelményeknek megfelelően többször is megváltoztatták; a legutolsó változtatás szerint az üzemgazdasági órák száma 16-ra csökkent, ezzel szem ben a vadbiológiai és vadtenyésztési ismeretek, továbbá a vad gazdálkodási és vadászati ismeretek óraszámai 52-52 órára növe kedtek. Ezeken kívül még 40 órás tanulmányutat is beterveztek. Tanfolyami formában szervezett oktatás nem történt.1131 Az írásbeli dolgozat témája valamely gyakorlatban előforduló szituáció legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldása volt. Amennyiben a jelölt szakdolgozat készítésére kért és kapott en gedélyt, ez az írásbeli vizsga alól mentesítést adott. A nyolcvanas évek közepétől minden hallgatót szakdolgozat készítésére köte leztek, s a szakdolgozattal kapcsolatban a szóbeli vizsgán kérdé seket tettek fel. 1978-ban a soproni erdőgazdasági szakközépiskola első ízben hirdette meg a vadgazdasági technikusi minősítő vizsgára való felké szítést. A felkészítésre erdészeti és mezőgazdasági előképzettség gel (szakközépiskolai végzettséggel) rendelkezők jelentkezhet tek. A mezőgazdasági előképzettséggel rendelkezők a hódm ező vásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában kaptak felkészítéstJ141 Az előképzettségtől függően némileg eltérő ismeretek ok tatása zajlott. Az erdészeti képzettségűek takarmányozási, a m e zőgazdasági és kertészeti előképzettségűek a szakszerű vadgaz dálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges alapvető erdészeti is mereteket kaptak. Az ezektől eltérő előképzettségűektől a vadász vadtenyésztő szakmunkás-végzettséget mindenképpen m egkí vánták. Ennek hiányában biológiai alapismeretekből kellett kü lönbözeti vizsgát tenniük. A vizsga tárgyai: biológia, termőhelvismerettan, erdőműveléstan, erdőrendezéstan, erdőhasználattan, üzemgazdaságtan és szakközépiskolai vadgazdaságtan. 1984-től a „Vadgazdasági ismeretek" című tankönyvből tanultak.,lnl 1987-/88-tól a vadászati szakképzés idejét négy évre emelték, és Barcson, Szombathely-Óladon és Csongrádon a vadászat oktatá 15

sa a négy éves óraterv szerint indult. Az óratervet az 5. számú m elléklet m utatja.1161 A technikusi minősítéshez további egy éves konzultációs utógyakorlat volt szükséges.1171 A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben 1992-ben há roméves vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés, 1993-ban pe dig szakközépiskolai szakmunkásképzés kezdődött, s lehetővé kívánják tenni a szaktechnikusi minősítés megszerzését is.1181 Az új oktatási törvény bizonyára további változtatásokat fog hozni a szakoktatásban. E törvény szerint „a központi tantervek fokozatosan megszűnnek, és két-három év alatt át kell térni az új pedagógiai programokra, így lehetővé válna a szakmai vonal erősítése".1191

Összefoglalás A vadászat iskolai oktatása az 1800-as évek elejétől 1848-ig Keszt helyen zajlott. Ezután 35 év telt el, amíg ez az oktatás az erdőőri iskolákban elkezdődhetett. Az így képzettekkel azonban a vadá szat igényeit kielégíteni nem tudták, ezért 1893-ban az ún. vadőri vizsgákat rendszeresítették. Az első önálló vadőri iskolát - hábo rús rokkantak számára - 1916-ban Bián indították, amelynek szerepét két év múlva az erdőőri és vadőri szakiskolák vették át. A vadászurak kívánságára 1925-ben ismét felújították a vadőri vizsgáztatási rendszert. A szaktudás fejlesztése és a vizsgák szín vonalának emelése végett 1936-tól a vizsgázók részére kéthetes előkészítő tanfolyamokat tartottak. A második világháború után csak 1957-ben rendelték el a vadőrök kötelező vizsgáztatását, illetve tanfolyam elvégzését. A külföldiek vadásztatása jobban képzett szakembereket kí vánt, ezért 1965-ben megkezdődött a vadász-vadtenyésztő szak munkásképzés, 1974-ben pedig a vadásztechnikusok képzése er dész, illetve mezőgazdasági előképzettséggel rendelkezők részé re. A vadászat iskolai oktatása először három-, majd négyéves tanrend szerint 1982-ben kezdődött. Jelenleg négy iskolában fo lyik négyéves vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés és techni kusminősítés. 16

Jegyzetek [1] Földművelés-ipari és kereskedelemügyi minister 36776/1881. sz. rendeletének b. pontja. [2] Pécs városi erdők 4. doboz 553/1893. ehiv. szám, Pécs Városi Levéltár. (Az alábbiakban P V. L.) [3] Pécs városi erdők 7 doboz 465/1896. ehiv. szám, P V. L. [4] Pécs városi erdők 16. doboz 325/1912. ehiv. szám, P V. L. [5] Pécs városi erdők 18. doboz 144/1918. ehiv. szám, P. V. L. [6] Pécs városi erdők 24. doboz 233/1927 ehiv. szám, P V. L. [7] Gyöngyöshalászi TAKÁCH Gyula: El kell választani a vad őrök szakoktatását és vizsgáztatását az erdőőrökétől. Magyar Vadászújság, 1932. 33. évf. 32. szám 1. old. [8] Pécs városi erdők 38. doboz 604/1936. ehiv. szám, P. V. L. [9] (f) Középszintű vadászképzés Óladon. Erdőgazdaság és Faipar, 1993. 6-7 szám, 23-24. old. [10] MÉM Értesítő, 1971. 35. szám. [11] MÉM Értesítő, 1982. 12. szám 630. old. [12] RÓNAI Ferenc: Középfokú vadgazdasági képzés a Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában. Erdőgazdaság és Faipar, 1993. 6-7 szám 9. old. [13] MÉM Szakoktatási Főosztály: Vadgazdasági technikus minősítés követelményrendszere és tananyaga. Budapest, 1974. 5-25. old. [14] Vadgazdasági technikus tanfolyam. Erdőgazdaság és Faipar, 1988. 4. szám 6. old. [15] FIRBÁS Oszkár: 10 éves a soproni vadászati technikusképzés. Erdőgazdaság és Faipar, 1989. 3. szám 607 old. [16] Középiskolai vadászképzés. Erdőgazdaság és Faipar, 1988.3. szám 20. old. [17] Ld. [9] [18] (F. I.) Vadászképzés Hajdúböszörményben. Erdőgazdaság és Faipar, 1994. 4. szám 10-12. old. [19] Dr. Folcz Tóbiás 1994. III. 22-én kelt levelének megállapítása.

17

1. számú m elléklet A kéthetes vadőri tanfolyam tematikája (72299/1936. FM sz. rendelet) Elő adás

Ismét lő

órák száma

Gyakorlati oktatás egész napos

fél napos

16

-

1

-

Fegyver- és lőszertan

3

-

-

1

Vadászati törvények és rendeletek

9

5

-

-

Vadtenyésztés, fácánés fogolytenyésztési gyakorlat

5

-

-

2

Az erdő- és vadgazdaság viszonya, erdősítés, csenderesek létesítése

2

-

-

-

Vadászebfajták, vadászeb-idomítás

2

-

-

2

Vadőr erkölcs- és illemtana

2

-

-

-

Elsősegélyny új tá s elméletben és gyakorlatban

2

-

-

-

Gereznák lefejtése és kezelése kitömés alá

2

-

-

-

Vadásztrófea (agancs) kikészítése és kezelése

2

2

-

-

Élővad-befogás, -csomagolás, -szállítás

1

-

-

2

Lőttvad kezelése, feltörése, kizsigerelése, tárolása és szállítása

-

-

-

1

Vadászmenyéttel, uhuval és vadászsólyommal való vadászat

-

-

-

1

Vadak élete és vadászata

18

1. számú melléklet / folytatás A kéthetes vadőri tanfolyam tematikája (72299/1936. FM sz. rendelet) Elő adás

Tantárgy

Ismét lő

órák száma

Gyakorlati oktatás egész napos

fél napos

Dúvadmérgezés, hívási gyakorlat tülökkel, kagylóval, csalsíppal stb.

-

-

-

Szőrmés és szárnyas ragadozók irtása csapdával, hálóval stb.

1

-

-

2

Tanulmányút: Mezőgazdasági Múzeum, Állatkert

-

-

1

-

Tanulmányút: méhésztelep baromfitenyésztő-telep, arborétum

-

-

-

1

Vadászatrendezési gyakorlat

-

-

1

-

Filmbemutató

-

-

-

1

19

I

2. számú melléklet 1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő 1971. 35. szám) Évfolyam

1.

m.

II.

I.

Tantárgy

2.

1.

2.

í.

2.

félév Magyar nyelv és irodalom

2

-

4

-

4

-

Történelem

2

-

2

-

4

-

Matematika

6

-

4

-

4

Fizika

4

-

4

-

-

-

Kémia

6

-

-

-

-

-

Testnevelés

2

2

2

2

1

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

1

1

Közismereti tárgyak összesen

23

3

27

3

14

2

Vadtenyésztési tájismeret

2

-

-

-

-

-

Mezőgazdasági és erdőgazdasági alapismeretek

2

-

2

-

-

-

Vadászati állattan

4

-

4

-

Vadgazdálkodás

-

-

2

-

6

Elektrotechnika

-

-

2

-

2

-

Mesterséges vadtenyésztés

-

-

4

-

2

-

Vadászat

-

-

-

-

6

-

Vadászeb-ismeret

-

-

2

-

-

-

Fegyver- és lőszerismeret

-

-

2

-

2

-

Vadászati jog és üzemi ismeretek

-

-

-

-

4

-

Munkavédelem

2

-

-

-

-

-

20

-

-

2. számú melléklet / folytatás 1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő 1971. 35. szám) Évfolyam I.

Tantárgy 1.

m.

II. 2.

1.

2.

í.

2.

félév Szakmai elméleti órák összesen

10

-

18

-

22

Szakmai gyakorlatok

-

39

-

39

-

40

Szakmai órák összesen

10

39

18

39

22

40

Összes heti óraszám

33

42

35

42

36

21

42!

3. számú m elléklet 1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő, 1971. 35. szám) Érettségizettek tanfolyama -

■ ■ ............... • -

............. ..........

Tantárgy

1 éves szakmai képzés 1. félév

2. félév

1

1

| Osztályfőnöki óra

1

1

1 Összesen

2

2

1 Vad tenyésztési táj ismeret

1

-

Mezőgazdasági és erdőgazdasági | alapismeretek

1

-

Testnevelés

|

Vadászati állattan

4

Vadgazdálkodás

4

Mesterséges vadtenyésztés

3

-

Vadászat

2

-

Vadászeb-ismeret

2

-


2

-


2

Munkavédelem

1

-

Szakmai elméleti órák összesen

22

-

Szakmai gyakorlatok

14

40


36

40

Összes heti óraszám

38

42

22

-

|

4. számú melléklet 1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 1/1982. (V. 28.) MÉM sz. utasítás. Érvényes 1982/83-tól. Évfolyam

I. Tantárgy

II.

Összes óraszám a képzési idő alatt

m.

Tanítási ciklusok száma

18

18

16,5

óraszám Magyar nyelv és irodalom

2

4

4

174

Történelem társadalmi ismeretek

1

3

4

138

Matematika

5

4

4

228

Fizika

4

3

-

126

Testnevelés

3

3

2

141


2

1

2

87

Közismereti órák összesen

17

18

16

894

Munka- és környezetvédelem

2

-

-

36

Közlekedési ismeretek

-

2

-

36

Vadászati álattan

4

3

-

126


5

-

-

90

Vadgazdálkodás, vadászat

-

6

5

190,5

Vadtenyésztés

-

-

5

82,5

Géptan

-

3

3

103,5


4

-

-

72


-

-

3

49,5

23

4. számú melléklet / folytatás 1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 1/1982. (V. 28.) MÉM sz. utasítás. Érvényes 1982/83-tól. Évfolyam

11.

I. Tantárgy

III.

Tanítási ciklusok száma 18

18

16,5

óraszám

Összes óraszám a képzési idő alatt

Szakmai elméleti órák összesen

15

14

16

786

Heti elméleti órák összesen

32

32

32

1680

Szakmai gyakorlat

35

35

35

Tanévvégi gyakorlat (5 hét)

35

35

-

M egjegyzés: a mezőgazdasági traktorvezetői gyakorlat tanulón ként 30 óra terhelést jelent az óraterven felül.

24

5. számú melléklet 1805 Vadász-vadtenyésztő szak óraterve Heti óraszám Tantárgy

I. 36 hét

II. 36 hét

m. 36 hét

IV. 36 hét

Összes I órák I száma I

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

3

432

Orosz nyelv

2

2

2

2

288

Történelem

2

2

2

2

288

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

2

72

Matematika

4

4

3

3

504

2

-

-

144

-

144

Fizika

2

Kémia

2

2

-

Testnevelés

2

2

2

2

288


1

1

1

1

144

18

18

13

15

2304

Biológia

3

2

2

-

252


-

-

2 /0

-

36

Munkavédelem

1

-

-

-

36

Környezet- és természetvédelem

-

-

2

2

144

Vadászati állattan és vadegészségtan

2

2

-

-

144


2

-

-

-

72

Vadgazdálkodás, vadászat

-

2

2 /4

3

288

Vadtenyésztés

-

-

2

3

180


25

5. számú melléklet / folytatás 1805 Vadász-vadtenyésztő szak óraterve Heti óraszám Tantárgy

II. 36 hét

I. 36 hét

m. 36 hét

IV. 36 hét

Összes órák száma 144

Géptan

-

2

2

-


2

-

-

-

72


-

-

-

2

72

Fakultatív tantárgy

-

-

-

2

72

Szakmai tárgyak összesen

10

8

12/4

12

1512

Heti elméleti óraszám összesen

28

26

25

27

3816

Szakmai gyakorlat összesen

5

7

8

8

1008

33

33

33

35

4824

Heti óraszám összesen

I

Ad. Közlekedési ismeretek: vezetési gyakorlat tanulónként az óraterven felül.

26

Az erdőgazdasági sza kmunkás képzés története 1965-től napjainkig Dr. Kollwentz Ödön Az OEE Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei II. száma (Budapest, 1966) az erdészeti szakmunkásoktatást annak kiala kulásától 1965-ig tárgyalja. Az azóta eltelt harminc év alatt az erdészeti szakoktatásban a legdöntőbb jellegű változás, hogy a 27/1965. (XII. 1.) Korm. sz. rendelet 22 §-a szerint a négyéves szakközépiskola érettségizett tanulói szakmunkásként voltak al kalmazhatók. De amíg a szakmunkásoktatás eddig eljutott, nagy és változatos utat kellett megjárnia.

1. Erdőgazdasági szakmunkástanuló-képzés A fiatalok szakmunkásképzése 1961-1967 között kétéves tanul mányi idővel történt. 1964-ig évenként 3 hónapos, 1964-től 5 hó napos, a szakmunkásiskolákban tartott elméleti oktatásban kel lett részt venniük. Az év többi részében az alkalmazó erdőgaz daságaik erdészeteinél gyakorlati munkát végeztek. Ezen idő alatt havonként 4 napos - az erdőgazdaságok által tartott - kon zultációkon kellett rész venniük. Az iskolai foglalkozás órater vét az 1. számú m elléklet adja. Az 5 /1 9 6 7 OEF sz. rendelet a képzési időt három évre emel te, amiből évenként 5 hónap volt a bentlakásos, órarend szerinti iskolai oktatás. Az I. és a II. osztályt végzők részére a „gyakorló erdőgazdaságnál" 2 hónapos és a „szerződő erdőgazdaságok nál" 4 hónapos, a III. osztályosok részére pedig 5 hónapos gya korlati képzést írt elő a rendelet. A „gyakorló erdőgazdaság" „szerződő erdőgazdaság" is lehetett abban az esetben, ha a gaz daság a tantervi követelményeknek megfelelő munkát és a gya korlati oktatásért felelős személyt biztosította. Óratervét a 2. számú m elléklet tartalmazza. 27

A negyedik szakm unkásképző iskola 1968-ban Mátrafüreden nyílt meg. További haladást a szakmunkásoktatásban az 1969. évi VI. törvény és ennek végrehajtási rendelete (a mező-, az er dőgazdasági és az élelmiszeripari szakképzésről szóló 11/1970. MÉM sz. rendelet) jelentett. 1969 óta - az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) megszűnésével - az erdőgazdasági szakmun kásképző iskolák feletti legfőbb felügyeletet a Mezőgazdasági és Élelm ezésügyi Minisztérium (MÉM), majd a Földművelésügyi Minisztérium (FM) gyakorolta. 1969-ben a Sárvári Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola megszűnt. Ugyanebben az évben az Ásotthalmi Erdészeti Szak iskola tanügyi épületeiben Erdészeti Szakmunkásképző Intézet nyitotta meg kapuit. A 11/1970. MÉM sz. rendelet szerint „A szakmunkásképző iskolának olyan szakmai általános ismereteket kell nyújtania, amelyek m egfelelnek a gyorsan fejlődő termelési követelmé nyeknek, és elősegítik az általános iskolát végzettek középisko lai továbbtanulását" Az iskolába a felvételt kérvényezni kellett. Felvételi feltétel az általános iskola nyolc osztályának sikeres el végzése; a felső korhatár az általános iskolát végzetteknél 19 év, a középiskolát végzetteknél 25 év volt. További feltételek: a munkára való alkalmasság és a megfelelő egészségi állapot or vosi igazolása. Az iskola társadalmi szervezeteiből és az érdekelt erdőgazda sági vállalatok kijelölt tagjaiból alakult felvételi bizottság feladata volt, hogy a jelentkezőkkel elbeszélgetve (felvételi beszélgetés) m egállapítsa a szakmára való alkalmasságot is. Az egészségi ál lapotról szóló igazolást az orvos abból a szempontból adta ki, hogy a jelentkező nem szenved-e fertőző betegségben. A felvételi bizottság köteles volt felvenni a munkásmozgalom mártírjai, a „M agyar Szabadság Érdem rend", a „Szocialista Ha záért" érem, a „M unkás-Paraszt H atalom ért" emlékérem kitün tetettjei, a nemzeti gondozottak, a Magyar Partizán Szövetség tagjai és az antifasiszta harcosok gyermekeit, továbbá az állami gondozottakat. 28

Az iskola tanulói az előző évben elért tanulmányai eredm é nyeik alapján ösztöndíjat, a képzési idő utolsó fél-, illetve ne gyedévében már munkabért kaptak. A részletes óratervet a 28/1971. MÉM sz. rendelet szabályozta. A művelődésügyi m i niszter a szakmunkásoktatásnál is előírta a közismereti tárgya kat és azok kötelező óraszámait, így a szakm unkásiskolák is fo kozatosan beépültek az országos oktatási szervezetbe. A MÉM rendelet négyféle iskolai tagozat szervezését írta elő: „A" hagyományos tagozat, „B" emelt szintű tagozat, „C" kö zépiskolai előképzettségűek tagozata, „D " munkaviszonyban állók esti tagozata. Az 1971. évi úgynevezett reformtanterv „célszemléletű, mivel lehetővé teszi a széles körű műszaki alapképzést: lehetőséget te remt a dinamikusan fejlődő műszaki színvonallal való lépéstar tásra, módot ad arra is, hogy az ifjúsági szakmunkásképzés színvonala - amint ez kívánatos is - megelőzze a mindenkori termelési színvonalat, tehát tükrözi a társadalmi-gazdasági fej lődés igényét" - értékelték az új tantervet.1 Az óratervet és a gyakorlatok felosztását a 3. számú mellék let tartalmazza. Az összes óraszám 30%-a elméleti, 70%-a gyakorlati oktatási célú, 30%-ban biológiai, 70%-ban műszaki jellegű képzés, végül a közismereti tárgyak oktatására az összes óraszám 14,4%-a ju tott (az erdőművelő-fakiterm elő óraterv szerint). Az iskola elvégzése után a szóbeli és gyakorlati részből álló szakvizsgát öttagú vizsgáztató bizottság előtt kellett letenni. En nek tagjai: a miniszter által kijelölt elnök, a m iniszter által m eg bízott elnökhelyettes, az iskola igazgatója, a vállalat és a szakszervezet által kiküldött személyek. A szakvizsgát sikeresen ki álltak szakmunkás bizonyítványt kaptak. A tanulók, általában gyenge testi kondíciójuk miatt, szakmai gyakorlataikat minden évfolyamnál kondicionáló gyakorlattal kezdték. Ennek célja a m unkaképesség emelése, a gyors ítélő- és cselekvőképesség, továbbá a reflex kifejlesztése volt. A tantervi cél az első évben a műszaki és biológiai alapfogalmak, a m áso dik évben a munkafolyamatok műveleti elemeinek, a harmadik 29

évben a technológiai folyamatok üzemi környezeti megismerte tése és begyakoroltatása volt.2 1971-ben az erdészeti szakmunkásoktatás országos eloszlása az alábbi volt: - Dunántúl: Középrigóc (1964) ifjúsági és betanítottmunkásképzés; Szőcsénypuszta (Somogyzsitfa) ifjúsági képzés; - Észak-M agyarország: Mátrafüred (1968) ifjúsági és felnőttképzés; -D él-M agyarország: Ásotthalom (1969) ifjúsági képzés. Az ekkor végzett felmérés a négy iskola működésének szük ségességét igazolta, mert a szakmunkáshiányt a szükséglet 43%ában állapította meg (11200 fős szükségletből 4800 fős szakmun káshiány).3 Az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolák az alábbi szakképesítéseket adták: - erdőm űvelő-fakiterm elő szakmunkás, - erdészeti növényvédő betanított munkás, - mezőgazdasági vontatóvezető, - erdőgazdasági gépjavító, szerelő, -erd őg azd aság i gépész, hidraulikus rakodógép-kezelő4 A tanulók a tanulmányi eredménytől függően, de az egy csa ládtagra jutó jövedelem nagyságától függetlenül havonta 250500 forint ösztöndíjat kaptak (13/1972. MüM sz. rendelet). 1974. január elsejétől az erdőgazdasági szakmunkásképző is kolák közvetlen felügyeleti hatóságai a megyei tanácsok műve lődési osztályai lettek. Főhatóságuk továbbra is a MÉM kutatási és szakoktatási főosztálya maradt. A vállalatoknak és a szövetkezeteknek - a szakmunkáskép zéssel kapcsolatos egységes teherviselés elérése érdekében „Szakmunkásképzési Alap" létesítéséről és felhasználásáról szó ló 2/1 9 7 2 . (I. 18.) MüM-PM sz. együttes rendelet alapján - a központi szám lára hozzájárulást kellett fizetniük, amelyet a munkaügyi m iniszter osztott szét a képzésre jogosult miniszté riumok között (MÉM Értesítő, 1972. 5. szám). A Szegeden 1975. szeptem ber 1-jén és 2-án tartott Országos Oktatási Ankéton a szakmunkásképzés is vita tárgya volt. Ki 30

emelésre került a szakmunkásképzésnél a technikai képzés fon tossága, amely az ifjúsági képzésnél az „erdőgazdasági gépész" szakma bevezetését jelentette.5 Ennek óratervét a 4. számú mel léklet adja. 1980-ban az évenkénti tanulmányi hetek számát 33-ra em el ték, és úgynevezett „egységes tagozatú" szakm unkásképzést vezettek be. Óratervét az 5. számú m elléklet mutatja. 1978. július 1-jén a Középrigóci Szakmunkásképző Iskola a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépisko lával közös vezetés alá került, és a szakközépiskola mint a bar csi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola Er dészeti Szakmunkásképző Iskola és Kollégium működött to vább.6 1982 szeptemberében elkészült a 200 férőhelyes kollégi um épülete, így lehetővé vált, hogy a középrigóci tanügyi épüle tek ezentúl mindkét iskolatípus tanulóinak gyakorlati oktatását és a gyakorlatok alatti elhelyezését biztosítsák.7 A gyakorlati ok tatást a meglévő gépek és az öntözhető csemetekert segítették elő. A szakmunkás iskolák fölötti közvetlen felügyeletet 1983-tól a megyei tanácstól a városi tanács (községi tanács) mezőgazdasági osztálya vette át. Az ötnapos munkahét bevezetésével az 1982/83-as tanévtől az oktatás tíznapos tanítási ciklusok szerint zajlott, ezért új óratervet kellett összeállítani. (Lásd 6. számú melléklet.) A gazdasági élet és a műszaki fejlődés a szakmunkásképzés óratervének megfelelő változtatását igényelte. Az erdőművelőfakitermelő szakma részére ennek alapján összeállított új, há roméves oktatási óratervet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10552/1 /1 9 8 9 . számú utasításában hagyta jóvá. (7. számú melléklet.) 1985 szeptemberében a miskolci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában erdészeti szakmunkásképzés indult egy osztállyal. Ugyanebben az évben Szőcsénypusztán új tanügyi épületszárny és ebédlő építését fejezték be és a létesítményt átadták az ottani szakmunkásképző iskola részé-

31

1986-ban - három évig tartó munkálatok után - Mátrafüreden befejezték az új tanügyi épületek építését. Az új létesít ménybe nem csak az addig is Mátrafüreden működött Erdőgaz dasági Szakm unkásképző Iskola költözött át az oktatás céljaira már nem m egfelelő épületéből, hanem az addig Egerben műkö dött Dobó István Gim názium és Erdészeti Szakközépiskola er dészeti részlegét is ide helyezték át. Ettől kezdve a két iskola kö zös vezetés alatt, Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola és Szak m unkásképző Intézet néven működött tovább.9 1984 óta az erdészeti szakközépiskolák négy évének elvégzé se és az érettségi vizsga sikeres letétele erdőgazdasági szakmun kás képesítést ad, így a szakm unkásképzésnek a szakközépisko lai képzéssel közös alapja is van. Ezt az egyes erdőgazdasági szakközépiskolák és erdészeti szakmunkásképző iskolák közös vezetésű összekapcsolása is elősegítette. Az óratervet a 8. számú m elléklet tartalmazza. 1986-ban a piliscsabai M ezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskolában erdőgazdasági gépészek 4 éves oktatása kezdődött. Az 1987/88-as tanévtől kezdve Barcson, 1991-ben Mátrafüreden kezdték meg a 4 éves erdőgazdasági gépész szak oktatását. Az óratervet a 9. számú m elléklet adja. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a szakmun kásképzést a szakközépiskolai képzéssel együttesen szabályoz za. A törvény szerint a szakképzés feltételeinek biztosításáért a munkaügyi miniszter, a pedagógiai és szakmai feltételek bizto sításáért pedig a művelődési és közoktatási miniszter (MKM) az illetékes szakm iniszterrel együtt felel. Az Országos Képzési Jegyzék a következő erdészeti szak munkás képzettségeket ismeri el:10 Szakma Azonosító szám 25 2 8312 02 2 2 00 Erdészeti gépész 26 1 8312 04 6 1 01 Erdészeti kötélpálya-kezelő 29 2 6219 05 1 0 01 Erdészeti szakm unkás 29 1 6219 05 1 0 02 Erdőm űvelő 29 2 7349 07 1 0 01 Faanyagm inősítő 12 2 7347 03 3 0 04 Faesztergályos 32

Fafeldolgozó 13 2 7349 04 5 4 01 Faipari gépmunkás 12 2 8125 04 5 4 02 Faiskolai szaporítóanyag előállító 21 2 6212 05 1 0 03 Fakitermelő 26 1 6213 05 1 0 05 Famegmunkáló 13 1 7349 03 3 0 06 Fűrészipari szerszámélező 13 2 7349 03 1 0 05 Mező- és erdőgazdasági rakodógépkezelő 26 1 8293 04 6 1 04 Növényvédő 52 1 6190 05 6 0 01 Vadász, vadtenyésztő 22 2 6229 06 2 0 03 Az OKJ a képzés szükséges óraszámait is előírja. A szakoktatással kapcsolatosan három MüM rendelet is in tézkedik: - a 8/1993. (XII. 30.) MüM számú „az iskolai rendszerű szak képzés megszervezésére és a gyakorlati képzési helyek létesíté sére vonatkozó feltételekről"' - a 9 /1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet „az isko lai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásáról"; - a 10/1993. (XII. 30.) MüM számú a „szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" A szakképzésről szóló törvény 16. §-a szerint az első szakkép zettség megszerzésével kapcsolatos oktatás a tanuló részére in gyenes! A szakmunkások elméleti és gyakorlati képzésére vo natkozó előírások a szakközépiskolákéval megegyeznek: - a gyakorlati képzés biztosítására az iskolának a gazdálkodó szervezettel megállapodást kell kötnie, - ha a tanuló a gyakorlatok 20%-áról hiányzik, évismétlésre kötelezik, - összefüggő gyakorlatnál a tanulót a minimális bér 10%-a megilleti, - az évközi tudásszint felmérése az úgynevezett köztesvizsgán történik, - a tanulók tanulmányaik befejezése után szakmai vizsga leté telével kapják meg a szakképesítést igazoló bizonyítványt. Az új oktatási rendszer 1994 szeptemberétől érvényes. E so rok írásakor az erdőgazdasági szakmunkás iskolákra vonatkozó új FM rendelet még nem jelent meg. 33

2. Faipari szakmunkásképzés Az erdőgazdaságok 1970-ben a fűrészüzemek gazdái lettek, és így mind erősebb igény lépett fel a faipari szakmunkások iránt. A technikai és a technológiai változásokkal együtt járt az addig alkalmazott betanított munkások szakmunkásokkal történő fel váltása iránti igény.11 A fiatalok iskolai képzésére a szőcsénypusztai és a barcsi szakmunkásiskolák kerültek javaslatba.12 Ez csak felnőtt szakm unkás-továbbképzéssel valósult meg.

3. Felnőttek szakmunkásképzése 3.1 Erdőgazdasági(ágazati) szakmunkásképzés Az erdőgazdasági szakmunkásképzés az erdőgazdasági mun kások, „favágók" szakmai oktatásával kezdődött. Ez kezdetben néhány hetes tanfolyam volt. A felnőttek iskolai oktatása három hónapos bennlakással 1959-ben a sárvári Erdőgazdasági Gépke zelő Iskolában kezdődött, amely 1969-ig bocsátotta ki a motor fűrész-kezelőket. Minthogy a munkások nagy része nem volt hajlandó több hónapon át a családjától távol lenni, a MüM 111/1970. (19-20) számú, „a munkaviszonyban és szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére szervezett szakmunkásképző tanfolyam ok rendjéről" szóló utasítása megteremtette a vállalati szakm unkásképzés lehetőségét, és meghatározta annak célját, feladatait. Eszerint a cél „a munkaviszonyban álló dolgozók szakm unkás vizsgára történő felkészítésének szervezett elősegí tése annak érdekében, hogy a vállalatok az iskolai rendszerű képzés útján nem biztosítható szakmunkás igénye kielégítést nyerhessen, továbbá hogy a szakmunkás képesítéssel már ren delkezők újabb (kiegészítő, második vagy további) szakmunkás képesítést szerezhessenek" 13 Ilyen tanfolyamokat a vállalatok és a szakm unkásképző iskolák szervezhettek. A vállalatok által szervezettek irányítását és felügyeletét az illetékes miniszter, az iskolai tanfolyam ok felügyeletét pedig a képzésre jogosult mi niszter az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben gyakorolta. A MüM általános ellenőrzési jogköre minden tanfo 34

lyamra kiterjedt. A tanfolyamok elméleti és gyakorlati részből álltak. Az utasítás a heti maximális óraszámot 15 órában állapí totta meg. A vállalatok keretében szervezett tanfolyamokról a szakmunkásiskolákban rendszeresített osztálynaplót kellett használni. A tanfolyam irányítását a vállalat igazgatója által megbízott tanfolyamvezető végezte. Ennek a kihelyezett felnőttképzésnek a fő célja a szakmunkás vizsgára való előkészítés volt. A tanfolyam tananyaga a szakmunkásiskola rövidített tan anyaga volt. A szakmunkás vizsgáztatás a szakmunkásiskola feladatát képezte. A felnőtt szakmunkások intézményes képzése 1000 órás elő írással történt. Az iskolai tanfolyam folyamán egyenlő időkö zönként három ízben valamennyi tantárgyból beszámolókat tar tottak. Az egyes tantárgyak érdemjegyeit a három beszámolón kapott érdemjegyek alapján állapították meg. A bizonyítványt az így elért eredmények alapján kapták, amelyet 2 forintos ille tékbélyeggel kellett ellátni. Az erdőgazdasági szakm unkáskép ző intézetek közül a középrigóci és a mátrafüredi iskolák foly tattak felnőtt szakmunkásoktatást. 1981 szeptemberétől a vállalati képzés keretében nyílt lehető ség mind az erdészetben, mind a fafeldolgozásban, összesen hét szakmában a szakmunkások képzésére, éspedig: erdőművelő, fakitermelő, fűrészipari termékgyártó, furnér-, rétegelt lemez- és bútorlapgyártó, farostlemezgyártó, gyufagyártó vállalati szak mákban. Ezzel a dolgozók szakmunkásképzése is lehetővé vált. A vállalati (ágazati) szakmunkásképzés összóraszáma 360400 óra volt, amelyből 120-140 órát fordítottak gyakorlati kép zésre. Az elméleti órák közül 20-20 órát politikai és bizton ságtechnikai ismeretek oktatására fordítottak, kötelező előírás ként. Az egyes szakmák tanterveit a vállalatok oktatással m eg bízott szakemberei állították össze, és az Erdészeti és Faipari Hi vatal felülvizsgálata és egyetértése után került a MÉM szakokta tási és kutatási főosztályához jóváhagyás végett.14 Bár nem tartozik szorosan az erdészeti szakmunkásképzés hez, röviden meg kell említeni a kosárfonás szakoktatását, mint az erdészeti szakmákkal rokon szakmáét. A kosárfonás oktatá 35

sának évszázados múltja van. 1895-ben a Békési Kosárgyár I. számú telepén kezdődött - az ott létesített Állami Kosárfonó Is kolában - az oktatás. 1945 után a MüM intézetben, majd a het venes évek közepéig vállalati keretekben folyt az oktatás. Ennek újbóli m egkezdése 1980 októberében történt, amely 30 hetes, 280 órás képzést jelentett. A tananyagot a vállalat szakemberei állí tották össze. Az első tanfolyamok a körösladányi és a dévaványai fűztelepeken folytak.15

3.2 Erdőgazdaságibetanffottmunkás-képzés Az erdőgazdasági betanított m unkások iránti igény már 1954-ben, a m otorfűrészek erdőgazdasági alkalmazásával felmerült. Az er dőgazdaságok akkor rövid házi tanfolyamokon képezték a mo torfűrész-kezelőket, mert az Ásotthalmi Gépészképző Szakiskola, majd 1958-tól a Sárvári Gépészképző Szakiskola a képesített mun kások iránti igényt kielégíteni nem tudta. A hatvanas évek közepén történt előrelépés az erdőnevelés ben és a kemizálásban, s ez ezen a területen is fokozta a betaní tott munkások iránti igényt. Mátraházán 6-8 napos képzést tar tott a Mátrai Állami Erdőgazdaság tisztító és vegyszerező beta nított m unkások részére. A betanított munkások képzését a 13/1970. (V 9.) MÉM sz. rendelet szabályozta. Ennek szellemében 1970 novemberében, az ÉRDÉRT vállalat szervezésében, a Mátrafüredi Erdőgazdasá gi Szakm unkásképző Intézet felügyelete alatt, „kísérleti jelleg gel" indult meg az első „faipari szerszám élező" betanítottmunkás-képző tanfolyam , amely 328 órás volt. Ugyanakkor - szin tén a m átrafüredi intézet felügyelete mellett - a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában 220 órás erdészeti növényvédő betanítottm unkás-képző tanfolyam kezdődött. A fűrészüzemben dolgozókkal szembeni szakmai követel mény annyira megnövekedett, hogy a termelőgépek kezelőinél a betanított munkás szint már kevésnek bizonyult, a termelést kiszolgálóknál pedig a betanított munkások iránti igény vált jel lem zővé.17 36

1975. január elsejétől a döntési joggal felruházott motorfű rész-kezelők részére elegendő volt a betanított munkás képesí tés, ami a fizikai dolgozók erdészeti szakmunkásképzésénél visszaesést okozott.18 1981 őszétől új képzési forma kezdődött az ágazati szakmun kásképzés keretében: a betanított munkás szintnél három - a képzési időtől függő - egymástól eltérő, ugyanakkor egym ás hoz kapcsolódó képesítés történt, éspedig - a gallyazó-daraboló motorfűrész-kezelő, mint egyszerű be tanított munkás 100 órás képzéssel; - tisztító motorfűrész-kezelő, aki 8 cm-es m ellmagassági át mérőnél vastagabb fákat már nem dönthetett; a képzési idő itt 30 órával több volt az előzőnél; - végül a m otorfűrész-kezelő, mint kvalifikált betanított munkás, 200 órás tanfolyami oktatással. A fentieken kívül még ingafűrész-, szalagfűrész- és körfűrészgép-kezelő, traktorra szerelhető rakodógép kezelője, targon cakezelő, parkettagyártó és erdőművelő betanított munkások képzése történt.19

3.3 Az erdőgazdaságimunkások továbbképzése A technikai fejlődés és a különféle erő- és munkagépek m egjele nése az erdőgazdaságban az erdőgazdasági munkások tovább képzését is megkívánta. A 13/1970. MÉM sz. rendelet tisztázta a fizikai dolgozók továbbképzésének módját, így az erdőművelőfakitermelő szakmai képzettséggel rendelkezők részére erdőgazdasági gépész tanfolyam, a mezőgazdasági gépszerelők ré szére erdőgazdasági gépjavító-szerelő tanfolyam szerveződött.20 A Mátrafüredi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben hidraulikus rakodógép-kezelő betanítottmunkás-képzés folyt 1975-1985 között.21 Az 1975 szeptemberében rendezett szegedi oktatási ankéton a szakmunkás- és betanítottm unkás-továbbképzés fontosságát is hangsúlyozták. A FAGOK (Fagazdaságok Országos Központja) részéről kiemelték, hogy az új technika bevezetése előtt kellene 37

a továbbképzést biztosítani.22 Hasonlóképpen a fafeldolgozás terén is gondot okozott a munkástovábbképzés. Az 1/1974. (I. 9.) MÉM számú és a 7/1974. (II. 17.) MÉM szá mú rendeletek a munkaviszonyban állott erdőgazdasági mun kások továbbképzésével foglalkoztak. A speciális gépek és az újabb technológiai eljárások csak a továbbképzés keretében ren dezett céltanfolyam okkal voltak megoldhatók. A továbbképzés tananyagának fele gépkezelési és karbantartási anyag, a többi gép- és műszerism eret, továbbá alapvető üzemeltetési ismeret volt. A rendelet kimondta, hogy a szak- és betanított munkások legalább öt évenként továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt.23 A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala 1980-ban a szakmun kásoktatás fő feladatának az erdőgazdaságigépész-képzést jelölte meg. Ezt a fizikai dolgozóknál továbbképzéssel lehetett megva lósítani. A fakitermelés akkori három alapgépének (motorfű rész, traktor és traktorra szerelt rakodógép) megfelelően kellett az erdőgazdaságigépész-képzést biztosítani úgy, hogy a három gépfajtára betanítottm unkás-képzést kaptak. Ezek a gépészkép ző tanfolyam ok félévenként egy-egy alkalommal az ásotthalmi, a szőcsénypusztai (Somogyzsitfa), a pétervásári, a sellyei és a vépi szakm unkásképző és m unkástovábbképző intézetekben kerültek m egrendezésre.24 A tanterv anyag: 40%-ban hidraulika (86 óra), 40%-ban gépjármű-diagnosztika és 20%-ban ezek erdé szeti alkalmazása volt. A nyolc hétig tartó tanfolyam részvételi díját fejenként 5 ezer forintban állapították meg.25 Az erdőgazdasági gépész képzettség megszerzéséhez azon ban m egfelelő alap- és továbbképzéseken való részvétel volt szükséges. Ezt nagyon jól mutatja az erdészeti m unkástovább képzési struktúra, éspedig: - betanított munkás szint: - gallyazó-daraboló m otorfűrész-kezelő, egyszerű betaní tott munkás, 100 órás képzési idővel; - tisztító motorfűrész-kezelő, aki 8 cm átmérőig dönthet, 130 órás képzési idővel (100 óra + 30 óra kiegészítő kép zés); 38

- 71. azonosító jelű motorfűrész-kezelő, fadöntésre jogo sult kvalifikált betanított munkás, 200 órás képzési idő vel; - szakmunkás szint: - fakitermelő gépész, legalább három gép kezelésére ké pesített ágazati szakmunkás, 380 óra képzési idővel, - 1702 azonosító jelű erdőművelő-fakitermelő, legalább három gép kezelésére képesített, az Országos Szakm un kásképzési Jegyzékben feltüntetett szakmával, 1360 óra képzési idővel; - képesítést adó szakmunkás-továbbképzési szint: - 7 azonosító jelű erdőgazdasági gépész, a képzési idő 280 óra; - 27 azonosító jelű erdőgazdasági gépjavító és karbantar tó szerelő, a képzési idő 356 óra; - mester szakmunkás szint: - erdőművelő-fakiterm elő mester szakmunkás 250 óra to vábbképzési idővel. Mindez az egymással való kapcsolatot mutatja, mert a maga sabb fokozatokhoz az alacsonyabb fokozatok képesítését beszá mítják.26

Összefoglalás Az erdőgazdasági munkásoktatás az utóbbi negyedszázadban is további változásokon ment át. Az ifjúsági oktatás fejlődésével a felnőttoktatás fokozatos leépülésének tendenciája mutatkozik. A fiatalok két-, később hároméves szakm unkásképzése kezdet ben évenként három-, később öthónapos iskolai oktatást jelen tett. Az év többi részét az erdőgazdaságoknál gyakorlati m un kával töltötték. 1970-től kezdődően a hároméves, órarend sze rinti oktatás és ugyanakkor a szakközépiskolát végzettek érett ségi-képesítő vizsgája lehetővé tette e fiatalok szakm unkásként való alkalmazását. A hetvenes évek vége felé, a nyolcvanas évek elején egyes erdőgazdasági szakmunkásképző- és szakközépis kolák közös vezetés alá kerültek, ami a szakmunkások m aga sabb szintű képzését tovább erősítette. 39

A feln őttek szakmunkásképzése kezdetben súlypontosan erdőgazdasági jellegű, majd a hetvenes évek folyamán fokozatosan leépült, és a szakm unkásképző iskolák feladatává vált. A betanítottmunkás-képzést az erdőgazdaságoknál a technikai fejlődés igényelte. Ez eleinte csak néhány hetes volt. Első hivata los szabályozása 1970-ben történt. A betanított munkások a m unkásképzés alsó szintjén álltak. Mind a betanított, mind a szakmunkások ismereteik gyarapítá sa, illetve tudásszintjük emelése végett az erdőgazdasági szak m unkásképző iskolákban néhány hetes továbbképző tanfolyamo kon az erdőgazdaságokban alkalmazott új gépekkel és technoló giákkal ismerkedtek meg. Ekkor több gép kezelését elsajátítatva a betanított m unkásokból szakmunkásokat képeztek. 1970-ben az erdőgazdaságok lettek a fűrészüzemek gazdái. E téren is felmerült a szakmunkások iránti igény Ennek kielégíté sét a szegedi oktatási ankét a szőcsénypusztai és a barcsi (kö zéprigóci) szakm unkásképző iskolák révén javasolta megoldani. A társadalmi rendszer megváltozásával a „munkaerőpiac igé nyeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzésre" vonat kozó törvényi szabályozás történt, ami azonban csak az 1994/95-ös tanévben lépett életbe.

40

Felnőttoktatás Iskola

Időszak

Gépészképző szakiskola Ásotthalom Sárvár

1954-1958 1958-1959

Erdészeti szak munkásképző iskola Sárvár

1959-1960

18 erdőgazdaságnál

1960-

Felvételi feltételek

Jellemzők 6 hetes oktatás benzin- és villany fűrészre

18-27 életév, 1 év erdőgazdasági munka

2 év tanulmányi idő, évente 3 hó nap iskolai foglalkozás, havonta munkaadónál 4 napos konzultáció 3 hónapos bennlakásos oktatás

Á ttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról. Folytatása a 42. és 43. oldalon.

Fiatalok erdészeti szakmunkásoktatása (erdéTgazdasági tanulóképzés)

Iskola

Időszak


Jellemzők

Sárvár Középrigóc Szőcsénypuszta

1961-1964 1961-1964 1963-1964

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, tanulószerződés, orvosi vizsgálat

Képzési idő 2 év (érettségizett nél 1 év), 3 hónap iskolai tanu lás, 8 hónap gyakorlati munka, havonta 4 napos konzultáció

1. melléklet

Sárvár Középrigóc Szőcsénypuszta

1964-1967 1964-1967 1964-1967


Iskolai oktatás 5 hónapra emel ve, 6 hónap gyakorlati munka, havonta 4 napos konzultáció

2. melléklet

Sárvár Középrigóc Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom

1967-1969 1967-1971 1967-1971 1968-1971 1969-1971


Képzési idő 3 év, évenként 5 hónapos iskolai oktatás, I-II. osztályosoknak 6, ül. osz tályosoknak 5 hónapos kötelező gyakorlati munka

3' melléklet

Középrigóc Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom

1971-1975 1971-1975 1971-1975 1971-1975

A felvételi feltételek a tagozat tól függően.

Új óraterv, reform tanterv, rész letes gyakorlati terv, négy tagozat

4‘ 1 melléklet

Középrigóc Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom

1975-1980 1975-1980 1975-1980 1975-1980

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, orvosi vizsgálat

Kiemelt technikai képzés, ennek megfelelő új óraterv, évenként 32 hetes szorgalmi idő

I

Áttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról.

Fiatalok erdészeti szakmunkásoktatása (erdőgazdasági tanulóképzés)

Iskola

Időszak


Jellemzők

5. melléklet

Barcs Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom

1980-1982 1980-1982 1980-1982 1980-1982

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, orvosi vizsgálat

Egységes tagozatú szakmunkásképzés, szorgalmi idő 33 hétre felemelve

6. melléklet

Barcs Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom

1982-1985 1982-1985 1982-1985 1982-1985

8. ált. iskolai osztály befejezése, egészségügyi vizsgálat, felvételi beszélgetés

10 napos tanítási ciklus, új óraterv

19851985198519851985-

8. ált. iskolai osztály befejezése, egészségügyi vizsgálat, felvételi beszélgetés

Üj óraterv, jelenlegi oktatás

7 melléklet

Barcs Szőcsénypuszta Mátrafüred Ásotthalom Miskolc

8. melléklet

Sopron Barcs Mátrafüred

198419841984-

Szakközépiskolai felvételi előírások szerint

Négyéves szakközépiskolai oktatás, érettségit és szak munkás képesítést ad

9. melléklet

Barcs Piliscsaba Mátrafüred

198719861991-

Szakközépiskolai felvételi előírások szerint

Erdőgazdasági gépészek oktatása

Áttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról.

1. számú m elléklet Erdőgazdasági szakmunkás szakma óraterve II. évfolyam

I. évfolyam Sor szám

Tantárgy

Gy.

E.

Ö.

E.

Gy.

III. évfolyam

Ö.

E.

Gy.

Ö.

órák száma 1.

Politikai ismeretek

12

-

12

12

-

12

24

-

24

2.

Erdészeti növénytan

24

24

48

-

-

-

24

24

48

3.

Erdőműveléstan

24

32

56

36

72

108

60

104

164

4.

Fahasználattan

60

104

164

72

120

192

132

224

356

5.

Erdészeti géptan

96

120

216

48

72

120

144

192

336

6.

Üzemi ismeretek

-

-

-

24

24

48

24

24

48

7.

Munkaeg.tan és munkavédelem

-

-

-

24

-

24

24

-

24

216

280

496

216

288

504

432

Összesen

E. = elm élet Gy. = gyakorlat Ö. = összesen

44

568 1000

2. számú melléklet Erdőgazdasági szakmunkás szakma óraterve (3x5 hónapos iskolai képzés) Tanulmányi idő hetekben Összes óra Sor szám

Tantárgy

Szám

Elm.

20

20

20

Gyak.

24

24

20

%-os meg oszlásban Egy-

Össz.

Heti óraszám osztályonként II.

I.

III.

1.

Magyar

80

4

2

1

1

2.

Világnézetünk alapjai

60

3

1

1

1

3.

Számtan-mértan

100

5

2

2

1

4.

Fizika

40

2

2

-

-

5.

Testnevelés

120

6

2

2

2

6.

Osztályfőnöki

60

3

1

1

1

7.

Érd. növ.- és állattan

60

3

3

-

-

8.

Erdőműveléstan

160

7,5

3

3

2

9.

Fahasználattan

160

7,5

3

3

2

10.

Erdei mellékhaszn.

80

4

-

2

2

11.

Erdészeti géptan

260

13

4

5

4

12.

Üzemi ismeretek

40

2

-

-

2

13.

Munkaeg.tan és munkavédelem

40

2

2

-

-

14.

Közlekedésrend., KRESZ

40

2

-

2

-

15.

Szaktárgyi gyak.

720

36

8

12

16

Összesen

2020

100

33

34

34

Szerz. gazd. gyak.

2976

42

42

48

Mindösszesen

4996

-

-

-

16.

45

23

77

100

3. számú m elléklet 1702. Erdőm űvelő-fakiterm elő szakma szakmunkásképzés óraterve (28/1971. MÉM sz. rendelet) Óra Össz. szám I.mi.III. össz.

Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

I. 17

II. 17

17

III. 17

17

17

1.


2

-

2

-

2

-

6

102

2.

Történelem

2

-

2

-

2

-

6

102

3-

Mennyiségtan

4

-

2

-

2

-

8

136

4.

Fizika

4

-

-

-

-

-

4

68

5.

Testnevelés

2

2

2

2

1

1

10

170

6.


1

1

1

1

1

1

6

102

15

3

9

3

8

2

40

680

Közismereti tárgyak 7.

Erdészeti növény- és állattan

4

-

-

-

-

-

4

68

8.

Erdőműveléstan

-

-

2

-

2

-

4

68

9.

Erdővédelem tan

2

-

2

-

2

-

6

102

10.

Erdőhaszn.tan

2

-

2

-

2

-

6

102

11.

Műszaki ism.

3

-

-

-

-

-

3

51

12.

Erdészeti erőgépek

6

-

-

-

-

-

6

102

13.

Erdészeti munkagépek

-

-

5

-

3

-

8

136

14.

Üzemi ism.

-

-

-

-

2

-

2

34

15.

Munkavédelem

-

-

-

-

2

-

2

34

16.

Közl.rendészet

-

-

2

-

-

-

2

34

Szakmai elm. össz.

17

-

13

-

13

-

43

731

Elméleti órák össz.

32

3

22

3

21

2

83

1411

46

3. számú melléklet / folytatás 1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma szakmunkásképzés óraterve (28/1971. MÉM sz. rendelet) Óra- 1 Össz. szám [ I.mi.- | III. össz. I

Heti óraszám Tantárgyak

I. 17

II. 17

17

III. 17

17

17

Szakmai gyakorlat

-

39

14

39

14

40

146

2482

Időszakos termelő munka (2-2-2 hét)

-

(42)

-

(42)

-

(42)

-

252

Évvégi gyak. (6,5 hét)

-

(42)

-

(42)

-

-

-

546

Gyakorlati oktatás

-

39

14

39

14

40

146

3280

32

42

36

42

35

42

223

4691

Elmélet és gyak. össz.

A szakmai gyakorlatok felosztása I. osztály Növénytan Erdőhasználattan Műszaki ismeretek (technológia) Erdészeti géptan Összesen Szakmai kondicionáló gyak. Összesen II. osztály Erdőműveléstan Erdővédelem tan Erdőhasználattan Erdészeti munkagépek Összesen Szakmai kondicionáló gyak. Összesen

III. osztály Erdőműveléstan Erdővédelem tan Erdőhasználattan Erdészeti munkagépek Összesen Szakmai kondicionáló gyak. Összesen:

40 36

100 351 527 68 (gyak. hét) 68 (elméleti hét) 663 (17x39)

104 100 195 366 765 68 (gyak. hét) 68 (elméleti hét) 901

47

154 129 249 318 850 68 (elm.) 918 (40x14x17)

4. számú m elléklet Óraterv az 1702. sz. erdőművelő-fakiterm elő (erdőgazdasági gé pész) szakma számára Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

Össz. óra szám

MII. össz.

I.

II.

III.

32 hét

32 hét

32 hét

1.


1

2

2

5

160

2.

Történelem

1

1

2

4

128

3.

Matematika

3

2

2

7

224

4.

Fizika

2

2

-

4

128

5.

Testnevelés

2

2

1

5

160

6.


1

1

1

3

96

10

10

8

20

896

Közismereti tantárgyak 7.

Munkavédelem

1

-

-

1

32

8.


2

-

-

2

64

9.

Erdőműveléstan

-

1

2

3

96

10.

Erdővédelem tan

-

2

2

4

128

11.

Erdőhasználattan

-

2

2

4

128

12.

Műszaki ismeretek

2

-

-

2

64

13.

Erőgéptan

3

-

-

3

96

14.

Eszköz- és munkagéptan

-

2

3

5

160

15.

Üzemi ismeretek

-

-

1

1

32

16.

Közlekedési ismeretek*

-

1

-

1

32

8

8

10

26

832

Szakmai elméleti tantárgyak 17.

Fatermesztéstani gyak.

-

6

6

12

384

18.

Fakitermelési gyak.

2

6

6

14

448

19.

Gép tani gyak.

16

6

6

28

896

20.

Szakmai kondicionáló gyak.

3

3

3

9

288

21

21

21

63

2016

Szakmai gyakorlati tantárgyak

48

4. számú m elléklet / folytatás Óraterv az 1702. sz. erdőművelő-fakiterm elő (erdőgazdasági gé pész) szakma számára Heti óraszám Tantárgyak

I-III. össz.

I.

II.

III.

32 hét

32 hét

32 hét

Évközi összefüggő gyakorlat (1 hét)

(42)

(42)

(42)

Évvégi összefüggő gyak. (6,5 hét)

(42)

(42)

Gyakorlati oktatás Elmélet és gyakorlat összesen

Össz. I óra- 1 szám I

-

126

-

-

546

-

2688

-

-

-

39

39

39

117

4416

* A vezetési (tantárgyi) gyakorlat a naposi szolgálat keretén be lül 32 óra/tanu ló terhelést jelent.

49

5. szám ú melléklet. 1702 Erdőművelő-fakitermelő Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

I.

II.

III.

33 hét

33 hét

33 hét

Összes 1 óraszám a képz. idő alatt 165

1.


1

2

2

2.

Történelem, társ. ismeretek

1

1

2

132

3.

Matematika

3

2

2

231

4.

Fizika

2

2

-

132

5.

Testnevelés

2

2

1

165

6.


1

1

1

99

10

10

8

924



2

-

-

66

8.

Közlekedési ismeretek*

-

1

-

33

9.

Munka- és környezetvédelem

1

-

-

33

10.

Erdőműveléstan

-

1

2

99

11.

Erdővédelem tan

-

2

2

132

12.

Erdőhasználattan

-

2

2

132

13.

Műszaki ismeretek

2

-

-

14.

Erőgéptan

3

-

-

15.


-

2

3

165

16.

Üzemi ismeretek

-

-

1

33

Szakmai elméleti tantárgyak Elmélet összesen 17.


18.


19.

Géptani gyak.

20.

Szakmai kondicionáló gyak.

Szakmai gyakorlati tantárgyak Évvégi gyakorlatok (6,5 hét) Elmélet és gyakorlat összesen

66 99

8

8

10

858

18

18

18

1782

-

6

6

396 462

2

6

6

16

6

.6

924

3

3

3

297

21

2079

21

21

(42)

(42)

39

39

-

39

3861

* A vezetési gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent az óra terven felül. 50

6. számú m elléklet Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakmunkásképző iskolai óraterv 1702 erdőművelő-fakitermelő szakmai képzés. Érvényes az 1982/83. tanévtől. Évfolyamok I.

Sor szám

Tantárgyak

Összes óraszám a képz. idő alatt

III.

II.

tanítási ciklusok száma 18

16,5

18 óraszám

1.

Magyar nyelv és irod.

2

4

4

174

2.

Történelem, társ. ism.

1

3

4

138

3.

Matematika

5

4

4

228

4.

Fizika

4

3

-

126

5.

Testnevelés

3

3

2

141

6.


2

1

2

87

17

18

16

894


Érd. növény- és állattan

3

-

-

54

8.


-

2

-

36

9.

Munka- és kömy.véd.

2

-

-

36

10.

Erdőműveléstan

-

2

4

102

11.

Erdő véd elem tan

-

3

4

120

12.

Erdőhasználattan

-

3

3

105

13.

Műszaki ismeretek

4

-

-

72

14.

Erőgéptan

5

-

-

90

15.


-

4

4

138

16.

Üzemi ismeretek

-

-

1

15

Szakmai elméleti tárgyak

14

14

16

768

Elméleti tantárgyak összesen

31

32

32

1662

51

6. számú m elléklet / folytatás M ezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakm unkásképző iskolai óraterv 1702 erdőművelő-fakiterm elő szakmai képzés. Érvényes az 1982/83. tanévtől. Évfolyamok Sor szám

I. Tantárgyak

II.

Összes óraszám a képz. idő alatt

III.


16,5

18 óraszám

17.


-

12

12

414

18.


4

12

12

486

19.

Géptani gyakorlat

28

7

7

745,5

20.

Szakmai kond. gyak.

3

4

4

192

Szakmai gyakorlati tantárgyak

35

35

35

1837,5


66

67

67

3500

Tanév végi gyakorlat (5 hét)

35

35

-

1

350 3850

Óraszám mindösszesen

Megjegyzés: a mezőgazdasági vontatóvezetési gyakorlat tanu lónként 30 óra terhelést jelent az óraterven felül.

52

7. számú m elléklet Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Óraterv: 1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma Évfolyamok II.

I.

Sor szám

Tantárgyak

III. Összes 1


18

16,5

ciklusóraszám

1.

Magyar nyelv és irod.

2

4

4

174

2.

Történelem, társ. ism.

2

2

4

138

3.

Matematika

4

5

4

228

4.

Fizika

4

3

-

126

5.

Testnevelés

3

3

2

141

6.


2

1

2

87

17

18

16

894 I


Erdészeti alapismeretek

5

-

-

90

8.

Műszaki alapismeretek

3

-

-

54

9.

Munka- és körny.véd.

2

-

-

36

10.


-

2 /4 /0 *

-

36

11.

Erdőműveléstan

-

3

4

120

12.

Erdővédelem tan

-

1

3

49,5

13.

Erdőhasználattan

-

4

4

138

14.

Erdészeti géptan

5

5 /3 /7 *

5

262,5

Szakmai elméleti tárgyak

15

14

16

786

Elméleti órák összesen

32

32

32

1680

10,5

10,5

10,5

551

14

14

483

10,5

10,5

803

15.

Erdőművelési gyakorlat

16.

Erdőhasználati gyak.

17.

Géptani gyakorlat

-

24,5

53

7. szám ú m elléklet / folytatás M ezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Óraterv: 1702. Erdőm űvelő-fakiterm elő szakma Évfolyamok I. Tantárgyak

III.

II.

Összes 1


16,5

18 ciklusóraszám

Szakmai gyakorlat összesen

35

35

35

1837

Ciklusóraszám összesen

67

67

67

3517

Tanév végi gyakorlat (5 hét)

35

35

350 38671

Óraszám mindösszesen

Megjegyzések: A m ezőgazdasági vontatóvezetési gyakorlat tanulónként 30 óra, a rakodógépkezelés 15 óra terhelést jelent az óraterven felül. * Az első félévben tartható 4 közlekedési ismeret óra és 3 gép tan, a m ásodik félévben 0 és 7 óra. A m ezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10552/1/1989. számú utasításában jóváhagyott tanterv

54

8. számú m elléklet 27129/1979. MÉM K utatási és Szakoktatási Főosztály sz. u tasí tás. E rdőgazdasági szakközépiskola óraterve, erdészeti ágazat. Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

II.

I.

IV.

III.

32 hét 32 hét 32 hét 29 hét

Össz. óraszam

1.


3

3

3

3

375

2.

Orosz nyelv

4

4

-

-

256

3.

Történelem

2

2

2

2

250

4.

Világnézetünk alapjai

-

-

-

2

58

5.

Matematika

5

5

4

2

506

6.

Fizika

3

3

3

-

288

7.

Kémia

3

3

2

-

256

8.

Biológia

3

3

2

-

256

9.

Testnevelés

3

3

3

2

346

10.


1

1

1

1

125


27

27

20

12

2716

11.


-

-

-

2

58

12.

Munkavédelem

2

-

-

-

64

13.

Erdészeti műszaki rajz

2

-

-

-

64

14.

Vad gazdaságtan

-

-

2

-

64

15.

Termőhelyismerettan

2

-

-

-

64

16.

Erdőműveléstan

-

2

2

4

244

17.

Erdőhasználattan

-

-

3

3

183

18.

Erdőrendezéstan

-

-

-

4

116

19.

Géptan

-

2

3

3

247

20.

Munkaszervezés

-

-

2

3

151

6

4

12

19

1255

33

31

32

31

3971

Szakmai elméleti tárgyak Elméleti tantárgyak összesen

55

8. szám ú m e llé k le t / folytatás 27129/1979. MÉM K utatási és Szakoktatási Főosztály sz. utasí tás. E rdőgazdasági szakközépiskola óraterve, erdészeti ágazat. Heti óraszám II.

I. Szakmai gyakorlatok

IV.

III.


Össz. óraszam

3

5

5

5

561

Heti összes óraszám

36

36

37

36

4532

Évközi összefüggő szakmai gyak. (2-2-2-2)

36

40

44

44

Nyári összefüggő szakmai gyak. (2-4-4-0)

36

40

44

56

9. számú m elléklet Óraterv: 1706-4 erdőgazdasági gépész szakma Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

II.

I.

IV.

III.


Össz. I óra- 1 szám

1.


3

3

3

3

420

2.

Orosz nyelv

2

2

2

2

280

3.

Történelem

2

2

2

2

280

4.

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

2

64

5.

Matematika

4

4

3

3

492

6.

Fizika

2

2

2

-

216

7.

Kémia

3

-

-

-

108

8.

Biológia

2

2

-

-

144 I

9.

Testnevelés

2

2

2

2

280

10.


1

1

1

1

140

21

18

2424

15

15

11.


-

1

-

-

36

12.

Géprajz, gépelemek, mech.

3

2

2

-

252

13.

Anyagismeret

2

2

-

-

144

14.

Erdészeti ismeretek

-

2

2

1

176

15.

Erőgépek

-

2

2

1

176

16.

Erdészeti munkagépek

-

-

3

4

236

17.

Vezérléstechnika / hidrauli ka, elektr. automatika

-

-

-

2

64

18.

Munkaszervezés

-

-

-

2

64

19.

Munkavédelem

1

-

-

-

36


6

9

9

10


57

1184

9. szám ú m ellék let / folytatás Óraterv: 1706-4 erdőgazdasági gépész szakma Heti óraszám Sor szám

Tantárgyak

II.

I.

IV

III.


Össz. óraszam

20.

Karbantart, gépjav. gyak.

6

6

3

3

636

21.

Technológia gyakorlat

-

-

6

5

376

Gyakorlatok összesen

6

6

9

8

1012


33

33

33

33

4620

Nyári szakmai gyakorlat (hét)

4

4

4

-

22.

-

-

-

1


----

32

Ad 22. A to vábbtanulásra jelentkező tanulók szám ára fizika, a többi tanuló szám ára erdészeti m unkagépek/vezérléstechnika tantárgy. Ad 12. A vezetési gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent óraterven felül. Ad 21. Speciális erdészeti gépkezelési gyakorlat II-III-IV osz tályban tan u ló n ként 10 óra terhelést jelent óraterven felül.

58

Jegyzetek [1] VÁRADI Géza (szerk.): Az erdészeti oktatás 30 éve. B udapest, 1975., 93-94. p. [2] SIMON László: A korszerű szakm unkásképzés jegyében. Az Erdő, 1972. 3: 119 p. [3] VÁRADI Géza: Az erdészeti szakm unkás-ellátottság és -képzés helyzete. Az Erdő, 1971. 5: 216-218. p. [4] - Szakm unkásképző iskola, M átrafüred. E rdőgazdaság és Faipar, 1972.12: 7-8. p. [5] O rszágos ankét Szegeden. Simon László felszólalása. Az Erdő, 1975. 12: 556 p. [6] NÉMETH Sándor: Útjára indul egy iskola. E rdőgazdaság és Faipar, 1979.1:10-11. p. [7] HORVÁTH Ferenc: A barcsi erdészeti szakközépiskola m últja, jelene és jövőterve. Az Erdő, 1982. 4:148. p. [8] - Miskolcon 1985. szeptem bertől erdészeti szakm unkásképzés. E rdőgazdaság és Faipar, 1985. 5:18. p. [9] (F. I.) Iskolavató M átrafüreden. E rdőgazdaság és Faipar, 1986.10:14. p. [10] M agyar Közlöny, 1993.191. sz. 7/1993. MüM sz. rend. [11] M int [5]. Dessewffy Im re (FAGOK) felszólalása. Az Erdő, 1975.12: 551. p. [12] BARTUCZ Ferenc: E rdőgazdasági szak- és betanítottm unkásképzés helyzete. Az Erdő, 1980. 7: 295. p. [13] MÉM Értesítő, 1970. 24: 727 p. [14] SIMON László: A szakm unkásképzés időszerű kérdései. E rdőgazdaság és Faipar, 1981.10: 7 p. [15] SCHM UCK M árton: Szakem berképzés a „Salix" vállalatnál. E rdőgazdaság és Faipar, 1981.11:14-15. p. [16] VARGA Béla: B etanítottm unkás-képzés a fagazdaságban. Az Erdő, 1971. 5: 230. [17] M int [11]. [18] SIMON László: Az erdőgazdasági gépészképzés 10 éves program ja. Az Erdő, 1980. 9: 417-418. p. [19] M int [14]. 59

[20] KOLLWENTZ Ö dön: Az alsó- és középfokú erdész szak oktatás és az erdészeti szakm unkásképzés története. A grártörténeti Szemle, 1976.1-2: 231. p. [21] M int [4]. [22] M int [5]. B ondor A ntal felszólalása. Az É rd0,1975.12:546. p. [23] M int [1], 118-119. p. [24] M int [14]. [25] SIM ON László: Az erdészeti gépkezelők továbbképzése. E rdőgazdaság és Faipar, 1981.1: 8. p. [26] SIM ON László: A fakiterm elő gépész nem csak a m otor fűrészhez ért. E rdőgazdaság és Faipar, 1982. 8-9: 2. p.

60

A Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület története Dr. Kollwentz Ödön A Baranya Megyei Levéltár két „E rdőhivatal" feliratú dobozá ban - a volt városi erdőhivatal irataitól elkülönítetten - „D éldu nántúli Erdészeti és V adászati Egyesület" felirattal volt m eg található az egyesület irattára. A 31. szám ú dobozban, am ely a volt városi erdőhivatal 1931. évi 2-178. szám ú ügyiratait tartal m azza, az egyesület 1925-1936 között keletkezett iratait, a 38. számú dobozban pedig, am ely az erdőhivatal 1936. évi 591-930. számú iratait őrzi, az egyesület 1936-1943 között íródott d o k u m entum ait tárolják. Az irattár eléggé hiányos, m ert a közgyűlé sek jegyzőkönyvei általában nem , a közgyűlési m eghívók viszont csaknem hiánytalanul föllelhetők. Az ügyiratok szám o zása is m eglehetősen rendszertelenül történt: az 1925-1930. években folytatólagosan, az 1931-1936 években évenként elkülö nítetten, az 1937-1942 években ism ét folytatólagosan zajlott, az utolsó, 1943. évben viszont elölről kezdték a szám ozást. * A világháború utáni szem élyi és gazdasági stabilizálódás, to vábbá az a tény, hogy 1925-től B orsod-G öm ör-H eves M egyék Erdészeti Egyesülete Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesüle te néven m űködött tovább, illetve ugyancsak 1925-ben új, vidéki egyesületként m egalakult a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület, arra indította a régió szakem bereit, hogy a D éldunán túli Erdészeti és V adászati Egyesület m egalakítása céljából előké szítő bizottságot hozzanak létre. Az előkészítő bizottság - 12 tagjának aláírásával - az egyesületi élet m egindítása érdekében felhívást intézett Baranya, Somogy, Tolna és Zala várm egyék ál lami és m agánuradalm i erdőtisztjeihez, am elyben m ár az alak u ló közgyűlés időpontját is jelezte. A m egkeresés feladója az akkor m ég m eg nem alakult „D éldunántúli Erdészeti és V adá szati Egyesület, K aposvár" volt, és nyom tatványként 200 K-ás bélyeggel bérm entesítették. (1. sz. melléklet). 61

1925. április 17-i keltezéssel m ár az egyesület május 2-ai ala kuló közgyűlésére küldtek m eghívót, a 2. sz. m ellék leten látható program m al. A közgyűlést, am elyet a kaposvári Nem zeti Kaszinó díszter m ében tartottak, Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri tanácsos m int korelnök vezette. Beszámolójában ism ertette, hogy a régi egyesület utolsó közgyűlését 1914. június 28-án (Ferenc Ferdinánd trónörökös m eggyilkodásának napján) tartották, m ert ké sőbb a világháború, a forradalm ak és a szerb m egszállás le hetetlenné tették az egyesületi élet folytatását. Tekintve, hogy a korábbi három várm egyén kívül Zala erdőtisztjeit is be kívánták kapcsolni az egyesületi életbe, az egyesület régi elnevezése m ár nem felelt m eg a tényeknek. Az elfogadott „Határozati javaslat" szerint. m iután a Baranya, Somogy, Tolna megyei Erdészeti és V adászati Egyesület az utóbbi 11 év alatt az esem ények kény szerítő hatása alatt nem m űködhetett... m iután Kaposvárott álla mi erdőigazgatóság állíttatott fel, s ennek területe Baranya, Som ogy, Tolna és Zala várm egyék területére terjed ki, Zala m e gyét is bekapcsolja tevékenységébe, az egyesület székhelyét Ka posvárra teszi át, és cím ét D éldunántúli Erdészeti és Vadászati E gyesületre változtatja..." Ezzel kim ondták azt is, hogy a m eg alakult egyesület a régi egyesület jogutódja. Ennek alapján a ré gi egyesület első, egyben utolsó elnöke, gró f Széchenyi Bertalan tisztéről lem ondott.1 A régi, Baranya, Som ogy, Tolna Megyei Erdészeti és V adá szati E gyesület szám adását A lm ássy István m iniszteri tanácsos, titk ár ism ertette. Eszerint a vagyon „6000 K névértékű különféle típ u sú hadikölcsön kötvény, esedékes kam atok 1923. január 1-je óta elhelyezve a Pécsi T akarékpénztárnál a 138579 sz. takarékkönyvben, 1080 K 20 fillér kam ata esedékes 1922. novem ber 10. óta. Az 1923. decem ber 31-én lezárt pénztári napló (azóta sem bevétel, sem kiadás nem volt) 239 K 40 fillér" egyenleget m utat.2 M indezek az infláció következtében értéküket vesztették. A közgyűlésen m egválasztották az új tisztikart. Az elnök posztját nem töltötték be; az I. alelnök Konczvald Ferenc m. kir. főerdőtanácsos, erdőigazgató lett, a II. alelnök helye betöltetlen 62

m aradt; főtitkárnak Vető Gyula m. kir. főerdőtanácsost, erdőfel ügyelőt, pénztárosnak A jta y Viktor m. kir. erdőm érnököt, jogta nácsosnak dr Polgár Kálmán főügyészt választották m eg (vala mennyien kaposvári lakosok). V álasztm ányi tagok a következők lettek: A lm ássy István m i niszteri tanácsos, Pécs; Biloveszky Béla m. kir. főerdőtanácsos, Zalaegerszeg; Bogyay Gyula káptalani főerdőm érnök, Kiskomárom; Csík Gyula püspöki erdőm ester, Karád; Dokupil A d o lf főher cegi erdőtanácsos, Izabellaföld; Furmann A n ta l a M agyar M ezőgazdasági Ipari Rt. erdőigazgatója, K aposvár; Holz János m. kir. főerdőm érnök, Szekszárd; Hrobáts József m. kir. erd ő m ér nök, Pécs; Kolossváry A ndor székesegyházi főerdőm érnök, Á r pádtető; Lux Zoltán hercegi erdőm érnök, D om bóvár; M ihalovits Sándor hercegi erdőfelügyelő, Lenti; Pánczél Ottó nyugalm azott miniszteri tanácsos, Pécs; Pethő A ndor hercegi erdőgondnok, Berzence; Schmid László kegyestanítórendi erdőm érnök, Taszár; Schmidt Zsigm ond városi erdőtanácsos, N agykanizsa; Tomka Kál mán hercegi erdőm ester, Keszthely; Ulreich Gyula m iniszteri ta nácsos, Zalaegerszeg. Az egyesület alapító tagjai azok lehettek, akik a pénztárba 100 aranykoronát egyszerre befizettek; a rendes tagok tagsági díját a közgyűlés évi 3 aranykoronában állapította m eg.3 A D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület m egalaku lásáról a B udapesti H írlap 1925. m ájus 12-i szám a rövid tu d ó sí tást közölt. Az Új Som ogy nevű napilap 1925. m ájus 5-i szám a részletes beszám olót adott közre: „Új életre tám adt az Erdészeti és Vadászati Egyesület. N égy várm egye erdőtisztjei és vadászai töm örültek a D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesületbe... K im ondották, hogy a régi egyesületet alakítják át az indítványo zott egyesületté."4 Az alakuló ülés után három év telt el, míg m egkezdődött a tényleges egyesületi élet. A főtitkár időközben elhunyt. A veze tőség ideiglenesen Surjánszky Kálmán állam i erdőfelügyelőt (Ka posvár) bízta m eg a főtitkári teendők ellátásával. Surjánszky Kálmán az egyesületi élet újraindítása érdekében belépési nyilat kozatokat küldött a négy várm egye erdőtisztjeinek, kérte azok 63

kitöltését, egyben tájékoztatta őket, hogy 100 P egyszeri befize tésével alapító tagokká válhatnak, illetve a rendes évi tagdíjat 35 P-ben jelölte m eg.5 A vidéki erdészeti egyesületek közötti szorosabb kapcsolat felvétele és a szakm ai összetartozás erősítése végett m indhárom vidéki egyesület - a Tiszajobbparti V árm egyék Erdészeti Egye sülete, a F elsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület és a D éld u n án tú li Erdészeti és V adászati Egyesület - egyazon idő pontra, 1929. jú n iu s 3-4-re , s egy helyszínre, Balatonfüredre hir dette m eg tan u lm án y ú v al egybekötött vándorgyűléseit, am e lyek m ellett közös szakm ai előadásokra is sor került. A fő szer vező a D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület volt. Az egyesületek közgyűléseinek program ját a 3-5. sz. mellék letek tartalm azzák. A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület közgyűlé sét, m inthogy elnöke nem volt, s az alelnök is elhunyt időköz ben, Fás Gyula n yugalm azott m iniszteri tanácsos nyitotta meg és vezette le. Mivel az előző közgyűlés óta három év eltelt, a vezetőség m egbízatása lejárt, újat kellett választani. Az elnöki funkciót to vábbra sem töltötték be. A vezetőség tagjai a következők lettek: alelnök: dr Polgár Kálmán ügyészségi alelnök, Kaposvár; ügyve zető alelnök: Furm ann A n ta l a M. M. I. Rt. erdőigazgatója, Ka posvár; főtitkár: Surjánszky Kálmán m. kir. erdőfelügyelő, K aposvár; titkár: Csatay Gyula hercegi erdőm érnök, Kaposvár; jegyző: L ux Zoltán hercegi erdőm érnök, Dom bóvár; pénztáros: Haracsi Lajos m. kir. erdőm érnök, Kaposvár; ellenőr: A jtay Viktor m. kir. erdőm érnök, Szekszárd. A v álasztm ány tagjainak az alábbiakat választották meg: Almássy István m iniszteri tanácsos, Pécs; Barthos Gyula hercegi er dőm ester, N agykanizsa; Bogyay Gyula főkáptalani főerdőm ér nök, K iskom árom ; Fás Gyula nyugalm azott m iniszteri tanácsos, K aposvár; g ró f Festetich Kristóf nagybirtokos, Csertő; Földváry M iksa m iniszteri tanácsos, Kaposvár; báró Inkey Pál nagybirto kos, Iharos; Létay Gyula m. kir. erdőfelügyelő, Szekszárd; Mihalovits Sándor hercegi erdőfelügyelő, Lenti; Pánczél Ottó 64

nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pécs; Pethő A ndor hercegi er dőm érnök, Berzence; R uthényi Károly m. kir főerdőtanácsos, Ka posvár; Stephaich Pál alispán, K aposvár; Vígh József m. kir. erdőfelügyelő, Pécs; Zsombory Ignác m. kir. erdőfelügyelő, Pécs. M egállapodtak abban, hogy az egyesület székhelye K aposvár marad. A közgyűlések nagyjából azonos időben, 11 óra körül feje ződtek be, s valam ennyi résztvevő, m integy kétszáz fő együttes ülést tartott, am elyet W altbott Kelemen erdőbirtokos, a Tiszajobbparti V árm egyék Erdészeti Egyesületének elnöke nyitott m eg és vezetett le. Bevezető beszédében a nehézségek leküzdésére és az erdészeti értelm iség összefogásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Roth Gyula főiskolai t a n á r - a F elsődunántúli Erdésze ti és Vadászati Egyesület tagjaként - a főiskola vadászterületéről tartott ism ertetőt, sajnálatos tényként em lítve m eg, hogy a v a dászterületek berendezéseit az 1919-es kom m ün pusztításai m i att teljesen fel kellett újítani. Érdekes adatokat hozott fel a „csonka országban egzótának tekinthető siketfajd m eghonosítá sáról", am ely egyedül a soproni fenyőtelepítésekben jelent m eg, Ausztriából átkerülve. Végül kitért a vadászatra, m int nagy gaz dasági értékre, am ely az erdőtől elválaszthatatlan, és ezért „az erdőgazdálkodással foglalkozók ügykörébe kellene utalni" LipóczyBéla, a miskolci kincstári uradalom erdőtanácsosa a közép korú erdők szakszerű gyérítéséről és az ezzel kapcsolatos - a soproni főiskola kísérleti állom ása által irányított - m iskolci kí sérletek eredm ényeiről szám olt be. Nádaskay Ferenc, Az Erdő cí mű szaklap főszerkesztője az erdőaltiszti kar és a segédsze mélyzet helyzetéről szólt, hangsúlyozva az anyagi és erkölcsi tá mogatás szükségességét.6 Az egyesület következő rendes közgyűlését 1929. november 23-án, Kaposvárott tartották. A nyilvántartott 92 tag közül 42-en jelentek meg. G róf Benyovszky Móric siklósi nagybirtokos m egvá lasztásával betöltötték az egyesület elnöki posztját.7 E lhatároz ták, hogy évente két összejövetelt tartanak, a tavaszit szakkirándulással egybekötve. A soron következő összejövetelt Baranyában javasolták m egrendezni. Az erdőtörvény-javaslat 65

kritikai tárgyalása érdekében szűkebb körű bizottságot alakítot tak, am ely választm ányi tagokból, erdőbirtokosokból és erdő tisztekből állt.8 A bizottság tagja lett: Kolossváry Andor uradalm i erdőtanácsos, Á rpádtető; Raab Gyula (vitéz Rábay Gyula) városi erdőm ester, Pécs; M etzli Kamill uradalm i főerdész, Iharosberény; Schmid László uradalm i erdőm érnök, vitéz Rhédey László uradalm i főerdész, Vízvár; Ferenczy László uradalm i főerdész.9 Az OEE 1009/1929. szám alatt, novem ber 27-i keltezéssel az zal a kérdéssel kereste m eg a vidéki egyesületeket, hogy „mi m ódon lehetne az országos és a vidéki egyesületek együttm űkö dését biztosítani?" Az OEE azt javasolta, hogy szervezőbizottsá gai ülésein a vidéki egyesületek m egbízottai vegyenek részt, s az o tt létrejött előzetes m egállapodásokat közvetítsék a m egbízó egyesület felé. Az erdőtörvény-tervezettel kapcsolatban az OEE azt kérte, hogy az országos egyesület és a vidéki egyesületek csak együttesen forduljanak a földm ívelésügyi m iniszterhez, m ert „az esetleg eltérő állásfoglalások csak bizonytalanságot te rem tenének és gyengítenék az érdekeltség állásfoglalásainak erejét és hatékonyságát" Kérte továbbá, hogy a vidéki egyesüle tek m ég decem ber folyam án vitassák m eg az erdőtörvény-terve zetet, s egyesületenként nevezzenek meg két olyan m egbízottat, akik az OEE-nél tartandó vitán részt vehetnek, végül hatalm az zák fel az OEE elnökségét a közösen összeállítandó beadvány nak - a vidéki egyesületek nevében is történő - aláírására.10 Ezt a m egkeresést az 1930. november 15-én, Kaposvárott tartott köz gyűlésen v itatták meg. U gyanekkor m egtárgyalták a Felsődu nántúli Erdészeti és V adászati Egyesület javaslatát is, am ely a hazai faanyag védelm ét célozta.11 Az egyesület vezetése - a közgyűlés döntésének m egfelelően - 18/1930. szám alatt elutasító választ adott az OEE indítványá ra, azzal az indokkal, hogy „Az együttm űködésnek az OEE által ajánlott m ódját nem tehette m agáévá, m ert ez a függetlenségét annyira csorbítaná, hogy jóform án fennm aradása is feleslegessé válnék" Az OEE viszontválasza ham arosan m egérkezett: „Az orszá gos egyesülettől távol áll az a gondolat, hogy a vidéki egyesüle 66

tek önállóságát vitatni, vagy szabad m ozgását gátolni kívánja, nem térhet ki azonban az elől az aggodalom elől, hogy ha orszá gos fontosságú kérdésekben m indegyik egyesület külön foglal állást, ez csak gyengíti az állásfoglalások hatásait" 12 Az 1930-as felmérés szerint az egyesületnek 1 alapító és 118 rendes tagja volt.13 A vidéki egyesületeknek a soproni főiskolával való jó kapcso latát bizonyítja, hogy Roth Gyula a főiskolát érintően három pontban kérte tám ogatásukat: 1. doktorrá avatási jog, 2. magánta nári habilitációs jog , 3. a fakultások önállósága,14 A déldunántúli egyesület ezt először az 1931. február 23-i választm ányi ülé sen15, majd április 18-án egy külön erre a célra összehívott érte kezleten tárgyalta meg. Az értekezletre Baranyából 9, Somogyból 11, Tolnából 6, Zalából 8 szem élyt hívtak m eg, akik közül 6nak a kegyelm es, 13-nak a m éltóságos, 15-nek a nagyságos m eg szólítás járt; tehát az egyesület nagy fontosságot tulajdonított a soproni főiskola kérelm ének.16 A vidéki egyesületek fontos szerepet játszottak egyes orszá gos kérdésekben való állásfoglalásaikkal is. így am ikor az FM a gazdasági válság m iatt 21%-os létszám csökkentést tervezett az „állam erdészeti státuszrendezéssel" kapcsolatban, az OEE vala mennyi vidéki egyesület egyetértésével kérte a m iniszterelnöktől, a földm űvelésügyi és a pénzügym inisztertől, hogy ezt az intézke dést függesszék fel az új erdőtörvény hatályba lépéséig.17 Az 1929. novem ber 28-i közgyűlés határozatának m egfelelő en az egyesület 1931. jú n iu s 14-15-én, Pécsett rendezte m eg v án dorgyűlését, a szokásos tárgysorozattal. Az 5. napirendi pont tisztújítás volt, m ert Surjánszky Kálmán főtitkár m ás vidékre való áthelyezése m iatt, Furmann A n ta l ügyvezető alelnök pedig in doklás nélkül tisztéről lem ondott. Új ügyvezető alelnöknek dr Polgár Kálmán ügyészségi elnököt (Kaposvár) választották meg. A közgyűlésen a tűzifa eladási nehézségeiről is szó volt. M egál lapították, hogy fenn kell tartani a bükk tűzifa term elését, m ert a hazai fafogyasztó közönség a tölgy és a cser tűzifát nem szere ti.18 A vándorgyűlés m eghívóját a 6. sz. melléklet m utatja. 67

Június 15-én, a vándorgyűlés m ásodik napján tanulm ányútra került sor, am elyet Raab Gyula , Pécs városának erdőm estere ve zetett. Az erdőg azdaság történetének rövid ism ertetése után az erd ő g azd álk o d ás helyi jellegzetességeit m utatta be, így a tölgy sarjerdők átalakítását szálerdőkké, am ely célra a soproni erdé szeti kísérleti állom ás 120 kataszteri holdon 8 precíz területet ál lított be a lékes-, a vonalas-, a szegély- és a pásztásvágásos felújítási m ód vizsgálatára. Az erdőm ester bem utatta a további akban a m isinai kopárokon gom olyos feketefenyő csemetékkel végzett erdősítéseket, a 12 km hosszú, a város költségén épített és a városi erd ő t átszelő m akadám utat, a kantavári m árványbá nyát, m int a városi erdészet m elléküzem ét. A városi erdőm es ternek, lévén egyben az akkor 5000 tagot szám láló Mecsek Egyesület ügyvezető igazgatója is, m ódjában volt a városi erdő ket tu ristautakkal behálózni, m enedékházakat építtetni, így si került m egfelelő, kiépített területek felé orientálnia a kirán dulótöm eget, m egóvnia a belső erdőtöm böket.19 Az ügyiratok a továbbiakban a következő esem ényekről ta núskodnak. A főtitkári tisztségéről lem ondott Surjánszky Kálmán az egye sületi irattárat csak 1932. április 26-án adta át Haracsi Lajos pénz tárosnak.20 A Som ogy M egyei T akarékpénztár az egyesület 228,10 P-t ki tevő betétjének kifizetésére haladékot kért,21 majd a betét 33%áról való lem ondást indítványozta 22 A M agyar M érnökök és Építészek N em zeti Szövetsége tilta kozó felterjesztéssel élt G öm bös Gyula m iniszterelnökhöz azon terv ellen, hogy a soproni főiskolát kettészakítsák (az erdőm ér nöki fakultás Sopronban m aradjon, a bánya- és kohóm érnöki fa kultásokat pedig a b udapesti m űegyetem hez csatolják). Ezt a tiltakozást valam ennyi erdészeti egyesületnek tudom ásulvétel és nyilatkozattétel végett m egküldték.23 A tiltakozás köztudot tan eredm énnyel járt. 1934. szeptember 2-án, délelőtt fél kilenckor kezdődött meg az egyesület következő közgyűlése, am elyet a keszthelyi városháza díszterm ében rendeztek m eg, s am ely a D éldunántúli Balatoni 68

Szövetség által szervezett ünnepségekhez is kapcsolódott. Itt v i téz Rábay Gyula erdőm estert választották m eg főtitkárnak. A szokásos tárgysorozatú közgyűlés záróakkordjaként Földváry Miksa m iniszteri tanácsos tartott előadást „A term észetvédelem mai állása" címmel. A közgyűlést a M agyar M érnökök és É píté szek Nem zeti Szövetségével közösen rendezett ebéd követte a H ungária Szállóban. M ind az ebéd, m ind az elszállásolás fejen ként 2-2 P-be került.24 Az egyesület székhelye autom atikusan Pécs lett, m ert az alap szabály szerint a székhelynek a m indenkori főtitkár állandó m ű ködési helyén kellett lennie. Az új főtitkár átvette az irattár kezelését Haracsi Lajos p én ztá rostól, majd 1934. decem ber 1-jén a pécsi N ádor Szállóban m eg szervezte a baranyai erdőtisztek baráti találkozóját. Ezen a megye csaknem valam ennyi erdőtisztje m egjelent, összesen 29en. Az étkezés á la carte, két fogással 1,20 P, az éjjeli szállás a Pannónia Szállóban kétágyas szobában fejenként 3 P, egyágyas szobában 4 P volt. M inthogy az Erdészeti Z sebnaptár a háború után m ár nem jelent m eg, a m egye erdőtiszti karának m egism e réséhez értékes forrás az összejövetelen részt vettek névsora: vi téz D unaszentgyörgyi G usztáv m. kir. főerdőtanácsos, Pécs; Asbóth István , m. kir. főerdőtanácsos, Pécs; Fás János m. kir. főer dőm érnök, Pécs; H endrey József m. kir. főerdőm érnök, Pécs; Pin tér Lajos uradalm i főerdőm érnök, P üspöknádasd; Rada A ntal uradalm i erdőm érnök, H osszúhetény; Haszák Aladár uradalm i segéderdőm érnök, Kárász; Hallósi M iklós erdőm érnök-gyakornok, Pécsvárad; Kolossváry A ndor uradalm i erdőtanácsos, Á r pádtető; Lutonszky Ernő uradalm i főerdőm érnök, Hetvehely; Várnai Tivadar uradalm i erdőm érnök, H etvehely; Horváth Sándor uradalm i erdőm érnök, Körcsönye (u. p. Bogdása); Bálint Ferenc uradalm i főerdőm érnök, Pécs; Kubicza István m iniszteri tan á csos, Pécsvárad; Vajda Gyula közalapítványi erdőtanácsos, Pécs várad; Somogyi Zoltán közalapítványi főerdőm érnök, Vajszló; Tóth János közalapítványi segéderdőm érnök, Vajszló; Chrenóczy Nagy Tibor hercegi erdőm érnök, Kisvaszar; Freiberger Viktor u ra dalmi erdőm érnök, Bakóca; Pfenningberger Fé]ix tőhercegi főer69

dőm érnök, Izabellaföld; Losztorfer Rezső főhercegi főerdőm ér nök, K arapancsa; Schm idt G usztáv uradalm i erdőm érnök, Ném etbóly; Péter Ignác körerdész, H ercegtöttös; Noll Ferenc fő v adász, D encsháza (u. p. Szigetvár); Lux Zoltán hercegi erdő m érnök, D om bóvár; Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri taná csos, Pécs; A lm ássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pécs; D olenszky Károly m. kir. segéderdőm érnök, Pécs - s term é szetesen a m eghívó, vitéz Rábay Gyula, Pécs sz. kir. város erdő m estere.26 A D éld u n án túli Erdészeti és Vadászati Egyesület legközeleb bi közgyűlését 1935. jú n iu s 28-án, 11 órai kezdettel, Pécsett, a N em zeti Kaszinó tanácsterm ében tartották meg. Erre a m. kir. állam rendőrség Pécsi K apitánysága az engedélyt m egadta.27 A főtitkár m ár előre tárgyalt azokkal, akiket a közgyűlésen a hi ányzó tisztségek betöltésére javaslatba hoztak. így Lux Zoltánt a jegyzői,28 vitéz Sim ándy Lászlót a pénztárosi tisztség elvállalására kérte.29 Páldy Géza MÁV főtisztet felkérte egy H erm án Ottóról szóló előadásra.30 Az ügyiratok tartalm azzák a főtitkár azon ké rését is, hogy a N em zeti Kaszinó vezetősége a közgyűlés céljára ingyenesen engedje át a ta n ác sterm et31 A közgyűlés tárgysorozata a szokásos volt (ld. 7. szám ú m el léklet). Az elnöki m egnyitó után a főtitkár ism ertette, hogy az egyesület követelése a Som ogy Megyei Takarékpénztárnál 334,6 P, am ely takarékbetétként szerepel. Mivel a pénzintézet felszá m olásra került, ennek befejeztekor a követelésnek m indössze a 30%-ára lehet szám ítani. Ezt a közgyűlés tudom ásul vette. A jta y Viktor pénztáros jelentette a közgyűlésnek a m integy 2200 pengős tagdíjhátralékot. A pénztáros felhatalm azást kapott ennek (nem sértő) behajtására, olyan form ában, hogy az egyes tagoknak k ü ld endő elszám oláson feltüntetik az addigi tagdíjfi zetés összegét, s ennek függvényeként a túlfizetést, illetve tarto zást. Ezt a m u n k át Ajtay lem ondása m iatt az újonnan m egvá lasztott p énztárnok, vitéz S im ándy László végezte el. A közgyűlésen elfogadták Csatay Gyula hercegi erdőm ester azon in dítványát, hogy az erős téli fagyok által a bükkösökben okozott növedékveszteség m iatt - am ely egy évi fatöm egveszte70

séget is jelentett - az OEE egyetértésével és rajta keresztül a kor m ánytól kérjék a földadó elengedését. Elhangzott az az in d ít vány is, hogy a hazai erdőbirtokosok érdekében kérjék a rom án tűzifa behozatalának leállítását, azzal az indoklással, hogy a tű zifaszükségletet hazai term elésből lehet és kellene fedezni. Java solták a v ad k ár m egtérítésének törvényhozási szabályozását is. Báró lnkey Pál a vadászati tudósítók m unkáját kritizálta. Roth Gyula főiskolai tanár javasolta, hogy az FM-ben a vadászati ügyek kerüljenek vissza az erdészeti főosztályhoz. Végül Páldy Géza m egtartatta H erm án O ttóról szóló előadását. A közgyűlés az 1935. évi tagdíjat 2 P-ben állapította m eg.32 Közös ebéd zárta a tanácskozást. D élután négy órakor az OEE tartotta pécsi közgyűlését. A kö vetkező napon a résztvevők tanulm ányi kirándulást tettek a Pécs környéki erdőkben. A déld u n án túli egyesület tagsága 1935 végén 114 főt szám lált.33 Az Erdészeti Lapok 1936. évi 4. füzetének m ellékleteként megjelent Magyarország Erdőtiszti Címtára összeállításához rövid ism ertető készült a D éldunántúli Erdészeti és V adászati E gyesü letről is. Ebből m egism erhetjük a tisztségviselők névsorát. El nök: gróf Benyovszky Móric főispán, nagybirtokos; alelnök: dr Polgár Kálmán kir. ügyészségi elnök; az ügyvezető alelnök tiszt sége betöltetlen; főtitkár: vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester; titkár: Csatay Gyula hercegi erdőm ester; jegyző: Lux Zoltán her cegi erdőm érnök; pénztáros: vitéz Sim ándy László uradalm i főer dőm érnök; ellenőr: A jta y Viktor m. kir. főerdőm érnök. V álaszt mányi tagok: A lm ássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos; Bogyay Gyula káptalani főerdőm érnök; Fás Gyula nyugalm azott m iniszteri tanácsos; g ró f Festetich K ristóf nagybirtokos; Földváry Miksa m iniszteri tanácsos, erdőigazgató; báró lnkey Pál nagybir tokos; Kolossváry Andor székesegyházi erdőtanácsos; Létay Gyula nyugalm azott m. kir. főerdőtanácsos; Michalovich Sándor hercegi erdőfelügyelő; Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri tanácsos; Pethő A ndor hercegi erdőm érnök; R uthényi Károly m. kir. főerdő tanácsos; Stephaich Pál alispán; Végh József m. kir. főerdőtaná71

csos, erdőfelügyelő, Zsombory Ignác m. kir. erdőtanácsos. Számvizsgáló bizottsági tagok: L utonszky Ernő káptalani főerdőm ér nök; M érey A ndor közalapítványi főerdőm érnök; A páthy László m. kir. erd ő m érnök.34 Az 1936. február 8-i egyesületi rendes közgyűlésre január vé gén postázták a m eghívókat, még g ró f Benyovszky Móric aláírásá val. A közgyűlés tárgysorozata a szokásos volt: 1. elnöki m egnyitó, 2. a legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasá sa és hitelesítése, 3. a titkár és a pénztáros jelentése, 4. a számvizsgáló bizottság jelentése, 5. indítványok. Időközben az elnök elhunyt. Ezért a közgyűlés előtt, február 8-án délu tán 4 órakor választm ányi ülést tartottak, am elyen a vezetőség tagjai felkészültek a tanácskozás lebonyolítására, s m egegyeztek, h o g y g ró f Fest etich Kristófot ajánlják elnöknek.35 Fél ötkor a kaposvári városháza díszterm ében elkezdődött a közgyűlés. Az elnöki m egnyitót vitéz Rábay Gyula főtitkár tartot ta, aki m egem lékezett g ró f Benyovszky Móric elnök hirtelen elh unytáról, javasolta m unkássága em lékének jegyzőkönyvi m egörökítését (ez m egtörtént), majd g ró f Festetich Kristóf németladi nagybirtokost javasolta új elnöknek. A közgyűlés gróf Festetichet m eg is választotta. A tagdíjhátralékkal kapcsolatban a közgyűlés úgy határozott, hogy a vonatkozó értesítéseken 1935. decem ber 31-ig a tagdíj évi 1 pengővel legyen elszám olva, de 1936. január 1-jétől az ere detileg m eg h atározott 2 pengővel. A tagdíjhátralék csökkentése révén a fizetési készséget kívánták növelni.36 A közgyűlés végeztével, este fél 7-kor Kaltenecker Pál, a Me csek Egyesület főtitkára - Zsabokorszky Jenő oki. erdőm érnök fel vételei alapján - vetítettképes előadást tartott „Pécs és a Mecsek szépségei" cím m el.37 A tagdíjhátralékokról az érintettek (78-an) erre a célra készí tett levelezőlapon kaptak elszám olást (lásd a 8. és 9. sz. mellék letet). A felszólítás nyom án többen bejelentették kilépésüket, m ások arra hivatkoztak, hogy egyesületi tagságukról nem tu d tak.38 72

Az egyesület főtitkára 1937 m árcius 20-án, este fél kilenc órai kezdettel, egy vacsora keretében újra m egrendezte a pécsi és környékbeli erdőtisztek baráti találkozóját. Ezen az alábbiak vettek részt: pécsiek: D unaszentgyörgyi G usztáv, V itézy László , A sbóth István, Pánczél Ottó, Hendrey József, Kubicza István , vitéz S i mándy László, Fás jános, A lm ássy István, Bálint Géza, Kollár Gyula -

és a házigazda főtitkár, vitéz Rábay Gyula; környékbeliek: Vajda Antal, Zobák; vitéz F üzy M ihály, V ásárosdom bó; Klauszberger Ká roly, Szekszárd; Chrenóczy N agy Tibor, Kisvaszar; S zy Géza, D om bóvár; Horváth Sándor, H etvehely; Haszák Aladár, Kárász; Im rik Zoltán, Bakóca; Lutonszky Ernő, Á rpádtető; Pintér Lajos, Püspöknádasd; Várnai Tivadar, Mecsekalja; Kaisz György, Körcsönye; Lőv Jenő, Gyulaj; Somogyi Zoltán, Pécsvárad; Pfenningberger Félix, Izabellaföld; Lostorfer Rezső, K arapancsa.39 Az 1937 évi közgyűlésre a főtitkár m ár hónapokkal előbb, m árciusban m egkezdte a felkészülést, am időn a MÁV-tól enge délyt és vezetést kért a dom bóvári talpfa-telítőtelep m egtekinté sére.40 A közgyűlés m egtartására időben kért engedélyt a dom bóvári járás főszolgabírója június 2-án m egadta.41 Eléggé későn, nem sokkal a vándorgyűlés időpontja előtt a főtitkár u tó lagos jóváhagyást és az elnöki m egnyitó beszéd m egtartását kérte g ró f Festetich K ristóf elnöktől.42 A szakm ailag rendkívül sikeres, tanulm ányutakkal összekap csolt közgyűlést az egyesület 1937 jú n iu s 6-7-én, Dombóvárott tartotta, jú n iu s 6-án, délelőtt 11 órakor nyitották m eg a tanács kozást. Program ja az általában szokásos volt: 1. elnöki m egnyi tó, 2. az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, 3. titkári jelentés, 4. a választm ány jelentése az el m últ év szám adásáról, a titkárnak és a pénztárosnak a felm entm ény m egadása, 5. a választm ány javaslata az 1937 évi költ ségvetésre és annak m egállapítása, 6. az alapszabályok végleges m ódosítása és jóváhagyásra való felterjesztése, 7 a tisztikar, az elnök, a választm ány és a szám vizsgáló bizottság m egválasztá sa, 8. indítványok. A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a tisztségviselők három évre történő m egválasztása volt. Ez az alábbi eredm ényt 73

hozta: elnök: g ró f Festetich Kristóf nagybirtokos, alelnök: Barcsay Ákos főszolgabíró, ügyvezető alelnök: vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester, titkár: Kollár Gyula uradalm i erdőm érnök, jegyző: Várnai Tivadar uradalm i erdőm érnök, pénztáros: vitéz Sim ándy László uradalm i főerdőm érnök, ellenőr: Imrik Zoltán uradalm i főerdőm érnök. V álasztm ányi tagok: A lm ássy István nyugalm a zott m iniszteri tanácsos, Egly József m. kir. főerdőtanácsos, Földváry M iksa m iniszteri tanácsos, erdőigazgató, dr Gebauer Miklós apátkanonok, uradalm i korm ányzó, Hendrey József m. kir. főer dőm érnök, báró lnkey Pál nagybirtokos, vitéz Lámfalussy Sándor hercegi erdőfelügyelő, Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri ta nácsos, Pintér Lajos uradalm i főerdőm érnök, Rochlitz Béla herce gi erdőtanácsos, Szőke Győző m. kir. erdőtanácsos, vitéz V itézy László m. kir. főerdőtanácsos, erdőfelügyelő. Szám vizsgáló bi zottság: L utonszky Ernő uradalm i főerdőm érnök, M érey Andor közalapítványi erdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i fő e rd ész43 A közgyűlés végeztével a dom bóvári Korona Szálló étterm é ben ebédet rendeztek, m ajd a résztvevők m egtekintették a MÁV telítőtelepét. Este Pécsre utaztak, ahol a Pannónia Szállodában vacsoráztak és ugyanitt történt a nem pécsi lakosok elszállásolá sa is. A résztvevőknek átadott „Tájékoztató és program m "-ból (ld. 10. sz. melléklet) m egism erhetjük a június 7-ei, hétfői m enetren det: „Tanulm ányi kirándulás gróf M ajláth G yörgy Öméltósága bakócai erdőgazdaságába. Indulás a tanulm ányi kirándulásra D om bóvárról 7 óra 45 perckor, vonattal Bakóca-Godisa állom ás ra. Innen 8 óra 15 perckor indulás autóbuszon Bakóca községbe. Pécsről a Hal térről 6 óra 30 perckor autóbuszon. Érkezés Bakó ca községbe 8 óra körül. Körülbelül 9 órakor villásreggeli a kas télyparkban. Indulás kocsikon az uradalom erdőgazdaságába. K örülbelül 1 ó rakor ebéd a korpádi vadászházban. Úgy a villás reggelit, m int az ebédet gróf M ajláth G yörgy Öméltósága adja. A bejárás alkalm ával az erdészetileg érdekes állom ányát rövid tá jékoztató fonalán Im rik Zoltán uradalm i főerdőm érnök ism erte ti. V isszaérkezés Bakóca községbe 16 óra 30 perc körül. Innen vissza Bakócs-Godisa állom ásra, majd vonaton D om bóvárra 17 74

óra 04 perckor induló gyorsvonattal, illetve autóbuszon Pécsre. Úgy a közgyűlésre, m int a tanulm ányi kirándulásra a tagok hölgyhozzátartozóit is szívesen várja az egyesület. Költségek: csak az első napon: ebéd D om bóváron 1,80 P, közös vacsora P é csett 2 P, éjjeli szállás Pécsett 4 P M ásodik napon: Pécsről in d u lók autóbuszon Bakóca községbe, D om bóvárról indulók vas úton Bakóca-Godisa állom ásra. U gyanúgy óhajtók visszautazni. Reggeli Pécsett 0,70 P, autóbusz viteldíj Pécs-Bakóca és vissza 4 P, autóbusz viteldíj Bakóca-Godisa állom ásról Bakóca községbe és vissza 1,50 P, kocsik viteldíja 3,50 P "44 Az irattár további őrzését és vezetését az újonnan m egválasz tott titkár 1938 február végétől látta el, am ikor is azt a főtitkártól átvette 45 Az egyesületi életet m egbolygatta, hogy 1938. július 2-án g ró f Festetich Kristóf lemondott elnöki tisztéről. Ezt azzal indokolta, hogy az egyesület több ízben előzetes hozzájárulása nélkül d ö n tött fontos kérdésekben, a gyűlések jegyzőkönyveit csak nagy késésekkel kapta meg, végül oknak em lítette, hogy Barcsay alelnökkel feszült volt a viszonya.46 A vonatkozó belügym iniszteri rendelet szerint az egyesületek vezetőinek nevét záros határidőn belül be kellett jelenteni a rendőrségnek, m ert a „feltűnően elszaporodott egyesületek szá mát csökkenteni kell" Az elnök lem ondása és az em lített BM rendelet előírásai m iatt az eredetileg 1938. október 3-án , a pécsváradi kir. közalapítványi erdőhivatalnál m egrendezni tervezett rendes közgyűlést (11. sz. m elléklet) 1939. május 25-i időpontra halasztották el. Az elha lasztott közgyűlésre a jelentkezéseket erre a célra nyom tatott le velezőlapon (12. sz. m elléklet) kérte a vezetőség. A m eghívó új szövege a következőképpen hangzott: „A Dél dunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület tagjait 1939. m ájus 25-re a pécsi m. kir. erdőfelügyelőség által rendezett erd ő g azd a sági értekezlettel együtt és kapcsolatosan Pécsváradon délután 3 órakor tartandó rendes közgyűlésre egybehívjuk. Tisztelettel felkérjük m. t. Cím edet, hogy ezen a közgyűlésen m egjelenni szíveskedjen." 75

A tárgysorozat azonos volt az előző év őszére tervezett köz gyűlés napirendjével. A válaszlap beküldési határideje május 15. volt.47 A közgyűlésen m indössze 28-an vettek részt a 110 tagból. A napot az erdőfelügyelőség által összeállított erdőbejárással kezdték, am ely a rékai vadászháznál végződött. A délután há rom órak o r elkezdődött közgyűlést vitéz Rábay Gyula ügyvezető alelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy g ró f Festetich Kristóf el nök „sajnálatos félreértés m iatt 1938-ban m egvált tisztségétől" Az 1938 őszére összehívott közgyűlést „a rendkívüli viszonyok ra tekintettel" nem volt lehetséges m egtartani, erre csak azok m egszűnése után kerülhetett sor. Ezért az 1937 és 1938. évek zárszám ad ásait együtt tárgyalta m eg a közgyűlés. A m egürese dett elnöki tisztségre g ró f M ajláth György bakócai nagybirtokost választották m eg.48 A jegyző Várnai Tivadar uradalm i erdőm ér nök lett. A h am arosan bekövetkezett háború m iatt az egyesületi élet három évig szünetelt, csak a szükséges adm inisztrációs ügyeket intézték. Többek között „A M agyar Szentkorona területén lévő háborús m ag y ar állam adóssági cím letek letétbe helyezéséről szóló 500/1941. ME. sz. rendelethez kiadott 400/1941. PM. sz. végrehajtási u ta s ítá s in a k m egfelelően 6000 K névértékű „m a gyar m egjelöléssel ellátott hadikölcsön kötvényt" a Pécsi Taka rékpénztárnál helyeztek letétbe.49 A N em zetpolitikai Szolgálat (Bp. I., Dísz tér 3.), m int „a Mi niszterelnökség keretében nem zeti tájékoztató szerv" m inden nem zeti alapon álló társadalm i egyesülettel kapcsolatba lépve az egyesületet is m egkereste.50 Az egyesület a tagnévsort és m ű ködése rövid történetét ism ertetve küldte be jelentését. Megje lölte nevét és székhelyét: D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület, székhelye: Pécs, hivatalos helyisége: V árosháza, III. em elet 113., m ajd felsorolta a tisztségviselőket: „Tiszteletbeli ál lású vezetők: elnök: g ró f M ajláth György, alelnök: Barcsay Ákos ny. főispán, ügyvezető alelnök: vitéz Rábay Gyula városi erdő m ester, titkár: betöltetlen, jegyző: betöltetlen, pénztáros: vitéz Si m ándy László uradalm i erdészeti szakfelügyelő, ellenőr: Imrik 76

Zoltán m. kir. erdőtanácsos. A választm ányi tagok: Alm ássy Ist ván ny. m iniszteri tanácsos, Egly József m. kir. főerdőtanácsos, Földváry M iksa ny. m iniszteri tanácsos, dr. Gebauer M iklós a p á t kanonok, káptalani korm ányzó, H endrey József országgyűlési képviselő, báró lnkey Pál nagybirtokos, vitéz Lámfalussy Sándor hercegi erdőfelügyelő, Pánczél Ottó ny. m iniszteri tanácsos, Pin tér Lajos uradalm i főm érnök, Rochlitz Béla hercegi erdőtanácsos, Szőke Győző m. kir. főerdőtanácsos. A szám vizsgáló bizottság tagjai: L utonszky Ernő uradalm i erdőtanácsos, M érey Gyula közalapítványi főerdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i főerdész".51

1942-ben újból napirendre került az egyesületek m űködésé nek felülvizsgálata (1942. m ájus 20. 2266/2/1942. A szám ú polg. szerv hat.). A belügym iniszter feloszlathatta azt az egyesületet, am elynek m űködése több m int egy évig szünetelt. Ezzel k ap csolatban a D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület azonnal m egadta jelentését, tudatva, hogy 1. az utolsó közgyű lését 1939. május 25-én tartotta, s azóta azért nem került sor újabb közgyűlésre, m ert a vezetőség és a tagok jó része katona; 2. az egyesület továbbra is m űködni kíván. A nyilatkozathoz csatolták az egyesület vezetőségének névjegyzékét is 52 Az egyesület 1943. jú n iu s 26-án , Pécsett tartotta m eg utolsó közgyűlését. Erre az állam rendőrség Pécsi K apitánysága június 25-én 138/181-1943. szám adott e n g e d é ly t53 A közgyűlés előtti napon az egyesület hivatalos helyiségében (Pécs, Színház tér 3.) választm ányi ülést tartottak, am elyen m eg tárgyalták a folyó ügyeket és a közgyűlés előkészítését. A közgyűlést délelőtt 11 órakor a Kozári vadászházban nyitot ták meg. Előtte a résztvevők reggel 8 órakor autóbusszal Pécsbányatelepre utaztak, s az erdőn keresztül vezető gyalogtúrával érték el a vadászházat. A tanácskozás lényeges feladata volt, hogy a 98 főre csökkent taglétszám ból új vezetőséget válassza nak. A közgyűlésre szóló m eghívót a 13. sz. m elléklet tartal m azza. Az új vezetőség létszám a a háborús esem ények m iatt lecsök kent. Elnök: g ró f M ajláth György nagybirtokos, alelnök: Laczkó Béla m. kir. főerdőtanácsos, erdőfelügyelő, ügyvezető alelnök: 77

vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester, pénztárnok: vitéz Simándy László erdészeti szakfelügyelő, ellenőr: Imrik Zoltán uradalm i fő erdőm érnök. V álasztm ányi tagok: A lm ássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Biczó Rezső főhercegi főerdőm érnök, Földváry M iksa nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pánczél Ottó nyu galm azott m iniszteri tanácsos, Pintér Lajos uradalm i főerdőm ér nök, Nagypál István uradalm i főerdőm érnök, Rochlitz Béla herce

gi főerdőtanácsos. A szám vizsgáló bizottság tagjai változatla nul: L utonszky Ernő uradalm i erdőtanácsos, Mérey Andor közalapítványi főerdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i főerdész.55 Az egyesület további m űködéséről nincs levéltári anyag. A m ind nyom asztóbb háborús nehézségek az egyesületi életet is m egbénították. Az erdők 1945. évi állam osítása elsősorban a nagy erdőbirtokokra vonatkozott (600/1945. ME. sz. rendelet), ezek erdőtisztjeit és erdészeti alkalm azottait az állami erdészeti szervezet - a MÁLLERD - szolgálatába állították. A központi vezetés az erdőket az országos feladatok szolgálatába állította, így a helyi érdekeket képviselt vidéki erdészeti egyesületek to vábbi fennm aradása értelm etlenné vált. így a D éldunántúli Er dészeti és V adászati Egyesület is - formális eljárás nélkül önm agától feloszlott.

Összefoglalás A D éld u n án tú li Erdészeti és Vadászati Egyesület tagságát a D u nán tú l négy déli várm egyéjének erdőbirtokosai és erdőtisztjei alkották. A vidéki erdészeti egyesületek m egalakításának egy részt az volt az oka, hogy a helyi erdészeti problém ákat az OEEnél nem tárgyalták m eg kellő súllyal, m ásrészt az égy régióban, de egym ástól elszigetelt erdőbirtokokon gazdálkodó erdészek szerették volna jobban m egism erni egym ás problém áit, eredm é nyeit, egyúttal a kari összetartást is erősítve. E célokat elsősor ban a m eg ren d ezendő közgyűlésekkel, vándorgyűlésekkel kí v án ták elérni. A két világháború közötti időszakban csak egy rövid, tizen két éves perió d usban folyhatott zavartalanul az egyesületi élet. 78

Az egyesület a m egalakulását követő három esztendőben - az alighanem fő kezdem ényezőjének tekinthető Konczvald Ferenc alelnök elhalálozása m iatt - nem m űködött. Csak 1929-ben kez dődött el a tényleges m unka. 1925-1945 között tíz közgyűlést tartottak. Ezek közül szakm ailag különösen sikeres volt a bala tonfüredi (1929), a pécsi (1934) és a dom bóvári (1937). Az 1938tól felerősödő nem zetközi politikai m ozgás, majd a háborús esem ények az egyesületi életet is m egzavarták. A háború évei alatt m indössze két, alig látogatott közgyűlést sikerült m egszer vezni. H ozzájárult a csekély részvételhez az is, hogy a visszacsa tolt kárpátaljai, felvidéki, erdélyi részek erdészeti szervezete Baranyából is több szakem bert, erdőtisztet, erdészt igényelt. A közgyűléseken elsősorban az erdőgazdálkodás helyi pro b lémáival, azok bem utatásával foglalkoztak, nem kevésbé az e r dészeti alkalm azottak, m érnökök, erdőőrök helyzetével, anyagi biztonságával, s szám os alkalom m al sor került országos e rd é szeti, vadászati kérdések, vagy éppen a főiskolával kapcsolatos tém ák m egvitatására, m indezen tárgykörökben állásfoglalásra is. A D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület fennm ara dását, m űködését - a társegyesületekéhez hasonlóan - az erdők 1945-ben történt állam osítása ellehetetlenítette.

Jegyzetek A Baranya M egyei Levéltár „Erdőhivatal 1931. 2-178" 31. szám ú doboza „Erdészeti Egyesület 1925-1935" felirattal külön össze kötve a következő hivatkozott iratokat tartalm azza: 1 / Az 1925. m ájus 2-ai alakuló közgyűlés jegyzőkönyve: 4/1926. sz. irat. 2 / Pénztáros jelentése: 1/1925. sz. irat. 3 / Lásd 1 / 4 / Erdészeti Lapok 1925. évi 170-172. pp.; Új Som ogy napilap 1925. V 25. szám a. 5 / Főtitkári felhívás belépésre: 5/1929. sz. irat. 79

6 / M eghívó a balatonfüredi közgyűlésre: 6/1929. sz. irat. 7 / E lnökválasztó közgyűlés K aposvárott: 9/1929. sz. irat. 8 / E rdőtörvény-tervezet tárgyalása: 8/1929. sz. irat. 9 / Lásd 8 / 1 0 / Az OEE 1009/1929. sz. m egkeresése: 7/1929. sz. irat. 1 1 / Erdészeti Lapok 1929. évi 606-607 pp.; 14/1930 sz. irat. 1 2 / OEE 534/1930. sz. válasza: 20/1930. sz. irat. 1 3/ Tagrevízió: 17/1930. sz. irat. 1 4 / Roth G yula m egkeresése: 4/1931. sz. irat. 1 5 / M eghívó a február 23-i választm ányi ülésre: 6/1931. sz. irat. 1 6/ Értekezlet a soproni főiskola ügyében: 10/1931. sz. irat. 1 7/ Létszám csökkentés elleni tiltakozás: 11/1931. sz. irat. 1 8 / Erdészeti Lapok 1931. évi 815-818 pp.; 13/1931. sz. irat. 1 9 / Jegyzőkönyv a pécsi vándorgyűlésről: 14/1931. sz. irat. 2 0 / Irattár átadása: 3/1932. sz. irat. 21 / Pénztárosi jelentés: 2/1933. sz. irat. 2 2 / T akarékpénztári kérelem: 5/1933 sz. irat. 2 3 / Tiltakozás a soproni főiskola átszervezése ellen: 10/1933. sz. irat. 2 4 / K eszthelyi közgyűlés: 1/1934. sz. irat. 2 5 / Irattár átadás-átvétel: 3/1934. sz. irat. 2 6 / Baranya m egye erdőtisztjeinek találkozója: 4/1934. sz. irat. 2 7 / R endőrkapitányi engedély: 13/1935. sz. irat. 2 8 / Felkérés jegyzőnek: 4/1935. sz. irat. 2 9 / V élem énykérés pénztárostól: 7/1935. sz. irat. 3 0 / E lőadásra felkérés: 9/1935. sz. irat. 3 1 / D íszterem használata: 15/1935. sz. irat. 3 2 / Pécsi közgyűlésről beszám oló: 11/1935. sz. irat. 3 3 / Tagrevízió: 17/1935. sz. irat.

80

A Baranya M egyei Levéltár „Erdőhivatal 1936. 591-930 és 1416 akta" 38. szám ú doboza „D éldunántúli Erdészeti és V adá szati Egyesület 1936-1943" a következő hivatkozott iratokat tar talmazza: 34/ 35/ 36/ 37/ 38/

Tisztségviselők: 2/1936. sz. irat. M eghívó választm ányi ülésre: 3/1936. sz. irat. Tagdíjfizetésre felkérés: 5/1936. sz. irat. Jegyzőkönyv a kaposvári közgyűlésről: 16/1936. sz. irat. Válaszok tagdíjfizetés felszólításra: 28-31/1936, 38/1936. sz. iratok. 39/ Baranya m egyei erdőtisztek m ásodik vacsora-összejövetele: 2/1937. sz. irat. 40/ D om bóvári telítőtelep: 4/1937 sz. irat. 41/ Főszolgabírói engedély: 12/1937 sz. irat. 42/ Elnök értesítése: 13/1937 sz. irat. 4 3 / Új vezetőség: 22/1937 sz. irat. 4 4 / D om bóvári közgyűlés részletes program ja: 10/1937 sz. irat. 4 5/ Irattár átadás-átvétel: 37/1938. sz. irat. 4 6 / Festetich elnök lem ondása: 51/1938. sz. irat. 4 7 / Pécsváradi közgyűlésre m eghívó: 53/1939. sz. irat. 4 8/ Új elnök m egválasztása: 61/1939. sz. irat. 4 9/ 500/1941. ME. sz. rendelet végrehajtása: 66/1941. sz. irat. 5 0 / N em zetpolitikai szolgálat m egkeresése: 69/1942. sz. irat. 5 1 / Jelentés az egyesület m űködéséről: 71/1942. sz. irat. 5 2 / Lásd 5 1 / 5 3 / Pécsi ren d ő rkapitány engedélye: 10/1943. sz. irat. 5 4/ M eghívó választm ányi ülésre: 5/1943. sz. irat. 5 5 / Új vezetőség: 14/1943. sz. irat.

81

1. sz. m elléklet

K edves S zaktársak! A h á b o rú o k o z ta s z é tfo rg á c so ló d á s é s s z e z z e l k a p c so la to s o k o k k ö v e tk e z té b e n ■ ml p ály á n k o n is egy fő le g szem élyi Á tcso p o rto su lá s m ent v é g b e , am ely tö b b é -k e v é s b é je len leg m ár n y u g v ó p o n tra jut s mi elh ely ez ő d v e friss erő v e l é s ak arn i vág y ással p ó tolni igy ek sz ü n k szak m án k e lő re h a la d á sa é s trad icio n á is baráti sz e rv e z e tü n k b e n előállóit héza g o k at, illetve hián y o sság o k at. S z é g y e n k e z v e kell b ev á lta n u n k , hogy mig nz o rsz á g e gyéb ré sze in az O rsz á g o s É rd. E gyesület le á n y eg y letei m ár é v e k ó ta agilis te v é k e n y sé g e t fejtenek ki, ad d ig m i, ak ik . a so rs jó v oltából je len leg i h a z á n k e r d ő b e n egyik le g d ú sa b b perifériáján élünk, a to v á b b k é p z é sü n k és ő s sz a ta rto z á su n k ta n ú jelét idáig nem szolgáltattuk. A s z e rv e z k e d é s z ász la já t kibontjuk am a célzattal, hogy e g y ré sz t a z O rsz á g o s É rd. E g y e sü le tb e n , d e k ü lö n ö se n n fe jlő d ésn e k induló D unántúl g a z d a sá g i éle téb e n m int önálló s a s z ü k s é g e s a lk a lm a k k o r é rv én y esü lő és re p re z e n tá ló te stü le t eg y esü leti m ű k ö d ésév e l, ö ssz e jö v e te leiv el é s ta n u lm ányi kirán d u lása iv a l é lén k p é ld á t ad ju k szak m án k m agas é s cé ltu d a to s sz ín v o n a lán ak s b e b iz o n y ilsu k a z t, hogy a z e rd é sz e t, am ely sajn o s, főleg a m a g á n k e ze lésb e n , kü lö n ö sen a D u n á n tú lo n e g y e s ro k o n sz a k m á k elő n y é re, azo n b an a g a z d aság i fejlő d é s kárára h á tté rb e lett s z o rítv a — e z e n e rd ő tő l m eg fo sz to tt o rsz á g b a n bárm inél fo n to sa b b m űvelési á g lévén, a nnak m éltó h ely ét el kell foglalnia I P ro g ra m m u n k a z v o ln a , hogy egyesü letü n k , m ély a •D éld u n án tú li E rd é sz e ti é s V adászati ,E g y e sü le t, K a p o sv á r* cím et v ise ln é , é v e n te re n d e z e n d ő 1— 2 ö sszejö v e te le iv e l a kollégiális k a p c so la to t fe n tarlan á, ugy an a k k o r s z a k k é rd é se k m eg v ita tá sa , a kisérle tú g y n ek tan u lm ányozása, to v á b b á a -F a lu O rsz á g o s S z ö v e tsé g * által a jö v ő b e n Is ren d e z e n d ő kiállításokon sz a k c so p o rto k lé te síté se , m ajd a z O rsz á g o s Érd. E g y e sü le t útján a földinivelési Korm ánnyal v a ló k ö zveielt é rin tk e z é s fo ly tán m ó d u n k b an le sz az e g y e s ren d e le ie k , tö rv é n y te rv e z e te k elő z etes k id o lgozásánál e gy sz e rv e z e ti helyi te stü le tn e k a v a ló v isz o n y o k h o z m ért leg m egfelelőbb jav asla ta it tolm ácsolni s ezáltal az e rd é sz e ti ig az g atást, ü z e m m ó d o k a t s a z eg y es m agán b irto k o so k m ere v n é z e te it a g y ak o rlati le h e tő sé g n e k m eg felelően b e fo ly á so ln ir'ílle tő le g m ódosítani. M int s z ü k e b b h ő rű s e g y m á sh o z k ö z e h a k ó ta g o k at szám láló testü let a k ise b b an y ag i ki a d á s o k m iatt m o z g ék o n y a b b is le sz s a k irá n d u lá so k a lkalm ával talán k e d v e z ő b b alkalom fog adatni a h h o z , hogy a b irto k o so k k al s ű rű b b e n é rin tk e zv e , eg y e s lá rsain k elh e ly e zésé t e lő m ozdítsuk s k ü lö n ö se n a n y u g d íjb iz to sítás ü q u é l te tő alá h o z z u kE g y e sü letü n k m a g v át a T o ln a -, B a ra n y a -, S o m o g y - és Z a la-m e g y ék állam i é s m agán e rd ő -tis z tik a ra k é p e z n é , am e ly n e k te rje sz k e d é sé re _ é s m inden e g y é b ré sz le té re v o n atk o zó la g az f ls ő g y ű lé s in té z k e d n e . A z irányítás, m int c en trálisán fek v ő helyen, a k a p o sv á ri állam i e rd ő lg a z . g a tó sá g sz é k h e ly é rő l indulna ki s első alak u ló Ö ssze jövetelünket fo ly ó é v i m á ju s h ó 2 -á n é s 3 -á tt K a p o s v á r o tt t a r ta n á k m e g , am ely alkalom m al egy k é ső b b k ö z le n d ő te rv sze rin t m e g te k in te n é k a z E sterh á zy h erceg i hilbizom óny tu la jd o n á t k é p e z ő é s a M agy. M e z ő g a zd . Ip a r Rl. által b é re lt e r d ő g a z d a sá g o t. F elk érjü k az ig e n tisz te lt S z a k tá rsa k a t, hogy a z e szm éh e z való c sa tlak o z ásu k a t folyó évi m á rc iu s hó 2 0 -á ig , L u x Z o ltán hgl e r d ő g o n d n o k D om bóvár cím re k ö zölni s eg y b e n a sze rv ez ési, n y o m d a i stb k ö ltsé g e k re fejen k é n t 40 0 00 k o ro n á t u g y a n c S frV z e rT c ím re küldeni szív esk e d je n ek , am ely b e fo ly ó ö s s z e g az első ö s s z e jö v e te l le szám o lási a n y a g át fogja k épezni. D o m b ó v á r, 1026. évi m á rciu s h ó 1 -én. A v isz o n tlá tá sra , k a rlá rsi ü d v ö z le ttel, a z E lő k é sz ítő B izo ttság n e v é b e n : K O N C Z V A L D FE R E N C m. V. l6«rdötanác»o« PtCM.

M IH A L O V iC S SÁ N D O R

a l m

A s s y ; IS T V Á N min. lanáctoa Pécs.

B1LO V ESZK Y BÉLA ,

E íU rk á iy bel.' erdóteli>*y«lS Lenti. h r o b A t s Jó z s e f m. k. állami aid fiion dn ok Páca.

Ke»ye»,tan. rend erdém ém ik*

A n y i jA n o s M. 1. R. T. ard<Smérnöke Kardosfa.

L U T O N S Z iÍ y E R N Ő azákctkáglalanl fíerdömémftk Bakony*.

fo n t

82

FU R M A N N A N T A L M. M Ipar R. T. erdölgazgalójn Kaposvár. LU X ZO LTÁ N kgi. erddfondnok Dombóvár. m. kir- fftardömírnSU Sackuárd. A l IS T V Á N m. k. *cg£derd6mérn6k Kapocváf.

n a g yp

2. sz. m elléklet

MEGHIVÓ. h

S z e r v e z é s a l a t t Álló

)ÉLDUNANTULI EftD ÉSZETI ÉS VADÁSZATI f. évi május hó 2-án, (szombatot))

EGYESÜLET

*/gl8 órakor tartja a l a l r u

1 6

. Ír 8

se c

y

Kaposvárott, a N em zeti K aszin ó d ísz te rm é b e n ,

ű

1 é

s

é

am ely re

t tis z tele tte l

meghívjuk. G yülekezés az állami erdőigazgatóság épületében.

A közgyűlés programmja: 1. A h ó b o rú e lő tt m ű k ö d ö tt B a ra n y a -, Som o g y -. T o ln a -m e g v e i E rd é sz e ti és id á s z a ti E g y e sü le t leg u tó b b i k ö z g y ű lé se ó ta tö rté n t e g y e sü le ti m ű k ö d ésrő l sz ó ló je le n té s . p I'i' b e aa n e g ir s itln t fflln n l é s wt m e g n llo p ilá h a tá ro zat. 2. Z a la -v á rm e g y e b e k a p c s o ló d á s á v a l uj e g y e sü le t a la k u lá s á n a k m eg in d o k o lá s a s yb en a z uj e g y e sü le t v é g le g e s e ln e v e z é sé n e k és h e ly é n e k k im o n d á s a . 3. A régi e g y e sü le t v a g y o n a feletti in té z k e d é s é s a z uj fe lh ív á s ó ta b efo ly t tag d íja k elti re n d e lk e z é s . '4 . E ln ö k ség é s -tis z tik a r n a k m e g v á la sz tá sa . 5 .- A régi e g y e sü le t a la p s z a b á ly a in a k ism e rte té se , á tv é te le s e s e tle g e s m ó d o s ítá s a . 6. A le g k ö z e le b b i közgyűlés,- ille tv e a z e lső ta n u lm á n y i k irá n d u lá s h e ly é n e k és fjének m e g á lla p ítá s a . 7. In d ítv á n y o k m e g v ita tá s a .

fi. közgyűlésnek lefolyása után ugyanaznap l/j2 0 órakor, a Nem zeti szinó kerthelyiségében lársasvacsora lesz, am elyen való szives m egjelenését, ilóhelybiztosítását) április hó 30-áig kérjük Nagypál István, tn. kir. erdö■rnök K aposvár cim re — levelező-lapon — tudatni. V a c s o ra -te ríté k á ra K 2 2 .0 0 0 '— (italon kivül).

R nem es cél érdekében minél szám osabb m egjelenést k é r: a z E lőkészítő B izottság. K aposvár, 11)25. ápr. 17-én.

A beküldött

koronát ezennel nyugtatjuk.

3. sz. m ellék let

A „Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete" tanulmányi kirándulását s vándorgyűlését a Felső- és Dóldunántuli Erdészeti és Vadászati Egyesületekkel együtt folyó évi junius hó 3. és 4 -én Nagyvázsony, illetve Balatonfüreden tartja meg, amelyre a mélyen tisztelt Cimet meghívjuk s programmjáról az alábbiakban tájékoztatjuk: Érkezés A jka vasúti állom ásra folyó évi ju n iu s hó 3 -á n ; S zom bathely— C e ldöm ölk felől d éle lő tt 10 óra 5 5 perckor, B udapest— Veszprém külsó pályaudvar (Jutás) fe ló l délelőtt 10 óra 4 7 perckor. (Indulás B udap estrő l, Déli-Vasut állom ásról reggel 7 ó ra 25 perckor), A jka vasúti állom ásról a Szénbányatár6ulat külön vonatán, a néh, g ró f Z ich y B éla nagyvázsonyi uradalom kabhegyi erdőségeibe megyünk, ahonnan azok megtekintése után 18 óra 3 5 perckor B a la to n fü re d re folytatjuk utunkat. Érkezés B alato nfü red re 21 órakor. Balatonfüreden 21 óra 4 5 p erckor a fürdő nagyszállójában társasvacsora.

Junius hó 4-én d élelő tt 10 ó rak o r ta rtju k közgyűlésünket. 7 *12 ó rakor a F e lső - és D é ldunántuli Erdészeti és Vadászati E gyesületekkel közös ülésben a szak-, illetve vitaelőadásokat tartjuk meg. Közös ebéd után csoportok szerinti külön kirándulások a B alaton különböző pontjaira. (B a la to n

füreden egy napi te lje s e llá tá s szobával együtt P. 10'— A z esti vonatokkal a budapesti csatlakozó vonatokat el lehet érni. H ölg yeke t szívesen látjuk.

A résztvenni szándékozókat kérjük, hogy bejelentésüket Onczay László erdőtanácsos Sátoraljaújhely, postafiók 6 0 cimre, legkésőbb f. hó 2 0 -ig m eg tenni szíveskedjenek. AZ E LN Ö K SÉ G .

84

4. sz. m elléklet

Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület Qyőr, (Ulslnger-sétány 28. szám.)

M E G H ÍV Ó . Mélyen tisztelt Cím ! Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy Egyesületünk, kifejezett óhajtásuk folytán, a 7 iszajobbparti Vármegyék Erdészeti E gyesületé * -vei és a . Déldunántúli Erdészeti és Vadászati E gyesület’ -lel, folyó évi jú n iu s hó 3. és 4-én (hétfőn és kedden). Nagyvázsony, illetve Balatonfüreden, tanulmányi kirándulással kapcsolatosan

VÁ ND O R G Y ŰLÉST tart, amelyre hazafias üdvözlettel meghívjuk.

P R O G R A M

M:

É r k e z é s A jka v a s ú ti á llo m á s r a lo ly ó évi Ju n lu i h ó 3-án S z o m b a th e l y — C o lld ú m ö lk felöl d é lc ló t t 1 0 ó ra ó.r> é r t k o r , U u d n p c s t— V c s z p r é m - iíü l s ö p á ly u n d v a r ( J iiI h s ) fe lö l d ő l d ö t l 1 0 ó r a 63 p o rck o r.

A jkú vasúti Állomásról az A jk ai S zénbányát ársu la l külön vonalán utazás n néhai gróf Z ichy Uéla-fólo nagyvázsonyi uradalom lóorojil ipa rv á g án y á n ak végállom ásáig, innen a z iparvastilon e/ou uradalom kabhugyi erdőségeibe, azoknak az uradalom vezető ordötisr.tjónek szakszerű m agyarázatával kiveri m egtekintésével n K ubliegy telő ulA, uhui az uradalom szives ellátása m elleit rtivkl ebed. Ebéd után a környéki erilőrészok m egszem lélésével a k abhegyi kilátóhoz, m njd ug y an azon iitvonulon leiitnzák A jk'i vnsuli állom ásra, lioiinun o*lo J8 óm 28 porckor induló gyors v o n a tu l V eszprém -K ülsöpályaodvurra (Julin;), érkezés 10 ó ra 21 perekor, innen 10 óm 88 perckor szem élyvonattal, V eszprém és A lsóörsön At, lialulonfiiredre, órkoeóu 21 óru 0 perckor. ütüulonfürodcii kb. eslo 21 óra perekor a fiirdfi nagyszállójában társasvacsora. FoJyd évi Jú a lu s hó 4-én déielfill 10 órui kezdettel, külön helyiségekben a* Egyosilletek választm ányi ülései, illetve közgyűlések tartatu n k m eg, m elyeknek E gyesületünk részóról tárgysorozata : 1. Az elnöki m egnyílók. 2. A g y ű lé st iuo" l 1üío választm ányi és küzgyülósi jeg y z ő k ö n y v e k fe lo lv a s á s a .

8. Tagfelvételek. 4 - T itk á r i je le n t é s e k .

5. Indítványok. A külön-kiilim ta rtó it kö/gyülófjok illán Balntnnfiirod nagyszállójának diszterm óbon délelő tt 11 ó rak o r n h árom E gyesület közös gyűlést ta rt, am elyen E gyesületünk részérói Roth Gyula főiskolai tan ár, tagtársunk ta rtja inog előadását „Tapasztalatok a Jóiskola vaddszlerlUecím en, m ely et a T árscgycsiiletek álta l oíetlog U rüindó olvadások követnek. D élután 18 ó rakor a nagyszálló díszterm ében társasebéd, m ajd közös hajó k irá n d u lá s T ib a n y b a é s osoporlonkiut esetleg n H alálon ogyéb helyeire. V isszautazás tetszés aztirint.

tirót'

A v á n d o r g y ü lá s s n á s a z a s z a l k a p c s o la t o s k ir á n d u lá s o n , t á r s a s v a c s o r á n á s e b é d e k e n c s a l á d t a g o k é i á s v e n d é g e k e t le s z í v e s e n lá tu n k . A m e g felelő és sikeros rondozós érdekében kérjílk szívós é rtcsitóiót, hogy a lervezott k iin d u lá s o n és illőivé a balatonfüredi jirogram m nál hány szoméllyel ó h a jt részt venni továbbá, hogy R alatonfúredun h án y család taggal kíván esetleg külön szobát biztosiinni. Vonatkozó értesítését kérjük legkésőbben fo ly ó év i m á ju s h ó 2 5 - i g velünk közölni. Oyör, llhíU. évi április h ó 27-én. A .K elsődunántuü E rdészeti és Vadászati E gyesület* n ev éb en : I lazufiiut üdv ö z lette l: B á rró l*

A n d o r *. k.,

V é s s é l M i h á l y s. k.,

mycaükli lilkif.

egyesületi I. alelsOk.

85

5. sz. m elléklet D é ld u n á n tú li E rdészetH Ss V a d á s z a ti E gyesület.

M ég hí vó. A „ D ó ld u n á n tú li E r d é s z e t i é s V a d á s z a ti E g y e sü le t* ' 1 9 2 9 . évi ju n iu s 4 - é n , k e d d e n d é le lő tt 1 0 ó r a k o r B a la to n f ü re d e n , a fü rd ó d ís z te rm é b e n

K Ö Z G Y Ű L É S T ta r t, m e ly re a t a g o k a t é s é rd e k lő d ő k e t tis z te le tte l m eg h ív ja. E z a k ö z g y ű lé s a F e ls ő d u n á n tú li E r d é s z e ti é s V a d á s z a ti E g y e s ü le tn e k ó s a T is z a j o b b p a r t i V á rm e g y é k E r d é s z e ti E g y e s ü le té n e k u g y a n o tt é s u g y a n a k k o r t a r t a n d ó k ö z g y ű lé s é v e l é s a n a g y v á z s o n y i u r a d a lo m b a te r v e z e tt tan ú im án y i ki rá n d u lá s s a l k a p c s o la to s a k ő v e tk e z ő p r o g ra m m s z e r in t: J U N I U S 3 - Á N A jka v a s ú ti á llo m á s r a é r k e z é s S z o m b a th e ly — C e lld ö m ö lk felől 10 ó r a 5 5 p e rc k o r , B u d a p e s t — V e s z p r é m k ülső p á ly a u d v a r ( J u t á s ) felől 1 0 ó r a 4 7 p e rc k o r . A jk á ró l a n a g y v á z s o n y i e rd ő k b e , v iss z a A jk ára, in n en 18 ó ra 3 5 p e r c k o r B a la to n f ü re d r e , é r k e z é s 21 ó r a k o r. A fü rd ó n a g y te r m é b e n k ö z ö s v ac so ra . J U N I U S 4 - É N d ó le lő tt 10 ó r a k o r k ö z g y ű lé s , m ely n e k t á r g y s o ro z a ta a k ö v e tk e z ő : 1. M e g n y itó . 2 . A le g u tó b b i k ö z g y ű lé s je g y z ő k ö n y v é n e k fe lo lv a s á s a é s h ite le s íté s e . 3 . A la p s z a b á ly o k m ó d o s ítá s a . 4 . T is z tu jítá s . 5 . A p é n z tá r o s je le n té s e . 6 . T a g fe lv é te l. 7 . In d ítv án y o k . A k ö z g y ű lé s u tá n a h á ro m e g y e s ü le t R ó th G y u la fő isk o lai p r o fe s s z o r e lő a d á s á n v e s z r é s z t. M a jd t á r s a s e b é d é s u tá n a h a jó k ir á n d u lá s T ih a n y b a , 18 ó r a k o r v is s z a B a l a to n f ü r e d r e ó s t e t s z é s s z e r in t h a z a u ta z á s vag y e g y é b b a la to n i k irá n d u lá s o k . A b a la to n fü r e d i éjje li s z á llá s ó s e g y n ap i e llá tá s k ö rü lb e lü l 10 p e n g ő b e kerül. A v á la s z tm á n y a z o k a t, kik e d d ig a z e g y e s ü le tn e k n e m ta g ja i, a rr a kéri, h o g y a z e g y e s ü le tb e v a ló b e lé p é s ü k e t F ö ld v á ry M ik sa e rd ó ig a z g a tó n á l je le n ts é k be . A z évi t a g s á g i díj e lő r e lá th a tó la g k e ttő p e n g ő lesz . A k irá n d u lá s o n s illetve

k ö z g y ű lé s e n

v a ló

ré s z v é te lrő l s z ó ló

b e je le n té s t

le g k é s ő b b m á ju s 2 0 - i g F ö ld v á ry M ik sa e r d ő i g a z g a tó h o z ( K a p o s v á r , E s te r h á z y u tc a 21.) kell in té z n i a n n a k m e g je lö lé s é v e l, h o g y ki, h á n y c s a lá d ta g g a l v e sz r é s z t a n a g y v á z s o n y i k ir á n d u lá s o n ; to v á b b á B a la to n f ü re d e n

e g y á g y a s k ü lö n

szobát

k iv á n -e , v a g y t ö b b c s a l á d ta g g a l v ag y is m e rő s s e l tö b b á g y a 6 k ö z ö s s z o b á r a v a n -e szü k ség e. V é g ü l akik a n a g y v á z s o n y i

k irá n d u lá s o n

n em

v esznek

r é s z t, k ö z ö ljé k a

b e je l e n té s a lk a lm á v a l a z t is, h o g y m ely 'irá n y b ó l, m ik o r é rk e z n e k B a la to n f ü re d r e . K a p o s v á r , 1 9 2 9 . m á ju s 6 .

A V Á LA SZTM ÁN Y.

86

6. sz. m elléklet

M e g h í v ó

a „ D é ld u n á n tú li E rd észeit és V u d á sza ti E g y e sü let"-nek folyó évi jú n iu s h ó 14. és 15.-én P écsen ta r ta n d ó k irá n d u lá ss a l kapcsolatos alábbi tárgysorozatu vándorgyűlésre: 1. 2. 3. 4. 5.

Elnöki m e g n y itó . A legutolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Titkár, pénztáros jelentése. Számvizsgáló bizottság jelentése. Ügyvezető alelnök, titkár választása.

6. Indítványok, javaslatok.

PROGRAMM: J ú n iu s h ó 1 4 .-é n : Találkozás a Nemzeti Kaszinó (Király*u. 13. sz.) gyüléstermében 17 órakor. 17 órakor választmányi ülés, 17 óra 30 perckor közgyűlés, 20 óra 30 perckor vacsora a Pannónia pincében. Az éjjelt Pécsen töltők részére a Pannónia szállóban — ha ebbéli szándékú* kát az egyesület titkáránál előre bejelentik — szobát biztosítunk. J ú n iiu t h ó 1 5 .-én: 6 óra 30 perckor indulás atuóbusszal, megfelelő számú jelentkező esetén külön autóbusszal Pécs törvényhatósági joggal felruházott város erdejébe Á rpád-tetőig: a felújítási

kísérletek,

kopár

fásítások,

kantavári

márványbánya

stb. megtekintése.

Tettyén át Pécsre. — Visszaérkezés Pécsre 12 órakor. — Hazautazás. —

„D É L D U N Á N T Ú L I E R D É S Z E T I É S V A D Á SZ A T I E G Y E SÜ L E T ."

87

7. sz. m elléklet

D éldunsntuli E rd észeti és V adászati. Hjytjsiüot^PécB. Városháza,

Meghí vó, A D éldunántuli E rd észeti és Vadászati í^ y e sü lo t t a g j a i t 1935.évi ju n iu s hó 28.-án d é l o l ö t t '11 ó rá ra ,-P é c s e tt a Nam^oti Kaszinó /:K ir á l y u .1 3 . s z . a . : Asnácatormébo' rondos közgyűlésre hivom c<3yba é3 o rré m .t. Címedet t i s z t e l e t t e l moi^hivom. T árgysorozat: 1 ./E lnöki megnyitó. 2 . /A leg u to lsó közgyűlés j e l z ő k önyvónek f e lo lv a s á s a ’és h i te l e s ít é s e . 3 ./A t i t k á r és Pénztáros j e l e n tá s s .- . 4./A szém vizs-áló b iz o tts á g je le n té s e , 5 . /A tis z tik a rn a k v á la sz tá s u tjá n ,v a ló k ie g é s z íté s e ,6^/In d ítv án y o k ,

ib~r'- .»

7 ,/P á ld y Géza-Máv,főiritézfl előadása: ^Mppanlékezés Hermán, O ttó ró l", A közgyűlés.-után közö3 ebéd-arK orzó-étteranben, • '* .

Az Or3Z^roo E rd észeti IJ^yesülot juniuc hó 2 8„-án/:u,azon

a riayion:/9,u, 4 órákor P é c se tt t a r t j a m eg-közgyűlését. iz Országos Er d é s z e ti E gyesület közgyüléso érdekes és tanulságos kirándulásokkal k a p cso la to s.! Program nját az .E rd észeti Lapok’ május és. ju n iu s havi számai hozták.

.. •. ' -P é c 3,1935.é v i’ ju n iu s hó 15.-én,

Gnóf Benyovszky íf ir ic s„k. elnöke

88

8. sz. m elléklet

J

cC
/J C

A

V i j

.i .' ■*

' :*■ «•

■:* ■’

Déldunán-trali. E r d é s z e t i é s V a d á s i t ! Egy&sul«4*Pe » s . •? • fc- '

_

. £ f. *

"

I g e n Ü ' s a t e l t Tag-tófes; üt* ’! »

A D é l d u n á n t u li E r d é s z e i ! és V a d á s z a t i E g y e s ü l e t 1 9 3 6 Vé vi; f e b r u á r hó 8 . - á n t a r t o t t k ö z g y ű l é s e ' f o g l a l kozván a t a g d i j h á t r á l é k o k ü g y é v e l , a z t a m é ltá n y o s h a t á r o z a t o t hosita, J Í hogy 1935 ^december 3 1 . - i g e s e d é k e s s é v á l t t a g d í j a k a t é v i 1 . -P engőben 1 9 3 6 . jan u ár 1 . - t ő l p e d ig é v i 2 . -P e n gőben á l l a p í t j a meg.^ _______________ •/»__________________ 1-3 K CD> 03 p p to q a

w

H* c+ Ox

c+ P' a e

m

0

03 03

89

P '.

m 0

ro

9. sz. m elléklet

A már e s z k ö z ö lt t a g d í j b e f i z e t é s e k e t amennyiben azok 1935.december 3 1.-ig e sed é k essé v á l t h á tr á lé k o k összegénél nagyobbak l e t t e k v o ln a - T agtára Ur j a v á r a k ö n y v e ltü k . 1 9 3 5 .X II.3 1 . - v e i l e z á r t id<5re a b e l é p é s t ő l kezdve j á r ó ta g d í j a f e n t i k ö z g y ű lé si h a t á r o z a t a l a p j á n é v i á l . - P ............. évre összesen:

P.=* ........... .

l> 3 6 .é v re j á r ó tagdi.i P.= .......................... 03 szesen fizetendó:P.= _________ ' Fizet e tt l ^ é .II.10.-ig ________ Összesen:___________________

1936.X I I .v é g é ig já r ó ta g d í j a k r a könyvelve ............. ................ 1937•j a n . l . - t ő i esedékes tagdijakra előjegyezve

...... ... ........

A t a g d i j a k a t nem az Egye s ü l é t , b&rnem az e g y s .p é n z tá ro s:v .S im á n d y László Pécs Megye u . l 6 . s z . c i m r e k é r j ü k e l k ü l d eni . AZ ELHÖS3ÍG.

90

10. sz. m elléklet

Tájékoztató és programn. A bakócai hitbizományi uradalom erdeiben 1937,junius 7.-4n t a r tandó kiránduláshoz, A bakócai hitbizományi uradalom erdei és mezőgazdasági fö ld je i a Mecsek hegység nyugati nyúlványain, Baranya vármegye: Bakóoa, K isbetate rc e , Kaán, S zentkatalin, Korpád, Horváthertelend és Szágy községei h á tí rában 170-357 méter tengerszin f e l e t t i magasságban terülnek e l. Az egész uradalom a XIX,Bzázad e le jén a Melczer család tu la jd o na v o lt é s Melczer Igiác h a lá la után v is s z a s z á llt a koronára. Az özvegy örökösödési p ert f o ly ta to tt a koronával,melynek a hétszemélyes tá b la 1832.-ben k e lt Í té le te v e te tt véget, amikor i s a birto k végleg a koronáé l e t t . I,Ferenc császár és k irá ly 1820,március lo .-é n k e lt adományozó levelével a b irto k o t a Székhelyi Mailáth család kapta meg. Hitbizománnyá az I.Ferenc József császár é s k irá ly á l t a l 1886.december 9.-én k iad o tt a lap i tó levél alapján l e t t . Az egész uradalom 6,000 k át.h o ld , melyből 4,469.1 k át.hold az üzemterv sz e rin t k e ze lt erdő, a többi szántó, r é t , legelő,belsőség, stb. Az üzemterv sz e rin t k e ze lt erdőn kívül legújabban 600 k á t.h o l dat erdősítünk be, melynek a m unkálatait már 1936,év őszén megkezdtük. Az a lt a la j a birto k o t k elet-nyugati irányban á tsze lő é s a Nagymáté pusztán k e resz tü l menő vízválasztótól

d é lre mészkő, v ízv á lasz tó

tó l északra pedig homokkő. A klim a meglehetősen h elyi je lle g ű , kissé szélsőségre hajló "mecseki" klima. A b irto k a bakóoa-godisai vasútállom ástól körülbelül 12 km,-re az almamelléki vasútállom ástól körülbelül 7 km ,-re, a bükkösdi v asú t állom ástól k örülbelül 6 km,-re fe k sz ik ,- az állomásokhoz lerkös^lebb eső részeket é rtv e . A term elési helyek teh át még néhány km ,-el távolabb esnek.

A terep mindenhol na.cryon szaggatott és koosival csak a hegy-

91

10. sz. m ellék let / folytatás

tatőkön.meg a völgyekben le h e t rendszeresen közlekedni. Az utak az év nagyobbik fe lib e n te lje s e n já rh a ta tla n o k . í z érd5 5, külön fekvő, az uradalmi szántók révén összefüggő erdőréezből á l l , melyek a z e lő tt külön üzem osztályokat a lk o ttak . Az 1928.t ó l érvényben lévő u j üzemterv mégis az egészet egy üzemosztályba v e tte , melynek keretén b e lü l az egyes erdőrészekben külön vágássorozatokat k é peztünk. Az egész e rd ő te rü le tb ő l 32 £ -o t bükk, 23 %~ot gyertyán, 20 %-ot koosánytalan tö lg y , 10 %~at kocsányos tö lg y , 6 55-ot c se r, 7 %-ot erdei fenyő, 1 55-ot feketefenyő, végül 1 %-at s z i l , k ő r is ,ju h a r,h á rs é s akáo fo g la l e l, A vágásforduló 80 év, A f e l ú j í t á s a z e lő tt a vágás e l ő t t k é t é v v e l eszközölt a lá v e té s s e l, 1929,ó ta term észetes utón tö rté n ik . Az a d m in istra c ió t k in t é s bent az e rd ő h iv a ta l vezetője egymaga lá t ja e l az 5 szakviz f á z o t t erdöőr se g ítség é v el. K iv é te lt képez a szá madásoknak adóalapul való feldolgozása,m elyet az Alsódunántuli Mszőgazdaíági Kamara végez. A k ö rü lb e lü l 10,000 m3 évi fatöm eget /:fő h a s z n á la t é s g y é r ít é s : / az e rd ő h iv a ta l h á z ila g t s i s e l t e t i é s d o lg o z ta tja f e l 1925.év ó ta . A zelőtt a vágásokat tövön árverezték e l. A k ite rm e lt anyagoknak a háziszükséglete n f e l ü l i mennyiaáge az állom ásokról k e rü l a kereskedelam u tjá n f o r galomba, Csak a b o tf á t é s a g a ly fá t é rté k e s ítjü k ab erdő. Az erdők 1912-től 1925-ig á lla n i kezelésben v o lta k . E z a la tt a szak-teendőket a .S ásd i m .k ir.E rd ő h iv atal l á t t a e l. Mióta az erdőit házikezelésben vannak, a kih aszn á lá s é s é r té k e s íté s , a f e lu jitá s o k és erdőápolási munkák pénzügyi é s erdőgazdasági szempontból helyes k e resz tü lv ite lé n e k k ip u h ato lása v o lt a c é l. Az erdők jövedelm ié sír e a következő adatokat ismerjük :a hábo rú e l ő t t i 10 év á tla g o s tiaztajövedelm e v o lt: 15,550 Korona az 1914-1923. évek

"

"

"

" : 34,400 korona

az 1924-1933,évek

»

"

"

n : 59,525 pengő.

92

10. sz. m elléklet / folytatás

Programra, Megérkezés Bakócára Rácsról és Dombóvárról az A1 sódunintuli E rd észe ti ós Vadászati Egyesület á l t a l k ib o c s á to tt meghívóban f o g la l tak s z e rin t, k ö rü lb e lü l 1/4 9 órakor, 1/2 9-kc-r v illá s r e g g e li a bakócai kastély b an , 9 órakor in d u lá s az erdőbe kocsikon, I.A k ö tö rő i fenyves term észetes f e l ú j í t á s a . A lomberdők t e r m észetes f e l ú j í t á s a megnyugtató s ik e r r e l f o ly ik , e z é rt a tű levelűek term észetes f e l ú j í t á s á t i s m egkíséreljük. Az e ls ő m unkálatot 1936.te lé n kezdtük meg. Miután a világosabb helyeken több-kevesebb e rd e i fenyő

o«e-

m etét ta lá ltu n k , az e g y e s ite tt H uber-féle e lj á r á s s a l kezdtük a munkát. Később a U 'asr.sr-féle Bzálaló szegélyvágáB irfd szarév el fogunk dolgozni. A szegélyeket k e le t-n y u g a ti irányú é s é sz ak ró l d é l f e lé haladó p á i í t á bán fü részfo g alakban vágatjuk, II,A F a rk a slak á s-í vSlgyban lévő e rd ei fenyves term észetes f e lú jítá s a * Az I.pontban e m líte tt rródon, ugyanakkor kezdtük e l, IILsKorábban term észetes utön, fokozatos f e l ú j í t ó vágánníd m el l e t t k e le tk e z e tt rudasok: 62,b,31 é v e s ,-7 1 ,b, 29 éves é s 7 2 .a.2 9 éves állományok, IV„Borjv.sréti term észetes u ju la to k , A f e l ú j í t á s a O ayer-féle csoportosan f e lú j í tó vágással történ ik , el3Ő belevágja 1928,őszén v o lt, VcKorpádi középkorú bükkös. Üzemterv s z e rin t 60 % s a r j, 40 % magról k e lt„ 60 éviis, VI.Korpádi term észetes u ju la to k , 1928,ősze ó t a munkában lévő G ayer-féle

csoportos vágással k e z e lt e rd ő ré sz le te k .

VII..Korpádi elegyes fia ta lo s a k , 104ib: e rd ő ré sz letb e n 14 érés bükk-gyertyános, 105.h -e rd ő re sz letb en 14 éves bükk-gyertyános 105,g, 35 éves tö lg y e s, V III.K orpidi vadászház m e lle tti 1 1 4 .b ,e le g y e tle n tö lg y e s 36 éves, melyet 1933-bnn gy éri te ttü n k . K örülbelül 1/2 1 órakor ebéd.

93

10. sz. m elléklet / folytatás

IX.Nagymáté p u sz ta i hegyháton 1936.év Ő3zén megkezdett erd ő sitésak tö lg y -c se r-b ü k k -g y erty án é s egyéb lombfa magvakkal részben védnövénnyal, részben an élk ü l. X.Kaáni te rm é s z e te i f e lú jítá s o k G e y er-fé le csoportosan f e l ú j í t ó v á g á ssa l, Az e ls ő b e le v ág á st 1928,őszén végeztük, Ü .K a án i 1 6 4 ,a .b .tö lg y éa c se re s állományok 29 évesek, 19311933.k ö z ö tti időben t i s z t í t o t t u k , XII.K&áni 162, b, e r d ő ré s z le t 40 éves, bükk-gyertyános, k e v é B , de annál é rté k e se b b tö lg y - c s e r r e l, 1936-ban g y é rite ttü k , U I I.K a á n i 135,a .e rd ő ré s z le tb e n az E rd é sz e ti Kutató In té z e t á l t a l 1935,évben b e v e z e te tt g y é r it é s i k í s é r l e t , az e rd ő ré s z le t 40 éves, állom ánya bükk-gyertyán é s tö lg y ,k e v é s o s e rre l, XIV, l Ioka p u sz ta i e rd ő ő ri lak á s m e lle tti leg elő b ő l á tc s a to lt te rü le te k term é sz e te s f e l ú j í t á s a .

94

11. sz. m elléklet

Példunántull Erdéezetl és Vadászati Egyesület. PéoB. VároBháza. 4 5 / 1 9 3 8 .Beán.

Me g h í v ó

.

/ VA D é ld u n á n tu li E r d é s z e t i é s V a d á s z a ti E g y e s ü le t t a g j a i t ‘ 1 9 3 8 r é v í o k tó b e r hó 3 .- á n a páCB 1 m .k ir .e r d ő f e lt lg y e lő s é g ^ á l t a l r e n d e z e t t e r d ő g a z d a s á g i é r t e k e z l e t t e l e g y ü t t é s k a p o a o la to sa n az e g y e te m i a la p p é c s v á r a d i e r d ő h lv a ta r lá b o s t a r t o z ó r á k a i v a d á a zh á zn á l d .u . 2 óra k o r ta r ta n d ó ren d ea k ö z g y ű lé s r e e g y b e h ív ju k . T i s z t e l e t t e l f e l k é r j ü k m .t . C in e d e t, hogy e z e n k ö z g y ű lé s e n m e g je le n n i eziveskedjék. T á r g y s o r o z a ti 1 . /E l n ö k i m e g n y itó . 2 . /A le g u t o l s ó k ö z g y ű lé s jegyző k ö n y v én ek f e l o l v a s á s a é s h i t e l e s í t é s e . 3 . /A z ü g y v e z e tő e ln ö k j e l e n t é s e . 4 . / a t it k á r / /^ j e l e n t é s e . 5 ./A v á la sz tm á n y j e l e n t é s e az e lm ú lt é v s z á m a d á sa ir ó l é s a t i s z t i k a r nak éa a p én ztárn ok n ak a fe lm e n tv é n y m egadása. 6 . /A válaazm ány J a v a s la t a az 1 9 3 8 .é v i k ö l t s é g v e t é s r e é s ennek m e g á lla p ítá s a . 7./Elnök választás, 8 ./i n d ít v á n y o k . P é o s ,1 9 3 8 .é v i szep tem b er hó l o . - é n . Az E ln ö k s é g .

Tudnivalók! C so p o rto s I n d u lá s o k t .3 .- á n r e g g e l 8 ó ra k o r P éo s H a lt é r r ő l a u tó b u szo n P é o sv á r a d r a . O tt r ö v id r e g g e l i . U tánna az e r d ő f e l ü g y e lő s é g p r o g r a m j a . /B r d ő b e j á r á s . / 13 ó . 3o p .- k o r e b é d . 1 4 . ó .- k o r k ö z g y ű lé s , u tá n n a az e r d ő f e lU g y e lő a é * p ro g ra m ja . 1 8 , ó -k o r I n d u lá s a u tó b u szo n P é c s r e . 2 o .ó .3 o p .- k o r t á r s a s v a o s o r a a p á o s l ü d ü lő s z á ll ó b a n , m ely rs k é r jü k a h ö lg y e k s z i v e s meg j e l e n é s é t . J e l e n t k e z é s e k e t a v á la s z l a p f e l h a s z n á l á s á v a l s z e p t , 2 4 . - i g kézf jü k .

95

12. sz. m elléklet

A p o sta b ély eg k e lt e . Közlöm a t e k i n t e t e s E l n ö k s é g g e l , hogy a f . é v i május hó 2 5 - é n P é c s v á r a d o n t a r t a n d ó ■jyjggyiíl *■ ............P é c s r ő l a u t ó b u s z o n u t a z o m . V o n a t t a l v a g y másképen érkezem P é c s v á radra. Ji

twnagoagnma . . . . .

A nem k í v á n t r é s z t ö r l e n d ő !

a lá ír á s.

96

13. sz. m elléklet

D éld u n á n tu li E rd é sz e ti és V ad ászati E g y e s ü le t. P é c s . V árosháza. 6 / 1 9 4 3 . szám .

ME G H Í V Ó í D é l d u n á n t u l i E r d é s z e t i és v a d á s z a t i e g y e s ü l e t 1943 j u n i u s 2 6 -á n d e . 11 ó r a k o r .Pécs s z a b a d k i r á l y i v á r o s e r d ő g a z d a s á g á h o z t a r t o z ó K ozári-vadászházban ta rta n d ó

ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE. T á rg y so ro za t: 1 . / E l n ö k i m egnyitó. 2 ./A l e g u t ó b b i k ö z g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v e i n e k f e l o l v a s á s a é s h ite le síté se . 3 . /A z ü g y v ez ető j e l e n t é s e . 4 . /A z 1939-1942 évi z á rs zá m ad á so k és a z 1943 é v i k ö l t s é g v e t é s le tá rg y a lá sa 5 . /A t i s z t i k a r , a v á l a s z t m á n y , a s z á m v i z s g á l ó b i z o t t s á g m e g v á l a s z t á s a . 6./In d ítv án y o k P é c s , 1 9 4 3 • é v i j u n i u s hó 1 5 . - é n Az E l n ö k N a p i r e n d : 1 9 4 3 j u n i u s 2 6 . - á n s z o m b a t o n . 7 ó r a 45 p e r c k o r g y ü l e k e z é s a Széchenyi t é r i a u tó b u sz á llo m á s n á l.8 ó rak o r in d u lá s autóbuszon P écsb án y a t e l e p r e . O n n a n kö n n y ű g y a l o g t ú r a a K o z á r i - v a d á s z h á z i g . l o ó r a k o r v i l l á s r e g g e l i a z e r d ő b e n . 11 ó r a k o r a z E g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s e a K0 z á r i - v a d ász h á z b a n .1 2 óra k ö rü l i n d u l á s gépjárm űvön g y a l o g tú r a m e g sz a k ítá so k kal a városi sas

e r d ő g a z d a s á g m e g t e k i n t é s é r e * 14 ó r a k o r e g y t á l é t e l b e t á r

eb é d a z ú d ü l ő - s z é l l ó b a n . lu d n iv a ló k :

A tan u lm á n y i k ir á n d u lá s o n a ta g o k c s a l á d t a g j a i i s

r é s z t v e h e t n e k .Az

Ü d ü lő - s z á l ló tó l v é ro si tá rs a s g é p k o c s ik m enetren d szerű en közlekednek. A k ö z g y ű lé s e n r é s z t v e n n i az ádékozók a c s a t o l t nyom tatványon k ö z ö l jé k a z z i g y - j s ű l e t v e z e t ő s é g é v e l ' n i c í l C b b Jd« . J e g k é s c b b . 1 . 9 4 3 . é v i * j u n i u s hó 2 3 .-á ig .

97

Bolyai Farkas erdészeti munkássága Oláh Anna K it-kit oda tenni, hol az 6 maximuma m ind magára, m ind pedig az egészre nézve a leginkább kijő.

(Bolyai Farkas tantervjavaslata) Erdély legjelesebb polihisztorának, Bolyai Farkasnak a kézirat hagyatékában ránk m arad t egy erdészeti tanulm ányrészlet. A három fóliáns (410x500 m m ) egy tanulm ány 9-19. oldalait tartal m azza. Több Bolyai-kutató is próbálkozott az elveszett részek felkutatásával, de ez idáig eredm énytelenül. A kéziratot Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában őrzik. (Jelzete: B.[olyai], A.[rhiva] P.[ersonala] XI. iratcsom ó, 1. irat.) Bolyai kézirathagyatékának vizsgálója közel öt évig kutatta a Bolyai által tervezett és készített kem encék szerkezetét. Figyel m ét nem kerülte el az erdészeti tanulm ány, annál is inkább, m ert a fafűtésű kem encék m űködtetése és az erdősítés egym ást kiegészítő tevékenységek. Bolyait azonban nem csak a kem encék vonatkozásában érde kelte az erdő. Ezt a kutató akkor ismeri fel, am ikor elolvassa az erdészkörökben talán ism ert „Erdészeti csonka m unka" című Bolyai-tanulm ányt. H a felm érjük az erdélyi felvilágosodással együtt járó szakem berigényt, v alam int az osztrák m onarchia perifériáján tapasztalt szakem berhiányt, akkor nem csodálkozunk a m agyar polihisz torok sokaságán. A m últ század derekáig M agyarországon, Er délyben hatványozottabban, a polihisztorság és az ezerm ester ség korigény volt. Utolsó nagyjai közé tartozik Bolyai Farkas. Já nos fia önéletrajzi feljegyzéseit idézve, apja egy szem élyben volt

Elhangzott az 1994. február 23-i szakosztály ülésen.

98

„pom ológus, kertész, erdősz, borgazda, bororvos, betegeket elektrizáló, s általában doctor is oly nagy, hogy a rendes doctorokat elhagyva szám osán is sikerrel hozzá folyam odtak... m int kem enczem ester is országszerte híres."1 Jelen tanulm ány szerzőjét Bolyai Farkasnak egy elhatározása késztette vizsgálódásra - tizenöt éves professzorkodás után el hagyni kívánta a kollégium ot és erdőfőfelügyelőként akart a bé csi udvari kincstár alkalm azásába állni. E m eredek pályaváltoz tatás részleteit kívántuk felderíteni. Bolyai Farkas, aki m inden elgondolásában gazdaságosságra törekedett, egész életében anyagi gondokkal küzdött. A lapter mészetéből fakadóan volt „im praktikus gazda", „nem e világba való em ber", aki „szinte m inden m úzsákkal polygám iában élt", „úgyhogy belőle csaknem m inden kitelt volna (...), de m égis ke vésnek vette egész életiben hasznát."2 János fia jellem ezte így apját. Ő m aga, a professzor önéletrajzában ezt írja: „G azdag ugyan sohase lehettem volna annyi szegényt tudva, mint egy darab só m eg nem m aradna egy édes vizű tenger ben."3 A tanári fizetéseket a Kollégium rendszertelenül adta, azután következett az 1811-es nagy devalváció. A tudom ányos m ű sza ki újdonságok kipróbálása, ún. fakím élő kem encék, újfajta g y ü mölcsfák honosítása, patakszabályozás, orvosi készítm ények, a gyógyításra használt dörzselektrom os gép önköltségi ára, saját könyveinek nyom daköltsége, gyerm eke halála, felesége súlyos idegbetegsége, János fia külföldi taníttatásának költségei a Bo lyai családot az anyagi csőd szélére sodorták. 1820 januárjában Bolyai professzor tu d tára jutott, hogy a m egüresedett erdélyi kam arai erdők főfelügyelői állására pályá zatot írtak ki. Az állással járó jövedelm ek m essze m eghaladták addigi keresetét. N yilvánvalóan ez volt a fő ok, am iért benyúj totta pályázatát. D öntésében azonban igen fontos tényező volt a fa, az erdő iránti rajongása. 1800-1804 között a külföldi tanulm ányúiról nem rég hazatért, családos ifjú Bolyai Farkas a D om áldon (ma M aros m egyében Viisoara nevű falu) lévő kis birtokon élt, és gazdálkodással fog 99

lalkozott. Az erdő szeretetét apjától örökölte, tanulta. Bolyai G áspárról kortársai feljegyezték, hogy ha sokáig élt volna, m aga körül m inden kopár helyet beültetett volna. A fiú, Farkas az öröklött ism ereteket kiegészítette m indazzal, am it a m űvelt N yugat-E urópában három évi tanulás során elsajátított. Bolyai dom áldi birtokát az 1800-as évek elején Erdély-szerte tü n d ér kertként em legették. A falut átszelő patak folyását például úgy szabályozta, hogy átszelje a birtokot, majd vízesést alkosson. Fa iskolát alapított, erdősített. Ő honosította m eg Erdélyben a pónyik alm át, am it ma D om áldon bolyapának neveznek az öregek. Kertjéről a legszebb leírást ő m aga adta abban a levélben, am it 1807-ben G ausshoz írt: „a házam fölött em elkedő dom bra szép gyüm ölcsöst ültettem , a tetőre egy kerti lakot jól ledöngölt, hom okkal elegyített, csak kissé nedves földből; a kerten át 130 öl hosszon patakot vezettem , szép vízesést em eltem egy nyárfali getben álló kis ház ablaka alatt, sat. m ost új szőlőt is telepítek."4 1821-ben a Bécsben tanuló János fiának így ír a dom áldi kert ről: „A kert szép m ost, m intha a havasba lépnék be az ember; az egyre sű rű d e tt erdő a kanyargó utak felett sok helyt term észeti ernyőt formál; kígyóznak a vizek, s esnek kőről kőre le - egy szép rem eteház a hajdoni tó helyin nőtt erdő közepin van; künn kőasztal s ülő kövek s egy tükör esés, m elynek vize szépen kí gyózva elm enteled után egy sírhalom felibe m em entónak tett követ jobbra hagyva, béfoly a sűrűségbe. Kereken körül állnak a Veled egyidejű nyárfák, születésed em lékoszlopai, a kék é^he érkező fejeikkel."5 Első fia születését Bolyai faültetéssel ünnepelte. A dom áldi „nyárfák (...) a kék égbe érkező fejeikkel" közel egy évszázadig élő „em lékoszlopai" voltak egy lángész születésének. Ezek után nem lehet csodálkozni Bolyai bátorságán, am iért vállalni m erte a kom oly szakértelm et igénylő pályát. Könyv tárában több erdészeti szakm unkát is találtunk, pl. Joseph Schröfi osztrák erdőm ester A llgem eine F orstordnung Vorzüglich für die oesterrichische Forstm eister cím ű m unkáját. A Tele ki Téka olvasókönyvéből azt is m egtudtuk, hogy 1820 februárja 100

és júniusa között alaposan tanulm ányozta a legkülönfélébb e n ciklopédiákat, de a leggyakrabban lapozott könyv J. A. Burgsdor: F orsthandbuch cím ű m unkája volt. N egyvennél több szakkönyvet olvasott el és jegyzetelt ki. A laposan készült tehát az új pályára, amellyel együtt járt volna a m atem atika és az er dészet oktatása is a N agyszebenben m űködő három éves e rd é szeti iskolában. Az állásra közel harm inc m agyar, ném et, osztrák m érnök, szakem ber és hivatalnok pályázott. Bolyai ajánlások, bizonyla tok, vélem ényezések sokaságát írta és íratta m indazoknak és m indazokkal, akik befolyásssal bírtak a Főkorm ányszéknél, a K incstartóságnál vagy az U dvari K am aránál, egészen János fő hercegig. Ő m aga 1820 folyam án három kérést nyújtott be, egyet az Erdélyi Főkorm ányzószékhez, egyet a Bécsi K incstárhoz és egyet a legfelsőbb fórum hoz - az U dvari K am arához. K érvénye ihez többnyire ajánlásokat is csatolt, am iket különféle hivatalos szervek állítottak ki, akik ism erték a professzor m unkásságát. A Bolyai-kutatók gyűjtőm unkájának köszönhetően a pályázattal kapcsolatos B olyai-dokum entum ok egy része visszakerült a Bolyai-gyűjtem ényekbe: M arosvásárhelyre a Teleki Tékába és Bu dapestre az A kadém iai K önyvtár K ézirattárába. Érdem esnek tartottuk részletezni egy m últ századbeli pályá zat ágas-bogas útvonalát a legkülönfélébb hivatalos szervek kö zött, valam int rávilágítani azokra az erőfeszítésekre, am ikre a m onarchia viszonyai között szüksége volt egy erdélyi m agyar em bernek ahhoz, hogy állam i tisztséget kapjon. A függelékben időrendi sorrendben közreadjuk a ránk m a radt hivatalos iratokat és fordításukat: Elsőként kelt a Felső-Fehér várm egye (Dom áld adm inisztráci ós felsőbb szerve) által kiállított és a F őkorm ányzószékhez inté zett ajánlás, am elyben Bolyai Farkas érdem eire hivatkozik. (1. számú melléklet. Kelt 1820. febr. 13. MTAKK állom ányában, jelzete K 28/4.) Itt kell m egjegyeznünk, hogy Bolyai Farkas élete során legfőbb tám asza, tanácsadója Antal öccse volt, aki ebben az időben Felső-Fehér várm egye jegyzője. V alószínűleg az ő su gallatára kelt ez az ajánlás, am elyeket a kolozsvári F őkorm ány 101

szék a bécsi T hesaurariátushoz, a K incstartósághoz továbbított, u g y an ak k o r utasította Felső-Fehér várm egyét arra, hogy értesít se Bolyait a Királyi K incstartó Tanács által tartandó versenyvizsga részleteiről. (2. számú melléklet. Kelt 1820. m árcius 2. Lelőhelye: Teleki Téka, jelzete B A P 1/2.) Ezt követően Bolyai kérte a M arosvásárhelyi Reform átus Kol légium K onzisztórium át, „hogy m agatartásáról, valam int tevé kenységéről hiteles bizonyítványt"6 adjon szám ára, am it a kollégium vezetősége készségesen kiadott. (3. számú melléklet. Kelt 1820. m árc. 12. Lelőhelye: Teleki Téka, jelzete BAP 1/3.) Igen fontos forrásanyaga a kutatónak az a levél, amit Bolyai Bécsben tanuló fiának küld, és am iben m egbízza, hogy ő, m int az U dvarhoz és János főherceghez, a legfőbb döntőbíróhoz leg közelebb álló szem ély, járjon közben apja érdekében. Ez a levél tartalm azza a K incstárhoz beadott saját kérvényének szövegét is, am it tájékoztatás végett a fiának is leírt. Ebből a levélből is m erjük az eredeti B olyai-pályázatot (4. számú melléklet. Kelt 1820. ápr. 4. Lelőhelye: MTAKK, jelzete K 28/2.) Ma, am ikor a pályázatok életünket egyre inkább befolyásoló tényezővé válnak, és am ikor törekvéseink, vágyaink, netán egész életpályánk az általunk m egfogalm azott pályázati szöveg tartalm ától függ, elutasító válasz esetében olykor érdekelne a győztes pályázata. A Bolyai-pályázat 170 évvel ezelőtt kelt. Iskolapélda lehetne a m ai em ber szám ára is egy pályára készülő em ber m egm utatko zásának, annak, hogy képes m eggyőzni olvasóját saját szakér telm éről, a reá váró feladatok és azok széles körű öszszefüggéseinek ism eretéről. Tegyük m ég hozzá Bolyai kem ence építésben szerzett 20 éves tapasztalatát, valam int irodalm i, szó noki és írói jártasságát is, és biztosak lehetünk afelől, hogy nem sok ilyen m eggyőző, ugyanakkor lírai hangvételű pályázat érke zett a K incstartósághoz. Legfontosabb tennivalónak tartotta azt, hogy „m egakadályoztassék a m ár-m ár teljesen lekopaszodott hegyek további pusztítása (...) nem csupán a tűzifa m érsékelt és ésszerű felhasználása, az új ültetvények biztosítása, többféle fáknak m ásféle úton-m ódon való m egkím élése (...) hanem el 102

tűnnének a kopasz hegygerincek is, ahol a nyári perzselő napon sem a m arhaállom ány, sem az utasem ber nem nyerhet m enedé ket a viruló erdők hiányzó lombja m iatt. Szándékom , hogy ő fe l sége dicső uralm a fényében az elhanyagolt tájt felvirágoztatva, m egújult lélekkel élhessen."7 A K incstartóságnál az összesített listán 41 iktatószám m ellett a 29 jelentkező nevét olvashatjuk. Igaz ugyan, hogy 41 iktató szám m ellett kerültek a jegyzékre a nevek, de ezek m indössze 29 jelentkező különböző alkalm akkor történt, többszöri iratbe nyújtásának iktatószám ai (5. számú melléklet, lelőhelye MTAKK, jelzete K 28/8).) Bolyai neve három alkalom m al is megjelenik a listán különböző iktatószám m al, a legutolsó be jegyzés is az ő neve. Előbb 6, majd 1 beadványt iktattak a neve mellé. Az összesített lista m ögött egy latin nyelvű kim utatás találha tó, am elynek fejléce: NOM EN ET CONDITIO: PRODUCTA DOCUM ENTA SUPER: - linguarum peritia - system aticam rei saltuariae cognitionem habét - m oralitate aliis item qualitatibus, m eritis ac praestitis servitiis. Az első oszlopban a név és a foglalkozás áll. A m ásodik osz lopban azoknak a dokum entum oknak a felsorolása következik, am elyek bizonyítják az idegen nyelv ism eretét, a pályázó elgon dolásait, majd az ajánló intézm ények felsorolása következik. Ezek voltak tehát a pályázat elbírálásának főbb szem pontjai. A jelentkezők nyelvism erete igen szem betűnő. Volt például, aki nyolc nyelvet is ism ert, de több m int fele kettőnél többet. Bolyai rögtön a m ásodik helyen jeleskedett hat nyelv ism ere tével, de egyedüli volt, aki angolul is tudott. U gyanakkor a je lentkezők m ásik fele csak anyanyelvén beszélt. A foglalkozás szerinti m egosztás tekintetében volt köztük 17 erdész, 2 m ér nök, egyéb hivatalnok, szárm azásukat tekintve erdélyi volt nyolc pályázó, m agyarországi tizenkettő, az osztrák tarto m á nyokból pedig kilencen jelentkeztek az állásra. 103

És m ost lássuk a döntést. A K incstartóság első helyen gróf Carl von Bresslert, selmeci bányatanácsost, M etternich pártfogoltját jelölte. Bolyai Farkast az első fordulóban m ásodik helyen jelölik, valószínűen nyelvis m erete, tanári hírneve és m agas tudom ánya elism eréséül, no m eg a m agas pártfogók közbenjárására. Az U dvari Kamara azonban m ás szem pontok szerint dönt, és m egváltoztatja a sor rendet. Bressler m ellé Gross Józsefet jelöli m ásodik és Rath Ignatz galíciai erdőm estert a harm adik helyre. Bolyait azért m ellőzik, m ert feltételezik, hogy az erdész szakm ában jártasabb jelölteknek több tapasztalatuk van. Végül a M etternich pártfogásánál is nagyobb erejű ajánlás a h arm ad ik jelöltet, Rath Ignatzot bízta m eg a m agas állással. Áll jon itt a „C om petentium Ju dividuorum " tabella két bejegyzése: a Bolyaié és a Rathé. „(...) W olfgangus Bolágyi (sic!) Nob. T rannus, Prof. Mathesos, Physices et C him iae (...) germ anicae, latinae, hungaricae, valachicae, gallicae, anglicae. (...) C ognitionem suam in re saltuaria practicae com probavit. (...) Varia laudabilia docum enta produxit, per offlatum Albae Superioris et R. G ubernium Trannicum com m endatus." A nyertes neve m elletti bejegyzések: „Ignatz Rath, Galliciensis Sylvanum M agister C o g n itu r et seribit germ anicam , latinem , hungaricam , intelligit gallicam , italicam et slavonicam linguam . In re saltuaria versatus Varia laudabilia docum enta produxit et per R. Galliciensem Snalem et Salinarem A dm inistrationem com m en d atu s."8 A m ennyiben csak a m ellékelt feljegyzések alapján döntöttek a bírák, úg y Bolyai azért volt vesztes, m ert az erdélyi hivatalok ajánlása egy p rotestáns szem élyt illetően nem nyom tak ugyan annyit a latban, m int az osztrák birodalm i hatóságok ajánlása egy galíciai szem ély érdekében. Korabeli forrásokra hivatko zunk, am ikor azt állítjuk, hogy Bolyai m agyar nem zetisége és reform átus vallása m iatt nem nyerhetett a galíciai erdőm esterrel szem ben, akit végül is 1822-ben m egbíztak az állással. 104

A két évig tartó bürokratikus ügym enet ideje alatt Bolyai fo lyam atosan készült erre a pályára. Az erdők ültetése, védelm ezése és ésszerű kiterm elése terén leszűrt következtetéseiből m egszületett az első m agyar nyelvű erdészeti tanulm ány. (Lelő helye: M arosvásárhely, Teleki Téka, jelzete: BAP, XI/1.) A m arosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonában található kézirat valószínűen ekkor készült. Ö sszevetve egyéb keltezett tan u l m ányokkal, erre utal a p apír m inősége, m érete. A kem encékről írottakkal együtt készült kiadatni ezt a tanulm ányt, de anyagi eszközök hiányában a kiadás elm aradt. Levelezésében m inderre szám os utalást találunk. A m arosvásárhelyi kollégium könyvtárosa - Koncz József harm inc évvel Bolyai halála után, 1886-ban rábukkant a beveze tő és befejező rész nélküli erdészeti tanulm ányra, am it Kintses József erdőm érnök segítségével kibetűztek. A M arosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonában lévő kézirat végén az alábbi ceruzával írott széljegyzet olvasható: „Erdészet. Felküldöttem m ásolatban Szilágyi S ándornak ki adatás végett. 1887 január 10.-én. Koncz József."9 A tan ulm ány szakkörökben nagy feltűnést keltett, ugyanis m egállapítást nyert, hogy az 1820-as években kelt írást az első m agyar nyelvű erdészeti szakírásnak kell tekinteni. Ennek elle nére csak húsz évvel később, 1906-ban, Bolyai halálának 50. év fordulóján tették közzé az írást a M agyar Erdész című szak lapban.10 Öt évvel később Kintses József - ekkor m ár erd ő ta n á csos - ism ét elővette az írást, gondozta, ellátta bevezetővel, m a gyarázatokkal, és egy kis füzetben kiadta. A füzet címe: Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája. Ajánlása pedig ez: „letészem (...) e szerény füzetecskét az ő halhatatlan lelke iránt való mély hála és kegyeletérzéssel, am elyet édesatyám tól, tanítványától, nagy apámtól, igen jó em berétől örököltem ."11 Álljon itt néhány század eleji szakértékelés az akkor közel száz éves Bolyai tanulm ányról. 1911-ben Kintses József azért tartja figyelemre m éltónak, mert: „jól hangzó m esterszavak al kalm azásával [...] alaptételei klasszikus töm örséggel, s annyira helyes ítélettel vannak felállítva, hogy az erdészeti tu dom ány mai állása m ellett is helyt állnak."12 105

Illés N án d o r főerdőtanácsos vélekedése szerint: „Érdem es a feledéstől m egóvni azért is, hogy nyom a m aradjon annak, hogy az igen tanult, városi professzor becsvágyának tartotta az erdé szet szolgálatát."13 Kintses József feltételezése alapján a tanulm ány bevezető és befejező részei általános érvényű erdőgazdálkodási irány elveket, elgondolásokat tartalm aztak, azokat am iket erdőfőfel ügyelőként kívánt m egvalósítani. Ezért valam elyik beadvá nyához csatolta. A kutatók különféle hivatalokban keresték a ta n u lm án y hiányzó részeit, de nem találták ezeket a többi hivata los ok m án y mellett. Saját észrevételünk az, hogy sem az erdélyi, sem a bécsi hivatalok szám ára Bolyai nem írt m agyar nyelven. M inden elküldött okm ányát vagy latin vagy ném et nyelven írta. V alószínűbbnek tartjuk azt, hogy a kollégium i diákság és az er délyi erdészek szám ára kívánta a tanulm ányt kinyom tatni. Ezt a feltételezésünket tám asztja alá az a néhány m ondat, am it a tan tervjavaslatában olvashatunk, „tanulják az erdő kímélését, ne velését, s okos használását, sőt a favágásban is gyakorolják m agokat, akik arra valók."14 A kiem elt didaktikai feladatok tartalm a ugyanis m egegyezik a tan u lm án y m egm aradt részének elején olvasható vázlatpon tokkal (9. oldal): „M elyre nézve nem helytelen vagy két szót szólani: 1-ben a m eglévő erdőkről, 2-dszor a lejendőkről, 3-dszor a m indenkori fakím élésről/'15 Jelen tan u lm ány szerzője - távol a biológiától - m űszaki szem m el értékelte Bolyai tanulm ányát. M eggyőződése, hogy az írását az teszi kora szakírásainál teljesebbé, hogy az erdészeti kérdéseket a kom plex term észeti (fizika, kémia, csillagászattan, m űszaki) jelenségek összefüggéseiben vizsgálja. Széles skálán alkalm azza az aritm etikát, geom etriát és a valószínűségszám í tást. Az írás m inden sorából kitűnik a rendkívüli elem zőképes séggel bíró em ber függvényszem lélete. Csak a fa nem einek vizs gálatában több m int tíz függvényviszonyt sorol fel. Bolyai sze rint a fa „nem étől" függ például az ültetés ideje, az ültetés m ód 106

ja, a szaporítás m ódja, a nem esítés m ódja, az ültetés földrajzi h e lye, a fa életkora, a rovarokkal szem beni védekezőképessége, a faszén fűtőértéke, a különböző célokra történő felhasználása, a m egterheléssel szem beni ellenállása, a viharokkal szem beni ál lóképessége stb. Érdem es felfigyelni a B olyai-tanulm ány irodalm i értékeire. C sodálatosak és rendkívül érzékletesek azok a hasonlatok, amikkel Bolyai a fák élővilágát em berközelbe hozza. G yakran utal például A risztotelészre, akinek a m unkáit behatóan ism er hette. Álljon itt ízelítőül néhány - akár költői képnek is tekinthe tő -h a s o n la t: „a fa levele tüdőül szolgál a fának"* „m inden levél külön élőlény"* „a levelétől hirtelen m egfosztott fa nyárban megfullad"* „m eghal az élőfa, m int az állat, ha nyakát elvágják"* „a héjnak hasadni kell, ha nem hasadhat, m egütheti a gutta a fát"* „a fa társasági lény, egyedül nem nő vidám an" A legelvontabb tudom ány - a m atem atika - szám ára viszont Bolyai fedez fel analógiákat a fák világával. Fő m űvében, a Tentamen elején azt írja, hogy „Az A rithm etica és G eom etria együtt gyökerező, s koronájukkal összefolyó fája" a m atem atikának. Jelen cikk írója nem tu d o tt ellenállni annak a kísértésnek, hogy végiggondolja azt a jelent, am ely kialakulhatott volna a Kárpátok m entén, am ennyiben harm inc évig Bolyai látta volna el az erdőfőfelügyelői tisztséget. H ogyan alakult volna át a kör nyezet az ő keze nyom án ott, ahol „m indenki elég tudós az e r dőt eladni, levágni"? Ha a Bolyai-ötletek m egvalósulnak, úgy „az előre készített iskolából" m egfelelő „turnusokban" kikerült facsemeték néhány évtized alatt „anyjuk oltalm a alatt erőre k ap nak (...) a vizek árkokba vétetvén a folyóvizek vidékeinél össze köttetnék a M ezőség. (...) Sok olyan fa, m ely a kihozást meg nem érdem li, ha szénné égettetnék (...) a közelebbi vízig vitet vén, tutajon lehozattatván (...) m ind m elegíteni, m ind főzni igen jól lehetne h asználni."16 107

N yolcvan évére visszatekintve Bolyai Farkas úgy látta, hogy volt élete is „egy idős fa, m elynek havas feje a lem ent nap után hajlott." O ltalm a alatt egy fél évszázadon át Erdély legtávolabbi sarkaiból M arosvásárhelyre érkezett sok kis friss hajtás tudo m ányos erőre kapott, majd hazatérve szertevitte a világba az er dő, a fa szeretetét. Bolyai professzor, Erdély legendás hírű, a tudom ányok szá m os területén kora legjelesebb szaktekintélye az O sztrák Biro dalom perifériáján úgy élte le dolgos napjait, hogy tud o m án y án ak folyton zöldellni vágyó koronája - fény hiányá ban - sohasem terebélyesedhetett ki. V égrendeletében m egtiltot ta, hogy sírhantját fejfa jelölje. M indössze egy pónyik almafát kért. 1857 tavaszától száz éven át szedték a diákok az alm át a re form átus tem etőben. 1956 tavaszán a kollégium akkori m atem a tikaprofesszora a kiszáradt pónyik alm afa helyébe újat ültetett. 1994 nyarán, 190 évvel a dom áldi tündérkert születése után, közel két évszázados tudom ányos, m űszaki fejlődés, településcivilizálódás és urbanizálódás következtében a Bolyaiak életútja m entén utazó h írm ondót sem talál Bolyától Dom áldig, aki hal lott is volna valam it falujuk egykori hírneves birtokosairól. Bolyán szívbem arkoló látvány a Bolyaiak egykori kúriája. A hajdan m ódos, többszobás, középereszes kúriából sorra kiköltö zött a falusi tanács, az iskola, ugyanis a falurom bolási terv során ezekre m ár nem volt szükség. A szobák padlózata ki tudja hány évvel ezelőtt m agraktárul szolgált. A padlózat beroskadt. A szo bák közepén em berm agasságú gyom nő. Az egyetlen túlélő. D om áldon egy kopjafa jelöli a hajdani birtok legm agasabban fekvő pontján Bolyai Farkasné sírját. Székelykeresztúri diákok faragták a legnagyobb m atem atikusunk édesanyjára em lékezte tő jelt. V andál kezek letépték a sírfeliratos táblát, a kopjafa körü li kis kerítés léceit kitépték. Csak a Bolyai szabályozta p atak m ed er őrzi alkotójának em lékét. M arosvásárhelyen alm aé réskor jártunk. M iután a reform átus tem etőben elhelyeztük ke gyeletünk koszorúját, a földről aranyzöld pónyikalm át szedtünk.

108

Forrásanyag 1 / Bolyai János önéletrajza. Közli Brassai Sámuel: Em lékbeszéd Bolyai Farkas felett. Az Erdélyi M úzeum -Egylet bölcselet- n y e lv -é s történelem tudom ányi szakosztályának kiadványai. Kolozsvárt, 1886, III. kötet, 3. füzet. 209-247 old. (Brassai.) 2 / Lásd 1 / 3 / Bolyai Farkas önéletrajza. Közli Koncz József: A m arosvásárhelyi ev. ref. kollégium története. M arosvásárhely, 1896, 271-338. old. (Koncz.) 4 / Benkő Samu: Bolyai-levelek. Bukarest. 1975,69. old. 5 / Benkő Samu. Bolyai-levelek. 137 old. 6 / A M arosvásárhelyi Ref. Koll. ajánlása. BAP 1/3. 7 / Bolyai Farkas levele fiához. 1820. ápr. 4. MTAKK, K 28/2. 8 / Az erdészeti pályázatra jelentkezőkről készült összesítés. MTAKK K 28/8. 9 / Bolyai erdészeti tanulm ány. (BAP XI/1.) 10/ Bolyai Farkas erdészeti csonka m unkája. M agyar Erdész, 1906. 271-272,308-310,327-329. old. Itt m egjegyezzük, hogy Kintses József a következő pontokban idézett önálló kiadványon kívül m ég egyszer visszatért Bolyai Farkas m unkájára: Kintses József: Bolyai Farkas törekvései az erdészeti pályára. Erdészeti Lapok, 1942.501-505. old. 11 / Kintses József: Bolyai Farkas erdészeti csonka m unkája. M áram aros, 1911., 4. old. Kintses József (a család eredeti neve G öldner) apai nagyapja G öldner Dániel, m arosvásárhelyi evangélikus lelkész, Bolyainak közeli barátja volt. Az ő fia, G öldner Ferdinánd - tanítványa Bolyainak - Kintses József édesapja volt, aki m agyarosította nevüket. 1 2 / Lásd 11/ 1 3 / Lásd 1 1 / 14/ Bolyai Farkas tantervjavaslata. BAP, III/3. 15/ Bolyai erdészeti tanulm ánya. BAP, X I/1. 16/ Lásd 1 5/ 109

Az erdészeti pályázattal kapcsolatos források 1. m elléklet A Felső-Fehér vármegye által kiállított bizonyságlevél Bolyai Farkas érdemeiről: Ad. 3286. C .M .-1820

Nos Officiolatus Illustrus C om itatus Albensis Transylvaniae Superioris d am u s pro m em ória tenore praesentium significantes quibus expedit universis et singulis: quod cum anno isthoc currenti m illesim o octingentesim o vigesim o die verő decima tertia februarii pro tractandis et ad exigentiam m uneris nostri obeundis altissim i Servitii et publici com m oda respicientibus negotiis in Loco Praetorii C om itatensis Possessione videlicet Sz. M artonfalva una sim ul essem us constituti, pro tunc Spectabilis ac G enerosus D om inus V olffgangus Bolyai de Bolya Professzor M atheseos et scientiarum naturalium in Celebri R eform atorum Collegio A gropolitano publico ordinarius suplicem nobis porrexit libellum C ondecenti cum m odestia flagitando ut Eidem super qualitate et capacitate ejusdem personali publicum auth en ticu m elargiri et fide officiali m unitum extradare vellem us T estuninium . Nos proinde quibus et nascendi sors ac conditio et exim ia ingenii capacitas et praeclara indoles et inculpata m o ru m integritás ac vitae ratio praedicti suplicantis tanquam nati in grem io I. hujusce com itatus et per cári Ejusdem Cornm em bri e p ro p in q u o apprim e nóta sunt nulli dubitavim us vigore praesen tiu m fide publica testatum reddere. Eundem p raetitu latu m D om inum V olffgangum Bolyai ex antiqua et Inclyta Bolyaiorum prosapia oriu n d u m posteaquam teneram aetatem p er onnem honestarum ac liberalium artium et studiorum cu lturam eo cum profectu exegisset ut nom en ejus inter nos n u n q u am sine concom itanti elucescentis jam tunc inter aequales ingenii et habilitatis nőve quodam specim ine au d iretu r mox quo p aten tem natae ad m ajora indolis cam pum nancisceretur exteras cultioris Europac oras perlustrasse. - Redux in pátriám cum praesentia praecedentem nom inis sui fam am superaret dig n u s om nio v id eb atu r qui in publicum et ordinarium M athe110

seos Physices et C hem iae Professorem in 111. R eform atorum Collegio agropolitano eligeretur. Q uo quidem m unere condecoratus non m odo Inventutem in spem pátriáé succrescentem indefesso conatu et assiduitate p rudentia item et m oderam ine erudire et educare allaboravit, séd inter haec raras anim i sui dotes tam luculentis in vulgus dim anare passus est indiciis ut peregrinum ferm e in Litteralibus Provinciáé negotiis esse oporteat, cui intellectum esset nunquam , E undem Egregium ac nobilem Volffgangum de Bolya nonm odo in sublim ioris indaginis m atheseos Recessibus et naturae latebris séd in adplicatis ut vocant partibus versatum plerasque insuper artes quibus usus vitae com m unis indiget, et inter alia educationem ac cultum arborum et Sylvarum sibi ita familiares reddidisse ut hac artes non industria et stúdió per Eum aduisitae, séd Eidem connatae videantur, rara uberioris ingenii felicitate defectum officialis exercitationis quo per sinistram livoris interpretationem argueretu r dom estico usu et praxi suplendo. Iám verő inculpatam m orum integritatem indefessam in concreditis sibi negotiis assiduitatem et diligentiam , obedientiam erga superiores, sinceritatem erga páros inter virtutes ejus com m em orari eo quod in dubium vocentur a nem ine superfluum , D uguum proinde censeri qui pro consequendis aliorum honorum gradibus superiorum favori et aequanim itati ac Benevolentiae com m endetur. Q uo S uper nos Litteras Testim oniales fide officiali et authentico I. C om itatus Sigilli m unim ine roboratas Eidem spectabili ac G eneroso Dom ini Volffgango Bolyai de cadem extradaudas duxim us et concedendas com m uni lustitia et aequitate suadente. D átum anno die Locoque su p ra notatis. Stephanus C. Miko, m. p. adm inistrator (L. S.) Alexius Könczei m. p. Vnot." (Fordítás:)

„Mi, az erdélyi nem es Felső-Fehér várm egyei 111. H ivatala (...) 1820. február 13. napján (...) tekintetes és nem es Bolyai Farkas nak, a híres M arosvásárhelyi R eform átus K ollégium m atem ati 111

ka és term észettan tanárának alázatos kérésére az alábbi bizony latot kiadjuk. Születési körülm ényeinek, nem esi szárm azásának ism ereté ben, valam int kiváló tehetsége, elism ert jó tulajdonságai, szilárd jelleme, a közélettel kapcsolatos nézetei ism eretében, és tekintet tel arra, hogy fent nevezett ennek a m egyének felső körzetében honos, továbbá arra, hogy kortársai előtt is így ismeretes, nem késlekedünk a jelen közhitelű bizonylatot kibocsátani. N evezett tekintetes és nem es Bolyai Farkas az ősi és tekinte tes Bolyaiak törzséből szárm azik, s m iután ifjúságától kezdve tan u lm án y ait oly kim agasló eredm énnyel végezte el, hogy ne vének fénye nem csak társai közül em elte ki, hanem példaképül és díszéül szolgált m indenkinek, később pedig híre szájról száj ra elterjedve a m űvelt E urópában is fényesen ragyogott. H azaérkezése után szem élyes m egjelenésével messze fölül m últa ad d ig i jóhírét is, és m egválasztatott az illusztris M arosvá sárhelyi R eform átus K ollégium ba a m atézis, a fizika és a kémia nyilvános rendes professzorának. Ezen állásában nem csak a zsenge ifjúság hazaszeretetét ápolta, és nevelőm unkájában bölcs m ódszereivel oktatva m unkálkodott kitartással, hanem ritka nagy képességeit és találm ányait a nép javára is hasznosította, ú gyannyira, hogy kötelességének látta rendszeresen útra kelni és a vidéki tanultabb em berek m egsegítésére is juttatni idejéből. A tekintetes és nem es Bolyai Farkast nem csupán az elvont m atem atikai és term észeti vizsgálatok foglalkoztatták, hanem azoknak gyakorlati hasznát is értékesíteni akarva igyekezett a h étköznapi élet feladatait is szolgálni. Egyebek közt a fák és er dők életében is otthonos volt, bár ezen foglalatossága nem szakképzettségének eredm énye, hanem veleszületett képességeinek tulajdonítható. A róla irigységből kedvezőtlenül vélekedők sze rint fenti tevékenységei csupán háztáji használatra és gyakorlás ra lehetnek elégségesek. Feleslegesnek látszik védelem be venni őt, ism erve megtám ad h atatlan jellem ét, a rábízottakkal végzett kitartó és szorgal m as m unkáját, felettesei iránti engedelm ességét, m unkatársai hoz való őszinteségét. 112

Ennélfogva javasoljuk a kérvényezett m agas állás elnyerésé re; a felsőbb hatóságok kegyére és jóakaratára feltétlen m éltónak találjuk. (...) Gróf Mikó István intéző Könczei Elek (al)jegyző" (Fordította: Tónk Sándor)

2. melléklet A Főkormányszék leirata Felső-Fehér vármegyéhez.

Saera C aesareo Regia A postolicae M ajestatis M agni Principis Transilvaniae Siculorum Cornitis Dom ini N ostri Clem entissim i Nom ine (...) O nessta Universitas! Salutem et G ratia Caesareo Regiae increm entum (...) A folyó h ó n ap 5*' 13 napjáról költ azon hivatalos jelentések K egyelm eteknek, m elyben m agok kebeléből ered en dő, és m ostan a M. Vásárhelyi Ref. C ollegium ban M áthésist, Physicát és C hym iát tanító Professor N em es Bolyai Farkast az ezen N agyfejedelem ségbeli C am arális Erdők fő Inspectorának a néhai G uilleaum e A thánásius halálával ürességbe jött statiójára ajánlották, m ai napon a Királyi Kincstartó Tanácshoz - m int azhol az em lített H ivatalra nézve az Ő Felsége kegyelm es p a ra n csolatja szerént concursus fog tartatni - illő ajánlás m ellett általküldettetvén, egyszersm ind K egyelm eteknek is m eghagyatik, hogy ajánlott Bolyai Farkas ő kegyelm ét a tartandó concur sus alkalm atosságával a tisztelt Királyi Kincstartó Tanács előtt lejendő m agajelentése és valam int tudom ánya, úgyszintén m ás egyéb közérdem eiről szóló bizonyságleveleinek oda lejendő bényujtása végett m etnül előbb utasítani el ne m ulassák. Die 2-a M ártii 820. In rekiquio attestor sua M ajestas benique propeusa m aner. E Regio M agni P rincipatus transilvania. B. Joannes Jósika Ladislas C sedő cancellár B. Nic. Kem ény *A március 2-án keltezett levél nem utalhat m últ időben 13-ra, csak február 13-ra.

113

3. m elléklet A M arosvásárhelyi Ref. ev. kollégium házikonzisztóriuma által 1820. március 12-én kiállított szolgálati bizonyítvány

Nos D om esticum 111. Collegii R eform atorum A gropolitani C onsistorium d am us pro m em ória singulis quibus expedit ac universitis h arum nostrarum serie Litterarum m ediante quod cum essem us die duodecim a m ensis M ártii ac in solito pro tempore nostrae congregationis Loco ad publica aequo ac privata praefati Collegii negotia Spectabilis ac generosus D om inus Volfgangus Bolyai de eadem C om m em brum hujus Consistorii, Professor q u ip p e praedicti Colegii M atheseos Physicés atque C him iae publicus O rdinatiurs et petiit a nobis honorifice; quateu us de facta praem em orati num eris sui questione, deque vitae ap u d nos actae ratione fide dignum ubi im peratinem us testimonium . Q uo circo cum justa petenti non sit denegandus assensus, huic tam honestae ejus petitioni nulla ratione deesse voluim us, quin imo hanc illő ablatam nobis de codem testificandi tam opp o rtu n am occasionem lubenter et alcri anim o acceptavim us. T estam ur itaque bona fide p raelau d atu r D om inum Volfgangum Bolyai V irum intigui eruditione conspicuum , singulari in genii acum ine p raeditum , aliisque anim i datibus egregiis eximie o rn atu m , eas q uarum docendi provincia eidem est dem andata, scientias stúdiósáé Inventuti sum m a industria, indefesst laboré, et qu id em cum insigni eorum , qui sgacitate ingenii ad has sublim es, et altioris indaginis D isciplinas percipiendas pollerent, em olum ento tradidisse per am os quindecim , in dim ensioribus item M athem atice peragendis exercuisse, nec non in experim entis et C hem icis observationibus excoluisse anim os discentium ; caeteraque num eris sui officia rite exequntum fuisse. L ingnarum ad hacc variaru m in cognitione adeo esse excultum , ut sive lo queretur sive scriberet idiom ate Linguae Latinae, G erm anicae, Gallicae, Anglicae ten H ungaricae, aut Valachicae, constacet eum in his om nibus artem loquendi expedite scribendique p rom te et quam optim e colere, docum ento denique esse H o rtu m Dom icilio suo professorali adjacentem quid qu an tu n v 114

que efficere in arborum tam hortensium quam sylvestrium cultura data ad id am plior opportunitate valeat, quem antea fere neglectum et desolatum am oenistinum pláne reddidit; m orum denique probitate integritate vitae exem plum quod sequeretur laudatue om nibus curae suae et institutioni com m exhibuisse. Q uibus ita pronti vere et sincere expotita sunt se se habentibus has eidem Viro Testim oniales subscriptionibus m anuum et sigilli publici sunim ine, roboratas dandas duxim us atque concedendas. D átum signatum que in Libera R egiaque C ivitate M aros V ásárhely die D uodecim o M ensis M ártii Ano Dom ini M illesim o O ctingentesim o vigesim o. Michael Com es Teleki m. p. Supr. Insp. C urator Dániel Zeyk m. p. Inspector C urator G eorgius Dósa de M akfalva m. p. Juris Professor p.o.d.p.t. rector Johannes Antal m. p. Philologiae Professor et Paedagogarcha" (BAP 1/5) (Fordítás:)

Mi, a M arosvásárhelyi R eform átus K ollégium házi konzisztórium a tudom ásul adjuk m indazoknak, akiket illet, és általában m indenkinek ezen levelünkkel, hogy am ikor m árcius 12. napján a szokásos helyen és időben összegyűltünk azon célból, hogy a szokásos m ódon a fent nevezett Kollégium folyó ügyeit m egbe széljük, jelen volt körünkben a tekintetes és tiszteletrem éltó Bo lyai Farkas ú r is, a konzisztórium tagja, a fent nevezett Kollégium m atézis, fizika és kémia nyilvános rendes professzo ra, aki tisztelettel kérte tőlünk, hogy m agatartásáról, valam int tevékenységéről hiteles bizonyítványt adjunk ki szám ára. 115

Ezen célból, s m ivel jogos kérését tőle m egvonni nem volna m éltó dolog, sőt az általa kért bizonyítvány kiadását m éltányos időben részünkről kötelességünknek tudjuk, a bizonyítványt készséggel kiadjuk. Egész jóhiszem űséggel tanúsítjuk tehát, hogy a kitűnő Bolyai Farkas u rat rendkívüli tehetségnek, éles elm ével és sok más ki váló tehetséggel díszített jeles férfiúnak ismerjük, aki az ifjúság oktatásában a rábízott tanítói m unkakört kitartó szorgalom m al, nagy tudással látta el, ezenkívül fáradhatatlan m unkával a m a gasabb tu d o m ányokban való kutató m unkában is kitűnt, melyet tizenöt éven át az ifjúság gyarapodására átadott. H asonlóképpen m atem atikai vizsgálódásainak eredm ényeit előadásokban ism ertette; nem különben a kísérletezésben, a v egytani m egfigyelésekben tanulói lelkét kim űvelte, és a többi tisztségeit és m egbízatásait is pontosan ellátta. A különböző nyelvek ism eretében annyira tökéletesítette m agát, hogy beszéli és írásban is bírja a latin, ném et, francia, angol nyelveket, akár csak a m agyar, rom án nyelvet. K öztudom ású, hogy ezeken a nyelveken a beszéd- és íráskészségét pontosan és tökéletesen ki m űvelte. Az is tény, hogy tanári házának kertjében gyüm ölcsés díszfákat ültetett s azok hasznosításában is kitűnt, úgyannyira, hogy a m últban m ajdnem egészen elhanyagolt és m egm űveletlen területeket bám ulatra m éltó m ódon átalakított. Erkölcseit illetően m intaképe a becsületnek és a feddhetetlen életnek, s tanításaiban ezt a gondjaira bízottakra is ráruházta. A fentiekről s arról, am it a valóságnak m egfelelően és őszin tén róla beszám oltunk, bizonyítványt állítottunk ki, aláírásunk kal és hivatali pecsétünkkel m egerősítettük. Kelt és aláírattatott M arosvásárhely szabad királyi városban 1820. m árcius 12-én. G róf Teleki M ihály főfelügyelő gondnok Zeyk Dániel felügyelő gondnok M akfalvi Dósa Gergely a jogtudom ány professzora, rektor A ntal János a filológia professzora és nevelő (Fordította: Tónk Sándor)

116

4. melléklet Részletek Bolyai Farkas 1820. április 4-én Bécsbe, fiához írt leveléből.

(...) „A statio igen jó: ezerötszáz Rh flór. ezüstbe, azonkívül m ontanisticus consiliarusi szálláspénz, 6 Rfh ezüstbe m ihelyt ki m ozdul m in d en napra a rendes fizetésin kívül; ha akar s nem rest, nagy részin az esztendőnek m ind kiurnum ot is vehet; azonkívül sok naturale is van; úgym int 36 öl tűzifa, búza, zab, széna, szalm a - a rendes lakás Szebenbe(n) volna, de V ásárhely felé is volna sokszor utam - taníttatni kellene, m ikor helyt vol nék. M athesist (keveset) a Forstwesen-t; nállam van a m anualis m ost acta s m ás arra való könyvek; csak részszerint új dolog n e kem, könnyen hozzájutok, noha nem m unka nélkül: az igaz, hogy ezzel se közeledem az O tium haz, m ely töllem m indinkább fut; szinte el is fáradtam m ár kergetni. O tium Divos rogat in patenti... Post equiem sedet atra cura... De a házom állapotja absolute kénszerít próbálni; (...) A testvérem m ost nem rég itt volt néhány napokig: ő fáradott legtöbbet a fenn írt dologba; ő vitte bé Szebenbe is a T hesaurariatushaz írt deák instántiám at a mellé tett docum entum okkal, s eljárta ott a tezaurariust, consiliariusokat, s a Prím áshoz is elfo gott m enni, hogy közbenjárását m eginstálja; ugyanő vitte el m a gával az ő Felségének írt instántiám at a hozzá tartozó docum entum okkal; azt ígérvén, hogy a Petrasko ú r felindulásá ra ide fogja küldeni; m ind ezen óráig várék, hogy ahhoz képest formáljam levelemet; s m ost ezért hagytam ezen levél m egírását olyan későre, hogy m ár ezúttal sok dologról, m elyről írni kíván nék, írnom lehetetlen (...) Úgy gondolom , a testvérem egyenesen hozzád küldötte, félvén, hogy én elhalogatom ; úgy ő m aga írt neked, s m egtanított, m it cselekedj; m indazáltal Szentgyörgyi és Szász úrékkal a dolgot közöld; ha szükséges, az U dvari K am ara praesesséhez, Korinszki úr ő extelentiájához is menj m agad el; az instantiát Szentgyörgyi úr vagy Szász ú r m egírhatná; a Tabulae Praeses m ondotta, hogy nem ártana, hogy az U dvari K am a ra ne láttatnék elm ellőztetni; a com pellatio ez volna:

117

Euer Excelenz Hochöbliche Kaiserlich Königliche H ofkam m er! A Tabulae Praeses m ondá, valam int azt is, hogy meg kellene em líteni, hogy Die D ocum ente sind Seiner M ajestát eingereicht - és m egírnám azt is, de m ár absolute kifogytam az időből, ezt is nyakra-főre írom. B. M iskének, aki ott sokat tehet az Udvari K am aránál s th esauriariusnak fog jőni, többen írtak. Székely Mi hály ú rn ak is rem ényiem írtak. O da is talán el kellene m enned udvarolni. Ébrejd fel! s tégy m indent m eg (a jó célra jó, azzal a jósággal m egegyező eszközöket) légy bátor (am eddig a m odestia bocsát). A udaces fortuna juvat, tim idosque repellit. Egy kissé lépj ki a világ hadi mezejére; ha vesztettél lesz is, győzedelm esen térsz vissza, ha jól viselted lesz m agad. Virtus repulsae nescia sordiae... legalább a készség egy szerető atyáért való áldozatra m in d en k o r kedves visszatekintet lesz, s belső nyugalm odra szolgál, és egy kép lesz azon galleriába, m elyet végre a lefolyt élet u tán nem szaporítunk, csak nézünk. N ehogy a dolgot elhalogadt; siető, ott úgy lehet csakham ar eldőjtik; a T hesaurariatustól m ár fel fogott indulni; s azt m ondja a Tabulae Praeses, néha h arm a d n ap ra eldől. Az egész h ázunk szerencséje (s a tiéd is) fo rog fenn (...) A th esaurariatusnak deákul írtam (...) leírom, hogy lásd, s ha ő Felsége valam it talál kérdeni, inkább tudd, m ihez tartsd m agad. A thesaurariatusnak ezt írom: Excelsum Thesaurariale C aesareo Regium Consilium! C um Sacratissim a Sua M ajestas Tenore Benignae e Regio Hujus P rincipatus G ubem io sub Nro. 897 em anatae O rdinationis, d efunctum P rim arium silvarum Inspectorem e civibus Transilvaniae su p p lere clem enter propensa sit; atque ego Professor M atheseos Physicesque per 15 annos in Collegio A gropolitano publicus ord in arius, tem pore feriarum testantibus hum illim e advolutis sub A ./ B ./ C ./ D ./ D ocum entis, tam procreandis 118

alendisque varii generis arboribus sepibusque vivis, quam cum parsim onia ligni exstruendis aedificiis terreis variisque passim fornacibus, operám hand inutiliter loxaverim; verecundoquidem voltu, hand tam en sum m a tem eritate hum illim e audere audeo, supplex orans; ut sub auspicio Sacratissim ae Suae Majestis, benigne de posteris, quos tristes inter calvos jam-jam exutos m ontes hyem es m inantur, prospicere dignatae, fini m axim é sulutari inserviendi am plior m ihi cam pus aperiatur, nec ea solum quae est com bustibilium quantitas m oderato et p ru d en ti usu, ac sepium vivarum introductione, pluribusque aliis quibus ligno parcitur m ediis, sarta tectaque servetur; verum etiam n uda m ontium juga, ubi contra furentem solis aestum nec pecus neque viator ullam hospitalem reperiunt um bram resonantibus silvis vestiantur; et in gratiae pleno Suae M ajestatis gloriose regnantis Lum ine, aurens revirentium desertorum risus novam anim am spiret. Q uem in finem G ratiae et favori Excelsi Thesaurarialis C aesa reo Regii Consilii hum illim e me recom m endare ausus, profundissim i venerationis cultu persevero Ejusdem Excelsi T hesaurarialis Caesareo Regii Consilii hum illim us et obedientissium us servus (Fordítás:)

(...) A M arosvásárhelyi K ollégium nak 15 éve vagyok m ate m atika és fizika tanára. Az alázattal m ellékelt A / B / C / D / d o kum entum ok igazolást adnak arra vonatkozólag, hogy eddigi tevékenységem nem csak az élőfák szaporítására és gondozására terjedt ki, hanem a vályogházaknak építésére és a különféle ke m encék szám ára használatos faanyagok alkalm azására is, m ely irányban nem kevés eredm énnyel m unkálkodtam . M erész kérésem et azzal is alá szeretném tám asztani, hogy ő szent Felsé ge gondoskodása folytán m egakadályoztassék a m ár-m ár telje sen lekopasztott hegyek további pusztítása, s a fenti veszély elhárítása részem re egy új pálya m egnyílását jelentené. így nem csupán a tűzifa m érsékelt és ésszerű felhasználása, az új ültetvé nyek biztosítása, többféle fáknak másféle úton-m ódon való 119

m egkím élése, m eg a házfedelek jó karban tartása biztosíttatnék, hanem eltű n n ének a kopasz hegygerincnek is, ahol a nyári per zselő n ap o n sem a m arhaállom ány, sem az utasem ber nem n yerh et m enedéket a viruló erdők hiányzó lombja miatt. Szán dékom , hogy őfelsége dicső uralm a fényében az elhanyagolt táj felvirágoztatva m egújult lélekkel élhessen. Fenti célok elérésére bátorkodom ajánlani m agam a császári és királyi fenséges kincstári hivatal szolgálatára, legmélyebb tiszteletem kifejezésével a császári és királyi K orm ánytanács nak. L egalázatosabb és legengedelm esebb szolgájuk." (Fordította: Tónk Sándor)

120

A vadaskertek jelentősége Dr. Bencze Lajos A vadaskertek jelentősége elsősorban az intenzív vadtartás és v adászat lehetőségeiben nyilvánul meg, és ez a történelm i fejlő dés során lényegesen nem változott. Kezdetben azért létesítettek vadaskerteket, hogy ezáltal m egkönnyítsék a vadászatot, s hogy m inél nagyobb eredm ényeket érjenek el. Ebben az időben tehát kim ondottan vadászati jelentőségűek voltak. A legtöbb esetben ugyanis a vadaskertekben csülkös vadra töm egvadászatot ren deztek. A nagybirtokosok a vadászatok előtt a környező erdők ből a v ad at beterelték a vadaskertbe, azért, hogy vendégeik és m aguk m inél több vadat lőhessenek. Az ilyen jellegű vadászat klasszikus példája M agyarországon az egykori híres ozorai vadá szat , am ikor Esterházy Pál herceg angol vendégeivel (az 1836. évben) egy napon ezerhétszáz csülkös vadat ejtett el. A v adászat alkalm ára a vadat szűkebb területre összeterelték, az elejtett vad húsát részben értékesítették, részben a vadászatra kirendelt job bágyok között szétosztották. E urópában a 15. századtól kezdődően a vadaskertek nagyban hozzájárultak új csülkös vadfajok m egtelepítéséhez. így például a dám vad, m int elsőként betelepített csülkös vad, a vadasker tekben kedvező élőhelyi feltételekre talált, és könnyen alkal m azkodott. Ezt m ás fajok is követték, például a m uflon, am ely szintén kiválóan alkalm asnak bizonyult vadaskerti tartásra. Ezt igazolja, hogy a világrekord m inőségű m uflontrófeák az utóbbi években csehországi vadaskerti tenyészetekből kerülnek ki. A történelm i M agyarországon a N yitra melletti ghym esi vadaskert jébe Forgách gróf telepítette be a m uflont 1868-69-ben, majd ké sőbb ezt több sikeres telepítés, illetve széttelepítés követte. E vadfaj szabad területi eredm ényes széttelepítése hazánkban le zajlott (például a Börzsönyben, Kabhegyen, Uzsán), de a továb bi zárt területi tenyésztése (G yarm atpusztán, Fehérvárcsurgón) alapját képezi a m uflon m inősége m egőrzésének, illetve a to vábbi telepítéseknek. Betelepítésre kerültek ázsiai és am erikai 121

szarvasok is (például szikaszarvas, fehérfarkú szarvas), amelye ket kizárólag vadas kertekben tenyésztettek, de napjainkban sza bad területi populációik is ism ertek. A vaddisznó több európai országban, vagy egyes országrészekben m integy kétszáz eszten dőt élt (vagy vészelt) át vadaskerti tartásban (például Csehor szágban és A usztriában). A fokozatosan előtérbe kerülő gazdasági érdekek és az érté kesebb trófea iránti igények következtében a vadaskertekben is a vad tenyésztési m unka lépett előtérbe. Különösen így volt ez a 18. és a 19. században, am ikor nem csupán az erdőgazdálkodás ban és a szabad területi vadgazdálkodásban, hanem a vadasker ti tevékenységben is fordulat következett be. Sok helyütt nagy figyelm et szenteltek a vadaskertben tartott vadfajok m inőségé nek, és a tudom ányos ism eretek iránt is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Egyidőben nagy szám ú csülkös vadat a vadaskertekben ott tartottak, ahol ennek terhét jelentős részben a jobbágyok visel ték. R obotm unkát ugyanis nem csak a vadászatok alkalmával, továbbá a vadaskertek létesítése és fenntartása során tartoztak végezni, hanem kötelességük volt a vad szám ára eleséget is ad ni. E jobbágyi teherviselés fokozatos háttérbe szorulása folytán a tulajdonosok kénytelenek voltak a vadra egyre több költséget fordítani, és ezért gyakran a vadállom ányt is leapasztották, sőt sor került annak felszám olására is, illetve a kerítés lebontására, hogy a vad nagyobb területeket is benépesítsen (például Ghym es, Tamási esetében). A m ag y ar irodalom egyébként im m ár több m int 150 évvel ezelőtt m egem lékezett a Tamási-Gyulaj környéki erdőkről és azok vad-állom ányáról, illetve az em lített híres ozorai vadásza tokról. (Ebben az időben az Esterházy hercegi hitbizom ányi ura dalom központja a Tolna m egyei O zora volt.) így a Vörösmarty M ihály szerkesztésében m egjelent „ Tudományos Gyűjtemény" 1830. évi XIV. évfolyam a szeptem beri (IX.) szám ában Szalay A n tal „Tamási Mezőváros esmértetése" cím alatt külön fejezetben (Ta mási vadaskert) ism erteti az itteni vadászati viszonyokat, s felhívja az olvasó figyelm ét az ebben rejlő értékekre. A követke 122

zőkben röviden bem utatom e m unka néhány érdekesebb részle tét, illetve abból szó szerint idézek: „Régi és igaz mondás rólunk magyarokról, hogy a magunkét nem esmérjük, ha bátor nagy is, midőn külföldit, ami csekély, bámoljuk. A

Tamási vadkert, ha a külföldieknél volna, egész könyveket írná nak felőle, a m int hogy lehetne is, tekintvén annak rengeteg ki terjedését, a vadak sokaságát, különféleségét, vadászati m ódját, s. a t. Én hazám fiaim nak ném ely vonatkozásokat adok a Tamási Vadkertről csak azért: hogy m időn külföldiek leírják v a d á s z a ta ikat, vadaskeítjeiket, s nekünk olvasására küldik, eszünkbe jus son: nem kell kim enni külföldre mindenkor fohászkodni, itthon is csodálkozhatunk ." Szalay Antal szerint a tam ási vadaskert kezdetben két részből állt, m égpedig a 600 holdas ún. „Öreg vadkertből" és a 284 hold kiterjedésű „Kis vadkertből" Az öreg vadkertet 1772-ben létesí tették, és azt folyam atosan vastag kőfallal vették körül. A kis vadkertet m agas palánkokkal kerítették be. Em lítést tesz m ég egy kisebb (50 holdas) vadaskertről is, ahol kizárólag v ad d isz nót tartottak. „Ő hercegsége szám ára s nem kevés költségbe ke rülnek, m inthogy szüntelen kukoricáztatnak." M egemlíti, hogy a vaddisznókon, szarvasokon és őzeken kívül „kecskék" is v an nak, am elyeket itt „dám vadnak hívnak (Thann W ildbret), gon dolom a Thann-tól, m ind ezek télen által annak kem énységéhez képest, szénáztatnak, abrakoltatnak." A vadállom ány létszám át illetően pontos adattal ugyan nem szolgál, m ert „a gondolom form án való szám felhozása is v ad á szati titok", de közöl a lőtt és kereskedőknek eladott vadról egy kim utatást, am ely értékes adatokat tartalm az, és ebből követ keztethetünk az akkori vadállom ányra. A kim utatás szerint 1822-1829 között összesen 7897 darab őzet, dám vadat, szarvast és v ad d iszn ó t hoztak terítékre, am elyből 5440 darab dám vad volt, 99 darab őz, 641 darab vaddisznó, a többi pedig szarvas. Évente tehát több m int ezer darab nagyvad került terítékre, illet ve kisebb részt kereskedők útján eladásra. H ozzáfűzi, hogy a vadorzók által elpusztított és a zord időjárás következtében el hullott vad m ennyisége is tekintélyes lehetett. Az apróvadat 123

nem em líti részletesebben, de m egjegyzi, hogy abból is „többszázan esztendőkig elejtetnek", sőt „farkasok lövetnek eszten dők által, de nem szám osán, kettő, három , legfeljebb öt ha találtatik." Az egyes csülkös vadfajok m inőségének javítására irányuló h atározott törekvéseket a 18. század m ásodik felétől, de főleg a 19. századtól lehet követni. A vaddisznónak vadaskertekbe való beszorítása óta, ahol m ás csülkös vadfajokkal együtt tartották, ham arosan m egm utatkozott e vadfaj negatív hatása a többi vad ra. A lehatárolt területeken a vaddisznó a többi vadfaj (dámvad, m uflon) rovására élt, és gyakran veszélyeztette vagy felszámolta annak szaporulatát is. Erre több vadaskerti példa szolgál bizo nyítékul napjainkban is. Az esetenként m egnyilvánuló nehézsé gek ellenére a vadaskerti tevékenység azonban töretlenül kibontakozott. Ahol m égis sor került a vadaskertek felszám olá sára, ott inkább az volt az ok, hogy a korábbinál alkalm asabb te rületet kerestek. A v ad askertek nagyarányú felszám olásában m inden időben közrejátszottak a háborús esem ények. így történt ez a m ásodik v ilágháborút követő időszakban is, am ikor például C sehország ban a több m int 130 vadaskert m integy 10%-a m aradt fenn. Ezek újranépesítése és rekonstrukciója később nagy lendületet vett, sőt több új vadaskert létesítésére is sor került, s végül közel 40 vad ask ert m űködött a volt Csehszlovákiában (nagy részük a cseh és m orva országrészben található). H azánkban csak a gyar m atp u sztai vadaskert m aradt fenn rekonstruálható állapotban. K övethető ez a folyam at több európai országban is, aminek következtében a felszám olt vagy lerom bolt vadaskertek környé kére egy-egy vadfaj szabad területi viszonyok közé került (pél dául v addisznó, szarvas), és ezáltal újabb területeket népesített be vagy hódított vissza. A Fertő-tó és Sopron környékén is így jelentek m eg a m ásodik világháború idején a vaddisznók. A különböző nagyságrendű és esetenként eltérő rendeltetésű vadask ertek létesítése a m ásodik világháború után több európai országban újabb lendületet vett, s ez a törekvés hazánkban is előtérbe került. Ezek létesítése hátterében az egyéni (gazdasági) 124

érdek éppen úgy fellelhető, m int a kuriozitás és attraktivitás, de gyakran vadgazdálkodási m egfontolás is. H atározottan közre játszik a vad zárt területekre való visszaszorításában az erdő-, il letve m ezőgazdaság és a vadgazdálkodás közötti term elési ellentét éppen úgy, m int a közúti közlekedés. Em lítettük, hogy a vadaskertek létesítéséhez jelentősen hoz zájárultak az erdőgazdaság racionalizálására irányuló törekvé sek is. Ahol a vad, elsősorban a szarvas, elviselhetetlen károkat okozott az erdőkultúrákban és a m ezőgazdaságban, ott v ad as kertekbe zárták, és helyette vadaskerti tartásra is alkalm as egyéb, kevésbé károsítónak vélt vadfajokat kerestek. így került a vadaskertekbe a m últ század végén a szikaszarvas, am elynek két változatát, m égpedig a japán (Cervus nippon nippon Temn.) és a m andzsúriai (Cervus nippon hortulorum Swinh.) szikaszarvast telepítették be. Több helyen bekövetkezett ezek céltudatatos vagy spontán kereszteződése. Az idők során azonban kiderült, hogy vadaskerti tartás, főleg túlszaporodás esetén ez a vadfaj is károsítja az erdőkultúrákat. A vadaskertekben szerzett ism ereteket a szabad területi v a d tartásban eddig eléggé nem használták ki. Különösen jó ered m ényeket értek el a szikaszarvas tenyésztésében N yugatC sehországban, ahol e vadfaj kiváló populációja él, és ahol 1970-ben világrekord m inőségű (illetve agancsú) szikaszarvas került terítékre. U gyanez m ondható el a m uflonról is, am ely v a daskerti tartásra kiválóan alkalm asnak bizonyult, és sok helyütt szabad területi viszonyok között is m ind népességben, m ind m inőségben kiválóan fejlődött. (Forrásm unka: NaSe obory - R. Wolf, J. Lochman et al. - Prága, 1976.) A 19. század végén és a huszadik század elején a tudom ányos ism eretek m ind nagyobb teret hódítanak a vadgazdálkodásban is, különösen pedig a vadaskerti vadtartásban. H atározottan je lentkeznek az egyes fajok populációi m inőségének, összetételé nek javítására irányuló törekvések. P éldaként em líthető a Decin melletti Slezniken (Schneeberg) létesített vadaskertben folytatott keresztezési kísérletek (Vogt kísérletei), ahol több országból, il letve tájról szárm azó szarvasokat kereszteztek, és új takar m ányozási eljárással kiváló trófeaképzést értek el. 125

F. Vogt kísérletei beindításakor abból a feltételezésből indult ki, hogy szegény vadeltartó-képességű erdőben is lehet kiváló m inőségű szarvasokat nevelni, hogy ha a vad szám ára m ester séges tak arm ány form ájában biztosítja m indazon táp- és ásvá nyi anyagokat, am elyeket a K árpát-m edence erdei a szarvasnak gazdagon és változatosan nyújtanak. Az általa létesített 150 ha területű vadaskert 600 m tengerszint feletti m agasságban terül el, rideg klíma és m agas hótakaró, valam int lucfenyő m onokul tú ra jellemezte. M unkája eredm ényeként 1935. augusztus 21-én ejtette el azt az általa tenyésztett bikát, am elynek agancsa (közjegyzői okirat tal bizonyítottan) 14 kg súlyú volt és 242,4 N adler-pontot ért el, zsigerelt testsúlya pedig 170 kg-ot nyom ott. Ez a szarvasbika Sziléziából szárm azott. Ehhez hasonló, 200 N adler-pont körüli m inőségű szarvasbikát többet is sikerült kitenyésztenie, am e lyekre nagy test- és agancssúly és 110 crn-t m eghaladó szárhossz volt jellemző. Tenyészanyagát Sellyéről, Sziléziából, valam int a vad ask ert környékéről válogatta, illetve gyűjtötte össze. Sellyé ről egyébként egy három éves tizenkettes, két kétéves nyolcas és két egyéves nyársas bikát, valam int tíz vem hes tehenet vásárolt. Kísérletei nagyszerűen igaolták az intenzív vadaskerti tartásban rejlő lehetőségeket, de azt is, hogy a szegényes szabadterületi vi szonyok között a vadaskertben kiváló m inőségűnek bizonyult szarvasok az ottani honos populáció szintjére estek vissza. Franz Vogt első ízben 1936-ban szám olt be eredm ényeiről a „N e ue Wege dér Hege " cím ű könyvben (J. N eum an n -N eu d am m ki adása). M egállapításai a szarvas vadkerti tenyésztésében ma is irányadók és nélkülözhetelenek. (Erről a következő, 2. részben részletesen is szó lesz.) Igen figyelemre m éltók azok a vadaskerti törekvések, illetve eredm ények is, am elyek össztársadalm i vagy világm éretű prob lém ák m egoldásával kapcsolatban váltak ismeretessé, m int pél dául a fehérszarvas m egm entése C sehországban vagy az euró pai bölényé Lengyelországban. N em hanyagolható el a vadaskertek azon jelentősége sem, am ikor egyes betelepített vadfajokat az egyik országból a m á 126

sikba telepítenek át, például a m uflont C sehországból a volt Szovjetunióba, a bölényt több európai országba, a szarvast A r gentínába, s ide sorolhatók például a különféle új-zélandi vad te lepítések is stb. am elyek során esetenként a zárt területi tar tásnak nagy szerep jutott. A fentiekből kitűnik, hogy a vadaskertek létjogosultsága n a p jainkban is indokolt, s a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik a mi viszonyaink között is. A vad g azd álk odásnak azonban nem lehet célja a nagyvad-fa jok vadaskertekbe való beszorítása, ugyanakkor a vadaskertek létesítése erdő- és m ezőgazdasági, közlekedési (balesetek!) m eg gondolások m iatt esetenként elkerülhetetlen, illetve indokolt. Hazai viszonyok között elsősorban a vaddisznó zárt területi tartása jöhet szám ításba nagyobb arányokban és több helyen. Jól alkalm azkodik a vadaskerti tartáshoz, m egőrzi vad jellegét, v a daskerten belüli vadászata (például hajtásban) iránt élénk ér deklődés nyilvánul meg. Tartása (etetése) egyébként ennek a fajnak a legköltségesebb, de vadászata és a húsa iránti kereslet a kiadásokat behozza. Em ellett a m uflon - s a későbbiekben - a dám vad vadaskerti tartása is m inden bizonnyal az érdeklődés előterébe kerül, és belátható időn belül sor kerülhet a szarvas szűkebb értelem ben vett vadaskerti tartására is. Feltehető azon ban, hogy ezzel a hazánkban vadaskertekben tartandó vadfajok listája m ég nem tekinthető teljesnek. A vadaskertekbe zárt v ad at azonban olyan környezeti és táplálkozási viszonyok között kell tartani, hogy az a vad jellegét, örökletes tulajdonságait és vala m ennyi faji sajátosságát m egtartsa. A fentiek előrebocsátása után lássuk előbb Franz Vogt kísérle teinek lényegét, majd villantsunk fel néhány fejezetet, gondola tot a vadaskertek hazai történetéből, jelenkori fejlődéséről és az ezzel kapcsolatos problém ákról.

Franz Vogt vadaskerti kísérleti eredményeinek összefoglalása és azok gyakorlati jelentősége Azok a kísérletek, am elyeket Franz Vogt a schneebergi vadas kertben végzett, igazolták, hogy: 127

1. A szarvas testének és agancsának erőteljesebb fejlődése a legalacsonyabb költséggel szezám pogácsával, kevés burgonyá val és jó m inőségű szénával történő etetéssel érhető el. 2. H a a szarvasnak megfelelő időben és a célnak megfelelő form ában és m ennyiségben m egadjuk azokat a tápanyagokat és tápsókat, am elyek az erős csontszerkezet, erős testalkat és kapi tális agancs fejlesztéséhez szükségesek, m inden vadászterületen kitenyészthetők 8-10 kg, sőt ennél nagyobb súlyú kapitális aganccsal bíró bikák, ez az állapot állandóan fenn is tartható. A vad egészségi állapotával és erőnlétével szem ben sok esz ten d ő n keresztül elkövetett m ulasztások azonban nem szám ol h atók fel néhány rövid esztendőn belül. Az agancssúlynak 10 kg-ig történő emelése egy nem zedéken belül sem m i esetre sem érhető el. Be kell látni, hogy gyenge csontozattal rendelkező szarvasborjú nem képes erős agancsot fejleszteni; ilyen eset csak ritkán fordulhat elő. Előbb a jól táplált szarvastehénnek erős csontozatú borjút kell a világra hoznia, am elyet a célnak m egfelelően kell etetni. Ily m ó d o n a fent em lített eredm ények m inden vadászterületen elér hetők. A m u n k át azonban nagy hozzáértéssel és türelem m el kell végezni. Vogt takarm ányozási kísérletei azt bizonyították, hogy a szar vas testének és agancsának fejlődése a vad életének legkritiku sabb, tápanyag szem pontjából legigényesebb időszakában ren delkezésre álló tápanyagoktól és ásványi sóktól függ. Ez az idő szak általában februártól júniusig tart (agancsváltás, vemhesség stb.). A fejlődés szem pontjából közöm bös, hogy a szarvas ezeket a tápan y ag o k at tápanyagban gazdag term észetes takarm ány vag y a célnak megfelelő tápanyagdús m esterséges takarm ányok (tápok) form ájában veszi fel. A koncentrált abraktakarm ányok ból történő etetés esetén - am ilyen az olajpogácsa is - a nyári h ónapokban term észetesen zöldtápláléknak, télen pedig széná nak, illetve lucernaszénának is rendelkezésre kell állnia az öszszetett gyom or m egtöltése, illetve a kérődzés folyam atának fenntartása céljából. 128

Ha ilyen töltelék-tápanyag nem áll rendelkezésre, a szarvas hántásra és rágásra kényszerül. Ezért gyakran olyan kárt okoz, am ely m eghaladja az etetés költségeit. Az agancsképzés örökletes tulajdonságokra visszavezethető hiányosságait azonban célirányos etetéssel sem lehet felszám ol ni, vagy lényeges m ódon javítani. Bár az ilyen agancsok töm eg ben, hosszúságban és súlyban növekednek, alakjuk (például terpesztésük, ívelésük stb.) azonban nem változik. Ezért szüksé ges a hibás agancsú bikákat idejében kilőni, m ielőtt üzekedéskor rossz agancsképzési tulajdonságaikat átörökítenék. A jól értelm ezett és helyesen alkalm azott selejtezés tehát elő segíti az agancs m inőségének javulását. Vadaskerti tartásban a kifogástalan agancsfejlődés azonban m eggyorsítható idegen vérű bikákkal, m ert gyenge m inőségű őshonos bikákkal történő tenyésztés esetén gyakran tapasztalható a rossz agancsform ára való visszaütés. A schneebergi kísérletek tanulsága szerint az ásványi anyag ban gazdag erőtakarm ány nem csak a kapitális a gáncs fej löd és záloga, hanem forrása az átlagos testsúlyt m essze m eghaladó testsúlynak is, am ennyiben a vem hes szarvastehenet és majd annak borját is abraktakarm ánnyal etetik. Mivel a szarvas cson tozatának kémiai összetétele m ajdnem teljesen m egegyezik az agancséval, a csontok m éreteinek és szilárdságának kialakulásá ra a szezám pogácsával történő etetés ugyanolyan m ódon hat, m int az agancs fejlődésre. Erős, nehéz vadtest csak megfelelően kifejlődött erős csontvázon alakulhat ki. Ehhez a megfelelő alapot a szarvastehén testében kell biztosítani , am it az anyaállat ásványi anyagokban gazdag takarm ánnyal történő táplálásával lehet el érni. Az így táplált szarvastehén kalcium ban és foszforban dús tejet term el, ami a borjú csontfejlődését a laktációs idő első két hónapjában nagy m értékben előm ozdítja. K éthónapos koruk után a borjak a nagy m ennyiségű kalcium ot, foszfort és fehérjét tartalm azó erőtakarm ányt m ár önálló táplálkozással veszik fel. Csak ebben az esetben lehetséges, hogy a borjak augusztus kö zepén, tehát három hónapos korukban 50 kg, nyolchónapos ko rukban 100 kg zsigereletlen testsúlyt érjenek el. 129

A schneebergi vadaskertben született ünők feltört állapotban 90-100 kg, a tehenek ugyancsak feltörve 100-120 kg testsúlyt ér tek el (ami 120-155 kg zsigereletlen testsúlynak felel meg). A 150 kg súlyú szarvastehén term észetesen lényegesen erőteljesebb u tó d o t képes világra hozni és felnevelni, m int a 70-100 kg súlyú tehenek. A vadaskertben élő szarvastehenek nagy részének annyira fejlett tőgyük volt, m int a házitehénnek, ami a nagyon fehérjedús takarm ány következm énye volt. Kézenfekvő, hogy ilyen táplálás m ellett a borjak nagyszerűen fejlődtek. Ez tehát az első és legfontosabb előfeltétele az erős és egészséges szarvasállomány kialakulásának. N em lehet elég gyakran hangsúlyoz ni, hogy am it a borjúnál elm ulasztottunk, azt a bikánál vagy a tehén nél m ár nem lehet behozni. A szarvasállománynak jú n iu s végéig fo lyta to tt kiegészítő etetése nemcsak az agancsát fejlesztő bikának válik javára, hanem hasonló mértékben a vemhes tehénnek és a szopós borjú nak is.

A m ár vadaskertben született bikák négyéves korukban feltö retlen állapotban 270-320 kg-ot is nyom tak. Ezt az eredm ényt csak kalcium ban, foszforban és fehérjékben gazdag erőtakar m ánnyal lehetett elérni. Ez az étkezési m ód azonban nem csak a bekerített területen született bikák csontszerkezetét és szilárdsá gát befolyásolta, hanem a zárt területre m ár idősebb korukban bekerült bikák csontozatában is változást okozott. Ennek egyik bizonyítéka, hogy E duard H odeck bécsi preparátor, aki Franz Vogt szarvasagancsait évek óta kezelte, 1933 őszén arról értesí tette Vogtot, hogy az ebben az esztendőben elejtett, a vadaskert ből szárm azó m indkét bika agancsát rendes agancsfűrésszel képtelen megm unkálni, és erre a célra különleges fűrészt kellett használnia. A schneebergi zárt területről szárm azó m indkét bika koponyacsontja összehasonlíthatatlanul kem ényebb volt, m int az általa eddig m egm unkált összes szarvasagancsé, és ezektől azonnal m egkülönböztethetők voltak. Ez a két agancs olyan bikáktól szárm azott, am elyek m ár két-, illetve három éves korukban kerültek a vadaskertbe. Abban az időben, am ikor az intenzív szezám etetés kezdetét vette, ezeknek a bikáknak a csontfejlődése m ár befejeződött, és a bikák tökéle 130

tesen ki voltak fejlődve. Érdekes, hogy ezeknek a teljesen kifejlő dött bikáknak a csontozata ilyen lényegesen m egváltozott, ami azt bizonyította , hogy a Franz Vogt által folyta to tt etetési mód mélyre ható befolyást gyakorol a már kifejlődött csontozatra is.

Az ásványi anyagokban gazdag etetésnek tud h ató be az is, hogy a bikaborjak agancstöve olyan korán fejlődött ki, hogy az egyéves bika képes volt m ájusban az első nyársas agancsát el hullatni és ezt követően nyolcas vagy tizes agancsot felrakni. A vadaskerti bikák agancstövének m éretei rendkívül erősek voltak, ami előfeltétele a különösen erős agancsfejlődésnek. Erős agancs csak erős agancstövön tud kifejlődni. Az agancstövek azonban csak akkor lesznek erősek, ha az ásványi anyagokban gazdag táplálék és m egfelelően hosszú életkor a kifejlődést lehe tővé teszi. A fiatal bikák agancstövének erősségéből, illetve az agancsko szorú kerületéből jó m egközelítéssel lehet következtetni az agancs fejlődésére. Fiatal bikák nagy kerületű agancskoszorúval rendelkező hullott agancsa bizonyíték arra, hogy hordozójuk képes kapitális agancs fejlesztésére. Ezeket m inden körülm é nyek között kímélni kell, még akkor is, ha az agancs alakja egy s m ás vonatkozásban nem teljesen megfelelő. V adaskertekben nagyon jó eredm ények érhetők el, ha febru ártól júniusig, tehát 150 napon át szarvasonként 2 kg szezám pogácsát etetünk. Ez az agancs kifejlődésének idejéig egyedenként 300 kg-ot tenne ki. O któbertől januárig, tehát 120 napon át, szar vasonként 1 kg olajpogácsa, ezen felül 1 kg burgonya és a szük ségletnek m egfelelő m ennyiségű széna elegendő. A m ennyiben júliustól szeptem berig zöld eleség bőséges m ennyiségben áll rendelkezésre, a kiegészítő etetés elhanyagolható, de vad ask ert ben a vad m agatartásának m egfigyelése érdekében célszerű né mi szezám pogácsa adagolása ebben az időben is. A vad megszokja, hogy m eghatározott időben az etetőknél m egjelen jék. Erre a célra szarvasonként 1 /2 kg elegendő, 95 nap alatt te hát egy szarvasra 47 kg olajpogácsát kell szám ítani. Franz Vogt javasolja, hogy az agancsfejlődés időszaka alatt a szarvast szezám pogácsával etessük, m ert az a kalcium ot és a 131

foszfort olyan arányban tartalm azza, ami az agancsfejlődés szem pontjából a legkedvezőbb. A kókusz- és a pálm apogácsa lé nyegesen olcsóbb, m int a szezám pogácsa, és az agancsfejlesztési időszakon kívül a szezám pogácsával 50%-os arányban keverve adható. Valam ennyi olajpogácsa az olajgyártás m ellékterm éke. Az olajtartalm ú term ényeket különböző aprítóberendezésekkel lisztfinom ságúra őrlik, majd m elegített állapotban hidraulikus présekkel az olajat kipréselik. A préselés után visszam aradt anyag az olajpogácsa, am ely 2-4 cm vastag lemez formájában kerül ki a présből. Ez m ég m indig 8-10% olajat tartalm az. Pogácsatörővel vagy kézi kalapáccsal ezeket a lemezeket az őz szá m ára m ogyoró nagyságú, a szarvasnak dió nagyságú darabokra törik. Franz Vogt ajánlja a szezám pogácsa szabadterületi viszonyok között történő etetését is, de a túlzott rem ényektől és a korai si kerek lehetőségétől óva inti a szakem bereket, am ikor ezt írja: „Természetesen nem várhatjuk , hogy szabad vadászterületeken az ad dig rosszul táplált, fejletlen csontozatú szarvasbikák egyik napról a másikra kapitális agancsot fognak felra kn i Ehhez idő kell! Jó tulaj do n ság ú és jól kezelt szarvasállom ány esetén azonban az átla gos agancssúly évenként növekedni fog, és néhány kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező bika m ár pár év alatt kapi tális agancsot fejleszthet." M egszívlelendő a további ajánlása is, különösen napjainkban: „Szabadterületi viszonyok között gyakran abba a hibába esünk, hogy túl népes szarvasállom ányt tartunk fenn. Ennek eredm é nye a népes, de hitvány állomány, tekintve, hogy az erdő nem tu d elegendő term észetes takarm ányt nyújtani, és a területtulaj donosok sem képesek a túltartott szarvasállom ány részére szük séges téli és éveleji takarm ányt biztosítani. Sok értékes szarvas áll az üres etetők körül és a vadkárok elviselhetetlenek lesznek. A szabad területeken az erdők vadeltartó-képessége szerint 100 h ektáronként 1-3 szarvast lehet tartani, fele-fele ivararányban. A vadtenyésztés célja kevés szám ú, de test- és agancssúlyban erős szar vasállomány legyen /"

132

A hazai viszonyok között szerény arányokban m egkezdő dött, szabad területeken, de főleg vadaskertekben és egyéb zárt területeken folytatott m esterséges táppal történő kiegészítő ete tés további kiszélesítéséhez Vogt kísérletei jó alapot, biztatást nyújtanak. Célszerű volna azonban a tápok felhasználásának eredm ényeit vadaskertekben lefolytatott egzakt kísérletek for m ájában felmérni. Ebben az esetben is hangsúlyozni kell, hogy kiegészítő takar mányozásról van szó. Vadállományunk fenntartását és annak minősé gét tehát változatlanul természeti (környezeti) adottságaink határozzák meg.

Franz Vogt kísérleteinek eredm ényeit és útm utatásait érde mes megszívlelni: jó eligazítást adhatnak a szarvas vadaskerti tartásához. Egyben m egerősítik azt a hazai gyakorlati tap asz talatot, hogy szabadterületi viszonyok között csak gazdag v a d eltartó képességű erdőkben lehet jó trófeam inőséget elérni, illetve erős vadállom ányt kialakítani. Ebben a törekvésben a vad etetése csak kiegészítő, de nem m eghatározó jellegű beavatko zás lehet.

Vadaskertek Magyarországon H azánk történelm i területein az 1910. évi bécsi első nem zetközi vadászati kiállítás idején a következő vadaskertekről szám ol be a kor krónikása. (Forrásm unka: „ Magyarország a Wieni első nem zetközi vadászati kiállításon "• „A vadászat jelene és jövője Magyaror szágon", írta Sugár Károly, p. 29-61.)

1. melléklet: Vadaskertek (a Magyarország a Wieni első nemzetközi vadászati kiállításon című kiadvány alapján. Nyomtatta Homyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. 1910. - p. 55-61.) Abaúj-Torna megye: Boldogkőváralja - gr. Zichy Meskó Jakab, 600 kh, szarvas, őz. Füzérradvány - gr. Károlyi László, 650 kh, szarvas, őz.

133

Baranya megye: S e lly e -g r . D raskovich Iván, 2100 kh, szarvas. Szentlászló - Pécsi Püspökség, 160 kh, szarvas, őz.

Borsod megye: Szilvás-Várad, N agy Visnyó - lovag Weszeli Károly, 8500 kh, szar

vas, őz.

Esztergom megye: Nyergesújfalu - H ercegprím ási uradalom , 36 kh, dám vad.

Fejér megye: C sá kü á r- gr. E sterházy Miklós Móricz, 50 kh, dám vad.

Heves megye: Párád, Recsk; Domoszló - gr. Károlyi Mihály, 4300 kh, szarvas, őz,

sertevad.

Komárom megye: Bánhida - gr. E sterházy Pál, 1400 kh, dám vad.

Somogy megye: M eszteg n yő - gr. H unyadi József, 4000 kh, szarvas. Kéthely - gr. H u nyadi József, 800 kh, dám vad. Gamás - gr. Zichy Béla, 800 kh, szarvas. Lengyeltóti - gr. Zichy Béla, 150 kh, dám vad. Marcali - gr. Széchenyi A ndor Pál, 300 kh, dám vad. B ö h ö n ye- gr. Festetich Pál, 700 kh, szarvas. S o m o g y v á r -ö zv. gr. Széchenyi Im réné, 80 kh, dám vad. Fájsz - gr. Kund Gusztáv, 500 kh, dám vad.

Sopron megye: Boz-Hidegség - gr. Széchenyi Béla, 145 kh, őz, fácán. Vitnyéd - gr. Esterházy Miklós, 371 kh, őz, fácán. Fehéregyháza, Oszlop, Sérc - gr. Esterházy Miklós, 2153 kh, d ám

vad , őz, sertevad. S ü ttö r - gr. E sterházy Miklós, 400 kh, őz, fácán. 134

Vas megye: P u n ic - gr. Draskovich Pál, 1700 kh, szarvas, őz.

Veszprém megye: Csesznek - gr. Esterházy Béla, 600 kh, szarvas. C seszn ek- gr. Esterházy Béla, 300 kh, szarvas, vaddisznó. Bakony-Nána - gr. N ádasdy Tamás, 2773 kh, szarvas, vaddisznó.

Zala megye: Süm eg - Veszprémi Püspökség, 90 kh, dám vad (ugyanitt félig szelídített vaddisznók tenyésztése szabadon). Keszthely - gr. Festetich Tasziló, 5500 kh, szarvas.

Tolna megye: Kis- és Nagyszékely - gr. W impfen Simon, 1750 kh, szarvas, d ám

vad.

2. m elléklet A történelmi Magyarország egyéb területein létesített vadaskertek Arad megye: H a la lis-g r. H unyadi Károly, 215 kh, dám vad.

Abaúj-Toma megye: Nagyszalánc - gr. Forgách István, 800 kh, szarvas, őz.

Bars megye: Kistapolcsány - József kir. hg., 23000 kh, szarvas, sertevad (a v a daskert egy része N yitra m egyébe nyúlik át).

Bihar megye: Albis - gr. Studenberg József, 1000 kh, dám vad, őz. Székelyhíd - gr. Studenberg József, 400 kh, dám vad, őz. B o ly o k - gr. Károlyi Imre, 800 kh, szarvas, őz. Alm ás - gr. Károlyi Imre, 1300 kh, szarvas, őz, dám vad. Alm ás - gr. Károlyi Imre, 500 kh, m uflon, őz.

135

Vaskok, Szelistye - N agyváradi latin szertartású püspökség, 80 kh, szarvas. Lók - gr. Zichy Ö dön, 28 kh, szarvas.

Gömör-Kishont megye: Felsőbalog - Fülöp Szász-Coburg-G othai hg., Koháry Ferenc-féle

hitbizom ány, 326 kh, sertevad, dám vad, fehérszarvas. M eleghegy - Fülöp Szász-Coburg-Gothai hg., Koháry Ferenc-féle

hitbizom ány, 127 kh, szarvas. B e tlé r- gr. A ndrássy Géza, 20 kh, szikaszarvas. B e tlé r- gr. A ndrássy Géza, 15 kh, sörényes juh. Betlér - gr. A ndrássy Géza, 1000 kh, szarvas, dám vad, muflon.

Kolozs megye: Retyicel - gr. Bánffy György, 120 kh, vapiti szarvas. Bonchida - gr. Bánffy György, 100 kh, dám vad.

Maros-Torda megye: Gödemesterháza - br. Bánffy-féle uradalom , 25 kh, szarvas.

Nyitra megye: Bajna - gr. Erdődy Imre, 1900 kh, szarvas. Podrágy-Prasitz - br. S tum m er testvérek, 8000 kh, szarvas. Tőkésújfalu - gr. H au p t Fülöp, 2000 kh, szarvas.

Pozsony megye: Malacka - hg. Pálffy Miklós, 20000 kh, szarvas. Cseklész - gr. Esterházy Ferenc, 200 kh, dám vad. Czajla, Dubova - néhai gr. Pálffy János uradalm a, 6000 kh, szar

vas.

Sáros megye: Livóthutta - M agyarföld Rt., 400 kh, szarvas.

Szatmár megye: Vállai - gr. Károlyi G yula, 1000 kh, szarvas, dám vad.

136

Szepes megye: Javorina - hg. H ohenlohe Keresztély, 300 kh, bisem ökör.

Szilágy megye: Nagyfalu - br. Bánffy Albert, 850 kh, szarvas, dám vad, őz, v a d

pulyka.

Szolnok-Doboka megye: Csákigorbó - br. Jósika Sám uel, 26 kh, dám vad.

Torontál megye: Karácsonyliget - gr. Karácsonyi Jenő, 825 kh, szarvas, dám vad,

őz.

Trencsén megye: Liborcsudvar- D reher Antal, 3400 kh, szarvas, vaddisznó.

Ung megye: Remetevasgyár - gr. Széchenyi lászlóné, sz. W anderbild Gladys,

600 kh, szarvas, bölény.

Zemplén megye: Láca, D a m ó c - gr. M ailáth József, 130 kh, dám vad. Várj eszenő - gr. A ndrássy Géza, 400 kh, m uflon. Homonna - gr. A ndrássy Sándor, 1000 kh, szarvas. Tavoma - gr. Hadik-Bakóczy Endre, 2600 kh, szarvas, dám vad,

m uflon. Biste , V ily - gr. Károlyi László, 800 kh, szarvas, m uflon.

A vadaskertekben tartott vadfajok: 1. hazánk mai területén:

szarvas dám szarvas őz vad d iszn ó (sertevad)

15 vadaskertben, 11 vadaskertben, 9 vadaskertben, 5 vadaskertben, 137

2. az elcsatolt (történelmi) területeken: szarvas 23 vadaskertben, d ám szarv as 14 vadaskertben, őz 7 vadaskertben, 3 vadaskertben. v ad d iszn ó E zenkívül m uflont 4, szikaszarvast, fehérszarvast, vapitit, sörényes juhot, bisem szarvast és v adpulykát 1-1 vadaskertben te nyésztettek. Bölényt gr. Széchenyi Lászlóné (sz. W anderbild G ladys) tartott a rem etevasgyári (Ung megye) 600 kh kiterjedé sű vadaskertjében, gím szarvas mellett.

A vadaskertek területe (1910-ben): 1. a volt (elcsatolt) történelm i országrészekben 2. hazán k mai területén összesen

80 587 kh, 40 988 kh, 121 575 kh.

A legkisebb kiterjedésű vadaskert a betléri 20 kh kiterjedésű (szikaszarvas), illetve a 15 kh nagyságú (sörényes juh) vadasker tek voltak. M indkét terület gr. A ndrássy Géza tulajdonát képez te (G öm ör-K ishont m egyében). H asonlóan 20 kh kiterjedésű volt a vaskok-szelistyei nagyváradi püspökségi vadaskert, am elyben szarvasokat tartottak. A legnagyobb vadaskert ugyancsak az egykori felvidéki kistapolcsányi volt, 23000 kh kiterjedéssel. Ebben az időben szar vast és v ad d isznót (sertevadat) tartott a volt tulajdonos, József királyi herceg. N apjainkban - az első világháború óta - ez a te rület állam i reprezentációs célokat szolgál (a hozzá tartozó kas téllyal): a m indenkori csehszlovák (illetve m ost m ár szlovák) elnök nyári rezidenciája. Érdekessége m ég az is, hogy a fenti vadfajok m ellé a volt csehszlovák köztársaság idején bölényeket és (tudtom m al) m uflonokat is telepítettek. A vadask ertek nagy része a történelm i esem ények következ tében v agy m egrongálódott, vagy felszám olódott, különösen a m ásodik világháború idején és főleg utána kialakult körülm é nyek között. H azánk m ai területén úgyszólván az összes vadas 138

kertet lerom bolták (a hozzájuk tartozó épületekkel, kastélyok kal, mi több kerítéseikkel együtt), csupán a gyarm atpusztai, volt M ettem ich-féle vadaskert m aradt m eg m ég rekonstruálható ál lapotban. Ebben m uflonokat tenyésztettek éppen úgy, m int ahogy a közelm últban ugyanitt létesített (120 ha kiterjedésű) kertben. A volt felvidéki (szlovákiai) területrészeken sikerült több v a daskertet átm enteni, ezek között a legnagyobb jelentőségű a m ár em lített kistapolcsányi objektum . A cseh országrészeken szerencsésebb körülm ények között szép szám ban sikerült vadaskerteket m egőrizni vagy újjáépíte ni, m int például a Prága melletti lány-i, továbbá a rehusicei ker teket („oborákat"), valam int a dél-csehországi hlubokái vad as kertet a hozzá tartozó várkastéllyal együtt. A vadas kertekhez tartozó, azok funkcióját kiszolgáló vadászés várkastélyok az eredeti berendezésükkel, m űkincseikkel és trófeagyűjtem ényeikkel (a m ár em lítetteken kívül a közép-cseh országi konopistei várkastély, a dél-m orvaországi Zidlochovice stb.) kim agasló értéket képviselnek, am elyekben nem csak a v a dászok, hanem az oda látogató turisták is gyönyörködhetnek (nem is beszélve az ausztriai, franciaországi - például gieni, chévem y-i stb. - , továbbá a ném etországi - m oritzburgi - v a dászkastélyokról és az azokban őrzött gyűjtem ényekről, m űkin csekről, vadászati em lékekről, ereklyékről). H azánkban a m ásodik világháborút követően szintén újra fel lendült a vadaskerti gazdálkodás, am inek szép példáit láthatjuk a M ezőföldi Állami Erdő- és V adgazdaság gondozásában léte sült fehérvárcsurgói (1008 ha), tim ári (714 ha) és a váli (653 ha) vadaskertek esetében. Az ezeket kiszolgáló új vadászházak ugyan nem pótolhatják a hagyom ányos vadászkastélyi atm osz férát, de m inden tekintetben célszerű és kulturált tartózkodást biztosítanak a vadászvendégeknek. Ezekben a vadaskertekben (1986-ban) a következő - becsült állom ányt tartották és az alábbi eredm ényeket érték el (1. és 2.

táblázat):

139

Becsült vadlétszám

Timár

Fehérvárcsurgó

Gímszarvas

285

Szikaszarvas - japán - dybowski

305

53 31

Dámszarvas

Vál

120

-

-

-

-

268

76

1

Muflon

380

-

41

őz

115

35

90

Vaddisznó

320

305

130

1. táblázat. Vadfaj

Trófeasúly

Testsúly

Átlagkor

Szarvas

6,33 kg

147,45 kg

7,65 év

Dám

3,25 kg

64,38 kg

7,70 év

75,23 cm

27,56 kg

5,20 év

-

86,44 kg

-

259,63 g

16,78 kg

Muflon Vaddisznó öz

2. táblázat. Átlagsúlyok 1986-ban. 1976-ban esett egy bika, súlya 214 kg volt, fej-láb nélkül, zsigerelve. 1985-ben esett egy kan, súlya 347 kg volt, zsigerelés nél kül.

Kiemelkedő terítékek: V addisznó Timár, 1978. Timár, 1980. Timár, 1980. Timár, 1982. Timár, 1983. Timár, 1986.

2 vadász 4 vadász 4 vadász 4 v adász 5 v adász 4 vadász

2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 1 nap 1 nap

140

131 db, ebből 50 kan, 180 db, ebből 73 kan, 148 db, ebből 58 kan, 130 db, ebből 39 kan, 88 db, ebből 24 kan, 97 db, ebből 52 kan.

A M ezőföldi Állami Erdő- és V adgazdaság vadászterületein terítékre hozott 10 legerősebb trófeás vad adatai 1961-től 1987-ig (csak aranyérm es m inőségű trófeák szerepelnek) (3-7. táblázat): Gímbika Sor

Elejtés

Elejtés

A trófea

N k.-i

rend

helye

ideje

mérete

pon tszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 8. 9. 10.

Vál Timár Fehérvárcsurgó Vál Fehérvárcsurgó Timár Timár Timár Vál Vál

13,82 kg 12,53 kg 11,50 kg 12,18 kg 11,10 kg 12,08 kg 10,70 kg 11,80 kg 10,60 kg 10,20 kg

242,45 231,61 228,31 226,27 225,65 223,83 222,62 220,12 220,06 217,39

1981. IX. 16. 1985. IX. 1. 1966. IX. 1. 1987 Vni. 30. 1966. IX. 16. 1984. IX. 1. 1979. IX. 8. 1961. IX. 22. 1982. IX. 27 1979. IX. 6.

3. táblázat.

Dámbika Sor

Elejtés

Elejtés

A trófea

N k.-i

rend

helye

ideje

mérete

pon tszám

1981.X. 5. 1980.X. 16. 1981.X. 8. 1985. X. 10. 1980.X. 22. 1980. XI. 4. 1983. XI. 13. 1983.X. 10. 1982.X. 25. 1979. XI. 6.

4,95 kg 4,70 kg 4,66 kg 4,85 kg 4,40 kg 5,13 kg 5,05 kg 4,52 kg 4,50 kg 4,71 kg

212,82 205,13 204,96 204,63 204,46 203,76 202,78 201,16 196,46 196,38

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 8. 9. 10.

Vál Vál Vál Timár Vál Vál Vál Vál Vál Vál

4. táblázat.

141

Muflonkos Sor

Elejtés

Elejtés

A trófea

N k.-i

rend

helye

ideje

mérete

pontszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7 8. 9. 10.

Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó

1982. IX. 1. 1983. XI. 13. 1980.1. 4. 1984. XI. 18. 1985. XI. 8. 1982. XI. 1. 1981.X. 27 1984. IV. 28. 1980.1. 3. 1985. XD.9.

91,00 cm 94,00 cm 84,00 cm 89,00 cm 83,50 cm 85,00 cm 83,00 cm 85,00 cm 88,00 cm 86,50 cm

221,90 212,75 212,00 209,70 208,80 208,70 207,75 206,85 206,30 206,15

A trófea mérete

N k.-i pontszám

766,5 g 560,0 g 506,0 g 530,0 g 468,0 g 450,0 g 448,0 g 460,0 g 519,0 g 478,0 g

228,68 155,47 151,45 145,13 141,82 138,80 136,77 135,65 135,07 134,80

5. táblázat. Őzbak Sor rend

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7

8. 9. 10.

Elejtés helye

Martonvásár Vál Martonvásár Baracska Martonvásár Vál Martonvásár Vál Martonvásár Martonvásár

Elejtés ideje

1965. 1986. 1967 1981. 1970. 1981. 1962. 1983. 1969. 1970.

Vn.29 V. 11. V.3. VI. 22. V. 28.

6. táblázat. Vadkan Sor

Elejtés

Elejtés

A trófea

N k.-i

rend

helye

ideje

mérete

pontszám

1976. 1983. IX. 23.

28,10 cm 19,50 cm

132,05 127,55

1. 2.

Timár Vál

7. táblázat. (Folytatása a következő oldalon.) 142

Vadkan Sor rend

Elejtés helye

Elejtés ideje

A trófea mérete

Nk.-i pontszám

3. 4. 5. 6. 7 8. 9. 10.

Timár Vál Timár Fehérvárcsurgó Timár Fehérvárcsurgó Timár Vál

1980.1. 20. 1963. 1978.1.12. 1984. XÜ.2. 1984. Xü. 15. 1984.1.13. 1980.1. 20. 1960.

19,85 cm 22,55 cm 19,90 cm 17,30 cm 17,50 cm 20,25 cm 20,35 cm 21,15 cm

127,15 126,85 125,15 122,85 122,65 122,60 122,45 122,25

1

7. táblázat. (Folytatás.) Ezek a vadaskertek vadállom ányukkal, berendezésükkel és szinte m ár hagyom ányt terem tő nagyterítékű vadászataikkal m éltán kiérdem elték a hazai, de m ég inkább az „igényes" kül földi vadászok figyelmét és elismerését. F enntartásukat jól szer vezett gazdálkodással a piacgazdaság viszonyai között is rentábilissá lehet tenni. A hagyom ányos vadaskerti nagyságrendet többszörösen m eghaladó, különleges célokat szolgálni hivatott nagy zárt terü letek (például Gyulaj, Kaszó, Telki stb.) nem váltották be a hoz zájuk fűzött reményeket. A sok tekintetben eltúlzott elvárások és célkitűzések a gyakorlat során eltorzultak, és elhintették a m ár-m ár antagonisztikus form át és arányokat öltő vad és élő hely (főleg erdő) közötti ellentétek csíráit, elsősorban a szarvas és a dám vad esetében. Az itt folyó vadgazdálkodás - sajnos nagyban hozzájárult ezeknek a területeknek a túlnépesedésé hez, ennek következtében a vadállom ány m inőségének lerom lá sához, az erdőgazdasági vadkárok növekedéséhez, valam int a túlzott vadászati igények és m ódok m iatt a vadászat jelenkori kedvezőtlen társadalm i m egítéléséhez. Ennek az állapotnak a felszám olása és a vadászat m egítélésének reális, előítéletektől m entes helyreállítása korunk vadásznem zedékének egyik fon tos, kiemelt feladata. 143

A m i pedig a vad és élőhelye közötti kapcsolatot illeti: egyetlen járha tó ú t az ökológiai szemléletváltás. Ennek lényege: egészséges élőhely nélkül nincs egészséges vadállomány. A vadaskertekre azonban továbbra is szükség van , egyrészt jól felfo gott gazdasági érdekből, nevezetesen a különleges igényeket kielégítő vadászati lehetőségek biztosítása okán, másrészt nem kisebb a jelentő sége a vadaskerti gazdálkodásnak a szabad (nem bekerített) területeken folyó (erdő- és) vadgazdálkodás eltorzult igényektől való tehermentesí tésében és ezáltal az ökológiai szemlélet hatékonyabb érvényre juttatá sában .

A különleges igények és elvárások kategóriájába beletartozik a vadhús-fogyasztók részéről napjainkban m indinkább felm erü lő igény a lőtt vad húsának egészségügyi ellenőrzése tekinteté ben. Ez az igény elsősorban a vadaskerti tartás esetén elégíthető ki m egnyugtatóan. Végül, de nem utolsó sorban a vadaskertek nagyban hozzájá ru lh atn ak bizonyos vadászati tudom ányos kutatási - különösen kontroll jellegű - feladatok elvégzésének biztosításához. M indezek alapján elm ondhatjuk, hogy a vadaskertekre szük ség v an nem csupán vadgazdálkodási (vadászati), hanem jól fel fogott - m ár em lített - ökológiai m egfontolásokból is. E tém akör perem én - néhány gondolat erejéig - szabadjon ki térni a „m esterséges" apróvadtenyésztés - kiem elten a fácánte nyésztés - területére is. A m ár hivatkozott m últ századforduló körüli forrást felhasz nálva a 8. táblázatban m utatom be az egykori „fácánosok" né h án y jellem ző adatát. (Forrásm unka: „Magyarország a Wieni első nem zetközi vadászati kiállításon ", 1910., p. 60-61.) Sor szám

Fácános helye

Tulajdo nosa

Db (ezer)

1.

Arad m. - Kisjenő

József kir. hg. Őfensége

10-12

2.

Baranya m. - Sellye

gr. Draskovich Iván

10

3.

Bars m. - K.tapolcsány

József kir. hg. őfensége

6

8. táblázat (Folytatása a következő oldalon.) 144

1 Sor| szám

Fácános helye

Tulaj donosa

Db (ezer)

4'

Békés m. - Hagymáspuszta

gr. Blakenstein uradalma

1-2

5.

Bihar m. - Tamásd

br. Liptay Frigyes

2-5

6.

Moson m. - Magyaróvár

Frigyes kir. hg. őfensége

2

7

Nyitra m. - Tótmegyer - Galgóc - Nyitra -Jász, Tavamok - Urmény - Komjáth

gr. Károlyi Lajos gr. Erdődy Imre Nyitrai Püspökség br. Stummer testvérek gr. Hunyady Imre br. Wodianer Albert

10 5 3 6 5 5

8.

Pozsony m. - Csütörtök - Károlyház - Morvaszentjános - Cseklész, Szemper - Ábrahám - Eperjes, Tallós - Királyfa - Farkastorok - Malaczka

Wiener Welten hg. Pálffy Miklós hg. Hohenlohe Keresztély hg. Esterházy Ferenc hg. Esterházy Károly özv. hg. Esterházy M.-né néhai gr. Pálffy J. urad. gr. Pálffy-féle senioratus hg. Pálffy Miklós

1 3 5 2 2 1,5 3 2 7-8

9.

Somegy m. - Csurgó, Vörs - Lábod - Csokonya

gr. Festetich Tasziló gr. Széchenyi Emil gr. Széchenyi Géza

32 4 1,5

10.

Sopron m. - Süttör - Boz-Hidegség

hg. Esterházy Miklós gr. Széchenyi Béla

10 1-2

11.

Szabolcs m. - Tiszadob - Tiszadob

gr. Andrássy Gyuláné gr. Andrássy Sándor

1-2 4-5

12.

Szolnok-Doboka m. - Szentgotthárd

gr. Wass Béla

0,5

8. táblázat. (Folytatása a következő oldalon.) 145

.......... — Sor szám

Tulaj donosa

Fácános helye

Db (ezer)

13.

Toron tál m. - Karácsonyliget

gr. Karácsonyi Jenő

1-2

14.

Temes m.. - Temesvár

Vadászerdői érd. szakisk.

3-4

15.

Zala m. - Keszthely

gr. Festetich Tasziló

12

Zemplén m. - Láncza-Leányvár - Bély

gr. Maiiá th József br. Sennyei Béla

0,8 0,5

’6

8. táblázat. Magyarország mesterséges fácánosai (1910). A fácános évi termőképessége községek és tulajdonosok szerint ezer darabonként véve. A történelm i M agyarország területén a bécsi kiállítás idején összesen 34 fácános területet tartottak nyilván. A legtöbb fácá nos (9) P ozsony m egye területén volt, ezek között a legnagyobb terítéket a m alaczkai - hg. Pálffy Miklós-féle - területen érték el. A leggazdagabb fácános viszont a Som ogy megyei Csurgó-Vörs körzetében volt, ahol évi 32000-es terítéket értek el. V adászatairól az Érsekújvár melletti gr. Károlyi-féle tótm e gyeri (N yitra megye) fácános volt talán legtöbbször em legetve a szakirodalom ban és a vadászok körében, m int „Egyszer volt... E nnek történetét az utolsó tulajdonos, gr. Károlyi Lajos „Weidwerk ohne Gleichen" cím ű könyvében írta meg. Érdem es elolvas ni: tanulságos! A fentiekhez sietek hozzátenni, hogy az akkori m esterséges fácánosok kezelésében a vezérelv a terület minél intenzívebb, belterjes gondozása volt (őrzés, kártevők leapasztása stb.). A fá cántenyésztés beindítása rendszerint együttjárt az általában 50100 ha nagyságrendű fácános (vadász)erdők kialakításával. Az ilyen erdők hazánk területén - és Európában általában - szinte m in d en ü tt fellelhetők. Ezeket igyekeztek minél célszerűbben be rendezni, megfelelő védelm et és táplálékot nyújtó fa- és cserjefa 146

jókkal betelepíteni, hogy a fácánokat összetartsa és az eredm é nyes levadászást is biztosítsa. Ehhez párosult a kikaszált fészekaljakból begyűjtött tojások kotlóstyúkokkal való kikeltetése, felnevelése, majd a területre való kihelyezése, később a hagyom ányos fácánkertek, „volier-k" bekapcsolása a vadtenyésztésbe. M indez lehetővé tette az akko ri nagyterítékű fácánvadászatok m egszervezését, am inek érté két, attraktivitását fokozta a vadon és félvadon nevelt fácánok jó repülő készsége. Az ilyen vadászatok alkalm ával kizárólag ka kast lőttek, tehát nem m inden m adarat, kakast-tyúkot egyaránt. Ezért például az akkori eredm ények és lőteljesítm ények nem h asonlíthatók össze korunk úgynevezett „rekord terítékeivel" m int például az egykori (1909. évi) tótm egyeri kereken 6200 d a rabos rekord teríték és a volt lenesi 9000 darabos teríték. M icso da különbség! Ebben az esetben is érvényes az ism ert szólás: „madár... m adár"

Összegzés Összegezve a vadaskertek jelentőségét, ez a következőkben állapítható meg.

1. Egyes - gyakran kipusztulással fenyegetett - vadfajok m egtelepítése és a vadászati lehetőség bővítése. 2. A m egtelepítéssel egyben bizonyos fajok kipusztulási ve szélyének m egelőzése (például m uflon, dám vad). 3. A vad tartásából adódó erdőgazdasági és m ezőgazdasági károk m egelőzése saját és az ehhez csatlakozó szom szédos terü leteken. Ideértve a károk rendezésével (viselésével) kapcsolatos térítési kötelezettségek elkerülését is, jól felfogott gazdaságossá gi m egfontolásokból. 4. Később ehhez párosult a vadászati jog hasznosításából vadkilövési díjakból - befolyó jövedelem , am i esetenként igen tekintélyes lehetett (és az napjainkban is), például a századfor duló idején egyes uradalm aknál a vadászatból befolyó összeg évente és kataszteri holdanként elérhette az 5-15 aranykoronát. A „fővad" (bika) esetén 1400-2500 K, tehénre 100-120 K, őzbak 147

u tán 80-100 K, dám vad (lapátos) után 100-200 K, tehén esetén 50-100 K volt a lelövési díj. 5. A vadaskertekhez társult olyan igények kielégítése, m int p éld áu l a kulturált környezet kialakítása (különböző parkok stb.), vadgazdálkodási berendezések létesítése és m indenek fö lött a rangot, m ódot és igényességet kielégíteni hivatott, ma már többségükben nem zeti értéket képviselő vadászkastényok építé se. M indezek feltételezték a volt nagybirtokosok (az arisztokrácia) m ű értő mecénási hozzáállását, anyagi áldozatok vállalását, illetve vállalkozói érzékét.

Az újkeletű három vadaskert eredm ényeit azért m utattam be, hogy ezáltal is érzékeltessem a m odern vadaskertekben rejlő ér tékeket és azok kibontakoztatásának lehetőségeit. Mivel a vadaskertek üzem eltetésével kapcsolatos vadgazdál kodási eljárások részletes elem zése nem célja m ostani m unkám nak, a következőkben a vadaskertek ném ely m ás sajátos ren deltetését és kapcsolatát említem .

A vadaskert mint a táj egyik eleme A v ad ask ertek jelentőségét és értékét többnyire kizárólag az in tenzív vadtenyésztésben és vadászatban betöltött szerepükről ítélik meg. A táji funkciójukat rendszerint alábecsülik, pedig ez társadalm i szem pontból gyakran egyenértékű lehet vadgazdál kodási rendeltetésükkel. Ezt a m ásodlagos jelentőséget nagyon jól érzékelték a 17-19. században egyes vadaskert-létesítők, akik a vad ask ert belső térségeit úgy tagolták, hogy egyrészt m egfe leljenek a vadászati követelm ényeknek, m ásrészt esztétikai ha tást nyújtsanak. A késő barokk korban fő szerkezeti (strukturális) elem ként az u tak és a nyiladékok csillagszerű vagy párhuzam os hálózatát al kalm azták, am elyeket figyelő nyiladékokkal egészítettek ki, s ezáltal - a franciakertek m intájára - szabályos m értani idom ok form ájában zöld enteriőröket képeztek ki. A m értanilag tagolt, idős hagyásfákkal (soliterekkel) és szabad felületekkel váltakozó állom ányok nem csupán m ély esztétikai hatást váltottak ki, ha 148

nem a vadaskertekben rendezett hajtóvadászatok alkalm ával is fontos rendeltetésük volt. Erre az időre jellem ző volt, hogy a kastély parkját a vadaskerttel tölgy, hárs vagy vadgesztenye so rokkal kötötték össze, m iközben a vad behatolását a park díszes részeibe élősövénnyel vagy kerítéssel akadályozták meg. Az utóbbi esetben az élősövény a kerítés m entén kulisszaként szolgált. A klasszicista korszakban m egváltozik a barokk kertészet for mája, és a vadaskertek az angolparkok félterm észetes jellegét öl tik m agukra, a faállom ányok összetétele is gyakran kifinom ul tan m egváltozik. Vannak vélem ények, am elyek szerint az esztétikának sem m i köze a vadaskerti vadtenyésztéshez, de ez olyan állítás, am ely figyelmen kívül hagyja a vadaskert egyéb funkcióit, illetve egyoldalú és egysíkú nézetnek tekinthető. A vadaskertben nem csak a vad m ozog, am it azért tenyésztenek, hogy lelőjék. A v a daskert rendeltetésének nélkülözhetetlen elem e éppen az em berre gyakorolt esztétikai hatás, akár vadászról, akár látoga tóról van szó, tekintve, hogy a vadászat ma m ár nem tekinthető néhány személy kiváltságának, és ezért m indenütt szép, esztéti kus környezet kialakítására kell törekedni. Ezért nem csupán ar ra kell ügyelni, hogy az erdőállom ányok, továbbá a vad földek és a rétek egységes egészet képezzenek, hanem arra is, hogy a vadaskert valam ennyi berendezése, objektum a harm onikus kapcsolatban legyen és esztétikai célszerűséggel párosuljon. Sok volt vadaskert term észeti parkként napjainkig kiváló, kellemes üdülőhely Európa több országában. A vadaskertek látogatásának engedélyezése általában kedve ző visszhangra talál a közönség körében, ugyanakkor nem za varja különösebben a vadtenyésztés érdekeit. A vadas kerteknek tehát nem kell kizárólag elsődleges rendeltetésüket szolgálniuk, hanem esetenként kedvezően hozzájárulhatnak a táj kiegészíté séhez és az állam polgárok üdülési lehetőségeinek kiszélesítésé hez. Sok európai országban a vadaskertek (gyakran évszázados) szépségei, az érdekes és kim agaslóan esztétikus környezet, a vad korlátozott m értékben történő m egfigyelésének lehetősége 149

stb. a városi vagy ipari környezetben élő em ber szám ára egyre fontosabb üdülési és kikapcsolódási tényezők. A fentiekre több, E urópában általában ism ert példa említhető, így az ausztriai spaarbachi és a franciaországi chambord-i vadas kert. (Az utóbbihoz tartozik Franciaország egyik legszebb va dász-várkastélya.) Az előbbiben vaddisznót tartanak mintegy 400 ha-on, s belépődíj ellenében a nagyközönség szám ára is nyitva áll. C ham bord-ban szarvast és vaddisznót tartanak, köz u tak szelik át, a kapukban vasrács-szőnyeg beiktatásával gátol ják m eg a vad áthaladását, illetve kiszökését, az utak mentén (100-150 m m élységben) létesített lelátókról (tribünökről) gyö ny ö rk ö d h et a közönség, az érdeklődő kiránduló a vadföldeken legelésző szarvasokban, bőgő szarvasbikákban. A bécsi erdőben (a W ienerw aldban) fekvő spaarbachi vadaskert a bécsi term é szetrajongók egyik kedvenc kirándulóhelye lett, ahol a fegyel m ezett látogatók szinte „m egszelídítik" a vaddisznókat, pár lépésről gyönyörködhetnek a hatalm as vadkanokban, a halasta v ak (m int dagonyák) környékén m ozgó különböző életkorú v addisznókban. Az ilyen vadaskertekben a biztonság előfeltéte le a fegyelm ezettség: a vadhoz, különösen annak ivadékához (m alacához) nem szabad hozzányúlni, m ert az anyai ösztön azonnal tám adásba lendíti a kocákat, sőt az egész kondát, és ez végzetes lehet! A m int a kirándulók elm aradnak, illetve a vadaskert kapuit a tu risták előtt bezárják, és az első fegyver eldördül vagy a hajtóebek csaholása felhangzik, az addig „szelíd" vaddisznók ismét felöltik vad jellegüket, riadnak, m enekülnek, sebzetten a ku tyákkal vagy az üldöző vadásszal szem befordulnak - tehát igazi v adászsp o rto t, teljes értékű élm ényt nyújtanak. A vaddisznó v a d ászata és a lőtt vad húsa iránti kereslet a nyári belépődíjakkal eg y ü tt m eghozza a v árt jövedelm et is. A vadask ertek tehát nem csupán közvetlen vadgazdálkodási és v ad ászati célokat szolgálnak, hanem esetenként a táj esztéti kai elem eként attraktivitásukkal is vonzzák, lekötik, gyönyör k ödtetik a term észetszerető em bereket, tehát sokoldalúan állíthatók a m ai kor társadalm ának szolgálatába. 150

A vad zárt területekre való beszorítása azonban nem a végső cél, hanem csupán eszköz egyes vadon élő állatfajok m entésére, fenntartására, netán újratelepítésére olyan term észeti környezet ben, ahol a vad zavartalan szabadterületi tartásának feltételei nem biztosíthatók, vagy ez ökológiai, illetve term elési ágazati (erdőgazdasági, m ezőgazdasági) feszültségeket gerjeszt. A végső vadgazdálkodási és természetvédelmi célkitűzés tehát a va don élő állatvilág szabadterületi viszonyok között való fenntartása, a különböző vadfajok vad jellegének és vadászható szinten tartott popu lációinak megőrzése mindaddig és m indenütt, amíg, illetve ahol ezt a m odem emberi társadalom környezet- és természetvédelmi egyeztetett érdekei lehetővé teszik vagy megkövetelik, és ahol ennek természeti fe l tételei adottak vagy újra megteremthetők.

151

Egy vértesi erdészdinasztia Borsó Zoltán - dr. Kovács János Évekkel ezelőtt jártunk először a csákvári erdészetnél. K irándu lásunk fő célja - m ivel egyikünk a soproni egyetem re készült az volt, hogy ném i betekintést nyerjünk egy m űködő erdészet életébe, s hogy m egism erkedjünk egy gyakorló erdőm érnökkel. Ekkor beszélgettünk először Právetz A ntal erdészetvezetővel, aki - ahogy az egy erdészhez illik - rendkívül kedves és segítőkész volt az érdeklődők iránt. A m ikor beszélgetésünk m enete e n agyszerű hivatás szeretete és hagyom ányai felé kanyarodott, kiderült, hogy egy olyan három nem zedéket m agába foglaló er dész-vadász dinasztia harm adik generációjának képviselőjével állunk szem ben, am ely Gánt, Csákberény, C sákvár körzetében m ár több m int 110 éve áll az erdő szolgálatában. Látogatásunk hatására elhatároztuk, hogy em léket állítunk e vértesi erdészdi nasztiának. K ápolnapusztán, 1843 karácsonyán, a gánti Právetz tanító családjában fiú született. A későbbiekben idősb Právetz A ntal né ven v o n u lt be a családtörténetbe. Először - m int apja - tanító nak készült. A zonban egy betegség m iatt abba kellett hagynia tan u lm án y ait, s m unkába állt a M erán-féle uradalom ban. 1893ban u rad alm i erdőőrnek nevezik ki G ánt-K ápolnapusztára. N ő sülése után, 1900-ban C sákberénybe került, s ettől kezdve 1943-ig itt szolgált uradalm i erdő- és vadőrként. Csak egy m eg szakítás volt m unkájában, am ikor az első világháborúban har colt négy évig, főleg az olasz fronton. Szolgálati ideje 50 év volt, m indvégig a Vértesben. 82 éves korában hunyt el Csákberényben. Róla nevezték el a C sákberény körzetében lévő úgynevezett P rávetz-gyalogutat, am ely m a is őrzi emlékét. Ő kezelte a Csonkabükk pagonyt, ahol a vadászatot és az erdészetet egyaránt

Elhangzott az 1994. március 20-i szakosztály ülésen.

152

m űvelte. M üller József nevű barátjával járták az erdőt egész év ben. Szinte m inden nap találkoztak, bejárták a területet, közben hátizsákban vitték a kukoricát a szórókra, ellenőrizték a nyestcsapdákat, majd elballagtak a csókakői szőlőhegyre, ahol még hosszabb-rövidebb ideig kvaterkáztak, jókat beszélgettek, s úgy m entek haza. Télen-nyáron naponta m integy harm inc kilom é tert gyalogoltak. N yugodt, igazi erdészéletet éltek, őszidőben, ha kellett, kint aludtak a vadászházban, és figyelték a bőgő szar vasbika m ozgását. Id. Právetz A ntalt a falubeliek is tisztelték em bersége és hiva tástu d ata miatt. Sajnos, idős korára igen búskom orrá vált. Eb ben - a két világháborúban átélt feszültségteli szenvedései m ellett - szerepet játszott barátja, M üller József m éltatlan meghurcolása is, akit az Á llam védelm i H atóság koholt vádak alap ján letartóztatott és a bíróság életfogytiglani börtönre ítélt, majd a jóbarát m eg is halt. Id. Právetz A ntalnak 1910-ben, Csákberényben, im m ár er dészcsaládban született Antal nevű gyerm eke, aki bonyolultabb egyéniség volt, m int édesapja. Ifj. Právetz A ntal az elemi iskola után M óron végezte a polgá rit. Mivel bentlakásra nem tellett (öt gyerm ek volt a családban és az erdőőröket nem fizették túl jól) naponta gyalog járt be M órra. A nehéz körülm ények ellenére m indkét iskolát kiváló eredm énnyel végezte el. H árom évig erdőgyakornok volt, majd 1930-31-ben egyéves erdő- és vadőri iskolába járt Esztergom ban. Ezután erdőőrként dolgozott, majd 1934-ben beiratkozott ugyancsak Esztergom ban - az alerdész szakiskolába, ahol 1936ban kitűnő eredm énnyel végzett. Ezután uradalm i erdész lett a M erán-féle birtokon. 1941 m ájusától erdőfelügyelő Békéscsabán, a M agyar Királyi Erdőfelügyelőségen, majd 1943 augusztusától a N agybányai Erdőfelügyelőséghez került, a kárpátaljai N agy szőlősre (ma Vinogradov), ahol járási erdőfelügyelő lett. Itt az akkori gyönyörű nagy kincstári fenyvesek tartoztak hozzá. A m ikor a frontvonal közeledett, bezárták az ötszobás családi ház ajtaját, s két bőrönddel visszatértek a szülői házba, a Vértes be. 1946-ig a Székesfehérvári Erdőfelügyelőség alkalm azásában 153

és a Bodajki Erdészetnél dolgozott, m int üzem i tiszt. Azután v isszatért a Vértesbe, a MÁLLERD-nél erdőgondnok-helyettes lett, üzem i főtisztként. A rákosista d iktatúra bevezetése után behívták a Csákvári Er dő g azd aság központjába, s elé tették káderlapját, am elyen az alábbi állt: „klerikális befolyás alatt álló, m egbízhatatlan." Viszszam inősítették brigádvezetővé, és áthelyezték Pusztavám ra. Pontosan egy évig volt itt brigádvezető. M inden nap gyalog járt át P usztavám ra, am ihez át kellett m ennie a Vértesen: hajnalban in d u lt és késő este tért haza. Egy év után visszakerült Csákberénybe, ahol erdőm űvelési előadó, erdészetvezető-helyettes, m ajd erdészetvezető lett. Az ötvenes évektől kezdve a nevéhez kapcsolódik Csákbe rény körzetében kb. 200 ha kopárfásítás és Zám olyon, M agyar alm áson kb. 300 ha új erdő telepítése, az egyéb m unkák mellett. 1970-ben a C sákberényi Erdészetet feloszlatták, így szolgálatá nak utolsó tíz hónapját m űszaki vezetőként töltötte a Csákvári Erdészetnél, 1971-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Nem sok kal 62. életévének betöltése után halt meg. N agyon fájt neki, hogy szenvedélyét, a vadászatot - amely családi hagyom ánynak is szám ított - 1948-tól 1957-ig nem gya korolhatta, m ert - m int akkoriban az erdészek többségét - nem tarto tták elég m egbízhatónak ahhoz, hogy fegyvert tartson. Az erdész-vadász dinasztia harm adik generációs tagja a be vezetőben em lített vendéglátónk, legifjabb Právetz A n ta l 1946. jú nius 26-án, Sőréden született (szülei ide költöztek, am ikor csákberényi otthonuk akna- és ágyútűzben rom ba dőlt). Az álta lános iskola befejezése és az egyéves előgyakornoki idő tetelte után 1961-1965 között végezte el a soproni erdészeti techniku m ot, jeles eredm énnyel. E zután 1966-1971 között a Soproni Er dészeti és Faipari Egyetem erdőm érnöki karának hallgatója volt. D iplom atervében igen összetett és újszerű feladatot oldott meg: a Tatai Állam i G azdaság vadászterülete alaptérképének, talajtér képének, v ad g azdálkodási adottságainak értékelését. 1971-ben került erd ő m ém ökként a Csákvári Erdészethez, ahol egy évig gépesítési, két évig erdőm űvelési m űszaki vezető volt, majd 1974-től - több m int húsz éve - ő az erdészet vezetője. 154

Ha utánaszám olunk: id. Právetz A ntalnak 50 éves, ifj. Právetz A ntalnak 43 éves, az erdőm érnök legifjabb Právetz A ntalnak e d dig 24 éves erdészeti szolgálata volt. Ez összesen 117 év. Ennyit szolgáltak tehát és ebből 5 év kivételével a Vértesben. A csákvári erdészetvezetőt terveiről is kérdeztük. Elm ondta, hogy szeretne a Vértesben m egöregedni, ahol m ár nagyapja, édesapja is m unkálkodott, hiszen m inden szállal ide kötődik, s örül, hogy folytathatja az elődei által m egkezdett m unkát. M int m eg tu d tu k , kisebbik fia is érdeklődik az erdészet és a vadászat iránt, így valószínűleg újabb erdésszel gyarapodik a Právetz-dinasztia, s az elődök nyom dokain járva szolgálja majd az erdőt, itt, a Vértes déli oldalán.

155

ALERDÉSZSZAKB1Z0NYITVÁNY.

j < S m y d /i J fo ita l-

... kizügl** megyében—

év _____&

az ip.SO j f p Vf, az 1 9 .

y Q

t / C f 7 t - hó —. ,9.t—napján született, tanulmányait

tanévben a

.......... m. kir. erdőSn és vadári iskolában, továbbá

Itf.b k -.- és 1 9 _Z..J1 9 __

tanévekben a

........

aJerdést-szakiskolában szabályszerűen befejezte és as előirt vizsgákat letette. A z erdészeti és vadászat gazdasági szakismeretekből éspedig: "

„az erdSmüveléstan és az erdővédelemtan alapelemei“

. tantárgybál

„a z erdfígazdusdgi üzemtan elemei"

. tantárgyból

.' .

a ,,vaddszatgazdaság és vadászattan (fegyvertan)n

. tantárgyból

az „ erdészeti, vadászati és egyéb törvények él rendeletek** tantárgyból a ,,védelmi szolgálattan ‘

tantárgyból \~ rr.Á'

Amidőn

ezt

.-

Magaviselete

érdemjegyet érdemelt. alulírottak

tanuntjuk, tudtára

adjuk mindazoknak, akiket

volt. illet,

hogy

~ —_T; ........... alerdétz az T9 3 J . évi IV . törvénycikkben meghatározott

.

erdőgazdasági segédszolgálat, a vadászatgazdasági segédszolgálat, valamint a vadászati törvényes rendelkezéseknek megfelelő vadőri szolgálat törvényszerű ellátására képesített.

J U ti

1 ....

1 9 Ü.L —

évi ■

A vizsgáló hiuottság nevében:

156

^ m i^ )

^

Aj+ M a +%.'f

i t + r i J i / r t í " i if r > y t 4 r± % jS ^ Í ^ O l^ ^

^ n tv í^

'j+ ftl/W - , f*-f% t ío l^ - Í ^ A r y , ' S t /l r i

A Ap4U*~iL^ e^j% £*4*^4

f,

Í+//44+ 4^, i e^ri A r4^£d*J»[ ^r4 + ? p 1+vaJ ^

4->frKjn

'k*^+~r

j

á-A4<+. 4o\ h

^4*1*. t*f '^"u/ a*, h J /,”&**

^ fejér t o\ \/ (j if

/ 4 C ^I

157

tt M r

szám.

/9Y3

ESKÜBIZONYITVÁNY. ____ p r a 7 e t z ._A n t a l ___________ alerdész W

M

í í t í t o «*» -C.5.4kt>fir.ény....

községben városban _______ -4—®„F......................................... .

vámügyiben az

év

____ h ó ___ 3.*_ napján született, az _ « L 3^ tei:gj0jn i.-A l« i?d é« B ___________

._aíflkifl]cQla____________ ____ _______ __________ __ elvégzése után az alerdészi WUDttLiszakvizsgabizonyitványt .-E asjfcp x g ajn .____ ___ — n a z lS 3 -6 ^ _ év . J u n i u 8 — .......... ........hó .. . 2 o jiapjdn szerezte meg és az erdőgazdasági segédszolgálat egyéb törvényes feltételeinek is megfelel,

............ ................. vár

megye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának a b é k é » c s a b a —.........- i kőzigaz3609

gatási kirendeltség vezetőjének j.£ 4 -3 - -

számú véghatározatával esküre bocsáttatván, az

193 5 . évi IV . törvénycikk j l . §-ának b.) pontjában előirt hatásági esküt az .jM l-itte ,__________ hó „ l . _ napján letette.

Érmek hiteléül a pecsétemmel és aláírásommal ellátott ezt a z eskübizonyitványt részére kiszolgáltattam. A hatósági eskü alapján fentnevezett mint *--B41cé«-oe*.ba-i • ___ iU ü r e l - á s é g ..- - ......... ......... alkalmazottja a ____ _s~........................................ ........ vármegye

közigazgatási kirendeltség területén

__

k é.Q £ .9 f t ilSi.. . . ......................................

községe, határá

ban fekvő erdőgazdaság szolgálata körül, illetőleg ennek a szolgálati viszonynak megszűnése esetében a túloldalon feltüntetett alkalmazásában az 1935 :TV. t.-c. 33 . §-ában megállapított jogokkal van felruházva.

Bé kéacaabaA____ ;I94j ,

jullu*

158

... hó .X ^ .-n .

Eskü-igazolvány. J £ j * . P B A I 1 f Z .........A.B. X .á Jf . az J 9 * 5

é ri J u l i l i e

____ n

H *n3

a la tt kelt 'm,r,,r.,r,. _______

k.

....................................................... ....................... a i a lu líro tt napon és helyen a következő

h iva ta li esküt tette le:

„Én

1 *1 + _ J? _ü A f I

f J ....... & JT 9 ..A ..* ....................... .................

esküszöm a m indentudó és m indenható Istenre, ho g y M agyarországhoz, a n nak alk o tm á n yá h o z és M agyarország K o rm ányzójához h ű leszek, M agyarország törvé nyeit és törvényes szokásait , va la m in t a z a lko tm á n yo s ko rm á n y rendeleteit m eg á r to m ,

hivatali elöljáróim nak engedelm eskedem , a

és hivat',-1' k/ilelpss^rrain'^ *

m

hivatali titk o t

m egőrzőm

és lelkiism eretesen teljesítem . Iste n engem

ú g y seg éljen !ft

Kelt

Uv

B t s f i t é n g i a .... , l j M évi

..

hó *> -* n .

c

a»kl*»röar«£««ftóosoa

1 m

űrd61ga«ga*ö

Tk»«

— 114.

159

7 7 4 1 /1 9 4 3

160

Agr0 roszi MEZOGAZDASAGI KISGEP-és ALKATRÉSZ SZAKÜZLET— SZAKMŰHELY

CSAPÁGY-CSAVAR SZAKÜZLET

Cím: 5300 Karcag, Kórház u. 10. Telefon: (59)311-651

OROSZI IMRE okleveles m ezőgazdasági gépészmérnök, magánvállalkozó

Erdészettörténeti Közlemények XIX

Recommend Documents