Épületvillamosság és világítástechnika Az épületetek villamosenergia ellátásának alapjai
Villamosság az épületekben Minden ezzel kezdődött
És velük folytatódott André-Marie Ampère (1775–1836)
Georg Simon Ohm (1789-1854)
Michael Faraday (1791–1867)
Alexander Graham Bell Thomas Edison Jedlik Ányos Luigi Galvani (1737–1798)
Nikola Tesla Samuel Morse
Alessandro Volta (1745-1827)
Galileo Ferraris Antonio Meucci
Zipernowsky Károly Neumann János Bánki Donát
Marie Curie
Bláthy Ottó
Pierre Curie
Déri Miksa
Ernst Werner von Siemens
És szinte végtelenségig folytathatjuk a sort az ismert és ismeretlen feltalálókkal, fejlesztőkkel, az életünket megkönnyítő villamossághoz kapcsolódó találmányokkal!
Ma egy épületben szinte minden az elektromosság körül forog.
És szinte mindent az elektromosság forgat 3
Szabványok A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Leválasztó kapcsolás és MSZ 2364/MSZ 38 MSZ 2364-537:2002 üzemi kapcsolás eszközei HD60364 sorozat: Üzemi szabályzat A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. Kisfeszültségű villamos berendezések. 1. rész: Alapelvek, 39 MSZ 2364-551:1999 1 MSZ EN 19 50110-1:2005 Villamos berendezések üzemeltetése MSZ HD 60364-1:2009 Kisfeszültségű általános jellemzők Áramütés elleni védelem elemzése, fogalommeghatározások áramfejlesztők 2 MSZ 1585: 2001 Erősáramú üzemi szabályzat Arész: villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. Robbanásveszélyes térségek, MSZ HD 60364-4- 71 MSZKisfeszültségű berendezések. 4-43. 4852 40 MSZvillamos Villamos berendezések szigetelési ellenállás mérése HD 60364-5-559:2006 20 Lámpatestek és ellenőrzése világítási berendezések robbanás biztos gyártmányok 43:2007 Túláramvédelem 72 MSZBiztonság. 10900 Kisfeszültségű villamos berendezések Létesítési jellegű MSZ 2364-560:1995 Biztonsági berendezések táplálása 58berendezéseinek MSZ EN 1127-1:2009 Alapelvek és módszertan Épületek létesítése. 1. rész: 73 ME-04 115 41villamos Az egyenpotenciálra hozás hálózatának kialakítása szabványok 21 MSZ 2364-100:2004 74 MSZAlkalmazási 60529 42 MSZ Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozat IP HD 60364-6:2007 Ellenőrzés terület, tárgyEN és 50281 alapelvek 59 MSZ sorozat Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok 1-2. rész 3 MSZ 447:1998+1M:2002 Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás 75 MSZÉpületek EN 50110 Villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai. 22 MSZ 2364-200:2002 villamos berendezéseinek létesítése 43 MSZ HD 60364-7-701:2007 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal Tokozással védett villamos készülékek. Kiválasztás, felszerelés és MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem 60 MSZ EN 50281-1-2:2005 76 MSZLegfeljebb 171-1 44 MSZ Villámvédelem szabvány 10002364-702:2003 V névleges feszültségű erősáramú karbantartás Úszómedencék és egyéb medencék nagyobb feszültségű erősáramú berendezések számára: 23 MSZ 2364-300:1995 villamosberendezések létesítése. jellemzők Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos tűzvédelmi 45 MSZ HD Szaunafűtő berendezést tartalmazó helyiségekgázközegben és fülkék 61 60364-7-703:2006 MSZ EN 60079Általános sorozat Villamos gyártmányok robbanóképes 4 MSZ 1600-11:1982 Villamos kezelőterek 77 MSZ 10900:2009és laboratóriumok elemzése ellenőrzése 46 MSZ HD bontási területek berendezései 62 60364-7-704:2007 MSZ EN 60079-0:2007 Építési ésÁltalános követelmények 5 MSZ 1600-13:1982 Színházak és hasonló kulturális létesítmények MSZ HD 60364-40,6 …/ 36 kV névlegesMezőgazdasági feszültségű erősáramú kábeleképítmények kiválasztása, 47 MSZ HD és berendezések kertészeti 63 60364-7-705:2007 MSZ EN 60079-14:2003 Villamos létesítése robbanásveszélyes térségekben 6 MSZ 1600-14:1983 Közterület 24 78 MSZBiztonság. 13207:2000Áramütés elleni védelem 41:2007 terhelhetősége 48 MSZ HD 60364-7-706:2007 Vezetőanyagú szűkberendezések helyek Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, Villamos felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes 7 MSZ 1600-16:1992 64 MSZ EN 60079-17:2003 25 MSZ 2364-420:1994 villamos berendezés hőhatása elleni védelem 79 MSZA16040:1973 sorozat Sztatikus feltöltődések akkumulátorhelyiségek és2364-708:2006 töltőállomások létesítése térségekben (a bányák kivételével) 49 MSZ Lakókocsiparkok villamos berendezései 26 MSZ 2364-430:2004 Túláramvédelem Anagyobb villamos berendezésekre és aVillamos villamos szerkezetekre vonatkozó közös és karbantartása MSZ 1610 sorozat Létesítési 80 biztonsági szabályzat V-nálEN feszültségű 50 MSZ1000 2364-711:2003 Kiállítások, bemutatók és standok 65 MSZ 60079-17:2008 berendezések felülvizsgálata MSZAEN 61140:2002/A1:2007 kisfeszültségű villamos szempontok berendezések védelme a erősáramú villamos berendezések számára. 27 MSZ 2364-442:1998 51 MSZ 2364-714:2002 Szabadtéri világítóberendezések légmentesen lezárt, „m” védelmű villamos gyártmányok nagyfeszültségű 66 rendszerek földzárlata esetén 1000Kiöntőanyaggal MSZ EN 60079-18:2004 Érintésvédelmi szabályzat V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú MSZ 1610-1:1970 szerkezete, vizsgálata és megjelölése 81 MSZ 172-1/1M: 1986/1989 52 MSZ HD 60364-7-712:2006 2. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek 8 Általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások MSZ HD 60364-4villamos berendezések számára +1M:1981 28 Légköri53 vagy kapcsolási túlfeszültségek elleniTörpefeszültségű védelem MSZ HD 60364-7-715:2006 világítási berendezések 67 MSZ EN 60079-19:2008 Készülékek javítása, felújítása és helyreállítása 443:2007 82 MSZ 172-2: 1994 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések Poros, időszakosan nedves, nedves, marópárás vagy meleg 54 MSZ HD 60364-7-717:2005 Mobil vagy szállítható egységek 68 MSZ EN 60079-29-1:2008 Gázérzékelők. Éghető gázok érzékelőinek működési követelményei 9 MSZ 1610-2:1970 29 MSZ 2364-450:1994 83 MSZFeszültségcsökkenés-védelem 172-3:1973 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések helységek illetve szabadtér69 MSZ EN 60079-30-1:2007 Villamos ellenállásos kísérőfűtés. Általános és vizsgálati követelmények 30 MSZ 2364-460:2002 84 MSZLeválasztás 172-4:1978 és kapcsolás 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések Vásártereken, vidámparkokban és cirkuszokban lévő létesítmények, 10 MSZ 1610-4:1970 Tűzveszélyes helyiségek és szabadterek 55 MSZ HD 60364-7-740:2007 ellenállásos kísérőfűtés. A tervezés, a létesítés és a karbantartás 31 MSZ 2364-473:1994 Túláramvédelem alkalmazása Legfeljebb 1000 V váltakozó ésVillamos 1500berendezések V egyenfeszültségű kisfeszültségű szórakoztató és pavilonok ideiglenes villamos berendezései 11 MSZ 1610-5:1970 Villamos kezelőterek és laboratóriumok 70 MSZ EN 60079-30-2:2007 alkalmazási útmutatója 85 MSZVédelmi EN 61557módok sorozatkiválasztása (angol) elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, a külső hatások 12 MSZ 1610-6:1970 Kis zárlati áramú berendezések mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 56 MSZ 2364-753:2004 Padló- ésvagy mennyezetfűtési rendszerek 32 MSZ 2364-482:1998 figyelembevételével. Tűzvédelem fokozott kockázat 13 MSZ 1610-7:1970 Színházak és hasonló kulturális létesítmények MSZveszély 4851 sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. esetén 57 MSZ 2364-754:2006 A lakókocsik és lakóautók villamos berendezései 14 MSZ 1610-8:1970 Közterület Villámvédelem MSZésEN Általános szabályok a védővezető állapotának vizsgálata MSZ HD 60364-5- 86 MSZA4851-1:1988 villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános MSZ 172 Visszavonva ! Egészségügyi intézmények villamos62305 berendezéseinek 33 sorozat 87 MSZelőírások 4851-2:1990 A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése 15 MSZ 2040:1995 51:2007 létesítése 92 MSZ EN 62305-1:2006 Általános alapelvek 88 MSZKábel4851-3:1989 Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei 34 MSZ 2364-520:1997 és vezetékrendszerek 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű 93 MSZ EN 62305-2:2006 Kockázatkezelés 89 MSZA4851-4:1989 Feszültség-védőkapcsolás villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. ellenőrzése A kábel16 MSZ 13207:2000 erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése Építmények fizikai károsodása és életveszély 35 MSZ 2364-523:2002 MSZ EN 62305-3:2009 90 MSZés 4851-5:1991 Védővezető nélküli módok vizsgálati módszerei vezetékrendszerek94 megengedett áramaiérintésvédelmi és terhelhetősége 95ésMSZ EN 62305-4:2006 Villamos és elektronikus rendszerek építményekben 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések MSZ HD 60364-5Leválasztás, kapcsolás vezérlés. Túlfeszültség-védelmi 91 MSZ 4851-6:1973 MSZ EN 36 60617:2000 különleges vizsgálati előírásai MSZ 274 Visszavonva ! 17 Villamos rajzjelek. 534:2009 eszközök Sorozat. MSZ HD 60364-5Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelő Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) 37 18 MSZ 10900:2009 54:2012 berendezések, védővezetők és védő összekötő-vezetők ellenőrzése
4
Egyéb előírások 1. Törvények 1 1993. évi XCIII. Tv. 2 5/1993. (XII.26.) MÜM r. 3 1995. évi XXVIII. tv. 4 2007. évi LXXXVI. tv.
a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 3. Szakminiszteri rendeletek MÜM rendelettel (módosítva) 9 8/1981. (XII.27.) IpM r. a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) a nemzeti szabványosításról egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához 10 5/1997. (III.5.) IKIM r. a villamos energiáról szükséges képesítésekről (módosította: az 50/1999.(IX.10.) GM r.) az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről (módosítva) az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel 12 46/1997 (XII.29.) KTM r. kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való 13 79/1997. (XII.31.) IKIM megfelelősség értékeléséről (többször módosítva) az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba 14 8/2001. (III.30.) GM r. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes (MBKSz) léptetéséről rendelkezéseinek végrehajtásáról 15 108/2001. (XII.23.) FVM r. a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelősségének tanúsításáról az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció 16tartalmáról 2/2002. (I.7.) FVM r. egyes építésügyi jogszabályok módosításáról az építőipari kivitelezési tevékenységről a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt 17 8/2002. (II.16.) GKM r. berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról 11 45/1997.(XII.29.) KTM r.
2. Kormányrendeletek 5 253/1997. (XII.20.) Korm.r. 6 273/2007. (X. 19.) Korm. r. 7 290/2007. (X. 31.) Korm. r. 8 191/2009. (IX. 15.) Korm. r.
18 72/2003. (X.29.) GKM r.
a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról (FAM)
19 122/2004. (X.15.) GKM r.
villamosmű biztonsági övezetéről
20 22/2005. (XII.21.) FMM r.
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM r. módosításáról
21 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. 22 21/1998. (IV.17) IkIm r.
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
23
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeiről
14/2004. (IV.19) FMM r.
5
Áram útja
Transzformátorok Távvezeték hálózat
Erőmű
ELMŰ
Fogyasztó
6
Nemzetközi, kooperációs hálózat
Az adatok a http://www.mavir.hu honlapon online megtekinthetők
(MAVIR) 7
Egy kis visszatekintés a . villamosságtani alapokra Egy ellenálláson a teljesítményt, Ohm törvényét felhasználva háromféleképpen is számíthatjuk. A villamos munka vagy energia, a teljesítmény és a munkavégzésre fordított idő szorzataként számítható,
U2 P U I I2 R R
W E Pt U I t
Kapcsolat a mechanikai munka mértékegységeivel:
1Ws 1J 1Nm Phasznos Pösszes
Ha egy villamos hálózatban megkülönböztethető a hasznos és az összes teljesítmény, akkor a hatásfok fogalma:
Hatásos teljesítmény csak ellenálláson jön létre. Jele: P [W]
P U I cos
Meddő teljesítmény csak kondenzátoron vagy tekercsen jön Q U I sin létre. Jele: Q [Var] Valamely általános impedancián eső szinuszos feszültség és az átfolyó áram effektív értékének szorzatát látszólagos teljesítménynek nevezzük. Jele: S [VA]
S P2 Q2 8
. kis visszatekintés a Egy villamosságtani alapokra 2
A meddő teljesítmény jelenlétének jelzésére a teljesítménytényezőt használjuk. A teljesítménytényező optimális, ha
cos 1
A gyárak, üzemek, nagy fogyasztók általában induktív meddő teljesítményt okoznak. A fogyasztás helyén párhuzamosan kapcsolt kondenzátorokkal célszerű, a változó terhelés függvényében kompenzálni. Ez a fázisjavítás. Az áramszolgáltató kedvezményben részesíti nagyobb fogyasztóit, ha a teljesítménytényező értékét folyamatosan az előre megállapított érték felett tartják. Átlagos teljesítménytényező:
cos 0,98 9
Egy kis visszatekintés a villamosságtani alapokra 2. Három szinuszos feszültséggenerátor szimmetrikus generátorhármast alkot, ha frekvenciájuk pontosan megegyezik, feszültségük amplitúdója megegyezik, szimmetrikusan eltoltak úgy, hogy kezdőfázisuk rendre 0°, 120°, és 240°. A három „fázis” szokásos elnevezése: R, S és T fázis.
I vh I fh 3
Uv U f 3
P 3Pf 3 U f I f cos
P 3 U v I v cos 10
Egy kis visszatekintés a villamosságtani alapokra 2. Egy háromfázisú fogyasztó teljesítménye a fázisteljesítményekből határozható meg:
Hasonló eredményt kapunk a meddőteljesítményekre:
És a látszólagos teljesítményre is:
ΣP=P1+P2+P3 , ahol P1 =U1·I1·cos1 ;
Q 3Q f 3 U f I f sin 3 U v I v sin
S 3S f 3 U f I f 3 U v I v
A nagy fogyasztók általában háromfázisú táplálásúak, a épületgépészetben rendszeresen üzemeltetnek háromfázisú gépeket, berendezéseket.
230V 3 400V
11
Szabványos feszültségek Törpefeszültség: - váltakozó áram esetében 50 V-nál, - egyenáram esetében 120 V-nál nem nagyobb feszültség Kisfeszültség: - váltakozó áram esetében 50 V-nál nagyobb, 1000 V-nál kisebb - közvetlenül földelt berendezés csak akkor, ha a névleges feszültség 600 V-nál nem nagyobb. - egyenáram esetében nem haladja meg az 1500 V-ot Nagyfeszültség: - váltakozó áram esetében 1000 V-nál nagyobb - egyenáram esetében 1500 V-nál nagyobb
12
Az épületekbe, létesítményekbe a közműszolgáltatótól a villamos vezetékek, kábelek levegőben, földben, illetve csatornában, alagutakban érkeznek
13
Az épületekbe beérkező villamos vezetékeket, kábeleket kapcsolószekrényben, kapcsoló terekben fogadjuk.
Fogadó szekrények
A nagyfeszültségű betáplálást az épületen belüli transzformátor alakítja át
14
A fogadó kapcsoló szekrények legfontosabb elemei nagy teljesítményű leválasztó kapcsolók
biztosítékok, megszakítók
tűzvédelmi főkapcsolók
15
Hagyományos fogyasztásmérő
áramváltós fogyasztásmérő betáplálás főkapcsolóval Fogyasztásmérők
1951-ben készült, még ma is üzemel
Analóg mérőműszerek
16
A fogadó, „betáp” szekrényekből kerül elosztásra az épület ellátó hálózata
Közvetlenül kismegszakítón keresztül, vagy alelosztó szekrényeken keresztül
17
A szekrényeket és fogyasztókat kábelek, vezetékek kötik össze. Lehetnek tálcákon vezetett kábelek Falban, Csatornában, Szabadon rögzítve
18
Épület áramellátás egyvonalas elvi kapcsolási rajza
Irodaház kapcsolószekrény kiosztás elvi vázlata
Irodaépület teljesítmény igényének számítási alapja
P nem lakó = e * (P világítás + P ép.gépészet + P technológia) [kW] P egyidejű ≤ P beépített
e = egyidejűségi tényező, (0,5 – 1) 19
Alternatív energiatermelő rendszerek Nap sugárzás energiája Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára. Melegvíz előállításra
Elektromos áram előállításra
Egy szigetüzemű, 190W, 12V DC / 230 V AC, 50 Hz-es Napelem rendszer ára kb. 480 eFt.
20
A szélgenerátor
egy 10 kW-os szélerőmű, már egy társasház, lakóközösség áramellátására alkalmas. Toronymagassága 12 m. A szélturbina átmérője 8 m, 230 V feszültséget, és 43,5 A áramerősséget biztosít. Ára kb. 5 millió forint. (A kisebb, 2 kW-os változat kb. 3 millió forintba kerül!)
A szél "tiszta energiát" biztosít. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy - a rendszerhez tartozik
40db 12V-150Ah-s savas ólomakkumulátor is, (mert akkor is kellene áramot, amikor nem fúj) - a szélturbina élettartama 25- 30 év - az akkumulátorok élettartama 8- 10 év - az ólom nem barátja a környezetnek 21
A tüzelőanyag cellák Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, Hidrogénből és levegőből Előnyei: nem tartalmazott mozgó alkatrészt, érzéketlen a gravitációs hatásokra, érzéketlen a kozmikus sugárzásokra, érzéketlen a hőingadozásra, megbízható, stabil, üzemanyaga, a hidrogén és oxigén, kis tömegű, kiterjedésű, nincs káros anyag kibocsátása.
Néhány példa az alkalmazásra: kisméretű számítógépelem (50 W) közlekedési eszközök energiaforrása (50-100 kW) áramtermelő erőművekben (250 kW - 10 MW)
22
Gázmotor
A gázmotor egy speciálisan átalakított Ottó-motor, aminek a forgási energiáját egy generátor villamos árammá alakítja. Mire használhatók a gázmotorok? - generátor hozzákapcsolással: Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre - generátor és abszorpciós hűtő hozzákapcsolással: villamosenergia termeléssel kapcsoltan - igénynek megfelelően - fűtés vagy hűtés megvalósítására (trigeneráció) - Ipari forgógépek (pl. kompresszorok, szivattyúk) hozzákapcsolásával: ipari hajtások megvalósítására.
Energia hasznosítás
(Caterpillar gázmotor)
23 (MEH tanulmány)
Gázmotor
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előnyei - a bevezetett energia 86%-a hasznosítható, - a hasznosítható energia 37%-a villamosenergia, 49%-a hőenergia, - a külön történő villamosenergia-termeléssel (kondenzációs erőmű) és külön hőtermeléssel (kazán, fűtőmű) szemben 35%-al kevesebb tüzelőanyagot (földgázt) kell felhasználni - a befektetés kihasználtságától függően 3-5 év alatt megtérül - a gázmotor 97%-os rendelkezésre állást biztosít, - hosszú távon (15-20 éven keresztül) megbízható működésű Trigeneráció
Energia hasznosítás
(Caterpillar gázmotor)
24 (MEH tanulmány)
„házi erőművek”
A 2007. évi LXXXVI törvény, alapján kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztók (háztartások és vállalkozások is) 50 kVA-ig (45 kW) úgynevezett háztartási méretű kiserőművet létesíthetnek. Mezőgazdaság hulladékaikból nyert villamos és hőenergiával történő előállítás mikro erőművekkel. Olcsó, 85%-os hatásfokú, pazarlás nélküli, környezetünket is védő megoldást a helyi energiatermeléshez.
Biogáz Az szennyvíziszap bonthatásával biogáz nyerhető. A jelenlegi kommunális iszapmaradékból nyert gázzal villamos és hőenergiát termelhetünk a jelenlegi költséges lerakása helyett a biológiai lebontással közel azonos energia mennyiségben. Házi pirolízis mikro erőmű 25
Hulladékhő és geotermikus turbina Hulladékhő energiatermelő berendezés 600 W - 500 kW / óra
26
Az áramszolgáltatóknak a fogyasztói hálózaton a következő értékeket kell biztosítani:
A hálózati feszültségszintjére vonatkozó előírások: MSZ 1:1993 MSZ 447:1998 Az eredmény:
Un = 230 V + 7,8% - 7,4% feszültségesésére legfeljebb 2%-ot Un = 230 V + 10% - 10%
A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál
Un=400 V + 10% - 10%
f=50 Hz ± 1 % a hét 99,5 %-ában, és f=50 Hz + 4 % -6 % az idő 100 %-ában. 27
Az áramszolgáltatóknak a fogyasztói hálózaton nem mindig tudják biztosítani az kötelező értékeket : Mi történik, ha magasabb feszültséget kap a fogyasztó? Amennyiben a feszültség nagyobb a fogyasztóra megengedett Un +10% értéknél, akkor a fogyasztónál gyorsított élettartam csökkenésre (szigetelés elöregedésre), veszteségek növekedésére lehet számítani. A feszültség további növekedése (15% fölé) a berendezések gyors tönkremeneteléhez vezet. Mi történik, ha alacsonyabb feszültséget kap a fogyasztó?
A feszültség csökkenése egy ideig teljesítménycsökkenéshez vezet. (pl. izzó-lámpák fényárama, felvonó motorok nyomatéka csökken stb.). További feszültségcsökkenés az IT berendezésekben és a teljesítményelektronikát tartalmazó berendezéseknél hibás működéshez (pl. RESET kiváltása) illetve tönkremenetelhez vezethet.
Amennyiben berendezéseinknek a szolgáltatott értékek és kockázatok nem felelnek meg, magunknak kell a pontosabb, megbízhatóbb ellátásról gondoskodni. 28
Tartalék, biztonsági áramforrás
A tartalék áramellátás kialakításának jellemzőit az alábbi két fő szempont (mérőszám) határozza meg:
1. berendezések villamos teljesítményigénye, amelyek részére tartalék áramellátást kell biztosítani,
2. az üzemi áramellátás kiesése és a tartalék áramellátás belépése közötti maximálisan megengedhető időtartam nagysága. a. megszakítás nélküli ellátást igényelnek, (szünetmentes)
b. hosszabb- rövidebb ideig ellátás nélkül maradhatnak, (diesel-jogos)
29
Tartalék, biztonsági áramforrás
A tartalék, biztonsági áramforrások két fő részből állnak: • akkumulátortelepek,
• aggregátorok, robbanómotoros áramfejlesztő berendezések Akkumulátortelepek, Jellemzően „pár percig” képesek „pár kilowatt” szolgáltatására. Egy jó akkumulátor üresjárati feszültsége 12,5V egyenfeszültség. A szünetmentes ellátáshoz, vagyis a századmásodperc átkapcsolási időtartam kielégítéséhez, inverterrel (váltóirányítókkal) kell kiegészíteni. Az inverterek az egyenfeszültséget (DC) alakítják át váltakozófeszültségre (AC).
30
Tartalék, biztonsági áramforrás
Aggregátorok,
Két fő részből állnak Meghajtó motor, feladata, hogy a megfelelő teljesítménnyel (nyomatékkal) megforgassa a főtengelyére közvetlenül csatlakoztatott generátort, Meghajtó motor kivitele Benzin-üzemű (Otto-motoros) - 200 VA-től 10 kVA-ig terjedő villamos teljesítmény tartományban, általában készenléti villamos igényekhez. Diesel-motoros – 5 kVA-től 10 MVA-ig terjedő villamos teljesítmény tartományban, akár készenléti (stand-by), akár folyamatos üzemmódú villamos igények kielégítésére. Gáz-motoros - 500 kVA-től 10 MVA-ig terjedő villamos teljesítmény tartományban, állandó, folyamatos üzemmódú villamos igények kielégítésére.
31
Benzin motoros aggregátor
Diesel motoros aggregátor
32
Tartalék, biztonsági áramforrás
Néhány olyan áramellátási gond, melyekre tanulmányaink során még kitérünk. Most azért említjük meg őket, mert az UPS berendezések megoldást kínálnak ezek kiküszöbölésére. Áramszünet, Áramingadozás, Feszültség lökés, Alacsony hálózati feszültség, Túlfeszültség, Elektromos zaj, Frekvenciaváltozás, Kapcsoló tranziens, Harmonikus torzítás, A minőségi biztonsági áramellátó rendszerek egy- és háromfázisú UPS-ei fenti, jelentős károkat okozni tudó ellátási problémától védi meg az érzékeny berendezéseket. 33
Egy érdekesség: kerékpár generátor Teljesítménye: 12 év alatti gyerekek elérheti a 50-100 Watt teljesítményt egy óra alatt. Egy dolgozó felnőtt szabadidejében tud 100 - 150 watt/óra közötti teljesítményt Aki versenykerékpáros az akár 500 Watt/óra teljesítményre is képes!
34
Épület villamos hálózat Egyéb Fogyasztók
Légkezelés klíma
Világítás
átkapcsoló
Közösségi hálózat
~230/400V 50Hz
Szivattyúk motorok
Kétirányú fogyasztásmérő
M
Liftek
G
Generátor
Inverter
Szünetmentes fogyasztók
Egyenáramú sin
Akkumulátor telep
Épületfelügyeleti vezérlés
Biztonságos, Intelligens, energia takarékos,
Napelem
Szélturbina
passzív, aktív épület 35
Elektromos csatlakozások
Kisfeszültségű, 1500 Amper terhelhetőségű gyűjtősínek
63 Amper terhelhetőségű, egyfázisú
Kisfeszültségű, lakásokban alkalmazott
36
Közösített nullavezető és földelési csomópont Fogyasztói leágazások
Fogyasztói kismegszakítók EPH csomópont
37
Áramváltó
Rendszerfelügyeleti alközpont
Háromfázisú relé
38
Érintésvédelmi osztályok 0. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. I. Érintésvédelmi osztályú gyártmány.
II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány.
III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány.
A védelem az üzemi szigetelésen alapul
Az üzemi szigetelés melletti óvintézkedés, A védelem védővezetővel kerül kiépítésre. Nullázás, védőföldelés Az üzemi szigetelés mellett a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el.
Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.
39
Érintésvédelmi rendszerek
TT rendszer (földelt csillagpontú rendszer)
Transzformátor földelt csillagpontja
Fogyasztói független földelés pontja
40
Érintésvédelmi rendszerek TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze) TN-C rendszer
Közös nulla és védővezető
Transzformátor földelt csillagpontja Fogyasztói nullavezető földelés pontja
Ez a rendszer a 10 mm2 keresztmetszetnél kisebb vezetők es hordozható készülékek esetében nem alkalmazható. 41
Érintésvédelmi rendszerek TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze) TN-S rendszer
Külön nulla és védővezető Transzformátor földelt csillagpontja
A TN-S rendszer (ötvezetékes) kialakítása hordozhatókészülékek esetén követelmény, minden áramkörben, ahol a keresztmetszet kisebb 10 mm2-nel.
42
Érintésvédelmi rendszerek
TN rendszerek (a testeket a nullavezetővel kötik össze) TN-C-S rendszer
Főelosztóban leágaztatni
Külön nulla és Védővezető a fogyasztónál
Transzformátor földelt csillagpontja
Egy fázisú fogyasztó 3 vezeték
Három fázisú fogyasztó 5 vezeték
a PEN vezetőt szigetelten kell kialakítani és az épület főelosztójában egyetlen helyen szabad csak az EPH főcsomópontban a potenciálkiegyenlítő rendszerrel és a földeléssel összekötni! 43
Áramvédő kapcsoló A speciális áram-védőkapcsolók érzékelik a szivárgó és veszélyes földzárlati áramokat, és azonnal lekapcsolják a villamos hálózatot, mielőtt még nagyobb baj keletkezne. Könnyű azonosítani: - Fehér színű nyomógomb - 30mA felirat. Kötelező használni: - csatlakozóaljzatoknál - fürdőszobában - kültéri elektromos készülékeknél Az eszköz működése a különbségi árammérés elven alapul. Amennyiben a fázison és a nullavezetőn átfolyó áramok különbsége elér egy előre meghatarozott értéket (30mA; 100mA; 300mA), akkor az áramvédő kapcsoló megszakítja a fázist. A áramvédő kapcsoló, „életvédelmi relé” az életet védi,
44
Túláramvédelem Túláramnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az áramerősség annyival haladja meg az áramkörre tervezett névleges áramértéket, ami annak tönkretételéhez, meghibásodásához vezethet. Felléphetnek forrás, illetve terhelés generálta abnormális körülmények, amelyek a névleges működési tartományon kívüli működésre kényszerítik az áramkört. A túláramvédelem célja egyrészt a villamos berendezések épségének, elvárt, tervezett élettartamának teljesülése, valamint a szükséges célt szolgáló üzemének fenntarthatósága, másrészt az élet- és vagyonbiztonság, azaz a tűzvédelem. A normális viszonyok mellett láthatatlan, de a problémák fellépésekor aktivizálódó, hatékony áramkörvédelmi megoldások tervezése fontos feladata a fejlesztőmérnököknek, és az üzemeltetőnek
45
Feszültségcsökkenés elleni védelem A feszültség csökkenése, először teljesítmény csökkenéssel jár, majd egy szint alatt a berendezés működésképtelenné válik, leáll. A szeszültség visszatértekor a világítás újra működik, de Egy esetleges áramszünet, áram hiba esetén elejt a mágneskapcsoló, a feszültség visszatértekor nem indul újra a berendezés, csak a kezelő személy által. Feszültség figyelő relé, értékét lehet állítani 0.1 - 10 másodperc, illetve 160-240 V között. Fázis figyelő relé, figyeli a fázisok sorrendjét is, és ez megvédi a gépet,- kezelőjét is egy esetleges fázis csere esetén, ez a nem fix bekötésű gépek esetén hasznos.
Fázisfigyelő relé, biztonságot jelent, ha az egyik fázis elmegy, lekapcsolja a többit is, ez főleg számítógépes rendszerek védelmére szolgál.
46
EPH
Az egyenpotenciálú összekötések előírások szerinti kialakítása elengedhetetlen része a villamos biztonságnak, a személyi veszélyeztetés és a károk megelőzésének. Az egyenpotenciálú összekötések annak érdekében szükségesek, hogy a védővezetős érintésvédelembe bekötött villamos készüléktestek és a velük együtt megérinthető (nem villamos, villamosan vezető anyagú) szerkezetek között ne jöhessenek létre a védett térben nem kívánt és meg nem engedhető, veszélyes potenciálkülönbségek.
47
Mi az EPH és hol kell alkalmazni? Egyen Potenciálra hozó Hálózat. A rendszer minden fém szerkezetét egységes potenciálra hozó rendszer. Az épületen belül minden nagyobb kiterjedésű fém tárgyat be kell kötni. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket. Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe.
A létesítményekbe beépített emberek által rendszeresen használt fém berendezést, csapot, fürdőkádat be kell kötni az EPH rendszerbe. 48
EPH
egyenpotenciálra hozás, egyenpotenciálra hozó hálózat
Sugaras, és párhuzamos kiépítés
EPH főcsomópont
Az EPH hálózat a nullázott védőföldelésre kötött EPH gerincből, az EPH csomópontokból, EPH leágazásokból és az EPH-ra kapcsolt villamos és nem villamos berendezések fémes részeiből áll. 49
Készülékek, berendezések mechanikus védelme Első jellemző szám
Szilárd testek behatolása elleni védelem
0-6
Második jellemző szám
Káros hatású víz bejutás elleni védelem
0-8
Járulékos betűk
A veszélyes részek érinthetősége
A,B,C,D
Kiegészítő betűk
Kiegészítő információk
H,M,S,W
IP 54 BW
Por behatolása ellen korlátozottan védett Freccsenő víz ellen védett Újjal nem érinthető
Időjárási viszonyokra nem érzékeny
50
Hálózati zavarok:
Megkülönböztetett zavarok: Kisfrekvenciás mágneses erőterek káros hatásai elleni védelem (LFI Low Frequency Instrument) Rádiófrekvenciás zavarok elleni védekezés (RFI) SEMP (SEMP : Switching electromagnetic pulse – kapcsolási elektromágneses
impulzus). NEMP (Nuclear Electromagnetic Pulse) nagyfrekvenciás, nagy sebességgel terjedő elektromágneses impulzus, (nevét a nukleáris robbanáskor keletkező elektromágneses impulzusról kapta), Villámcsapás (LP, PEMP – Lightning Elektromagnetic Pulse). Elektromágneses villámimpulzus, Elektrosztatikus kisülés (ESD: Electrostatic Discharge),
51
Zavarterjedési utak
elektromos vezetéssel sugárzással galvanikus csatolással kapacitív csatolással induktív csatolással
52
Túlfeszültség keletkezése és terjedés
53
Zavarvédelem Az elektromágneses zavar felderítése (mérése) EMC szabványok készítése
A készülékek szabványok szerinti tervezése és kivitelezése A készülékek szabványok szerinti ellenőrzése A felderített zavarforrások zavar kibocsátásának csökkentése
A várható lehetséges zavarok elleni védekezés Zavarvédelem helye
A zavart kibocsátó berendezésnél A védendő készüléknél
54
Hálózati zavarok: 1 = feszültségletörések/feszültségkiesések, 2 = felharmonikusok, 3 = időszakos feszültség-növekedések, 4 = kapcsolási túlfeszültségek, 5 = villám- eredetű túlfeszültségek
55
Működési zavarok
Felharmonikusok
Feszültségletörés és üzemszünet
Túlfeszültségek
A túlfeszültség, a villamos, és elektronikus hálózatokban, illetve azok berendezéseiben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség. A túlfeszültség, nagyságától függően kétféle hibát okozhat. Ha a túlfeszültség nagysága nem lépi át a szigetelések szilárdsági határértékét, akkor az elektronikus berendezések programjaiban okoz hibát.
Ha a túlfeszültség nagysága meghaladja a szigetelések szilárdsági határékét, akkor a szigetelések leggyengébb pontján átütés, azaz rövidzárlat keletkezik, ami a hálózatot, illetve berendezést üzemképtelenné teszi. 56
Villámvédelem
57
Villámvédelem
58
Villámvédelem 1 Építmény (az LPZ 1 árnyékolása) 2 Felfogó rendszer 3 Levezetőrendszer
S1 Az építményt érő villámcsapás S2 Az építmény környezetét érő villámcsapás S3 Az építményhez csatlakozó vezetéket érő villámcsapás 4 Földelési rendszer S4 Az építményhez csatlakozó vezeték környezetét érő villámcsapás 5 Helyiség (az LPZ 2 árnyékolása) r A gördülő gömb sugara 6 Az építményhez csatlakozó vezetékek ds Védőtávolság a túl nagy mágneses erőtér ellen
59
Villámvédelem Védelmi fokozatok: Az első védelmi fokozatot a tápellátáshoz, vagy az épület bemeneti oldalán, lehet kialakítani. A maradékfeszültség levezetésére az alelosztókban, a második védelmi fokozatként kell telepíteni. Harmadik fokozatként a készülékvédelem a védendő elektronika elé kell telepíteni. Ahhoz, hogy hatékony védelmet érjünk el a tápellátásban, szükséges, hogy a villámáram-levezetőt, túlfeszültség-levezetőt és a készülékvédelmet egymástól leválasztva helyezzük el.
60
Villámvédelem
Többlépcsős túlfeszültség védelem a kisfeszültség, 0,4 kV-os elosztóhálózaton
durva (B fokozat), közepes (C fokozat) és finom (D fokozat) túlfeszültség korlátozó elemek illetve készülékek 61
C típusú túlfeszültségvédelmi levezető kapcsolószekrénybe
D típusú túlfeszültségvédelmi levezető a berendezés közelében
62
Villámkisülések (LEMP: Lightning Electromagnetic Impulse – villám elektromágneses impulzus)
külső villámvédelmi rendszer mellett a megfelelő túlfeszültségvédelem kiépítése is
Áramerősségek Gyakorisági eloszlás < 5 kA 6,5% 5 kA – 15 kA 54,7% 15 kA – 50 kA 36,6% 50 kA – 100 kA 1,9% > 100 kA 0,2%
63
Abszolút biztonság nincsen, csupán tervezhető kockázat van.
64
Létesítményüzemeltetés elektromos berendezései
65
Világítástechnikai fogalmak Fényáram: A fényáram a fényforrás minden irányban szétsugárzott fényteljesítményének összegsége. (jele ) (mértékegysége Watt, (W), lumen (lm) ) Φ = IΩ Térszög nagysága az adott irányt tartalmazó térszöghöz tartozó gömbsüveg felületének és a gömbsugár négyzetének a hányadosával jellemezhető. Jelölése: Ω (Omega) Mértékegysége: szteradián Jele: sr, Ω=A/r2 Fényhasznosítás: A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezzük fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/W. Fényerősség: A fényerősség a fényforrást elhagyó és az adott irányt tartalmazó dΩ elemi térszögben terjedő d elemi fényáram és az elemi térszög hányadosa. Mértékegysége a kandela (cd). A kandela az SI mértékrendszer alapegysége. A lumenegység 1 lm = 1 cd×sr alakban is felírható. I=Φ/Ω 66
Világítástechnikai fogalmak Megvilágítás:
Ha egy A felületre merőlegesen fényáram érkezik, akkor a hányadosuk a megvilágítás erőssége Mértékegysége a lux (lx). Ha 1 m2 nagyságú felületet merőlegesen 1 lm fényáram ér, akkor a felület megvilágítása 1 lux (lx) lesz. 1 lx =1 lm/m2 , E = Φ/A Fénysűrűség. A fényforrás vagy megvilágított felület felületi fényessége Mértékegysége a kandela/négyzetméter (cd/m2). L=I/A Színhőmérséklet: Egy ideális sugárzó anyag (fekete test) fokozatos melegítés hatására különböző hőmérsékleteken különböző színű fényt bocsát ki. Egy lámpa színhőmérséklete az a hőmérséklet, amelyre a fekete testet fel kell melegíteni ahhoz, hogy ugyanolyan spektrumot és ugyanolyan színű fényt bocsásson ki, mint a kérdéses lámpa. Mértékegysége: K (Kelvin) 67
Világítástechnikai fogalmak összefüggései
Fényáram:
Φ = IΩ
[lm]
Fényerősség:
I=Φ/Ω
[cd]
Megvilágítás:
E = Φ/A
[lux]
Fénysűrűség:
L=I/A
[cd/m2]
Térszög:
Ω=A/r2
[sr]
68
Fényforrások wolframszálas izzólámpák hőmérsékleti sugárzók. A fénykibocsátásuk azon alapul, hogy az elektromos áram hőhatása miatt felmelegedő izzószál a hőmérséklettől függő elektromágneses sugárzást bocsát ki. Az izzószál hőmérséklete 2000-3000 K nagy felvett elektromos teljesítményhez kis fényáram tartozik, rossz a fényhasznosítás halogénlámpák kisméretű izzó halogén gázzal van töltve. Nő az élettartamát, nő az izzószál hőmérséklete, nő a fényhasznosításnak, de növeli a kibocsátott UV sugárzást is. hagyományos fénycsövek vékony, higanygőzzel töltött üvegcsövek, melyek végein elektródák működtetéséhez egy áramkorlátozó előtétre és egy gyújtóra van szükség kompakt fénycső nemesgáz van benne, az üvegburát belül fénypor fedi az adapterrel egybeépített, kompakt fénycsövek egyszerűen becsavarhatók az izzólámpa helyére.
69
A kompakt lámpa előnyei: kitűnő fényhasznosítás, 4-6-szor jobban hasznosítja az energiát, mint az izzólámpa, hosszú élettartam (8-10-szer hosszabb, mint az izzólámpáé), környezetbarát, az izzólámpával összehasonlítva ugyanannyi fény előállításához
negyedannyi energiát igényel, kis teljesítmény egységekben készül, kevesebb hő, kisméretű lámpatest, kellemes, meleg fényszín, jó színvisszaadás
70
wolframszálas izzólámpa
halogénlámpa
hagyományos fénycsövek
kompakt fénycső
71
LED világítás LED Technológia - környezetbarát és mellékhatások nélküli világítást biztosít NEM tartalmaz Higany vegyületeket és komponenseket NEM tartalmaz ultraibolya spektrumban sugárzást (nem káros a textíliákra) NEM tartalmaz infravörös spektrumban sugárzást
NEM villog NEM kápráztat NEM termel hőt
A LED lámpa hátrányai:
A hagyományos izzókhoz képest így akár 90% energia-megtakarítás is mérhető.
72
LED világítás
Világítás tervezése
Típus
Teljesítmény Megvilágítás (1m) Színhőmérséklet
Hagyományos izzó
100 W
100 lux
2000- 3300 K
Kompakt fénycső
15 W
89 lux
2700- 6500 K
Halogén izzó
20 W
230 lux
1,25 W
200 lux
2,5 W
330 lux
LED
2700 K 2800- 4500 K
A hagyományos izzók megközelítőleg 1000 üzemórát bírnak, a halogén izzók 3-5 ezret, a kompakt fénycső 8-12 ezret, a LED pedig 30-100 ezret.
Ajánlott megvilágítás értékei
75
Világítás tervezése
Gazdaságosság A gazdaságos üzemeltetésnél figyelembe kell venni a létesítési és üzemeltetési költségeket, a munka termelékenységére és minőségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását. Egy fényforrás üzemeltetési költsége az alábbi összefüggéssel írható le:
k B W E t Ft k = üzemeltetési költség (Ft), B = a beszerzési költség (Ft), W = a fényforrás kifejezett teljesítménye, (kW) E = a villamos energia egységára (Ft/kWh), t = üzemeltetési idő (h) A bekerülési költségbe a hálózat és szerelvényeit is bele kell érteni Mégis a hosszútávú üzemeltetés, és az energia felhasználás a döntő tényező. Karbantarthatóság!
Világítás tervezése Iroda helyiség Folyosó
77
Biztonsági világítás EN 1838 előírásai
78
Intelligens - vezérelt energetikai hálózat / „Okos mérő” Villamos fogyasztás mérés (eHZ típus) adattovábbítás, RJ 10 csatlakozás, SML protokoll Minősített mérők (gáz, víz, hmennyiség, stb.) adattovábbítás - KNX Rádiós M-Bus protokoll Fogyasztók lekapcsolása - potenciál mentes kontaktuson (SH switch) Titkosított adatátvitel (M-Bus & PLC ) - AES 128 kulcs Mérési adat transzfer a Fogyasztó felé –vizualizáció KNX RF Kapcsolható Ethernet interfész Adat naplózás - paraméterezhet memória Szolg. hálózati kapcsolat - PLC és GSM (GPRS) változatok Beépített hálózati tápegység Méret: 4 Modul (4x18mm) SyM2 interfész és SML-T távirat
79
Melyek a munkavédelmi üzembe helyezési eljárás feltételei? 1993. évi XCIII tv. 21.§ és a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2.§ (2) bekezdés. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. „E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek,”
„Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.” „Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.” 80
Vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek a villamos árammal szembeni érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékei:
érzetküszöb erős rázásérzet izomgörcs szabálytalan szívműködés szívkamralebegés pillanatos halál
0,5 – 1 mA 6 – 14 mA 20 – 25 mA 25 – 80 mA 80 – 100 mA 100 mA felett.
Teendők villamos áramütés esetén
a sérültet (ha még az áram hatása alatt van), azonnal ki kell szabadítani. áramütés következtében szív-és légzésbénulás következhet be, ilyenkor 4 percen belül meg kell kezdeni az újraélesztési kísérletet (szájon keresztül lélegeztetve és felváltva szívmasszázst alkalmazva). minden áramütéses balesetnél orvost kell hívni. 81
Elektroszmog fajtái, Alacsony frekvenciás elektromos terek Az épületekben található feszültség alatt álló elektromos vezetékek, hosszabbítok, elosztók, földeletlen kábelek, éjjeli lámpák, stb. által keltett tér. Alacsony frekvenciás mágneses változó terek Épületen kívülről pl.: távvezetékek, transzformátorok, vasúti vontatás, stb. Épületen belül keletkező pl.: háztartási berendezések, tápegységek, stb. Magas frekvenciás elektromágneses sugárzások Adótornyok, mobiltelefonok, wifi rendszerek, mikrohullámú sütő, monitor, hordozható telefonok, rádió, televízió, stb. Az elektroszmog érzékszerveinkkel nem észlelhető. Jelen van, és bizonyítottan károsítja egészségünket! Ne üzemeltessük feleslegesen berendezéseinket, ezzel is csökkentve az elektroszmogot,
82
Átadás- átvételi dokumentumok Épületvillamossági Műszaki leírás Javasolt tartalmi elemek 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13,/
Általános ismertetés Villamos energiaellátás, teljesítményigény Mesterséges világítás Épületgépészeti erőátviteli berendezések Térvilágítás, kültéri fogyasztók Vezeték hálózatok Villamos elosztó-berendezés Érintésvédelem, villámvédelem,tűzjelzés Gyengeáramú hálózatok védőcsövezése Menekülési útvonal Vonatkozó szabványok, rendeletek Munkavédelem Környezetvédelem
83
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat A helyszíni mérés és felülvizsgálat után minősítő iratot kell kiállítani a 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet, (MSZ 2364, MSZ HD 60364, MSZ 172/1 számú szabvány, KLÉSZ) előírásainak figyelembevételével. Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot első alkalommal a létesítmény üzembe helyezése előtt kell elvégezni. Minden javítás után el kell végezni az érintésvédelem ellenőrzését, szerelői ellenőrzés keretein belül. Munkahelynek minősülő helyeken 3 évente Lakó és kommunális létesítményeknél 6 évente Kézi szerszámok esetén évente
84
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat Célja A villamos hálózatok, berendezések és készülékek átvizsgálása Érintésvédelmi mérések elvégzése
Az áramütéses balesetek megelőzése A szükséges karbantartási és felújítási villanyszerelési munkák feltárása A hiányosságok jegyzőkönyvbe való rögzítése
Az esetleges baleset esetén bekövetkező törvényi felelősségi kötelezettség elhárítása Az egyszerűbb hibák kijavítása
Áramvédő kapcsolók ellenőrzése A villanyszerelő munka befejezésének érintésvédelmi kontrollja
85
Melyik felülvizsgálatra, milyen iratokra, milyen gyakran van szükség? Felülvizsgálatok gyakorisága: Társasház esetén; (a közös helyiségekben) Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 6 évente Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente Villámvédelmi minősítő irat 6 évente EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza Lakás, családi ház, egyéb önálló ingatlan esetén: Gáz bekötésnél EPH igazolás egy alkalommal a gáz bekötés előtt Nem szükséges egyéb minősítő irat megléte.
Munkahelyeken: Érintésvédelmi minősítő irat (ÉV) 3 évente Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente Villámvédelmi minősítő irat 6évente EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza
86
