Építsen az égre házat, ott nem éri semmi bánat

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXV. évfolyam 10. szám • 2014. július 16. • Ingyenes

„Építsen az égre házat, ott nem éri semmi bánat…” A nagy Csimpolya- mese

Egyszer volt, hol nem volt, valahol Magyarország belsejében, majdnem a szívében, nevezetesen a Sárréten volt egy kicsinyke település. Ez egy nagyon csodás település volt, hiszen esős időben amerre a szem ellátott csak vizet és sarat, száraz időben meg csak sziket és kiszáradt füveket láthatott az erre látogató vándor. Nem volt könnyű az itt élők élete, mert ősszel meg a tavaszi áradások idején csak sárcsónakkal, vagy deszkajárdákon közlekedhettek, a nyári szárazságban meg szinte harcolniuk kellett a keményszívű földdel, hogy termést adjon nekik a nehezebb téli időkre. No, de ez a nép nagyon találékony és talpraesett volt! Az esős időkben a vizekből csíkot s egyebeket halásztak, s rendszeresen távoli tájakra vitték eladni értékes portékájukat. Száraz időben meg az itt megélő állatokat –jobbára a szarvasmarhákat és birkákat- legeltették, ha volt hol, és azokkal kereskedtek. Hiába volt itt nehéz a megélhetés, kemény a föld, száraz a nyár és hideg a tél, az emberek lelke bizony szép maradt. Ha idejük engedte a tornác alatt vagy a kemence mellett mesélgettek, citerázgattak, csontot s fát faragtak, s ha már szólt a muzsika, bizony táncra is perdültek. Majdnem száz éve annak, hogy erre vetődött egy fiatal tanító, aki felfigyelt az itt élő nép gazdag kultúrájára, és ápolgatni kezdte azt. Csenki Imre néptanító úr volt az, aki az első népi táncos és népi színjátszó csoportot megszervezte a falu fiataljaiból. A két fia sem maradt el mögötte: Sándor a cigány meséket és zenéket gyűjtötte, Imre meg a magyar néptánc, zene mellett maradva a budapesti Állami Népi Együttesben, majd kórusok élén kamatoztatta a népzenéről, népi kultúráról megszerzett ismereteit. A jeles elődöket követte a 60-as évek végén Csizmadia Lajos tanító úr. Ő volt az, aki a méltán országos hírűvé vált Sárréti Népi Együttes színpadi produkcióit kezdte el színesíteni a néptánc elemeivel. S mivel a falu nagyon gazdag volt értékes emberekben, a később Lövei

Jenőnévé vált helybéli leánykát, Horváth Erzsébetet kérte fel a táncosok felkészítésére. Az ötlet nagyon jónak bizonyult, s a fiatalok elkezdtek a néptánc felé fordulni. Éppen akkor érkezett ide messze földről egy szép, szálas legény, a Muszka Jani! A fiatal néptáncos magával ragadó, színes egyénisége még több fiatalt csábított a néptánchoz. Kialakult egy fiatalokból álló összetartó közösség, mely egyre magasabb színvonalon kezdte újjáéltetni nem csak a néptáncot, hanem a közösségi élet más, különböző területeit is. Sokan úgy emlékeznek azokra az időkre, hogy életük legérdekesebb, s egyben legértékesebb éveit élhették meg általa. 1978-ban úgy hozta a sors, hogy egy fiatal menyecskét is a településre vetett az élet. No, ha már ide jött, hát bizony ő is bekapcsolódott ebbe a közösségbe! S mivel pedagógus volt az istenadta, meg mindig akart valamit tanítani a felnőtt csoportnak, Muszka Jani hamar rá tudta venni arra, hogy akkor foglalkozzon ő a legifjabbakkal. Több sem kellett Nádasné Szabolcsi Ildikónak, 1979-ben meg is próbálta, milyen lehet gyerekeket néptáncra tanítani. Hanem láss csudát, ez a próba olyan jól sikerült, hogy 35 hosszú év sem volt elég neki arra, hogy felhagyjon ezzel a dologgal! Az sem tántorította el ettől, mikor ismét és ismét bekopogott hozzájuk a gólya. Alig telt el pár hét, s ő újra és újra a művelődési ház színpadán folytatta, amit félbehagyott. Az évek múlásával pusztán annyi változott, hogy nem csak egy, hanem kettő, majd három saját gyermeke is dübögtette ezeket a vén deszkákat, tetemes porfelhőt teremtve-benyelve. Telt-múlt az idő, s egyszercsak úgy alakult, hogy Ildikónak már nem a saját gyerekei, hanem a csoportjai kezdtek el szaporodni. Pár év után megszületett a Csimpolya kicsiny gyermeke, a Kicsimpolya csoport és ismét pár év kellett ahhoz, hogy kinőjön a Csimpolyából az immár 17 éve töretlenül sikeres és magas színvonalat képviselő Kenderkóc csoport is. (Folytatás a lapban)

2

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Több mint 2,5 millió forint értékű könyvbeszerzés történt az elmúlt egy év során a Városi Könyvtár Tagintézményben

A püspökladányi városi könyvtárban az elmúlt időszakban nőtt a látogatók száma. Rendszeresen járnak könyvtárunkba felnőttek, óvodai csoportok, osztályok tanóra vagy könyvtári pályázat keretében a tagintézményvezető információi szerint.

A rendszeres látogatások szükségessé tették a könyvári állomány gyarapítását, éppen ezért a közelmúltban könyvbeszerzés, hamarosan pedig eszközbeszerzés is történik az intézményben – tájékoztatta lapunkat Sári Andrea a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum igazgatója. -A közelmúltban 2 pályázatot adtunk be, egyet a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtottuk be, a másik pedig egy érdekeltségnövelő pályázat volt. A Nemzeti Kulturális Alapnál 500 ezer Ft-ra pályáztunk, amit meg

Szemle a START telephelyen

A napokban a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tagjai és önkormányzati képviselők látogattak ki a szántóföldekre, valamint a STRAT telephelyre, hogy megtekintsék a mintaprogram egyes elemeit és az ott folyó munkálatokat. Elsőként a hamarosan elkészülő száraztészta és savanyító kisüzemet nézték meg. -Mivel az idei Start mezőgazdasági mintaprogram eleme a zöldségfeldolgozás, savanyítás, illetve a száraztészta készítése. Éppen ezért szükségessé vált egy kisüzem kialakítása, ahol elkészülhetnek a savanyított, befőzött illetve a száraztészta termékek, hiszen a mezőgazdasági mintaprogramban dolgozók megtermelik, előállítják a szükséges alapanyagokat, hozzávalókat – tájékoztatta lapunkat Petőné Papp Margit tanácsnok asszony. -A kisüzem beindításával újabb 20 fő kap munkalehetőséget, s így az értékteremtő munka segít majd a közfoglalkoztatottaknak visszatérni a munka világába - tudtuk meg Szabó Attiláné tanácsnok asszonytól. A kisüzem megtekintése után tovább folytatták sétájukat a bizottság valamint a képviselő testület tagjai a START telephelyen. A felállított fóliasátornál dolgozók elmondták, hogy több mint 20 ezer palántát neveltek, ültettek ki idén. Jelenleg a másodvetés palántanevelése folyik az egyik fóliasátorban. -Mivel az idei évtől két fóliasátrat állítottak fel a program dolgozói, a másik fóliasátorban köszönhetően a gondos növényápolásnak, a bőséges locsolásnak és a párásításnak az egészséges paprika és paradicsom palánták már termést is hoztak, melyeket heteken belül szedni is lehet – mondta el a szemle során Kovács Krisztina képviselő asszony. -Három éve zajlik sikeresen városunkban a Start mezőgazdasági mintaprogram. A leszedett zöldségeket várják a város intézményei, hiszen

is nyertünk, emellett pedig az érdekeltségnövelő pályázaton szintén sikeresen szerepeltünk, így közel 500 ezer Ft-ot sikerült elnyernie az intézménynek. A tavalyi évben 1,7 millió Ft értékben sikerült új könyveket vásárolni a könyvtárba. Az idei évben már megtörtént az első könyvbeszerzés saját forrásból, közel 500 ezer Ft értékben. A most megnyert pályázattal így összesen közel 1 millió Ft-os könyvbeszerzés zajlik az intézményben és még 500 ezer Ft értékben eszközbeszerzés is. Közel 300 könyv, köztük hangoskönyvek, folyóiratok érkeztek az elmúlt hetekben a városi könyvtárban. Ezek arányosan lettek elosztva a felnőttés gyermekrészlegen, valamint a Petritelepi fiókkönyvtár között. -A könyvek vásárlásakor több szempontot is figyelembe vettünk, de elsősorban az olvasói igényeket helyezzük előtérbe, emellett igyekszünk olyan könyveket beszerezni, melyek hosszabb távon szolgálják majd a látogatókat. A könyvbeszerzés mellett hamarosan a fiókkönyvtár szolgáltatói terébe bútorokat, kiegészítő berendezések vásárol majd az intézmény. Ezáltal a könyvtárhasználók kiszolgálása magasabb színvonalon valósul meg, s egy szebb, esztétikusabb környezet tudja majd fogadni a látogatókat a Petritelepen – tudtuk meg Tányér Józseftól a Városi Könyvtár tagintézmény-vezetőjétől. A gyerekkönyvtár számára közel 200 ezer Ft-értékben 100 új kötetet vásárolt eddig az intézmény. A könyvtári dolgozók úgy válogatták össze a könyveket, hogy minden korosztály megtalálja a számára kikapcsolódást biztosító olvasnivalót - tudtuk meg Mészáros Eszter könyvtárostól. Intézményi forrásból és 2 sikeres pályázatnak köszönhetően tehát ös�szesen több mint másfél millió Ft-os összköltségű könyv- és eszközbeszerzés zajlik a püspökladányi Városi Könyvtár Tagintézményben. Az intézmény a nyilvános könyvtári feladatellátás keretében gyűjteményével és szolgáltatásaival részt vesz a helyi és a sárréti kistérség lakosainak ellátásában, valamint szolgálja a használói igényeket. TRS a programban megtermelt zöldségeket frissen, zamatosan tudják feldolgozni, és vitamindús ételeket készíthetnek belőlük- mondta el lapunknak Kiss Zsigmond alpolgármester. A tavalyi évtől a Start mezőgazdasági közmunka programnak a keretében valósul meg az állattenyésztés. A mintaprogramban 12 fő dolgozik 3 műszakban, így az állatok 24 órás megfigyelés és felügyelet alatt vannak. A tyúkokat elsősorban haszonállatként, a tojás miatt tartják, melynek men�nyisége a nyári hónapokban egy kicsit visszaesett. A Start mintaprogramnak része a betonelemgyártó és belvíz-elvezetési munkálatok. A betonelem gyártásában átereszcsöveket és járdalapokat gyártanak a foglalkoztatottak és a város utcáiban teszik rendbe a vízelvezető árkokat. A telephely bejárása után Dombi Imréné lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat próbálja úgy összeállítani a Start mintaprogramot, hogy minden évben kerüljön bele új elem is. -A tavalyi évben a baromfitartás, míg idén a kisüzem beindításával bővült a program. Nagyon fontosak az ilyen területbejárások, hiszen ilyenkor láthatjuk a programban zajló munkálatokat, fejlesztéseket. Városunkban valóban sikeresen működnek a Start mintaprogram különböző elemei. Ennek bizonyítéka az a szakmai elismerés is, melyet az elmúlt hónapban kaptunk egy minisztériumi ellenőrzés keretében –mondta polgármester asszony. A területbejárás utolsó állomása a szántóföld volt. Tóth Lászlótól, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnökétől itt megtudtuk, hogy jelenleg 10 ha területen folyik a növénytermesztés. 5 ha-on konyhakerti zöldségtermesztés zajlik, a másik 5 ha-on pedig takarmánynövény termesztése. A térségben Püspökladányban a legszebbek a mintaprogramban elültetett konyhakerti növények. A program dolgozói tehát méltán lehetnek büszkék munkájukra. Tüdősné Rábai Sarolta

3

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Ideiglenes buszmegálló a Püspökladányban zajló vasúti beruházás miatt Június elsejével megkezdődött a Baross utcai aluljáró építése, s mivel ez idő alatt az ott található buszmegálló megszűnik, egy ideiglenes buszmegállót alakított ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Táncsics Mihály utcán, így ezen útszakasz forgalmi rendje jelentősen megváltozik. A buszmegálló néhány nap alatt elkészült, melyet a helyi, illetve a helyközi járat utasai egyaránt használhatnak.

-A Baross utca lezárt szakaszán lévő buszmegálló helyett ideiglenes megállót létesítünk a helyiek közlekedésének megkönnyítése érdekében. A Baross utca lezárásának ideje alatt a Táncsics Mihály utcára helyezzük át a buszmegállót, melynek kiépítése a kivitelező szerződéses feladatai között szerepel. A beruházás során a Táncsics Mihály utcán két buszváró, peronok és hozzávezető járdák épülnek, melyet a Hajdú Volán járat

utasai használhatnak. A megállóhely kialakításához kötődő munkálatok befejeződtek, az ideiglenes megállót 2014. június 13-án adtuk át a lakosság részére. A megállóhely várhatóan a Baross Gábor utcai aluljáró átadásáig, 2015. szeptember 30-ig fog működni. Ezt követően visszaáll az eredeti közlekedési rend -tájékoztatta lapunkat Loppert Dániel, a kivitelező cég kommunikációs vezetője. Kiss Zsigmond, Püspökladány Város alpolgármestere azt mondja, hogy a busz nyomvonala a Rákóczi utcáig változatlan marad, a körforgalomtól azonban a Baross utca helyett a Táncsics utcán folytatódik, egészen a vasúti átjáróig, majd a 4-es számú főúton közelíti meg az Újtelepi városrészt, vagy megy tovább a Nádudvari úton. Alpolgármester úr elmondta azt is, hogy a buszmegálló létrehozása mellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a körforgalomtól egészen a megállóig egy közel 1 méter széles járdát is épített a lakosság számára, az ideiglenes megálló biztonságos megközelítése érdekében. Az érintett körzet képviselője, Kovács Krisztina elmondta, hogy az itt élő lakosság megérti az építkezések miatt az ideiglenes forgalomterelések szükségességét. Hozzátette továbbá, hogy az érintett vasúti átjárónak kiemelkedő szerepe van az átmenő forgalom levezetésében. Közvetlen cél, hogy javuljon a város közlekedési helyzete, könnyebb, gyorsabb legyen a belvárosi létesítmények elérhetősége. A vasúti beruházás miatt tehát változik a megszokott buszközlekedési rend Püspökladányban, a Hajdú Volán utasai emiatt ideiglenes megállóban szállhatnak fel a vonalon közlekedő járatokra. Miután a Baross Gábor utcán végeznek a szintbeli aluljáró építésével a kivitelező cég munkatársai, ami várhatóan 2015 szeptemberére készül el, a buszmegállót az eredeti, eddig megszokott helyén használhatja majd a lakosság. Erdei Anett

Közel 70 ember végzi a városban a közterületek rendben tartását A közterületek rendszeres tisztán tartásáról, parkok fenntartásáról a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. gondoskodik. Ilyenkor, a nyári szezonban elsősorban a fűnyírást, virágosítást illetve a fák gallyazását végzik a Kft. dolgozói. A közterületek rendben tartását 17 fő látja el évről évre, idén azonban 23 közcélú foglalkoztatott segíti a Kft. munkáját. Emellett a város zöldterületeinek karbantartása is az intézmény kezelésébe tartozik, éppen ezért ezen területek folyamatos gépi kaszálását, fűnyírását is az intézmény dolgozói végzik ebben az időszakban, emellett arra törekszenek, hogy esztétikus, dekoratív virágágyak díszítsék a várost. Az intézmény dolgozói tehát többek között a parkok gondozásával, szemétszedéssel, fűnyírással igyekeznek szebbé tenni városunkat. A tapasztalat pedig az, hogy a hétvégi időszakot követően rendszeresen megnő a nem megfelelően elhelyezett hulladékok mennyisége - mondta el lapunknak Varga Lajos ügyvezető igazgató. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület konzorciumban Püspökladány Város Önkormányzatával valamint a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-vel a tavalyi évben adta be azt a pályázatot, mely a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatását célozta meg. A projektben részt vevők mindannyian egyénre szabott szolgáltatásokban részesültek, jelenleg ők is segítik a Kft. munkáját. Püspökladány közterületeit ugyan a Kft. tartja karban, azonban az ingatlantulajdonos is köteles gondoskodni a háza előtti járdaszakasz, az úttestig tartó zöldterület és az árok tisztán tartásáról - mondja Varga Lajos, aki hozzátette, hogy a kerékpárutak létrehozásával megnövekedett a forgalom és a közlekedés is a városban, éppen ezért a Kft. a kerékpárutak, és azok környékének tisztán és karbantartására is kiemelt figyelmet fordít a nyári időszakban. Megkerestük Szabó Károlyt, a Püspökladányi Városüzemeltető Kft. kommunális ágazatvezetőjét, aki elmondta, hogy jelenleg a Városi Köztemető előtti zöldterületet tartják karban az intézmény munkatársai. Ezen a területen az idei évben már negyedik alkalommal nyírják a füvet a Kft. dolgozói. - A mai napon 12 ember végzi a fűnyírást, az eszközeink a legmodernebb John Deere tolókaros fűnyíró eszközök, és Stihl típusú fűkaszák, amivel minőségi és mennyiségi munkát is tudunk végezni. - A város kezelésében lévő 261 ezer m2 zöldfelület gondozását, fenn-

tartását, fűnyírását végzi tehát minden évben a Kft., idén közel 70 ember közreműködésével. Nagy gondot fordítanak az élő sövények, cserjék, fák, örökzöldek, rózsatövek nyírására, kapálására. Évente 8.000 tő egynyári és kétnyári virágot ültetnek, emellett gondoskodnak a köztéri padok javításáról, festéséről. Mindezt azért, hogy a várost élhetőbbé, esztétikusabbá, s turisztikai szempontból vonzóbbá tegyék. Erdei Anett

Fürdő szépe választás, fürdő bál és más programok a ladányi strandon

Bár a jóslatnak -miszerint minden idők legmelegebb nyara lesz az idei- ellentmond a tapasztalat, hiszen meglehetősen hűvösek a nyári napok. Ennek ellenére a ladányi strandfürdőben jó a forgalom. Nem is csoda, hiszen május óta változatlan jegyárral, június 15-től pedig hosszított nyitva tartással, este 8 óráig üzemel. A statisztikák alapján a tanév befejeztével megnő a strandfürdő látogatottsága, egészen augusztus 20-ig. A helyi strandon továbbra is forgatott vizű úszó- és tanmedence várja az úszni és sportolni vágyókat. Az intézmény dolgozói a medencék vizének folyamatos tisztítása mellett ügyelnek a zöld felületek karbantartására, ápolására is, hogy fákkal, bokrokkal díszített, árnyékos pihenőhelyeket biztosítsanak a kikapcsolódni vágyó családoknak. A gyermekek, ha nem a vízben játszanak, a játszótéren is eltölthetik idejüket. A biztonságos üzemelés érdekében állandó úszómesteri felügyelet óvja a vízben tartózkodók testi épségét, illetve a karbantartók is folyamatosan ellenőrzik a gépház működését. A fürdőzők ez idő alatt zavartalanul pihenhetnek a strand két gyógymedencéjében. S, mint ahogy a korábbi években, az idei szezonban is számos program és szórakozási lehetőség várja a vendégeket a püspökladányi strandfürdőben -mondta el lapunknak Varga Lajos ügyvezető igazgató. -Június 14-én megrendeztük a Tanévzáró strand partyt, a következő nagyszabású rendezvényünk a Püspökladányi Fürdő Szépe választás lesz egész napos programokkal, sztárvendéggel július 18-án. A fürdők éjszakáját augusztus 1-jén szervezzük meg, augusztus 15-én pedig fürdő bállal várjuk az érdeklődőket. Erdei Anett

4

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

VIII. Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei verseny

Június 21-én nyolcadik alkalommal rendezte meg a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör a Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei versenyét a Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Tagintézmény színháztermében. A rendezvénnyel a régi betyárvilágot, a betyár romantikát és a borkultúrát szeretné feleleveníteni a népdalkör.

A rendezvényre 21 fellépő kapott meghívást, a repertoár igen széles volt, hiszen voltak, akik szólóénekléssel, pásztordalokkal és bordalokkal vagy népdalcsokorral készültek az egész napos versenyre - tudtuk meg Hadházi Andrásnétól, a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör elnökétől, aki azt is hozzátette, hogy az elmúlt 10 évben a népdalkörnek örömben és bánatban egyaránt része volt. Ez idő alatt háromszoros Aranypáva Nagydíjjal gazdagodott a népdalkör, viszont 2009-ben elvesztette vezetőjét, a tragikus hirtelenséggel elhunyt ifj. Vigh Sándort. A rendezvényre számos városi civil szervezet kapott meghívást. Gali Istvánné, a 140 éves múlttal rendelkező Kossuth Olvasókör elnöke elmondta, hogy eddig minden alkalommal részt vettek a rendezvényen, így

Gyermeknap a város főterén

A városi gyermeknapot követő héten gyerekzsivaj töltötte meg a város főterét. Az előző heti kellemetlen hideg idő után meleg nyár fogadta a családokat a pályázati összegből megvalósuló egész napos rendezvényen. Szép számmal voltak a szabadtéri programon gyerekek és szülők, hiszen sok-sok érdekesség várta őket. Többek között kézműves foglalkozások, táncház, táncbemutatók és zenés gyermekműsorok. -Intézményünk 6 nagyobb rendezvényt szervez a pályázat keretében, ennek az egyik állomása a főtéri gyermeknap. A programoknak november végéig kell lezajlani, és azokon a helyszíneken, amit majd a városrehabilitációs projekt is érinteni fog -mondta el a rendezvényen Ráczné Fekete Ilona szervező. A gyermeknapi rendezvényt Kovács Krisztina önkormányzati képviselő nyitotta meg, majd a Debreceni Zeneteátrum Kulturális Egyesület tagjai népszerű gyermekmesék betétdalait énekelték el. A fellépést követően Mező Krisztina, az egyesület tagja elmondta, hogy kezdetben 15 fős csapattal indult az egyesület, mára azonban közel 250 gyermeket számlál a stúdiójuk. A rendezvényen nemcsak környező települések, hanem a város tehetséges csoportjai is színpadra léptek. Többek között a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény tanulói, akik mókás „katicatánccal” szórakoztatták a megjelent családokat. Az iskolák mellett a helyi óvodák is lelkesen készültek a városi gyermeknapra. Az újtelepi Mezeivirág óvoda apróságai igazi roma tánccal pezsdítették fel a hangulatot. A tagóvoda vezetője, Fekete Andrásné elmondta, hogy nagy örömmel készültek az óvodások a fellépésre, hiszen az óvodai nevelés során nagy hangsúlyt fektetnek a tehetségek kibontakoztatására, a tehetséggondozásra. A főtéren arcfestés, kézműves sátor várta a gyerekeket, akik a forró nyári melegben hűsölni is tudtak a közeli parkban, vagy színes és változatos előadásokat nézhették a rögtönzött színpadon. Játékos rendezvényekkel, programokkal és közös családi tevékenységgel kedveskedett a város a gyerekek számára ezen a napon, örömmel szervezték meg ezt a közös programot a püspökladányi családoknak -tudtuk meg a rendezvényen Kovács Krisztinától, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnökétől. Erdei Anett

örömmel fogadták a meghívást, és ezúttal egy népdalcsokrot adtak elő. A VIII. Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei versenyre a környező kistérségekről és a határon túlról is érkeztek fellépők. Brezovszky Eszter, a hajdújárási Rekötye Népdalkör vezetője elmondta, hogy együttesük 1996-ban alakult, többnyire idősebb emberekből, nyugdíjasokból, és azóta is szorgalmasan dolgoznak. Számtalan fellépés áll mögöttük, többször megméretették már magukat hasonló rendezvényeken. Ezúttal bordalokból és korhely nótákból álló csokrot adtak elő. Varga Zsigmond szintén évről évre állandó résztvevője a rendezvénynek. Elmondta, hogy ezúttal is betyárdal csokrot hallhattak tőle a nézők. Azt is hozzátette, hogy sok hasonló rendezvényen vett már részt, mégis talán a ladányi verseny áll a legközelebb a szívéhez. A rendezvény kezdetére szépszámú nézőközönség gyűlt össze a Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézmény színháztermében. A megnyitón Hadházi Andrásné köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta a háromtagú zsűrit: Birinyi József népzenekutatót, a Magyar Kultúra Lovagját, dr. Joób Árpád népzenekutatót, a Nyíregyházi Főiskola Énekzene Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető tanárát és Kiss Istvánné muzeológust. Ezután Dombi Imréné, városunk polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Ezzel kezdetét vette a nyolcadik alkalommal megrendezett VIII. Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei verseny, melynek során színvonalas népzenei előadásokat láthatott a nézőközönség. A rendezvény végén eredményhirdetés és az oklevelek átadása következett. A versenyen bronzminősítés fokozatot ért el az Őszi Népdalkör, ezüst fokozatot ért el a Bocskai Népzenei Együttes, a Nagyhegyesi Népdalkör és Citeraegyüttes, a vésztői Bartók Béla Népdalkör, a Magyar Városi Népdalkör, a Kossuth Olvasókör, Kolozsi László és Vigh Anett. Arany fokozatot ért el az Akácosút Nótaklub, Angyal Ferenc, a Rekötye Népdalkör, Tóth József , Romhányi István, Rácz Dóra, a csókai II. Rákóczi Ferenc férfi kórus , Kiss Ferenc , Balla Tibor, a Tiszavirág Daloskör és a Nyitnikék Citeraegyüttes. Az ifj. Vigh Sándor emlékdíjat a bárándi Nyitnikék Citeraegyüttes kapta. Duró Gábor

V. Roma est Tehetséges roma fiatalok mutatkoztak be az ötödik alkalommal megrendezett roma esten, június 4-én a Dorogi Márton Művelődési Központ Tagintézmény színháztermében. A rendezvényt ezúttal is, mint minden évben a Sárréti Értelmiségi Roma Fiatalok Egyesülete szervezte. Mogyorósi János, az egyesület elnöke elmondta, hogy egyesületük 2010-ben alakult. Elsődleges céljuk az, hogy a fiatal roma gyerekeket összehozzák, istápolják. Ez az évente megrendezett roma est remek alkalom arra, hogy a roma fiatalok megmutathassák tehetségüket, és ápolják saját kultúrájukat, hagyományaikat. Mogyorósi János azt is hozzátette, hogy már tavaly decemberben több fiatal is önként jelentkezett nála, hogy szeretnének fellépni a rendezvényen. Ezt örömmel vették tudomásul, hiszen az egyesületnek fontos célkitűzése a jó képességekkel rendelkező tehetséges roma gyermekek támogatása. A rendezvény megnyitóján Mogyorósi János köszöntötte a megjelenteket, majd összefoglalta a Sárréti Értelmiségi Roma Fiatalok Egyesületének célkitűzéseit. Ezután kezdetét vette az ötödik alkalommal megrendezett roma est, melynek során színvonalas előadásokat láthatott a szépszámú nézőközönség. A látogatók zenés műsorszámokat, valamint vidám táncos produkciókat is megtekinthettek. Fiatal gyerekek egészen 7 évestől 15 éves korig különböző play back és karaoke, valamint színpadi előadással is felléptek, amit Mogyorósi János rendezett. Az ötödik alkalommal megrendezett roma esten tehát gazdag műsorkínálat állt a szórakozni vágyók rendelkezésére. A tehetséges roma fiatalok meg is tettek mindent annak érdekében, hogy ismét jó hangulatban teljen ez a délután, és a közönségnek tartalmas kikapcsolódásban legyen része. Duró Gábor

5

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Célok és eredmények a képviselők szemével

4. számú választókerület – Szabó Attiláné Csontos Erzsébet önkormányzati képviselő Püspökladány egyéni választókerületeinek fejlődését bemutató sorozatunkban ezúttal Szabó Attiláné Csontos Erzsébet képviselővel beszélgettünk, aki a 4-es számú választókerület egyéni képviselői feladatait látja el. 2006-tól vagyok a körzet választott képviselője. Ez idő alatt számos olyan beruházás valósult meg a körzetben, amely a városrész fejlődését, épülését, szépülését jelentette. A Török Bálint u., és a Szigligeti u. felső szakasza aszfaltburkolatot kapott. Megerősítették a Dózsa György utca útburkolatát. Aszfalt burkolatot kapott a Nép utca, a Nép zug, a Keleti zug. Átadtuk a Keleti-délkeleti városrész útjait és gyűjtőútjait. Megépült a Szent István utca - Bocskai u.- Dózsa Gy. utca sarokig a kerékpárút. Folytatódott a Dózsa Gy. utcától a bevásárlóközpontig a gyalogos és kerékpárút megszélesítése, kiépítése, valamint a Bocskai utca,Damjanich utca,- Kálvin J. utca szakaszán a kerékpárút megépítése. A Damjanich utca, Kálvin J. utca közútja új aszfaltszőnyeggel lett ellátva. A közrend, a közbiztonság megóvása érdekében kihelyezésre kerültek a biztonsági kamerarendszer berendezései. Felülvizsgálatra, bővítésre került a közvilágítás egyes utcákban. A Szent István utca - Damjanich utca - Bocskai utca rendkívül forgalmas útkereszteződése forgalomirányító fényjelző készülékkel lett ellátva. Közterületi árkok, lefolyók elemcseréje, felújítása, mélyítése, szintezése, kitisztítása történt meg. A Püspökladányi Határok Nélkül Egyesület alapító tagjaként kezdeményeztem és lakossági, önkormányzati segítséggel megépült a városi köztemető faragott díszkapuja, felavattuk az Országzászlót és a Trianoni Emlékművet. Évente díjaztuk a szép, rendezett portákat, telephelyeket. Megújult épületben kapott otthont a Szent István utcán a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ. Elértük, hogy a Bocskai utca - Damjanich utca sarkán lévő ingatlanban létrejöjjön az új ifjúsági ház. Civil és ifjúság

szervezeti tanácsnokként fontos számomra, hogy városunkban továbbra is sok színes program szórakoztassa a lakosságot és az ide látogatók minden korosztályát. Visszatérő nagy városi rendezvényeink a Ladányi Nyár és az adventi programsorozat. Rengeteg olyan programmal, fellépéssel, kiállítással, hagyományőrző eseménnyel, fesztiválokkal rendelkezik a város, amely a civil szervezeteknek, intézményeknek, alapítványoknak, egyesületeknek köszönhető, és más települések számára is példaértékű. A testvértelepülésekkel kiváló kapcsolatot tartunk fent, kölcsönös a meghívás egymás rendezvényeire. Minden évben több delegációt fogadunk Erdélyből, Ausztriából, Lengyelországból, Kárpátaljáról. Az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően számos beruházást hajtott végre az Önkormányzatunk és intézményeink. Ezen beruházások jelentős része jelenleg is folyamatban van és tartani fog még az elkövetkezendő években is. A város gazdálkodásának stabilitása mellett tudtak mindezek megvalósulni. A következő ciklusban is tovább fog épülni, szépülni városunk, hiszen ezután fog még sor kerülni a piactér átalakítására, megújul a főtér, a művelődési ház és környéke is. A határon átnyúló kapcsolatok pályázatában a Hu-Ro, Magyarország-Románia együttműködés keretében felújul még néhány belterületi járda- és útszakaszunk, hogy csak néhányat említsek, melyek körzetünket is érintik. Bízom benne, hogy a kisvárosi élethez szükséges komfortérzetünk a közeljövőben még jobban ki fog teljesedni. Sikerülnek az elképzelések - miszerint a gyermekektől az idősebb korúakig - lehetőség szerint a felmerülő igényeket kielégítve megvalósulhat még számos beruházás. Rendkívül sürgetőnek tartom helyi munkahelyek létrehozását, meglévők megtartását, bővítését, vállalkozások fejlesztését. Figyeljünk egymásra, tegyünk még többet a közös sikerekért, Püspökladányért! Rásó János

Nagy József

Mi kérdeztünk, Önök válaszoltak…

Hallottam a beruházásól, és nagyon örülök neki. Csapvizet naponta többször fogyasztok. A ladányi víz minőségét kielégítőnek, sőt jónak találom. Örülök neki, hogy megvalósították ezt a beruházást.

Elkészült az ivóvízminőség -javító beruházás, teljesen egészséges, minden előírásnak megfelel a ladányi ivóvíz. Önnek mi a véleménye az arzénmentesítést is célzó fejlesztésről, s arról, hogy ez a beruházás nem évekkel, évtizedekkel korábban, hanem csak most valósult meg?

Karacs Zoltánné

Mi nagyon kevés vizet fogyasztunk. Ásványvizet iszunk inkább, ízesítettet vagy simát. A vizet fürdésre, főzésre, mosásra használjuk. Biztos, hogy ezt a beruházást előbb kellett volna elvégezni, de gondolom, hogy pályázaton keresztül most volt rá keret. Mi örülünk neki.

Szarvas Béláné

Ásványvizet fogyasztok, és tisztított vizet is szoktam. Ha véletlenül csapvizet kell innunk, akkor azt is megisszuk. Úgy tudom, hogy magas volt az arzéntartalma a víznek, és ha javítottak rajta, az biztos, hogy minden lakosnak előnyére lesz és egészségesebb lesz.

Sass Sándor

Tóth Károlyné

Nagyon örülök, hogy határérték alá csökkent az arzéntartalom. Elég ritkán fogyasztok csapvizet, ezért nem tapasztaltam semmilyen problémát. Az elég szomorú, hogy ezt a beruházást nem hamarabb végezték el, mert az ivóvíz az fontos mindenkinek.

Akkor fogyasztok vizet, amikor megszomjazom, megyek a csaphoz és iszom. Mind a kettőt iszom: a csapvizet és az ásványvizet is, mikor melyikhez vagyok közelebb. Nagyon jó, hogy az önkormányzat gondolt ránk, és megvalósította ezt a beruházást.

Farkas Ignác

Én a vízműnél dolgoztam, így tudom, hogy nagyon kellett ez a beruházás! Most javult a víz minősége. Sűrűn iszok csapvizet, megiszom 4-5 litert naponta. Szeretem nagyon jó a víz. A beruházásról keveset tudok, mert nem idevaló vagyok, de a fiam itt lakik, és azt mondja, hogy nem volt jó a víz Ladányban, de ez most megváltozott.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Pató Józsefné

Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány

6

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Éjszakai boszorkánytúra volt a Farkasszigetben Hosszú évek után ismét boszorkánytúrát szervezett a művelődési központ. Ezúttal az ifjúsági ház dolgozói gondolták úgy, hogy felelevenítik a lakosság körében igen népszerű rendezvényt. A boszorkánytúra elnevezés egy 4,5 kilométeres túrát takart a püspökladányi Farkasszigetben, amelyen öt állomáshely biztosított izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokat a résztvevőknek. Mindez persze az éj leple alatt történt, ami tovább fokozta az izgalmakat a versenyzők számára. -A túrán előzetes jelentkezés után vehettek részt a csapatok. Közel 30 csapat, több mint 300 fő jelentkezett a megmérettetésre. Minden csapatnak térképet biztosítottunk, valamint egy részvételi adatalapot kaptak, melyen a különböző feladatok elvégzése után az elért pontszámot és a túra teljesítési idejét is feltüntették a kollégák –mondta lapunknak Farkas Ildikó szervező. A túra során az első állomáshelyen három feladat várt a túrázókra. Elsőként egy mozaikképet kellett kirakni a csapatoknak, majd egy verset írtak megadott szavakból, végül célba dobás várt a részvevőkre. A feladatok sikeres teljesítése után indulhattak tovább a kijelölt útvonalon a második állomáshelyre, mely a Boszorkánykonyha címet viselte. Itt a csapatoknak különböző ételeket s hozzávalóikat kellett felismerniük. Hosszú és izgalmas út vezetett a 3. állomáshelyre, ahol a sötét erdőben különböző ruhadarabokat kerestek a résztvevők. Néhány száz méterre a

3. állomáshelytől máris a 4. állomáshely következett. Itt 3 tárgyat kellett megtalálniuk a túrázóknak, melyeket gondosan elrejtettek a szervezők. Az utolsó állomáshelyen állathangok felismerésében jeleskedhettek a boszorkánytúra indulói. Az elért pontszámokat figyelembe véve a legeredményesebb három csapat díjat kap, melyet a Ladányi Nyár nyitórendezvényén adnak át a szervezők. TRS

Ausztriában turnézott a Tádé együttes és a CSIMI népzenekar A Muszka János Alapítvány már kilencedik alkalommal szervezte meg a Tádé együttes külföldi turnéját, mellyel az alapítvány egyik célkitűzését valósította meg: Magyarország néptánc kincsének terjesztését, bemutatását, népszerűsítését határainkon túl.

Május 31-én délelőtt Zell am See-be kirándultunk, ahol szintén nagysikerű fellépésünk volt. A festői szépségű Alpok lábánál, a gyönyörű környezetben, a sok színpompás viseletben szereplő tánccsoportok között felemelő volt a magyar táncokat előadni a lelkes, nagyszámú közönségnek. Június 1-jén délelőtt, reggeli után indultunk haza a felejthetetlen turnénkról. A CSIMI Handa Banda zenekar, Golenya Gréta tanárnő irányításával biztosította a kitűnő zenei kíséretet a 2 fellépésen, és ők zenéltek az esti mulatságokon, táncházakban is. Méltóképpen képviseltük városunkat, Püspökladányt, megyénket, Hajdú-Bihar megyét, és hazánkat, Magyarországot ezen a színvonalas, nemzetközi fesztiválon. Koloszár Erzsébet a Tádé együttes művészeti vezetője

Városvédő szemmel

Püspökladány legrégibb építménye

Táncosaink, zenészeink számára ismeretszerzési, barátkozási lehetőséget teremtett, miközben erősödött identitástudatuk, átélték a közösségért végzett munka örömét, a közös siker felemelő érzését. 2014. május 29-én, csütörtökön hajnali 3 órakor 51 fővel indultunk Ausztriába, az „Alpok köszöntése” Múzsa Fesztiválra. Délután 13 órára érkeztünk meg az egyik legszebb osztrák városba, Salzburgba. Megtekintettük a város nevezetességeit. Estére tovább utaztunk Raurisba, ahol egy hangulatos hegyoldalon fekvő hotelben volt a szállásunk. A bőséges, sok finomságot felsorakoztató vacsora után remek hangulatú táncházat rendeztünk a fesztivál olasz fellépő csoportjával. Május 30-án Raurisban, a főtéren volt a nemzetközi fesztivál megrendezve. Ez az egész napos program sok kitűnő élményt nyújtott számunkra. Délelőtt megismerkedtünk a hangulatos, gyönyörű várossal. Kis túrát szerveztünk az Alpokban. Délután 5 órakor kezdődtek a csoportok bemutatói. 11 együttes lépett fel 10 országból. Közös műsorban léptünk fel a lettekkel, bulgárokkal, osztrákokkal, 2 holland csoporttal, szerbekkel, litvánokkal, beloruszokkal, szlovákokkal. A színpompás viseletek, a különleges táncok elbűvölték a fellépőt és a nézőt egyaránt. A magyar néptánc aratta a legnagyobb sikert. A mi koreográfiáink voltak a legvirtuózabbak, motívumokban a leggazdagabbak. A nagy siker után elfogyasztottuk a szállodánkban a szem-szájnak kiváló vacsoránkat. Utána fergeteges táncház és közös buli következett a többi külföldi együttessel szálláshelyünkön, a Sonnhoff Hotelben.

Ma már alig találunk százévesnél öregebb épületet, építményt településünkön, ami nem meglepő, hiszen kő, tégla, fa alig akadt, ám annál inkább rendelkezésre állt az agyag, a sár, a szalma, a vessző és a nád. Azonban ezek nem voltak olyan időtállók, és a gazdák, ahogy a lehetőségeik megengedték, ahogy egyre elérhetőbbé vált a tégla, illetve ahogy a paraszti –polgári ízlés átalakult, mind inkább áttértek a tégla alkalmazására. A múlt század második felében ez még inkább kiteljesedett, mivel a kollektív gazdálkodásban magánföldtulajdon már nem lévén a ház vette át a föld szerepét, és vált a jómód lemérésének eszközévé. Így rohamtempóban tűntek el a régi házak, építmények, és ma már alig találunk olyat, amelynek évszázados története van. Egyik ilyen – és minden bizonnyal a legrégebbi építmény – a településen a mai református lelkészi lakás kertjében található pince. E helyen állt egykor a régi református templom, amely mellett épült az a pince, amelyről a feljegyzések alapján állíthatjuk, hogy Püspökladány legrégibb építménye. Feljegyezték az egyház legrégibb anyakönyvének hátsó lapjára, hogy „kőből építtetett Kenesei Péter Prédikátorságában ...” E pince körül volt valamerre a régi „Paróchiális Ház”, amely falai között született 1751-ben az első magyar nyelvű egyetemes történeti lexikon írója Mindszenthy Sámuel író, révkomáromi református lelkész, akinek édesapja, Mindszenthy György 1749-62 közt volt püspökladányi református lelkésze. A régi református lelkészi lakást 1807-ben bontották el, és a jelenlegit 1908-ban építette Maász Ádám mezőberényi építész. Feljegyezték róla: „Régi kút az új épület alatt megmaradt, meg a régi pince.” Rásó János

7

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Nyáron is biztonságban Itt a nyár, s a nyári hónapokban sajnos fokozottan nőnek az évszakhoz köthető veszélyforrások is. A gondtalannak tűnő vakáció közben sem árt az óvatosság. Élvezzük a nyarat, de figyeljünk oda néhány apró, mégis fontos körülményre –intenek a rendőrség szakemberei. Lapunk a napokban Szilágyi Erika rendőr őrnagyot kereste meg, hogy tájékoztassa a Püspökladányi Hírek olvasóit arról, mire érdemes figyelni a következő időszakban. -Elsőként a gépjárművezetők figyelmét hívnám fel arra, hogy a nyaralások alkalmával sem lankadhat a közlekedés során tanúsított figyelmük és fegyelmük. Ha hosszabb útra indulnak, álljanak meg többször pihenni. Az autóból kiszállva a járművezető mozgassa át végtagjait. Csak olyan gépjárművel induljanak útnak, aminek a műszaki állapota jó, amit átnézettek, mert a hosszú úton bármiféle hiba elfordulhat, ami aztán megkeseríti a nyaralást. Különösen fontos a nyári hónapokban az is, hogy ha bevásárolni megyünk, a parkoló kocsiban ne hagyjuk sem a gyermeket, sem az állatokat, mert a bent ülők akár hősokkot is kaphatnak. Nyáron ugyan későn sötétedik, de fontos, hogy aki éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között közlekedik, jól látható legyen. Ez fokozottan igaz a kerékpárosokra. Ők is csak jó műszaki állapotú kerékpárral induljanak útnak, tartsák be a közlekedési szabályokat, valamint mindig a kihelyezett jelzőtábláknak megfelelően közlekedjenek. Akik a vízpartot választják pihenőhelyül, azok figyelmét arra hívja fel a

rendőrség, hogy csak a kijelölt fürdőhelyeket, strandokat szabad igénybe venni fürdőzésre vagy úszásra. A fürdőhelyeken fontos figyelni a vagyontárgyakra. Lehetőleg minél kevesebb értéktárggyal induljanak el a nyaralók fürdőzni, s amit magukkal visznek, azt sem ajánlatos őrizetlenül hagyni. A hegyekben kirándulóknak ajánlatos a kijelölt turistautakon felderíteni a környék látnivalóit. A túrázóknak ajánlatos vizet, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket magukkal vinniük. Akik a városi pihenést választják, vagyonvédelmi szempontból különösen veszélyeztetettek. A nagyvárosok zsúfolt tömegközlekedési eszközei tökéletes helyszínt jelentenek a zsebtolvajok számára. Ilyenkor az értékeket jól el kell pakolni, elrejteni, táskába, cipzározható zsebbe, és nem mutogatni ezeket az értékeket. Azokat a táskákat, amelyekbe az értékeket, az értéktárgyakat elhelyeztük, azokat szorosan a hónunk alá fogva tartsuk, mindig testközelben – mondta el Szilágyi Erika rendőr őrnagy. A nyár a hosszabb kirándulások, távollétek időszaka. Az őrizetlenül hagyott lakóházakat, lakásokat könnyen kifigyelik a tolvajok. Az alábbi óvintézkedések megtételével azonban csökkenthető annak az esélye, hogy a bűnözők kiszemeljék ingatlanjainkat a távollétünk során. -Rövidebb- hosszabb távollét esetén, ha a család elmegy kirándulni vagy csak egy családi programra akár néhány órára is, minden esetben be kell zárni a kaput. Az ablakokat, az ajtókat nem szabad még szellőzés céljából sem nyitva hagyni, mert ez megkönnyítheti a bűnözők dolgát. Ha lehetőség van rá, akkor próbáljunk meg biztonsági berendezéseket felszerelni a saját vagyontárgyaink érdekében - tájékoztatta lapunkat Szilágyi Erika rendőr őrnagy. Tüdősné Rábai Sarolta

„Építsen az égre házat, ott nem éri semmi bánat…” A nagy Csimpolya -mese

(Folytatás az 1. oldalról) A város egymást követő vezetői rendre észrevették, hogy nagy dolgok történnek a művelődési házban. Már az elején megnézték a fiatalok táncát, s attól kezdve egyre csak azon iparkodtak, hogy minél több embernek megmutathassák, milyen kincset rejt ez a szikes vidék. Messzi földekre küldték a néptáncosokat, hogy ország-világ ismerje meg ennek a kis településnek a nevét. Ma már nemcsak több magyar településen, hanem külföldön sem ismeretlen a Csimpolya neve. Erdély, Ausztria, Franciaország, Bulgária, Románia és Németország több városában is ismerősen cseng már ez a furcsa szó! Bizony a kitartó munka itthon is babérokat termett a néptáncosoknak: 1993-ban a város a Pro Urbe Díjat adományozta a csoportnak, s 1995ben az akkor még nagyon fiatal Nádas Imréné megkapta a Csenki Imre Néptanítói-díjat is. Az együttes és a vezetője meghálálta a kitüntetéseket: 2014-ben immáron huszadik alkalommal rendezte meg a Sárrétmenti Népzene, Néptánc és Mesemondó Fesztivált. Számtalan ünnepi műsor kiemelkedő szereplőjeként, és sok esetben saját készítésű tematikus műsorok bemutatásával emelte az ünnepek, évfordulók fényét. Az 1993-tól kezdve bemutatott táncjátékok, versekre írt színpadi adaptációk sora teljesedett ki a 2008ban először bemutatott István, a király rockopera zenéjére készített kiemelkedő színpadi műben, mely négy év alatt tíz helyszínen hagyott maradandó nyomokat a nézők lelkében. Az együttesek munkáját regionális és országos fesztiválok zsűrijei is kimagaslónak értékelik: 2014-ben immáron negyedik alkalommal arany minősítéssel és ez évben országos fesztiválra szóló meghívással térhettek haza a regionális minősítő fórumról. A nemzetközi kapcsolatok ápolásában is élen járnak: kalmük, szerb, ukrán, romániai, spanyol csoportokat is fogadtak már, s számtalanszor tettek eleget erdélyi csoportok, a kalotaszegi Magyarvalkó és a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánc Egyesület meghívásainak. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a 2006-ban a Kultúra Lovagja címet adományozta Nádas Imrénének, aki 2010-ben a MOL Tehetséggondozásért adható díját is megkapta. 2007-ben a néptáncosokat összetartó Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület a nemzetközi kapcsolatok és a kultúra ápolásáért a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Örökség Díját vehette át.

Nagyjából így telt el ez a sok év! A gyerekek jöttek, mentek, vagy maradtak a csoportokban. A hűség mintaképei azok, akik mint Nádas Márton 25 éven át, vagy Tóth Máté és Baranyai Péter, akik több, mint 20 éven át kihagyás nélkül a néptánc üzenetét hordozták az életükkel. Sokáig tartana a hűségesek listáját itt felsorolni….. A néptáncosok éveken át egymásnak, mostanában pedig már a saját gyerekeiknek adják a hírt, hogy milyen jó dolog is ez a néptánc. Az elmúlt 35 év alatt több száz gyermek fordult meg ezeken a deszkákon, s nem csak táncolni tanultak meg a próbák, táborok, fellépések és programok során! A csoportlétből elvitt lélekdarabkákból építkezve legtöbbjük kitartó, lelkiismeretes, sokoldalú emberré vált. Sokan közülük sikeres és kreatív emberek. Ki tudja, ma már hány pedagógus, orvos, mérnők, jogász, színész, médiaszakember, képzőművész, zenész vagy becsületes munkásember emlékszik vissza jó szívvel a csimpolyás éveire? S ami a legszebb, már vannak közöttük olyanok, akik ügyesen bekapcsolódtak a néptánc tanításába is. Talán az elkövetkezendő évek az ő munkájuktól lesznek fényesek!” …ezek a mondatok nyitják meg a 35. jubileumát ünneplő Csimpolya Néptánc Együttes szép kivitelű visszatekintő kiadványát, melyet most is - mint az együttes összes plakátját és nyomtatott anyagait mindig - Nádas Péter webdesigner öntött nyomtatható formába. A 2014. június 7. napján bemutatott műsor párbeszédes mese formájában, a tánc nyelvén elevenítette fel az együttes múltját. Aki látta, remélem, sokáig emlékezni fog a közös ünnep sok vidám, időnként megható, de mindenképpen értéket hordozó, változatos percére. Mindenkihez- azokhoz is, akik nem voltak ott velünk ezen a szép esténszólnak a műsort záró gondolatok: „…..s tessék csak nézni, mi lett a régi táncosokból, azokból, akik 35 évvel ezelőtt vagy azóta kezdtek el néptáncolni? Utána tessenek eldönteni, érdemes volt-e az „égre házat építeni”! Olyan házat, ahol megtalálhatjuk és megőrizhetjük a helyet, ahol mindig boldogok lehetünk------itt a színpadon vagy a táncházban, vagy csak otthon, magunknak énekelve-táncolva------annak élve, amit nagyon szeretünk!” Nádas Imréné együttesvezető

8

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

EGY GITÁRRAL MENTEM, CSABA KIRÁLYFIVAL JÖTTEM!

- Városunk szülöttének, G. Nagy István Iliánnak a Csaba királyfi című székely rockoperáját a székelyföldi előadás után most Püspökladányban mutatják be. Miért éppen itt? - Én innen 17 évesen egy szál gitárral indultam útnak szerencsét próbálni. Segédmunkás voltam először Angyalföldön. Dolgoztam az NDK-ban, jártam főiskolára, egyetemre. Voltam nevelőtanár gyermekvárosban, s a rendszerváltás után politikai tanácsadóként, reklámszakemberként is dolgoztam a Parlamentben. Szóval megjártam a „Hadak útját”, ismerem a hazámat, a népemet. A toll és a gitár mindig a kezem ügyében volt, sok könyvem jelent meg és több zenés darabom. Ezek közül kiemelkedik a Csaba királyfi, melynek most itt, Püspökladányban a magyarországi ősbemutatójára készülünk. Egy gitárral mentem el, és egy operával jöttem vissza szülőföldemre. - Mondjon valamit az előkészületekről! - Az előkészületek pontos terv szerint haladnak. Egy komoly stáb dolgozik a bemutatón, ügyvédtől a színpadépítőig. A helyi segítőnk Oborzilné Nagy Erna. Először a körülményeket, a technikai feltételeket kellett megte-

remteni. Az egész folyamatnak én vagyok a művészeti vezetője, így a plakáttervezéstől a tereprendezésig, az opera színpadra állításával bezárólag mindenben részt veszek. Egész nyáron dolgozom, hol itthon, hol Debrecenben, ugyanis a Hajdú Táncegyüttes is szerepel a darabban. Aztán megyek Székelyföldre az énekesekkel próbálni. Ladányi táncosok is lesznek, Nádasné Ildi csoportja, és harcos hagyományőrzők. Nagyon nagy szeretet vesz körül itthon. Megállítanak az utcán, segítséget ajánlanak sokan. Beszélgetnek, érdeklődnek. Bátran mondhatom, hogy komoly és széles összefogással készül az előadás. - A rockoperáról hallhatnánk valamit? - Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy Csaba királyfiról a magyar szellemtörténetben nem írt senki ilyen jellegű művet. Ezért is nagy az érdeklődés határon innen és határon túl is. Csaba királyfi története nagyon érdekes, hiszen Álmos bejövetelétől egészen Attila királyságáig nyúlik vissza a történet. Aki eljön az ősbemutatóra, nem csupán egy előadás részese lesz, hanem megtudja azt is, ki is volt nekünk Attila fia: Csaba királyfi. A szereplők székelyföldi élvonalbeli rock - és operaénekesek: székelyek, csángók, Magyarországról az egyik főszereplő Rudán Joe rockénekes, aki a napokban járt Püspökladányban és a kabai Lukács Zsolt. Mindenkit szeretettel várunk augusztus 19-én, este fél kilenckor a katolikus templom mögötti térre! Valamint köszönjük mindenkinek az eddigi segítséget! Dienes Zoltán

Magas rangú állami elismerést, Brunszvik Teréz-díjat kapott Papp Lászlóné vezető óvónő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gömb aulájában adta át a pedagógusnap alkalmából adományozható miniszteri díjakat. Ezen a díjátadón kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért, valamint az óvodapedagógus képzés terén végzett kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként Brunszvik Teréz-díjban részesült Papp Lászlóné, a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény vezetője.

-A rendezvényen nemcsak óvodapedagógusokat jutalmaztak, hanem az oktatás egyéb területén kimagasló tevékenységet folytató pedagógusokat is, valamint műsorral is kedveskedtek a szervezők a megjelenteknek. A Brunszvik Teréz-díj a kiemelkedő óvo-

dapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható. A díjazás javaslat alapján történik, a felterjesztés helye az OKM Társadalmi és Civil Kapcsolatok Titkársága. Engem polgármester asszony, a képviselő-testület tagjai és a kolléganőim javasoltak. A díj Lebó Ferenc szobrászművész plakettje –mondta el lapunknak Papp Lászlóné. Papp Lászlóné 32 éve dolgozik óvodapedagógusként. Mindig is a Katica Óvodában dolgozott. Óvónőként kezdte pályafutását, volt tagóvoda-vezető, jelenleg pedig az Egyesített Óvodai Intézmény kinevezett vezetője. Ám nem csak intézményvezető a most kitüntettet óvodapedagógus. Szaktanácsadóként és tanügyigazgatási szakértőként is tevékenykedik. Jelenleg városunk valamennyi tagóvodája az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program alapján dolgozik. Az intézmény 2004 – ben bázisóvodai rangot kapott, ami azt jelenti, hogy az itt folyó munka színvonala alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy ide járjanak tanulni a művészeti programmal dolgozó óvodapedagógusok. Intézményvezető asszony nemcsak Magyarországon folytat az óvodapedagógus képzés terén kiemelkedő oktatói munkát, hanem külföldön is. Járt már Szlovákiában, Szerbiában és Japánban is, ahol a művészeti programmal ismertette meg az ott dolgozó óvónőket. A legfrissebb Brunszvik Teréz-díjazott jövőbeli tervei között szerepel, hogy olyan óvónők dolgozzanak a püspökladányi tagóvodákban, akik a már eddig komoly sikereket elért szakmai munkát tovább tudják folytatni. Tüdősné Rábai Sarolta

9

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

A múltnak kövéből

„Elveszi az Úr a nyájat azoktól, akik magukat legeltetik, nem a nyájat” „Soli Deo Gloria” „Eb ura fakó„ Orbán Viktor 2014-es évértékelő beszédéből idéztem a következő sorokat. Az idézetek eredetüket tekintve széles skálán mozognak: a Biblia, a római (latin nyelvű) klasszikusok és végül a magyar népi bölcsesség. Jellemző, hogy az emberek többsége, ha idéz, akkor a klasszikusokat veszi elő, mivel tudja, hogy az a tanultság jele. Csak kevesen rendelkeznek olyan klasszikus műveltséggel, hogy mindezt még latin nyelven is tudják idézni. Még kevesebben vannak azok, akik a Biblia sorait teszik érvelésük tárgyává. Az meg aztán valóban ritka, hogy a magyar szólások és közmondások kincsestárából válogatnának bővebben. Mondván: az utóbbi nem trendi. Csak a legnagyobbak privilégiuma az, hogy félretéve a divatot, a múltnak kövéből építkeznek. Bátran mernek különböző szellemi termékekből táplálkozni, különböző műveltségi területről példát hozni. Egyszóval ma nem jellemző, hogy többségében népi bölcsességgel magyarázza, értelmezze mondanivalóját a felszólaló. Pedig ez teszi életszerűvé, világossá, mindenki számára érthetővé az üzenetet. D. Sári Andrea is azon vezetők közé sorolható, akik felismerték azt az alapigazságot, hogy a népi bölcsesség a legtöbbre tudja tanítani az embert, ha odafigyel rá, és meg akarja azt érteni, majd továbbadni, hiszen az valódi tapasztalatból fakad: „… az egyszerűség szép, és megfér egymás mellett az orvos, a tanár vagy éppen a városvezető a suszterrel, borbéllyal, muzsikussal egy kötetben., mert csak az számít, hogy amit csinálunk az szívből jön-e” -nyilatkozta D. Sári Andrea az általa szerkesztett, hamarosan megjelenő kötetről, A múltnak kövéből. A szerkesztőasszony 2007 óta vezeti a tájékoztató központot. 2017-ig van vezetői megbízatása. Most tölti a 2. vezetői ciklusát. Ezt megelőzően a Debrecen Tv riportereként dolgozott 8 éven át. Ugyanakkor a Hajdúbihari Hét újságírója volt. Mióta a szakmában dolgozik, mindig fontos terület volt az értékmentés számára. A megjelenő könyv is egyfajta értékmentő eszköz. D. Sári Andrea miután több kulturális egység igazgatója lett, azzal a nem titkolt szándékkal kezdte el munkáját, hogy a hírek továbbítása mellett dokumentálni szeretné azt az értéket, ami a városban fellelhető. Hosszú éveken át nem jelentek meg a város értékeit bemutató kiadványok. Ezt a hiányt azonban sikerült az elmúlt években pótolni. 12 kiadvány jelent meg: naptárak, kalendáriumok, képeskönyv, helytörténeti könyv, Sárréti Fakanál. Jelenleg egy verseskönyv van szerkesztés alatt. A legnagyobb munka az Ezerarcú Püspökladány kiadása volt, de megérte, mert már közel 3000-et vásároltak belőle. Hiányt érzett tehát a szerkesztőasszony az értékőrzés területén, ami mindenképp pótolandó. Először egy helytörténeti sorozat indult 2007-ben a tévében, ahol bemutatták a város épített értékeit. D. Sári Andrea akkor úgy érezte, hogy az ember a legnagyobb érték, és vállalta a példaértékű életet élő püspökladányi emberek bemutatását, ill. akik szakmájuk kiválóságai és ilyen módon élő építő kövei városunknak. Így született meg a tévé-sorozat, melynek címe: A múltnak kövéből. Ebben a műsorban majdnem 100 főt interjúvoltak meg 7 év alatt, és ezekből sikerült a most megjelenő kötetbe 40 portrét beilleszteni. A szerkesztő asszonyt könyvszeretete sarkallta arra, hogy a televíziós sorozatból papír alapú kiadvány is létrejöjjön. Az a bizakodás hozta életre a kötetet, hogy 100 év múlva is érdemes lesz forgatni, mert a jelen (a XX. század vége és a XXI. század eleje) emberét mutatja be. Célja a könyvnek, hogy ráébresszen bennünket: az egyszerű ember is érték; habár a mai társadalom azt sugallja: csak az iskolai végzettség számít. Ettől pedig fontosabb a helytállás egy adott területen, melynek mindig emberszeretettel kell párosulnia. A társadalmi rétegek közötti távolságot szándékozza a szerkesztő as�szony csökkenteni a megjelenő kötettel. Abban az esetben, ha tetszik az olvasóközönségnek, érdemes fontolgatni a folytatást. Megjegyzem: a kötet szerkesztése a szerkesztő asszony szabadidejét köti le.

Több ok is van arra, hogy jószívvel ajánljam az önök figyelmébe. Olyan szakmákról olvashat az, aki a kötetet majd forgatja, amelyeknek talán még a jelentését sem érti sok fiatal: kerékgyártó, bojtár, gulyás, szappankészítő, rőfös, suszter vagy toronyőr. Örömteli dolog arról hallani, hogy a szülői példa mennyire számít egy családban. Apáról fiúra száll egy-egy szakma. Sok generáció elteltével sikerül egy szakmát tökéletesíteni, magas szintre fejleszteni. Voltak persze olyanok, akik nem a szülő foglalkozását akarták folytatni, hanem más elképzeléseik voltak. Az esetek többségében mégis a szülő döntötte el - a család helyzetétől függően- a gyermek sorsát. Meglepő volt számomra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még mennyire számított a szülő vagy a pedagógus szava. Az ősök szellemi és tárgyi hagyatéka fontos volt a fiatalnak. Sokan bevallották, hogy ők nem azt a pályát választották volna, ha csak rajtuk múlik. Végül mégis sikerült nagyot alkotni, komoly értéket létrehozni tevékenységükkel, amit a szülő unszolására, de legalább is biztatására elfogadtak; egyszóval alázattal szót fogadtak. S ami még meglepőbb volt számomra: egyikőjük se bánta meg, hogy hallgatott a felnőttre, hajlott a bölcsebb szavára. A következő, amiben szinte kivétel nélkül egységes volt minden személy: a magyar hagyományok, szokások tisztelete és életben tartása, egyszóval az értékmentés. Ha visszanézünk az elmúlt 40 évre, akkor megállapítható, hogy annyi nyomtatott, a város értékeit bemutató anyag nem született összesen, mint 2007 és 2014 között. „Ezek számok és tények, e mögött munka van: egy egész szerkesztőség összehangolt munkája, és erre büszke vagyok”mondta a szerkesztő asszony. A készülő kötetet 1500 példányban adják ki. Elővételben már 700 darab elkelt, tehát nagy az érdeklődés! Lesz augusztusban vagy szeptember elején egy ünnepélyes bemutató, ahol minden szereplő vagy családtagja részt vesz. „Szeretnénk mindenkit meghívni!”- invitál bennünket D. Sári Andrea. Majd a következőt teszi hozzá: „Nagyon örülök annak, hogy az Önkormányzat, Polgármester asszony számára ugyanolyan fontos az értékmegőrzés -és teremtés, mint nekem, egyébként nem születhettek volna meg ezek a kiadványok.” Kedves Olvasó! Kívánom, hogy kutató kíváncsisággal vegyék majd kezükbe a kötetet és szolgáljon tanulságul, azon túl pedig váljék örömükre a kötet olvasása. Tódor Györgyné

Elődeink nyomában

kötélgyártó, köteles, kötélverő A kötélgyártó mester tulajdonképpen a kender fás részeitől megtisztított rostjaiból készít zsinórokat, köteleket. A munka során először a kendert gerebenezéssel minőségileg különböző csoportokra választja szét: első szálakender, szálakender, kóc, a különféle termékeket ezekből állítja elő. Az általa készített kötelek nagyobb része mezőgazdasági eszköz, az állattartás és a közlekedés nélkülözhetetlen kellékei. Az első szálakenderből készülnek a legnagyobb igénybevételnek kitett kötéláruk mint az istráng, a kötőfék vagy a rudazókötél. A szálakenderből marhakötelet, ruhaszárító, vízhúzó kötelet gyártottak, míg a kócból borjúkötelet, kócmadzagot állítottak elő. A Sárréten a kötélgyártók a helyi igényeknek megfelelően halászhálókat, varsákat, emelőhálókat is készítettek a sárréti vizek halászai részére. A kötélkészítés alapeszköze volt a fonó-, zsinórozó- és szálazógép. Általában a mester a kötényébe rakta a kendert, onnan sodorta, fonta, majd pálcára rakta, és a kellő mennyiséget összeeresztette. Attól függően, hogy milyen minőségű, vastagságú terméket állított elő, különböző segédeszközöket vett igénybe. A gazdasági kötéláru iránti igény a 15–16. századtól, a kibontakozó földesúri és majorsági gazdálkodással növekedett meg, és a készíttetett kötélféleségek száma is megnőtt. Ennek következtében kialakultak a köteles mesterek, akik jobbágyi szolgáltatásként vagy iparosként végezték munkájukat a földesúri birtokokon. A Mária Terézia által szorgalmazott ipari nyersanyagok termesztési kísérleteiből egyedül a kender váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ami azért is bírt nagy jelentőséggel, mert a tengeri és folyami hajózás kötélszükségletét is fedezte. A mesterség szakzsargonjai, a krangli, splimtflekni, lehrt, ksir, szálnógli, flasnizug arról árulkodnak, hogy erőteljes német hatás játszhatott közre a mesterség kialakulásában. A 20. század második felétől a kisiparos köteles mesterséget háttérbe szorította a gyáripari termelés, valamint a műanyag kötélféleségek térhódítása. A mai vásárokon olykor még látni elvétve egy-egy hagyományos módon készített darabot, de az alapanyag, a kender termesztése és feldolgozásának hosszú folyamata mára már teljesen kikopott a köztudatból Rásó János

10

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

A huszadik……..avagy mitől gazdag ember a ladányi Gazdag ember a ladányi! No, nem feltétlenül a pénztárca vastagságát tekintve! Sokkal inkább a lelkek tárházában felhalmozott értékek terén! Püspökladányban kimagaslóan sok ünnep van. Hol a civil szervezetek, hol az intézményesített kultúra teremti meg azokat, s közvetíti az érdeklődő emberek felé. S a figyelmes szemlélő és az eseményeket örömmel megélő ember azt is megfigyelheti, hogy ezek között milyen magas a népi művészettel foglalkozó rendezvények száma. Vajon mi az, ami Püspökladányban a népi előadó művészet terén ilyen nagy számú rendezvényt indukál? Lehet, hogy láthatatlanul még mindig közöttünk vannak azok, aki az elmúlt száz évben fontosnak érezték a népi kultúrát? Azok, akik nem voltak restek tenni azért, hogy ne vesszen ki a lelkünket és énünket „beazonosító” nemzeti éntudatunk? Ezek az értéket előbányászó és teremtő eleink miért gondolták, hogy az ember lelkének fontos alkotórésze a valahova tartozás iránytűje? S vajon a ma Csenki Imre, Csizmadia Lajos, Dorogi Márton (és még sorolhatnánk az értékteremtő ladányiakat) útját járó embereket mi hajtja arra, hogy újra és újra összehívják azokat az embercsoportokat, akikkel közös lélekkel és azonos úton másszák meg a minduntalan kiújuló rögöket? Felmerül a kérdés, hogy mitől működik ez a furcsa varázslat? Mi mozgatja azokat a személyeket, szervezeteket, akik évről évre visszatérően megrendezik azokat az eseményeket, ahol a népdal, népmese, betyárdal, szüreti hagyományok, néptánc, ma még élő, esetleg életre kelthető néphagyományok, vagy akár a népi díszítőművészet terén teremthetnek ünnepeket? S nem csak teremthetnek, hanem teremtenek is! Hiszen azokon a napokon még a nap is másként süt, mikor meglátja az ünneplőbe öltözött embereket, s megérzi az ünneplőbe öltöztetett lelkekből áradó örömöt, hitet és bizalmat. Mi történt ebben az évben is, mikor huszadik alkalommal gyűltek össze a megye különböző településeiről és Székelyudvarhelyről Püspökladányba érkezett csoportok és előadók az 1848-as emlékmű előtt? Az eső szemtelenül az arcuk előtt lóbálta a lábait, s mégsem sikerült neki elmosni a megnyitó ünnepséget! Hiszen a nap is kíváncsi volt arra, hogy 2014-ben vajon kik jöttek el a népzene, néptánc és népmese tavaszi ünnepére. S ha kíváncsi volt, bizony, most sem érte csalódás! A tizenhárom településről érkezett csaknem négyszáz résztvevő láttán bizonyára örömmel tárta szélesre meleget és örömet adó karjait és mérgesen hessegette el a minduntalan előtörni szándékozó zivatarfellegeket! Jól is nézne ki a világ, ha egyszer eső mosná el a Sárrétmenti Népzenei, Néptánc és Mesemondó Fesztivált! Ilyen szégyen húsz év alatt egyszer sem esett meg! Még belegondolni is érdekes, hogy ebben a húsz évben minimum nyolcezer ember látogatott el városunk egyik legnagyobb ünnepére, s ha egyegy fesztivál műsorideje mintegy hét óra volt, akkor 140 óra egybefüggő műsorrá állna össze a fesztiválok összes műsorideje. Ha valaki szeret számolni, még arra is rá kell döbbenjen, hogy majdnem 6 napig szólt a népzene, dübögött a néptánc, varázsolt el a népmese Püspökladány Művelődési Központjának színpadán! S vajon azok, akik külföldről látogattak el a városunkba: Spanyolországból, Szerbiából, Kárpátaljáról, Erdélyből, Kalotaszegből, vagy Kalmükföldről, hány ezer kilométert utaztak azért, hogy megpillanthassák városunk két templom tornyát, kezet foghassanak a híresen vendégszerető ladányiakkal és megmutathassák saját értékeiket nekünk! S vajon az a nagyjából kétszázötven ember, aki ezekről a távoli tájakról érkezett a Sárrétmenti Népzenei, Néptánc és Mesemondó Fesztiválokra, hány ezer embernek mesélt az itt töltött szép napokról, élményekről s az itt szerzett jó barátokról, s vajon hány helyen ismerkedhettek meg ezzel a furcsa szóval: PÜSPÖKLADÁNY? Érdekes ezekbe belegondolni. S ha belegondolunk, még inkább értékén kezeljük a magunknak teremtett ünnepeink jelentőségét.

Ilyen szemmel nézve bizonyára még érdekesebb volt a fesztiválok történetére és egyben a ladányi néphagyományokra visszatekintő szép kivitelű kiállításon körbejárni, a népi alkotóművészet, lakáskultúra tárgyai közt elhelyezett fotókon rég látott arcokat felfedezni, régen történt jeleneteket, eseményeket felidézni. A Dorogi Márton Művelődési Központ dolgozóinak, a Múzeum munkatársainak és a Kenderkóc Hagyományőrző Egyesületnek köszönhetően valóban méltó visszatekintő kiállításnak örülhetett az, aki a fesztivál órái alatt bebarangolta a kiállítás tereit. De nem csak ennek örülhetett, aki velünk együtt ünnepre készített lélekkel jött közénk, hiszen ismét színvonalas néptáncos és népzenei produkciók váltakoztak a bájos és kiváló mesemondó gyerekek és tehetséges felnőttek előadásaival. A napot a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport gálaműsora után a hajnali órákig tartó táncház zárta. S aki ismét látni szerette volna a vendég együttes produkcióját, az másnap a helyi Gyógyfürdőben újra élvezhette ennek a harminc keménykötésű székely gyermeknek a fergeteges műsorát. Az ünnepi napok zárásával ismét csak az az érzése támadt az eseményeket szemlélő, vagy megélő embernek, hogy: GAZDAG EMBER A LADÁNYI! Nádas Imréné a Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Tagintézménnyel társszervező, a Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület elnöke

Újabb séta Váradon Lassan lépegettünk a nagyváradi Úri utcán, a gimnázium előtti járdán. Mikor mi odajártunk, akkor még Klasszikus Magyar Vegyes Líceum volt a neve, a Premontrei Főgimnázium utóda. Most jöttünk egy nem mindennapi érettségi találkozóról, a 60 évesről. Minden nosztalgia nélkül emlegettük fel gyermekéveinket, a hitványkodásainkat, kedves tanáraink szavait, gesztusait. Sajnos egyik tanárunk sem jött el testi valóságában erre a találkozóra, de emlékük, szellemük itt volt velünk. Tornász élményeinket elevenítettük fel K. Öcsi osztálytársammal. Együtt kezdtünk az egyik váradi iskola, az Oltea Doamna tornatermébe edzésekre járni, s később, egyetemi hallgató korunkban sem hagytuk abba. Öcsi szavai szerint életre szóló szerelem lett a szerekkel azokból a tornatermi találkozásokból. Jómagam megmaradtam harmadosztályú tornásznak, de belőle első osztályú lett, sok érem és oklevél birtokosa. Így beszélgetve megidéztük többek között kedves edzőnket, aki bevezetett minket a tornászvilágba, aki megszerettette velünk ezt a veszélyesen szép sportot. Zoli bácsinak hívtuk, pedig alig volt nálunk 4-5 évvel idősebb, mi 15- 16 évesek, ő pedig húsz lehetett. Nekünk mégis Zoli bácsi maradt. Elképzelhetetlenül nehéz gyakorlatokat mutatott be kedvcsinálónak. Akkori kamaszlelkesedésünk nem ismert határt, tanuljuk meg mi is mindazt, amit láttunk! Öcsi barátom később meg is tanulta, meg is csinálta… - Mondd, barátom – szólt osztálytársam -, tudtad, hogy akit mi Zoli bácsinak hívtunk, kint járt az olimpián, Helsinkiben? - Igen. Benne volt a keretben, a tornacsapat tagjaként. Igaz, akkor még a román tornászok nem hoztak érmet, de ott voltak.* Edzés után gyakran mesélt nekünk, kissrácoknak a „nagyokról”, az olimpikonokról, s mi elkerekedett szemmel hallgattuk, hogy miket mond. Sehogyan sem értettem, amikor arról beszélt, hogy se az országról, se a városról nem tud szinte semmit, hogy nem látott mást, csak a tornacsarnokot, a szállásukat, s az ebédlőt. Mindenhova csoportosan mentek, szigorú kíséret mellett. Féltette az állam a sportolókat a csábításoktól. - Nekem az maradt meg az emlékezetemben – vette át a szót Öcsi -, amikor a versenyzőkről, s a nehéznél nehezebb gyakorlatokról magyarázott.

11

Püspökladányi Hírek 2014. július 16. - A japánokról is mondott valami furcsát. Valóban figyelemre méltó dolgokat tapasztalt - ahogy lelkesen magyarázta -, s nemcsak a technikai tudásukat csodálta, hanem hihetetlen állóképességüket is. - Ameddig mi, többiek a kispadon ültünk sorunkra várva a szereknél, a japán tornászok hátraszaltókat meg flikflakokat csináltak pihenésképpen. - Hírüket halljuk még a sportban! – tette hozzá végül elgondolkozva Balogh Zoli*, azaz Zoli bácsi. Mi is elgondolkozva, csöndben lépegettünk tovább az Úri utcán. Jobb oldalon gimnáziumunk tekintélyes épülettömbje kísért, tovább a Fehér papok temploma, a Postapalota, valamint a szépen felújított kisebb paloták sora. Az utca másik oldalán is a kezdetben földszintes családi há-

Fény az éjszakában Megújult belsővel fogadta a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény a látogatóit Különleges nap június 28. Nem csupán azért, mert több nevezetes, a jelent formáló történelmi esemény történt ezen a napon: ezek közül elég csupán az első rigómezei csatát vagy a szarajevói merényletet megemlíteni. A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény is történelmi napra virradt 2014. június 28-án, hiszen a város egyik legrégebbi kulturális intézménye megújult belső környezetben és részben megszépült külsővel fogadhatta vendégeit az idei év első időszaki kiállításának megnyitóján, valamint az azt követő VII. múzeumok éjszakáján. Több hónapos előkészületek után kerülhetett sor A Nagy Háború a Sárréten című I. világháborús emlékkiállítás megnyitójára. A 18 órakor kezdődő rendezvényre nagyon sokan voltak kíváncsiak: régi múzeumbarátok, intézményvezetők és új vendégek is. A tagintézmény vezetője, Ferenczyné Csáki Annamária a megnyitó beszédében kifejtette, hogy a múzeum életében gyökeres változások történtek. Megújult a két időszaki kiállító tér, amelyek közül az egyik a jövőben foglalkoztató térként fog funkcionálni. A dolgozók új irodában végezhetik a munkát, miután a raktárat nagy munkával áttelepítették. Modernizálódott a vizesblokk, valamint felépült a kerítés is. Ez a munka Sári Andrea igazgató asszony hathatós támogatásával valósult meg, és az önkormányzat nyújtott hozzá anyagi segítséget, amit egyéb pályázati forrásokból sikerült kiegészíteni. A megnyitó beszédet követően Bánsághy Kálmán és Sass Ferenc katonanótákból álló dalcsokrát hallgathatta meg a közönség. A dalok megfelelő hangulatot teremtettek ahhoz, hogy megidézhessük egy letűnt kor szellemét, és ráhangolódjunk az I. világháború témájára. A dalok után Petőné Papp Margit köszöntője hangzott el. Tanácsnok asszony szót ejtett a szarajevói merénylet körülményeiről, amikor is Gavrilo Princip agyonlőtte az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófia főhercegnét. Beszédében annak fontosságát hangsúlyozta ki, hogy őrizzük meg azok emlékezetét, akik bátran, a hazájukhoz valóban mindhalálig hűen harcoltak egy borzalmas háborúban. A megjelentek után Seres László gondolatait hallgathatták meg a résztvevők, aki a világháború jelentőségéről, utóéletéről, püspökladányi vonatkozásairól, valamint a kiállítás létrehozásának körülményeiről és a felépítéséről beszélt. A megnyitó végén a tagintézmény vezetője emléklapokat adott át azoknak az adományozóknak, akik dokumentumokkal, fotókkal, hadi vagy hétköznapi eszközökkel járultak hozzá a kiállítás megrendezéséhez. A kiállítás megnyitóját követően kezdetét vette a Fény az éjszakában címet viselő VII. múzeumok éjszakája program, amelynek során a jelek szerint, a kicsik és nagyok egyaránt jól szórakoztak. Testvér-tagintézményeink, a könyvtár, az ifjúsági ház és a művelődési ház dolgozói kézműves foglalkozásokkal kedveskedtek a gyerekeknek. A berettyóújfalui Bihari Múzeum munkatársai különféle játékos feladatokkal tették próbára a jelentkezők ügyességét, a régi világban szükséges katonai kiképzésre emlékezve. Mind a kézműves foglalkozásokra, mind a játékokra nagy volt az érdeklődés. Sikeres programja volt a Látássérültek Észak-alföldi Regionális Egyesületének is. Egy erre előkészített sötét szobában a vállalkozó szelleműek kipróbálhatták, milyen érzés a látás adománya nélküli élet, milyen nehézségeket és lehetőségeket támaszt elénk, ha az elsődleges érzékszervünktől, a látásunktól megfosztanak minket. Ezt már kicsik és nagyok is nagyon élvezték, és egészen a programsorozat végéig foglalkoztatták a megjelent szakembereket. Az est nagy érdeklődésre számot tevő gyöngyszeme Szvorák Katalin és

zak, ahogy a szépen rendbetett Fő utcához közeledtünk egyre díszesebbé, cifrábbá váltak, a földszintesből emeletessé nőttek, s stílusjegyeik hasonlatossá váltak a városközpont szecessziós palotáihoz. Sétánk végén a felújított Fő utcán végigtekintve örömmel láttuk annak a törekvésnek az eredményét, hogy a város meg kívánja őrizni értékeit. Bige Szabolcs Csaba -.* Balogh Zoltán, Nagyvárad talán egyedüli olimpikonja (1952 Helsinki) *„Olimpiai Játékokon román tornászok Helsinkiben (1952) szerepeltek először…” (idézet a Román Tornász Szövetség jelentéséből) Dr Bige Szabolcs Kudlik Júlia műsora volt. A máig népszerű tévés műsorvezető érdekes gondolatait osztotta meg a nagyközönséggel a szeretetről, a hit erejéről és fontosságáról, az énekesnő pedig varázslatos hangjával bűvölte el a hallgatóságot. Ezeken a programokon kívül sokan voltak kíváncsiak az időszaki és az állandó kiállításra is, ezért folyamatos tárlatvezetéssel igyekeztünk kielégíteni az érdeklődők igényeit, egészen a zárás pillanatáig. A program „csúcspontja” az ilyen alkalmakon már hagyománnyá váló tűzgyújtás és tűzugrás volt, a gyerekek nagy örömére. Ferenczyné Csáki Annamária a Szent Iván - éji szokásokról, a hagyomány fontosságáról mesélt, és cukrozott, fahéjas gyümölccsel kedveskedett az érdeklődőknek. Az est során végig kenyérlángos kóstolására, valamint frissítő gyanánt limonádé fogyasztására volt lehetőség. Az utolsó vendégek fél 11 után távoztak a múzeumból. Elmondhattuk szombaton éjjel, amikor hazaindultunk, hogy egy újabb sikeres programot zártunk. Örömmel tölt el minket, hogy sokaknak nyújthattunk újra érdekes élményeket. Külön öröm a számunkra, hogy a hosszú felújítási munkálatok után újra láthattuk az ismerős arcokat, valamint olyan új érdeklődőket is, akik remélhetőleg a jövőben is többször ellátogatnak a rendezvényeinkre. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki segített nekünk abban, hogy létrehozzuk és lebonyolítsuk az idei múzeumok éjszakáját és a kiállítás -megnyitót. Köszönjük a vendégek megtisztelő figyelmét, a sok-sok feledhetetlen, örömteli pillanatot, amit hazavittünk magunkkal egy hosszú, mégis felemelő nap végén. Seres László, történész a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény munkatársa

Helytörténeti arcképcsarnok

Ifj. Maász Ádám építész Mezőberényben, egy német eredetű kőműves dinasztia sarjaként született 1864. február 4-én. A Maász család tagjai nem csupán a kőműves mesterséget folytatták magas szinten, hanem képesítésük révén az építkezéshez szükséges tervrajzok készítésével is foglalkoztak. Apja Maász Ádám kőműves mester, anyja Feldmüller Annamária. Ifj. Maász Ádám – híven a családi hagyományokhoz – szintén a kőműves mesterséget választotta élethivatásul. Mivel szakképesítéséről nem állnak rendelkezésünkre adatok, feltételezhető, hogy ő is – mint többen a családban – az alapfokú és a polgári iskola elvégzése után magasabb szintű szakipari képesítést szerzett, feltehetően Budapesten. 1890. november 16-án vette feleségül Hoffmann Zsuzsannát. Házasságukból született meg Maász József 1899. június 6-án, aki apja nyomdokain járva, felnőve szintén az építészi hivatást választotta. Ifj. Maász Ádám tekintélyes iparos és vállalkozónak számított. A Mezőberény-Köröstarcsa Ipartestület elnöke volt 1905 és 1922 között, majd örökös díszelnöki tisztet is betölthetett. Tisztes kort élt meg, 79 éves korában, 1942. december 1-jén hunyt el Mezőberényben. Püspökladányi vonatkozásban több – a református egyház tulajdonában álló – épület tervezése és építése fűződik a nevéhez. Ilyenek voltak az iskolaépületek és a református lelkészi lakás is. Ez utóbbi építése 1907-1908-ban történt. Az építés összességében 9963 korona 60 fillérbe került, amely több mint 3 kg színarany árának felelt meg akkor. Rásó János

12

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Püspökladány a könyvek tükrében : 85. ünnepi könyvhét a püspökladányi városi könyvtárban Püspökladány a könyvek tükrében című programunkkal könyvtárunk az idén is csatlakozott az Ünnepi Könyvhét országos rendezvénysorozathoz. A 85. jubileumi alkalom városi szintű volt, a könyv, a könyvkiadás, a kultúra népszerűsítésének helyi ünnepe. Az utóbbi időben több helyi kiadvány is megjelent, melyben püspökladányi vagy püspökladányi kötődésű szerzők publikáltak, illetve más módon a szerkesztésben, fotográfiai, tipográfia, nyomdai munkában vállaltak részt. A rendezvényre ezen helyi alkotókat és természetesen az érdeklődő olvasókat, könyvtárlátogatókat is szeretettel vártuk. A rendezvényen bemutattuk az önkormányzatunk és a Püspökladányi Tájékoztató Központ kiadásában megjelent könyveket, mely kiadványok értékeinket, hagyományainkat, irodalmi, művészeti, társadalomtörténeti, néprajzi, kultúrtörténeti szempontból ismertetik meg.

A megjelenteket Dede Zsoltné Sári Andrea igazgatónő nevében, Tüdősné Rábai Sarolta köszöntötte. „Az elmúlt hét év során megjelent püspökladányi kiadványok többségét, ebből tizenkettőt a Tájékoztató Központ jelentetett meg. Az intézmény számára nagyon fontos, hogy a helyi értékeket ilyen formában is összegyűjtse és megjelenítse”- hallhattuk a bevezető gondolatokban. Ezt követően Petőné Papp Margit tanácsnok asszony szólt a vendégekhez. Elmondta, hogy tudásra, széleskörű ismeretre mindig is azok tettek szert, akik szívesen és sokat olvastak. Jó dolog napjainkban is, hogy nemcsak hivatástudatból olvasunk, hanem a hétköznapok gondjait feledve veszünk kezünkbe egy-egy jó könyvet, így közben folyamatosan alakul, fejlődik értékrendszerünk. Püspökladány kulturális életében fontos, hogy az önkormányzat támogassa a könyvkiadást. Hiszen ezek a könyvek akár ajándékként, akár könyvbemutatók, egyéb fórumok keretében hozzájárulnak városunk népszerűsítéséhez, a helyi kultúra megismertetéséhez. A köszöntők után Dr. Pánti Irén, Püspökladányból elszármazott vendégünk osztotta meg velünk gondolatait. Dr. Pánti Irén a Petritelepen nőtt fel, az egyetemi évek és a ladányi járásbíróságon eltöltött időszak után fővárosi törvényszéki bíróként ment nyugdíjba. Mindig érdeklődött városunk múltja iránt, de komolyabban akkor kezdett el helytörténettel foglalkozni, amikor Budapesten találkozott a Ladányból Elszármazottak Baráti Társaságával. Almási Árpádnak, a kör titkárának biztatására kezdett írni Csenki Imréről. Felvette a kapcsolatot Csenki Évával és fiával, Szilasi Alex zongoraművésszel. Kutatta Karacs Ferenc munkásságát és a régi Sárrétről szóló dokumentumokat. A meghívottak között volt Fazekas Sándor is, akinek első komolyabb írása Ágotapuszta természeti értékeit mutatja be Szent Ágota-puszta és a Farkasszigeti szikfásítás vizsgálata címmel. A szakdolgozata középpontjában az kísérleti tanösvény áll, mely azóta létre is jött a Farkasszigetben. Szakdolgozat lett és helyismereti gyűjteményünkben megtalálható a Régi- Berettyó sárrétje.

A tudományos munka talajtani, növénytani, állattani kutatásokat, kísérleteket, valamint azok értékelését tartalmazza. A helyi középiskola szakoktatója elmondta, hogy legújabb dolgozatának – amit személyes adományának szánt- ösztönzője 2009 júliusában, Pella Pál református lelkipásztor kezdeményezése volt, mely a II. világháború során elhurcolt nagyharang újraöntésére irányult. 2010-ben megjelent az Adatok a püspökladányi református egyházközség történetéhez c. írása, mely nemcsak a református templom, de az egyházközség történetének bemutatását is célul tűzte ki. A fent említett füzetet a Hektográf nyomda adta ki, majd egy rövidített kivonat is megjelent a Püspökladányi Kalendáriumban. Helyi szerzőként köszönthettük Dr. Bige Szabolcsot, akinek az idén jelent meg a Találkozások és tartozások című novelláskötete a Tájékoztató Központ kiadásában. Doktor úr ebből a kötetéből mutatta be nekünk az Újabb séta Váradon című írást. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a szépirodalom eszközével is a szülőföldhöz való kötődés erősítését, a régi emlékek megőrzését a család, az utókor számára. Mint ahogy Oborzilné Nagy Erna is, aki verseket ír, többek között a Püspökladányi Kalendáriumba, és már antológiában is találkozhatunk költeményeivel. Örömmel fogadta el meghívásunkat Rásó János, aki rendszeres írója a Püspökladányi Híreknek, a Püspökladányi Kalendáriumnak. A helytörténeti írások kutatása, az idős emberek elbeszélései, információi érdekesek, és betekintést adnak az itt élő emberek egykori életébe. A régi Sárrét világa nagyon egyedi, szerepe van ebben a természeti környezetnek és az itteni emberek sajátos érzelemvilágának. Rásó János a helytörténet céljáról beszélt prezentációval egybekötött előadásában. A helytörténet középpontjában a múlt van, értéket gyűjt össze és közvetít a ma élő emberek részére. Hangsúlyozta, hogy szerencsére felélénkült a helytörténeti dolgok iránti érdeklődés. Egyre több írás jelenik meg helyismereti témakörben, amik aztán adatközlésként felkeltik az olvasók figyelmét, és további kutatásra sarkallhatják az érdeklődőt. A Hektográf Kft vezetője, Kiss Gábor elmondta, hogy a kéthetente megjenő Ladányi Hírek és a könyvek nyomdai munkáját végzi munkatársaival. Izgalmasnak találja a könyvek megjelenéséhez kapcsolódó előkészítő és kivitelezési munkálatokat, ugyanakkor fontos és felelősségteljes tevékenység is, melyet közösen, együttműködéssel lehet végezni. A rendezvény végén közösen, kötetlen formában beszélgettünk. Az olvasók, a meghívott vendégek nyilatkoztak arról, mely helytörténeti könyv a kedvencük. Abban azonban mindannyian egyetértettünk, hogy a helyi kiadványok megjelenése fontos, hiszen az azonosságtudatot, az együvétartozást erősítik. Megismeretetik országosan és világszerte is városunkat, lokális értékeinket, melyekre méltán büszkék lehetünk. Könyvtárunk helyismereti gyűjteményében természetesen megtalálhatók a nemrégiben megjelent könyvek, a helyi szerzők alkotásai, szakdolgozatok. Örömmel tapasztaljuk, hogy ezen helyi dokumentumokat előszeretettel keresik, nemcsak kutatási, hanem egyéni érdeklődés céljából is. Összevont intézményünk törekvése továbbbra is az, hogy önálló kiadásban jelentessen meg igazi kulturális értéket közvetítő könyveket, elősegítse azok létrejöttét, majd minél szélesebb körben megismertesse az olvasóközönséggel. Tányér József

13

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

Versenyeredmények a Petritelepi Tagintézményben 2013/2014. tanév MAGYAR „Mesél a Sárrét” megyei népmesemondó verseny Major Nóra Anna 1. o. III. hely Daróczi Izabella 2. o. Különdíj Nagy Jázmin Zoé 3. o. II. hely Kiss Barnabás 5. b. I. hely Simonyi Zsigmond helyesírási verseny (területi) Kiss Aletta 5. a I. hely Simonyi Zsigmond helyesírási verseny (megyei) Kiss Aletta 5. a VI. hely „Varázsceruza” megyei helyesírási verseny Kiss Aletta 5. a

II. hely

„Olvasom-értem” megyei szövegértő verseny Kolozsi László 2. a II. hely Kiss Aletta 5. a VII. hely Megyei Szépíró Verseny SNI Deli Máté 5. a III. hely továbbjutott az országosra Kereki Tímea 2. a III. hely továbbjutott az országosra Népmese napja vetélkedő (területi) csapatverseny (Nagy Jázmin Zoé, Kiss Judit, Zsámboki Éva, Szilágyi Norbert) 3. o. II. hely (Alker Bence, Fekete Bernadett, Mogyorósi Nikolett, Baranyai Tamás) 4. o. III. hely MATEMATIKA Alapműveleti Matematika verseny Területi Mogyorósi Nikolett 4. o. Bagdi Dániel 4. o. Kiss Aletta 5. a Tolvaj Péter 5. b

I. hely II. hely I. hely III. hely

Megyei döntő Kiss Aletta

5. a

II. hely

Országos döntő Kiss Aletta

5. a

12. hely

Bolyai Megyei Matematika Verseny Bárczi Barnabás 7. o.

VII. hely

NYELVI Német Szövegértő verseny (területi) Jónás Valéria Katalin 5. a Kiss Aletta 5. a

V. hely IV. hely

EGYÉB összetett Kövy Olimpia megyei csapatverseny (Kiss Aletta, Nádházi Gergő, Tőke Vivien, Tenkés Zsolt, Filep Gábor, Kóti Orsolya) V. hely Magyarország Jó tanuló-jó sportolója díjat kapott: -Zsikla Dóra -Tőke Vivien Réka Leány labdarúgás országos döntő III. hely (Varga Viktória, Tőke Vivien, Zsikla Dóra, Keresnyei Gréta, Csala Krisztina, Filep Erika, Máté Krisztina) Orbán Csilla Diákolimpiai Döntő birkózásban országos III. helyet szerzett.

A hónap madara

A füsti fecske A füsti fecske talán a legismertebb és legkedveltebb hazai madaraink egyike. Európába április közepén érkezik, miután csaknem tízezer kilométert repült afrikai telelőhelyéről. Nagyon igyekeznek hazafelé, mert mielőbb a fészkelő területre kell érniük, hogy a legjobb helyek még szabadok legyenek, így az utazásuk mindössze (!) csak egy hónapig tart. Elsőként általában a hímek érkeznek. Az emberek a fecskéket hagyományosan a nyár hírnökeként üdvözlik minden évben. Május elején a legtöbb füsti fecske már javában a költéssel van elfoglalva. Fészküket nyílt területeken, vidéki udvarok épületeibe, gyakran az istállóba építik. A fészekbe a tojó három-hat tojást rak. Júliusra az első fészekalj fiataljai kirepülnek. A szülők ilyenkor nekilátnak a második költésnek. Néha még harmadik fészekalj felnevelésére is marad idő. Szeptember elején a füsti fecskék a vonuláshoz készülődnek. Százas csapatokba verődve gyülekeznek fákon, villanydrótokon. Szeptember végére a legnagyobb csapatok elhagyják hazánkat. Az Afrika legdélebbi csücskéig vezető útjuk körülbelül hathétig tart. Nappal vonulnak, elég alacsonyan szállnak és naponta mintegy 320 kilométert tesznek meg. Az éjszakákat nagy csapatokba verődve, hagyományos éjszakázó helyeken, nádasokban töltik. Mivel a fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, más madarakkal ellentétben nem „tankolnak fel”, vagyis nem híznak meg vonulás előtt, hiszen repülés közben is tudják étvágyukat csillapítani. Rossz időjárás esetén azonban sok fecske pusztul el az éhségtől a vonulás során. A szerencsés túlélők akár a tizenhat éves kort is megérhetik. Nagyon hasznos madár, mivel repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Jellemző, hogy amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárás változást. Az első költésből származó fiatalok júliusban már gyakorolják a rovarvadászat fortélyait. A fiatal apró madarak eleinte hamar elfáradnak, főleg ha még fúj is a szél. Ezért ilyenkor a fészkelő helyeik közelében találhatunk a földön pihenő egyedeket is. Így volt ez a nemrég városunkban zajlott Székely-Magyar Honismereti Tábor gyalogtúrája során is. A fűben lapuló fiatal madarat az egyik szemfüles táborozó vette észre. A megfáradt fecskét megfelelően kézbe véve meg tudtam mutatni a fiataloknak, milyen is ez a villám-röptű légi vadász. Meggyőződtünk arról, hogy nincs sérülése. Az ilyen pillanatok nagyon hasznosak ahhoz, hogy jobban megismerjük e közelünkben élő kedves, apró madarat. Mire minden táborozó megtekintette kis fecskét, az ki is pihente magát, és némi nyaktekergetés után fölröppent a tenyeremből és csatlakozott a fölöttünk játszadozó társaihoz. A füsti fecske Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Sajnos az európai populációi kedvezőtlen helyzetben vannak, mivel táplálékának vegyszeres pusztítása veszélyt jelent rá. Rásó János

14

Püspökladányi Hírek 2014. július 16.

SPORTHÍREK Érmek a gyermek atlétikai versenyen

Két püspökladányi klub, a Sárrét SE és a PAKE (Püspökladányi Atlétikai Egyesület) is képviseltette magát az immár hagyományosnak számító, debreceni nemzetközi gyermek atlétikai versenyen. A 2002- 2003- 2004es korosztályoknak írták ki a viadalt, amelyen sok hazai egyesület mellett román és szlovák klubok indulói rajtoltak még. A Sárrét SE csapatából Daróczi Péter volt a legeredményesebb, aki egyaránt megnyerte a 60 méteres és 300 méteres síkfutást, míg távolugrásban a győztestől 2 cm-rel elmaradva második lett. Gulyás Gyula 300 méteren hatodik lett. Tóth Boldizsár kislabda hajításban döntőbe jutott, és ott a 8. helyen zárt. A Daróczi Péter – Daróczi Tamás – Gulyás Gyula - Tóth Boldizsár összetételű 4×50 m-es váltó az 5. helyen végzett. A többiek is egyéni legjobbjukat futották, de Daróczi Tamás és Oláh Márk (2005-ösök) a 2004-es fiúk mezőnyében még nem értek el helyezést. A PAKE versenyzői közül Palágyi László a 300 m-es síkfutásban bronzérmet szerzett, Kuna Richárd kislabda hajításban, Varga Boglárka 600 m-es síkfutásban egyaránt a 6. helyen végzett.

elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon. Előbbiekre az Árnyas Kempingben, utóbbiakra a sportcsarnokban került sor. A továbbképzés fő céljaként a különböző korosztályoknál alkalmazott egységes fizikai és technikai képességfejlesztés kialakítását fogalmazták meg a szervezők.

Dobogón a triatlonozó Tomka fivérek

A tanév utolsó országos diákolimpiai döntőjét Egerben rendezték meg, ahol a „B” kategóriás, azaz nem igazolt triatlonozók mérhették össze a tudásukat. Megyénket a hajdú-bihari címeket egyaránt begyűjtő Tomka fivérek képviselték, akik végül négy ezüst és egy bronzérmet nyertek. Az I. korcsoportban (50 m úszás - 1 km kerékpározás - 500 m futás) Tomka István ezüstérmesként ért célba. A II. korcsoport küzdelmeiben (100 m – 2 km - 1000 m) Tomka Mózes ugyancsak másodikként szakította át a célszalagot. A III. korcsoportban (200 m - 4 km - 1000 m) Tomka Boáz az eredményhirdetéskor a dobogó harmadik fokára állhatott fel. A legidősebb általános iskolai korosztályban, a IV. korcsoportban (300 m - 8 km - 2000 m) Tomka Joel is ezüstéremmel gazdagodott, mint ahogy a középiskolások között versenyző, s az ugyanekkora távokat teljesítő Tomka János is.

Kiválóan triatlonoztak a Tomka fivérek

Bronzérem a sulipóló diákolimpián A Sárrét SE versenyzői

Keller Elek bronzérmes Romániában

A Futó Daru SE színeiben állt rajthoz Keller Elek a Nagyváradon megrendezett X-MAN elnevezésű triatlon versenyen, amelyen az Iron Man távjainak a felét kellett teljesíteniük az indulóknak. Így 1,9 km úszás után 90 km kerékpározás, végül 21 km futás volt a táv. Mindezt 4 óra 59 perc 6 másodperc alatt teljesítette városunk versenyzője, aki ezzel a teljesítményével amatőrként az abszolút kategóriában a 8. helyezést érte el, míg a 31-40 éves korosztályú kategóriában a 3. helyen végzett.

Keller Elek a célba érést követően

Edzőtovábbképzést tartottak a birkózók

A Magyar Birkózó Szövetség Sportágfejlesztési Program Szervező Bizottsága kétnapos edzőtovábbképzést tartott városunkban július első hétvégéjén. A Tiszántúli régióhoz tartozó megyék - Békés, JászNagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és BorsodAbaúj-Zemplén – valamennyi, utánpótlással foglalkozó trénerének kötelező volt a részvétel, így szépszámú szakember gárda vett részt az

Megyei bajnokként képviselhette Hajdú-Bihart a Plusz SE leány vízilabda csapata az idei, Tatabányán megrendezett sulipóló diákolimpia országos döntőjében, amelyen végül bronzérmet szerzett Keserű Attila alakulata. A tréner így értékelte csapata produkcióját: - Szentes, Cegléd, Eger, Dunaújváros és mi neveztünk be előzetesen az országos döntőbe. Cegléd és Dunaújváros végül nem jelent meg, így a 3. hely már a torna legelején biztos volt a számunkra. Na, ezt meg is szereztük! Azt tudni kell, hogy 2001-2002 születésűeknek volt megrendezve a torna, és a mi játékosaink között egyetlen 2001-es leány sem volt, ellenben 2003-as, sőt 2004-es születésű is akadt. Ráadásul cserénk sem volt. Ehhez képest szépen helyt álltunk, hiszen a bajnoki címet begyűjtő Szentestől 7-2-re, Egertől pedig csak 5-3-ra kaptunk ki. Nagyon ügyesek voltak a lányok, és ezeket a dicsérő szavakat jó volt a szervezőktől és a semleges szurkolóktól is hallani. Tapasztalatszerzésnek mindenképpen jó volt a viadal, mivel jövőre ez a gárda újra ott lehet a fináléban, és bízom benne, hogy előrébb is tud végezni – foglalta össze a tapasztalatokat Keserű Attila edző. A csapat tagjai: Egri Viktória, Kiss Zsuzsa, Kovács Márta, Horváth Laura, Juhász Rella, Keserű Kinga. A Plusz SE bronzérmes csapata