Építőgépek és építőipari anyagmozgató gépek kiválasztási módszerei

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK MUNKACSOPORT

Építésgépesítés az emelőgépek területén - Construma 2014 MMK ÉAF tagozati továbbképzés

Építőgépek és építőipari anyagmozgató gépek kiválasztási módszerei

Összeállította: Gyimesi András

Budapest 2014.

Építési folyamatok kutatása a logisztikai és informatikai tulajdonságok javítása érdekében KTIA AIK 12-1-2013-0009

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 1-3. E-mail: [email protected] www.logisztika.bme.hu wwww.ujszechenyiterv.gov.hu

Építési folyamatok kutatása a logisztikai és informatikai tulajdonságok javítása érdekében A projekt felépítése

ALRT

SZE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 1-3. E-mail: [email protected] www.logisztika.bme.hu wwww.ujszechenyiterv.gov.hu

Fizikai tesztrendszer adatgyűjtése

NKE

Modellező és monitoring rendszer

SZTAKI

Új modellezési metódus

ALRT

Különböző logisztikai modellek vizsgálata

fml

Optimalizált és monitorizált építési folyamat

Építőipari Logisztika – Építőgépek üzemeltetési vezetője szemszögéből

Miben segítheti a gépészeti vezetőt a logisztika eszközrendszere? Gépkiválasztás - beruházás esetén, vagy - meglévő flottából feladathoz Gépek üzemeltetési anyagainak készletezése és raktározása - készlettervezés - raktározástechnika Gépek diszponálási feladatai - útvonal optimalizáció, rakomány optimalizáció Gépekkel végzett tevékenységek optimalizálása (Termelő üzemmód) - járattervezés, optimalizáció Építéshez szükséges nyersanyagok diszponálása - járattervezés, rakomány és útvonal optimalizáció, - forrás/depó helymegválasztás / optimalizáció (Folyamatosan változó) munkaterület optimális kihasználása Keletkező hulladék-anyagok depózása, rakodása szállítása

Gépkiválasztás

Az építőgép mint termelő eszköz kiválasztása igen összetett feladat. A követelményrendszer elemei sokrétűek, és sokszor ellentmondásos követelményeket állítanak a gépészeti vezetésnek.

A kiválasztási szempontrendszer jellemző elemei lehetnek: • bekerülési/beruházási költség • alkalmazástechnológia • üzemi paraméterek • munkavédelem • környezetvédelem • tárolás, szállítás • ellenőrizhetőség, üzemeltethetőség

Gépkiválasztás

Bekerülési/Beruházási költség Általánosan elmondható, hogy egy gépi berendezés bekerülési költsége a vállalat/vállalkozás vezetők számára - a jelen piaci helyzetben különösen – elsődleges szempont. Ha a gépészeti vezetőnek nincs a kezében más meggyőző érv, sokszor ez a paraméter lesz a beruházás tekintetében a döntő. Pedig nyíivánvaló, hogy a bekerülési költség vizsgálata önmagában nem nyújt teljes képet a gép költségeiről. TLC – Total Lifetime Cost – analízissel illetve ÁKN – Árbevétel-Költség-Nyereség analízissel sokkal teljesebb képet kapunk .

Gépkiválasztás

Bekerülési/Beruházási költség

Alternatívák Gépbeszerzés

Vásárlás

Lízing

Bérlet

tőkeigény

nagy

közepes

kicsi

Költség jellege

Beruházás, ÉCS

befejezetlen beruházás

üzemeltetési költség

Bevonható egyéb források

hitel, EU és GOP

Hitel, EU és GOP

Szabadfelhasználású kölcsön

Saját tulajdon Szabadon diszponálható előnyei

hátrányai

Saját tulajdon (ÉCS) Minden üzemelltetési költség minket terhel (szerviz, javítás, alkatrész)

A hosszútávú üzemeltetési Relative szabadon Diszponálható költségek is a bérbeadóéi Finanszírozó tulajdona a lejáratig Nem diszponálható Minden üzemeltetési költség szabadon: felhasználási minket terhel időkorlátok

Gépkiválasztás

Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata LTC – Lifetime Cost analízis Lifetime Cost (élettartam költség): Minden olyan költség ami tervezetten a vizsgált eszközzel kapcsolatban felmerül, annak megvásárlásától eladásáig vagy üzemen kívül helyezéséig, a teljes üzemeltetés során. Azaz: Vételár, finanszírozás költsége, üzemanyag, felülvizsgálatok, tervezett fődarab felújítások…

kopóalkatrészek

cseréje,

kötelező

Az eszközök összehasonlítása: A módszerrel releváns összehasonlítás építőgépek esetében adott üzemóraszámra történhet. Célszerű a viszonyításhoz használt üzemóraszámot a gépcsaládra és a cég tevékenységére is jellemző adatokat figyelembe venni.

Gépkiválasztás

Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata LTC – Lifetime Cost analízis Az eszközök összehasonlítása: Gépcsalád hatása a viszonyítási üzemóraszámra: A különböző géptípusok jellemző éves üzemóraszáma eltérő. Tapasztalat hiányában szakértői katalógusok adhatnak választ (Lectura GmbH) Pl: Közepes homlokrakodó: c.a. 1100- 1250 óra/év 20 tonnás láncos kotró: 850 óra/év Árokásó-rakodógép:

700 óra/év …ámde: Cég tevékenységének hatása a viszonyítási üzemóraszámra: -Tevékenység jelleg - Vezérgép jellege

Gépkiválasztás

Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata Á K N (árbevétel – költség – nyereség) analízis Az Á árbevétel és a K költség különbsége a nyereség ΣN = ΣÁ – ΣK. Ha cégünk termelése olyan nagy, hogy befolyásolja a piaci egységárat, akkor a ΣÁ(Q) görbéje lehajló növekvő Q termékmennyiséggel. Mindkét féle ΣÁ(Q) összefüggés esetén van két metszéspont a Q1 és Q2 mennyiségeknél. Ezeket költségfedezeti pontoknak nevezik. Ha a termelés mennyisége nem éri el a Q1 vagy meghaladja a Q2 értékeket, akkor negatív az ΣN, tehát veszteséges a tevékenység a vizsgált a géppel/géplánccal. Csak Q1 < Q < Q2 esetekben van nyereségük. A nyereség maximális értéke a Qopt mennyiség előállítása/ kitermelése/beépítése esetén érhető el.

Gépkiválasztás

Teljes költség illetve nyereségesség vizsgálata Á K N (árbevétel – költség – nyereség) analízis Ha két gép közül kell választanunk, és ismerjük mindkettnek az ÁKN jelleggörbéit, akkor egyértelműen dönthetünk. Példa: Az olcsóbb vételárú BII gép költséggörbéje meredekebben emelkedik, (feltételezve a kevésbé tartós kialakítást). A két görbe III metszéspontjához tartozó QIII mennyiségnél kisebb várható igény esetén az olcsóbb gép, ennél nagyobb várható igény esetén a drágább gép fogja hozni a nagyobb hasznot. Ez a módszer természetesen használható kettőnél több gép közötti döntéshez is.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Az alkalmazástechnológiai követelmények általánosan a gép termelési feladatához, részterületéhez, a vele végzendő munkához, a termelvény elvárt minőségéhez, ennek időbeli mennyiségéhez, a felhasznált fő- és segédanyagok mennyiségéhez és minőségéhez, az elfogyasztott energiahordozó fajtájához és műszaki jellemzőihez, a gép környezetéhez (szabad ég, vagy légkondicionált épület), a kezelés időigényéhez és minőségéhez kapcsolódnak.

Triviálisnak tűnik, hogy a megfelelő eszközt a megfelelő feladathoz kell rendelni. Egy gép kiválasztásánál ez egyszerűbb feladatnak tűnik, de abban az esetben, amikor egy komplex építési folyamatot tervezünk akkor több gépet számos feladathoz kell hozzárendelnünk. A fentiek alapján adódik, hogy figyelembe véve a részfeladatok időbeli egymásra épülését, és a gépkihasználtságok maximalizálásának törekvését nem feltétlenül kell minden részfeladathoz dedikált gépet rendelnünk.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Alkalmazástechnológiai követelmények Adott feladatot több berendezés is képes megvalósítani. Minél több munkavégzési paramétert ismerünk az adott munkafázisról, annál pontosabban behatárolható az ideális gép. Pl.: 2,5 méter mély árkot kell ásni...  …a szántóföldeken keresztül … … 30 cm szélességben…  … 70 km hosszan, vezetékfektetéshez rövid idő alatt 

 gumikerekes kotrógép  lánctalpas kotrógép  lánctalpas minikotró  folyamatos üzemű árokásó

A támasztott követelmények komplex volta miatt több a döntést segítő technikát, algoritmust is alkalmazhatunk arra, hogy gépet illesszünk egy adott feladathoz.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Kesselring-módszer (Pontozásos módszer, 1953) A paraméterek többsége mérhető ugyan arány- vagy legalább intervallumskálán, azonban mértékegységeik eltérőek. Ezeket átalakítani közös mennyiségekre nagyon munkaigényes feladat. Ezért minden paraméternek megbecsüljük az ideális értékét és ez a legnagyobb, 4-es pontszámot kapja. A paraméterek minősítése tehát: • Nagyon jó (eléri az ideális szintet) 4 pont • Jó 3 pont • Kielégíti 2 pont • Elfogadható 1 pont • Nem kielégítı 0 pont Ezek segítségével a gép Kesselring-féle műszaki értéke:

ahol: p – a pontértékek számtani átlaga, pmax – az ideális megoldás pontszáma (esetünkben: 4). A Kesselring-módszer egyszerü, ezért sokáig használták.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Kesselring-módszer hibái: – Sorrendi skála lévén elvileg hibás számtani átlagot számítani. – A mindenben középszerű terméket azonosnak értékeli, az egyes tulajdonságaival kiugró, más tulajdonságaival elmaradó termékhez viszonyítva.

– A vonatkoztatási alapja egy elképzelt ideális rendszer, aminek objektivitása az esetek többségében vitatható. Maga Kesselring idővel súlyzószámokat is alkalmazott az egyes tulajdonságok gazdasági értékének a figyelembevételére, ami bonyolítja a módszer alkalmazhatóságát.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák KIPA-módszer: A módszert a BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének két munkatársa dolgozta ki az 1970-es években. Több cél illetve kritérium esetén nincs abszolút optimális megoldás, csak optimum kompromisszum. Komplex döntési problémák rendszerelvű megoldásának első, alapvető követelménye a döntés tárgyát képező változatok elbírálásának alapját képező kritérium és preferencia rendszer feltárása és egzakt meghatározása. Amennyiben ezek a kritériumok és preferenciák rendelkezésre állnak már, úgy alkalmazhatjuk a módszert a következő módon:

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák KIPA-módszer: Az egymással versenyben lévő változatokat páronként összehasonlítjuk, körmérkőzéses rendszerben. A bázisváltozat sorban egymás után összehasonlításra kerül a többivel (i). A vele összehasonlított változat: j. A közöttük fennálló relációk: i>j; i Elkészítjük a szintetizált információkat tartalmazó mátrixot. (Páros összehasonlításról van szó). A mátrix sorai Ti rendszerek, oszlopai Tj rendszerek, (i nem egyenlő j-vel). A mátrix minden mezőjében – a főátló kivételével – két elemet tüntetünk fel. Bal felső sarok: preferencia mutató, más néven előnymutató (Cij), megmutatja, hogy a Ti rendszer az értékelési tényezők hány százalékában preferált vagy indifferens a Tj rendszerhez viszonyítva.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák KIPA-módszer: Kiszámításuk kétféleképp történik. Jobb alsó sarok: hátránymutató dq%. Kiszámításánál csak a legnagyobb hátrányt vesszük figyelembe, ahhoz viszonyítjuk a tényleges intenzitást (hátrányt). Ha minden döntési alternatívát az összes többivel összehasonlítottunk, meg kell adni az előnyök megkívánt mértékére és a még elfogadható maximális hátrányokra vonatkozó kritikus értékeket. Annál biztosabb j változat fölénye egy másik, i változattal szemben, minél magasabb a preferencia, és minél alacsonyabb a hátránymutató értéke. A következő lépés a ci,j preferencia, azaz az előnymutatók meghatározása. A ci,jértékeket minden egyes rendszer közötti viszonylatban számolni kell. Kiszámításának menetét egy példán, a T1 - T2 rendszereken keresztül mutatjuk be. Összeadjuk azon értékelési tényezők súlyszámát, ahol T1 preferál vagy indifferens T2 rendszerhez képest, és ezt az összeget osztjuk a súlyszámok összegével.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák KIPA-módszer: Az előnymutatók számítását követően a di,j diszkvalifikancia értékeket, vagyis a hátránymutatókat határozzuk meg. A számítása a T1 -T2 esetében: megkeressük a legnagyobb skálakülönbséget, ahol T2 preferál T1-hez képest. Ezt az értéket osztjuk a legnagyobb skála terjedelmével (jelen esetben néggyel). A kisebb súly skálák esetén súlyozva számítandó a skálakülönbség. Az előny- és a hátránymutatókat egy új táblázatba foglaljuk, az ún. KIPA mátrixba. Az összehasonlításhoz preferencia (p) és diszkvalifikancia (q) szinteket kell meghatározni. Az első szint p ≥ 100% és q ≤ 0%. Azon Ti Tj viszonylatban lehet behúzni a preferenciarelációt, ahol ci,j ≥ p és di,j ≤ q. Természetesen ritka eset lesz, hogy ezen a szinten össze lehessen hasonlítani minden egyes rendszert, ezért a további összeméréseket p értékének csökkentésével, és d értékének a növelésével kell elvégezni.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Fuzzy logika alatt egy egész elméletcsaládról beszélhetünk, melynek sokrétű alkalmazásai vannak elsősorban az informatikában, de alkalmazásra talált a nyelvtudományi és logikai szemantikában, matematikai logikában, programozásban, valószínüség-elméletben.

Ez a logika képezi alapját a fuzzy számítógépes rendszereknek, melyek szemben a szokványos rendszerekkel, nem csak igen és nem (illetve ki és be, vagy 1 és 0) értékekkel dolgoznak, hanem közbülső „valóságértékekkel” is, mint például 0,5 („félig-meddig”), 0,2 (kis mértékben), 0,8 (eléggé)… Ezáltal az „életlen” meghatározások (mint például az előbbiek) matematikailag kezelhetővé válnak. Manapság a fuzzy logika illetve a fuzzy-control, tehát a fuzzy logikán alapuló irányítás, elsősorban gépek és robotok, háztartási készülékek irányításában talál alkalmazásra, és nem utolsó sorban, a jelenleg is tárgyalt műszaki kiválasztási, értékelési, döntési problémák segítésében, sőt, automatizálásában.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Tehát a Fuzzy logika abban hoz újat, hogy halmazba tartozás értékei nem sarkallatosak (0,1 azaz igen, nem), hanem köztes értékek is léteznek, amelyek megmutatják, hogy egy adott ak elem mennyire tartozik bele a halmazba: nagyon, kissé, kevésbé, vagy egyáltalán nem. Így minden A halmazbeli ak elemhez hozzárendelünk egy számot, általában 0 és 1 (néha 1 és 1 között), ami jellemzi az elem halmazba tartozásának mértékét. Tehát az A halmazunk így felírható: A={a1(k1), a2(k2), … an(kn)} alakban. A felső indexbe írt értékek a halmazelemekhez rendelt, halmazba tartozást jellemző számot jelöli. Vegyük észre, hogy ezek a számok a klasszikus halmazelméletben is jelen voltak, de értékük vagy 0 volt vagy 1, így külön nem is tüntettük ezeket fel. Azt az elemet, amihez 0-át rendeltünk, fel sem soroltuk a halmaz elemei között.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Halmazok megadási lehetőségei: Diszkrét értékek esetén: - Felsorolás - Táblázat Pl.: Gyors autók = {0,6/Toyota, 0,1/Barkas, 1/Porsche, 0,5/Lada} Folytonos értékek esetén: - görbe (szakaszainak) matematikai leírása - görbe felrajzolása Példa

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: A klasszikus (Boole) algebra műveleteit is kiterjesztjük a Fuzzy logikára: Negálás

„VAGY”

„ÉS”

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika:

HA – AKKOR szabályrendszerek alkalmazása Legyenek F1..n fuzzy halmazok X-en, H1..n fuzzy halmazok Z-n. Fuzzy HA-AKKOR szabályokat következőképpen értelmezhetünk: R1: HA x F1 AKKOR z H1

... Rn: HA x Fn AKKOR z Hn

Összetett következtetések: Legyenek F1..n fuzzy halmazok X-en, G1..n fuzzy halmazok Y-on, H1..n fuzzy halmazok Z-n. R1: HA x F1 ÉS y G1 AKKOR z H1 R2: HA x F2 ÉS y G2 AKKOR z H2 ... Rn: HA x Fn ÉS y Gn AKKOR z Hn

Gépkiválasztás


Példa 1: Szükséges féknyomás Meghatározása VÁLTOZÓK DEFINIÁLÁSA

Gépkiválasztás


Példa 1: Szükséges féknyomás Meghatározása SZABÁLYRENDSZER FELÁLLÍTÁSA

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Példa 1: Szükséges féknyomás Meghatározása Konkrét szituáció vizsgálata: Sebesség: 90 km/h Távolság: 100 m

Gépkiválasztás


Szükséges fékerő

Gépkiválasztás



Gépkiválasztás Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Példa 1: Szükséges féknyomás Meghatározása Konkrét szituáció vizsgálata: Sebesség: 90 km/h Távolság: 100 m






Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: építőgép példa Mint ismeretes a földkitermelő-szállító gépek (és szállító eszközök) típusainál a jellemző a szállítási hosszt, és ciklusonkénti szállítási mennyiséget, mint fontos jellemzőket felírhatjuk az egyes gépekre. Szállítási távolság

Ilyen formán definiálhatjuk, hogy az egyes gépek mely halmazokba tartoznak. Érzékeljük, hogy egy gép több halmazban is megtalálható, valamint…

Szállítási mennyiség ciklusonként

< 100 m

100–1000 m

1000-5000 m

>5 km

< 4m3

lánctalpas földtoló

földnyeső

tehergépkocsi

tehergépkocsi és pótkocsi

4 – 10 m3

lánctalpas földtoló

földnyeső, csuklótörzsű dömper

tehergépkocsi, csuklótörzsű dömper

nyerges vontató

>10 m3

földnyeső

földnyeső, bányadömper

bányadömper

szállítószalag, csille

…sejtjük, hogy a halmazok nem ennyire kemény határúak.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: építőgép példa Nézzük meg a földnyeső gépet. Szerepel a 10m3 felett / 100m és minden, 100 és 1000m közti szállításhoz tartozó mennyiségkategóriában. Nyílván nem egyformán ideális választás minden esetben, sőt a valóságban használják (tehát használható valamely mértékben) ezeken az intervallumokon kívül is. Tehát ha megpróbáljuk felírni 10m3 feletti esetre, mely értékeket veszi fel a földnyeső az egyes halmazokban, az valahogy így alakulna: Földnyeső

Szállítási távolság halmazok

Sz.m./cikl. >10 m3

< 100 m 1

100–1000 m 0,8

1000-5000 m 0,5

>5 km 0,2

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: építőgép példa Nézzük meg ugyanez hogyan alakul merevvázas bányadömper esetében: B. Dömper Sz.m./cikl. >10 m3

Szállítási távolság halmazok < 100 m 0,1

100–1000 m 0,8

1000-5000 m 1

>5 km 0,5

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: építőgép példa Ha ezzel megvagyunk megnézhetjük a többi „versenyző” gépet is 10m3 felett. Aztán mindet 4 és 10 m3 között… és így tovább. A végén pedig kapnánk egy olyan táblázatot (Fuzzy expert tábla, vagy mátrix) ami minden tényező esetére tartalmazza minden gépünk megfelelőségi mutatóját (tagsági értékét). Természetesen ennél sokkal szerteágazóbb szempontrendszerrel felvértezve, azaz több szempontból vizsgálva a gépek megfelelőségét, pontosabb, kifinomultabb képet kapunk azok adott munkára történő alkalmazásának megfelelőségéről.

A következőkben lássunk két példát az összetettebb fuzzy táblákra, hozzátéve azt, hogy a megfelelőségi értékek sokaságát redukálva - az átláthatóság és használhatóság szem előtt tartása okán - csak három érték szerepel: Good/Moderate/Poor.

Gépkiválasztás


POV

Barrow

Skid Backhoe- Wheel steer Excavator loader Loader loader

Track Type Tractor (Dozer)

Articulat Off Highway Screper ed Dump Highway Truck Truck truck

Dynamic factors (site dependence too)

inside of worksite outside Rugged Terrain Smooth Soil Material blew / mined rock 0- 5m 5 - 10 m 10 - 50 m Distance 50 - 100 m 100 - 500 m 1000 m or more Building construction "green field" Layout Building construction "in city" type Road/railway construction GF Road/railway construction city Location

Good Poor Good Good Good Good Good Good Mod Poor Poor Poor Good Good Mod Mod

Good Poor Good Good Good Good Mod Mod Good Mod Mod Poor Mod Good Mod Mod

Good Poor Good Good Good Good Good Mod Poor Poor Poor Poor Good Good Good Good

Good Poor Good Good Good Mod Mod Good Good Good Mod Poor Good Good Mod Good

Poor Good Good Good Good Good Good Good Mod Mod Poor Good Good Good Good

Good Poor Good Good Good Good Poor Poor Good Good Mod Poor Good Mod Good Mod

Good M Good Good Good Poor Poor Poor Poor Poor Good Mod Good Poor Good Poor

Good M Good Good Good Good Poor Poor Poor Poor Mod Good Mod Poor Good Poor

Good Poor Poor Good Good Good Poor Poor Poor Poor Mod Good Mod Poor Good Poor

M Good M Good Good Good Poor Poor Poor Poor Mod Good Mod Good Good Good

Good Good Poor Poor Poor

Good Good Poor Poor Good

Poor

Mod Good Mod Mod Good

Mod Mod Mod Mod Mod

Poor Poor Mod Mod Poor

Poor Mod Mod Good Poor

Mod Good Good Good Poor

Mod Mod Good Good Poor

Good Good Good Good Mod

Good

Static factors (just machine dependence)

Transportation cost Operation cost /h Operation cost /t Capacity Flexibility

Mod

Mod Mod Good

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Az iménti mátrixból a csuklóvázas dömpert kiemelve:

Gépkiválasztás

Gépkiválasztás műszaki szempontjai Döntést segítő technikák Fuzzy logika: Egy példa az építőipari anyagmozgató gépek világából:

Dinamikus tényezők

(ha, akkor)

Gépkiválasztás


Statikus tényezők Truck crane Mobile crane Self loading truck Crawler crane Fast-erecting crane Tower crane Flexibility

good

good

good

mod

mod

mod

Cost of move in, setup, move out

mod

mod

mod

good

good

good

Cost for rent

mod

mod

mod

good

good

good

Productivity

mod

mod

good

good

good

good

Gépkiválasztás


Az iméntiek alapján a toronydarura érvényes Fuzzy tagsági értékek (megfelelőségek a hatékonyság és a Dinamikus tényezők függvényében)

Köszönöm a figyelmet!

Építőgépek és építőipari anyagmozgató gépek kiválasztási módszerei

Recommend Documents