Helyi építészeti örökség Építészeti nívódíj pályázat
Építészeti örökségünk helyi védelme
2008 2
A 2008-ban meghirdetett „Helyi Építészeti Őrökség” nívódíj pályázat
5
A 2008-ban meghirdetett „Helyi Építészeti Örökség” nívódíj pályázat díjazottjai
7
SZERENCS, Rákóczi út Fürdő és wellnessház
8
BALATONALMÁDI, Arany János utca 10. Nyaralóépület felújítása
16
MISKOLC, Kossuth utca 15. Gyermek- és ifjúsági missziós központ
22
KŐSZEG, Várkör 59. Taverna Flórián Étterem felújítása
28
SZENTLÁSZLÓ, Petőfi Sándor utca 1. Népművészeti Alkotóház, Csuhémúzeum
32
Felhasznált irodalom
36
Építészeti örökségünk helyi védelme Építészeti örökségünk helyi védelem alatt álló elemei szerves részei egy többszintű védelemnek. A nemzetközi (világörökség), az országos védelem alatt álló elemek (műemlékek) mellett a helyi sajátosságokat leginkább őrző (helyi védelem alatt álló) örökség állományát adják. A különböző szinten védett emlékek egymással rendszert alkotnak, egymást kiegészítő, erősítő kölcsönhatásuk meg-
korolt hatásuk sem elhanyagolandó. Fennmaradásuk, fenntartásuk és hasznosításuk mindezekért gazdasági, kulturális, településpolitikai érdek.
határozó a környezetükben. A természeti és az emberkéz alkotta környezet harmóniája az országban sokhelyütt ma is megtalálható vagy visszaállítható, vonzó történeti keretet adva az egyes településeknek, településrészeknek.
zése. Ezt mondja ki a helyi védelemről „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) felhatalmazása alapján alkotott 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet, mikor az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól intézkedik. E szerint a „helyi védelem az építészeti örökség mindazon elemeire kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet önkormányzati rendelet helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti
A fennmaradt védett, vagy védendő épületek, épületegyüttesek jelentős értéket képviselnek, akár történeti, művészettörténeti, akár az identitás megőrzésének szempontjából tekintjük, de használati értékük, és az életminőség alakulására gya-
A helyi védelem célja a település és környezetének, az ott megtalálható értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőr-
e 2 f
értékként védetté nyilvánít”. A helyi védelem a „település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.”
biztosítva ezzel a védendő településszerkezet, településkép, utcakép, vagy egyes értékek megtartását. A védetté nyilvánított értékekről az önkormányzatok nyilvántartást vezetnek, és a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata, a szakmai megalapozást biztosító értékvédelmi, értékvizsgálati tanulmány alapján. Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai között a védelem alá helyezés, ugyanakkor a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit is, a fenntartás és az állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve a lehetséges tá-
A pályázat kapcsán megindult a helyi védelmi rendelettel rendelkező települések listába vétele. Ezzel lehetőség nyílik a helyi védelem országos lefedettségének vizsgálatára. Településeink helyi sajátosságokat őrző, helyi védelem alatt álló épületállománya az országosan védett műemlékek többszörösére tehető. 1999-es felmérés szerint, akkor több mint 500 település rendelkezett az építészeti értékek helyi védelemét biztosító rendelettel és a hozzá tartozó épületjegyzékkel. A felmérés 2004-
mogatások, kedvezmények rendszerét, mértékét és módját a települési önkormányzatok határozzák meg. Rendelkeznek a védett területekre és építményekre vonatkozó tiltás, korlátozás és egyéb feltételek vonatkozásában is. Önkormányzati rendelet írja elő részletesen a védendő elemek körét,
2006 közötti frissítése alapján tudunk következtetni a védett épületállomány nagyságára, mely ma közel 15.000-re tehető. A nagyszámú emlék rendkívül széles skálájú, jól reprezentálja az egyes települések arculatát, az egyes jellegzetes épületek megjelenésétől a történeti településszerkezeti jellemzőkig. ■
e 4 f
A 2008-ban meghirdetett „Helyi Építészeti Örökség” nívódíj pályázat
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya 2008-ban másodízben hirdette meg a „Helyi Építészeti Örökség” című építészeti nívódíj pályázatot – az 1997. évi LXXVIII. törvény 50.§-ának (1) bekezdés e) és h) pontjában és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján – az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából.
A pályázat elbírálása során a Bíráló Bizottságot szakmai, oktatási és érdekképviseleti szervezetek tagjai alkották: egy-egy fővel képviseltette magát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművész Szövetség, a BMGE Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, és a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra). A Bíráló Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos
A nívódíj pályázat elsődleges célja, hogy segítségével feltárhatók, értékelhetők és közzétehetők legyenek a helyi védelemben részesített értékes történeti emlékek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítmények, valamint hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, képzőművészeti alkotás, szakszerű megőrzéséhez.
főépítész, az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője. A pályázatot a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. gondozta. A meghirdetett pályázatra 2008-ban 8 helyszínről 10 pályamű érkezett. A pályázati anyagok építészeti megoldásainak előzetes értékelése alapján a Bíráló Bizottság a legszínvonalasabban felújított épületek helyszíni bejárása után döntött a pályázat végeredményéről. A döntésnél a helyreállítások szakszerűsége, hitelessége szerepelt kiemelt szempontként. A zsűri öt beadott munkát javasolt díjazásra. ■
e 5 f
A 2008-ban meghirdetett „Helyi Építészeti Örökség” nívódíj pályázat díjazottjai
e 7 f
Szencs, Rákóczi út
Fürdő és wellnessház Építtető: Szerencs Város Önkormányzata Tervező: Salamin Ferenc, AXIS Építésziroda Kft. Kivitelező: Szivárvány Kft.
(Archív fotó)
e 8 f
A fürdő építése
a kénes víz, mely oly bőségben tört fel a sziklából,
A szerencsi községi fürdő az 1900-as évek elején épült a település főutcáján. A patinás épület jól reprezentálja a térség fürdőkultúráját, melynek a középkorig nyúló előzményei vannak.
hogy a várat körülvéve mocsarat és ingoványt képezett. Rákóczi Zsigmond, a vár újjáépítője, azért is választotta lakhelyül Szerencset, mert gyakran vette igénybe a gyógyvizet. II. Rákóczi Ferenc is előszeretettel látogatta a várost, a birtokán fekvő fürdő kén-, jód- és vastartalmú vize miatt.
A Szent János-rendi keresztes lovagok voltak az elsők, akik felfedezték Szerencs bugyogó forrásainak jótékony hatását, és azt felhasználva gyógyítottak ispotályukban. A vár nyugati oldalánál fakadt
A XIX. században külön kultusza lett a fürdőbe, gyógyfürdőbe járásnak, sorra épültek az ország közfürdői. Szerencs városa is, a természetes melegvíz-
e 9 f
forrásokra alapozva, kádfürdő építését tervezte. A fürdő helyét a templom melletti helyen jelölték ki. A szomszédos plébánia kertjének vadvizes, hasznavehetetlen részéért a város szántóföldet ajánlott fel, ezzel a római katolikus templom és a plébánia közötti melegvíz-forrású terület, vagyis a telek kérdése is megoldódott. 1910-ben, a Rákóczi-vár történelmi falainak szomszédságában építtette fel a település elöljárósága az akkor még elsősorban tisztálkodási célokat szolgáló községi fürdőt. A gyors kivitelezés ellenére mind építészetileg, mind szerkezetileg magas színvonalú munka készült. Az elkészült fürdő tipikus, jól megfogalmazott saroképület, melyet a harmonikus tömegalakítás, a homlokzatok nemes díszítettsége, a belső terek nagyvonalúsága jellemez. A sarok felőli átlóban nyílik a bejárat, a sarkon a hangsúlyos és magas épületrész, valamint a szimmetrikus épületszárnyak megjelenése ma is a fürdő előtti tér meghatározó elemei. A szecesszió ízlésével átitatott historizáló épület belső udvarán az 1920-as években épült meg a strand. Az udvari medence hosszú időn át az úszás bázisa volt. A kapun belépőt a strandmedence látványa
fogadta, járdával és fából ácsolt filagóriával övezve. Az uszoda 88 főre volt tervezve, de 150-en is voltak olykor benne. Népszerűségét fokozta az a tény, mely szerint hivatalosan nem volt gyógyfürdőnek deklarálva, de tapasztalat, szájhagyomány alapján mindinkább elterjedt kénes hévvizének gyógyító hatása. A második világháború idején kisebb megszakításokkal, de üzemelt a szerencsi gőz- és kádfürdő. A háborús károk helyreállítása után a hatvanas években ismét sor került egy utolsó belső felújításra. Mindezek ellenére a vízvezetékek kiépülése, a lakások fürdőszobával való ellátásának elterjedése révén a hatvanas évektől kezdve a fürdő egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló épületet az 1970-es években bezárták.
e 11 f
Az épület több mint húsz évig állt használaton kívül, meglehetősen leromlott állapotából kellett a mai igényeknek megfelelő, elegáns fürdő- és wellness épületet kialakítani. A tervezést kutatás előzte meg, melynek alapján sor került a helyreállításra. Alapvető szempont volt az eredeti, impozáns térrendszer, a régi épület atmoszférájának megőrzése, visszaállítása. Ezt szolgálta az eredeti részletek, szerkezetek megőrzése, szükséges mértékben harmonikus kiegészítése. Az épület jellegét meghatározó, díszes bejárati ajtót az 1960-as években cserélték ki acél-alumínium üvegfalra. A most látható bejáratot százéves képeslapok felnagyításával és korabeli fotók alapján állították helyre. A részleteket az épüle-
A fürdő felújítása
ten fennmaradt eredeti részletképzések alapján rekonstruálták.
A fürdő épületének felújítása a szomszédos templom és a várkert megújításával párhuzamosan jöhetett létre. A leromló állagú épület felújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében nyílt lehetősége a Szerencsi Önkormányzatnak. A 2006 tavaszától 2007 őszéig tartó beruházás során az épület az eredeti szépségét nyerte vissza.
A szélfogóban a padlón a terrazzo burkolatba beleírva megmaradt az eredeti építési évszám: 1910. Ezt a feliratot a sárgásszürkés műkő felületben fekete és piros színekkel készítették, valamint fekete kerettel. Az eredeti terrazzo-részletet megőrizve, az építés dátuma az új burkolatba került visszaépítésre.
e 12 f
Belépve a nyolcszögű előcsarnokba, mely körben lévő üvegajtóival, magas, kupolás lefedésével attraktív fogadó-elosztó térként funkcionál, nyolcféle irányba juthatunk tovább. Az üvegezett, kétszárnyú ajtók az eredeti szerkezetek, csak két szárnyat kellett pótolni. Az előcsarnok kupolás záródása kis dongákkal csatlakozik a felső színes ablakokhoz. Az eredeti üvegek nem maradtak fenn, a régi mintát egykori képeslapok alapján rekonstruálták. Ha nem is teljesen az eredetivel egyezőek, de visszaadják annak hangulatát és szépségét. A homlokzati nyílásokban megmaradt acélbordás ablakok az új ablakok elé rácsként kerültek beépítésre, vagy a fürdőcsarnok és a medencetér közötti falba kerültek a belső térbe. A profilos acélrácsok, bordák több helyen is előfordulnak az épületben, megtartásukkal, pótlásukkal segítenek a fürdő eredeti karakterét megőrizni, illetve visszaállítani. Új térként valósult meg az alsó szint boltozatos központi társalgó-kávézó helyisége, mely – a körben meglévő, boltozatos pinceterekhez kapcsolódva – a föld kiemelésével, utólagos boltozott térlefedésével jött létre. Az új pincetér tégla boltozata kis kerek opeion-nyílásán át kapcsolódik a felette
lévő előcsarnokhoz. A látszó téglafelület egységes hangulatot kíván létrehozni az alsó szinti folyosók tégla dongaboltozataival. Az épület legmarkánsabb kiegészítése az egykori külső medence lefedése. Eredetileg az épület "U" alaprajzú volt, udvarán később külső úszómedence létesült. Az egykori udvartér lefedésével az itt megépült új medence belső térbe került.
e 13 f
A várkert felőli toronyépítmény eredetileg egy emelettel alacsonyabb volt, később került rá még egy szint, amely hatalmas víztartálynak adott helyet. Most a toronyba a szellőzés légtechnikai gépei kerültek. A torony szép és jellegzetes látványelem Szerencs sziluettjében. Az épület homlokzati vakolatdíszeinek helyreállítása régi képeslapok alapján történt. A legtöbb mintát sikerült visszaépíteni: a korong alakú és a csíkos minták, a párkányok és profilok, valamint a bádogfedések részletei is helyükre kerültek. Megmaradtak az oromzatok tetején volt kőgömbök, és a főbejárat feletti hattyú is, melyeket kőszobrász restaurátor újított fel.
A medencetérnek a plébánia felőli homlokzata nagy üvegfelülettel nyílik a park felé. A téglából rakott tartópillérek és boltívek a régi kerítésfal mintája alapján készültek, a fogazottan rakott téglapárkány szintén ehhez igazodik. A medencetérből közvetlen kapcsolattal lehet kijutni a napozóteraszra, valamint a parkosított kertbe is.
Az épületben ma az egykori kádfürdők helyén öltözők, szolárium, masszázs-szobák, gőzkabinok, sókamrák, szaunák merülő medencével és pezsgőfürdő fogadja a fürdővendégeket. A kádfürdőnek épült szecessziós épület befogadta a mai funkciókat, a korszerű gépészeti megoldásokat. Az eredeti atmoszférát megtartva, elegáns keretet adva tud megfelelni a jelen kor igényeinek. Ma a létesítmény „Hegyalja Kapuja” több évszázados múltra visszatekintő fürdőkultúrájának újjáélesztését szolgálja. ■
e 14 f
e 15 f
Balatonalmádi, Arany János utca 10. Nyaralóépület felújítása Építtető-tervező-kivitelező: Ácsné Vuk Ágnes és Ács István
(Archív fotó)
e 16 f
A felújítandó épület:
Az utca felől az épület két, jól elkülönülő részből áll. A baloldali rész két teljes szintet magába foglalva
Az Arany János u 1. szám alatti villaépület különleges színfoltja Balatonalmádinak. Anyaghasználatában több hasonló is található a városban, mégis, egyedisége kiemeli társai közül.
tömbszerű megjelenésű, míg a másik földszintes manzárdtetővel fedett. Ez a megjelenés az épület eredeti funkciójából ered: a kétszintes részben a földszint fedett tere és a mögötte lévő helyiség fölött kapott helyet a nagy, egyterű, sokablakos fotóműterem. földszintes épületrész adta a kiszolgáló tereket.
Kétszintes, eredetileg fotóműteremnek épült az 1920as évek második felében. A II. világháború után lakóépületként funkcionált. Stílusában fellelhetők az építése korára jellemző balatoni villaépítészet jegyei, a környéken használt vörös homokkő megjelenése.
A négy homlokzat ugyan különböző képet mutat, mégis harmonizálnak egymással. Építészeti motívumaik egységes képet nyújtanak. Az utcai homlokzat
e 17 f
uralkodó eleme a faragott, almádi vörös kőből rakott kosárív, valamint a fölötte tengelybe helyezett vízszintes ablaksáv és az azt keretező két vízszintes vakolatcsík. A szerényebb megjelenésű földszintes épületrész kő lábazattal, két zsalus ablakkal, a manzárdtetőn tetősíkból kiálló tetőablakkal önálló életet él. A tető héjazatok vörös palából készültek, a falfelületek vakoltak, festettek. A hátsó, udvari homlokzat egyszerűbb változata az utcainak. A ház bejárata a verandáról nyílik. Az ajtók, ablakok filigrán tok- és szárnyosztásukkal, egyedi vésetekkel, vékony üvegezésükkel különleges értékei az épületnek. A külső és a belső nyílászárók, bár különbözőek, mégis harmonikusan illeszkednek egymáshoz.
Balatonalmádi parti része a századfordulóra európai színvonalú fürdőhellyé fejlődött. A nagyarányú fejlődést a terület – a káptalani birtokok – parcellázásának folyamata tette lehetővé. Kezdetben egy-egy villa számára alakítottak ki helyet. A birtok kisebb részekre osztása új utcák megnyitását eredményezte. Az 1920-as évek elején nyitották az Arany János utcát, majd a terület kisebb telkekre osztását követően vásárolhatott a telkekből Mészáros István veszprémi fotográfus. Így került az ő birtokába az Arany János utca 1. számú telekingatlan. Ő építtette ezután 1926-27-ben a most felújított, eredetileg fotóműteremnek kialakított épületet. Az építés közbeni állapotot fotón is megörökítették.
A tervezett átalakítás: Az igen leromlott állapotú épület megújítását gondos kutatómunka előzte meg. A hiteles felújítást segítette, hogy rendelkezésre álltak az eredeti állapotról készült fényképek. Mivel a jelenlegi tulajdonos és az építtető megegyezik az építész tervezővel, a tervezés műszaki, funkcionális és esztétikai programja egy kézbe került.
e 19 f
Az elsődleges cél az volt, hogy az épület eredetisége minél jobban megmaradjon, ugyanakkor a ház a mai igényeknek megfelelően kialakított funkcionális elrendezést kapjon. Szerencsés, hogy a jelenlegi nyaraló funkció a lakóépület eredeti használatával szinte megegyezik. A hajdanvolt térkapcsolatok megőrzése és a terek minimális változtatása mellett az épület meg tud felelni a család igényeinek. A belső részletek megőrzése, felújítása, az eredetivel egyező, vagy ahhoz hasonló anyagok felhasználása a balatoni villaépítészet jellegét őrzik. A földszinti előtér jó arányú, a belőle nyíló helyiségek szépek, a tervezett funkcióknak megfelelnek. A meglévő ajtók és ablakok míves kialakításúak, megtartásuk a villa eredeti hangulatát erősíti. Az emeletre vezető fa lépcső jó állapotú, attraktív eleme az épületnek. Az alsó szinten átalakítás a hátsó traktusban történt, ahol a kisebb kiszolgáló helyiségek összenyitásával jött létre egy jól berendezhető étkező-konyha helyiség. Az emeleten eredetileg szűkös előtérbe vezetett a lépcső. Az egykori fotóműteremhez tartozó sötétkamra elbontásával és egy kis falszakasz áthelyezésével a földszine 20 f
tinek megfelelő, tágas, világos térbe érkezünk. A volt fotóműterem hatalmas helyiségének megosztásával két tágas szoba jött létre. Az eredeti ablakok megtartása különleges hangulatot ad, különösen az utcai szalagablak megtartása. A manzárd tető üres terébe került az újonnan kialakított fürdőszoba. Az épület külső megjelenésében az eredeti állapotot idézi. A fedett veranda,
a vörös mészkő lábazat igényesen felújított. A homlokzati vakolat hajdan sima felületű lehetett. A tetőtéri fürdőszoba új tetőablaka tudatosan tér el a meglévőktől. A helyreállítás minden ízében igényes, szeretettel és hozzáértéssel végzett, mely a hitelességet, az eredeti állapot visszaállítását szem előtt tartva készült. ■
e 21 f
Miskolc, Kossuth utca 15. Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ Építtető: Nyilas Misi Alapítvány Tervező: Rudolf Mihály, HADAS Műterem Kft. Kivitelező: Juhász László
e 22 f
Miskolci nemesi ház építése
korábban is létezett lakóház, amely a várost és az utcát
A XVIII. században emelt földszintes, boltozatos, stukkós barokk lakóépület Miskolc egykori főbírájának otthona volt. Kedvező helyzeti adottságai nemcsak napjainkban, hanem már a régi időkben is megvoltak, mivel a középkori Miskolc egykori főutcáján, a Czikó utcai telken (funduson) épült. Ez a mai Kossuth utca, mely már egykor is É-D irányban szelte ketté a várost, és Kassa felé az átmenő forgalmat biztosította. A telken
érintő nagy 1781-es tűzvész idején pusztult el. Az új ház felépítésére az építtető Tőrös Tamás – Miskolc város főbírájának veje – 1783-ban kötött szerződéseket. A felépült Czikó utcai nemesi házban három szoba, egy konyha és egy udvar volt, amelyek azóta több átalakításon mentek keresztül. A homlokzatot a múlt század fordulóján változtatták meg, a szobák ablakait átalakították, az északi épületrész udvarából pedig egy kamrát falaztak el. A konyhából 1950 körül szoba – konyha - fürdőszoba beosztású lakást építettek.
e 23 f
A lakóház mindkét oldalán alápincézett. Az épület héjazata zsindelyes volt, fehérre meszelt falai kőből épültek. Az épület az ezredfordulóra olyan rossz állapotba került, hogy elbontását latolgatták. Végül a Református Egyház vásárolta meg az ingatlant és újíttatta föl, illetve bővíttette ki a házat, felismerve, hogy a ház romos állapota ellenére is különös értékek hordozója.
A Nyilas Misi-ház Az elhagyatott, romos épületben kárpótlási összeg felhasználásával hoztak létre Gyermek- és Ifjúsági Missziós Központot. Az egyik presbiter ötlete alapján jött létre a Nyilas Misi Alapítvány. Az elsődleges cél az volt, hogy hátrányos helyzetű gyermekeken segítsenek, és lelki-testi otthont adjon a fiatalok és a gyermekek számára.
Az újjáépítés A ma a Kossuth utca 15. sz. alatt található Nyilas Misi-ház romos állapotából épült újjá. A református Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ e 24 f
gondolata nyomán a Miskolc-belvárosi Református Egyházközség vásárolta meg a várostól az öreg házat telkestől és fogott hozzá a megújításához. A munkálatok 2001. márciusában kezdődtek, az újjáépítés 2 évig tartott. Az építkezés során jelentős kutatásra került sor az eredeti állapot feltárása érdekében. A földszinti rész felújításánál messzemenőkig ragaszkodtak az eredeti állapot visszaállításához. A pinceszintet a jobb kihasználhatóság érdekében bővítették, ami azonban nem befolyásolta az épület eredeti térszerkezetét. A földszinti tereket eredeti szépségükben állították helyre: ezt mutatják a bejárati kapu, a boltíves kapubehajtó, az utcafronti szobák stukkós menynyezete és XIX. századi spalettás ablakai, a belső ajtók részletei. Az újjáépült házba belépve a kocsibejárón, a boltív alatt, a falon körben végigfutó sávokon foglalták össze az épület rövid történetét. A bejáratnál a látogató rögtön Bibliai idézetekkel találkozik a homlokzaton és a kapun egyaránt. Balra egy református könyvesbolt található. e 25 f
oldalán „gyilokjáró” fut végig, amely a telek végét lezáró nyitott, fedett színben is folytatódik. A fából készült „mobil-szószéket” akár „ostromtoronynak” is használhatják a gyerekek. Az előtérből két irányban is lemehetünk a régi boltozatos pincehelyiségekbe, ahol lehetőség van klubhelyiség működtetésére. Az aulából mehetünk tovább az emeletre. A magasabb szintekre akár lifttel is feljuthatunk. Itt az Auditórium ad helyet a nagyobb rendezvényeknek, ami 80-100 ember befogadására alkalmas. Az első emeleten a legfontosabb látványosság a Bató Eszter emlékszoba, ami az 1865–ben tragikusan elhunyt fiatal özvegy halottas szobá-
Átlépve az aula ajtaján, jobb oldalon található az Oratórium, ami tárgyalóként, és Bibliaóra helyeként funkcionál. Innen nyílik az iroda. A földszinten található még egy gondnoki lakás, cserkészszoba, mellékhelyiségek. Az aulából léphetünk a tágas udvarra, ami szabadtéri előadásoknak és sportrendezvényeknek egyaránt helyet ad. Az udvart körbe kerítő fal két
jának berendezési tárgyait a maguk eredetiségében őrzi. A második emeletre vendégszobák kerültek. Az épületre a mai funkciót kiszolgáló emeletráépítés és tetőtér került. Az új építés igényes, részletgazdag, harmonikusan illeszkedik a helyreállításhoz, mégis egyértelműen megkülönböztethetően mai, modern tereket alkot. A ráépítés a környező épületek magasságát figyelembe véve harmonikusabb utcaképet eredményezett. ■
e 26 f
Kőszeg, Várkör 59.
Taverna Flórián étterem felújítása Építtető: Sybille Stewart Tervező: Szima Andrea, Németh István Kivitelező: Vágfalvi Gábor
Az egykori lakóépület Hangulatos étterem kialakítása volt a cél a kőszegi várfal tövében álló egykori lakóház felújításával. Az épület Kőszeg műemléki jelentőségű területén helyezkedik el, helyi védelem alatt áll. Az épület több egységből álló ház volt, melyek eredeti formái az elmúlt évszázadok alatt átépültek, megváltoztak. Az utca felé földszintes, a Zwinger torony felé emeletes, eredetileg lakóépület felújítá-
sát helyszíni kutatás előzte meg. A felújítás során végzett falkutatás számos meglepetéssel szolgált, sok érdekes részlet került elő. Így kerülhettek bemutatásra a pinceszinten, a falba beépített, a város középkori védműveihez tartozó kőfal részletei. Az épület szomszédságában álló, a város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony vagy Zwinger, az egykori városfal délnyugati sarokbástyájának épült a XI. században. Mai formáját az Anjou-kori (1301-1386)
e 29 f
nagy építkezések idején kapta. A várárok mentén álló egykori lakóház a középkori városfal maradványaira épült. A jellemzően zártsorú beépítésű utca enyhe kanyarulatában található épület utcai homlokzata a Szent Flórián szoborra, hátsó homlokzata a Zwinger torony felé néz. A két homlokzat síkja között a terep egy teljes szintmagasságot süllyed, a belső udvara a várárok sávjába nyúlik.
A pince feltöltéséből régi nyílás faragott szárkövei kerültek elő, melyek helye azonosítható volt, így az eredeti helyükre visszahelyezve nyílt lehetőség bemutatásukra. A pince falainak anyaga, a falazás technikája, a boltozatok kialakítása szép, ezek is láthatóvá váltak a felújítás során. A földszinti és a pince szinti falazatok több építési periódus mutatnak.
e 30 f
A felújítás, átalakítás Az eredeti terek, pincék feltárásával, hasznosításával alakult ki a mai vendéglátó funkciót kiszolgáló térrendszer. A két, tégla boltozatos pincetér feltárásával, kitisztításával, járószintjének lesülylyesztésével nyertek fogyasztótereket, melyeknek közvetlen kertkapcsolata is van. Itt alakították ki az étterem vendégterét, valamint a kiszolgáló helyiségek egy részét. Az utcai épületrész alatt lévő pincében feltárt kút, felújítása után szintén látható. Egyedi megvilágítása által izgalmas részlete a háznak. A földszinten kapott helyet a konyha, a vizes helyiségek, valamint egy kávézó rész különteremmel. Izgalmas megoldás az eredeti kemence helyére telepített látványkonyha, mely az eredeti kéménynyílást hasznosítja. Az épület Várkör felőli homlokzatán az íves záródású főbejárata, kőkeretes ablakai harmonikus megjelenésűek. A kerti homlokzat két boltíves nyílással tárul föl. Az emeleti nyílásrend kissé átalakult, egységes méretű, formájú ablakok kerültek beépítésre.
Az épület egy későbbi, kert felőli bővítményét elbontva új épületrészt emeltek terasszal, különteremmel. A bővítés szervesen illeszkedik a meglévőhöz. A felújítás során megtalált épületelemeket, melyek eredeti helyét nem tudták megállapítani, díszítő elemként mutatják be. A kertben, a várfal tövében hangulatos kerthelyiség alakult ki. ■
e 31 f
Szentlászló, Petőfi Sándor utca 1. Népművészeti Alkotóház, Csuhémúzeum Építtető: Szentlászló Község Önkormányzata Tervező: Építész Kör Kft. Kivitelező: Aqua-Híd Kft.
(Archív fotó)
e 32 f
Szentlászló község Szentlászló község Szigetvár vonzáskörzetéhez tartozó település, 1950-ben csatolták Baranya megyéhez. A Szentlászló nevet az írott forrásokban először 1237-1240 között említették. A hagyomány szerint az Árpád-korban fejedelmi szolgáltató népek, kanászok laktak ezen a területen, melyet I. László a pannonhalmi bencés apátságnak adományozott. Az ő tiszteletére kapta nevét a falu. Az apátsági birtok az 1300-as években csere útján magántulajdonba került. Birtokosai között megtaláljuk a Széchenyieket, e 33 f
a Festeticheket és a Bolza családot. Lakossága sokszor cserélődött, keveredett. A török után horvát és magyar lakosságához német telepesek csatlakoztak. 1945 után az ő otthonaikba Szlavóniából ill. a Felvidékről telepítettek magyar családokat.
A Népművészeti Alkotóház A település hagyományait reprezentáló, több mint százéves svábházat az önkormányzat vásárolta meg, és alakította át mintaszerűen. Itt rendezték be az ország első Csuhémúzeumát. A csuhézásnak
nagy hagyománya van a községben, e mesterséget a felvidéki Naszvadról idetelepített magyarok hozták magukkal. A településen rendszeresek a nyári hagyományőrző és kézműves táborok. A múzeum révén állandó helye lett itt a kézműves mesterségek eszközeinek, termékeinek, az égetőkemencétől a szövőszékig. Az épület nemcsak múzeumként, hanem Népművészeti Alkotóházként is várja látogatóit. Az intézményben a bemutatott tárgyakkal és hagyományokkal kapcsolatos gyűjtő munkát is folytatnak. A műhely terekben bemutatják és tanítják
e 34 f
is a fazekasság, a szövés, illetve más hagyományos szakmák munkavégzési folyamatait, eszközeik használatát. A 250 darabos gyűjteményben hazai, felvidéki, erdélyi és kárpátaljai alkotásokat csodálhatnak meg a kézművesség iránt érdeklődök.
Az épület felújítása Az épület felújítása során a meglévő helyiségek elrendezése változatlan maradt. A ház, a funkciónak megfelelően, a hátsó kert felé bővült egy helyiséggel. Az épületben előtér, kiállítótér, kézműves oktató terem, valamint a kézműves műhelyek, új vizesblokkok nyertek elhelyezést. A felújítás, bővítés során hagyományos anyagok kerültek felhasználásra. Az épület kő-tégla vegyes
falazatú, borított fagerenda födémmel. A beépített új nyílászárók osztása megegyezik az eredetiekkel. Az épület cserépfedésű. Az épület utcafronttal párhuzamos homlokzatát az építészeti tagozatok – párkányok, nyíláskeretezések, a homlokzati mezőt mintegy keretbe foglaló féloszlopok – rekonstruálásával újították fel. Az udvari szárny bővítése az épülethez szervesen illeszkedik, a közösségi funkciót szolgálja. A megfelelő hasznosítás hoszszú távon biztosítja az épület folyamatos „jó karban tartását”, a történeti kialakításának megfelelő fenntartását. A helyi védelem alatt álló épület felújításához az önkormányzat a Közkincs Hitelprogram révén jutott a pályázati támogatáshoz.
e 35 f
■
A 2008-ban meghirdetett „Helyi építészeti Örökség” nívódíj pályázat bíráló bizottsága: Elnök: Fegyverneky Sándor Szakmai titkár: Bánóné Nyékhelyi Mária Tagok: Arnóth Ádádm, Dr. Fábián Zsolt, Dr. Kalmár Miklós, Káldi Gyula, Krizsán András, Ráday Mihály, Sebestyén József, Voith Mária Bódyné Máthé Ildikó Szerkesztő: A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából és támogatásával készült, a megjelenéssel kapcsolatos feladatokat a VÁTI Kht. koordinálta.
Felhasznált irodalom A „Helyi Építészeti Örökség 2008.” Nívódíj pályázatra beadott, díjazásban részesült pályamunkák írásos és fotó anyaga: ■ Szerencs Rákóczi út, Fürdő és Wellnessház ■ Balatonalmádi, Arany János u. 10. nyaraló épület felújítása ■ Miskolc, Kossuth u. 15. Gyermek és Ifjúsági Missziós Központ ■ Kőszeg, Várkör 59. Taverna Flórián étterem felújítása ■ Szentlászló, Petőfi Sándor u. 1. Népművészeti Alkotóház, Csuhémúzeum Online irodalom: http://szerencsifurdo.hu www.nyilasmisi.hu http://kolas.gportal.hu http://www.delzselic.hu http://mars.elte.hu/varak/koszeg
■ ■ ■ ■ ■
A kiadványban Bánóné Nyékhelyi Mária és Sebestyén József által készített, valamint a pályázatokban szereplő fényképeket használtuk fel.
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság © Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, VÁTI Kht., 2009 A címlapfotó Gyarmati László munkája. Nyomdai előkészítés és produkciós munkálatok: PrintXBudavár Zrt. Nyomás, kötés: Demax Művek Kft., felelős vezető: Tábori Szabolcs
e 36 f
