Építészeti műszaki leírás a Budapest, VII. ker. Dohány u. 1/a. 34522 hrsz.-ú ingatlanon lévő Broadway mozgóképszínház átalakításának építési engedélyezési tervéhez
1.
A mozgóképszínházról és épületéről általában
Az épületet az Első Katonai Biztosító Intézet építette 1911-1913 között. Tervezője Hoepfner Guido műépítész, kivitelezője Dr Lipták és Társa cég volt. A tervtárban talált anyagok alapján az épületet alaprajzilag lényegében a terveknek megfelelően, de a homlokzatot attól eltérően alakították ki. Jelenlegi formáját a II. világháború után a tornyok lebontása után szerezte az épület. A korabeli dokumentumok alapján az épület többszörös átalakítást élt meg. A földszinten és az első emeleten lévő jelenlegi mészkő homlokzatburkolatot vélhetően a hatvanas-hetvenes években készíthették. Az épület jelenleg is vegyes funkciójú, zömében lakások, irodák, üzletek találhatók benne. A mozgóképszínházat 1938-ban alakították ki a korábbi étterem és mulató helyén. Tervezője Domány Ferenc volt. A megvalósult mozit 1939-ben a Tér és Forma 2. számában publikálták. Jelenleg az épület fővárosi rendeletben védett (a világörökség részeként nyilvántartott). A filmszínház teljes területe nemrég a 15/2002. (V.14.) NKŐM rendelete alapján lett műemlékké nyilvánítva. A jelenlegi filmszínház különlegessége a nézőforgalom szervezésében illetve a nézőtér belsőépítészeti kialakításában rejlik. A bejövő és kimenő forgalom a mozi területén külön van választva, hogy az előadások között ne keveredhessen. A nézőtéren az álmennyezet, a falak formálása és a széksor elhelyezésének megoldása, azaz a belső tér kialakítása egyedülálló értéket képvisel. A telek területe: 2583 m2 Az épület szintjei: -2 + F + 6 + T Funkciója: vegyes A kialakult második pinceszint nettó területe: 1634,09 m2 A kialakult első pinceszint nettó területe: 423,04 m2 A kialakult földszint nettó területe: 364,68 m2 A kialakult színház teljes nettó területe: 2421,81 m2 A színház területéből a közös nettó területek: 51,53 m2 A maximális nézők száma: 505 fő 2.
A tervezési terület
A tervezési területek határát a Komondor Holding Rt. tulajdonába tartozó területek jelentik. A beruházó először a volt mozi területeit vásárolta meg, majd később a kialakítandó színház- és koncertterem háttérfunkcióinak elhelyezése érdekében a második pinceszinten a mozit körülvevő használaton kívüli részeket is. A mozi átalakítása azonban érinti az épület egészét, mivel majdnem minden gépészeti rendszer a második pinceszintről indul és érkezik.
3.
Felmérések, feltárások
A felmérés és a tervezés során elvégzett feltárások arra irányultak, hogy a tervezési területről és környezetéről, annak összefüggéseiről olyan átfogó képet kapjunk, ami lehetővé teszi a továbbtervezést és a megvalósítást. A felmérés során meghatározásra kerültek a helyiségek pontos méretei, a feltárt szerkezetek anyagai, a gépészeti és elektromos rendszerek. Azokon a helyeken, ahol komolyabb bontással lehet megállapítani az eltakart szerkezetek méreteit, vagy más tulajdonában lévő helyiségek felől kellene vizsgálódni, a méretek és szerkezetek nem pontosak, leginkább a régi tervekre és feltételezésekre alapulnak. Ezeket vagy a továbbtervezés során, vagy a kivitelezés alatt tudjuk ellenőrizni. A feltárási munkálatokat a mozi védettsége miatt a Kulturális Örökségvédelemi Hivatallal egyeztettük, a feltárásokat ez alapján végeztük el. A feltárásokkal igyekeztünk megállapítani az eltakart tartószerkezetek állapotát, és próbáltuk megtalálni az eredeti építészeti megoldásokat. Vizsgáltuk az alaplemez síkjának lépcsőzését, a függőleges tartószerkezetek anyagait, a födémszerkezeteket, az álmennyezetek feletti szerkezeti magasságokat, az eredeti burkolatok anyagait, rétegeit. A feltárásokkal láthatóvá vált az 1981 körül felrakott burkolólemezek alól az 1978-ban felragasztott romhányi csempeburkolat. A nézőtéren elhelyezett pácolt rétegelt lemez szintén ebből az időből származik, ahogyan az is bebizonyosodott, hogy a székek sem eredetiek. 4.
Beázások, zsompok, kút
A létesítményben a legfontosabb műszaki megoldást igénylő problémát a beázások jelentik. A pinceszinteken (különösen a -2 szinten) a vízből eredő problémák jeleit mindenhol tapasztaltuk. Ezek a beázások tipikus jeleiből, a burkolatok alatt felhalmozódott sók kiüléséből, a vakolatok leomlásából, ázási nyomokból, penészesedésből, korrózióból kiolvashatók. A korábbi tulajdonosok és a ház lakóinak elmondása szerint a pincét elárasztó víz problémája nem újkeletű. Évtizedes problémaként jelentkezik a nagy nyári záporok után, a pincét és a mozi nézőterét elöntő nagy mennyiségű víz. A pincébe áramló víz eredetének kivizsgálása érdekében hidrogeológiai vizsgálatokat folytattunk, és a Csatornázási Műveknél a külső csatornahálózatokra vonatkozó állapotvizsgálatot kezdeményeztünk. Feltételezésünk szerint a víz nagy része csapadékvíz eredetű, amely nagy esőzéseknél a közcsatornákból visszaáramlással jut a pincébe. Sajnálatos, hogy egyik vizsgálat sem vezetett eredményre. A hidrogeológiai vizsgálatnál megfestett víz nem jutott egyik csatornán keresztül sem a zsompokba, a Csatornázási Művek pedig nem talált semmilyen hibát a külső csatornahálózatban és a rákötésekben. A felmérés során a színpad alatt vízzel telt árkot találtunk, amelyről kiderült, hogy a mozi előtt itt működő mulató zenekari árkaként folytatódott. A nézőtér alatt a feltárások alapján azt lehet megállapítani, hogy a lemezalap felső síkja a létesítményünk területén többször is síkot vált. A zenekari ároknál van a legmélyebben, majd a hátsó sorok irányában lépcsősen emelkedik. Jelenleg az állapítható meg, hogy a körülölelő pince padlószintje alatt kb. 10-15 cm-re lehet a legfelső szintje a lemezalapnak. A színpad alatti árok jelenleg zsompként is működik. Innen szivattyúzták ki a pincébe beáramló vizeket. A mozi mögötti pinceterekben szintén találhatók zsompok, melyeknek az összefüggését nem lehet kizárni, de jelenleg igazolni sem. Ezek a zsompok régen a pincében kiépített padlóösszefolyó rendszerben vezetett vizeket gyűjtötte össze. Ezen kívül néhány
helyiség használati szennyvizét is ide vezették be, majd innen szivattyúk segítségével átemelték a szennyvízcsatornába. Ezek a rendszerek mára működésképtelenné váltak, ezért legtöbbször a víz nem jutott el a zsompokig, hanem a nézőtér mélyebben fekvő részeit árasztotta el. A zsompok szivattyúinak működését üzembiztossá kell tenni. Ennek érdekében a szivattyúk működését szakszervízzel meg kell vizsgáltatni, szükség esetén javítani, illetve cserélni kell. Tartalék szivattyúk beépítéséről gondoskodni kell. Ugyancsak üzembiztossá kell tenni az összes szint szabályozást, meg kell oldani a hibajelzéseket. A szivattyú helyiségben lévő zsomp oldalfalán egy helyen látható egy nagyon kis méretű vízszivárgás, mely lehet talajvíz eredetű, de nem lehet kizárni, hogy csőtörés. A kivitelezés során a házzal egyeztetve, feltárás után a hiba okát meg kell keresni, majd el kell hárítani. A víz megjelenésének egyik bebizonyosodott oka az, hogy az épület gépészeti rendszerei elöregedtek, a csőtörések folyamatos jelentkeznek. A meghibásodások néha olyan mértékűek, hogy eső esetén a tetőről lefolyó vízből nemigen jutott egy csepp is a közcsatornákba. A másik ok, hogy a régen üvegtéglával vízszigetelten befedett szellőzőaknák ma rácsokkal és acéllemezekkel vannak lefedve, melyek mellett a falakon jól utolérhetően nagy mértékű beázások jelentkeznek. Mivel a víz eredetére nem derült fény 100% biztonsággal, ezért a kivitelezés során a nézőtér teljes padozatát el kell bontani, és a tartószerkezetig fel kell tárni, hogy a padozat alatt vezetett gépészeti vezetékeket ki lehessen váltani, és a szerkezet esetleges vízszigetelési problémáit meg lehessen oldani. Ezt a bontást egyébként is el kell végezni, mivel a feltöltések a beázások miatt szennyezettnek tekinthetők, és ez, vízszigetelési és akusztikai szempontjából nem megfelelő. A nézőtéri padlót geodéziai felméréssel dokumentáltuk, a bontás után az eredeti padló aszimmetrikus emelkedéseinek korrigálását el fogjuk végezni, igyekezve egy teljesen szimmetrikus teret képezni. Ugyanúgy el kell bontani a pinceszinteken az esetlegesen előforduló feltöltéseket, hogy a nyers szerkezetek láthatóvá váljanak. A színpad mögött található kúttal, felhasználhatóságával a hidrogeológiai vizsgálat foglalkozott. Az épület eredeti dokumentációjában sem szereplő kút az előző század elején az épület vízellátására, majd a légópinceként használt területen vízvételi lehetőségre szolgált, de a figyelőkút szerepét is betöltötte. A kutat búvárokkal kitisztíttattuk, majd nagy teljesítményű szivattyúval vizsgálták a kút vízutánpótlásának, áteresztőképességének mértékét. A vizsgálat megállapította, hogy 26 m3/óra víz megfelelő biztonsággal kitermelhető a kútból. A kút vízszintjének megfelelő szinten tartásához méretezett szivattyút telepítünk, mely a talajvíz (teraszvíz) extrém vízállása esetén biztonságot nyújt a létesítmény számára. A jelenlegi száraz időjárás nem volt alkalmas arra, hogy meg tudjunk győződni arról, hogy a kút pereme szivattyúk működtetése nélkül is megfelelően magas-e, de a hidrogeológustól kapott maximális talajvízszint (Bf.:+99,80 m) ezt nem indokolja. A kút és a zsompok vízszintje között semmilyen összefüggést nem találtunk, a kútban lévő vízszint kb. 1 méterrel magasabban áll mindig mint a zsompoké. Ez azt igazolja, hogy komolyabb talajvízprobléma nem jelentkezett az épület pincéjében. A földszinten beázások nyomait találtuk a „prizmaszerű” felülvilágító környezetén. A felső szintek vizsgálatával kiderült, hogy a prizma felett még két réteg üvegszerkezet található rossz állapotban. Az álmennyezetünk megbontása után nyilvánvalóvá vált, hogy a problémát a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornák, és a vízszigetelés hiányosságai együttesen okozzák. Ezt a későbbiekben, mivel közös területről van szó, a házzal közösen ki kell javítani. Az átalakításhoz a pincében átfogó felújításra van szükség, a problémákat a gyökerükig kezelni kell. Ez azt jelenti, hogy az okokat meg kell találni, majd meg kell szüntetni, mielőtt a
költséges új kialakítást kiépítenénk. Ezért a kivitelezés megkezdése előtt, a kiviteli tervezés időszaka alatt egy teljes körű feltárásra, bontásra van szükség, amikor is a nyers szerkezetek is láthatóvá vállnak. 5.
A tervezett átalakítás, koncepció
A Megrendelő kívánsága, hogy az általa megvásárolt mozi- és pincerész területeiből egy operett-, opera-, színházi-, és önálló estek rendezésére alkalmas színház-és koncerttermet tervezzünk. Ennek megvalósítását úgy kellett megoldanunk, hogy a műemléknek nyilvánított értékeket megőrizzük, de a funkciónak megfelelő működési feltételeket teljesítsük. Ezen kívül meg kellett oldani a tűzoltó által kért biztonsági követelmények teljesülését, az emberi élet védelmének érdekében. Továbbá a mai kornak megfelelően gondoskodni kellett a mozgáskorlátozottak biztonságos közlekedtetéséről is. Az egykori Broadway mozgóképszínház bejárata a jelenleginél sokkal attraktívabb, nagyvonalúbb volt. Ennek pontos megjelenéséről korabeli dokumentumok árulkodnak. Az átalakítás során a bejáratot és az előtetőt az eredetinek megfelelően kívánjuk helyreállítani. Az eredeti állapothoz képest a mozi a földszinten két helyiséggel bővült az idők folyamán, melyeket irodaként használtak, és mi is akként kívánjuk hasznosítani. A földszinten 1939-ben az előtérben egy pénztárfülke volt elhelyezve. Ez az idők során megsemmisült. Jelenlegi igények szerint a pénztár a jobb oldali kis irodába kerül. Vele szemben alakítottuk ki a portás helyét, ahol a létesítményben kiépített kamerás figyelőrendszer központja lesz elhelyezve. Az előcsarnok előtetőként végződő álmennyezetét az eredetinek megfelelően állítjuk helyre. Az előtérben ülőhely elhelyezésén kívül más bútorozást nem tervezünk. A földszinten a volt kijárati lépcső tetejénél található ruhatár helyén egy nappal is működtethető kávézót alakítunk ki oly módon, hogy ez a menekülést ne zavarhassa. A kávézó fogyasztó tere, a kiszolgáló tere, és a tárolói a földszinten található. A kávézó is a nézőtérhez tartozó, a második pinceszinten lévő mosdóhelyiségeket használja. A kávézó nyitvatartását a létesítmény működési rendjével összehangoltan fogják üzemeltetni. A mozgáskorlátozottak számára a be- és kijárást a Károly körúti bejáratnál (kávézó) tudjuk biztosítani. A kerekes székesek, a ruhatár melletti volt akkumulátortárolóba helyezett Vimec E-06 típusú emelővel juthatnak az első pinceszintre, majd onnan a bejárati széles lépcső mellett Vimec V-64 típusú lépcsőkísérő ferdepályás emelőgéppel a nézőtéri szintre. Az első pinceszinten lesz elhelyezve a mozgássérültek számára létesített mosdó (wc). A régi vészkijáratok portálját is átalakítjuk, az épület eredetinek tekinthető portálkereteinek megfelelő kialakítással. A földszintről két húzott karú lépcsőn juthatunk egy szinttel lejjebb az első pinceszintre. A húzott karú lépcsőre eltérési engedélyt kértünk a tűzoltóktól, mivel az a menekülési útvonalon van, és a magyar szabályok ezt nem engedik meg. Ez a lépcső azonban a műemléki védettség részét képezi. A földszinten a belső udvar felől lehet megközelíteni azt a lépcsőházat, amelyen a művészek bejuthatnak a létesítménybe. A belső udvaron a főlépcsőház két oldala jelenleg aszimmetrikus módon van kialakítva. Az egyik oldalon a portásfülke mögött egy már beépített, a másik oldalon azonban még egy kihasználatlan, a szemét gyűjtésére alkalmas hely található. Ezt a helyet a tulajdonostársakkal egyeztetett módon tároló számára beépítjük, és mindkét oldalt igényesen kialakítjuk. E két oldali helyiségek bejárata felett tudjuk kialakítani a létesítmény a második pinceszinten öltözőkkel és egyéb kiszolgáló helyiségekkel bővülő tereinek
frisslevegő-ellátását. A főlépcsőház kiemelt földszinti része alatt található légtér a nézőtér légtere fölé esik. Régen a mozi szellőztetésébe be volt vonva ez a terület. Az átalakítás után tűz esetén ezen keresztül lesz elszívva a hő és füst a nézőtérből, és lesz elvezetve a belső udvar felé. Az épület csapadékvíz elvezetési igényének egy része a belső udvarokon jelentkezik. Ezek megbízhatósága megkérdőjelezhető. A tetőről részben ide folyatott csapadékvíz elvezetését, a járdában elhelyezett összefolyókat átalakítjuk. Az udvarok vízszigetelését az alatta felújításra kerülő nézőtér miatt biztonságossá kell tenni. A pincei lefolyóvezeték-hálózatra csatlakozó csapadékvíz-vezetékek kiváltása érdekében fel fogjuk tárni az udvari lefolyók és függőleges ereszcsatornák környékét, és meg fogjuk keresni ezeknek az utcai közműhálózatra történő közvetlen csatlakoztatásának lehetőségét. Az első pinceszinten helyezkedett el a mozi előcsarnoka, ahol a ruhatárba leadhatták a nézők a kabátjaikat, és fogyaszthattak a ruhatárral szemben elhelyezett buffet felirattal ellátott büfében. Ezt oly módon fogjuk megváltoztatni, hogy a régi ruhatárból is büfét készítünk. A ruhatárakat a második pinceszinten helyeztük el, mivel az eredeti ruhatár kicsi lenne a objektum nézői számára. A ruhatárak (első pinceszinti, földszinti) egy különleges kabátlifttel voltak összekötve, amelyet zajos működése miatt nem kívánunk meghagyni. A büfékhez tartozó kiszolgálóhelyiségek a húzott karú lépcső alatt, és a két oldali raktárokban lesznek elhelyezve. A büféket is a kávézó üzemeltetője fogja irányítani, ezért a kiszolgáló funkciók közösen használt helyiségekben lesznek. A kávézóban kapható hideg szendvicseket, süteményeket, fagylaltot, kávét, és italokat szolgálnak majd fel a lenti büfékben is (lásd: konyhatechnológiai leírás). A második pinceszintre érve a bejárati lépcső felől 3-3 átjárón keresztül jutottunk a nézőtérre, ahonnan a kijárati lépcső felé 4-4 átjárón távozhattunk. Így a mozi nézői nem keveredhettek. Az új elrendezésnél - a napi egy előadásra való tekintettel – ez már nem fontos szempont. Sokkal fontosabb, hogy mind az 505 néző leérkezve el tudja helyezni a kabátját, hogy megfelelő nagyságú vizesblokkokat tudjunk kialakítani, továbbá, hogy a háttérfunkciókat el tudjuk helyezni az igényeknek megfelelően. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kijárati lépcső egy részét elbontjuk, így a lenti előterekből egy-egy teret tudunk csinálni, és megoldhatóvá válik a ruhatárak és a mosdók elhelyezése. A nézőtéren a rajzoknak megfelelően a széksorok elrendezési elvét megtartottuk, de az eredeti székek mintája hiányában új székeket fogunk elhelyezni. A Megrendelő óhajára a székek méretén és a sorok távolságán változtatni nem kívánunk. A méretek nagyobbításával a kényelmet fokozhatjuk, de ez a nézőszám rovására megy. (A végleges nézőszámot a székek típusának pontos kiválasztása után lehet meghatározni. Ez a szám nem lehet nagyobb a terven ábrázoltaknál.) A nézőtér közepén lévő két nagy pillér, a színpad megnagyobbításával beletakar az oszlop mögött kezdődő sorok első székeinek látómezejébe. A páholyok előtti székeket és sort extra méretűvé kívánjuk tenni. A nézőtéren maximum 6, de biztosan fenntartott 4 mozgássérült kerekes kocsis elhelyezésére van kialakított hely. A nézőtér utolsó soraiban kétoldalt alakítjuk ki a kerekes székesek biztonságos elhelyezését. A nézőtér hátsó falát szimmetrikus módon átalakítjuk, mert így tudjuk a jobboldali nézőtérhez biztosítani a megfelelő méretű vizesblokkot. A középső két pillér közötti helyre a koncertterem működéséhez elengedhetetlenül fontos technikai berendezéseket irányító pultokat tettük. A pultok felett a két oszlop közötti mezőben, egy a pillérektől független, az eredeti belsőépítészeti megoldást tiszteletben tartó híd kerül elhelyezésre, a fejgépek, és az azokat működtető emberek számára. Ez elengedhetetlenül fontos az új funkció működése szempontjából.
A színpad méretét meg fogjuk növelni, formáját a régihez hasonlóvá alakítjuk. A nézőtér padlójának feltárásával megbizonyosodtunk arról, hogy a bővített színpad elején a zenekari árkot ki tudjuk alakítani. A mostani színpad padlószintjét meg kell emelni, hogy a nézők jobban láthassák a színpadot, és ezzel a zenekari ároknak megfelelő belmagasság alakulhasson ki. A színpadon egyszerű díszletek és színpadtechnika elhelyezésére lesz mód. Mérete a bonyolultabb megoldásokat nem engedi és nem is indokolja (lásd a színháztechnikai műszaki leírást). A terem moziként való használatának lehetőségét is meg akarjuk tartani, ezért az első pinceszinten, ahol a hátsó csigalépcső található, a vetítőhelyiséget megtartjuk, melyet később alkalmassá lehet tenni projectoros vetítő üzemeltetésére. A vetítő mellett lesz helye a szellőzés egy részének, és az elektromos helyiséget is itt fogjuk hagyni. A vetítő helyisége mellett, egy előkészítő „stúdió” helyiséget hoztunk létre, melyet később fejleszteni lehet, és egy komolyan felszerelt stúdió kialakítására is alkalmas helyiség lesz. A „színház” kiszolgáló funkcióinak elhelyezésére a második pinceszinten a megvásárolt tárolókat fogjuk használni. A művészbejárót, ami ezekhez a területekhez kell, hogy vezessen, a hátsó csigalépcsőn keresztül közelíthetjük meg. Mivel a ház este becsukja kapuit, a kapuhoz kiépítésre kerül egy biztonsági beléptető rendszer, amely biztosítja, hogy illetéktelenek ne juthassanak be az épület területére. Ehhez a lépcsőházhoz tartozik egy 4 személyes lift, amely jelenleg nem megy le a második pinceszintig, és a működése is rendkívül bizonytalan. A lift útvonalhosszát az épület tulajdonosi közösségével egyeztetve meg kívánjuk hosszabbítani az alsó pinceszintig. A lépcsőház aljától a Megrendelő tulajdonát képző területekhez egy a ház közös tulajdonában lévő folyosón juthatunk el. Erről a folyosóról juthatunk az öltözőkhöz és az egyéb kiszolgáló helyiségekhez. A folyosó elejét ajtóval lezárjuk és egy videó-kaputelefont helyezünk el, amelyet a földszinti portás tud kezelni. A Megrendelő a zenekar, a tánckar és az előadóművészek számára kért öltözőket. A művészöltözőkből 3-3 nemenkénti, 4-8 fős öltözőt, a zenekar és a tánckar számára 1-1 nemenkénti öltözőt alakítottunk ki. Az öltözőket a színpadhoz a lehető legközelebb helyeztük el, a megfelelő számú mosdókkal és vécékkel ellátva. A gépészeti helyiségeket a pinceszinteken tudtuk elhelyezni. A közönségforgalmi területek szellőzését a mozi eredeti szellőzőgépházának megnagyobbításával tudtuk megoldani az első és a második pinceszinti helyiségek összekötésével. Ehhez a friss levegőt az épület mögötti zöld belső udvar felől már meglévő kis építmény megnagyobbításával szállítjuk. A kiszolgáló területek szellőzését a belső udvarból, a két tároló mennyezete alatt kiépített zsalukon szívjuk be, majd a második pinceszinten a színpad két oldalán lévő lépcsők alatti területen elhelyezett szellőző gépházakhoz lejuttatva kerül a levegő a nézőteret körülölelő pinceszinti területekre. A második pinceszinten a Károly körúti oldalon, a ruhatár mögötti területen kerül elhelyezésre a klímagépház. A folyadékhűtős klíma a kútból kinyerhető vizet használja fel, így egy csendes és takarékos, a környezetét nem zavaró megoldást ad a felhasználónak. A gépészeti és egyéb környezeti zajok, rezgések megfékezésére, a funkció védelmében akusztikai kiviteli terv készül. A teremakusztikai mérések a meglévő állapotban készültek. A felújítás miatt, a nézőtér akusztikai viszonyai megváltozhatnak. A részben megváltoztatott funkció szintén, a terem több funkciós használata ennek méretezését, akusztikai kiviteli terv készítését igényli. A funkció miatt ezt rendkívül fontosnak tartjuk.
A második pinceszinten a vízbetörések miatt olyan átgondolt új vízszigetelési rendszert, és gépészeti megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztonságosabbá teszik a létesítmény működését. A külső betonfalak elé egy szellőzőréteggel ellátott védőfalat húzunk, ami mögött ha a falon keresztül vízbeszivárgás van, a fal tövében elhelyezett szivárgó a zsompokba továbbítja a vizet, ahol kiszivattyúzzák azt. A padlót a rétegrendeknél részletezett módon új vízszigeteléssel látjuk el, a magasabb fokú szárazság eléréséért. A középső téglafalak vizesedését (az eddigi vizsgálatok eredményei alapján) nem a talajvíz okozza, hanem az utcai illetve a belső csatornahálózatból visszaáramló víz, és a gépészeti vezetékek hibáiból a padlóra áramló víz. Ezért, ha a fent említett problémákat ki lehet küszöbölni, akkor a középső falak ázását meg lehet állítani. A nézőtér alá esetlegesen bejutó vizet a vastaglemezes bitumenes vízszigetelés vezeti el a színpad mögötti zsompba, ahol azt kiszivattyúzzák. Az utcaszintre felnyúló szellőzőkürtőkön keresztül jelenleg szintén befolyik a víz. Ennek kezelését az aknák járdaszinti vízzáró üvegtéglás lefedésével oldjuk meg. Azok az aknák, amelyek a hő és füstelvezetésbe bevonhatók, angolakna szerű megoldással lesznek átalakítva. Az eddig a pincébe bejutott vizeket összegyűjtő, de mára már működésképtelen összefolyó rendszer újbóli kiépítését meg kell építeni. A különböző Közművekkel, Tűzoltókkal és az ÁNTSZ-szel folytatott előzetes egyeztetések jegyzőkönyvét a dokumentációhoz csatoltuk. 6.
Parkoló mérleg
Az alábbi számításnál nem vettük figyelembe, hogy a létesítménytől alig 100 méterre található a metró Astoria megállója, mégis, a parkolók számát nem kell bővíteni. Szükséges parkolók kulturális egység esetén: Szükséges parkolók vendéglátó egység esetén:
1 parkoló / 5 férőhely 1 parkoló / 5 m2 fogyasztótér
Az átalakítandó mozi férőhelyeinek száma:
624 férőhely
Meglévő funkció parkoló szükségletének száma:
125 db
Koncertterem férőhelyeinek száma: Kávézó:
505 férőhely 117,11 m2
Tervezendő parkolók száma (koncertterem): Tervezendő parkolók száma (kávézó):
101 db 24 db
Tervezendő összes parkolók száma:
125 db
Mivel a meglévő funkcióban ugyanannyi parkolóra volt szükség, mint az újban (átalakítás után), ezért a létesítmény megfelel az OTÉK 42.§-ának. 7.
Anyagok, szerkezetek
Teherhordó szerkezetek, szigetelések -alapozás:
a régi tervek alapján feltételezhető, hogy kavicsfeltöltésre készített monolit vasbeton lemezalap készült a tervek szerint 120 cm vastagságban. Az utca felőli oldalon az alapozástól a felszínig felnyúló vasbeton szellőzőakna falak készültek. -függőleges teherhordó szerkezetek A második pinceszinten az utcai külső falak vasbetonból (kb. 97-135 cm vastagságban), a közbenső falak téglából (90 és 60 cm vastagságban) készültek. A vasbeton falak a talajjal nem érintkeznek. A falak előtt vasbeton rézsűfal épült, amely az eredeti tervek szerint 35 cm vastag. A vasbeton falak több helyen meg vannak szakítva és teljes mélységig a rézsű beton falig tartóan kialakított szellőzőcsatornák találhatók. A szomszéd épületek felé a vasbeton falak vastagsága 60 cm-esek. Az első pinceszinten a külső falak néhány vasbeton pillért leszámítva téglából (kb. 97-135 cm vastagságban), a közbenső falak téglából (90 és 60 cm vastagságban) készültek. A felsőbb szinteken a tégla falakat sok helyen pillérek váltják ki, melyeknek anyaga leginkább vasbeton és tégla. A pillérek az alsó szinteken és az egész házban igen sokfélék. Anyaguk: acél, vasbeton, tégla vagy vegyesen alkalmazva. A feltárások alkalmával kiderült, hogy az acél pilléreket a nézőtér két oldalán vasbetonnal megerősítették, vélhetően a beázásokból eredő korrózió miatt. Ezek formáját az építész koncepcióhoz kell majd alakítani. -vízszintes teherhordó szerkezet: A második pinceszint fölötti födém alul bordás monolit vasbeton födém, az első pinceszint, a földszint és a közbenső szintek feletti födémek pedig acélgerendák között vasbeton lemez. Az épület zárófödémje alul bordás vasbeton födém. A nézőtér feletti, a belső udvar alatti födém szegecselt nagyméretű acél „I” illetve szekrény főtartókkal készült. A főlépcső acél pillérei, és az udvar homlokzati falainak egy része is erről indulnak. A födémeken található korrózióból eredő hibajavításokat az átalakítás során a tervezési területen mindenhol el kell végezni. -tűzvédő bevonatok A tűzgátló határértékek elérése érdekében, az tűzszakasz határon lévő födémeket, és az egyéb födémeket is (az álmennyezeti terek fölött is alkalmazva), a pontos feltárások után méretezetve Polytherm vagy Polyplaszt tűzvédő bevonattal kell ellátni a megfelelő vastagságban. -kiváltók: A kiváltások általában vasbeton illetve merevbetétes vasbeton gerendák. A mozi kialakításakor az akkor létesült kiváltásokat acél gerendák behelyezésével és bebetonozásával oldották meg. -lépcsők: A moziban minden lépcső monolit vasbetonból készült 1939-ben. -vízszigetelés: Az eredeti terveken ólomlemez szigetelést jelölnek, de ennek elkészültére nincs bizonyítékunk. A külső vasbeton falakon jelenleg néhány helyen folyamatos vízszivárgás tapasztalható, a mértékadó talajvízszint alatt. Ezeken a helyeken a vízszigetelés utólagos injektálással biztosítható. E mellett, egy kiszellőztetett előtétfalat építünk, a fal és a lemezalap csatlakozásához pedig egy szivárgót helyezünk, ami az esetlegesen a szellőzőaknák lefedése után is bejutó vizet is elvezetheti. Az udvar felől a központi belső udvar támaszkodó csomópontok vízszigetelését érdemes feltárásokkal ellenőrizni, illetve ha a ház úgy dönt, az egész udvar vízszigetelését célszerű felülvizsgálni. Az udvaron lévő minden csapadékvíz gyűjtő vízelvezetését és állapotát ellenőrizni kell.
-a kút A kút belső átmérője 150 cm, magassága a padló szintjétől 150 cm, ahol a téglából készült gyűrűfalazat felső síkja található. E fölött található egy 40 cm magas kiemelés, ami szintén tégla falazat, a kút belső fala. Annak ellenére, hogy a gyűrű falazata nedves, feltételezhető, hogy a kút falai között vízszigetelés van, ami a gyűrűfalazat és a belső falazat között lehet. A kút mélysége a kitisztítása után 540 cm a kút legfelső peremétől mérve. A felső perem Balti feletti magassága +99,99 m. A maximális talajvízszint Balti feletti magasságának meghatározása után mérlegelni lehet a kút pereme magasításának szükségességét. Jelenleg nincs szivattyú a kútban, ezért egy esetleges áradás esetén csak a perem nyújt biztonságot a talajvízzel szemben. A kút biztonságos lefedéséről gondoskodunk. -kémények: A létesítmény kazánját a meglévő kazánházba tervezzük elhelyezni, a meglévő gőzkazánok helyére. A gőzkazánok kéménye egy-egy duplafalú szerelt kémény, amit egy-egy meglévő kéménytestben vezetnek ki a tető felé. A gőzkazánok leszerelése után az új kazánokhoz ezeket a kéményeket fogjuk felhasználni. -hőszigetelés Jelenleg nincs tudomásunk semmilyen hőszigetelő anyag használatáról a létesítményben. -felülvilágító: Az épület legkisebb belső udvarának lefedése az első szint magasságában, a mozi foyer tere felett két szinttel egy üvegtéglás felülvilágítóként van kialakítva. Ez a felülvilágító jelenleg nem üzembiztos. Eső esetén a foyer padlóján víz csepegése tapasztalható. Ezt a problémát a házzal közösen meg kell oldani. A régi „prizma” szerű ál felülvilágító helyett tűzálló gipszkartonból, és gipsz rabicból új indirekt világítással megoldott álmennyezetet készítünk a rajzoknak megfelelően. A teherhordó szerkezetek statikai szempontból szükséges felújításának, átalakításának részletes leírását a tartószerkezeti műleírás tartalmazza. Homlokzati anyagok -homlokzatburkolat, lábazat: Jelenleg mészkő burkolat van a földszinti és az első emeleti homlokzat falai előtt. Ezt a burkolatot a jelenlegi átalakítás nem érinti. A koncertterem főbejáratánál azonban a jelenlegi homlokzatburkolatot kváder nélküli édes vízi mészkő burkolatra cseréljük, ahogy azt 1939ben átadták. A burkolatot rozsdamentes rögzítő elemekkel helyezzük a falra. -nyílászárók: A főbejárat földszinti és emeleti, a sarki homlokzat földszinti két oldali ablakportálját az eredeti formában szerkezetből fogjuk legyártani. A bejáratnál kialakított vitrinek is ebből készülnek. A kávéházi bejáratok portáljának keretszerkezetét szintén polírozott rozsdamentes acélból készítjük, míg a benne elhelyezett ajtó keretnélküli szerkezetűek lesznek. A földszinten biztonsági üvegezéssel készítünk minden nyílászárót. A nyílászárók üvegezése lehetőség szerint (műemléki szempontok) hőszigetelő üvegezéssel készül. -az előtető Az előtető tartószerkezete ma is megtalálható. Alulról a belső álmennyezetnek megfelelő meglévő gipsz szerkezetet folytatjuk. Az előtető látszó peremezését rozsdamentes acélból a
vízszigetelését korcolt Rheinzink fémlemezfedésből tervezzük. A csapadékvíz elvezetését az eredeti megoldás szerint oldjuk meg, a falban rejtve levezetve a járdára kivezetett módon. -bádogos szerkezetek: Ahol a csatornák vagy fémlemez szegélyek cserére szorulnak vagy kiépítésre kerülnek, ott Rheinzink fémlemezből kell készíteni. Tekintettel arra, hogy a létesítmény szerkezeteinél a korhű megjelenés visszaállítására törekedtünk, és a felújítás csak a homlokzat kis felületeire terjed ki, mivel a tervezési terület több mint 90 %-a a járda szintje alá esik, ezért komplex energetikai számítást nem mellékeltünk. Belső téri szerkezeti anyagok -válaszfalak: A pincében minden válaszfalat a só és vízszennyezése miatt el kell bontani. Az új válaszfalak Porotherm 10 válaszfallapokból illetve gipszkartonból készülnek majd. A tűzszakaszok határán Porotherm 25 N+F falazatot építünk. -vakolatok: A tartószerkezeti falakról minden vakolatot le kell verni. Kiszárításuk és a sószennyeződések megtisztítása után a falazatokat sóközömbösítővel kell felületkezelni, majd egyes helyeken Terrasan légpórusos vakolatot hordunk fel, más helyeken átszellőztetett impregnált gipszkarton burkolatot készítünk. Az teremakusztikailag fontos helyeken akusztikai kiviteli terv szerint perforált impregnált gipszkartonból készítjük a falburkolatokat. -új álmennyezetek Ahol a régi sík álmennyezetek lebontásra kerülnek, ott gipszkartonból építjük vissza. -régi és megmaradó álmennyezetek A nézőtér álmennyezetének hibáit hagyományos módszerekkel javíttatjuk. Ezt a védett álmennyezetet a felső oldala felől ki kell takarítani, az ott lerakódott 70 év porát el kell távolítani, majd az állapotának felmérése után a tartószerkezeti meghibásodásokat ki kell javítani. A szellőzési nyílásokat a lehetőségek adta mértékben megnagyobbítjuk a jobb légellátás érdekében. Az álmennyezet fölötti gépészeti vezetékek megengedett funkcióját meg kell szűrni. Víz, csatorna és fűtési rendszerek új elhelyezés szigorúan tilos, a régi rendszereket ki kell váltani. -padlószerkezet Azokon a helyeken, ahol új padlóburkolat készül és szükség van rá, lehetőség szerinti vastagságú, nedvességre nem érzékeny úsztatóréteget kell beépíteni. A nézőtéri feltöltésre épült padlót ugyanolyan lejtési viszonyokkal alakítjuk ki, mint amilyen az eredetileg volt. (Igaz, hogy a régi nézőtér lejtése a vetítésekhez, a vászon láthatóságához volt kiszerkesztve, ezért ideálisabb lenne, egy meredekebb lejtés az új funkciókhoz, de a lemezalap felső síkjának közelsége a nézőtér aljánál, és az első sor, folyosói kijárat felé vezető útjának meredeksége nem teszi lehetővé, hogy mélyebbről induljunk. A hátsó soroknál, a középső ajtó és az álmennyezet közelsége, a kijárati ajtók megközelíthetősége szintén nem engedi illetve az arányokat is komolyan felborítaná, hogy emeljünk a régi padló lejtési viszonyához képest.) A műemlékileg védett és az átalakítással kialakított belső téri szerkezetekről és anyagokról részletes leírást a belsőépítészeti műleírás tartalmazza.
8.
Rétegrendek
A megadott rétegrend tervek csak abban az esetben tartalmaznak becsült vastagsági adatokat, amikor új és méretezett szerkezetre van szükség. Egyéb esetekben a meglévő és védett szerkezetek vastagságához igazodunk. T-1
előtető -korcolt Rheinzink fedés -alátét szőnyeg -teljes felületű deszkázat párnafákon -acél tartószerkezet -gipszrabic álmennyezeti burkolat kiegészítő fémvázon
T-2
központi belső udvar, működő, meglévő, megmaradó kialakítással -meglévő aszfalt burkolat -feltáratlan rétegfelépítés, jelenleg megfelelően működő vízszigeteléssel -acél gerendás vasbeton födémlemez -változó vastagságú légtér -meglévő, műemlékileg védett függesztett gipszrabic álmennyezet
T-3
hátsó zöld udvar, pince fölötti meglévő, megmaradó kialakítással -meglévő beton burkolat -feltáratlan rétegfelépítés, jelenleg megfelelően működő vízszigeteléssel -acél gerendás vasbeton födémlemez -vakolat
T-4
„prizma” feletti felülvilágító kialakítása -üvegtégla tetőfedés (területhatáron kívül eső szerkezet), vízszigetelése hiányos -légtér -négyzethálós hiányos függesztett üvegszerkezet (esztétikai üvegréteg volt) -acél gerendákra függesztett tűzálló gipszrabic és gipszkarton álmennyezet
P-1
földszinti födém, megmaradó padlóburkolattal -meglévő, védett terrazzo burkolat -feltáratlan rétegfelépítés -acél gerendás vasbeton födémlemez -vakolat
P-2
földszinti födém, új padlóburkolattal -új terrazzo burkolat, a meglévővel azonos kivitelben -feltáratlan rétegfelépítés -acél gerendás vasbeton födémlemez -vakolat
P-3
földszint feletti födém -meglévő, megmaradó, más tulajdonában lévő területre eső rétegfelépítés -acél gerendás vasbeton födémlemez -vakolat -légrés (változó) -acél segédszerkezetre függesztett gipszrabic álmennyezet
P-4
első pinceszinti födém, megmaradó padlóburkolattal -meglévő, védett terrazzo burkolat -feltáratlan rétegfelépítés -alul bordás vasbeton födémlemez -vakolat
P-5
első pinceszinti födém, új padlóburkolattal -új terrazzo burkolat, a meglévővel azonos kivitelben -feltáratlan rétegfelépítés -alul bordás vasbeton födémlemez -vakolat
P-6 első pinceszinti vetítőgépház helyiségei -marmoleum padlóburkolat ragasztva -kiegyenlítő réteg -feltáratlan rétegfelépítés -sík vasbeton födémlemez -vakolat P-7 második pinceszint, kiszolgáló területek talajon fekvő padlója -új marmoleum padlóburkolat -műgyantás kiegyenlítő réteg -simított felületű aljzatbeton -lemezalap P-8 második pinceszint, kiszolgáló ter. vizes helyiségek talajon fekvő padlója -csúszásmentes gres lapburkolat ragasztva -kent, üzemi víz elleni szigetelés -kiegyenlítő réteg -simított felületű aljzatbeton -lemezalap P-9 második pinceszint, nézőtér alatti talajon fekvő padló -ragasztott padlószőnyeg burkolat -műgyantás kiegyenlítő réteg -10 cm vastag méretezett, háló vasalású aljzatbeton -geotextil -homok és iszapmentes gyöngykavics feltöltés, változó vastagsággal -méretezett teherbírású dombornyomott műanyag szivárgó lemez -1 réteg mod. bitumenes vastaglemez vízszigetelés, teljes felületen ragasztva -megfelelően lejtő kiegyenlítő simító réteggel ellátott lemezalap P-10 második pinceszint, színpad alatti talajon fekvő padló -festett 4 cm vastag hajópadló burkolat csavarral rögzítve -8 cm vastag párnafa filcre állítva, dűbelezett rögzítéssel -kent vízszigetelés -15 cm vastag méretezett monolit vasbeton födém -légtér -5 cm vastag védőbeton (szivárgó)
-geotextil -méretezett teherbírású dombornyomott műanyag szivárgó lemez -1 réteg mod. bitumenes vastaglemez vízszigetelés, teljes felületen ragasztva -megfelelően lejtő kiegyenlítő simító réteggel ellátott lemezalap P-11 második pinceszint, zenekari árok -marmoleum burkolat ragasztva -kent vízszigetelés -15 cm vastag méretezett monolit vasbeton födém -geotextil -méretezett teherbírású dombornyomott műanyag szivárgó lemez -1 réteg mod. bitumenes vastaglemez vízszigetelés, teljes felületen ragasztva -megfelelően lejtő kiegyenlítő simító réteggel ellátott lemezalap F-1 meglévő és megmaradó téglafalak -új, légpórus képző adalékos vakolat -sóközömbösítővel kezelt fal -megtisztított tégla falfelület F-2 meglévő és megmaradó vasbeton falak -átszellőztetett hátoldalú impregnált gipszkarton fal -min. 5 cm légrés -vasbeton pincefal, a repedéseknél és munkahézagoknál tapasztalható szivárgások injektálással megszüntetve F-3 átszellőztetett burkolatú tégla fal -átszellőztetett hátoldalú impregnált gipszkarton fal -min. 3 cm légrés -szükség esetén ásványgyapot hangszigetelő anyag -szükség esetén sókezelt megtisztított tégla falfelület F-4 akusztikus burkolatú falak -akusztikailag méretezett gipszkarton előtét burkolat, a falszerkezettől független kialakítással -üvegfátyolra kasírozott méretezett ásványgyapot, hangelnyelő réteg -szükség esetén sókezelt megtisztított falfelület 9.
A terv felhasználása
A kivitelezési munkák csak jogerős építési engedélyezési terv birtokában kezdhető meg. Az engedélyezett tervdokumentációtól, ill. az építésügyi hatóság előzetes állásfoglalásától, valamint a határozatában foglaltaktól eltérni nem szabad. A kivitelezés megkezdését a felelős műszaki vezető megnevezésével-, illetőleg befejezését az építésügyi hatóságnak be kell jelenteni. A kivitelezés csak kiviteli tervek alapján és tervezői művezetéssel végezhetők. Jelen tervdokumentáció az Architéma Kft. szellemi tulajdonát képezi, mindennemű szerzői jogot fenntartunk. Lásd: 1999 / LXXVI törvény. Kuknyó Lajos Okl. építészmérnök, tervező É2 01-3652 Budapest, 2003 szeptember
Belsőépítészeti műszaki leírás A műemléki védettség következtében, elsődleges célunk volt, hogy az új igényekhez igazodva maximálisan megtartsuk, és visszaállítsuk az 1938-as belső architektúra elemeit. 1.
Falburkolatok, falfestés
Főbejárati előcsarnok – eredetileg egy különálló pénztárfülke volt a térbe állítva, a baloldalon, a jobb oldalon pedig egy épített dobogón kárpitozott ülőke és azonos textilből a két beálló pilléren fix függönyök (Szabó Éva) voltak. Ezek az elemek az elmúlt évtizedekben teljesen megsemmisültek. A pénztár az előcsarnokból nyíló jobboldali kis helyiségbe kerül. Ily módon egy szimmetrikus falburkolat kialakítására nyílik lehetőség. A két pillérre a színpad két oldalán lévő pillérek burkolatához hasonló fa utánzatú díszítőfestés készül, vízszintes kanellúrákkal. A két hosszanti fal pedig 2.5 m magasságig fekete és fehér opák üveg burkolatot kap, 90x53 cm-es vízszintes osztásban. Mindkét oldalon két-két ajtó lesz a fal síkjában tapétaajtószerűen kialakítva. Az ajtók a díszítőfestéssel azonos faburkolatúak, vízszintes erezésű furnérozással és az üveg osztásával azonos darabokból. Az ajtók közötti felső sávban négy, nyitható vékony krómkeretű vitrin kerül kialakításra a standfotók és szereposztások elhelyezésére. Az üvegfal előtt és az ajtók között egy két és fél csempe osztás hosszúságú pad készül fekete üveg burkolattal. Az előzőekben leírt anyaghasználat egyébként azonos a megsemmisült nagyon igényes pénztárfülke anyaghasználatával (tejüveg, krómkeret, fekete opák üveg). Az üveg falburkolat távtartókkal lesz a faltól eltartva, mögötte rejtett világítással, korall színben derengtetve meg a felette lévő falfelületet az álmennyezetig. A húzott lépcsők melletti falfülkék hátsó fala sötét színre lenne festve (mint eredetileg) a korlátok felső fa elemével azonos korall színben. A -1-es pince szintre leérve a büfé két oldalán a lépcső fala az eredeti fatapéta helyett fa utánzatú díszítő festést kap. A pultok faborításúak, fedlapjuk pedig a lépcsök járófelületével azonos linóleum (marmoleum) betéttel készül. A -2-es pinceszintre leérve az új ruhatárak pultjai a többi pulthoz hasonlóan faborításúak linóleum betétes fedlappal. A ruhatárak előtt nyíló közönség mosdók falburkolata fekete opák üveg 1.2 m magasságig (30x40 fekvő formátumban 4 sor) a beépített mosdó-pultok pedig fehér opák üvegből készülnek. A nézőtér falfestése az eredetinek megfelelően a fatapétás helyeken fa díszítőfestés a többi helyen tört fehér, elefántcsont szín az álmennyezettel azonos színben. A székek ülése és háttámlája korall színben kárpitozott, míg az oldala fekete kárpit a könyöklő alatt, mely fából készül, sötét fa páccal, mint a falburkolat, vagy feketére lakkozva. Eredetileg kárpitozatlan székek voltak hajlított rétegelt lemezből szintén világos és sötét színben pácolva. 2.
Padlóburkolatok
Az előcsarnok eredeti terrazzo burkolata igen rossz állapotban van az erős igénybevétel miatt, az alsó kavicsréteg sok helyen kilátszik, ily módon a felcsiszolás nem megoldható. Ha a -1-es
szinten a jobb és bal oldal felbontható sérülés mentesen, akkor az előcsarnok javítható. Ha ez a megoldás nem járható, akkor új terrazzo burkolat készül azonos kiosztással. A lépcsők és pihenők egyedi fényezett fekete műkő keretűek voltak linóleum betéttel. Utólag PVC burkolat került rá gumi élvédőkkel. Ezeket lebontjuk a műkövet felfényeztetjük, és új korall színű linoleum (“marmoleum”) betét kerül a lépcsőkbe. A nézőtéren és az előtte lévő közlekedőkben szőnyegpadló burkolatot alkalmazunk (eredetileg is az volt). A nézőtérhez csatlakozó mosdók padlóburkolata 10x10 mettlachihoz hasonló, vagy 40x40-es fényezett műkőből készül, korall és fehér színben sakktáblaszerű kiosztással. Az oldalkijáratokat összekötő földszinti térben kialakított kávézó burkolata a főbejárat meglévő terrazzo burkolatához hasonló színben és kiosztással készül. A -2-es pince szinten lévő kiszolgáló részen linóleum burkolat készül egységesen kivéve a vizeshelyiségeket amelyek gres lapburkolatot kapnak. 3.
Beépített bútorok és pultok
Mint ahogy azt a falburkolatok fejezetben leírtuk, a pultok és beépített bútorok falburkolatúak, vagy fautánzatú díszítőfestéssel készülnek. Linóleum betétes vagy opák üveg betétes fedlappal. A nézőtéri székek a már leírt kivitelben választandók, részben vagy összességében kivehető kivitelben. 4.
Mobiliák a védett térben
A védett térben csak az újonnan kialakított presszó közönségterébe készül. A székeket a 30-s években tervezett székek másolataiból szeretnénk kiválasztani. 5.
Világítótestek
A védett térben lévő álmennyezetbe süllyesztett nagy félgömb gipsz lámpákat felújítjuk, és az eddig gyengén megvilágított terekben, lépcsőház, presszónak átalakított térben, az eredeti lámpák mintájára de stadionív alaprajzzal 2-es ill. 3-as lámpákat terveztünk. A pultok felett visszaállítjuk az 1938-as állapotnak megfelelő világítótesteket. A lépcsőket követő plafonokon rejtett élvilágítást alkalmazunk. A nézőtéren pedig természetesen az eredeti álmennyezeti világítást újítjuk fel. Az előtérben a főbejáratnál a falburkolatok fejezetben már leirt derengetett korall színű neonra emlékeztető fényt alkalmazunk újdonságként. 6.
Feliratok
Egy helyen találtunk eredeti feliratot, a -1-es szinten a büfé feletti falon (BUFFET), mely domborított alumíniumlemezből készült és gipsszel volt felragasztva. Szeretnénk ugyanígy azonos betűtípusból eredeti alumínium színben az összes feliratokat elkészítetni, csak a betűk méretét a fontosságnak megfelelően különböző méretben. Somlai Tibor Belsőépítész tervező
Budapest, 2003 szeptember
