építészet_21.hu Nemzeti Építészetpolitika 2011

építészet_21.hu Nemzeti Építészetpolitika 2011

Magyar Építész Kamara - Magyar Építőművészek Szövetsége 2011

Tartalom Preambulum 1. Szemléletváltás 2. Fenntarthatóság, lokalitás, rehabilitáció 3. Az épített környezet minősége Állapotfelvétel (válogatott képanyag Magyarország épített környezetéről)

4. Az állam és a közszféra szerepe 5. Tudás, kompetencia, népszerűsítés 6. Örökségvédelem 7. Nemzetközi megjelenés

Függelék: -

a Nemzeti Építészetpolitika végrehajtásáért felelős kormányzati szervek felsorolása: az illetékes minisztériumok és a mellettük létrejött tanácsadó testületek, munkabizottságok

-

Szakmapolitikai célok - Cselekvési terv 2011-2016

-

dokumentumok: Lipcsei Charta, Koppenhágai nyilatkozat, ACE ajánlás, V4-ek 12 pontja

Készült a MÉK és a MÉSZ elnökségeinek megbízásából Szerkesztette az Építészetpolitikai Munkabizottság Ertsey Attila, MÉK Alelnök Borsay Attila, MÉSZ titkár Szász László, BÉK Zimborás Gábor, MÉK Szakmapolitikai Bizottság

„Jó környezetben élni nem a szerencse dolga”

Előszó Az útjára indítandó Nemzeti Építészetpolitika célkitűzése Magyarország új Alkotmányában lefektetett alapelvek érvényre juttatása, gyakorlati megvalósulásának elősegítése. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Mi, Magyarország polgárai készen állunk, hogy országunk rendjét a nemzeti együttműködésre alapítsuk. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. részlet az Alaptörvényből Az épített és táji környezet minősége alapvetően határozza meg testi és lelki egészségünket, megfelelő keretet adhat az emberi méltóság kiteljesítéséhez. Az épített és táji környezet minősége és az életminőség szorosan összefüggő egymással. Harmonikus, egészséges környezetben jó élni. Harmonikus, egészséges környezetben jó, innovatív gondolatok születnek. A Nemzeti Építészetpolitika létrehozása során az alábbi alapvetéseket kell tisztáznunk: • • • • •

•

A környezet fogalomban benne foglaltatik az épített-, táji- és természetes környezet. Meg kell határoznunk, mit értünk egészséges épített és táji környezeten, miért nem tartjuk egészségesnek a mai környezetünket? Fel kell vázolnunk egy reális helyzetképet. Fel kell vázolnunk egy jövőképet, és a hozzá vezető lépéseket: o mit kellene tenni, hogy épített és táji környezetünk harmonikus és egészséges legyen. Meg kell határozni, kinek és hogyan szól a Nemzeti Építészetpolitika: o politikusoknak, kormányzati szereplőknek o szakmai szereplőknek o mindenkinek. Kinek mi a feladata a Nemzeti Építészetpolitika létrehozásában, életbe léptetésében és karbantartásában: o a Kormányzat részéről o az államigazgatás, a helyi hatalom részéről o a szakmai szervezetek – Kamarák, Szövetségek részéről

Ha ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, akkor elmondhatjuk, hogy egy megalapozott és legitim dokumentumot hoztunk létre.

Preambulum „Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni, amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet: és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség. Mert nem lehet tökéletesnek nevezni azt a művet, amely ugyan hasznos, de csak rövid időre, vagy amely hosszabb idő után nem kényelmes, vagy amely mindkettővel bír, de semmiféle kecsességgel nem rendelkezik.” Andrea Palladio négyszáz évvel ezelőtti gondolata ma is érvényes. Fontos azonban, hogy ezeket a gondolatokat minden kor részleteiben is kifejtse a maga számára – ez lesz a mindenkori közmegegyezés alapja. Helyzetkép 2011 Magyarország a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzete és viharos történelme révén építészetében is sokszínű. A középkor kiemelkedő alkotásai után európai színvonalú építészetet teremtettünk az eklektika, a szecesszió és a Bauhaus idején, a XIX. század utolsó és a XX. század első harmadában, de egészen napjainkig számos olyan épület született és születik, amely kimagasló értéket képvisel. Az épített és táji környezet alakítását Magyarországon a rendszerváltozást megelőző években a menynyiségi szempontok, az építéstechnológiai kérdések határozták meg. Az elmúlt 20 évben a vadkapitalizmus profitorientált világa és a logisztikai mindenekelőttisége vált uralkodóvá. Ilyen közegben csak korlátozott mértékben tudott érvényesülni az EU pályázati forrásaiból megvalósuló köztér-felújítási és középület-felújítási program. Ha körülnézünk az országban, szinte mindenhol diszharmóniát, vizuális szennyezést, szétesett környezetet látunk. Szétesett a falu és a tájhasználat hagyományos rendje. Széttöredezett a városok szerkezete, történeti folytonossága. A legtöbb városra rátelepedett a tömeges élet keretét adó, szervetlenül kinőtt lakótelep, a jövő nagy problémája. Kiürült és turisztikai zónává vált fővárosunk, Budapest belvárosa. A legtöbb helyen pazarlóan üzemeltethető településeket, a tájat felemésztő fejlesztéseket találunk, miközben a belvárosok intenzitása, élettel való telitettsége drámai mértékben csökkent. Épített környezetünk, kulturális örökségünk, műemlékeink pusztulnak. Az átgondolatlan és kellő szakértelmet mellőző beruházások eredményeként gyakran alacsony használati értékű és műszaki állapotú, kedvezőtlen megjelenésű épületek jöttek, jönnek létre. A közterületek óriási kiterjedése rendkívüli fenntartási problémát okoz, amelyet tovább súlyosbít a légszennyezettség. Az építészet, az épített és táji környezetet társadalmi megítélése ellentmondásos. Miközben óriás példányszámban kelnek el az otthonteremtéssel foglalkozó lapok, a közösségi érdekek nem megfelelő képviselete miatt helyzet kaotikus és zavaros. . Az építésgazdaság a GDP 15 %-át hozza létre, az épületállomány az energiafogyasztás 50 %-át, a CO2-emisszió cca. 40 %-át produkálja, az építésgazdaság nem jelentőségének megfelelően és egységesen reprezentált.

Jövőkép és stratégia • hosszútáv: 50 - 100 év – az épületállomány lecserélődése. Utódainkra olyan épített környezetet kell hagynunk, amely megfelel emberi méltóságunknak, reprezentálja kultúránkat, élhető, tartós és fenntartható, vagyis megfelel testi, lelki és szellemi szükségleteinknek. •

középtáv: 5 - 25 év – radikális klímaváltozás kockázata, energiaszűkösség, alkalmazkodási kényszer. Az épületek felújítási ciklusa 25-30 év. Alapvetően újra kell gondolni az új épületek építése, a meglévő épületállomány felújítása és a környezetalakítás követelményeit. Középtávon elérhető, hogy az új épületek mindenben megfeleljenek a jelen és a jövő követelményeinek, a meglévő épületállomány a soron következő felújítási ciklus alkalmával a lehetőségek maximumáig alkalmazkodjon a változásokhoz. •

rövidtáv: 0 - 5 év - az előző rendszer káros maradványainak lebontása, új struktúrák építésének kiépítés.

• Meg kell teremteni egy egészséges, harmonikus fejlődés feltételeit.

A Nemzeti Építészetpolitikának vezérfonalként kell szolgálnia, be kell épülnie az építéssel foglalkozó kormányszervek munkájába, annak érdekében, hogy -

-

-

Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően minden magyar állampolgárnak lehetősége legyen magas minőségű és egészséges táji és épített környezetben élni A közpénzek felhasználásával megvalósuló beruházások és a megvalósuló épületek és épített környezet építészeti és műszaki színvonala emelkedjen, és ezáltal mutasson példát az egész magyar építési ágazat számára Támogassa azokat az eljárásokat, melyek jó minőségű, fenntartható építészetet, tágabb értelemben vett épített környezetet hoznak létre Erősítse építészeti hagyományaink és örökségünk védelmét, mint nemzetünk egyik legfontosabb kulturális értékét. A magas színvonalú építészképzés, valamint a kutatás–fejlesztés területén segítse és támogassa a fejlődés és az innováció folyamatát Biztosítson elvi alapot és segítséget az önkormányzatok és társulások saját építészetpolitikájának kialakításához. A Nemzeti Építészetpolitika a megfogalmazott elveket terjessze ki a regionális– és várostervezés, a környezet– és tájépítés, az infrastrukturális létesítmények, a közterületeken minket körülvevő tárgyak területére is. Az építészetnek, az épített környezet alakításának jóval nagyobb nyilvánosságot, és ezzel kapcsolatban mind több embernek véleménynyilvánítási és részvételi lehetőséget kell kapnia. (Ld. a Lipcsei Charta: „Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy aktív szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában”

-

Lépéseket kell tenni az iskolai és felnőttképzés során az építészeti és környezeti kultúra mind szélesebb körű oktatására.

1. Szemléletváltás A globális klímaváltozás, hazánk energiafüggősége, a megnövekedett gépkocsi-közlekedés, a helyi gazdasági viszonyok változásai új kihívások elé állítják településeink épített környezetének alakítását. Építészetünk, városaink és falvaink alakuló szerkezete és épített környezetének színvonala híven tükrözi mindenkori helyzetünket és törekvéseinket. El kell érnünk, hogy Magyarország valódi gondolatisága, kreativitása és innovációja méltó módon jelenjen meg épített környezetünkben. Az épített környezet fogalma a legkisebbtől a legnagyobb léptékig terjed: az épületek belső berendezésétől, tereitől kezdődően a külső kialakításon át, az utcák, a terek képére, a környezetrendezésre, a kert- és tájépítészetre, a településtervezésre, a területfejlesztésig bezárólag. Része tehát épületeink belsőépítészete éppúgy, mint a településkép, és az épített és táji örökség egésze. A jól megtervezett és gazdaságosan használható közterek és épületek kulturális és gazdasági értéket képviselnek a jelenben, valamint az egyének és közösségek befektetését a jövőbe. Az építés és az újonnan létrejövő épített környezet alapvető hatást gyakorol a helyi gazdaság versenyképességére és hosszú távú prosperitására. Ezért ez az iparág kiemelt jelentőséget kell, hogy kapjon az állami szféra oldaláról. Feladatok: -

Átlátható, a jó építészeti és életminőséget célzó egységes és stabil építésügyi szabályozást kell kialakítani stratégiai partnerségben a Magyar Építész Kamarával és a Magyar Mérnöki Kamarával.

-

A kamarák által felügyelt, új felelős tervezői modellt kell bevezetni. A jogszabályokban meg kell fogalmazni az alkotó építész és mérnök szerepét az épített és táji környezet alakításának teljes folyamatában, a tág értelemben vett tervezés kezdetétől a megvalósuláson, a fenntartáson, működtetésen át, a bontásig, újrahasznosításig bezárólag.

-

Támogatni kell az épített és táji környezet jelentőségéről és fontos kérdéseiről szóló széles körű társadalmi párbeszéd kialakulását. Folyamatos megjelenést és nagy nyilvánosságot kell teremteni a települések műszakilag megalapozott fejlesztési elképzeléseinek, a rendezés elveinek és a kortárs építészeti kérdéseknek.

2. Fenntarthatóság, lokalitás, rehabilitáció A klímaválság, a környezetterhelés növekedése és a növekedés határainak felismerése a teljes építési folyamat újragondolására késztet. Építészetünk elsődleges célja, hogy egészséges, fenntartható és akadálymentes épületeket teremtsen. A tervezésben be kell vezetni a Fenntartható környezettervezés1 elveit. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban elkészített Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS)2 a 2008−2025 közötti időszakra három fő cselekvési irányt jelöl ki: − − −

az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon, a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezést, ezen belül az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javítását, az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését.

A NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint, ezért a stratégiai célokat, feladatokat minden szektor, így az építésügy tevékenységébe is integrálni kell3. A fenntartható településrendezés és építés fontos szerepet játszik e célok elérésében.

Az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóság alapja a helyi gazdaság. Újra kell gondolni a területi és településtervezés elveit, hogy elősegítsék a vidék élhetővé tételét, a decentralizációt, az autonóm térségek, települések létrejöttét. Előtérbe kerül a regionalizmus, és fontossá válik az építészeti tradíció ismerete. Az építési feladatok mintegy negyedét az újépítés, a további háromnegyedét a rehabilitáció, a meglévő épületállomány felújítása teszi ki. A környezet romlásának megállítása és a helyreállítás mellett elengedhetetlen a költségtudatosság. Az életciklus-költségek ismerete még a beruházás indítása előtt megítélhetővé teszi, hogy a létesítményt a használó fenn tudja-e tartani. A fenntartható építészet és településtervezés életciklusban gondolkodik. Előnyben részesíti a kis környezetterhelésű építést, az energia- és vízhatékony megoldásokat, valamint a megújuló energiaforrásokat. Mindez előtérbe helyezi a lokalitás jelentőségét, előnyben részesíti a helyi anyagok használatát, a decentralizált energiatermelést és szennyvízkezelést. Épületenergetika, energiahatékonyság Az Európai Parlament és Tanács 2010/31EU irányelve szerint 2020 után valamennyi újépítésű épület „közel nulla”4 energiaigényű kell legyen. Az átállás hatalmas erőpróba az építőipar, a szabályozás, a hatóságok, az oktatás és továbbképzés számára egyaránt. A „közel nulla” követelmény alapvetően átformálja az építészeti, gépészeti és környezettervezési, településtervezési gyakorlatot, rámutat az épület és környezete szoros kapcsolatára. A definíció megfogal-

1

Sustainable Environmental Design, SED

2

Lásd: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium http://klima.kvvm.hu/index.php?id=14

A stratégia megalapozására − a környezetvédelmi tárca megbízásából − háttéranyagaként tanulmány készült „Az éghajlatváltozás csökkentése és az alkalmazkodás lehetőségei az épített környezet alakításával” címmel. 3

4

Nearly Zero

mazása nemzeti hatáskör. Bizonyos épületek esetében elérhető az energetikai önellátás, általánosan azonban csak egy nagyobb területi egységen belül lehetséges (lakótömb, település és környezete, kistérség). Feladatok: -

Szükséges, hogy az EU és nemzeti forrásokból finanszírozott kutatási és fejlesztési programok olyan jelentős témákat is magukba foglaljanak, mint a városi környezet és életminőség, az épített örökség gazdaságos használata, a meglévő épületállomány korszerűsítése, az építészeti innováció; és ezek eredményei be tudjanak épülni a hazai tervezési gyakorlatba.

-

A nemzeti fejlesztési pályázatokban külön kell választani a fenntartható és innovatív tervezést (beleértve a kiviteli tervek készítését is) az ettől eltérő érdekű kivitelezéstől.

-

A jogszabályok adjanak lehetőséget bónuszokra a klímatudatos építészeti megoldások alkalmazása esetén (például illetékmentes eljárások; magasabb beépíthetőség, bruttó szintterület stb.)

-

Meg kell teremteni a klímatudatos gyakorlati megoldások tudástranszferét az egyetemi oktatásban, a tervezők továbbképzésében, és közérthető módon népszerűsíteni kell a médiában, kiadványokon, az interneten, építészeti központokon keresztül, a nagy építőipari vásárokon (pl. Construma, Lakásvásár) való tanácsadói megjelenéssel.

-

Mintaprojekteket kell létrehozni annak érdekében, hogy a tervezési-építési gyakorlat a fenntartható megoldásokat minél könnyebben átvehesse: -

látogatható mintaépület-együttesek jellemző épülettípusokra (lakás, iskola, stb.),

-

komplex városrész-fejlesztési és kistérségi projektek, települési energiastratégia kialakítása.

-

A fenntarthatóság komplex módon jelenjen meg a településtervezésben is.

-

Az építésügyért felelős tárcák a szakmai szervezetekkel együttműködve dolgoztassanak ki az épített környezet alakításának és megőrzésének minden területére kiterjedő kutatási és innovációs programot.

-

A környezetileg és gazdaságilag fenntartható városrészek fejlesztésére, a mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető épített környezet kialakítására olyan új típusú interdiszciplináris ötletpályázatokat kell kiírni kiválasztott mintaterületekre, ahol a városépítészeti kialakítás, a forgalmi terhelés csökkentése, az energetika és a helyi gazdaság koncepciója együttesen játszik szerepet.

-

Annak érdekében, hogy a településrendezés a fenntarthatóság elveire és nemzetközi gyakorlatára épüljön, népszerűsíteni kell a Lipcsei Chartát és a többi európai alapdokumentumot, valamint elő kell segíteni a példaértékű gyakorlat (Best Practice) terjesztését.

-

A településtervezésben új szemléletre van szükség. Az övezeti tervezés helyett, környezetterhelés-alapú egyszerűbb, koherens, a jó építészeti és életminőséget célzó építésügyi szabályozást kell kialakítani.

-

Deregulációra, a helyi döntési kompetenciákat elősegítő rugalmas szabályozásra van szükség.

-

Az épületek teljesítményére vonatkozó követelmények (energetika, épületfizika, napvédelem, etc.) elsajátításához a felsőoktatásnak alkalmazkodnia kell.

-

az ágazati minisztériumok, kamarák és oktatási intézmények együttműködésével ki kell dolgozni a szakmagyakorlók felkészítésére, továbbképzésére szolgáló tananyagot és módszertant.

-

fel kell készülni az építőipar minőségellenőrzésére, az épületteljesítmények tekintetében.

-

rugalmas gyakorlatot kell kialakítani a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítására és megújulókkal való ellátására, ezen belül az örökségvédelem alá tartozó épületállományra, az épített örökség tiszteletben tartásával, megőrzésével.

-

A kormányzat alakítson ki olyan hatékony ösztönzési formákat (támogatás, adókedvezmény), amelyek a beruházókat valamint az értékes épületek tulajdonosait érdekeltté teszik az építészeti értékek megőrzésében, illetve a környezettudatos, energiahatékony építésben és felújításban.

3. Az épített környezet minősége Az épített környezet minősége alapvetően befolyásolja az országról alkotott képet valamint a társadalom közérzetét és viszonyát közvetlen környezetéhez. A közpénzből történő építés példaértéke Az állam - különböző tulajdonformáin keresztül - fontos ingatlantulajdonos és megrendelő is. A nemzeti vagyon részét alkotó épületek többségét vagy az állam építtette, vagy az állam tulajdonában van. Évtizedeken keresztül az állami beruházások által alkalmazott eljárások szolgáltak mintaként a magán-megrendelők részére is. A közpénzből épült épületeinknek – legyen az új építés vagy felújítás - magas minőségben kell elkészülniük, hogy jó példát mutassanak minden állampolgárnak. Ennek záloga, ha a koncepció, a tervezési program kidolgozására elegendő idő áll rendelkezésre, az előkészítés szakemberek – gyakorló tervezők, mérnökök – bevonásával, a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve történik, és a tervező kiválasztása minőségen alapul, tervpályázat útján történik. A közbeszerzések rendszerét – beleértve a terület- és településrendezési tevékenység közbeszerzését -, mely sokszor felesleges késedelmet és költségeket okoz, le kell egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani. A kiválasztási szempont az ár mellett a minőséget is vegye figyelembe, azaz ár-érték figyelembevételével történjen. Pályázatok, tervpályázatok Az épített környezet alakítása a tervezés fázisával kezdődik. Kulcsfontosságú, hogy az adott feladatra a legalkalmasabb tervező kapjon megbízást. Olyan szabályozást kell létrehozni, ahol közpénzek felhasználásával történő építés esetén – akár állami, akár önkormányzati vagy Európai Uniós forrásokról van szó - tervezőt elsősorban minőségi kiválasztás útján lehessen kiválasztani. Magántőkéből történő beruházások esetén is ki kell jelölni azokat a területeket, (pl. Duna part, tájvédelmi körzetek, kiemelt műemléki környezet, stb.) melyek környezetében a fejlesztések minősége nemzeti érdek, ezért tervpályázatot célszerű kiírni. A pályázók között az építészeti minőséget, a megépítendő létesítmény beruházási és üzemeltetési költségeit, hosszú távú környezeti hatásait is figyelembe vevő gazdaságossági vizsgálat alapján kell dönteni, az egyéb építészeti szempontok mellett. Magyarországon kormányrendelet szabályozza a különböző tervpályázati formák lebonyolításának előírásait, minden esetben alkalmazni kell. A rendelet aktualizálása, korszerűsítése is időszerű. Főépítészi rendszer, építéshatóság Az épített környezet minőségének javítása szempontjából kulcsfontosságú a főépítészi rendszer súlyának és szerepének növelése, valamint az építési-hatósági munka színvonalának emelése. A főépítész szakmai irányítása, valamint az általa vezetett tervtanács tevékenysége lehet a záloga a működési területén végzett fejlesztések magas minősége biztosításának. A tervezést érintő szabályozásnak a jelenlegi bürokratikus túlszabályozás helyett jóval hatékonyabban kell a minőség szolgálatába állnia. Emelni kell az építés-hatósági munkában közreműködők szakmai színvonalát és felelősségét, valamint kiterjeszteni az építés-felügyeleti rendszert a megvalósulás színvonalának ellenőrzésére. A minőség biztosítása a megvalósulás fázisában A megvalósulás fázisában a kivitelezést végzők tudása és motiváltsága, valamint az építőanyagok minősége, összetétele és szerkezete határozza meg, hogy a jó terv sikeres projektet eredményezzen. Mivel az elkészült létesítmények egyrészről magas gazdasági értéket képviselnek, másrészt a környe-

zetre jelentős és hosszantartó hatással vannak, a minőség biztosítása a kivitelezés fázisában minden közreműködő, - de áttételesen - az egész társadalom érdeke. Átlátható és ellenőrizhető felelősségi rendszert kell felállítani a tervezéstől a megvalósulásig tartó teljes folyamatra, mert ennek megléte alapvető feltétele a minőség biztosításának. Növelni kell a megvalósulás fázisában a tervezők ellenőrző szerepét, jogosítványokat és felelősséget is adva a kivitelezés minőségének ellenőrzésére. Ki kell dolgozni a megvalósulási fázisban közreműködő kivitelező, anyaggyártó, beszállító vállalkozások egységes szemléletű minősítésének rendszerét a silány munkát végző vállalkozások kiszűrése érdekében. Biztosítani kell, hogy közpénzből megvalósuló fejlesztések megvalósításában csak jó minősítéssel rendelkező vállalkozások vehessenek részt. Feladatok: -

A Kormány és a Parlament rendelje el, hogy minden közpénz felhasználásával megvalósuló beruházások esetében a tervező kiválasztása minőségi kiválasztás útján történjen. A pályázat elbírálásánál - EU jogszabályok keretein belül – az építészeti minőség, a megbízó elvárásai valamint a beruházás hosszú távú gazdaságosságának és a környezetre gyakorolt hatásának (bekerülési költség + fenntarthatóság) szempontjai együttesen érvényesüljenek. A tervpályázat lebonyolításánál a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatát kell alkalmazni.

-

A Belügyminisztérium dolgozza ki a politikától független főépítészi rendszer modelljét és terjessze ki a főépítész hatáskörét az általa felügyelt terület épített környezete minőségének hatékony ellenőrzésére.

A dokumentum közepén válogatott képanyag

4. Az állam és a közszféra szerepe Az épített környezet javítás érdekében korszerűbb szemléletű, egyszerűbb és koherens állami szabályozásra van szükség, mely a jövő szempontjait tekinti elsődlegesnek. Kivonat a Lipcsei Chartából 1. Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása •

a városok és környezetük erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet elemzésén alapuló leírását,

•

a konzisztens fejlesztési célok meghatározását és a városra vonatkozó jövőképet,

•

a különböző városrészek fejlesztéspolitikai koncepciójának összehangolt ágazati és műszaki terveit, amelyek biztosítják, hogy a konkrét beruházások hozzájárulnak az adott városrész kiegyensúlyozott fejlődéséhez,

•

a köz- és a magánszektor szereplői által felhasznált támogatások területi koncentrálását és összehangolását,

•

a városokon belüli és a város-régió kapcsolatában érvényesített koordinációt, melybe a lakosságot és az érdekelteket be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az adott térség jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti minőségének megfelelő alakulásához.

•

Kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása

•

Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése

•

Proaktív innovációs és oktatási politikák

2. Kiemelt figyelmet kell fordítani a városok egészének kontextusában a leromlott területekre •

A fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák

•

A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése

•

Proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára

•

Hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése

Európának erős városokra és régiókra van szüksége. Jogszabályok és szabályzatok A kormány és a törvényhozás felelőssége az épületek és az épített környezet feletti szabályozás. Központi eszköze az Építési Törvény5, melynek az a funkciója, hogy keretet adjon, lehetőséget teremtsen és ösztönözze a kiegyensúlyozott és esztétikus épített környezet kialakítását és fenntartását. A szakemberek számára az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), valamint számos szakhatósági és helyi rendelet tartalmazza a tervezési előírásokat.

5

röviden: Étv.

Elengedhetetlen, hogy a jelenlegi túlszabályozott, sokszor egymásnak ellentmondó jogszabályokat és előírásokat az állam egyszerűbb, betartható és átlátható formában újraalkossa. Ennek során szemléletváltásra van szükség, hogy az új szabályozás az épített környezet minőségét, a környezetre való hoszszú távú hatásokat és a fenntarthatóság szempontjait helyezze előtérbe a jelenlegi bürokratikus és normatív szabályozási elvekkel ellentétben. Az ország és az egész társadalom érdeke, hogy a regionális és országos jelentőségű beruházásoknál a helyi érdekeken felülemelkedve, - a környezet, az értékvédelem és a nemzetgazdaság szempontjából fontos döntések építéshatósági eljárása központosított szervezetben történjen, a helyi szakmai, politikai és civil szervezetek véleményének figyelembe vételével. Ehhez ki kell alakítani a regionális és fővárosi építéshatósági rendszert. A közszféra szerepe a környezet alakításában A helyi döntések rendszere szükségessé teszi a szakemberek, a döntéshozatalban résztvevő politikusok és az állampolgárok számára egymás munkájának megismerését, az egymással történő kommunikációt. A döntések előkészítésénél elengedhetetlen a nyilvánosság, az aktív társadalom, a civilek bevonása, véleményének kikérése és annak figyelembe vétele. Ennek a párbeszédnek az eredményeként a szakemberek feladata meggyőzni és maguk mögé állítani a közszféra képviselőit a fejlesztések támogatására. A településrendezési tervek esetében nem elegendő csak a tájékoztatás, hanem az érintettekkel folytatott párbeszéden alapuló lakossági véleményezés a cél.

Integrált fejlesztés A Lipcsei Charta egyik legfontosabb felhívása, hogy az épített környezet közvetlenül hat a lakosság életminőségére és emiatt kiemelten fontos a települések integrált fejlesztése, a környezettudatosság figyelembevételével. Szükséges az épített és természeti környezet alakításának szakterületeit felügyelő tárcák közötti összhang megteremtése, mivel a terület- és településrendezés és a települési környezet nem választható el egymástól. A területek és települések rendezése mellett hiányzik a fejlesztés és üzemeltetés törvényi szabályozása. A hatályos, de nem rendszerbe foglalt – eltérő szaktárcák alá terelt – jogszabályok nem pótolják a hiányzó településügyi törvényt. Meg kell teremteni a települések fejlesztése, működtetése, üzemeltetése, értékeinek védelme érdekében egy új településügyet és építésügyet átfogó rendszert, egy új, kompakt fogalmazású törvényt. Ez biztosíthatja a műszaki-fizikai környezet és a társadalmi-gazdasági szektor együtt-tervezésének összhangját: -

a területrendezést és -fejlesztést,

-

a településügyet (fejlesztés, rendezés, üzemeltetés)

-

az építésügyet (tervezés, építés)

-

a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését és védelmét.

Település- és térségfejlesztés Területrendezés A területrendezési tervezés – olykor túlzó mértékű megkötései – átgondolást igényelnek, a helyi sajátosságok érvényesítése nagyobb tervezhetőségi szabadságot követel. Alapvető feltétel a területfejlesztés / rendezés és a településfejlesztés/rendezés jogi szabályozásánál a szubszidiaritás elvének megteremtése a jogszabályok között, majd a tervezők által készítendő szabályozásban is. Csak ezen az elven teremthető meg a harmónia a területek és a települések között. Jogharmonizáció A nagyrégiós EU-szabályozókat túlzó módon teljesítő szabályozás helyett kézzelfoghatóbb, betarthatóbb, valamint a csak jogszabályi erő helyett a mentalitást is befolyásoló környezettudatos szabályrendszerre – védelem és korlátozás – van szükség. Át kell tekinteni a bonyolulttá váló hatáselemzések, hatásvizsgálatok, -tanulmányok és -becslések rendszerét, és egy logikusabb, egymásra épülő, stratégiai szempontú hatásvizsgálati rendszert kell kidolgozni, mely az egyes programok, tervek kidolgozása során a megfelelő szinten elemzi azok hatásait. Szerkezeti tervezés A túlzottan statikus jellegű funkcionális szabályozás mellett - részben helyett - a településfejlődés dinamikáját elősegítő, azt jobban követő tervezési rendszer kialakítására van szükség. A koncepcionális elveknek tükröződniük kell a TSZT6 -ben, mivel az képezi a szabályozás alapját és közvetíti a koncepció céljait. Város és vidéke, települések közös fejlesztése Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy város és vidéke fejlesztését, rendezését mindkét fél érdekében össze kell kapcsolni. A városok megindult integrált szemléletű fejlesztése (IVS) nem járt együtt a térség integrált fejlesztésével, noha a Lipcsei charta ezt ajánlja. Az OTRT az együtt tervezhető térségek települései (város és vidéke) számára egyszerűsített településszerkezeti terv készítésére biztosít lehetőséget. A törvény megszületése óta azonban ennek módszertani kidolgozása nem történt meg. Az aprófalvas térségek falvai az önkormányzati feladataik ellátására szoros együttműködésre kényszerülnek (közös igazgatás, iskola, óvoda, egészségügy, szociális ellátás). Fejlesztésük, rendezésük tervezése azonban még mindig önállóan történik, s így alacsony hatékonyságú. Hatékonyság abban az esetben lehetséges, ha a legalább a kötelező önkormányzati feladatokat közösen ellátni tudó, hasonló táji, természeti, gazdasági adottságokkal és fejlesztési lehetőségekkel rendelkező települések csoportjának - azaz egy mikrotérségnek – együttműködése, s közös tervezése valósul meg. 6

településszerkezeti terv

A mikrotérségi szintű integrált szemléletű közös tervezés alkalmas a fejlesztési elképzelések hatékonyabb koordinálására, a táj komplex kezelésére. Szabályozás Hiányzik a fejlesztési célzatú szabályozás, miközben a statikus feltételrendszerek felesleges módosítási dömpinget vetítenek előre. A normatív szabályozás - az eltérő településeknél vagy sajátosságokkal rendelkező településrészeknél - a tényleges helyzethez nem tud igazodni. A művészi elemeket is tartalmazó építészeti tervezési tevékenység és a tevékenység eredménye (pl. az épület) ne legyen pusztán normatív alapon megítélhető. Szükséges tisztázni a normativitás és hely közötti viszonyt. A vegyes területfelhasználású városi környezetek jobban összhangba hozhatóak a társadalmi igényekkel. Hatósági eljárások A településre legyen bízva, hogy adott körben mit tart még engedélykötelesnek. Ezt sok esetben a település sajátosságai teszik szükségessé. Szükséges az építési engedélyezési eljárás szabályait egyértelműsíteni.

Sürgős átértékelést és deregulációt igényel az építési hatósági eljárásokat „lazító” jogszabályi rend, megtartva a differenciált kérelmekhez tartozó összetettebb vagy egyszerűsítettebb eljárási lehetőséget. A parttalanná vált, ellenőrizetlen, az épített környezet minőségét veszélyeztető, sőt romboló „könnyítést” meg kell szüntetni. A telekrendezés műfaja sok esetben meghatározó alakító tényezője a település képének, struktúrájának. Éppen ezért az építésügy körébe tartozó hatósági tervfajta, melyben a földhivatal, mint hitelességet ellenőrző működik közre.

Feladatok: -

A Kormány készíttesse el az építéssel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek átfogó vizsgálatát, a szakmai szervezetekkel (Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnök Kamara, Építőművészek Szövetsége, MUT, stb.) egyeztetve készüljön egy új, egységes szemléletű, egyszerűbb jogszabály tervezet. A Kormány tekintse kiemelt feladatának ennek mielőbbi elfogadását.

-

A Kormány alakítsa ki a regionális – fővárosi építéshatósági rendszert a kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatására.

-

Készüljön egységes szabályozás a civil szervezetek és az érintett lakosság bevonására a közpénzek felhasználásával, vagy széles társadalmi réteget érintő magánberuházások jóváhagyási folyamatára.

-

támogatni kell a kistérségeken belül a mikrotérségi együttműködések létrejöttét, akár tervezési társulás szintjén közös fejlesztésüket, rendezésüket, források biztosításával is.

-

a jelenlegi jogszabályi környezet újragondolása szükséges, mely a közös tervezést (fejlesztés, rendezés) támogatja;

-

Keretjellegű szabályozásra van szükség, mely szakít a funkcionális szabályozás módszerével, és ahol a normativitás helyett a hely szelleme, az ésszerűség, a célszerűség, a közérdek és a minőség vezérel.

-

A különböző tervfajták közé nevesíteni és tartalmilag definiálni kell a közterület alakítására vonatkozó közterület-alakítási terv fogalmát. Meg kell határozni a kertépítészeti terv tartalmát is.

-

A működőképesebb és színvonalasabb közterületi fejlesztés érdekében ki kell dolgozni a közpénzből való telekfelértékelés ellentételezésének eszközrendszerét a betterment7 (többletérték-adó), vagy a helyette választható „ingyenes” közterületi lejegyzés jogintézményének bevezetésével.

-

Felül kell vizsgálni az engedélyköteles építési tevékenységek körének önkormányzati rendeletben való bővítési lehetőségét, illetve a HÉSZ számára nagyobb szabadságot kell adni ezek meghatározásánál.

-

A telekrendezés hatósági feladatait célszerű visszavezetni az építési hatóság jogkörébe.

7

a földtulajdon értékének oly emelkedése, amely nem a tulajdonos ténykedéséből folyik betterment adó ennek az értékemelkedésnek a megadóztatása

5. Tudás, kompetencia, népszerűsítés Az építészet, mint a művészet és kultúra része Nemzeti identitásunk leglátványosabban az építészeten keresztül fejeződik ki. Az épületeken keresztül fejezzük ki kultúránk vitalitását és egyediségét, ezért ezek alapjaiban határozzák meg az Európa és a világ részét képező Magyarországról kialakított képet. Kultúránk nemzetközileg legismertebb megnyilvánulásai gyakran építészeti példákból adódnak. A technika és a művészetek egymásra hatása az építészet elengedhetetlen sajátossága. Ez a kölcsönhatás ad életet az építészet fejlődésének. Viszonzásképpen a magyar építészet megújulása kedvező lehetőségeket teremt az innováció fejlődésére. Az építészet súlya sokban függ attól, hogy a megrendelő mennyire tartja fontosnak az építészeti kultúrát, illetve a tervezők képességeit és motiváltságát. Az építészek művészi tevékenysége és műszaki szolgáltatása egyaránt megfelelő és méltó ellenszolgáltatást igényel. A művészetek mecenatúrájából az építészetre szánt forrásokat úgy kell meghatározni, hogy az jól tükrözze a kulturális politika építészetnek szóló elismerését. Alapképzés Az építészeti köztudat és ismeretek növelése által lehetőség nyílik arra, hogy az emberek szívesen vegyenek részt a környezettel kapcsolatos döntések meghozatalában, illetve az azzal kapcsolatos vitákban. Az építészet megértése a polgári „képességek” fontos aspektusa. Szükséges, hogy az építészeti alapismeretek jelenjenek meg ismét már az általános iskolai oktatásban. Az alapképzéssel kapcsolatos és a művészeteket is érintő oktatási törvény jó keretet kínál ahhoz, hogy az építészetet is tanítsák a képzés különböző szintjei során. Az építészeti kultúra megértése elsősorban az általános művészeti képzésben rejlik, de a környezetvédelmi ismeretek is elvezetnek az épített környezet kérdéseinek megismeréséhez. Akkor várhatunk el igazi fejlődést az állampolgárok képességeiben arra, hogy részt vegyenek a lakókörnyezetükkel kapcsolatos döntésekben, ha majd az építészet is részévé válik tanulmányaiknak, csakúgy, mint más egyéb tudományok, mint pl. a biológia, földrajz vagy történelem. A felsőoktatási képzés Az építészek szaktudása átfogja nem csak a jó tervezési képességeket, hanem az építészeti elvek megértését, az értékek megőrzését és a tervezési technikákat, valamint mindezeken felül a környezet, a társadalom és az építészet összefonódásának kérdéseit. Az építészeti oktatás nem történhet elszigetelt módon, határozott kapcsolatban kell lennie az őt körülvevő társadalommal. A kutatás és az elmélet gyakorlatba történő átültetésének központi kérdésként kell szerepelni a képzésben.

Az építészképzésben szükséges a Fenntartható Építés8 EDUCATE9 program eredményeinek átültetése. A felsőoktatás ismeretszerzési keretrendszerének tartalmaznia kell a következőket: •

az életminőség javítása: bel- és kültéri komfort, a magán- és nyilvános terek viszonyának megfelelő kezelésével • csökkenteni az energiaigényt és növelni a hatékonyságot: minimalizálni az energiahasználatot az épületműködtetésben, a közlekedésben (vegyes övezetek), az építési termékek beépített energiatartalmában és elősegíteni a megújulók használatát • az anyagok és erőforrások optimalizálása: az anyagok tulajdonjoga, forrásai tekintetében a hozzáférést, támogatva az újrahasznosítást, újrahasználást, a hulladék minimalizálását. Építészeti kutatás Az építési technológiák és anyagok – különös tekintettel az energiahatékonyság és megújuló energiák - kutatásába fektetett pénz hozzájárul a technológiai és nemzetközi versenyképességünk megőrzéséhez és a munkahelyteremtéshez. Az ilyen kutatások eddig a legtöbb esetben nem érintették az építészetet. Ezért szükség van arra, hogy nemzeti építészeti kutatási stratégiát, valamint kísérleti építési programokat dolgozzunk ki. Építészet a köztudatban Bár a magyar építészetnek a múltban és napjainkban is vannak kiemelkedő alkotásai, nemzetközi tekintetben kevéssé ismert. Hogy ezen változtassunk, növelnünk kell a nemzetközi kiállításokon, konferenciákon való részvételünket, hogy a magyar építészet eredményeit minél szélesebb körben megismertethessük. Városainkban Építészeti Központokat kell létrehozni, ahol a szélesebb közönség megismerkedhet az építészeti kultúrával, és külföldi látogatók információhoz, kiadványokhoz, túravezetéshez segítséget kapnak Állami-önkormányzati fenntartás! A napi sajtóban is szükséges a hazai építészet eredményeinek bemutatása. Ösztönzés és elismerés Az építészetet úgy lehet segíteni, támogatni, ha mindenki, aki az építési folyamatban valamilyen módon részt vesz, egy jobb építészeti minőség irányában fejti ki tevékenységét. Fontos továbbá, hogy a magas minőségű projektekben résztvevők munkáját el is ismerje. Feladatok -

8

9

A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma aktívan erősítse az építészet szerepét a magyar művészetekben és kultúrában.

Sustainable Environmental Design (SED)

Environmental Design in University Curricula and Architectural Training in Europe, Környezettudatos tervezés az európai egyetemi tantervekben és az építészeti továbbképzésben, az EU Intelligent Energy programja keretén belül

-

A Nemzeti Alaptanterv összeállításánál figyelembe kell venni az építészettel kapcsolatos ismeretanyagok tanítását.

-

Az oktatásért felelős tárca vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az építészeti ismereteket hogyan lehet a felnőttképzésbe belevonni, és ezáltal is növelni annak lehetőségét, hogy az állampolgárok részt tudjanak venni a környezetüket érintő döntésekben.

-

Az önkormányzatok döntéshozóinak, a képviselőknek és a köztisztviselőknek az építészet megismerését lehetővé tevő képzési formát kell biztosítani.

-

Az építészeti képzésben lehetőséget kell adni arra, hogy kísérleti épületeket tervezzenek és építsenek, hogy ezzel is demonstrálhassák, kiegészíthessék az oktatást és a kutatómunkát.

-

A Kormány tegyen lépéseket a magas szakmai elismerések (Ybl-díj, Pro-Architectura díj, stb.) rangjának és súlyának emelése érdekében, és hozzon létre egy, az építészet és az épített környezet kimagasló támogatásáért adható, civil (nem szakmai) díjat is.

6. Örökségvédelem Építészeti örökségünk Építészeti hagyományaink és örökségünk mindennapi életünket gazdagabbá, hitelesebbé teszik. Az épített környezet gondos ápolása, karbantartása az építészeti kultúra alapja. Az építészeti örökség a szélesebb kulturális identitásra és nemzetgazdaságra gyakorolt hatása révén szükségessé teszi a szociális és gazdasági kérdésekben hozott döntéseknél annak figyelembevételét. A kormány arra törekszik, hogy a különféle területeken hozott döntéseinél elősegítse az építészeti hagyomány és örökség megóvását. Míg a legtöbb európai országban kész leltár van az épített örökségről, Magyarországon hosszú ideje vajúdik az értékvédelmi topográfia és a települési monográfiák, kismonográfiák ügye. Ahhoz, hogy megfelelő megóvási programot hajthassunk végre, feltétlenül szükség van arra, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk a kistelepüléseken lévő, akár csak helyi, vagy nemzeti értéket képviselő örökségről, annak állapotáról, beleértve a határon túli, a magyar kulturális örökség részét képező értékek nyilvántartásáról. Ez utóbbiak esetében belátható, hogy Magyarország nem képes ezen értékek teljeskörű megőrzésére, csak egy töredékükre, de feltérképezésük, dokumentálásuk sürgető feladat. Olyan oktatási programot kell kidolgoznunk- illetve továbbfejlesztenünk, amely az építészeti/építési oktatás valamennyi területén tanítja a hagyományos építészeti technikákat, alkalmazott anyagokat, kézművességet, valamint az ezen technikák és anyagok használatával történő tervezést, renoválását és állagmegóvást. Az örökségvédelem fizikai végrehajtása az építőipar része, szorosan kapcsolódik a helyi gazdasághoz, munkahelyteremtésben játszott szerepe kiemelkedő. Szükséges, hogy az örökségvédelembe olyan forrásokat is bekapcsoljunk, melyek a munkahelyteremtést, és közvetve az értékvédelmet támogatják. Feladatok -

Ki kell dolgozni az építészeti hagyományok és örökség megőrzését valamint karbantartását célzó nemzeti stratégiát.

-

Ha meg akarjuk őrizni épített környezetünket, akkor sürgősen szükség van arra, hogy a kulturális örökségről egyrészt egy átfogó leltár, másrészt kapcsolódó kutatási programok készüljenek. Készüljön egy középtávon végrehajtható, ütemezett terv az országos értékvédelmi topográfiáról

-

Szükséges olyan pályázati anyagok előkészítése, melyek új forrásokat vonnak be az örökségvédelembe (munkahelyteremtés)

-

Szükséges a pályázati minősítő rendszerek, a közbeszerzések esetén egyszerű, az örökségvédelem jellegének megfelelő kiválasztási módszerek kidolgozása, melyek a formai követelmények túlhangsúlyozása helyett nem a tőkeerős vállalkozásokat, hanem a szakértelmet részesítik előnyben

-

A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma feltérképezi azokat a szakterületeket, melyeken az építészeti örökség megóvása érdekében szakemberképzésre van szükség és támogatja a szakember utánpótlás oktatását ezeken a területeken.

7. Nemzetközi megjelenés Tekintse a kormányzat az építészetet a magyar kultúra fontos hordozójának, és ennek megfelelően emelje a nemzetközi kapcsolatok részévé. Több kis európai ország - mint pl. Hollandia, Dánia, Finnország, Norvégia - példát mutat nekünk abban, hogy nemzetközi imázsuk kialakításában fontos szerepet kapott az építészet. Ezen országok gazdaságát is erősíti, hogy professzionális szolgáltatásaik európai, illetve Európán kívüli exportjában növekvő résszel jelenik meg az építészeti tervezés és tanácsadás. Az elmúlt évek eredménye, hogy a magyar építészek is megjelentek a nemzetközi tervpályázatok nyertesei között, illetve néhány magyar építészeti alkotás rangos szakmai elismerést nyert el. Ezeknek az egyéni sikereknek a bemutatása ösztönözheti az új építész generációkat a nemzetközi dimenziókban való gondolkodásra. Ki kell használnunk a magyar építész-diplomák automatikus elismerését az Európai Gazdasági Térségben, illetve a keresletet az európai építészeti kreativitásra a világ robbanásszerűen növekvő régióiban. Ehhez az építész és mérnök vállalkozások feltőkésítésére van szükség. Feladatok: -

A magyar építészet bemutatását integrálni kell a külképviseletek, külföldi magyar intézetek, külhoni csoportos magyar kulturális bemutatkozások (magyar kulturális évadok, világkiállítások stb.) programjába.

-

Ki kell alakítani az együttműködést a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, hogy az építészeti vállalkozások is olyan csoportos promóciós lehetőségekhez jussanak, amelyek révén kiléphetnek külországok piacaira.

-

Támogatni kell a határokon átívelő szakmai együttműködést célzó projekteket.

Függelék: A magyar építészetpolitika az alábbi dokumentumokon alapul: - a Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez (2008/C 319/05 – lásd a mellékletben) - az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 2008. júniusi, XXIII. Világkongresszusának üzenetét összefoglaló torinói kiáltvány - a városfejlesztésért felelős miniszterek 2007. május 24-i, a fenntartható európai városról szóló Lipcsei Chartája (kivonat a mellékletben) - az Európai Építészetpolitikai Fórum luxemburgi konferenciáján született ajánlás (2005), - „Építészet és Életminőség” - az ACE Építészetpolitikai irányelve (2004 – 21 pont a mellékletben) - a városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, 2001. február 12-i tanácsi állásfoglalás (lásd a mellékletben) - az UIA Montreali Deklarációja (1990). - Koppenhágai nyilatkozat, - ACE ajánlás, - V4-ek 12 pontja, A Nemzeti Építészetpolitika végrehajtásáért felelős kormányzati szereplők felsorolása: o Belügyminisztérium Országos Építésügyi Fórum o Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtési Tanács Építésgazdasági Tanács o Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Építési Fejlesztési Tanács o Vidékfejlesztési Minisztérium o Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Építészeti, Örökségvédelmi, Képző- é s Iparművészeti Tanács